MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION
AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR AHU HUNGARIAN AFRICA-KNOWLEDGE DATABASE -----------------------------------------------------------------------------------KUN Tibor Adatok egy Akadémia történetéhez / Some data to the History of an Academy Eredeti közlés /Original publication: Klió, 2006, 15. évf., 3. sz., 189–192. old. Eredeti Elektronikus újraközlés/Electronic republication: AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR – 000.000.160 Dátum/Date: 2015. január / January 19. Az elektronikus újraközlést előkészítette /The electronic republication prepared by: B. WALLNER, Erika és/and BIERNACZKY, Szilárd Hivatkozás erre a dokumentumra/Cite this document KUN Tibor: Adatok egy Akadémia történetéhez / Some data to the History of an Academy, AHU MATT, 2015, pp. 1–6. old., No. 000.000.160, http://afrikatudastar.hu Eredeti forrás megtalálható/The original source is available: Közkönyvtárakban / In public libraries Megjegyzés / Note: ellenőrzött és szerkesztett szöveg / controlled and edited text Kulcsszavak/Key words Magyar Afrika-kutatás, tanulmányok ismertetése (Centenaire de l’Académie Nationale des Arts, des Lettres et des Sciences de Madagascar) African studies in Hungary, review of various studies (Centenaire de l’Académie Nationale des Arts, des Lettres et des Sciences de Madagascar) ----------------------------------------------------------------------------
2
Kun Tibor
AZ ELSŐ MAGYAR, SZABAD FELHASZNÁLÁSÚ, ELEKTRONIKUS, ÁGAZATI SZAKMAI KÖNYV-, TANULMÁNY-, CIKK- DOKUMENTUM- és ADAT-TÁR/THE FIRST HUNGARIAN FREE ELECTRONIC SECTORAL PROFESSIONAL DATABASE FOR BOOKS, STUDIES, COMMUNICATIONS, DOCUMENTS AND INFORMATIONS * magyar és idegen – angol, francia, német, orosz, spanyol, olasz és szükség szerint más – nyelveken készült publikációk elektronikus könyvtára/ writings in Hungarian and foreign – English, French, German, Russian, Spanish, Italian and other – languages * az adattárban elhelyezett tartalmak szabad megközelítésűek, de olvasásuk vagy letöltésük regisztrációhoz kötött/the materials in the database are free but access or downloading are subject to registration * Az Afrikai Magyar Egyesület non-profit civil szervezet, amely az oktatók, kutatók, diákok és érdeklődők számára hozta létre ezt az elektronikus adattári szolgáltatását, amelynek célja kettős, mindenekelőtt sokoldalú és gazdag anyagú ismeretekkel elősegíteni a magyar afrikanisztikai kutatásokat, illetve ismeret-igényt, másrészt feltárni az afrikai témájú hazai publikációs tevékenységet teljes dimenziójában a kezdetektől máig./The African-Hungarian Union is a non-profit organisation that has created this electronic database for lecturers, researchers, students and for those interested. The purpose of this database is twofold; on the one hand, we want to enrich the research of Hungarian Africa studies with versatile and plentiful information, on the other hand, we are planning to discover Hungarian publications with African themes in its entirety from the beginning until the present day.
Adatok egy Akadémia történetéhez
3
ADATOK EGY AKADÉMIA TÖRTÉNETÉHEZ Kun Tibor
Különös kulturális örökséggel büszkélkedhet a „Nagy Sziget”, Madagaszkár: itt alapíttatott az afrikai diaszpóra első akadémiája 1902-ben. A párizsi székhelyű Académie des sciences d’outre-mer (Tengerentúli tudományok akadémiája) 2003-ban ünnepi ülést tartott ezen Akadémia alapításának 100. évfordulója alkalmából, amelyen több felszólaló vázolta e száz év történelmének különböző aspektusait; ezek közül emelünk ki néhányat. J.-C. Hébert, aki három ízben a helyszínen tanulmányozhatta Madagaszkár történelmét, a sziget benépesítése körüli vitákat elemzi, és próbálja – a legújabb kutatási eredmények alapján –azokat tisztázni. Véleménye szerint a „…törzsek eredetének vizsgálata már csak azért is fontos és kikerülhetetlen, mert ettől függ a malgas kormányban való részvételük aránya.” Kiindulópontja igen kategorikus: a sziget partvidékén letelepedett etnikumok egyértelműen indonéz származásúak, bármennyire sötét is bőrük színe. Az első szigetfoglalások a 6–7. században zajlottak. Vándorlásaik során az Indonéziából tengeri úton érkező leendő szigetlakók nem érintették Indiát, Ceylont vagy Afrika keleti partvidékét. Ez olyan tétel, amely ellentmond Hugo Deschamps, neves Madagaszkárkutató évtizedeken át terjesztett és elfogadott állításának. Hébert a malgasok által ismert csillagok és csillagképek neveit is indonéz eredetűnek tekinti. P. Vérin szintén ismert Madagaszkár-kutató, Madagaszkár és Franciaország negyedszázados kulturális kapcsolatait ismerteti összekötve azokat az adott korszak (az utóbbi 25 esztendő) madagaszkári történelmével: politikailag és kulturálisan sebzett évek voltak ezek, amikor a francia nyelv oktatása áldozatául esett a malgasizáló törekvéseknek, azaz minden áron elsősorban a malgas nyelvet erőltették az iskolák-
4
Kun Tibor
ban, az irodalom oktatása pedig a marxista szerzők terjesztésében merült ki. Milyen előzmények után jött ez az éra? Nos, a 19. század utolsó éveiig kell visszamennünk, amikor a sziget francia gyarmatosítása következtében a francia lett a kötelező nyelv, amelynek elsajátításában a francia kultúrán nevelkedett helyi – malgas – elit járt elől, számára e nyelv tudása társadalmi fölemelkedést, nem egyszer francia állampolgárságot is hozott. Az 1960-ban elnyert függetlenség nem sokat változtatott a francia nyelv helyzetén. Kritikus állapotot hozott a 2001. decemberi elnökválasztás, amelynek eredményeit a mostani elnök kárára meghamisították. Az új elnök – aki tehát csalás útján került pozíciójába – korruptnak, nemzetellenesnek bizonyult; elnöki székéből csak a malgas tömegek, a malgas nép 2003. januári felkelése és a nemzetközi nyomás vetette ki. Az újabb választás első fordulóban demokratikus módon győző és jelenleg az ország élén álló elnök hatalomra kerülése lecsillapította az elégedetlen madagaszkáriakat, s a politikai rend végül helyreállt. Az új vezetésre azonban hatalmas feladatok megoldása várt, ugyanis egy, gazdaságilag a csőd szélén álló, munkanélküliséggel, magas gyermekhalandósággal, korrupcióval küszködő országot örökölt a bukott diktátortól. Kulturális téren sem volt rózsásabb a helyzet, ugyanis a marxista irányultságú irodalom mellett a franciával szemben megjelent az orosz nyelv oktatása – ami már megszűnni látszik a főváros egyetemén. Szerencsére, a diktatúra évei alatt külföldön, elsősorban Franciaországban, jól képzett elit jött létre, amely új és egészségesebb irányba lendítette a kultúrát, az oktatást, az irodalmat. J. Poirier, francia professzor Madagaszkár fenntartható fejlődésének kulturális előfeltételeiről ír. Lesújtó gondolatokkal kezdi mondanivalóját: az ún. harmadik világnak a mai napig nem sikerült fejlődést – legalábbis tartós fejlődést – produkálnia, és ez Madagaszkárra is vonatkozik. A mai helyzetet egyenesen „riasztónak” tartja, s kötelességének érzi az okok keresését is, jelen esetben konkrétan Madagaszkárt illetően. Két fő okot emel ki: a demográfiaiakat és a kulturálisakat. A demográfiai okok elsősorban a szigetre – és Afrikára – jellemző magas születési arányszámban keresendők, ami az amúgy is fejletlen gazdaságot csak fékezi. Emellett a hibás gazdasági programok, sőt, a közjavak elherdálása is csak másodlagosan jön szóba. Összehasonlításul Kína és India példáját hozza föl: Kína – amely pillanatnyilag a világ
Adatok egy Akadémia történetéhez
5
egyetlen, az USA-val is versenyképes országa (!) – képes volt a születések számát drasztikusan csökkenteni, ennek eredménye az igen gyors gazdasági fejlődése. Ugyanezt India még nem volt képes megtenni, gazdaságilag ezért gyengébb Kínánál. A kultúra viszonylatában a még ma is létező mágia, a természetfölötti erőkbe vetett hit és az ezt kísérő gyakorlat (jósok, jövendőmondók, varázslók, kuruzslók virágzása a harmadik világ lakosai között) sorolható fel a fejlődést akadályozó egyéb tényezők között. A szerző nem kiirtani akarja ezzel a hagyományokat, hanem arra szólít fel, hogy az azokban rejlő lehetőségeket is használják fel a fejlődést célzó intézkedésekben. A madagaszkári Akadémia – pontos és teljes nevén Académie nationale des arts, des lettres et des sciences – Nemzeti művészeti, irodalmi és tudományos akadémia) – történetéből villant fel néhány mozzanatot két szerző, R. Ranjeva és Y. Rabetafika-Ranjeva. Véleményük az, hogy Madagaszkár francia gyarmatosítását követnie kellett az „erkölcsi hódításnak”. Az 1902-ben alapított madagaszkári Akadémia Franciaország hatalma alatt született meg, de volt egy angol elődje: a II. Radama király által 1862-ben létrehozott Academy, amely a Londoni Misszió tevékenységének köszönhetően született meg. Ennek az intézménynek a gyűjteménye azután átkerült a franciák (pontosan Gallieni) által alapított Akadémiához. Tudnunk kell, hogy az angol támogatással II. Radama király által létrehozott Academyt szisztematikusan lerombolták, magát a királyt pedig megölték. De mi jellemezte ezt az Academyt? Nos, oktatási programjai között a következők szerepeltek: tánc, fizika, asztronómia, a Szentírás, költészettan, nyelvtan, matematika. S hogy mindezek mellett megszűnt létezni? Ennek oka a malgas tagok erkölcsi viselkedésében keresendő: a misszionáriusok sem ezt, sem az intézmény által terjesztett eszméket nem viselték el. Az 1902-ben Gallieni által felállított Akadémia alapfeladatai közé tartozott a malgas nyelvészet, etnográfia és a szociológia, valamint a régi malgas társadalom politikai és igazságügyi intézményeinek elmélyült, módszeres tanulmányozása. Mai elnevezését és feladatainak kijelölését az Akadémia 1993-ban kapta, 2002-ben célul tűzte ki, hogy kijelölje a malgas nyelv helyét az idegen nyelvekkel szemben, amelyeket a „gazdaság, a politika, a nevelés – oktatás és a kultúra területén” használnak. Új irányt vettek a tudományos kutatások a transzdiszciplináris módszer, valamint a Madagaszkár iránt ér-
6
Kun Tibor
deklődő tudósok munkájának az Akadémia tevékenységébe történő bevezetése révén. Végül az Akadémia elnöke, R. Andriamananjara vázolja intézményének jelenlegi helyzetét és céljait. Kiemeli, hogy az egyre inkább az ország elvárásaihoz és valóságához akarnak alkalmazkodni, mégpedig négy szekció révén, amelyek a következők: művészet és nyelv, erkölcs- és tudománypolitika, alaptudományok és alkalmazott tudományok. A konkrét cél pedig: „Tovább munkálkodni a tudomány haladása érdekében, illetve társaságunkból hasznos Akadémiát csinálni.” Alapvetően rövid beszámolókat találunk a témáról, de talán ezért is tömörek, változatosak, lényegre törőek, s ami talán a legfontosabb és legértékesebb bennük: nem egy száraz, csak az adott Akadémia szűken vett történetét mutatják be, hanem az intézményt tágabb kontextusba helyezik, így magáról a „Nagy Sziget”-ről, Madagaszkárról is sokat megtudhatunk. (Centenaire de l’Académie Nationale des Arts, des Lettres et des Sciences de Madagascar (A Madagaszkári Nemzeti Művészeti, Irodalmi és Tudományos Akadémia századik évfordulója), Mondes et Cultures, tome LXIII – 1 – 2 – 3 – 4 – 2003, 2004, Paris, Académie des sciènces d’outre-mer, pp 739 old. ismertetett tanulmányok: pp 196–272. old.) (Klió, 2006, 15. évf., 3. sz., 189–192. old.)
