MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION
AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR AHU HUNGARIAN AFRICA-KNOWLEDGE DATABASE -----------------------------------------------------------------------------------SÁROSI Bálint Bartók arab gyűjtése CD-ROM-on Eredeti közlés/Original publication: Muzsika, 2007, február, 50. évf., 2. szám, p. 17. old. Elektronikus újraközlés/Electronic republication: AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR – 000.000.919 Dátum/Date: 2013. december/December – 2014. június/June 30. Az elektronikus újraközlést előkészítette /The electronic republication prepared by: B. WALLNER, Erika és/and BIERNACZKY, Szilárd Hivatkozás erre a dokumentumra/Cite this document SÁROSI Bálint: Bartók arab gyűjtése CD-ROM-on, AHU MATT, 2014, pp. 1–5. old., No. 000.000.919, http://afrikatudastar.hu Eredeti forrás megtalálható/The original source is available: Közkönyvtárakban / In public libraries Megjegyzés / Note: ellenőrzött és szerkesztett szöveg / controlled and edited text Kulcsszavak/Key words Magyar Afrika-kutatás, Sárosi Bálint ismertetése, Bartók arab gyűjtésének dokumentációja CD ROM-on African studies in Hungary, review of Bálint Sárosi, documentation of Béla Bartók’s Arab Collection in CD-ROM ----------------------------------------------------------------------------
2
Sárosi Bálint
AZ ELSŐ MAGYAR, SZABAD FELHASZNÁLÁSÚ, ELEKTRONIKUS, ÁGAZATI SZAKMAI KÖNYV-, TANULMÁNY-, CIKK- DOKUMENTUM- és ADAT-TÁR/THE FIRST HUNGARIAN FREE ELECTRONIC SECTORAL PROFESSIONAL DATABASE FOR BOOKS, STUDIES, COMMUNICATIONS, DOCUMENTS AND INFORMATIONS * magyar és idegen – angol, francia, német, orosz, spanyol, olasz és szükség szerint más – nyelveken készült publikációk elektronikus könyvtára/ writings in Hungarian and foreign – English, French, German, Russian, Spanish, Italian and other – languages * az adattárban elhelyezett tartalmak szabad megközelítésűek, de olvasásuk vagy letöltésük regisztrációhoz kötött/the materials in the database are free but access or downloading are subject to registration * Az Afrikai Magyar Egyesület non-profit civil szervezet, amely az oktatók, kutatók, diákok és érdeklődők számára hozta létre ezt az elektronikus adattári szolgáltatását, amelynek célja kettős, mindenekelőtt sokoldalú és gazdag anyagú ismeretekkel elősegíteni a magyar afrikanisztikai kutatásokat, illetve ismeret-igényt, másrészt feltárni az afrikai témájú hazai publikációs tevékenységet teljes dimenziójában a kezdetektől máig./The African-Hungarian Union is a non-profit organisation that has created this electronic database for lecturers, researchers, students and for those interested. The purpose of this database is twofold; on the one hand, we want to enrich the research of Hungarian Africa studies with versatile and plentiful information, on the other hand, we are planning to discover Hungarian publications with African themes in its entirety from the beginning until the present day.
Bartók arab gyűjtése CD-ROM-on
3
BARTÓK ARAB GYŰJTÉSE CD-ROM-ON Sárosi Bálint
Az óriási Bartók-életműben csekély helyet kapott az arab népzenegyűjtés. Ami erről a gyűjtésről a tudomány számára fontos volt, azt eddig is tudni lehetett; összegyűjtött írásaiból (Szőllősy András), leveleiből (Demény János) össze lehetett szedni. Most viszont – egyetlen lemezen – új kiadás született belőle; lehetővé vált, hogy együtt lássuk és halljuk Bartók arab zenei kapcsolatának valamennyi dokumentumát, köztük a korábban nehezen hozzáférhetőket is. 1913 nyarán, az algériai Biskra vidékén Bartók olyan dallamokat gyűjtött nagy értékű zenei örökségként, melyek európai ember számára korábban alig érintették a zene fogalmát; olyan hangszerekkel barátkozott meg, miket művelt európai zenész kézbe venni is szégyellt volna. 1917-re a gyűjtés tudományos feldolgozását is elkészítette. Az arab zenének ezt a „paraszti” részét a mai, korszerű technika segítségével sem lehet tökéletesebben gyűjteni és feldolgozni annál, ahogyan Bartók tette. A lemez tartalmát végigböngészve érezhető, hogy ebben a koncentrált környezetben – a gyűjtést előkészítő és kísérő híradások között – maga a tudományos teljesítmény is felértékelődik. Olyan dokumentumgyűjtemény, melyet így, az életmű keretéből kiemelve is, szakmai értékén túl is ajánlani lehet bárkinek, aki Bartók világában – embersége, munkamódszere dolgában – gyors és megbízható tájékozódást keres. Eléggé köztudott, hogy Bartóknak az arab gyűjtés nem egyetlen munkája, melynek vállalásáért is küzdenie kellett. Szlovák, román, sőt magyar gyűjtéseiért is meg kellett szenvednie. A lemezre összegyűjtött levelezés, a gyűjtőút megszervezése, majd a gyűjtés eredményeinek (fonográfhengerek, lejegyzések, tanulmány) biztosítása, érvényesítése talán több fáradságába került, mint maga a kutatómunka. Miközben bihari román népzenei gyűjtése kötetének korrektúráját és a máramarosi gyűjtés sajtó alá rendezését végezte, algériai útja ügyében kiterjedt levelezést folytatott a nehézkesen intézkedő magyar hatóságokkal. Utat keresett a francia belügyminiszterhez ajánlólevélért az algériai hatóságokhoz; nagyobb részt maga szervezte az utazásra való
4
Sárosi Bálint
felkészülés minden apró részletét is. Ezúttal is beigazolódott: nem elég a „tehetség” – átlag fölötti elszántság, kitartás, tűrőképesség is szükséges a tudósi és művészi nagysághoz. Az arab „paraszti” zene kutatásában Bartók kezdeményének hosszú ideig nem akadt folytatója. Ő viszont már 1914 nyarán folytatni akarta a gyűjtést, pedig mondhatni: életveszélyes volt számára a biskrai vállalkozás. Az afrikai nyári forróságtól vészesen lefogyott, és a megfelelő higiénia hiányában beteg lett. Emiatt két hét után le kellett mondania a gyűjtés folytatásáról. Betegségében egyéb baj is érte: elesett, mindkét térde megsérült. Jó, hogy (első) felesége, Ziegler Márta is vele volt, aki méltó részt vállalt az utazás kellemetlenségeinek leküzdésében. Hazautazásuk előtt Algírban mintegy tíz napos kényszerpihenőt kellett tartaniuk. 1914-ben Bartók egy berber törzshöz, a kabilokhoz szándékozott utazni. „Már vásároltam is kabyl nyelvtant” – írja máramarosi román barátjának, Ion Bîrleának 1913 októberében. Egy évvel előbb két színpadi művének szövegírója, Balázs Béla arab nyelvkönyvet látott az asztalán... Készülését minden korábbi gyűjtésére is leendő adatközlői nyelvével való ismerkedéssel kezdte. 1932-ben meghívást kapott Kairóba, az arab zenével foglalkozó első nemzetközi konferenciára. Előre lehetett tudni, hogy a konferencia nagynevű résztvevői között nem lesz olyan szakember, akit vonzott volna az arab zenének Bartók által feltárni kezdett „primitív” rétege, hiszen az arab kultúra által érintett óriási területen, a könnyebben hozzáférhető sokféle „városi” népzenében, a nagy múltú arab „tudós” zenében annyi egyéb lehetőség kínálkozott a kutatók számára. Erre gondolva a konferenciára készülő Bartók javaslatot szándékozott bemutatni a konferencia résztvevőinek. A javaslat francia nyelvű piszkozatában részletesen tárgyalja az arab zene „népi” rétegének elsőrendű fontosságát; tervet és módszert ajánl annak gyűjtéséhez, rendszerezéséhez. Figyelme olyan részletekre is kiterjed, mint a jobbról balra haladó arab írás és a kotta egyeztetésének problémája. Az eredmények hasznosítását is szorgalmazná: a népzenei alapú, korszerű (többszólamú) arab zene megteremtésének lehetőségeit latolgatja. A javaslat letisztázott formájának elkészítésére és felolvasására a jelek szerint nem került sor. Azokban az évtizedekben az ilyenféle elgondolás megértetése, mint tudjuk, Magyarországon sem volt könnyű. A Magyar UNESCO Bizottság által kezdeményezett, algériai közreműködéssel készült CD-ROM Bartók és az arab népzene kapcsola-
Bartók arab gyűjtése CD-ROM-on
5
tának valóban összes dokumentumát tartalmazza (az eredeti fonográfhengerek hangzó anyagát; Bartók kéziratos lejegyzéseinek különböző fokozatait; összefoglaló tanulmányának német-magyar- francia és angol változatát; az utazással kapcsolatos teljes levelezését és a gyűjtéshez kapcsolódó publikált tanulmányait), beleértve a Bartók műveiből (Táncszvit, 2. és 4. vonósnégyes, 1. és 2. zongoraverseny stb.) vett, s az arab zenei hatásról tanúskodó zenei idézeteket is. A lemez létrehozói a rangos feladathoz mért lelkiismeretességgel látták el teendőiket. A szerkesztést és a takaros, informatív bevezető megírását Kárpáti János végezte, a Zenetudományi Intézet Bartók Archívumából a megfelelő anyag előkészítését az Archívum vezetője, Vikárius László vállalta. Munkájukat Mehenna Mahfoufi, a párizsi CNRS munkatársa személyében arab tanácsadó is segítette. A lemez hangzó anyagának minősége és a kétnyelvű (magyar, angol) szöveg rendezettsége a lemezborítón olvasható további nevek felsorolását is megkívánná; erre azonban a jelenlegi keretből nem futja. (2007, Muzsika, február, 50. évfolyam, 2. szám, 17. old.)
