MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION

MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION

AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR AHU HUNGARIAN AFRICA-KNOWLEDGE DATABASE -----------------------------------------------------------------------------------BIERNACZKY, Szilárd és/and BIERNACZKY, János Hegyi dama (damara) népköltészet. Heinrich Vedder gyűjtéséből / Berg Dama (Damara) folk poetry. From Heinrich Vedder’s Collection Eredeti közlés /Original publication: kézirat / manuscript, 1990–2014 Eredeti Elektronikus újraközlés/Electronic republication: AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR – 000.001.109 Dátum/Date: 2015. február / February 22. Az elektronikus újraközlést előkészítette /The electronic republication prepared by: B. WALLNER, Erika és/and BIERNACZKY, Szilárd Hivatkozás erre a dokumentumra/Cite this document BIERNACZKY, Szilárd és/and BIERNACZKY, János: Hegyi dama (damara) népköltészet. Heinrich Vedder gyűjtéséből / Berg Dama (Damara) folk poetry. From Heinrich Vedder’s Collection, AHU MATT, 2015, pp. 1– 15. old., No. 000.001.109, http://afrikatudastar.hu Eredeti forrás megtalálható/The original source is available: Az Afrikai Kutatási és Kiadási Program elektronikus archívumában (Érd) / In the electronic archive of African Research and Publication Program (Érd) Megjegyzés / Note: ellenőrzött és szerkesztett szöveg / controlled and edited text Kulcsszavak/Key words Magyar Afrika-kutatás, hegyi dama (damara) népköltészet Heinrich Vedder (1923) gyűjtéséből, a dokumentumfordításhoz bevezetés és minden egyes szöveghez magyarázatok kapcsolódnak,

2

Biernaczky János és Szilárd

African studies in Hungary, Berg Dama (Damara) folk poetry from Heinrich Vedder’s collection (1922), an introduction and notes attached to the translated document and each text ---------------------------------------------------------------------------AZ ELSŐ MAGYAR, SZABAD FELHASZNÁLÁSÚ, ELEKTRONIKUS, ÁGAZATI SZAKMAI KÖNYV-, TANULMÁNY-, CIKK- DOKUMENTUM- és ADAT-TÁR/THE FIRST HUNGARIAN FREE ELECTRONIC SECTORAL PROFESSIONAL DATABASE FOR BOOKS, STUDIES, COMMUNICATIONS, DOCUMENTS AND INFORMATIONS * magyar és idegen – angol, francia, német, orosz, spanyol, olasz és szükség szerint más – nyelveken készült publikációk elektronikus könyvtára/ writings in Hungarian and foreign – English, French, German, Russian, Spanish, Italian and other – languages * az adattárban elhelyezett tartalmak szabad megközelítésűek, de olvasásuk vagy letöltésük regisztrációhoz kötött/the materials in the database are free but access or downloading are subject to registration * Az Afrikai Magyar Egyesület non-profit civil szervezet, amely az oktatók, kutatók, diákok és érdeklődők számára hozta létre ezt az elektronikus adattári szolgáltatását, amelynek célja kettős, mindenekelőtt sokoldalú és gazdag anyagú ismeretekkel elősegíteni a magyar afrikanisztikai kutatásokat, illetve ismeret-igényt, másrészt feltárni az afrikai témájú hazai publikációs tevékenységet teljes dimenziójában a kezdetektől máig./The AfricanHungarian Union is a non-profit organisation that has created this electronic database for lecturers, researchers, students and for those interested. The purpose of this database is twofold; on the one hand, we want to enrich the research of Hungarian Africa studies with versatile and plentiful information, on the other hand, we are planning to discover Hungarian publications with African themes in its entirety from the beginning until the present day.

Hegyi dama (damara) népköltészet

3

HEGYI DAMA (DAMARA) NÉPKÖLTÉSZET Heinrich Vedder gyűjtéséből fordította: Biernaczky János Vedder jegyzetei alapján kommentálta: Biernaczky Szilárd Die Bergdama, II. Teil: Die Dichtung der Bergdama, 1923, Hamburg, Universität Hamburg. Abhandlugen aus dem Gebiet der Auslandskunde, 131 old. (ismertetések: 1–61. old., szövegek és fordításaik: 62– 106. old.)

A hegyi dama népcsoport valószínűleg Namíbia legrégebbi lakóit alkotja (ma a lakosság 8,5 %-át teszik ki), bár eredetűk homályba vész. Ha igaz, 1870 előtt Namíbia központi részén éltek, mígnem a kiszáradás miatt legelőt kereső hererók, hottentották (koikoin-ok), illetve nama (hottentotta) csoportok nagyobbrészt kiszorítottak őket, maradékaikat pedig szolgasorba kényszerítették. Eredeti nyelvűk elveszett, a namák nyelvét vették át. Így abban a busmanokhoz hasonlóan megtalálhatók az ún. csettintő hangzók. Kultúrájuk azonban számos, minden környező csoporttól eltérő vonást mutat. Így például a fiúk felavatásakor a körülmetélést nem gyakorolják, viszont az éppen sorra kerülő nemzedéknek igen kidolgozott és próbákkal terhelt vadászrítuson kell „átesnie”. Vadászati technikájuk, gyakorlatuk és vadászszokásaik leginkább a busmanokéra (szánokéra) emlékeztetnek. Nem véletlenül, hiszen a kutatók azt gyanítják, hogy az egykori helybéli halász–vadász, illetve gyűjtögető népek leszármazottai. Utóbb részben földművelő, részben állattartó életmódot alakítottak ki. Napjainkban, amikor 11 törzsre oszlanak, a gazdagabb főnököknek akár 8000 marha is van a birtokukban. Farmjaik a főváros, vagyis a Windhoek közeli régióban helyezkednek el. Vedder szerint a damák szellemi kultúrája csak töredékeiben maradt fenn történelmi sorsuk folytán. Mindemellett viszonylag gazdag szöveganyagot volt képes gyűjteni és közreadni tőlük. Különös értéke e gyűjteménynek, hogy az a kutatástörténet szempontjából korai idő-

4


pont ellenére igen pontos eredeti nyelvű szöveglejegyzésekkel párosul. Vedder műfajelméleti vázlatot is nyújt. Szerinte nyolcféle népköltészeti típus figyelhető meg a hegyi damarák folklórkincsében: 1. varázsigék, 2. imák, 3. siratók, 4. táncdalok, 5. ún. íjdalok (zenélő íjjal kísért énekek), 6. a gou-khas- vagy hárfa-dalok, amelyek a líra kezdeteit mutatják fel, 7. közmondások, 8. végül prózai népköltészet, vagyis mítoszok, mondák, ember- és állammesék, elbeszélések. VARÁZSIGÉK (Az itt következő formula a szent tűz élesztésekor: a tűzforgató pörgetése közben hangzik el, a szöveg megszólaltatása a hagyományos közösségekben többnyire nagy pontosságot követel meg, a hegyi damák azonban erre nem túlságosan nagy súlyt fektetnek, ők a fő nyomatékot a varázsigét kísérő cselekményekre helyezik) Törzsfőnök (a tűzfúró pörgetésének megkezdésekor) Én, a kraal főnöke, itt vagyok! Én fogtalak meg téged (ti. a tűzfúrót) Halj meg akkor (itt most), te, elefánt! Halj meg akkor (itt most), te, zsiráf! Halj meg akkor (itt most), te, kudu! Halj meg akkor (itt most), te, eland! Halj meg akkor (itt most), te, vadállat! Étekmester (ő folytatja a pörgetést, miközben azt mondja) Én, az étekmester, itt vagyok! Én kaptalak meg téged (ti. a tűzfúrót) Jöjjön csak a zergebak! Jöjjön csak a vándorantilop! Jöjjön csak a (vadon tenyésző) marha! Jöjjön ide, és haljon meg a vadállat! Jöjjön ide, és haljon meg a tüskés disznó! Jöjjön ide, és haljon meg a szirti borz! Óh, ha mézet kapnánk! Óh, ha közeledne a strucc!


5

Jöjjön ide, és haljon meg a vadgalamb: Jöjjön ide a búvármadár! (amikor az első szikra kipattan) Most az én tüzem lehullott (ti. a tűz felizzott), Azért érkezett ide, és halt el azután, hogy ide szólítson bennünket. (vagyis oda hívja a többieket, hogy a kóstolás élvezetét átengedje nekik) (ha nomád életmódjuknak megfelelően a hegyi damák új lakóhelyet választanak, a szent král-tüzet a régi helyről magukkal viszik, és az üszköket új lakóhelyükön újraélesztik, a varázsige az étekmester száját hagyja el) Szeretnénk itt boldogulni, Szeretnénk itt bőséges táplálékot szerezni, Szeretnénk itt sok-sok húshoz jutni. (varázsmondóka vezeti be azt is, amikor táplálékhoz nem jutván rablótámadásra készülnek) Törjetek szét, ti, mind (ellenségek), Úgy, mint a fapálcika. Csak mi tarthassuk meg az erőnket! Legyetek gyáva szívűek, ti, mind (ellenségek)! IMÁK (Az imák lényegesen eltérnek a varázsformuláktól. Azokat részben az ősökhöz, részben istenükhöz, Gamabhoz intézik. Kívánságaikat, óhajaikat, vágyaikat fejezik ki bennük. Akkor imádkoznak, ha erre a szükség kényszeríti őket. Ha elviselhetetlenné válik az állapotuk, nem riadnak vissza imáikban a súlyos (szinte sértő) szemrehányásoktól sem, mivel a nélkülözéseket a magasabb hatalmak kötelességmulasztásának vagy rosszakaratának tekintik, és céljuk az, hogy azok magatartásának megváltoztatását kikényszerítsék.)

6


Öreg dama imája egy súlyos betegért Jó atyáim, hallgassatok hát meg! Hűljetek le (hűljön le haragotok)! Gondolkodjatok szelídebben! Ugyan miért hagytátok őt itt a földön. Mi az, amit megtagadtak irigyen tőletek, hogy aztán az emberek mindig mind betegek? Abbahagytátok hát, hogy adjatok nekünk, Mondják, az emberek meghalnak, mert feleszik javaikat. Miért rövidítitek meg őket? Hűljetek le (hűljön le haragotok)! Gondolkodjatok szelídebben! SIRATÓ ÉNEKEK (A hegyi damák halotti szokásai ugyancsak sajátos jelleggel bírnak. Ha valaki meghal, rögtön hírvivőket küldenek a rokonsághoz a környező králokba. Kivéve a král fejét, azt titokban tartják, bár ennek okára nem tudtak magyarázatot adni, vélhetően az évszázados ellenségeskedés miatt van ez így, elkerülendő, hogy az új főnök „hivatalba lépése” előtt az adott nagycsaládot, klánt váratlan támadás érje. A haláleset bekövetkezését követően a siratás azonnal megkezdődik. A szóló- vagy előénekes asszonyt nők kórusa veszi körül, bár előfordul az is, hogy a siratást egyetlen női énekes végzi. A siratás néha hazatérőben, a králok között is folytatódik. Maga a temetés egyszerű: a halottat bőrbe varrva földelik el. Mint más afrikai népeknél, náluk is a legfőbb cél az, hogy a halottat távozásra késztessék. Ezt azonban egyfajta „fordított pszichológiával” úgy igyekeznek elérni, hogy énekeikben a halotti álomból való felébredésre serkentik az elhunytat.) Halott férjét sirató asszony éneke Mikor kelsz fel végre? Társaid itt hagynak téged, hogy dolgozni menjenek. Kelj fel, fogd az íjad, és lődd el! Ugyan, mikor fogok én húst enni?


7

Te meg csak itt fekszel! A kuduk elfutnak mind! Mikor mész te (újra) közéjük? Apa, méregszájú tegezt viselő (ti. mérgezett nyilak tegezéről van szó) Menj, és nézz körül, mi van a vadakkal! Kisegít majd, hogy éljek ezután? Nincs semmim, ami segít élni, mert meghaltál. Gyere és fogj meg engem a kisujjamnál! (Ha férj a feleségét maga mellett akarja vezetni, mert jó hírt akar vele közölni, nem a karját fogja meg, hanem a kisujját.) Te, aki sosem hibáztál, ha lőttél, Magad is a veres szájú nyílhoz hasonló! Óh apa, válaszolj már nekem! Mikor fogsz meghallgatni végre? Csak fekszel (itt), és nem akarsz felelni. Olyan voltál, mint aki föl akar kelni. (A halál beállta előtt néha úgy látszik, mintha a távozó egészségesen fel akarna állni.) Hagyd abba az alvást, állj fel, felelj már végre nekem! Te, aki oly nagy voltál, mint egy zsiráf. (Az alacsony növésű hegyi damák között a magasra nőtt személy különleges tiszteletben részesül.) Ki fognak a társaid engem nevetni! Siratóének egy asszony halálára Te, telt keblű, óh, meghaltál! Kelj fel, fogd a botot, menjünk oda együtt, és ássuk ki a mezei pockot! (A mezei pockok rengeteg mezei hagymát gyűjtenek össze, így a legegyszerűbb az ő tartalékaikat kifosztani.) Mikor fog a férjed mezei hagymát enni? Talán meghaltál? Vagy élsz, és mégis itt fekszel? (A sirató személy úgy szól a halotthoz, mintha tréfálkozna.) Kelj föl végre, vágj egy botot, és menjünk mezei élelmet keresni!

8


Te, fáradhatatlan, mint gyűjtőbőrbe bújt ásónő! (Vagyis megállás nélkül gyűjti a tároló bőrbe az élelmet.) Óh te, testvéries gyermekekben gazdag, kelj föl! Gyermekekben gazdag, kelj föl! Fiúk anyja, kelj föl! (A sokgyermekes asszony, még ha mellékfeleség is volt, nagy tekintélynek örvendett a férjénél és a közösségben is.) Ki fog a többieknek most illatszert adni? (Fűféléket, gyökereket és fakérgeket elegyítenek össze a dama nők: az alkotóelemeket egy lapos kövön marokkővel zúzzák szét, és őrlik porrá. A nők a test szőrzetét púderezik ezzel, hogy a izzadságszagot elnyomja. Európai orr számára az illata egyáltalán nem kellemes.) Társnőid illatszert akarnak készíteni! Kelj föl, és segíts, hogy illatszert készíthessenek! Óh te, rövid karú, kelj föl! (A rövid kar a különleges testi szépség megnyilvánulása.) Kösd magadra a gyűjtőbőrt, és keressünk mezei élelmet! Amíg itt fekszel, mind az asszonyok elmentek már, hogy hagymát ássanak ki. Kelj föl hát végre, menjünk ki együtt, és dolgozzunk a mezőn! Kerekedjünk föl, mint a mezei pockok, és keresgéljünk a mezőn! Óh, maradt a férjednek valaki, aki enni ad neki (mezei eledelt)? Kelj föl, és mondd az utolsó szavakat! Óh jaj, búcsúszó nélkül haltál meg. TÁNCDALOK (Vedder magyarázó szövege szerint a hegyi damák táncdala az eposz és a dráma keletkezésébe nyújt bepillantást. Szerinte, amíg a sirató a csoport egyes tagjainak életét tárja fel a maga egyediségében, a táncdal vidám vagy inkább (és többnyire) tragikus természetű eseteket énekel meg. Bár ezeket a többnyire régi énekes történeteket már csak az öregek ismerik, a fiatalok számára a mai – vagyis a múlt század tízes éveiben zajló – átalakulások miatt a régi dalok témái időszerűtle-


9

nekké válnak. Kétségtelenül megfigyelhető a szövegben az a sok más afrikai folklórpéldában is felfedezhető kétcsatornás előadásmód, amikor is a történetet minduntalan megtörik magára a táncra vonatkozó szövegrészek.) Dal a kamis-tánchoz: Amrobról, Manasséról és Mahareróról (Amrob a damák sok férfi által követett harcos vezetője volt a Maharero és Manasse vezette heherókkal szembeni állandó küzdelemben) Amrob uralma eltiport, Manasse uralma eltiport, Hová meneküljek? Melyik vízhez ereszkedjek le, hogy végre inni tudjak? (Az éneket előadó asszony mindenkitől üldöztetve a hegyekben él, és titokban éjjelente mer csak leereszkedni, hogy vízhez jusson.) Légy szégyenlős (mert) én (táncolva) előre akarok lépni. (Ezekhez a szavakhoz egy ún. nem-verbális, nem szóban megnyilvánuló szokás kapcsolódik, amely hosszas magyarázatot kíván. Afféle párosító tánc valósul meg, amelynek során a kórusban éneklő nők sorban egy-egy férfihez lépnek, akit kedvelnek. A kiválasztott férfi elfordul, hogy szégyenlősséget mutasson. Ha ezután a kiválasztott férfi elfogadva a közeledést, megajándékozza, mondjuk pl. egy strucctollal, a táncosnőt, akkor annak kell szégyenlősen elfordítania fejét… ami azonban – Vedder szerint – nem fékezi meg a tánc után a legdurvább kicsapongást (?). Mindemellett ez a szokás bármely hasonló táncdalnál elfordul(hat), vagyis nem tartozik egy adott szöveghez, hanem csak a „műfaj” tartozéka.) Megízleltem már Amrob uralmát! Keress nekem egy strucctollat, hogy én is szégyenlős lehessek!

10


(Először) fel kell állnom a Tasraseb-hegyre, hogy onnan hívhassalak? Manasse uralma! A fiadat, akit nemzettél, képes volnál ellopni tőlem! A fiamat, akit megszültem (tőled), elszakítottad tőlem! Ez történt velem. És ez nagyon keserű! Óh, Amrob, eressz el, hogy kiáshassam a mezei hagymámat! Óh, tanítsatok meg nekem egy másik dalt, ti, a tánctér (asszonyai), hogy azt táncoljam! Ebben az évben meghaltak mind (a hozzátartozóim) Amrob uralma, (mondd nekem), hová kell menekülnöm? Nincs többé olyan hely, ahol meghúzhatom magam. A Tasraseb-hegyre akarok fölkapaszkodni. Maharero földjén tán lefekhetem, és kialhatom magam. (De) megízleltem Manasse uralmát! Maharero vidéke felé akarok indulni, hogy vizet ihassak. Kegyetlen és haragteli (dolog) az uralkodás! Manasse olyan férfi, akinek szabadna uralkodni. Amrob serege pedig eltiport. Oly állhatatlanok az emberek, nem lehet (a hegyről) leereszkedni, (és alváshoz) lefeküdni. Elviselhetetlenné vált, Óh Manasse! Mutass utat a menekülésre! Mutasd meg az Ouras-i vizet,


11

hogy végre ihassak. (Mit mondtok?) minden víz tele van tüskékkel? (Tüskékkel benőtt vízmerítő hely nem alkalmas vízszerzésre, de itt a szöveg allegorikusan a vízmerítő hely lakóira utal, akik veszélyessé válhatnak a titokban vizet merítőre.) Manasse haraggal telt és nyers uralkodása! Ha Maharero uralkodna ott, akkor ihatnék (ott) vizet. (Mahahero nem követett el a damarák ellen annyi kegyetlenséget, az ő uralmi területén a damák zavartalanul ihattak vizet. ) A rézbokájú fiának birodalmában (Így nevezték az idős törzsfőnököt a bokáján viselt súlyos rézkarikák következtében.) (zavartalanul) szoktam vizet inni. (De) Manasse uralma rossz! Amrob uralma meg keserves. Petrus-hoz kell menekülnöm. (Egy kis átkeresztelkedett nama törzs főnökéről van szó.) (Ott) majd lefekhetek, és alhatok. Semmi más nincs körülöttem, mint hadakozás! El kell hát vándorolnom A Tsaraseb-hegyre! Ha (oda) visszatérek, a hegy csúcsán is át kell majd (kelnem). (Az énekesnő vélhetően a Tsasareb-hegy táján született, onnan vándorolt el, mert az a vidék kiszáradt.) Emelkedjetek föl, ti (asszonyok), és táncoljátok a táncot. Itt vagyok a számodra, (táncok) útja, te, poros út. Aki (tánc idején) lefeküdt (és aludt), Később az lesz majd féltékeny. (Ezért nem táncolnak azok az asszonyok, hanem a kunyhóikban alszanak, akikkel nincs velük a férjük. Ha táncolnának, férjük másnap féltékenyen, okkal-ok nélkül elverné őket.) Előjön reggel (a kunyhóból), És elveri a feleségét.

12


Látjátok, ti, (asszonyok), a jávorantilop útját? (Ekkor a férfiak mutatnak be néhány állatot mimetikus táncot jellegzetes mozdulataikat utánozva, majd egy karaván mozgását hívják életre) Énekeljetek hát, hogy a férfiak eljárják a jávorantilop-táncot! Mint egy vad szarvasmarha, táncolok én (most), így mondják (a férfiak). Mint egy túzok, lépek táncolva ide-oda! Hosszú karavánt látok vonulni, így mondják (a férfiak). Dühös vagyok! Herere! Haj! Manasse karavánjával találkozom majd? (Manasse herero főnök vélhetően engedélyezte, hogy a damák az ő uralmi területén telepedjenek meg, de ez nem javít hjelyzetükön.) A térdeim igen elmerevedtek! Hogy ő engem átköltöztetne, ahhoz már nagyon öreg lennék. (ti. hogy a menethez csatlakozhasson, mivel koros személy, és már nem tud menetelni.) HÁRFADALOK (A damák nemcsak zenélő íjjal, speciálisan kezelt, vagyis pengetéssel megszólaltatott, valóban íjszerű íjjal kísérik dalaikat, hanem öthúros hárfaszerű hangszert is használnak hosszabb lírai természetű dalaik kíséretéül. Vedder ezeket hárfa-daloknak nevezi. Az első példában az élelemszerzés kapcsán a hagyományos afrikai természetábrázolás módjával ismerkedhetünk meg, a másik szöveg viszont az afrikai erotika minőségéből ad ízelítőt. A harmadik ismét a természet világába vezet: a vízben szegény vidékeken ugyanis a felhőnek különös kultusza keletkezett.)


13

A struccmadár (Magyarázatok: a strucc elülső ujja igen nagy és egyúttal félelmetes fegyver, a sárgadinnye magja egyik fő tápláléka, széles szájú, vagyis a csőre igen széles, szeret a homokban meghempergőzni, az ének szövege a strucc sajátos mozgását írja le, az állat felső combcsontja gazdagon tartalmaz csontvelőt, amely a hegyi damák kedvenc eledele.) Te has, tele kvarckővel, Te nagyujjú, aki a tollaiddal azt szajkózod, tsam-tsam, aki sárgadinnye magvakat nyelsz le, add ide az egyik szárnyadat! Strucc, ki fölemelkedsz, és elmenekülsz, Hosszúnyakú, nagyujjú. Has, tele kvarckővel , nagy madár, széles szájú ember-strucc, repülve futó nagy madár, adj nekem egyet a szürke tollaidból! Strucc, te, poros oldalú, (a szárnyaidat) ide-oda rázó, száguldva futó nagy madár, Has, azt szajkózza, kou-kou, futva haladó ember-strucc, adj nekem egyet a farok-tollaidból! Magasra-pillantó ember-strucc, Kari-karit szajkózó has, strucc, akinek a bensejében csak ehetetlen dolgok találhatók, add nekem az egyik lábcsontodat, Ót, te strucc! A két csontnak, amelyek azt szajkózzák, hui-hui, Ember-strucc, akinek a velője kitűnő, Aki az ábrázatával azt szajkózza, gou-gou, szeretnélek megkapni, téged, te, strucc!

14


Terobes Megzavart engem a húrokon végzett játékom, Óh, barátnőm, (aki) sokakkal (érintkezel)! Kelj föl, és hámozd meg nekem (a hagymát)! Az asszonyok ugyancsak sok (férfival) akarnak (kapcsolatot tartani). Óh, barátnőm, te, aki minden férfinak hámozol! Terobes megzavart engem, az én barátnőm, két fiú anyja! Szaladj hát, hozz vizet, barátnőm! Te, aki minden (férfinak hagymát) hámozol, a pompás ifjak anyja, barátnőm, kísérj hát engem énekkel. Hogy (lehet), hogy ti (asszonyok) a húrokon végzett játékomat nem kíséritek énekkel? Megzavarodtatok Terobestől, az én legszebb anyácskámtól, aki minden (férfinak hagymát) hámoz. Felhőt dicsérő ének (Magyarázatok: a damák a felhőt vetési pocoknak nevezik, amely viharosan– mennydörgés – is zenghet. A földi malac nehezen elejthető ínyenc falatnak számít, aki leteríti, elhúzza a menyasszonyok kunyhója előtt. A kung-busmanok pedig sokkal jobb vadászok mint a hegyi damák. Az eső megtölti vízzel a földi repedéseket. A hegyi damák úgy hiszik, a jóakaratú barát, ha meghal, halála után esőt küld (innen a csodavíz képzete). A felhő emberhúst rág, mivel a villám olykor agyonüt valakit. A gyorsan képződő felhők mintegy ujjonganak, az eső nyomán a madarak bőven találnak táplálékul férgeket. A vízzel teli felhő a damákat a jóllakott ember hasára emlékezteti.) Te, vetési pocok, hangokban gazdag, A kung-busmanok megölte földi malac, Te (felhő), egy uszály nyomának birtokosa,


Te, akinek földi repedéséből A barátom csodavizet iszik, Egy kérő jelent meg talán, hogy így fecsegnek? Egy menyasszony jelent meg? Vadhúst hurcoltak körül, Te, aki villámlasz, és eszel, És emberhúst rágsz, akinek annyi vized van, Mint a tengeri madárnak, Óh, te ujjongó, te, ujjongó, Óh, te, jóllakott, te, jóllakott, aki a madarat megajándékozod, Te, mindnyájunk anyja, Te, nagy hasú!

15

MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION

Recommend Documents