MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION
AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR AHU HUNGARIAN AFRICA-KNOWLEDGE DATABASE ------------------------------------------------------------------------------------BENKES, Mihály Sally N'Dongo: „kooperáció” és neokolonializmus / Sally N'Dongo: „cooperation” and neocolonialism Eredeti közlés/Original publication: Információs Szemle Elmélet és Politika, 1977, 4. évf., 3. szám, pp. 76–82. old. Elektronikus újraközlés/Electronic republication: AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR – 000.000.542 Dátum/Date: 2015. augusztus / August 19. Az elektronikus újraközlést előkészítette /The electronic republication prepared by: B. WALLNER, Erika és/and BIERNACZKY, Szilárd Hivatkozás erre a dokumentumra/Cite this document BENKES, Mihály: Sally N'dongo: „kooperáció” és neokolonializmus / Sally N'dongo: „cooperation” and neocolonialism, AHU MATT, 2015, pp. 1–7. old., No. 000.000.527, http://afrikatudastar.hu Eredeti forrás megtalálható/The original source is available: Közkönyvtárakban / In public libraries Megjegyzés / Note: ellenőrzött és szerkesztett szöveg / controlled and edited text Kulcsszavak/Key words Magyar Afrika-kutatás, Sally N'dongo könyvének ("Cooperation" et neocolonialisme, Maspero, Paris, 1976,) ismertetése // African studies in Hungary, review to Sally N'dongo’s book ("Cooperation" et neo-colonialisme, Maspero, Paris, 1976) ----------------------------------------------------------------------------
2
Benkes Mihály
AZ ELSŐ MAGYAR, SZABAD FELHASZNÁLÁSÚ, ELEKTRONIKUS, ÁGAZATI SZAKMAI KÖNYV-, TANULMÁNY-, CIKK- DOKUMENTUM- és ADAT-TÁR/THE FIRST HUNGARIAN FREE ELECTRONIC SECTORAL PROFESSIONAL DATABASE FOR BOOKS, STUDIES, COMMUNICATIONS, DOCUMENTS AND INFORMATIONS * magyar és idegen – angol, francia, német, orosz, spanyol, olasz és szükség szerint más – nyelveken készült publikációk elektronikus könyvtára/ writings in Hungarian and foreign – English, French, German, Russian, Spanish, Italian and other – languages * az adattárban elhelyezett tartalmak szabad megközelítésűek, de olvasásuk vagy letöltésük regisztrációhoz kötött/the materials in the database are free but access or downloading are subject to registration * Az Afrikai Magyar Egyesület non-profit civil szervezet, amely az oktatók, kutatók, diákok és érdeklődők számára hozta létre ezt az elektronikus adattári szolgáltatását, amelynek célja kettős, mindenekelőtt sokoldalú és gazdag anyagú ismeretekkel elősegíteni a magyar afrikanisztikai kutatásokat, illetve ismeret-igényt, másrészt feltárni az afrikai témájú hazai publikációs tevékenységet teljes dimenziójában a kezdetektől máig./The African-Hungarian Union is a non-profit organisation that has created this electronic database for lecturers, researchers, students and for those interested. The purpose of this database is twofold; on the one hand, we want to enrich the research of Hungarian Africa studies with versatile and plentiful information, on the other hand, we are planning to discover Hungarian publications with African themes in its entirety from the beginning until the present day.
Kooperáció és neokolonializmus
3
SALLY N'DONGO: „KOOPERÁCIÓ” ÉS NEOKOLONIALIZMUS1 Benkes Mihály
N'Dongo előző munkáiban a Franciaországban élő kb. 25 ezer szenegáli vendégmunkás, bevándorló gazdasági, politikai, kulturális és egészségügyi helyzetét kezdte vizsgálni. Így keletkezett két jelentősebb munkája2 után viszont a mostani könyv arra a kérdésre keresi a választ: ki a felelős a „harmadik világ” elmaradottságáért, állandó válságáért, amelyet a politikai függetlenség kivívása óta sem sikerült enyhíteni. Könyve kimutatja: a gyarmatosítás processzusa nem szűnt meg, a kolonizációs célok továbbra is léteznek, más módon, más formákban foganatosítva. A francia–szenegáli „kooperációs” viszony elemzése alapján a szerző arra mutat rá, hogy mindazok a volt gyarmatok, amelyeknek vezetői a kapitalizmus rendszerének alkalmazása mellett döntöttek és egyedül a fejlett tőkés országok társaságában keresték a fejlesztés útját, valójában egyre mélyebbre süllyednek a korábbi és az újkeletű ellentmondások sokaságában. – Ennél a kérdésnél meg kell jegyeznünk, hogy nemrégen még találkozhattunk olyan nézetekkel, miszerint a neokolonializmus a kapitalista orientációjú új államok viszonylatában nem létező rendszer. Ez az álláspont újabban teljesen tarthatatlanná vált. Az újabb kutatások ugyanis megcáfolhаtatlanul bebizonyították, hogy a mai imperializmus funkcionálásának kulcskérdése a neokolonializmus rendszerének kiterjesztése. N'Dongo törekvése is az, hogy a neokolonializmus fenyegetését tudatosítsa, a konkrét analízis segítségével. Könyve a szenegáliak franciaországi jelenlétének valamennyi aspektusát tartalmazza. A tények hosszú sorát vonultatja fel annak bizonyítására, hogy hogyan működik 1
"Cooperation" et neo-colonialisme (Maspero, Paris, 1976, 199 p.) La coopération franco-africaine (á sens unigne); Voyage forcé. Itinéraire d'un militant – mindkét tanulmányt a szenegáli munkások franciaországi szervezete a l'Union Generale des Travailleurs Sénégalais en France (l'U.G.T.S.F.) segítségével jelentette meg a Maspero kiadónál 1972-ben.
2
4
Benkes Mihály
a francia neokolonializmus, hogyan és milyen formában rendezkedtek be „érdekszféráikban” a volt anyaországok. Bebizonyítja, hogy a francia tőke „közreműködése”, s Franciaország katonai jelenléte Afrikában, valamint a társult országok közötti szabad mozgás (– valójában egyirányú emigráció –) csak fokozta az afrikaiak, így a szenegáliak kizsákmányolását. Az afrikai munkásokat nap mint nap a következő téren éri megkülönböztetés, sérelem és kudarc: szenvednek a rasszizmustól. a faji megkülönböztetéstől, a tulajdonosok elnyomó és kizsákmányoló magatartásától, a közhatalom kényszereitől, az utazási ügynökségektől, a szórakoztató kereskedelemtől, s végül saját kormányuk franciaországi képviselőinek opportunizmusától. A könyv legsikerültebb fejezete: az „Afrikai munkások életkörülményei Franciaországban” (III. fej., 97–175. old.). Ebben széles skálán mozgó és árnyalt anyagot találunk az intézményes problémák leírásától kezdve az emberi gondok és helyzetek, azaz a szociális viszonyok példáin keresztül а mozgalmi–szervezeti élet alakulásáig. E fejezet közli azt a „multilaterális” szerződést (Accord Мultilaterál Sur les droits fondementaux des nationaux des états de la Communaté),3 amelyben egyfelől a francia állam, másfelől az azt aláíró és társuló afrikai kormányok vezetői megállapodtak a két és több oldalú szerződéses viszony alapelveiben és alapvető jogaiban. Ezek vázlatosan а következők: szabad forgalom, letelepedés a választott országban, a foglalkozás szabad gyakorlása, kulturális–társadalmi és egyéb szabadságjogok gyakorlása, szakszervezetek, politikai pártok szervezésének szabadsága, vagyoni szabadság, jogi és egyéb támogatás stb. – N'Dongo azonban azt is rögzíti, hogyan tér el ettől a gyakorlat. Könyvének ez a része az esszé műfaját közelítő, külön életű vádirat a kapitalizmus, a neokolonializmus ellen. A problémát a szerző a l'U.G.T.S.F. történetének ismertetésével zárja, valamint közli azokat a dokumentumokat, amelyeket a szenegáliak mozgalmában legutóbb 1976-ban tettek közzé. A kooperáció tartalmát, jellegét és gyakorlatát a könyv II. fejezete (37–97. old.) tárgyalja. Franciaország részéről – írja a szerző – politikai stílusváltásról volt szó, amely a neokolonialista kizsákmányolási 3
A szerződés 1960. június 22-én készült, s egy francia–afrikai társulás alapjait volt hivatott megvetni. Első aláírói voltak: Michel Debré (Franciaország), Madibo Keita (Mali), Philibert Tsiranana (Malgache), s utóbb Szenegál is csatlakozott.
Kooperáció és neokolonializmus
5
szakasz kiépítését célozta. Szenegálban L. Senghor vezetése hozzájárul ahhoz, hogy ez a politika akadálytalanul érvényesüljön. A szerző az elnökkel szemben igen kemény bírálatot mond. Végső megállapításai a következők: „Íme több mint tizenöt éve, hogy Senghor hatalmon van. Tizenöt éve, hogy folytatódik a neokolonializmus. Tizenöt éve, hogy a szabadságjogok száműzve vannak Szenegálban, hogy tiltott a sztrájkhoz való jog, hogy a foglalkozáshoz, a munkához, е nemzeti kultúrához való jog zavaros, hogy nincs valósághű tájékoztatás... Az egyedüli terület, ahol a rezsim rekordokat állított fel, a börtönök létesítése; ezekből 3 volt a függetlenség előtt és 34 működik most.” Bírálja a szerző a jelenlegi szenegáli fejtődési modellt is: a mezőgazdaság és ipar külföld által ellenőrzött és irányított működését, az infrastruktúra fejletlenségét, az emigrációs folyamat motívumait. A kivezető utat a szenegáli társadalom teljes újjászervezésében jelölt meg. S a végrehajtandó fordulat lényeges elemének tartja az afrikai kontinensen belüli antiimperialista szolidaritás vállalását. E könyv a szó nemes értelmében volt forradalmi politikai imitáció. Bevezetője pl. ezt írja: „Az árnyékkormányok eltüntetéséhez és a valódi függetlenség útjának megnyitásához a forradalom az egyetlen megoldás. Éppen ezért a parasztoknak, munkásoknak, egyetemistáknak, értelmiségieknek meg kell vetniük egy komoly szervezet alapjait, amely irányítani fogja a közös harcot. Enélkül Afrika örökre neokolonialista befolyás alatt marad, az afrikaiak pedig a kizsákmányolók kiszolgáltatottjai lesznek továbbra is.” Ezen túlmenően az afrikai politikai rendszerek egyik típusállamának válságát mint a kapitalizmus általános válságának közvetlen viszszahatását írja le a szerző. Ami az idézett sorokat illeti, nem puszta frázisokról van szó, hiszen valóban működnek szenegáli ellenzéki erők. Igaz viszont, hogy a szenegáli egyetemisták legérettebb tagjai éppen Franciaországban, saját mozgalmukban N'Dongot a „gauchiste” titulussal illetik, elsősorban türelmetlensége miatt. Azt róják fel neki – alaptalanul –, hogy a szenegáli körülményeket nem mérlegeli kellően,
6
Benkes Mihály
a szakaszok „átugrására” biztatja a szenegáli vendégmunkásságot, amikor a neokolonialista befolyás felszámolásának jelzett módját ajánlja. N'Dongot mint a „kispolgári forradalmiság” képviselőjét emlegetik, akivel szemben inkább az olyan teoretikusokat, politikusokat támogatják, akik a megfontolt reformok alternatíváját hangoztatják, illetve megmaradnak – úgymond – a baloldaliság szintén az adott helyzet realitásai közé tartozik. Sőt, bizonyos segítséget ad az afrikai politikai–mozgalmi munka pozitív kibontakoztatásához.4 A hazalátogató szenegáliak, legfőképpen az egyetemista rétegek valóságos tanítói küldetést teljesítenek: viszik haza magukkal mindazt a kritikát, ismeretet, amit átmeneti „otthonukban”, a tőkés Franciaországban szereztek. Már csupán ebből a szempontbot is érdemes N'Dongo nézeteit megismerni. A mai polgári tudományos élet műhelyei a legkülönfélébb formában igyekeznek megkerülni a tőkés rendszer válságának alapvető problémáit, annak mozgató elemeit. A civilizációs elméletek absztrakt sémáinak parttalan, szinte már cinikus vagy mélyen önirónikus alkalmazásával destruktiven hatnak a politikai tudat alakulására. – Az egyének, a csoportok és a társadalom egésze között lejátszódó bonyolult mutációról beszélnek. A valódi osztályviszonyokról és az általuk szült érdekellentmondásokról azonban hallgatnak, miként kerülik a neokolonializmus problematikáját, annak lényegét, osztálytartalmát is. Végtére is N'Dongo nem valamiféle sémát ír körül (pl. krízist, mutációt stb.), hanem megnevezi személy szerint a felelősöket, államonként, osztály-mivoltukban, mozgalmi állapotukban, s a mélyülő konfliktus egy különös, de konkrét helyzetének áttekintése alapján mozgósít könyvével.5 N'Dongo személye, politikai karrierjének alakulása számunka másodlagos kérdés. Ám témaválasztásának értékét mi sem bizonyítja jobban, minthogy erről az Europe Informations ezidőtájt egy kiadvány megjelentetését propagálja az érintett szakmai körökben. Úgyszintén a Közös Piac vezető intézményei akcióprogramot téptettek érvénybe a külföldi vendégmunkásság helyzetének és szerepének tisz4
Így például feltétlenül elismerik Jean Pierre Nidiaye tevékenységét, aki a La jeunesse africaine face á l'imperialisme című könyvében szintén foglalkozik az említett kérdésekkel. A könyvet az Éditions Présence Africaine jelentette meg 1970-ben, Párizsban. 5 Ugyanilyen eredményre jut Pathé Diagne; Pour l'unité ouest-africaine, Micro-stats et integration économique című könyvében. Anthropos, 1972, – Szenegál helyzetére vonatkozóan lásd 325. old.
Kooperáció és neokolonializmus
7
tázására. A „Les travailleurs migreants dans l’a С.Е.E.” című dosszié bevezetőjében kénytelen beismerést találunk a vendégmunkásokat érintő diszkriminációs hatásokról, s problémáik továbbgyűrűzéséről. A kör tehát bezárult, kooperáció és neokolonializmus valóban egy tőről metszettek.
82
