MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION
AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR AHU HUNGARIAN AFRICA-KNOWLEDGE DATABASE -----------------------------------------------------------------------------------BIERNACZKY, Szilárd Az élő eposz Kamerunban / The Living Epic in Cameroon Eredeti közlés /Original publication: Helikon, 1986, 32. évf., 3–4. szám, 557–560. old. Eredeti Elektronikus újra / Electronic republication: AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR – 000.001.309 Dátum/Date: 2015. október / October 31. Az elektronikus újraközlést előkészítette /The electronic republication prepared by: B. WALLNER, Erika és/and BIERNACZKY, Szilárd Hivatkozás erre a dokumentumra/Cite this document BIERNACZKY, Szilárd: Az élő eposz Kamerunban / The Living Epic in Cameroon, AHU MATT, 2015, 1–6. old., No. 000.001.309, http://afrikatudastar.hu Eredeti forrás megtalálható/The original source is available: Közkönyvtárakban / In public libraries Megjegyzés / Note: ellenőrzött és szerkesztett szöveg / controlled and edited text Kulcsszavak/Key words magyar Afrika-kutatás, hanglemez ismertetés (Samuel M. Eno Belinga: l’épopée vivante du mwet au Cameroun, 1983) African studies in Hungary, records review (Samuel M. Eno Belinga: l’épopée vivante du mwet au Cameroun, 1983)
2
Biernaczky Szilárd
----------------------------------------AZ ELSŐ MAGYAR, SZABAD FELHASZNÁLÁSÚ, ELEKTRONIKUS, ÁGAZATI SZAKMAI KÖNYV-, TANULMÁNY-, CIKK- DOKUMENTUM- és ADAT-TÁR/THE FIRST HUNGARIAN FREE ELECTRONIC SECTORAL PROFESSIONAL DATABASE FOR BOOKS, STUDIES, COMMUNICATIONS, DOCUMENTS AND INFORMATIONS * magyar és idegen – angol, francia, német, orosz, spanyol, olasz és szükség szerint más – nyelveken készült publikációk elektronikus könyvtára/ writings in Hungarian and foreign – English, French, German, Russian, Spanish, Italian and other – languages * az adattárban elhelyezett tartalmak szabad megközelítésűek, de olvasásuk vagy letöltésük regisztrációhoz kötött/the materials in the database are free but access or downloading are subject to registration * Az Afrikai Magyar Egyesület non-profit civil szervezet, amely az oktatók, kutatók, diákok és érdeklődők számára hozta létre ezt az elektronikus adattári szolgáltatását, amelynek célja kettős, mindenekelőtt sokoldalú és gazdag anyagú ismeretekkel elősegíteni a magyar afrikanisztikai kutatásokat, illetve ismeret-igényt, másrészt feltárni az afrikai témájú hazai publikációs tevékenységet teljes dimenziójában a kezdetektől máig./The AfricanHungarian Union is a non-profit organisation that has created this electronic database for lecturers, researchers, students and for those interested. The purpose of this database is twofold; on the one hand, we want to enrich the research of Hungarian Africa studies with versatile and plentiful information, on the other hand, we are planning to discover Hungarian publications with African themes in its entirety from the beginning until the present day.
AZ ÉLŐ EPOSZ KAMERUNBAN* BIERNACZKY, Szilárd
A francia afrikakutatás pahouin csoportként sorolta be a Kamerunban, Gabonban és Egyenlítői Guineában élő fang, bulu és beti bantu népességeket1, amelyek kétségkívül az egyenlítővidék egyik legeredetibb hősepikai hagyományával rendelkeznek. A halhatatlanság megszerzésére vágyó ember mesés-hősies formájának életrehívásáról, amely az ókori Kelet egyik legnagyobbszerűbb hősepikai hagyományával, a Gilgamessel érintkezik témájában, a francia Herbert Pepper szolgált először híradással: egy azóta számtalan helyen idézett rövid részletet találhatunk 1959-ben kiadott lemezalbumában.2 Néhány évvel később, 1965-ben jelent meg az első teljesnek tekinthető szöveg3, és ebben az évben látott napvilágot S. M. Eno Belinga nevezetes könyve4, amely a kameruni hősepika kérdésével is foglalkozik. Tsira Ndong Ndoutoume a gaboni fangok változatait tette közzé, sajnos csak francia fordításban.5 Míg végül 1972-ben Herbert Pepper gyűjtése is könyvalakot kapott, az 1960. október 3-án rögzített Zwe Nguéma ének Paul és Raule De Wolf gondozásában került az olvasók kezébe.6 E két nyelven (fang és francia) közreadott hosszú szöveget újabb követte, az Eno Belinga által 1967-ben rögzített változat, amely 1978-ban szintén két nyelven (bulu és francia) látott napvilágot.7 A francia rádió hanglemeze e legutóbbi változat alapján mutatja be a kameruni eposzt. Az album első oldalán Daniel Osomo neves mwet * Samuel M. Eno belinga: L’epopee vivante du mwet au Cameroun, Radio France Internationale, Paris, 1983, livret: 12 pp. (Archives Soneres de L’oralite) 1 Alexandre – Binet 1958. 2 Pepper 1959. 3 Awona 1965–1966. 4 Eno Belinga 1965. 5 Ndoung Dnoutoume 1970–1975. 6 Pepper 1972. 7 Eno Belinga 1978.
2
Biernaczky Szilárd
énekes, Eno Belinga informátorának előadásában találunk részleteket, míg a hanglemez második oldala esetében egy sajátos vállalkozás tanúi lehetünk: az eposzt ugyanis a Yaoundé-i egyetem diák-színjátszóköre „színre vitte” Eno Belinga francia fordítása alapján, és ebből került az albumra néhány részlet. Az afrikai elbeszélő műfajok hanglemezes kiadása különösen tanulságosnak tűnik, mivel ezek birtokában napfénynél is világosabban kiderül, ezúttal is többnyire énekes, pontosabban „zenében fogant” műfajokkal állunk szemben. Hiszen már Pepper 1959-ben közzétett mvet-ének töredéke8, amelynek zenei átírását megkíséreltem9, jól megmutatja, hogy a nyugatafrikai eposzokhoz hasonlóan egyfajta teraszos zenei előadásmóddal van dolgunk. Jóllehet a teraszok típusai (a majdnem beszédszerű recitatívtól az éneklésig), illetve a váltogatás módja és gyakorisága erősen eltérő ez utóbbitól. A Biebuyck által gyűjtött Nyanga szövegek10 esetében csak a szöveg szempontjából derült ki, hogy az „ének-betétek” jóval bonyolultabbak, mint az énekes mesék (chantefable) esetében. Hiszen míg az énekes mesékben gyakran csak egyetlen szakasz ismétlődik és előfordul, hogy az énekes betétek is csak egyetlen szóló és kórus mondat néhány ismétléséből épülnek fel, az epikus alkotások „énekes részei” esetében a szöveg gyakran önálló elbeszélői funkciót is ellát (lásd erről cikkemet: 198511). Ugyanakkor a Pepper-kötethez12 mellékelt hanglemezek, illetve az itt ismertetett hanglemez azt is lehetővé teszi, hogy észrevegyük a zenei közjátékok megvalósítása, előadásmódja (több hangszer alkalmazása) is igényesebbnek tűnik, mint az átlagos énekes mesék esetében. Igen nagy haszonnal járna, ha e közjátékok zenei átírását elkészítenénk, hiszen tudományos mélységgel végezhetnénk el az énekes mesék zenei betétei és az eposzok zenei közjátékai közötti összevetést. Másrészt részletesebben elemezhető adalékot kaphatnánk a hagyományos afrikai művészetek sajátos szinkretizmusának körvonalazásához. Pontosabban felmérhetnénk, milyen szerepet játszik a zene az énekes mesék, pontosabban esetünkben az eposzok színjátékszerű előadás8
Pepper 1959, prospektus, 66–68. old. Biernaczky 1977, 15–18. old. 10 Biebuyck 1969, 1978. 11 Biernaczky 1984, 4–14. old. 12 Pepper 1959, három hanglemez. 9
L ’ é p o p é e v iv a n te d u m we t a u Ca m e r o u n
3
módjában. Az ilyen elemzések a későbbiekben arra is módot adnának, hogy összevető műfaji vizsgálatokat végezzünk például az utóbbi időben oly sokat emlegetett és elemzett afrikai rituális színház előadási sajátosságai kapcsán. A kameruni eposzt elemezve majd minden kutató rámutat a hangutánzások nagy szerepére, mint a drámai átélés egyik eszközére. Viszont a zenei átírások hiányában nem tudjuk pontosan, csak sejtjük, mekkora szerepe van annak a gyakori stílus vagy énekes „modus” váltásnak, amely a beszédhez közelálló, de máig pontosan nem ismert ritmuselemeket tartalmazó és mindig zenei kísérettel együtt megszólaló elbeszélésmód különféle típusai (lassú és gyors, hangos és halk), illetve a ritmikusabb, énekszerűbb recitative és a tényleges ének között valósul meg. Amikor most kézbe kaptuk a francia rádió lemezét, egyrészt elégedetten vehetjük tudomásul, hogy Eno Belinga kötete és az itt bemutatott album segítségével újabb zenei részek átírásával is megpróbálkozhatunk (bár örültünk volna, ha még több rész, vagy akár a teljes eposz is kiadásra került volna). Másrészt a francia rádió vállalkozása abban is szinte egyedülálló, hogy megmutatja, miként válik egy „helyi” nyelven élő értékes epikus hagyomány a nemzeti, vagy ha úgy tetszik, a kontinentális (afrikai), illetve földi méretű kultúra részévé. Az elmúlt évtizedekben minduntalan kaptunk hírt olyan jellegű vállalkozásokról, mint amelyet a yaoundé-i egyetem diák színjátszóköre valósított meg Daniel Osomo eposz szövegének francia nyelvű színházi előadásával (mindenekelőtt a hagyományos szokások, ünnepek, rítusok folklóreseménnyé, népoperává, színházi előadássá válásának folyamatára gondolunk). Mindazoknak azonban, akik helyszínen nem jártak, a hangzásképről benyomásuk nem lehetett. Ebben adott most újat ez a hanglemez. A hagyományos és a folklorizált anyag egymás mellé helyezése ugyanakkor egy kulturális váltás dimenzióit is felvillantja: miként vesznek el bizonyos eredeti ízek, másrészt miként válik megközelíthetőbbé a tudatosabb előadási hangsúlyok és nem utolsó sorban a nyelvi váltás segítségével a sajátos néphagyomány. E hanglemez kétségkívül hozzájárulhat ahhoz, hogy a viszonylag későn felfedezett afrikai hősi epika végre méltó helyre kerüljön a tudományos köztudatban és az afrikai, illetve a világ kulturális életében egyaránt. Érdeklődéssel várjuk az album borítóján hirdetett következő eposzanyagot tartalmazó albumot, a manding Soundiata-t.
4
Biernaczky Szilárd
Bibliográfia ALEXANDRE, P. – BINET, J. 1958 Le groupe Ait Pahouin (Fang-Boulou-Beti), Paris, Preses Universitaires de France, 152 pp. AWONA, Stanislas 1965 Epopée du Mwet, Abbia (Cameroun), No. 9–10, pp. 180–215. AWONA, Stanislas 1966 La guerre d’Adoma Mba contre Abo Mamma, Epopée du Mwet (suite), Abbia (Cameroun), No. 12–13, pp. 109–210. BIEBUYCK, Daniel P. – MATEENE, K. C. 1969 The Mwindo Epic from the Banyanga (Congo Republic), Berkeley– Los Angeles, U of California P, VII–213 p. BIEBUYCK, Daniel P. 1978 Hero and Chief. Epic Literature from the Banyanga (Zaire Republic), Berkeley – Los Angeles – London, University of California Press, 320 p. BIERNACZKY, Szilárd 1977 Fekete Afrika zenéjéből (prospektus), Magyar Rádió, Budapest, 18 old. BIERNACZKY, Szilárd 1986 Concerning African Folklore Literature Genres, The IAOLA Newsletter, No. 1–2, 4–14 pp. (sajtó alatt). ENO BELINGA, Samuel-M. 1965 Littérature et musique populaire en Afrique noire, Paris, Editions Cujas, 258 p. ENO BELINGA, Samuel-M. 1978 L’épopée camerounais. Mvet Moneblum ou l’Homme Bleu, Yaoundé, Centre d’Édition et de Production Pour l’Enseignement et la Recherche, 287 p. NDONG NDOUTOUMÉ, Tsira 1970–1975 Le Mvett, Paris, Présence Africaine, 155, 311 p. PEPPER, Herbert 1959 Anthologie de la vie africaine, Paris, Ducretat-Thomson, No 320 C 126–127–128, Notes: 101 pp. (album of three records). PEPPER, Herbert 1972 Un mvet de Zwè Nguéma, chant épique fang. Réédité par P. et P. de WOLF, Paris, Armand Colin, 492 (+ 3 records) (Classiques Africains 9.).
