MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION
AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR AHU HUNGARIAN AFRICA-KNOWLEDGE DATABASE -----------------------------------------------------------------------------------BESENYŐ, János Az algériai háború 1954–1962 / The Algerian War 1954–1962 Eredeti közlés /Original publication: Sereg Szemle, 2011, 9. évf., 1. szám, január-március, 173–175. old. Elektronikus újraközlés/Electronic republication: AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR – 000.000.450 Dátum/Date: 2016. szeptember / September 26. filename: besenyo_2011_recJNagy Az elektronikus újraközlést előkészítette /The electronic republication prepared by: B. WALLNER, Erika és/and BIERNACZKY, Szilárd Hivatkozás erre a dokumentumra/Cite this document BESENYŐ, János: Az algériai háború 1954–1962 / The Algerian War 1954– 1962, AHU MATT, 2016, pp. 1–6. old., No. 000.000.450, http://afrikatudastar.hu Eredeti forrás megtalálható/The original source is available: Közkönyvtárakban / In public libraries Kulcsszavak/Key words Magyar Afrika-kutatás, könyvismertetés (J. Nagy László.: Az algériai háború, 2010) African studies in Hungary, book review (László J. Nagy: The Algerian War, 2010) ----------------------------------------------------------------------------
2
Besenyő János
AZ ELSŐ MAGYAR, SZABAD FELHASZNÁLÁSÚ, ELEKTRONIKUS, ÁGAZATI SZAKMAI KÖNYV-, TANULMÁNY-, CIKK- DOKUMENTUM- és ADAT-TÁR/THE FIRST HUNGARIAN FREE ELECTRONIC SECTORAL PROFESSIONAL DATABASE FOR BOOKS, STUDIES, COMMUNICATIONS, DOCUMENTS AND INFORMATIONS * magyar és idegen – angol, francia, német, orosz, spanyol, olasz és szükség szerint más – nyelveken készült publikációk elektronikus könyvtára/ writings in Hungarian and foreign – English, French, German, Russian, Spanish, Italian and other – languages * az adattárban elhelyezett tartalmak szabad megközelítésűek, de olvasásuk vagy letöltésük regisztrációhoz kötött/the materials in the database are free but access or downloading are subject to registration * Az Afrikai Magyar Egyesület non-profit civil szervezet, amely az oktatók, kutatók, diákok és érdeklődők számára hozta létre ezt az elektronikus adattári szolgáltatását, amelynek célja kettős, mindenekelőtt sokoldalú és gazdag anyagú ismeretekkel elősegíteni a magyar afrikanisztikai kutatásokat, illetve ismeret-igényt, másrészt feltárni az afrikai témájú hazai publikációs tevékenységet teljes dimenziójában a kezdetektől máig./The African-Hungarian Union is a non-profit organisation that has created this electronic database for lecturers, researchers, students and for those interested. The purpose of this database is twofold; on the one hand, we want to enrich the research of Hungarian Africa studies with versatile and plentiful information, on the other hand, we are planning to discover Hungarian publications with African themes in its entirety from the beginning until the present day.
Az algériai háború
3
AZ ALGÉRIAI HÁBORÚ 1954–1962 J. Nagy László: Az Algériai Háború 1954–1962, 2010, Szeged, Universitas Szeged Kiadó, 388 old. BESENYŐ János
Sereg Szemle, 2011, 9. évf., 1. szám, január–március, 173–175. old.
Az elmúlt években egyre több könyv jelent meg Afrikáról, a kontinens országairól többfajta megközelítésben, ami jelzi a magyar olvasók növekvő érdeklődését is a fekete földrész irányában. A könyvek nagy része útleírás, élménybeszámoló vagy igényesebb fotóalbum. Ritkábban (és éppen ezért üdvözölendő) olyan könyv is kerül az olvasó kezébe, mint J. Nagy László professzor könyve az algériai háborúról. A Szegedi Tudományegyetemen tanító történész a gyarmati elnyomás ellen harcoló nemzeti mozgalmak és a Maghreb országok (Tunézia, Algéria és Marokkó) legújabb kori történelmének kutatója. Tágabb kutatási területe az arab–mediterrán térség és Franciaország a 19–20. században, a magyar–arab kapcsolatok és az euro–mediterrán partnerség. A szerző közel 40 éve foglalkozik a térség történelmével, erről magyar, francia és olasz nyelven publikált könyveket, tanulmányokat. Alapítója a Mediterráneum Történészei Nemzetközi Társaságnak (SIHMED), külső tagja a Charles de Gaulle Alapítvány tanácsának.
4
Besenyő János
Az Algériai Háború 1954–1962 címet viselő kötet, amelyet az Universitas Szeged Kiadó jelentetett meg, az első átfogó munka, amely magyar nyelven részletesen bemutatja az algériai háború előzményeit, történelmét és annak máig tartó hatásait a Maghreb-régió országaira, illetve Algéria és Franciaország kapcsolatára. Az első fejezetben nyomon követhető a Maghreb-térség történelme a 16–18. században, Algéria katonai megszállása, majd a gyarmatosító franciák által megvalósított politika (első és másodrendű állampolgárok, gazdaság, termőföld kérdése stb.). A második fejezetben a szerző bemutatja az algériai nemzeti mozgalom történetét a két világháború között, majd a háború után öntudatra ébredő algériaiak felkeléseit, hogyan válik az egyének által végrehajtott elszigetelt akciókból „össznépi” felkelés. A harmadik fejezetben az 1956-os év eseményei kerülnek górcső alá. Itt már magyar vonatkozású dokumentációk és események vizsgálata is megtörténik nemzetközi, francia és algériai szemszögből is. Akik nem tudták, azok most információkat szerezhetnek Magyarország és Algéria korai kapcsolatáról, arról hogyan működhetett az algériai felkelők rádióállomása Budapesten, és az milyen következményekkel járt. Ebben a fejezetben olvashatunk az Algériai Nemzeti Felszabadító Front (Front de Libération National – FLN) megalakulásáról, szervezeti felépítéséről és az első konferenciájáról. Emellett a többi algériai pártról és szervezetről is átfogó információkhoz juthatunk. A negyedik fejezetben láthatjuk a hírhedt „Algíri csata” előzményeit, majd annak eseményeit és következményeit. Katonaként imponáló volt számomra, ahogyan egy „civil” történész ír a francia hadsereg Algériában szolgáló egységeiről (főként az ejtőernyősök és a bennszülött katonák – harkik – tevékenységéről). Nyomon követhető a konfliktus eszkalálódása és annak kihatásai Algéria és Franciaország relációjában. Az ötödik fejezetben a szerző bemutatja, hogyan vált nemzetközivé egy „helyi” konfliktus (a háborút a franciák több mint 37 éven keresztül csak „rendfenntartásnak” vagy „pacifikációnak” nevezték), hogyan próbálta azt a francia politikai és katonai vezetés kezelni. A hatodik fejezetben a francia hadsereg algériai tevékenységét és katonai sikereit láthatjuk, amelyek ennek ellenére nem hoztak politikai sikereket, így Franciaország kénytelen volt az algériaiak önrendelkezési jogát végül mégis csak elismerni.
Az algériai háború
5
A hetedik fejezet az 1960-as évek történéseit dolgozza fel, az Algírban kirobbant belviszályokat a feketelábú franciák (Algériában születtet és élő francia állampolgárok) és az anyaország vezetői, a hatalom képviselői között. Látható hogyan változik meg mind az algériaiak, mind pedig a franciák hozzáállása a konfliktushoz, vagy éppen „Papa Algériájához”, hogyan szereznek támogatókat az algériai szabadságharcosok a francia társadalom szinte minden csoportjából, és hogy kényszerül a kormányzat tárgyalóasztalhoz ülni a korábban terrorista csoportnak nyilvánított FLN szervezettel. A nyolcadik fejezetben olvashatunk az 1961-ben történt algériaifrancia titkos tárgyalásokról, a francia elnök, Charles de Gaulle elleni merényletkísérletről, a „gyarmati Algéria” fennmaradásához ragaszkodó csoportok fegyveres felkeléséről („az áruló tábornokokat, akik becsapták hazájukat”), a Titkos Katonai Szervezet (Organisation Armée Sécrete – OAS) létrehozásáról, majd ámokfutásáról. Láthatjuk az eviani tárgyalások kezdetéhez vezető utat, majd azok menetét, hatását Franciaországra és Algériára. Ekkor történik meg az algériai ideiglenes kormány és az Algériai Nemzeti Felszabadítási Hadsereg (ALN) szembefordulása, egyre durvábbá váló harca a hatalom megszerzése érdekében. Az utolsó fejezetben a szembeálló felek végül megállapodnak, békét kötnek egymással, így az algériaiak nyolc éves harc után megszerzik a várva vált függetlenségüket. Az átmeneti időszak, majd az algériai franciák meneküléséhez vezető események bemutatása, az új állam megszületésének körülményei, majd a korábban egységes FLN széthullása, a belső hatalmi harcok, mind jól szemléltetik az akkori történéseket. A könyv erőssége jól megszerkesztettsége, a hatalmas mennyiségű felhasznált irodalom, a szerző átfogó látásmódja, amellyel a konfliktus történetét megírta, amelyben nem csak a szembenálló felek, hanem a nemzetközi közösség szempontjából is bemutatja az eseményeket. A könyv értékét növeli a magyar „kapcsolatok” bemutatása és értékelése is, hiszen nagyon kevesen ismerik az Algériai Háború magyar vonatkozásait. Éppen ezért J. Nagy László Az Algériai Háború 1954–1962 című könyvét mindazoknak jó szívvel tudom ajánlani, akik kíváncsiak az európai térség „előkertjének” tartott Mediterrán-régió történelmére, a közelmúlt eseményeire, amelynek ismerete nélkül nehezen érthetőek meg a térség politikai és gazdasági folyamatai.
6
Besenyő János
