MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION
AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR AHU HUNGARIAN AFRICA-KNOWLEDGE DATABASE -----------------------------------------------------------------------------------KISS, Árpád Nigéria irodalma és a Biafrai háború – Achebétől Adichie-ig / Nigeria’s Literature and the Biafran War – From Achebe to Adichie Eredeti közlés /Original publication: Forrás, 2015, 47. évf., 2. szám, február, 115–118. old. Eredeti Elektronikus újraközlés/Electronic republication: AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR – 000.001.103 Dátum/Date: 2015. február / February 21. Az elektronikus újraközlést előkészítette /The electronic republication prepared by: B. WALLNER, Erika és/and BIERNACZKY, Szilárd Hivatkozás erre a dokumentumra/Cite this document KISS, Árpád: Nigéria irodalma és a Biafrai háború – Achebétől Adichie-ig / Nigeria’s Literature and the Biafran War – From Achebe to Adichie, AHU MATT, 2015, pp. 1–8. old., No. 000.001.103, http://afrikatudastar.hu Eredeti forrás megtalálható/The original source is available: Közkönyvtárakban / In public libraries Megjegyzés / Note: ellenőrzött és szerkesztett szöveg / controlled and edited text Kulcsszavak/Key words Magyar Afrika-kutatás, jegyzetek Chinua Achebe életművéről, a biafrai háború a nigériai irodalomban, az ibo származású nigériai írók új csillaga: Chimamanda Ngozi Adichie African studies in Hungary, notes on Chinua Achebe’s oeuvre, the Biafran War in Nigerian literature, new star of the Ibo origin Nigerian writers: Chimamanda Ngozi Adichie
2
Kiss Árpád
---------------------------------------------------------------------------AZ ELSŐ MAGYAR, SZABAD FELHASZNÁLÁSÚ, ELEKTRONIKUS, ÁGAZATI SZAKMAI KÖNYV-, TANULMÁNY-, CIKK- DOKUMENTUM- és ADAT-TÁR/THE FIRST HUNGARIAN FREE ELECTRONIC SECTORAL PROFESSIONAL DATABASE FOR BOOKS, STUDIES, COMMUNICATIONS, DOCUMENTS AND INFORMATIONS * magyar és idegen – angol, francia, német, orosz, spanyol, olasz és szükség szerint más – nyelveken készült publikációk elektronikus könyvtára/ writings in Hungarian and foreign – English, French, German, Russian, Spanish, Italian and other – languages * az adattárban elhelyezett tartalmak szabad megközelítésűek, de olvasásuk vagy letöltésük regisztrációhoz kötött/the materials in the database are free but access or downloading are subject to registration * Az Afrikai Magyar Egyesület non-profit civil szervezet, amely az oktatók, kutatók, diákok és érdeklődők számára hozta létre ezt az elektronikus adattári szolgáltatását, amelynek célja kettős, mindenekelőtt sokoldalú és gazdag anyagú ismeretekkel elősegíteni a magyar afrikanisztikai kutatásokat, illetve ismeret-igényt, másrészt feltárni az afrikai témájú hazai publikációs tevékenységet teljes dimenziójában a kezdetektől máig./The African-Hungarian Union is a non-profit organisation that has created this electronic database for lecturers, researchers, students and for those interested. The purpose of this database is twofold; on the one hand, we want to enrich the research of Hungarian Africa studies with versatile and plentiful information, on the other hand, we are planning to discover Hungarian publications with African themes in its entirety from the beginning until the present day.
Nigéria irodalma és a biafrai háború: Achebe és Adichie
3
A 70 ÉVES BIERNACZKY SZILÁRD AFRIKA BARÁTSÁG KÖNYVE (MAGYARORSZÁG) AFRICA FRIENDSHIP BOOK OF THE 70-YEAR-OLD SZILÁRD BIERNACZKY (HUNGARY)
NIGÉRIA IRODALMA ÉS A BIAFRAI HÁBORÚ Achebétől Adichie-ig – avagy megkésett megemlékezés: meghalt Chinua Achebe, „az afrikai irodalom atyja” (1930.11.16.–2013.03.21.) Kiss Árpád
A függetlenségi folyamat békésen zajlott: „Aranytálcán kaptuk, nem küzdöttünk érte.” – írja Achebe a független Nigéria születéséről önéletrajzi könyvében, amely 2012-ben jelent meg Volt egyszer egy ország – életem Biafrában (There was a country. A Personal History of Biafra, Penguin, 2012). A nigériai író az ismertséget, a világhírt az 1958-ban megjelent Széthulló világ című első regényével szerezte meg. A címet tulajdonképpen W. B. Yeats A második eljövetel (The Second Coming) c. verséből („széthull minden, nem tart a közép”, Ferencz Gy. ford.) vette. Gilbert Phelps angol író az év (1958) legeredetibb könyveként méltatta, és sokat tett az akkoriban szokatlan, „idegen” kontinensről bejelentkező szerző angliai fogadtatásáért. Achebe egy afrikai falu életének felforgatását ábrázolva idézi a szemünk elé az európai terjeszkedés, növekvő befolyás következtében keletkező társadalmi válságot. Kiadója, a Heinemann akkori főszerkesztője szerint „a háború óta írt legjobb regény: a Széthulló világ”. A legtöbbször megjelentetett könyv afrikai írótól a mai napig. Ötvennél több nyelvre fordították le. A soknyelvű Nigériában, a soknemzetiségű országban Achebe tudatosan választotta a gyarmatosító hatalom nyelvét, az egyedüli közös nyelvet, vagyis angolul írt akkor és később is, bár kritikusai újabban sokat foglalkoznak az angolnak a műveiben megnyilvánuló igboizálásával. Apja missziós tanító volt a gyarmati Nigériában, gyerekeit a helyi angol iskolákba járatta. Apja fivére megmaradt az igbo (ejtsd: ibo) nép
4
Kiss Árpád
hagyományainál. Achebe az igbók szájhagyományokban élő történelmét és kultúráját általa ismerte meg. Apja érdeme, hogy nem zárta el a kettős neveléstől. Tehetségét felismerte a Nigériában jól szervezett angol gyarmati oktatás, ösztöndíjat kapott, iskolái után a BBC, majd a független rádió adásszerkesztője lett. Achebe tevékenységén keresztül (könyvéből) szinte megismerhetjük a 2014-ben immár 100 évessé lett Nigéria állam születését. 1914-ben F. Lugard kormányzó a mai Nigéria területén található protektorátusokat egységes Nigéria Gyarmattá szervezte az északon élő fulani-hausza népek, a dél-nyugati joruba, a dél-keleti igbo és több tucatnyi kisebb etnikumból. A hatalmat közvetett úton, helyi főnökök bevonásával gyakorolták, de érdekeiket brit katonai jelenlét védte (Lugard: The Dual Mandate in British Tropical Africa, 1922). Lugard a feudális hausza-fulani népek vezetőit könnyedén hűbéresévé fogadhatta korafeudális jellegű hatalomgyakorlási rendszerük folytán, míg pl. az igbók nehezen igazodtak a „ kijelölt” nagyfőnökhöz, mert katonai hatalom nélküli teokráciájuk nem ismerte a politikai-katonai vezetőt (települések százai éltek egymás mellett évszázadokon át közös vezető nélkül). Egyfajta köztársaságban éltek: „igbo enwegh eze” – igbóknak nem kell király. Nagy Britannia tervezetten vonult ki 1941-ben a hatalomból, viszszahúzódott a gazdaságba. A búcsúzó kormányzó a levezényelt választás eredményeként a három domináns civilizációt szövetségi államba egyesítette, amely azonban nem szerves fejlődés eredményeként jött létre. Achebe könyvében a történet bemutatása a címben szereplő Biafra állam előzményeivel, a nigériai polgárháborúval és Achebe szerepvállalásával folytatódik. A független Nigéria első kormányát az északi hausza tartomány adta (a 7. századtól létezett a Fulani Birodalom) hatalmi egyensúlyban a gyorsabban fejlődő délebbre eső, igbók és jorubák lakta tartományokkal. (Mellesleg a joruba civilizáció kiemelkedő jelentőségű tárgyi emlékeiként tartják nyilván a 7–9. századi NOK kerámiákat. Az igbók elődei alapították viszont a Nri birodalmat, és e birodalom keretei között keletkeztek a 9–11. századi igbo-ukwu bronzleletek). 1966-ban két katonai puccsra kerül sor, megkezdődik az igbók önálló Biafrai Köztársaságáért vívott küzdelme. Az 1970-ig tartó és az igbók vesztéségével záruló, talán milliós nagyságrendű emberirtással
Nigéria irodalma és a biafrai háború: Achebe és Adichie
5
együtt járó polgárháború a témája ezután Achebe könyvének: „Életem Biafrában”. 1966 Chinua Achebe verse Önfeledt Nemtörődöm napok A játékasztalnál ostobán Életekkel babráltunk Messzi aknában A mélyben gyémánthegyű Fúrófej már Kúszott a káosz üledékhez Ritka artézi gyűlölethez Ahonnan fröccsent egykor Forró vér isten arcába Az első csalódáskor Alkotásában Az édenben. Az igbo író 1966 c. versében és az ugyanakkor megjelent negyedik regényében (A nép fia) egy elképzelt afrikai országban lezajlott erőszakot, puccsot, polgárháborút vizionált, amelyet a frissen független ország éretlen-felelőtlen, korrupt új elitje gerjeszt. Achebét összeesküvéssel vádolta meg az 1966-ban hatalomra kerülő második katonai vezetés – „előre tudta mi következik”. Az irodáját feldúló katonák szavai: „meglátjuk, mi erősebb, a toll vagy a fegyver”. Achebe életét két részre vágta ez az évszám. 1966-ban igbo katonatisztek puccsot hajtottak végre. Néhány hónap múlva a szövetségi hadsereg igbo tisztikarát kivégezték az északi katonatisztek. Megkezdődött az igbók módszeres irtása – rendőri-katonai segédlettel. Az északon dolgozó igbo áldozok száma tízezrekre nő (vagonszámra érkeznek lefejezett hullák a hausza–fulbe városokból a nsukkai főpályaudvarra). Menekültáradat indul dél felé. A békítő tárgyalások kudarcba fulladnak, részben a rivalizáló katonai vezetőik
6
Kiss Árpád
miatt, akik egyébként ugyanazon a külföldi katonai akadémián szerezték felsőbb képesítésüket. Biafra elszakadása Nem Achebe az egyetlen író, aki akkor a politika áldozata lett Nigériában: a békeközvetítéssel próbálkozó író-drámaíró Soyinkát is bebörtönözték a szövetségiek árulással vádolva. A biafrai vezető – mellesleg ugyanabba a tiszti iskolába járt, mint a szövetségiek vezetője – rosszul mérte fel a katonai és nemzetközi politikai helyzetet. A szakadár állam ellen – Achebe szavaival szólva– létrejött a „Nem Szent Szövetség”. Nagy Britannia a nigériai szövetségi államot támogatta. A Szovjetunió is Nigériának küldött segítséget kihasználva, hogy „a hátsó ajtón” angol érdekövezetbe lép. MIG és Iljusin gépeket szállított, technikusokkal, hadianyaggal. Az Egyesült Államok „brit érdekszférának” tekintette Nigériát. Franciaország viszont támogatta a brit érdekövezet korrózióját, a volt francia gyarmatokról jutott el támogatás Biafrába. Portugália engedélyezte a sao-toméi repterek használatát. Innen akadozva eljutott némi segélyszállítmány a fokozatosan blokád alá kerülő biafrai enklávéba. Csehszlovákia fegyverszállítással támogatta Biafrát az 1968-as prágai bevonulásig. Julius Nyerere tanzániai elnök a holokauszthoz hasonlította az igbók lemészárlását. Tanzánia elsőként ismerte el Biafrát. Elefántcsontpart, Gabon, Zambia és Haiti követte. Az Afrikai Egységszervezet a Nigériai szövetségi államot támogatta. A biafrai vezetés a belpolitikában propagandagépezetre támaszkodott, csodafegyvereket ígért. Chinua Achebe, az akkor már világszerte ismert író Biafra elismertetéséért, majd humanitárius célból számos nemzetközi fórumon képviselte az országot. Győzött végül a nigériai katonai fölény. Eközben milliók haltak éhen, többségükben gyerekek. A világsajtóból megtanulta a Nyugat a kwashiorkor (gyerekkori akut hiánybetegség) nevét. A segélyszállítmányok (Vöröskereszt, Caritas) eljuttatásában a svéd van Rosen, az önkéntes orvosok közül a francia Kouchner (a Medicine Sans Frontier alapítója) neve szerepelt sokat akkoriban a médiákban. Ugyanakkor a polgárháborúban (mint professzorból lett őrnagy a Nsukka-i Egyetem védelmében) vesztette életét a kitűnő költő, Christopher Okigbo. Ver-
Nigéria irodalma és a biafrai háború: Achebe és Adichie
7
seit Költészet és veszélytudat c. munkájában Gergely Ágnes méltatta (1986), verseinek nagy részét lefordította magyarra (Labirintusok, 1989). „Nyugaton” a biafrai hírek kiszivárgása után ikonikus jelentőségű személyiségek, pl. Vonegut, Sartre, Lennon, Harrison, Baez, Hendrix tiltakoztak a népirtó polgárháború ellen. A Varsói Szerződés országai ugyanakkor Nigéria pártján álltak. (Az 1994-es magyar kiadású, az Officina Nova által megjelentetett A XX század története a biafrai Ojukwét hibáztatja szakadár politikája, saját népe kiirtása miatt). Végjáték: Biafra kapitulációja után a nigériai kormány átszervezte a szövetségi államot. Biafrát feldarabolták. A Biafrai-öböl nevét megváltoztatták Bonny-öbölre. A győztes Gowon ezredes megbékélést hirdetett: „Nincs győztes és nincsen legyőzött”. 1966 után kezdődött Achebe életének második, külföldön eltöltött szakasza. Nagyrészt az Egyesült Államokban élt, a neves Brown Egyetemen (Massachusettes), ahol irodalmat tanított haláláig. Magyarul (vagy csak angolul) megjelent fontosabb prózai alkotásai: Széthulló világ (Things Fall Apart, 1958, magyar ford. Tandori Dezső, 1983), Örökké nyugtalanul (No longer at Ease, 1960, magyar for. Borbás Mária, 1964), Isten nyílvesszője (Arrow of God, 1964, csak angol nyelven), A nép fia (Man of the People, 1966, ford. Karig Sára, 1973), Hangyabolyok a szavannán (Anthills of the Savannah, 1987, csak angol nyelven ) Utószó Achebe honfitársa, egyben kiváló regényíró utóda az ugyancsak ibo Chimamanda Ngozi Adichie, akit a New Yorker irodalmi magazin 2010-ben a húsz legtehetségesebb negyven év alatti szerző közé sorolt. Achebe utolsó Biafrával foglalkozó művéhez kapcsolódik témáját illetően Adichie Az aranyló fél napkorong c. regénye, amely az igbók földén, fővárosukban, Nsukkában és környékén, vagyis az „akkori” Biafrában játszódik. A könyvből készült filmet 2013 szeptemberében mutatták be a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon. A regény magyarul 2013 októberében jelent meg e kis írás szerzőjének fordításában. A regényben szerepel az írónő tollából egy vers, amely akár Achebe víziójaként is felfogható:
8
Kiss Árpád
HALLGATTÁL, MIKOR ELPUSZTULTUNK? Láttad a fényképeket hatvannyolcban, Rozsdaszín hajú gyerekek: Beteg foltok fészkelnek a kis fejeken, A haj lehull, mint a porban rothadó levelek. Képzeld a gyerekeket, karuk pálcika, Mint labda a has, rajt a bőr feszülő hártya Kwashiorkor a neve – nehéz ez a szó. Mégsem elég undorító, mint a bűn maga. Képzelned sem kell, a sok kép maradt Life magazinod fényes lapján Nézted, de láttad-e? Futólag sajnáltad? S megbújtál szerelmed, feleséged karján? A bőrük fakult, híg tea színe Alatta pókháló, törékeny csont Meztelen nevető gyerekek, kattan a gép a fényképész utána egyedül lelép A könyv 31. fejezetében található költemény a legnagyobb bűnt, a legártatlanabb és a legsebezhetőbb életkori csoport, a gyermekek tömeges pusztulását-pusztítását idézi fel az oly értelmetlen háború éveiből. Bár maga a regény olyan eseményeket is életre hív ebből az időszakból, amelyek olvastán a még élő Achebe is reagált, az írónő tehetségét és bátorságát méltatva.
