MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION
AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR AHU HUNGARIAN AFRICA-KNOWLEDGE DATABASE ----------------------------------------------------------------------------
DÉKÁNI Kálmán Egyiptom legrégibb magyar leírása Eredeti közlés/Original publication: Földrajzi Közlemények, 1908, 36. évf., 3. füzet, 98–103. old. Elektronikus újraközlés/Electronic republication: AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR – 000.000.828 Dátum/Date: 2014. május / May 5. Az elektronikus újraközlést előkészítette /The electronic republication prepared by: B. WALLNER, Erika és/and BIERNACZKY, Szilárd Hivatkozás erre a dokumentumra/Cite this document DÉKÁNI Kálmán: Egyiptom legrégibb magyar leírása, AHU MATT, 2014, pp. 1–11. old., No. 000.000.828, http://afrikatudastar.hu Eredeti forrás megtalálható/The original source is available: az Afrikai Kutatási és Kiadási Program archívumában / in Archive of the African Research and Publication Program (Érd) Megjegyzés / Note: ellenőrzött és szerkesztett szöveg / controlled and edited text Kulcsszavak/Key words magyar Afrika-kutatás, Borsos Tamás (1566–1630 után) kéziratban fennmaradt leírása Egyiptomról és Kairóról, Borsos Tamás életének és tevékenységének rövid bemutatása African research in Hungary, description of Egypt and Cairo surviving in manuscript by Tamás Borsos (1566–after 1630), brief description of life and activity of Tamás Borsos
2
Dékáni Kálmán
---------------------------------------------------------------------------AZ ELSŐ MAGYAR, SZABAD FELHASZNÁLÁSÚ, ELEKTRONIKUS, ÁGAZATI SZAKMAI KÖNYV-, TANULMÁNY-, CIKK- DOKUMENTUM- és ADAT-TÁR/THE FIRST HUNGARIAN FREE ELECTRONIC SECTORAL PROFESSIONAL DATABASE FOR BOOKS, STUDIES, COMMUNICATIONS, DOCUMENTS AND INFORMATIONS * magyar és idegen – angol, francia, német, orosz, spanyol, olasz és szükség szerint más – nyelveken készült publikációk elektronikus könyvtára/ writings in Hungarian and foreign – English, French, German, Russian, Spanish, Italian and other – languages * az adattárban elhelyezett tartalmak szabad megközelítésűek, de olvasásuk vagy letöltésük regisztrációhoz kötött/the materials in the database are free but access or downloading are subject to registration * Az Afrikai Magyar Egyesület non-profit civil szervezet, amely az oktatók, kutatók, diákok és érdeklődők számára hozta létre ezt az elektronikus adattári szolgáltatását, amelynek célja kettős, mindenekelőtt sokoldalú és gazdag anyagú ismeretekkel elősegíteni a magyar afrikanisztikai kutatásokat, illetve ismeret-igényt, másrészt feltárni az afrikai témájú hazai publikációs tevékenységet teljes dimenziójában a kezdetektől máig./The African-Hungarian Union is a non-profit organisation that has created this electronic database for lecturers, researchers, students and for those interested. The purpose of this database is twofold; on the one hand, we want to enrich the research of Hungarian Africa studies with versatile and plentiful information, on the other hand, we are planning to discover Hungarian publications with African themes in its entirety from the beginning until the present day.
Egyiptom legrégibb magyar leírása
3
EGYIPTOM LEGRÉGIBB MAGYAR LEÍRÁSA Dékáni Kálmán
A marosvásárhelyi gr. Teleki könyvtárnak egyik értékes kézirata az a terjedelmes naplószerű följegyzés, amelyet Borsos Tamás hagyott fenn az utókorra. Írónk 1566-ban született, atyja, Sebestyén Krónika a világnak lett dolgairól c. munkájával szintén történetíróink közé tartozik. Borsos Tamás Maros-Vásárhelyt élte le életének első felét, jegyzője, majd főbírója volt szülővárosának. Nevéhez fűződik a vásárhelyi vár felépítése is. Érdemei elismeréséül 1605-ben a fejedelmi tábla bírója lett. A következő esztendőtől kezdődnek az ő követi küldetései. 1606-ban Kassára küldik, hogy Bocskainál eszközölje ki a vár építésének tovább folytatását. Báthori Gábor 1613-ban Konstantinápolyba küldte követségbe, ahonnan csak 1614-ben tér vissza. Mint fejedelmi biztos szerepel az 1615-i nagyszombati és az 1625-i gyarmati béketárgyalásokon. 1618–1620-ban újból a portánál volt követségben, és ugyanilyen megbízatást végzett még 1626-ban is. Ekkor már 60 esztendős öreg ember volt. Tudunk még róla az 1630-i medgyesi országgyűlés idejéből, és egy kortársa Nagy Szabó Ferenc szerint három év mulva is életben volt még, de már halála idejéről nem maradt fönn adatunk. Borsos Tamás, akinek életét az eddigiekben igyekeztünk vázolni, nem közönséges szerepet játszott a székelyek fővárosa, sőt, mint Báthori Gábor és Bethlen Gábor portai követe, Erdély történetében is. Legfőbb érdeme azonban az, hogy ő 1613-i konstantinápolyi útját és ottani tartózkodása alatt saját életrajza keretében az 1585 és 1612 közötti mozgalmas korszaknak Erdélyre vonatkozó történetét is megírta említett följegyzésében. Végül fennmaradt kéziratkötetének nem kevésbé értékes darabja az a rész, amelyben az ő második portai követségének történetét hagyta fenn; annyival inkább, mert e naplószerű feljegyzések éppen az oly mozgalmas 1618. és 1619-i évekre vetnek világot. Borsos Tamásnak mindhárom emlékirata megjelent már nyomtatásban is. Első portai útjának leírását és kortörténeti feljegyzéseit Er-
4
Dékáni Kálmán
délyország történeti tárában bocsátotta közre gr. Kemény József (1845-ben II. k., 15–44. és 233–251. old). Második portai követségéről szóló naplója az Erdélyi történeti adatok c. vállalatban jelent meg (Szerk. gr. Mikó Imre, Kvár, 1856. II. k., 7–284. old.), s ugyancsak itt kiadattak már az ő fontos levelezései is (u. o., 285–308. old.). Útleírását pedig részben Szamota István is közölte. (Régi magyar utazók Európában, Nagybecskerek, 1892, I. köt., 277–282. old.). Azonban mind a három kiadó figyelmen kívül hagyta Borsosnak azt a körülbelül egy ívnyi terjedelmű feljegyzését, amely nevezett könyvtárban (Msc VI. oszt. Hist. part., Transsylv. 1077. sz. a.) levő kéziratkódexben, annak kortörténetét és életrajzát tárgyazó része után következik, „Aegiptusról” címmel (23. old.), és azután mondat közepén és a csak hat sorral beírt 27. lap felső részén befejezetlenül megszakad. A következő lapokon már az ismertetett és a kiadók által is figyelemre méltatott följegyzések jönnek. Borsos Tamás e sorokat valószínűleg Konstantinápolyban léte alatt írta. Itteni két éves tartózkodása idejében sok idegennel ismerkedett meg, s ezektől a „szava meghihető fő úri emberektől” szerezte értesüléseit az akkoriban még oly kevéssé ismert Egyiptomról. De lássuk magát a leírást. Aegiptusról Aegiptust az törökök egészen mizornek hiják, minthogy igazánnis zsidó és egiptusi nyelven Mizraim1 neve Egiptusnak. Ezen az országon foly által az nagy Nylus folyó vize, kiről számtalan sokat irnak az historicusok, de nyilvábban és bizonyosan itt Constantinápolyban bőségesen beszélhet ember mind Egiptusba, Abisinum országba, kit az törökök Habesnak hinak és Arabia Felixbe, melyet az törökök Jemennek hinak2, lakó emberekkel, és bizonyossan megtudakozhatja magoktól azoknak az országoknak állapotját, az melly országok Afrikába 1
Mizraim vagy Miczraim a biblia szerint Kamnak volt az egyik fia. Testvérei voltak neki az aethiopiai Kús és Kanaan. Miczraim gyermekeivel a Nilus partjain telepedett volt meg és az egyik hagyomány szerint e gyermekek közül Ludimtól származtak az egyiptomiak. Miczrajim Egyiptom héber neve, ahogy az ó- és középkorban is nevezték. 2 Arabia felix volt az ókori neve az arab félsziget déli termékenyebb részének kb. az é. szél. 20–25 foka között, míg Jemennek hívják ma is a félsziget délnyugati partvidéki szögletét Asszir és Hadramaut között.
Egyiptom legrégibb magyar leírása
5
vadnak. Egiptus csudálatos bő föld, hogy ez széles világ kerekségébe annál bővebb föld nincsen. De soha abba az országba eső nem leszen, hanem mikor minállunk karácsonytájba és előtte vagyon, akkor három egész holnapig meg árad az Nylus vize és az országot széjjel follyja3, hogy az barom sem járhat az mezőn az víztől, hanem mint nállunk télbe jászlon kell tartani marhájokat; juhokat pedig az ország határira hegyekre hajtják s ott tartják addig. Ekkor valamikor az viz árja meg leszen, mindjárt meg ismerik a viz áradásáról az egiptusbeliek menynyire leszen bőség s mennyire nem s ahoz szabják magukat4. Ennek az Nylusnak fejéről és eredetiről sok számtalant irnak az bölcsek, hogy nem tudhatja meg ember az fejét hol legyen. Kiváltképen az Nylus vize az hol beszakad és száll Egiptusba5, oly rettenetes nagy szörnyű hegyekről és oly nagy szörnyü zugással jön alá, hogy egy nehány mélyföldnyire is oda közel sem mehetne az Nylus vizének az szörnyü zugásától és az szekfüet sohul ez világon nem talállják, hánem az Nylus vize hozza ki onnat valahonnét az szörnyű hegyek közül és oztán ide alá csak az Nylus vizének az partján szedik az szekfüet. Mely Nylus vizének az fejének és eredetinek bizontalan volta igy állhat meg, hogy az Nylus vize jő az nap nyugati Indiákról, az kit az mi historicusink presbiter Joannes, az az János pap országának hinak, az mely birodalom most is 48 koronás királyságból áll, az melly egész birodalom fölött bizonyosan mongyák, onnat jött áros emberek, hogy Christianusok, egy Istent valnak, s körülmetélkednek, szombatot tartnak, csak hogy az hispaniai király igen bele férkezett az ő felőle való részébe és jó darabot el vött benne és oda az pápistás religiót 3
A Nilus áradásának, idejét írónk nem a legszabatosabban határozza meg, Már junius vége felé megindul Asszuánnál az ár és július elejére Kairóig érkezik. Augusztus közepén éri el félmagasságát és szeptember 20. és 30.-ika között a legmagasabb utóbbi helyen. Míg ismét félmagasságig sűlyed le, eltart november közepéig és sokszor május is eltelik mire teljesen leapad. Igaz ugyan, hogy ez mindig változó, de mégis a legmagasabb vízállásokat augusztus vége és október közepe közötti időkben tapasztalták. 4 Ezt körülbelől úgy kell értenünk, hogy ha túl nagy a déli hegyekből leözönlő vizmennyiség, akkor a fellah áradástól tarthat, amely keresztül töri gátjait s amelyen nem tud uralkodni, hogy annak idején ismét levezethesse a csatornákon földjeiről; ha pedig kevés vizet hoz le a Nilus medrében, akkor szárazon maradnak szántóföldjei és ismét vége a termésnek. Ezért volt olyan fontos már a régi egyiptomiakra nézve is a Nilus ármagasságának mérése. 5 Valószinűen a vadi halfai kataraktát kell gondolni, mert itt éri el a Nilus Egyiptom határát.
6
Dékáni Kálmán
szállitotta, Jesuitákat, barátokat, minden ceremoniájokkal6. Ebből az rettenetes nagy széles világból jő ki az Nylus vize, és mint olyan rettenetes nagy világba számtalan az sok folyó viz, az kik mind egybe szakadozván, úgy leszen aztán egy Nylus belőle és. annyi számtalan sok folyó viz közül, mint olyan rettenetes szörnyű messze is ide alá, azért nem tudhatják melyik az feje, de azokból az országokból osztán jő alá az Abissinusok országára. Ezek az tiszta fekete szerecsenek és ebbe az Abissinusok országába török császár csak egy darabot vehetett el, kiben egy pasája vagyon, de annak is szüntelen való harcza, csatája vagyon az több fekete szerecsenekkel, ment annakis az nagyobb dereka és része az János pap császárságához tart, mikor oztán ezek közül az Abissinusok közül ki jő az Nylus vize, ugy jő oztán arra az rettenetes kő sziklás hegyekre, az honnat oly nagy szugással jő alá, hogy közel ember nem mehet hozzája, hogy jól meg nézze, mert meg süketitené az embert. Jemin, az az Arabiafelix Egiptuson tul vagyon, azis Hispania felőll kinek mégis az tulsó szélin7 vagyon Barbaria, az kiben .vagyon amaz rettenetes nagy hires neves Algirum névü város, és azokhoz közel Tunniz, Goleta, kit mi hivunk Tunetiumnak s Cartagonak8. Ezeket eddig mind török császár birja, ennek az belső határiba vadnak egy nehány dirib-darab ország; kit vadaktól, madaraktól, rettenetes férgéktől ember nem lakhatja. Itt teremnek az majmok, sturcz (igy!), madarak, kikben énis láttam egy nehányat, itt teremnek az rettenetes férgek, salamandrák, basiliscus kigyók, rettenetes han6
A középkor, egyik legelterjedtebb mondája volt a János-pap országáról szóló, amely szerint Ázsiában, vagy mások szerint Afrikában uralkodik ez a hatalmas keresztény király gazdag, nagy országai felett. Ez tulajdonképen Abessinia negusa volt és a portugállusok felfedezési vállalatainak létrejövetelére kétségkivül nagy befolyással volt presbiter Johannes legendája. A mese, Abessinia felfedezése után is sok ideig tartotta magát az európai népek képzeletében, mert az ország uralkodói mindent elkövettek, hogy idegenek minél kevesebb tudomást szerezzenek hazájukról. Habes lakói már a IV. században megismerkedtek a kereszténységgel; de az érintkezés megszakadt Európával az arabok birodalma keletkezésekor és így maradt fönn csak homályos és meseszerű emléke Európában a keresztény országnak. 1000 körül aztán a sémi érintkezésnek a zsidó vallás átvétele volt az eredménye, innen van Borsosnak értesülése is. A „hispaniai király” neve alatt mindig a portugallus királyt kell érteni. 7 Tudniillik Egyiptomnak nyugati oldalán. 8 Goletta, vagy la Goletta, Tunis mellett fekvő kis kikötő város, a tunisiak üdülőhelye. Vidékén kezdődik a régi Karthago területe.
Egyiptom legrégibb magyar leírása
7
gyák s más egyéb Ezeknek az vadaknak, madaraknak, férgeknek birodalma között vadnak az drágakövekből álló hegyek, kikhez ezektől az vadaktól, férgektől nehezen fér az ember. Egiptusban miért nem lehet eső naturaliter, az bölcs emberek erről elég sokat philosophálnak, de az mi az phisica ratioját illeti, arra illyen okot adnak, kiváltképen az benne lakó népek: hogy Egiptus az torrida zona alatt vagyon, az az hogy soha semmi időben az nap úgy nem járhat; hogy Egiptusnak valami részén által nem kell menni és az napnak szörnyü hévsége szaggatja el az fellegeket, hogy meg nem állhat Egiptus felett és azért nem leszen eső. Az orientalis teologusok pépig ilyen okát adgyák: hogy az Isten és az természet soha heába való dolgot nem cselekszik, hanem ez világot egyenlővé tette. Az melly földön és országba egy féle állat vagy gyümölcs is igen bőségesen terem, másba meg másféle terem, hogy igy ex participatione variorum regnorum lehessen végre egy egyenlőség, hogy az mi egy országba nincsen, ott az kereskedő emberek horgyák más országból oda; Isten igy is munkát vetett az embereknek eleibe. Szintén ebben az Nylus vizének árradásában próbállják egyikben. meg. (igy!) Bizonyosan azt mondják az oda járt és ott lakott emberek, hogy mikor az nap onnat az Indiákról az mi nyárunknak idején ide mi felénk jő közelebb és az occidentalis Indiák akkor mint egy Tél szabásuba kezdnek maradni, három egész hónapig soha sem éjjel sem nappal az rettenetes esőnek szüneti nincsen; az mely számtalan esőnek az iszonyu vizének az Nylusnak folyásán mind Egiptusba kell takarodni és hasonló képpen három holnapban Egiptusnak az rettenetes vizben kell állani. És igy leszen bő termése Egiptusnak. Ebből az teologusok comparatioja ez, hogy természet szerint azért vötte el Isten az Egiptusoktól az esőt, hogy az más országban való sok eső elég vizet, sőt néha felettébb valót ad Egiptusnak, mert ha Egiptusban mindenkor sok eső lenne és az másunnat reá jövő árviz is ugy uralkodnék rajta; nem volna semminek jó az a föld; de igy minden földet meghalad jósággal. Igen szava meghihető fő Uri Emberektől hallottam, kik Egiptusba laktak, hogy oly tsudálatos jó innia való viz az. Nylus, mintha meg mézelték volna. Ugyanis ez széles világon sehol semmi vizben nem lakik amaz szörnyü iszonyu Crocodilus sárkány hanem csak az Nylusban.9 Harmadik frivola variatiót ezt is mondják, hogy mint hogy az tengerek melléke mindenkor természet szerént igen eső 9
A nilusi krokodilus Afrika többi nagyobb vizeiben is él.
8
Dékáni Kálmán
nélkül valók: igy az Egiptus határai is az igen nagy fejér (igy!) tengerre nyulván,10 az tengeri szelek annyira járják az nagy térség miatt Egiptust, hogy az fellegek ettől sem állhatnák meg az kik esőt generálnának, de ezt ki itili igaznak, lássa. Mert sok országok, szigetek mint Ciprus, Rodus, Candia, Croffu (igy!) szinte az tengerbe vadnak, de mégis leszen esőjök az ő Idejekbe, de azért Egiptusba és körülle való országokba sokba soha tél nem leszen, oly temperata terra ott az aránt az világ. Ennek az nagy Egiptusnak az tengerre való fő portussa amaz hires neves nagy Alexandria város. Ugyan ebben az Egiptusban vagyon amaz rettenetes nagy város, az mellyet az régi historicusok Memphisnek irnak, most az törökök Kairnak hiják11. Ninivének is az Törökök ugyan azt tartják, az mely város sokkal nagyobb Constantinápolynál, de az régi keritett város az hol volt, az elpusztult, egy részit az Nylus vize elszakgatta, az megmaradott részit is ugyan nem lakhatják, hanem mellette csináltak ismét olyan nagy mezővárost, mint a régi volt. Az okát, miért hagyták el pusztulni és miért most is nem lakhatják igen szava meghihető emberektől tudakoztam, az kik járták s lakták is, azt az földet, kik ezt mondják felőle hogy az az régi nagy város, akár Memphist akár Ninivét az Isten tetvekkel, palaczkférgekkel12 pusztitotta volt el és most is annyi az tetű és palaczkféreg ott az város helyén, hogy sem ember sem barom, semmi féle állat ott az város helyét az iszonyu férgektől meg nem lakhatja. Erről az Kairról sok szörnyűségeket mondnak az ott lakott emberek, kikkel magam beszéllettem. Többi közt azt mondják, hogy csak nem régen volt egy Assan pasa, az ki az egiptusi pasaságot birta és Káirnak avagy Memfisnek, annak az nagy városnak az népét meg akarta számláltatni, feleségestől, gyermekestől, szolgástól számláltak volt meg benne Egiptiust, sidót, görögöt, olaszt, törököt. Ember számot találtak volt benne huszon háromszor való száz ezer embert13, de az pasá el nem végezhette volt éppen az számlálást, az közbe az pasát megölték. Egiptusnak iszonyu az ő jövedelme; Constantinápolyba az egiptusi adóba minden esztendőn hoznak hatszor való száz ezer aranyat, melyet nem tesznek az közönséges Tárházba, hanem csak császár kezébe adják. Ezt az summát császár 10
Itt tk. a Földközi tenger keleti medencéje értendő. Kairótól dny.-ra vannak a Nilus szemközti oldalán Memfisz romjai. 12 Poloska erdélyi neve. 13 Ez a szám (2.300,000) mindenesetre nagyon tulzott, minthogy Kairónak mostani lakossága is csak 325,000 főből áll. 11
Egyiptom legrégibb magyar leírása
9
zsebibe való pénznek hiják. Ismét Thyabeba az törökök szent helyére szinte annyi summát visznek. Harmadik része az Egiptusi jövedelemnek szinte még annyi vagyon elrendelve, ugyan azon egiptusi fizetett vitézlő rendnek; még pedig az pasának ezek felett való szörnyü jövedelme14. Ilyen gazdagsággal rakva Egiptus, maga Egiptusba semmi féle bányák nincsenek, hanem az mely kőből az aranyat csinálják, Habesből azaz Abessinumból hozzák. Csak hogy sok alchimistát mondnak, hogy vagyon benne, kik azok is igen szaporitják az aranyat, de azért főképen az nagy gazdaságot Egiptusba mind az földnek bő termése szerzi, mert igen sok országok élnek az egiptusi gabonával. Sőt ez az nagy Constantinapolis soha el nem tudna élni, ha Egiptus nem tartaná buzával, riskásával, egyéb sok számtalan éléssel. Minthogy Ázsiát és Afrikát az Veres tenger hasitja ketté, addig az még az Veres tenger ide felé el ér, azon imet ez Veres tengeren mindenütt az Egiptus határa vagyon által az Fejér tengerig. Innét Asia felől az szárazról csak Egiptusnak az végével határos az Palaestina földe, kit Chanan földének is hivunk. Az tul India felé határos Egiptussal két igen nagy szerecsen ország az kiket hinak egyikett Arabia deserta, az másik Arabia petrea; Arabia desertába laknak az man ogli és szef ogli királyok, kikről másutt irtam. Ezt is török császár birja az országot, de Arabia petreat soha török császár meg nem vehette addig, mert az szörnyü kősziklák közül az népet ki nem vehette és hogy az Asiai vagy orientalis Indiához is ragadott, hanem ugyan adót adnak azért császárnak. Ebbe terem az dromedarius teve, kit én is láttam itt Constantinapolyba, mely az is oly csudás állat és oly sebesen járó marha, teve félébe, hogy valamennyi földet lóháton öt nap elmehet az ember, de az dromedarius egy nap megyen annyit és harmad napig sem innija sem ennie nem adnak. Ez mellett vadnak az antipodak, kiket mi pulya embereknek hivunk, és az hires neves Kalekuti nagy völgy. Ezekbe az országokba mennek tőlünk télre az darvak és fecskék, de ott nem szaporodnak, sőt az pulya emberek csak alig lakhatnak az darvaktól az még ott kell lakniok az darvaknak. Ezekbe az országokba sem leszen természet szerént eső, hanem csak accidentaliter olykor, az mikor mi nállunk tél vagyon, akkor kétszer vagy háromszor ha eső leszen, arról tudják hogy ide ki mi nállunk tél vagyon; de mégis az hol téres földe vagyon, igen bő gabonájok terem. Ezekben az országokban akkor 14
Tehát majdnem két millió arany lenne így az ország jövedelme. Az Egyiptom gazdaságáról szárnyaló hirek okozták e tulzó állításokat.
10
Dékáni Kálmán
immár aratni kezdenek mikor nállunk az márczius vagyon. Ezeket én oly emberektől tudakoztam valóba meg, az kik oda való lakos emberek voltak. Az gyöngy semmi nem egyéb állat, hanem csak az csigának az monya15, hanem azért másutt nem találtatik hanem az Indiák mellett való nagy Oceanus tengerekbe, én csigáját is, az kit nállunk gyöngyháznak hinak elégessen láttam. Ha ki nem találják szedni mikor annak ideje, hogy még meg nem lágyult, addig gyöngy, de oztán el haladja az idejit és meg lágyul: békét hagynak neki, mert csiga leszen belőle, mikor ki kél; azért ott az földön tudgyák annak idejét és csak akkor vannak igen” ... (27. old.)
Ezzel sajnos vége szakad a leírásnak, pedig úgy látszik, hogy Borsos Egyiptom után Kelet-Indiáról akart holmit feljegyezgetni. Nem nagy igényű és újat nem tartalmazó adatokat nyújt e néhány lapnyi töredék, de mégis megérdemli, hogy megismerje az utókor és különösen fiatal és kevés szerénységgel mondva, ma is oly kevéssé ápolt földrajzirodalmunkban ez is egy porszem. Különben földrajzi és kortörténeti szempontból egyaránt érdemes a figyelemre. Borsos soha sem járt Egyiptomban, hanem amit megtudakozott a mesés országról, azt feljegyezte magának. Kritikát sem gyakorol. Csak egy helyt, hol Egyiptom esőtlenségét tengermelléki fekvésének tudják be, vonja kétségbe az állítást: „ezt ki itili igaznak, lássa”. Úgy is legtöbb gondot ez a kérdés okoz neki és a historicusok, teologusok és physicusok véleményén kívül a „frivola variatio” felemlítését is szükségesnek tartja a dolog tisztázására. Érdekesen oldja meg a Nílus vize iható voltának kérdését is azzal, hogy csak itt lakik „az crocodilus-sárkány”, és nagy komolysággal emliti meg, hogy a férgektől, madaraktól és vadaktól nem lakható egy néhány „dirib-darab ország”, valószínűleg a Hammada vidékét értvén alatta. Ugyanilyen okkal hozza összeköttetésbe Memfisznek és az általa Afrikába helyezett Ninivének pusztulását. Szerinte az Abesszíniából hozott kövekből az egyiptomi alchimisták jól tudják az aranyat előállítani. S a tevéről is óriási gyorsaságot tételez fel. Arábiával foglalkozván, képzelete „az Tul-Indiákra” is el15
A tojás régi erdélyies neve.
Egyiptom legrégibb magyar leírása
11
ragadja, ahol az antipodákat emlegetvén, róluk azt állítja, hogy közönségesen „pulya embereknek” hívják őket minálunk, és a darvak költözése őket hontalanokká teszi. Érdekes a drágagyöngyről való elmélete is. Mint látjuk, az így kiválogatott és erősebben jellemzett részletekből is, telve van Egyiptom leírása mesés elemekkel. De mit várhatunk a 17. század elején, a messzi Egyiptomról ötletszerűen író Borsos Tamástól, midőn ugyancsak egy másik, sokkal nagyobb földrajzírónk, Bél Mátyás, aki egy századdal később, saját hazájáról és tudományos apparatussal írt, ugyancsak sűrűn idézget fel babonákat, naiv meséket. Csak az a nagy kár, hogy Borsos oly keveset írt, de annál nagyobb érdeme, hogy magyarul írta.
