MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION

MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION

AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR AHU HUNGARIAN AFRICA-KNOWLEDGE DATABASE ---------------------------------------------------------------------------------SZILASI, Ildikó A kuba rafia szövetek változása / The change in Kuba raffia fabrics Eredeti közlés/Original publication: kézirat / manuscript, 2014 Elektronikus újraközlés/Electronic republication: AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR – 000.001.122 Dátum/Date: 2015. március / March 7. Az elektronikus újraközlést előkészítette /The electronic republication prepared by: B. WALLNER, Erika és/and BIERNACZKY, Szilárd Hivatkozás erre a dokumentumra/Cite this document SZILASI, Ildikó: A kuba rafia szövetek változása / The change in Kuba raffia fabrics, AHU MATT, 2014, pp. 1–19. old., No. 000.001.122, http://afrikatudastar.hu Eredeti forrás megtalálható/The original source is available: az Afrikai Kutatási és Kiadási Program archívumában / in Archive of the African Research and Publication Program (Érd) Megjegyzés / Note: ellenőrzött és szerkesztett szöveg / controlled and edited text Kulcsszavak/Key words Afrika-kutatás Magyarországon, a ba-kuba tárgyi kultúra fontos alapanyaga: a rafia pálma rostja, a Kuba rafiaszövet, a Kuba rafiaszövet fajtái és díszítése, a szövetkészítés technikája, a díszítés történelmi változásai African studies in Hungary, important row material of Ba-Kuba material culture: the fiber of raffia palm, Kuba raffia fabric, types and decoration of the

2

Szilasi Ildikó

Kuba raffia fabric, technology of preparing raffia fabric, historical changes of the decoration ---------------------------------------------------------------------------AZ ELSŐ MAGYAR, SZABAD FELHASZNÁLÁSÚ, ELEKTRONIKUS, ÁGAZATI SZAKMAI KÖNYV-, TANULMÁNY-, CIKK- DOKUMENTUM- és ADAT-TÁR/THE FIRST HUNGARIAN FREE ELECTRONIC SECTORAL PROFESSIONAL DATABASE FOR BOOKS, STUDIES, COMMUNICATIONS, DOCUMENTS AND INFORMATIONS * magyar és idegen – angol, francia, német, orosz, spanyol, olasz és szükség szerint más – nyelveken készült publikációk elektronikus könyvtára/ writings in Hungarian and foreign – English, French, German, Russian, Spanish, Italian and other – languages * az adattárban elhelyezett tartalmak szabad megközelítésűek, de olvasásuk vagy letöltésük regisztrációhoz kötött/the materials in the database are free but access or downloading are subject to registration * Az Afrikai Magyar Egyesület non-profit civil szervezet, amely az oktatók, kutatók, diákok és érdeklődők számára hozta létre ezt az elektronikus adattári szolgáltatását, amelynek célja kettős, mindenekelőtt sokoldalú és gazdag anyagú ismeretekkel elősegíteni a magyar afrikanisztikai kutatásokat, illetve ismeret-igényt, másrészt feltárni az afrikai témájú hazai publikációs tevékenységet teljes dimenziójában a kezdetektől máig./The AfricanHungarian Union is a non-profit organisation that has created this electronic database for lecturers, researchers, students and for those interested. The purpose of this database is twofold; on the one hand, we want to enrich the research of Hungarian Africa studies with versatile and plentiful information, on the other hand, we are planning to discover Hungarian publications with African themes in its entirety from the beginning until the present day.

A kuba rafia szövetek változása

3

A 70 ÉVES BIERNACZKY SZILÁRD AFRIKA BARÁTSÁG KÖNYVE (MAGYARORSZÁG) AFRICA FRIENDSHIP BOOK OF THE 70-YEAR-OLD SZILÁRD BIERNACZKY (HUNGARY)

A KUBA RAFIA SZÖVETEK VÁLTOZÁSA Szilasi Ildikó Hermina

Bár korábban a szövetek vizsgálatát a muzeológia és művészettörténelem tekintette sajátjának, Adams rámutatott, hogy a textilek kutatását célzó terepmunkák értékes információkkal szolgálhatnak a kultúra társadalmi kapcsolatairól, kereskedelmi rendszereiről, hatalmi rendszeréről és iparművészetéről (Adams, 1978, 39. old). A rafiaszövési és hímzési technikájával, a kuba motívumok szimbólumrendszerével, geometriájával számos kutató foglalkozott1. A rafiapálma a kuba népek mindennapi kultúrájában betöltött szerepét viszont kevesen vizsgálták, pedig ahogy az alábbi interjúrészlet is példázza, kiemelt gazdasági és társadalmi szerepet tölt be a kubák életében. „Minga Mikobi Théophile vagyok. A rafiaszövést még az őseink hagyományozták ránk. Manapság kereskedünk a rafiaszövetekkel. Eladjuk, abból élünk. A nyersszövetet mi, férfiak készítjük. Ha ezzel a szövettel kész leszek, odaadom a feleségemnek, aki megtöri, hogy megpuhuljon az anyag. A mintát elsősorban a nők készítik, de a férfiak is értenek hozzá. A rafiapálma nagyon értékes növény, ha valaki kárt tesz benne, letartóztathatják. A rafiapálma használatával soha nem fogunk felhagyni.”2 A rafiapálma (Raphia Vinifera) a kuba tárgyi kultúra egyik legfontosabb alapanyaga. 1

Adams (1978); Cutril (1991); Darish (1993); Joyce (1925); Mack (1980, 2012); Meurant (1986,88), Torday (1911) etc. 2 Interjúrészlet, Minga Mikobi Théophile, 2009. 08. 10., Mushenge.

4

Szilasi Ildikó

„A kubák elsődlegesen földművesek. Kukoricát, maniókát, kölest, borsót, mogyorót és rafiapálmát termesztenek. Az utóbbi jelentősége rendkívül nagy. Nedűje a legkedveltebb ital, leveléből kötelet készítenek” (Vansina, 1964, 13. old). A kuba maszkok esetében rafiából készül a nyakrész és a fej hátsó részét eltakaró rész, valamint a testet eltakaró öltözetek és kiegészítők. Adatközlőm, Minga Mikobi Théopile rafiaszövő elmondása szerint a busongó férfi élete a rafia köré szerveződik. A rafia szent növény, rongálása közösségi szankciót von maga után. Ha valakit azon érnek, hogy kárt tesz egy pálmában, bírságot fizettetnek vele. A fiúk szocializációja pedig akkor ér véget, ha megtanul vadászni, csapdát állítani, halászni és szőni (Torday, 1911, 12. old.). A rafia pálma rostját szárítva, természetes alapanyagokkal színezve sokféle módon felhasználták. Rafiából készült a kuba királyi család női tagjainak fodros szélű, több méter hosszúságot is meghaladó szoknyája (ntchak), illetve a kuba férfi elöljárók rafia lepelszoknyája, a mapel. A rafiaszövetet továbbá fizető eszközként, hatalmi jelképként is használták. Gyász alkalmakkor a halott sírjára ajándékként hordták a precízen megvarrt, szebbnél szebb darabokat, ezzel fejezték ki az elhunyt előtt tiszteletüket. Rafiaszövet és presztízsharc A rafiaszövet készítés változásának megértéséhez elengedhetetlenül fontos a presztízsszimbólumok kuba társadalomban betöltött szerepének és történetének bemutatása. A kontextus megértéséhez a kuba művészeti kereskedelem kezdetéig kell visszanyúlnunk, amely az elefántcsont kereskedelemmel kezdődött. Az elefántcsontból készült regáliák a legmagasabb presztízsszimbólumok közé tartoztak, a király és a királyi hatalom szimbólumai voltak3. A kubák és más észak-kongói népek közötti elefántcsont kereskedelem a 17. századra nyúlik vissza, Shyaam aMbul aNgoong uralkodásának idejére (Binkley 1992, 277. 3

A termékenységet is szimbolizáló elefánt a királyi hatalomtól eltérő kontextusban egy helyen fordul elő a kuba művészetben: az északi kubáknál (Bushongó, Shoowa, Ngeende, Ngongo stb.) az arisztokraták gyászszertartásai során használják azt az elefántra emlékeztető, hosszú ormányú és gazdagon díszített Mukenga maszk esetében.


5

old.). A kuba királyság északi területén, a Szankuru folyótól északra, a ndengesék területén található értékes elefántcsont exportja és világkereskedelembe való integrálódása a 19. század első felében indult be. A 19. század második felében az elefántcsontláz számos európai felfedezőt vonzott a vidékre. 1885-ben a II. Lipót belga király által létrehozott Kongó Szabadállamban meghirdették a koncessziós törvényt, melynek értelmében a kongóiak kötelesek voltak minden természeti kincset és nyersanyagot beszolgáltatni az európai hatalomnak. A kaucsuk és elefántcsont exportja ebben az időszakban megkétszereződött. Az 1880-as évek végére két kereskedelmi telephelyet létesítettek a kuba királyság határán, majd 1910-ben a fővárosban, Nshengben (Vansina 1960, 269–270. old.). A belga gyarmatosítással a kubák elefántcsont kereskedelem feletti kontrollja megszűnt. A kereskedők elözönlötték a királyság területét, hogy elefántcsontot és más export termékeket keressenek (Binkley 1992, 278. old.). Az elefántcsontra épülő kereskedelem virágéletű volt, mire II. Lipót király magángyarmatát belga gyarmatnak minősítették, a legjobb minőségű kaucsukot és elefántcsontot már elszállították az országból (Jewsiewicki 1983, 113. old.). A terület kizsigerelése folytán a helyzet annyira elfajult, hogy a 19. század második felében a kuba király megtiltotta a külföldiek belépését a királyság területére. Korai útleírásokból tudjuk, hogy szigorú büntetés várt azokra, akik az előírást megszegték. William H. Sheppard feljegyzéséből kiderül, hogy amikor megjelent Nshengben, a helyiek „…elsápadtak és arról beszéltek, hogy ha külföldivel látják őket, fejüket veszik” (Sheppard 1893, 183. old.). Az elefántcsontban gazdag területekre a Kuba királyság területén át vezetett az út. A kuba király gondosan elzárta ezeket a területeket az elefántcsontra kiéhezett kereskedők elől, egyfajta monopoljogot formálva a terület elefántcsont kereskedelmére és szigorúan felügyelve azt. Az elefántcsonton kívül a kuba királyság területét ebben az időben több exportcikk hagyta el, például presztízstárgyakat állítottak elő a helyi elit számára továbbá exportra (Vansina 1978, 194. old.), továbbá maszkok, fafaragványok, övek, kések és szövetek cseréltek gazdát edényekért, sóért, elefántcsontért, kauri kagylóért, rézért és rabszolgá-

6

Szilasi Ildikó

ért. A regionális kereskedelem hatására a kuba gazdaság fellendült, a jólét a társadalom alacsonyabb rétegeibe is leszivárgott. A regionális és transz-kontinentális kereskedelem elősegítette a kézművesipari termelés megerősödését, amely a gyarapodó hatalmi szerepek és folyamatos presztízstárgyak iránti igény miatt már korábban beindult. Érdekes elidőzni viszont azon, hogy a kézművesipari termelés során a különösen időigényes rafia szövet készítés is élő hagyomány maradt, a piaci alapú termelés során sem hagytak alább a rafiaszövet készítés technikájával. Monni Adams 1976-os mushengei látogatása során is megerősítette, annak ellenére, hogy textilanyagok nagy mennyiségben voltak elérhetőek a területen, és egy alig egy négyzetméteres rafiaszövet elkészítése legalább egy hónapot vett igénybe, a rafiaszövés élő hagyomány (Mack 1980, 169. old.). Bár az európai textíliák afrikai kontinensen való megjelenése idején kezdetben úgy látszott, hogy negatív hatással lesznek a hagyományos textilkészítésre, a kutatások rámutattak, hogy ez nem így történt. Az afrikai társadalmakban a ruházat a jólét, státusz és presztízs szimbóluma volt. Így amikor az Afrikán kívüli, még drágább és nehezebben hozzáférhető európai textíliák megjelentek Afrikában, valóban felkeltették az elit érdeklődését. Ugyanakkor azonban a történeti kutatások rámutatnak, hogy hosszabb távon az Európán kívüli textíliák megjelenése nemhogy gyengítette, de stimulálta is az afrikai textilkészítést. Ezt egyrészt a kulturális jelentéstartalmakkal bíró mintákhoz és technikákhoz való kötődés, másrészt az importált szövet magas ára idézte elő (Hodder 1980, 206. old.). John Mack kutatásai során arra kereste a magyarázatot, hogy a rafiaszövés aprólékos és rendkívül időigényes gyakorlata miért a kubáknál maradt fent, míg más környékbeli népeknél, például a Kwango és Kwilu folyó közötti területen élő pendéknél és a kuba királyságtól nyugatra élő bakongóknál, felhagytak ezzel a hagyományos kézműipari szokással (Mack 1980, 169. old.). Mack kiváló cikkében rámutatott arra, hogy e régies kézműipar fennmaradása a kuba társadalom komplex hierarchiájával, a politikai szerepkörökkel és a társadalmi státusz kifejezése iránti igénnyel magyarázható. A gondolatmenetnek ezen a pontján elengedhetetlen, hogy egy ki ne tekintsünk a Kuba királyság komplex társadalmi-politika rendszerére, amely – mint látni fogjuk – erős kapcsolatot mutat a rafiaszövés gyakorlatának fennmaradásával a kuba királyságban.


7

A kuba királyság területén komplex hatalmi–politikai struktúra volt életben, amelynek működtetésében a királyt tisztségviselők, úgynevezett kolomók segítették. Az egymást követő kuba királyok újabb és újabb tisztségeket osztottak ki, így mára több tucat különböző hatalmi pozíció létezik, amelyeket a tanácsnoki és hivatalnoki címek is tovább bővítettek. Előbbiek öröklés útján, a vezető klánokból, utóbbiak eredményeik és támogatottságuk miatt kerültek hatalomra. A különböző posztokhoz különböző presztízstárgyak tartoztak, a státuszszimbólumok pedig egyértelműen utaltak az egyén társadalmi helyzetére. Ha valamely férfit egy posztra kineveztek, azt élete végéig viselte, így a tisztségviselői ranglétrán nem volt sok mozgástér. Ezért az egyén sikerét és hatalmát deklaráló jelképek a hatalmi pozíciókért folyó állandó versengésben kiemelt fontossággal bírtak. A hatalmi rendszer alacsonyabb fokain állók így csak a presztízstárgyakkal és a tisztségükhöz kapcsolt privilégiumaikkal tudták erősíteni, kinyilvánítani pozíciójukat. Ez biztosította a gazdagon díszített, művészi igénnyel megmunkált hatalmi szimbólumok folyamatos fennmaradását, így a rafia szövet készítésének fennmaradását is, amely az egyik legértékesebb státuszszimbólumnak számított a kuba kultúrában. Mivel a termelői társadalmakban a jólétet fejezi ki minden olyan időigényes tevékenység, amely a napi házkörüli munkáktól és a földműveléstől veszi el az időt, a rafiaszövet ezért minden egyéb státuszszimbólumnál nagyobb extravaganciát fejez ki, hiszen az egy tárgyra eső munka- és időráfordítás itt a legnagyobb. A rafiaszövés aktusa önmagában a jólétet volt hivatott kifejezni (Mack 1980, 172. old.), így politikailag fontos tevékenységnek számított (Mack 1980, 173. old.). Mushengei tartózkodásom alatt két helyszínen figyeltem meg a rafiaszövést. A kuba király édesanyjának házánál, ahol a király anyja és annak lánytestvérei a földön ülve, kinyújtott lábbal, kalákában hímezték a kasai bársonynak nevezett szövetet. Ez egybevág John Mack következtetésével, miszerint a rafiaszövés a jólét, az egzisztenciális helyzet és extravagancia kinyilatkoztatása. A király szülőanyja és a királyi családba tartozó nők ugyanis a kuba társadalom leggazdagabb rétegébe tartoznak. Földet nem kell művelniük, házaik tisztán tartásáról pedig az alattvalóik közül kikerült asszonyok vagy fiatalabb női családtagjaik gondoskodnak, így bőségesen marad idejük szőni, hímezni. De hadd álljon itt egy újabb idézet az előbb már említett interjúból:

8

Szilasi Ildikó

„A rafia a busongó legfőbb szükséglete. Az európaiak változtatták meg az öltözeteinket. Nem tetszett nekik, hogy félmeztelenek vagyunk, ezért felkérték a királyt, hogy népével együtt térjen át a nyugati típusú öltözet viseletére. A rafiaszoknyák, ntchakok el vannak téve, és hagyományhoz köthető szertartásokkor, táncalkalmakkor, temetésekkor vesszük elő őket. Majd az esemény végeztével átöltözünk, és visszatesszük őket a helyükre.4 A másik helyszín, ahol rafiaszövést figyeltem meg, a kuba királyság perifériáján található boszorkánybörtön volt. A Prison du Tribunal Principal lakói néhány tinédzser korú lány és egy tucat idősebb aszszony volt, akiket boszorkányság vádjával űztek el a kuba királyság területén található falvakból5, és akik idejük egy részét hímzéses technikával készült rafiaszövet készítésnek szentelték. Mary Douglas a kubákkal szomszédos lelék rafiaszövet elosztásáról végzett tanulmányából kiderül, hogy a rafiaszövetet elsődlegesen nem fizetőeszközként vagy cseretárgyként, hanem óvadékként vagy engesztelő pénzként használták. „Még a hagyományos igazságszolgáltatási rendszerben is lehetett rafia szövettel fizetni frank helyett, sőt, az átváltás hivatalos árfolyama is rögzített volt: 1924-ben két rafia szövet egy frankkal volt egyenlő, 1949-ben egy szövet értéke 5 frank volt, 1953-ban pedig 10” (Douglas 1958, 116. old.)6. A mushengei boszorkánybörtönben raboskodók tehát büntetésüket dolgozták le a rafiaszövet hímzésével. A vádból való felmentés és a szabadság ára egy fiatal lány esetében 50 USD vagy 50 darab rafia szövet volt.7 Nem a boszorkánybörtön volt az egyetlen helyszín, ahol a kuba művészeti tárgyak óvadékként való felhasználását megfigyeltem. Misumbai terepkutatásom során a misumbai rendőrkapitány, Mbuyi Thomas ajánlott fel tárgyakat vásárlásra. Kőtéglából épített hivatali 4

Interjúrészlet, Bawoto Mbweki, 2009. 08. 08., Mushenge. A boszorkánybörtönt 2011 tavaszán az Egyesült Nemzetek Szövetségének közbenjárásával felszámolták és bezárták. 6 Míg a leléknél a büntetések megfizetésére használt rafiaszövet díszítetlen volt, a kubáknál ez gondosan hímzett szöveteket jelentett. 7 2009. 08. 11-én közölt adatok szerint. 5


9

szállása belső szobájában a legnagyszerűbb királyi rafiaszoknyák, ntchak-ok sorakoztak. Elmondása szerint, ha a településen bűntény történt, verekedés vagy lopás, ő szabta meg a bírságot. A helyiek pedig pénz helyett titokban szövetekkel, tárgyakkal fizetik meg a bírságot, és mivel az ’elítéltek’ között királyi családtagok és elöljárók is voltak, így tett szert néhány különösen értékes tárgyra és rafiaszövetre.8 Arra, hogy mikor és milyen ütemben indult be a rafiaszövés iparosodása, eltérő forrásokkal rendelkezünk. Vansina szerint a 19. század végén, 20. század elején indult be a művészeti termékek gyártása, amikor a megnövekedett kapacitású mezőgazdasági termelés munkaerőt szabadított fel, így többen, többet tudtak művészeti tevékenységgel foglalkozni. Ugyanakkor az iparosodás dinamikájáról, az előállított termékek mennyiségéről nem állnak rendelkezésre pontos adatok (Vansina 1978, 182. old.). Adams szerint a katolikus misszió kezdeményezésére az 1930-as években kezdődött meg a kuba rafiaszövetek értékesítési célú gyártása (Adams 1978, 27. old.). Adams hozzátette, hogy a szövetek exportra történő előkészítésében, szállításában a katolikus missziók a későbbiekben is szerepet játszottak, illetve hogy az „…arra járó utazók az útjukba eső falvakban az összes rendelkezésre álló szövetet felvásárolhatták” (Adams 1978, 28. old.). Binkley és Darish ugyanezt az 1940-es évekre teszik, amikor a „…katolikus nővérek közbenjárásának köszönhetően a kuba asszonyok több szövetet készítettek” (Binkley és Darish, 1992, 52. old.). Darish (1995, 65–67. old.) szerint a kongói rafiaszövetek világkereskedelembe való becsatornázódása pedig csak később, az 1980-as években ment végbe. Kuba rafiaszövetek a 21. században 2004 és 2012 között több helyszínen végzett kutatásaim során Kinshasában, Mushengében és Misumbában több rafiaszövőnél és kereske8

Interjúrészlet, Mbuyi Thomas rendőrfőnök, 2009. 08.15., Misumba.

10

Szilasi Ildikó

dőnél kb. 1000 rafia szövetet figyeltem meg, és 185 db rafiaszövetet dokumentáltam fotográfián. A rafiaszövetekről fellelhető szakirodalom, a 20. században készült rafiaszövetekről készült múzeumi leíró kartonok és fotográfiák, valamint saját megfigyeléseim és fotódokumentációm összevetése és elemzése révén a kuba rafiaszövet készítés 21. századi sajátosságai kapcsán a következőkben összefoglalt eredményekre jutottam. Mielőtt azonban rátérek a következtetések bemutatására, fontosnak tartom az egyik kinshasai rafiaszövet kereskedő, Madame Malu által használt terminológiák mentén a három leggyakoribb rafia típus: az úgynevezett shoowát, a kasai bársonyt és az applikált rafia szöveteket bemutatását.9 A kuba királyság területét északról határoló Kasai folyó után elnevezett Kasai bársonyon (velour de Kasai) velúrtechnikával a láncfonalak alatt áthúzzák a hímzőfonalat, majd rövidre vágják, s a rafiaszövet egyik oldalát ily módon harmonikus elosztású, változatos motívumokkal borítják. A hímzett shoowa szövetek visszafogottabb színvilágúak, általában barnák, ritka esetben fekete színűek. A kasai bársony és a shoowa általában 60–70 cm nagyságú, szabálytalan négyzet alapú. Széleiket olykor rojtozással díszítik. Az úgynevezett applikált szövetek 3–5 m hosszúak, itt az egyszínű alapszövetre másik szövetből kivágott díszítő motívumokat helyeznek fel és varrnak rá. Az elmúlt évszád során a rafiakészítésről készült fotográfiák és saját megfigyeléseim összehasonlításából kiderült10, hogy a nyers rafiaszövet készítésének technikája nem változott az elmúlt évszázad során. A kuba férfiak, akár csak a 20. század elején Torday Emil idejében, egy árnyékos helyen a földre helyezett és rafiarostokkal rögzített, faágakból álló szövőkerettel dolgoznak. Abban sincs változás, hogy a rafiaszövés első munkafolyamatát, tehát a még nyers és díszítetlen alapszövetet napjainkban is férfiak készítik. A férfi–női munkamegosztás tekintetében viszont már Jan Vansina is leírta, hogy az 1980-as évektől kezdődően a rafiaszövetek nemzetközi piacosodásával a férfiak is részt vettek a rafiadíszítésben, hogy a hirtelen megnőtt keresletet ki tudják szolgálni. A gyártás intenzitásá9

Bár a szakirodalom nem ezekkel a terminológiákkal és nem e kategóriák mentén különbözteti meg a különböző kuba rafiaszövet típusokat, terepmunkám során és a kinshasai piacon a kereskedők, így Madame Malu is így kategorizálta a szöveteket. 10 Például Torday (1911 fig. 14, 248, 250, 251, 254); Adams (1978: fig 19, 1971-ben készült fotó); Mack (1980, Fig. 1) Washburn (1985, fig. II. 3.).


11

val és a férfiak bekapcsolódásával a nők által készített finom, aprólékos motívumok egyre ritkábban jelentek meg a szöveteken, a hagyományos férfi-női szerepkörök a rafia szövet készítés terén pedig felborultak (Vansina 2012, 18. old.). 2009-ben Misumbában több tucat férfit láttam, akik rávarrásos technikával készült rafiaszöveteket díszítettek, így saját megfigyeléseim révén is meg tudom erősíteni a kuba rafiaszövet díszítés hagyományos férfi–női szerepeinek megváltozását. Misumbában 2009 júliusában találkoztam olyan fiatal kuba férfiakkal, akik délutánonként egy árnyékos fa alatt kalákában varrták a díszítést a rávarrásos technikával készült ngongo szövetre. Monni Adams az amerikai Peabody Museum of Archaelogy és Ethnology (PMAE) gyűjteményében található, a 19. század végén és 20. század elején gyűjtött kuba rafiaszöveteket hasonlította össze11 a belgiumi Musée Royale de l’Afrique Centrale (Közép-Afrikai Királyi Múzeum) 20. század végi gyűjtéseivel, valamint az IMNC 1970-es években gyűjtött darabjaival. Kutatásai során megállapította, hogy a 19. század végi, 20. század eleji darabok és a késő 20. századi kuba rafia szövetek készítési technikája, dizájnja és motívumvilága nagyon hasonló (Adams 1978, 27. old.). Washburn a kuba szőttesekről végzett kutatása során, 1900–1995 között készült rafiaszövetek összehasonlításával hasonlóan arra az eredményre jutott, hogy „…bár a minták mérete és színvilága megváltozott, a fő motívumok és a díszítőelemek szerkezete meglepően kevés változást mutat az elmúlt 80 évben” (Washburn 1995, 59. old.). Washburn és Monni Adams észrevételeit saját kutatásaim eredményei is alátámasztják, viszont, ahogy majd látni fogjuk – a rafiaszövetek funkciójának, mintázatának, technikai kivitelezésének tekintetében kétségkívül fontos változások történtek a 21. században. Így a színhasználat tekintetében: ugyanis míg a 20. század első felében két színt: a sárgát és a feketét használták, napjainkban a barna, vörös, narancs, és néhol a lila szín használata is elterjedt. A minták tekintetében általánosságban elmondható, hogy a shoowa és a kasai 11

1890 és 1893 között, egy misszionárius által gyűjtött darabok; további két szövet a 20. század elejéről, Henry Morton Stanley amerikai hivatalnokai által gyűjtött darabok; közel 50 szövet G. Mackanzie tábornok 1910 előtti gyűjteményéből.

12

Szilasi Ildikó

bársony esetében a korábban bonyolultabb minták leegyszerűsödése, sematizálódása és a méretarányok megváltozása következett be. Az applikált rafiák esetében viszont teljesen új típusú és mintájú szőttesek kiformálódása következett be, amelyről a későbbekben még említést teszek. A különböző kuba rafia díszítő motívumok számát nehéz megbecsülni. Az biztos, hogy a 20. század folyamán több mint 200 különböző – többségében geometriai formákból építkező – mintát ismertek és használtak. A motívumokat vagy fontos személyek, például királyok után, vagy a szimbolizált cselekvések vagy tárgy után nevezték el. A mintákat emlékezetből és spontán használták, a kuba rafia szövetdíszítés sajátosságaként előfordult, hogy egy szöveten belül hirtelen egyik motívumról áttértek egy másikra. Az elmúlt évtizedekben az aktuális politikai-társadalmi viszonyokra és jelenségekre reflektáló új motívumokat is kitaláltak. Jellemző annak az 1920-as évekbeli misszionáriusnak a története, aki motorbiciklijén jelent meg a kuba királyságban. A kubák pedig ámulattal csodálták a motorkerékpár gumijának lenyomatát a homokban, amelynek geometrikus mintázata után új mintát találtak fel. Washburntől tudjuk, hogy a Mushengei Művészeti Iskolában minden diáknak ki kellett találnia egy új mintát (Washburn 1995, 24. old.). Bár ez önmagában fontos változásnak vélhető, ami még fontosabb, hogy a kuba motívumrendszer ismérvei (a kontraszt, a minták szimmetriája stb.) azonban ugyanazon irányadó elvek mentén működnek, mint korábban (Washburn 1995, 24. old.). Bár a kuba díszítőrendszer már többször hangsúlyozott rendező elvei hasonlóan fontosak maradtak, a szövetkészítés és -díszítés minősége, a használt minták mérete és mindenekelőtt a funkció tekintetében változásokat véltem felfedezni. A 21. században, a kereskedelmi értékesítés céljából készült rafia szövetek esetében a készítő célja, hogy egységnyi idő alatt minél több szövetet gyártson. A rávarrásos technikával készült rafia szöveteken a minták leegyszerűsödtek, elnagyoltakká váltak, a rögzítés pontatlanná és hanyag minőségűvé vált. Például a rávarrásos technikával készült szövetek esetében megfigyelhető, hogy a díszítő mintákat, ’rátéteket’ eltérő színű rafiaszállal, lazán és hanyagul fércelik az alapszövethez (gyakran megfigyelhető szálszakadás, vagy a ráfércelt minta széleinek elválása az alapszövettől, a rafiaszövet két végén a szövet eldolgozatlansága).


13

Mivel a shoowa típusú szövetekre jellemző hímzés időigényes technika, egyre kevesebb hímzett szőttes készül, a hímzést felváltja a gyorsabb, ‘vágott’ technika, amellyel egységnyi idő alatt a szövet gyorsabban díszíthető, így a shoowa gyártása háttérbe szorult a kasai bársony gyártásával szemben. Míg régebben egy cm-en 10 öltést használtak a rafia szövetek díszítésénél, az új készítésű szöveteken már centiméterenként csak 6-ot (Wasburn 1985, 130. old.). Mint kutatásom során kiderült, vannak olyan kuba települések, amelyeknek elsődleges tevékenysége a rafiaszövet készítése. Ilyen például Misumba is, ahol adatközlőim elmondták, hogy a falu a kuba kultúrából él. Rafiaszövésből, hímzésből, faszobrászatból. „Látjátok ezeket a házakat? Mind eladásból épültek! A fiúk egész évben szőnek, amikor összegyűlik egy csomag, elviszik Kinshasába, értékesítik a rafiákat, majd visszatérnek”.12 A kuba települések különböző mértékben vesznek részt a termelő tevékenységben. Például terepkutatásaim során szembetűnő volt, hogy Misumbához képest Mushengében a rafiaszövés kisebb méretet öltött. Joel Nyimilongo kuba herceg szerint ugyanis a mushengeiek csak akkor ülnek le szőni, ha az élelmezésük biztosított: „Egy busongó sem hagyja ott a földjét a szövésért. Ha dolog van a földeken, ha vetni kell vagy aratni, az a legfontosabb tevékenység. Ha az emberek kinn vannak a földeken, senki nem sző. A piaci kereslet és az ebből származó bevétel nem kellőképpen biztos ahhoz, hogy az emberek felhagyjanak a mezőgazdasági termeléssel, így a legtehetségesebb művészek is először a földekre mennek.”13 A 20. és 21. században készült kasai bársony típusú szövetek öszszevetéséből kirajzolódik bizonyos népszerű motívumok visszatérő használata is. Ilyen például a Mikobi Ngoma14 vagy a kuba teremtésmítoszból jól ismert Woto (az egyik mitikus ős)) minta. Ugyanakkor az új készítésű szöveteken a minták használatánál jellemző egy-egy mintarészlet felnagyítása, amely az eredeti motívumot leegyszerűsíti, 12

Interjúrészlet, 2009. 08. 14., Misumba. Interjúrészlet, Joel Nyimilongo Herceg, 2009. 08. 10., Mushenge. 14 Jelentése: Mikobi (király) dobjai. Lásd például Washburn, 1995, 88. old. 13

14

Szilasi Ildikó

az elkészítést pedig felgyorsítja. Míg például egy, az 1950-es években a Közép-Afrikai Királyi Múzeum gyűjteményébe került Mikobi Ngoma díszítésű szöveten 18 teljes minta van, a saját gyűjteményemben található hasonló szöveten csupán 4 db minta szerepel. Míg a Torday által, 1909-ben gyűjtött Ingala mintázatú rafia szöveten 30 minta látható, az újkészítésű szöveten csak 15 darab Ingala mintát számoltam össze. A mintákat érintő legjelentősebb változásokat egyrészt a rávarrásos technikával készült szövetek mintái, másrészt a különböző technikák egymás mellett való megjelenése, keverése mutatja. Több tucat olyan mintázattal rendelkező rafia szövetet dokumentáltam, amelyet a rafia szöveteket kínáló, jelenkori online galériákon és web shopokon kívül a 20. századi gyűjteményekben és szakirodalomban nem tudtam beazonosítani. Ilyenek például a különböző arányú, színű és alakú labirintusok; a 8-as vonalak; a különböző ’virágminták’, illetve a különböző ovális formák. A kevert technikával készült rafiák esetében gyakori a shoowa típus és az applikált; a rávarrásos és batikolt; a batikolt és shoowa, vagy mindhárom típus egy felületen való variálása, illetve a szövetek egy részének nkori kagylóval való díszítése. A kuba rafia szövetek tekintetében a legnagyobb változást kétségtelenül a szövetek funkciójának változása jelenti. A királyi hatalmi rendszer lehanyatlásával és a megváltozott értékrend következtében a „…hatalmi és presztízsszimbólum kiterjedt rendszere már érvényét vesztette” (Washburn 1995, 20. old.) A 21. században készült rafiaszövetek már sem halotti lepelként, sem hagyományos öltözetként nem funkcionálnak. A legtöbb eladásra készült szövet európai vagy tengerentúli otthonokban, irodákban, hotelekben kerül felhasználásra lakberendezési tárgyként, díszítőelemként. A szövetek turisztikai jellegű piaci megjelenését is mutatja, hogy a Kasai bársony típusú szövetbe például a vásárló által kért nevet, biblia idézetet is fel tudják vinni a motívum mellé15. A rafia szövetek 21. századi felhasználása rendkívül sokrétű. Belső terekben kiválóan használhatóak futószőnyegként, faliképként, falvédőként, ágy- és díszterítőként. Kifejezetten alkalmas szállodák, aulák, hotelszobák, ven15

Pl. Isten hozott xy családnál; Isten vigyáz Rád stb. 2009, 2012, saját megfigyelés alapján.


15

déglátó ipari egységek és más tágas terek díszítésére, de lámpaburát, táskát, mobiltelefon-tartót is készítenek belőle. Napjainkban számos értékesíti rendszeren keresztül, forrásból lehet kuba rafia szövethez jutni. A Kongói Demokratikus Köztársaságban, például a fővárosban a kinshasai ’Bikeko’ művészeti piacon több árus kizárólag rafiaszövet értékesítésre specializálódott. A legnagyobb raktárkészlettel Madame Malu rendelkezik. Madame Malu vevőkörét a Kongóban működő nemzetközi szervezetek munkatársai, a kevésszámú turista, különféle regionális- és nemzetközi konferenciák látogatói teszik ki. Madame Malu több olyan európai és amerikai lakberendezővel és galéria tulajdonossal is kapcsolatban van, akiknek rendelésre küld csomagokat légi szállítmányozással, Western Unionnal történő fizetés ellenében. Az árak tekintetében shoowa vagy kasai bársony típusú rafiaszőttest a kinshasai bikeko piacon 8 USD-ért, 3-4 méter hosszú applikált vagy batikolt rafia szövetet 18 USD-ért lehetett megvásárolni 2009-ben. A régebbi készítésű darabok, ntchakok ára 100200 USD / darabnál kezdődik. Kinshasán kívül Afrika minden jelentősebb művészeti piacán16 európai galériákban, brüsszeli antikvitásokban és online internetes galériákban is találhatunk kuba rafiaszöveteket17. Az egyik afrikai textíliákkal foglalkozó Internetes oldal ezt írja: „A Hamill Galériában található 1985–2005 között gyűjtött rafiaszövetek a tradíció és modernizáció találkozását mutatják be. Az 1960–1980-as években a kuba népek nyitottak a világ felé, és újraértelmezték a hímzést és az applikált technikát a nyugati esztétika fényében18”. Összegzés A kuba rafiaszőttesek változásvizsgálata rámutatott arra, hogy míg a kuba rafiaszövetek három pilléren álló (motívum, szín, textúra) esztétikai és motívumrendszere alapjaiban nem változott meg az elmúlt évszázadban, a rafiaszövetek készítési technikája, a díszítőminták, leg16

Accra-Ghána; Dakar-Szenegál; Johannesburg- Dél-Afrikai Köztársaság stb. https://clothandgoods.com/items.php?CID=15; http://www.authenticafrica.com/kuba-cloth-applique-and-cut-pile/ 18 http://www.hamilltribaltextiles.com/The_Hamill_Collection_of_Kuba_Skirts.html 17

16

Szilasi Ildikó

főképpen pedig a funkció és értékesítési minták esetében jelentős változások történtek.

Bibliográfia ADAMS, Monni 1978 Kuba embroidered cloth, African Arts, Vol. 12, No. 1, pp 24–39. old. ADAMS, Monni 1988 18th – Century Kuba King Figures, African Arts, Vol. 21, No. 3, pp 32–38. old. ANON 1956 Reportage sur la genése et le développement de l’École d’Art indigene de Mushenge. Le messager de Saint Joseph, Revue Bimestrielle des mission et des ouvres des peres Josephites en Belgique, en Angleterre et au Congo. XXVII, p. 8–14. old. BIEBUYCK, Daniel P. 1982 Lega dress as cultural artefact, African Arts, Vol. 15, No. 3, pp 59–65. old. BINKLEY, David A. 1992 The teeth of the nyim the elephant and ivory in Kuba art, in: Doran H. ROSS ed.: Elephant: the animal and its ivory in African culture, Los Angeles, Fowler Museum of Cultural History, pp 276–291. old. BINKLEY, David A. 2010 Southern Kuba Initiation Rites. The Ephemeral Face of Power and Secrecy, African Arts, Vol. 43, No 1, p. 44–59. old. BINKLEY, David A. – DARISH, Patricia 2009 Kuba, Milano, 5 continents edition, 144 pp. (Vision of Africa – series) CORNET, Joseph 1975 African Art and Authenticity, African Arts, Vol. 9, No. 1, pp. 52– 55. old. CORNET, Joseph 1982 Art Royal Kuba, Milano, Milano, Edizion Sipiel, 343 pp./old. CROWE, D. W. 1971 The geometry of African art, Part I: Bakuba art, Journal of Geometry, Vol. I, pp. 169–182. old. CUTRIL, S. 1991 N’Tchak. Un pagne de féte au pays des Kuba, Paris, Dapper.


17

DARISH, Patricia 1993–1995 This is our wealth: towards an understanding of a Shoowa textile aesthetic, Bulletin / Annual Report – Elvehjem Museum of Art, pp 57–68. old. DOUGLAS, Mary. 1962 Lele economy compared with the Bushong, in: Markets in Africa, Evanston, Northwestern University Press, pp. 211–233. old. FROBENIUS, Leo 1933 Kulturgeschichte Afrikas. Prolegomena zu einer historischen Gestaltlehre, Zürich, Phaidon, 652 pp./old. + ill. + index. HODDER B. W. 1980 Indigenous cloth trade and marketing in Africa, in: Dale IDIENS – K. G. PONTING ed.: Textiles of Africa, Bath, England, The Pasold Research Fund, pp 203–211. old. JOYCE, T. A., DALTON 1910 Handbook to the Ethnographical Collections, London, British Museum. JOYCE, T. A. 1925 Babunda weaving, Jahrbuch für Praehistorische und Etnographische Kunst, pp 105–110. old. KASFIR, Sidney Littlefield 1992 African Art and Authenticity. A text with a shadow, African Arts. Vol. 25, No. 2, pp. 40–53. old. MACK, John 1980 Bakuba embroidery patterns: a Commentary on their Social and Political Implications, Textile History, 11, pp 163–174. old. MACK, John 1990 Emil Torday and the Art of the Congo 1900–1909, London, British Museum Publications, 96 pp./old. MACK, John 2012 Making and seeing. Matisse and the understanding of Kuba pattern, Journal of Art Historiography, Number 7, December, pp 1–19. old. MATTELAER, F. 1957 Mushenge, village royal des Bakubas, Jeune Afrique, Vol. 25, pp. 23–24. old. MEURANT, Georges 1986 Art Kuba, Bruxelles, Crédit Communal, 16 pp./old. MEURANT, Georges 1988 Les Ntshak de dance Kuba (Zaire), Arts d’Afrique Noire, pp 9– 12. old. PIEMA-KUETE, Bushabu 1980 La stratification sociale dans la société Kuba (Bushoong), África: Revista do Centro de Estudos Africanos de USP, Vol. 3, pp. 18– 36. old.

18

Szilasi Ildikó

PRESTON, Suzanne Blier 1998 Royal Arts of Africa. The Majesty of Form, London, Lawrence King Publishing, 272 pp./old. ROSENWALD, Jean B. 1974 Kuba King Figures, African Arts, Vol. 7, No. 1, pp 26–32. old. (UCLA James S. Coleman African Studies Center) SCHILDKROUT, Enid – KEIM, Curtis A. 1998 Objects and agendas: re-collecting the Congo, in: The scramble for art in Central Africa, Cambridge, The Cambridge University Press, pp. 1–37. old. SPRING, Christopher 1997 African textiles. The Treasury of Decorative Art, Dubai, The Oriental Press. TORDAY, Emil 1925 On the Trail of the Bushongo, London, Seeley, 286 pp./old. + 60 t. (reprint: 1969, New York, Negro University Press) TORDAY, Emil – JOYCE, Thomas Athol 1907 On the Ethnology of the South-Western Congo Free State, Journal of the Royal Anthropological Institute, Vol. 37, pp. 133– 156. old. TORDAY, Emil – JOYCE, Thomas Athol 1911 Notes ethnographiques sur les peuples communément appelés Bakuba, ainsi que sur les peuplades apparentées: Les Bushongo, Bruxelles, Ministère des Colonies, 290 pp./old. + 2 t. (Musée du Congo Belge. Annales D. Ethnographie, Anthropologie, Ser. 3.. Vol. 2/1.) VANSINA, Jan 1954 Les tribus ba-Kuba et les peuplades apparentées, Tervuren, Musée Royal de l’Afrique Centrale, XIII + 64 pp./old. 1962 Trade and markets among the Kuba, in: BOHANNAN, Paul – DALTON, George ed.: Markets in Africa, Evanston, Northwestern University Press, pp. 190–210. old. 1964 La royaume Kuba, Tervuren, Musée Royal de l’Afrique Centrale., 196 pp./old. 1965 Introduction à l’ethnographie du Congo, Kinshasa – Kisangani – Lubumbashi – Bruxelles, Université Lovanium – Université Libre du Congo – Université Officielle du Congo – C. R. I. S. P., 228 pp./old. 1969 Du royaume kuba au “territoire des Bakuba”, Etudes Congolaises, Vol. XII, No. 2, pp. 23–53. old. 1972 Les Kuba et l’administration territoriale de 1919 á 1960, Cultures et développement (Université Catholique de Louvain, Belgique), Vol IV, No. 2, pp. 275–325. old. 1978 The Children of Woot. A history of the Kuba Peoples, Madison, The University of Wisconsin Press, 394 pp./old.


19

2007

La survie du royaume kuba a l’epoque colonial et les arts, Annales Aequatoria, Vol. 28, pp. 5–29. old. VUYK, Trudeke 1987 Conceptualization and organization of political power in Lele and Kuba society, in: Rob de RIDDER – Rob RIDDER – Jan A, J. KARREMANS ed.: The Leiden Tradition in Structural Anthropology, Leiden, Brill Archive, pp. 192–210. old. WATANABE, Kozo 1992 La royauté et la chefferie: un essai de comparaison au sein d'un royaume (Kuba, Zaïre), Senri Ethnological Studies, No. 31, pp 275–301. old. Internetes források www.aaoarts.com/afrique/KUBA/ http://www.kiregodal.com/news.htm https://clothandgoods.com/items.php?CID=15 http://www.authenticafrica.com/kuba-cloth-applique-and-cut-pile/ http://www.hamilltribaltextiles.com/The_Hamill_Collection_of_Kuba_Skirt s.html

MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION

Recommend Documents