MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION

MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION

AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR AHU HUNGARIAN AFRICA-KNOWLEDGE DATABASE -----------------------------------------------------------------------------------BALÁZS, Judit Az iszlám bankrendszer (tanulságok a neoliberális pénzügypolitika figyelmébe) / Islamic Banking (Lessons to the attention of the neo-liberal financial policy) Eredeti közlés /Original publication: Valóság, 2011, 54. évf., 1. szám, január, 1–11. old. Elektronikus újraközlés/Electronic republication: AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR – 000.001.821 Dátum/Date: 2016. október / October 28 filename: balazsjudit_2011_IszlamBankNeolib Az elektronikus újraközlést előkészítette /The electronic republication prepared by: B. WALLNER, Erika és/and BIERNACZKY, Szilárd Hivatkozás erre a dokumentumra/Cite this document BALÁZS, Judit: Az iszlám bankrendszer (tanulságok a neoliberális pénzügypolitika figyelmébe) / Islamic Banking (Lessons to the attention of the neo-liberal financial policy), AHU MATT, 2016, pp. 1–19. old., No. 000.001.821, http://afrikatudastar.hu Eredeti forrás megtalálható/The original source is available: Közkönyvtárakban / In public libraries Kulcsszavak/Key words Magyar Afrika-kutatás, klasszikus iszlám bankrendszer, a saría öt alapelve banki ügyletekre, kamatszedés tilalma, etikus befektetés, modern iszlám bankrendszer, iszlám kereskedelmi jog, lopakodó pénzügyi válság, ellenőrizhetetlen folyamatok, a kilencvenes évek válsága, az iszlám bankokat kevésbé érinti

2

Balázs Judit

African studies in Hungary, classical Islamic banking system, the five principles of the sharia to banking transactions, the prohibition of taking interest, modern Islamic banking, Islamic commercial law, creeping financial crisis, uncontrollable processes, the crisis of the nineties, Islamic banks are less affected ---------------------------------------------------------------------------AZ ELSŐ MAGYAR, SZABAD FELHASZNÁLÁSÚ, ELEKTRONIKUS, ÁGAZATI SZAKMAI KÖNYV-, TANULMÁNY-, CIKK- DOKUMENTUM- és ADAT-TÁR/THE FIRST HUNGARIAN FREE ELECTRONIC SECTORAL PROFESSIONAL DATABASE FOR BOOKS, STUDIES, COMMUNICATIONS, DOCUMENTS AND INFORMATIONS * magyar és idegen – angol, francia, német, orosz, spanyol, olasz és szükség szerint más – nyelveken készült publikációk elektronikus könyvtára/ writings in Hungarian and foreign – English, French, German, Russian, Spanish, Italian and other – languages * az adattárban elhelyezett tartalmak szabad megközelítésűek, de olvasásuk vagy letöltésük regisztrációhoz kötött/the materials in the database are free but access or downloading are subject to registration * Az Afrikai Magyar Egyesület non-profit civil szervezet, amely az oktatók, kutatók, diákok és érdeklődők számára hozta létre ezt az elektronikus adattári szolgáltatását, amelynek célja kettős, mindenekelőtt sokoldalú és gazdag anyagú ismeretekkel elősegíteni a magyar afrikanisztikai kutatásokat, illetve ismeret-igényt, másrészt feltárni az afrikai témájú hazai publikációs tevékenységet teljes dimenziójában a kezdetektől máig./The AfricanHungarian Union is a non-profit organisation that has created this electronic database for lecturers, researchers, students and for those interested. The purpose of this database is twofold; on the one hand, we want to enrich the research of Hungarian Africa studies with versatile and plentiful information, on the other hand, we are planning to discover Hungarian publications with African themes in its entirety from the beginning until the present day.

Az iszlám bankrendszer

3

AZ ISZLÁM BANKRENDSZER (TANULSÁGOK A NEOLIBERÁLIS PÉNZÜGYPOLITIKA FIGYELMÉBE) BALÁZS, Judit (Valóság, 2011, 54. évf., 1. szám, január, 1–11. old.)

Ha történelmi távlatokban nyomon követjük a világgazdaság alakulását, óhatatlanul felmerül a társadalmat átható uralkodó vallás szerepe. Az összefüggés teljesen logikus, hiszen a vallások az évszázadok folyamán olyannyira a mindennapok részévé váltak, olyannyira áthatották a közgondolkodást, és ezen keresztül a gazdaságpolitika elveit, hogy óhatatlanul hatást gyakoroltak a gazdasági életre. A kérdés azonban az, hogy az egyes vallások, az individualista vagy a közösségi eszmékre épülő religiók milyen módon hatottak a gazdaságra, a biztonságra, hogy a vallás mennyiben segítette elő a fejlődést, a haladást, a versenyképesség alakulását, vagy mennyiben vált éppen mindezek gátjává? Vajon szerepe volt-e az uralkodó vallásnak abban, hogy társadalmak–gazdaságok az adott világ meghatározott időszakában a legfejlettebbnek minősültek, és vajon mi okozta a hanyatlásukat? Társadalmak tündöklése és bukása mögött felfedezhetjük-e a vallás szerepét? Mennyiben ösztönözte a vallás a társadalmi-gazdasági berendezkedés javítását, az igazságos elosztást, újraelosztást, vagy éppen a társadalmi polarizációt generáló rendszerré vált, és a társadalmi instabilitást gerjesztette? A kérdés megválaszolásánál nagyon éles különbséget kell tenni az individualista és a közösségi érdekeket szem előtt tartó vallások között. Melyik jelent biztonságot, melyik növeli az instabilitást? A fenti felvetés kapcsán keresünk választ arra a kérdésre – leszűkítve a vallások körét az iszlámra, azon belül is a pénzügyi rendszerre, a bankok szerepére –, hogy a vallásnak milyen szerepe volt a gazdasági növekedésben, fejlődésben, és igaz-e az a tétel, hogy bizonyos val-

4

Balázs Judit

lások pozitív szerepet játszanak a gazdasági és társadalmi fejlődésben, mások inkább az elmaradottság konzerválását segítik elő. A 21. század első évtizedének vége felé haladva az iszlám vált a világ számszerűen legtöbb hívet számláló vallásává. Napjainkban a Föld népességének ötöde tartozik az iszlámot követőkhöz, s így hatalmas gazdasági potenciál összpontosul a kezükben. Az iszlám gondolkodást nem célszerű más vallásokkal mechanikusan összehasonlítani, miután az iszlám nemcsak vallást, hanem egy életformát is jelent. Azaz a szó szűkebb értelmében egy vallást, tágabb értelmében pedig egy életmódot, egy teljes kultúrát is megtestesít. A muzulmán hit nem válik szét világi és vallási szférára, és főként nem korlátozódik a hitbéli dolgokra, hanem az élet minden területére egyaránt érvényes és kötelező magatartási szabályrendszert foglal magába. A klasszikus iszlám bankrendszer A vallás klasszikus időszakának számító, 8–12. századig terjedő periódus az iszlám aranykoraként vonult be a történelembe. A kalifátus idején egyfajta „előkapitalizmusról”, szabad piacgazdaságról beszélhetünk: sajátos, korai piacgazdaságról, kereskedő kapitalizmusról, iszlám kapitalizmusról. Az iszlám világban az erőteljes monetáris kapitalizmus alapját már a korai kiépített bankrendszer valamint a stabil és értékes fizetőeszköz, a dinár képezte, továbbá az a tény, hogy a monetáris területek messzemenően függetlenek voltak egymástól. Az iszlám bankrendszer keretében egy sor „újítást” vezettek be, pl. a szerződést, a váltót, a távolsági kereskedelemben alkalmazható partnerség fogalmát. Ilyen fogalmak születek, mint: hitel, tartozás, profit, könyvelő, vagyonkezelő, elzálogosítás, átruházás, veszteség, tőke, tőkeakkumuláció, takarékbetét, kölcsön, pénzváltó, letét, ügynökség, és ezzel már a 13. században messze megelőzték a középkori Európát. Az iszlám jogtudósok és „közgazdászok” a vallás alapján határozták meg a bank működési elveit. A kamatszedést, az uzsorakamatot az iszlám jog elvetette és jogtalannak ítélte meg. Pénzkölcsönzés után nem lehetett kamatot szedni. Nem számítottak azonban ebbe a körbe azok az eszközök, melyek a bank tevékenységhez tartoztak. Így a pénzrendelet arról határozott, hogy például anyagokra, így papírra, alapvető fémekre „járulékot” lehetett kivetni. Az iszlám jogtudomány


5

terminológiája szerint „többletértéknek” minősítette ezt az összeget, így nem kamatnak könyvelték el. A Koránra hivatkozva a saria1 így fogalmaz: Allah mondta, hogy „minden vagyon Allahé”, és akik kamatot fizetnek, vagy szednek, azok „háborúban állnak Istennel és Mohameddel”. A saria másik forrása, a prófétai szunna2 még a kamat fogalmát sem ismeri.3 Többek között ezekre hivatkozva kezdték követelni később a modern iszlám mozgalmak, hogy a bankok is tartsák be a szunnát, és töröljék el a kamat intézményét. Az iszlám szabályrendszere nem válik szét világi és vallási szférára, hanem egyaránt kiterjed az élet minden területére. Vagyis, mivel az iszlám törvénykezés, azaz a saria szerint tilos „pénzből pénzt csinálni”, ha egy hithű muzulmán pénzintézet betétszámlát kínál az ügyfeleinek, arra természetesen nem fizet kamatot. Helyette viszont, a saria szabályainak megfelelően befekteti a kapott forrásokat, és ennek hozamait megosztja a betéttulajdonosokkal. Vagy, mai analógiát alkalmazva, vegyük például az itthon is népszerű lakáshiteleket: Ezek szerint, ha egy iszlám bank „lakáshitelt nyújt”, akkor először megvásárolja a kiszemelt ingatlant, majd gyakorlatilag bérbe adja azt a hitel igénylőjének. Hasonló szisztéma szerint alakulnak az arab kisvállalkozói hitelek is: A bank részesedést vásárol az adott vállalkozásban, majd a tevékenység hasznaiból lassan „visszaszedi” a kezdeti hozzájárulás összegét. Konkrétan a banki ügyletekre vonatkozóan a saria öt alapelvet fogalmaz meg: 1. nem foglalhatnak magukban kamatfizetést, 2. az üzlet nem irányulhat az iszlám értékrendjével szembenálló termék vagy szolgáltatás előállítására, 3. tilos az amúgy elkerülhető kockázatok vállalása, kerülni kell a spekulatív ügyleteket, 1

Az iszlámnak az élet minden területére kiterjedő szent törvénykönyve. Mohamed próféta életéről, cselekedeteiről és megnyilatkozásairól szóló hagyományok gyűjteménye. A Korán mellett, az iszlám másik szent könyve. 3 Miután a hagyományok szerint egy törzs köteles volt gondoskodni az elesett tagjainak megélhetéséről, még magáról Mohamedről is feljegyezték, hogy „rokoni kölcsönt” kapott, amelyből aztán egy egész karavánt szerelt föl. Mikor pedig nagy haszonnal túladott rajta, visszafizette a kölcsön (eredeti) összegét, és a nyereségből tovább élt. 2

6

Balázs Judit

4. az üzlet tagjainak kölcsönösen vállalniuk kell, hogy biztosítják egymást a károk és veszteségek ellen. 5. nem tiltja azonban a nyereség egy részének az átengedését, mert ez nem ellentétes a Koránnal, és végül, 6. az ügyletben meg kell jelennie a jótékonysági adakozásnak, azaz a vallásos adónak.4 A bank intézménye tehát – az iszlám elvek szerint – jóval több, mint „nyereséggyár”. Sőt ezen túlmenően az arab bankoknak társadalmi felelősségük van! Egy ilyen hitelintézet minden egyes dolgozójának olyan magatartást kell tanúsítania, hogy bárki, aki a bankkal kapcsolatba lép, tudatában legyen annak, hogy itt még a tőke felhasználása is, vallási cselekedetnek minősül. Az iszlám elveivel tehát csak olyan banki ügyletek egyeztethetők össze, amelyekben a finanszírozó a pénze fejében csak az annak felhasználásából elért haszonból – ami természetesen nem kapcsolódhat szeszgyártáshoz, szerencsejátékhoz vagy egyéb kétes hírű iparágakhoz – kap egy előre meghatározott arányú részt. A résztvevők ugyanilyen arányban viselik a vállalkozás esetleges veszteségeit is. A mezőgazdasági beruházások esetén például, ha rossz a termés, és ez kárt okoz a termelőnek, a banknak is méltányos hányadban le kell mondania a kölcsön összegének visszaköveteléséről.5 A modern iszlám bankrendszer A modern „iszlám bankolás” az iszlám világon kívüli régiókban ma még nagyon fiatal szakmának számít – mindössze 30 éve ,:jegyzik”. 4

Az iszlám 5 alapelvének egyike a jótékonyság gyakorlása. A jövedelemmel rendelkező hívek rendszeres összeget juttatnak a mecseteknek és az így befolyt pénzekből tartják el a mecsetek a szegényeiket. Ramadán idején a tehetősebbek a napi böjt végén megvendégelik a szegényeket, egész utcahossznyi asztalokat teríttetnek, ahol bárki rászoruló helyet foglalhat. 5 Bár mindez rendkívül leszűkíti a hívők mozgásterét a mai pénzügyi világban, a közismerten tehetős és talán kevésbé elkötelezett hitéletű arab uralkodók – az idő múlásával – természetesen megtalálták a maguk „kiskapuit”. Például a világ egyik leggazdagabb embereként jegyzett Alwaleed Bin Talal herceg, akinek már pár 9 évvel ezelőtt is 20 milliárd dollárra rúgott a vagyona, portfoliójának döntő hányadát amerikai Citigroup részvényekben tartja, megszabadulva ezáltal az arab etika béklyóitól.


7

Tudományos alapjait Muassam Ali fektette le, aki szinte misszionáriusi elhivatottsággal fogott hozzá 1985-ben az első iszlám pénzügyi konglomerátum, a DMI (Dar Al-Maal Al-Islami, azaz Muszlim Pénzügyi Hivatal) szakmai tekintélyének megalapozásához. E szervezetnek ő egyben alelnöke is volt. Az első, „kísérleti” modern iszlám rendszerű bankot Egyiptomban alapították. Létrejötte Ahmad El-Najjar nevéhez fűződik, és valójában takarékpénztár jelleggel működött- Működése a Mit Ghamr egyiptomi várossal szoros kooperációban kidolgozott nyereségmegosztáson alapult. 1963–1967 közöttre tehető e tevékenysége, ezalatt 9 hasonló bank működött az országban 1972-ben a Mit Ghamr Takarékpénztár a Nasr Társadalmi Bank részévé vált, majd 1975-ben megalakult az Iszlám Fejlesztési Bank. 1975-ben megnyitotta kapuit az első kereskedelmi bank, a Dubai Iszlám Bank „Két évig tartó előkészítő tárgyalások után, 2007 őszén nyithatta meg kapuit az első önálló, iszlám elvek szerint működő bank az európai pénzvilág egyik központjában, Londonban. A bank felügyelő tanácsa papokból áll, és – a brit bankjog keretein belül – kizárólag a saria, vagyis az iszlám törvénykezés szerint irányítják az üzletpolitikáját. A The Islamic Bank of Britain (IBB) csakis az „etikus” befektetések, azaz a Korán, illetve a szunna ide vonatkozó passzusaival összhangban álló üzleti célkitűzések mellett kötelezheti el magát. Az IBB a kamatszedés és kamatfizetés elhagyásán túl a felszámolt ügyleti díjakat is előzetes megállapodás tárgyává teszi. Ezenkívül nem finanszíroz dohány-, szesz- vagy pornóiparral kapcsolatban álló vállalkozásokat. Mindez némileg meghosszabbítja a befektetések elbírálásának átfutási idejét, hiszen a bizottság tagjainak minden egyes ügyletet különkülön meg kell vizsgálnia.”67 6

Megoldás a gazdasági válságra: az iszlám bank In: Ingatlan.com Az ingatlanhirdetési központ. 7 Az iszlám törvényeknek megfelelő közös szabályozást tervez pénzintézetei számára nyolc muzulmán ország – Malajzia, Indonézia, Irán, Szaúd-Arábia, Pakisztán, Szudán, Bahrein és Kuvait – amelyek központi bankjainak vezetői Iszlám Pénzügyi Szolgáltatások Tanácsa néven már létre is hoztak egy testületet Malajziában. A cél az, hogy az érintett országokban kínált pénzügyi termékek úgymond tükrözzék a muzulmán értékeket. Az új testület közös irányelveket állít fel, azzal a céllal, hogy majd rávegyék a tagállamokat azok elfogadására. Emellett olyan pénzügyi szolgáltatásokat népszerűsít, amelyek tiszteletben tartják a muzulmán hitet.

8

Balázs Judit

Alapelvek A vallási és erkölcsi alapon történő befektetések új pénzügyi termékeket hívtak életre. Olyan befektetési alapokat, portfoliókat és a teljesítményük méréséhez szükséges indexeket, amelyek megfeleltek a vallás elvárásainak. Az iszlám bank működésének előfeltétele az Iszlám Tanácsadó Testület létrehozása. Ezek őrködnek az iszlám elvek betartása felett, funkciójukat, feladatköreiket tekintve alapvetően ugyanúgy működnek, mint az egyéb bankok, azzal a különbséggel, hogy a saria, azaz az iszlám törvénykezés hatálya alá esik tevékenységük. A lényeges eltérés ugyanakkor abban rejlik, hogy a bankok megosztják a nyereséget és a veszteséget is a betétesekkel. Az iszlám bankrendszer központi gondolata a pénz utáni jövedelem, vagyis a kamat szedésére vonatkozó korlátozás. Ezt az eredetileg vallási és mára az iszlámon kívül már egyetlen világvallásban sem részletesen és egyértelműen tiltott tevékenységet a világi vezetők által hozott törvények oldották fel az évszázadok során, és korszakonként változó módon különböztették meg, mértéke alapján, a tisztességes kamatot az uzsorától.8 Az iszlám bankok igen fontos felelősséggel tartoznak a társadalomnak. Az iszlám bankrendszer szerint a tőke felhasználása vallási cselekedet, amely kizárólag az Isten által elfogadható célokat szolgál. Az iszlám jog tiltja a szerencsejáték minden formáját is, és e tilalom alá sorolja az olyan ügyleteket, befektetéseket is, amelyek hozamának alakulása túlnyomó részt a véletlentől függ. A spekulációs célú tőzsdei 8

A kamatszedési tilalom eredetére vonatkozóan tudjuk, hogy a korai vallások a közel- és távol-keleti közösségek és társadalmak azon fejlődési szakaszában gyökereznek, amikor a gazdasági aktivitásra alapvetően a cserekereskedelem volt jellemző. A kölcsön intézménye is létezett, ugyanis ha valaki egy adott időszakban kevesebbet tudott termelni, kevesebbel rendelkezett, de feltételezhető volt, hogy a jövőben pótolni tudja a hiányt, ezért kölcsönvett bizonyos javakat, és azokat később visszaszolgáltatta. Ennek a kölcsönnek nem volt kamata, hiszen a kölcsönvett árut, terményt ugyanabban a formában adta vissza, tehát nem okozott veszteséget a kölcsönadónak. Nos, mivel ha a kölcsönvevő nem tudta megadni kölcsönét, adósrabszolgává vált - ez az ókori társadalmakban elég komoly garanciát jelentett a kölcsönadó kockázatának a kezelésére. A vallások tehát ezen az egyszerű közgazdasági megfontoláson alapulva vetették el először teljesen a kamatszedést, majd később annak túlzott mértékét, az uzsorát.


9

befektetést, és még inkább a határidős ügyleteket, tilos hazárdjátéknak tekinti, és tiltja. Hosszan lehetne még sorolni az iszlám bank működési elveit, mechanizmusát. Itt is jelen van a biztosításnak egy bizonyos formája, a vagyontárgyak megőrzését szolgáló banki funkció, a speciális vegyes vállalatok létesítése, egyfajta részvény-kibocsátási tevékenység. Minden egyes ügyletfajtának a lényege azonban, hogy ugyan elvben a bankok nem számíthatnak fel kamatokat, de számos kibúvó létezik, ami kamatnagyságú hasznot hoz a bankoknak, csak éppen más név alatt számolják el. A lényegi különbség a nem iszlám bankokhoz képest, hogy az ügyfelek részesülnek a bank hasznában, de veszteségeiben is osztoznak. A másik nagyon lényeges különbség, hogy az iszlám bankok elsősorban a kisvállalkozásokat finanszírozzák, úgy is lehetne mondani, a „szegények” bankja, és ezzel valójában szociális funkciókat is betölt. (Iszlám kereskedelmi jog) Az iszlám kereskedelmi jog értelmében tiltott minden olyan kereskedelmi ügylet, aminek bárminemű köze lenne a szerencsejátékokhoz, vagy szerencsejátékhoz hasonló kereskedelmi ügylethez. Ugyancsak tiltja mindazon ügyletek bonyolítását, ami nagy kockázattal jár, illetőleg az eladásra vagy vételre szánt áru ismeretlen, beszerzése bizonytalan. Az iszlám jogban szokás egy hasonlatot használni az ilyen típusú ügyletekre. Így fogalmaznak: „bizonytalan áru esetében a kereskedelmi adás-vétel olyan, mintha az égről adnánk el a madarakat, vagy tengerből a halakat”. Ugyancsak tiltja az iszlám mindazon kereskedelmi ügyletek bonyolítását, ahol a következmények kiszámíthatatlanok. Csak „kis kockázatú” üzleteket engedélyez. De mi minősül kis kockázatnak? Erre vonatkozóan nincs szigorú megkötés. Az iszlám bankok elsősorban a kisvállalkozásokat finanszírozzák, és ezzel a társadalom „alsó” pólusának a vállalkozásait segítik. Érdemes az iszlám bankrendszer bemutatása után néhány gondolat erejéig összehasonlítást tenni a neoliberális monetáris–fiskális pénzügyi rendszerrel, különös tekintettel a bankrendszer szerepére. A téma különös aktualitást kap a világválság körülményei között, hiszen jól tudott, hogy a világ gazdasági rendszerét megingató destabilizáló folyamatok kiindulópontja a bankrendszerben rejlik.

10

Balázs Judit

A jelenség nem új keletű, hiszen már a 70-es években megjelentek azok a folyamatok, melyek már magukban hordozták a válság lehetőségét. A 80-as 90-es években azonban már látható jelei mutatkoztak a világgazdaság destabilizálódásának. Folyamatok teljesedtek ki, melyek még csak „lopakodva” jelentek meg, majd a 21. század első évtizedének vége felé haladva globális válsággá érlelődtek. (Lopakodó pénzügyi válság) Érdemes visszatekinteni a válság kezdeteire. Fontos lépés volt ezen az úton az a tény, hogy a tőkepiacok integrációja és globalizációja a rövidlejáratú pénzügyi tevékenységet is nemzetközivé tette. A nemzetközi rövidlejáratú befektetési piacokat már nem a kisbefektetők vagy egyéni befektetők uralták. Nagy részaránnyal voltak jelen az intézményi befektetők, s mellettük a bankok, sőt a központi vagy nemzeti bankok, a nagy nemzetközi/regionális pénzintézetek is. A nyolcvanas években teljesedett ki az a gyakorlat, hogy a vállalatok, mindenekelőtt a nagyobb likviditással rendelkező ipari multinacionális cégek eszközeik egy részét rövidlejáratú ügyletekben kamatoztatták. Ez utóbbi jelenség arra mutat, hogy a világgazdaság jelenlegi helyzetének kialakulásában és várható fejlődése szempontjából milyen kiemelkedően fontos jelenség volt a nemzetközi rövidlejáratú tőkemozgás. Elég arra utalnunk, hogy a pénzpiaci befektetések az iparvállalatoknak tendenciálisan nagyobb hozadékot eredményeztek, mint az alaptevékenység, különben szabad eszközeiket (sőt hitelfelvételeiket is) nem fektették volna a pénzpiacokba. A rövidlejáratú pénzmozgások terén érhető leginkább tetten, hogy a pénzpiacok liberalizációja és globalizációja milyen jelentős mértékben felelős a reálgazdaság finanszírozási nehézségeiért. A „forró pénzek” állománya a világgazdaságban összesen forgó likvid tőkék egyre nagyobb hányadát teszik ki, s nagyobb jövedelmezőségükkel forrásokat vonnak el a nemzetgazdaságok, a világgazdaság finanszírozásától. Egyes jelzések szerint a termelői tevékenység hozadéka egységnyi lekötött tőkére a 90-es évek elején 5–10% volt, a pénzpiaci hozadék 10– 20%. (Ez utóbbival csak a délkelet-ázsiai termelő-befektetések vetekedhetnek.) A rövidtávú haszonra törekvő forrópénzek azonban a legkülönbözőbb formákat alkalmazzák: részvényekkel, értékpapírokkal, nyersanyag-vásárlási opciókkal, nyersanyagtőzsdei árkülönbségekkel, különböző névleges kereskedelmi és ingatlanügyletekkel, határidős ügyletekkel, határidős, származékos papírokkal spekulálnak, vagyis éppen


11

elég teret találnak maguknak ahhoz, hogy megfoghatatlanok legyenek. Ezért elmondhatjuk, hogy a jelentős nemzetközi spekulációs pénzeszköz-mozgás elszívta a tőkeforrások jelentős részét a termelő és egyéb reálgazdasági tevékenységek elől. Hogy milyen jelentős hatású a folyamat, azt a rövid lejáratú pénzmozgások becsült nagysága mutatja. Szakértők szerint a 90-es évek elején napi 6–7 ezermilliárd dollárról volt szó, az összegek egy része akár naponta többször is cikázhatott a különböző kontinensek értékpapírpiacai és árutőzsdéi között. Ez a (napi) értéknagyság a világpiac éves áruexportjának kétszerese, portfolió befektetéseinek húszszorosa, közvetlen külföldi beruházásainak negyvenszerese. S ekkor szembesülünk azzal az érthetetlen jelenséggel, hogy míg az árumozgások a klasszikus abszolút és komparatív előnyökből adódóan nyereséget jelentenek, (vagy hiányt pótolnak), a külföldi tőkeberuházások nemcsak előnnyel, hanem hátrányokkal is járnak, mind a fogadó, mind a küldő ország számára. A spekulatív tőkemozgások pedig egyértelműen destabilizáló hatásúak. Ugyanakkor az árumozgásokat vámok, kvóták, restrikciók sújtják. A tőkemozgások is csak részben behatároltak, a spekulatív pénzmozgásokat pedig szinte semmi sem korlátozza.9 Az „ellenőrizhetetlen” folyamatok Mindezek hatására korábban ismeretlen folyamatok erősödtek fel a világgazdaságban, és olyan spekulatív elemekkel szőtték át a makrogazdasági folyamatokat, melyek a kiszámíthatóságot csökkentették, növelték a kockázatot és végső soron a világgazdaság egészének működését sebezhetőbbé tették. A globalizálódó világgazdaságban ugyanis sokkal kedvezőbb és látszólag sokkal kevésbé kockázatos befektetések kínálkoznak, mint amit a reálszféra tud biztosítani. A legnagyobb kockázatot azonban az jelenti, hogy a pénzügyi szféra kiszámíthatatlan. Sőt, előre jelezhetetlen. A rendszer ugyanis bármennyire globalizálódott, bármennyire elektronikus lett, a bizalomra épül. Ez pedig kiszámíthatatlan. Ha ugyanis egy bankházzal kapcsolatban meginog a bizalom, – s ehhez elég egy újságcikk, vagy TVközlemény – annak a pénzintézetnek vége. Megrohanják a betétesek, s 9

A spekulatív pénzek megadóztatását célozta az ún. Tobin-adó, amelynek bevezetésére azonban nem került sor.

12

Balázs Judit

ha mindenki kiveszi a pénzét...? Miért destabilizáló ez a rendszer? Hiszen átfogja a világot, pontos és – az adott pillanatban – megbízható információkkal rendelkezik a pénzvilág egészéről. Pontosan ezért. Ez a szféra ugyanis a leggyorsabb és a legpontosabb információkkal rendelkezik, a világ nagy tőzsdéi elektronikusan össze vannak kötve, másodpercek alatta futnak a világon körbe az információk, s úgyszintén másodpercek alatt várhatók a reakciók. Ez az információ-áramlás azonban nem a reálszféra visszatükröződése, hanem csupán spekulatív folyamatok egymásutánja. Az eredmény: a tényleges termelő folyamatoktól teljesen elszakadt pénzügyi folyamatok dominanciája, ami azonban messzemenően – és nem pozitívan – hat vissza a termelőszférára. A világgazdaság tőkeszegénységgel és tőkefelesleggel szembesül egyszerre. Míg a termelőszféra fokozódó forráshiánnyal küzd, sőt a világ jó része, így Magyarország, a magyar gazdaság is jórészt hitel nélkül működik, addig a spekulatív tőke irdatlan, felgyorsult, sőt kiszámíthatatlan mennyiségben nőtt meg. A tőke elvándorolt a reálgazdaságból, ahol a megtérülés 3–6%-os formája a leggyakoribb, a pénzügyi szférába, ahol a 8–12%-os hozam a „normális”, de 20–25%-os is elképzelhető. Mitől vált fenyegetővé a pénz világrendje? Attól, hogy globalizálódott: átfogja az egész világot, és elektronikusan működik. Továbbá azért, mert a rendszerben részt vevő pénzmennyiség olyan mértékben nőtt meg, hogy pusztán a volumene miatt már szinte átláthatatlan, ugyanakkor a pénzvilág önállósította magát a „reálszférától”, a termeléstől. A nem „tiszta” azaz nemhogy nem a termelőszférából, de még csak nem is a legális pénzügyi szférából eredő pénzek mennyisége is rekord gyorsasággal gyarapodik, és hallatlan mértékben destabilizálta a világgazdaságot.10. A pénzvilág működési mechanizmusa ugyanakkor 10

A 90-es években tovább növekedett a nemzetközi szervezett bűnözés elhatalmasodása, internacionalizálódása és professzionalizálódása. Olyan reális veszéllyé vált, amely fenyegeti a demokratikus intézményeket, és alááshatja a kormányok hitelét. A kolumbiai kábítószer-kartell, a kínai triádok és a mama együttműködése az információszerzés, a szolgáltatások, a politikai befolyás szervezése és megteremtése területén főleg Oroszországban, KeletEurópában, Latin-Amerikában, Ázsiában és a karibi-térségben fenyeget. A kábítószer-kereskedelem, az illegális bevándorlás (embercsempészet), a pénzhamisítás, a nemzetközi prostitúció, a veszélyes anyagok (dúsított urá-


13

az illegális tevékenységek számára is teret enged, sőt talaja lehet a bűnözésnek. A nemzetközi szervezett bűnözés veszélyességét különösen fokozza, hogy nehéz megragadni, tetten érni. A legális tevékenységektől gyakorlatilag megkülönböztethetetlen11, azokba betagozódott. A pénzügyi mutatók valamikor a reálszféráról hoztak információkat, arról, hogy milyen tendenciák érvényesülnek a termelésben. Ma még csak nem is fordítva működik a mechanizmus, azaz a pénzvilág dönti el, hogy mi történik a termelésben, hanem a pénzvilág irányítja a reálszférát, mialatt fokozódóan szívja el a tőkét a jobb értékesülési lehetőséget biztosító pénzügyi szféra. Ami a világ egyik pontján tilos és illegális, az a másikon szabad és legális. És mivel a töke, a pénz és az információ szabadon áramlik, az üzlet oda megy, ahol nagyobb a mozgásszabadság, kevesebb a korlát. A globalizálódás felgyorsulva ebbe az irányba tereli az életet. Így a „money driven economy”12 azaz, a pénz által irányított gazdaság működési körülményei között a 'financial bubble', a pénzügyi buborék gyorsuló ütemben tovább növekedett, s időzített bombaként lebegett a világgazdaság jövője felett. És a bomba robbant. A világgazdasági válság – és a bankrendszer felelőssége A kilencvenes évek végéhez közeledve, majd átlépve a 21. század küszöbét, hallatlanul gyorsan megnövekedett a határokon átívelő tőkeés pénzforgalom. A számítógépek világhálóba kapcsolása egyszersmind megengedte ennek a globális tőke- és pénzforgalomnak a korábban még csak nem is sejtett elektronizálását. A számítógépek ugyanakkor már hamar lehetővé tették rendkívül bonyolult és ezért átláthatatlan kockázatú pénzügyi eszközök mozgását. nium, plutónium, stroncium, cézium), a fegyverek kereskedelme és csempészése során keletkezett százmilliárd dolláros nagyságrendű pénzmennyiség tisztára mosása fenyegeti a nemzetközi pénzügyi rendszert. 11 A pénzügyi tanácsadás – a tőzsdén – például olyan terep, ahol igen nehéz elválasztani a bennfenteskedést a legális tanácsadástól: információk cserélnek gazdát, s bár jogilag körülírható, mely információ számít illegitimnek, gyakorlatilag nehéz a határvonalat meghúzni. Itt tehát maga a gazdaság teremt olyan helyzetet, amelyben az informális üzletelés az egyetlen járható út. 12 Almási Miklós, K. mint katasztrófa. In: Mozgó Világ 1996/1, 7. old.

14

Balázs Judit

Valójában azonban ezzel több értéket aligha termeltek, több hasznot és több adósságot viszont igen.13 E papírok túlnyomó többségének közös vonása, hogy a mindenkori kibocsátó bevétele és nyeresége eleve biztosítva van, miközben a származékos papírok értékcsökkenésének vagy egyenesen bebukásának gondosan elrejtett kockázatát egyedül a papír vásárlója viseli. Miután az elmúlt évek során a világméreteket öltött bizalmi válság következtében egyre több ilyen származékos papír veszített az értékéből, a bekövetkezett veszteségek és leírások ezermilliárd eurós nagyságrendet értek el. 2008 szeptemberében a globálisan összekapcsolódó pénzpiacoknak további súlyos sokkot okozott az amerikai kormányzat azáltal, hogy meglepő módon – és a világgal szemben felelőtlenül – hagyta csődbe menni a nagy New York-i Lehman Brothers befektetési bankot, az ezer meg ezer Lehman-derivatívával egyetemben. Mivel azonban senki sem tudja, nem jutnak-e már holnap vagy holnapután újabb bankok a csőd szélére, vagy nem kényszerülnek-e bezárásra, a legtöbb bank rendkívül óvatos lett abban, hogy egy másiknak csupán néhány napra vagy akár csak másnapig is hitelt folyósítson. Mindennek az lett a következménye, hogy mindenütt általánossá vált a gazdaság jövőjébe vetett bizalom megcsappanása. A részvényárfolyamok az összes tőzsdén – egészen Kínáig, Oroszországig vagy Brazíliáig – meredeken zuhantak, a világon mindenütt vállalati beruházásokat függesztettek fel. Mindenhol egészen átlagos fogyasztók mondtak le egyelőre egy új gépkocsi tervbe vett megvásárlásáról. Az autóipar értékesítési válsága jelenleg a kereslet világméretű visszaesésének legszembetűnőbb jele. A pénzügyi ágazat válsága így a teljes világgazdaság mély receszsziójává terebélyesedett. Még a nyersolaj világpiaci ára is drasztikusan visszaesett. A kereslet világszerte tapasztalható csökkenése a mélyreható globális gazdasági hanyatlás veszélyét hordozta magában – beleértve az általánosan növekvő munkanélküliséget és az ínség növekedését nemcsak a magas népszaporulatú, szegény, fejlődő országok egész sorában, hanem a legfejlettebb, kikezdhetetlennek hitt gazdaságú országokban is. Már nem egyedül csak a pénzügyi szféra áll előttünk betegen, nem csupán olyan pénzügyi központok vannak válságos állapotban, mint New York vagy London. A világ legfejlettebb orszá13

Részletesebben lásd: Helmut Schmidt Hogyan jutunk ki a depresszió csapdájából? In: Népszabadság, 2009. január 31.


15

gaiból kiinduló válság Kelet-Ázsiáig, Afrikáig és Latin-Amerikáig kiterjedt, az egész reálgazdaság veszélyeztetett beteggé lett. A globalizált pénzpiacok zavara ugyanis nemcsak globális receszsziót váltott ki, hanem még globális gazdasági depresszióhoz is vezetett. Bár a jelenlegi világgazdasági válság távolról sem olyan mély, mint a 29–33-as, az állami mentőcsomagok miatt. Ami súlyosabb, sőt sokkal súlyosabb, mint az 1929-es válság idején, az az, hogy a jelenlegi destabilizáló folyamatok ennél sokkal összetettebb társadalmi válsággá, értékválsággá nőttek át. Eltérő elvi alapok az eltérő teljesítmények mögött (?) „A gazdasági válság sokakban megingatta a bizalmat a teljesen szabad piacok és a nyugati bankok iránt. Míg egyesek az állami szerepvállalás növelésében látják a megoldást, sokan az iszlám bankrendszerben és annak az eltérő szabályozásában hisznek.”14 Az iszlám bankrendszer alapvetően vallási-elvi alapokra épül, ezért megértése és működtetése nyugati gondolkodás alapján elég nehéz feladat. A rendszer központjában – az iszlám gondolatvilághoz igazodva – a Korán és az abból levezetett szabályok állnak. Az iszlám jogelvek alapján a pénz egyszerű eszköz, amivel a dolgok értékét mérjük, de önmagában nincs értéke. Ez alapján pénz előállítása tisztán pénzből – például kamat alapján – tiltottnak minősül. Emiatt az iszlám bankok nem foglalkozhatnának a hagyományos nyugati hitelezési formákkal vagy az adósságok átruházásával. Egy, a hite előírásait betartó muszlim nem fordulhat a hagyományos nyugati elven működő bankokhoz, ha hitelre van szüksége vállalkozásához, vagy akár azért, hogy autót vásároljon. A saría szerint csak a „halal”, vagyis egyedül a tiszta üzlet az elfogadható. .Az iszlám gazdasági elvei meghatározóak. Mindenkinek, aki a tevékenysége révén haszonhoz jut, a közjavát kell szolgálnia, az így keletkező haszon egy meghatározott részét a közjólétre, illetve jótékonyságra kell fordítania. Ez azt jelenti, hogy a bankok felelősek a társadalommal szemben.

14

Az iszlám bankrendszer. In: Mohamed.hu A magyarországi muszlimok lapja.

16

Balázs Judit

Az iszlám bankokat kevésbé érinti a válság Egyes szakértők szerint az iszlám vallási előírásokat követő bankok lehetnek a mostani pénzügyi és reálgazdasági válság nyertesei. Ezek a bankok – a nyugati pénzintézetek megroggyanását látva – a nyugati piacokon is terjeszkedni szeretnének. A sariát követő pénzintézetek sikere előtt ezzel együtt számos akadály van. A bankszektoron belül vannak olyan társaságok, amelyek kimaradtak a nagy esésekből, az adatok szerint az iszlám előírásokat (a „sariát”) követő bankok például jóval kisebb veszteségeket voltak kénytelenek elkönyvelni, mint nyugati társaik. Egy közel-keleti üzleti portál, a MEED összesítése szerint az Araböböl országainak bankjaiban az utóbbi egy évben harmadával nőtt a mérlegfőösszeg, a bevételek pedig 22 százalékkal híztak, miközben az európai és amerikai bankok forgalmánál csak eszközeik értéke esett jobban vissza. Az igazsághoz tartozik mindeközben az is, hogy az iszlám bankok nyereségessége is csökkent, ami főleg a forrásköltségek emelkedésének és az ingatlanpiaci árak csökkenésének volt a következménye. Az elmúlt év alatt a profitok ezzel együtt is 6 százalékkal emelkedtek, ami ugyan jelentős lassulást jelentett, de legalább nem csúsztak mínuszba a bankházak. A szakértők szerint az iszlám bankok szerencséje abból adódik, hogy korábban kimaradtak a piac robbanásszerű emelkedéséből is azaz most abból profitálhatnak, hogy az elmúlt években nem nyertek sokat az azóta elértéktelenedett eszközökön. Az iszlám bankok definíciószerűen konzervatív befektetési politikát folytatnak, így stabilabbak versenytársaiknál, márpedig manapság a stabilitás és megbízhatóság ritka kincs a bankok piacán. Minden adott tehát ahhoz, hogy a válságból viszonylag jól jöjjenek ki a „saria-kompatibilis” pénzintézetek. Az iszlám bankolás központja természetesen a muszlim többségű országokban és régiókban van, de a trendet jól mutatja, hogy az iszlám bankok egyre inkább nyugat fele tekintgetnek.15 15

A Moody's szerint az első években feltehetően csak befektetési tevékenységgel jelennének meg az iszlám bankok a nyugati piacokon, de 2–3 év múlva a lakossági üzletág is beindulhat majd. Igény minden bizonnyal lesz majd ezekre a szolgáltatásokra, a nyugat-európai államokban ugyanis jelentős iszlám közösségek élnek: az Egyesült Királyságban 2,5 millió, Franciaország-


17

Az iszlám vallásnak megfelelő banki megoldások iránt hatalmas kereslet mutatkozik. Jelenleg 1,3 milliárd muszlim él a Földön, akik mind potenciális ügyfélnek számítanak. Az iszlám bankárkodás keretében kezelt összegek mennyisége becslések szerint 700 és 1000 milliárd dollár körül jár, 2013-ra pedig további 1100 milliárd dollárnak „kell” majd helyet találni. Jelenleg iszlám bankok főleg a Perzsa-öböl mentén és DélkeletÁzsiában működnek. Szolgáltatásaikban bizonyos szempontból sokkal rugalmasabbak a nyugatiaknál, egyesek már a háború utáni iraki piacokat vizsgálják, de nagyrészt visszafogja őket a vallási szabályok bizonytalansága. Az iszlám típusú gazdaságfilozófia sarkalatos pontja a bankrendszer vallási elvekkel összhangban történő működtetése. Földünk minden ötödik lakója muzulmán. Ennek a mintegy 1,3 milliárd embernek csak az utóbbi években kezdtek a pénzügyi intézmények a vallási szabályokat is figyelembevevő termékeket és szolgáltatásokat kínálni. Manapság azonban gomba módra szaporodnak az ún. iszlám alapok és befektetési lehetőségek, hiszen a piac óriási. Ráadásul a korlátozások betartásával is marad éppen elég mozgástér. Magyarországon jelenleg nem látni jeleit egy iszlám alapokon működő bankrendszer megjelenésének. Egyelőre – különösen a nagy nyugat-európai országokhoz viszonyítva – túl fiatal és kicsi a muszlim közösség ahhoz, hogy saját, vallásilag tiszta szolgáltatásokat nyújtó bankot indítsanak, de a szakértők szerint nem elképzelhetetlen, hogy néhány évtizeden belül erre is sor kerülhet. Ha az iszlám és a neoliberális gazdaságpolitika viszonyát vizsgáljuk, mindenképpen túlzónak ítélhető meg az a vélemény, ami a vallás és a gazdaságfilozófia együttesének tudja be az egyes iszlám országok gazdasági növekedését. Elfelejtkezik azonban a gazdasági növekedés mögött meghúzódó felgyorsult polarizációra, ami mértéktelenül megnövelte a szegények tömegeit, felerősítette a létbizonytalanságot. A neoliberális gazdaságpolitika ugyanakkor olyan irányban hatott a tőkeképződésre, hogy nem ösztönözte a középtőke, a kis-és középválban pedig 5 millió muszlim él – egy francia felmérés szerint 500 ezer francia muszlimot érdekelne egy olyan bank, amely tiszteletben tartja a sariát. Gondot az okozhat, hogy egyes szakértők – például a Le Parisiennek nyilatkozó Elyes Jouini francia pénzügyi professzor – szerint az iszlám bankokat sokan a terrorizmus finanszírozásával vádolják, és így ellenségesek az ilyen pénzintézetekkel szemben.

18

Balázs Judit

lalkozások megerősödését, pontosan annak a rétegnek, amely a társadalom gerincét, stabilitását hivatott biztosítani. Talán túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a nyugati világban a pénzrendszer irányítja a gazdaságot, szabja meg a társadalmi mozgások keretét. Ezzel szemben az iszlám világban máig is a hadsereg és a bürokrácia irányítja az államokat. Így aztán hiába is volt évszázadokon keresztül a nyugat-európainál jóval magasabb a mezőgazdaság, az ipar, a kereskedelem, a tudomány, az irodalom és a művészetek színvonala, az autonóm város és polgára mégsem jelent meg. Az iszlám világ hatalmas városai nem önálló gazdasági tevékenységüknek köszönhetően, hanem a mindenkori uralkodók hatalmi központjaként virágoztak fel, lakóik a katonák és hivatalnokok kiszolgálásából éltek. A kereskedők, bankárok, iparosok minden vagyonuk ellenére is kiszolgáltatottak maradnak a fegyveres erőkkel szemben, az egyén csakis a közösség tagjaként számíthat védelemre. Ilyen közösségnek megmarad a család, a „klán”, a törzs, és a legmagasabb szinten pedig maga az umma, az igazhívő muzulmánok közössége, ami akkor is állandó, ha az uralkodók és dinasztiáik sorra váltják egymást a hatalomért folytatott állandó küzdelemben. S végezetül: egy, a perzsáktól átvett elvnek megfelelően az iszlám ín az aula, azaz vallás és állam egyszerre. A vallás világa állandó, a hatalomé forgandó. E hatalom az iszlám világban egyértelműen a kard embereié volt, és az ma is, amihez a toll emberei csak asszisztálhatnak.16

16

Balázs Judit: Gazdasági biztonság az iszlám társadalmakban. In: Szakmai Szemle. A Katonai Biztonsági Hivatal Tudományos Tanácsának kiadványa, 2009, 1., 81–100, 100. old.


19

Irodalom BALÁZS Judit 2007 A gazdasági biztonságról. In: Biztonságpolitikai kézikönyv, Deák Péter szerk., Osiris Kiadó, 200–218. old. BALÁZS Judit 2009 Gazdasági biztonság az iszlám társadalmakban. In: Szakmai Szemle. A Katonai Biztonsági Hivatal Tudományos Tanácsának kiadványa, 1., 81–100. old. BOTOS Katalin – BOTOS József 2009 A világvallások gazdasági tanítása, a globális piacgazdaság és a karitász, IAS, IV., 1, 43–52. old. FARKAS Péter 2000 Mi jön a monetarizmus után? A liberalizmus előretörése a hetvenes évektől, Magyar Tudomány, 45. (108.) évf., 9. szám, 1087–1096. old. FARKAS Péter 2008 A világgazdasági lufi és az állam, Népszabadság, 2008. november 3, Hétvégi Melléklet, 12. old. FARKAS Péter 2009 Meddig tart a világgazdasági lejtmenet? Népszabadság, 2009. augusztus 1, 1. és 5. old. SIMAI Mihály Az egyházak és a 21. század szociális kihívásai. In: Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés a 21. században, ENSZ Akadémia 2004/2005 Internet: Az iszlám bankok titka_hetek.hu/index.php?cikk

MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION

Recommend Documents