MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION
AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR AHU HUNGARIAN AFRICA-KNOWLEDGE DATABASE -----------------------------------------------------------------------------------MARTINUS Egyiptom keresztényei, a koptok / Egypt's Christians, the Copts Eredeti közlés /Original publication: Magyar Kurir, 2012. február 10. péntek, 14:53 Elektronikus újraközlés/Electronic republication: AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR – 000.001.898 Dátum/Date: 2016. december / December 27. filename: martinus_2012_KoptokEgyiptom Az elektronikus újraközlést előkészítette /The electronic republication prepared by: B. WALLNER, Erika és/and BIERNACZKY, Szilárd Hivatkozás erre a dokumentumra/Cite this document MARTINUS: Egyiptom keresztényei, a koptok / Egypt's Christians, the Copts, AHU MATT, 2016, pp. 1–10. old., No. 000.001.898, http://afrikatudastar.hu Eredeti forrás megtalálható/The original source is available: Közkönyvtárakban vagy internet / In public libraries or at internet Kulcsszavak/Key words Magyar Afrika-kutatás, kopt kereszténység Egyiptomban, történeti háttér, napjaink tragikus eseményei African studies in Hungary, Coptic Christianity in Egypt, the historical background, today’s tragic events ---------------------------------------------------------------------------AZ ELSŐ MAGYAR, SZABAD FELHASZNÁLÁSÚ, ELEKTRONIKUS, ÁGAZATI SZAKMAI KÖNYV-, TANULMÁNY-, CIKK- DOKUMEN-
2
Martinus
TUM- és ADAT-TÁR/THE FIRST HUNGARIAN FREE ELECTRONIC SECTORAL PROFESSIONAL DATABASE FOR BOOKS, STUDIES, COMMUNICATIONS, DOCUMENTS AND INFORMATIONS * magyar és idegen – angol, francia, német, orosz, spanyol, olasz és szükség szerint más – nyelveken készült publikációk elektronikus könyvtára/ writings in Hungarian and foreign – English, French, German, Russian, Spanish, Italian and other – languages * az adattárban elhelyezett tartalmak szabad megközelítésűek, de olvasásuk vagy letöltésük regisztrációhoz kötött/the materials in the database are free but access or downloading are subject to registration * Az Afrikai Magyar Egyesület non-profit civil szervezet, amely az oktatók, kutatók, diákok és érdeklődők számára hozta létre ezt az elektronikus adattári szolgáltatását, amelynek célja kettős, mindenekelőtt sokoldalú és gazdag anyagú ismeretekkel elősegíteni a magyar afrikanisztikai kutatásokat, illetve ismeret-igényt, másrészt feltárni az afrikai témájú hazai publikációs tevékenységet teljes dimenziójában a kezdetektől máig./The African-Hungarian Union is a non-profit organisation that has created this electronic database for lecturers, researchers, students and for those interested. The purpose of this database is twofold; on the one hand, we want to enrich the research of Hungarian Africa studies with versatile and plentiful information, on the other hand, we are planning to discover Hungarian publications with African themes in its entirety from the beginning until the present day.
Egyiptom keresztényei, a koptok
3
EGYIPTOM KERESZTÉNYEI, A KOPTOK MARTINUS (Magyar Kurir, 2012. február 10. péntek, 14:53)
A Körmendi KÉSZ szervezésében február 7-én Gyürki László pápai prelátus, nyugalmazott körmendi plébános tartott előadást Egyiptom kopt keresztényeiről. A Martineus című szombathelyi egyházmegyei lapban Bedőcs Gyula írt összefoglalót.
Egyiptomban nemcsak a fáraók korának emlékeivel, a muzulmán mecsetekkel, hanem a keresztény koptokkal is találkozhatunk. A koptok Egyiptom lakosságának csaknem tíz százalékát alkotják; a hatvannyolcmilliós országban a hivatalos statisztika szerint hatmillió, a kopt egyház adata szerint tizenkétmillió a koptok száma. Más muzulmán országokkal összehasonlítva a közel-keleti országokban a koptok pillanatnyilag a legerősebb és legéletképesebb keresztény közösség a Közel- és Közép-Keleten. A koptok neve a görög aigüptosz (egyiptomi) szóból származik, melyet az arabok gibtre változtattak. A kopt szó tehát egyiptomit jelent. Csak a Kr. u. 7. század után kapta a szó a következő jelentést: a kopt egyház tagja. A kereszténység az első pünkösd után egészen korán elterjedt az egyiptomi Alexandriában, ahol már régóta élt zsidó diaszpóra. A hagyomány szerint a kopt egyház alapítója Szent Márk evangélista, első híve pedig egy foltozóvarga volt. A koptok azt vallják, hogy az ő földjük is szent föld, mert emlékeket őriznek a Szent Családról. Szent Máté evangéliuma számol be a Szent Család meneküléséről Egyiptomba (2,13–14). A koptok hagyománya szerint a Szent Család mintegy három és fél évet töltött a Nílus menti országban. Sok szent hely emlékeztet még ma is a Szent Család egyiptomi tartózkodási helyeire. Az egyiptomi egyház központja Alexandria volt, ahol az első keresztény évszázadokban jelentős teológusok – Origenész, Alexandriai
4
Martinus
Kelemen, Szent Athanáz és Alexandriai Szent Kürillosz – tevékenykedtek. Egyiptomban jött létre a keresztény szerzetesség magányos remete és közösségi formája is. A remetemozgalom legnagyobb hatású képviselőjét, Szent Antalt követő remeték voltak a később kibontakozó szerzetesmozgalom előfutárai. Kolostorok százai keletkeztek a Nílus sivatagi vidékein és a Wadi Natrunban. A Tabennészinél (DélEgyiptom) létrejött első kolostor Szent Pakhómiosz alapítása. Ő szerkesztette meg az első cönobita (közösségben élő) szerzetesi regulát, amely két évszázaddal később Szent Benedek számára alapul szolgált a nyugati szerzetesi élet szabályainak megszerkesztéséhez. A Krisztus utáni 3–4. században Egyiptom is megszenvedte a római államhatalom keresztényüldözéseit, amely egy római provinciát sem érintett olyan súlyosan, mint Egyiptomot. Ennek emlékére a koptok időszámításukat nem Krisztus születésétől, hanem Diocletianus császár kormányzásának kezdetétől számítják, amely számukra a „mártírium éve”. A 3–4. században számos eretnek irányzat indult virágzásnak. Az arianizmus ellen folytatott harc vezéralakja az alexandriai püspök, Szent Athanáz volt, míg a másik jelentős eretnek irányzatnak Nesztoriusz volt a szószólója. Ő tagadta Szűz Mária istenszülő voltát. Alexandriai Szent Cirill vezetésével 431-ben az efezusi zsinaton eretneknek bélyegezték Nesztoriuszt. Az alexandriai egyházi vezetők a kereszténység fő ideológiai irányvonalának biztos támaszai voltak. A Kr. u. 451. év az ortodox kopt egyház kezdete. Ebben az évben volt a Kalkedoni Egyetemes Zsinat, amely elítélte a monofizita eretnekséget. Egyiptom keresztényei nem fogadták el a zsinat hittételét. Dioszkurosz alexandriai pátriárka elfogadta a monofizitizmust, ami Egyiptomban egyházszakadáshoz vezetett. Az egyik oldalon voltak a zsinatot elfogadó melkiták (királyhívők), a másikon a zsinatellenesek, akik csak Krisztus egy természetét fogadták el. Ezekből nőtt ki egy új egyház: a kopt egyház. A kopt nyelvűek saját pátriárkát választottak, s így az alexandriai pátriárkátusnak két pátriárkája lett. Az egyiptomi koptok egyesítése sem erőszakkal, sem párbeszéddel nem sikerült, csekély eredménnyel jártak a későbbi egységesítési törekvések is. A Kopt Ortodox Egyház híveinek körülbelül 2,5 százaléka elfogadta a római pápa joghatósági elsőbbségét, és 1442-ben unióra lépett Rómával. Ez a mai Kopt Katolikus Egyház.
Egyiptom keresztényei, a koptok
5
A másfél évezredes ellentét részlegesen feloldódott, amikor 1973ban VI. Pál pápa tisztázta III. Senuda kopt pátriárkával a monofizitizmusból fakadó legfőbb ideológiai félreértést. Eszerint Dioszkurosz pátriárka sem tagadta Krisztus valódi ember voltát, csupán hangsúlyozni szerette volna Isten és az ember Krisztusban megvalósuló, harmonikus egységét – hangzott el a körmendi rendezvényen. Előadásában Gyürki László ismertette a kopt kereszténység néhány jellegzetességét: a kopt egyház templomaiban három oltár van, mert hitük szerint a kilenc órán belül tartott szertarások alkalmával nem használhatják ugyanazt az oltárt. Csak fölszentelt pap keresztelhet; a fiúkat negyven-, a leányokat nyolcvannapos korukban keresztelik meg, háromszoros vízbemerítéssel. A gyermeket a keresztelés után azonnal megbérmálják és megáldoztatják. Amikor a hívek a szentáldozáshoz járulnak, keleti szokás szerint levetik cipőjüket, a férfiak az átváltoztatás során mélyen meghajolnak, földre borulnak, homlokukkal a földet érintik. Az imádkozás nem összekulcsolt kézzel, hanem ég felé fordított tenyérrel történik. Liturgiájukban a kopt és az arab nyelvet használják. Az arab hódításig a lakosság kétnyelvű volt, a kopton kívül görögül is beszéltek; ezt követően azonban a görög nyelv szinte teljesen kiszorult még a liturgiából is, és helyét a kopt vette át. Ez jelentette az ősi egyiptomi nyelv továbbélését. A kopt nyelv az egyházi liturgiában őrződött meg. A koptok liturgikus szövegeit és énekét Tóth Margit szerzetesnő kutatta. A 639-ben kezdődő arab invázió nemcsak Egyiptom önállóságának, hanem az egyház szabadságának és függetlenségének végét is jelentette. A muzulmánok kezdeti viselkedése a koptokban reményt ébresztett, de az új muzulmán uralkodók kezdeti jóindulata nem tartott sokáig. A koptok megtarthatták keresztény hitüket, és bizonyos jogokat is kaptak, de ezt a védettséget drágán kellett megfizetni. A 8–9. században egymást érték a kisebb-nagyobb lázadások, amelyeket az arabok rendre levertek. A tömeges áttéréseket és felkeléseket követő népirtások után a koptok kisebbségbe kerültek saját hazájukban. A keresztényeket sújtó törvények részben napjainkig fennmaradtak. A koptok a legszörnyűbb üldözést Fatimida al-Hakim kalifa alatt élték át, ekkor templomok és kolostorok ezreit pusztították el vagy alakították át mecsetté. Minden üldözés ellenére azonban egyetlen egyház sem volt olyan ellenállóképes az iszlámosítás ellen, mint a kopt. Még ha a muzulmán
6
Martinus
üldözés következtében kisebbségbe is kerültek, a koptok bátran kiálltak hitük mellett. Gondoljunk csak Észak-Afrikának arra a részére, amit ma Algériának nevezünk, amelyben a nagy egyházatya, Szent Ágoston is működött, Egyiptommal ellentétben ott az iszlám invázió majdnem teljesen elsöpörte a kereszténységet. Hitük megvallásának egy szép példája, hogy a kopt keresztet sok hívő a csuklójára tetováltatja, bizonyítva ezzel is elhivatottságát, és egyben megkülönböztetve magát a muzulmán többségtől. A kopt egyház újjáéledése a 20. századra tehető. E megújulás főleg a karizmatikus VI. Kürillosz pátriárka (1959–1971) érdeme. Bár, mint minden pátriárka, ő is a szerzetesektől jött, de sikerült képzett világiakat bevonnia az egyházi életbe. Velük indította el az ún. vasárnapi iskolamozgalmat, amely a fiatal keresztények számára a mai napig a világ felé nyitott keresztény képzést nyújt. A kopt egyház legyőzte az évszázados bezárkózást, és nyit a világegyház felé – hangsúlyozta az előadó. A remetetelepekről a kolostorokba telepítette a szerzeteseket. Ezek a kolostorok ma tele vannak, s az utóbbi időben egyre több életerős fiatal férfi akar a kolostorokba belépni. Az egyiptomi keresztények 93 százaléka a kopt egyházhoz tartozik, amelynek vezetője 1971 óta III. Senuda pátriárka, aki a pápa címet viseli, s magát Szent Márk 117. utódjának vallja. III. Senuda pátriárka 1923-ban született Asziútban. 1956 és 1962 között aszkétaként élt egy barlangban, az „Örökszűz Mária” szíriai monostortól körülbelül hét mérföldnyire. 1981. szeptember 3-án Szadat köztársasági elnök elrendelte száműzetését az egyiptomi Szent Bisoj monostorba. Hoszni Mubarak elnök 1985-ben szabadon bocsátotta közel négyéves száműzetéséből. III. Senuda 2000-ben találkozott II. János Pál pápával is. A kopt egyháznak 41 püspöksége, mintegy 2000 papja és 1000 plébániája van, sok férfi és női kolostorral. Kairóban saját teológiai fakultása működik. Magyarországon Budán volt kopt negyed a török uralom idején. 2011-ben III. Senuda kopt pátriárka Magyarországra látogatott, akit a Pázmány Péter Katolikus Egyetem díszdoktorrá avatott, s aki ezen alkalomból felszentelte Budapest új kopt templomát. A sokkal fiatalabb „katolikus kopt egyház” keletkezésének idejét Szent Ferenc egyiptomi látogatásáig vezetik vissza. A sikertelen egyesítési kísérletek után a XVIII. században, a jezsuiták és a ferencesek missziós munkájának köszönhetően, keletkeztek kis kopt közösségek, amelyek a katolikus egyházhoz kötődtek. Csak 1895-ben sikerült XIII.
Egyiptom keresztényei, a koptok
7
Leó pápának megalapítani egy saját katolikus–kopt pátriárkátust Kairóban. Az első nehézségek után az új katolikus kopt közösség gyorsan növekedett, és a nagyobb ortodox kopt testvéregyház mellett Egyiptom második legnagyobb egyháza lett. Kezdetben csak öt-hatezer hívőből állt, mostanra azonban kettőszázötvenezerre növekedett a hívek száma. Hét püspöksége, kétszáz papja és ötven kopt rítushoz tartozó ferencese van. A keresztények nyugaton lassan felfigyelnek a keleti keresztények nehéz helyzetére. XVI. Benedek pápa sokszor felemelte hangját érdekükben. Nehéz helyzetükben segítsük őket imáinkkal, és nyújtsunk nekik erkölcsi segítséget is – kéri a Szentatya. A Nyugat országai és katolikus egyházai jelentős anyagi segítséget is nyújtanak nekik. Így próbálnak, mint keresztények a Közel-Keleten megmaradni és hitüket megélni. A bizakodó katolikus pátriárka vallomása jövőjükkel kapcsolatban: „Én azt hiszem, ami a jövőt illeti, Istenben kell bíznunk. Az egyiptomi egyház, összehasonlítva a mai problémákkal, sokkal sötétebb, nehezebb és keményebb periódusokon ment keresztül, a valóban nehéz üldözésekkor. De abból mindig erősebben, dinamikusan jött ki. Ami a keresztényeket illeti, én bennük egy élő, aktív erőt látok az egyiptomi társadalom szívében. Ami a jövőt illeti, azt mondom még egyszer is: Mi keresztények a jövőt Isten kezébe helyezzük bizalommal és reményben.” Martinus/Magyar Kurír
8
Martinus
Egyiptom keresztényei, a koptok
9
Egyiptomi keresztény férfi tiltakozik a koptok líbiai lemészárlása miatt
10
Martinus
Raffael Arkangyal kopt templom
