MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION

MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION

AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR AHU HUNGARIAN AFRICA-KNOWLEDGE DATABASE -----------------------------------------------------------------------------------SZILASI Ildikó – BUDA Gergely Magyar polcokon a luandai könyvtár / The library of Luanda is placed on Hungarian bookshelves Eredeti közlés /Original publication: (BUDA Gergellyel) Magyar polcokon a luandai könyvtár, Volumen: Európai Unió és Nemzetközi Fejlesztés, 01, 14–15. old. Eredeti Elektronikus újraközlés/Electronic republication: AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR – 000.001.065 Dátum/Date: 2015. január / January 15. Az elektronikus újraközlést előkészítette /The electronic republication prepared by: B. WALLNER, Erika és/and BIERNACZKY, Szilárd Hivatkozás erre a dokumentumra/Cite this document SZILASI Ildikó: Magyar polcokon a luandai könyvtár, AHU MATT, 2015, pp. 1–8. old., No. 000.001.065, http://afrikatudastar.hu Eredeti forrás megtalálható/The original source is available: Közkönyvtárakban / In public libraries Megjegyzés / Note: ellenőrzött és szerkesztett szöveg / controlled and edited text Kulcsszavak/Key words Magyar Afrika-kutatás, általános ismeretek Angoláról, miben segíthet Magyarország Angolának, magyar könyvszekrények a luandai könyvtárban African studies in Hungary, general knowledge about Angola, what can help Hungary Angola, Hungarian bookcases in the library of Luanda ----------------------------------------------------------------------------

2

Szilasi Ildikó – Buda Gergely

AZ ELSŐ MAGYAR, SZABAD FELHASZNÁLÁSÚ, ELEKTRONIKUS, ÁGAZATI SZAKMAI KÖNYV-, TANULMÁNY-, CIKK- DOKUMENTUM- és ADAT-TÁR/THE FIRST HUNGARIAN FREE ELECTRONIC SECTORAL PROFESSIONAL DATABASE FOR BOOKS, STUDIES, COMMUNICATIONS, DOCUMENTS AND INFORMATIONS * magyar és idegen – angol, francia, német, orosz, spanyol, olasz és szükség szerint más – nyelveken készült publikációk elektronikus könyvtára/ writings in Hungarian and foreign – English, French, German, Russian, Spanish, Italian and other – languages * az adattárban elhelyezett tartalmak szabad megközelítésűek, de olvasásuk vagy letöltésük regisztrációhoz kötött/the materials in the database are free but access or downloading are subject to registration * Az Afrikai Magyar Egyesület non-profit civil szervezet, amely az oktatók, kutatók, diákok és érdeklődők számára hozta létre ezt az elektronikus adattári szolgáltatását, amelynek célja kettős, mindenekelőtt sokoldalú és gazdag anyagú ismeretekkel elősegíteni a magyar afrikanisztikai kutatásokat, illetve ismeret-igényt, másrészt feltárni az afrikai témájú hazai publikációs tevékenységet teljes dimenziójában a kezdetektől máig./The African-Hungarian Union is a non-profit organisation that has created this electronic database for lecturers, researchers, students and for those interested. The purpose of this database is twofold; on the one hand, we want to enrich the research of Hungarian Africa studies with versatile and plentiful information, on the other hand, we are planning to discover Hungarian publications with African themes in its entirety from the beginning until the present day.

Magyar polcokon a luandai könyvtár

3

MAGYAR POLCOKON A LUANDAI KÖNYVTÁR Szilasi Ildikó Hermina – Buda Gergely

Az új évezred küszöbén Angola Dél-Afrika egyik leggazdagabb ásványkincs-készletével rendelkező országa, amely az utóbbi tíz évben Afrika legnagyobb kőolajkitermelőjévé vált: az Amerikai Egyesült Államok kőolaj-importjának 7%-a származik az országból, és Kína is jelentős beruházásokkal, építőipari projektekkel kívánja megvetni lábát. A volt portugál gyarmat 2002-ben szabadult meg a polgárháborútól, és kezdhette élvezni a természeti gazdagsága okozta előnyöket.

A nemzetközi fejlesztés lehetőségei Luandában

A munkanélküliségi ráta 26%-os, míg a szegények aránya a társadalomban továbbra is a lakosság bő egyharmadát teszi ki. A magas olajbevételek nem teremtettek arányosan több munkalehetőséget az országban: legtöbben az informális szférában dolgoznak különösebb szabályozás és munkaerő-védelem nélkül.

4


Mivel a legtöbb angolai nem rendelkezik a megfelelő kompetenciákkal, a képzett munkások nagy része külföldről érkezik, elsősorban Kínából és a tengerentúlról. A 18 milliós országot különböző bantu törzsek lakják, így nem meglepő, hogy az elmúlt évtizedek fejlesztési tapasztalatai rámutattak, hogy a kulturális háttér ismerete és tudatos beépítése nélkül a fejlesztési projektek kudarcra vannak ítélve. Ma úgy tűnik, Angola pénzügyileg és politikailag is támogatni tudja egy hosszabb távú fejlődési folyamat megteremtését, ehhez azonban mindenképpen kell a nemzetközi közösség segítsége: tudás, technológia, működő tőke és a civil kurázsi.

A nemzetközi fejlesztés útjai Az afrikai ország tagja az úgynevezett 50+ országok csoportjának, azaz a legkevésbé fejlett országok körének, amelyekkel a „Beyond 2015” kezdeményezés keretein belül az ENSZ és egyéb nemzetközi szervezetek országonkénti külön konzultációt szerveznek a 2015 utáni


5

fejlesztéspolitikai célok megfogalmazásáért. A konzultáció konkrét ajánlásokkal szolgál a kormányzat, a civil társadalom és egyéb érintettek számára, illetve javítja a szegény és marginalizált csoportok helyzetét a nemzetközi együttműködés előmozdításával. Angola esetében mindenképpen ki kell térni az országon belüli hatalmas társadalmi különbségekre, a vidéki közösségek tarthatatlan életkörülményeire, a torz gazdasági szerkezet okozta munkaerő-piaci egyenlőtlenségekre és a gazdasági diverzifikáció lehetőségeire.

Angola még ma is a világ egyik legnagyobb egyenlőtlenségekkel rendelkező társadalma, különösen a városokban és a város–vidék között tapasztalható hatalmas szociális és anyagi különbségek okoznak jelentős feszültségeket. A gazdasági fejlődés továbbra is főleg a fővárosra, Luandára koncentrálódik, ahol a GDP 75%-át állítják elő, míg a lakosság csupán egyharmada él itt. Míg Luanda a méregdrága taxikról és éttermekről híres, a vidéki kis közösségek nem élnek jobban, mint ötven évvel ezelőtt. Az infrastrukturális fejlesztések szükségesek, de nem elégségesek: segíteni kell a fenntartható gazdasági növekedést és egy aktív, pluralizált civil társadalom megerősödését. Vidéken a lakosság 66 %-a nem jut áramhoz, 60 %-a számára az ivóvíz ellátás nem megoldott, és 85 %-a számára nem létezik közegészségügy.

6


A 2015 utáni fejlesztési célok között feltétlenül hangsúlyozni kell a nemek közti megkülönböztetés felszámolását. Bár az össztársadalmi arány is mindössze 65%, Angolában a nőknek csupán a fele írástudó, iskoláztatásuk nem biztosított, ám politikai reprezentációjukat kvótarendszer biztosítja: a vezető kormányzati pozíciók 30%-a jár nekik. Miben segíthet Magyarország? Az ország legnagyobb problémái: a képzetlen munkaerő, az infrastruktúra és az egészségügyi ellátás hiánya. Az Európai Unió mint legfőbb donorállam 214 millió eurós támogatási keretösszeget határozott meg Angola számára a 2008–2013-as időszakban. Kiemelt területekként a kormányzást, a gazdasági és intézményi reformot, a szociális háló fejlesztését, a vidéki mezőgazdaság fejlesztését és az élelmiszerbiztonságot emeli ki az ötéves stratégia. Fontos hangsúlyozni, hogy az angolai kormányzat önti a pénzt az infrastruktúra újjáépítésébe és az oktatásba, így Luanda a jövőben igazi világvárossá válik. Ehhez nemcsak humanitárius és fejlesztési eszközökre van szükség, hanem produktív tőkével és modern technológiával rendelkező vállalatokra is, amelyek erősítik a piacgazdaság intézményrendsze-


7

rét, munkát és tudást visznek az országba, esetleg infrastruktúrát építenek és fejlesztenek. Angola olcsó munkaereje, nyersanyagbősége és egyre nyitottabb gazdasága kedvező feltételeket biztosít profitorientált tevékenységek számára, ugyanakkor a piacra lépési egymillió dolláros tőkefeltétel és egyéb, protekcionista jogszabályok némileg megnehezítik a külföldi cégek piacra lépését. Ahogy idősebb Széles György, a debreceni székhelyű, Angolában leányvállalattal rendelkező DE-SPAN ügyvezető igazgatója az angolai nagykövetség által szervezett üzleti napon elmondta: annak, aki Angolában akar befektetni, két dologra van szüksége – sok pénzre és rengeteg türelemre. Az 1993 óta egyre sikeresebb, bútorgyártással foglalkozó vállalkozást alapító vezető hozzátette, hogy ugyanakkor a piacra lépő vállalatok számára – ha kitartóak – a befektetésük idővel busásan megtérül. Ők maguk is több egyetemen, valamint lakóparkokban is dolgoztak az elmúlt években. Sőt, nemrégiben Luanda legnagyobb könyvtárát is magyar gyártású lapra szerelt bútorokkal rendezték be. Bár rögös volt az idáig vezető út, az üzletember szerint a magyar vállalkozóknak van mit keresnie Angolában. Azt az előnyt pedig, hogy Angola nyitott a Magyarországgal való kapcsolat megerősítésére, fontos lenne kihasználni − első lépésként a legmagasabb szintű magyar diplomáciai angolai látogatás megvalósításával. A korábban Magyarországon, ösztöndíjjal tanult angolaiak találkozóján a résztvevők hasonló tapasztalatokról számoltak be. A különböző szakterületeken orvosként, mérnökként, mezőgazdászként végzett fiatalemberek többsége okkal tért vissza hazájába, és kamatoztatja ott a Magyarországon megszerzett tudást. Mint elmondták, Angolában a mezőgazdaságban, a víztisztítás területén, az informatikában és a szolgáltatások terén is szükség lehet magyar szakemberekre. A kultúra mezsgyéjén Magyarország könnyen és költséghatékonyan erősítheti kapcsolatait az afrikai országokkal, imázsát és ismertségét is növelheti az afrikai kontinensen. A projekt rendkívül jó kapcsolatépítési lehetőséggel szolgál gazdasági-politikai színtéren is, ezáltal további, sikeres együttműködéseket alapozhat meg.

8


Néhány hónapja a DE-SPAN támogatásával kétfős kutatócsoport indult Angolába, majd a Kongói Demokratikus Köztársaságba, hogy Angola térképe megrajzolójának, a hajóskapitány Magyar Lászlónak az emlékét kutassa. Szilasi Ildikó Hermina Afrika-kutató, antropológus, az Afrikai-Magyar Egyesület munkatársa és Lantai-Csont Gergely fotográfus bejárta és dokumentálta a felfedező 19. századi utazásainak tengerparti részét. Az expedíció célja többek között a kulturális ismeretterjesztés, a nemzetközi fejlesztéssel kapcsolatos tudatformálás és az angolai és kongói kapcsolatépítés volt.

MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION

Recommend Documents