MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION
AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR AHU HUNGARIAN AFRICA-KNOWLEDGE DATABASE -----------------------------------------------------------------------------------RÓHEIM, Géza Szomáliakkal Adenban / With Somalis in Aden Eredeti közlés /Original publication: Az Újság Vasárnapja, 1929, 11. szám, 5-7. old. Eredeti Elektronikus újraközlés/Electronic republication: AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR – 000.001.624 Dátum/Date: 2016. június / June 18. filename: roheim_1929_SzomalAden Az elektronikus újraközlést előkészítette /The electronic republication prepared by: B. WALLNER, Erika és/and BIERNACZKY, Szilárd Hivatkozás erre a dokumentumra/Cite this document RÓHEIM, Géza: Szomáliakkal Adenban / With Somalis in Aden, AHU MATT, 2016, pp. 1–7. old., No. 000.001.624, http://afrikatudastar.hu Eredeti forrás megtalálható/The original source is available: Közkönyvtárakban / In public libraries Kulcsszavak/Key words Magyar Afrika-kutatás, a szomáli köznép rövid jellemzése, folklórgyűjtés Aden-i szomáliaktól African studies in Hungary, brief description of Somali populace, folklore collection from Somalis in Aden ---------------------------------------------------------------------------AZ ELSŐ MAGYAR, SZABAD FELHASZNÁLÁSÚ, ELEKTRONIKUS, ÁGAZATI SZAKMAI KÖNYV-, TANULMÁNY-, CIKK- DOKUMENTUM- és ADAT-TÁR/THE FIRST HUNGARIAN FREE ELECTRONIC SECTORAL PROFESSIONAL DATABASE FOR BOOKS, STUDIES,
2
Róheim Géza
COMMUNICATIONS, DOCUMENTS AND INFORMATIONS * magyar és idegen – angol, francia, német, orosz, spanyol, olasz és szükség szerint más – nyelveken készült publikációk elektronikus könyvtára/ writings in Hungarian and foreign – English, French, German, Russian, Spanish, Italian and other – languages * az adattárban elhelyezett tartalmak szabad megközelítésűek, de olvasásuk vagy letöltésük regisztrációhoz kötött/the materials in the database are free but access or downloading are subject to registration * Az Afrikai Magyar Egyesület non-profit civil szervezet, amely az oktatók, kutatók, diákok és érdeklődők számára hozta létre ezt az elektronikus adattári szolgáltatását, amelynek célja kettős, mindenekelőtt sokoldalú és gazdag anyagú ismeretekkel elősegíteni a magyar afrikanisztikai kutatásokat, illetve ismeret-igényt, másrészt feltárni az afrikai témájú hazai publikációs tevékenységet teljes dimenziójában a kezdetektől máig./The African-Hungarian Union is a non-profit organisation that has created this electronic database for lecturers, researchers, students and for those interested. The purpose of this database is twofold; on the one hand, we want to enrich the research of Hungarian Africa studies with versatile and plentiful information, on the other hand, we are planning to discover Hungarian publications with African themes in its entirety from the beginning until the present day.
Szomáliakkal Ádenben
3
SZOMÁLIAKKAL ADENBAN RÓHEIM, Géza Újság Vasárnapja, 1929, 11. szám, 5–7. old.
A Mooltan hajón Aden felé közlekedünk, és természetesen minden útitársamtól megkérdem, miféle hely is az az Aden. Egész tekintélyes számmal vannak útitársaim, kiknek Londonból Sidneybe átrándulni mindennapos eset, de Adenről semmit sem tudnak mondani. – Kinek is jutna eszébe, hogy Adenben kiszálljon – felelik csodálkozó kérdésemre. – Adenben nincsen se víz, se fű, se fa. Úgy látszik, Aden nem egyéb, mint egy halom tagadó mondat. A hajózási évkönyv azonban egy és más használható adatot tartalmaz a kérdésre nézve. Aden lakossága ötvennégyezer főnyi: európaiakból, arabusokból és szomáliakból tevődik össze. Szomáli ország minden részéből, de különösen a Brit-Szomáliából Adenba özönlenek a bennszülöttek munkát keresni. Legalább is ez a hivatalos magyarázata látogatásuknak. De úgy látszik, hogy ez a magyarázat inkább optimista megítélése a helyzetnek. A szomáli szereti a pénzt, de azt mondani róla, hogy szereti a munkát – némiképpen túlzás. Alig, hogy kilépünk a fogadóból vagy a taxiból, töméntelen gyermek állja el utunkat. Úgy látszik, egy anyának szülöttei, mert valamennyi ugyanazt a nótát fújja: – Nincsen sem apám, sem anyám, se testvérem... Baksis, baksis. Senkitől sem kapnak semmit. Ennélfogva a szó legpontosabb értelme szerint amatőröknek kell minősíteni őket. De ha ritkán is látni őket dolgozni, azt nyomban megfigyelhetni rajtuk, hogy örökös izgalomban vannak. Szakadatlanul ordítoznak és veszekszenek. A fogadónkkal szemben van a főhadiszállásuk. Az egyik háztetőn egy aszszony tűnik fel, és a feleségem megkísérli, hogy lekapja a fényképezőgépével. De az asszony észrevett bennünket, és amilyen fürgén csak telik tőle, eltűnik a szemünk elől, mert ő is azt hiszi, amit számos más primitív emberfajta, hogy szerencsétlenség és veszedelem származik abból, ha valakit lefényképeznek.
4
Róheim Géza
Dr. Róheim Géza szomáli bennszülöttek társaságában
Adenben, Dzsibutiban vagy egyéb kikötőben bottal látni a szomáliakat sétálni. A bot nyilván a lándzsa helyettesítője, mellyel ott nem mernek járni a következményektől való félelmükben. Berberország hinterlandjában még leigázatlan szomáliak élnek. Brit katonatisztektől tudom, hogy most is három „háború” dúl az abesszíniaiak és különböző szomáli törzsek között. A szomáliak joguknak tekintették, hogy minden hajótört embert megöljenek. Mint hogy pedig a brit kormánynak nincsen módjában, hogy az egész tengerpartot aszkárikkal őriztesse, inkább szerződést kötött a szomálikkal, amely szerint bizonyos összeget fizet nekik minden olyan hajótörött utasért, akit sértetlenül juttatnak el Adenba. Mi természetesebb, minthogy a szomáliak nekik járó adónak tekintik ezt a jövedelmet, és a maguk fölényének bizonyságát látják benne. Elmondták a katonatisztek azt is, hogy a szomáliak „Isten választott népének” tekintik magukat. És valóban olyasmi van a hitükben, ami a bibliára következtet. A szerencse úgy akarta, hogy meginterjúvolhassam egyik költőjüket. Íme, egy hosszú „gerar”-ból (hősköltemény, amelyet lóháton énekelnek). „Izsák törzsének vagyok fia, amely messze Keletre megy, és Nyugaton megfeji tevéit. Annak a népnek fia, amely meghódította az eyssákat és gadahurssiakat (egy másik szomáli törzset), csakúgy, mint a fehér európaiakat. De messzebb visszanyúlik származásom a múltba: az auálok sarja vagyok, akik mindenkinél erősebbek és olyan nemesek, hogy senki sem vetélkedhetik velük. Még messzebb visszame-
•
Szomáliakkal Ádenben
5
gyek; a saad mussák ivadéka vagyok, kik, ha ellenségeikre támadnak, egyetlen egy napon mindent porrá égetnek. És végezetül sarja vagyok a nemzetek királyának, aki koronát visel.”
Az adeni megfigyelő-állomás
Valóban ilyen a semita–hamita nomádok szelleme, ennyire hasonlatos az ősi Izrael szelleméhez. A világ a nemes emberé. És a nemes ember az ő szemükben a harcos ember. És a harcos ember férfi a szó teljes értelme szerint. Legtöbb halalif-juk (népmeséjük) a férfinak a nővel szemben való erkölcsi fölényét példázza. Mennél nőiesebb a nő, annál nagyobb a veszedelem. – Volt egyszer egy Malak Kaded nevű ember – beszéli az egyik népmese. – Ennek az embernek bolond gondolata támadt egyszer. Meg akarta tudni, hogy kinek nagyobb a türelme, az embernek-e, vagy az asszonynak. Építtetett egy házat, amelyben két szoba volt, és az egyik szobában tizenkét fiút zárt össze, a másikban tizenkét leányt. Mindkét csoportot bőven ellátta élelmiszerrel, de a férfiaknak nem volt szabad a nőket és a nőknek a férfiakat látniok. Hat hónap múlva mindkét helyiséget kinyitotta. A fiúk valamennyien erősek és egészségesek voltak. Mikor azonban a leányok szobáját nyitotta ki, tizenegy halott volt, a tizenkettedik félholt. Az egyetlen életben maradottól megkérdezte, hogy történt az, hogy túlélte társait. Feleli reá a leány, hogy ellopta bátyjának a fésűjét, és annak köszönheti, hogy életben maradt. A mese vége nem olyan természetű, hogy újságban kinyom-
6
Róheim Géza
tatható volna. A történet morálja, hogy a férfi csak szüzet vegyen feleségül, és hogy mennél több gyermeknek ad életet az asszony, annál veszedelmesebb a házasságban. Az olyan asszony, akinek három gyermeke van, „összetöri a férfi csontjait”. Nyilvánvaló, hogy a szüzesség értéke abban a tényben van, hogy ellenkezője az anyaságnak. A valóban veszedelmes nő, akit minden áron el kell kerülni, az anya. Első látásra és hallásra azt vélné az ember, hogy a szomáliak nem ismernek az életben egyéb örömöt, mint a szerelmet, a verekedést és szomszédjaiknak kirablását. De az a körülmény, hogy terjedelmes folklore-juk van, amelyet szinte nemzeti irodalomnak volna hajlandó mondani az ember, azt mutatja, hogy az ilyen ítélet jellemük teljes félreismerésén alapulna. A szomáli, mint szomáli barátaimtól hallottam, két dolgot szeret: a leányt és a lovat. Ennélfogva költészetük főként „gerár”-okból, vagyis lóhátról énekelt és a lovat dicsőítő költeményekből, továbbá „gabai»-okból, vagyis szerelmi dalokból áll. Az első gerár, amelyet hallottam, e költői műfaj jellemző képviselőjének tekinthető: „A lovam tevéket vezet egy elhagyott helyre, Olyan mint egy vitéz nemes ember, aki sok falut kirabolt, Éjszaka, mikor a földön ágy híján alszom Olyan vagyok, mint az olyan ember, aki savanyútejet ivott. Haraua terein és az Elmis hegy sarka közelében És Bulahar szomszédságában az este úgy üget, mint egy eső felhő.” Némelyik szerelmi daluk (gabai) az Énekek Énekére emlékeztet. Íme, egy kis kóstoló ebből a műfajból: „Ó Hassim, elzengem neked legszebb énekemet, leírom Aurala alakját, ,Ha a K betűből indulok el, le nem tudom írni téntával és papiroson Az arca olyan, mint a napfény és mint a hold A szemöldöke mint az íj íve, A nyaka és a keble; az ember körüljárja Ha nevet és az ember két sor fogát látja, kedve támad, hogy elinduljon és számtalan tevét vásároljon. Az alakja se nem magas, se nem alacsony; éppen megfelelő.”
Szomáliakkal Ádenben
7
A szomáli hamita, de vallásában és civilizációjában az arabusok tanítványa. Adenban az arabus befolyás természetesen sokkal szembetűnőbb, mint a Szomáli-országban. A különbség még sem igen jelentékeny, minthogy ugyanaz az emberfa jár-kel a két tengerpart között. Magunk is ezt tesszük majd, és meglátogatjuk őket az igazi hazájukban.
