27. Uricosis (Köszvény)
A fehérje-anyagforgalom zavarai 28. Köszvény (Uricosis) 29. Hyalinos elfajulás Fibrinoid elfajulás
A húgysav anyagforgalom zavara Elıfordul madarakban hüllıkben emberszabású majmokban emberben más emlısökben nincs jelentısége
30. Amyloidos elfajulás
Madarakban fehérjékbıl
Emlısökben
nucleoproteidekbıl fehérjékbıl
(adeninból, guaninból, xantinból)
teljes N-anyagforgalom húgysav (acidum uricum) vese (aktív transzport révén ürül)
nucleoproteidekbıl
karbamid kreatinin kreatin aminosav-N
húgysav
májsejt (urikáz)
allantoin kivétel: emberszabású majmok, ember (nincs urikáz) karbamid
Köszvé szvény • madárban
Húgysavkivá gysavkiválás a vé vérplazmá rplazmából és lerakó lerakódása az endothel sejtekre
– a vérplazma húgysavszintje 0,12-0,36 mmol/l – a húgysav rosszul oldódik – a pH-viszonyoktól függıen max. 0,4-0,5 mmol/l
• ha ezt az értéket meghaladja kicsapódik az oldatokból – – – –
a vérplazmából (az intravasculáris víztérbıl) a szövetnedvekbıl (az extracellularis víztérbıl) a vizeletbıl a tubulusokban (a transcelluláris víztérbıl) a savóshártyákon
• a húgysav különbözı helyeken kiválik – a nyálkahártyákon • kötıhártya, száj-garatüreg, gége stb.
– – – – –
a savóshártyákon a szervek (máj, vese) állományában az interstitiumban a vesében a tubulusok üregében is a bır alatti kötıszövetben az izületek és ínhüvelyek üregében
1
Húgysavkivá gysavkiválás a savó savóshá shártyá rtyákra
Húgysavkivá gysavkiválás a vesetubulusok üregé regébe
KÖSZVÉNY
Húgysavkivá gysavkiválás a nyá nyálkahá lkahártyá rtyán
madárban
Húgysavkivá gysavkiválás a savó savóshá shártyá rtyán
Húgysavkivá gysavkiválás a savó savóshá shártyá rtyán
2
Húgysavkivá gysavkiválás a má máj állomá llományá nyában
Húgysavkivá gysavkiválás a má máj állomá llományá nyában
Húgysavkivá gysavkiválás a vese állomá llományá nyában
Húgysavkivá gysavkiválás a vesetubulusok üregé regében
Húgysavkivá gysavkiválás a bı bır alatti kö kötıszö szövetben
Húgysavkivá gysavkiválás a bı bır alatti kö kötıszö szövetben
3
Húgysavkivá gysavkiválás az izü izületek és az ínhü ü velyek ü regé nh regében
Húgysavkivá gysavkiválás az izü izületek és az ínhü nhüvelyek üregé regében
Húgysavkivá gysavkiválás az izü izületek és az ínhü nhüvelyek üregé regében
A kivá kivált hú húgysav hatá hatásai • Irritálja a környezetét (tömény kémiai anyag) • a sejtekben elhalást okoz, a szövetekben pedig gyulladásos reakciót vált ki – a nyálkahártyákon, a savóshártyákon, a vérerek endothel rétegében, az izületekben, az ínhüvelyekben, a parenchymás szervekben stb.
• a szervezet idegen anyagként kezeli a húgysavat • a kicsapódott húgysav környezetében elhatároló demarkáló folyamatok alakulnak ki • A demarkáció eredménye • gyulladásos góc (idegentest típusú granuloma), amit ez esetben tophusnak
Tophus
Tophus
4
Tophus
A húgysav kimutatá kimutatása • abszolút alkohol legyen a rögzítıszer – vizes fázisú fixálószert ne használjunk!
• ezt követıen úgy kell beágyazni és festeni az anyagot, hogy vizes médiumokat mellızzük • Speciális festés – Schultz-Schmidt-festés – eredmény: a húgysav főzöld, fenyızöld színő
Húgysav kimutatá kimutatása
Az uricosis formá formái endogén exogén Retenciós retenciós uricosis a vesemőködés zavarai miatt a húgysav kiválasztása elmarad • a húgysav a szervezetben marad • A jelenséget veseelégtelenségnek nevezzük
• • • • •
Az uricosis okai madarakban
Ureter elzá elzáródás (endogé (endogén uricosis) uricosis)
• endogén – féloldali vese-agenesia – ureter elzáródás – mindkettı egyedi (sporadikus) bántalom
• exogén – – – – – –
vízhiány (ún. veseköszvény is) A-avitaminosis megfázás nephrotoxikus anyagok (ochratoxin-A, citrinin) romlott takarmány (fehérje bomlástermékek) Vírusok • avian nephritis virus, a csirke fertızı bronchitisét okozó nephropatogén coronavírus-törzsek • libában a polyomavírus okozta vérzéses vese- és bélgyulladást okozó polyomavírus
– véglények (libában-vesecoccidiosis)
5
Veseagenesia (endogé (endogén uricosis) uricosis)
Naposkori köszvé szvény
Zsigeri kö köszvé szvény
Izü Izületi kö köszvé szvény
Ún. vesekö veseköszvé szvény (a retenció retenciós uricosis egyik formá formája)
Vírusos vesegyulladá vesegyulladás
6
Ún. hú húgysavas infarktusok újszü jszülött malac vesé veséjében
Köszvé szvény emlı emlısökben • ún. húgysavas infarktusok a vesében sertésben – újszülött malacokban – a vese velıállományában, győjtıcsatornácskákban húgysavkicsapódás (nem infarktus!) – malacokban az élet elsı napjaiban nem mőködik kellı mértékben az urikáz enzim, emiatt a purinbázisokból képzıdött bomlástermék húgysav formájában ürül a vesén át és kicsapódik – az elsı szopást követıen rendezıdik – feloldódik a húgysav és ürül a vizelettel
• a dalmata kutya húgysavforgalma
A dalmata kutya hú húgysavforgalma (µmol/l) vérszérumban • dalmata • egyéb kutyafajta • ember
50-100 30-40 200-420
vizeletben 140-180 18
A dalmata kutya hú húgysavforgalma • a májsejtekben van urikáz • a húgysav belépése a májsejtekbe késedelmes és korlátozott • genetikai okai vannak, recesszív gén • a vesében a húgysav kiválasztás jó! – korlátozott a húgysav reabsorptio – és fokozott a húgysav secretio
• ép vese mellett még exogén purinterheléssel sem sikerült köszvényt kiváltani dalmatában • súlyos tubulopathia (veseelégtelenség) esetén elvben elképzelhetı lenne az uricosis, de nem szokott kialakulni
7
