LUDOVIKA CAMPUS Ö R Ö K S É G V É D E L M I H A T Á S T A N U L M Á N Y BUDAPEST, VIII. KER., JÓZSEFVÁROS NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM

MŰ-HELY TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ ZRT. 1065. Bp., VI. Bajcsy-Zsilinszky út. 31. I. POB: 1368 BP 5. PF 215. TEL: (36-1) 312 4570, 312-4573, FAX: (36-1) 312 2598 E MAIL: [email protected]

BUDAPEST, VIII. KER., JÓZSEFVÁROS NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM

LUDOVIKA CAMPUS Ö R Ö K S É G V É D E L M I H A T Á S T A N U L M Á N Y

BUDAPEST, 2012. JÚLIUS HÓ

1

MEGRENDELŐ:

BUDAPEST FŐVÁROS VIII. KERÜLET JÓZSEFVÁROS ÖNKORMÁNYZATA

GENERÁLTERVEZŐ:

MŰ-HELY TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ ZRT.

TERVEZŐK: örökségvédelem

Frankó Ákos

Mercedes és Tsa. Bt.

Fülöp András

Magyar Nemzeti Múzeum

Kárpáti Zoltán


Csornay Boldizsár


régészet

Reményi László


MUNKATÁRSAK

Varga Zoltán

2

NKÖM: 2.3.1/252-3/2004

………………… …………………

…………………

BUDAPEST, VIII. JÓZSEFVÁROS, „LUDOVIKA CAMPUS” ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

1


ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI FEJEZET VIZSGÁLAT - SZÖVEG, TÉRKÉPI ÁBRÁZOLÁS, FOTÓK AZONOSÍTÁSRA ALKALMAS ADATOKKAL ÉS FORMÁBAN: A) TÖRTÉNETI LEÍRÁS, RÉGÉSZETI ÖRÖKSÉG, A vizsgált terület a Pesti-síkságon fekszik, a Duna medrével párhuzamos, negyedidőszaki fluvioeolikus homokháton. A középkor előtti területhasználattal kapcsolatban nem rendelkezünk adatokkal. A késő középkorban (14-15. század) a terület Szentfalva birtok, majd Pest külterületéhez tartozott. A 18. században mezőgazdasági területként (legelőként, nyugati felét kertgazdaságokként) használták. A terület a század végén került az Orczycsalád birtokába, amelyen nem sokkal később Orczy László közparkot létesített. Nincs arra vonatkozó adatunk, hogy a közpark kialakítása, illetve a Ludovika építése (19. század eleje) során régészeti lelőhely, régészeti jelenségek, leletek kerültek volna elő. A vizsgált területen régészeti kutatások nem folytak, a terület 18. század vége óta folyamatos elfedettsége (közpark és beépített területek) miatt, jelenleg a felszíni jelenségek alapján, terepbejárással nem vizsgálható. SZAKIRODALMI FORRÁSOK:   

Alföldi András (szerk.): Budapest története az ókorban. Budapest története I. Budapest 1942. Gerevich László (szerk.): Budapest története az őskortól az Árpád-kor végéig. Budapest 1974. Írásné Melis Katalin: Adatok a Pesti-síkság Árpád-kori településtörténetéhez. Budapest 1983.

ADATTÁRI ADATOK: 

Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Közhiteles lelőhely-nyilvántartás.

TÉRKÉPÉSZETI FORRÁSOK:    

EOV 1:10 000 topográfiai térkép Első Katonai Felmérés 1765-1785 (DVD-ROM, Arcanum Kiadó) Budapest 2004. Második Katonai Felmérés 1806-1869 (DVD-ROM, Arcanum Kiadó) Budapest 2006. Magyarország földtani térképe, 1:10 000. (DVD-ROM, MÁFI) Budapest 2005.

A tervezési terület nem régészeti lelőhely, a területhez régészeti érdek nem fűződik. Reményi László

2


MŰEMLÉKI FEJEZET VIZSGÁLAT: A) TÖRTÉNELEM:

Pest-Buda környéke a XIV. század elején Megjelent: Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. IV. Liptó, Máramaros, Moson, Nagysziget, Nógrád, Nyitra, Pest és Pilis megye. Akadémiai Kiadó, Budapest (1998). Kötetben.

3


A honfoglalást követően a mai főváros területéből kezdetben elsősorban a Duna jobb partja vált fontos települési hellyé, Pest jelentősége csak a X. század közepétől növekedett meg. „A fejedelmi szállásokat az augsburgi csatavesztés után, 955-ben helyezték át a keleti partra, amikor tartani lehetett attól, hogy nyugatról támadás éri Magyarországot.”1 A keleti part fő településévé a római castrumon kibontakozó Pest vált, melynek közvetlen környezetében fejlődött ki a Kristóf tér tájékán Újbécs, az Egyetem tér környékén pedig egy másik település. Az Árpád-kor folyamán Pest tágabb környezetében egy viszonylag sűrű településhálózat bontakozott ki, amely egyrészt a vízrajzhoz, a Szilas- és Rákos-patakhoz, másrészt pedig az úthálózathoz igazodott. „A megye útjai sugarasan vezettek Pest felé. A Dunával párhuzamos Váci út a megyeri és jenei révet elhagyva a pesti rév kikötője mellett, a mai Bécsi utcán ment be Pestre, és az Egyetem tér felé kitérve haladt Szenterzsébetre, majd D felé, a Fejér megye Solt-széki Szigetmellékre. Ennek soroksári elágazása lentebb több ágra szakadt: Ócsánál egyrészt Dabas és Peszér, másrészt Örkény és Szeged felé. Vele párhuzamos volt a Gyálon át Tölgy (ill. Nagykőrös) felé, valamint a Monor melletti vámos Újfalun Cegléd és Szolnok felé vivő út, s ugyanerre vezetett rá a külső Üllői út vonalán Ányásnyíre felé vivő út. A mai Gyömrői út folytatása Úri alatt mint magna via Gombán és Bicskén át (Tápió-) Szelére vitt. K felé vezetett az Oszláron és Sápon át Szecső felé menő országút (strata publica), s ebből ágazott el a vámos Isaszegen át a Tápió völgyébe menő másik út. A mai vonalán futott a Cinkotán és a vámos Kerepesen át Gödöllő és Hatvan felé vivő út, melyen a mongolok is Pest ellen vonultak. Az É-ÉK felé vivő utak közül számon tartják a mai Dohány utca felől az Erzsébet királyné felé hajló Párdi utat, s a mai Váci útról Nyír-Palotára vivő utat. Említenek a Galgamácsa és Iklad között elterült Tasnál egy utat, amely Vácról vihetett Hatvanba s egy Pásztó felé vezető hegyi utat, mely jelentőségét veszítette.”2 A településekkel övezett Pest városa a „…XV. század végére már a Kiskörút vonaláig terjedt, s a „…határvonalat erőteljes védőgyűrű, a pesti városfalak védenek és rondellák erősítenek…” 3 A török uralmat követően, a XVIII. század folyamán, Pest város – vagyis a mai Belváros - újjáépítése mellett jelentős eseményként könyvelhető el a Külváros, illetőleg külvárosok - a Józsefváros, a Terézváros, a Lipótváros és Ferencváros – megszületése. A külvárosok a városba vezető országos jelentőségű főútvonalak mentén és azok közeiben kelnek életre. A mai Üllői út és a Rákóczi út, illetőleg Kerepesi út által határolt területen a mai 4

Baross utcával, mint szerkezeti tengellyel az Alsó Külváros, 1777 óta Józsefváros , a mai Rákóczi út, illetőleg a Kerepesi út és a Bajcsy Zsilinszky és Váci út közötti területen a Király utcával, mint szerkezeti tengellyel a Felső 5

Külváros, 1777 óta Terézváros kelt életre, Terézvárostól Ny-ra, a Váci út és a Duna folyó közötti területen a 6

mérnöki alaprajzzal kialakított és 1790-ben Lipótváros nevet kapott városrész, az Üllői út és a Duna közötti területen a Soroksári út belső folytatásával, a mai Ráday utcával, mint szerkezeti tengellyel pedig, a Ferencváros 7

jött létre. Ferencváros 1792-ben nyerte mai nevét .

1

Györffy György: Pest-Buda kialakulása. Budapest története a honfoglalástól az Árpád-kor végi székvárossá alakulásig. Akadémiai Kiadó, Budapest (1997) 74. oldal. 2 Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. Liptó, Máramaros, Nagysziget, Nógrád, Nyitra, Pest és Pilis megye. Akadémiai Kiadó, Budapest (1998). 506. oldal. 3 Szerk.: Tóth Endréné: Budapest enciklopédia. Corvina Kiadó, 1970. 244. oldal. 4 i.m.: 74. oldal. 5 i.m.: 339. oldal. 6 Budapest Lexikon. Második bővített, javított kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest 1993. II. kötet. 31. oldal. 7 Szerk.: Tóth Endréné: Budapest enciklopédia. Corvina Kiadó, 1970. 244. oldal. 74. oldal.

4


„A Rákóczi szabadságharc idején Pest város amúgy is csak néhány száz főnyi lakossága tovább csökkent. Az 1709-es összeírás szerint 163 lakott, 82 elhagyott és 68 összedőlt ház volt a városban. A teljes elnéptelenedés miatt a város polgárai a falakon kívül fél évszázadon át szabadon foglalhattak maguknak földet. Mivel azonban Pest lakói ez időben elsősorban földművelésből élnek, 1718 körül végül szétosztják a szántókat. A terület földjei két övezetre oszlanak: a városfalak körüli termékeny talajra, amelyeken kertgazdaságok alakulnak ki, s a külső homokos szántóföldekre, melyek a Rákosi rétek sovány, füves pusztáival együtt az állattenyésztés feltételeit biztosítják. A szántóföldeken elsősorban rozsot, másodsorban árpát termelnek, de kisebb mennyiségben búzát és zabot is. A termékek kiegészítették, de nem fedezték a lakosság kenyérgabona- és takarmányszükségletét. A szántók közé majorok települtek…1718-ban 20 major volt a Józsefváros területén, elsősorban a mai Illés utca környékén, mivel Pest egész területén erre lehetett legjobban bőséges ivóvízhez jutni, ami az állattartáshoz nélkülözhetetlen. (Itt volt az Illés kút és ezen a vidéken lehetett legkönnyebben kutat ásni.) A majorokban istállókat, fészereket és néhány lakóhelyiséget találunk. Elsősorban juhászatra rendezkedtek be, így pl. Mosel Józsefnek, Pest város bírájának, majd polgármesterének, Illés utcai majorjában 1786-ban 507 birkát tartottak. A majorokban gyűjtötték össze és itt csépelték ki a lerakott gabonát, ide hordták be a levágott szénát 8 „A kerület életében jelentős volt a szőlőművelés is. Míg a XVIII. században majorságot, szántót vagy kertet csak háztulajdonosok birtokolhattak, szőlőjük a ház nélküli zselléreknek is lehetett. 1730 körül a pesti tanács a józsefvárosi majorok közelében letelepedett napszámosoknak a kőbányai Óhegyen szőlőket jelölt ki. A belvárosi polgárok szőlei is főleg Kőbányán voltak, de a Józsefvárosban is folyt némi szőlőművelés, különösen a mai Kulich Gyula tér környékén.”9 „A XVIII. század első felében a külterületeken csak kevesen laknak (1735-ben 736 külvárosi kenyérkeresőt írnak össze), de ezek kizárólagos többsége Józsefváros területén él.” 10 „A Józsefváros betelepülésénél előnyt jelentett a testvérkerületekkel szemben, hogy hosszan elnyúló, keskeny területét három oldalról országos jelentőségű út vette körül. Az Országút (mai Múzeum körút) a városkapukat kötötte össze a várfalon kívül, majd a külvárosok kifejlődése után az észak-déli irányú már a középkorban is Észak- illetve Kelet-Magyarországgal kötötték össze. Ezeknek a kezdeti szakasza korán beépült és ez meggyorsította a köztük fekvő területek beépítését is. A kertövezetbe itt is házakat építenek. A kerületben többfelé található téglaégetésre alkalmas agyag, s ez is megkönnyítette egy falusias jellegű település kialakulását. Az első téglaégető kemence az 1720-as években létesült a mai Rákóczi tér, Kissalétrom utca és Somogyi Béla utca közti területen, majd az agyagréteg kimerülése után 1759-ben a Rákos szántón létesítettek új téglaégetőket, ahol a mai Blaha Lujza téren, s attól délre 3 méter mélységben kékes agyagra bukkantak. A Józsefvárosban abban az időben, mikor a kecskeméti és hatvani kapu közelében az első házak felépülnek, a falaktól távolabb egy szórványtelepülés is létrejött, a mai Horváth Mihály tér, Rigó utca, József utca és Őr utca által határolt területen.

8

Józsefváros lexikon. Budapest, 1970. XIV. oldal. i. m.: XV. oldal. 10 i. m.: XV. oldal. 9

5


Kastberger József városi tanácsos ugyanis 1732-ben 27 parcellára osztva, eladta itt elterülő szántóföldjét és a parcellák rövidesen beépültek. Néhány év múlva a szomszédos területeken is épülnek házak és a település az itteni dűlő után a Pacsirtamező nevet kapja. E település a Kerepesi út és a Belváros felé terjeszkedi és az 1770-esévekben már találkozik azokkal a házacskákkal, melyeket a Stáció (Baross) és Téglavető (Bródy Sándor) utcákban a belvárostól távolodva építettek fel.”11 „1766-ban két részre bontják a pesti külvárost. A határvonal a Kerepesi út, ettől északra terül el a Felső külváros, délre az Alsó külváros. Utóbbit 1777. november 7-én nevezik el Szent Józsefről, Illetve József trónörökösről, Józsefvárosnak. Lakossága ekkor (a Ferencvárossal együtt) 3170 fő, majdnem kizárólag mezőgazdasággal foglalkoznak.”12 A középkori eredetű országút, az Üllői út és a városhatár sarkában, a mai Kálvária tértől D-re elhelyezkedő térség jelenlegi formájára való alakulása tulajdonképpen az Orczy-kert letelepítésével, a XVIII. század kilencvenes éveiben veszi kezdetét. „Az Orczy-kert alapítója báró Orczy László, báró Orczy Lőrincnek, a költőnek a fia, aki még 1784-ben követte apját az abaújvári főispáni székben, majd titkos tanácsossá nevezték ki. Apjától számon tartja az irodalomtörténet, hogy A bugaci csárda c. költeményével, a szentimentális költészet korában az alföldi tárgyak felfedezője. Fia még fontosabb úttörő munkát végzett az Orczy-park alapításával, amelynek merészségét csak akkor méltányolhatjuk, ha tudjuk, hogy az Orczy-kert helyét előzőleg nem fásították, mint pl. a Városligetet, hanem a parkot egyenesen a homokpusztába telepítették, amely itt még a XVIII. század végén is szürkéllett, s ahol fűvészek keresték az érdekes és jellegzetes homokpusztai növényeket. Ezzel a kertészeti vállalkozás különös jelentőségre emelkedik s első példája az Alföld kertészeti meghódításának.” 13 A Ludovika főépülete helyén egy kastély állt és a kert területe „… az északkeleti oldalán nagyobb volt. Hozzátartozott a mai Ludoviceum – és Dugonics-utca, sőt a Kálvária- és Örömvölgy-utca szomszédos része is, a megfelelő háztömbök helyével. Itt volt hajdan az Orczy-kert gyümölcsöse, szőlője, konyhakertje, és gazdasági udvara.Báró Orczy László halála után a kertet bátyjának utódai örökölték, s a mult század első három évtizedében volt az Orczy-kert fénykora. Az ültetvények megnőttek, amit Petri csak képzeletével láthatott, valósággá lett, amelyben Pest közönsége testi szemeivel gyönyörködött.”14 „A mult század harmincas éveivel új korszak kezdődik az Orczy-kert történetében. Mikor a magyar tisztképzőintézet alapítására irányuló törekvések a megvalósítás felé azzal a lépéssel közeledtek, hogy Pesten helyet jelöljenek ki az intézet számára, a választás az Orczy-kertre esett, amelyet az Orczy-család 1829-ben el is adott erre a célra 60.000 forintért. Ettől kezdve a kert József nádor felügyelete alá került, aki a maga kertészére, Kaschek-re bízta…

11 12 13 14

i. m.: XV-XVI oldal. i. m.: XVI. oldal. Rapaics Raymund: Magyar kertek. A Magyar Könyvbarátok részére kiadja a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 173. oldal. i. m.: 178. oldal.

6


Situations Plan zur Regulierung und Verschönerung der Kön. Freystadt Pest in Ungarn im Jahre 1808. MOL S11 No664:1 A kert gazdasági részeit részben utcaterületnek foglalták le, részben parcellázták s eladták, így szűkült az Orczykert mai parkterületére. A Ludovika Akadémia céljaira kijelölt részt, amely körülbelül 65 hold, még a harmincas években magas kőfallal vették körül. Ez már magában is elég lett volna ahhoz, hogy megsemmisítse az Orczykert eredeti stílusát. Mint Pecz Ármin, a kert későbbi főépítésze írja emlékirataiban, a kertet eredetileg az angol kertnek megfelelő árok és líciumsövény körítette.” 15 „….már az 1808. évi 7. törvénycikk kimondja a magyar tisztképzés megindítását, e cél érdekében eredményes országos gyűjtés indul, Bécs pedig az egykori váci Theresianum épületét, valamint a királynő koronázási ajándékát bocsájtja rendelkezésre (innen az elnevezés), a megvalósítás azonban egyre késik. Világos, hogy nem csupán és nem is elsősorban külső akadályok játszottak közre (napóleoni háborúk, devalváció, járvány, stb.), hanem az a minden téren tapasztalható törekvés, amellyel Bécs a maga érdekében minden magyar kezdeményezést, amely emelkedést és függetlenülést jelenthetett, hol nyíltan, hol fondorlatosan meggátolni igyekezett. A hazai tisztképzés megindítása mögött pedig súlyos politikai érvek álltak és így Bécs magatartása nem meglepő.

15

i. m.: 178. oldal.

7


Másrészt nemcsak 1808-ban, hanem 1827-ben is törvénybe foglalták a tisztképző intézet felállítását, tehát nyíltan nem lehetett ellene fellépni, burkoltan azonban annál állhatatosabban és eredményesebben. Ez léptennyomon megmutatkozott, sőt az sem lehetetlen, hogy amikor az intézmény megvalósítása már elkerülhetetlen volt, Bécs titokban elhatározta a megnyitás megakadályozását; és ezt a szándékot meg is valósította. Mindezt azért kellett előrebocsátani, hogy az épület létesítésével kapcsolatos fontos politikai eseményre rámutassunk, kiemelve, hogy a bizalomnak és elismerésnek milyen fokát jelenthette Pollack számára ez a megbízás. Különösen ebben az esetben elismerőleg kell megemlítenünk a nádor magatartását.” 16 Az építészeti tervek elkészítésére Pollack Mihály kap megbízást a nádortól. „Az építkezés menetéről Gömöry rendszeres jelentései tájékoztatnak. 1830 végén a főhomlokzati szárny falai már emeletmagasságban állnak, a hátsó szárny és a kert munkálatait megkezdték.

(…)

A kemény kőfaragó munkára Lentz János, a lágy kőfaragásra

Spiegel József, a kertmunkálatokra Kasche József kapott megbízást.

(…)

1831 végén, mivel a kőműves munka

nagyrészt elkészült, Pollack a munkáslétszám apasztását javasolja, de a feszült légkör miatt (a „koleralázadás” éve) a nádor óvatosságra int…, sőt a következő évben – Pollack kérésére – béremelést engedélyez, mivel a városban folyó nagyszámú építkezés felszívja a rendelkezésre álló munkaerőt.

1832 végére lebontják a

főhomlokzat állványait, a nádor elismerését fejezi ki az építésvezetőségnek. Immár csak a kápolna kérdése megoldatlan és az intézet megnyitásáról kellene dönteni, mindezt az újból Bécsben járó Pollack is szorgalmazza.”17 „Az 1838. évi árvízkatasztrófa késleltette a munkálatok teljes befejezését, noha az építészeti zárójelentést Pollack már 1836 végén benyújtotta, miután – mint az építés ideje alatt mindvégig – Gömöry gondnokkal egyetemben havonta beadják jelentésüket.

(…)

menedékül szolgálhatott a hajléktalanoknak.

Az épületet a magasabb fekvése miatt elkerülte a vízáradat és így (…)

A főépület teljesen, a kert pedig már nagyjában készen állt;

noha a még esedékes teendők – lovarda, istálló befejezése – kevés időt és költséget igényeltek volna, a munka ezután roppant vontatottan haladt, aminek oka nyilván abban rejlik, hogy az épületet nem kívánták a rendeltetésének átadni.

(…)

Erre vall az is, hogy felvetik – talán Széchenyi István gondolata –: „míg tehát

hazánkban a katonai intézetek órája nem ütött, váljék a Ludovica ideiglenesen politechnikum intézetté.

(…)

Sem

az elszámolások végleges lezárására nem kerül sor ekkor, sem az épületet nem adják át a rendeltetésének megfelelő célnak.”18 A magyar tisztképzés sokáig gáncsolt megindításának ügyében fontos előrelépést jelentett „A magyar királyi honvédségi Ludovika-Akadémia felállitásáról” szóló 1872. évi XVI. törvénycikk, amely kimondja: „1. § Az 1808. évi VII. és 1827-dik évi XVII. törvénycikkek értelmében Pesten fölállittatni rendelt magyar katonai intézet "mint magyar királyi honvédségi akadémia állittatik föl, és Ludovika-Akadémia nevet fog viselni. 2. § Ezen akadémia rendeltetése, hogy abban egyfelől önkényt jelentkező hadapródok a honvédség keretei részére alkalmas tisztekké képeztessenek, másfelől szolgálatban levő kitünő honvédtiszteknek alkalom nyujtassék, a hadtudományoknak a magasabb fokozatu szolgálattételnél igényelt ágaiban magukat tovább képezhetni.”

16 17 18

Zárdor Anna: Pollack Mihály. Budapest, Akadémiai Kiadó 1960. 286. oldal. i. m.: 288. oldal. i. m.: 292-293. oldal.

8


A Ludoviceum térképe 1872-ben. Közölve: Szerk: Bachó László: A m. kir. Hov. Ludovika Akadémia története. Budapest,1932. kötetben.

9


A Ludovikai Akadémia 1872. évi újraindítása, vagy ha úgy tetszik tényleges megnyitása vezetett oda, hogy a terület egyre erőteljesebben kezdett beépülni. A Pollack Mihály által tervezett főépület „…déli oldalára később 440.000 forint költséggel egy nagyméretű új épületet építettek, a tisztképzésen kívüli összes többi tanfolyam elhelyezésére. A két épület egy zárt folyosóval kötötték össze, hasonlóan az északi folyosóhoz, amely a lovardát kötötte össze a középső, most már főépülettel. A szárnyépület 1886-ban készült el. A növendékek és hallgatók elhelyezése a kor igényeinek megfelelő berendezésű hálótermekből, tantermekből állott. Volt ének-, zene-, rajz-, torna-, vívóterem és társalgó. Az új épületben téli fürdőt is létesítettek. 1884 óta nyári uszoda is volt az Orczy kertben… A konyha és élelmiszerraktár a főépület alagsorában volt. Az ételt felvonók szállították a földszinten levő éttermekbe, ahol a növendékek és főtiszt, törzstiszti tanfolyam hallgatói, valamint a tiszti és tanári kar étkeztek. A főépületben intézeti kórház is volt, valamint a kertészházban egy helyiség a ragályos betegek elkülönítésére. 1887-től fogászat is volt a kórházban. 1887 őszéig huszárlaktanyának használták az Üllői úton levő melléképületet, ettől az időtől azonban a Ludovika akadémiához csatolták, ahol a tanfolyamok céljainak megfelelően alakították át, egy új fedett lovardát és nyitott nyári lovardát is építettek. Az Orczy-kert parkosításával ez a rész is egyre jobban az akadémiához kapcsolódott, jogilag is oda tartozott és kiképzési célokat szolgált. A tavon való csónakázás azonban továbbra is kedvelt szórakozása maradt a környék lakosainak.”19 „A korábbi módosítások után a kert jellegét gyökeresen megváltoztatta, amikor funkcionálisan teljes egészében a Ludovika Akadémiának rendelték alá. Bár Pest város tanácsa évekig elodázhatta teljes lezárását (éppen a városrész Zöldterületekben való hiányára, így szociális indokokra hivatkozva), amint azonban megindult a Népliget kialakítása, amelynek létesítése éppen a problémák megoldását volt hivatva előmozdítani, már semmi sem állhatta útját annak, hogy teljes egészében átadják a Ludovika akadémiának. 1891-ben Budapest lemondott a Orczy-kert használatáról, ettől kezdve már csak magánkertként emlékeznek meg róla, ahol időnként reprezentatív sportesemények is helyet kaptak.” 20 A Ludovika Akadémia területét ábrázoló különböző időszakból származó helyszínrajzok jól mutatják a terület beépítésének egyre intenzívebb folyamatát és a mára fennmaradt U alakzatú beépítési rendszer kialakulását, az Anterra Építőipari Zrt által 2011 júniusában elkészült „Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campus kialakítása. Döntés előkészítő megvalósíthatósági tanulmány”-ban közölt építéstörténeti periodizáció pedig épületekre lebontva szemlélteti az egykori Orczy kert területén lezajlott változásokat.

19

: Dr. Baracsi Zoltán- Takács Viktor, Petka Szilvia, Romhányi Péter, Szász Gábor, Taraba Judit: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika

Campus kialakítása. Döntés előkészítő megvalósíthatósági tanulmány. Anterra Építőipari Zrt. Budapest, 2011. június 36. oldal. 20

i. m.: 28.oldal.

10


A Ludovika Akadémia helyszínrajza. az 1910-es (?) években. Közölve: Szerk: Bachó László: A m. kir. Hov. Ludovika Akadémia története. Budapest,1932. kötetben.

11


Az egykori Ludovika Akadémia területe beépítésének építéstörténeti periodizációja. Forrás: Dr. Baracsi Zoltán- Takács Viktor, Petka Szilvia, Romhányi Péter, Szász Gábor, Taraba Judit: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campus kialakítása. Döntés előkészítő megvalósíthatósági tanulmány. június Anterra Építőipari Zrt. Budapest, 2011.

12


Forrás: Dr. Baracsi Zoltán- Takács Viktor, Petka Szilvia, Romhányi Péter, Szász Gábor, Taraba Judit: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campus kialakítása. Döntés előkészítő megvalósíthatósági tanulmány. Budapest, 2011. június Anterra Építőipari Zrt.

13


Az 1872-1873.évi évi városegyesítést követően, s minden bizonnyal az Akadémia 1872. évi tényleges megnyitásának köszönhetően is, a területet ÉNy-on és K-en övező városrész is egyre intenzívebb változásnak indul. A korábban kialakult utcaszerkezet nem változik, ellenben a korábbi falusias jellegű beépítést sűrű, nagyvárosias jellegű beépítés váltja fel és lényegében a XX. század 10-es éveire kialakul a városrész mai képe, melyet a közelmúlt beépítései csak kisebb mértékben módosítanak. A Ludovika Akadémia épületében „…1946ban alakult meg a demokratikus honvédség első tisztképző iskolája, a Kossuth Akadémia. 1947 decemberében avatták fel az első tiszteket. …Az 1950-es évek elején a tisztképzést átszervezték, az egyes fegyvernemek külön katonai főiskolákat kaptak, a Kossuth akadémia régi épülete már nem volt alkalmas a korszerű kiképzésre, 1956 után a honvédség az épületeket fokozatosan átadta polgári célokra, a Kossuth akadémia megszűnt.” 21 „ A Ludovika fedett lovardájában az Alfa mozi üzemelt, amely 1992-ben leégett. A Ludovika főépületét az ELTE Természettudományi Karának egyes tanszékei használták, rendkívül lepusztult állapotban. A ma már felújított déli szárnyban jelenleg a Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium működik. A fedett lovarda ( felújítva) és a főépület (részben felújítva) a terepszint alatt jelentősen kiterjesztve és összekötve ma a Magyar természettudományi Múzeumnak ad otthont.”22

Az 1782-1785. évi I. katonai felmérés részlete. Hadtörténeti Intézet Térképtára.

21 22

Józsefváros lexikon. Budapest, 1970. 128.oldal. Dr. Baracsi Zoltán- Takács Viktor, Petka Szilvia, Romhányi Péter, Szász Gábor, Taraba Judit: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campus kialakítása. Döntés előkészítő megvalósíthatósági tanulmány. Anterra Építőipari Zrt. Bp., 2011. 06. 25. oldal.

14


Lipszky János: Plan der beym König(lichen) freyen Hauptstädte Ungerns Ofen und Pest seiner Kaiserl(ichen) Hoheit den Erzherzog Joseph Palatin von Ungern, 1810. Részlet. Hadtörténeti Intézet Térképtára.

15


uda és Pest térképe 1828 körül. Részlet. Hadtörténeti Intézet Térképtára.

16


Plan der Ueberschwemmung von Ofen und Pesth bei dem Eisgang des höchsten Wasserstandes von 15-ten auf den 16-ten Marz 1838. zum Besten der durch die Ueberschwemmung Verunglückten MOL S11 No685.

17


Buda és Pest térképe 1857 körül. Részlet. Hadtörténeti Intézet Térképtára.

18


Halácsy Sándor 1872. évi Pest városát ábrázoló térképének a részlete. Hadtörténeti Intézet Térképtára.

19


Halácsy Sándor 1872. évi Pest városát ábrázoló térképének a részlete. Hadtörténeti Intézet Térképtára.

20


Budapest főváros 1908. évi térképének a részlete. Hadtörténeti Intézet Térképtára.

21


Budapest főváros 1937. évi térképének a részlete. Hadtörténeti Intézet Térképtára.

22


B) TERMÉSZET, TÁJ, TÁJHASZNÁLAT – TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÉS TELEPÜLÉSSZERKEZETI ÖSSZEFÜGGÉSEK: A vizsgált térség földrajzilag a Pesti hordalékkúp-síksághoz tartozik. „A kistáj 98 és 251 m közötti tsztf-i magasságú. K felé lépcsőzetesen, a magasabb teraszok irányába emelkedik. Ezek nagyjából É-D-i irányú sávjait a Duna bal parti mellékfolyóinak völgyei Ny-K irányban mozaik- és sakktáblaszerűen szabdalták. Az átlagos relatív 2

relief 8 m/km . K és D felé az értékek csökkennek. A keresztirányban völgyközi hátakká formált magasabb teraszok eróziós és deráziós völgyekkel rendkívül gazdagon szabdaltak. A felszín döntő többsége közepes magasságú, tagolt síkság. D felé, a Gyáli-patak irányába, ahol a felszínt futóhomokformák uralják, a magasabb teraszokon a fiatalabb, alacsony teraszokkal egy szintre kerültek, s a domborzat elveszti teraszos jellegét. A D felé nyitott, félmedence szerűen megjelenő kistáj jellemző domborzati formái fluviális és deráziós úton képződtek… A kistáj alapját képviselő harmadidőszaki rétegek Ny-ról K felé fiatalodnak, s egyre magasabb orográfiai helyzetben találhatók. Ezek a képződmények egymással párhuzamosan ÉNy-DK-i irányú törésvonal-rendszerrel tömbökre tagolódtak, s az Alföld felé haladva a pleisztocén folyamán egyre nagyobb mértékben süllyedtek meg. A pleisztocén legelejétől képződő dunai hordalékkúp orográfiailag hasonló, de kronológiailag éppen ellentétes képet mutat, ugyanis K felé haladva a legidősebb pleisztocén képződmények pannóniai üledékekre települve találhatók. A Duna II/a. és II/b. terasza átmenő, felszíne gyakran parti buckákkal, futóhomokkal, löszszerű üledékekkel magasított. A IV. sz., gyakran édesvízi mészkővel takart, és az V. sz., valamint az idősebb teraszok csak foltokban jelennek meg.”

23

A K felé enyhén felmagasodó térség természeti, táji sajátosságaira alapvetően az 1790-es évek első felében a homokos pusztaságon létesített egykori Orczy kert változatos morfológiájú maradványa nyomja rá bélyegét, amely a Ludovika Akadémia létesítését követően alakult mai formájára. Jóllehet a kert eredeti méretét, formáját és jellegét mára már teljesen elveszítette, a szomszédságában elterülő Füvészkert romjával együtt még napjainkban is a térség meghatározó és biológiailag fontos zöldterületi eleme. Külön meg kell említeni a Diószeghy Sámuel és a Korányi Sándor utcákat két oldalt szegélyező fasorokat, amelyek védelem alatt állnak és fontos természeti elemei az utcaképeknek. A tervezési terület két jelentős településközi útvonal közében helyezkedik el. A terület D-i határán húzódik a középkor óta országos jelentőséggel bíró nagy forgalmú településközi útvonal, az Üllői út, amely Pest városát, majd később a fővárost kötötte össze a tőle DK-re elterülő országrésszel. A tervezési területtől némileg távolabb húzódik a minden bizonnyal szintén középkori eredetű Baross utca, amely a XVIII. századtól kezdve vált országos jelentőségű útvonallá. Az Üllői út és a Baross utca a főváros Duna bal parti városrészének nagy forgalmú településközi útvonalai és fontos településszerkezeti tengelyei, a fővárostól K-re és DK-re eső országrészek, valamint a főváros K-i DK-i városrészei ezeken az útvonalakon tartanak közúti kapcsolatot Budapesttel.

23

Szerk.: Dr. Marosi Sándor – Dr. Somogyi Sándor: Magyarország kistájainak katasztere. I. kötet. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet. Budapest, 1990. 33-35. oldal.

23


C) TELEPÜLÉSKÉP ÉS UTCAKÉPEK:

Az egykori Ludovika főhomlokzata. Fotó: Frankó Ákos

A főhomlokzat részlete, előtérben a Névtelen Hősök emlékművével. Fotó: Frankó Ákos

A főépület főhomlokzatának részlete és az egykori lovarda. Fotó: Frankó Ákos

A főépület főhomlokzatának részlete a szárnyépülettel. Fotó: Frankó Ákos

A Ludovika téri beépítés látványa É felől. Fotó: Frankó Ákos

Korányi Sándor utcai utcakép látványa DNy felől. Fotó: Frankó Ákos

24


Korányi Sándor utcai utcakép DNy felől. Fotó: Frankó Ákos


A lovarda látképe a Korányi Sándor utca felől. Fotó: Frankó Ákos

Korányi Sándor utcai utcakép ÉK felől. Fotó: Frankó Ákos

Látkép a Korányi Sándor utcából DK felé. Fotó: Frankó Ákos

Korányi Sándor utcai utcakép ÉK felől. Fotó: Frankó Ákos

25



Diószeghy Sámuel utcai utcakép DK felől. Fotó: Frankó Ákos

Látkép a Korányi és Diószeghy utca sarkáról DNy felé. Fotó: Frankó Ákos

A Diószeghy Sámuel utca látképe ÉNy felől. Fotó: Frankó Ákos

Kilátás a Diószeghy Sámuel utcáról D felé. Fotó: Frankó Ákos

Az Orczy kert D-i sarokrészének látványa. Fotó: Frankó Ákos

26


Beépítés látványa az egykori Orczy kert Üllői úti oldalán. Fotó: Frankó Ákos

Beépítés látványa az egykori Orczy kert Üllői úti oldalán. Fotó: Frankó Ákos

Beépítés látványa az egykori Orczy kert Üllői úti oldalán. Fotó: Tasi Ákos

Beépítés látványa az egykori Orczy kert Üllői úti oldalán. Fotó: Tasi Ákos

Beépítés az egykori Orczy kert Üllői úti oldalán. Fotó: Frankó Ákos

Beépítés az egykori Orczy kert Üllői úti oldalán. Fotó: Tasi Ákos

27


A főépület kerti homlokzata. Fotó: Frankó Ákos

A főépület kerti homlokzatának részlete a szárnyépülettel. Fotó: Frankó Ákos

28


A Korányi Sándor utcai oldalon elhelyezkedő „ Lovarda, „Istálló” és „Kertészház” épülete. Fotó: Tasi Ákos

Bassler Adolf: Mária Ludovika József nádorral és gróf Buttler Jánossal. Felállítás ideje: 1901/1929. Fotó: Frankó Ákos

29

Bassler Adolf: Mária Ludovika József nádorral és gróf Buttler Jánossal. Felállítás ideje: 1901/1929. Fotó: Frankó Ákos


Vass Viktor: Tiszti hősi emlék. Felállítás ideje: 1928. Fotó: Frankó Ákos

Vass Viktor: Tiszti hősi emlék. Felállítás ideje: 1928. Fotó: Frankó Ákos

Díszváza. Fotó: Frankó Ákos

Csorba Géza: Íjas vitéz. 1936. Fotó: Frankó Ákos

Horvay János: Névtelen hősök emléke. Felállítás ideje: 1924. Fotó: Frankó Ákos

Domonkos László: A Ludovika Akadémia második világháborús hősi halottainak emléktáblája. Felállítva: 1995. Fotó: Frankó Ákos

30


A Kőris utca és Diószeghy Sámuel utca sarkának látképe. Fotó: Frankó Ákos

A Diószeghy Sámuel utca látképe ÉNy felől. Fotó: Frankó Ákos

Dugonics utcai utcakép ÉK felől. Fotó: Frankó Ákos

Dugonics utca iskola látképe ÉK felől. Fotó: Frankó Ákos



31


Foghíj a Dugonics utcában. Fotó:Frankó Ákos

Az Illés utca látképe É felől. Fotó: Frankó Ákos

A Sárkány utca a Diószeghy utca felől. Fotó: Frankó Ákos

Orczy úti utcakép DK felől. Fotó: Frankó Ákos

Orczy úti utcakép ÉNy felől. Fotó: Frankó Ákos

Rozgonyi utca az Orczy út felől. Fotó: Frankó Ákos

32


Diószeghy Sámuel utcai utcakép DK felől. Fotó: Tasi Ákos A vizsgált térség településképét legpontosabban úgy tudjuk jellemezni, ha külön szólunk az egykori Orczy kertbe telepített Ludovika Akadémia településképéről, illetőleg az utcaképekben megjelenő beépítések látványáról és külön az Akadémiát ÉNy-on és K-en övező városrész utcaképeiről. Az Akadémiát befogadó angolpark jellegű egykori Orczy kert mai településképének kialakulása lényegében az intézmény 1830-as évek során felépített zártudvaros, hosszan elnyúló, közép-és oldalrizalitokkal tagolt és középen oromzatos kialakítású mfszt+2 emelet magas főépületének felépítésével és az É-on elhelyezkedő alacsonyabb lovardával és istállóval veszi kezdetét, intenzívebb beépülés azonban csak az intézmény 1872. évi megnyitásával indul. 1872 után a nyugati front D-i eklektikus stílusú, fszt+2 emelet magas szárnyépületének az 1880-as években történt felépítését követően a beépülés elsősorban a széleken – az Üllői út és Orczy út, valamint a Korányi Sándor utcai oldalon – folytatódik. Az Akadémia mai településképi megjelenésének tehát három fő eleme – és külső látványa – a Ludovika térre, a város felé néző, tagolt rendszerű és erőteljes tömegű épületekből álló Ny-i frontja, az Üllői úti oldal tagolt rendszerű, alacsonyabb gerincmagasságú – az egykori „Vívóterem” (ma Bárka színház) és az egykori „Legénységi épület” hosszan elnyúló és mozgalmas tömegű, fszt és fszt+1 emeletes – épületeinek együttese és a korányi Sándor utcai oldali beépítés, amely az utcavonalon álló, egykori „Legénységi épület” (ma Tüdögondozó), fszt+2 emeletes, utcával párhuzamos nyeregtetővel fedett eklektikus stílusú épületéből, a közvetlenül mellette elhelyezkedő, ugyancsak utcavonalon álló, lapos tetővel fedett, vertikális homlokzati tagolású, modern funkcionalista stílusú épületből és a tőle ÉK-re fekvő, az utcavonaltól kissé beljebb húzott, de azzal párhuzamosan elterülő, 1914 körül épült „Lovarda” kerítésfal fölé felmagasodó épületéből tevődik össze.

33


A Korányi Sándor utcai „Lovardától” ÉK-re és a Diószeghy Sámuel utcai szakaszon az 1830-as évek közepén emelt, vakolt kerítésfal látványa a meghatározó, amelytől hátrébb lépve feltárul az Akadémiát D-en és Ny-on övező város sziluettje is. Az Akadémia belső képében a széleken elhelyezkedő beépítések látványa eltérő módon jelenik meg és érvényesül. A park középső részéről körbetekintve Ny-on a hosszan elnyúló főépület oromzattal lezárt középrizalitos homlokzata – mondhatni – hatásosan és maradéktalanul érvényesül, míg a széleken elhelyezkedő beépítések éppen csak megvillannak és átsejlenek az előttük elhelyezkedő növényzet hátterében. Különösen izgalmas és festői látványok tárulnak fel a terület DK-i részén elhelyezkedő tó környezetében. Az Akadémia területét ÉNy-on és K-en övező városrész mai formára való alakulása ugyancsak a városegyesítést, az 1872-1873. éveket követően kezdődött és az eredetileg falusias jellegű városrész az 1910-as évek elejére sűrűn beépült nagyvárosias jellegű területté vált. A szabályos szerkezetű, egyenes vonalú, változó szélességű utcákat zártsorú beépítés övezi, lazább és szellősebb beépítési rendszer csak az Orczy úti részen fordul elő. A korábbról fennmaradt földszintes házak mellé és közé változó magasságú fszt+1, fszt+4 emelet közötti magasságú, igényes megformálású és gazdag architekturális kialakítású, nagyobbrészt eklektikus stílusú – anyaghasználat tekintetében azonban már kevésbé igényes – lakóépületek épültek. Az eltérő magassági méretek következtében erőteljesen érvényesül a tűzfalak látványa. Jelentős utcaképi elem a Szabó Gyula által 1911 körül tervezett, Dugonics utca 17-21. = Korányi Sándor utca 2226. (hrsz.: 36034) sz. alatti elemi iskola épülete, amely D felé nyitott udvarával, erőteljes tömegével és szecessziós stílusával figyelemre méltó (védett) építészeti emléke a térségnek. Az eklektika mellett a másik település-, illetve utcaképet meghatározó építészeti stílus a modern funkcionalista stílus, amely elsősorban az Orczy úti utcaképben jelenik meg a leghatásosabban. Az Akadémia előtt elterülő Ludovika tér zöldje mellett – az utcaképek „természeti elemeként” – említést érdemelnek az utcákat szegélyező fasorok is, melyek közül a védelem alatt álló korányi Sándor utcai és a Diószeghy Sámuel utcai fasorokat kell kiemelni. D) TELEPÜLÉSSZERKEZET ÉS TERÜLETHASZNÁLAT: A terület nagy forgalmú településközi útvonalak, illetőleg településszerkezeti tengelyek – Üllői út, Baross utca – közében és fontos szerkezeti csomópont – az Üllői út és az egykori városhatár mentén kialakított útvonal az Orczy út, Haller utca metszéspontjában létrejött – Nagyvárad tér ÉNy-i szegletében helyezkedik el. A terület D-i sarkán elhelyezkedő Nagyvárad tér forgalmas közlekedési és tömegközlekedési csomópont, s egyben a 3-as Metró megállóhelye. A térség a 3-as Metró Klinikák-metróállomása felől, egyéb tömegközlekedési eszközökkel pedig a Kálvária tér, illetőleg az Orczy út felől is gyorsan megközelíthető. A tágabb térség utcaszerkezetének két fő tengelye, az Üllői út és a Baross utca révén még a középkorba ágyazódik, az utcahálózat többi része azonban a XVIII. és XIX. században kelt életre. A mai utcahálózat és területszerkezet kialakulásában meghatározó szerepe volt a báró Orczy László által az 1790-es évek első felében létesített Orczy kertnek, illetve az 1830-as években az Orczy kertbe telepített Ludovika Akadémiának. A tervezési terület területhasználata tulajdonképpen két részre oszlik, nevezetesen az 1830-as években az egykori Orczy kertbe települt Ludovika Akadémia területére, illetőleg az Akadémia területét környező városrészre.

34


Az Akadémia területe – beleértve a Ludovika teret is – a térség meghatározó zöldterületi eleme, melynek területén sport- és rekreációs funkciók, épületeiben pedig oktatási-, kulturális-, múzeumi-, egészségügyi-, kereskedelmi- és telephelyi funkciók találhatók. Az Akadémiát ÉNy-on és K-en V alakban övező, számos foghíjjal tarkított városrészben elsősorban a lakófunkció dominál, amely közé – az épületek utcai frontjának földszintjén – szolgáltatás, kereskedelem, vendéglátás, továbbá oktatási funkció (Dugonics utca 17-21. = Korányi Sándor utca 22-26. /hrsz.: 36034/), Napfény nyugdíjas otthon, intézményi és telephelyi funkció vegyült. E) TELEPÜLÉSKARAKTER: TELEKSZERKEZET ÉS TELEKHASZNÁLAT, BEÉPÍTÉSI MÓD ÉS ÉPÜLETTÍPUSOK; A tervezési terület telekszerkezete lényegében véve egy nagyméretű telekből, az Orczy kert Ludovika Akadémia számára kialakított telekből, valamint az Akadémia telkét ÉNy-on és K-en övező városrész különböző méretű és formájú telkeiből áll, melyek egy része – a Dugonics utca és Korányi Sándor utca között elterülő hosszú tömb – az egykori Orczy kert É-i, fölöslegessé vált részének felparcellázása következtében kelt életre. E telkek az 1872. évi Halácsy Sándor által készített térkép szerint eredetileg átmenő telkek lehetettek, megosztásukra később kerítettek sort. Szabályos és közel azonos méretű, hosszú és keskeny telkek találhatók a Diószeghy Sámuel utca Sárkány utca fölötti szakaszán, ami szintén egy nagyobb méretű földterület szabályos kiosztására utal. Nagyméretű telkek találhatók a Kőris utca ÉK-i szegletében, valamint a Sárkány utca, Orczy út, Rozgonyi utca és Diószeghy Sámuel utca által határolt tömbben. Az egykori Orczy kertből kialakított volt Ludovika Akadémia telkének nagyobb része „közparkként” funkcionál, mellette azonban sport- és rekreációs illetve telephelyi funkció is megtalálható. Az Akadémia főépülete előtt elterülő zöldterület, a Ludovika tér közterület. Az Akadémia telkét ÉNy-on és K-en karéjozó terület telkeinek telekhasználatát nagyobb részben a lakófunkció határozza meg, elszórtan azonban – a telken álló épület funkciójához kapcsolódva – oktatási-, intézményi- és telephelyi funkciójú telkek is előfordulnak. Számos telek beépítetlen és funkcióval sem rendelkezik. Az Akadémia beépítési rendszerének kialakulása az 1836-ra felépült, Ny-ra, a Pest városa felé néző főhomlokzatú zártudvaros főépülettel és a tőle É-ra elhelyezkedő lovardával és istállóval vette kezdetét. Az Akadémia azonban ténylegesen csak 1872-ben kezdte el működését, a terület beépítése ekkortól kezdve gyorsult fel. Az intézmény a telek Ny-i frontján elhelyezett épületektől K-i felé, a kert belső részét megkímélve a terület szélein, az Üllői út és Orczy út, valamint a Korányi Sándor utcai oldalon, később pedig, főleg 1945 után a Diószeghy Sámuel utcai oldalon is beépült – mondhatni lazábban és sűrűbben körbeépült. Az épületek lakó-, oktatási-, kiképzési-, tárolási-, egészségügyi- és sport funkciókat láttak el. Az Akadémiát ÉNy-on és K-en övező városrész az 1870-es évek elején még lazán beépített, földszintes házakból álló városszéli terület volt, beépítése és mai formája a XIX. század utolsó évtizedeiben és a XX. század legelején alakult ki. A telkek beépítésére a zártsoros, sűrű, ritkábban L, gyakrabban U és zártudvaros beépítés a jellemző, ritkábban földszintes, gyakrabban fszt+1 és fszt+4 emelet közötti magasságú épületekkel. Az újabb beépítések magassága nem ritkán fszt+5 emelet, míg az Orczy úton három fszt+10 emelet magasságú, modern funkcionalista stílusú lapos tetővel fedett épület emelkedik.

35


Az épületek zöme eklektikus stílusú, kivételt képez a Dugonics utca 17-21. = Korányi Sándor utca 22-26. (hrsz.: 36034) sz. alatti Szabó Gyula által 1911 tervezett szecessziós stílusú elemi iskola épülete 24, míg az újabban, az elmúlt évtizedekben emelt épületek modern, funkcionalista stílusúak. F) VÉDETTSÉGEK: MŰEMLÉKI VÉDELEM (TERÜLETI ÉS EGYEDI VÉDETTSÉG) MŰEMLÉKI VÉDELEM: EGYEDI VÉDELEM: 

Üllői út 80-82., Ludovika tér 01., Orczy út 1. (hrsz.: 36030)



Volt Ludovika Akadémia épületegyüttese:



Főépület,



Lovarda,



D-i szárnyépület,



Egykori Orczy-kert megmaradt zöldterülete.

TERÜLETI VÉDELEM: MŰEMLÉKI KÖRNYEZET: Üllői út 80-82., Ludovika tér 01., Orczy út 1. (hrsz.: 36030) – Volt Ludovika Akadémia műemléki környezete. A műemléki védelem alatt álló volt Ludovika Akadémia műemléki környezet nem került kijelölésre. „A kulturális örökség védelméről” szóló 2001. évi LXIV. törvény értelmében azokban az esetekben, ahol az egyedi védetté nyilvánítás során műemléki környezet nem került kijelölésre, a törvény 40. §-a az irányadó: „A védetté nyilvánított műemlékkel vagy műemléki jelentőségű területtel közvetlenül határos ingatlanok, a közterületrészek és a közterületrészekkel határos ingatlanok műemléki környezetnek minősülnek.” FŐVÁROSI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÜLETEK LISTÁJA A FŐVÁROSI KÖZGYŰLÉS RENDELETEI ALAPJÁN: EGYEDI VÉDELEM: Dugonics utca 17-21. = Korányi Sándor utca 22-26. (hrsz.: 36034) – Elemi iskola. Szabó Gyula, 1911. körül. A fővárosi városrendezési és építési keretszabályozás (1999) értelmében: Városkép szempontjából kiemelt terület: Orczy-kert – és a Ludovika tér (Üllői út – Orczy út – Diószeghy Sámuel utca – Korányi Sándor utca határolt terület) ÚTVONALAK: 

VIII., IX., X., XVIII., XIX. kerület



Üllői út



VIII., IX. kerület



Fiumei út – Orczy tér – Nagyvárad tér – tér – Haller utca

24

Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Kiadó – Bonex. 1990.

36


B) TEREK, KERTEK: 

Orczy-kert



Ludovika tér

D) FASOROK 

Diószeghy Sámuel utca



Korányi Sándor utca



Fiumei út, Orczy út

G) AZ ÖRÖKSÉGI ÉRTÉKEK ELEMZÉSE25 – VÉDELEMRE JAVASOLT PLASZTIKAI ALKOTÁSOK: VÉDELEMRE JAVASOLT PLASZTIKAI ALKOTÁSOK: 

Felállítás helye: VIII., Orczy-kert Alkotó: Ismeretlen Cím: Díszváza Jelleg: Lent és fent római domborművek, római akt alakokkal Anyag: mészkő Felállítás ideje: Állíttatók: Eredeti helye: Irodalom: Medvey Lajos: Vezető Budapest szobrai megtekintéséhez. Budapest, 1939. Mérnökök Nyomdája.



Felállítás helye: VIII. Orczy-kert Alkotó: Bassler Adolf Cím: MÁRIA LUDOVIKA JÓZSEF NÁDORRAL ÉS GRÓF BUTTLER JÁNOSSAL Jelleg: emlékmű Anyag: bronz, mészkő Felállítás ideje: 1901/1929 Állíttatók: Ludovika Akadémia Eredeti helye: Megjegyzés: Az 1919-ben ledöntött és megrongált szoborcsoportot Vass Viktor rekonstruálta Irodalom: Szerk: Bachó László: A m. kir. Hov. Ludovika Akadémia története. Budapest, 1932., www.budapestgaleria.hu.

25

A védett örökségi értékek részletes ismertetését lásd lentebb.

37




Felállítás helye: VIII., Ludovika tér Alkotó: Horvay János Cím: NÉVTELEN HŐSÖK EMLÉKE Jelleg: emlékmű Anyag: márvány, mészkő Felállítás ideje: 1924 Állíttatók: közadakozásból Eredeti helye: Irodalom: Szerk: Bachó László: A m. kir. Hov. Ludovika Akadémia története. Budapest, 1932.



Felállítás helye: VIII., Ludovika tér, a Névtelen hősök emlékművén Alkotó: Domonkos László Cím: A LUDOVIKA AKADÉMIA MÁSODIK VILÁGHÁBORÚS HŐSI HALOTTAINAK EMLÉKTÁBLÁJA Jelleg: domborműves emléktábla Anyag: bronz Felállítás ideje: 1995 Állíttatók: Honvéd Hagyományőrző Egyesület Eredeti helye: Irodalom: www.budapestgaleria.hu.



Felállítás helye: VIII., Orczy-kert Alkotó: Vass Viktor Cím: TISZTI HŐSI EMLÉK Jelleg: emlékmű Anyag: bronz, mészkő Felállítás ideje: 1928 Állíttatók: Ludovika Akadémia Eredeti helye: Irodalom: Szerk: Bachó László: A m. kir. Hov. Ludovika Akadémia története. Budapest, 1932., www.budapestgaleria.hu.



Felállítás helye: VIII., Orczy-kert Alkotó: Csorba Géza Cím: HUN ÍJÁSZ Jelleg: emlékszobor Anyag: mészkő Készítés ideje: 1936 Állíttatók: Eredeti helye: Irodalom: Ecsery Elemér: Csorba Géza. Corvina Kiadó, 1978.

38


Védett épületek és védelemre javasolt plasztikai alkotások

39


H) TERÜLETHASZNÁLAT ÉS TERÜLETI ÁLLAPOT A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ÖSSZEFÜGGÉSRENDSZERÉBEN: A tervezési terület tágabb térségének szerkezeti rendszere elsősorban az Üllői út, illetőleg a mai Baross utca elődje révén a középkorba, a Diószeghy Sámuel és az Illés utca elődei, valamint az Orczy kert révén pedig a XVIII. századba nyúlik vissza. A terület mai formára való alakulása az 1790-es években létesített angolpark jellegű Orczy kerttel veszi kezdetét. A térség mai utcahálózata fő vonalaiban a Ludovika létesítését követően, nagyjából az 1830-as évek második felétől kezdve alakult ki. Az Orczy kert Ludovika Akadémia céljára történő fejlesztése illetőleg beépítése Pollack Mihály tervei szerint, 1830-1836 között kezdődött, amikor is felépült a Ludovika térre, a város felé néző főhomlokzattal rendelkező főépület, továbbá az É-i oldalon elhelyezkedő istálló és lovarda épülete. A városhatáron fekvő térség hosszú ideig, még a városegyesítés éveiben – 1872-1873-ban – is lazán és ritkán beépített, falusias jellegű terület volt, jobbára földszintes házakkal, melyekből néhány a Kőris utcában, Diószeghy Sámuel utcában, Dugonics utcában és Korányi Sándor utcában máig fennmaradt. A városrész átalakulása, a mai intenzív és sűrű beépítésű, nagyvárosias jellegű épületállomány – nagyobbrészt lakóépületek – felépítése, valamint az egykori Orczy kertbe telepített Ludovika Akadémia egyre erőteljesebb kiépülése 1872től kezdődött, s fokozatosan, több periódusban alakult mai formájára. S habár az Akadémiának az egykori Orczy kertbe való letelepítése nyilvánvalóan rontott a kert korábbi „műemléki állagán”, elvitathatatlan ugyanakkor az is, hogy éppen a tisztképző funkció volt az, amely nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a kert, ha eredeti formájában már nem is, de „romjaiban” máig fennmaradt és a tágabb térség egyik legfontosabb zöldterületi eleme lett. A Ludovikai Akadémia területét ÉNy-on és K-en övező, helyenként foghíjakkal és földszintes házakkal megtűzdelt, de alapvetően nagyvárosias jellegű városrész területhasználatára napjainkban elsősorban a lakófunkció a jellemző. A térség épületállományának műszaki és műemléki állaga helyenként rossz, összességében azonban közepes, jó. A tervezési terület területhasználatának területi állapota a kulturális örökség összefüggésrendszere felől értékelve változó minőséget mutat – rossz, közepes, jó.

40


VÁLTOZTATÁSI SZÁNDÉKOK A Kerületi Szabályozási Terv célja, hogy kialakítsa az Üllői út, Korányi Sándor utca, Illés utca, Dugonics utca, Diószeghy Sámuel utca, Kőris utca, Orczy út, Rozgonyi utca, Diószeghy Sámuel utca, Orczy út által határolt területre – az egykori Ludovika Akadémia területére és annak közvetlen környezetébe – telepítendő közigazgatási, rendészeti és katonai képzést folytató Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiépítésének településrendezési kereteit és szabályait. A) TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÉS TÁJHASZNÁLATI VÁLTOZÁSOK: A tervezett változtatások sem a napjainkra kialakult történeti településhálózatot, sem pedig a napjainkra kialakult „városi tájhasználatot”, az egykori Orczy kert fennmaradt természeti és táji jellegét, sem pedig a Ludovika tér zöldjét nem változtatják meg. B) TERÜLETHASZNÁLATI, TELEPÜLÉSSZERKEZETI ÉS BEÉPÍTETTSÉGI VÁLTOZÁSOK: területhasználati változások: A Nemzeti Közszolgálati Egyetem különböző szakképzést szolgáló funkciói elsősorban az egykori Orczy kert értékes természeti, táji elemeit megtartva és a kert területén később létesített Ludovika Akadémia értékes és védett, illetőleg megtartandó, több periódusban felépült épületállományát részben hasznosítva, a terület széleire, mindenekelőtt a Diószeghy Sámuel utca DK-i részére, az Orczy úti és Üllői úti szakaszra, továbbá a Korányi Sándor utcai oldalra települnek. Fejlesztési terület a Sárkány utca, Orczy út, Rozgonyi utca, Diószeghy Sámuel utca által határolt tömb Diózseghy Sámuel utcai oldalának középső szakasza is – rendvédelmi szakképzés és kollégium –, amely felüljáróval kapcsolódik a Ludovika Akadémia területén elhelyezendő kiképzési funkciókhoz (felszín alatti lőterek, kiképzési és akadálypálya, sportpálya sportcsarnok). Fejlesztési terület továbbá a Kőris utca és Sárkány utca közötti szakaszon, a Diózseghy Sámuel utcai oldalon fekvő terület, amelyre kollégiumi funkció tervezett. A kollégiumi funkció elhelyezésére az épületállomány műszaki állapotának és műemléki állagának szemrevételezéssel történt értékelése alapján a terület D-i része – a Sárkány utca 4. (hrsz.: 35995), Sárkány utca 2.= Diószeghy Sámuel utca 30. (hrsz.: 35997), Diószeghy Sámuel utca 28. (hrsz.: 35996), Diószeghy Sámuel utca 26. (hrsz.: 35983), Diószeghy Sámuel utca 24. (hrsz.:35982) és a Diószeghy Sámuel utca 22. (hrsz.: 35981) sz. telek – tűnik a legalkalmasabbnak. A telkek közül Sárkány utca 2.= Diószeghy Sámuel utca 30. sz. telek jelenleg beépítetlen, a többi telken meglehetősen sűrű, U és zártudvaros beépítés található, a Diószeghy Sámuel utca 22. telken fszt+1 emelet magas, a többi telken pedig földszintes épületek emelkednek. A kollégiumi funkció elhelyezése céljából a bontás mellett szóba jöhet az épületek átalakítása is. TELEPÜLÉSSZERKEZETI VÁLTOZÁSOK: Szerkezeti szempontból a legfontosabb változást azoknak a Ludovika Akadémia területét feltáró, belső utaknak a kialakítása képezi, amelyek a Korányi Sándor utcáról – az Illés utca torkolatából, a Korányi Sándor utca Középső részéről

(a Dugonics és Korányi Sándor utca által határolt a tömböt a Kálvária utca

41


meghosszabbításában átszelő, újonnan nyitandó utca folytatásában) –, a Sárkány utca és a Rozgonyi utca folytatásában, továbbá a Diószeghy Sámuel utca D-i végéről, valamint az Orczy út ÉK-i részéről és a Nagyvárad téri sarokpontról indulnak a tömb belsejébe és abba a körbefutó gyalogos útba kötnek bele, amely a terület széleire telepített funkciókat elválasztja a kert belső részétől. BEÉPÍTETTSÉGI VÁLTOZÁSOK: Az egykori Ludovika Akadémia védett épületei: Az egykori Ludovika Akadémia Pollack Mihály által tervezett, műemléki védelem alatt álló főépülete, A főépülettől É-ra elhelyezkedő „Régi lovarda” épülete (jelenleg Magyar Természettudományi Múzeum), A főépülettől D-re elhelyezkedő „Szárnyépület” (jelenleg Raoul Wallenberg humán szakképző iskola), Az egykori Akadémia főépületének, illetőleg az É-i és D-i részen álló épületeknek összekapcsolására egy, a morfológiához igazodó, föld alá helyezett, zöldfelülettel takart közlekedő tervezett. A tervezett új beépítések a fentebb felsorolt épületek funkcióba helyezésével és műemléki felújításával, a történetileg kialakult – szélekre helyezett – beépítési rendszerhez igazodva, elsősorban az Orczy úti és Üllői úti oldalra, illetőleg a Korányi Sándor utcai frontra, tagolt rendszerben, fszt+3, és fszt+4 emelet magassággal kerülnek kialakításra, egyedül a Diószeghy Sámuel utca K-i oldalára tervezett Kollégium épületének magassága tervezett csak fszt+6 emeletesre. A kollégiumi funkció céljára kijelölt terület a Diószeghy Sámuel utca Kőris utca és Sárkány utca szakasza. A kollégium kialakítására a terület D-i része tűnik a legalkalmasabbnak. A kollégiumi funkció a meglévő beépítések megtartásával – az épületek átalakításával –, illetőleg azok elbontásával egyaránt megvalósítható. Amennyiben a bontás nyer jóváhagyást, az elbontott épületek helyére új beépítések kerülnek, a térségben tehát megváltozik a történetileg kialakult beépítés. C) INFRASTRUKTURÁLIS VÁLTOZÁSOK: A tervezett infrastrukturális változások két legfontosabb eleme a Dugonics utca és Korányi Sándor utca közötti tömböt a Kálvária utca folytatásában áttörő új utca kialakítása, továbbá a Diószeghy Sámuel utca D-i szakaszán, az Orczy úti részen, valamint a az Üllői út D-i végében, a jelenlegi Bárka színháztól DK-re kialakítandó felszíni parkolók kialakítása. A Diószeghy Sámuel utca – Sárkány utca – Rozgonyi utca által határolt tömb Ny-i oldalának középső részére telepítendő rendvédelmi képzési funkció és kollégium felüljáróval fog kapcsolódni az utca túloldalán, az egykori Ludovika Akadémia területére telepítendő kiképzési funkciókhoz. D) NÉPESSÉG, ÉLETMÓD, TÁRSADALOM, KULTÚRA VÁLTOZÁSA: A tervezett fejlesztések megvalósítása – oktatási, képzési központ kialakítása – következtében átalakul és megváltozik a térségben a népesség, az életmód és a településhasználati kultúra is.

42


HATÁSELEMZÉS A) TÖRTÉNETI TELEPÜLÉSHÁLÓZATI KÖVETKEZMÉNYEK: A tervezett változtatások beépített települési területen valósulnak meg – a napjainkra kialakult történeti településhálózat nem változik. B) TERMÉSZETI, TÁJI HATÁSOK: A tervezett új épületek az egykori Ludovika Akadémia területének történetileg kialakult, morfológiáját, „vízrajzát” és a megmaradt értékes növényállományát megtartva a terület széleire szerveződnek, a terület értékes és a belső településképet alapvetően meghatározó növényállománya megmarad, és nem változik a Ludovika tér zöldterülete sem. C) A TELEPÜLÉSKÉP FELTÁRULÁSÁNAK VÁLTOZÁSAI: Mint fentebb már említettük, a tervezett változtatások az alábbi helyeken érintik erőteljesebben a tervezési területet: az Akadémia területén a Korányi Sándor utcai oldalon, a Diószeghy Sámuel utca alsó, D-i részén, az Orczy út ÉK-DNy-i tengelyű szakaszán, továbbá a Bárka színháztól DK-re eső szakaszon. A Diószeghy Sámuel utca alsó, D-i részére, az Orczy út ÉK-DNy-i tengelyű szakaszára, továbbá a Bárka színháztól DK-re eső szakaszra tervezett beépítések felszíni parkolók mögé, az Akadémia főépületét meg nem haladó, fszt+3 és fszt+4 emelet magasságú nyitott rendszerben elhelyezkedő épületek tervezettek, s ugyancsak hasonló beépítésű és magasságú épületek kerülnek elhelyezésre a Korányi utcai oldalra, a megtartandó kerítésfal mögé. A tervezett beépítések kívülről befelé tekintve, a tagolás ellenére is lezárják a belső park látványát, amely ily módon csak a K-i oldalon, a Sárkány utca és a Rozgonyi utca közötti szakaszon marad nyitott. A tervezett beépítések látványa bentről kifelé tekintve másképpen alakul. A szélekre helyezett erőteljes beépítések látványa a kert középrészét övező és megmaradó, változó sűrűségű növényzet zöldje mögé elrejtőzve messze nem érvényesül majd olyan erőteljesen, mint a kintről feltáruló látványok esetében. A Diószeghy Sámuel utca Sárkány utca és Rozgonyi utcai közötti szakaszának középrészére tervezett fszt+6 emelet magas kollégiumi épület két oldalán, É-on fszt+3, D-en pedig fszt+4 emelet magasságú épület emelkedik, a kismértékű magasságnövelés nem idegen az utcaképtől, s letakarja az Orczy úti oldalon emelkedő fszt+10 emelet magas épületeket. A Kollégiumból az Akadémia területére átvezető felüljáró látványa fásítással könnyen beilleszthető az utcaképbe, megépítése nem kifogásolható. Amennyiben jóváhagyásra kerül a kollégiumi elhelyezésére javasolt terület – Sárkány utca 4. (hrsz.: 35995), Diószeghy Sámuel utca 28. (hrsz.: 35996), Diószeghy Sámuel utca 26. (hrsz.: 35983), Diószeghy Sámuel utca 24. (hrsz.:35982) és a Diószeghy Sámuel utca 22. (hrsz.: 35981) sz. telkek – épületállományának bontása, akkor az új kollégium megépítésével megváltozik a Diószeghy Sámuel utca ezen szakaszának utcaképe, s a környezethez igazodó nagyvárosias jellegű utcakép jön létre. D) RÉGÉSZETI EMLÉKEK FELTÁRHATÓSÁGÁNAK, MEGMARADÁSÁNAK, BEMUTATHATÓSÁGÁNAK VAGY PUSZTULÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI: Lásd a „Régészeti munka”-részt.

43


E) TÖRTÉNETI TÉRBELI RENDSZEREK ALAKULÁSA: A tervezési terület legértékesebb történeti térbeli rendszere az egykori Orczy kertbe letelepített Ludovika Akadémia területén alakult ki. S habár a Ludovika Akadémia 1830-as évektől történt kiépítése az Orczy kert eredeti, „szentimentális stílusát” és rendszerét teljesen átalakította és megváltoztatta, a kertet, ha lecsökkent területi kiterjedésében is, de napjainkig fenntartotta. Az Ludovika Akadémia területén található, K felé nyitott U alakzatú beépítésének történetileg legkorábbi és építészetileg legértékesebb épületei a terület Ludovika térre néző frontján helyezkednek el – a tervezett fejlesztések ezen a beépítési – és történeti térbeli rendszeren nem változtatnak. Változik viszont a széleken fokozatosan és több periódusban kialakult történeti térbeli rendszer. A megmaradó épületek – a Korányi Sándor utcai oldalon elhelyezkedő egykori „Új legénységi épület” (jelenleg Tüdőgondozó), az ugyancsak a Korányi Sándor utca oldalon elhelyezkedő egykori „Gyalog lovarda” , a szintén a Korányi Sándor utcai oldalon elhelyezkedő egykori „Kertészlakás” épülete, és a Diószeghy Sámuel utca mentén elhelyezkedő egykori „Beteg lóistálló” épülete – mellé és az elbontásra kerülő épületek helyére, (az Orczy úti és Üllői úti oldalra), valamint a szabad területekre új épületek épülnek: a széleken tehát egy teljesen új történeti térbeli rendszer jön létre, amely azonban igazodik a park morfológiájához és növényállományához. f) műemléki együttesek, műemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentőségének alakulása a tájban, településszerkezetben, épített környezetben, a település életében – g) műemlékek megújulásának és fenntarthatóságának gazdasági esélyei: Az egykori Orczy kert, valamint a védett épületek eszmei, használati és esztétikai jelentőségének érvényre jutását, illetőleg megújulásuk, fenntarthatóságuk és jó karban tartásuk legfőbb garanciáját a bennük elhelyezésre kerülő, az eredetivel megegyező, illetőleg ahhoz hasonló oktatási, képzési és kulturális funkciók garantálják. Az 1830-as évek közepén, kőből emelt, magas kerítésfal bejáratok céljára történő áttörése és a Diószeghy Sámuel utcai oldalon történő részleges visszabontása műemléki szempontból nem kifogásolható. H) TELEPÜLÉSKARAKTER VÁLTOZÁSÁNAK HATÁSAI: A tervezett változtatások megvalósításának eredményeképpen a tervezési terület településkaraktere – területhasználata és településépítészeti jellege, stílusa – átalakul és megváltozik. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatási és képzési funkciót magába fogadó egykori Ludovika Akadémia területe és környezete ismét jelentős vonzásközponttá válik, jelentős mértékben megnő a területre irányuló személyforgalom és a felépülő kollégiumok eredményeképpen megnő a térségben az ideiglenes lakónépesség is. A fejlesztések nyilvánvalóan hatással lesznek a közvetlen környezet műszaki állapotra is, várható tehát, hogy jelentősen felértékelődik és javul a fejlesztések környezetében elhelyezkedő ingatlanok műszaki állapota is. I) KÖRNYEZETI TERHELÉSEK ÉS AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG MŰSZAKI ÁLLAPOTÁNAK ÖSSZEFÜGGÉSEI: A tervezett változtatások megvalósítása, oktatási, képzési és kulturális funkciók elhelyezése az örökségi értékeket környezetileg nem terhelik, azok műszaki állapotának romlása a fejlesztésektől nem várható.

44


j) folyamatok iránya, visszafordíthatósága: A tervezett változtatások megvalósításával a folyamatok nem visszafordíthatók. K) KÁRENYHÍTÉS LEHETŐSÉGE, KÖLTSÉGE, ILLETVE ELLENTÉTELEZÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI: A tervezett változtatások megvalósítása a védett és védelemre tervezett örökségi értékekben nem okoz károkat, kárenyhítés nem válik szükségessé. ÖSSZEFOGLALÁS A tervezési terület tágabb térségének szerkezeti rendszere elsősorban az Üllői út, illetőleg a mai Baross utca elődje révén a középkorba, a Diószeghy Sámuel és az Illés utca elődei, valamint az Orczy kert területe révén pedig a XVIII. századba nyúlik vissza. A terület mai formára való alakulása az 1790-es években létesített angolpark jellegű Orczy kerttel veszi kezdetét. A térség mai utcahálózata fő vonalaiban a Ludovika létesítését követően, nagyjából az 1830-as évek második felére alakul ki. Az Orczy kert Ludovika Akadémia céljára történő fejlesztése illetőleg beépítése Pollack Mihály tervei szerint, 1830-1836 között kezdődött, amikor is felépült a Ludovika térre, a város felé néző főhomlokzattal rendelkező főépület, továbbá az É-i oldalon elhelyezkedő istálló és lovarda épülete. A városhatáron fekvő térség hosszú ideig, még a városegyesítés éveiben – 1872-1873-ban – is lazán és ritkán beépített, falusias jellegű terület volt, jobbára földszintes házakkal, melyekből néhány a Kőris utcában, Diószeghy Sámuel utcában, Dugonics utcában és Korányi Sándor utcában máig fennmaradt. A városrész átalakulása, a mai intenzív és sűrű beépítésű, nagyvárosias jellegű épületállomány – lakóépületek – felépítése, valamint az egykori Orczy kertbe telepített Ludovika Akadémia egyre intenzívebb kiépülése 1872-től kezdődött, s fokozatosan, több periódusban alakult mai formájára. S habár az Akadémiának az egykori Orczy kertbe való letelepítése nyilvánvalóan rontott a kert korábbi állagán, elvitathatatlan ugyanakkor az is, hogy éppen a tisztképző funkció volt az, amely nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a kert, ha eredeti formájában már nem is, de „romjaiban” máig fennmaradt és a tágabb térség egyik legfontosabb zöldterületi eleme lett. A tervezett változtatások sem a napjainkra kialakult történeti településhálózatot, sem pedig a napjainkra kialakult „városi tájhasználatot”, az egykori Orczy kert fennmaradt természeti és táji jellegét, sem pedig a Ludovika tér zöldjét nem változtatják meg. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem különböző szakképzést szolgáló funkciói elsősorban az egykori Orczy kert értékes természeti, táji elemeit megtartva és a kert területén később létesített Ludovika Akadémia értékes és védett, illetőleg megtartandó, több periódusban felépült épületállományát részben hasznosítva, a terület széleire, mindenekelőtt a Diószeghy Sámuel utca DK-i részére, az Orczy úti és Üllői úti szakaszra, továbbá a Korányi Sándor utcai oldalra települnek. Fejlesztési terület a Sárkány utca, Orczy út, Rozgonyi utca, Diószeghy Sámuel utca által határolt tömb Diózseghy Sámuel utcai oldalának középső szakasza is – rendvédelmi szakképzés és kollégium –, amely felüljáróval kapcsolódik a Ludovika Akadémia területén elhelyezendő kiképzési funkciókhoz (felszín alatti lőterek, kiképzési és akadálypálya, sportpálya sportcsarnok).

45


Fejlesztési terület továbbá a Kőris utca és Sárkány utca közötti szakaszon, a Diózseghy Sámuel utcai oldalon fekvő terület, amelyre kollégiumi funkció tervezett. A kollégiumi funkció elhelyezésére az épületállomány műszaki állapotának és műemléki állagának szemrevételezéssel történt értékelése alapján a terület D-i része – a Sárkány utca 4. (hrsz.: 35995), Sárkány utca 2.= Diószeghy Sámuel utca 30. (hrsz.: 35997), Diószeghy Sámuel utca 28. (hrsz.: 35996), Diószeghy Sámuel utca 26. (hrsz.: 35983), Diószeghy Sámuel utca 24. (hrsz.:35982) és a Diószeghy Sámuel utca 22. (hrsz.: 35981) sz. telek – tűnik a legalkalmasabbnak. A telkek közül Sárkány utca 2.= Diószeghy Sámuel utca 30. sz. telek jelenleg beépítetlen, a többi telken meglehetősen sűrű, U és zártudvaros beépítés található, a Diószeghy Sámuel utca 22. telken fszt+1 emelet magas, a többi telken pedig földszintes épületek emelkednek. A kollégiumi funkció elhelyezése céljából a bontás mellett szóba jöhet az épületek átalakítása is. Szerkezeti szempontból a legfontosabb változást azoknak a Ludovika Akadémia területét feltáró, belső utaknak a kialakítása képezi, amelyek a Korányi Sándor utcáról – az Illés utca torkolatából, a Korányi Sándor utca Középső részéről

(a Dugonics és Korányi Sándor utca által határolt a tömböt a Kálvária utca

meghosszabbításában átszelő, újonnan nyitandó utca folytatásában) –, a Sárkány utca és a Rozgonyi utca folytatásában, továbbá a Diószeghy Sámuel utca D-i végéről, valamint az Orczy út ÉK-i részéről és a Nagyvárad téri sarokpontról indulnak a tömb belsejébe és abba a körbefutó gyalogos útba kötnek bele, amely a terület széleire telepített funkciókat elválasztja a kert belső részétől. Az egykori Akadémia főépületének, illetőleg az É-i és D-i részen álló épületeknek összekapcsolására egy, a morfológiához igazodó, föld alá helyezett, zöldfelülettel takart közlekedő tervezett. A tervezett új beépítések a fentebb felsorolt épületek funkcióba helyezésével és műemléki felújításával, a történetileg kialakult – szélekre helyezett – beépítési rendszerhez igazodva, elsősorban az Orczy úti és Üllői úti oldalra, illetőleg a Korányi Sándor utcai frontra, tagolt rendszerben, fszt+3, és fszt+4 emelet magassággal kerülnek kialakításra, egyedül a Diószeghy Sámuel utca K-i oldalára tervezett Kollégium épületének magassága tervezett csak fszt+6 emeletesre. A kollégiumi funkció céljára kijelölt terület a Diószeghy Sámuel utca Kőris utca és Sárkány utca szakasza. A kollégium kialakítására a terület D-i része tűnik a legalkalmasabbnak. A kollégiumi funkció a meglévő beépítések megtartásával – az épületek átalakításával –, illetőleg azok elbontásával egyaránt megvalósítható. Amennyiben a bontás nyer jóváhagyást, az elbontott épületek helyére új beépítések kerülnek, a térségben tehát megváltozik a történetileg kialakult beépítés. A tervezett infrastrukturális változások két legfontosabb eleme a Dugonics utca és Korányi Sándor utca közötti tömböt a Kálvária utca folytatásában áttörő új utca kialakítása, továbbá a Diószeghy Sámuel utca D-i szakaszán, az Orczy úti részen, valamint a az Üllői út D-i végében, a jelenlegi Bárka színháztól DK-re kialakítandó felszíni parkolók kialakítása. A Diószeghy Sámuel utca – Sárkány utca – Rozgonyi utca által határolt tömb Ny-i oldalának középső részére telepítendő rendvédelmi képzési funkció és kollégium felüljáróval fog kapcsolódni az utca túloldalán, az egykori Ludovika Akadémia területére telepítendő kiképzési funkciókhoz.

46


A tervezett fejlesztések megvalósítása – oktatási, képzési központ kialakítása – következtében átalakul és megváltozik a térségben a népesség, az életmód és a településhasználati kultúra is. A tervezett változtatások beépített települési területen valósulnak meg – a napjainkra kialakult történeti településhálózat nem változik. A tervezett új épületek az egykori Ludovika Akadémia területének történetileg kialakult, morfológiáját, „vízrajzát” és a megmaradt értékes növényállományát megtartva a terület széleire szerveződnek, a terület értékes és a belső településképet alapvetően meghatározó növényállománya megmarad, és nem változik a Ludovika tér zöldterülete sem. Mint fentebb már említettük, a tervezett változtatások az alábbi helyeken érintik erőteljesebben a tervezési területet: az Akadémia területén a Korányi Sándor utcai oldalon, a Diószeghy Sámuel utca alsó, D-i részén, az Orczy út ÉK-DNy-i tengelyű szakaszán, továbbá a Bárka színháztól DK-re eső szakaszon. A Diószeghy Sámuel utca alsó, D-i részére, az Orczy út ÉK-DNy-i tengelyű szakaszára, továbbá a Bárka színháztól DK-re eső szakaszra tervezett beépítések felszíni parkolók mögé, az Akadémia főépületét meg nem haladó, fszt+3 és fszt+4 emelet magasságú nyitott rendszerben elhelyezkedő épületek tervezettek, s ugyancsak hasonló beépítésű és magasságú épületek kerülnek elhelyezésre a Korányi utcai oldalra, a megtartandó kerítésfal mögé. A tervezett beépítések kívülről befelé tekintve, a tagolás ellenére is lezárják a belső park látványát, amely ily módon csak a K-i oldalon, a Sárkány utca és a Rozgonyi utca közötti szakaszon marad nyitott. A tervezett beépítések látványa bentről kifelé tekintve másképpen alakul. A szélekre helyezett erőteljes beépítések látványa a kert középrészét övező és megmaradó, változó sűrűségű növényzet zöldje mögé elrejtőzve messze nem érvényesül majd olyan erőteljesen, mint a kintről feltáruló látványok esetében. A Diószeghy Sámuel utca Sárkány utca és Rozgonyi utcai közötti szakaszának középrészére tervezett fszt+6 emelet magas kollégiumi épület két oldalán, É-on fszt+3, D-en pedig fszt+4 emelet magasságú épület emelkedik, a kismértékű magasságnövelés nem idegen az utcaképtől, s letakarja az Orczy úti oldalon emelkedő fszt+10 emelet magas épületeket. A Kollégiumból az Akadémia területére átvezető felüljáró látványa fásítással könnyen beilleszthető az utcaképbe, megépítése nem kifogásolható. Amennyiben jóváhagyásra kerül a kollégiumi elhelyezésére javasolt terület – Sárkány utca 4. (hrsz.: 35995), Diószeghy Sámuel utca 28. (hrsz.: 35996), Diószeghy Sámuel utca 26. (hrsz.: 35983), Diószeghy Sámuel utca 24. (hrsz.:35982) és a Diószeghy Sámuel utca 22. (hrsz.: 35981) sz. telkek – épületállományának bontása, akkor az új kollégium megépítésével megváltozik a Diószeghy Sámuel utca ezen szakaszának utcaképe, s a környezethez igazodó nagyvárosias jellegű utcakép jön létre. A tervezési terület legértékesebb történeti térbeli rendszere az egykori Orczy kertbe letelepített Ludovika Akadémia területén alakult ki. S habár a Ludovika Akadémia 1830-as évektől történt kiépítése az Orczy kert eredeti, „szentimentális stílusát” és rendszerét teljesen átalakította és megváltoztatta, a kertet, ha lecsökkent területi kiterjedésében is, de napjainkig fenntartotta.

47


Az Ludovika Akadémia területén található, K felé nyitott U alakzatú beépítésének történetileg legkorábbi és építészetileg legértékesebb épületei a terület Ludovika térre néző frontján helyezkednek el – a tervezett fejlesztések ezen a beépítési – és történeti térbeli rendszeren nem változtatnak. Változik viszont a széleken fokozatosan és több periódusban kialakult történeti térbeli rendszer. A megmaradó épületek – a Korányi Sándor utcai oldalon elhelyezkedő egykori „Új legénységi épület” (jelenleg Tüdőgondozó), az ugyancsak a Korányi Sándor utca oldalon elhelyezkedő egykori „Gyalog lovarda” , a szintén a Korányi Sándor utcai oldalon elhelyezkedő egykori „Kertészlakás” épülete, és a Diószeghy Sámuel utca mentén elhelyezkedő egykori „Beteg lóistálló” épülete – mellé és az elbontásra kerülő épületek helyére, (az Orczy úti és Üllői úti oldalra), valamint a szabad területekre új épületek épülnek: a széleken tehát egy teljesen új történeti térbeli rendszer jön létre, amely azonban igazodik a park morfológiájához és növényállományához. Az egykori Orczy kert, valamint a védett épületek eszmei, használati és esztétikai jelentőségének érvényre jutását, illetőleg megújulásuk, fenntarthatóságuk és jó karban tartásuk legfőbb garanciáját a bennük elhelyezésre kerülő, az eredetivel megegyező, illetőleg ahhoz hasonló oktatási, képzési és kulturális funkciók garantálják. Az 1830-as évek közepén, kőből emelt, magas kerítésfal bejáratok céljára történő áttörése és a Diószeghy Sámuel utcai oldalon történő részleges visszabontása műemléki szempontból nem kifogásolható. A tervezett változtatások megvalósításának eredményeképpen a tervezési terület településkaraktere – területhasználata és településépítészeti jellege, stílusa – átalakul és megváltozik. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatási és képzési funkciót magába fogadó egykori Ludovika Akadémia területe és környezete ismét jelentős vonzásközponttá válik, jelentős mértékben megnő a területre irányuló személyforgalom és a felépülő kollégiumok eredményeképpen megnő a térségben az ideiglenes lakónépesség is. A fejlesztések nyilvánvalóan hatással lesznek a közvetlen környezet műszaki állapotra is, várható tehát, hogy jelentősen felértékelődik és javul a fejlesztések környezetében elhelyezkedő ingatlanok műszaki állapota is. A tervezett változtatások megvalósítása, oktatási, képzési és kulturális funkciók elhelyezése az örökségi értékeket környezetileg nem terhelik, azok műszaki állapotának romlása a fejlesztésektől nem várható. A tervezett változtatások megvalósításával a folyamatok nem visszafordíthatók. A tervezett változtatások megvalósítása a védett és védelemre tervezett örökségi értékekben nem okoz károkat, kárenyhítés nem válik szükségessé. NYILATKOZAT Alulírott, Frankó Ákos művészettörténész, NKÖM műemlékvédelmi szakértő nyilatkozom, hogy a NKÖM jogosító engedélye alapján, műemlékvédelmi szakterületen szakértői tevékenység végzésére jogosult vagyok. Budapest, 2012. július hónap Frankó Ákos művészettörténész NKÖM műemlékvédelmi szakértő (Iktsz.: 8166-5/2009.)

48


A Ludovika főépületének Ludovika téri homlokzata, a középrizalit.

A Ludovika épületében található kápolna az újabb dekorációval.

A Ludovika főépületének kert felőli homlokzata

Vakolat nélküli, dokumentálásra váró falfelületek a Ludovika épületében

Az Illés-kút épülete az északi melléképület mellett

A Korányi S. utcai rendelőintézet, a tüzérkülönítmény volt laktanyája.

49


Az új lovarda Korányi S. utca felől és a rá merőleges melléképület.

A Diószegi útról nyíló, majdani lövészklubnak otthont adó, megtartandó épület.

Az Üllői út 82. alatt található központi lovasiskola laktanyaépülete.

Az egykori vívóteremben működő Bárka színház.

A tó délnyugati sarkánál álló, már kutatott téglaépület kutatósávokkal.

50


SZABADICS ANITA: AZ ORCZY-KERT TÖRTÉNETÉBŐL26 A báró Orczy László számára készített kert 1794 és 1800 közötti kialakítása Bernhard Petri nevéhez köthető. A kert tájképi stílusban készült, a szentimentális korszak minden jellemző elemét felsorakoztatva. A XIX. század első három évtizedében a kert fénykorát élte, közparkként divatos kirándulóhelynek számított, ekkor épült fel hatalmas üvegháza is (1817 és 1820 között). 1829-ben a család a Mária Ludovika Magyar Hadi Tanoda számára eladta a területet, ettől kezdve a kert nádori felügyelet alatt állt. A kert az 1830-as években nyerte el mai kiterjedését, részben parcellázások miatti területcsökkenés, részben pedig új ingatlanok – többek között a mai Ludovika tér területének – hozzácsatolásával történt bővítés folytán. A Pollack Mihály tervezte Ludovika Akadémia épülete 1830 és 1836 között épült. A XIX. század második felében a kert elveszítette korábbi népszerűségét, állapota folyamatosan romlott. 1944-ig a park nyilvánosságát is megszüntették, a kertet kizárólag a katonaság használhatta. A második világháborút követő városrendezési törekvésekben az Orczy-kert mint hangsúlyos zöldfelület kapott szerepet. Ennek ellenére beépítése már az 1950-es években megkezdődött, s évtizedeken át tartott. Ma az egykori kert közel fele beépített terület. A fennmaradt részek még nyomokban őrzik Petri munkásságának emlékeit, így ezek védelme kiemelten fontos. A helyreállításra több ízben születtek kísérletek. Az 1990-es évek első felében megtették a legfontosabb állagmegóvási intézkedéseket, valamint elsősorban bontásokat végeztek, 2008-ban pedig elkezdték a helyreállítási folyamatok első nagyobb ütemét. AZ OBJEKTUM ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE A kert területét három, az Üllői út mentén fekvő földterület megvásárlásával báró Orczy Lőrinc (1718-1789) egyesítette. Az első, 25000 nöl nagyságú területet 1783-ban vásárolta meg a Scopek családtól, a másik két föld – Bobics Imre, a piaristák, valamint Pest városának tulajdonából – 1784-ben került Orczy birtokába.27 Orczy Lőrinc elsősorban vadászat céljára használta a területet, melyen nagyobb változtatásokat nem hajtott végre. Halála után fia, Orczy László (1750-1807) azonban hatalmas parkot létesített benne. 1794-ben bízta meg Bernhard Petrit a tájképi stílusú kert megtervezésével és kivitelezésével. 28 Petri eredeti tervrajza mindeddig nem került elő, a kert egykori kialakításáról azonban mégis pontos információkat nyerhetünk a számos későbbi térkép (ld. térképmelléklet) és a tervező saját kertleírása alapján. 29 Ez utóbbiban Petri megemlíti, hogy az első nyáron az aszály miatt 300000 facsemete pusztult el, mely adat – habár bizonyára túlzásnak tekinthető – jól szemlélteti a kert létrehozásának nehézségeit. Pest ezen környéke ugyanis korábban kietlen, homokos puszta volt, melyen a fás vegetáció megtelepedése rendkívül nehézkes.

26 27 28

29

Szabadics Anita tanulmánya Bp., 2012. kézirat GOMBOS (1974) 247-248. p. Petri 1793 körül érkezett Magyarországra Sándor Lipót nádor meghívására. Nevéhez köthető a vedrődi Zichy-kastély parkjának kialakítása, valamint a hédervári Viczay- és a rárói Sándor-kastély tájképi kertjének megalkotása, illetve a lednicei kert átalakítása. Petri, Bernhard: Der Naturgarten des Herrn Baron Ladislaus von Ortzy bei Pest, so wie er von Unterzeichnete entworfen und ausgeführt worden ist. In: Becker W.: Almanach und Taschenbuch für Garten-Freunde. Leipzig, 1797. Magyarul közli RAPAICS (1936).

51


Kitartó munka eredményeképpen azonban a XVIII. század végére mégis elkészült a kert, 30 melyet Orczy László megnyitott a közönség számára, s mely így tulajdonképpen Pest első közparkjává vált. 31 A kert a szentimentális stílusú tájképi kertek egyik tipikus magyar példája, viszonylag kis területén számos jellegzetes kerti elem helyet kapott: patak, tó, vízesés, hidak, kanyargó úthálózat, dombok, sziklák, klasszicista kápolna, parasztház, grotta, obeliszk, emlékkő, sírkert, a-ha árok, valamint szőlőültetvény, gyümölcsös és konyhakert is. Mindemellett Petri a távolabbi tájakat is belekomponálta az együttesbe, kilátást biztosított a budai várra és a hegyekre is. Orczy László 1807-es halála után a kertet bátyja, Orczy József utódai örökölték. Az ezt követő közel három évtized a kert történetének fénykorát jelentette, a terület divatos kirándulóhellyé vált, mind a pestiek, mind a távolabbi települések lakói számára. 1817 és 1820 között épült fel a park északi részén a 36 öl hosszúságú üvegház, melyet akkoriban az ország legnagyobb és legszebb üvegházának tekintettek (ld. képmelléklet). Építési költsége 30000 Ft volt, ami nem kevés, ha tekintetbe vesszük, hogy a teljes kert fenntartása – melyet ebben az időben Bene Gergely főkertész látott el – évi 10000 Ft-ba került.32 1829-ben véget ért a kert Orczy családhoz kötődő korszaka. Az 1808. évi országgyűlés egy önálló tisztképző intézet felállítását szorgalmazta, melynek céljaira gyűjtést indított. Az előkészületek után az érdemi munkák azonban csak az 1820-as években kezdődtek meg, 1827-ben elrendelték az akadémia felállítását Pesten.33 Az intézmény számára 60000 Ft-ért megvásárolták a teljes Orczy-kert területét. Nagyjából ez idő tájt alakult ki a kert mai kiterjedése. Az egykori kert északi részét ugyanis felparcellázták, s új utcát nyitottak rajta (az egykori Ludoviceum, a mai Korányi Sándor utcát). Mindemellett új részekkel is bővült a terület. A város átengedte a kert és az Üllői út között fekvő 10506 négyszögöl kiterjedésű területet, valamint a szomszédos Festetics-kertből is megvásároltak egy 4183 négyszögölnyi részt.34 Így a Ludoviceumhoz, a korábbi Orczy-kerthez csatolták a ma Ludovika térnek nevezett területet is. 1837-ben a kert határvonalát délkeleti irányban kiterjesztették (a korábbi utca helyett újat – a mai Orczy utat – létrehozva), s ezzel kialakult a kert mai, négy utca által körülhatárolt formája, melynek ekkor azonban még korábbi, délkeleti oldalon lévő kis kiszögellése megmaradt. Ezt a kis területet azonban szintén felparcellázták, s folyamatos beépüléssel hamar elszakadt a kert területétől. A kert ettől kezdve 1847-ig József nádor felügyelete alá került, aki 1831-től saját kertészét, Kaschek Józsefet bízta meg a kert fenntartásával,35 mely folyamatosan szegényedett. Az üvegházi növényeket az Orczy-család átszállíttatta újszászi birtokára, a kertet a korábbi a-ha árok helyett magas kőfallal vették körül, a tó medrét kimélyítették. 1830 és 1836 között Pollack Mihály tervei alapján felépült a Mária Ludovika Magyar Hadi Tanoda épülete, amely azonban a közbeszóló események hatására még évekig nem működhetett rendeltetésének megfelelően. Az 1836-os árvíz idejében menhelyként szolgált, s csak a szabadságharc után, 1849-ben nyitották

30

31 32 33 34 35

Petri kertleírásának idejében – 1797-ben – a kertből még számos elem hiányzott: nem volt kész a kastély, a barlang, a templom, az obeliszk és az emlékkő sem. A kert a Városliget kialakításáig (1813) a város egyetlen közparkja volt. GALAVICS (1999) 66. p. GOMBOS (1974) 82. p. Schams, Franz: Vollständige Bechreibung der Königl. Freystadt Pest in Ungern. Pest, 1821. alapján 1827. évi XVII. tc. a Ludovika katonai akadémia haladéktalan fölállításáról GOMBOS (1974) 83. és 252. p. KISS (2000) 120. p.

52


meg. Hamarosan azonban ismét megszűnt az oktatás, mivel az épületet átmenetileg katonai kórházzá alakították át.36 A Ludovika építésének megkezdése után létesítették az újonnan megvásárolt (mai Ludovika téri) területen az épület előkertjeként szolgáló, sétányokkal kialakított kis parkot, 37 melynek későbbi kialakításáról tervrajz is maradt fenn(ld. térképmelléklet). A sétányok 1832-re el is készültek.38 Habár a terület ekkor még mindig közparkként szolgált, szűkebb fenntartási keretei és a Városliget konkurenciája miatt egyre elhanyagoltabbá vált. Kaschek halála után a kert egy konyhakertész irányítása alá került, majd 1848-tól 1867-ig id. Petz Ármin lett a főkertész. Petz feladata a szerződésben leírtak szerint az utak tisztántartása, virágok kiültetése, valamint a kipusztult fák pótlása volt. 39 Emlékirataiban leltárszerű leírást is készített a kertről. Eszerint ekkor rengeteg öreg fa, néhány fasor, grotta, vizes árok, híd, vízemelő gép, szökőkút, két emlékkő, fácános, számos virágtábla és többféle üvegház volt a kertben, utóbbiakban narancsfák és más egzotikus növények éltek. A kert korábbi angolpark jellege azonban ekkorra már megszűnt.40 Petz idejében a kert állapota jelentősen leromlott. A szabadságharc idején beszállásolt csapatok foglalták el a területet, az 1850-es években pedig Albrecht főherceg használta főhadiszállásul, 13 nagy sátrat állíttatva a parkban. 1862-ben a helytartótanács vette át a park legfőbb irányítását, s a parkot ezután népkert céljaira használta. Hatalmas területeket adott bérbe, többek között a Sur-cirkusznak, mely további nagy károkat okozott a növényállományban. 1866-ban, az osztrák-porosz háború idején kórházi célra lefoglalták a kertet, és 60 barakkot építettek benne. A terület közpark funkciója ekkor szűnt meg először. 1867-ben Petz Ármin lemondott főkertészi állásáról, helyét Feuerabend vette át. 1867-ben egy pirotechnikus kísérletei által keletkezett robbanás következtében leégett a nagy üvegház is.41 1872-ben ismét megnyílt az akadémia, a kertet ekkor már teljesen elzárták a nyilvánosság elől. 1873-ban a Közmunkatanács rendezni próbálta a parkot, ez azonban az akadémia kezelésében lévő ingatlanon lehetetlenné vált. Ehelyett katonai gyakorlótér épült ki a területen, tornacsarnokkal, lőcsarnokkal, lovaglópályával. 1891-ben a város végérvényesen lemondott a kert tulajdonáról és használati jogáról. 42 A katonai tisztképző intézet 1944-ig állt fenn a területen, mely idő alatt – az 1919-es Tanácsköztársaság ideje alatti pár hónapot leszámítva – a kert kapui végig zárva voltak a nagyközönség előtt. 43 A második világháború nagy pusztítást végzett a kertben, sok fa szenvedett bomba-, vagy aknasérülést. A háború után meginduló városrendezési koncepciókban az Orczy-kert is szerepet kapott. A belső városrészek határán elhelyezkedő nagyobb zöldterületeket (Városliget, Kerepesi temető Orczy-kert, Népliget) és a XIII. kerületi laktanyák területét összekötő, Dunától Dunáig terjedő „nagy zöld gyűrűt” javasoltak, mely a város élhetősége szempontjából jelentős előrelépést jelentett volna. Azonban a háború utáni romállapot és a gazdasági lehetőségek korlátozottsága miatt az ilyen jellegű elképzelések meglehetősen illuzórikusnak mutatkoztak ebben az időben.

36 37 38 39 40 41 42 43

CSORNA (1962) 222. p. és GOMBOS (1974) 83. p. HLATKY (2001) 96. p. KISS (2000) 121. p. GOMBOS (1974) 252. p. RAPAICS (s. a.) 181. p. GOMBOS (1974) 85. p. GOMBOS (1974) 86. p. GOMBOS (1974) 87. p.

53


Az 1948-as általános rendezési tervben így csak felszínesen foglalkoztak a témával, megemlítve, hogy a város számára összefüggő zöldterületi rendszert kell létrehozni.44 Annak ellenére, hogy az 1960-as általános rendezési tervben zöldfelületként tartották nyilván, és távlati irányvonalként helyreállítását tűzték ki célul, az Orczy-kert területének nagy része már az ’50-es évektől kezdve beépült. A második világháború után szinte teljesen felparcellázták, majd pedig autóbuszüzem, cipőgyár, több más kisebb üzem, tüdőgondozó és sportteleppel összekötött ifjúsági tábor is létesült területén. 45 A Ludovika teret 1977-ben a metróépítés után rendbe hozták, és részben – a kor ízlése szerint – átépítették, a klinikák előtt egy csobogós teret kialakítva.46

1993-ban az Európai Unió pályázatot hirdetett történeti kertek helyreállítására, melyen az Orczy-kert pályaműve jelentős támogatást nyert. 1994-ben kezdődött el a helyreállítási kivitelezési munkák első üteme, mely elsősorban bontásokat tartalmazott. Több száz méternyi betonkerítést, számos építményt és betonozott, illetve salakkal felszórt sportpályát, valamint egy szabadtéri színpadot bontottak el. Mindemellett új úthálózatot építettek ki, tereprendezési munkákat végeztek, rekonstruálták a hajdani sziklakertet, gyepes tisztásokat alakítottak ki és új növényeket telepítettek. A helyreállítási munkálatokat az OMF tervezőjeként Kiss József tájépítészmérnök vezette.47 Jelenleg (2008 nyarán) egy 100 millió forintos beruházás keretében ismét elkezdték a kert felújítási, helyreállítási munkálatait.

44 45 46 47

PREISICH (1998) 173-174. p. PREISICH (1998) 175-176. p. HLATKY (2001) 97. p. KISS (2000) 122. p.

54


TÉRKÉPMELLÉKLET (KIVONAT A TELJES TANULMÁNY KÉPANYAGÁBÓL)

Az Orczy-kert az első katonai felmérésen. Hadtörténeti Térképtár

Az Orczy-kert a második katonai felmérésen. Hadtörténeti Térképtár

Az Orczy-kert a harmadik katonai felmérésen. Hadtörténeti Térképtár

Az Orczy-kert a negyedik katonai felmérésen. Hadtörténeti Térképtár

55


Lipszky János: Plan der beym König(lichen) freyen Hauptstädte Ungerns Ofen und Pest seiner Kaiserl(ichen) Hoheit den Erzherzog Joseph Palatin von Ungern, 1810. BTM 14755

56


Plan von Pest (1828k.) OSZK TK 788

1837, Fabó Beáta, Holló Szilvia Andrea: Budapest régi térképei [elektr. dok.]. I., III. rész, Arcanum, Budapest, 2005, 2007

57


1871, Fabó Beáta, Holló Szilvia Andrea: Budapest régi térképei [elektronikus dokumentum]. I., III. rész, Arcanum, Budapest, 2005, 2007

58


1872, Fabó Beáta, Holló Szilvia Andrea: Budapest régi térképei [elektronikus dokumentum]. I., III. rész, Arcanum, Budapest, 2005, 2007

59


1910-es évek, Fabó Beáta, Holló Szilvia Andrea: Budapest régi térképei [elektronikus dokumentum]. I., III. rész, Arcanum, Budapest, 2005, 2007

60


LÉGIFOTÓK (KIVONAT A TELJES TANULMÁNY KÉPANYAGÁBÓL)

Az Orczy-kert és a Ludovika tér légifotón (1950) Hadtörténeti Térképtár

61



62



63


Az Orczy-kert és a Ludovika tér légifotón (2008) Google Earth 2008.

64


A DOKUMENTÁCIÓ KÉSZÍTÉSE SORÁN HASZNÁLT FORRÁSOK SZAKIRODALOM:           

   

Bajzáth Judit et al.: Budapest, Orczy-kert. Budapest, 1996. /Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára, 534./ Bernakovits, Josephus: Ad illustr. D. bar. Joshephvm Jvniorem ab Otzy de Horto Anglico Pestiensi… Pest, 1799. Biczó Tamás: Budapest egykor és ma. Budapest, 1979. Csorna Antal: A pesti Orczy kert. Műemlékvédelem. 1962. 219-224. p. Fabó Beáta, Holló Szilvia Andrea: Budapest régi térképei [elektronikus dokumentum]. I., III. rész, Arcanum, Budapest, 2005, 2007 Galavics Géza: Magyarországi angolkertek. Budapest, 1999. Gombos Zoltán: Régi kertek Pesten és Budán. Budapest, 1974. Kiácz György – Preisich Gábor: Zöldterületek – Zöldfelületek. In: Preisich Gábor: Budapest városépítésének története 1945-1990. Tanulmányok. Budapest, 1998. Kiss József: A budapesti Orczy-kert és a szécsényi kastélypark helyreállítása. In: Galavics Géza (szerk.): Történeti kertek. Kertművészet és műemlékvédelem. Budapest, 2000. Leibitzer, Johann: Die Landschaftsgärtnerei. Leipzig, Pest, 1831. 133-159. p. Petri, Bernhard: Der Naturgarten des Herrn Baron Ladislaus von Ortzy bei Pest, so wie er von Unterzeichnete entworfen und ausgeführt worden ist. In: Becker W.: Almanach und Taschenbuch für Garten-Freunde. Leipzig, 1797. Rapaics Raymund: Az Orczy kert. Budapesti Szemle. 1936. 179-180. p. Rapaics Raymund: Magyar kertek. Budapest, s. a. [1940] Sartori, Franz: Länder und Völker-Merkwürdigkeiten des Österreichischen Kaiserthumes. Wien, 1809. Theil 4. Schams, Franz: Vollständige Bechreibung der Königl. Freystadt Pest in Ungern. Pest, 1821.

FORRÁSOK: Budapesti Fővárosi Levéltár  

      

Az Orczy-kert felparcellázási vázlata. (XVIII. sz. vége) BFL XV.16.b.226/23 Balla Antal: Planum L. R. Civitatis Pesth Del. D. Ant. Balla I. Comit. Pesth Geom. ad min. scal. reduxit, et nonnullis mutationibus auxit D. Rud. Wits Geom. (1803) BFL XV.16.b.221/45; BTM 15925; MNM MTK.cs.119 Pest belterületének áttekintő térképe a Városligettel. (1827k.) BFL XV.16.b.221/6 (színes); BTM 1280; BTM ltsz.n. A városárok (mai Diószeghy utca–Orczy út) áthelyezésének terve. (1837) BFL XV.16.b.226/24 Situations Plan des in der Josefstadt sub No.479 liegenden Ludovicaeum Grundes sammt Vorplatz. (1857) BFL XV.16.b.226/26 Situations Plan des Ludovicaeum samt Nebengebäude und den dazu gehörigen grunden zu Pest. (1860) BFL XV.16.b.226/27 Friwisz Ferenc : A mai Karácsony Sándor utca–Illés utcától kifelé eső terület áttekintő térképvázlata, a Ganz-Mávag helyén lévő terület kiemelésével. (1867) BFL XV.16.b.226/30 Városi Mérnöki Hivatal (Lukács Adolf, Kovács Gusztáv, Incze György, Halácsy Sándor): Az Orczy-kert helyszínrajzi vázlata. (1873) BFL XV.16.e.259/2a Az Orczy-kert Ludovika előtti részének kertészeti terve. (1873k.) BFL XV.16.e.259/2b

65


Budapesti Történeti Múzeum      

Lipszky János: Plan der beym König(lichen) freyen Hauptstädte Ungerns Ofen und Pest seiner Kaiserl(ichen) Hoheit den Erzherzog Joseph Palatin von Ungern, 1810. (1810) BTM 14755 Joseph Haeuffler: Plan von Ofen und Pest. (1854) BTM L.279 Szerző megjelölése nélkül: Plan von Pest-Ofen sammt den neu projektiren Brücke, Regulirung, Bahnhöfen, Boulevards und Bauten. (1870) BTM 1578 Prixner Gottfried: Az Orczy-kert Pesten. (1803) BTM Kiscelli Múzeum gyűjteményéből Ismeretlen művész: Orczy-kert az üvegházzal. (1827) BTM Kiscelli Múzeum gyűjteményéből Alt Rudolf: A Ludoviceum kertje. (1845) BTM Kiscelli Múzeum gyűjteményéből

Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Térképtár  

I., II., III. és IV. katonai felmérés Légi fényképek (1950, 1955, 1956, 1958, 1962, 1980, 1986, 1987)

Magyar Országos Levéltár   

Situations Plan zur Regulierung und Verschönerung der Kön. Freystadt Pest in Ungarn im Jahre 1808. (1808) MOL S11 No664:1 Pest Ferencvárosi városrészének egy részlete - helyszínrajzi térkép. (1808) MOL S11 No1319. Plan der Ueberschwemmung von Ofen und Pesth bei dem Eisgang des höchsten Wasserstandes von 15ten auf den 16-ten Marz 1838. zum Besten der durch die Ueberschwemmung Verunglückten. (1838) MOL S11 No685.

Magyar Piarista Rendtartomány Központi Levéltára   

sA: A pesti Orczy-kert helyszínrajza (XVIII. sz. vége) Magyar Piarista Rendtartomány Központi Levéltára, VI. 3., V27 F. S.: A pesti Orczy-kert átalakításának tervrajza (XVIII. sz. vége) Magyar Piarista Rendtartomány Központi Levéltára, VI. 3., V28 Müller A.: A pesti Orczy-kert déli részének átalakítási tervrajza. (XVIII. sz. vége) Magyar Piarista Rendtartomány Központi Levéltára, VI. 3., V29

Országos Széchényi Könyvtár 

Plan der koniglichen freyen Hauptstadt Pest, wie im im Jahre 1820, die Gässen benant und die Nummern der Eckhäusers bestanden. (1820) OSZK TK 3020



Plan von Pest. (1828k.) OSZK TK 788



Aemanuel Ziffer: Plan von Ofen und Pesth. (1850k.) OSZK TK 634



Homolka József: Budapest fő- és székváros legújabb térképe. (1896) OSZK TM 853



Kiss József Orczy-kertre vonatkozó helyreállítási tervei, OMF, ÁMRK



Fatsar, Kristóf: GIS Methods in the Conservation of Historic Gardens. Angol nyelvű habilitációs előadás, 2008. április 2.

66

LUDOVIKA CAMPUS Ö R Ö K S É G V É D E L M I H A T Á S T A N U L M Á N Y BUDAPEST, VIII. KER., JÓZSEFVÁROS NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM

Recommend Documents