Ö R Ö K S É G V É D E L M I H A T Á S T A N U L M Á N Y

TT1-PLANNER-T KONZORCIUM

BUDAKESZI

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK ÁTFOGÓ FELÜLVIZSGÁLATA

2015.

ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY A hatástanulmány tartalma a 395/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. mellékletének felel meg. A szerződéskötés időpontjából következően nem vehette figyelembe a munka készítése közben hatályba lépett 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 12. mellékletében meghatározott tartalmi követelményeket, így a hatástanulmányhoz nem készül teljes körű értékleltár és értékvédelmi terv.

RÉGÉSZET ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG

BUDAKESZI ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY 2015.,, ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG BUDAKESZI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEIHEZ ESZKÖZEI A 314/2012. (XI. 8.) 38. § SZERINTI VÉLEMÉNYEZÉSRE 2015. július

Budakeszi ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY 2015. ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG 1. VIZSGÁLAT a) történeti leírás A honfoglalást megelőző korszakok Budakeszit érintő érint ismereteinket a régészeti rész tárgyalja. Budakeszi neve a XIII-XVII. XVII. században különböző neveken szerepel. Kezu, Kesző, Kesz Villaolkezy, Keseu, Kezy, Kezew, Kezou, Kezui, Keszü. A római időket követően en az első els történelmi utalás szerint Benedek püspök 1295. június 15-én 15 bérbe adja a budai nagytizedet, továbbá a keszői, kesz nyéki tizedeket 140 40 márkáért Prenner Kuchnak és Marthen Hermann iparosnak. 1317--ben Arinka Thegus Péter özvegye háztelkét a Kezui papnak eladja. Feltételezhető,, hogy a tatárdúlás után alakult ki Felkeszi,, és ekkor kapja Keszi az Alkeszi nevet. Alkeszinek (a mai római katolikus k templom környéke) 1329--ben már önálló plébániája van, területileg a veszprémi püspökséghez és a budai főespereshez f tartozik. Felkeszinek 1559-ben ben 29 adóköteles háza volt, a település Budakeszi északi irányában, a Pusztatemplomi mezőn, mez az Ödenkirchenwiesen terült el. Itt haladt keresztül az út (Via Zipszár) Buda felé. 1588. évi Pilis megye adólajstromában az áll eredeti írásmóddal: Budakezzy. 15921592 ben Ex Ractus Urbany Regy összeírás készült a törökök kezén lévő lév helységnevek előfizetési kötelezettségeinek elezettségeinek felsorolásáról, így a komáromi várnak kellett fizetni Keszi és Csik településeknek. 1690-ben ben az elpusztult helységek között említik mindkét települést. Buda török uralom alól való 1686. évi felszabadítása után XI. Ince pápa felszabadító seregébőll olasz, francia, svéd, horvát telepesek kerültek Alkeszire. Ezt bizonyítják az anyakönyvekben bejegyzett De Ponte, Natto, Pinelli olasz származásra utaló névbejegyzések. 1659-ben ben I. Lipót Keszit gróf Zichy Istvánnak adományozta.

T KONZORCIUM TT1-PLANNER-T

1

BUDAKESZI ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY 2015., ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG BUDAKESZI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEIHEZ A 314/2012. (XI. 8.) 38. § SZERINTI VÉLEMÉNYEZÉSRE 2015. július

Vagyonmegosztás után 1701-ben gróf Zichy Péternek (1671-1726) jutott Keszi. Gróf Zichy Péter hívta be az első német telepeseket. 1715-ben 19,1720-ban már 55 telepes gazdát írtak össze. A Zichy család az új szőlő telepítésénél 5 évi adómentességet adott. 1739-ben 536 ember esett áldozatul (94 férfi, 109 nő, 333 gyermek) a pestisjárványnak. 1740-ben a birtokos gróf Zichy Miklós (1710-1758) lett. Felvilágosodott, művelt ember volt. Halála után felesége, Berényi Erzsébet kezeli a birtokot.

a betelepülés korszakai 1765-ben Hrabovszky - a királyi kamara ügyeinek intézője - pert indított a Zichy család ellen a „Szent Korona javainak elidegeníthetetlensége" címén, amelyet megnyerve Budakeszi uradalom a Kamarához került. Mint koronabirtok, számos kiváltságot élvez, és gyors fejlődésnek indul. A település mai szerkezetének kialakulását a Településfejlesztési Koncepcióhoz és a Településrendezési Eszközök felülvizsgálatához közösen készült megalapozó vizsgálat I. 14. 1. fejezete részletesen bemutatja. b) természet, táj, tájhasználat - településhálózat és településszerkezeti összefüggések, tájtörténet A település mindenkori fejlődését elősegítette, hogy fontos forgalmi csomópont volt évszázadokon keresztül, mivel a budai vár, Zsámbék — Székesfehérvár, Tinnye — Esztergom főútvonalában fekszik. A középkorban Esztergom felé ezen az úton közlekedtek, hogy a Visegrád felé vezető utak vámjait kikerüljék. A tájhasználat változását a katonai térképeken követhetjük. Az első katonai felmérés 1780-84 között készült. A település területén jól láthatóan az erdőterületek dominálnak, melyeket kisebb-nagyobb kiterjedésű mezőgazdasági területek (gyep, szántó) váltanak. Az északi dombos területek déli lejtőin, valamint a településtől délkeleti irányban fekvő domb északi részén (ma Makkosmária) figyelhető meg a szőlőtermesztés. A második katonai felmérés (1806–1869 között) azt mutatja, hogy a korábbi állapotok nem változtak jelentősen: még mindig dominál az erdő, valamint a mezőgazdasági művelésű területek (gyep, szántó, szőlő) nagysága sem változott számottevő mértékben, viszont a település délkeleti sarkában egy nagy kiterjedésű, erdővel


2


körülvett legelő (Nagyszénászug) létesült, illetve a lakóterület is növekedett kismértékben. XIX. század második feléig a mezőgazdasági termelés, elsősorban a szőlő- és bortermelés, gyümölcstermesztés jellemző a településre, melynek Budapest jelentette a piacot. Az 1870-es években azonban ezt a települést sem kerülte el a filoxéra járvány. A lakosság mind nagyobb hányada vállal munkát Budapesten. A harmadik katonai felmérés (1872-1884 között) a mezőgazdasági termelés kiterjedése kis mértékben növekedett, ahogy a település is nőtt. A szőlő mellett dominánssá vált a gyümölcstermesztés, és egy új gyümölcsös is megjelent a lakott terület északi határában. A negyedik katonai felmérésen (1896-1914 között) a gyümölcsösök kiterjedése tovább növekedett. A település nagysága és az erdőterületek dominanciája továbbra is változatlan. Korányi Frigyes kezdeményezésére 1900-ban indult meg közadakozásból (az azóta Budapesthez csatolt területen) az első magyar tüdőszanatórium építése, amely 1906-ban a Milánói Világkiállításon elnyerte a "Gran Premio" díjat. Később a jó levegő és a szép környezet több szanatóriumot is ide vonzott. Elkezdődött a település iparosodása is. 1919-ben megalakult az ipartestület és 1930ban már közel 60 féle szakmát űztek a községben. Budakeszi és Budapest határa többször változott. Budakeszit kellemes klímájáért, szép környezetéért a fővárosi középréteg szívesen felkereste. Jelentős bevételi forrást jelentett a helybélieknek, hogy nyaranta lakásuk egy részét üdülőnek adták ki. A háború után az ipari hagyományok nem folytatódtak. Inkább mezőgazdasági, erdőgazdálkodási üzemegységeket telepítettek Budakeszire. A település népességének megduplázódását az 1965-től induló lakótelepi építkezések, a budapesti lakásárak növekedése, a jó közlekedési kapcsolat és a szép környezet segítette elő. A település kiránduló és üdülőhely-jellege megmaradt, kertvárosi jellegét megőrizve iparában csak a kisipar számára engedett teret. c) településkép és utcaképek Budakeszi a központjában hagyományos, földszintes jellegű település, amelyből csak helyenként emelkednek ki a templomok és közintézmények, és törik meg az utcaképet a lapos tetejű kereskedelmi épületek. A központtól nyugatra az 5 szintesnél nem magasabb, de általában 2-3szintes lakótelepek, valamint az ezredforduló tájékán épült lakóparkok, társasházak határozzák meg a városképet.


3


Délen a gazdasági használatból adódó jelleg uralkodik. A folyamatosan beépülő területen a gondozott növénytelepítéseknek köszönhetően általában a városkép oldott, szellős. Makkosmária zártkertből átalakuló lakóterület, élénk domborzattal és dús növényzettel, ahol a kis zártkerti házikók nagy alapterületű villákkal váltakoznak. Nagyszénászug kertes mezőgazdasági terület, ahol szinte minden kis telken áll épület. A tájat a magaslatokat elfoglaló erdő, kisebb részben az alacsonyabban fekvő termőföldek határozzák meg. A külterület nagyobbik része kevéssé beépített, kivéve a speciális használatú területeket: elsősorban a sportrepülőtér, a Pilisi parkerdő központja, Vadaspark. A város képében meghatározó a Budapest közigazgatási területén megépült Országos Rehabilitációs Intézet a város léptékéhez nem illeszkedő tömbje. d) településszerkezet és területhasználat A területhasználat a fentiek szerinti kronológia szerint alakult ki, jól elhatárolható jellegű és rendeltetésű településrészekkel. Részletesen a Településfejlesztési Koncepcióhoz és a Településrendezési Eszközök felülvizsgálatához közösen készült megalapozó vizsgálat mutatja be. e) településkarakter: telekszerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok A település karakterére vonatkozó ismertetést a Településfejlesztési Koncepcióhoz és a Településrendezési Eszközök felülvizsgálatához közösen készült megalapozó vizsgálat I. 14. fejezete, az építészeti, városképi szempontból sajátos jellegű településrészenként mutatja be részletesen. Összefoglalva: Budakeszi beépített részei, fekvésük és kialakításuk függvényében eltérő jellegűek. Az 1945 előtt beépült részek alkotják a település magját, egyben központját is. Itt a telekszerkezet és beépítési mód hagyományos, zártsorú, hézagosan zártsorú vagy oldalhatáron álló. Az épített örökség szempontjából értékelendő épületállomány a Pilisi Parkerő Zrt. központját és a Makkosmáriai templomot kivéve ebben a városrészben található. A második világháborút követően a város beépített területe nyugati irányban, a völgy felé bővült, több ütemben. A nyugati városrészben az 1970-es években 2-4 szintes lakótelepek épültek, és a város helyt adott az akkor „korszerű kertes”-nek nevezett kísérleteknek (sorházak).


4


A gazdasági terület a város belterületének déli határában folyamatosan, jó színvonalon épül be. Az épületek volumene illeszkedik a város léptékéhez. A beépítés sűrűsége megfelelő. f1) műemlékek, országos védettség Nyilvántartott műemléki értékek (A műemlékekre vonatkozó adatokat a Forster Központ szolgáltatta, 2015. márciusban). törzsszám

azonosító

6927

16045

6930

cím

Jókai u.

név

Kálvária kereszt

Műemlék

Római katolikus templom ex-lege Műemléki műemléki környezete környezet

19443

hrsz

védelem 1166

bírság kat.

III.

1, 17, 18/1, 24, 25/1, 25/2, 867/1, 868,869, 872/3, 873, 877, 878, 880/3

6926

6929

Jókai Mór utca 12. Lakóház

6927

6927

Jókai u.

Kálváriakápolna

Műemlék

1166

III.

6929

6924

Fő utca 187.

Lakóház

Műemlék

25/3, 25/4, 25/5, 25/2

III.

Fő út

Római katolikus templom

Műemlék

879

II.

(Fő utca 239.)

Kőkereszt

Műemlék

879

III.

6921

Külterület

Erdőgazdaság központi épülete

Műemlék

0177/2, 0178/9, 0178/4, 0178/10

III.

6928

Jókai Mór utca 10. Klasszicista villa

Műemlék

1175

III.

6925

Fő utca 206208.

Műemlék

867/1, 867/2

III.

6926

Római katolikus Vöröshadsereg kápolna u. 239. (Segítő Szentek)

Műemlék

1606/1, 1606/2, 1606/3

III.

6930

6922

Műemlék

1174/2

III.

Vörös Hadsereg útja 6931 9185 10617 10618

10619

6923

Iskolaépület, volt Bagolyvár

(A Vörös Hadsereg u. ma Fő utca)


5


A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 40.§, mely ex lege határozta meg a műemléki környezetet, 2013. I. 1-től hatályát vesztette. 2015. március 11-étől az örökségvédelmet érintő szabályok megváltoztak. 2015. december 31. napján a III. bírságkategóriába sorolt műemlékek 2016. január 1-jétől nem műemléknek, hanem nyilvántartott műemléki értéknek minősülnek, a műemléki környezetük megszűnik. Az I. és II. kategóriába sorolt műemlékeknek a védettségüket elrendelő jogszabályban kell meghatározni a műemléki környezetet. Egyéb országos műemléki védettség (történeti táj, műemléki jelentőségű terület, történeti kert, temető és temetkezési emlékhely, kiemelt nemzeti emlékhely, nemzeti emlékhely, történeti emlékhely) Budakeszin nincs. A Forster központ térképi adatszolgáltatása:

Az adatszolgáltatás vizsgálandó elemei: 1. Az erdészeti központ (törszszám: 9185) a 0178/10 hrsz telken található. 2. A Római katolikus kápolnaként megnevezett (másik nevén Schieli kápolna) objektumhoz jelölt helyrajzi számok az egész Fő utcát felölelik, a korábbi telekből és annak megosztásból fakadóan. A kápolna időközben önálló telekre került, melynek helyrajzi száma 1606/1. 3. A 6929 törzsszámú lakóház (Fő utca 187.) vizsgálni szükséges, hogy a védettség minden telekre ki kell-e terjedjen? f2) épített környezet helyi védelme, területi és egyedi Budakeszinek nincs helyi értékvédelmi rendelete, a helyi jelentőségű örökséget a HÉSZ által védik. A 2005-ben elfogadott és a készülő új szabályozási terv is lehatárolja a védendő szerkezetű településrészt.


6


A lehatárolt településmag a tervezetben nő: belekerül az Erdő utca és a településhatár közötti terület és a nyugati irányban is megnő egy teleksornyit, így gyakorlatilag védetté válik az 1945 előtti teljes település. Az 1990-es években elkészült az egyedi helyi védelemre érdemes épületek listája, egyfajta értékleltárként (készítette a VÁTI). A listát 2011-ben felülvizsgálták (készítette: Bártfai-Szabó Gábor építész, vezető tervező). A felülvizsgálat során törlésre javasoltak épületeket és újabb épületek is felkerültek a listára. „A tanulmány feladata a fentiek mellett az 1990-91-es felmérések, majd az ez alapján született védendő épületek listájának felülvizsgálata, naprakész állapotra hozása volt. A településközpont épületállománya az elmúlt 20 évben jelentősen megváltozott, sok épület eltűnt, átalakult, elvesztette arculatát. Annak érdekében, hogy ez a folyamat ne folytatódjon, esetleg visszafordítható váljék, sok a feladat. Igyekszünk rámutatni a megmaradt értékekre, lehetőségeket megfogalmazni az adott helyzetben védelemre, állagmegóvásra, továbblépésre.” Összesen 244 épületet vizsgáltak meg, és írtak le részletesen, majd fogalmaztak meg reális, vagy kevéssé reális javaslatokat. Két kategóriába sorolták a felvett épületeket, az 1-be azok kerültek, amelyek minden elemükben védettek (57 épület), a 2-ba azok, amelyek elsősorban tömegükkel, beépítési módjukkal őrzik a hagyományokat (187 épület). A településrendezési eszközök felülvizsgálata során a Belterület Szabályozási Terve az 1-es kategóriába sorolt épületeket javasolja védelemre (lista az örökségvédelmi hatástanulmány mellékletében). A Helyi Építési Szabályzat tervezetének előírásai a védett településszerkezetre és a védelemre javasolt épületekre (A védett településmag területére és a védelemre javasolt épületekre vonatkozó sajátos előírások, 7. §): (1) A település táji és épített környezete értékeinek védelme érdekében meg kell őrizni az évszázadok során kialakult védett településmag településszerkezetét és jellegzetes arculatát. A védett településmag a 2. mellékletben került lehatárolásra. (2) A védett településmagon belül elhelyezett épületekre vonatkozó előírások: a) Az épületek külső határoló szerkezetein hagyományos, vagy azokhoz illeszkedő anyagokat kell alkalmazni. b) Új épület, vagy új tetőszerkezet építésekor az utcai telekhatártól számított 8 m-en belül ba) a tető csak 38° és 45° közötti lehet, bb) az épület ereszvonala az eredeti, vagy annál alacsonyabb maradjon, vagy legfeljebb 1 m eltéréssel alkalmazkodjon a szomszédos épületekéhez. c) A kerítések, kapuk hagyományos megoldással, természetes felhasználásával épüljenek, az adott utca hagyományainak megfelelően.


anyagok

7


d) Épület utcai homlokzatán a gépkocsitároló kapujának szélessége az utcai homlokzat hosszának legfeljebb 1/10-e lehet, az alábbi kivétellel: - a két oldalhatár között teljesen beépült telek utcai határvonalán legfeljebb 3 m széles kapu is biztosíthatja a gépkocsik telken belüli elhelyezését. e) A portálokon fából készült zsalutáblák alkalmazhatók. Ezek belső felülete az általános előíráson felüli méretű reklámtábla is lehet. f) Reklámvilágítás, cégérek megvilágítása csak pontszerű, rájuk irányított fényforrással történhet. (3) Helyi védelemre javasolt épületek az alábbi szabályok alkalmazásával újíthatók fel, építhetők át és bővíthetők: a) az épületek utcai, vagy önállóan védelemre javasolt homlokzatán az arányok, a homlokzati díszítések, párkányzatok, ablakkeretezések, a nyílászárók ritmusa, a szélessége megőrzendő, anyaga nem változtatható meg, b) a tetőhéjalás anyaga csak hódfarkú, vagy hornyolt agyag cserép lehet, c) az utcai homlokzaton és az attól számított 8 m széles sávon belül a tető hajlásszöge és a homlokzatmagasság nem változtatható meg, d) tetőablak az utcai homlokzaton, vagy a védelemre javasolt épületrészen tetősíkban fekvő, vagy a tetőfelület függőleges vetületének 1/10-én hasáb formájú tetőfelépítményben álló lehet, e) oromfalas, keresztszárny nélküli épület csak a védett oromzat megőrzésével, az oromzattól legalább 5 m távolságban, az oromzattal azonos hajlásszögű tetővel kialakított épületszárnnyal bővíthető, f) új utcai portál kialakításakor meg kell őrizni az eredeti nyílásrendet, fal- és nyílásarányokat. (4) A védett településmagon belül a telkek csak intézmények számára és meglévő kereskedelmi egységek legfeljebb 1 telket igénybe vevő bővítése céljából vonhatók össze.

g) az örökségi értékek elemzése Budakeszi épített örökségének országos védelem alatt álló építményei 3 kivétellel (klasszicista villa, Jókai u. lakóház, Fő u. lakóház) állami, önkormányzati vagy egyházi tulajdonban vannak. A 10 védett objektumból 2 kereszt és kettő kápolna, így tulajdonképpen 6 épületről beszélhetünk. A 10 emlékből 5 egyházi rendeltetésű. A 10 védett objektumból 4 a Jókai utcában, 5 a Fő utcán található. 2016. január 1-től Budakeszin 1 műemlék marad, a római katolikus templom. Ennek kijelölt műemléki környezetében helyezkedik el a 6929 törzsszámú Fő utca 187. lakóház és a 10618 törzsszámú volt Iskolaépület, Bagolyvár. TT1-PLANNER-T KONZORCIUM

8


h) területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggésrendszerében. Minden épületet használnak. Használatuk általában az eredeti. A területhasználat megfelel az örökségi értékeknek. A műemlékek állapota megfelelő, bár legtöbbjük felújításra szorul. A Fő utva római katolikus templom körüli részét és a Schieli (Szent Kereszt kápolna) környezetét a közelmúltban felújították. A Jókai utca közterületei megújításra várnak. Itt fokozottan kell ügyelni arra, hogy a közterület megújítása és az új épületek léptékükkel, anyaghasználatukkal, formavilágukkal a kialakult hangulathoz alkalmazkodjanak. A helyi védelemre javasolt épületek 1 (Makkosmáriai templom), a műemléki értékek 1 (erdészeti központ) kivétellel a védett településrészen belül, vagy annak határán helyezkednek el.

2. VÁLTOZTATÁSI SZÁNDÉKOK a) településhálózati és tájhasználati változás A településhálózatot, a történelmileg kialakult kapcsolatrendszert az M0 gyorsforgalmi út fogja alapvetően megváltozatni. A tájhasználat a 2002-ben elfogadott településszerkezeti tervben elhatározott változtatásokból származhat. A változás lassú, időben elnyúló folyamat, ezért a település szerves fejlődéseként is értelmezhető. b) településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változás A település beépítésre szánt területei lassan növekednek. A beépítettség változása a már korábban szabályozott területek telkenkénti beépüléséből származnak. Egyetlen tényleges, nagyobb nagyságrendű változtatás a strandterület kijelölése. Beépítésre ne szánt terület, mégis, a rendeltetésből adódóan a környezet léptékétől idegen méretű épület elhelyezésének igénye is felmerülhet tanuszoda rendeltetéssel. A kis beépítettség lehetővé teszi, és az önkormányzat eddig megvalósult közelmúltbani építéseinek színvonala valószínűsíti az épület tájba illesztését. c) infrastrukturális változás Infrastrukturális változások: 1. a területrendezési tervekben jelölt tervezett országos utak: M0, elkerülő út 2. új szennyvíztisztító (megvalósult) 3. javasolt kerékpárút-hálózat


9


d) népesség, életmód, társadalom, kultúra változása Budakeszi településfejlesztési koncepciója a meglévő értékek kiteljesítését célozza. Jelentős, gyors változás nem valószínűsíthető.

3. HATÁSELEMZÉS a) történeti településhálózati következmények Leginkább az M0, kisebb mértékben az elkerülő út, de még olyan, a településtől független változások, mint az M4 metró is megváltoztatja a kialakult kapcsolatrendszert. Ha megszűnik az átmenő forgalom a Fő utcán, az utca élhetőbb lesz, de a kereskedelem hatóköréből kikerülnek a környező települések. Ezzel együtt erősödhetnek a kapcsolatok az észak-budai régióval, így a gazdasági területek, mint munkahelyek felértékelődnek. Az alvóváros jelleg csökkenhet. A közösségi közlekedés dél-buda irányú fejlesztése erősíti a kapcsolatot Budaörssel és Dél-Budával. b) természeti, táji hatások A külterület leginkább a mezőgazdasági területek igénybevétele, de a szőlőművelés felhagyása, a korábbi szőlők parlagon hagyása, gyomosodása is megváltoztatja. Ebből a szempontból a településfejlesztési koncepció a mezőgazdaság támogatását veszi célba. A településrendezési eszközök felülvizsgálata során új beépítésre szánt terület nem került kijelölésre. c) a településkép feltárulásának változásai A településkép feltárulását a területrendezési tervekben elhatározott úthálózatfejlesztések és a korábban megkezdett gazdasági területek fejlesztése változtatja meg a legnagyobb mértékben. Kisebb mértékű változás a korábban kijelölt és részben szabályozott lakóterületek lassú beépülése, új középületek megvalósulása. Környezetvédelmi, természet, és településkép-védelmi okból az M0 gyorsforgalmi út azon változata támogatható, amelyik a településtől távolabb, 2 szakaszon alagútban vezetett. A településképet meghatározó erdők területe nem csökken. d) régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei A régészeti munkarész ismerteti.


10


e) történeti térbeli rendszerek alakulása A történeti településmag szerkezetét a helyi építési szabályzat előírásai védik. A város folyamatosan változó rendszer. A településfejlesztési koncepció és a településrendezési eszközök a változások rendezett és tervezett keretek között tartására vállalkozhatnak, és biztosíthatják a változások ütemének kezelhetőségét és végső soron a szerves fejlődés lehetőségét. A több száz éve tartó folyamat során Budakeszi agrár jellege folymatosan szorul vissza, miközben a természeti környezetet nem károsító, magasan képzett munkaerőt alkalmazó termelés kerül előtérbe. Az erdőknek köszönhetően megmarad a „zöld” jellege, és erősödik a történelmileg kialakult turisztikai vonzereje. f) műemléki együttesek, műemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentőségének alakulása a tájban, településszerkezetben, épített környezetben, a település életében Budakeszi Településfejlesztési Koncepciója kifejezetten támaszkodik az épített értékekre, célrendszere tartalmazza ezek fejlesztését. g) műemlékek megújulásának és fenntarthatóságának gazdasági esélyei Az egyházi kézben lévő műemlékek fenntartása megoldottnak látszik. A magántulajdonú épületek megújítására a települési önkormányzatnak kevés ráhatása van, de a környezetük rendezésével (Jókai utca) ezek az épületek felértékelődhetnek, így a fenntartás gazdasági esélyei nőnek. A Pilisi Parkerdő központjának erdőből beépítésre nem szánt különleges területfelhasználásúba sorolása lehetőséget ad egy széles körű hasznosításra, így lehetőség nyílik az örökségi értéknek legmegfelelőbb rendeltetés megvalósítására. h) településkarakter változásának hatásai A település karaktere megőrzendő, jelentős változás nem tervezett. i) környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései A Fő utca forgalmi terhelése akadályozhatja az örökségi értékek használatát, veszélyezteti állagukat. Az erdészeti központ használatát akadályozhatja az M0 gyorsforgalmi út és annak Telki úti csomópontja. Az építés esetlegesen veszélyezteti állagát és környezetének állapotát.


11


j) folyamatok iránya, visszafordíthatósága, A településrendezési folyamatok nem visszafordíthatók. k) kárenyhítés lehetősége, költsége, illetve ellentételezésének lehetőségei Károk nem ismertek.

4. KÖZÉRTHETŐ, EGYÉRTELMŰ ELBÍRÁLÁSRA ALKALMAS ÖSSZEFOGLALÓ Budakeszi Településfejlesztési Koncepciója a korábbi fejlesztési irányokat nem változtatja meg alapvetően, elsődleges értékként fogalmazza meg az épített és táji környezet értékeinek megóvását, fejlesztését. A településrendezési eszközök új beépítésre szánt területet nem jelölnek ki. A térszerkezetet, településhálózati kapcsolatrendszert gyorsforgalmi út megépülése fogja megváltoztatni.

elsősorban

az

M0

Az épített örökség védettségét és fejlesztését szolgálják a településfejlesztési koncepció és a településrendezési eszközök. A helyi építési szabályzat és a szabályozási tervek együttesen védik a kialakult településszerkezetet, és helyi egyedi védelemre javasolnak 57 épületet. 5. NYILATKOZAT Alulírott Nemesánszky Ildikó okleveles építészmérnök, mint az örökségvédelmi hatástanulmány készítője nyilatkozom, hogy Budakeszi településfejlesztési Koncepciójában és Településrendezési Eszközeinek felülvizsgálata során tervezett megoldások megfelelnek az örökségvédelmi jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, továbbá, hogy az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítésére jogosultsággal rendelkezem. Budapest, 2015. július 22.

Nemesánszky Ildikó


12

MELLÉKLET BUDAKESZI ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY 2015., ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG munkarészéhez: HELYI VÉDELEMRE JAVASOLT ÉPÜLETEK BUDAKESZI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEIHEZ A 314/2012. (XI. 8.) 38. § SZERINTI VÉLEMÉNYEZÉSRE 2015. július

HELYI VÉDELEMRE JAVASOLT ÉPÜLETEK Ba_07, Batthyány utca 7. HRSZ: 1723

Ba_39, Batthyány u. 39. HRSZ: 1421

Ed_03, Erdő utca 3. HRSZ:1440




Ed_51, Erdő utca 51. HRSZ:1391/1



1




Ed_94, Erdő utca 94-96. HRSZ: 996/2

Ed_97, Erdő utca 97. HRSZ: 908

Ed_100, Erdő utca 100-102. HRSZ: 1003/3,1003/4


Ed_118, Erdő utca 118. HRSZ: 1018/2



2



Ek_21, Erkel utca 21. HRSZ: 1513

F_07, Fő utca 7. HRSZ: 1609

F_27, Fő utca 27. HRSZ: 1791/1

F_59, Fő utca 59. HRSZ: 1827/1

F_60, Fő utca 60. HRSZ: 1425

F_72, Fő utca 72. HRSZ: 1416

F_83, Fő utca 83. HRSZ: 1845


3


F_87, Fő utca 87. HRSZ: 1416

F_89, Fő utca 89. HRSZ: 1416

F_138, Fő utca 138. HRSZ: 929

F_148, Fő utca 148. HRSZ: 920/1

F_155, Fő utca 155-157. HRSZ: 1903,1904

F_167, Fő utca 167. HRSZ: 6/1

F_176, Fő utca 176. HRSZ: 896

F_178, Fő utca 178. HRSZ: 893


4


F_180, Fő utca 180. HRSZ: 892

F_192, Fő utca 192. HRSZ: 880/3

F_203, Fő utca 203. HRSZ: 37/1

F_207, Fő utca 207. HRSZ: 40/1

F_208, Fő utca 208. HRSZ: 867/1

F_209, Fő utca 209. HRSZ: 40/1

F_212, Fő utca 212. HRSZ: 863

F_220, Fő utca 220. HRSZ: 846


5


F_238, Fő utca 238. HRSZ: 823

F_239, Fő utca 239. HRSZ: 107

Gy_16, Gyöngyvirág utca 16. HRSZ: 1539

J_01, Jókai utca 1. HRSZ: 979/1

K_12, Kossuth utca 12. HRSZ: 1378

K_14, Kossuth utca 14. HRSZ: 1377,1376

K_26, Kossuth utca 26. HRSZ: 1192

Ns_11, Nagy Sándor utca 11. HRSZ: 127

Pa_23, Pátyi út 23. HRSZ: 700/1

P_18, Petőfi utca 18-20. HRSZ: 1489,1488


6


P_30, Petőfi utca 30. HRSZ: 1473

R_14, Rákóczi utca 14. HRSZ: 1291

R_42, Rákóczi utca 42. HRSZ: 1270

Sz_141, Széchenyi utca 141. HRSZ: 2286

Vv_16, Virágvölgy utca 16. HRSZ: 1183




7

Budakeszi Településfejlesztési Koncepció és Településrendezési Eszközök

Örökségvédelmi hatástanulmány

RÉGÉSZETI MUNKARÉSZ

Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. augusztus

Budakeszi TRT felülvizsgálat 2015., Régészeti munkarész I. Vizsgálat Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány vizsgálati munkarésze Budakeszi Város Települséfejlesztési Koncepciójához, és egyben a Településrendezési Eszközök a település egész közigazgatási területére vonatkozó átfogó felülvizsgálatához készült a 39/2015. (III. 11.) Korm. Rendelet alapján. Fontos megjegyezni, hogy a régészeti lelőhelyekre vonatkozó adatok csak a készítés időpontjában rendelkezésre álló kutatási adatokat tükrözi. Újabb régészeti jelenség, lelőhely esetleges előfordulása nem zárható ki.

1. ábra: Nyilvántartott régészeti lelőhelyek Budakeszi Város területén

Archeo-Art Bt.

oldal 2

Budakeszi TRT felülvizsgálat 2015., Régészeti munkarész Régészeti örökség A közhiteles örökségvédelmi nyilvántartásában Budakeszi Város közigazgatási területén 20 darab azonosított régészeti lelőhely szerepel, melyek közül azonban háromhoz (58179, 58349, 59424) nem található lehatárolás. Ezek közül kettő lelőhely (58349, 59424) lehatárolása azok leírása alapján beazonosítható, ezért a tanulmányban és a tervben jelzésre is kerültek. Egy lelőhely (58179) pontos helyének a meghatározása továbbra is bizonytalan. A fentiek mellett meg kell említeni, hogy a Forster Központ adatszolgáltatásában 12 lelőhely (10064, 10065, 10066, 10067, 10068, 10069, 10071, 10072, 10073, 10074, 10076, 10077) esetében több lehatárolás is szerepel egy-egy azonosított lelőhelyhez kapcsolva. Az érintett lelőhelyek lehatárolásának egyeztetése alapján egyértelműen elkülöníthetőek a korábban pontatlanul rögzített és a 2010 környékén az MRT digitalizálása kapcsán felvett poligonok. Ennek eredményeként a pontatlan lehatárolások archiválását javasoljuk, melyek módosítását kezdeményezzük a Forster Központnál. Ebből adódóan a jelenlegi terven csak a megfelelő poligonok kerülnek megjelenítésre. Budakeszi régészeti örökségének bemutatása Őskor Az egykori Tangazdaság területén kora-újkőkori népesség települt meg a terepbejáráson talált nagyszámú a dunántúli vonaldíszes kultúrához (DVK) és a kottafejes díszítéséről nevezetes késő-zselizi kultúrához köthető leletanyagok alapján. Ugyanitt az egykori Kertészeti Főiskola munkásszállójának építése során is településhez tartozó jelenségeket, vastag kultúrréteget, méhkas alakú gödröket figyeltek meg. A Nagyszénási-zug oldalában, valamint a Pátyi út mentén a mára beépített területen terepbejárás és talajmunkák során középső-újkőkori településre utaló kerámialeleteket gyűjtöttek. A Budakeszi-árok K-i oldalán kora-bronzkori, a makói csoporthoz tartozó településre utaló leleteket gyűjtöttek. Az állami gazdaság területéről kevés szórvány korabronzkori lelet ismert. A Pátyi út mentén és a szomszédos Tangazdaság , valamint a Felszabadulási lakótelep területén egy jelentősebb kiterjedésű középső-bronzkori, a vatyai kultúrához köthető jellegzetes urna temető részei kerültek elő különböző munkálatok során. A temetőhöz köthető település nyomait a Pátyi út mentén feltételezik. A Hosszú-dűlő és a Tangazdaság területén késő-bronzkori, vélhetően az urnamezős kultúrához köthető település leleteit figyelték meg terepbejárás során. A Felszabadulási lakótelep területén kettő helyen is a fent említett kultúra urnatemetőjére utaló kerámialeleteket gyűjtöttek az 1960-as években. A gimnázium építése során 1960-ban kora-vaskori, a Hallstatt kultúrához köthető település leleteit figyelték meg. A Felszabadulási-lakótelep területén késő-kelta településre utaló kerámialeletek és egy kétélű kelta vaskard került elő. Római-kor A legtöbb régészeti lelőhely és emlék Budakeszi területén a római-korból került elő. Öt lelőhelyen került elő településre utaló lelet. Ezek közül kettő lelőhelyen a MittlereTheilung-Äcker és a szomszédos Hosszú-dűlő területén már a 19. században is megfigyeltek egy nagyobb villa rustica különböző épületeinek maradványait. A

Archeo-Art Bt.

oldal 3

Budakeszi TRT felülvizsgálat 2015., Régészeti munkarész Hosszú-dűlőben az 1860-as években Rómer Flóris épületdíszítő kőfaragványokat, egy áloszlopfő töredékleit és egy irattekercset tartó tógát viselő férfi alak szobor töredékét írta le. A Mittlere-Theilung-Äcker területén 1932-ben Gallus Sándor végzett kisebb ásatást, melynek eredményeként egy hypocaustummal és terrazzopadlóval, valamint festett vakolattal rendelkező igényes épület részlete került napvilágra. Később 1933-ban Kisvárday Gyula budakeszi tanító is kisebb feltárást végzett, melynek eredményeként szobortöredék került elő. Az épület jelentőségét mutatja, hogy Pest megye területén eddig ötnél kevesebb helyen került elő hypocaustummal rendelkező lakóépület. A települések nyomai mellett azonban mindösszesen három helyen ismerünk temetőkre utaló egyértelmű adatokat. A Város temetőjének keleti felén és annak keleti szomszédságában a Szél utca elejétől Széchenyi utcáig egy jelentős kiterjedésű kőláda síros késő-római temető lelőhelye ismert. A lelőhely egy része mára beépült nehezen kutatható, másik fele azonban jelenleg is hozzáférhető. A fentebb említett nagy temető mellett előkerült egy magányos kocsis temetkezés is a Széchenyi utcában egy emésztőgödör építése során 1976-ban, melynek hitelesítését 1999-ben Ottományi Katalin és Mráv Zsolt végezte el. Ennek eredményeként rekonstruálhatóvá vált egy gazdagon díszített kétkerekű utazó kocsi, melynek életnagyságú rekonstrukciója a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállításában látható.

1.ábra: A Budakeszin feltárt római-kori kocsi életnagyságú modellje az MNM kiállításában

A Csiki-hegyek alatt a Budakeszi-árok K-i partján Kisvárday Gyula által 1933-ban megfigyelt leletek alapján korábban feltételezett római-kori temető területén az új szennyvíztisztító telep építése során geofizikai felmérést és próbafeltárást végeztek negatív eredménnyel. Népvándorlás-kor A Felkeszi úton Siklósi Gyula, Darkó Jenő és Hosszú Péter telkein és a határos telkeken 1976 és 1978 között egy honfoglalás-kori temető közel 39 darab sírját sikerült leletmentések során megfigyelni és megmenteni. A laza szerkezetű, nem soros temető sírjai Ny-i tájolásúak voltak.

Archeo-Art Bt.

oldal 4

Budakeszi TRT felülvizsgálat 2015., Régészeti munkarész Középkor Budakeszi Város közigazgatási területén belül kettő darab a történeti forrásokból is ismert és beazonosítható települést ismerünk

2. ábra: Középkori Alkeszi templomának alaprajza

A korábbi a középkori Keszi, majd Alkeszi (Kezu inferior, Olkezu, Alkezy), melyet a tőle később kialakuló Felkeszitől való megkülönböztetés miatt neveztek át. A település a mai Város történelmi központjában található. A települést leghamarabb 1267-ben említik, mikor is a veszprémi püspök Albert pap ellen a keszi Szent György templom elfoglalása miatti per fellebbezését engedélyezte. Ekkor már a Buda környéki szőlőtermelő falvak közé tartozott, mely jellegét a 16. századig megtartotta. 1512-ben említik Alkezy Zakach György alkeszin örökölt kúriáját, melynek helye sajnos nem ismert. A település a törökkor folyamán lakott volt az adójegyzékek tanuságai szerint. Az itt élő magyar lakosság csak Buda visszafoglalásakor, a nagy hadjárat során hagyta el végleg a települést. Ezután német telepesek érkeztek ide. A ma álló római-katolikus templom déli oldala mellett tárta fel Siklósi Gyula a 12-13. századi és a 14-16. századi plébániatemplomainak falmaradványait. A korai kisméretű, félköríves szentélyzáródású templom egy eredetileg királyi alapítású kápolna volt, melyet Siklósi Gyula szerint a 12. században építhettek. Ezt a templomot bővítették nyugat felé a 12-13. század fordulóján, vélhetően egy karzattal. A 14. században a korábbi templom többségét elbontva, annak helyén, azonos tájolással egy nagyobb egyenes szentélyzáródású falpillérekkel megtámasztott templomot építettek. A nyugati felében, az ott megtalált oszlopalapozások alapján egy karzat is állhatott. A szentély északi oldala mellé egy sekrestyét, a nyugati végéhez egy tornyot építettek. A templom körüli temetőt kőfallal vették körbe. Ezt a templomot a 16. század elején átépítették. A korábbi helyére egy nagyobb méretű, elegáns gótikus, a nyolcszög három oldalával záródó formát kiadó új poligonális szentélyt építettek. A templomot a 18. században lebontották és annak köveiből a szomszédságában, eltérő tájolással a ma is álló barokk plébániatemplomot építették fel. Alkeszi falu kiterjedésére utal a Belterület lelőhelyen kívül a Felszabadulási lakótelepen előkerült késő-középkori telepleletek. Később, a mai belterülettől ÉNy-ra az Öde Kirchenwiesen lelőhelyen alakult ki Felkeszi település, melynek első említése Felkeszi Péter családnevével maradt fenn

Archeo-Art Bt.

oldal 5

Budakeszi TRT felülvizsgálat 2015., Régészeti munkarész 1327-ből. Felkeszi temploma 1365-ig szerepel a keszi dézsmáért folyó perben. Ez alapján a falu a szomszédos Alkeszihez hasonlóan a szőlőtermelő falvak közé tartozott. Szűz Máriának szentelt templomát 1513-ban említik utoljára. 1525-ben egy birtok csere után Sárkány Ferenc kesziben álló nemesi kúriáját említik, melynek pontos helyét nem ismerjük. Vélhetően már a török kor elején elpusztulhatott, mert a török defterekben pusztaként szerepel. Temploma a mai Pátyi úttól délre a Budakeszi-árokba vezető vízfolyás É-i oldalán állhatott, az ott megfigyelt kőfalra utaló omladék és a körülötte talált bolygatott embercsont alapján.

3. ábra: Budakeszi Város területén nyilvántartott régészeti lelőhelyek

Archeo-Art Bt.

oldal 6

Budakeszi TRT felülvizsgálat 2015., Régészeti munkarész II. Régészeti lelőhelyek védelme • Nyilvántartott régészeti lelőhely A 2001. évi LXIV. Kulturális Örökségről szóló törvény (továbbiakban Kötv.) 11. §-a alapján a területen nyilvántartott régészeti lelőhelyek általános régészeti védelem alatt állnak. III. Budakeszi régészeti lelőhelyeinek rövid bemutatása Lelőhely neve

Azon

MRT

Korszak

Jelenség

1.

Öde Kirchenwiesen

10062

7/4/1

középkor középkor középkor

település templom temető

2.

Állami Gazdaság, településrész mai neve: Darányi

10063

7/4/2

kora-bronzkor

település

3.

Mittleretheilungäcker (Farkashegyi repülőtér és környéke)

10064

7/4/3

római-kor

település épület villa rustica

4.

Hosszú-dűlő

10065

7/4/4

késő-bronzkor római-kor

település település épület villa rustica szobor

Archeo-Art Bt.

Nyilvántartott Hrsz. 0189/1, 0198/58, 0198/25, 0198/4, 0191/21, 0191/77, 0196/17, 0165/18, 0196/9, 0196/2, 0191/78, 0197, 0198/66, 0196/7, 0196/8, 0196/6, 0196/24, 0196/13, 0196/12, 0195, 0196/22, 0196/23, 0196/10, 0196/11, 0196/14, 0196/15, 0198/65, 0198/63, 0198/62, 0198/64, 0196/16, 0196/18, 0196/19, 0198/61, 0198/60, 0198/3, 0198/59, 0168, 0169/2, 0198/54, 0198/52, 0198/53, 0198/67, 0198/55, 0198/57, 0198/56, 0169/1 0165/18, 6684, 6628, 6692, 6693, 6694, 6695, 6696, 6674, 6678, 6683, 6688, 6681, 6682, 6680, 6689, 6679, 6676, 6677, 6626, 6627, 6634, 6635, 6637, 6636, 6639, 6624, 6625, 6623, 6621, 6633, 6632, 6629, 6658, 6630, 6687, 6685, 6631, 6686, 6640, 6675, 6638 072/40, 072/23, 072/22, 072/24, 075/1, 072/37, 072/38, 072/39, 071/2, 058/2, 060/5, 070/1, 072/20, 070/3 079/29, 076, 079/28, 079/27, 079/26, 079/24, 079/25, 079/23, 079/22, 079/21, 079/20,

oldal 7

Budakeszi TRT felülvizsgálat 2015., Régészeti munkarész 5.

Nagyszénásizug

10066

7/4/5

középső-újkőkor

település

6.

MRT 7. kötet 4/6. lh.

10067

7/4/6

kora-vaskor római-kor középkor középkor középkor

település település település templom temető

7.

Pátyi út

10068

7/4/7

középső-újkőkor középső-bronzkor középső-bronzkor

település település temető

8.

Tangazdaság (mai nevén: Szőlőskert)

10069

7/4/8

kora-újkőkor középső-bronzkor középső-bronzkor

település település temető

Archeo-Art Bt.

079/32, 079/19 063/442, 063/438, 063/437, 063/439, 063/440, 063/441, 063/452, 063/455, 063/445, 063/444, 063/443 912, 917, 916, 913, 899, 907, 908, 6/1, 7, 8, 15, 2, 4, 5, 3, 1, 16, 17, 18/1, 18/2, 878, 879, 868, 869, 880/3, 872/3, 883, 882, 873, 877, 876, 880/4, 24, 22, 2407, 1906, 12, 11, 13, 10, 14, 6/2, 9, 62, 29, 26, 28, 25/1, 21, 1821, 958, 915/1, 914, 910, 1814/2, 1814/1, 902, 906/5, 909, 911, 886/1, 889/1, 889/2, 895, 897/1, 891, 893, 894, 898, 897/2, 896, 900, 901, 897/7, 897/5, 897/8, 890, 886/2, 1903, 1905, 1904, 881/2, 884, 885, 892, 897/6, 887, 881/1, 888, 25/5, 19, 25/2, 25/3, 20, 25/4 689/1, 689/2, 677, 740/3, 739/1, 738/1, 738/2, 737, 742, 743, 744, 749/1, 700/2, 695, 691, 694, 693, 690/6, 690/3, 696, 700/1, 690/5, 656/4, 690/4, 676, 701, 692, 702, 703, 656/12, 698, 699, 672, 697, 673, 675, 674, 687/4, 687/1, 688, 678, 736, 687/3, 687/2, 690/1, 715, 680, 656/20, 679, 786, 787, 788, 755, 747/5, 749/4, 705/5, 705/2, 705/4, 756/2, 756/1, 749/2, 757/5, 759/2, 757/4, 752, 704, 762, 739/2, 763, 760/1, 760/2 2756/5, 2756/14, 2756/40, 2702/1, 2717/2, 2717/1, 2725, 2728, 2721, 2722, 2723, 2729, 2756/55, 2724, 2719, 2718, 2713, 2720, 2756/52, 2715, 2712, 2711, 2710, 2756/2,

oldal 8

Budakeszi TRT felülvizsgálat 2015., Régészeti munkarész 9.

Felszabadulási lakótelep (mai neve:?)

10. Temető, Széchenyi utca

Archeo-Art Bt.

10070

7/4/9

középső-bronzkor késő-bronzkor késő-vaskor, kelta római-kor középkor

sír temető település település település

10071

7/4/10

késő római-kor késő római-kor

temető sírkő

2756/3, 2756/4 228/2, 232, 233, 196, 231, 230, 234, 236, 239, 238, 235, 259/3, 259/1, 183, 181, 178, 177, 255, 172/1, 173, 169, 168, 164/1, 242, 158, 164/2, 163, 315, 295/2, 411, 409, 269, 300, 299, 311, 312, 301, 261, 302, 298, 314, 296, 313, 297, 310, 266, 362, 349, 346, 378, 343, 345, 316, 380, 379, 347, 350, 412, 417, 401, 400, 405, 404, 318, 393, 399, 396, 397, 398, 390, 394, 392, 395, 414/2, 414/1, 413, 386, 388, 385, 416, 384, 415, 402, 383, 382, 403, 406, 410, 317, 270, 288, 391, 361, 381, 293, 291, 237, 359, 353, 247, 260, 283, 354, 351, 258, 246, 251, 254, 268, 295/1, 229/2, 228/3, 263/1, 352/1, 352/2, 348, 287, 356, 357, 289, 360, 355, 267, 243, 294, 184, 265, 262, 223/2, 229/1, 227, 223/1, 284, 282, 257, 264, 330, 331, 334, 332, 333, 319, 240, 292, 259/2, 172/2, 248, 245, 249/2, 249/3, 244, 241, 290, 324, 321, 320, 387, 325, 252/2, 322, 323, 329, 285, 327, 358, 224, 326, 286, 328, 256, 253, 252/1, 249/1 196, 2402, 117, 120/2, 122, 121, 120/1, 119/2, 119/1, 118, 2407, 197, 200, 1906, 1908, 1900/1, 1897, 1907, 12, 11, 2286, 10, 2190/2, 2285, 1899, 1898, 2190/1, 2189/1, 2189/2, 2188, 2187, 2181/1, 2182, 2183, 2178, 2185/2, 2185/1, 2283, 2280,

oldal 9

Budakeszi TRT felülvizsgálat 2015., Régészeti munkarész 2284, 2278, 2277, 2276, 2186, 2184, 2279, 116, 64, 63, 1909, 2191, 2289, 2288, 1896, 1895, 1900/2, 1885, 1902, 1903, 1901/1, 1894, 1893, 1890, 2179, 1889, 1888 878, 868, 867/2, 867/1, 865, 862, 864, 866, 863, 861, 41/2, 40/1, 37/1, 859, 855, 847, 846, 858, 36/3, 36/4, 29, 30, 958, 860, 856, 857 067/18

11. Erdő utca

10072

7/4/11

római-kor római-kor

település szobor

12. Csiki-hegyek

10073

7/4/12

késő római-kor

sír

alatt 13. Kaptárfülkék

10074

7/4/13

középkor

kaptárfülke

14. Kert utca,

10075

7/4/14

kora-bronzkor késő-középkor

település település

10076

7/4/15

honfoglalás-kor

temető

10077

7/4/16

őskor római-kor Árpád-kor

kőeszköz kocsi sír település

középkor középkor római-kor

település fal temető

vaskor Árpád-kor

temető település

15

római-kor Árpád-kor

sír szórvány

124

Hársfa utca

15. Felkeszi út (Barackos)

16. Széchenyi utca 104- 106

17. Zsidó temető

25568

18. Lepes Gábor

58179

földje 19. Iskola udvara

20. Szél utca 8.

Archeo-Art Bt.

58349 10067 része 59424

7/4/10

081/11, 082, 081/10, 081/2 2561/2, 2501, 2567, 2573, 2565, 2558, 2560/2, 2562, 2564, 2559, 2561/3, 805, 2572, 2574, 2563, 2568, 2560/1, 2569, 811/2, 808, 2575, 809, 2576 2345, 2341, 2348, 2342, 2349, 2350, 2410/5, 2351, 2352, 2353, 2410/6, 2410/7, 2410/8, 2410/3, 2410/4 24, 34, 33, 35/1, 27, 29, 37/2, 35/3, 35/2, 36/5, 38, 36/2, 31, 26, 28, 25/1, 23 0195 nem ismert

oldal 10

Budakeszi TRT felülvizsgálat 2015., Régészeti munkarész IV. A tervezett módosítási szándékok bemutatása Fejlesztési területek, módosuló területfelhasználások 3.1. A KORÁBBI TSZT-BEN ELHATÁROZOTT FEJLESZTÉSI TERÜLETEK, MÓDOSULÓ BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETFELHASZNÁLÁSOK Fejlesztési Funkció a hatályos TSZT Tervezett funkció jelen ter. Megnevezés szerint TSZT szerint sorszáma Korábbi TSZT-ben elhatározott fejlesztési területek módosuló területfelhasználással (beépítésre szánt terület marad) Kereskedelmi-gazdasági Káposztás Vegyes terület, terület 060/109-51 hrsz. Domb Budakeszi-árok mentén a és utca, a Kert utca és telken belüli 10m-es Különleges sportNagyszénászug között zöldsávval rekreációs terület A repülőtérrel határos területsáv beépítésre Repülőtértől északra fekvő Különleges sportszánt különleges b terület délkeleti nyúlványa rekreációs terület terület—repülőtéri funkcióhoz kapcsolódó fejlesztés fejlesztési Korábbi TSZT-ben elhatározott fejlesztési terület változatlan területfelhasználással (tervezett beépítésre szánt területek) 1 0198 hrsz. Kertvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület Pátyi út és az elkerülő út Tartalék temető területe 2 találkozási pontja Tartalék temető területe közelében KereskedelmiKereskedelmi-szolgáltató 3 Budaörsi út keleti oldala szolgáltató gazdasági gazdasági terület terület Repülőtértől északra fekvő KereskedelmiKereskedelmi-szolgáltató 4 terület Budaörsi út melletti szolgáltató gazdasági gazdasági terület része terület Különleges sportKülönleges sport5 Pátyi út menti területek rekreációs terület rekreációs terület marad kereskedelmiszolgáltató gazdasági terület, de egy része, ha szükséges a Kereskedelmi-gazdasági földhivatallal való 6 0113 hrsz. terület egyeztetések során más területek javára kikerülhet a fejlesztési területek közül, kivéve a 0113/1 hrsz.-ú területet Budakeszi árkon túli, Különleges sportKülönleges sport7 jórészt önkormányzati rekreációs terület rekreációs terület terület, 067. hrsz. Kereskedelmi-gazdasági Kereskedelmi-gazdasági 8 120 hrsz. Pátyi út mentén terület terület Korábbi TSZT-ben és SZTben meghatározott területfelhasználás módosulása (beépítésre szánt, szabályozott területek területhasználatának változásai) A Etheles park déli teleksora Kertvárosias lakóterület Kisvárosias lakóterület funkcióváltó önkormányzati Kertvárosias lakóterület B településközponti terület telek Kertvárosias lakóterület C Dózsa György tér településközponti terület D

Archeo-Art Bt.

Bezárás alatti Szennyvíztisztító telep

Különleges hulladékgazdálkodási és

Intézmény terület

oldal 11

Budakeszi TRT felülvizsgálat 2015., Régészeti munkarész

E1 E2, E3

területe és a kapcsolódó Gksz terület Makkosmária intézményterülete Makkosmária településközponti területe

Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület Központi vegyes

Kertvárosias lakóterület

Településközponti vegyes

Kertvárosias lakóterület

5. ábra: Budakeszi Város területén nyilvántartott régészeti lelőhelyek és a módosítási területek 1

Archeo-Art Bt.

oldal 12

Budakeszi TRT felülvizsgálat 2015., Régészeti munkarész 3.2. JELEN TSZT FELÜLVIZSGÁLAT KERETÉBEN MÓDOSULÓ BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Fejlesztési Funkció a hatályos TSZT Tervezett funkció jelen ter. Megnevezés szerint TSZT szerint sorszáma Módosuló beépítésre nem szánt területfelhasználású területek Különleges beépítésre korlátozott mezőgazdasági I Teleki út mentén nem szánt rekreációs, terület sport terület Pilisi Parkerdő Zrt. Különleges beépítésre II Budakeszi Erdészet védelmi erdőterület nem szánt Központja rendezvényterület Budakeszi Erdészeti Különleges beépítésre III védelmi erdőterület Arborétum nem szánt arborétum közigazgatási határ mentén Különleges beépítésre IV a Telki út déli oldalán fekvő védelmi erdőterület nem szánt terület— terület lovarda közigazgatási határ mentén Különleges beépítésre V a Telki út északi oldalán védelmi erdőterület nem szánt terület— fekvő terület, erdészház erdészház Különleges beépítésre Budakeszi Vadaspark VI védelmi erdőterület nem szánt terület— jelenlegi területe vadaspark Budakeszi Erdei Kalóz VII védelmi erdőterület Közjóléti erdőterület Kalandpark területe Budakeszi vadaspark VIII védelmi erdőterület Közjóléti erdőterület fejlesztési területe Présházas mezőgazdasági Általános IX terület mezőgazdasági terület Korlátozott mezőgazdasági Általános X terület mezőgazdasági terület XI Gazdasági erdőterület Védelmi erdőterület Korlátozott funkciójú XII Védelmi erdőterület mezőgazdasági terület Meggyes körüli szántón és általános XIII gyümölcsösön tervezett védelmi erdőterület mezőgazdasági terület erdők

Archeo-Art Bt.

oldal 13

Budakeszi TRT felülvizsgálat 2015., Régészeti munkarész

6. ábra: Budakeszi Város területén nyilvántartott régészeti lelőhelyek és a módosítási területek 2

Archeo-Art Bt.

oldal 14

Budakeszi TRT felülvizsgálat 2015., Régészeti munkarész IV. A tervezett módosítási szándékok hatása a régészeti örökségre Régészeti lelőhelyeket érintő módosítási szándékok A tervben szereplő vizsgált módosítási, illetve fejlesztési szándékok jelentős többsége nem érint ismert, nyilvántartott régészeti lelőhely területét. 3.1. A korábbi TSZT-ben elhatározott fejlesztési területek, módosuló beépítésre szánt területfelhasználások •

Korábbi TSZT-ben elhatározott fejlesztési területfelhasználással (beépítésre szánt terület marad)

területek

módosuló

A b fejlesztési terület egyértelműen érinti a nyilvántartott 10064 lelőhely területét és beépítés esetén veszélyeztetheti annak állapotát. A Farkashegyi Repülőtértől északra fekvő terület délkeleti nyúlványának a hatályos tervben szereplő különleges sport-rekreációs területből a repülőtérrel határos területsávban beépítésre szánt különleges terület-repülőtéri funkcióhoz kapcsolódó fejlesztési terület kialakítása egyértelműen veszélyeztetheti a római-kori villa rustica jelentős értéket képviselő épületegyüttesének lelőhelyét. A területen a korábbi bolygatások ellenére is az 1932-ben végzett feltárások és a felszínen is megfigyelhető maradványok alapján jelentős, el nem bontható felszín alatti épített emlékekkel, illetve a villához kapcsolódó egyéb objektumokkal kell számolni. Gallus Sándor feltárása során egy hypocaustummal rendelkező és szobrokkal díszített módos lakóépületet figyelt meg, melyhez hasonló rendkívül kevés található Pest megyében. Mindezek alapján a tervezett fejlesztési szándék felülvizsgálatát és újragondolását javasoljuk, mert a vizsgált területen a régészeti emlékek további bolygatásának elkerülésére kell törekedni. A terület esetleges beépítése során megelőző feltárás elvégzésének kötelezettségével kell számolni a beruházás terhére. Ugyanakkor a területen eddig megfigyelt épületmaradványok alapján várható egyéb épített emlékek előkerülése esetén azok megtartását, konzerválását és műemléki bemutatását is biztosítani kell, mely akár a teljes projekt meghiúsulását is jelentheti. Az érintett területen a további tervezés megalapozásához célszerű lenne egy roncsolásmentes és költséghatékony régészeti geofizikai felmérést elvégezni, amely alapján lehetőség nyílhat a konkrét felszín alatti emlékek feltérképezésére. Ez alapján egyértelműen megtervezhető lenne a terület hasznosítása. •

Korábbi TSZT-ben elhatározott fejlesztési terület területfelhasználással (tervezett beépítésre szánt területek)

változatlan

Az 1. fejlesztési terület érinti a nyilvántartott 10062 lelőhely területét. A korábbi terv alapján fennmaradó beépítési lehetőség veszélyeztetheti a lelőhelyen korábban megfigyelt kora-bronzkori település emlékeit. A területen az MRT 7. kötetének készítése során végzett terepbejárások alkalmával figyelték meg a lelőhelyet, melynek pontos felszín alatti kiterjedéséről és állapotáról, ez által a veszélyeztetettség pontos mértékéről nincs információnk. A lelőhely érintett területén a régészeti rétegek bolygatására alkalmas munkálatok elkerülésére kell törekedni. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor a beruházás terhére megelőző feltárást kell

Archeo-Art Bt.

oldal 15

Budakeszi TRT felülvizsgálat 2015., Régészeti munkarész végezni. A 7. fejlesztési terület közvetlenül szomszédos a veszélyeztetett római-kori villa rustica (10064) lelőhelyét. A tervezett beépítésre szánt különleges sport és rekreációs terület fejlesztése során figyelembe kell venni, hogy a szomszédos lelőhelyen található jelentős lelőhely emlékeinek teljes felszín alatti kiterjedése nem ismert. Számolni kell az emlékek hosszú távú bemutatási igényével és ezáltal annak látképével kapcsolatos kérdésekkel a jövőben. •

3.2. Jelen TSZT felülvizsgálat keretében módosuló beépítésre nem szánt területek.

A X. jelű fejlesztési területek érintik a 10062, 10063, 10064, 10065, 10066 lelőhelyek területeit. A tervezett módosítások jellege, azaz korlátozott mezőgazdasági területből általános mezőgazdasági területbe történő átsorolása csak abban az esetben befolyásolja a lelőhelyek állapotát, ahol jelenleg művelés alatt nem álló gyepes területen szántóművelés jelenhet meg az átsorolás következményeként. Ezen esetekben a jelenlegi gyepes állapot fenntartására kell törekedni, mert az teszi lehetővé a régészeti emlékek megőrzését a bolygatással járó szántóföldi műveléssel szemben. A régészeti örökség védelmével kapcsolatos feladatok, költségek A) Nyilvántartott régészeti lelőhely esetében A régészeti lelőhelyeken megvalósuló tevékenység, építmény, létesítmény engedélyezésére irányuló eljárásokban a 39/2015. (III. 11.) Kormány rendelet (a továbbiakban Korm. rendelet) 3. § (a) pontja és 1. számú mellékletének 13. pontja alapján a Korm. rendelet 64.§-ban foglalt szakkérdések érvényesülése érdekében a területileg illetékes Kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatalát, mint szakhatóságot meg kell keresni. A Kötv. 11§-a alapján a nyilvántartott régészeti lelőhelyek a törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak. Erre való tekintettel a településfejlesztés során a megvalósítandó, földmunkával járó beruházásokat az alábbi jogszabályok figyelembevételével kell tervezni: A Korm. rendelet 4.§(1) bekezdésének értelmében nyilvántartott régészeti lelőhelyen állapotromlással járó tevékenység csak engedéllyel végezhető. Az Kötv. 19. § (1) bekezdése szerint a földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal (beleértve az erdőtelepítést és erdőirtást) a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket jogszabályban meghatározott esetekben és módon el kell kerülni. A Korm. rendelet 4.§ (3) bekezdésének a) pontja zerint megőrzésük érdekében a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyet a földmunkával járó beruházással el kell kerülni, ami nem vonatkozik azok kutatására, illetve bemutatását célzó beruházásokra. A Kötv. 22.§ (1) bekezdés értelmében a nyilvántartott régészeti lelőhelynek a beruházással kapcsolatos földmunkával érintett részén az örökségvédelmi hatóság által előírt módszerekkel megelőző (régészeti megfigyelés, próba-, és teljes felületű) feltárást kell végezni.

Archeo-Art Bt.

oldal 16

Budakeszi TRT felülvizsgálat 2015., Régészeti munkarész • Régészeti megfigyelés A Kötv. 22. § (3) bekezdés a) pontja értelmében, régészeti megfigyelést kell előírni, ha a tervezett tevékenység nem vagy csak csekély mértékben érinti a nyilvántartott régészeti lelőhelyet és a régészeti örökség elemeit; ha a régészeti örökség elemeinek előfordulása szórványos; ha a beruházással kapcsolatos földmunka mélysége nem éri el a régészeti örökségi elemek jelentkezési szintjét; ha a nyilvántartott régészeti lelőhely beruházással érintett területét korábban földmunkával bolygatták, illetve ha a beruházás műszaki jellege miatt a régészeti feladatellátás más módon nem végezhető el. A földmunkák közben végzendő régészeti megfigyelés (Kötv. 7.§ 36. pont) célja a beruházás földmunkájának régész által a helyszínen történő folyamatos figyelemmel kísérése, szükség esetén a régészeti bontómunka elvégzése és dokumentálása. • Próbafeltárás A Kötv. 22. § (3) bekezdés b) pontja szerint próbafeltárást lehet előírni, ha előzetes régészeti dokumentáció nem áll rendelkezésre, vagy annak készítéséhez jogszabályban meghatározottak szerint nem végeznek próbafeltárást, továbbá földkiemeléssel nem járó alapozási technikával tervezett beruházás valósul meg, illetve a nyilvántartott régészeti lelőhely jellege, intenzitása, térbeli kiterjedése vagy rétegsora nem ismert. • Teljes felületű feltárás A Kötv. 22.§ (3) bekezdésének c) pontja alapján teljes felületű feltárás írható elő, amennyiben a beruházással érintett lelőhely vagy lelőhelyrész hazánk múltjának kiemelkedő fontosságú forrása, illetve ha a beruházás történeti városmag területén valósul meg, továbbá – a Kötv. 22.§ (3) bekezdésének d) pontja szerint – ha a feltárás a tudományos ismereteket várhatóan jelentős új eredményekkel gazdagítja. A hatóság a Kötv. 22.§ (4) bekezdése alapján a régészeti feladatokat a lelőhely különböző részei vonatkozásában eltérően is meghatározhatja. A régészeti szakfeladatok elvégzésére jogosult intézményről a Kötv. 20.§ (4) bekezdés és a Kötv. 22.§ (5) bekezdésének b) pontja rendelkezik. A megelőző feltárásra jogosult szerv és a beruházó közötti szerződéskötést a Kötv. 22.§ (10) bekezdés írja elő. A beruházó költségviselését a Kötv. 19.§ (3) bekezdése írja elő. A Kötv. 19.§ (4) bekezdés értelmében a régészeti feladatellátás hatósági ár alapján végezhető. A hatósági árakat a Korm. rendelet 5. melléklete tartalmazza. A Kötv. 22.§ (2) bekezdése szerint a földmunkával járó beruházások előkészítése során előzetes régészeti dokumentáció (a továbbiakban: ERD) készíthető, különösen a földterület-kiválasztáshoz és nyomvonal-kijelöléshez; nem nagyberuházás esetén a beruházó az ERD készítésével feltárásra jogosult intézményt bízhat meg. A régészeti feltárások költségét, a mentő feltárások kivételével annak kell fedezni, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált (Kötv.19. § (3), 22-23. §). A fejlesztések, beruházások tervezése során a megelőző feltárás teljes költségét, de legalább a teljes bekerülés 9 ezrelékét kell költség-előirányzatként biztosítani a feltárás fedezetére (Kötv 23. §. (1)). A feltárásra jogosult intézményekről Korm. rendelet 21. §-a rendelkezik. A szükséges feltárások rendjét a Korm. rendelet 11-18 §-a határozza meg. Nagyberuházásokkal összefüggő régészeti feltárások esetben a Korm. rendelete 19-25 §-a alapján kell eljárni.

Archeo-Art Bt.

oldal 17

Budakeszi TRT felülvizsgálat 2015., Régészeti munkarész B) Váratlanul előkerülő régészeti emlékek esetében az alábbiak szerint kell eljárni. Valamennyi, a régészeti feltárás esetén kívül előkerült régészeti emlék, ill. lelet esetében is törekedni kell a régészeti örökség elemeinek helyszíni megőrzésére a Kötv. 24. § (1) bekezdése szerint. Ha bármilyen tevékenység során régészeti feltárás nélkül régészeti emlék, vagy lelet kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) a Kötv. 24. § (2) bekezdés értelmében köteles a tevékenységet azonnal abbahagyni és a feltárásra jogosult szervnek azt haladéktalanul bejelenteni, a tevékenységet a hatóság intézkedésének kézhezvételéig szüneteltetni, a helyszín és a lelet őrzéséről - a felelős őrzés szabályai szerint - a hatóság intézkedéséig gondoskodni. A régészeti lelőhelyek megrongálását, megsemmisítését, gondatlan kezelését a Kötv. 82. § alapján szankcionálják. V. Összefoglalás Azonosított régészeti lelőhelyek A Budakeszi Város közigazgatási területén összesen 20 darab azonosított, régészeti lelőhely van nyilvántartva, melyek közül egynek nem ismerjük a pontos helyét. A tervezett módosítások hatásai A tervezett módosítási szándékok többsége nem érint nyilvántartott régészeti lelőhelyet. A repülőtéren és környékén a római-kori villa rustica lelőhelyét érintő beépítési lehetőséggel járó tervezett fejlesztés egyértelmű veszélyeztetéssel járhat, melyet a továbbiakban kiemelt figyelemmel kezelni. Emellett mindösszesen egy kisebb kora-bronzkori település lelőhelyét érinti érdemben tervezett fejlesztés. VII. Nyilatkozat A Budakeszi Város Településfejlesztési Koncepciója és Településrendezési Eszközeinek felülvizsgálata kapcsán készített Örökségvédelmi Hatástanulmány Régészeti fejezetét készítő régész nyilatkozik, hogy a régészeti tanulmányt a 39/2015. (III. 11.) Korm. Rendelet és a hatósági előírásoknak megfelelően készítette el, a tervezett megoldások megfelelnek a hatályos jogszabályoknak.

Vágner Zsolt, okleveles régész osz: 459/2002

Dr. Türk Attila régész szakértői szám2.3.1/575-6/2005

Pécel, 2015. augusztus 14.

Archeo-Art Bt.

oldal 18

Ö R Ö K S É G V É D E L M I H A T Á S T A N U L M Á N Y

Recommend Documents