LORA LEIGH Érzéki alakulat
Ulpius-ház Könyvkiadó Budapest, 2013
A fordítás alapjául szolgáló mű: Lora Leigh: Wild Card Elite Ops. 1. Fordította SIMIK BÁLINT
Jelen könyv fikció. A benne található személyek, szervezetek és események nag yrészt a szerző képzeletének szüleményei.
Ismertem eg yszer eg y lányt, aki azt állította mag áról, hog y ír származású. Akár ig az a vad, ír szemekről szóló meséje, akár nem (ezt amúg y sosem ismerné be), az biztos, hog y részben ő ihlette ezt a könyvet.
Köszönöm neki és internetes barátainak. Sokat dumáltunk, sokat röhög cséltünk. Reng eteg értékes emléket idéztünk, marháskodtunk is olyanokon, hog y mi volna, ha... A világ kinyílt számunkra a valós és kitalált történetek nyomán. A teng erentúlon, az ország másik sarkában vag y csupán az út túloldalán felcsendülő kacag ás ug yanis tőlünk csak eg y kattintásra van.
ELŐSZÓ I Nathan a nag yapja, Rory Malone mellett ült a durván meg munkált verandán, a nag yszülői viskó előtt. Nathan még csak tízéves volt, de már nag yon jól tudta, hog y az öreg miért nem lakik vele és a szüleivel eg y fedél alatt. Azért, mert Nathan apja, Grant, szég yellte őt. – Faszkalap ír – dühöng ött mindig bőszülten Grant, órákon át, miután édesapját meg látog atta. – Úg y viseli a brog ue cipőjét, mintha az valami olyan cucc volna, amire állati büszkének kell lenni. Isten őrizz, hog y Nathan a nag yapja előtt a cipőjét emleg esse, pedig az apja folyton azon őrjöng ött, ha nem volt az öreg közelében. Nathan apukája utált írnek lenni. Nem szerette volna, ha az emberek meg tudják, milyen
származású. Ha a nag yfatert elpaterolhatta volna jó messzire, már meg tette volna, ezt Nathan nag yon jól tudta. Azonban Grant Malone nem vehette rá Rory Malonét semmire sem. Az öreg ember olyan bölcs volt, mint a heg yek, és dupla olyan makacs. – Nathan, fiacskám, nézd csak azt a naplementét! – mutatott fel Rory a heg yeket körülölelő felség es színekre. – Majdnem olyan szép, mint Írország ban! Majdnem. – Nathan hallotta nag yapja suttog ó hang jában a honvág yat. – Miért nem mész oda vissza? – kérdezte Nathan. – Apa azt mondta, annyi pénzed van, hog y abból akárhol eléldeg élhetnél. Nathan vég ig nézett nag yapja viharvert arcán. Élénkkék szemei pont olyanok voltak, mint Nathané, apukájáénál is élénkebbek, zöldes árnyalatok nélkül. Nag ypapája elmosolyodott. Furcsa, szomorú kis mosoly volt. – Mert az én Erinem itt van – mutatott a sírhalomra. Oda volt eltemetve Nathan nag ymamája, Erin Malone. Mellette még három sírhant látszott:
két nag ybátyjáé, Riordané és Rory Junioré, akik Vietnamban estek el, és Edan nag ynénjéé, akit a láz vitt el. – Nag ymama talán nem szeretné, hog y elmenj? – ráncolta össze a homlokát Nathan. A nag yanyja meg halt, ug yan mit bánta ő? – Ó, Erin aztán csak mosolyog na, bárhova mennék! – húzta meg int szomorú mosolyra a száját az öreg . – Csakhog y akkor el lennék tőle választva, érezném a lelkemben az elválást, érted? Nathan meg rázta a fejét. A nag yapja felsóhajtott. – Ír szemeid vannak, fiam. Eg y napon majd olyan szemmel fog sz
látni, ami nem a tied, olyan szívvel érezni, ami nem a te kebledben dobog . Vad ír szemek ezek, Nathan. Ha szeretsz, jól szeress, és ig azán szeress! Vig yázz, fiacskám, mert azok a szemek nemcsak a te lelked tükrei, hanem azé is, akit szeretsz! – Az öreg letekintett Erin sírjára. – És ha elveszíted azt a szívet, ami érted dobog ott, nem hag yod el a helyet, ahova leg szebb emlékeid fűznek. Ha itt hag yom őt, nem temetnek mellé soha. A nag yapa Nathanra nézett, akinek elszorult a szíve a g ondolatra, hog y a nag yapját eg yszer eltemetik a kemény, g öröng yös földbe. – Vad ír szemek – mormog ta akkor az öreg . – Ug yanerre fig yelmeztetett eng em is az apám, amire én most tég ed, fiacskám. Ne veszítsd el a szeretteidet! Ha meg teszed, elveszítesz eg y darabot is a lelkedből. Erre a g arancia a szemed, fiam. Nathan csak a homlokát ráncolta. Nem ig azán értette a leckét. Talán Jordan bácsi meg tudta volna mag yarázni. Jordan bácsi még emlékezett Nathan nag ymamájára. Ötéves volt, amikor meg halt, ez Nathan születése előtt nem sokkal történt. Csakhog y Jordan bácsi éppen Houstonban vakációzott Nathan idősebbik nag ybátyjával, Dorannal és annak családjával. – Rossz dolog , hog y ilyen szemeim vannak? – kérdezte vég ül Nathan. – Dehog y rossz! – Nag yapja felsóhajtott. – Eg yáltalán nem rossz, fiacskám! Majd eg yszer meg látod. Majd meg látod eg yszer. A vad ír szemek olyan dolg okat is látnak, amiket nem kellene, sőt még annál is sokkal többet! – A nag yapja szomorúan nézett le Nathanra. – Látják azt, aki rabul ejti a lelked, rabul ejti a szíved. – Meg döng ette Nathan mellkasát. – Még rajtad is keresztüllátnak. – Akkor apának nincsenek ír szemei? – Grantnak kicsi, zöld pöttyök voltak a szemében. Nathan apja folyton a homlokát ráncolta. És állandóan morg olódott. Az öreg arcán átvillant az ag g odalom. – Apád jó ember – ismételte, amit mindig mondog atott. – Tényleg az, nag yapa? – Nathan arra a kisbabára g ondolt, aki odabent aludt. A pici babára, akire a nag yapja azt mondta, hog y Nathan kistestvére. Akit Grant Malore kitag adott. – A kis Rorynak is kellene apuka. Nag yapja g yöng éden meg simog atta a fejét, majd kedvesen ezt mondta: – Semmi sem az, aminek hisszük. Reng eteg réteg létezik, a szürkének számtalan árnyalata, nem minden feketefehér. Az okot kell kutatnod amög ött, amit látsz. – Az az ok, hog y nem szeret minket – suttog ta Nathan, a ténynek olyan belátó elfog adásával, ahog y arra csak g yerek képes. De a nag yapja csak a fejét rázta. – Réteg ek, fiacskám! Ezt jeg yezd meg . Mindig van olyan, amit nem tudsz, amit nem látsz. És a szeretet sem úg y működik, ahog y szerintünk működnie kéne. Ha ezt az eszedbe vésed, nem eshet bajod. Nathan nőttön-nőtt. Kereste a réteg eket, kereste a szürke árnyalatait. Nathan Malore
felcseperedett, és a SEAL elit alakulat tag ja lett. A réteg ekről meg feledkezett. Pedig azok meg maradtak, ide-oda tolódva, változva. Eg y napon Nathan aztán meg látta a poklot. És a pokol hamujából felnézve olyan réteg eket látott, amelyekről nem is tudta, hog y léteznek.
ELŐSZÓ II Tizenhat évvel később Nathan Malone az irodájában ült, saját szerelőműhelyében, és a fiatal nőt leste, aki éppen az eg yik alkalmazottjával beszélg etett. A nő elég edetlenkedett. Frusztráltnak tűnt. Napszívta haja a vállára omlott, g yönyörű hullámai visszaverték a napsug arakat. Bög yös-faros lány volt, nem túl sovány. A fekete szoknya alatt kerek popsi, a barna blúz alatt pedig kívánatos cici feszült. Öltözetét tűsarkú cipő eg észítette ki. Nathan nem tudta pontosan, hog y a nő harisnyát vag y harisnyanadrág ot viselt-e. Bár inkább harisnyás típusnak nézett ki.
A hölg y vég ül ellenzőként a szeme fölé dobta a kezét, és körbenézett. Észrevette Nathant. Orrcimpája elszántan meg rándult, és a tiltakozó szerelőt félretolva becsörtetett az irodába. Nathan csak ámult-bámult, ahog y ez az elbájoló tünemény odasétált hozzá, és tenyerét az íróasztalra támasztva csúnyán méreg etni kezdte. – Ide fig yeljen, nekem csak eg y csavarkulcs kell – mondta erélyesen. – Adjon kölcsön eg yet. Vag y adja pénzért, tökmindeg y. De ha íg y kell továbbmennem a kocsival, vég ül kénytelen leszek autóstoppolni. Úg y nézek én ki, mint aki stoppolni akar? – Szétdobta a karjait, amint feleg yenesedett. Szép, szürke szemeit elhomályosította a felháborodás, rózsaszín ajkai keményen előreszeg eződtek. A szerelő időközben a háta mög é állt. – Nem, hölg yem, nem úg y néz ki – rázta a fejét Nathan, és elismerően vég ig g usztálta, mielőtt a szerelőhöz fordult volna. – Miért nem néztek bele a kocsijába? – kérdezte a másikat. Sammy hunyorított. – Teli a g arázs, főnök! Már mondtam neki. – Eg y csavarkulcsot – morzsolta a szót a nő a fog ai között. – Adjanak már eg y nyomorult
csavarkulcsot! A lány nag yon dühös volt. Verejték g yöng yözött a homlokán, arca már csillog ott tőle. Kisvártatva azonban önuralmat erőltetett a vonásaira. – Leg yen már szíve! – Hang ja ellág yult, a lány elbájoló jelenség g é változott. Az aranyos déli szépség hang jától Nathan szíve eg yszeriben elolvadt. – Tényleg csak eg y icipici seg ítség kéne. Esküszöm! De az állásinterjúval sajnos nem fog nak meg várni. Íg érem, nem fog sokáig tartani. A nő elmosolyodott, Nathan világ a pedig kifordult a sarkából. A mosolyba ideg esség , tehetetlenség és ag g odalom veg yült. Még is, csak mosolyg ott rendületlenül. Atyavilág , mintha Nathan hirtelen visszaváltozott volna tinivé.
Nathan kijött az íróasztal mög ül, és az ajtó felé intett. – Mutassa meg a kocsiját. Nemsokára mehet az útjára. – Főnök, tele vag yunk! – tiltakozott Sammy. Nathan fig yelmen kívül hag yta Sammy ag g ályait, a nővel már elindult kifelé. A popsiját stírölte közben, eszement jó darab volt. A tenyere viszketett, hog y meg fog ja azokat a rug almas dombokat. – Sabella vag yok – villantott rá eg y mosolyt a nő a válla fölött. – Köszönöm, hog y seg ít. A g eorg iai akcentustól Nathan majdnem a g atyájába élvezett. Tudta, hog y amennyiben a nő továbbra is hozzá beszél, nem menekülhet. Muszáj volt meg kapnia ezt a nőt! – Meg lesz az ára – mondta vontatottan Nathan, felnyitva a kis sportos szedán motorháztetejét. – Semmi sincs ing yen – sóhajtott a nő. – Mag a szerint mibe fog kerülni? Ag g odalmasnak látszott. Olyan nőnek, akit nem vet fel a pénz. Nathan elég g yakran látta őt a városban, és mikor íg y esett, fantáziált is róla eleg et. A kemény SEAL. Alpine feneg yereke. Aki után a főiskolán az összes lány sóvárg ott. Bizony, ebben a percben Sabella elhatározta, hog y Nathan az övé lesz.
Két évvel később – Szent Isten, Bella, mit csináltál? Belle majdnem hanyatt esett, amikor szembefordult Nathannal. Látta vad szemét, sápadt arcát, kemény, napbarnította testét, amint az előkerten keresztül felé tartott. Mellkasáról csorg ott az izzadtság , farmernadrág jára lenyírt fűszálak tapadtak. Ideg esen konstatálta, hog y a teherautója hátuljának nekiment Sabella kocsija.
– Csak eg y kis horpadás, Nathan. Tényleg … – Szíve a torkában dobog ott. Nem a félelemtől. Nathan sose bántotta volna. De azt nem kellett neki tanítani, hog yan adja ki a mérg ét. – Kis horpadás! – Meg rag adta a lányt a vállánál, és félretolta, majd lenézett a g yűrött sárhányóra, mely a teherautó lökhárítójába fúródott. Baleset volt. Ráadásul Nathan tehetett róla. Ha nem ing nélkül nyírt volna füvet, fenékre simuló farmerban és bakancsban, nem történt volna semmi. – Beleszaladtál a teherautómba! – Férfiúi büszkeség és sértett méltóság rezg ett a hang jában. – Ez az én teherautóm, Belle! Ig en. Az volt. Rettentő büszke is volt az erőteljes, nég ykerék-meg hajtású fekete
szörnyeteg re, amelyet úg y dédelg etett, mint eg y nő a g yerekét. Belle féltékeny is lett volna a nag y dög járműre, ha Nathan be tudta volna vinni a házukba. – Ig azán sajnálom, Nathan! – mondta a lány erősödő akcentussal. Ideg esen harapta az ajkát, várva, hog y mit kap ő ezért. Nathan ilyen esetekben jobbára elcsendesedett, és zord, eg y szótag ú morranásokkal felelt csupán. Ettől Belle a falra mászott. Nathan ilyenkor sokáig sötét, lapos pillantásokat vetett a nőre. Aztán focit nézett a tévében, és későn ment ág yba. Nag yon későn. Miután Belle már elaludt. Másnap reg g elig nem is volt hajlandó vele hancúrozni. Bizony-bizony, ilyen ig azság talan tudott ő lenni. – Nathan, kérlek, ne harag udj rám… – Hog y mehettél neki a teherautónak? Hog yan? Itt volt az orrod előtt. Az orrod előtt, Sabella! – Nathan kezdett méreg be g urulni. Ez onnan látszott, hog y a lányt nem becenéven szólította. Ha állati kanos volt, akkor is íg y nevezte. Azonban most nem volt kanos. Nag yon nem volt okés ez íg y. A lány napokig kibírta ug yan etyepetye nélkül, de nemig en szerette, hog y nincs. Belle mérg esen odacsapta a sarkát, és viszonozta férje csúf pillantását. – Te okoztad az eg észet! Semmi baj nem lett volna… – Mi van? – hőkölt hátra Nathan, vad fejrázás kíséretében. – Hog y a francba lett volna ez az én hibám? – Mert füvet nyírtál, ing nélkül, szexi farmerben és bakancsban, és a feszes seg g ed látványától elvesztettem a fejem. Elvontad a fig yelmemet! Az eg észről te tehetsz! Ha rendesen felöltöznél, nem történnének ilyen balesetek, Nathan… Nathan erre meg csókolta. Nem g yöng éden, könnyedén. Hanem keményen és vadul, kéjesen. Nekiöklelte a farkát, bele Belle hasába, aki buján felcsuklott. – Annyira elfenekellek! – Nathan felemelte a földről a lányt, és már vitte is a g yepen át. A kocsi ott maradt a teherautóba ékelve, nyitva hag yott ajtóval. – Elfenekellek, Sabella! Amíg az édes kis seg g ed minden eg yes nég yzetcentimétere piros nem lesz! Bevág ta mag uk mög ött az ajtót, majd g yorsan bezárta, és a lépcső felé tartott. – Ig en, fenekelj el, Nathan! – liheg te a fülébe tréfásan Belle. – Hadd rimánkodjak! Nathan összeborzong ott, ledobta a nőt az ág yra, és g ondoskodott róla, hog y rimánkodjon.
Egy héttel később – Eg y héten belül jövök! – Nathan farmerba és pólóba öltözött. Nem tűnt kőkemény SEAL-
teng erésznek, inkább amolyan papucsférjnek, aki üzleti útra indul. Annyira nem volt dög ös. Az ám, Belle nag ymestere volt az önámításnak! – A teherautó holnap jön meg a szervizből. – Belle bólintott. Nathan előhúzta a hátizsákját a szekrényből, majd felé fordult. – Bent lesz a g arázsban, szépen piheng et majd, amíg hazajössz. Pajkosan vig yorg ott rá, amint hosszú, fekete fürtjeit félresöpörte az arcából. – Viszont azt tudd, hog y tartozol nekem! Villantanom kellett a lábamat, hog y ilyen g yorsan meg csinálják. A szerelőid annyira léhák, ne tudd meg , Nathan! Nathan volt a tulajdonosa a város szélén álló autószerelő-műhelynek. Virág zó kis üzlet volt, Bella tudta, hog y Nathan számára mennyire fontos. A férfi felmorrant, pillantása a meztelen lábakra siklott. Bella visszafeküdt az ág yra, rövidnadrág ja alig takarta a combját. – Boszorka – morog ta Nathan. – Itt vár rám a kocsi, és te ezt tudod. A lány lehúzta a blúzát és a rövidnadrág ját. Szemét Nathanra füg g esztve becsúsztatta ujjait a combja közötti, nedves redőkbe, aztán Nathan ajkához érintette a kezét. Nathan felmordult. Bella imádta ezt a hang ot. A férfi ajkai szétcsúsztak, szeme meg vadult az íztől. – Akkor g yors menetet kérek – suttog ta Belle, aki kétség beesetten vág yott eg y menetre, mielőtt férje útra kelt. Kieg yenesedett az ág yon, ahog y Nathan közeledett hozzá, keze az övcsathoz kúszott, hog y meg lazítsa. – Fog adjunk, hog y nem is akarsz meg dug ni… Nathan meg fordította a lányt, az ág y szélére tolva, és másodpercekkel később már dolg ozta is. Keményen, ütősen, simog atón temetkezett bele, g yors lökésekkel kúrta, amíg Belle-t el nem öntötte a fehéren izzó kéj. – Nathan! Nathan, szeretlek! – kiabálta, amint elélvezett. Csípőjét a férfi még mindig mozg atta, testét tenyerébe fog ta, ujjával ég ette. És aztán odasúg ta neki a szavakat, a lírai szavakat, írül. Azon a nyelven mondta el szerelmét, amelyet nag yapjától tanult. A nyelvet a lány is a lelkében érezte. – Örökké – suttog ta vissza, odafordult hozzá, és fog adta Nathan csókját. – Örökké, Nathan!
Egy héttel később Bella kinyitotta az ajtót, és földbe g yökerezett a lába. Nathan Jordan bácsikája állt előtte a tábori lelkésszel. Felismerte a tábori lelkészt sötét eg yenruhájáról. Jordan fehérben volt, teng erészsapkáját a kezében szorong atta, mellkasán kitüntetések rag yog tak. Belle ereiben meg hűlt a vér.
– Nathan mindennap meg jöhet – súg ta Belle, ám ajka elzsibbadt, amikor észrevette Jordan arcán a g yászt, a bánatot. – Korán jöttél, Jordan. Még nincs itt. Belle sírni kezdett. Érezte a forró könnyeket, amelyek szinte vízhólyag ot martak a bőrére. Öklét g örcsösen a mellére szorította, lába alól már-már kicsúszott a talaj. – Bella – szólt Jordan feszesen, szemében visszatartott könny csillog ott. – Sajnálom. Sajnálja? Ő sajnálja? Kitépte Belle szívét a kebléből, és sajnálja! Belle meg rázta a fejét. – Kérlek, ne mondd, Jordan. Kérlek, ne! – Belle – nyelt nag yot Jordan –, tudod, hog y ez a kötelesség em. Csakug yan ez volt a kötelesség e. Hog y meg semmisítse Belle-t. – Mrs. Malone – szólt helyette a tábori lelkész. – Hölg yem, fájdalommal kell tudatnom önnel, hog y… – Nem! Nem! – jajveszékelt Belle. Jordan átkarolta, és bekísérte a házba a sikoltozó lányt. Úg y hasadtak föl belőle a sikolyok, mint a brutális, könyörtelen kések. A fájdalom, a mély, rettenetes kétség beesés szakadékába rag adta mag ával a lányt. Tartott tőle, hog y nem éli túl. – Nathan! – kiabálta a nevét esdeklőn. Meg esküdött volna, hog y Nathan még holtában is meg hallja. Meg volt benne ez a tehetség . A szemeiben hordozta. Bella annak idején kinevette érte, de most reménykedett a dolog ig azság ában. Szükség e volt Nathanra, a vad ír szemeivel eg yütt. – Ó Istenem, Nathan!
Hat hónappal később Belle a saját szipog ására ébredt, mellkasa lázasan emelkedett, míg átkutatta az ág yat, kezei a lepedőt, a párnákat markolászták. Kétség beesetten próbálta meg lelni Nathant. Nathan vérzett. Belle látta a vért a kezén, mintha csak a férfi két szemén keresztül nézett volna. Érezte szerelmének csontig hatoló, kétség beesett ag óniáját, a rettenetes, üvöltve tomboló, lélekszag g ató g yötrelmet. Ez csakis álom lehetett. Fájdalmas nyög décselés szakadt föl Bella torkából, szíve mélyéből feltörő, nyers szenvedés szag g atott kiáltása. Közben a takarót tépte eszeveszetten. – Nathan! – sikoltotta a nevet, rekedt, könnyektől vadult hang on. Az elmúlt borzalmas hónapok kikezdték Belle torkát. A temetés… még azt sem eng edték meg neki, hog y meg nézze a holttestet. Előrehanyatlott, könnye patakokban hullott az ág yra, ahog y visszaemlékezett, és eszébe jutott, hog y ez már nem álom. Nathan valóban eltávozott. Örökre. Lecsukták előtte a koporsót. Nem eng edték, hog y hozzáérjen, hog y meg csókolja szeretett
arcát, hog y búcsút mondjon neki. Semmibe nem lehetett kapaszkodnia, semmivel nem tudta enyhíteni a rátörő fájdalmat. Bellának csak az üresség maradt. Az ág y üresség e. Az élete üresség e. Csak az a rémes, sajg ó űr töltötte be a lelkét. Belülről zabálta, lyukat ég etett az ag yába, és mindennap, minden pillanatban arra emlékeztette, hog y Nathan elment. Nathan elment. Örökre. Csupán a rémálmaiban tért vissza hozzá. Azokban rendszerint Bella nevét kiáltotta. Meg érintette, azután elhátrált tőle. Majd visszanézett rá kong ó g yásszal. Vag y érezte a férfit tépázó fájdalmat. A vég telen, halálos, roppant fájdalmat. Azután, ahog y Belle észrevette, hog y Nathan fájdalmát érzi, álma meg változott. – Örökké szeretni fog lak, boszorka! – Nathan ráfeküdt, meztelenül, fénylő mellkassal, ahog y a nap rásütött, rag yog ó, neoncsőként világ ító szemével szüntelenül vizslatva. – Érezd, ahog y a lelkem meg érinti a tiédet, Sabella! Érezd a szerelmem, bébi… Reszelős, szenvedő sikoly harsant fel a lány torkából. A leveg őbe kapart, azonban az ing atag emlékkép elhalványult, meg szűnt. Ahog y Nathan is meg szűnt létezni. – Ó, Istenem! Ó, Istenem! Nathan… Melléhez szorította a párnát, s ring atta mag át mindaddig , amíg a feje hátra nem csuklott. Ekkor eg y kiáltás szakadt fel a lelkéből: – Nathan, te szemét…
ELSŐ FEJEZET Kilenc hónappal később Nathan a steril, fehér irodában állt, ahova bevitték. Hat hónappal ezelőtt tört rá az az iszonytató rémálom, a leg rosszabb, amit eddig ki kellett állnia. Hat hónapja. Tudta pontosan, hány nap, hány óra, hány perc és másodperc telt el azóta, hog y „meg halt”. Azon a napon kezdődött a pokoljárása, amikor kisétált a háza kapuján. Pedig eg yszerű volt a hadparancs. Meg kellett volna mentenie három lányt eg y kolumbiai drog bárótól. Közben el kellett volna mag át fog attatnia, amíg a Dieg o Fuentes drog kartelljében tevékenykedő kémet, a kormány eg ykori üg ynökét kimentik.
Volt eg y elektromos nyomjelző a sarkában, amelyet akkor kellett volna aktiválnia, amikor az üg ynököt észreveszi. Sajnos azonban a drog bárót leinformálta valaki. Nathan sarkát már azelőtt fölvág ták, hog y az üg ynök meg jelent volna. Mielőtt Nathan fölismerhette volna, hog y milyen veszély leselkedik rá, eg y keményfa asztalhoz szíjazták, és szintetikus kábítószerekkel kezdték injekciózni. Kurvaporral. Erős, vakító afrodiziákummal. Basszus. Ott nem volt seg ítség . Még is, a dühödt, mániákus, állatias Nathan képtelen volt meg szeg ni az esküjét, melyet a feleség ének tett. Akármekkora dózist belepumpálhattak. Akármennyit provokálhatták. Most révedezve fürkészte a kis csoportot, akik meg mentették Dieg o Fuentes poklából. Három orvos, eg y admirális, aztán valami öltönyös, harag os arcú szemétláda, valószínűleg a JAG képviselője, vég ül pedig a nag ybátyja, Jordan Malone nézett vele farkasszemet. Jordan civil ruhában volt. Ez reng eteg et elmondott. Amikor Nathan három hónappal azelőtt meg tudta, hog y Jordan bácsi leszerelt a SEAL-tól, nag yon meg lepődött. Ig az, ezen a szig orúan
védett, specializált mag ánklinikán, ahol ápolták, mást nem ig azán tehetett a pletykák fig yelésén kívül. Műtétek sorozatán kellett átesnie, hog y összestoppolják a testét és az arcát. Ami seb volt rajta, befoltozták. Ahol nem lehetett, ott plasztikázták. Csak a lelkét nem hozhatták helyre. Az a férfi, aki azelőtt volt, már csak az álmaiban létezett. Még mindig SEAL volt. Nem szerelt le. Azonban úg y érezte, nem maradhat már sokáig a katonaság nál. – Malone hadnag y – biccentett felé az admirális. Ráncos, viharvert arca ag g odalmat sug árzott. – Szépen g yóg yul.
Hát, rohadtul szépen! Vig yázban állt, pedig kibaszott szar volt körülötte minden. Úg y érezte, mintha tüzes rostélyon sütög etnék. A három orvos csöndben ácsorg ott. A kirendelt pszichológ us épp jeg yzetelt valamit. Az a köcsög állandóan jeg yzetelg etett. – Köszönöm, uram! – sikerült kimondania vég ül. Rohadt életbe, küldenék már vissza g yakorlatozni inkább! Attól a teste elernyedhetett. Az a pokoli izg atottság , amely még mindig kísértette, a fáradtság tól jobbára alábbhag yott. Az admirális a szemöldökét ráncolta. – Fájdalmai vannak, fiam? – kérdezte Nathant. Nathan türelmet erőltetett mag ára. Csakhog y az önuralomnak most nem volt sok fog anatja. – Ig en, uram. – Nem hazudhatott. A teng ernag y bólintott. – Akkor ez ig azolja a tiszteletlenség et súroló modorát. Én úg y hiszem, leg alábbis. Nathan összeszorította a fog át. – Bocsánat, uram, de a vezényleti feg yelem mostanában nem tartozik az erősség eim közé. Arra számított, hog y az admirális felcsattan erre. Nem várta, hog y az öreg ember arca kisimul, tekintetébe pedig a meg értés szikrája költözik. Holloran teng ernag y nemcsak eg ykori felettes tisztje volt, hanem olyan ember, akinek kvalitásait Nathan tisztelte. – Üljön le, Nathan – bökött fejével az admirális a mög ötte lévő székre, mielőtt mag a is helyet fog lalt volna. Nathan Jordanre pillantott. Nag ybátyja már ült, őt többé nem kötötte semmiféle vezényleti feg yelem. Nem is tiszteletlenség , sokkal inkább arrog ancia, eddig is rosszul leplezett önteltség volt benne. Nathan óvatosan leült. Az eg yik lába még mindig fájt, de már sokat erősödött. Ahog y a hátizmai is, melyeket tornázással ig yekezett visszaedzeni. Csönd borult a teremre. A hallg atást a teng ernag y sóhaja törte meg . – Elmentem a temetésére – közölte. – Gyászoltam, Nathan. Az, hog y most látom – itt meg rázta a fejét –, meg kérdőjelezteti velem a tudtomon kívül meg hozott döntéseket. Ezt a küldetést én sohasem hag ytam volna jóvá. – Önként vállalkoztam rá. Mert könnyű volt. Könnyűnek íg érkezett. De a sarkában tátong ó lyuk arról tanúskodott, hog y még sem volt az.
– Ezt majd máskor meg beszéljük – kaffog ta a teng ernag y. – Most más problémával kell szembenéznünk. – A feleség emet már értesítették róla, hog y életben vag yok? – szakadtak el a szavak Nathan szétroncsolt hang szálaitól. Hang ja durvább, sötétebb lett, mint volt. Sebaj, már az is csodaszámba ment, hog y beszélni tudott. – Nem még – válaszolta az admirális. – Még mindig azon a véleményen vag yok, hog y ne mondjuk el neki. Nathan eg yenesen előrenézett. Tudta, hog y a feje be van kötve, a sebek pedig még mindig g yóg yulnak a testén. Azzal is tisztában volt, hog y milyen hatása van a kibaszott kurvapornak, amellyel az a köcsög Fuentes és Jansen Clay telenyomta. Tizennyolc hónapon keresztül volt náluk kísérleti nyúl. Ő, mint SEAL, vég ig sikeresen dacolt az összes fekete g onoszság g al. Rettenetes volt, amit vele műveltek. Soha nem tört meg . Inkább szörnyeteg g é vált. – Sabella g yászol, Nathan – mondta ekkor Jordan. – Még mindig g yászol, még mindig sír utánad. – Majd abbahag yja. Sabella kemény nő. – Vállat vont, mint akinek mindeg y, és a szeme sarkából látta, hog y a teng ernag y és Jordan összenéztek. Nem mondott ig azat. Az ő Bellája nem volt kemény. Puha volt és aranyos. Nathan meg esküdött volna, hog y hallotta álmában a sikoltozását. Cafatokra tépett lelke nem g yóg yulhatott íg y be, mert nem tudta kiverni a fejéből a lány sikolyait. Mennyivel hang osabban sikítana, ha most látná! A szelíd kis Bella imádta a testét. Amikor utolsó nap kisétált az ajtón, erős volt, bátor, s ami több ennél, g yöng édség re képes. Ez az ember nem létezett többé. Semmi g yöng édség et nem lelt sötét, beteg es rémálmaiban. A halálról álmodott. És Belláról. És olyan éhség ről, hog y azt semmiképp nem fog hatná vissza, ha találkoznának. – Meg haltam – mondta a körülötte állóknak rideg hang on, mert beleg ondolt a hazatérés következményeibe. Bella felőrlődne tőle. – Halott is maradok. A pszichológ us lázas jeg yzetelésbe fog ott. Nathan pillantása rászeg eződött. A kopasz kis ember meg érezhette a ráirányuló dühöt, mert felkapta a fejét. Vállát behúzta a zakójába, amely kimondottan rosszul állt rajta. Barna szeme ideg esen csillog ott a szemüveg mög ött. Nathan újra a teng ernag y felé fordította tekintetét. – Rájuk szólna, hog y tűnjenek a szemem elől, uram?
Holloran admirális hosszú másodpercekig vizslatta Nathant, azután az orvosokra nézve az ajtó irányába biccentett. A dokik sebesen kisiettek. Eg yik sem érezte mag át fesztelennek Nathan jelenlétében soha. Ig az, az első három hónapban eg y vadállatot kellett lecsillapítaniuk, ahog y Nathan viselkedett a kezelések alatt. Holloran teng ernag y meg fáradtan felsóhajtott, és újra csak Nathant nézte. – Ez az utolsó esély, fiam – mondta finoman. – Hadd hívjuk ide a feleség ét! Elküldetnék valakit érte. Nathan mérg esen vicsorg ott. – Nem, uram! – Azt, hog y „uram”, tisztelettel ejtette, de a hang ja rettentő dühöt lövellt. A harag elborította, az ag yát zsibbasztotta, érzékei meg teltek álomképei szörnyű visszhang jaival. – Elég – törte meg a csendet Jordan. – Fig yelmeztettem, hog y Nathan nem fog ja mag át meg g ondolni. – Hova a pokolba lett mag ából a tisztelet, Jordan? – vetette oda Holloran. – A türelmem is odalett – vág ott vissza a teng ernag ynak Jordan. – Meg kaptam az eg ység teljes vezérletét, admirális úr, és az még az ön rang ján is túlmutat! – Ha Nathan meg g ondolja mag át, nem mehet vissza – szállt vitába vele a teng ernag y. – Csakug yan azt akarja, hog y visszamenjen, Jordan? – Ha Nathan meg g ondolja mag át, onnantól csakis én hozom a döntéseket, nem ő, és nem is ön! – Volt valami keménység Jordanben, valami tompa harag , melyet Nathan még soha nem látott rajta. – Átirányítjuk a hadparancsnokság ra holnap, a többit az orvosok elintézik. – Meg sem kérdezte tőle, hog y akarja-e! – A teng ernag y már közvetlenül Jordan arcába beszélt. Orruk szinte eg ymáshoz ért. Két elképesztően erős akarat viaskodott eg ymással. Eg ész mulatság os is lehetett volna a jelenet, ha Nathan a humoránál lett volna. De nyoma sem volt rajta a virág os jókedvnek. Talpra ug rott, és ment az ajtó felé. – Nathan! Nathan meg merevedett eg y időre, mielőtt szembefordult volna nag ybátyjával. Jordan eg ykor nemcsak a családtag ja volt, hanem a vezénylő tisztje is. Amikor még mindketten SEAL-ek voltak, amikor Nathan még ember volt. Azóta dúvaddá változott. Nathan türelmetlenül bámult Jordanre. – Gyorsan mondd! Még be kell fejeznem a napi g yakorlatozást. Jordan felállt. – Más opció is van, nemcsak a SEAL. – Ig en? – húzta ívvé a szemöldökét Nathan. – Mi jobb még a SEAL-nél is, bácsikám? A pokol? Meg jártam, sőt még most is mag am előtt látom néha!
Jordan lassan bólintott. Nathan tiszta, kék szeme nézett vissza rá, melyet a nag yapja vad, ír szemeknek nevezett. – Más választásod is van, Nathan. – Tényleg ? – Nathan tekintete az admirális és Jordan közé révedt. – Ig en – bólintott Jordan. – Ha SEAL-ként mész ki innen, Nathan Malone maradsz. Ha velem eg yütt sétálsz ki, Nathan Malone meg szűnik létezni. A teng ernag y g örcsös mozdulattal felállt a székről, és áthaladt a terem másik vég ébe. – Ha vele meg y el, akkor a mag a számára nem létezik többé a SEAL, Nathan. Az eg yetlenek, akikkel kapcsolatban marad, a rég i csapata lesz: Chavez parancsnok emberei. Örökre halott marad. Nathan Malone meg szűnik létezni. A saját mag a számára és a feleség e számára is. Nathan visszanézett rá, de Bellát látta helyette. Feleség e utálta a ráncokat, de még a letört körmöktől is irtózott. Mit kezdene eg y olyan férjjel, akiből szörnyeteg lett? Jordanhez fordult. – Hol kell aláírnom?
Három évvel később Jordan Malone az irodájában állt, és az edzőterem ablakán tekintett befelé. Farmernadrág ja zsebébe dug ta a kezét, homlokát pedig összeráncolta, úg y nézte az unokaöccsét. Nathan, akit már Noah Blake néven ismert a világ , mindössze öt évvel volt fiatalabb nála. Jordan afféle meg lepetés-g yerekként jött a világ ra, idősebb testvérei óriási meg döbbenésére. Több volt ő, mint testvére annak az embernek, aki a szomszéd szobában verejtékezett a nehéz súlyok alatt. Az elmúlt évek csodát műveltek Nathannal. Hog y az első hat hónapban életben maradt, már eleve fölért eg y csodával. Az első három év volt persze a leg nehezebb. A kurvapor hatása, a rémálmok Noah-t kis híján az őrületbe kerg ették. Túlélte eg yáltalán? Jordan elg ondolkozott rajta, hog y ug yanazt az embert látja-e, akit arra a
bizonyos utolsó küldetésre annak idején elküldött? Az arca más lett. A plasztikai műtét soványabbra szabta, a csontok és az izmok karakteresebbek lettek. Fuentes rendesen elintézte Nathan arcát a fog ság ban. Ripityára törtek a csontjai, komoly műtétekre volt szükség . Drasztikus változást hoztak a beavatkozások. Bárki, aki ismerte Nathan Malonét, soha nem ismerte volna fel most. A testfelépítése is különbözött az eredetitől. Soványabb lett, ug yanakkor erősebb, kőkemény, akarata pedig meg acélozódott. Hideg vérű, jeg es tekintetű g yilkos vált belőle. Nem volt többé Nathan Malone. Ízig -vérig Noah Blake lett. Noah mindent meg tett annak érdekében, hog y Nathanból eg y szikra nem sok, annyi se maradjon.
Noah kiképzése ag g asztotta Jordant. A fiatalembernek Reno Chavez volt a parancsnoka az elmúlt években. Nathan Malone annak idején visszahúzta az öklét, csak akkor ölt, ha kellett. De most… Jordan meg csóválta a fejét. Noah halálos, néma keg yetlenség g el g yilkolt. Jordan visszaemlékezett az éjszakára, amikor Nathant kihozták Fuentes erődjéből. Szinte az összes csontja darabokra volt törve. Összevissza verték, éheztették, és úg y telenyomták kurvaporral, hog y a szeme világ ított, akár eg y démoné. Keményen harcolt, hog y ne erőszakolják meg a vele eg y cellában raboskodó nőt. Azért is küzdött, hog y a saját lábán mehessen ki a cellából, ne pedig ölben cipelve. Jordan biztosra vette, hog y az unokaöccse nem fog ja túlélni a drog meg vonását, annak ideg rendszeri hatásait. Nem számított rá, hog y Nathan vissza fog térni, ráadásul erősebben, mint valaha. Erősebben és keményebben. Annyira más lett, hog y a személyiség változás még Jordant is meg tévesztette olykor. – Soha nem lesz már a rég i, ug ye? – kérdezte komoran Ian Richards hadnag y. Ezzel kimondta azt, amit évekig senki nem mert hang osan kiejteni a száján. Ian a SEAL-csapat tag jaként vég ig kísérte Noah leg utóbbi három esztendejét. Iannek még nehezebb dolg a volt, mint Jordannek, ug yanis ő még a nag ybátyjánál is közelebb állt Nathanhoz. Nathan még csak tízéves volt, amikor Ian sírását meg hallotta a pusztában, a rancson, ahol lakott. Felkeltette apját, a mog orva Grant Malonét, hog y nézze meg , ki sír. Apja haldokló asszonyt hozott be a csecsemőjével. Grant meg lepő eg yüttérzésről tett tanúbizonyság ot, mert seg ített az asszonyon és a g yerekén. Grant rendes g yerek is tudott lenni, g ondolta mag ában Jordan, csak az volt a bibi, hog y ritkán erőltette meg mag át. – Nem, sose lesz már a rég i – szólt Ianhez, ezzel saját mag ának is beismervén a keserű ig azság ot. – Ez a férfi már nem Nathan Malone, Ian. Hanem ízig -vérig Noah Blake. Muszáj elfog adnunk a tényt. – Olyan lett, mint eg y g ép – mondta súlyosan Ian, szomorú ábrázattal, miközben az edzését vég ző Nathant nézte. – Ő a leg ig azibb g yilkos, akit valaha láttam. Olyan néma, akár a g ondolat. Jordan a csapat parancsnokához, Reno Chavezhez fordult. Reno meg rázta fekete haját. – Noah már nem is SEAL! Állandóan meg kérdőjelezi a felettesek parancsát, a seg g éből is a saját akarata folyik! Ha ki akar tűnni, ki is tűnik. Nem azért, alárendeli ő mag át, ha muszáj. Viszont már Noah is parancsnok valahol. Csak akkor hajtja vég re valaki más tervét, ha úg y érzi, hog y az az eg yetlen járható út. Aduász a fickó, Jordan, átkozottul hatékony. Mint eg y cápa. Hideg vérű. Koncentrált. Halálos. Jordan bólintott. – Köszönöm, Reno. Köszönöm a jelentést.
– Írásban is elkészítettem – biccentett Reno a Jordan íróasztalán heverő dossziéra. A havi jelentések fikarcnyit sem változtak az évek alatt. Nathan már alig ha volt embernek nevezhető. Jordannek az volt róla az érzése, hog y nem több mint eg y robot. – Jordan, íg y sose fog ja túlélni – mondta halkan Ian, az ablakhoz fordulva. Csak nézte a férfit, aki eg ykor a barátja volt. – El fog ja pusztítani önmag át. Eg y szép napon g olyót fog röpíteni a saját fejébe. Mintha Noah meg hallotta, meg érezte volna, mit beszélnek róla, felült a fekpadon, és meg rag adott eg y törölközőt. Pillantása az átlátható tükör mög é siklott, eg yenesen a többieket nézte. Szeme sötétebb, vadabb volt, mint Nathan Malonéé. Teng erészkék színe metszően villant elő a kontúros arcból. Fekete, sűrű haja már csaknem a válláig ért. Levág ni nem eng edte. Ahog y elfordult, Jordan meg pillantotta a Noah bal vállára hátulról rátetovált fekete napot, melyet eg y vörös kard szúr át. Az Elit Hadműveleti Eg ység jelvénye is arra utalt, hog y Noah fátylat borított Nathan Malone múltjára. Olyan katonai eg ység g el jeg yezte el mag át, amelynek a meg bízatásai nemritkán öng yilkos jelleg űek voltak. – Túl fog ja élni – válaszolta rideg en Jordan, pedig belülről korántsem a rideg ség bizserg ette. – De nem áll készen. Még ha ő azt is hiszi mag áról. – Nathan nem tért vissza a feleség éhez, Noah viszont nem tudott elszakadni a nő emlékétől. Márpedig nem találhatta meg önmag át, amíg ez nem történt meg . Jordan azért helyeztette át unokaöccsét ebbe az eg ység be, mert tudta, hog y az a férfi, akit ő testvéreként szeretett, nem élte volna túl, ha szembe kellett volna néznie a világ g al, miután a klinikáról eleng edték. A feleség éhez sem mehetett volna vissza. Ezzel a pszichológ us is eg yetértett. Nathan eg y napon elment volna sétálni, és nem tért volna vissza soha többé. Nem, Nathan még nem állt készen. De Noah sem állt még készen. Ennek ellenére Jordan előbb-utóbb próbára akarta tenni.
Három évvel később – Nem lesz könnyű rávenni, hog y menjen bele – fig yelmeztette Jordant Ian Richards, amint az Elitek hatfős csoportját nézték az edzőterem átlátható tükrén keresztül. Noah erősebb volt, mint valaha. Szikár. Izmos. Hideg . – Jelentkezni fog – mondta simán Jordan. – Nem fog ja hag yni, hog y a nő veszélyben leg yen. Ian hang osat szusszant, s tovább bámulták az általuk már csak Noah-ként ismert férfit. – Íg y is vissza akarja majd kapni vajon? – kérdezte.
Jordan ezt már saját mag ától is meg kérdezte. Sabella Malone idestova hat esztendeje éldeg élt a férje nélkül. Az elmúlt három évben újra elkezdett élni. Randizg atott. Félő volt, hog y Noah előbb-utóbb elveszíti a feleség ét, akit nem is ismert el mag áénak. – Az majd kiderül – tűnődött Jordan. – Mi fedezzük az alpine-i küldetést – szólalt meg Reno. Ez lett a kis elit eg ység feladata. Az Eliteket részben állampénzen, részben mag ánszemélyek pénzén képezték. Kísérleti eg ység nek minősült, g yakorlatilag halott emberekből állt. Az elmúlt években mag asan fejlett, specializált csapattá nőtték ki mag ukat, és olyan vállalkozásokat bíztak rájuk, amelyeket más üg ynökség ek nem vállaltak. Részben politikai okokból, részben a vállalhatatlan veszélyek miatt. Jordan lassan bólintott, mielőtt tekintetét visszafordította volna Noah-ra. – Találkozunk a Big Bend Nemzeti Parkban felállított főhadiszálláson – közölte. – Körülbelül eg y nap múlva meg kapják a parancsot. Ian és Reno bólintott, és g yorsan lelépett, hog y felkészüljenek a hadműveletre. Már csak az maradt hátra, hog y Noah Blake-et is meg nyerjék az üg ynek. Jordan leült az íróasztalához, felemelte a hadművelet dossziéját, majd behívatta Noah-t. Noah meg várakoztatta. Amikor Jordan irodájába besétált, haja még nedves volt a zuhanyozástól. Hideg , kék szeme nem tükrözött semmiféle érzelmet, az életvidámság nak a szikrája is hiányzott belőle. – Készen vag yunk? – Noah helyet fog lalt az íróasztal előtti széken, amelyre Jordan rámutatott. – Majdnem – bólintott Jordan. – A főhadiszállás ma éjjel feloszlik, hog y új helyszínen ismét fölálljon. Neg yvennyolc órán belül készen lesz minden. Noah nem felelt semmit, csak várakozón nézte Jordant. Látszólag vég telen hosszúra nyúlt a türelme. Amikor harcba vetette mag át, akkor viszont nem létezett nála fürg ébb. Sem halálosabb. – Halog atsz – mondta vég ül vontatottan Noah, tönkrement, reszelős hang ján. Annak idején szép, mély, lág y hang ja volt. Most nyers torokhang okat tudott csak produkálni. – Az első bevetés Texasban lesz – jelentette ki Jordan. Noah nem válaszolt. Szeme még csak nem is rebbent. Texas nem érdekelte eg y csöppet sem. Úg y tett, mintha nem élne ott a családja: nag yapja, apja, testvérei. És a feleség e. – A főhadiszállás Alpine-tól neg yven mérföldre fog felállni. – Nem. – Noah hang ja olyan volt, mint a jég . Jordan fölemelte a dossziét, és lecsapta Noah elé. – Olvasd el ezt! Ha nem akarsz részt venni az akcióban, hag yd a pokolba! Mehetsz Szibériába,
és pátyolg athatod azt a tudóst, akit a múlt hónapban elraboltattak velünk, a hideg ben, szarom le! De előbb el fog od olvasni a dossziét! Jordan kicsörtetett az irodából, bevág ta mag a mög ött az ajtót, mag ára hag yva Noah-t az összeszedett információkkal. Noah, aki már nem tekintette mag át Nathannak, úg y nézett le a dossziéra, mintha az eg y csörg őkíg yó lett volna. Esze ág ában sem volt elolvasni. Nem érdekelte az eg ész. Inkább Szibéria. Basszus, az a bizonyos tudós eg y csendes nőszemély, csak a kutatásaira fig yel, nem szereti a társaság ot. Tökéletesen meg felel neki az is. Talpra ug rott, aztán meg torpant. Lebámult az iratcsomóra. Már majdnem kiment, de csak majdnem. A dossziéból ug yanis eg y fénykép alja lóg ott ki, és a portré álla valahog y ismerősnek tűnt neki. Lassan felvette a köteg et. Belseje eg yetlen, g yötrelmesen ég ető csomóvá rándult össze, amikor kihúzta a fotót. Összeráncolta a homlokát. Úg y volt, ahog y sejtette. A szemöldök ismerős vonalat vetett, csillog tak azok a g yönyörű, lág y, szürke szemek. De a nőről még sem rémlett neki, hog y ismerné. Külsőre olyan volt, mint Sabella. Az ő Sabellája. Még is, annyira másnak tűnt. Napszívta, szőke fürtjei sötétebbek lettek, eg yes helyeken majdhog ynem barnák. És hosszabb lett a haja, messze a válla alá ért. Sűrű, nehéz bozontot eresztett. Arca keskenyebbé vált, tekintete csendesebbé. Nem bujkált mosoly az ajakán. Pedig Nathan sosem látta Sabellát mosoly nélkül, csak amikor a lány mérg es volt. Mosolyának, kacag ásának, örömének az emléke g yakran kísértette rémálmaiban. Néha pont ezek tették elviselhetővé a lidércnyomásokat. Mibe kapaszkodhatott, ha az a mosoly eltűnt? Noah a képet eg yik kezében tartva nézeg ette. Hat év alatt Jordan eg yetlen jelentését sem olvasta el a lányról. Meg tag adta, hog y akár eg y szót is halljon felőle. Ha még is fölmerült benne a neve, mindössze két kérdés fog lalkoztatta. Életben van? Biztonság ban van? Jordan ezekre mindig bólintott, ő pedig csendben odébbállt. Noah kinyitotta a küldetés dossziéját. Nem tartott sokáig elolvasnia. Rög tön utána ég ni kezdett a torka, meg feszült, hog y iszonyatos dühében hatalmasat ordítson. Sabella eg y olyan művelet kellős közepébe csöppent, amely már három FBI-üg ynöknek és eg y befolyásos politikus feleség ének is a halálát okozta. Az a rohadt seg g fej! Eg yetleneg y dolog volt életében, amit az apjának a lelkére kötött. Az,
hog y ha vele bármi történne, vig yázzon Sabellára. Erre ez a hazug disznó meg szeg te a szavát! Sabella teljesen védtelen volt. Eg yedül a kurva féltestvére volt hajlandó meg mozdítani érte a kisujját. A műveleti dosszié tele volt információval Sabelláról, aztán Rory nevű féltestvéréről, Riordan nag yapjáról, valamint apjáról, akit eg yre jobban meg g yűlölt. Veszélyesnek íg érkezett az akció. És a veszély tüze Sabellát is meg pörkölhette. Szinte látta mag a előtt a zsinórokat, amelyek a meg felelő irányba húzva a feleség e nyakára tekeredhetnek, és a veszélyzónába lökik. Sabella azonban Nathan feleség e volt, nem pedig az övé, emlékeztette mag át keserűen Noah. Noah Blake-nek nincsen feleség e. Ám a múltját képtelen volt mag ából teljesen kig yomlálni. Eg ykori feleség ét az álmaiból szintén nem tüntethette el, bárhog y is ig yekezett. Az a nő most veszélyben volt. Mert nem vig yázott rá. Leült, és csak bámulta tovább a fotót. Nem elég , hog y a férfi, akit szeretett, meg halt, de a kísértetjárta kag ylóhéj, ami maradt belőle, nem volt képes vig yázni se rá. Vég ig simította a fényképet, eg észen az áll kanyarulatáig . Behunyta a szemét, és meg próbált visszaemlékezni a mosolyára. Arra, hog y milyen volt hozzáérni. Álmain kívül először áteng edte mag át az emlékeknek, hog y milyen volt ezt a lányt szeretni. – Go síoraí – suttog ta, és beszívta az emlékek illatát. – Örökké, Sabella! Örökké szeretni fog lak. És ezzel meg jelent az első repedés Noah Blake páncélján.
– Nathan – hang zott bele a sötétség be, amikor Sabella fölriadt. Mintha nem telt volna el az a hat év, mintha a kedvese soha nem távozott volna. Hallotta a hang ját a sötétben. Azokat a szavakat súg ta. Amelyeknek a jelentését Sabella soha nem kérdezte. Go síoraí. Belebámult a g yéren kivilág ított szobába. Nathannak nyoma se volt. Nathan nem feküdt mellette. Sabella sajg ó lélekkel, száraz szemmel omlott vissza az ág yra. Becsukta a szemét. – Viszlát, Nathan – suttog ta vissza, és szeretett volna sírni. Akkor könnyebben távozott volna belőle a fájdalom. – Hiányzol.
MÁSODIK FEJEZET A kis kalyiba, mely a terebélyes Rocking M Ranch közepén állt, még a sötét és zord éjszakában is pont olyan ütött-kopott és ismerős volt, mint mindig . Noah úg y lopózott keresztül a sötétség en, mint eg y kísértet. Átug rott a kis kovácsoltvas kerítésen, be, a nag yanyja sírjához. Erin Malone. Go síoraí. Örökké – ezek a szavak voltak eg yedül a g ránit sírkőbe vésve. Nag yapja metszette bele őket, saját kezűleg . A sírkőnél letérdelve Noah kinyújtotta a bal kezét, meg érintette a követ, és leszeg te a fejét. Nag yapja is mindig íg y rótta le a keg yeletét. Sőt az összes g yereke is, Grant Malonét kivéve. Noah most követte a példájukat. Talán Rory öccse is íg y szokta, g ondolta mag ában Noah.
Fölemelte a fejét a vityillóra. A ház le volt füg g önyözve, nem ég ett benne lámpa, de Noah tudta, hog y féltestvérét otthon találja. Hátralépett a sírtól, visszamászott a kerítésen, majd a házikó felé vette az útját. Rory g yors észjárású, g yanakvó természetű ember volt. Tudta már, hog y valaki eg ész nap fig yelte a házat. Noah nem is csinált belőle titkot. Nesztelen léptekkel körbejárta a kunyhót. Az árnyakkal úszott, eg ybeolvadt velük, saját hasznára fordítván őket. Vég ül meg állt a veranda vég énél, onnan nézte az ódon hintaszékben ücsörg ő fiatalembert. Rory huszonöt éves, meg lett emberré cseperedett, és nag yon hasonlított Nathan fiatalkori önmag ára. Szélesebb volt a válla, az izmai pedig nag yobbak, de kevésbé hatékonyak, mint az övéi. Rory csöndben ült, feszült testtel, combjai között puskával. – Tudom, hog y itt vag y – mormog ta az öccse. – Még nem lőttelek le, de várd ki a vég ét!
Gyere elő, hadd eresztek beléd eg y g olyót! – Hang jából sütött az undor, és az arckifejezéséből is, amikor a fejét fölemelte. Rory halottnak hitte, ahog y mindenki más is. Noah g ondoskodott róla, hog y más ne tudja meg , hog y él. Csak Rory. Rá Nathannak szükség e volt. Csöndesen, mint a holdfény, Noah fönt termett a veranda korlátján, kicsavarta a puskát öccse kezéből, és a nyakának szeg ezte. A hintaszék a falnak dőlt. Noah nem volt kemény, inkább csak fig yelmeztető. Semmiképp nem akarta fölébreszteni odabent alvó öreg apját. Nem akart hozzátenni sem Rory g yászához, sem saját szég yenéhez. – Maradj csöndben – sziszeg te Rory sötét arcába Noah. – Nem azért jöttem, hog y bántsalak!
Rory tekintete őszinte hitetlenkedést tükrözött. Noah csodálkozott volna, ha más reakciót lát tőle. – Eg yetlen esélyed van, hog y elmondjam, mit tudok a bátyádról – fig yelmeztette halkan Noah. – Eg yetlen esélyed. Ha elpackázod, soha nem tér vissza! Rory hunyorított. Meg hökkentően kék szeme volt, mint az ig azi Malonénak. – A bátyám meg halt – csattant föl. – Mit tudnál nekem mondani, amit a nag ybátyám még nem mondott? Noah közelebb hajolt hozzá. – Mit is mondhatnék, amit tudni akarsz? Noah lassan föleg yenesedett. Rory reszketett. Sötét arca volt, mint a keltáknak, de elsápadt, ahog y a fölé tornyosuló árnyra meredt. Noah lassan hátrahúzódott, keze még mindig a puskát markolta. – Gyere velem! – Fejével a telek vég ében álló viskó felé biccentett. – Még mindig kivilág ítja a fészert? Kérdésére Rory nem felelt; mindenesetre követte. Beléptek a fészerbe, Noah pedig óvatosan becsukta az ajtót, mielőtt a villanyt fölkattintotta volna. Rory lerog yott a székre a sarokban, onnan fürkészte Noah-t. Tekintete sötét volt a dühtől és a fájdalomtól. – Eg y percre azt hittem, a bátyám vag y – suttog ta. – Basszus, de örültem volna neki! Noah látta, hog y az öccse tenyerével meg dörzsöli az arcát, és meg rázza fekete üstökét. Noah levette mag áról az éjjellátó szemüveg et. Ezt az új játékszert próbálta most ki az eg ység e. Nag y hasznát vették neki. Rámeredt Roryra, és felfedezte, hog y az a szempár, ami a tükörből szokott visszanézni rá, sokkal vadabb, sivárabb, sötétebb és veszélyesebb, mint az öccséé. Rory pislantott eg yet. – Még mindig ide jársz bag ózni? – kérdezte Noah, mert eszébe jutott, hog y Rory mindig ide osont be rág yújtani, nehog y rajtakapják. Erről csak ő és Rory tudott. Rory keze meg reszketett. Görcsösen meg markolta az öreg szék karfáját, és úg y bámulta Noah-t, mintha csak rá akarta volna bírni a szemét, hog y lássa, amit látnia kell. – Ki vag y te? – kérdezte vég ül fájdalomtól reszketeg en. Hang jában több volt a csalódottság , mint Noah várta. – És mi a francot akarsz? Noah meg rázta a fejét. – Nincs időm játszani, Rory. – Te nem vag y Nathan – súg ta Rory. – Nem az a Nathan vag yok, akire te emlékszel. – Hátrament a fészer vég ében álló szekrényhez, kinyitotta az alsó kis ajtót, és előhúzott belőle eg y üveg whiskyt. Tudta, hog y a
nag yapja hol tartja a piát. Erin elől rejteg ette a szeszt, és mindig mosolyg ott, ha ihatott vég re eg y kortyot. Még Erin halála után is folytatta a tradíciót. Noah kidug aszolta a finom, import itókát, majd eg észség eset húzott az üveg ből. Nem g rimaszolt, mikor a folyadék a torkán lecsúszott, inkább ízlelg ette az italt. Ezután a szekrény mélyére süllyesztve visszazárta az üveg et. Vég ül visszafordult Roryhoz. A fiú most már úg y nézett rá, mintha szellemet látna. – Senki nem tudhat nag yapó dug i piájáról! – suttog ta. Noah röviden bólintott. – Te tudtál róla meg én. Grant nem. Rory hevesen kifújta a leveg őt. – Akkor kezdted „apu” helyett Grantnak hívni, amikor meg tudtad, ki vag yok! Noah vállat vont. – Ha nem vállalta, hog y a te apád, akkor az én apám se leg yen, ezt g ondoltam. Rory meg rázta a fejét, mintha a zavarodottság ot akarta volna belőle kirázni. Nathan majdnem meg sajnálta. Azonban most nem volt ideje szánalomra. Meg fog ott eg y rég i faszéket, és odahúzta az öccse mellé. Leült, majd szembenézett vele. – Semmi értelme, amit zag yválsz – erősködött Rory. – Te nem vag y Nathan, mindössze tudsz olyan dolg okat, amiket ő is tudott. – Öccse szúrósan, kétség beesetten meredt rá. – Ki vag y te? – Nathan szelleme – sóhajtott Noah. – Noah Blake vag yok, Rory, ezt jól vésd az eszedbe! Mostantól fog add el, hog y Nathan meg halt, hiszen az a férfi tényleg nincs már többé. Csak Noah létezik. De Rory még mindig ig yekezett meg találni benne Nathant. Noah fig yelte fivére szemében az elkeseredést, tekintete mintha ostorozta volna. – A seg ítség edre van szükség em, Rory! – Az enyémre? – rázta meg ismét a fejét Rory. – Basszus, hiszen azt se tudom, ki vag y! – Öt évvel ezelőtt sem ismertél volna meg – mondta. – Poklot jártam. Meg jártam a halált. – És Sabella? – Ő nem tudja – Noah hang ja meg keményedett. – És senki sem mondhatja el neki! Nem viccelek, kölyök! Nathan Malone halott marad. Rory hosszú, feszült pillanatokig mindenhová nézett, csak őrá nem. – Rohadj meg ! – A srác fölkelt, arcára kiült a fortyog ó düh. – Nyomorult köcsög ! Nem vag y Nathan! Tudod, honnan tudom, hog y nem vag y Nathan? Noah elvonatkoztatott tőle, hog y az öccsével állt szemben. Ha érzelmeit visszafojtotta, újra g yilkos lett belőle. Azt hitte, könnyebb dolg a lesz. Azt mondta Jordannek, hog y kényelmes sétag aloppra számít. Ez bizony nem sétag alopp volt már, sokkal inkább eg y átkozott rémálom.
– Meg mondom én neked! – rivallt rá Rory. – Nem lehetsz Nathan, mert Nathan nem itt volna – ujjával a fészer padlójára mutatott –, és nem velem társalog na, hanem a feleség ével fog lalkozna, mielőtt más lecsapná a kezéről! Mielőtt Noah felismerte volna, hog y önfeg yelme elhag yja, már ug rott is, eg yenesen neki Rory torkának. Rory nyikkanni se tudott, Noah a nyakánál fog va a fészer falának szeg ezte. Belevicsorg ott Rory képébe. Rory pontosan úg y nézett ki, mint annak idején Nathan. Testfelépítése teljesen azonos volt vele. Mintha ikertestvérek lettek volna. Akárha azonos anya szülte volna őket. Rory fiatalabb volt Nathannál. Noah mérg et vett volna rá, hog y öccse még tudott nevetni. – Hozzányúltál? – kérdezte fag yos, vészjósló hang on. Testestül-lelkestül elnyelte őt a hideg ség . – Meg vig asztaltad? Marka még keményebben kulcsolódott Rory nyakára. Szinte látta a jelenetet, ahog y Rory a feleség ét fog dossa, Sabella pedig Nathan nevét súg ja, és hozzá azt, hog y „örökké”. Erre csak még szorosabban markolta Rory torkát. Az ő Sabellája. Édes, puha, meleg . Örökké az ő fülébe sug dolózott. Azt íg érte neki, hog y örökké. Vajon azóta Rorynak sug dossa ug yanezt? – Nathan? – hörög te Rory, sokkosan nézve a bátyjára. A fiú szeme meg telt könnyel. Tekintete elsötétült. – Nathan – zihálta. – Istenem, Istenem, életben vag y! Te barom! Noah kivédte öccse rúg ását és a veséjére irányuló ütéseit. Rory még mindig rekedten szidta őt. Noah eleresztette a nyakát, majd hátracsavart kézzel a fal melletti asztal lapjára szorította az arcát. – Hozzá-nyúltál-a-feleség emhez? – tag olta Noah. – Azt kellett volna – üvöltött Rory. Félig nyüszített, félig őrjöng ött. – Azt kellett volna! Te rohadt köcsög ! Te rohadt köcsög ! Pont olyan vag y, mint apád! Az a szívtelen kis senkiházi, aki meg csinált! Rory feje az asztalra hanyatlott. Noah eleresztette. Vállai remeg tek. Homlokát az asztallaphoz nyomta, úg y zokog ott. Noah saját, ökölbe szorított kezét nézte. Állkapcsa meg feszült, már-már úg y érezte, hog y eltörik. Ujjait kinyújtotta. Ráébredt, hog y az imént ezzel a kezével az öccsét fojtog atta. – Tűnj el innét! – Rory föleg yenesedett, háttal a bátyjának fordult. – Tűnj el! – Nem tehetem, Rory! Rory dühösen meg fordult, és villámló szemekkel vig yorg ott Nathanra. – Nag yapa sír, amikor csak szóba kerülsz! Vag y amikor látja, hog y kínlódik Sabella azzal a kibaszott
szerelőműhellyel! Meg próbált túlélni. Nag yapa ig yekezett neki seg íteni, amíg az a szemétláda apád rohadtul el nem vett tőle majdnem mindent! Erre most még te is idetolod a képed! – Nathanra mutatott, arcát elöntötte a düh. – A nag y, kemény harcos, akire az öreg olyan büszke. Hat év telt el, Nathan! Hat év, hát hol a faszomba’ voltál eddig ? Noah visszalökte a székbe az öccsét, közben ádáz pillantást vetett rá. – Nyug odj le, öcskös! – vetette oda. – Ha tovább kekeckedsz, meg kapod a mag adét! – Már meg kaptam a mag amét, amikor eg ész délután éreztem, hog y a házat fig yeled – acsarg ott, inkább mérg esen, mint félve. – Visszajöttem, csak ez számít. – Noah vég ig söpört rövid szakállán. – Hog y miért nem jöttem vissza eddig , az bonyolult dolog . Az sem eg yszerű, hog y ilyen hosszú idő múlva miért tolom ide a pofám. De itt vag yok, és információra van szükség em. – Arra ott van a számítóg ép. – Roryt három másodperc választotta el attól, hog y újra támadjon. Noah tudta ezt. Hajtotta az a rohadt, önérzetes ír temperamentuma. – Ide fig yelj, te kis szaros! – indult felé fenyeg etőn. – Nézd az arcom! Meg a testem! Szerinted azért vag yok más, mert olyan kurvára meg akartam változni? Szerinted akartam, hog y elkúrják az életemet? Nézd ezt, Rory! Látod ezeket a sebhelyeket? A hátamat is meg mutassam? A lyukat nem akarod látni, amit a talpamba vág tak? Az seg ítene meg értetni? Bőszülten hátratántorodott. Ennyit az önuralomról, g ondolta. Már több mint öt éve nem vesztette el íg y a fejét. Durván beszívta a leveg őt. Többet nem pattan el, fog adta meg , ez is éppen elég volt neki. Visszafordult az öccséhez, és mag ába fojtotta az indulatait. Fivére szemében retteg ést látott, aminek nem örült. – Belle nem a rég i nélküled – suttog ta Rory. – Állandóan szomorú. Mást se csinál, csak dolg ozik. És bezárkózik. Az a lány már rég en nem önmag a. Ahog y te sem vag y a rég i. Noah meg feszítette az állkapcsát, az öklét. Képtelen lett volna Sabelláról beszélni. Most nem. Még nem. – Mesélj nekem a Feketeg alléros Milíciáról! Rory zavartan pislog ott. – A Feketeg allérosokról? – Felhorkant. – Abból a szarból én kimaradtam! Jól emlékszem, mennyire meg ag yaltál miatta, mielőtt elmentél! – Nem azt kérdeztem, hog y benőtt-e már a fejed lág ya! – morrant föl Noah. – Azt mondd, mit hallottál róluk! Rory meg nyalta a szája szélét, majd eg y pillanatra félrenézett. – Belle két szerelője feketeg alléros. Alsó szintűek. Senki se tudja, milyen a felsőbb szint. A kis g yökerek nag yra vannak mag ukkal. Pedig csak csicskáztatják őket, meg ilyesmi. Noah újra leült a székre. – Mikor léptek be Sabellához?
Rory szeme összeszűkült. – Mindig Bellának hívtad, Nate! – Rory, ne baszd föl meg int az ag yam! – Felsóhajtott. – A kérdésemre válaszolj. És ha még eg yszer azon a néven szólítasz, szétverem a búrádat! Az én nevem Noah Blake! Rory összerándult, aztán elg ondolkozva meg csóválta a fejét. – Bazmeg – fújta ki a tüdejéből a leveg őt. – Eg y olyan évvel ezelőtt. Akik neked dolg oztak, rög tön az első évben le is léptek. Belle rossz bőrben volt eg y jó ideig . Mire vég re kijött a hullámvölg yből, a ház és a műhely már majdnem elúszott. Nem g yőztem őket fenntartani. – Arca fájdalmasan meg rándult, amint visszanézett Noah-ra. – Mindent meg próbáltam – suttog ta –, de nem bírtam. – Vállat vont. – Belle persze királyi szerelő, de az emberekkel nem tud bánni, tudod? Reng eteg időnkbe telt, mire mindent helyrepofoztunk. Sabella mint szerelő? Noah visszatartotta a hitetlenkedését. El sem hitte, amíg nem látta a saját szemével. És hog y Sabella nem tudott bánni az emberekkel? Valaki elrabolta a feleség ét, és kicserélte valaki mással? – Csak a milíciáról beszélj – dörrent rá az öccsére. Rory beletúrt a hajába. – Nem tudok valami sokat. – Meg rázta a fejét. – Abban szinte biztos vag yok, hog y Mike Conradnak köze van hozzájuk. Amióta elhíresztelték, hog y meg haltál, folyton rá akarja tenni a kezét a műhelyre. Párszor már ajánlatot is tett Belle-nek, de ő nem akarja eladni a műhelyt. Néha Mike becsiccsent, olyankor eljár a szája, de nem hintett még el semmi olyat, amiből veszélyre lehetne következtetni. A seriff tökös fickó, lehet, hog y ő is benne van a bandában, persze nála sose tudni. Kering enek pletykák, hog y a Feketeg allérosok állnak a Nemzeti Parkban elkövetett g yilkosság ok mög ött, de azok csak pletykák. Basszus, Noah, annyira rohadtul kifáraszt, hog y Belle-től a farkasokat távol tartsam, hog y nem jut időm ilyen szarság okra! Noah bólintott. Nem is számított rá, hog y Rory sokat tudhat. – Munkát adsz nekem a műhelyben! Ma este vettél fel. Múlt hónapban ismerkedtél meg velem abban az odesszai kocsmában. Rory meg lepődve nézett rá. – Te tudsz a bárról? – És a csapos lányról is – mordult föl Noah. – Ma délután bukkantam föl, meg állítottalak hazafelé menet. Beszélg ettünk, és fölajánlottál nekem eg y állást. Rory zavartan bámult a szemébe. – És Belle? – Nem fog meg ismerni – szólt halkan Noah. – De ha elárulsz neki, akár csak eg y utalással is, kivonlak a forg alomból arra az időre, míg ez az eg ész lezajlik, világ os? Ismét az öccsére emelte a tekintetét. A harag és az érzelmek eltűntek az arcáról. Visszanövesztette a jég páncélját.
– De Bella a feleség ed – suttog ta fájdalommal Rory. – Rettentő hosszú időre eltűntél, ember! – Gondoskodom én Sabelláról a mag am módján! – Noah fölemelkedett a székről, és szig orúan méreg ette Roryt. – Értesz eng em, Rory? A mag am módján. Rory habozva bólintott. – Maradj itthon holnap! Heverd ki a piát, amit ma este még benyakalsz! Addig ne mutatkozz, míg le nem nyug szol ezután! Rory felhorkant. – Akkor eg y emberöltő múlva találkoznánk csak! Noah eg y darabig rámeredt. – Oké, eg y-két nap alatt lehig g adok – vonta meg a vállát a fivére. – Nag yapának sem szólhatsz eg y szót se – fig yelmeztette Noah. Rory vállat vont. – Én nem szólok, de attól még nem biztos, hog y nem is tudja meg . Ismered az öreg et. Bizony, ismerte, sajnos. Riordan Malone valahog y mindig ismerte a dörg ést. Állati ijesztő volt, míg g yerek volt, vig asztaló lett, ahog y cseperedett. Pillanatnyilag ag g asztónak találta a dolg ot. – Miért lettél Noah? – tette fel a meg válaszolhatatlan kérdést Rory. – Miért lett ez a neved, és miért a Feketeg allérosok miatt jöttél vissza, nem pedig a családod miatt? Öccsének hang ja, arca csupa keserűség volt, és Noah nem tudta hibáztatni érte. – Azért jöttem vissza, mert a Feketeg allérosok a családomat fenyeg etik – közölte reszelős és a kelleténél komorabb hang on. – Ami pedig a nevet illeti – ajka itt meg remeg ett –, ír nevet akartam. De most tartsd nyitva a szemed és a füled! Mihelyst tudok, beszélünk még . Rory g únyos mosolyt villantott felé. – Bazmeg , ember! Tudod mit, ig azad van, jobb is, hog y Bella nem tudja, ki vag y! Új esélyt kapott – talán ezúttal kifog mag ának eg y olyan férfit, aki nem mászkál el mellőle. Noah meg dermedt, a szeme se rebbent. – Hog yhog y? – Ránézhettél volna eg y kicsit a dolg aidra, mielőtt idejöttél vádaskodni, hog y szemet vetek arra, ami a tiéd! Miattam ne fájjon a fejed, Noah! Inkább a jó barátod, Duncan Sykes miatt ag g ódj! Miután eg y éve elvált, mást sem csinál, csak Belle-re nyomul. – Ismét g únyosan mosolyg ott. – Nem szoktam fog adásokat kötni, de a nyakamat rá, hog y nemsokára a te kisteherautóddal fog fel-alá furikázni! Noah leküzdötte a belsejében éledező démont, ami heg yes ag yarával, éles karmával már javában tépte az ag yát, rombolta önuralmát és g ondolkodását. Duncan Sykes. Nem. Nem történt meg . Bella nem volt más férfival. Nem nyúlt hozzá senki. Nem lenne hozzá
bátorság uk. Mert meg ölné őket. Tudnia kellett volna. Noah ug yanolyan nesztelenül, ahog y belopózott, kiosont az éjszakába. Fürg e mozg ással körbejárta a házat, az árnyékban maradva, majd a több mint eg y mérföldre lévő szurdokig szaladt, ahol a Harley-t hag yta. Tudatában volt, hog y Rory a nyomába fog szeg ődni. Íg y is volt, de a zöldfülű srác percek alatt szem elől tévesztette. Eg y másik szempár viszont minden mozdulatát büszkeség g el, szeretettel és túláradó örömmel fig yelte. Vénség es vén, könnyáztatta szempár volt.
Lassan meg pirkadt, de Noah ahelyett, hog y visszatért volna a főhadiszállásra néhány órát aludni, hazafelé kormányozta a Harley-t. Képtelen volt kiverni a fejéből. Sabella randizg at? Lefeküdt rég i barátjával, Duncan Sykesszel? Tudnia kellett. Muszáj volt a lányt meg néznie saját szemével, éreznie, hog y hozzá tartozik még , még ha nem is vehette birtokba. Hat év. Nem születhetett újjá. Nathan Malonénak nem csak a neve halt meg . Az a férfi, aki annak idején volt, meg halt. Az a férfi, akit Sabella szeretett, meg halt. Talált valakit, aki helyettesítheti? Ebbe nem is mert beleg ondolni. Több mint hat évet töltött Sabella érintése nélkül, Sabella édes illata nélkül. Nem választhatott mag a mellé másik nőt. Gyomra sehog y nem tudta bevenni a g ondolatot. Kötötte az íg érete. Kötötte Sabella lelke. Nem lehetett az övé, másé pedig nem akart lenni. Hog y is viselné el, ha Sabellát más férfi karjában találná? Lekanyarodott eg y rég i bekötőútra. A Harley-t behúzta eg y fa alá. Kihúzta a slusszkulcsot, és leug rott. Rövid g yalog lás választotta el a házától. A kétemeletes tég laépület a város szélén állt. Szomszéd nem volt a közelben, hog y kilesse, amint a kertek alatt besettenkedik. Csak eg y percig akart időzni, mondta mag ának, ahog y a hajnal előtti fényben ment előrefele a hátsó kertet szeg élyező fák árnyékában. Mielőtt a kertbe lépett volna, meg torpant. Szinte odafag yott a lába, és csak nézte a látomást, aki a hátsó verandára kilépett. Mintha g yomorszájon ütötték volna. Csaknem kétrét g örnyedt. Átütő erejű erekció tört rá. Szívverése szaporább lett, ereiben keményen és g yorsan zubog ott a vér. Lég zése elakadt, a leveg ő a torkában rekedt. Ujjai g örcsbe rándultak, úg y ökölbe szorította a kezét, hog y belesajdultak a csontjai. Csak bámulta a nőt. A fehér férfiing , melyet viselt, betakarta a combját, de mivel nem volt beg ombolva, elővillant alóla a fehér top és a száras bug yi. Sabella felemelt eg y csésze kávét, a pára az arcába csapódott. A hasadó hajnal aranyló és ibolyaszínű fényei bevilág ították a kertet,
a verandát és a lányt. – Sabella – suttog ta a nevét Noah. Rory is észrevette az elszólását. Mindig Bellának hívta a lányt, kivéve, amikor kívánta. Amikor túláradt rajta a vág y, hog y beleomoljon testének bársonypuha meleg ébe. És a vág y ennyire még nem áradt túl rajta soha. Szinte érezte az illatát a leveg őben szálldosni, mézharmat és női meleg ség keverékét. Tenyerét szinte ég ette bőrének selymes, odaadó meleg ség e, g ondolatban ajkai a nevét suttog ták. Noah-t meg rohanták az emlékek, hog y a lányt mennyi reng eteg szer a mag áévá tette a verandán. A hintaág yon ült, Sabella pedig lovag olt rajta. Vag y Sabella dőlt neki a korlátnak, ő pedig hátulról kényeztette. Lelkét marcang olták az ag ónia rag adozó tépőfog ai. Rag adozóként szeretett volna ő is a lány húsába harapni. Fog aival g yöng éden g rabancon rag adná, mint kutya a kölykét. Szerette volna meg döng etni, hog y a lány sikítson: még ! Csakhog y most másként sikoltozna, mint akkor, g ondolta mag ában Noah. Az a férfi, akivé lett, sötét, mindent betöltő étvág g yal, Sabellát meg ijesztené. De azért csak nézte a lányt tovább. Fürkészte, ahog y a reg g eli kávéját szürcsöli. Arcára kiült a szinte érzéki g yönyör, amint az ajkát érte a forró ital. Noah elábrándozott, hog y Sabella hasonló érzékiség g el ízlelg ette eg ykor őt is. Visszaidézte nevetését és mosolyát. Visszaidézte, milyen volt hozzáérni, átölelni. Viszont ig yekezett elfojtani, hog y közös álmaik is voltak. Ig en, álmaik is voltak eg ykor, még rég en. Eg yüg yű álmok. Kutyáról, g yerekekről. Esetleg úszómedencéről a hátsó kertben. Erre most itt kukkolja feleség e túlzottan is zord arcát a hajnalpírban. És Noah meg esküdött volna, hog y a lány az ő rég i nevét súg ta. Még volt pár órája, g ondolta. Jelentkezik Jordannél, lezuhanyozik és átöltözik, mielőtt a szerelőműhelybe elindul. Amikor elit eg ység ével Noah Texasba jött, elhatározta, hog y miután elvég zi a küldetését, lelép. Szimplán és eg yszerűen. De most, ahog y a feleség ét bámulta, arra jutott, hog y a távozás még sem lesz olyan szimpla és eg yszerű. Ma vissza fog térni a feleség e életébe, de mint eg y ideg en férfi. Olyan férfi, aki éhezett odabent, mély, sötét kéjsóvárság g al. Noah saját mag ától félt a leg jobban. Hiszen reneg át volt. Aduász. Nem Nathan Maloneként jött ide, hanem Noah Blake-ként. Úg y fog belépni Sabella életébe, hog y a lány nem sejt meg róla semmit.
HARMADIK FEJEZET – Hé, Belle, Mike Conrad hívott a kocsijával kapcsolatban, de az a rohadt motor még mindig nem érkezett be! Erre tart, és nag yon úg y néz ki, hog y már meg int részeg . Aztán meg van valami feneg yerek az irodában, aki Roryra vár, viszont ő betelefonált, hog y másnapos. Tég ed meg képtelenség talpra állítani, úg y látom. Mars már ki onnan a kocsi alól! Nem éppen jó hírek ütötték meg Sabella fülét. A recepciósa nem volt éppen rózsás kedvében, inkább nag yon is ideg esnek tűnt. Jobbat is kívánhatott volna mag ának reg g elre! Felpillantott a kocsi belsejére, amit éppen bütykölt. Olajos volt, koszos, évek óta elhanyag olták. Mintha a saját életét látta volna mag a előtt, g ondolta, és eg y g rimasz suhant át az arcán. – Válaszolsz nekem még ma, Belle? – Toby percről percre ing erültebb lett. – Fig yu, az a fickó
odabent nag y pofa! Ha nem jössz és beszélsz a fejével, vég ül az én fejemet fog ja levág ni és a zsebembe g yömöszölni, mint eg y nyamvadt ping pong labdát! Sabella ajka majdnem mosolyra húzódott. Toby, a lang aléta, nag ydumás srác Nathan öccsére, Roryra emlékeztette, amikor először látta. Pont olyan érzéke volt a melodrámához, mint annak idején Rorynak. Sabella fáradtan nekifeszült a motorblokk aljának, és a kiskocsin, amelyen feküdt, kitolta mag át a betonon a kocsi alól. Előbukkant a feje, íg y már beszélhetett a fiatal Tobyval, akit irodai munkára szerződtetett. Vállig érő, barna haja rövid lófarokba volt kötve, barna szemei pedig meg teltek ag g odalommal. Homlokát ráncolta. Basszus, nem volt neki erre ideje! – Mike-nak azt íg értem, hog y holnapra lesz meg a motor, nem mára! – Feleg yenesedett a keskeny, kemény, műanyag kocsin, amelyen farmernadrág ba bújtatott lába vég ig nyújtózott.
Ezen szokott az autók alatt manőverezve a műhelyben közlekedni. Karjával átkulcsolta a térdét, és kifulladva meredt Tobyra. Hanyag ul a nadrág jába törölte olajtól iszamos kezét, mielőtt sötétbarna, itt-ott szőkére szívott hajának elszabadult tincseit félrehajtotta az arcából. – Nem veszünk fel senkit, Rory pedig majd jön, amikor jön. Csak ennyit tudok mondani. A többit oldd meg te. – És már mozdult is, hog y újra befeküdjön a kocsi alá. Elhatározta, hog y befejezi a szedan g yújtásbeállítását, ha már a szerelői elfeledkeztek róla. Nem csak Mike Conrad várt a járművére. – Nem mész sehova! – Rázta vadul a fejét Toby, mert Sabella már készült eltűnni az autó
alatt. – Nem bírok ezzel az ürg ével, Belle! Olyan, mintha a halál rokona lenne, vag y mi. Nincsenek az ilyen fickók a munkaköri leírásomban, hallod-e! Fog lalkozz vele te mag ad! Sabella leküzdötte a mérg ét, mely inkább saját türelmetlenség éből, mint Toby hozzáállásából fakadt. Hiszen a fiú irig ylésre méltó hig g adtság g al beszélt a meg lehetősen felfokozott ideg állapotú kuncsaftokkal. Általában leg alábbis. – Csak mondj neki annyit, hog y jöjjön vissza reg g el! Rory akkor már itt lesz… – Itt lehorg asztotta a fejét, mert Toby újra heves fejcsóválásba kezdett. – Na jó, meg yek. Feltápászkodott, felszedte és a szerviz falához támasztotta a kocsit. Fog ott eg y foltos törölközőt, hog y úg y-ahog y ledörzsölje kezéről az olajat. Pár pillanattal később a munkaasztalra hajította a rong yot, és a nég y férőhelyes g arázsból átment az irodába. Nem eng edhettek meg mag uknak új szerelőt, pedig szükség lett volna még eg y főre, hog y a műhelyt nyereség esen tudják működtetni. Sabella tudta, hog y előbb-utóbb beleőszül itt a munkába. Ha a férje halála utáni első, rettenetes három év után nem kapta volna össze a boltot, bukta volna a szervizt, sőt a házat is. A seg élyekből nem futotta volna semmire sem. Nem veszíthette el az otthonát, ahol Nathannal eg yütt lakott. Három évig g ürcölt, hog y felújíttathassa. Semmiképpen nem veszíthette el. Úristen, nem veszthette el az utolsó kapcsot, mely a férjéhez kötötte! Ezt az eg yet hag yta ug yanis mag a után. – Mondd meg Dannynek, hog y fejezze be ezt a kocsit! Ma délután már nem akarom itt látni – utasította Tobyt irodába menet. – Azt is mondd meg neki, hog y Carltonék kisteherautója ráér estig , de Jennie-nek kell a kocsija, hog y munkába mehessen, és már íg y is rémesen sokáig tartott beszerezni hozzá az alkatrészeket. Már összeg ányoltam, csak át kell nézni és bejáratni. – Már repülök is – bólintott Toby, mielőtt a g arázs hátuljába iramodott volna. – És ne rohang álj – morog ta Sabella, mert tudta, hog y úg yis a falnak beszél, még ha Toby meg is hallja. Olyan volt a srác, mint eg y kiskutya. Nyakig láb energ iabomba. Még meg sem érdeklődte tőle a szerelőjelölt fickó nevét. Meg rázta a fejét, meg ig azította a haját, aztán feltépte az iroda ajtaját. A lába is földbe g yökerezett. A bent ülő ürg e mag a volt a meg testesült arrog ancia. Sötétkék szempár fúrta bele tekintetét eg yenesen Sabella ag yába. A pasasnak napbarnított, vad keménység ű arcberendezése volt. Lapos pofacsontok, enyhén ferde orr, érzéki, de kicsit vékonyka ajkak jellemezték. Állát rövid, sűrű, fekete szakáll borította, ami még fenyeg etőbb külsőt kölcsönzött neki. Hosszú, fekete haját hátrafésülve hordta. Sabella libabőrös lett, ahog y ezt a vészjósló fig urát bámulta. Mag as, cing ár ember ült vele szemközt, de Sabella biztosra vette, hog y az izmok keménység e a fekete bőrdzseki, a fehér póló és a farmernadrág alatt az acéléval vetekedett. Nag y lábát nehéz csizma fedte, úg y bámult rá
busa, rettentő bozontos, fekete, selymes szempillái mög ül. Az ürg e úg y nézett ki, mint eg y rag adozó. Ez volt Sabella első g ondolata róla. Hosszú, sovány és veszélyes, a hozzá hasonlókat Sabella nag y ívben elkerülte a férje halála után. Akit a kíg yó meg harapott, a g yíktól is fél. Meg tanulta a leckét a veszélyes pasasokról, és nem volt kedve mag át korrepetáltatni. A pasas könnyedén az íróasztalnak dőlt, tenyerét a felületnek lapítva, úg y bámulta, tekintetében rag adozó szándékkal. Eg y pillanatra, de csak eg y pillanatra átsuhant Sabella ag yán eg y emlék. Az a nap jutott az eszébe, amikor először meg állt itt, mert felforrt a kocsija hűtővize és késésben volt eg y állásinterjúról. Meleg volt, verejtékezett a késő nyári texasi napsütésben, elátkozta mag át, hog y Georg iából ideköltözött, elátkozta a perzselő texasi hőség et is, amelyhez eg y örökkévalóság kell, hog y az ember hozzászokjon. Pont ebben a pózban állt akkor Nathan Malone, a tulajdonos, a későbbi férje. Szeme lassan vég ig g ereblyézte, szexi ajkai mosolyba ferdültek, szemei pedig – fénylő, csábító, ír szemek – rabul ejtették Sabella szívét. Érezte, hog y a szája fájdalmasan kiszárad. Keze remeg ett, g yomra g örcsbe rándult, ahog y az ideg enre ránézett. Nem ismerte a férfit, nem is akarta meg ismerni, de eg y pillanatra, csak eg y röpke pillanatra a múltba kalandozott vele. Keserédes, fájdalmas tudatára ébredt a szerelemnek, a veszteség nek és mindannak, amit a sors tőle meg tag adott. – Nem hirdettünk állást. Kérem, távozzon! Ezt ug yancsak nyersen mondta, de már nag yon ment volna a dolg ára. Nem kellett neki a fejfájás, amely eg y ilyen férfival eg y csomag ban érkezik. – Rory azt állította, hog y szerelőre van szükség ük. Szent ég , micsoda hang ! A fickó hang ja mély volt és reszelős, majdnem torokhang . Vég ig hasog atta Sabella ideg vég ződéseit, sötét reakcióra késztetvén a lányt. Basszus, basszus, basszus! Nem kellett neki ez a pasas. Nem hiányzott, hog y a teste felébredjen ilyen hosszú téli álom után! Pláne eg y olyan férfi kedvéért nem akart ébredést, aki láthatólag veszélyes, teste pedig olyan izmos, hog y ennyire izmosat Sabella még nem is látott soha. A fickó hang ja hűvös, céltudatos volt, de mög ötte komorság és csillapíthatatlan étvág y húzódott. Ez a férje hang jából hiányzott, szemében se látta soha. Lassan visszafordult hozzá, kényszeredetten vég ig nézett a pasas állán, s az arcvonásait elmosó rövid szakállon és bajuszon. Sebhelyeket takartak vajon? Nem, ezt nem akarta tudni. Nem is érdekelte, ami azt illeti. – Rory nincs itt. – Sabella rászorította mag át, hog y beszéljen. Önnön nyers hang színétől
szinte összerándult. – Nem az övé a telep. Hanem az enyém. És nem veszünk fel senkit. A pasas meg moccant. Sabella érdeklődőn lenézett, meg látta a fakult pamutvászon nadrág alatt dag adó szikár combokat és a vékony póló alól elővillanó kemény hasizmot. A bakancs nag y lábat takart, masszív talapzatául szolg ált a leg alább százkilencven centi mag as izomkolosszusnak. Sabella tekintete visszakúszott a fickó arcára, nézte, ahog y az vég ig járatta a szemét az ablak mög ött álló benzinszivattyúkon és a parkolón. Számos autó állt ott a déli napsütésben, elhag yatottan, szervizre várva. A benzinkútból kimerült az üzemanyag , a parkoló repedezett aszfaltjából pedig zöldellő fűcsomók meredeztek elő. Hát ig en, a hely nem nézett ki valami jól, g ondolta mag ában Sabella, leküzdve tehetetlenség ét és fájdalmát. Pedig minden tőle telhetőt meg tett. Messze jobban is festett a hely most, mint három évvel ezelőtt, amikor vég re kivakarta mag át a g yászból annyira, hog y felmérje eg yéb veszteség eit is. – Jó munkát vég ez, de ha a túlélésre játszik, akkor szükség e lenne valakire, aki tud is, akar is dolg ozni. Eg y olyan a többi dolg ozóból is ki tudná hozni a leg jobbat. – Szeme ismét visszasiklott Sabellára, kékség étől a lánynak kis híján a léleg zete is elállt. Hang ja csöndes, a meg állapítás ésszerű volt, ug yanakkor mag ában hordozott valami őrjítő tónust is, amelytől Sabella eg észen meg részeg ült. Mit képzel mag áról ez az alak, hog y csak úg y besétál, és meg töri a nehezen meg talált harmóniát kék szemével és reszelős hang jával? Sabella lázadón húzta fel az állát, g yűlölte ezeket a szemeket és a bennük úszó fásultság ot. Meg tag adott mag ától minden további érdeklődést. – Elvag yok én itt eg ymag amban is, uram – vetette oda neki g unyorosan. Mereven kihúzta mag át. – Mag a ideg en errefelé… – Hölg yem, én pusztán tényt közöltem. Úristen… Sabella leg szívesebben leordította volna a férfi fejét, ütötte-verte volna, amiért saját meg mag yarázhatatlan reakciójával elrabolta a békéjét, törékeny nyug almát, melyet vég re sikerült mag a körül kiépítenie. – Nekem csak a munka kell, amit Rory meg íg ért. – A férfi arca durva mosolyba rándult. – Az üzlettársa, nemde? – Nem ez a lényeg – csattant fel Sabella. – Ide fig yeljen, uram… – Noah. Noah Blake. Noah. Ír név. Go síoraí, örökké szeretni fog lak. Eg y pillanatra ez az ártatlan íg éret suhant vég ig Sabellán, ahog y Nathanra g ondolt. Nathan még sem szerette őt örökké. A halálba rag adta a veszély, az adrenalin és az izg alom, melyeket hajhászott. Mag ára hag yta őt. Hat kínkeserves éven át kellett szenvednie miatta. Erre az életébe tolakodna eg y másik ír vadember, hog y Nathan helyébe lépjen? Sabella
meg rázta a fejét. Nem, azt már nem! Más férfi nem lehetett képes betölteni az űrt, melyet Nathan mag a után hag yott. Lehetetlen. Ennek a pasasnak nem fog ja meg adni még az esélyét se. Sabella kinyitotta a szemét, felemelte a fejét, és ránézett a férfira. Az az eszelős tekintet szinte felemésztette. Kihúzta mag át, és dacosan felemelte az állát. – Azt mondtam, nem! Most menjen! Dolg oznom kell, nincs időm mag ára. – Azzal sarkon fordult, és kivonult az irodából, vissza a műhelybe. Csírájában elfojtotta mag ában az üres fájdalmat, amely a torkát szorong atta és könnyekkel fátyolozta el a szemét. Hiszen vég re felejtett. Más se hiányzott neki, mint az ír szemek, a léleklopó csókok és meg szeg ett íg éretek emléke. A férje elment. Meg halt, testét lepecsételt kincstári koporsóba zárva eg y sötét, tátong ó lyukba eresztették. Vég ig nézte, ahog y betemetik a g ödröt. Az a soklapátnyi föld az általa elutasított valóság ot is betakarta. Te jóisten, mennyire szerette őt! Nevetését, hang ját, hatalmas testét és vérmérsékletét. Sabella sóhajtott eg y nag yot az emlékekre, és eg yik lábát a másik után téve elsétált attól az embertől, aki felidézte benne ezeket az emlékeket. – Bella Malone! – hasított Sabella g ondolatmenetébe eg y iszonyú dühös férfihang . A szedanhoz menet, melyen korábban dolg ozott, Sabella meg torpant, hátrafordult, és elfojtott eg y káromkodást. A hölg yek nem beszélnek csúnyán, emlékeztette mag át. Akárhog y is provokálják őket. Pedig őt most éppen provokálták. Miért is nem maradt ma reg g el ág yban inkább? Mike Conrad olyan ing erlékeny ember volt, mint eg y bika. Rég en a férje baráti köréhez tartozott, de Sabella mostanában nem látta őt szívesen. – Mike, már dolg ozunk rajta! – Kezével üdvözlő mozdulatot tett, és azon imádkozott, hog y Mike ne leg yen részeg . – Reg g elre készen lesz. – Ezt mondog atja már vag y két hete az a kis köcsög Rory is! – Mike betolakodott a g arázsba, a tiltó tábla ellenére, mely a sárg a, cakkos vonal mög é utasította az üg yfeleket. – Két hétre vállaltátok, nem többre! Sabella harapta a nyelvét, azt ismételg etve mag ában, hog y semmiképp nem harag íthatja mag ára Mike-ot. Ug yanis az övé volt a g arázsra és a házra jelzálog ot folyósító bank, és már többször is meg fenyeg ette, hog y kihívja a vég rehajtót, ha nem fizeti rendesen a törlesztő részleteket. Ritkuló, sárg ás haját Mike csaknem tarkopaszra nyíratta. Gyeng e, vizenyős, piától véreres
barna szempár szeg eződött Sabellára a dühtől g örcsbe rándult, püffedt, vörös arcból. Nag yszerű! Más se hiányzott neki, mint ez a behemót az irodába. – Eg y napunk még maradt a javításra – szedte össze türelmének morzsáit Sabella. Nem eng edhette meg mag ának, hog y Mike-ot dühbe hozza, mert annak hatalmában állt, hog y a lehetetlenség ig meg bonyolítsa kölcsöne visszafizetését. Ezenkívül pedig Nathan barátja volt. Vag y olyasmi. – Eg y nap, aztán annyi! – Mike beszéde összefolyt, széles, kráteres arca ég ővörös lobot vetett. Ahog y közeledett Sabellához, a lány orrát meg csapta a pálinkaszag . – Befejezed azt a kocsit még ma, te kurva, vag y búcsút inthetsz a szerviznek, világ os? Rohadtul büszke lesz majd Nathan arra a jó kis seg g edre! Ez a szerviz volt élete értelme. Mike természetesen ivott, s a piától mindig kötekedő lett. – Nathan meg halt, Mike – emlékeztette, és próbálta meg őrizni nyug almát, hiszen meg esküdött mag ának, hog y nem veszíti el többé. Mindig úg y tűnt neki, hog y Mike őt okolja Nathan haláláért, nem tudni, miért. – Hog y ő mit g ondolna, az most nem lényeg es. Mereven kihúzta mag át, pedig tudta, hog y filig rán százhatvanöt centije nem veheti fel a versenyt Mike roppant termetével. Köpcös férfi volt, hasa sokat nőtt az évek során. Azt a férfit, akit Nathan annak idején a barátai közé sorolt, az alkohol és saját kudarcai alaposabban tönkretették, mint Sabella fájdalmai a szerelőműhelyt. – Nathannak ki kellett volna rúg nia tég ed a g ecibe! Meg bízhatóbb nő mellett nem lőtték volna szét a seg g ét! – A keg yetlen szavak sebet ütöttek Sabella lelkén, akármennyire is ig yekezett fig yelmen kívül hag yni őket. – Több esze is lehetett volna, kár volt meg bíznia eg y idióta, teszetosza szőkében! Hog y az ég rog yna rá! Mindazonáltal Sabella nem akarta Tobyval kihívatni a seriffet. Nem volt neki ideje olyan mókaság okra, mint a kérdezősködés meg a papírmunka! – Márpedig ez van, Mike! A teszetosza szőke olyan g yorsan dolg ozik, ahog y csak tud! – Közben érezte, hog y a szerelők a háta mög é g yűltek. Leg szívesebben ordított volna tehetetlenség ében. Úg y kellett ez neki, mint púp a hátára. – Reg g el az első dolg om lesz átadni a kisteherautódat! A szerződés szerint éjszaka még dolg ozhatok rajta. Időben el fog ok készülni. – Ennek az ellenkezője fel sem merülhetett. Mike kéjesen vég ig mérte Sabellát véreres, barna szemeivel. – Tűzrőlpattant kis puncit választott mag ának Nathan, az fix! Sabella hunyorított, és összeszorította a fog át, hog y ne szóljon neki vissza. Már íg y is mérg et vehetett rá, hog y kipletykálják. Nem súlyosbíthatta a helyzetet, vissza kellett mag át fog nia. – Mr. Conrad, Ms. Malone azt mondta, hog y reg g elre meg lesz – lépett közbe Toby, a sértéstől felindult hang on. – Addig ra elkészülünk.
Mike vég ig ostorozta a fiút a tekintetével, majd a szája g onoszkodó mosolyra g örbült. – Te is dug od, mi, kölyök? Az ilyen elsőrang ú pinának kell eg y kis… Nem fejezhette be a mondatot, de nem azért, mert Toby a torkának ug rott. Meg előzte őt a köztük húzódó eg yméternyi távon eg y elmosódott árnyék. Mike Conradot elemi erő röpítette kifelé a g arázsból. Sabella sokkos állapotban bámulta az ideg ent, Noah-t, látván az arcára kiülő eszelős dühöt. Noah felemelte Mike-ot az aszfaltról, majd a nyitott BMW-nek lökte, amellyel érkezett. Hatalmas kéz fonódott Mike dag adt nyakára, és jég hideg en, g yilkos szándékkal fojtog atni kezdte. – Állj! – mozdult előre Sabella, a pároshoz futott, és lefog ta Noah csuklóját. Riadtan bámult bele a hideg , könyörtelen szemekbe. – Ne, meg öli! Mike csak részeg . Álljon már le, a kurva mindenit! A sötétkék mélység ekben harag csillog ott, a halál íg érete beárnyékolta a szokatlan színt. Noah eg yre erősebben szorította Mike torkát, szája acsarg ó g rimaszba merevedett. – Elment az esze? – Sabella meg ráng atta a férfi csuklóját, és sikoltozott, mert hallotta a háta mög ött Mike hörg ését. Sabella felnézett az ideg enre, annak halálosztó rag adozó-szemébe, majd lepillantott Mike Conradra. – Ha még eg yszer hozzányúlsz – szólt Noah reszelős, dühödt hang on, Mike szemébe révedve – meg öllek! Sabella érezte, hog y a fickó csuklója elernyed. A harag tól elhomályosult fényű szempár ráirányult. Állkapcsánál eg y izom lüktetett hevesen, ajkát összepréselte, majd Sabella válla fölött a nyög décselő Mike-ra pillantott. Mike lerog yott a kocsi ülésére, a parkoló csöndjében jól hallható nyekkenéssel. – Rory azt is mondta, hog y kiadó a lakás a g arázs fölött. – Hang ja mély volt, torka mélyéből jött. – Lecuccolok, és befejezem ennek a rohadéknak a kocsiját. Vag y inkább meg öljem? Mag a dönt! Komolyan g ondolta. Sabella zavarodottan csóválta a fejét, miközben beindult mög ötte a BMW motorja, majd nag y kerékcsikorg ás közepette kiszökött a parkolóból. – Miért? – suttog ta vég ül rekedt hang on. Próbálta összerakni a történteket. Miért volt ez, és miért pont most? Miért sodort elé a szél valakit, aki g arantáltan elpusztítja, amikor vég re nag y nehezen újrakezdte az életét? – Válasszon!
Szorítása meg lazult a férfi csuklóján, amelyet még mindig hevesen markolt. Nem is tudta mag áról, hog y képes ekkora erőkifejtésre. Fokozatosan eng edte el csak Noah csuklóját. Válaszolni nem tudott még . Csak kerüljön a kezébe Rory, kitekeri a nyakát! Tudomást sem véve a körülöttük álló, halálra vált szerelőkről, Sabella meg fordult, és visszaballag ott a g arázsba. Dolg a volt, nem akarta, nem hag yta róla a fig yelmét elterelni. Nem hiányzott neki ez az eg ész. Ráült a kerekes deszkára, és visszatolta mag át a félbehag yott autó alá. Talán könnycseppek g urultak a szeme sarkából a hajára, nem érdekelte. A fájdalomtól összeszorult a szíve, hog y csaknem belehasadt, de ez sem zavarta. Most dolg oznia kellett. Ha tiszta lesz a leveg ő, g ondolta, majd eg y napra felfog adja ezt a Noah Blake-t, csak másnap köt útilaput a talpára. Fájni fog , tudta. Kellett neki a pénz, a következő héten vált esedékessé az aktuális banki törlesztő részlet. Ha minden kötél szakad, és nincs más választása, eladhat még az anyjától örökölt ékszerekből. Eg y dolg ot biztosan elhatározott. Noah-nak mennie kell. Nem bírna vele. Saját reakcióival sem bírt, nem beszélve az eg ymásnak ellentmondó érzelmekről, amelyek meg rohanták, amint a férfira ránézett. Volt a pasasban valami ismerős, ug yanakkor valami veszélyes is, amellyel Sabella nem bírhatott. Valami, amitől úg y érezte, hog y újra él. Valami, ami más volt, mint a bánkódás, amelyre az elmúlt három évben szorítkozott. Három évvel ezelőtt vég et ért nála a g yász, és átvette a helyét az időről időre rátörő bánkódás. Észre se vette a kebléből felszakadó zokog ást a g ondolata nyomán, azonban a kocsi mellett ácsorg ó férfi annál inkább. Hallotta, és nem tetszett neki. Noah még mindig érezte az ereiben kering ő dühöt. Vörös posztóként borult a szemére. Mike látványa, hang ja, g onosz szavai, melyeket a feleség ére szórt, elvették Noah józan eszét. Még most is holtan akarta látni azt az embert. Reng eteg közös emlékük, barátság uk eg y szemvillantás alatt szertefoszlott. Ha Noah-n múlt volna, Mike-ot a másvilág ra küldené. Lenézett a földre, és Sabella behajlított lába, betonra lapuló talpa, a sárhányónak szoruló térde újabb adag mérg et pumpált bele. Sabellának semmi keresnivalója nem volt odalent. Mindeg y, mennyire dög ösen nézett ki olajfoltos farmerban, arcán és állán olajpászmákkal. Hiszen önmag át pusztította. Noah nag yon is észrevette a kárhozatos mélység et Sabella ködös, szürke szemében, látta alatta a sötét karikákat, valamint azt is, hog y a lány mennyire lesoványodott. Nem ezt a nőt hag yta itt. Nem viselt sminket meg lepően fiatalos arcán, eg ykoron szőkével csíkozott haja pedig ég etett arannyal befuttatott sötétszőkére változott.
Nem tudott róla, hog y Sabella annak idején festette volna a haját. Hog y lehet, hog y nem vette észre? Eszébe jutott meztelen testének emléke. Hog y szerette dimbes-dombos, meleg testét, mely tökéletesen hozzá idomult! Combja között meg búvó puha lág yékát szőrtelenítette, íg y Noah nem tudta, milyen volt a természetes hajszíne. Úristen, milyen fiatalnak nézett ki! Annak idején a sminktől idősebbnek, tapasztaltabbnak tűnt. Noah tudta persze jól, hog y mindössze tizennyolc éves volt, amikor összeházasodtak, de most hirtelen tudatára ébredt, hog y Sabella mennyire hihetetlenül fiatal még . Most, huszonhat évesen, az érettség et kölcsönző kozmetikumok maszkja nélkül teljesen kölyökképű lett. Arca még mindig ránctalan volt. Csakhog y bánat ült rajta. Vastag on, sötéten a szemére telepedett, ott volt a mesterien uralt ajkán és merev vállán is. Noah látta rajta, mielőtt a lány eltűnt volna a kocsi alatt. Mély leveg őt vett. A szerelők még vissza-visszasandítottak rá, fig yelték. Tekintetükből zavartság ot vélt kiolvasni. Eg yrészt meg könnyebbültek, másrészt ag g ódtak. Eg yik rég i szerelőjével sem találkozott itt, ismeretlen volt számára minden arc, és Noah mindenkiben, aki nem volt számára ismerős, ellenség et látott. Azt sem tévesztette szem elől, hog y mindössze a leg fiatalabb állt ki Sabella mellett, a többiek csak a háttérben ténfereg tek. – Már nincs eg yedül – morog ta, tudván, hog y a düh eldurvította a hang ját. – Toljátok ide a seg g eteket, és fejezzétek be a melót, vag y csomag olhattok is össze! Mielőtt hazamentek, az összes autót meg csináljátok ebben a rohadt kócerájban, különben reg g el nem jöhet vissza senki, csak ez az eg y – és ujjával fenyeg etően Tobyra bökött. – A te seg g ednek viszont az irodában kellene lennie, ha nem csalódom. Toby nag yot nyelt, barna szeme bizonytalanul villog ott Sabella szerelőárka felé. Munkájánál nyilvánvalóan jobban izg atta az, hog y Sabella őrizetlenül ne maradjon. – Menj, fiam – vicsorg ott Noah. – Majd később meg beszéljük a dolg ot. – Aztán a pillantása a többiekre siklott, akik ideg esen tébláboltak körülötte, zaklatott szemekkel néztek ki olajos arcukból. – Gyerünk, döntsetek! – rivallt rájuk. – Csak aztán jó döntést hozzatok! Nem várta be, hog y határozzanak. A g arázs felé indult, felmarkolta az első útjába akadó hibaleírást. Eljött az ideje, hog y munkához lásson. Noah nem áltatta mag át, tudta, hog y mihelyst a szerelők szétszélednek, Sabella kimutatja a fog a fehérét. Házasság uk alatt mindössze eg yszer élt meg tőle temperamentumos dühkitörést. Akkor elkövette azt a baklövést, ráfog ta, hog y valamit képtelen lenne meg csinálni. Gyorsan meg tanulta, Sabellát nem lehet irányítani, neki nem parancsol senki. Eg y SEAL számára a parancs mag ától értetődő dolog volt. Részükké vált, mi több, az
eng edelmesség tette őket ütőképessé. Váratlanul érte, hog y amikor Sabella csajbulit szervezett, és ő nem akarta eleng edni, akkora jelenetet rendezett. Ő csak kanos volt, és a feleség ét akarta. Nem azt, hog y a helyi kricsmiben vihorásszon, míg a férfiak kéjesen stírölg etik. Sabella hosszú percekig némán meredt rá, majd elmondta, hog y hol lesz, és mikor jön haza. Basszus, Bella, ig azán itthon maradhatnál velem! Még épp időben hajolt el a felé szálló sótartó elől. Majdnem súrolta a fejét. Aztán ez a kis édes, nyájas déli kisang yal kitört, mint eg y tűzhányó. Őrjöng ő dühvel sorolta fel a kapcsolatuk szabályait, aztán kivonult a házból, seg g ét riszálva, mint eg y feldühített tyúkocska. Ő pedig fülét-farkát behúzta, és csak annyit mondott, hog y neki mindeg y, menjen csak mulatni a hülye barátaival, ellesz ő nélküle is. Éjjel kettőkor útnak indult, és addig cirkált a városban, míg meg találta Sabella kocsiját az eg yik barátnője házánál. Felnyalábolta spicces feleség ét, és a teherautóval hazafuvarozta. Többet nem követett el ilyen hibát. Most, hog y az autó alól meg hallotta azt az elfojtott, tompa kis zokog ást, amely eg y olyan nő torkából érkezett, akiben szinte rá se ismert a feleség ére, Noah elg ondolkozott. Talán Sabella mag ába zárva hordja őt még mindig , hozzá hasonlóan. Hiszen meg játszott halála előtt szóba sem jöhetett, hog y Sabellára ráunjon. Nem érintette még a feleség ét olyan módokon, ahog y szerette volna. Az őt kitöltő sötétség mindig kifolyásra várt, nyilallt bele a g ondolat. Azonban most eg y kicsi, törékeny, hihetetlenül füg g etlen fiatal lányra fokuszálta éhség e levezetését. Olyanra, aki jobbat érdemelt volna nála.
NEGYEDIK FEJEZET Hétkor zárták a műhelyt, addig ra a nap rag yog ása már haloványult a heg yek fölött. A szerelők hazamentek, Noah-ra visszapillantottak, mintha féltek volna eg yedül hag yni vele főnökasszonyukat. Leg alább a seriff nem jött ki, vag yis Mike nem emelt vádat. Még eddig nem. Kisteherautóját leszállították a bankja elé, míg ő odabent volt. Ha Sabella mellé szeg ődik a szerencse, Mike most eg y ideig nem fog ja zaklatni. Noah Blake fejét viszont nag yon meg akarta mosni. Eg ész nap a g utaütés kerülg ette, olyan dühös volt rá. Izg atottság hoz hasonló érzés kaparászta belülről a mellkasát. Noah eg ész nap keményen dolg ozott, és a többi szerelőt is g yorsabb munkatempóra
sarkallta. De nem volt szükség e rá, hog y odaveg ye. Nem akarta őt ide. Nem akarta, hog y meg strukturált, rendezett létezésébe, amit teremtett, beleártsa mag át ez a fickó. Nem kellett neki az izg alom, a feszültség , ami a belsejében eg yre csak g yülemlett. A szerelőinek mind tudott parancsolni, akinek meg nem, hát, azokat kirúg ta, és újakat vett föl helyettük. Íg y járt el az utóbbi három évben. Reng eteg embert kiseprűzött, amióta a boltot átvette, nemig en osztott-szorzott nála az ilyesmi. Toby addig maradt vele, amíg Sabella vég ül ki nem tolta az ajtón, azután vég re Noah-hoz fordulhatott. A pénztárcáját először fölvette az asztalról, és a retiküljébe dobta, majd a kézitáskát a vállára vetve ádázul nézett Noah-ra. Ennyi volt. Most már visszatérhetett az életéhez, és újra száműzheti belőle az életörömöt. – Ha látná Roryt, mondja meg neki, hog y beszélnem kell vele. Azonnal – csattant föl. – Ha holnap sem jön dolg ozni, attól félek, hog y elveszíti nálam az állását, ahog y mag a is. Nem akarom, hog y eg y őrült dolg ozzon nálam, aki a kuncsaftjaimat zaklatja. – Feltartotta a kezét,
mert Noah kinyitotta a száját. – Akár meg érdemlik, akár nem. Noah visszanézett rá, dühöng ő, vad, színjátszó szemével. Arckifejezését mintha kőből farag ták volna. Tekintete a testére siklott, Sabella bele is pirult. Érezte, hog y blúza és melltartója alatt meg keményedik a mellbimbója. Combja köze bizserg ett. Utálta az érzést. És a pasast is utálta, hog y ilyesmit vált ki belőle. Fig yelme a parkolóra irányult, ahova éppen behúzódott eg y kocsi. Sabella majdnem vág ott eg y pofát. Duncanről meg feledkezett. Duncan Sykes rendes, nyug is, könnyed férfi volt, sötétszőke hajjal, barna szemmel és stabil mosollyal. Nem az a veszélyes alak. Nem volt meg
benne az erő, amivel az őrületet vag y az önkontroll teljes hiányát kiválthatta volna belőle. – Reg g el visszajövök – mondta Noah. Száját összepréselte, amikor csapódni hallotta a kocsiajtót. – Roryval eg yütt. Sabella elmosolyodott a g ondolatra, hog y mi vár Roryra, ha a kezébe kerül. Hú, a sóg ora most aztán jól benne van a slamasztikában! – Teg ye azt – mondta kedvesen Noah-nak. Duncan homlokát ráncolva az ajtó felé tartott. – És leg yen szíves, ug yanarra távozzon majd, mint ahol ide bejött. Mag ának köszönhetően késésben vag yok, nem készülhettem össze rendesen a randimra. Már csak ezért is meg érdemli, hog y kirúg jam. Sabella mosolyg ott, amikor az ajtó kinyílt, és Duncan lépett be rajta. Persze összehasonlította a két férfit. Persze nem nag yon volt rajtuk mit összehasonlítani. Noah messze keményebb, izmosabb, szexibb, izg almasabb, impozánsabb jelenség nek tűnt. Duncan soha nem lesz ilyen. – Nem vag y készen – vig yorg ott Duncan, szemében jókedv táncolt. Kíváncsi pillantást vetett a másik férfira. – Miért volt olyan érzésem, hog y elfelejted a randinkat ezen a mozg almas napon? – Mert ismersz. – Sabella visszamosolyg ott, de tudta, hog y túljátssza a jókedvét. Újra Noah-t nézte. – Új alkalmazott? – kérdezte Duncan, Noah-hoz fordulva, majd felé nyújtotta a kezét, mintha nem eg y elszabadult, veszett eszelős lenne. – Duncan Sykes vag yok. Enyém a villamosság i bolt a városban. Sabella meg remeg ett, balsejtelem g yötörte, ahog y elnézte Noah mosolyát. Szemének hideg ség e, a kivillantott fog ak arra fig yelmeztették, hog y ez az ember veszélyesebb, mint amilyennek mutatja mag át. – Noah Blake vag yok – mutatkozott be. Duncan újra Sabellára pillantott. – Örülök, hog y meg ismertem – bólintott Duncan, majd rámosolyg ott Sabellára. – El fog unk ám késni, ha nem öltözöl át hamar. Bezárjak addig ? Nem, arra semmi szükség nem volt. – Minden kész. Majd csak be kell zárnunk mag unk mög ött az ajtót. – Sabella Noah-hoz fordult és hunyorított, mert a férfi még mindig Duncant bámulta. – Noah, be kell zárnom. Sabella g erincén vég ig szaladt az iszonyat, amikor Noah odafordult hozzá. Szeme sivár, hideg volt, ajka mosolytalan, arckifejezése pedig túl merev. Túl nyug odt. – Jó éjszakát! – mondta csöndesen, mielőtt elhag yta az irodát. Ment a parkolóban álló fekete, vag ány Harley-jához. Sabella észre se vette, hog y visszatartotta a léleg zetét, amíg ki nem fújta a leveg őt. Visszafordult Duncanhez. – Ig yál eg y pohár bort, amíg én átöltözöm. Ma az idő valahog y
kisiklott a kezem közül. – Rád mindig érdemes várni – bókolt Duncan. Kiléptek az irodából, Sabella bezárta az ajtókat. – Azonkívül már elég rég óta ismerlek ahhoz, Belle, hog y a fog lalásokba belekalkuláljam a csúszást is. Sabella elfintorodott. Mindig késett. A férje bezzeg nem késett el sehonnan sem. Azóta valahog y hadilábon állt az idővel. Mindig inkább hátralépett volna, ahelyett hog y előrefele mozog na. Amint Duncan kocsijának utasülésére csusszant, készen arra, hog y hazavig yék, nem tudta nem észrevenni, hog y Noah még mindig ott volt. Lehajolt a motorjához, valamivel babrált. Inkább utánuk leskelődhetett, mivel nem a Harley-ra nézett, hanem rájuk. – Gondolom, Rory vette föl – szólt Duncan, amikor elhajtottak a Harley mellett. – Jól g ondolod – sóhajtott nag yot Sabella. Rory folyton csavarg ókat alkalmazott. Szerencsére sosem maradtak túl sokáig . Sabellának valami azt súg ta, hog y ettől a mostanitól viszont bajosan fog meg szabadulni. Több szó nem esett köztük, míg fel nem hajtottak a ház kocsibeállójára. – Gyere be! – Sabella, lakáskulccsal a kézben, hamar ellépett a kocsitól. – Tudod, hol a bor, menj, hozz poharat, én lezuhanyozom, és fél órán belül készen leszek. Kinyitotta az ajtót, és beszaladt, g yors iramban sietett a lépcső felé. – Mérem az időt – mondta nevetve Duncan. – Húsz dolcsit teszek rá, hog y eg y óráig is elmaradsz! – Tartom – villantott rá eg y fürg e mosolyt Sabella. De elkapta a fejét, mert a szeme nem mosolyg ott. Állandóan az az érzés marcang olta, hog y valamiért, valahog yan hűtlen lett a férjéhez, aki már hat éve halott. Eg y éve küzdött az önváddal. Ekkor ment el Duncannel az első randevújukra. Ez volt az első alkalom, hog y meg íg érte mag ának: túllép Nathan halálán. Mindenkor, ha Sabella elhag yta a Nathannal közös házukat Duncannel az oldalán, émelyg ő, beteg érzés kerítette hatalmába. Úg y g ondolta, ilyenkor elárulja a férfit, akit szeretett. Azt, aki viszontszerette. Bolondság volt ez. Sabellának naponta kellett emlékeztetnie önmag át, hog y Nathan is úg y akarta volna, hog y ő boldog leg yen. Nathan nem fig yelte a mennyország ból meg bántódottan és mérg esen, hog y hátat fordított szerelmüknek. Nem is fordított neki hátat, mondta mag ának, amikor beállt a zuhany alá. Harcos volt, és nem tért haza. Meg halt, elment, ő viszont életben maradt. Ig az?
Noah-nak hadműveleti elig azításra kellett mennie, tudta, hog y már útra kellett volna kelnie, hog y odaérjen. Ehelyett a Sabellával közös otthona melletti fasorban állt, és katonai távcsővel fürkészte a házat. Annak dacára, hog y mennyit zsémbelt miatta, míg házasok voltak, Sabella még mindig nem húzta be a füg g önyöket, nem eresztette le a rolókat sötétedés előtt. Most is be lehetett látni. Duncan Sykes a konyhában volt, és, az átkozott mindenit, éppen eg y üveg bort bontog atott. Noah ajkai összepréselődtek. Az ő borát készült meg inni, akár életben volt, akár nem. Éveket töltött azzal, hog y a borg yűjteményét g azdag ította, alig bontott föl belőlük, csak a látványt élvezte, ahog y a kis borospincéje feltöltődött. És most ez a nyavalyás senkiházi az eg yik leg jobb borát nyitog atta, sőt ki is töltött belőle mag ának eg y pohárral. Noah meg esküdött, hog y ha rajtakapja ezt a szemetet a feleség ével az ág yban, kizsig ereli. Erősen kifújta a leveg őt. Ehhez semmi köze, summázta mag ában. Már hog y a frászba ne lett volna az! Ag yába fúródott a tiszta, éles szélű, ezertüskés harag , érezte, hog y az évek alatt kiedzett önuralma csütörtököt mond. Ha meg látja, hog y Duncan a feleség éhez ér, nem állhat jót mag áért, tudta jól. Noah érzékelte, hog y Rory a háta mög ött közeledik, ő rendelte ide telefonon még a műhelyből. Öccse nem repesett a boldog ság tól. Nem sajnálta, Noah ug yanis a boldog ság tól még soha nem állt olyan távol, mint ebben a pillanatban. – Mióta folyik itt ez az undormány? – vakkantotta a házat nézve Noah, Roryra rá se pillantva. – Milyen undormány? – nézett rá zavartan Rory. Noah a ház felé intett. – Sykes. – Kábé eg y éve. – Rory ledobta mag át eg y fa árnyékába, és ásítozott, biztonság ban érezte mag át. Noah rásandított. – És nem akadályoztad meg , miért? Rory először meg lepetten nézelődött, azután elg ondolkozva meg vakarta az állát. – Basszus, valószínűleg azért, mert ő az eg yedüli, akit bírok azok közül, akikkel Bella randizott. Noah állkapcsa meg rándult. – Hányan voltak? Azt mondta, „azok”. Nem csak eg y pasassal volt. A feleség ével más férfiak randiztak. Bámulták a mosolyát, sóvárog tak utána. Noah nem akarta elképzelni, hog y valamelyik hozzányúlt, különben az összeset kinyírja. – Csak eg ypáran. – Rory vállat vont, mintha nem számítana. – Eg yik sem tartott sokáig . Eg ykét randevú, azt annyi. Aztán Belle-t elővette az önvád, elkezdte a jeg yg yűrűjét hordani, és mikor nem dolg ozott, bezárkózott itthon. Amikor összeszedte mag át, újrakezdte. Viszont a
jeg yg yűrűjét már eg y éve nem viseli. Rory letépett eg y szálat a pázsitból, Noah pedig tovább pásztázta a házat. Sykes-t még mindig a konyhában találta, rendezkedett, a fiókokat húzg álta. Az a féreg meg ig azított eg y bög rét a kampóján, amiről lóg ott, majd a tőle távolabb eső ablakhoz ment, és kitekintett a g arázsra. Kiült Sykes arcára, hog y jövendőbeli birtokosnak tartja mag át, mintha máris azt tervezg ette volna, hog y mit fog Bella életében meg változtatni. Ig en, Noah ismerte őt, mint a rossz pénzt. Duncan a leg több ember elől elrejtette erős akaratát, de nem lehetett átejteni. Már eg y éve kerülg ette Sabellát, mostanra a szándékai meg komolyodtak. Nem habozott volna beülni abba a vag yonba, amit Noah, illetve Nathan Malone felhalmozott. – Te hag ytad ott – szólt Rory, hang jába cseppnyi düh veg yült. – Semmi közöd nem volna az eg észhez még akkor sem, ha Bella a városban mindenkivel lefeküdt volna. Noah nem válaszolt semmit, mert Rorynak ig aza volt. Csakug yan ő hag yta el a nejét. Elvállalta a küldetést, tudván, hog y számolnia kell a kudarccal. Kudarcot vallott, és nem tért vissza. – És Granttal mi lett? – kérdezte Rorytól. – Meg próbálta elvenni a műhelyt és a házat, miután meg íg érte, hog y vig yáz a feleség emre, ha velem valami történne. Miért? – Ug yanazért, amiért nag yapát is kizsig erelte, g ondolom. – Rory felsóhajtott. – Mert ő ilyen. Nag yapa meg menteg eti. Azt mondja, hog y Grant csak azt teszi, ami Belle-t meg védi. Állandóan menteg eti. Réteg eket emleg et. Eg ymásra rakódó réteg ekről Noah-nak is mesélt a nag yapja, még az ősidőkben. Arról, hog y semmi sem az, mint aminek látszik. Grant esetében Noah nem tudta elhinni sehog y sem, hog y amit lát, az nem a tökéletes önzés iskolapéldája. – És Mike Conrad? Rory felhorkant. – Az eg y disznó! Meg van sértve, mert Sabella nem fekszik le vele, és nem adja el neki a szervizt. Mindkettőre nag yon vág yna. Több mint eg y évig üldözte, amíg Belle meg nem fenyeg ette, hog y beperli zaklatásért. Akkor Mike bevadult. Már jobban akarta a szervizt, mint a lányt. Eg y darabig meg próbálta Belle ellen hang olni a várost, de ez nem jött neki össze. Túl sok barátod van a városban. Vég ül Belle túljutott azon, hog y eg y olyan férfit g yászoljon, aki nem akart hozzá visszamenni, és bevetette mag át az üzletbe, kipofozta a g arázst. Azóta jól van. – Ha még sokat szívózol velem, Rory, eg y ideig nem állsz talpra. Rory felhorkant. Hosszú percekig csendben maradt, aztán íg y szólt: – Nag yapa ma elment a sírodhoz. Általában csak a nag ymamához meg y ki, beszélg etni vele. De ma a te sírkövedhez ment, és csak nézett le rá némán.
Noah nem szívesen hallotta ezt. Visszafojtotta a dühét és a fájdalmát, és újra belemerült abba, hog y Duncan mint jár-kel a házban. – Nag yapa fura, máig nem esett le nekem, hog y… – Nem g yászolt – fejezte be helyette a mondatot Noah. Basszus, g ondolhatta volna, hog y nem veri át az öreg et. Jordan is hülye volt. Nag yapa vég ig tudta, mi folyik itt, még jóval azelőtt, hog y meg történt volna. – Íg y van – bólintott Rory. – Eg y percig se g yászolt. Nem úg y, mint Bella. Párszor itt kellett aludnom. Minden éjjel sikoltva felébresztett, a nevedet kiáltozta, esküdözött, hog y véres a keze, meg hog y te meg sérültél. Könyörg ött, hog y mentselek meg . Rory talpra ug rott. – Bazd meg . Én hazameg yek. – Jól mondta. Rory meg torpant. – Mit? – kérdezte óvatosan a fivére. – Jól mondta. Meg sérültem, Rory. Kurva súlyosan. Mire kimentettek, alig éltem. – Közben fig yelte, ahog y Bella belibeg a szobába, és Duncanre mosolyog . Duncan meg itta a borát, arcon csókolta, majd az ajtó felé indultak. Duncan keze Sabella derekán volt, meg érintette, úg y vezette ki. Basszus, Noah élvezettel fog ja meg ölni. Elvette a messzelátót a szemétől, aztán némán bámulta a házat hosszú percekig . Vég ül Roryhoz fordult. – Nag yapának g yászolnia kellett volna – mondta fojtott hang on. – Mert az az ember, aki voltam, meg halt abban a cellában a rothadó dzsung el közepén. Az ő férje, a te testvéred. A fiú és az unoka. Minden meg halt bennem, Rory. Nem az vag yok, aki voltam, nem is leszek az soha többé. Rory hosszú másodpercekig nézte. – Nem ez történt – mondta vég ül. – Nem minden halt meg benned, Noah. Hig g y nekem. Az a hülye, tesztoszterontól hajtott, arrog áns, seg g fej büszkeség ed, amit Belle elől mindig is rejteg ettél, nag yon is életben maradt. – Rory odalövellt eg y harag os pillantást. – Ez a részed túlélte. Noah ajka erre meg vonag lott. Rorynak voltaképpen ig aza volt ebben. Mindig elrejtett dolg okat mag ából azok elől, akiket szeretett, de Rory is Malone volt, íg y tudta jól, miről beszél. Ő is rejteg etett, pont úg y, mint Nathan. Mostanáig . Sötét belső mag ja, az uralkodni vág yó arrog ancia és akaraterő annak idején letompítva, bújtatottan pihent. Civilizált volt. Noah viszont nem volt civilizált. – Kövesd őket – parancsolt Roryra. – Hog y mit csináljak? – kiáltott fel Rory, szemében felháborodással. – Azt akarod, hog y Bella
eng em meg öljön? – Inkább én öljelek meg ? – Noah közvetlen közelről az arcába beszélt, követelőző, fojtott hang on. – Melyikünktől félsz jobban? Roryt persze nem bántotta volna. Basszus, még iscsak a kisöccse volt. Majdnem hog y mosolyog ni tudott volna, ha ránézett. Szeretetet érzett mag ában, rag aszkodást. Ahhoz képest, hog y évekig szinte semmit nem érzett, most elöntötték az érzelmek. Érzelmei meg tépázták az önuralmát, csúfot űztek az évekből, amit vég ig küzdött. Rory meg rázta a fejét, majd csípőre tett kézzel az ég nek fordította az arcát. – Imádkozni szoktam, misére járok, tisztelem az idősebbeket, sőt még az öreg nénikéket is átseg ítem az utcán. Mivel érdemeltem én ki mindezt? Noah fivére vállára csapta a kezét. – Azzal, hog y léleg zel, Rory. Tudod, hog y van. A Malonék puszta létezésétől máris árad a szar. Ez valami kozmikus dolog . Ilyen a mi sorsunk. – Kapd be, ember! – fintorg ott Rory. – Bella ki fog nyírni. – Azzal csak beelőz – morog ta Noah. – Ha én öllek meg , az jobban fájna. Rory g yilkos pillantást vetett rá. – Ember, te nem vag y ig az! Nem ismered Belle-t, eg yáltalán semennyire. – Aztán hetykén elvig yorodott. Noah emlékezett erre a mosolyra. Eg ykor neki is ilyen volt, de mára elveszett. – Állatira meg fog sz lepődni.
Jordan csak nézett, amikor Noah félórás késéssel becammog ott az elig azító szobába. A látványtól Jordan szeme összeszűkült. Noah veszélyes. Erős. Mint eg y nag ymacska: finom mozg ású, tudatos rag adozó. Ez az ember nem hideg vérű cápa. Pillantása nem volt már jeg es. Malone-kék már nem lesz, a lézeres kezelés sötét teng erészkékké változtatta a tüzes zafírkéket, amilyen színben Jordan és Rory szeme tündöklött. Azok a szemek már öt éve kemények, hideg ek voltak. Ma este azonban nem. Ma este vadnak, szilajnak tűnt a szempár, mellyel Noah Jordanre nézett. – Beszélnünk kell – állatias, vicsorg ó volt a hang ja, Jordan szemöldöke a mag asba szökött tőle. – Szia, te aduász! – Tehya pont ezt az alkalmat szúrta ki mag ának, hog y Noah mög é osonjon, és rácsapjon a fenekére. Jordan tudta, hog y mit csinált a nő, de Noah reakciójára nem számított. Tehya már évek óta paskolg atta Noah hátsóját, főleg azért, hog y Jordant bosszantsa, de Noah rá se hederített eddig . Most viszont finoman elkapta a csuklóját, és lenézett rá. – Ne tedd – mondta halkan és elég g yeng éden ahhoz, hog y Jordan fölkeljen a székről. Tehya pimasz mosolyától minden férfi a fog át csikorg atta volna.
– Hú, mennyi tesztoszteron! – sipítozta, és reszketést színlelt. – Fig yu, Noah, kezdem azt hinni, hog y szerelmes vag y, vag y ilyesmi. Vag y ilyesmi. Jordan leült, amíg a cicamica eg y kacsintás kíséretében eg y kupac dossziét tett az elig azító asztalra. – A többiek is feljönnek pár perc múlva. Ian és Kira is elkésett. Amint kiment, Noah halkan becsukta az ajtót, majd bezárta. Jordan hátradőlt a székében, kezét a karfára téve. Ujjait összetette, tornyot formázott belőlük. – Valami problémád akadt, aduász? – kérdezte Jordan. Noah visszafordult, tekintetéből sütött a düh. – Te tudtad, hog y jár valakivel – vádolta Noah. Jordan elrejtett eg y mosolyt, és bólintott. – Benne volt minden jelentésben, amit minden hónapban átnyújtottam. Tudod, amiket mindig a szemetesbe dobsz, miután meg tudakolod, hog y Bella él-e és biztonság ban van-e. Noah közelebb lépett. Veszély vette körül, ereiben felindultság lüktetett. – Jár valakivel! – Ajka vad rándulással felfedte fog ait. Jordan félrebillentett fejjel nézett vissza rá. – És neked ehhez mi közöd van? Nathan Malone halott, aduász! Emlékszel? Noah összerándult. Hátratántorodott, mintha meg csípte volna valami, arckifejezése pedig azonnal meg dermedt. – Nyisd ki az ajtózárat – utasította nyug odtan Jordan. – Elig azítás lesz, vég re kell hajtanunk a küldetést. – Fig yelmét most a dossziéknak szentelte, melyeket Tehya hozott be neki. – Noah – emelte föl a fejét Jordan, és belenézett a dühös, kék szemekbe. – A férjének nem kellett. Azt hitted, hog y örökké várni fog ? Talán pontosan ez volt az, amiben Noah eg yik fele hitt. Noah lassan helyet fog lalt, érzelmeit elfojtva, dühét leküzdve. Sok éven át dolg ozott rajta, hog y mag a mög ött hag yja a múltját, de valahog y annyi év alatt eg yszer se g ondolta, hog y Bella valaha is eng edni fog ja, hog y más férfi hozzáérjen. Valószínűleg azért, mert Noah sem hag yta, hog y más nő hozzáérjen. Meg esküdött vele. Szívvel-lélekkel, testtel. Odaadta neki mag át. Az a férfi, aki a pokol hamvaiból éledt újjá, sehog y sem hasonlított Nathan Malonéra. Ezt már aznap észrevette, hog y elméje valamelyest kitisztult, hónapokkal a meg mentése után. Nem volt többé az a férfi, akihez Bella hozzáment. Ám az a férfi, akivé vált, Nathan Malone életének erre a részére ig ényt tartott. Noah Blake-nek Nathan feleség e kellett. Ahog y a többiek beszivárog tak a szobába, Noah Jordan Malonét kezdte nézni. Arra kényszerítette mag át, hog y Jordanben ne a nag ybátyját lássa. Meg tag adta Roryt, sőt a
nag yapját is, aki világ életében az ő leg főbb támasza volt. Mindenkiről lemondott, csak a feleség éről nem. – Oké, hát erről volna szó. – A fények letompultak, Tehya kiosztog atta a dossziékat, Ian és Kis Richards pedig a nag y képátlójú folyadékkristály képernyő oldalához állt, mely a falon lóg ott az elig azító asztallal átellenben. Öt halott, eg y amerikai, eg y orosz, eg y izraeli, eg y ausztrál és eg y ang ol. Ők képezték az Elit Hadműveleti Eg ység et, kódnevük volt, azonkívül pedig az újjászületés és a halál jelét viselték. Fekete nap, skarlátvörös kard. Halott férfiak. Arra szerződtek, hog y mások kockára teg yék az életüket. A csoportot Jordan és Ian vezette. A Durang o csapat további vezető tisztjei: Reno, Kell és Maceh. Ők tudták, hog y Noah kicsoda-micsoda, s azt is, hog y mit hag yott mag a után. – A Feketeg alléros Milícia – hang zott el, és felvillantak az első képek. – Ang elina Rodrig uez, a mexikói–amerikai szenátorjelölt feleség e. Meg ölték, testét meg jelölték. A szervezet monog ramját csakug yan a hölg y csípőjébe ég ették. Emilio Rodrig uez nem indult a szenátori választáson, miután a feleség e holttestét meg találták, valamint meg fenyeg ették, hog y az ikerlányait is meg ölik. Az FBI titkosította a g yilkosság ot, hog y nyomozni tudjon a Feketeg allérosok után. A halálokot balesetnek maszkírozták, mivel a nőt a kocsijában találták meg eg y szakadék mélyén, Odesszától nem messze, ahova látog atott. Csúnya látványt nyújtottak a fotók. A nő g yönyörű, hosszú, fekete hajú, sötétbarna szemű teremtés volt. Életében kedves mosoly, halálában iszonyú fintor ült az arcán. – És ami a halála után még történt. – Újabb fotók következtek, illeg ális mexikói bevándorlókról, akiknek a holttestét Texasban és Új-Mexikóban találták meg . Noah tudta, hog y embervadászatok áldozatait látja. Mindet meg bélyeg ezték, némelyiket a hátán, másokat a fenekükön. – Eg y tucat halott – közölte Jordan. – Három FBI-üg ynök halt meg , mire kiderítették, hog y a Feketeg allérosok bázisa Alpine-ban van. Két férfi és eg y nő. Testüket a felismerhetetlenség ig meg csonkították, kihúzták a fog aikat, ujjaikat levág ták. Vég ül a DNS-ük alapján sikerült őket beazonosítani. Rettenetes képek következtek. Szétég ett, szétvág ott, péppé vert arcú emberekről. – A Feketeg alléros Milícia eg y fehér felsőbbrendűség et hirdető csoport, de inkább belföldi terrorszervezetre hasonlít. – Ian ekkor előrelépett. – A dossziékban meg találjátok az összes információt. A Feketeg allérosok Texasban tömörülnek, de már átterjedtek a szomszédos államokra is. Rodrig uez volt eddig a leg mag asabb rang ú személy, akit célba vettek. Számos, úg ynevezett baleset történt továbbá olyan g yárakban, ahol leg ális és illeg ális bevándorlókat fog lalkoztattak. A tulajdonosokat elrabolták, meg kínozták, családtag jaikat g yanús balesetek
érték, néha halálos kimenetelűek, néha nem. – És senki nem azonosított még eg y tag ot sem? – kérdezte a Brit Titkosszolg álat eg ykori üg ynöke, Travis Caine, világ os szürkéskék szemével először Ianra, majd Jordanre hunyorog va. – Nem szokatlan ez eg y kicsit? – Az összes, személyük kilétére irányuló nyomozás hirtelen lezárt üg yekhez, illetve üg ynökök halálához vezetett. Ennek a csoportnak leg alább eg y mag as beosztású, kormányzati informátora van, de lehet, hog y több. – A bevándorlás-ellenes törvények támog atottság a kormányszinten is növekszik – mondta Nikolas Steele, eg ykori orosz elit alakulatos. – Semmi se tökéletes – fújt nag yot Jordan. – Hanem ennek – mutatott a halott üg ynökök fotójára – vég et kell vetni. Feladatunk az lesz, hog y azonosítsuk és kihallg assuk a csoport vezetőjét, aki itt, Alpine-ban lakik. Minden nyom ide vezet. – Van köztünk izraeli, ír emig ráns, orosz – jeg yezte meg Noah. – Biztos az érdeklődésük célpontjába kerülünk. – És itt van még ez is – váltott diát Jordan, a képen Bella és Rory szervizének műholdas képe látszott. Noah csöndben nézte, és tudta, hog y minden tekintet rá szeg eződik közben. – Őt kihag yjuk belőle – morog ta reszelősen. – Nem lehet, Noah! – sóhajtott Jordan. – Már belekeveredett, tudod jól. A műhely mag a is célpont. Nyereség es, állandó pletykák kereszttüzében áll, az utóbbi hónapokban nag yot g yarapodott. A leg utolsó jelentésben, amit az üg ynökök küldtek, az áll, hog y a Malone Szerviz és Javítóműhely is célpont. A tulajdonosok: Rory és Bella Malone. A jelentés szerint Sabellát vag y összeházasítják a szervezet eg yik központi fig urájával, vag y likvidálják, Roryval eg yütt. Nem hag yhatjuk fig yelmen kívül a jelentést, Bella Malonét ig enis számításba kell venni. – Vajon mit érdekel ezeket eg y benzinkút? – kérdezte a moszados kemény leg ény, Micah Sloane. – Hiszen nem jövedelmez milliókat. Miért nem nyitnak sajátot a Malone-szerviz helyett, hog y ott folytassák üzelmeiket? – A Malone név jól cseng arrafelé – válaszolta meg a kérdést Noah. – Nathan Malone alapította a cég et, akivel a környékbeliek vag y jóban voltak, vag y féltek tőle. Gyanún felül áll, akár feg yvert akarnak csempészni, akár pénzt akarnak mosni. – Süllyedt – bámult a szemébe hig g adtan Ian. – Több feltételezett feketeg alléros próbált meg Bella közelébe férkőzni. Az eg yetlen, akinek sikere volt nála, ez a férfi. Duncan Sykes képe jelent meg a kivetítőn. – Duncan Sykes. Eg y sikeres helyi elektronikai szaküzlet tulajdonosa. Bevándorlókat nem
alkalmaz. Közeli jó barátja volt Nathan Malonének, még a halála előtt. Sykest is és eg y másik volt barátot, Mike Conradot is említi a jelentés, melyet, s ez meg jeg yzendő, röviddel a Washing tonba való postázásuk után eltüntettek, közvetlenül az üg ynökök eltűnése előtt. – Mag as szinten is ott vannak – dünnyög te John Vincent. A Hőkereső fedőnevű ausztrál különleg es katona amiatt került ide, mert Ausztráliában teng elyt akasztott valami befolyásos csoporttal. – Ig en mag as szinten – bólog atott Jordan. – Alpine központi bázis, lerohanjuk, beg yűjtjük a vezetőket, aztán felg öng yölítjük a szálakat eg észen Washing tonig , meg keressük azokat is, akik szivárog tatnak. Ez a küldetés, uraim! – Nik és én a műhelyben ténykedünk majd – közölte Noah, még mindig a g arázs lég i felvételét vizslatva. – Kezdeti információink szerint három szerelő feketeg alléros. Ha a Maloneszervizre fáj a fog uk, Sykes pedig parancsnok, hát majd meg látjuk, mit szólnak, ha adunk a pofájukba. Sykesnak ezzel befelleg zett. Noah majd g ondoskodik róla, hog y vég et érjen az ő kis románca Sabellával. – Az első fázisban csak információt g yűjtünk – parancsolta Jordan. – Eg y hét múlva meg int találkozunk ug yanitt, meg nézzük, mi lesz addig ra a kezünkben, és hog y miként haladhatunk tovább. Travis a főiskolán lesz, történelemtanárnak álcázva. John, te és Micah fog játok őt fedezni. Mint kocsmázók, csak mulatoznotok kell. A Feketeg allérosok a főiskolai jampecek közül is toboroznak, talán titeket is beszerveznek. Micah és John rábólintott. Mindketten kitűnő árnyéknak számítottak. Különösen Micah, ő ig azi nag ymestere volt az álcának. – A Durang o-csapat a helyén lesz, fedezetnek, ha esetleg beütne a balhé. Amúg y mag unk vag yunk csupán – mondta Ian. – Hat hetünk van arra, hog y vég hezvig yük a küldetést, mert hat hét múlva ez jön. Meg int ug rott a kép. Eg yszerű volt a levél, ami meg jelent, és lényeg re törő. A címzett eg y dallasi g yár volt, amely a világ minden tájáról érkező leg ális bevándorlókat fog lalkoztatott. A levél világ osan meg üzente nekik, hog y amennyiben hat hét múlva nem kizárólag született amerikaiakat dolg oztatnak, meg fizetnek érte. – Ki a cég tulajdonosa? – érdeklődött Micah. A cég tulajdonosa történetesen a multinacionális g yarapodást és harmóniát propag áló szervezet, a Seg ítő Kezek pénzüg yi támog atója. – Jordan feszesen mosolyg ott. – Fiúk, ismerkedjetek meg az eg yik meg bízónkkal!
ÖTÖDIK FEJEZET Három nappal később Noah éppen elhag yta a műhelyt, s nézte, ahog y Bella beg urul eg y újabb autó alá. Eg y olyan alá, amit ő már meg javított. Állandóan leellenőrizte a munkáját, holott harmincöt évének jó részét autószereléssel töltötte. Bella napja azzal telt, hog y Noah összes mozdulatának utánanézett, az utolsó szög ig . Noah elfintorodott, és eg y csavarkulcsot süllyesztett a hátsó zsebébe. Válla fölött még eg y pillantást vetett Sabellára, majd benyitott az iroda ajtaján. Meg torpant. – Elnézést – azzal kifordult. – Á, Noah Blake! – emelkedett fel Malone nag ypapa az íróasztal mellől, amely mög é Rory ült
beszorítva. – Ne menj olyan hamar, fiacskám! Hallom, van bennünk valami közös. Noah g rimaszolt, majd fog át csikorg atva visszafordult, eleng edte az ajtót, és szembenézett az öreg g el, aki eg ész életében a leg főbb támasza volt. A nag ypapa. Ráncos lett, púpos, de sötét arca még tiszteletet parancsolt, szeme pedig élénk zafírkéken csillog ott. Ezt a szemszínt Noah lézeres kezeléssel meg másíttatta. – Van bennünk valami közös? – visszhang ozta, miközben Rory meg tört ábrázatára pillantott. – Írek vag yunk, fiacskám! – Nag yapja mosolya habozásra késztette Noah-t. A vén hóhányó tudta, honnan fúj a szél, Noah látta rajta jól. – Mindketten írek vag yunk. Ezt nem tudta volna letag adni. Maximálisan felkészült rá, hog y hazudjon az öreg nek. Tudta, hog y eg yszer csak összefut vele. Azonban most, hog y a pillanat elérkezett, képtelen volt hazug ság ra. – Eg y kicsit – válaszolta Noah óvatosan. Nag yapja visszaült a székre, és odébb g urult vele. Hosszú teste g yöng ébb volt, mint amikor
Noah leg utoljára meg látog atta az öreg et. Haja már teljesen beszürkült, alig lehetett belőle kivenni hajdani feketeség ét. – Rory, elmeg yek eg y időre – próbálkozott Noah. – Elszalad? – olvadt le a mosoly az öreg ember arcáról. – Az írek nem szaladnak el! Noah felhúzta a szemöldökét. – Mitől kéne elszaladnom? Nag yapja rámeredt. Azzal a bizonyos mindentudó tekintetével. Noah újra Roryra pillantott. Kinyírja a kis szarzsákot, ha valamit elhintett róla! Rory enyhén meg rázta a fejét, és vág ott eg y pofát. Ő meg mondta, hog y az öreg elől nem könnyű a dolg okat elrejteni.
– Meg akartam önnel ismerkedni. – Az öreg talpra állt, Rory is követte példáját. – Látni akartam a férfit, aki miatt az a kis asszonyka odabent úg y búslakodik. Az a lány nem viselkedett íg y azóta, hog y a férje elment. – Hallottam, meg halt – mondta Noah. Nag yapja lassan bólintott. – Ig en, nekünk ezt mondták. A fiammal sokat vitatkoztam, hog y meg halt-e vag y sem. SEAL volt, tudja? Sok éven át. – Meg rázta a fejét. – Nem hittem neki. – Ismét Noah-ra tekintett. – Vég ül azonban csak beletörődtem. Noah, Nathan. Férj. Unoka. Fivér. Az összes benne lakozó személy kinyújtotta a karját az öreg ember felé, aki tudta az ig azság ot, anélkül hog y bárkinek eljárt volna a szája. De csalódást kellett okoznia neki. – Az unokám hős volt, tudja? – jeg yezte meg a nag yapja az ajtó felé menet. – Rory már mondta – nyug tázta vég ül csendesen Noah. Kincset érő, tiszteletre méltó nag yapja meg torpant, és hosszú, feszült pillanatokig méreg ette. – A fiú mindig azt tette, amit tennie kellett. Amit helyesnek ítélt. A felelősség útját járta. – Az öreg visszafog ta a könnyeit, Noah-t pedig elnyelte a bánat mocsara. – Meg halt – mondta a nag yapja –, mielőtt elmondhattam volna neki, hog y meg értem, miért hag yott el minket. Azzal kilépett az irodából. Noah meg értette az üzenetét, az óvatos meg fog almazás mög é bújtatott lényeg et. Rory az ajtóhoz szaladt, és követte az öreg embert. Bassza meg ! Nem hiányzott ez neki. – Nag yapa távozott? Mit művelt vele? – érkezett mög é Bella, dúlt pillantást vetett rá, majd Rory és az öreg után ig yekezett a parkolóba. Basszus, de nem hiányzott ez neki! – Nag yapa! – kiáltott oda Sabella az öreg nek, aki éppen elhelyezkedett a kisteherautó kormánykereke mög ött, onnan nézte, hog y a lány közeledik. – Minden rendben van? Nag yapja mosolyt küldött a lány felé. Szerető, rag aszkodó mosolyt. Sabella szinte érezte, hog y a mosoly betakarja. Az ajtó mög é állt, és röviden meg ölelte az öreg embert. – Oda se jössz hozzám elköszönni? Az öreg mindig elbúcsúzott, ha nála járt. – Csak beug rottam, hog y meg ismerjem az új embert – mosolyg ott rá vissza a nag yapa. – Nekünk, íreknek össze kell tartanunk, tudod? – Ő nem az én új emberem – motyog ta Sabella –, hanem Roryé. – Harag osan sóg orára sandított, aki nem volt hajlandó kirúg ni Noah-t. Három napig ezen veszekedtek. Csak vitatkoztak és vitatkoztak. Rory le akart szerződtetni
még eg y szerelőt, eg y szőke, motoros óriást az arrog áns fickó mellé, aki már amúg y is készült átvenni az uralmat a műhely fölött. A nag yapa türelmesen, bölcsen mosolyg ott rá, majd g öcsörtös ujjaival meg vereg ette a lány vállát. – Az ír férfiak meleg en tartják a véred éjszaka – kacsintott rá csibészesen. – Nekem már volt vad ír pasim – mutatott rá Sabella g yöng éden. – Őt senki sem helyettesítheti, nag yapa! Nathané volt a lelke, és számos tekintetben annyira részét képezte még a szívének, hog y minden férfit hozzá hasonlított. Sajnos, ezt néha elfelejtette, amikor Noah közelében tartózkodott. – Kövesd a szíved! Ne a fejed, g yermekem! – tanácsolta kedvesen az öreg . Mindig ezt mondog atta neki. – És látog ass meg hamar. Hiányzol! Sabella hátralépett, az öreg becsapta az ajtót, és néhány másodperc múlva elhajtott. – Rory, mire készülsz, mondd csak? – fordult a sóg orához, ahog y a nag yapa kikanyarodott a forg alomba. Rory ábrázatát túl ártatlannak találta, Nathan is folyton íg y nézett a világ ba, ha valamit meg próbált elrejteni előle. Ug yanaz az arckifejezés, ug yanaz a keménykötésű testalkat. – Túl g yanakvó vag y, Belle – sóhajtotta. – Nem veszed ide azt a viking et – jelentette ki Sabella. Rory állkapcsa meg feszült, kék szeme villámokat szórt. – Azt akarod, hog y kilépjek, Belle? – kérdezte. Sabella kiérezte a dühöt a hang jából. Összehunyorította a szemét. – Nem akarom – ráncolta ő is a szemöldökét. – Csak azt, hog y beszéld meg velem, mielőtt ideveszel valakit. – Miért, te talán meg szoktad beszélni velem? – forg atta a szemét Rory. – Három éve ez meg y, Belle. Nathan halála után három évvel besétáltál ide, és átvetted a parancsnokság ot, én pedig hag ytam neked, mit sem sejtvén. De most már látom, hog y rosszul tettem. Ideje, hog y a sarkamra álljak. A szerelők, akik itt dolg oznak, nem valami hatékonyak. Sabella ezt nem is firtatta, de utálta hallani. – Nem tetszik nekem ez a Noah Blake. Rúg d ki, és vedd fel helyette a viking et! A többiekről majd később beszélünk. – Ug yan már, Belle! – hang jából most már nyűg össég érződött. – Azért nem tetszik neked, mert érti a dolg át, és ezt nem is rejti véka alá előtted? Nathan óta hol láttál te ilyesmit? – kérdezte nyersen. Sabella összerázkódott. Érezte keblében az éles, ég ető fájdalmat, melyet mag ába zárt, eltemetett Nathan halálával.
– Nathan nem feleselt velem önkényesen – vetette oda. – Nem bizony – kontrázott Rory. – Mert sose közölted vele, ki vag y, és mit jelent neked ez a rohadt g arázs. Én viszont már tudom. Ennyi volt, boldog íts mást! Azzal elcsörtetett, kezét a munkaruhájának zsebébe dug va. Noah ekkor lépett ki a g arázsajtón. Sötét, mélykék szemei Sabellára szeg eződtek. Szikáran, éhesen, erőteljesen. Akár tetszett Sabellának, akár nem, Noah teste vonzotta a lány pillantását, amikor csak meg jelent előtte. A rohadt életbe, dehog y tetszett ez neki! Nem akart mag ának másik veszedelmes férfit. Ig az, olyat se akart, aki mindent ráhag y, olyant, aki biztonság os. Azóta, hog y a jeg yg yűrűjét levette, vag yis három év óta először vég re eldöntötte a fejében is, amit a szíve már tudott. Neki nem felelt meg a biztonság os. Duncan nem volt elég neki. Sajnos Noah Blake viszont annál inkább. Hajtotta a szexuális kíváncsiság , zakatoló szíve, az izg alom mámora. Valami, amit eddig csak a férjében érzett meg , senki másban. Ez a tény pedig csak elmélyítette a férfi iránt érzett sértettség ét, harag ját, ellenség es érzelmeit. Abban a pillanatban Noah Blake-et a lelke leg mélyéből g yűlölte. Mert olyasvalamit feszeg etett benne, amire más eleddig képtelen volt. Arra késztette, hog y olyan dolg okat érezzen, amelyeket csakis a férje iránt érzett. Sabella számára a férje meg csalása az elkövethető bűnök leg súlyosabbikának számított. Ezt nem felejthette el. Ahog y haladt tovább a nap, hibás fedélzeti kompjúterekkel bíbelődött, és a pokolfajzat szerelőn morfondírozott, aki mág nesként vonzotta mag ához a tekintetét. Eg yszer felnézett a kisteherautó belsejéből, melyet szerelt, és elképedve bámulta Noah-t, aki eg y másik járművet belezett, homlokát ráncolva, ujjai között lassú mozdulattal eg y csavarkulcsot forg atva. Furcsán ismerős volt neki az a homlokráncolás. Ahog y azt a szerszámot eg yik ujjáról a másikra pörg ette, miközben elg ondolkodón nézett a motorba. Szexi volt. Lehetetlenül szexi. Sötétszürke munkanadrág ban, hozzáillő rövid ujjú ing ben Noah a nyers férfierőt testesítette meg , akit Sabella nem tudott nem észrevenni. – Hé, Noah! – kiabált ki Rory, félbeszakítván Sabella ábrándozását. Noah meg fordult, és szemét ráncolta az irodaablak felé. – Gyere be eg y kicsit! – Eg y perc – kiáltott vissza Noah, majd visszahajolt a motorhoz. – Most! – pirított rá Rory. Noah arca kisimult, vészjóslóvá vált, de vég ül zsebre vág ta a csavarkulcsot, és besétált az irodába. Vag y inkább settenkedett. Volt benne valami veszélyes rag adozó vonás, továbbá látszott rajta, hog y bepöccent.
Az ajtó halkan becsukódott mög ötte, Rory pedig leeresztette a műhelyre néző ablakrolókat. Sabella elg ondolkozva hunyorított. Előhúzta az olajos rong yot a hátsó zsebéből, meg törölte a kezét, és ő is az iroda felé indult. De hiába forg atta a fog antyút, az ajtót zárva találta. Kizárták a saját irodájából? Sajátos. Feje ellilult a méreg től. Előszedte a kulcsokat a zsebéből. Már azon volt, hog y kinyissa a zárat, amikor nyílt az ajtó. – Férfibeszélg etés zajlik – Rory hetykén vig yorg ott, kék szeme világ ított, nem harag udott, inkább ag g ódott valamin. – Férfibeszélg etés, süsd meg ! – Sabella feszes mosollyal lépett az irodába. Noah karba tett kézzel állt az íróasztalnál, s laposan, keményen bámulta Roryt. – Mit csinált? – Sabella, kérlek, hag ynád, hog y ezt a kis üg yet eg yedül intézzem? – mondta türelmetlenül. – Tényleg . Meg íg érem, hog y eg yedül is elboldog ulok. Rory enyhén kedveszeg ettnek tűnt. Hát ig en, Sabella eg y kicsit csakug yan eluralkodott a műhelyben, talán túlzott mértékben is. Csakhog y az évek során az üzlet olyan lett, mint a férje vag y a g yereke. Rory jól tudta ezt. Akkor vajon miért kapta fel a vizet? – Csak kíváncsiskodtam. – Zsebre dug ta a kezét, és ig yekezett szépen mosolyog ni Noah-ra. – Csak mondd el, mit csinált, és már itt se vag yok. Kirúg od? Nézhetem? – Persze. – Rory nem tűnt vidámnak, ami elég furcsa volt önmag ában is. Mérg esen nézett, pedig sose szokott rá meg harag udni. És az a mosoly. Vérfag yasztó. Csupa fog . Mikor érett ez a Rory férfivá? Úg y tűnt, már kinőtt az öcsike-szerepből. – A fenekedet stírölte! Na, innentől oldd meg te! Azzal kiment, és bevág ta az ajtót. Sabella eg yedül maradt a férfival. Ijedten bámult rá, ami Noah-t láthatólag mulattatta. – Hazudott – mondta Sabella. Noah elvig yorodott. Teljesen elképedt. Már meg int azt kérdezte mag ától, hog y mi történt azzal a Sabellával, akit hat évvel ezelőtt ismert. Aki még attól is retteg ett, hog y a körme letörik, és arra soha, semmilyen körülmények között nem vetemedett volna, hog y két férfi beszélg etésébe belekotnyeleskedjen. – Tényleg csinos a feneke – állította, bár tudta, hog y ezt Sabella nem veszi be. Sabella szeme összeszűkült. – És azt nem árulná el, hog y a mag a seg g ét mi miatt rug dosta Rory? Noah majdnem elnevette mag át. – Csak fig yelmeztetett. Borotvaélen táncolt. Nathan nem pusztult ki belőle, ahog y Noah szerette volna. Bizonyos bevésődött szokásai meg maradtak benne. Például játszott azzal a nyüves csavarkulccsal, amikor a motorháztető alatt kutatta a hibát.
Sabella válaszképpen dühösen szipákolt. – Ha nag yon felcseszi Rory ag yát, majd meg g yőzöm róla, hog y rúg ja ki! Noah ezen jót vig yorg ott, majd az ajtóhoz ballag ott. Sabella mellett elhaladva meg állt, és fejét lehorg asztva ezt suttog ta: – Én is láttam, hog y a hátsómat bámulja. Talán jelentenem kéne Rorynak. Sabella karon rag adta, amint mozdult, hog y az ajtót kinyissa, és józan pillantással a szemébe nézett. – Felforg atja az életemet – mondta halkan. – Nem tetszik ez nekem. Noah kijózanodott. Látta a fájdalmat, a bölcsesség et a lány szemében. Három napig úg y kerülg ették eg ymást, mint az ellenség es g erillák, ide-oda, azon ig yekezvén, hog y a másik robbantsa ki az elkerülhetetlenül bekövetkező konfliktust. – Mivel forg atom fel az életét, Sabella? – Rég es-rég en bezzeg tudta volna. Akkor még ismerte az előtte álló nőt, ki tudta találni az összes g ondolatát, az összes lépését. Bár kezdett már beletanulni a dolog ba, kelletlenül, és meg állapította, hog y sokat kell még tanulnia. Nathan feleség e soha nem rontott volna rá senkire az irodában. Nem szerelt volna autót, és nem nézte volna le. Nathan feleség e rejtőzködött Nathan elől, ug yanúg y, ahog y Nathan rejtőzködött előle. Ez a nő viszont Noah-hoz fog tartozni. – Azt hiszi, átveheti itt a hatalmat, mi? – kérdezte neg édesen. – Csak úg y besétál ide, és minden, amit akar, annak klappolnia kell? Noah ráhunyorított. Talán csakug yan ez járt a fejében. Ebbéli szándékát Sabella aztán g yorsan kifürkészte. – Csak munkát akartam – válaszolta erőltetett mosollyal, míg a lány az arcát vizsg álg atta. – Ug yan, mag a irányítani akar valamit – mondta, ellavírozott mellette, és az íróasztalhoz ment. – Vag y valakit. Azt szeretné, hog y az eg ész világ úg y táncoljon, ahog y mag a fütyül. Noah meg fordult, és fig yelte, ahog y a lány az íróasztalra támaszkodik. Haját lófarokba fog ta, arcát olajos csíkok tarkázták. Nyakán nag yobb folt éktelenkedett, nadrág ja pedig eg yenesen úszott az olajban. Ő volt a leg dög ösebb teremtés, akit Noah valaha is látott. Talpig nő, mag abiztos, imponáló. A Noah önkontrollját meg kerülő vág y kis híján meg remeg tette a testét. – Nem tag adom, tetszett – mondta Sabella. Pupillája kitág ult. – De arra nem vag yok kíváncsi, hog y én is tetszem-e mag ának. – Belefáradtam a mellébeszélésbe – mordult fel Noah. – Belementünk eg y játékba, ami kezd ideg esíteni, Sabella. Gúnyos mosoly suhant át a lány szája szélén. – Nincs szükség em önre, Noah. Ha nem vette
volna észre, már van kapcsolatom. Nem akarok másikat. – Nem alszanak eg y ág yban – lépett oda hozzá Noah. Sabella szürke szemeinek leg alján meg villant a düh. – Ezt meg honnan veszi? – Mert a mellbimbói kemények – vág ta oda Noah, és szemével a melltartón átütő kemény kis tüskékre bökött. – Mert mindent elkövet, hog y eng em felmérg esítsen, eg yúttal viszont a közelembe is akar férkőzni. Pont úg y érzi köztünk a forróság ot, mint én! Sabella hevesen beszívta a leveg őt. Bár ne tette volna, az olajszag alatt ott volt a férfiillat. Izzadtság áztatta, kanos, elhatározott. Benne volt a szemében, a testét betöltő feszültség ben, szinte köré csavarodott, arra emlékeztette, hog y milyen átkozottul rég en volt utoljára férfival. Nathan volt az utolsó, g ondolt vissza kétség beesetten. – A beszélg etésnek vég e. – Sabella eltolta mag át az asztaltól, és az ajtó irányába mozdult, de a férfi teste elállta az útját. – Ha a szőnyeg alá söpri, attól nem oldódik meg a probléma – mondta finoman Noah, és elkapta Sabella vállát, keményen meg tartva a lányt mag a előtt. Sabella feje meg csuklott, ahog y fölnézett rá. – Nem kell a szőnyeg alá söpörni azt, ami nem fog meg történni, se azt, ami nem létezik – hang zott az elkeseredett válasz. – De meg fog történni. Sabella mozdulatlanul állt. Ellenállhatott volna neki, sikoltozhatott volna, elfuthatott volna előle. Vag y valami. Ehelyett csak állt, térde elg yeng ült, ahog y Noah lehajtotta a fejét, tekintetével rabul ejtve, szájával eg yre közeledve. – Ne – suttog ta Sabella, amikor Noah ajka már csak eg y leheletnyire volt az övétől. – Ne robbantson ki háborút. – Ez már háború – fig yelmeztette Noah reszelős, durva hang on. Természetellenes módon Sabella azon kapta mag át, hog y a férfi tüskés szakálla alatt futó sebhelyeket vizsg álg atja. – Adj eg y csókot, Sabella! Akarod. Tudod, hog y mindketten akarjuk. Noah a szavakat a lány tehetetlenül szétnyílt ajkainak kapujában mondta. Kezei meg rag adták Noah csuklóját, odabent vág yakozón, sóvárg ón markolászta valami. – Elég ! – Sabella meg próbálta kitépni mag át, de Noah közelebb vonta mag ához. Mielőtt Sabella reag álhatott volna, mielőtt elmenekülhetett volna, elöntötte a kéj. Noah ajka a szájára tapadt. Felé fordult, beborította. Szétfeszítette. Sabella elveszett. A csók olyan tájakra rag adta, amely tájakról neki fog alma sem volt. Sötéten, erősen, uralkodón. – Ezt akarod – mondta neki Noah, visszahúzva a fejét. Szemében a sóvárg ás ég ett, lyukat ég etett vele Sabella ereibe. – Akarod, Sabella. Pont olyan forrón, pont olyan vadul, ahog y én. Lég y óvatos, kedvesem, lég y átkozottul óvatos, vag y még azelőtt kapsz meg , hog y
rákészülhetnél! Sabella szinte odaszeg eződött elé a sokktól. Áramlott még benne a kéj; annak a csóknak a sötét, domináns ereje olyasmit ébresztett föl benne, amivel nem akart szembesülni. Még nem volt készen rá. Sabella lassan visszahúzódott. – Mondd meg Rorynak, hog y zárásnál találkozunk. – Elszaladsz? – mordult utána Noah, mert Sabella már a szabadba vezető ajtó felé indult. A lány meg fordult, vég ig futtatott eg y pillantást Noah-n. Látta a nadrág ján a dudort, szemében az éhség et. – Tartsd tőlem távol mag ad, Noah! – szólt oda tompán. – Nem kellesz. Nem kívánlak. Csak azt akarom, hog y tűnj el. Hazug ság . Szemenszedett hazug ság ot mondott, tudta, mikor az ajtón kiviharzott. A műhely és a dombtetőn álló ház közötti távolság ot szinte futva tette meg . Ezt a házat osztotta meg annak idején azzal a férfival, aki Noah-n kívül az előbbi jelenetet meg csinálhatta vele. Nathan volt az eg yetlen olyan férfi, aki leküzdhetetlen vág yat ébresztett benne, olyat, amellyel nem bírt szembeszállni. Ha nem fut el Noah elől, még pedig azonnal, Sabella tudta, hog y csak még több fájdalom, még több veszteség vár rá. Noah nem volt az a maradós típus. Nem is az a szeretős típus. Nem volt a férje.
HATODIK FEJEZET Másnap Sabella sikeresen elkerülte Noah-t. Aztán a rá következő napon is. Mag án érezte a férfi tekintetét, amikor az irodán dolg ozott. Amikor Noah az irodába tette a lábát, Sabella rög tön kiszaladt a veg yesboltba. Amikor Sabella a műhelyben szerelt, elég messze volt Noah-tól ahhoz, hog y tudomást se veg yen a férfi reszelős hang járól. Valami történt ennek az embernek a hang jával. Túl mély volt, túl g öröng yös, túl reszelős. Sebhelyek voltak az arcán, finom hálót képeztek a karján, sőt Sabella a férfi g allérja mög é lesve úg y sejtette, hog y a testét is vég ig sebhelyek lepték. Mi történhetett vele? Mi karistolhatott eg y ilyen erős embert ennyire súlyosan össze? Akárhová is ment, mindig rajta volt Noah szeme. Ilyenkor érezte a csókot, ami
keresztülpörkölte és órákra elg yeng ítette. Másnap este érezte, hog y erősödik köztük a feszültség . Akárhányszor próbált Noah beszélni hozzá, Sabella azonnal az ellenkező irányba indult. Nem vett róla tudomást. Szép volt az élete Noah nélkül is. Jól elvolt ő eg yedül. Eg y-két randevú belefért. Ig az, Duncan folyton azon üg yködött, hog y találkozzanak többször, de Sabella ezért még nem szakított vele. Élvezte a társaság ot. Élvezte Duncan nevetését. Noah intenzitásától viszont félt. Harmadnap is majdnem vég ig kihúzta anélkül, hog y beszélt volna vele. Záráskor Rory takarodót fújt, és mindenki szorosan a sarkában haladt. Sabella az irodában maradt, és Noah rányitott. – Beszélnünk kell – mondta, míg a lány a pénztárcáját a táskájába söpörte. Szívverése felg yorsult. – Nincs időm – válaszolta. – Randevúm lesz. Ami azt jelenti, hog y időben le kell innen lépnem.
– A frászkarikát! Az ajtóhoz dübörg ött, meg forg atta a kulcsot a zárban. Sabella belereszketett a mozdulat vadság ába. Aztán, mielőtt kikerülhette volna, Noah a csuklójába akaszkodott és a lépcsőhöz húzta, amely a műhely fölötti lakásba vezetett. – Mi a pokol… – Ne ellenkezz, Sabella! – morog ta Noah, és felráng atta a lányt a lépcsőn. – Vég et vetünk ennek. Itt és most. – Minek vetünk vég et? – ráng atózott Sabella a szorításában. Noah mag a előtt tolta, eg yenesen abba a lakásba, ahol a lány annak idején Nathannal lakott.
Sikoltoznia, rug dosódnia kellett volna, nem pedig tessék-lássék hadakozva hag ynia, hog y Noah mag ával rag adja őt a hatalmas lakásba. A kanapén jókora bőrzsák pöffeszkedett. A komódon papírdoboz állt, nyilván élelmiszerek voltak benne. Noah ideköltözött, átvette a lakást, nyilallt a felismerés Sabellába. Ebben a lakásban szeretkezett vele Nathan először, itt kérte meg a kezét, itt volt a nászéjszakájuk is. Hirtelen tűrhetetlennek érezte, hog y eg y másik férfi idetolakodott. – Költözzön innen ki azonnal! – támadt rá, belereszketve abba, hog y eg y ideg en férfi holmija terpeszkedik Nathan felség területén. – Azonnal! Tűnjön el most! Sabellát elborította a heves, tomboló düh. Mag ában eldöntötte, hog y dühös, nem több. Noah felhorkant. – Rory rendes volt, bevásárolt nekem, míg én a belemet is kimelóztam odalent – mondta. – Dehog y meg yek innét! – Nem akarom, hog y itt leg yen. Menjen, mielőtt kihívom a seriffet! Sabella dühöng ött. Úg y nézett rá ez a férfi, mintha az övé lett volna a lakás, a műhely, de még ő mag a is. Úg y nézett rá, mintha éppenség g el még neki állna feljebb. De nem lépett hátra. Ki akarta ebrudalni az életéből, mielőtt túl késő lett volna. – És azt hiszed, hog y a serifftől majd meg futamodom? – kérdezte, sérült hang jától Sabellának beleborsózott a háta. Sabella meg torpant, és visszanézett rá. Noah veszélyesnek tűnt, az őt körülvevő feszültség úg yszintén, már hog yne félt volna tőle? Mikor veszíthette vajon el a józan eszét, mely eddig sosem hag yta cserben? – Miért vag y itt? – bámult rá a lány harag g al veg yes hitetlenkedéssel. – Mi a fenéből g ondolod, hog y csak úg y besétálsz az életembe, és meg próbálod átvenni az irányítást? Eg y másodpercre elfordult tőle, nyilván el akart rejteni előle valamit vag y fékezni akarta mag át, nem is tudta pontosan. Amikor Noah felé fordult, ösztönösen hátralépett előle. – Saját mag ad elől futsz, Sabella. Miért? Sabella hirtelen belátta, hog y Noah nem fog innen elmenni, tekintetéből is az érződött, hog y lehetetlen innen kitessékelnie. Rory vette fel ezt az embert, és az övé volt a bolt fele. Épp ug yanannyi jog a volt kiadni a lakást, mint neki. És azt alkalmazott a műhelyben, akit csak akart. Sabella és Nathan még az esküvőjük előtt meg eg yeztek abban, hog y ha Nathannal valami történik, üzleti részesedését Rory örökli. Tudta, hog y az apja úg yis kisemmizi a másikat. Sabella semmit sem tehetett Noah ellen, csak abban bízhatott, hog y mag ától elmeg y, másban nem. – Semmi mástól nem futok el, csak az ilyen pofátlan férfiaktól. Nem vag y te Malone, hanem
Blake. Nem vag y itt te senki, nem is leszel! – Elfordult, hog y az ajtóhoz menjen. Eg y lépést tett csak, és a következő pillanatban határozottan, de g yeng éden a férfi az ajtónak szorította nag y, kemény testével. A léleg zete is elakadt. Úg y érezte, hog y körülvették, hirtelen felajzódott és elg yeng ült. Fej fej mellett álltak, Noah arca a hajához ért, kezével veszteg tartotta, meg merevedett farkát a derekához nyomta. – Miért félsz ettől ennyire? – súg ta Noah. – Vag y csak félsz, hog y elkezdesz élni? – Majd pont neked? – prüszkölt Sabella. – Tizedannyit se érsz, mint a férjem, és nélküle is elvag yok. Baromira nem kellesz nekem! – Miért, Sykes talán életre kelt? – érdeklődött Noah. – Mondja neked, mennyire tökéletes vag y? Meg érint úg y, hog y szétesel tőle, és édeseket suttog sz? – g únyosan mosolyg ott. – Tényleg ez kell neked, Sabella? – Te szemét! – Sabella küzdött. Vonag lott, kézzel-lábbal tiltakozott, vég ül Noah meg emelte, szétfeszítette a combját, odatolta az erekcióját, ajkát pedig a lány szájához nyomta. Szakállának és bajszának érdesség e szokatlanul érte Sabellát. Ajkai kemények, éhesek voltak. Kérdezés nélkül birtokukba vették Sabella száját. Mintha Noah olyan vág yat ismert volna fel a lányban, amiről az nem is tudott. Nem volt az a g yeng éd csók. Elrag adta Sabellát. Olyan éhség és elementáris kéj volt benne, ami láng ra lobbantotta a lány testében szunnyadó rejtett szikrákat. Hirtelen Sabella teste mintha önálló életre kelt volna. Karjai Noah nyakába fonódtak, ujja vég ig szántott a vad, sűrű sörényen, és közelebb húzta mag ához a férfit. Már olyan rég történt, hog y eg y férfi meg érintette a testét. Pedig Sabella fejében mindig ott volt a vág y, hog y Nathanon kívül más is hozzá nyúljon. Ez a vág y most szinte szétvetette. Éles, eszelős kiáltás tört föl belőle, amikor Noah nyelve befurakodott a szájába, és meg nyalta az ő nyelvét, mielőtt visszahúzódott. Erősebben húzta a férfi haját, rág csálta az alsó ajkát, belebeleharapva. Eg y szempillantás múlva az ajtó és a férfi teste között lapult. A csók vég et ért, de az éhség és a vág y nem csillapodott. Eg y erős kéz akaszkodott a hajába, feje hátrabicsaklott. Noah nem volt könnyű eset, de Sabellának nem is kellett könnyű eset. Neki a tűz kellett, az erő és a közöttük feltámadt lehetetlen vonzalom. Térde meg merevedett, csípője mozg ott, vonag lott, a férfinak dörzsölődött, Noah farka keményebben nyomódott a vászonréteg eknek, melyek elválasztották a két embert eg ymástól. Sabella hallotta, hog y Noah morog valamit. Kezével erősebben húzta a haját, fejét még hátrább rántotta. Ajkai a lány állát, arcát kóstolg atták, nyalog atták.
– Lovag olj meg – mondta a fülébe Nathan, szakálla a lány fülcimpáját szurkálta. – Ezt akarom, Sabella! Azonnal! – Eg yik kezével meg markolta Sabella hátsóját, közelebb húzta, Sabella a nadrág kőkemény domborulatához simult. Sabella nadrág ja a csiklójába vág ott, az érzés tüskéi csak még többre sarkantyúzták. Nedves volt, és eg yre nedvesedett. Érezte, hog y meg duzzad a csiklója, forrósodik a puncija, ahog y a vág y betölti. – Lovag olj meg , Sabella! – parancsolta újra Noah. – Ó, ig en, bébi, dörg öld ide mag ad! – Ő is a lányhoz dörzsölte mag át, csípőjével ostromolta, keményebben a combja közé nyomakodva. Sabella leeresztette a kezét, meg fog ta Noah pólóját, és felhúzta a hátánál. Muszáj volt meg fog nia Noah bőrét. Érezni akarta a húsát a saját kezével. Nyöszörg ött, amikor Noah újra meg csókolta, g örcsösen szorong atta az anyag ot. Noah hirtelen eltolta mag át tőle, íg y keresztül tudta húzni a pólót a fején. Azután tovább csókolta. Eg yik kezével tartotta, a másikkal a fenekét markolászta. Ó, ig en. Sabellának ez kellett. A férfi testének hevülete eg ybeolvadt a sajátjával. Érezte, hog y a tenyerét ég eti Noah válla. Cikcakkos, durva felületet tapintott, a sebhelyeit, melyek beborították a testét. Körme vég ig karistolta a húst, közben Noah kényeztette az ajkát. Sabella felsikoltott, és belemélyesztette a körmeit, majd úg y maradt. Úg y érezte, hog y felemelték. Forg ott vele a világ , dülöng élt, majd a háta a bőrkanapénak ütődött. Hallotta, hog y Noah a földre dobja a zsákját, azután rámászik. Ajkai vég ig rátapadtak. Nem adott esélyt Sabellának a g ondolkodásra, a lány nem is akart ilyet. Noah keze a blúzát markolta, kihúzta a nadrág ból a derekát, és még mielőtt Sabella meg emészthette volna a dolg ot, lekapta róla a melltartót. Kemény, csúcsos mellbimbójához hozzáért a durva szakáll, vég ig karcolta a heg yét. Sabella háta ívbe hajlott, amíg a mellét birtokba vették Noah ajkai. Noah csípője még keményebben dörzsölődött a farmernadrág sliccéhez. Noah keg yetlenül meg lovag olta a lányt, mag áévá tette, bár a ruhadarabok elválasztották őket eg ymástól, eg yre közelebb és közelebb taszítván őt oda, ahol már évek óta nem járt. Sabella fölemelte hozzá a csípőjét, riszálta, dörzsölte vele, közben a feje belesüppedt a díványpárnába, ujjai a férfi vállába mélyedtek, ahog y közel húzta őt mag ához. Olyan jó volt ez. Érzéki, túláradó. Mintha csillag poros petárdák robbantak volna a szeme előtt, ideg vég ződéseit az érzések darabokra szag g atták. – Gyerünk! – Noah visszarándult, keményen meg rag adta Sabella fejét, majd közel tolta hozzá a mellkasát. – Érints meg , basszus! Érints meg , Sabella! Sabella meg harapta. Fog ai kemény, sűrű izomba fúródtak, mielőtt az aktus vadság a mag a alá
g yűrte. Belemart a férfi mellbimbójának kemény, kerek foltjába, nyalog atta, szopog atta. Keze a férfi hátán kalandozott, alig érzékelve a sebhelyeket. Noah csípője ráng atózott, morzsolta vele Sabellát. A lány már nag yon le szerette volna húzni azt a farmert. Meg a sajátját. Már nag yon szerette volna meg kaparintani a hosszú szerszámot, amely belehasított, bökdöste, az élvezet vag y a fájdalom szélére taszította. Testében hevesen kering ett a vér, fejében dübörg ő lüktetést érzett. Közel volt már. Nag yon közel. Meg int beleharapott Noah mellkasába, érezte, ahog y meg merevedik, hallotta, ahog y átkozódik. Aztán elhúzódott tőle, hátrarándulván, vad pillantása a hátsó ajtóra suhant, majd visszaeng edte rá a melltartót és a pólót. De Sabella még mindig hallotta a dübörg ést. – Belle? Sabella Malone? Grayson seriff vag yok. Belle! Nyissa ki az ajtót, vag y én nyitom ki! Noah ülő helyzetbe emelte a lányt. Sabella meg próbálta valamelyest rendezni zilált sorait. Noah ing nélkül átvonult a lakáson, ki a konyhába, ahhoz az ajtóhoz, ami a műhely oldalához vezetett. Hátán a sebhelyek nem voltak visszataszítóak, de fájdalmas volt őket látni. Bal vállán tetoválás ékeskedett, eg y fekete nap, amit skarlátvörös kard szúr át. Ug yanolyan vag ány és szexi volt, mint a férfi többi része. És ug yanolyan veszélyes is. Vég ig futott Sabellán a hideg . A jeg es valóság elárasztotta a lényét, amikor Rick Grayson lépett a konyhába. Barna szemével azonnal meg találta, és tisztes távolság ban tartotta mag át mind Noah-tól, mind tőle. – Minden oké, Belle? – hunyorított, kezét elővig yázatosan a puskatuson tartva. Noah óvatosan becsukta az ajtót. Sabella Noah-ra bámult. Szeme vadabb volt, mint eddig , majdhog ynem világ osabb, ijesztő, belső tűztől izzó, amitől izg atottan és riadtan dobog ott a lány szíve. – Belle? Miért nem jössz eg y kicsit ki velem, beszélg essünk. – Rick nem vette le a szemét Noah-ról. Sabella meg rázta a fejét, beletúrt a hajába és keményen, g únyosan felnevetett. Rick a temetésen beszélt vele íg y. Hadd öleljünk téged Siennával, Belle. Amikor Nathan koporsója fölé g örnyedt, Rick és a feleség e támog atták két oldalról. Minden rendben lesz, Belle. Látod. Minden rendben, édesem. Állunk itt veled egy percig, aztán vége lesz. Rick az ő leg jobb barátnőjének a férje volt. Sienna vele g yászolt, vele sírt, mellette állt. Rick pedig pont íg y beszélt hozzá. Mint eg y g yerekhez, akinek seg ítség kell. – Rick, ez itt Noah Blake – intett Noah felé, aki neki háttal a konyhapultnak támaszkodott, meztelen felsőteste
fölött keresztbefont karral. – Rory vette fel. Rick óvatosan fig yelemmel kísérte, ahog y Sabella feltápászkodott. A lánynak nem akaródzott meg moccannia. Inkább összeg ömbölyödve hemperg ett volna, hog y a benne támadt fájdalmat kirázza mag ából. – Belle, kedvesem, meg horzsolódott az állad – szólt Rick. – Gyere ki velem eg y percre, jó? Belle meg dörzsölte az állát, majd a homlokát ráncolva a falon füg g ő tükörhöz lépett. Ujjával vég ig simította a kis karcolást, nyakán halovány pirosodást és eg yéb foltokat vett észre. – Rajta is lett pár bibi – fordult oda Rickhez. – Meg harapott, én meg visszaharaptam. Rick hunyorított. Sabella úg y érezte mag áról, hog y összeomlik. Felvette a táskáját, és az ajtó felé indult. – Semmi szükség rá, hog y beszéljünk, Rick – mondta. – Szerintem pedig szükség van rá. – Rick Noah és Sabella közé lépett. Noah-ra nézett, meg látta szemeiben a fenyeg etést. Nem, senki nem éli túl, ha közéjük áll, csak akinek Noah meg keg yelmez. De Noah most csupán állt, nézett, várt. Sabella visszafordult Rickhez. – Félbeszakítottál eg y heves jelenetet, ezt nag yra értékelem. – Mosolya törékeny, reszketeg volt. – De nem az ő hibájából történt. Lehet, hog y én haraptam meg őt elsőnek. Kifag g athatod őt is. Ami eng em illet, hazameg yek. – Belle, valaki bejelentést tett, hog y ez a férfi zaklat tég ed. – Rick elkapta a mellette ellibbenő Sabella karját. – A helyetteseim az ajtón kívül várnak. Védünk tég ed, kedveském, tudod jól. Akarod, hog y elvezessem ezt az embert? Sabella meg lepődve nézett rá. – Mi van? – Hallottad, Sabella – mondta vontatottan Noah. – Azt hiszi, zaklatlak, ezért dutyiba akar zárni. Meg adnád neki ezt az örömöt? – Fog ja be! – ripakodott rá Rick, tekintete a harag tól meg keményedett. – Uram, nem ismerem önt, csak annyit tudok, hog y a városka eg yik lakóját már bántalmazta. Nem érdekel, ki mag a. De Belle-t nem fog ja zaklatni! – Nem zaklat ő senkit és semmit, mindössze a türelmem határait feszeg eti – csattant fel Sabella. – Az isten szerelmére, Rick, használd a szemed ahelyett, hog y g yanúsítasz. Nézd a vállát. – Meg fog ta a kilincset, és hideg en, keményen nézett Noah-ra. – Tartóztass le a rohadt karmolásokért. Nem tett ez az ember olyat, ami rád tartozhat. Ennek a dolog nak közöttük kellett maradnia. Sabella és Noah tudhatott róla eg yedül. Sabella tudta. Nem követhette el azt a hibát, hog y másokat is belevonjon az eg észbe. Most nem.
Ahog y az ajtó becsukódott a lány mög ött, Noah a seriffhez fordult. Gúnyos mosolyt akart volna felé villantani. Rick Graysont állati rendes embernek ismerte. Eg ykor a teng erészg yalog osoknál szolg ált. Hitt a törvényben. Hitt az ország ban, amelyet védelmezett. De mindez nem jelentette, hog y Noah nem nyomozza le, mert nem bízott benne sem. Noah már rég es-rég en ismerte a meg rendült bizalom fog almát. – Van mag ánál személyazonosító okmány? – méreg ette szig orúan Rick. Noah leeresztette a kezét, nem zavarta, hog y Rick fenyeg etően fog ja feg yverének markolatát. Hátsó zsebéből előhúzta a tárcáját, kinyitotta, majd átnyújtotta a seriffnek. Rick elvette az ig azolványt, meg nézte, azután visszaadta neki. – Sabella a barátom, Mr. Blake. – Ez fig yelmeztetés volt. – Ezen a vidéken odafig yelünk a barátainkra. – Ig azán? – emelte meg g únyosan a szemöldökét Noah. Nem vette észre, hog y Sabellára annyira odafig yelnének. – Hát, Grayson seriff, ezt ig azán jó tudni. Biztos minden percben meg vig asztalja a tudat Sabellát. Rick hűvösen nézett rá. – Nehog y bántsa, vag y velem g yűlik meg a baja! – mondta vég ül, mielőtt az ajtóhoz lépett. Az ajtóban meg torpant, visszafordult, és kemény pillantást vetett Noah-ra. – Leg yen óvatos, Mr. Blake, nem vag yok könnyű ellenfél. Márpedig ha tovább játszadozik, az ellenség évé fog tenni. Rick azzal kinyitotta az ajtót, és kiment. Az ajtó halkan becsukódott mög ötte, de amit hátrahag yott, az meg rázó volt Noah számára. Noah lenézett összekaristolt kezére. Úg y fog ta Sabellát, mintha nem lett volna törékeny, filig rán, pedig tudta róla, hog y az. Felhorzsolta az állát, pedig annak idején mindig a leg körültekintőbben odafig yelt, hog y puha bőrében ne teg yen kárt. Meg dörzsölte hátul a vállát, meg vizsg álta az ujjára tapadó vért. Alsó ajka érzékennyé vált, mellkasán is nyomot hag yott a lány. Meg vadította őt. Mintha eg y hermetikusan lezárt fedő alól szabadult volna rájuk a kéj. Ezt a kéjt ő még máskor is ki fog ja szabadítani.
Sabella berontott a házába. A nehéz tölg yfa ajtó a heves csapódás nyomán visszhang zott, elektromos feszültség nyilallott tőle Sabella ideg vég ződéseibe. Érezte mag án a villamosság ot, ami vég ig szaladt a testén, a tarkóján, keresztülsisterg ett az ag yán. Sabellát elfog ta a teljes pánik. Ó, eg ek! Mit tett? Retiküljét a padlóra ejtette, és felrohant a lépcsőn. Letépte mag áról az olajos ruhákat, és a
kukába dobta őket, majd a lehető leg forróbbra állította a zuhanyt, beállt alá, és csak dörzsölte a haját, a bőrét. Azt akarta, hog y Noah érintése lejöjjön róla. Pórusaiból ki akarta űzni az illatát. Még mindig érezte. Még mindig vele volt. Nekitámasztotta a fejét a zuhanyzó falának, nag y leveg őt vett. Mellkasát a zokog ás szorong atta. Meg érintette őt eg y új férfi. Meg fog ta a mellét, szívog atta a mellbimbóját, farkával keményen, súlyosan izg atta a csiklóját, és Sabella majdnem hog y még többet is akart tőle. – Nathan! – Arcát a zuhanyzó falának nyomta, úg y eng edte szabadon a kiáltást. Bűntudat mart a szívébe. Lelkében tűzvész pusztított, melyet képtelen volt eloltani. Fájdalmak szag g atták. Belül az fájt neki, hog y az elvesztett férfi helyébe senkit nem tudott elképzelni, kívül pedig az fájt, hog y a testiség et olyan hosszú időn keresztül meg tag adta mag ától. A zuhanytálca fenekére csúszott, melléhez húzta a térdét, lehajtotta a fejét, és zokog va ring atózott. Kis boszorkányom! Go síoraí. Szeress, Sabella! Szeress örökké! Nathan hang ja átsöpört az emlékein, amitől még hang osabban sírt. Szerette őt. Azután, hog y elveszítette, újra meg kellett tanulnia mindent, másodpercről másodpercre, még azt is, hog yan veg yen leveg őt. Nem érintették többet, nem csókolták. Hat év. Sírt, mert beleg ondolt, feje visszahanyatlott a zuhanyzó falára, a víz zuhog ott körülötte. Olyan forró volt, mint a könnyei. De eg yik sem enyhítette a benne fejlődött bűntudat fekélyét. Férje hat éve nem élt, de betartotta a neki tett esküt, s ez felemésztette. A könnyektől csak még jobban szenvedett, mert a sírás nem seg ített rajta. Eg y eg ész óceánnyi könnyet összesírhatna, akkor se teremne mellette Nathan, nem ölelné a karjaiba, nem enyhítené a g yászt, mely néha mintha elevenen falta volna fel. És most hozzá jött még a bűntudat is! Felvette a mosdókesztyűt és a szappant, majd újra lefürdött. Addig dörzsölte mag át, míg a bőre kipirosodott, és még is rajta maradt az ideg en férfi érintése. A meg könnyebbülés, melyért elepedt, nem történt meg . – Te hag ytál el, Nathan – zokog ta bele vég ül a körülötte felg yűlt g őzbe. – Íg éretet tettél nekem, Nathan. Azt íg érted, hog y nem hag ysz el soha! Nathan meg esküdött, hog y mindig ölelni fog ja, mindig körülötte lesz. De már nem ölelte. Több mint hat év óta nem ölelte, Sabella még is majdnem úg y senyvedt a fájdalomtól, mintha Nathan csak teg nap halt volna meg . Mintha elárulta volna őt, hog y nem jött hozzá vissza. Mintha még mindig élne, csak nem akarna hozzányúlni. És a könnyek hullottak a szeméből, mint a záporeső. Kellett neki eg y másik férfi, az érintés, a
csók, és hog y Nathanról leszakadjon. Vég ül elapadtak a könnyei, kihűlt a víz, ideje volt kiszállni. Sabella felvakarta mag át a zuhanytálca aljáról. Mag a köré csavart eg y törülközőt, és kilépett a bolyhos fürdőszobaszőnyeg re. A tükörhöz lépett, és belenézett. Már látta, miért bámulta meg Rick úg y az arcát. Az állát kidörzsölte Noah szakálla. Ahol meg harapta, eg észen halovány kék folt maradt. A harapás emléke érzékien bizserg ette a méhét, a hüvelyét. Meg nyalta beduzzadt ajkát, majd ránézett a nyakára. Elg yeng ült a térde. A nyakától eg észen a melléig látszódtak rajta a foltok. Noah érintésének, csókjainak, harapdálásainak számos apró, halványpiros nyoma maradt. Nem szelídet akart, hanem keményet. Enyhíteni akart sötét, veszett vág yain, amelyek belső halmozódásáról nem is tudott. Szabadon akarta eng edni őket, és Noah lett a felszabadító. Több volt, mint kézenfekvő, hog y lemondja Duncannel az esti randevút. Íg y nem mutatkozhatott előtte. Nem láthatta meg íg y. Abban pedig még biztosabb volt, hog y szakít vele. Fejét rázva meg szárította a haját, a földre pottyantotta a törülközőt, és fürdőköpenybe bújt. Csak ezután ment le, hog y Duncannek telefonáljon. Duncan nem repesett az örömtől. Hirtelen változott a prog ramja, s az ilyesmit nem állhatta. Duncan szerette, ha a napirendje terv szerint alakult, és Sabella most belerondított az ő kis terveibe. Amikor letette a telefont, csüg g edten sóhajtott, mert Duncan hang jából kihallotta a frusztrációt. Hamarosan szakít vele. A társaság kedvéért meg tartani nem volt sok értelme. Neki már nem volt elég a társaság . Újra meg érezte a szexuális éhség et, már többre vág yott. Több után sóvárg ott. Sabella barang olt eg y keveset a g yéren meg világ ított házban, vég ül a nappaliban kötött ki, a nag y ablaknál. A hosszú asztal fiókjából elővette az esküvői képeiket. Milyen csinos volt Nathan! Felemelt eg y képet, amely kettőjükről készült. A hosszú, fehér ruhában volt, Nathantól kapta. Feje Nathan merevre keményített kimenő eg yenruhájához simult. Nathan keze meztelenül hag yott vállát fog ta, és úg y nézett rá, mintha meg találta volna benne azt, amit még senki másban nem talált meg . Ő volt Nathan Bellája. A déli Bellája, a déli, vontatott akcentusa miatt, melytől a mag a részéről soha nem próbált szabadulni. Nathan szemei tündököltek. Kéken. Élettelien. Sabella meg érintette a szemeket az üveg en keresztül, hüvelykujját vég ig szánkáztatta az arcán, aztán felnézett az ablakra. A házból odalátszott a műhely. Sabella meg hallotta, hog y Noah Harley-ja tüzesen feldorombol. Látta, amint a motor eg yetlen fényszórója a sötétség be hasít, és a jármű kihajt a
főútvonalra. Noah csak eg y árnyék volt, és a motor is árnyékként suhant, ahog y felg yorsult, és eltűnt szem elől. Sabella addig nézte a hátsó lámpákat, amíg csak látszódtak, aztán újra lepillantott Nathan arcára. Könnycsepp hullott az üveg re, beterítvén férje arcát. – Te hag ytál el – suttog ta újra. – Mitévő leg yek, Nathan? Mondd meg ! – Lég zése elakadt, g yomra g örcsbe rándult a veszteség fölött érzett fájdalomtól. – Mondd meg , mitévő leg yek most?
HETEDIK FEJEZET Noah a rejtett parkolóba húzódott a Harley-val, itt álltak az elit eg ység járművei. Leállította a motort, és mélyen, durván beszívta a leveg őt. Basszus, de nem szívesen jött el! Leg szívesebben visszadöng etett volna a házhoz, hog y meg döng esse a feleség ét, aki annak idején, télen, a tűznél is jobban felfűtötte, most pedig még inkább lázba hozta, mint hat évvel ezelőtt. Meg rázta a fejét. Az, hog y Sabellát újra meg ismerte és látta, mit rejteg etett előle házasság uk alatt, csak meg erősítette abbeli félelmét, hog y életének leg nag yobb baklövését követte el, mikor nem ment vissza hozzá. Félt, hog y Sabella nem tudna meg birkózni azzal, amivé lett, de talán alaptalanul. Bajtársai már várták, késésben volt. Azért késett, mert körbejárta azt az átkozott lakást.
Esküdni mert volna, hog y érezte Sabellát. Meg esküdött volna akár száz kőkeresztre, hog y hallotta, amint Sabella a nevét suttog ja. De nem ez lett volna az első eset. Az elmúlt években túl g yakran következett be ilyesmi. Tizenkilenc brutális, pokoli hónapot töltött Fuentesnél. Időnként meg esküdött volna, hog y Sabella is vele volt. Homlokát törölg etve, zavarodott szemmel, szenvedő hang on könyörg ött neki, hog y hadd seg ítsen. Akkor meg érintette Sabellát, és a saját kezét látta, ami véres volt a szökési kísérletektől és attól, hog y az őröket meg próbálta meg ölni. Sabella olyankor sírt. Ezekben a foszlányos rémálmokban a lány folyton csak sírt. Az emléktől állkapcsa meg feszült, azután az elig azító szobába lépett, és becsukta mag a mög ött az ajtót. – Vég re-valahára! – Jordan fölállt a székről, és eg y kapcsolóval elsötétítette az ablakot. Noah helyet fog lalt. – Híreket szereztünk feltételezett Feketeg allérosokról az elmúlt héten. Jordan nem pazarolta az időt azzal, hog y meg kérdezze, miért késett Noah.
– Ez itt Mike Conrad, a városka leg nag yobb bankjának az ig azg atója. A bankról sikerült kiderítenünk, hog y valószínűleg itt mossák a Feketeg allérosokat finanszírozó hatalmas pénzösszeg eket. A falon lóg ó óriáskijelzőn meg jelent Mike portréja. – Őt ismerem – mondta halkan Noah. – Mike beleillik a paramilitarista szerepkörbe. Amikor itt éltem, Mike már akkor is fennen hang oztatta nézeteit a bevándorlási törvényről, bosszankodott, hog y az ország nem tud meg felelő törvényt hozni, a meg lévőt pedig nem hajtja vég re rendesen. Szig orúbb törvényeket szorg almazott és a betartásukért felelő milíciát. – És ti ketten barátok voltatok? – kíváncsiskodott Micah.
Noah vállat vont. – Eg yütt nőttünk föl. Ha nem is értettem eg yet a nézeteivel, kedveltem a fickót akkoriban. De ez már több mint hat éve volt. Ezek szerint meg találta a módját, hog y a nézeteinek érvényt szerezzen. – Mint ahog y a többiek is, haver – dünnyög te John Vincent. Kemény vonásaira ag g odalom telepedett, amikor kinyitotta a Tehyától kapott dossziét. – Ahog y olvashatjátok, két szerelő is van a Malone-szervizben, aki a g yanú szerint alacsony rang ú Feketeg alléros. Timmy Dorian és Vince Steppton. – Az ő arcuk is meg jelent a képernyőn. – Lenyomoztuk őket – folytatta Jordan. – Gyakran utaznak Gaylen Patrick tanyájára, illetve Mike Conrad városon kívüli házába. Conrad és a kapcsolatai után is szimatoltunk eg y keveset. – Sok új arc villant fel a monitoron, eg yikük Duncan Sykesé volt. – Meg próbáltam meg hekkelni Conrad számítóg épét a minap – lépett elő Jordan intésére Tehya. – Bámulatos védelme van – mondta sóhajtva. – Valaki a rendelkezésére bocsátott eg y rendkívül fejlett rendszert. Sykesnak meg van a képesség e és a tudása eg y ilyen biztonság i rendszer kifejlesztéséhez. Amikor nem tudtam meg kerülni, Patrick nevében is próbálkoztam. De ug yanúg y nem jutottam be. Valakinek fel kell töltenie a prog ramot, amit írtam, az ő rendszerükre, és akkor vég re betörhetek hozzájuk. – Ezt elintézhetem – bólintott Noah. – Én seg ítettem Mike-nak házat építeni. Meg másította a terveket, és csak mi ketten tudunk a változtatásról. Van ott eg y titkos alag út, ami a dolg ozószobájába vezet. Biztos nem temette be a „halálom” után. Hiszen úg y g ondolja, hog y rajta kívül már nem tud róla senki. – Jó – bólintott rá Jordan, majd nyúzottan felsóhajtott. – Eg y újabb embervadászat történt a múlt héten. A határőrök találtak a holttestekre. A holttestek meg jelentek a képernyőn. Eg y fiatal férfi és eg y nő volt, üveg es tekintettel néztek a semmibe, elcsúfított arcukra ráfag yott az iszonyat. – Eg y fiatal mexikói család. Valószínűleg illeg álisan lépték át a határt. – A fiatal pár képe rettenetes látványt nyújtott. A fiatal nőt láthatólag meg erőszakolták, meg kínozták. A férjén annyi vág ást ejtettek, hog y úg y nézett ki, mint eg y patchwork takaró. – Csecsemőjük is volt az értesített rokonság szerint, de ő eltűnt. Képünk nincs róla. Három hónapos és a csípőjén baloldalt eg y anyajeg ye van. Mindössze ennyit tudunk. – A jelentéseink szerint az ilyen g yilkosság okra az embervadászatokon kerül sor – közölte Jordan. – Számos leg ális és illeg ális bevándorló párnak veszett nyoma Dallas és Houston környékén, és mindeg yiküket itt találták meg , a Big Bend Nemzeti Parkban. Mindannyiukon látszik, hog y menekültek, és a támadóikkal fölvették a harcot. A múltkori elig azításon már mondtam, hog y a szövetség i nyomozók tudomást szereztek eg y embervadászatról, amely azon
az éjszakán történt, amikor eltűntek. – Benne vannak a határőrök is? – Kérdezte Jordant az eg ykori moszados, Micah Sloane. Fekete szeme nyug almat sug árzott, pedig ez az izraeli férfi volt a csapat leg veszedelmesebb tag ja. Számos manővert betanított az osztag nak, ezzel tovább javítva annak ütőképesség ét. – Ezt nem állíthatjuk biztonság g al. Az elmúlt két évben sok hullát találtak a határőrök, az erdészek, a farmerek, a kirándulók és a tehenészek. De mindig máshol. A g yilkosság ok elszórtan történtek – világ osította fel Jordan. – Van valami újdonság , amit ehhez hozzátehetünk? – nézett vég ig a társaság on. – Én holnap kezdem a szolg álatot mint szerelő – dőlt hátra székében Nyikolaj vig yorog va. – Úg y fest, hog y Rory Malonénak vég ül sikerült rávennie a társát, hog y próbaidőre odaveg yenek. Noah ezt horkantással nyug tázta. Rory fog g al-körömmel küzdött Sabellával. Az a fiú sokkal csökönyösebb volt, mint Noah hitte. – Én az éjszakában tevékenykedtem – szólalt meg Micah. – Sok a kering ő pletyka. Beleírtam őket a jelentésbe. Reng eteg mindent rebesg etnek, de semmi perdöntő. – Nem mondod, haver! – dörmög ött az ausztrál. John Vincent elég szarkasztikus tudott lenni. – Azok a kocsmák és lebujok, ahol jártam… Kész időpocsékolás az összes. Nincs ott semmi, csak eg y csomó kíváncsi csaj és részeg cowboy. Abból, amit tapasztaltam, úg y tűnik, hog y a helyeken csak találkoznak, aztán odakint beszélik meg , ami meg beszélni valójuk van. – Fig yelj oda az akcentusodra és a hozzáállásodra, John – mondta hűvösen Jordan. – Micah, dolg ozz tovább az éjszakában, fig yeld, miket beszélg etnek az emberek. Be kell határolnunk, hog y kik a fontos célpontok, és kik az anyámasszony katonái közleg ények. – Azok az embervadászatok profin vannak meg szervezve – szólt közbe Nyikolaj – ezek nem anyámasszony katonái. A söpredék talán tud a vezetőkről, de biztosat nem, ahhoz túl alacsony rang úak. – De az aljanépből sokan átjárnak a g arázsba, sőt még Duncan Sykes is, hog y a feketeg alléros szerelőkkel, Timmyvel és Vince-szel dumáljanak – mondta Noah. – Te szőke vag y, és elég amerikai a külsőd ahhoz, hog y szóba álljanak veled. Nyikolaj jóváhag yón morrant eg yet. – Beg yűjtöttél pár ismerőst? – kérdezte Jordan Nyikolajt. Az orosz óriás meg rázta a fejét. – Már teg eződünk, Niknek szólítanak. Iszom velük, de nem társalog tam még senkivel semmi komolyról. De az amerikai akcentusom elég meg g yőző. Noah tudta, hog y Nyikolaj g yakorolta eleg et az amerikai akcentust még azelőtt, hog y az elit eg ység hez szeg ődött volna. – Nyikolaj, Nicholas Steele néven fog sz működni, kaliforniai születésű vag y – közölte vele Jordan, azután Tehyához fordult.
– Csinálj neki papírokat! Vezesd vissza a családfáját a Mayflowerig ! Leg yen ő Amerika elszeg ényedett, kékvérű fia! Tehya vig yorog va kacsintott Nyikolajra. – Meg csinálom, mielőtt lelépsz, Nicky! Nik fintorg ott a játékos becenév hallatán. Jordan élesen nézett Noah-ra. – Történt más is a műhelyben? – Semmi váratlan. – Meg vonta a vállát. – Hog y kicsit felkavarjuk a dolg okat, ráveszem Roryt, hog y Timmyt rúg ja ki. A szerelő nem állt a hivatása mag aslatán, nem tudta meg különböztetni a csavarkulcsot az emelőtől. Hog y miért vette fel őt Rory és Sabella, arról Noah-nak seg éd fog alma nem volt. Jordan bólintott. – A küldetésünk paraméterei eg yszerűek. Azonosítás, és ha mód nyílik rá, fog lyul ejtés. Fog va tartás, majd a fog lyok átadásra kihallg atásra az FBI-nak. Ha minden kötél szakad, likvidálás. De csak vég szükség esetén. Információkat kell szereznünk, felső szintű szervezeti vezetők neveit kell meg tudnunk. A milícia terjed, meg kell állítanunk. Hog y meg állíthassuk, információra van szükség ünk. Be kell férkőznötök hozzájuk, hog y híreket szerezzetek. Leg yen ez a leg főbb dolg otok most. A dossziékat kinyitották. További két órán keresztül ötleteltek. Jordan hátradőlve fig yelt, és a beszélg etéshez hozzáfűzött ezt-azt, ha kellett. Jól dolg ozott eg yütt a csapat. Noah biztos volt benne, hog y a küldetésük ug yanolyan sikerrel zárul, mint az összes többi az elmúlt években. Veszélyes lesz és véres. Úg y képezték őket, hog y eg yedül is, csapatban is képesek leg yenek dolg ozni. Ha kellett, szétváltak, ha kellett, eg yüttműködtek. Jelen esetben a szétszóródás tűnt a leg célravezetőbb taktikának. Nik kivétel, aki a g arázsban fog dolg ozni Noah mellett. Noah-nak kétség e sem volt a felől, hog y Sabella és Rory vállalkozását valaki meg akarja fúrni. Rory előző este beismerte, hog y mielőtt Sabella átvette az üzlet vezetését, előfordult, hog y a kocsik nem teljesen meg javítva g urultak ki a szervizből. Néha életveszélyes állapotban adták át őket. Ezért Sabella az átadás előtt már minden kocsit személyesen leellenőriz, hog y ne leg yen semmi g ikszer. Noah nyaka mindjárt viszketni kezdett, amikor Sabella szervizzel kapcsolatos problémáiról hallott. Nem tehetett róla. A nyaka azóta viszketett, hog y Mike Conrad odatolta a képét. Részeg volt, kötekedő, erőszakos. Ilyen állapotában tizenéves kora óta nem látta Mike-ot, és ahog y Sabellával viselkedett, az meg rázta. Ig az, Sabella sohasem kedvelte Mike-ot. Jobban kellett volna bíznia az ösztöneiben, nem az apjára hag yatkoznia, aki Mike irányába taszította. A Conrad család a Malone család barátja volt. Mike és Noah eg ykorúak voltak, eg yütt
cseperedtek fel. Eg yütt vadásztak, eg yütt horg ásztak. Noah mindig azt hitte, hog y a csemetéiket is eg yütt fog ják eg yszer nevelg etni. Meg kell kérdeznie Roryt, hog y Mike apja és Grant Malone jóban vannak-e még . – Tehya és Maceh a kommunikációért és az elektronikáért felel innen a bunkerből. Én a Malone rancson leszek ma és holnap eg y darabig . Remélem, be tudok g yűjteni ott is valami információt. Biztosítsátok a mobiltelefonotokat. Micah és John, ti lesztek a fedezet. Maceh-en kívül a Durang o csapat a parkban lesz, meg fig yelésen. Ők képezik a vésztartalékot – jelentette be Jordan. Az Elit Hadműveleti Eg ység et eleve úg y képezték, hog y fedezet nélkül tevékenykedjenek. Minél kevesebben ismerték őket, annál kevésbé kellett kiszivárog tatásoktól tartani. „Halottak” voltak, és ez javította az esélyeiket. Újra kig yúltak a fények, ahog y a meg beszélés a vég éhez közeledett. Noah nem veszteg ette az idejét. Sabella azt mondta, hog y az este randevúja lesz, és Noah szerette volna meg akadályozni, hog y az a szemétláda Duncan ráteg ye a mancsát a lányra. – Noah – kiáltott oda neki Jordan, amikor felült a motorra, a slusszkulcsot pedig már csaknem elfordította. Noah fig yelte közeledő nag ybátyját, és nem először azon morfondírozott, hog y Jordan vajon miért válog atta be pont ebbe az eg ység be. – Ma telefonon hívtak – közölte Jordan. – Ig en? – Rick Grayson volt, a seriff. Noah fölnézett Jordanre. – Grant adta meg neki a számomat. Azt mondta, hog y eg y ideg en jött a városba. – Jordan ajka meg rándult. – És a szervizben dolg ozik. Az illető állítólag Sabella körül koslat, és a családból valakinek a körmére kéne néznie. Noah lassan elforg atta a slusszkulcsot, majd a szemkontaktust meg tartva közömbösen berúg ta a Harley-t, s hátralépeg etett vele, hog y kikanyarodhasson. Azután sebesség be tette a motort, kifordult a parkolóból a kis szurdokba, amely több mérföldön át két részre vág ta az utat. A Big Bend Nemzeti Park tele volt kanyonokkal, szurdokokkal, sziklákkal és heg yekkel. Noah kikapcsolva tartotta a fényszórót. Rendelkezett eg y kapcsolóval, amellyel a féklámpát is le tudta venni, szóval teljes sötétség ben motorozhatott, ha úg y hozta a szükség . Amint kiért a főútra, felkapcsolta a reflektort, és visszament a szervizbe. A dombtetőn álló ház sötétbe burkolózott. Nem ég ett benne lámpa, mozg ás nem látszódott. De Sabella nem aludt. Fig yelt. Noah érezte. Duncan kocsija nem parkolt ott. Ez azt jelentette, hog y Sykest a feleség e nem invitálta a házba eg y újabb pohár borra.
Leparkolt a motorral, lepattant róla, és bebámult a hálószobaablakon. Ez volt az ő hálószobájuk. Az ő ablakuk. Sabella még mindig a közös ág yukban aludt, tudta. Vajon még mindig mag ához öleli a párnát? Vag y már leszokott róla? Noah meg rázta a fejét, és a lépcsőn fölment a lakásába. Már amikor a Harley motorját leállította, sejtette, hog y ki fog ja odafönt várni. – Már most baj van veled – vádolta meg Rory, mihelyst Noah a lépcsőfordulóba ért. Fivére eg y műanyag széken ült, onnan méreg ette őt harag osan. Noah a kulcsával kinyitotta a lakás ajtaját, és óvatosan belépett. Csend honolt, üres volt a lakás. Amilyennek lennie kellett. A pókháló-finomság ú szál, melyet Noah az ajtófélfán kifeszített, a helyén volt, és a másik ajtó zárjában is meg találta a kis darabka fog piszkálót. De azért még is elővig yázatosan mozg ott, Rory pedig csöndben követte. Körbenéztek a lakásban, mielőtt kiültek volna a konyhába. Basszus, több kell most nekem, mint eg y sör – sóhajtott Rory, majd kivett két sört a hűtőből; eg yiket Noah-nak nyújtotta. – Duncan Sykes hívott. Eng em okolt, amiért te valahog y meg hiúsítottad a randevúját Belle-lel. Noah szája sarkára kiült eg y elég edett vig yor. – Lecsaptam a kezéről. – Lecsavarta a kupakot az üveg ről, és a szemetesbe dobta. Majd jót húzott a palackból. – Ig en, ezt már kitaláltam – csattant föl Rory, kék szeme harag osan láng olt. – Baszod, két éven keresztül hallg attam Sabella sírását. Sírás nélkül rám se tudott nézni. Erre most, hog y összeszedte mag át vég re, ideevett tég ed a fene. És ahelyett, hog y szépen felfednéd a kilétedet előtte, még jobban összezavarod az életét. – Ne húzz fel, Rory! – Noah nem bírta tovább hallg atni az öccsét. – Eg yáltalán, mi a fenét keresel te itt ilyenkor? Rory horkantott. – Nag yapa kidobott, mert föl-alá járkáltam a lakásban. Kimentem, hog y odakint folytassam, erre meg fenyeg etett, hog y lelő. Noah majdnem elnevette mag át. Tipikus nag yapa! – Aludj a vendég szobában – leg yintett Noah. – Jut eszembe, holnap az első dolg od leg yen, hog y kirúg od Timmyt. Rory rámeredt, szemében g yűlt az ideg esség . – Menj már, Noah! Timmynek el kell tartania az anyukáját. – Dehog yis, amikor nem nézi senki, füvet szív a g arázs mög ött, és ha Sabella elfordítja a fejét, máris spicliskedik Mike Conradnak. Dobd ki! – Basszus már! Őt Sabella vette ide. Meg int le fog ja harapni a fejem.
– Nem is harap – vont vállat Noah. Sabella tényleg nem harapott, de ha valamin felhúzta mag át, a férfiak g olyói menten összetöpörödtek. Amikor mérg es volt, és meg bántódott valamin, könnyek g yűltek a szemébe, és tárg yakkal dobálózott. Olyankor bölcsebb volt fedezékben átvészelni, amíg lenyug odott. De alaposan. Sabella nem volt erőszakos teremtés, de súlyos pillantásától a férfiak rendszerint elanyátlanodtak. – Lehet, hog y nem harap, de akkorát üt, mint a lórúg ás, ha olyanja van. – Mondta Rory. – Amikor először meg próbáltam elvontatni eg y kocsitól, amit javítani készült, vissza az irodába, úg y behúzott, mint a pinty. Noah nem mutatott meg lepődést, véka alá rejtette elképedését. Amikor eg yütt voltak, Sabella nem verekedett. Még eg y párnát sem ütött meg , ha méreg be g urult. – Aludj eg yet – biccentett a hálószoba felé. – Nekem még el kell mennem. – Veled mehetek én is – csúszott arrább Rory. – Tudom, hog y kell fedezni. Meg tanítottál rá. Csakug yan meg tanította. Eg y emberöltővel azelőtt. – Ma nem – rázta a fejét Noah. Ahova ő ment, oda nem kellett neki árnyék, fedezet, eg yáltalán semmi tanú. Roryt pedig semmi szín alatt nem akarta beleráng atni a lekvárba. – Aludj eg yet. Reg g el meccsed lesz Sabellával. – De rohadék vag y – g rimaszolt Rory. – Basszus, a csaj meg int meg fog ütni. – Rövid horog ütéssel támad. Csak ne menj hozzá közel. – Noah hátrament az ajtóhoz, kinyitotta, és újra belevette mag át az éjszakába. Mike Conrad nem lakott messze. Tehya a kezébe adta a prog ramot, amelyet föl kellett telepítenie Mike g épére. Noah nag yon remélte, hog y nem lesz túl nehéz odáig eljutnia. Eg y órával később Noah Mike földalatti alag útjának vég énél kibontotta a dolg ozószobába vezető falpanelt. Meg nézte az elektromos készüléke kijelzőjét, hog y a szobában van-e hang érzékelő vag y biztonság i kamera. Az iroda csakug yan be volt kamerázva, de a kamerákat Mike nem élesítette be. Noah a jelzőberendezést bekapcsolva hag yta, hog y ha a kamerák még is bekapcsolódnának, arról értesüljön. Ezután belépett a dolg ozószobába. Mike világ életében arrog áns barom volt, de Noah azt nem feltételezte róla, hog y ennek tetejébe még hülye is. Márpedig Sabellát meg támadni hülyeség volt. Persze ez a személyiség vonás nem állhatott tőle távol, ha csakug yan a Feketeg allérosokhoz csatlakozott, ahog y Noah sejtette. Sabella még a házasság uk előtt Mike bankjában dolg ozott. Amennyiben Noah helyesen emlékezett, Mike mindig eg y kicsit túl kedves volt a lányhoz, Mike feleség e pedig rendkívül hűvösen kezelte Sabellát. Most értette meg az okát. A fig yelmeztető jeleket akkoriban
elhesseg ette mag ától, azt hívén, hog y csak a túlzott féltékenység beszél belőle. Mike nem csalná meg a feleség ét, g ondolta mindig . Talán még is tévedett ezzel kapcsolatban. Odament az íróasztalhoz, melyen a laptop feküdt. Becsúsztatta a pendrive-ot az USBcsatlakozóba, aztán halkan bekapcsolta a g épet. A prog ramnak a bootolás közben kellett aktiválódnia Tehya szerint, onnantól minden sínen van. Noah fig yelte, ahog y a számítóg ép bekapcsol, a biztonság i protokoll és a jelszavak automatikusan lepörög nek. Ezek az információk azonnal föl is töltődtek a pendrive-ra, melyet Noah a g éphez csatlakoztatott. Amikor vég e lett, a laptop kikapcsolt. Noah kihúzta a pendrive-ot, majd a nadrág ja zsebébe cipzárazta. Hunyorog va körbenézett a szobában. A sötétben csendesen elbabrált az íróasztalfiók zárjával, kinyitotta, majd hűvösen belekukucskált. Volt benne eg y pisztoly, lőszer, eg y fekete csuklya és három fekete sál. Az elmúlt hónapokban levadászott és meg ölt áldozatok mindeg yikének ilyen sálat kötöttek a nyakába. Noah betolta a fiókot, bezárta, aztán visszamászott a falpanelen keresztül az alag útba. Az alag út poros kövezetén hag yott nyomokat körültekintően eltüntette mag a után. Eg yébként úg y tűnt neki, hog y a járatot eddig még nem használta senki. Eg y dolog biztos volt: a Feketeg alléros Milícia eg yik tag jának a kilétére kétség et kizáróan fény derült.
NYOLCADIK FEJEZET Sabella nem tudta, miért hitte, hog y olcsó kifog ásokkal távol tarthatja mag ától Duncant. Talán mert Duncan mindig hag yta leszerelni mag át, ha Sabella nem akart vele találkozni. Minél többet g ondolkozott rajta, annál inkább belátta, hog y kapcsolata ezzel a férfival annyira plátói volt, hog y az már nevetség es. Már későre járt, amikor Duncan autóját meg hallotta, amint fölhajt a kocsibeállón. Sabella a nappaliban ülve meg itta a maradék bort, amelyet Duncan napokkal ezelőtt felbontott, és az ablak visszfényeit bámulva eg yszerre több dolog ra is rájött. Az eg yik az volt, hog y a férfiak valamiért palimadárnak nézték. Nathan kis, védtelen lánynak állította be őt, akit védelmezni kellett. Duncan atyáskodva hobbinak titulálta a munkáját a
szervizben. Még Rory is meg kérdőjelezte a lépéseit az utóbbi időben. Most pedig kiderült, hog y eg y randit se tud lemondani anélkül, hog y kekeckednének vele. Sabella fölkelt a díványról, és meg ig azította a selymes sortjára lóg ó bő pólót. Azután borospohárral a kezében az ajtóhoz ballag ott. Kinyitotta az ajtót, és a szép, de ideg es arcú Duncannel találta mag át szembe. Kezét éppen kopog ásra emelte. Makulátlan, ránctalan ruha volt rajta, mint mindig . Fehér, rövid ujjú pólóing et, bézs nadrág ot és fekete félcipőt viselt. Mindig tiszta volt és rendes, mintha skatulyából húzták volna ki. Pillantása fölmérte először a borospoharat, majd Sabella arcát, vég ül az állát és a nyakát. Persze, Sabella tudta, hog y a foltjai még látszódtak. Volt eg y az állkapcsán, eg y másik pedig a nyakán. Kis harapásnyomok, a bűntudattól, hog y milyen jól érezte mag át tőlük, Sabella g yomra összerándult. Éhes is volt amúg y. – Bejöhetek? – kérdezte Duncan, sima modora nem állt összhang ban azzal, amit Sabella rajta
látott. Duncan udvarias volt ug yan, türelmes, de szeméből düh áradt. – Persze – lépett hátra Sabella a borát szürcsölve. Duncan bement a házba. – Éjfél van. Nincs túl késő ahhoz, hog y fönt lég y? – Nálam nincs takarodó. – Mérg ét Duncan már nem tudta úg y palástolni, mint pillanatokkal azelőtt. Sabella vég ig futtatta ujjait kibontott haján, aztán visszabaktatott a nappaliba. Ez volt a szentélye, Duncan nem szeretett oda belépni. Inkább a konyhát részesítette előnyben. A felső szintre eddig még soha be se tette a lábát.
Duncan most még is követte, de az ajtóban meg állt a kandallóval szemközt. A kandallópárkányt bámulta, míg Sabella felhúzott lábakkal elhelyezkedett az eg yik székben. Duncan arcán a kényelmetlenség érzésének szikráját látta meg csillanni, a sértettség csöndes villanását, s ettől belesajdult a szíve. Elvég re az évek során jó barátja lett a férfi, rendes szerető, rendes férj válhatott volna belőle. Ha a teste, a szíve befog adta volna. – Mindenütt kint van Nathan képe, mintha még most is hazavárnád – mondta csöndesen. – Mintha arra számítanál, hog y eg y napon betoppan, és ölelésre tárja majd a karját. Sabella a kandallópárkányra pillantott, azután az ablak alatti hosszú asztalra, amely szintén tele volt ültetve képekkel. Talán valóban el kellett volna már őket pakolnia, csakhog y eleddig képtelen volt rá. – Nem könnyű őt eleng edni – vonta meg vég ül feszülten a vállát. – De biztos vag yok benne, hog y nem azért jöttél ide éjnek idején, hog y arról beszélg essünk, hog y hazajöne még a férjem valaha. – Nathan meg halt, Sabella – mondta Duncan durván, türelmetlenül. – Sohasem fog adtad el. Ezért nem működik a mi kapcsolatunk, ug ye? Mert nem tudod elfog adni, hog y elment. Sabellának három évébe tellett, hog y elfog adja: Nathan csakug yan örökre elment. Ilyen soká tartott, mire túltette mag át a borzalmas rémálmokon, amelyeket átélt. Kezdeti, véres álmait fájdalmas, eszeveszett lidércnyomások váltották. Sabella meg volt róla g yőződve, hog y férje élt és szenvedett. A rémálmokban mindig könyörg ött neki, hog y menjen oda hozzá. Azután abbamaradtak ezek az álmok. Eg yik éjszaka meg szűntek, és Nathan vég érvényesen elhag yta Sabellát. – De ig en – bólintott vég ül a lány. – Már elfog adtam, Duncan. De amikor randizg atni kezdtünk, fig yelmeztettelek, Duncan, hog y nem a szerelmet keresem. Duncan ajka mérg esen elvékonyodott. – És nem is a szexet – vetette oda a férfi. – Még azt is alig eng eded, hog y meg csókoljalak, még is az a pletyka kering , hog y lefeküdtél az eg yik új szerelőddel. És ig az a pletyka – bökött ujjával a lányra. – A te nyakadat bizony, kiszívták, látom jól. – Nem feküdtem le Noah Blake-kel – mondta Sabella, feszültség ét, ideg esség ét lenyelve. – Nem érdekel, mit fecseg nek összevissza rólam. – Hát, az viszont rohadtul biztos, hog y velem nem fekszel le – feleselt Duncan, és beljebb jött a szobába. – Mondd csak, Belle, ezek a képek meleg en tartanak éjszaka? – mutatott körbe kezével a kandallópárkányon és az asztalon. – Lesz tőlük g yereked? Meg ölelnek, ha siratod a férjedet? Hang ja eg yre erősödött, ahog y a mérg e nőttön-nőtt. Duncan kezdte belátni, hog y Sabella fig yelmeztetései, melyeket az elmúlt hónapokban adott, bizony nag yon is őszinték voltak. Csak
barátnak kellett neki, nem többnek. – Akarsz eng em ölelni, amikor a férjemet siratom? – kérdezte felindultan Sabella. Felug rott a székből, meg rag adta a borospalackot és a poharat, majd kiment a nappaliból. – Ezt akarod, Duncan? Letette az üveg et a poharával az L-alakú konyhapultra, aztán Duncanhez fordult. – És amikor Noah harapdál, akkor is Nathant siratod? – vig yorg ott g yűlölettel, riasztón Duncan. Követte Sabellát a konyhába. – Fejezd be, Duncan! – Vetett rá eg y fáradt pillantást a válla fölött. Bement a fényárban úszó konyhába, eg yenesen a pult mög é. Ott nag yobb biztonság ban érezte mag át. Duncant még sose látta feldúltnak. Ig azából még azt se hallotta soha senkitől, hog y Duncan nag yon méreg be g urult volna. Azonban most eg ész biztosan látta rajta, hog y enyhén bepöccent. Ránézett a pult mög ül, látta az arcán és a szemén a növekvő dühöt. Duncan ajkai elvékonyodtak, feje ellilult. – Azt hiszed, nem tudom, hog y az a szerelő miért jutott nálad idáig , én meg miért nem? – vag dalkozott. – Hülyét csinálsz mag adból, Belle. Te is tudod. Hibát követsz el vele. – Éjfél van, Duncan – feleselt vissza Sabella. – Ha ezt éjszaka akartam volna meg beszélni veled, iderendeltelek volna. Nem vag y abban a helyzetben, hog y helyettem döntéseket hozz, illetve hog y a döntéseimet meg kérdőjelezd. – A pasas olyan, mint Nathan – vág ott oda Duncan. – Ezért kívánod. Ezért viseled mag adon a fog nyomait, mert Nathanra emlékeztet. Pedig ő nem Nathan. Sabella meg lepődve nézett vissza rá. – Nem is hasonlít Nathanra – állította, most már ő is felpaprikázottan. – Nathan eg yáltalán nem volt olyan, mint ő. Nathan szeretett eng em, Duncan. – Ja, annyira szeretett, fel se merült benne, hog y otthag yja a SEAL-t – vág ta rá Duncan vig yorog va. – El se tudod képzelni, hányszor mondtam neki, hog y meg fog halni a vég én! Te meg hátra maradsz és szenvedni fog sz. Azt hiszed, érdekelte? Nathan már csak olyan volt, amilyen. Férfi és SEAL. Azt várta volna tőle, hog y lépjen tovább és kész. – Te is meg halnál, ha lezuhannál azokról a rohadt sziklákról, amiket úg y imádsz! – riposztozott Sabella. – Nathan SEAL volt, Duncan. Nem válog athatott a feladatokban. Azonosult a munkájával. – Te pedig a déli szépség voltál mellette, aki pátyolg atta az eg óját, amikor eltávra hazajött. Olyan hánying erem volt tőle, hog y az kibírhatatlan! – Hang jából, arckifejezéséből kiérződött az undor. Sabella csodálkozva nézte. – A feleség e voltam – mondta, latolg atva, hog y vajon hova vezet a férfi dühe. – Meg adtam
neki, amire szükség e volt, ahog y ő is meg adta, amire nekem volt szükség em, Duncan. Ez nem rád tartozik, ítélkezni sincs semmi jog od. – Jaj, Nathan, ki kell cserélni az olajat a kocsimban! – utánozta Duncan vékony, harag os hang on. – Jaj, Nathan, ellenőriznéd az abroncsokat? Csak meg rebeg tetted a szempilláidat, és úg y tettél, mintha szart se tudnál. Aztán meg halt, te meg besétáltál a műhelybe, és máris úg y szereltél, mint eg y vérbeli profi! Basszus, Belle, nem éreztél leg alább eg y kicsike bűntudatot, hog y ekkorákat hazudtál a férjednek? Dehog y érzett ilyesmit Sabella. Nathannak szükség e volt rá, hog y vele törődhessen, amikor otthon volt. Neki is szükség e volt arra az eg yüg yű törődésre, melyet Nathantól a bevetések között kapott. Meg változott volna ez a házasság uk későbbi szakaszaiban? Kétség kívül meg . De a két évig , amíg eg yütt éltek, ez nem volt téma köztük. Az autószerelés nem jelentett Sabella számára különös élvezetet. Szerette persze, de Nathant sokkal jobban. Amikor a férje harci küldetéseket teljesített, saját mag a bütykölte a kocsiját, néha Nathan dédelg etett teherautóját is. – Sohasem hazudtam a férjemnek – válaszolta csöndesen. – És neked sem hazudtam az érzéseimmel kapcsolatban. Meg mondtam előre, hog y nem akarom, amit te tőlem nyilván akartál. Eg y évvel ezelőtt mondtam először, de többször is elismételtem. – Bezzeg annak a senkiházi, g épolajtól bűzlő nyavalyásnak odaadnád mag ad! – vicsorog ta Duncan. Sabella még nag yobb méreg be jött. – Azt hittem, mindketten elfog adtuk a tényt, hog y a g épolaj bűze az eg yik kedvenc illatom! – Rohadtul ig az! – acsarg ott Duncan. – Állandóan attól bűzlesz. Fel is fordul tőle mindig a g yomrom vacsora közben. Sabella még sose látta Duncannek ezt az oldalát, nem is sejtette, hog y létezik. – Azt hitted, meg szerezheted mag adnak Nathan feleség ét – mosolyg ott keserűn. – A kis asszonykát, aki csak otthon ücsörög és eng edelmeskedik, g ondoltad te. – Sabella meg rázta a fejét. – Nem laktál velünk, Duncan. Fog almad sincs, mit vág tam le, ha Nathan parancsolni próbált nekem. Sose vennéd mag adnak a fáradság ot, hog y a felszín alá is betekints, ez több mint valószínű. Duncan veszett pillantást lövellt felé, aztán elfordult és az ablak felé indult. – Szabadulj meg tőle, Sabella! – penderült felé újra. Szinte kiabált, hang ja keményre, hideg re váltott. – Rúg d ki, Sabella! Sabella szemöldöke felszaladt. – Őt Rory vette fel, én nem rúg hatom ki. Meg jeg yzem, meg se tenném, már csak azért sem, mert nekem nem parancsol senki, Duncan, te a leg kevésbé.
– Szabadulj meg attól a rohadéktól, vag y meg fog od bánni! – Duncan arcán kiug rottak a keserű düh ráncai. – Veszélyes alak. Láthatod az arcán, a szemén. Mindösszesen emiatt kívánod, és nincs benned elég józanság ahhoz, hog y ezt belásd. Pont olyan veszélyes, mint amilyen Nathan volt. – Távozz – eg yenesedett ki lassan Sabella, és közelebb araszolt a telefonhoz. Duncan csúnyán nézett rá. – Azt akarom, hog y azonnal távozz, Duncan! – Csak mert fáj az ig azság ? Hirtelen Duncan eg yáltalán nem tűnt olyan jóképűnek, mint amilyennek Sabella hitte, nem mintha a jóképűség elvárás lett volna nála. Duncan mindig kifinomultnak mutatta mag át, meg volt benne a férfieleg ancia, azonban eg yszerre mindent beszennyezett ez a súlyos érzelmi kirohanás. – Nem, azért, mert nem bírsz mag addal – felvette a telefont, úg y nézett rá. – Távozz! Duncan a telefonra pillantott. – Gyerünk, hívd fel a férg et – mondta. – Gyerünk, Belle, mire vársz? Bármibe lefog adom, hog y nincs is a lakásán. Valaki mást kúr éppen, mert nem vag y elég g é nő ahhoz, hog y eg y férfit, aki olyan, mint Nathan, meg tűrj a házadban. Eg y olyan kalandort meg pláne nem tűrnél meg itt, mint Noah Blake! Ez a csapás fájhatott volna, g ondolta mag ában Sabella. Fájnia kellett volna. Csakhog y ő tudta, mit vállalt mag ára, amikor eg y SEAL-hez hozzáment. Nem eg y könyvelővel, hanem eg y SEALlel költözött össze, íg y pontosan tudta, minek néz elébe. Eg y SEAL-ért nem kezeskedhet senki. Sabella belement eg y játékba, és hamar kiesett belőle. – Akkor meg tennéd a szívesség et, hog y kisétálsz vég re? – szólt hűvösen. – Azt már nem! – Sabella meg ütközött rajta, hog y a férfi felé indult. Mire felismerte, hog y a férfi mérg esebb, mint hitte, már késő volt. A 911-nek az első számjeg yét tudta csak beütni, és már repült is ki a kezéből a telefon. Hátralépett, hog y elkerülhesse a kezet, amely a csuklójára akart fonódni. Amikor a férfi ujjai a húsába mélyedtek, rettenetes harci üvöltést hallott, és eg y nag yobb, sötétebb kéz fog ta le Duncan csuklóját. Sabella szeme láttára a másik férfi hátracsavarta Duncan kezét, és a földre teperte. Duncan majdnem úg y kiabált, mint eg y lány. Noah jeg esen nézett. Sabella sokkosan nézte a férfi pólóját, bőrmellényét, kopott farmerét, fekete bakancsát és szög letes, érzelemmentes arcát. Ha nem lép közbe, Sabella tudta, hog y Noah meg öli Duncant. Ezúttal a jég hideg düh jobban elöntötte Noah-t, mint amikor Mike Conrad torkát szorong atta. – Noah, kezd eleg em lenni a kakaskodó férfiakból! – mondta határozottan, minden harag nélkül. Ő csak a véleményét öntötte szavakba. – Én is le tudtam volna csapni, tudod?
Noah tekintete felé fordult, míg Duncan a földön térdepelve tovább nyög décselt. – Eng edd el! – Orrát összeráncolta; úg y tett, mint amikor Nathan jött rettenetes méreg be valamin. – Nem ér annyit, hog y összevérezd vele a padlómat! Attól lennék csak ig azán dühös! – Tudom, hog y szabaduljak meg a hullájától – mondta Noah, szemrevételezve a lányra simuló pólót és a sortot. – Nem volna nehéz. – Nem, de bűntudatot okoznál nekem, és persze, el kellene mondanom mindent Rorynak. – Rándított eg yet a vállán, mintha nem számítana. – Jó ürüg yet teremtenél, hog y kirúg athassalak vele. – Rory velem volna – biztosította Noah, de érződött, hog y meg tört a jég . – Mit játszmázol velem, hog y eleng edjem? Mit akarsz ig azából mondani, Sabella? – Hog y eg y átkozott barom vag y, és eng edd el Duncant azonnal, mielőtt mindkettőtöket kirúg lak, és hívom a seriffet – üvöltötte felé, üg yelve, hog y a mérg ét maradéktalanul kimutassa. Őszintén eleg e lett a keményfejű férfiakból. Noah felhúzta a szemöldökét. – Eng edd el! – Felvette a telefont, aztán meg int letette, és undorodó pillantást vetett mindkét férfira. Noah szorítása lazult eg y kicsit leg alább. – Még elhányja mag át a szerencsétlen, aztán takaríthatom! Duncan csakug yan olyan képet vág ott, mint aki okádni készül. Ig az, iszonyatosan fájhatott neki Noah szorítása, akin pedig nem is látszódott az erőlködés. Lassan eleng edte ellenfelét. – Mars a fenébe! – Állt félre Noah, míg Duncan felkászálódott a földről. Duncan ing e jól összeg yűrődött, nadrág ja slicce nedves lett, de Sabella nem nézeg ette. Ahog y Duncan eliszkolt, Sabellát kezdte a hánying er kerülg etni. Noah kikísérte Duncant, becsapta az ajtót, majd visszalopakodott a konyhába. Sabella a pultra támaszkodva próbálta visszanyelni a benne fortyog ó sértettség et és dühöt. Basszus. Kedvelte Duncant, és meg esküdött volna rá, hog y a szerelemmel és szexszel kapcsolatos ideg esítő témákat korábban meg vitatta már vele. Elmondta akkor világ osan, hog y miért nem áll készen még eg yikre sem. – Soha nem lett volna szabad a házadba eng edned – lépett Noah a pult elé. – Az isten szerelmére, Sabella, azt hittem, több eszed van annál, hog y a kiszívott nyakaddal mutatkozz előtte! Sabella lehajtotta a fejét. Mennyiszer nevetett Nathanon, amikor hasonlókat mondott! Amikor felideg esítette, vag y csak a férfiasság át fitog tatta. Nathan akkor is azt hitte, hog y Sabellának több esze van, amikor a házasság uk első évében
Siennával elment g örkorizni, és kificamította a bokáját. Nathan nem volt ott, hog y ránézzen. Akkor is több esze lehetett volna, amikor lement a pincébe, hog y eg y szivárg ó csövet meg próbáljon kijavítani, mert a vég én csuromvizes lett és a pince is beázott. Számos példát sorolhatott volna még . De mindig több esze kellett volna, hog y leg yen. Fölszeg te a fejét. – Most menj. Több eszed lehetne annál, hog y feldühíts eg y nőt, aki már amúg y is mérg es! Neki is több esze lehetett volna, amikor Rorynak szabad kezet adott, hog y embereket szerződtessen. – Sabella, kedvesem, nézz rám! – Noah hang ja meg keményedett. – Ha bántott volna, meg kellett volna ölnöm. Élveztem volna a dolg ot. – És az én lelkemen száradt volna az eg ész – bólintott Sabella keserű mosollyal. – Persze, értem én. – Nem, eg yedül az ő hibája, ha olyan hülye, hog y hozzád ér. Még nem vetted észre, hog y a férfiak hülyék, mert azt hiszik, hozzányúlhatnak a máséhoz? Sabella feje meg rándult a meg lepetéstől. – Azt hiszed, ezek szerint, hog y a tiéd vag yok? Nem rándult össze, amikor a férfi kinyúlt felé. Az évek során kialakította mag ában, hog y elfojtsa a g örcsöt, ha eg y férfi meg próbálta meg simog atni vag y meg csókolni. – Az övé biztos nem vag y – mondta Noah, ujjbeg yével nyírott szakállát simog atva. – A tesztoszteron olykor veszélyes. Várnod kellett volna, mielőtt beszélsz vele. Noah vég re ésszerű dolg ot szólt, ig azat beszélt. Sabella tudta, hog y ig aza van. Azt hitte, Duncan majd meg érti. Azt képzelte, elfog adta, hog y nem adhatja meg neki azt, amit akar. – Majd kiheveri – sóhajtott vég ül mélyen. – De tényleg azt szeretném, ha már te is mennél. Fáradt vag yok. Kijött a pult mög ül, hog y a bejárati ajtóhoz kísérje Noah-t. A férfi karja köréje csavarodott, kemény testéhez húzta. Sabella meg lepetten nézett föl rá. – Elfutottál tőle – mondta. – Tudod, hog y velem vag y biztonság ban. Ismerd be! – Vele is biztonság ban voltam – mondta halkan Sabella.– Nem vag yok marha, Noah! Meg tudom védeni mag am. Ha szükség van rá, meg védem mag am. – Bizonyítsd be! – A reszelős, durva hang sötét hörg ésbe ment át. – Próbálj előlem is elmenekülni, Sabella! Majdnem elnevette mag át a kihíváson. Majdnem, csakhog y belül valami ég ette, közelebb hajtotta a férfihoz, aki mag ához ölelte. – Kívánsz eng em – jelentette ki durván Noah. – Nem akarlak kívánni – suttog ta vissza fájdalommal. – Mert Duncannek eg yvalamiben ig aza volt. Veszélyes vag y. Sokkal veszélyesebb és komorabb, mint amilyen férfi nekem kell. Ha több
eszem lett volna, eg y héttel ezelőtt kiadtam volna az utadat. – Sok eszed van. – Noah leeng edte a fejét, és ajkával meg simog atta Sabella száját. – Elég eszed van, hog y tudd, kinek a karjaiba tartozol. Elég eszed van ahhoz, hog y tudd, hol vag y biztonság ban. Noah nem küzdött. Tudta, hog y még nem érkezett el az ideje, hog y mag áévá teg ye Sabellát. Visszatérne a józan esze, mindkettőjüket hibáztatná reg g el. Szétáradt ereiben az adrenalin. A kurvapor és a kéj keveréke bizserg ette a farkát, amely meg telt vérrel, g olyói már szinte fájtak a combjai között. Már több mint hat éve nem szeretkezett a feleség ével, nem élvezte forró, szűk puncijának édes szorítását. Hat éve nem kóstolg atta, nyalog atta vég ig , de a sikításai még a fejében visszhang oztak. Most csak az éhség et érezte. A mardosó éhség et, amely a lányt fölnyaláboltatta vele, hog y a száját csókolja. Félrebillentett fejjel betuszkolta a nyelvét Sabella szájába, ízlelg ette a szenvedély, a nő és a bor édes, kellemes aromáját. Szívesen vég ig öntözte volna a lányt a borral, hog y lelefetyelje róla a nedűt. Szívesen nézte volna, ahog y a bor a puncija felé patakzik, és akkor kinyalog athatná a combjai közül. Meg akart részeg edni a kéjtől, a vág ytól és a szenvedélytől, amelyet nem feledhetett soha. Amely elől nem menekedhetett. – Istenem, micsoda ízed van! – morog ta, az ajkán csámcsog va. Sabella hátrabicsakló fejét meg tartotta a tarkójánál, a hajába akaszkodva. Ó, tudta ám, mit akar a lány! Ajka kemény mosolyra rándult, szakállával dörzsölte az állát. Amikor felemelte, Sabella meg remeg ett. Noah a pultra ültette a lányt, majd a combja közé hatolt. A vékony sort nem tartóztathatta fel erekcióját a nadrág alatt. Ahog y hozzá nyomakodott, meg esküdött mag ában, hog y érezte Sabella punciján a meleg nedvesség et. Emlékezett, milyen szorosan ölelte a szűk hüvely annak idején, hog yan bilincselte mag ába. Sabella nyög décselése csak olaj volt a benne tomboló tűzre. Belekóstolt nyelvével a nyakába, meg ciróg atta érdes szakállával, érezte, hog y Sabella vonag lik. Most nem jön közbe a seriff, hog y leállítsa őket! Keze a lány felsőjéhez kúszott. Nem volt a bő póló alatt melltartó. Gyönyörű mellei fedetlenül álltak, forró, meredező bimbókkal. Ezeket Noah-nak muszáj volt meg kóstolnia. Sabella nyög décselt, sikoltozott a benne kerg etőző érzésektől. Gyönyörteliek voltak, dúsak, buják és olyan intenzívek, hog y bele se mert g ondolni. A g oromba szakáll sötét élvezetet nyújtott, csókja nehéz borként szédítette meg a fejét, bolondította meg az érzékeit. Szíve vadul
kalapált. De még ennél is többet akart. A férfi érintése kellett neki. Ahog y a kezek besiklottak a pólója alá, közelebb simult, némán könyörög ve a felajzott tenyérnek, hog y a mellbimbóját simog assa. Ez most jobban kellett neki, mint életében valaha. Eddig csak eg y férfit akart, de ez a mostani vág y még élénkebb, erősebb volt, mélyebbre süllyedt belé. Jobban kívánta Noah Blake-t, mint a saját férjét valaha kívánta. Belehasított a félelem. Az ijedtség . A düh. Dühös volt mag ára is, Noah-ra is. Minden erejét és belső elszántság át összeszedve elrug aszkodott hátrafelé, kitépte mag át az ölelésből, leug rott a konyhapultról, és arrább tántorg ott. – Ezt tudom, hog y nem szabad csinálnom. – Több méternyire eltávolodott. – Épp ez nem hiányzott. Most pedig kérlek, hog y húzz innen a pitlibe. Menj, mielőtt olyat teszek, amit mindketten meg bánunk. Noah hosszú pillanatokig bámult rá. Olyan könnyen meg kaphatta volna most a lányt. Simog athatta, ölelg ethette volna, hog y enyhítse a fájdalmat Sabella szemében. Ezt akarta volna, ez kellett volna neki. Az áldóját, mit művelt ő a feleség ével? Ott állt előtte, és úg y bámult rá, mint élete meg rontójára, nem pedig a férfira, akiért ég ett, akiért elepedett. Meg látta benne a bűntudatot is. A bűntudatot, hog y más férfi érintésére is reag ál, hog y más férfi is hozzányúlhat a férjén kívül, aki szintén ő volt. Ennek a tetejébe Noah-t saját féltékenység e is kínozta. Nathan maradékát nem bírta maradéktalanul kiirtani mag ából, bárhog y ig yekezett. A komor, domináns, erőszakos Noah utálta Nathant, aki korábban volt. Mert Sabella Nathanért epekedett. Viszont Noah maradt életben, a Sabella iránti éhség et ő szenvedte meg . – Találkozunk reg g el a szervizben – bökte ki vég ül. Fejét csóválta a g ondolatoktól, melyek a fejében kavarog tak, miközben meg fordult, és elhag yta a házat. Kínlódott. Farka pulzált, a kéj lüktetését érezte az ereiben, mely izzó parázsként ég ette.
KILENCEDIK FEJEZET Sabella másnap reg g el feltápászkodott az ág yból, és betámolyg ott a zuhany alá. Míg elért a konyháig , ahol az időzítetten kifolyt kávé már várta, vég ig azon morfondírozott, hog y vajon fel tud-e ébredni annyira, hog y elmenjen az előző este meg szervezett reg g elire Sienna Graysonnal – a seriff feleség ével –, valamint Kira Richardszal. Ian Richards Nathan leg jobb barátja volt. Sok évvel ezelőtti házasság a a nag yvilág i Kira Porterrel a kis közösség ben mindenkit óriási meg lepetésként ért. Még meg lepőbb volt azonban az, hog y a pár minden nyáron visszajött Alpine-ba, abba a házba, ahol Ian annak idején az anyjával lakott. Az évek során barátok lettek, de Sienna csak eg y éve csatlakozott hozzájuk a közös
reg g eliknél. Sienna nem szeretett korán kelni. Ma reg g el Sabella teljes szívével átérezte Sienna húzódozását. Rosszat álmodott az éjjel, s az álma tovább kísértette. Benne volt Duncan vádaskodása, Noah vad, kék szemei, melyek szeretően, fájdalmasan néztek rá. És Noah kinyúlt felé, csakhog y álmában olyan szeme és hang ja volt, mint Nathannak. Élénkebb és ijesztőbb volt ez az álom, mint azok, amelyek rég en g yötörték Sabellát. De lehet, hog y csak élénkebbnek tűntek, mert a lányt már eg y ideje nem kínozták lidércnyomások. Ahog y leparkolt Richardsék háza előtt, Sabella hevesen kifújta a leveg őt, mert meg pillantotta Ian bézs dzsipjét. A Richards házaspár eg yemeletes, terebélyes rancson élt a nemzeti park területén. Sziklák és fenyők szeg élyezték a tanyát, és a terület kopár, elhag yatott szépség e mindig lenyűg özte Sabellát. Sienna épp akkor állt be mög é. – Törvénnyel kéne tiltani az ilyen korai kelést, Sabella – jeg yezte meg Sienna, amikor
kiszálltak a kocsijukból. – Majd szólok Ricknek, hog y tartóztasson le! Sabella tüzetesebben szemüg yre vette a barátnőjét. A tökéletes smink ellenére látszódott, hog y Sienna mog yoróbarna szemei alatt sötét karikák ülnek, homlokát pedig a g ond redői fodrozták. – Délután dolg oznom kell – mondta neki Sabella.– Mindössze reg g el szakadhatok el a munkától. – Homlokát összeráncolta, amikor barátnőjét röviden meg ölelte, mert észrevette, mennyit fog yott az elmúlt hetekben. – Jól vag y? – Hog y én? – mosolyg ott álmosan Sienna. – Én jól vag yok. Rick állandóan dolg ozik, és tudod, milyen zsörtölődős, ha nem tud meg oldani eg y üg yet. Teljesen meg őrjítik azok az eg y
hónappal ezelőtti halálesetek. – A Feketeg alléros Milícia – dünnyög te Sabella. – Mocsadékok. Ismertem a lányt, akit meg öltek. – FBI üg ynök volt – sóhajtotta Sienna a ház felé menet. – El sem akartam hinni, mikor az újság ban olvastam. Rick persze tudta, csak nem mondta. Sabella tisztában volt azzal, hog y Sienna évekig dúlt-fúlt, mert Rick nem beszélt neki az eseteiről, és azt sem tudatta vele, ha eg y üg ynek már kis híján a vég ére járt. Ez időnként meg lehetősen meg viselte a házaspár kapcsolatát. – Nem szabad elmondania az ilyesmit, Sienna – közölte vele Sabella szelíden. – Nathan sem beszélhetett nekem a küldetéseiről. – Ig en, de neked a bevetései alatt nem kellett vele eg yütt élned. – Sienna felhorkant. – Néha éjjelre már haza se jön – mondta halkan, szomorúan. – Utálom, amikor ezt csinálja. Sabella nem tudott ehhez mit hozzátenni. Rick szempontjait ő nag yon is értette. Sabella elfog adta, hog y Nathan SEAL, de Sienna soha nem volt képes elfog adni Rick elköteleződését seriffként. – Rick még azt se említette nekem, hog y bajok vannak az új szerelőddel – big g yesztette az ajkát Sienna. Közben az ajtóhoz értek, Sabella halkan bekopog tatott rajta. – A pletykákból tudtam csak meg . Sabella a szemét forg atta, és ig yekezett nem elpirulni. – Ig azak hát a pletykák, a pasas szakálla ug yancsak kidörzsölte az állad – nyújtog atta a nyakát Sienna, hog y jobban lássa a foltot. – Ez a fickó aztán érti a dolg át – kuncog ta. – Jó reg g elt, hölg yeim! – nyitotta rájuk e pillanatban az ajtót Kira, és beinvitálta őket rajta. – A reg g eli pár percen belül készen lesz. Csak be kell fejeznem a tortillákat, aztán már ehetünk is. – Elhallg atott, és elkerekedő szemmel meredt Sabellára, majd szemtelen mosoly telepedett csücsöri ajkára. – Ejha, Sabella, ig az a pletyka, az új szerelőd aztán érti a módját, hog yan kell a nők állát szakállal kidörzsölni, hát nem? Sabella a barátnőjére hunyorított. – Az új szerelőről ne is beszéljünk. – Az új szerelőről van szó? – kotnyeleskedett bele a társalg ásba a szobába lépő Ian. – Belle, szólnál neki, hog y be kell vinnem hozzátok a dzsipet? – Itt elhallg atott, és Sabella arcát és nyakát kezdte méreg etni. Felhúzta a szemöldökét, és kérdőn nézett Kirára. Kira somolyg ott. – Az új szerelő. Pompás. – Úg y néztek rám, mintha még sose láttatok volna kidörzsölt állat – morog ta Sabella. – Tükörbe néztél már? – nevetett Sienna, bár kissé feszülten. – Vag y úg y tettél, mint általában? Mindig fittyet hánysz az olyan dolg okra, amiket nem akarsz meg látni.
Sabella visszafordult hozzá, ajka meg merevedett. – Ezt hog y értsem? – Úg y értsd, hog y az álladat a pacák nem csak kidörzsölte – nevetg élt tovább Sienna. – Édesem, a szerelő rendesen kiszívta neked ott az állad alatt! – Kinyúlt, ujját a foltra helyezte. Meg rázta a fejét. – Bár mindenki ilyen mázlis volna, mint te!
Sabella aznap késő délután ment csak be a szervizbe. Több mint fél tucat jármű állt a g arázs előtt, javításra várva. Toby benzint pumpált, és a kis veg yesboltban több főiskolai hallg ató lézeng ett. Rory a kasszát kezelte, Sabella pedig az irodába ment, és mag ára csukta az ajtót. A kávéskannáért indult, ekkor azonban nyílt a g arázs felőli széles ajtó. Noah lépett be rajta. Szeme meg találta Sabellát. Noah szeme mindig meg találta Sabellát. – Későn jöttél. Minden oké? – Noah bejött az irodába, és becsukta mag a mög ött az ajtót. – Eg y barátomnál reg g eliztem, és túl sokáig maradtam – vont vállat Sabella, kávét töltött mag ának, és az íróasztalhoz ült. Szorosabbra vonta mag án az ing et. Az ing eg ykor Nathané volt. Mára olajfoltok lepték. Sabella azt képzelte, hog y még mindig érzi rajta Nathan illatát, holott az már kikopott belőle. Ez volt az ő vig asz-ing e. Fig yelmeztetés a többi férfinak. Ma Sabellának szükség e volt valamire, hog y Noah-t visszatartsa; imádkozott, hog y az ing -trükk sikerüljön. Sabella látta, hog y Noah tekintete a felső zsebre siklik. Nathan neve volt rávasalva. Amikor Noah Sabella szemébe nézett, látszódott rajta, hog y kicsit harag szik. – Még mindig rag aszkodsz hozzá? – kérdezte nyug odtan. Durva hang ján marconábban dörmög ött, mint általában. – Mindig – felelte Sabella, hadd hámozzon ki a kurta válaszból Noah azt, amit akar. Három évvel ezelőtt már letett arról, hog y Nathan hazajön, de az eg yütt töltött időt nem tudta kiverni a fejéből. E téren minden próbálkozása kudarcot vallott. – Hat éve ment el – szólt Noah. Kávét töltött mag ának, és a tartalék íróasztal sarkához ült. – Hosszú idő a szalmaözveg ység hez, nem g ondolod? – Duncan is éppen ezt mondta teg nap éjjel – csattant fel Sabella. – Te csak átfog almaztad, de minek! Noah látta a Sabella arcán átsuhanó fájdalmat. Feldühítette. Az a tudat, hog y a saját emlékképével kell meg küzdenie, még jobban felbosszantotta. Nem g ondolt azzal, hog y Sabella ezt teszi mag ával. Lehibernálta mag át, senkinek nem hag yta, hog y hozzáérjen vag y meg ölelje. Mint eg y kis állat, bevackolt, hog y a sebeit nyalog assa, csakhog y a sebek érzékenyek, fájdalmasak maradtak.
Azonban Noah nem hibáztatta érte. Ő is ug yanezt csinálta. Elzárkózott, csak a jelenre és a csatákra összpontosított a bevetéseken. Aztán hazajött, és semmit nem talált úg y, ahog y szerinte lennie kellett volna. – Szerintem élned kellene eg y kicsit. – Noah azt sose akarta volna, hog yha történik vele valami, Sabella eg yedül maradjon. Viszont Sabella, pont úg y, mint ő, kapaszkodott abba a kötelékbe, ami közöttük feszült. Amit Nathan meg próbált elszakítani, de nem sikerült neki. – Szerintem ehhez neked semmi közöd. Nem ismerted őt, ahog y eng em sem ismersz. Noah felmordult, beleszürcsölt a kávéjába, és Sabella lehajtott fejét fig yelte, ahog y a számlakönyvet bújta. Már ő is többször átnézte. Minden teljesen rendben volt vele. Amióta Sabella visszatért, és g atyába rázta a szervizt, csodálatos módon sikerült eg yenesben tartania a vállalkozást. Rory elmondta, hog y leg főképp azért, mert Sabella alig alszik, g yakorlatilag beköltözött a g arázsba. – Nem kell ismernem – mondta Noah, s a kávéscsészét tartó kezét a térdének támasztva nézett a lányra. – Biztos meg kedveltem volna, ha erre járok. Akivel eddig találkoztam, mind imádta „az írt”. – Ennél a szónál majdnem kiköpött. Annyit hallott a környéken saját mag áról, hog y szinte már okádott tőle, annyira nem bírta elviselni. Mikor döntöttek vajon úg y a városka lakói, hog y isteníteni fog ják, hog y minden más férfi eltörpüljön az emléke mellett? – Nathannak sok barátja volt – vont vállat Sabella. Ujjai a számlakönyvet lapozták, feszülten fig yelt. – Szép kis barátok, akik íg y bánnak az özveg yével – idézte fel a közelmúltat Noah. – Mi történt, Sabella? Ki mondta el neked, hog y a szerviz halódik? Rory szerint elzárkóztál abba a házba a dombon, olykor még csak nem is nyitottál ajtót senkinek. Honnan értesültél, hog y a Malonék meg próbáltak tönkretenni? Sabella ajka meg keményedett. – Ig en, szerették a jó öreg Nate-et. – Noah csúfondárosan elmosolyodott. – Annyira, hog y az özveg yét mag ára hag yták, míg majdnem belepusztult a bánatba. Ez meg hog y a francba történt, Sabella? – Ehhez szintén semmi közöd – mondta a lány még feszültebb hang on, amelynek sértett éle mintha kést forg atott volna Noah hasában. Tudta ő jól, mi történt. A családja a feleség e ellen fordult. Rebesg ették, hog y Mike Conrad nag y keg yesen kiseg ítette volna, persze csak ha Sabella lefekszik vele. Noah ig yekezett leküzdeni a benne feltámadó erőszakot. Miután Malonék és a bank Sabella ellen fordult, nem volt könnyű dolog támog atókat szereznie. Csak az seg ített, hog y Nathan barátai még mindig a
szervizbe hordták a járműveiket javításra. A barátok tömeg e ellen, akiknek nem volt hatalma, se Grant Malone, se Mike Conrad nem tudta felvenni a harcot. Noah tudta, miben sántikál Mike Conrad. A szerviz tökéletes álcát szolg áltatott volna pénzmosáshoz, központi fekvése pedig ideális g yülekezőhely lett volna a Feketeg allérosok számára. A g arázs fölötti lakásra, Malone jól cseng ő nevére és a szerviz jó hírére fantasztikus alapokat kínált. A seriff és a feleség e ug yan kiállt Sabella mellett, ám rebesg ették, hog y a helyi önkormányzatban Mike Conrad barátai állásfog lalásra kényszerítették a seriffet. Dönthetett: vag y Mike, vag y Sabella. Noah ismerte Rick Graysont, ha nem is volt feketeg alléros, mindenképpen g yanúsítottként kezelte. Remélhetőleg a prog ram, amelyet Mike számítóg épére csempészett, bizonyítékot szolg áltat majd a piszok ellen. Őellene és a barátai ellen is. A polg ármester, Grant Malore g yerekkori barátja törvénytelenül meg vonta a szerviz város által kibocsátott eng edélyét. Rorynak Odesszába kellett mennie üg yvédért, hog y visszaperelje. Amit Sabellával tettek, az meg bocsáthatatlan, azt nem lehetett tovább tűrni. A kisvárosi életet meg töltő pletyka és szóbeszéd mindenki számára hozzáférhető volt. Noah mindig odafig yelt, valahányszor eg y vevő odáig merészkedett, hog y meg kérdezze tőle: csakug yan ig az-e a pletyka, hog y elfog lalta „az ír” becenevű férfi helyét Sabella mellett? Odafig yelt, meg próbálta kiszűrni a pletykákból az ig azság ot. Sajnos azonban, az ig azság csak még inkább felháborította. – Márpedig én azt mondom, hog y mostantól közöm van hozzá – közölte vég ül. Az előtte álló küzdelem akár még mulatság os is lehetett volna, ha valaki mással történik. Vissza kellett lopnia mag át Sabella szívébe, kiszorítván eg ykori önmag a emlékképét. Finom kis helyzetben találta mag át. Sabella először csak felpillantott, majd felemelte rá a tekintetét. Noah meg esküdött volna rá, hog y g olyói viszketni kezdtek, meg érezvén a veszélyt. A Sabellával töltött két év alatt csak eg yszer volt része hasonló vészjósló pillantásban. Ajkai szétnyíltak, amikor hirtelen Rory érkezett az irodába a veg yesboltból. Noah rávillantotta a szemét, hog y pusztuljon onnan. Rory rámosolyg ott, majd pillantása Sabella nyakára tévedt. Sabella kezdett belefáradni a véraláfutások láttán meg rökönyödő, meg lepődött arcokba. Még is, mi van, hirtelen mindenki azt hiszi róla, hog y nem elég nőies eg y férfi szenvedélyének felkorbácsolásához? Harag osan lefittyedt ajakkal fölkelt, meg kerülte az íróasztalt, és feltépte a g arázsba vezető ajtót. Jól becsapta mag a után, mihelyst a lábát kitette. – Seg g fej – motyog ta Rory Noah-nak, aki a távozó lány után bámult. Noah felé fordult. – Ne halog asd, még ma rúg d ki azt a Timmyt, az új szerelőd holnap
érkezik. Rory fintorg ott. – Persze, nyug odtan harag ítsd csak rám a csajt. – Csináld – dörrent rá Noah, majd felállt, hog y kisétáljon a g arázsba. – És meg kérnélek, hog y eg y darabig ne állj az utamba! Az ajtót kilökvén meg látta Sabellát, amint a szerelőpultnál a munkabeosztást vizsg álg atja. Homlokát ráncolva a szerelőre pillantott, akit Rorynak aznap kellett volna kirúg nia. Mielőtt eg y szót szólhatott volna, Noah közbelépett, és mindenkit meg hökkentett azzal, hog y kivette az irattáblát a lány kezéből, és az asztalra csapta, majd a meg lepett Sabellát visszatessékelte az irodába. – Elment az eszed? – kiabálta Sabella, amint az ajtó becsukódott mög öttük. – Miért nem szerepel Timmy neve a beosztáson? Ott lébecol és malmozik, én meg fizethetem az idejét. Tudni akarom, mi van! – Rory vette le. – Noah a könnyebb utat választotta. – Kirúg ja Timmyt. Sabella csak pislog ott. – És Rory is eg yetért, vag y csak hatott rá az ármánykodásod? – Hang jában édes, déli harag forrong ott. Noah keresztbe fonta a karját a mellén, szeme villámokat szórt. – Rory eg yetért velem, hog y Timmy nem teljesít rendesen, az alapján hozta a döntést. – Vag y ilyesmi. – Hiszi a piszi! – Sabella szürke szemei marcona vihart jósoltak, arca kivörösödött. Pici kezeit a teste mellett ökölbe szorítva üvöltötte Noah képébe: – Ez az én szervizem! Az én szerelőimmel! Itt én hozom a döntéseket! A lány állkapcsa úg y meg feszült, hog y Noah attól tartott, kettéroppan. Ajkai meg merevedtek, remeg tek, Noah látta benne a vadul lobog ó harag tüzét. A felindult harag ét. Meg perzselte őt is. Szikra pattant, melyet ig yekezett kordában tartani, ahog y az éhség ét is, amelyet pedig nem akart Sabella előtt túl hamar felfedni. – Rory nem tett eddig soha semmit anélkül, hog y velem meg beszélte volna – rikácsolta. – Erre te vetted rá! Noah vállat vont. – Én csak javaslatot tettem neki. – Te rohadék! – Sabella, ne nevezz íg y, mert meg bánod! – fig yelmeztette. Amíg házasság ban éltek, Sabella soha nem szidalmazta. Eg yáltalán, alig káromkodott. – A lány ínyét feltárva vicsorog ta: – Te tenyérbe mászó, rohadt mitug rász! Betelt a pohár. Noah a vállára kapta a lányt, és a fönti lakásba vezető lépcső felé indult.
Üg yet sem vetett a hátát döng ető aprócska öklökre, a harag os sikolyokra, a rug dosódásra, hog y eleressze. Sabella nem káromkodott. Soha nem káromkodott. Mindig pedánsan, jó kislányosan nézett rá, ha kiejtett a száján eg y csúnya szót, aztán meg kérdezte tőle: azt akarja, hog y a g yerekeiknek is mocskos szája leg yen? Házasság uk két éve alatt csaknem teljesen le is szoktatta őt a káromkodásról. Most viszont, ha Sabella káromkodik, hát számolnia kell a következményekkel. Noah minden eddig inél kanosabb lett tőle már eleve, meg g yőző szó pedig hirtelen nemig en jutott az eszébe. Bevág ta mag uk mög ött a lakás ajtaját, bezárta, aztán letette Sabellát. Elkapta az arca felé lendülő kezecskét, majd a másikat. Szig orúan nézett a lány szemébe. – Elég ! Sabella szemében dac csillog ott, ahog y a csuklóját eleresztette és hátralépett. – Nem rúg játok ki Timmyt! – És meg húzkodta mag án azt az átkozott ing et, mintha pajzs lett volna. – Rory azonnali hatállyal kirúg ja Timmyt, te pedig visszamész az irodába, ahová tartozol! – csattant fel Noah, és még épp időben fordult vissza, hog y meg lássa a Sabella arcán átvonuló heveny, mindent elborító sértődést. – Nem meg yek! – Vállát felhúzta, állát dacosan felszeg te, szemében iszonyú düh izzott. – Ezt se te, se Rory nem kényszerítheti ki, Noah! Inkább porig ég etem a szervizt, semmint hog y te kitúrj belőle! Arckifejezése vad, harag os volt. Noah-t arra az éjszakára emlékeztette, amikor arra akarta kényszeríteni, hog y otthon maradjon ahelyett, hog y mulatni menjen a barátaival. Noah is összeráncolta a homlokát. – A rohadt életbe, Sabella, szétnyúzod mag ad! Kemény, mocskos meló ez! Semmi értelme annak, hog y mag adat íg y ag yonhajtsd! Menj inkább fürdőbe, hozasd rendbe a körmeidet! Na, nem csábulsz tőle? Sabella küzdött, hog y lerázza mag áról fojtog ató dühét. Meg akarta ütni a pasast. Ordibálni akart vele, és a tenyerével letörölni az ábrázatáról azt az arrog áns, leereszkedő kifejezést. Ebben a percben már látta, honnan vette Duncan, hog y Noah pont olyan, mint Nathan volt. Bízik az erejében, és minden áron keresztülviszi az akaratát. Nathan meg úszta, mert tapasztalatlan házasként nem állt a sarkára, amikor a férje otthon volt. De Noah nem volt Nathan. Nem is volt SEAL, akit bármikor behívhattak, a szívét pedig nem hódította meg , úg yhog y Sabella részéről Noah akár fel is fordulhatott volna. – Ha manikűrözetni akarnék, manikűröztetnék. Ha lazítani akarnék, hog y álló nap recepcióst játsszak, kurvára azt tenném! Ha azt akarnám, hog y eg y férfi döntse el, hog yan viselkedjek,
milyen ruhába járjak, kerítenék mag amnak eg yet! Nincs benne ilyesmi a munkaköri leírásodban, Blake, és ha azt hiszed, hog y te beleírhatod, akkor elmehetsz a fészkes fenébe! Noah meg szeppenve nézett rá. – A férjed előírta neked a dolg okat? – kérdezte. A belseje meg fag yott a döbbenettől, mert nem emlékezett rá, hog y diktátor lett volna. Sabella elhallg atott. Noah látta, hog y tekintete ellág yul, meg szomorodik. Szürke szemei fénylettek az indulattól, hirtelen a karcsú test puhábbnak, szexibbnek tűnt, ahog y az emlékek meg rohanták. – Nem – ismerte be vég ül. – Én írtam elő mag amnak a dolg okat, mert azt hittem, olyannak szeret. Szerette a kifestett kis asszonykáját. A körömlakkot, a szép ruhákat, a g yámoltalanság ot. – Meg rázta a fejét. Noah szíve összeszorult a lány bánatától. – Úg y hívott, hog y „az én kis déli Bellám”. De mielőtt rájött volna, mekkora pozőr vag yok, meg halt. Nem tudhatta meg , hog y autójavításban bármelyik szerelőjével fölvettem a versenyt. Szerettem Nathant. Ő volt a szívem csücske, és meg adtam neki életében, amire szükség e volt. – Sajg ó pillantást vetett Noah-ra. – De te nem Nathan vag y. Szarok rá, hog y meg kapod-e tőlem, amire szükség ed van. Ez a lány tényleg azt hitte, hog y eg y percig is érdekelte rajta az a rohadt körömlakk? Vég ig söpört rajta a düh: nem a felháborodásé, nem a harag é, hanem tisztán a sértett férfiúi méltóság é. Basszus, ami Sabellának tetszett, az tetszett neki is. De tényleg azt hitte, hog y a férjének az kell, hog y ne leg yen önmag a? Noah-t g örcsbe rándította a testét elöntő szexuális dominancia heve. Mielőtt lecsillapodhatott volna, Sabella felé lépett, és mag ához rántotta. – És te meg kaptad tőle, ami neked kellett? – hörög te. – Szétcincálsz, ha csak hozzád érek, Sabella! Úg y dug ott tég ed, ahog y szeretted volna, vag y akkor is a törékeny porcelánbabát adtad neki? – Meg adott nekem mindent, amire szükség em volt! – kiáltotta Sabella. De Noah kiérezte hang jából a füllentést. Picike hazug ság volt, nem több. Eszébe villantak az éjszakák, amikor szüntelenül hánykolódott mellette a lány. Néha olyan érzése támadt, hog y Sabellának valami keményebb, hevesebb kell, mint amit tőle kap, de sejtéseit vég ül mindig a saját fantáziájának tulajdonította. Pedig a meg érzései helyesek voltak. Látta Sabella szemében. Visszarévedt a lány múlt héten tanúsított elképesztő hevesség ére – összekarmolta a vállát éles kis körmeivel –, és összevetette e tapasztalatát házasság uk emlékével. És tudta. Tudta, hog y Sabella sokkal, de sokkal többre vág yott, mint amit vele szemben az ág yban meg eng edett. Tiszta kéjt. Feszes, kemény mosolyra g örbült Noah ajka. Sabella szemébe belevillant a felismerés, hog y micsoda vadállatot szabadított fel a férfi belsejében.
– Hazudsz – lehelte Noah. Uralkodó énje feltámadt benne, hog y vég re tisztán látott. – Mondd csak, Sabella, elepedtél, hog y keményen, durván teg yen mag áévá? Hog y vaduljatok, malackodjatok? Féltél vadmacskának lenni, holott ezt akartad? Itt volt hát a kutya elásva! Sabella arcáról lesápadt a pír, szeme elkomorult. Elöntötte a zabolátlan, tiszta kéj, azonban ez olyan érzelemmel veg yült, amely meg keményítette a szívét. Sabella többre vág yott, mint pusztán szexre. Még a vad szerelemnél is többre. Mindenre vág yott, amit Noah neki adni akart. De most majd meg adja neki! Rejteg etett előle bizonyos dolg okat – na, nem mintha a férfi ne lett volna ug yanilyen. És a vág y, hog y az ő kis déli Belláját vadulni lássa, mindent elsöpört. – Velem vadulhatsz, bébi! – rántotta mag ához a lányt erősebben, hog y érezze a lüktető dudort a nadrág jában. – Gyerünk, talán nem mered? Ideg en vag yok, Sabella! Semmit nem jelentek számodra. Eg y senki vag yok a mindenható férjedhez képest. Vadulj velem! Akkor meg mutatom, hog y én is tudok ám vad lenni.
TIZEDIK FEJEZET Vaduljon vele? Meg adja neki azt, amiről csak fantáziált, hog y Nathannak eg yszer meg ad? A lány felnézett Noah-ra. Teste olyan érzékeny volt, olyan izg atott, hog y nem tag adhatta meg mag ától a vág yat. Alig kapott leveg őt. A vág y az ereit szag g atta, a bujaság szinte ég ette odalent. – Kemény, vad szexet akarsz, Sabella! – hang ja elmélyült, elsötétedett, keze, mint a nyíl a lány hajába hasított. Ujjai belemarkoltak, meg cibálták. Sabella érezte, hog y elszabadulnak benne a sokkoló érzések. Szempillái remeg tek, térde elernyedt. – Meg akarod húzni a hajam, bébi? Gyerünk Sabella, mi lesz? Nem kell meg adnod nekem, amit a férjednek meg adtál. Add meg nekem inkább, amit neki nem adtál meg !
Sabella vonag lott, érezte, hog y a férfi szája rátapad, és suttog valamit. Szemét kinyitotta; fog lyul ejtette a vad, sötétkék szempár. – Úg y viseltem a múlt héten a karmolásaidat, mint mások a kitüntetést – mormog ta Noah, majd visszamerült a lány szájába. – Kivertem mag amnak, miközben arra g ondoltam, milyen dög ös voltál a karjaim között. Aztán elképzeltem a szádat. A szemedet. Azt, hog y milyen kiéhezett tudsz lenni! Ezzel Sabella fantáziájának kellős közepébe tenyerelt. Sabella meg nyalta a szája szélét, tudat alatt elképzelte a dolg ot. Hog y a férfi a hajába markol, és tartja a fejét, nekifeszül, és azt akarja tőle, hog y leszopja. Noah a szemébe nézve kitalálta a vág yát, farka ettől feszesebb, keményebb és vastag abb lett, mint valaha. Eg yik kezével fog ta tovább a lány haját, a másikkal levette róla a saját, eg ykori ing ét. Sabella úg y hordta a ruháit, mintha velük akarná óvni mag át a világ tól. Nem hag yhatta többé, hog y
ellene védekezzen. Az ing alatt nadrág ba tűrt, ujjatlan póló volt. – Nem g ondolom… – Ne g ondolkozz – intette le Noah fojtott hang on, rajta tartva a szemét. – Hacsak nem azon, hog y leszopod a farkam. Mert azt akarom, Sabella. Vég ig fog om nézni, ahog y szétnyitod a szép, rózsaszín ajkad, én pedig a szádba süllyesztem a farkamat. Történt persze már ilyesmi. Sabella szopizott, nyalizott, de csak játékosan. Ha Nathan a szájába élvezett, úg y nyalog atta a szája szélét utána, mint eg y kiscica. De most nem ezt akarta, most nem erre volt szükség e.
– Vedd le a bakancsot – mondta neki Noah, vég ig a szemébe nézve. A lányt letette a díványra. – Vedd le most, Sabella, vag y a farmerod a bokádat fog ja szorítani, amikor mélyen és keményen beléd szalad a farkam. Nem csavarnád a csodás lábaidat inkább a derekam köré, hog y jobban mag adba húzhass? Sabella meg int meg nyalta a száját, míg Noah leült a nehéz dohányzóasztalra, hog y kioldozza a fűzőt saját bakancsán. Kifűzte, aztán fölnézett, mert Sabella felé mozdult. Nem vette le a bakancsát, hanem rávetette mag át. Noah visszament az asztalhoz, elkapta a lányt, kezét ismét Sabella hajába temette. Csókolóztak, a szoba leveg őjét a vág y és a sóvárg ás hang jai töltötték be. – Ó basszus! Ig en! – Sabella hozzásimult, a férfi csípőjét szorong atva. Kezével Noah hajába túrt, míg a férfi nyelve a szájába nyomult, és meg harcolt azért, hog y a csókot eluralja. Sabella vadult. Vonag lott rajta, hátát homorítva, puncijával kőkemény erekciójára tapadva, kezével Noah ing ét szag g atva. Noah-nak sikerült mag áról levedlenie az ing et. Sikerült lehúznia a pólót és a melltartót Sabelláról, míg a lány a nyakát szívog atta, harapdálta. Noah tudta, hog y ennek nyoma marad, de ez csöppet sem érdekelte. Nem csak ott lesznek rajta nyomok. Sabella továbbment rajta lefele, kemény, férfias mellkasát és mellbimbóit is kezelésbe vette. Ilyet még soha nem tett. Szopog atta, nyalog atta a lapos, kemény korong okat, és ettől Noah jobban meg vadult, mint attól a rohadt kurvaportól. – Bazmeg , ig en! – hördült fel Noah, ahog y Sabella lejjebb haladt. Keze már a farmerén volt, eg y rántással kicsatolta az övét, hevesen meg lazította a nadrág derekát. – Gyerünk, Sabella! Te kis vadmacska! Addig kúrom majd a szád, míg nem könyörög sz, hog y élvezzek el! Hog y meg ízlelj. Hog y érezz. Hog y minden porcikáddal élvezz. Noah a szavakat a fog a között morzsolta. Kezét Sabella hajába mélyesztette, irányította, lenyomta a lányt a sliccéhez. Az átölelte behajlított térdét, és előhúzta a teljesen merev, lüktető farkát a farmerből. Fölnézett rá, és Noah tudta, hog y erre az arckifejezésre örökké emlékezni fog . Tiszta, veg yítetlen szexéhség et látott rajta. Kezével meg próbálta átérni a dákót, de ujjai nem találkozhattak. Vég ig simította a szerszámot a rendkívül érzékeny makkig , majd szomjazó sóvárg ással, zihálva nézett vissza rá. Minden eg yes be- és kilég zéssel meg emelkedett kemény, kivörösödött melle. – Teg yél mag adévá! – suttog ta. A parancs Noah ag yába, képzeletébe és fantáziáiba hasított.
Eg yik kezével meg rag adta a farkát, a másikkal pedig lenyomta Sabella fejét. Közben vég ig eg ymás szemébe néztek. Látta, ahog y a lány ajkai felfeslettek, hog y befog adják a dudorodó makkot. Sabellát elnyelte a kéj. Pináját Noah térdéhez dörzsölte, nadrág jának anyag a fenség esen izg atták meg duzzadt csiklóját, míg a férfi forró, kemény farka a szájába fúródott. Úristen, az az íz! Szexi, férfias volt! Élő hús, telis-tele kéjjel. Vég ig nyalta a domborodó makkot, érezte az acél keménység ét, a bársony puhaság át, valamint az alattuk lüktető kéjt. Felnézett a férfira, meg látta vad szemeit, bennük a szinte földöntúli rag yog ást, és belévillámlott a sötét, primitív vág y. Kóstolg atnia kellett őt, g yötörnie. Nyelvét a makk alá csúsztatta, ott kényeztette a férfit. Nathan imádta ezt. Noah meg feszült, kidag adtak a combján az izmok, csípője előreívelt, hog y mélyebben nyomhassa dákóját Sabella szájába. – Szopjad, Sabella! – Durva, komor hang jában valami különös, lírai jelleg lappang ott. – Fog adj mag adba! És Sabella mag ába fog adta. Noah keze a hajába markolt, húzkodta a tincseit, ráng atta a lány fejét, betöltötte száját forró, kemény farkával. Sabellát szétvetette a vág y, a szexéhség . Érezte mag ában a tomboló vág yat, amikor marokra kapta saját mellét, ujjával a mellbimbóját izg atta, kidörzsölte, annyira elveszett a g yönyörben. – Mindjárt elélvezek, bébi! – Vonag lani kezdett a szájban, g yorsan, keményen, szinte felhorzsolta Sabella torkát, ahog y belefeszült. Sabella imádta ezt is. A lány meg vadult. Noah sötét volt és durva, pont ez kellett neki. Erősebben szopta, mélyebbre nyelte a farkát. Gyűrög ette közben a mellbimbóját, húzg álta, dag asztotta a mellét és érezte, hog y csiklójában tombol a láz. – Ig en! Ez az! – üvöltött Noah. Sabella nyelve Noah makkja alá feszült, dörzsölte, csiklandozta, reszelte, ahog y a férfi mozg ott, szája simog atta. A lány érezte, hog y Noah mindjárt elélvez. Felnézett rá. Látta, hog y arca meg vonag lik. Meg feszül, majd határozott, tiltó kifejezés telepszik rá. És elélvezett. Első spriccenése Sabella szájában robbant, a másodiktól a lány nyöszörög ni kezdett, csiklója majdnem felrobbant, ahog y Noah térdéhez dörzsölte. – Ó, basszus, ig en, te kis boszorkány! – kiabálta Noah. Sabella szinte meg fag yott. Érzékelt, ízlelt, létezett. Azonban ahog y Noah szemébe nézett, hirtelen a múltban találta mag át. Szopjál, te kis boszorkány! Édes, g yönyörű kis boszorkányom!
Amikor Noah keze eleng edte a haját, Sabella hátratántorodott. Reszketve nézett a férfira. Feltámadt benne a retteg és és a bűntudat, lelkét máris annak a következményei ag g asztották, hog y mit tett az imént. Még a szájában volt az íze. Noah lebámult rá, szeme a dereng ő felismeréstől csak még komorabb lett. Sabella remeg ő kézzel felhúzta mag ára a melltartót és az ing et. Noah lassan felült, nézte, ahog y Sabella az ajtó felé botladozik. – Itt ne hag yj, Sabella! – parancsolt rá durván. Sabella meg rázta a fejét. – Nekem ez nem meg y. – Már hog y a picsába ne! – Noah felállt, óvatosan visszacipzárazta még mindig meredező szerszámát a nadrág jába. – Íg y nem mehetsz el! Sabella meg rag adta az ajtófog antyút. Noah tudta, hog y hiába g yors, hiába erős, Sabella akkor is kimeg y az ajtón, és lerohan a lépcsőn. Nem érhet a nyomába. Káromkodva fölszedte ing ét a padlóról, keresztülhúzta a fején, majd a lány után loholt, kis híján elbotolva lóg ó bakancsfűzőjében. – Basszus, Sabella! – óbég atott az irodába rontva, de Sabella akkor már a g arázsból rohant kifele. Rory döbbenten fig yelte, Toby arca pedig g örcsbe rándult a dühtől. Az az átkozott kölyök túlság osan is félti Sabellát. Noah leült, g yorsan bekötötte a bakancsát. Mikor a g arázsból kiment, látta, hog y Sabella már a domboldalon szalad a ház felé. Úg yse meg y messzire, g yőzködte mag át a férfi, visszanyelve mag ában a kéjt, és azt, hog y utána nyarg aljon. Pedig akkor rábírhatta volna a lányt, hog y nézzen szembe mindennel, ami elől menekül. Csípőre tett kézzel fürkészte a házat. Az ő házát. Az ő nőjét. Vég ül rákényszerítette mag át, hog y meg forduljon és visszaballag jon a g arázsba. Rákényszerítette mag át, hog y fellapozza a beosztást, és munkába álljon. Rákényszerítette mag át, hog y koncentráljon. Tudta a módját. Hat évig g yakorolta az önkontrollt. Még tudott várni eg y kicsivel tovább. De csak eg y eg ész kicsivel. Aztán Sabella meg tanulja, hog y őhozzá tartozik. Azelőtt is őhozzá tartozott, és most meg int őhozzá fog tartozni. Eg y órával később felnézett a motorból, amelynek a g yújtását kellett beállítania. Csavarkulcsát szórakozottan pörg etve nézte, hog y Sabella kocsija a város felé indul. Szeme összeszűkült, ajkát összepréselte. Sabella menekült, s ezt utálta. Pillantása oldalvást siklott, mert Rory óvatosan mellélopózott, és elcsaklizta tőle a csavarkulcsot. – Már mondtam eg yszer, mennyire árulkodó ez a kulcs – mondta halkan Rory, vig yázva,
hog y más meg ne hallja. – A bátyám ug yaníg y játszott vele. – Belecsapta a csavarkulcsot Noah kezébe, aztán odébbállt. Sabella mérg es. Rory mérg es. Rohadtul nag y kár, mert úg yis visszaszerez mindent, amiről azt hitte, elveszett. Csak előbb elpucolja a városból a szemét alakokat, messze hajtja őket a feleség étől.
Sabella besokallt. Aznap már másodszor parkolt le Kira kocsibeállóján. Súlyosat sóhajtott, mélyet. Furcsamód Sienna még mindig odabent tartózkodott. Sienna általában nem maradt Kiránál azután, hog y Sabella elment. Néha nem is tudta pontosan, hog y Sienna kedveli-e Kirát eg yáltalán. – Belle! Gyere be! – Az ajtót nyitó Kira vonzó arcát mosoly szeg élyezte. Beinvitálta Sabellát. Meg ráng atta pólója nyakát. Át kellett volna öltöznie. Hajfonatát a válla elé húzta. Esetleg csinálhatott volna valamit a hajával is. – Sienna még itt van? – Délután három óra volt. – Meg int átjött, úg y eg y órával ezelőtt – mosolyg ott Kira. – Elővettünk eg y üveg bort, és úg y döntöttünk, hog y a nap hátralévő részében a férfiakat fog juk pocskondiázni. Ajjaj. Alig hanem Sienna és Rick meg int összevesztek, amikor a lány hazament. Sabella lassan szívta a leveg őt, úg y lépett föl a verandára, ahol Kira fog adta, majd a házba tessékelte. Sienna úg y nézett ki, mint eg y túlkoros tini: farmer volt rajta és vidám, csíkos póló, sötét haja szénabog lyaként tornyosult a fején. Vele ellentétben Kira Richards komor, rejtélyes jelenség volt fekete hajával és barátság os, szürke szemével. Selyemblúzában és szoknyájában Kira visszafog ottnak, kifinomultnak mutatkozott, ám eg yüttérzésre is képes volt. – A bolyg ók állása kedvezőtlen – közölte finoman Kira. – Hadd tippeljek, a te Noah-ddal is elszaladt a ló? – Mondd, hog y Ian leg alább tetteti, hog y józan ész van a kobakjában. – Sabella felsóhajtott, és eg y székbe roskadt Siennával szemben. Fölpillantott Kirára. – Ian férfi, kedvesem. Szerinted? – nevetett fel Kira. A bor az asztalon állt. Kira kitérőt tett a konyhába; pár másodperccel később visszatért, kezében eg y üres pohárral. Sabella újra rápillantott. – Rick mérg es rám, mert ma reg g el a babát meg int a nővéréhez vittem. – Sienna felsóhajtott. – Kent imádja a nag ynénjét. Sienna inkább a társaság ot imádta. Sabella eg yetértett Rickkel abban, hog y Siennának több időt kellene töltenie Kenttel, de ami azt illeti, a nag ynéni is kitett mag áért abban, hog y
kisajátítsa mag ának a g yereket. Sabella átlátta, hog y bonyolult a helyzetük. – Sabella, nem szívesen mondom, de az állad most még pirosabb. Beszélned kellene róla azzal a te szerelőddel – kacarászott Kira. – Szavakkal nem érek nála semmit – motyog ta Sabella. – Szerintem tetszik neki a dolog – vádolta Sienna nevetg élve. – Alig ment el három-nég y órára, és úg y jön ide vissza, hog y a pasas már meg int belekóstolt. Bujkál előle! Sabella összeharapott ajakkal nézett Siennára. – Jól hallottam, hog y Ricket azzal riasztották, hog y a pasas valakit zaklat? – kérdezte Kira. – Tég ed zaklatott? – Előrehajolt, és kíváncsian mustrálg atta Sabellát. – Beszéltem Iannel, amikor elmentél. Nag yon különösnek véli azt a fickót. Talán ki kellene rúg nod. Sabella homlokráncolva nézett Kiráról Siennára. – Nem különös – dünnyög te vég ül. Kira lassan leült, meg töltött eg y borospoharat, és enyhén bocsánatkérő arccal Sabella elé tolta. Kira rábámult a két nőre. Ian feleség e mag a is a feg yveres erőknél dolg ozott, íg y ismerte az ig azság ot. Még mulattatta is volna az eg ész, ha nem érzett volna annyira eg yütt az özveg g yel, akiről tudta, hog y nem is volt özveg y. Nem tetszett neki az, hog y Nathan Malone nem tisztázta mag át a feleség e előtt. Rohadtul nem tetszett neki az sem, hog y Sabella olyan zaklatott és elveszett. És az évek során kiforrott barátság uk csak ráerősített Kira ag g odalmára. Sabella soha nem eresztette el a férjét, erre most az visszatért, hog y máshog yan kínozza. – Ian ag g ódott érted a ma reg g el után – mondta Sabellának, csöndes majdnem szelíd mosoly kíséretében. – Fivéreként szerette Nathant. – A mai napig . Kira leg szívesebben felrúg ta volna Noah-t. – Tudom – sóhajtott Sabella, és kiadósat húzott a borospohárból. Kira látta, hog y barátnője állkapcsa meg feszül a dühtől. Kira a világ ért sem lett volna hajlandó ejteni ezt a témát. Sabella több mint hat évig volt hűség es halott férjéhez. Iránta érzett szerelmének emléke g yötörte. A hat év felében Nathan már enyhíthette volna a lány kínjait. Sabella meg nyalta a szája szélét. Térdeit eg ymásnak préselte; láthatólag meg próbálta elfojtani a benne érlelődő érzelmeket. – Teljesen meg őrjít – motyog ta. – Mindent elural, mintha jog a lenne hozzá. – De attól még kívánod. Hallg atásba burkolóztak. – Dehog y kívánja – törte meg vég ül a csendet Sienna. – Nem az a helyben maradó típus a fickó, ezt Sabella is jól tudja. – Nem erről van szó. Tudom én, hog y néz ki az olyan nő, aki fél, és bűntudata van, mert talált
vég re eg y férfit, aki elfog lalhatja férje helyét a szívében – szólalt meg Kira szelíden. – Ennek nincs köze ahhoz, hog y a férfi helyben maradó típus-e vag y sem. Eg yedül az számít, hog y Sabella eleng edi Nathant. Kira rátapintott a lényeg re. Sabella már rég en meg tanulta, hog y az önmag a elől való bujkálás a leg rosszabb, amit csak elkövethet. – Na, ja, lehet, nem tehetek róla – ráncolta a homlokát Sabella. Kira hátradőlt a székében, és hosszú, józan pillantásokat vetett Sabellára. – Nem, tényleg nem – rázta a fejét. – Ian a fivéreként szerette Nathant – nézett vissza Sabellára. – Amikor meg mondták neki, hog y Nathan meg halt, nag yon nehezen viselte, mondta. Jó barátok lettünk, Sabella. Az elmúlt években rajtad tartottam a szemem. Nevetg élsz, barátokkal találkozg atsz, randizol. De szeretőd nem volt Nathan óta. Ug ye? – Elvoltam szerető nélkül is – csóválta meg a fejét Sabella.– Jobban érezném mag am, ha a férfiak nem állnának az utamba, nem tennének úg y, mintha szükség em volna valakire, aki meg mondja, mit csináljak. – Csiccsents be eg y kicsit – tanácsolta Kira. Összeráncolta a homlokát a Sabella szemében felfedezett fájdalomtól. – Mérg elődj. Mondd el nekünk, micsoda seg g fej volt Nathan, hog y itt hag yott! – Kira – dörrent rá Sienna. Zöld szeme dühös szikrát vetett. – Elég lesz! – Te meg , Sienna, valahányszor Sabella mag a mög ött akarta hag yni a férje emlékét, mindig visszarántottad. Ahelyett, hog y erősítetted volna, hog y Nathanon kívül is vannak férfiak – mondta lág yan Kira. – Már évek óta ismerlek benneteket, szóval láttam. Én csak eg y közömbös kívülálló vag yok. Valamint történetesen a szóban forg ó seg g fej leg jobb barátjának a feleség e, aki reng eteg pletykát hall. – Nathan nem volt seg g fej – csattant fel Sabella. – SEAL volt, kedvesem. Az én férjem is az. Az ilyen férfi basáskodó, heves, biztos a képesség eiben és a véleményében, nem tehet róla – állította fellelkesülten. – A leg nag yobb jóindulattal ilyenek, pontosan ilyen volt Nathan is. Csakhog y ő elment. Nem létezik többé, te viszont ig en, és évekkel a halála után hihetetlenül vonz eg y másik férfi, de te meg próbálod a vonzalmat leküzdeni, mert a férjed emléke felett bűntudatot érzel. – Nem kell lefeküdnöm minden férfival, aki szembejön – pattog ott Sabella. – De tég ed nem temettek el, amikor közölték, hog y Nathan meg halt. Sabella belenézett Kira szemébe, és meg látta benne az eg yüttérzést. Pedig nem volt olyan rég i a barátság uk, mint amely Siennához kötötte. Kirának velük ellentétben nem voltak emlékei Nathanról. De ig aza volt. Akár tetszett Sabellának, akár nem, el kellett ismernie az ig azát.
– Duncan szerint Noah olyan, mint Nathan – suttog ta. – És bizonyos tekintetben lehet, hog y ig aza van. Mindent elural – mondta harsányan. – Besétált az életembe, hog y átveg ye az uralmat. Kira eg y kicsit még jobban előrehajolt. – És ő még marconább és veszélyesebb, mint a férjed, pedig Nathan SEAL volt. Ian azt mondta, hog y ez a férfi szig orúbb, parancsolóbb. Te viszont már nem vag y az az illedelmes SEAL feleség , ug ye? – Mire célzol? – ráncolta a homlokát Sabella. – Nathan elment a csatába, de nem eng edte, hog y sírj. Nem hag yta, hog y ag g ódj miatta, míg odavolt. És mivel te sem akartad, hog y ag g ódjon, mindent szépen mag adba fojtottál. Amikor Nathan hazajött, az volt, amit ő akart. Dédelg etted. De ezek a napok elmúltak, nem ig az, Sabella? Mert Nathan elment. Elment, te pedig izg almas tulajdonság okat fedeztél fel mag adon, nem? Meg találtad a füg g etlenség ed a g yász mellett, benőtt a fejed lág ya. Az a férfi, aki most átvenné az uralmat, ellenállásba ütközik, nem söpörheti félre az autonómiád. Ig azam van? – Rájöttem, hog y Nathan nélkül pokol az életem – háborg ott Sabella. – Vissza akarom őt kapni. Nem azt az alakot akarom. – Talpra ug rott, és az ajtó felé intett a kezével, a külvilág ra mutatva. – Hanem a férjemet. Íg y is volt, meg nem is. Nathan elment, tudta, s nem mag yarázhatta mással a lelkét marcang oló érzelmeket, a belsejében fortyog ó dühöt. Noah Blake a feje tetejére állította az életét. Noah nem minősült könnyű esetnek. Nehezen kezelhető alak volt, és többet akart, mint amit Sabella szívesen nyújtott volna jelen állapotában. Noah szőröstül-bőröstül akarta őt. Azonban a lány saját füg g etlenség e visszatartott bizonyos részeket a férjétől. Ez g yötörte. Ezért nem adta oda neki a lelkét. A testiség , mellyel soha nem volt elég edett, a vadság vág ya, az, hog y fölfalja a férfit és hevesen, vadul, keményen szeretkezzenek, felemésztette. – De a férjed elment. És majdnem szexeltél eg y másik férfival. És élvezted! – Kira lassan fölállt. Már hetek óta erre várt. Évekkel ezelőtt került Sabella és Sienna útjába, meg barátkozott Sabellával, és tudta, hog y eg yszer elérkezik ez az alkalom is. Nathan Malone hibát követett el, hog y a feleség e elől rejtőzött, Kira pedig vég ig érezte, hog y a feleség e az, aki az eg észet a leg jobban meg sínyli. – Basszus, Kira – motyog ta Sienna, bort töltött mag ának, majd felhajtotta. – Ez nyers volt. Sabella a másik barátnője felé fordult, hog y meg erősítést kapjon, de azt látta, hog y Sienna, bár eg yütt érez vele, valójában Kirával ért eg yet. – Ebbe te ne üsd az orrod! – követelte Sabella. – Miért g ondolja hirtelen mindenki, hog y a dolg aimba beleszólhat?
– Mert belefáradtunk, hog y nézzük, amint csendben elsorvadsz Nathan után! – válaszolt fájdalommal Sienna. – Ülj le, Sabella! Rúg junk be, ahog y rég en! Beszéljük ki Noah-t és Ricket, hog y milyen pökhendiek, aztán hazamehetsz, hog y újra élj – suttog ta könnyek között. – Nem érdekel, hog y Noah marslakó, aki eltitkolja a csápjait! Már olyan rég en láttalak ilyennek. Majdnem élsz! Leg szívesebben arcon pusszantanám a pasast, hog y íg y csillog nak a szemeid tőle! Sabella a kanapéra rog yott, és harag osan méricskélte két barátnőjét. – Nem értitek. Nathan… – arca a névre g rimaszba rándult – részben még mindig fog va tart. Álmodom róla. És még mindig nag yon is a részemet képezi. Kira visszaült, és töltött még Sabella poharába. – Ne eng edd el, ha nem vag y rá képes, Sabella. De ne érezd bűnösnek mag ad, mert nő vag y! Te érintésre, ölelésre vág ysz. Vedd el, amit Noah Blake kínál! – Hátradőlt a székben, míg Sabella és Sienna felhörpintette a borát, majd újratöltötte a poharakat. – Mindenen eluralkodik – panaszolta Sabella. – A szervizen. Rajtam. Olyan, mintha azt hinné, hog y ami Nathané volt, az az övé. – Lehet, hog y azért, mert uralkodó típus – leg yintett Kira, elhesseg etve az ig azság ot Sabella meg látásában. – Basszus, lóg jatok eg y keveset, űzd ki Nathant a vérkering ésedből, aztán dobd ki Noah-t is! Semmi nem olyan bonyolult, mint eg y szexuális válság . Ha a szex már nem probléma, a többi meg oldódik mag ától! Sabella visszanézett Kirára. Sienna nem szólt semmit. Szürcsölte a borát, és Sabellát fig yelte. – Most akkor berúg unk? Ha ezt a beszélg etést akarjátok folytatni, akkor leg alább ürüg yet adjatok arra, hog y letompulhassak, jó? Rick dühös lesz rám úg yis, hog y beleütöttem az orrom ebbe. És tudjátok, ha Rick zabos, hát nem sok szexben van részem. Sabella kiitta a poharát, és odatartotta Kirának, hog y újratöltse. Kirát mindkét lány szórakoztatta valahol. Meg itták ezt a kört is, újratöltöttek, amikor Sabella mélyen felsóhajtott. – Leszoptam Noah-t. Kira felug rott, Sienna pedig vég ig köpte borral az asztalt. A seriff feleség e fulladozott, eltakarta a száját, majd Sabellához fordult. – Hog y mit csináltál? Sabella kiürítette a poharát. Mulattatta, hog y barátnője ennyire meg hökkent. – Jól hallottad. – És jó volt? – kérdezte vontatottan Kira. Kira már alig várta, hog y Ian hazaérjen. Ez ferg eteg es téma lesz. Ami még jobb, már alig
várta, hog y Noah-t újra lássa. – Jó volt! – Sabella már meg spiccesedett. Már évek óta nem volt spicces. – Nag yon jó volt. Csodásabb, mint g ondoltam! – És leg alább viszonozta a szívesség et? – sóhajtott Sienna. – Hú, de ki fog ok én ezért kapni! Tudjátok, ug ye? Rick ag g ódni fog . – Te el fog od neki mondani, hog y lecumiztam Noah-t? – suttog ta Sabella elszörnyedve. – Ug ye nem? – De be leszek rúg va – nyöszörög te Sienna. – És fog adtunk. – Fog adtatok? – Sabella felháborodott. – Miféle fog adásról van szó? – Ő arra fog adott, hog y kidobod a fickót – nézett rá bosszúsan Sienna. – Én pedig arra, hog y letéped a fülét. Sabella zavartan pislog ott. – Már miért tennék én olyat? Sienna a szemét forg atta. – Jaj, tudod, drág ám! Meg fog od a fülét, és húzod, mikor elélvezel. – Meg vonog atta a szemöldökét. – Mert az úg y jó! Sabella a kuncog ó Kirához fordult, aki majdnem belefulladt a borába. – Hag ytuk, hog y berúg jon, több eszünk is lehetett volna – mondta Sabella Kirának. – Mindig pajzán lesz. Emlékszel? – Ig en, mint amikor Nathannak érted kellett jönnie hozzánk – nevetett Sienna. – Emlékszel, Sabella? Azt mondtam neki, hog y kapsz tőlünk eg y elektromos takarót és eg y vibrátort! Sabella felkacag ott. – Nem is tudom, hog y tetszett-e neki az ötlet, vag y inkább felháborodott tőle! – Naná, hog y a vibrátorra g ondolt – nevetett Sienna még hang osabban. Sabella elmosolyodott. Szép emléket idéztek. Nathan felnyalábolta, és hazavitte Siennától. És szerette. – Hiányzik – mondta elg ondolkodón, s elkortyolt még eg y pohár bort. – De elment – jeg yezte meg Sienna csendesen. – El – sóhajtott Sabella, és nézte, hog y Kira az ő poharát is újratölti. – Elment. Noah pedig betolakodott az életébe. – Most mitévő leg yek? – emelte fel a tekintetét a két nőre. – Én amondó vag yok, hog y tépd le a fülét! – mondta Sienna. – Nathan elhag yott, Sabella – emlékeztette finoman Kira. – Szerinted leteremtene miatta? Sabella hosszú pillanatokig csendben maradt, aztán ezt suttog ta: – Azt íg értem neki, hog y örökké. – Hog y örökké vele maradsz. De ő, talán itt van? – kérdezte szelíden Kira. – Noah-nak ne íg érd azt, hog y örökké, Sabella. Adj neki eg y éjszakát. Jussatok túl a szexen, és akkor
visszakapod az életed! – Nem akarom meg csalni – mondta Sabella Kira szemébe nézve. Valami meg lazult benne. Valami a helyére került, de ahhoz Sabella túl spicces volt, hog y tudja, micsoda. – Ug ye? – Ug yan már, bízz bennem! – mosolyg ott vissza rá Kira. – Amit csinálsz, az minden, csak nem meg csalás! Erre akár mérg et is vehetsz. A poharak csörömpöltek, újratöltődtek, és a három lány hátradőlt, hog y úg y istenig azában elázzon. Leg alábbis pár órával később, amikor Ian hazajött, és döbbenten nézett a társaság ra, Sabella úg y érezte, hog y elég alaposan berúg hattak.
TIZENEGYEDIK FEJEZET Az istenit! – morg olódott Rory, letette a telefont, és a tenyerébe temette az arcát. Noah visszafordult az iroda ablakából, ahonnan a kocsibeállót fürkészte, homlokráncolva a fivérére pillantott. – Mi van? Rory reszketeg en nézett rá. Fig yelmeztetőn. Férfias mulatság tól áthatva. – Belle berúg ott. Noah ereiben meg fag yott a vér. Golyói összehúzták mag ukat félelmükben. Tiszta, érintetlen férfi-félelem volt benne. Mert Sabella nem finomkodott, ha be volt rúg va. – Mondd, hog y nem Sienna Graysonnál van!
– Nem, Ian Richardsnál. Az ő házában viháncol – sóhajtott Rory. – Ott van a seriff is, hog y elvig ye Siennát. Azzal fenyeg etőzik, hog y éjszakára bekasznizza az eg ész színtársulatot, hacsak nem meg yek el Belle-ért. Nyilván a férfiakat vesézik ki, és közben irtó jól mulatnak. Mintha valami szexuális válság ról dumáltak volna a háttérben, Ian pedig majd meg szakadt a röhög éstől. Bizony, Noah g olyói a félelemtől zsug orodtak kicsire. – Hívd vissza – sóhajtotta durván. Lekapta a fog asról a kabátját, és felvette Rory kocsikulcsát az íróasztalról. – Mondd meg neki, hog y érte meg yünk! A szerviz már zárva volt, mindent bespalettáztak éjszakára. Csak Sabellát várták, hog y visszatérjen. – Szerencsét kívánjak, vag y inkább rózsákat rendeljek az új sírhantodra? – Csak hívd föl Iant, mondd meg neki, hog y jövünk! – dörmög te, és kifelé indult. – Meg fordítom a kisteherautód, aztán jövök érted.
Noah tudhatta volna, hog y ez lesz, amikor látta Sabellát elhajtani. Basszus, tudhatta volna. Eg y része tudatában is volt, hog y a feleség e mérg es, ezért Siennához fog menni. Kirával nem számolt. Tudta, hog y barátság ban vannak, de azt nem, hog y ennyire. Most rohadtul ki fog kapni, nemcsak Sabellától, de Kirától is. Meg érkeztek Roryval a házhoz, beálltak Kira kis sportkocsija mög é. Noah a fejét ing atta. Ismerte Kirát. Nag y bajkeverő volt. Eg ykor az Állambiztonság nak dolg ozott, mint üg ynök, most pedig túl sok ideje van. Iant meg őrjítette, vég ül meg kérte a kezét, de csak hog y nyug ta leg yen – leg alábbis Nathan íg y látta a dolg ot. Ahog y Noah az ajtóhoz közeledett, kinyílt előtte. Ian ellépett, hog y beeng edje, a szoba túlsó
majd
feléről pedig Rick Grayson lövellt felé ellenség es pillantásokat. Noah parancsnoka szemében kaján jókedv csillog ott, az ajkát harapdálta. Basszus. Más se hiányzott Noah-nak. És ott voltak a lányok. Sabella a dívány eg yik felében feküdt szétterülve, Sienna a másikon. Kira pedig közöttük ücsörg ött. Mindeg yikük Noah-t bámulta. – Ó, Sabella! – szólalt meg Kira lassan, csúfondárosan. – Nem értek veled eg yet, hiszen ez eg y g yanús fig ura! – Siennára nézett. – A férjed már leellenőrizte az előéletét? Lefog adom, hog y van priusza! – Kétszer is. Nincs neki – jelentette ki Sienna a kanapé támlája mög ül kikukucskálva. Noah összerezzent. – Tudod, kire emlékeztet a fickó? – Eg y tolvajra? – találg atta Kira. – Nem – ráncolta a homlokát Sienna. – Tudod… – Szerinted elég nag y a füle ahhoz, hog y huzig álni lehessen? – lesett ki Sabella a dívány mög ül, hunyorítva, méreg etve Noah füleit. A három lány heves viháncolásban tört ki. – Le kéne tartóztatnom – motyog ta Rick Noah-nak. – Erről biztosan mag a tehet. Noah felmorrant, áthaladt a szobán és g yöng éden felnyalábolta a feleség ét. Az csodálkozva nézett rá, de nem ellenkezett. – Tudok én járni – bizonyg atta. – Hát persze, hog y tudsz – bólintott komolyan. – De Rorynak randija van, úg yhog y sietnünk kell. Sabella ezt humorosnak találta. Nevettében Noah mellkasába temette a fejét, kezecskéje Noah szívéhez lapult. – Jó éjt, Rick, jó éjt, Ian! Jól mulattam – búcsúzott, amikor Noah ellépett a két férfi előtt. – Ne keresd a bajt, Belle – dörmög te Rick fejcsóválva, ahog y Noah elhaladt mellette. – Mindenki úg y véli, hog y szexi vag y, tudod? – kotyog ta Sabella a kocsihoz menet. – Tényleg ? – pillantott le rá Noah. A lány kábán nézett rá, erősen spicces volt. – Tényleg – sóhajtott. – Tudsz te írül, Noah? – kérdezte hirtelen. Noah szíve összeszorult. Fájdalom hasított bele, mintha acéltüskékkel szurkálták volna. – Kellene? – kérdezte, és vitte tovább Rory kisteherautója irányába, míg Rory Sabella kocsijához ment. Szerencsére a szervizben volt hozzá pótkulcs. – Nem feltétlenül – motyog ta Sabella. Noah a kisteherautó ülésére csúsztatta a lányt. Ő is beült, sebesség be tette a járművet, majd hazahajtott. Sabella nem szólt semmit útközben, inkább fig yelmesen szemlélődött kifelé, mintha érdekelné a külvilág . Ahog y Noah meg állt, a lány komor arckifejezéssel, hallg atag on bámulta a házát.
– Néha olyan mag ányos vag yok itt – szólt hirtelen, Noah pedig leállította a motort, és eszelősen markolta a volánt. – Nem lett volna muszáj eg yedül maradnod – mondta rekedten. – Ja, Sienna és Kira is íg y véli. – Mélyen sóhajtott, és még mindig a házat nézte. Noah meg borzong ott. – Miért maradtál itt, amikor meg halt? – kérdezte. Sabella nem nézett a szemébe, csak az otthonát bámulta. Az arcán tükröződő fájdalom a férfi szívébe mart, szinte kifacsarta. Vég ül a lány meg szólalt. – Mert ez az otthonom. Noah fejcsóválva kiszállt, Sabella is kilökte az ajtót. Noah meg kerülte a kocsit, kiseg ítette és meg támasztotta a lányt, majd a házhoz kísérte. – Te nem jöhetsz be – mondta Sabella. – Sabella, ez most nem jó alkalom arra, hog y cseszeg ess! – Noah-nak már eleg e volt. Nag yon eleg e lett az üreg es g yászból, mely benne felduzzadt, eleg e lett a lelkét szétcincáló éhség ből. – Be vag yok rúg va. Ug ye nem akarod kihasználni a helyzetet? – kérdezte Sabella félszeg en. Közben Noah kinyitotta az ajtót, és bevezette a házba. – Ma nem. De holnap este talán kihasználom. Észrevette, hog y a lány duzzog va az ajkát big g yeszti. – Nag yon szemét vag y, Nathan! Gondoltam, jobb, ha tudod. A férfi összerándult, hog y Sabella részeg en az eredeti nevén szólította. Nem tudhatta, mit beszél. Ez csak nyelvbotlás lehetett, nyug tatta mag át Noah. De azért majdnem feltört a tüdejéből eg y fájdalmas, szag g atott kiáltás. A botladozó lány olyan könnyedén mondta ki a nevét. Mint évekkel ezelőtt, ha valami miatt ki volt rá akadva. Mintha tudta, vag y sejtette volna az ig azság ot. Ismét a karjába vette a lányt, és fölvitte a lépcsőn, miközben a torkát szorong atták az érzelmek. A belsejében rég óta kong ó üresség most csordultig meg telt érzésekkel, érzelmekkel. És bánattal. Ág yba fektette Sabellát, nézte, ahog y a fejét a párnára helyezi, és szempilláit szédülten rebeg teti. Kifűzte a lány bakancsát, és óvatosan letette a lábbelit az ág y mellé. Lehúzta róla a farmert, és mivel tudta, hog y Sabella utál melltartóban aludni, kicsatolta és kihúzta a pólója alól azt is. Sabella fölnézett rá. – Kihasználhatod a helyzetem. Meg íg érem, hog y nem leszek rád mérg es. – Máskor – íg érte Noah, és mellé ült az ág yra. – Meg ölelnél?
Meg ölelné-e? Amikor a belseje sokkal-sokkal többért rikoltozik? De már olyan sokat elvett a lánytól, hog y nem tag adhatta meg tőle ezt a kicsinység et. Noah levette a bakancsát, és az ág y saját eg ykori térfelére feküdt. Mag ához vonta Sabellát. – Rémálmaim szoktak lenni – suttog ta Sabella, s a férfi mellkasához bújt. – Tudom, bébi. – Noah kibontotta Sabella copfját. – Véres dolg okat látok bennük – mondta. – Azt, hog y a kezeim véresek. Te pedig fölöttem g ug g olsz. Te. Aztán Nathan. Aztán meg int te. Aztán Nathan eltűnik, és csak te maradsz. És hirtelen én vag yok te, és rettentő fájdalom g yötör. És csak azt érzem, hog y te rám g ondolsz. Könyörög sz, hog y mentselek meg , én pedig előtted táncikálok, hog y elcsábítsalak. De nem én vag yok az. Annyira ijesztő, Noah! Noah összerezzent. Az istenit, ez a nő belelát abba a pokolba! Fuentes nőket hordott elé, akik Sabellára emlékeztették. Telepumpálták kurvaporral, annyira kanos volt, hog y rettenetes fájdalom mardosta, de tudta, hog y a rendelkezésére bocsátott nők közül eg yik sem volt a feleség e. – Nem mentettem meg – motyog ta Sabella, ahog y lassan álomba merült – könyörg ött, hog y mentsem meg , de én nem tudtam. – Hang ja meg vastag odott a könnyektől és az álmosság tól. – Nem tudtam meg menteni. Sabella teste vég ül elernyedt. Noah az arcára hajtotta a fejét, és szorosan ölelte. – De meg mentetted – suttog ta a hajába. Nem is tudta a lány, pedig meg mentette. A férfi, aki volt, többé nem létezett, de a férfi, aki Sabellát szerette, aki epedezett érte, aki kiállta érte a poklot, mert fog adalmat tett neki, nag yon is életben volt. Noah elring atta Sabellát, amikor felnyöszörg ött álmában, vig asztalta és ölelte. Belebámult a sötétség be, és azt kívánta, bárcsak ő is sírhatna. Mert Sabella szenvedett, míg ő azt hitte, hog y simán tovább fog tudni lépni. Mert a nag yapjának ig aza volt. Abban, hog y addig fog ja szeretni Sabellát, amíg a szívét a sajátja mellett hallja dobog ni. A szemekkel kapcsolatban is ig aza volt a nag yapának. Mert a pokoli napokban olyanokat is látott, amik nem voltak ott. A hálószobájában látta mag át, a tükröt bámulta, és Sabella nézett vissza rá. Máskor meg úg y tűnt neki, mintha Sabella nézne az ő szeméből. Eg yenesen bele a pokolba. Karja meg feszült, a lány köré fonódott. Hátradöntötte a fejét, és kényszerítette mag át, hog y a fájdalmán keresztül léleg ezzen. Hog y visszatartsa a benne lakozó szenvedést. – Sabella – suttog ta a nevet, a leveg őt a tüdejébe szíva. A lány meg moccant mellette. Aludt, érzékin, csábítón. – Hiányoztál nekem, Ír! Noah nem vett tudomást a könnycseppről, mely a szeme sarkából lehullott. Fájdalom.
Veszteség . Sabella tudta. Mélyen leg belül. Ug yan letag adta, hog y felismerte, tudta, ki ő, mert a kötődést és az esküt meg tartotta. Azzal, hog y Noah nem ment vissza hozzá, hag yta, hog y a lány a valóság és a pokol között hánykolódjon. Még mindig hozzá rag aszkodott, bár eg yedül, s a rémálmaival is eg yedül kellett felvennie a harcot. És kitartott. Ig az, ő a pokolnak mindössze csak eg y kis morzsáját látta. Noah még is azt hitte, hog y a feleség e nem elég erős ahhoz, hog y szembenézzen azzal, ami vele történt. Basszus, volt eg y olyan érzése, hog y Sabella erősebb, mint azt bárki hinné róla. Talán a szívében, a lelkében még nála is erősebb volt.
Sabella finom meleg volt. Mocorg ott az ág yban, majdnem nyög décselt a meleg ség től, amely körülvette. Noah karja Sabella köré kulcsolódott, fejét az arcán nyug tatta, pont, mint Nathan. Ez bizonyára valami férfidolog , g ondolta mag ában a lány. Nathan volt az eg yetlen férfi az életében, naná, hog y észrevette a hasonlóság ot. Noah eg yik lábát keresztüldobta rajta, Sabella feje a férfi karján nyug odott. Másik karja a derekát fog ta át, mellyel a mellkasához húzta. Sabella még akkor sem menekülhetett volna ebből a testhelyzetből, ha akart volna. Márpedig nem akart. A férfi meleg ség ében akart tobzódni. Lubickolni. Azonban valami bökdöste, piszkálta a tudatát, hog y még is fölkeljen. A férfihoz bújt, hog y ellenálljon a kísértésnek. Ott akart maradni helyben, ahol volt. Bárhog y sóvárg ott más dolg ok után, nem akarta elveszíteni a földöntúli nyug alom érzését. Aztán meg mozdult Noah keze, és az ing alá szaladt, melyet Sabella még nem vett le. A férfi meg nyomkodta a pocakját. Sabella kinyújtózott, határozottabban nekitámaszkodott a mög ötte fekvő meleg férfitestnek. Szag g atottan léleg zett, félig nyöszörg ött, félig nyög décselt. Rájött, hog y nem álmodik. Sabella g yeng e volt. Szexre éhes. Mit is mondott Kira? Ha a szexuális válság án túlesik, a többi g ondja mag ától meg fog oldódni. Ig az lehet, g ondolta Sabella. Értelmet nyert a dolog , most, hog y eg y férfi öleli, kezét pedig a bug yija alá csúsztatja. – Maradj veszteg . – Rekedt torokhang dorombolt Sabella fülébe. Hátsóját közelebb nyomta a tűzforró, kőkemény szerszámhoz. Noah meztelen volt. Valamikor az éjszaka folyamán levetkőzött, és ő is a takaró alá bújt. Sabella belereszketett a g ondolatba. Érezte mag a mög ött az erős, kemény test meztelenség ét. Szemhéja felemelkedett. Még sötét volt. A hajnal még nem világ ította be a szobát, íg y nem kellett azon töpreng enie, hog y mi létezik és mi nem. Csak éreznie kellett. Elfordította a fejét, hog y ajkát a férfi nyakához nyomhassa, közvetlenül az álla alatt. A szakálla dörzsölése erotikus és szexi volt. Nem tudta, hog y a szakáll ennyire szexi lehet.
– Csókolj meg – suttog ta a lány. Noah elcsöndesedett mellette. Keze a hasának nyomódott, a csípője felé siklott, és veszteg tartotta Sabellát. – Ne kísérts, Sabella! – hasított suttog ása a sötétség be, s a lány köré csavarodott, aki hag yta, hog y a szavak érzékeit simog assák. – Kívánlak! – Sabella a férje halála óta nem kívánt még senkit. Hát, most kívánt. Kívánt, őrült erővel, s bár tudta, hog y meg g yűlik emiatt még a baja saját mag ával, ez most nem érdekelte. Most csak a tapasztalás ing ere és a g yönyör vág ya hajtotta. Érezte a körülöttük szikrázó feszültség et, mely betöltötte, felhevítette a szoba leveg őjét. – Eng em kívánsz? – mordult rá Noah, meg fordítva a lányt, aki hirtelen szembe került a férfi tornyosuló, széles vállával. – Eng em kívánsz, Sabella? Vag y a férjedet? A lány keze felemelkedett a férfi vállához, meg tapog atta a muszklikat, belemélyesztette a körmét. – Számít az? – kérdezte, és hirtelen mind a két férfit kívánta eg yszerre. Gyűlölte ezt a zavarodottság ot, ezt az eg yensúlyvesztett állapotot, hog y nem tudta, ki felé, mi felé nyújtózik. – Számít az neked? Noah olyan sokáig hallg atott, hog y Sabella azt hitte, válaszra se méltatja. – Nekem nem számít. – Hang jába vicsorg ás veg yült. – A mag amévá teszlek, Sabella, és nekem mindeg y, kinek a nevét kiabálod közben. De ha azt hiszed, hog y én úg y dug lak majd, mint a férjed, hát keserűen csalódni fog sz. – Nem tudhatod, hog y dug ott a férjem – mondta Sabella, majd felemelte a fejét, és vég ig nyalta a férfi mellkasát. Arcát a hullámos szőrzethez dörzsölte. – Teg yél a mag adévá, Noah, úg y, ahog y te akarsz! Azt szerette volna, hog y kemény, durva dug ásban leg yen része. Érezte. Tudta, sőt már korábban is tudta. Noah nem lesz könnyű szerető, de neki nem is kellett könnyű szerető. Le akarta csillapítani azt a sötét, eszelős vág yat, ami az évek során felhalmozódott benne. A sűrű, erotikus álmokkal keveredő lidércnyomások termékét, mely a hasonló éjszakákon kínozta. Vadul, ész nélkül éhezett a szexre. Az érintésre. Sabella már belefáradt a küzdelembe. Nem akart Noah ellen harcolni. Már akkor sem akart, amikor besétált a szervizbe, és elcsábította vad arrog anciájával. Teste viszketett az érintéséért. Meg tépázott, viharvert szíve meg könnyebbülésre vág yott. Csupán eg y kicsire. Csak amíg lecsillapodik a benne ég ő felajzottság . – Sabella – suttog ta a nevét Noah, homlokával felé közelítve. – Tudod te, hog y mit kérsz? – Tég ed kívánlak. Sabella úg y érezte, hog y álmodik. Eg y másik férfit kíván, itt, az ág yában, ahol annak idején a
férjével szeretkezett. – Űzd el őket, Noah! – suttog ta kétség beesetten. – Kérlek, űzd el őket! A rémálmaimat. A vág yat. Ne kínozz tovább! Dug j meg , vag y tűnj a francba!... Noah meg csókolta. Fölé hajolt. Sabella várt, felnyílt, kétség beesett ajkai közül felröppent eg y vad, éhes kéjnyög és. Noah meg érezte a látóterébe érkező, érzékeit felfaló vág yat. Csókolt, csak akkor hag yta abba eg y-eg y másodpercre, amikor a lány ing ét és bug yiját leráng atta. Kínzóan kemény volt. Farka dühödten, elszántan meredezett, g olyói duzzadtak, készen arra, hog y Noah nag yobbat élvezzen, mint amikor a kezével könnyített mag án. Noah leveg ő után kapkodott, keze a combok közé siklott, rálelt a puha, nedves, telített, vág ytól izzó redőkre. Nedvesek voltak és forrók. Mint a méz. Közelebb tolakodott ujjával, becsusszant a duzzadt domborulatok közé. Rálelt a punci bejáratára. Feszes volt, ráfeszült az ujja heg yére, mint akkor rég en, amikor elvette Sabella szüzesség ét. Noah széttárta Sabella lábát, s közéjük emelte saját testét. Az előjáték majd később jön, fog adkozott mag ában. Mennyi év! Te jó isten, micsoda hosszú idő! Tizenkilenc hónapot töltött a drog rabság ában, s a vág yba, hog y dug jon, kis híján beleőrült. És a feleség e beállt a férfi és az eszelős vág ya közé. Szürke szemével bámulta, határozottan, epekedőn, hang ja a fejében visszhang zott, és visszatartotta. – A kurva mindenit – szakította el mag át a lány szájától. Lebámult, de alig látta Sabella arcát az őket körülvevő sötétség ben. – Tudod te, mennyire nag yon kívánlak? – Fog át csikorg atta, próbálta elfojtani a szavait. – Akkor dug j! – zihálta a lány. – Teg yél a mag adévá! Dug j meg , ahog y csak akarsz! Hog y kívánta őt Noah is! Meg rázta a fejét, majd visszahúzva a válla mög é eng edte. Vonítani tudott volna a felindulástól. A feleség ét akarta szeretni. Vég ig akarta tapog atni, kóstolni, csókolni az összes porcikáját. Összerázkódott, meg borzong ott. Iszonyatosan kemény farkának a vég ét Sabella puncijának nyílásához érintette. Felnyög ött a meleg ség től, az édes eszenciától, ami odalent fog adta. Előrenyomakodott benne. Csak eg y pillanatra, fog adkozott. Elég ideig várt, hog y újra a mag áévá teg ye. Elég ideig , hog y ismét g yönyört hozzon neki. Már akkor is ki akarta elég íteni, amikor Rick Grayson félbeszakította őket. Akkor is, amikor a szájába élvezett, aztán a lány otthag yta a vág g yal, ami majdnem elpusztította. Sabella is úg y kívánta Noah-t, ahog y ő Sabellát. Noah visszaadni készült neki önmag át, azt, ami és aki volt. Beléhatolt a szerszámával. Tenyerét a férfi mellkasára csapta, aki erre elkapta a
csuklóját, és az ág yhoz nyomta, ráborult. Noah az eksztázis kapujában volt, még csak a farka vég e lóg ott bele a g yönyörbe. – Most még mondhatsz nemet – fig yelmeztette. – Most mondd, később már nem mondhatod! Hallod, amit mondok? Sabella fölkapta a fejét, éles kis fog acskái az ajkát harapták. – Csókolj meg – súg ta durván. – Csókolj, miközben dug sz, Noah! Ezek szerint nem parancsol meg álljt? Nem fog ja úg y a nevét sikoltani, hog y közben másra g ondol? – Ó, Sabella! – recseg te Noah. – Ó, Istenem, bébi! Száját beborította a csókjaival, szabadjára eng edvén pusztító éhség ét. Már-már túl hosszú ideje nem érezte mag a alatt a feleség ét. Túl rég en nem érezte a ráfeszülő punci tüzes g yönyörét, nem hallotta a lány nyög décselését az ajkai között, nem örült a tudatnak, hog y Sabella ug yanazon kéj hullámán lovag ol, mint ő. Csípője ráng atózott, farka nyomakodott, pumpált, előrehatolt, Sabella pedig meg feszült, háta ívbe hajlott alatta. Noah ajkai felfog ták Sabella nyög éseit, nyelve betöltötte a lány száját, forg olódott benne, amíg a farka a combok közötti édes tünemény belsejében tüsténkedett. Döfködte, fúrta, és amikor nem bírta tovább a g yönyörteli kínlódást, hátravetette a fejét, eleresztette Sabella ajkát, csuklóját. Kezével elkapta a lány csípőjét, feltérdelt, Sabella fenekét a combjához emelte, és már nyomta is neki befele. Kemény, tempós ritmust diktált. Hallotta, hog y hang ok szöknek fel saját torkán, de nem zavartatta mag át miattuk. Mélyen, rekedten nyög décselt, szemét becsukva. Testén verejtékcseppek g yöng yöztek. Sabella szoros, forró puncija szinte elnyelte, ahog y a farka körül fodrozódott. Nem volt képes elszakadni tőle. Képtelen volt meg állni, lassítani, imádta a lelkét örökre elátkozó összes löketet. Íg y adta át a feleség ének a benne tomboló kéjt, az utolsó dühödt centiméterig , az utolsó g yötrő g rammig . Sabella meg feszítette az ujjait, küzdött azért, hog y valamibe meg kapaszkodhasson, mert a testét betöltő döng ő lökésektől szinte eszét vesztette. Még soha nem állt ennyire készen semmire. Nem kellett előjáték. Noah csókja, a mindent betöltő, brutálisan átütő erekció felkorbácsolta a g yönyörét. Valami sötét, csábító dolog éledezett benne, amiről nem is tudta, hog y a belsejében lakozik. Ilyenben Sabellának még nem volt része. Tiszta, kétség beesett éhség nyúzta. A leg dúsabb kivitelű kéj. A sebes löketek, melyekkel Noah döng ette, szag g atták, ég ették, villámló, láng oló
nyilakkal árasztották el érzékeit. Noah kőkeményen, könyörületet nem ismerve kúrta. Úg y kúrta, mintha az őrület szélén állna, és csak az élvezetre g ondolt, amelyet a lány mindjárt meg ad neki. S ezt csak ő adhatja meg . Senki más. Meg dug ja, összeolvad vele, amíg a lány a nevét nem sikítja. Sikít, könyörög , aztán brutális, kirobbanó hullámaival elnyeli alatta az org azmus örvénye. Elemi erejű aktus volt. Mintha a nem létező előjáték örökké tartott volna. Mintha Noah keg yetlenül lökte volna a lányt, eg yre feljebb és feljebb, míg el nem repült. Szorosan nekihomorította mag át, érezte a férfi org azmusát, amely belespriccelt. De Noah nem állt meg , csípője tovább zakatolt, éhes morg ása betöltötte a szobát. Sabella csak vonag lott alatta. – Nem elég ! – hasított a leveg őbe a férfi kiáltása. Sabella érezte, hog y Noah visszarándul, hasra fordítja, majd fölemeli mag ához. Ismét belehatolt; a lég kalapács-löketektől a lány meg hajlott, pucsított, majd hátranyúlt, és elkapta a férfi nyakát, aki erre beterítette a kezével. Teljesen. Csípőjét simog atva dug ta, aztán a hasát és a mellét dög önyözte, ujjai közé csippentette a mellbimbóját, szélesebbre tárta a combját, eg yensúlyba hozta, és úg y baszta tovább, sebes lökésekkel. Hőség úszott körülöttük, vég ig söpört rajtuk, az éjszaka meg telt kéjes nyög décselésükkel. – Olyan szűk vag y – harsant fel Noah. Meg állt, nehezen szedte a leveg őt. – Édes és szűk. Mozog j, Sabella, riszálj, mutasd, hog y kívánod! És Sabella riszált. Csípőjét mozg atta, pörg ött, meg emelkedett, visszaereszkedett. Hintázott, leveg őért kapkodott. Noah a nyakát csókolta, szakálla durván dörzsölte a bőrét. – Mondd – simog atta meg a fülét a férfi vad, pajkos lehelete. – Mit akarsz? Keze ismét meg rag adta Sabella csípőjét. – Keményen? – és belesüllyesztette a farkát, mélyen, keményen. – Lassan? – mozdult kifele belőle, majd lassú, lüktetve hömpölyg ő lökést küldött bele. Sabella tiltakozón felkiáltott. – Keményen! Keményen és g yorsan! Tudod, mit akarok! Reszketett Noah keze között, verg ődött, hog y újra org azmusa leg yen. Noah leeresztette az eg yik kezét, ujjával a csiklóját kezdte birizg álni. Sabella érezte a benne g yülemlő feszültség et. Húsába vág ott, fehéren izzó tüskékkel szurkálta, csípője ismét keményen, ütemesen ring ott. Noah lefejtette a nyakáról Sabella kezeit, kemény kezével lenyomta a vállát az ág yra, és ráfeküdt. Lökései erősödtek, g yorsultak. Összepaskolódtak a forró, izzadt testrészek, eg ybefolytak. A dug ás hang ja, Sabella nyög ései, Noah keserves kiáltásai oda vezettek, hog y amikor a Sabella elélvezett, szinte némán tört fel belőle a színtiszta, szenvedélyes g yönyör.
Torkából sóhajtás szakadt fel. Háta ívbe hajlott, szeme tág ra nyílt, kába nyöszörg és hag yta el a száját. Meg esküdött volna, hog y a lelke elszabadult a testéből, és a testetlen része találkozott a nag yszerű g yönyörűség g el. Nem sokkal később Noah meg merevedett, kemény, harsog ó kiáltással töltve be a leveg őt. Talán Sabella nevét bömbölte, talán átkozódott, amikor ismét a lányba folyatta a mag ját. A spriccelő, forró sperma elömlése ismét g yönyörhullámot vetett a lányban. Aztán csillapult a g yönyör, lassan, könnyedén, és ottmaradtak az ág yon összeg abalyodva. Noah félig a lányon, félig a lány mellett feküdt. Még mindig benne meredezett a farka. Sabella kalapáló szívvel, eltikkadtan hag yta, hog y szétcsússzon. Aztán eg yszer csak hallott valamit, amiről tudta, hog y nem hallhatta. Pedig meg esküdött volna, hog y hallotta. – Go síoraí. Szeme kinyílt. Pislog va hallg atózott, feszülten, riadtan. De nem hallotta újra. Elszállt, ahog y az álom is mindig mag ára hag yta. Reménye is hosszú-hosszú idővel azelőtt szertefoszlott már. Azonban Noah még mindig mellette volt. Kihúzta a dákóját Sabellából, karjaiba vonta a lányt. Sabella érezte, hog y a férfi lassan-lassan álomba merül. Belebámult a sötétbe, majd könnyeit visszafojtva kapaszkodott a hasán terpeszkedő kézbe. – Örökké – suttog ta. A hang ja elsodródott, túl halk volt ahhoz, hog y bárki is meg hallja. Nem létezett olyan, hog y örökké. Eg yetlen könnycseppet hullajtott csak, az is kárba ment, hiszen a könnyek nem g yóg yítanak meg semmit. Nem tisztítanak. Vég ül Sabella is álomba zuhant. Soha nem hitte volna, hog y lesz még része ilyen alvásban. Ilyesmit csak a férje karjai között élt meg , most pedig eg y másik férfi karjai között újraélhette az érzést. Mög ötte Noah mozdulatlanul, némán feküdt. Mint eg y darab fa. A hang jában lakozó szomorúság és fájdalom a g yötrődés karmait mélyesztették a lelkébe, még léleg ezni is alig tudott. Ölelte, érezte Sabellát. És rong yos, cafatos lelkének leg mélyén eg yütt sírt a lánnyal.
TIZENKETTEDIK FEJEZET – Ne hullajts több könnyet más férfiért, amikor velem vag y az ág yban! Sabella lassan elfordult a kávéskannától. Ránézett a konyhába lopózó férfira, aki túl erős, túl nag y, túl parancsoló volt neki íg y kora reg g el. Még mindig nem érte fel ésszel, hog y mibe bocsátkozott előző éjszaka. Gyorsan ki is osont zuhanyozni, nehog y meg ismétlődjön. Farmert, pólót és bakancsot vett; ig yekezett tudomást se venni sem a férfiról, sem önnön zakatoló szívéről. Történt valami előző éjszaka, amit sehog y sem tudott hova tenni. Valami, amitől elrémült, valami, ami ideg es energ iákkal töltötte be. Sabella nem tudta, mihez kezdjen ezekkel az
érzésekkel. Noah-ban is volt valami, ami tovább súlyosbította a helyzetet. Nem a parancsoló jelleg e. Hanem ahog y állt, ahog y nézett. Attól Sabella szíve elszorult, odalent pedig benedvesedett. A férfi eg yszerre feldühítette és beindította. Sabella nem érezte jónak a kombinációt. – Az én ág yam. Az én könnyem. – Eltávolodott a kávéskannától, helyet csinálva Noah-nak, aki kinyitott eg y szekrényajtót. Persze a jó ajtót nyitotta ki, hog y előhúzzon eg y kávéscsészét. – Lefekszel velem, azután meg sírsz? – horkant fel Noah. – Leg közelebb addig dug lak majd, amíg már sírni se fog sz tudni, Sabella! – Honnan tudod eg yáltalán, hog y sírtam? – nézett rá. Noah válla meg rándult, izma hullámot vetett. – Elaludtál. – Nem alszom olyan mélyen. – Kitöltötte a kávéját, aztán visszafordult Sabellához. Férfias volt és szexi, fekete haja nedvesen omlott a vállára. Szakállának és bajuszának éjfeketeség ét kihang súlyozta mély, sötétkék szeme.
Ug yanazt a ruhát viselte, mint előző nap; eg yszerre tűnt g yűröttnek és erősnek. Sabella reg g eli lelkiállapotának nem tett különösebben jót a hívog ató látvány. – Nem kell vele fog lalkoznod – vonta meg vég ül a vállát. – Most már biztosan kiürült a vénáinkból a szexuális válság . Folytathatjuk eg ymás stírölését. Te meg alhatsz a saját ág yadban. Letette a kávéscsészéjét a pultra, és elszántan nézett a férfira. Noah meg váratta a válasszal. A csészéje karimája fölött méreg ette a lányt, szürcsölte a sötét folyadékot. Szemében örvényelve pislákolt valami szikra. Nem harag udott, de nem is értett eg yet.
– Eg yéjszakás kaland volt csak? – kérdezte. Sabella a férfi hang színére ráncba húzta a homlokát. – Praktikus okokból feküdtünk le – hazudta. – Most tovább élheted az életedet, és én is tovább élhetem a sajátomét. – Tovább építheted a halott férjed síremlékét? – morog ta Noah. Majdnem fájt, ahog y mondta. Valami okból még sem fájt annyira, mint amennyire fájt volna még annak előtte, hog y Noah a műhelybe szeg ődött volna. Hova a fenébe tette Sabella az eszét? Noah még nem is volt náluk olyan rég en. Lefeküdt eg y olyan férfival, akit kevesebb, mint eg y hónapja ismert. A férjének leg alább eg y hónapba tellett, míg ág yba cipelte, és akkor még szűz volt. De ez a pasas csak beparádézott a városba a Harleyján, marconán nézett, és Sabella máris azon kapta mag át, hog y szétcincálja? A g ondolatra Sabella a fejét ing atta. – Akármit teszek, az eg yedül az én dolg om, senki másé! Úg y fog unk tenni, mintha a múlt éjszaka nem történt volna meg . Mert Sabella nem tudta hova tenni az előző éjszakát. Mert nem tudta elfojtani mag ában annak bizonyosság át, hog y valami olyan történt, ami örökre meg változtatja az életét. – Ig azán? – szürcsölt bele a kávéjába Noah. Vég ül az eg észet kiitta, miközben Sabella előtte ácsorg ott, és próbált nyug almat erőltetni mag ára. – Úg y fog sz csinálni, mintha nem élveztél volna el, még mielőtt teljesen beléd mélyesztettem volna a farkamat? Mintha nem élveztünk volna mindketten akkorát, mint még soha? Beállt a csönd. Noah betette a csészét a mosog atóba, majd karba tett kézzel nekidőlt a pultnak. Ebből a pózból nézte Sabellát némán, elg ondolkodón. – Mit bámulsz? – kérdezte vég ül Sabella, miután a feszültség úg y rájuk tekeredett, mint a hóhér kötele. Noah ajka meg rándult. – Nem lesz fog anatja, Sabella, tudod? Küzdhetsz, ahog y csak erődből telik, de nincs vég e köztünk a dolog nak. – De vég e van. Noah meg rázta a fejét. – Meg yek a lakásomba. Át kell öltöznöm. Este dolg om van, de később jövök. – Ide ug yan nem! Noah olyan pillantást vetett rá, hog y Sabella majdnem beleremeg ett. De csak majdnem. Sabella összefonta a kezét a mellén és csak nézett vissza rá komoran. Szeretett volna nem tudomást venni a férfi szemében meg csillanó pajzánság ról. Vég ül Noah elhúzta a száját, amitől Sabella orrlyuka tüzelni kezdett, felfűtötte a kihívás
izg alma. – Este találkozunk – közölte Noah. Átsietett Sabella mellett a konyhán, majd távozott. Sabella összeszorított fog g al követte. Rory az elmúlt éjjel valamikor visszavitte a kocsiját. Rory kisteherautója eltűnt, az az átokverte Noah pedig már sétált lefelé a mag aslatról a műhely felé, hosszú lábaival falván a távolság ot. Sabella bezárta az ajtót, és a kocsijába ug rott. Azonban Noah előbb ért le nála. És Rory is. Feszes mosollyal Sabella beslisszolt az irodába, mindkét ajtót finoman becsukta, és a sóg orához fordult. Rory felemelte a fejét a paksamétából, amelyet böng észett. Kék szemével zavartan tanulmányozta a lányt. Szög letes arca kisimult abbéli ig yekezetében, hog y közömbös képet vág jon. – Nem csinálod olyan jól, mint a bátyád – mondta Sabella lág yan. Emlékezete szerint Nathan mindig férfias felsőbbrendűség g el nézett rá, ha tudta róla, hog y mérg es. – Mit nem csinálok jól? – Rory meg köszörülte a torkát. Sabella az ajtónak dőlve, közelről nézte a fiatalembert. – Azt a nézést – mondta. – Azt a kihívót, hog y csak merje valaki meg kérdőjelezni, amit tettél. Nathan művészi színvonalon űzte. Neked még eg y kicsit g yakorolnod kell. Rory arcán átsuhant, hog y mulattatja a dolog . Meg vakarta az állát. Ing ének rövid ujja a bicepszére feszült. – Te mérg es vag y rám – szólt vég ül. A fönti lakásba vezető ajtóra pillantott. – Ő nem seg íthet rajtad – közölte finoman Sabella, hűvösen mosolyog va hozzá. – Tényleg azt képzeltétek ti ketten, hog y mindent rám kényszeríthettek, amit csak akartok? Kinyílt a lakáshoz vezető ajtó, és Noah lépett be rajta. Átöltözött. Ez aztán hamar ment neki. – Rory, el kell menned Odesszába azokért az alkatrészekért – szólt oda Noah Rorynak. – Még ma reg g el. Rory fölállt a székről. – Eszedbe ne jusson – fig yelmeztette Sabella nyug odtan. Rory vág ott eg y pofát, és nyelt eg yet. Sabelláról Noah-ra nézett, azután visszahanyatlott a székre. Helyes. Jó oldalra állt. – Kié ez a műhely? – kérdezte tőle Sabella. Rory ismét vakarózott, a torkát köszörülte, és úg y pillantott eg yik félről a másikra, mint az ártatlan harmadik felek szoktak. Frászt volt ő ártatlan! Ez a kettő összejátszott, Sabella tudta. – A miénk.
Sabella ráhunyorított. – Eladtad neki a részed? – kérdezte lassan, fejével Noah felé biccentve. Rory Noah-ra nézett. Noah azonban nem vette le a szemét Sabelláról. Nézésétől a lánynak ideg esen össze kellett volna zavarodnia. Rég es-rég en, a férjétől elszenvedve ug yanezt, íg y volt. – Nem – csücsörített Rory, óvatosan pislog va. Noah-ra üg yet sem vetve Sabella átsétált a szobán, tenyerét az íróasztalra támasztva lehajolt. – Ki szeretnél vásárolni? Összecsomag olok, visszameg yek Georg iába, tiéd lehet a kóceráj, nekem nem kell. Ezt akarod? Rory beijedt, meg ütközött arccal tiltakozott. – Dehog yis, Belle! Basszus, dehog y. – Hevesen rázta hozzá a fejét. Noah-ra sandított, és dühösen kérdezte: – Mi a frászt csináltál ezzel a lánnyal? – Résztulajdonosa a műhelynek ez a fickó? – csattant fel Sabella. – Nem az – cáfolt vadul Rory. – Akkor nem számít a szava, ug ye? – Ezt azért nem állítanám – rándult meg Rory. – Ug yan már, Belle, a pasas érti a dolg át! – Én talán nem? – eg yenesedett fel Sabella. Felszeg te az állát. – Hol volt ő az elmúlt hat évben? Itt volt, hog y helyrepofozza az üzletmenetet, miután Nathan elment? – Nem. Azt nem – ismerte el Rory határozottan, arckifejezése meg merevedett. – Ha ez még eg yszer előfordul, Rory, mindketten meg ütitek a bokátokat. – prüszkölt Sabella. – Többet ne csinálj ilyet. A férjem rám hag yta a vállalkozás felét. Ez azt jelenti, hog y a döntések felét én hozom. Nem pedig eg y ideg en, főleg nem eg y ilyen jöttment, aki azt hiszi, hog y csak úg y besétál ide, és mindenre ráteszi a kezét, ami Nathané volt. Világ osan beszéltem? Rory meg dörzsölte a tarkóját. – Világ osan – bólintott vég ül. Sabella üg yet sem vetett Noah-ra. Meg fordult, lerántott eg y ing et a leg közelebbi fog asról, és visszament a műhelybe. Elég edett volt, hog y leg alább ezt az akadályt eltakarította az útjából. Noah az ajtóra bámult, karba tette a kezét, és visszafordult Roryhoz. Fivérét kiverte a víz. Homlokát finom izzadtság réteg borította, kék szemében pedig őszinte félelem csillog ott. – Ki volt ez a nő? – bökött az ajtó felé Noah. Rory meg rázta a fejét. – Ug yanaz, aki majdnem három évvel ezelőtt lejött ide a műhelybe, hog y miután a férje elhag yta, rendet vág jon. Rory talpra verg ődött, és csúnya pillantást lövellt Noah-ra. – Ig aza van. Hol a tökömben voltál, amikor majdnem meg halt odabenn, és majdnem mindent elvesztett, ami fontos volt számára? El akarod vég ezni a piszkos melót? Csináld eg yedül. – Előrántotta a kulcsot a zsebéből, és az ajtó felé indult. – És ne menj hozzá közel, ha kedves az életed. Aki utoljára felbosszantotta, annak majdnem eg y csavarkulcsot vág ott a koponyájába. Szerintem tég ed már
nem fog elhibázni. A helyében én nem hibáználak el. Noah csak lesett, ahog y az öccse kiviharzott a másik ajtón. Eg yik ajtóról a másikra nézett, majd meg látta az ablakon át, hog y Toby James közeledik a parkoló felől, s a homlokát ráncolja Roryra. Noah az íróasztalra dőlt, ahog y Toby az irodába lépett mög ötte. – Még mindig mindenkit felmérg esít? – mordult rá a fiú, mintha ez Noah alapvető tulajdonság a lenne. Noah hűvösen nézett vissza rá. – Nag yszerű – motyog ta Toby, meg rázta a fejét, és az íróasztal mög é ment. – Arrébb vinné a seg g ét? Nekem dolg oznom kell ennél az asztalnál! Noah g yilkos pillantást lövellt Tobyra, hog y a fiú holtra sápadt tőle. Valakit leg alább még meg tud itt félemlíteni, g ondolta mag ában. – Na, jó, akkor ne. – Toby leült, elővett eg y számlalistát az íróasztalfiókból, majd bekapcsolta a számítóg épet. Noah vég ül meg mozdult. Kinyitotta a g arázskaput, és észrevette a feleség e térdeit eg y autó alól előkandikálni. Hímtag ja kőkemény lett szemvillantás alatt. Mintha nem lett volna eleve is kőkemény. Sabella a lábát a kis g örg ős kocsi mellett kétoldalt szétterpesztette. Akármit is csinált a kocsi alatt, a házasság uk folyamán nem csinálta. Hová lett a feleség e? És miért tesz úg y ez a nő, mintha ő volna az, amitől vadul pumpál az ereiben a vér? Dühös volt, felajzott és kíváncsi. És baromi elszánt. Ma este ismét lekapja a feleség ét a tíz körméről. Vég ül levette a szemét a kocsi alól kivillanó, farmerba bújtatott térdekről. A műhely vég ében meg pillantotta Nyikolaj Steele-t. Vag yishog y Nicolas Steele-t. A kétméteres orosz fölpillantott a motorból, amit bütykölt, jég hideg , kék szemével Noah-ra nézett. Alig észrevehetően felé biccentett. Noah állkapcsa meg feszült. Ma este még dolg oznia kell, mielőtt újra Sabellába kóstolhat. Viszont, ha kész lesz, Sabella meg emleg eti! A nap vég eztével bezárták a műhelyt, Noah pedig készült a hetenként esedékes kiruccanására. De Sabellát nem tudta kiverni a fejéből. Hog y lehurrog ta őt és Roryt! Nem sikoltozott, nem üvöltözött. Nem sírt. Csak közölte a hideg tényeket és a szándékait. Amennyiben Rory még eg yszer a dolg aiba avatkozik, áteng edi neki a boltot. És valóban, ahog y mondta, az ő keze nyomán menekült meg a g arázs a csődtől. Sabella volt az utolsó személy, akiről Noah azt g ondolhatta, hog y elviszi a g arázst. Túl szép
volt hozzá a haja, melyet ezek szerint festett. Hog y nem vette észre, hog y festi a haját? Még mindig elbájolta a lány haja: sötétszőke tincsei a copfja mellett a vállára lóg tak. Már nem manikűröztette a körmét, pedikűrre se járt. Noah elismerte, hog y ezt eg y kicsit hiányolja, mert tetszett neki annak idején, hog y a „nőcis” feleség e mindent meg tehetett annak érdekében, hog y nőies maradhasson. De most kiderült, hog y Sabella nem annyira lányos, bizonyos tulajdonság ait háttérbe szorította. Ettől Noah részint dühös volt, részint viszont elhatározta, hog y mindent kiderít Sabelláról, amit eddig nem tudott róla. Ahog y a füstös, g yéren meg világ ított kocsmában ült, és olyan emberekkel beszélg etett, akikkel nem akart, arcára a barátság os szerelő mosolyát erőltetve, még mindig nem tudott napirendre térni Sabella sziklaszilárd tekintetén. Tiszta, élénk elszántság volt Sabella arcán. Nem mutatta ki a dühét, Noah és Rory még se hitték eg y percre sem, hog y Sabella viccelt. Véresen komoly volt. Bizony, eladná a részét és elköltözne. Gerinc. Volt benne g erinc. Ezt az arcát vajon miért nem mutatta felé soha? Miért rejteg ette önmag át? Talán ug yanazon okból, amiért mag a sem mutog atta a sötétebbik felét, g ondolta mag ában fintorog va Noah. Úg y tűnt, hog y a kezdeti, viharos években mindketten titkolóztak eg ymás előtt. Mindössze két évet töltöttek eg yütt. Az kevés idő. Kevés idő ahhoz, hog y két ember ig azán meg ismerje eg ymást. – Tudod, a Feketeg allérosok, azok aztán nem szeretik, ha ideg enek kérdezősködnek felőlük – mondta eg y városon kívüli rancsról idevetődött nyug díjas napszámos Noah-nak. Eg y sör mellett ücsörög tek a kocsma vég ében. Jesse Bairnes-t Noah jól ismerte: a nag yapjának volt jó barátja, Noah emlékezett rá. – Sok embert nem kedvelnek – állította Noah. – Különösen azokat nem állhatják, akik különböznek tőlük – mondta Jesse, s lehalkította hang ját. – Van eg y barátom, aki teljesen ír származású. A fia meg járta a poklot. – Jesse meg csóválta hozzá a fejét. A poklot? Grant Malone? – Hog yhog y? – kérdezte Noah. Jesse komoran rázta ráncos fejét. – Elvesztette az eg ész pereputtyát – mondta sóhajtva. – Az utolsó szög ig . A milícia őt csak azért hag yja békén, mert nem pattog , csak a ranccsal törődik. Meg ölni már úg yse volna haszna. Most már nem nyúlhatnak hozzá, nem maradt nekik mivel kínozni. – Az öreg vállat vont. – Nag y kár érte.
Noah belenézett a sörébe. Jesse biztosan nem a Malonékról beszélt. – Honnan van hozzá hatalmuk, hog y ilyesmiket teg yenek? – dünnyög te. – Nem hallottam róluk sokat, pedig bejártam már Texas minden zeg zug át. – A mindenit, hiszen itt élt, itt dolg ozott, itt szeretett, hog y lehet, hog y nem tudott róluk? – Tartják a szájukat – vont vállat Jesse. – Paranoiásan őrzik a titkaikat. Csak a fiatal zöldfülűek beszélnek. De ahog y másznak föl a rang létrán, elnémulnak. Mert aki pofázik, azt nem viszik embervadászatra. Hallottam, hog y ilyesmivel is fog lalkoznak. – Jesse odafordult Noah-hoz, fakó, barna szemével komoran nézett. – Már évek óta vadászg atnak, és senkit nem érdekelt, míg nem pár FBI-ost is meg öltek. Hát nem szég yen? Noah bólintott. – De, baromira szég yen. Meg itta a sörét, befejezte a társalg ást Jesse-szel, és kiment a kocsmából. A helyi lebujban töltött estéi eg yre mélyebb belelátást eng edtek neki a változásokba, amelyek a szülővárosával történtek. Pontosabban szólva, az évtizedes földalatti intrikák kezdtek vég re a felszínre bukni. Most már szinte biztos volt abban, hog y a Feketeg alléros Milícia tag létszáma viszonylag kicsi, leg alábbis itt, ezért nehéz lesz kiszűrni, hog y ki van benne. Vag y pedig jobban rejtőzködnek, mint hitte volna. Ig az, a Mike Conrad irodájába tett kiruccanása óta eg y tag kilétéről leg alább már biztosat tudott. Fekete maszk a tag oknak, fekete sál az áldozatoknak. Hog y a francba nem vette észre, hog y mi folyik a szülővárosában? A Milícia nem volt új keletű szervezet, hanem bizony már évtizedek óta épült és terjeszkedett. És ami még helyénvalóbb kérdés: hog y nem vette észre Mike Conradon, hog y milyen ember valójában? Hiszen évekig voltak barátság ban. Meg bízott benne. Eg yütt nevettek, eg yütt ittak, nem g yanított semmit. Ha valaki azt mondta volna neki akkor, hog y Mike feketeg alléros, Noah kinevette volna az illetőt. Bizony, a Milícia nem volt új dolog . Az áldóját, nyug aton reng eteg milícia létezett, de azok közül csak néhány fog lalkozott olyasmivel, mint ezek. Késő esti embervadászatokkal, ahol illeg ális bevándorlókat öldöstek. Meg azzal, hog y törvényes betelepülőket raboltak el, hog y a nemzeti park kanyonjaiban meg kínozzák, meg erőszakolják és meg öljék őket. A tevékenység i körükbe emberiség elleni vétkek tartoztak. Amikor Noah a kocsmából kijött, majdnem meg torpant. Ahog y kilépett a fülledt, késő nyári forróság ba, érezte, hog y a bőre bizsereg . Majdnem elvig yorodott. A benne fortyog ó dühöt talán most sikerülhet levezetnie. Valakiknek nyilván nem tetszett, hog y hetek óta kérdezősködött. Vag y nem tetszettek nekik
azok a fig urák, akikkel Noah beszélg etett. Nem feszült meg , nem készítette nyíltan a testét az összecsapásra. Tudta, honnan fog nak érkezni, testének pórusai szinte beszívták a veszély molekuláit a parkolóból. Le akarják lőni, vag y csoportban támadnak rá? Pisztollyal vag y késsel? Nem érezte, hog y lőfeg yvert fog nak rá, vag yis nincs náluk pisztoly. Ha lőfeg yvert fog nának rá, azt naná, hog y meg érezte volna. Ez az érzés Fuentesnél elég maradandóan beléivódott. Dieg o Fuentes szeretett játszani a fog lyaival. Arcába nyomták a pisztolyt, a g olyó centiméterekkel a feje mellett fúródott a falba, odaláncolták és bekötötték a szemét, hog y ne tehessen semmit. Ig en, Noah jól tudta, ha feg yvert fog tak rá. Ahog y az erőszak szag át is ismerte. Ő pedig eg yre közeledett hozzá. Már várta a sötét alakot, aki rávetette mag át. Kése alig horzsolta a bicepszét. Kihasználva a támadó lendületét, félrerántotta, eltörte a karját, és elvette tőle a kést. Noah hag yta a fickót a földön heverni, a kés peng éje a csuklójához szorult, ahog y várta a többieket. Árnyak ug ráltak elő a sötétség ből. Fekete maszkosok, késekkel, pisztolya eg yiknek sem volt. – Takarodj a városból, Blake – dörrent rá eg y reszelős hang a sötétség ből, míg eg y fél tucat maszkos fig ura g yűrűbe fog ta. – Hát, nem is tudom – szólt vontatottan Noah. – Nekem tetszik ez a városka. Sok errefelé az izg alom. Szerintem maradok még eg y kicsit. Hag yta, hog y körülveg yék. Érezte a benne kering ő vért, betöltötte a hideg , kemény halálosság . Soha többet nem fog ják el, soha! És nem is g yőzhetik le. Dieg o Fuentes nem tudta őt meg törni, úg yhog y pár hazai termésű terrorista sem fog hatott ki rajta. – Ha itt maradsz, az káros lehet az eg észség edre – ug atta neki eg y másik orrhang on. – Dumálni jöttetek, fiúk, vag y meg táncoltatni? – vig yorg ott rájuk Noah. – Az esélyeink majdnem eg yenlőek. Játsszunk! – Hatan eg y ellen – nevetett valamelyikük. – Túlerőben vag yunk, köcsög ! Noah-nak kacag nia kellett. Ezeknek fog almuk sem volt róla, hog y micsoda eg y pusztítóval állnak szemben. Ő viszont tisztában volt vele, hiszen évek óta g yilkolt már. – Akkor g yerünk, kapjatok el! – hívog atta őket a kezével integ etve. – Ha tudtok! Jól harcoltak. A dulakodás, az élethalálharc felkorbácsolta Noah adrenalinszintjét: ő éjjelnappal készen állt az ilyesmire. Érezte az adrenalin-löketet, s ez erőt adott neki, amint az ellenfelei közeledtek. Az acél acélba vág ott. Noah lábsöprést alkalmazott az első támadón, félreug rott és várta a másodikat. Nem ölt meg senkit. Nem akarta, hog y meg haljanak. Azt akarta, hog y életben maradjanak és vérezzenek. Tudni akarta, hog y kit kövessen, kit g yanúsítson: a kötéseket,
sérüléseket nem lehet elrejteni. Tanúkat akart hag yni mag a mög ött, hog y meg emleg essék, kinek is futottak bele az öklébe. Meg mártotta a kését az eg yik combjában, elvette a kését, és vég ig vág ott vele eg y másik támadó hasán. Itt-ott meg vág ta őket, élvezte a húsba harapó acél, a hörg ések, a fájdalmas kiáltások és a recseg ő csontok hang ját. Számuk hatról kettőre apadt. A vér szag ától vig yorog va odaszólt a felé mozduló rosszfiúnak. – Még mindig nem adjátok fel? – kérdezte a másikat. Sötét szemeibe bámulva ig yekezte meg jeg yezni az arcélét a sötét sztreccsanyag ból készült maszk alatt. – Gyerünk, seg g fej! Én eg ész éjjel vag dalkozhatok! Be is bizonyította az állítását. Eg y alkart meg vág ott, a másik lábán átmetszette a farmeranyag ot a kés, mély barázdát szántva a fickó combjába. A rohadék hátba akarta támadni, alattomosan felé rúg ott. Noah elvette a kését és a vállába mártotta. – Ez fájni fog – kuncog ta, majd hátraug rott, és nézte, ahog y a banda eloldalog . Az utolsó pisztolyt rántott. Noah pörög ve felug rott, és hasba rúg ta a szemétládát, csuklóját pedig addig csavarta, míg a földre nem ejtette a pisztolyt. Vesén ütötte és torkon könyökölte, hog y csak úg y nyekkent. Barmok. Előbb kellett volna lövöldözniük. A g ég én könyökölést eg y g yomorszájütés követte, amitől a pasas összeesett, majd a farkát behúzva rohant a kis barátai után. Eg y reflektor világ ított a szemébe. Fölemelte a kavicsok közül a pisztolyt, majd talpra ug rott. Noah a parkolóban álló járművek mög é állt, onnan fig yelte, ahog y a kisteherautó csikorog va elmenekül újsütetű pajtásaival. Mélyen beszívta a leveg őt, meg feszítette a vállát. Tudta, hog y a saját fájdalmai is hamarosan jelentkeznek. Ő sem úszta meg a balhét karcolás nélkül. Érezte, hog y a vér átitatja a vállát, karját és oldalát. Azok a kések borotvaélesek voltak, nem lehetett mindeg yiket elkerülni. Ennek g ondolatára elvig yorodott, majd a farmernadrág jának zsebéből előhalászta a Harley kulcsát. A motort átnézve hamar ráakadt a kis készülékre, ami a benzinszivattyút volt hivatott láng ra lobbantani. Elevenen meg ég ett volna, ha az a kis ketyere működésbe lép. Az eg yik nyereg táskát felnyitotta, és beletette a kütyüt a pisztollyal eg yütt. Újra átnézte a motort, aztán észrevette, hog y Nicolas alakja bontakozik ki a kocsma mög ötti félhomályból. Eg y hosszú, sokatmondó pillanatra Noah szemébe nézett. A nag ydarab orosz nyilván vég ig nézte a küzdelmet. Fürg én vég ig mérte Noah-t. – Te vérzel. Elvig yelek? – kérdezte halkan, Noah felé közeledve.
– Jól vag yok. Nik biccentett, majd visszament nég ykerék-meg hajtású pickupjához. Jelen pillanatban nem mutathatták még , hog y ismerik eg ymást. Ha látta volna, hog y Noah vesztésre áll, Nik is bekapcsolódott volna a harcba. Addig nem. Noah nyereg be szállt, ráadta a g yújtást, sebesség be kapcsolt, és visszaporzott a lakására. Érezte mag án a patakzó vért, mely lassan átitatta a ruháit; a lelke mélyén már bánta, hog y leg alább eg yet nem küldött a mocsadékok közül a másvilág ra. Tekintettel arra, hog y eg y príma kis prog ramja úszott el miattuk. Még pedig az, hog y meg látog assa a feleség ét. Ez a terv kútba esett, ami rettentően dühítette. Ug yanis lehet, hog y Sabellát nem zavarja a vér, csakhog y óhatatlanul kérdezősködne. Márpedig válaszra Noah-tól eg yelőre nem számíthat.
TIZENHARMADIK FEJEZET Sabella csak várt. Nézte az ablakot, vacsora közben türelmesen hallg atózott, és mikor meg hallotta a szerelőműhely mög é behúzódó Harley dorombolását, éktelen dühbe g urult. Már elmúlt éjfél. Föl-alá járkált a nappaliban, az ablakoknál meg -meg állva. Lenézett a műhely fölötti lakásra. Nem volt felkapcsolva eg y villany sem. Miféle férfi az, aki nem g yújt villanyt, amikor hazaér? A férjét kivéve. Nathannak se volt szükség e fényre. Sabella ideg es volt, de nem tudta mag ának meg mag yarázni az okát. Minél tovább nézte a lakást, annál inkább eltöltötte a vág y, hog y odamenjen. A szexuális válság nak vég e, mondta mag ának. Már lefeküdtek, szóval minden rendben. Csak
az volt a baj, hog y még sem volt rendben semmi. És ez már nem a szexről szólt. Hanem a fejében lüktetett valami, hog y lemenjen a férfihoz, hog y meg nézze, mi van vele. A mindenség it, hiszen a pasas már harmincon felül volt, tudott az vig yázni mag ára! Harmincnég y éves volt. Sabella kezét a hasához nyomta, amit ujjatlan póló borított. A pasas ug yanannyi idős volt, mint a férje. Meg rázta a fejét. Nem meg y el a lakásba, hog y meg int szexeljen azzal a férfival, mondta mag ának. Fölvette a cipőjét, és bekötötte. Kulcsát előszedte a retiküljéből, elment hazulról. Percekkel később már le is parkolta aprócska kocsiját a műhely mög ött. Kezében a g arázs fölötti lakás kulcsát szorong atta. Nem kellene rátörnie, g ondolta, még akkor is, amikor a lépcsőfordulóba ért. Lehet, hog y odavitte valami barátját. Lehet, hog y elfog lalt. Zuhanyozik. Vag y valami hasonló. Még is belenyomta a kulcsot a zárba, belépett, és
mire nyikkanhatott volna, valami elemi erő berántotta, és a falhoz szorította. Becsapódott mög ötte az ajtó. Veszélyes, feszült pillanat volt. A nyakára fonódó kéz Noah kemény marka volt, teng erészkék szemében csaknem lázas, rag adozó, intenzív fény izzott. – Szeretsz veszélyesen élni? – kérdezte Sabellát a férfi lág yan. Arcával nag yon közel jött, majdnem meztelen, kőkemény teste a lányéhoz simult. – Én nem szentség teleníthetem meg a sérthetetlen hitvesi ág yadat, te viszont akkor sétálsz be ide, amikor csak akarsz? Hang ja szinte hasog atott. Sabella ideg ein g ereblyézett, olyan ing erületeteket váltván ki, hog y a lány hátán futkározni kezdett a hideg . Felnézett rá a sötétség en keresztül.
Noah karja lesiklott Sabella torkáról, de nem eng edte el a faltól. Meg fog ta csípőjét, és mag ához rántotta, hog y Sabella csak úg y nyekkent. Noah nem csak majdnem volt meztelen. Teljesen pucéran állt ott. És állt a farka is. Teljes hosszában kimerevedett hímtag ja Sabella alhasának döfődött, miközben szemével hevülten nézeg ette a lányt. – Beszélnünk kell – Sabella keze a vállának nyomódott, és eg y másodperccel később már ag yába hasított, hog y mi történt a férfival. Érezte, hog y amikor Noah vállát meg nyomta, a férfi enyhén összerándult, mintha érzékeny lenne az izma. Nedves volt, minden bizonnyal akkor lépett ki a zuhany alól. Sabella kitapintotta rajta a vizet és valami síkosat is, talán a szappan maradékát. Haja lucskosan lesimult, arckifejezésének nyerseség e átütött a félhomályon. – Meg sérültél! – Sabella már a férfi másik vállát fog ta. – Noah, mi történt? – Még nem – mordult rá Noah. – Hog y érted azt, hog y még … – Nem. Noah a csókjával belefojtotta a szót. Ajka rátapadt, befedte, szívog atta, aztán eg y mély, férfias kéjnyög és röppent fel torka mélyéről. Ajkát szétnyitotta, és a lány alsó ajkait kezdte csókolg atni, játékos nyelvével nyalog atni. Sabellának minden erejével kellett koncentrálnia, hog y léleg ezzen. Hog y léleg ezzen, ne kóstolg assa, ne vibráljon a szájában az a forró, éhes nyelv. Sabella szívverése felg yorsult. – Noah, jól vag y? – Később. – A férfi ajkai lég mentesen lezárták Sabella száját, nyelve belecsusszant, éhesen, hevesen, követelőzőn beleette mag át. Sabella nyöszörg ött a g yönyörtől. Hazudott mag ának. Tudta, hog y íg y volt. Nem azért jött le, hog y Noah-val közöljön valamit, hanem ezért. – Nézze meg az ember, milyen a ruhád? – morrant föl Noah, ajkával Sabella állkapcsát, arcát harapdálva. – Eg észen rövid kis nadrág . – Keze lecsúszott Sabella hasán, és meg markolta combja forró közét a selymes sztreccsanyag on keresztül. – Feszes kis póló. – A lányon nem volt melltartó. Néha ilyen ruhákban aludt. Vékony, kényelmes cuccokban. Sőt, most eg yenesen túl vékonynak találta a nadrág ot, mert szinte eszét vesztette a szeméremdombjára simuló tenyér forróság ától. Noah tenyere forg ott, nyomakodott. – Meg sérültél – nyög te Sabella. – Mi történt? – Semmi.
– Noah… – Istenem, ig en, mondd még íg y a nevem! – kaffog ta Noah. – Mondd, hog y kívánsz, Sabella! Hevesen, vadul, újra meg újra! Amikor majd benned leszek, szétfeszítem édes, forró kis puncikádat! Sabellának elállt a léleg zete. Vért érzett a kezén, farkát pedig már csak vékony ruharéteg ek választották el tőle. – Noah, hag yd abba! Te vérzel? – Sabella úg y vélte, érzi a vér szag át. – Nem. Hig g y nekem. Csak eg y kis karcolás. – Fog aival a lány arcán leg elészett, Sabella belereszketett, mintha kis elektromos szikrák ing erelték volna kívül-belül. – Miféle karcolás? – nyöszörög te vissza. – Majd bekötözheted. – A férfi hang ja lüktetett, bemélyült, keményebb lett. – Később. – Noah – sóhajtotta a nevet Sabella, míg Noah elhúzta a kezét, de csak hog y a bug yija alá férkőzzön, hog y a markát teletöltse a meg duzzadt, nedves husival. – Benedvesedtél, Sabella! – Ujjai belecsúsztak a vág atba, beletapicskoltak a lucsokba, ami ott felg yűlt. – Mondd, hog y kívánsz! Kérd, hog y basszalak meg ! Sabella leveg őért kapkodott. A konyha falához nyomódva másra sem tudott g ondolni, csak arra, hog y a férfi belehatoljon és körbeveg ye. – Azt akarom, hog y a farkam meg int a szádba vedd! Sabella meg ütközött a durva, pajzán szavakon. – Meg int nézni akarlak, ahog y szopsz, ahog y a farkam vég e a szádba mélyed. Olyan fantasztikus volt nézni, ahog y beleélveztem a szádba. Láttam, hog y élvezed. Ujjával belebökött. Az eg yetlen ujj mélyre szaladt, érzékeny ideg vég ződésekre tapintott, tenyerének alsó része pedig a csiklót masszírozta. Sabella remeg ett. Noah meg sérült, vérzett. Inkább azzal kellett volna fog lalatoskodnia, hog y leállítsa a férfit, és meg nézze, mi a baja. Ehelyett csak az ujjazásra tudott fig yelni. Szemét becsukta, és szélesebbre tárta a combját, ajkát reszketeg kiáltás hag yta el. Noah az ujjával szinte az eszét vette. Lassan és mélyre siklott, ujja heg ye eg észen leg belül simog atta, míg meg találta azt a bizonyos pontot. Ott kezdte masszírozni. – Noah! Ez olyan jó! – Hozzádörzsölte a fejét a falhoz, térde elg yeng ült. – Olyan jó! – Olyan kibaszott jó – pontosított Noah. – Nedves vag y, és szorítod az ujjamat, Sabella. Elélvezel nekem, bébi? Nem akarod azokat az édes kis hang okat újra kiadni a torkodon, amely, mint a futótűz borzong atta az érzékeimet, amikor elélveztél nekem? Nem akarsz nekem elélvezni, bébi? Az ujjaimra? Meg veszek, hog y belekóstolhassak az édes kis puncikádba! Ó te jó ég . Nem kéne íg y beszélnie. Sabella érezte, hog y tovább nedvesedik, eláztatja Noah
ujjait. Csípőjével mozg olódott, meg lovag olta a simog ató ujjat. – Ez az, jó kislány vag y! – kiáltott Noah. – Dug d meg mag ad az ujjammal, Sabella! Had érezzem, hog y ráélvezel! Sabella nyöszörg ött. Ez olyan perverz volt. Olyan heves. Nem csinált még ilyet, férfiajak neki még nem suttog ott ilyesmit. – Mondd – hajolt a férfi a füléhez. – Beszélj, bébi! Mondd, hog y kívánod! Kérd, hog y ujjazzalak, akkor még eg y ujjal meg toldom! Két ujjamat nyomom beléd. Szeretnéd? Nem akarsz értem ég ni? Ezt most nem g ondolta komolyan? Ug ye nem? – El tudnék íg y élvezni – harapott a lány fülébe Noah. Hozzányomta a farkát, hog y Sabella majd’ elolvadt. – Csak az kéne, hog y halljam az édes kis hang odat, ahog y beszélsz hozzám közben! Noah meg nyalta a füle mög ötti érzékeny bőrfelületet, majd a fog ával is vég ig simította. – Ez őrület! – nyög décselte. – Mondd, hog y vadító – követelte zihálva, az éjszaka csendjét felverve. – Jaj, Noah, nag yon vadító! – Sabella beszéd közben már érezte, hog y érzékeny belső izmai ráfonódnak a férfi ujjára, érezte a méhét ing erlő lökéseket. Noah közelebb nyomult, ujját még beljebb tolta Sabellába, keményen, könyörtelenül ujjazta. – Ne hag yd abba! – Sabella sikítani akart, de csak eg y rekedt kiáltásra futotta. Noah meg int mélyre tolta az ujját, majd meg állt. – Mondd, hog y ujjazzalak! – Meg harapta a lány nyakát, mire az behomorított. – Mondd, hog y két ujjamat akarod! Mondd, hog y láng ra akarsz lobbanni, Sabella! – Ujjazz! – vakkantott Sabella, érezvén a benne feltámadó hevületet. – Lécci, Noah, most! – Még ! – Mondta nyersen Noah, a durva parancs Sabella érzékeibe hasított. – Mondd még , Sabella! Sabella felkiáltott. Ez nag yon perverz volt. Túl vad, túl szexi. – Két ujjal! – liheg te. – Noah, lécci, csináld két ujjal! Noah ujja visszarándult, és kettővel folytatta. Két ujj nyomult a lányba, amitől még jobban szétfeszült, izmai dolg oztak, érzékenyebbek lettek. Sabella felkiáltott, hüvelye jó adag nedvet bocsátott a lassan, könnyedén mozg ó ujjakra. – El akarok élvezni – suttog ta. – Hadd élvezzek el, Noah! Noah nyög ött, morg ott. Mélyen, keményen belenyomta az ujját, úg yhog y Sabella majdnem fölért a csúcsra. De csak majdnem. – Vedd le a pólód! – Noah visszahúzódott, hog y a lány épp, hog y láthatta szemében a vad csillanást. – Vedd le! Látni akarom a mellbimbóidat!
– Noah! – Édes, kemény, rózsaszín bimbócskákat akarok látni! Szopog atni akarom őket! Vedd le azt a kurva pólót! – utasította kemény hang on, Sabellát elandalította a belőle áradó szex éhség , erei, puncija sisterg ett. Reszketett, meg tépázott, nyög ésnek is beillő sóhajokkal meg rag adta a póló alsó szeg élyét. Lehúzta mag áról a ruhadarabot, és a földre ejtette. – Hag yd a kezed a mag asban – parancsolta Noah, amikor Sabella le akarta ereszteni a karját. – Eg ész a mag asban! – Eg yik kezével elkapta a lány csuklóját, és a falhoz szorította. – Ez az, kislány! Úg y, ni! – Noah tekintete a mellbimbókat g usztálta. Sabella esküdni mert volna, hog y a férfi már hozzájuk is ért. – Miért csinálod te ezt? – nyög décselte. – Mert fel akarlak falni elevenen. Meg akarom kóstolni azt a nedvet, amivel az ujjam eláztattad. Ki akarom enni belőled, Sabella. A nyelvemmel kinyalni. Sabella meg vonag lott a g yönyörűség től. – És amikor befejezem, azt akarom, hog y te is bekapd nekem. A g yönyörű szádba fog om süllyeszteni a faszom, és addig fog om baszni a szád, míg az utolsó cseppig le nem meg y a torkodon, ami bennem van. – Ujjait mozg atta, a nedves ciróg atás hang ja meg töltötte Sabella fülét, felkorbácsolta az érzékeit. – Akarod, bébi? – Ig en! Ig en!!! – Akarta. Nag yon, de nag yon akarta. Érezte, ahog y a bug yija a csípőjén meg lazul, mikor Noah lehajolt hozzá. Behajlított térddel a szájába kapta a pazar, kemény mellbimbókat, míg az ujjával tovább simog atta odalent. Sabella térde remeg ett az extrém kéjtől. Nag yon akarta, hog y a férfi benne leg yen, betöltse teljesen. Noah ajkát akarta a puncijára, hog y aztán ő szopja le. Minden malacság ot akart, amit csak Noah a fülébe sug dosott. Sabella összerándult, ahog y Noah falta az epekedő mellbimbót. Elektromos kisülések cikáztak keresztül az ideg rendszerén. Meg emelkedett, kétség beesetten, többre áhítozva. Noah elveszett az érzékiség birodalmában. A sok erőszak, az adrenalin tette ezt vele. Az elmúlt években a felg yóg yulás mag a volt a pokol. Amíg felépült, ag yát szinte szétég ette a kéjvág y, ami olyan erős volt, olyan pusztító, hog y akárhányszor verte ki a farkát, nem seg ített. Ettől többször félig meg őrült. Sabella. Sabella van a karjai közt. Felajzottan, és a piszkos kis titkait suttog ja a fülébe. Követeli, hog y a mag áévá teg ye. Hog y mindazt a perverz disznóság ot meg teg ye, ami a fejében volt azóta, hog y Dieg o telepumpálta a testét afrodiziákummal. Hát most itt volt vele a lány, aki érte ég ett. Láng olva. Minden kontrollt levetkőzve. Két ujja
nyomult Sabella forró puncijába, érezte rajtuk keresztül testének lázas hevét, amint a kemény bimbókat szívog atta. Sabellának hozzá képest mindene picike volt. Édes, dimbes-dombos, filig rán, és a vasakarata csak még kanosabbá tette a férfit. – Noah, meg ölsz! – nyög te a fülébe a lány, forró leheletével meg perzselve. – Halálra kínzol! Csak még eg y kicsit. Noah morog va szívta a mellbimbót, nyalog atta. Többet akart hallani. Sabella kéjtől elcsukló, parancsoló, nyers hang ját akarta hallani. – Mondd, hog yan teg yelek a mag amévá! – szólt a mellének domborulatát harapdáló férfi. – Mondd, hog yan akarod! Sabella összerezzent, majdnem elájult, ahog y a nedveivel elárasztotta a férfi kezét. – Keményen! – zihálta. – Nag yon keményen! Most! Dug j meg most! – A falnak döntve? Itt? – Jaj, atyám! Tökmindeg y! – nyivákolta. – Bassz meg ! Gyerünk már! Most! – Elég g é felizg ultál már? – kérdezte Noah Sabella vállát csókolg atva, harapdálva. – Nem látom, hog y elég tüzes volnál! Noah-nak több kellett. Szavakat akart hallani. Eddig sose akart ilyesmit, de most ig en. Azt akarta, hog y Sabella úg y felizg uljon, hog y meg feledkezzen mag áról, elfelejtse, hog y mennyire szerette. Hiszen már beleszokott a sötét, nyers kéjsóvárság ba, amellyel most majdnem felfalta partnerét. – Már felizg ultam – nyöszörg ött Sabella. – Mondd, mennyire vag y tüzes! – Noah a szabad kezét Sabella csípőjére kulcsolta, s az asztalra emelte a lányt. Sabella meg riadt, amikor a meztelen hátsója az asztalt érte, de Noah, üg yet sem vetve rá, a combja közé térdelt. – Még nem vag y elég g é fölizg ulva. Na, hadd seg ítsek a bajon! Ajkait a meg duzzadt redőkre helyezte. A farka tövét meg kellett szorítania, hog y ne élvezzen el. A lány le fog ja szopni! Már szinte érezte, makkja, heréi csaknem felrobbantak tőle. Nag yon édes volt a nedve. Sabella combjai feltárultak, ahog y Noah a nyakába vette az eg yik pici lábat. A fényviszonyok az asztalnál javultak ug yan, de Sabella még mindig nem látta, milyen sérüléseket szenvedett Noah. Néhány seb elég mély volt ahhoz, hog y összevarrják. Majd a központban bestoppolják, g ondolta mag ában Noah. Már ott kellett volna lennie. Ehelyett a feleség e puncijába merült; ám minden percét vég telenül élvezte. Nyalog atta, lefetyelte a kis dombocskát. Annyira édes volt, az íztől a férfi eg észen meg vadult. Belebökött az örvénylő nyílásba, érezte a szorítását. Sabella felnyög ött, hátradőlt, hog y jobban hozzáférjen a g yönyörhöz, amely olyan füg g ővé tette, mint akármilyen kábítószer.
Ó basszus! Örökké nyalni akarta. Érzékeivel bele akart merülni az ízes-édes puhaság ba, érezni akarta hozzá a lány tiszta, nőies illatát. Őt akarta reg g elire, ebédre, vacsorára, uzsonnára, étkezések közti nassolásra. – Beszélj hozzám! – A szavak keményen, brutálisan szakadtak el az ajkától. Nyelvét a borsónyi csiklóra helyezte. – Mondd, hog y szereted! Mondd, hog y faljalak fel! Mondd, hog y nyaljalak örökké! Már nem tudott sokáig várni. Muszáj volt szóra bírnia a lányt. Álmodozott, fantáziált. – Noah, nyald a csiklómat! – nyög te. – Forg asd rajta a nyelvedet! Ó Ig en! Ig en. Tetszett ez neki! Ahog y a nyelvét forg atta a csiklóján. Meg is adta neki. Eg yik kezével fog ta a combját, még jobban széttárta, és meg adta neki, amit kért. Noah a farkát morzsolg atta, vad, g yötrődő kiáltás harsant fel a torkából, Sabella csípője pedig ráng atózott, felívelt. Ismét Noah nevét kiáltotta. – Noah! Ig en! Íg y! – Hang ja cérnavékony volt. – Ó Istenem! Mindjárt elélvezek! – Még nem! – Noah visszahúzódott, Sabella pedig majdnem fölsikoltott. Kezével belekapott a férfi hajába, ráakaszkodott, és visszahúzta a forró, nedves puncijához. Nag yon rá volt éhezve Noah ajkaira és nyelvére. – Nyald a puncim! – Sabella elveszett a g yönyörben, Noah pedig beleásta a nyelvét, meg dug ta vele, ízlelg ette a lányból áradó édes nedvet. Bazmeg ! Ha íg y halad a dolog , g ondolta Noah, még a kezébe durran el a farka. Nem akart íg y elélvezni. Hanem Sabella puncijában, messze mélyen. Olyan mélyen, ahog y arra férfi csak képes lehet, betöltve, hog y szinte nyomot hag yjon. Meg akarta bélyeg ezni Sabellát a spermájával. Annyira mélyen akart belenyomulni, hog y a lány soha ne felejtse el, ki is birtokolja a testét. Soha. Azonban először ki kellett tépnie a nyelvét a puncijából. Édes, keg yes mennyország az az íz! Vadítón bizserg ette a nyelvét az élettel teli folyadék. Nem akart leállni. – Add meg nekem, Noah! – Sabella hang ja Noah érzékeibe vág ott. – Bazmeg , add meg nekem most, Noah! Tölts be a farkaddal! Sikoltozni akarok tőled! Istenem, sikoltozni fog ok tőled, csak dug j meg most! Noah talpra ug rott. Még mindig a farkát markolta, még mindig betöltötte a lány íze, heve. És előrehajolt. Nézte a lány szemét, nézte az arcát. Hozzádörzsölte makkját Sabella csiklójához és nézte, ahog y zihál, nézte, ahog y a kezével leszorítja a hasát. Majd lehajolt, hog y farkát a punci bejáratához illessze. Ekkor Sabella kecses ujjai a saját csiklójára kúsztak. Szég yenlősen. Habozva. Házasság uk alatt a férfi sohasem eng edte, hog y Sabella az aktus alatt mag ához nyúljon.
Teljes felelősség et vállalt a g yönyöréért és a sajátjáért is. Azonban Sabella most nem várt, a látványtól Noah kis híján elélvezett. Pedig még csak a farka leg vég e ért a lányba, és még is. Sabella ujját nézte, ahog y beljebb merészkedett. Farka tövét kellett szorítania, hog y már a koponyájában dübörg ő eszelős org azmusnak elejét veg ye. – Csináld! – Mondta vad, vastag hang on. – Ujjazd mag ad! Mutasd, mit szeretsz, bébi! Basszus! Olyan keményen és mélyen meg baszlak, hog y soha többet nem tag adsz meg ! Hallasz, Sabella? Soha többet! Aznap reg g el meg tag adta. Kilökte az ág yából, letag adta azt, ami köztük volt. Hog y miért, az nem számított. Noah tudta, hog y meg téveszti a lányt. Hazudott neki, és nem tisztázta mag át, képtelen volt rá. Még sem fog ja hag yni, hog y Sabella még eg yszer meg tag adja. Meg rag adta Sabella csípőjét. Nézte azokat a csinos ujjakat. Atyaisten, milyen kecsesek, karcsúak, ahog y a szeméremdombot borító fürtökre tekerednek, és jobban széthúzzák a puncit! Noah tűzben ég ett. Farka láng olt, ami felemésztette. A punciba nyomult, összeszorította a fog át, elfintorodott a teljes g yönyörtől. Ennél jobban nem érezhette Sabellát. Beledöfte a farkát, majd rövid, erős löketekkel dolg ozni kezdte. Sabella ujja közben a csiklója körül körözött, nedves és fényes lett a nedvektől. Noah hasa beg örcsölt. Golyói úg y feszültek, hog y majdnem szenvedett. – Simog asd! – vicsorg ott a férfi. – Ujjazd a csiklódat, Sabella! Nem bírom sokáig ! Ó, basszus! – Mélyen, tövig belenyomta a szerszámát, érezte, hog y Sabella reszkető izmai markolásszák, szorítják. Nem tudott leállni. Szorosan tartotta, érezte, hog y a lány lába a csípőjére fonódik, sarka az ülepébe döf. Dug ni kezdte. Keményen, mélyen. Sabella az ő nevét kiáltotta. Az ő nevét. Nem a férje nevét. A jóisten irg almazzon neki, miért is nem ment hozzá vissza? Hog y bírta ki e nélkül a nő nélkül annyi éven át? Eg y napig se szabadott volna halog atnia. – Gyerünk! – üvöltötte, alig bírván visszatartani a szavakat, amelyek elárulták volna, hog y kicsoda. Micsoda. – Gyerünk, bazmeg ! Fog adj be! Fog adj be eg észen! Sabella ívbe hajlott, rag adozó puncija szorosan markolta Noah farkát, míg úg y érezte, a belseje is kirobban. Sabella azonosult az érzékeivel. Ő mag a volt a meg testesült érzékiség . Tiszta, elektromos, semmi más, csak anyag talan, g yönyörfog yasztó energ ia. Szinte szétesett Noah karjai között. Meg halt és újjászületett. A nevét kiáltotta, és érezte a g yönyört. Amelyet, meg esküdött volna, hog y nem érezhetett még eg yszer. Csak eg y férfival. Eg y szívvel. De most érezte, hog y ismét benne lüktet, és átáramlik Noah-ba. Benne is dobog eg y kicsit, majd visszafolyik. Noah mag ja belespriccelt, mélyen, forrón elöntötte, és eg g yé vált vele.
Sabella vonag lott, hemperg őzött, meg hajlott az extrém org azmustól, mely átjárta, míg vég ül visszahanyatlott az asztalra. Izzadtság tól nedves teste túl fáradt volt ahhoz, hog y Noah seg ítség e nélkül mozog jon, léleg ezzen, eg yáltalán létezzen. De Noah farka még mindig keményen meredezett. Sabella kinyitotta a szemét. Noah fölemelte, elemi erővel feszítve benne maradt. Keresztülcipelte a sötét lakáson, be az épület vég ében elhelyezkedő tág as hálószobába. Visszafektette az ág yba, és újra mozog ni kezdett benne. Kék szemei olyan komorak voltak, hog y fájt beléjük nézni. Keze kemény volt, hang jának reszelősség e, durvaság a pedig majdnem új g yönyörrel szaporította Sabella elérzékenyített testét. – Kívánlak – rázta meg a fejét a férfi. – Még ennél is jobban. Örökké. Sabella lerázta mag áról a g ondolatot. Semmi nem tartott örökké, csakis a férje iránti szerelme, melytől meg fosztották. Semmi sem tarthatott örökké. De ahog y múlt az éjszaka, majd eljött a hajnal, úg y tetszett, mintha örökké tartott volna. És amikor az izzadság tól csatakos férfi vég re melléomlott, és a keblére vonta, léleg zése pedig eg yenletessé vált, ahog y kimerülten álomba szenderült, Sabella úg y vélte, hog y Noah talán eg y kicsit még iscsak olyan, mint az ő Nathanja.
TIZENNEGYEDIK FEJEZET Sabella rettentő mérg es volt másnap reg g el, miután hazatért, lezuhanyozott és felöltözött. Karcolás, mondta neki Noah teg nap éjjel. Nem sérült meg , mondta, kutya baja. Több volt az, mint eg y nyavalyás karcolás. Rajtakapta, amikor arra ébredt, hog y meg próbálja bekötni mag át. Azt hitte, elbújhat előle! A felsőtestén három, hosszú vág ás húzódott vég ig . Eg y a bicepszén, eg y a hasán, eg y pedig a csípőjén, és mindhárom mély volt. Elég mély ahhoz, hog y Sabella orvoshoz zavarja. Noah ezt meg tag adta. Amikor elszántan leszög ezte, hog y a saját szakállára cselekszik, Sabella eg y pillanatra meg esküdött, hog y ug yanazt a pillantást, ug yanazt az arckifejezést, ug yanazt a testtartást látja, mint a férjén, amikor az dühös volt, és dacosan szembeszeg ült vele.
Ijesztő volt ezt látni és felismerni. Sabella néha ezekből az apró jelekből ig yekezett Noah-t azzá a férfivá változtatni, akit elvesztett, csakis azért, hog y vele szemben a vág yait és mindent elsöprő étvág yát ig azolni tudja. Persze Noah nem sietett közölni, hol szedte be a sebeket, se azt, hog y eg yáltalán mi történt vele. „Nézeteltérés” – mondta. Sabella annyira dühös volt, hog y g yalog ment a műhelybe, nem kocsival. Kellően le akarta hűteni a kedélyeit. Ahog y a g arázsba lépett, Noah éppen elfordult a nyitott ajtótól, és beletörölte a kezét eg y rong yba. Toby g yalog közeledett az utca másik oldala felől. Időnként Toby g yalog járt munkába. Azt mondta, formában tartja. A lány nézte, hog y Noah meg indul a repedezett aszfalton a benzinkút előtt, hunyorítva, feszes testtel. Sabella meg torpant, körülnézett, hog y vajon mit vett észre a férfi, de nem látott semmit. Meg rázta a fejét, és még eg yet lépett. Toby akkor ért az utcasarokra. Lelépett a járdaszeg élyről,
hog y keresztülvág jon a széles kocsiúton. Ekkor hallotta, hog y eg y autó motorja felbőg . Eg y lapos, g yors, sötétített ablakú fekete kocsi csikorog va kivág ott a parkolóból, és Toby felé hajtott. – Toby! – sikított Sabella, ahog y az autó a srác felé dübörg ött. Toby a hang ra döbbenten felkapta a fejét, majd szembefordult a feléje szág uldó kocsival. Sabella rohant, de tudta, hog y nem érhet oda időben. Látta biztosan, hog y a sofőr el akarja g ázolni a fiút. Sabella még a kocsibeálló vég éig sem juthat, Toby pedig nem érhet át a járdára, mire a katasztrófa bekövetkezik. Mintha lassított felvételben látta volna, ahog y Toby összerándul, és futni próbál. A kocsi
követte, eg yenesen felé tartott. Sabella sikított, és ig yekezett fokozni az iramot. Ahog y lesütött rá a reg g eli nap, félelem és harag járta át a testét. Ezt nem eng edhette! Nem hag yhatta, hog y még valakit elrag adjanak tőle, olyat, aki számára fontos. Toby még g yerek volt csak, g yerek! Ahog y elborzadva ismét Toby nevét kiáltotta, Noah átnyarg alt az úton másodpercekkel, Úristen, másodpercekkel a kocsi előtt! Izmos, erős karja Toby vékony derekára fonódott, és a fiúval eg yütt átlendült az út másik oldalára. Vég ig bukfenceztek a járdán, be a vízmosásba. Az autó abroncsa csupán eg y másodperccel később ütődött az útpadkának, majd a kocsi továbbhajtott. A nag ydarab, tejföl szőke óriás, akit Rory a kirúg ott szerelő helyére vett föl, eg y szemvillanás alatt átrohant a túloldalra. Beug rott a vízmosásba, mire Sabella átért. Noah! Atyaisten, Úristen, Noah! Biztosan eg yben maradt. Hiszen látta. Nem látta, ahog y belebucskáztak abba a vízmosásba, mielőtt a kocsi kereke a járdának csapódott? Észre sem vette, hog y Noah nevét sikoltja. Hátulról elkapta valaki, és visszatartotta. A szerelők rohantak a hasadékhoz. – Noah! – sikított zokog va, és az őt visszatartó karba kapaszkodott. – Noah! – Sabella! Állj le, elég ! – Rory meg rázta. Hang ja ércesebb volt, mint valaha, kezével durván ráng atta, miközben csúnyán nézett rá. – Eng edj el! – Ökleit meg lóbálta, az eg yikkel állkapcson találta Roryt, hátralökte, eltépte mag át tőle, és a szurdok felé viharzott. Toby kába fejjel ült, de Noah nem mozdult. Karjából vér szivárg ott, derekánál, combjánál bepirosította az ing ét. Nik, a nag ydarab szerelő fölé hajolt. Durva kezeivel pofozg atta. – Ne érj hozzá! – taszította meg Sabella az óriást, aki a lökéstől elvesztette az eg yensúlyát. – Hívjatok mentőt! – süvöltötte a körben álló embereinek. Úg y bámultak rá, mintha eszét vesztette volna. – Gyorsan, vag y eg ytől-eg yig mindenkit kirúg ok! Kezével vég ig simította Noah testét. Fellebbentette az ing et, és látta, hog y a teg nap este szerzett hasi- és oldalsebei szivárog tak. Farmerét átitatta a vér. Sok vért vesztett, különösen a lábából. Bassza meg . Bassza meg ! Sabella tudta, hog y súlyosabb volt a dolog , mint amilyennek Noah reg g el beállította. Vég ig tudta. Sabella letépte mag áról az ing et, a varrásnál fölhasog atta, majd a pamutvászonnal beborította Noah derekát. Jól rászorította a kötést. Az ing másik felét a szőke óriás kezébe nyomta, aki hűvös, vizenyős kék szemével bámult rá. Ajkát szétnyitotta, mintha mondani akart volna valamit. – A vállát! Vag y menj az útból, csinálom én! Nik Noah vállára szorította a rong yot, miközben meg vizsg álta a testet. Karját, bordáit, a
combját. Úg y tűnt, nem törött csontja. Sabella a körülöttük álló emberekre nézett. – Mentőt! – Nem kell mentő! Noah hang jára Sabella feje meg pördült. Belsejében fortyog ott a düh, ahog y Noah kábán pislog ott rá. – Jól vag yok. – Meg rázta a fejét és elnézett Nik mellett. – Felírtátok a rendszámát? – Nem volt a kocsin rendszámtábla – dörmög te az óriás. – Ha a nő meg eng edi, hog y felnyaláboljalak, elviszlek mag amhoz. Összefoltozunk, ha nem akarsz kórházba menni. – Azt már nem, kórházba meg y és kész – szög ezte le Sabella harag osan. Szeméből dühvel keveredett fájdalom és félelem villant elő. – Kórházról szó sem lehet, Sabella.– Noah feltápászkodott. – Hol van Toby? Tobynak nem esett baja. Még mindig a hasadékban ült, és a sokktól csak körbe-körbe tudott nézelődni. – Haver! Valami kurva el akart eng em g ázolni! – jelentette ki. – Inkább valami suttyó – motyog ta Noah. Felkászálódott, szemét mindvég ig Sabellán tartva. A férfi szemei lázasan csillog tak. Valami nem teljesen természetes láng olt bennük, amitől Sabella szólni sem tudott. A szerelők Noah köré sereg lettek. – Gyere ide – Noah kinyújtotta a kezét Sabella felé, szemével is mag ához parancsolva. – Gyere ide, Sabella! A lány lassan odament hozzá, és a szemét, csakis a szemét fürkészte. Noah átölelte a karjával, s mag ához húzta. Ha Nik nem támog atta volna őket, mindketten visszazuhannak a porba. Noah Sabella füléhez közelítette a száját. – Maradj nyug ton. Idefig yelj. Nem kell mentő, nem kell kórház. Semmi körülmények között ne hag yd, hog y az emberek azt hig g yék, hog y nem vag yok tökéletes formában. Ne vesszünk rajta össze, bébi! Majd később meg beszéljük. Sabella a reszelős hang tól összeborzong ott, de bólintott. Noah-nak nem kellett kórház, nem kellett orvos. Tudnia kellett, miért nem. – Menjünk! – Rory az eg yik oldalról, Nik a másikról támog atta. Sabella úg y érezte mag át, mintha összetörték volna, ahog y Noah-t átkísérte a túloldalra. A férfi karja rettentő szorosan fog ta a derekát. Sabella elámult rajta, hog y Noah mennyire nincs tisztában a saját erejével. – Leg alább hozzám el kell vinnünk – csökönyösködött Nik. – Van eg y haverom, az majd összeölt, ha ennyire nem akarsz orvoshoz menni. Noah meg rázta a fejét. – Vig yetek a lakásomra! – Majd én fölviszem – mordult Nik Sabellára. Sziszeg ő hang ját csak ő és Rory hallotta. – Már útban a seg ítség . Rory, te maradj itt lent, tartsd a frontot. Beszélj a seriffel, tudod, hog y ki fog
jönni! Mi a frász folyt itt? Mi közös volt Noah-ban és Nikben a kocsikon kívül? És a veszélyes szemeken kívül? Hátravonszolták Noah-t a hátsó lépcsőhöz. Sabellát meg rémítette, hog y a férfi mennyire elg yeng ült. Kezét összevérezte, érezte a fémes szag ot. Nik szinte eg ymag a cipelte fel Noah-t a lépcsőn. – A kulcsot – parancsolta Nik. Sabella Noah zsebébe túrt, hog y a kulcsot előveg ye. Közben majdnem felsikoltott, mert a zseb bélésének átellenes oldalán rátapintott Noah kőkemény farkára. Mikor a kulcsot előhúzta, ismét ránézett a férfira. Szeme olyan tüzes, élénk, buja volt, még ha a teste el is g yeng ült. Nem a sötét szemeket látta, a teng erészkéket, amit már meg szokott. Noah szemei most kivilág osodtak, majdnem zafírkékek lettek. Majdnem. Úristen. Sabella majdnem-ír szemeket látott. Vég ül rászorította mag át, hog y a tekintetét elfordítsa, fog ta a kulcsot, és kinyitotta vele az ajtó zárját. Be is lépett volna, ha Noah vissza nem rántja. Az ajtó előtti korlátnak dőlve Noah intett Niknek, hog y menjenek be a lakásba. Nik becsusszant, mozdulata Sabellát rag adozó vadállatra emlékeztette. Dokumentumfilmekben is látott ilyesmit, amikor szövetség i vag y katonai üg ynökök hatoltak be ismeretlen területre. Valamilyen szinten üg ynökök voltak ők is. Sabella nem volt hülye: eg y SEAL feleség e volt, az isten szerelmére. Honnan veszik ezek, hog y nem fig yelt a férjére? A férje még otthon is óvatos volt, átkutatta a házat, ellenőrizte az ajtókat-ablakokat, szeme mindig keménység et, körültekintést sug árzott ilyenkor, amíg meg nem g yőződött a felől, hog y teljes biztonság ban van. Sabella ilyen alkalmakkor mindig a nappaliban ücsörg ött, és a körmét reszelg ette, vag y leg alábbis úg y tett. Mindig több fig yelmet szentelt a férfinak, akit szeretett, mint a körmeinek. Része volt ez a házasság uknak. Ezt akkor is el kellett fog adnia, ha feszes, kemény testére vág yódott, amely olyan volt, mint a rag adozóké, veszélyes. – Vig yük be – jelent meg Nik, nem több, mint eg y perccel később az ajtóban. Seg ített Noahnak meg állni a lábán. Bevonszolták a lakásba és a hálószobába vitték. Amikor Sabella a lepedőt lehúzta, ijedten hátratántorodott. Minden merő vér volt. Merő vér. Ez a vér mind éjszaka folyt ki Noah-ból. Meg fordult, és vég ig nézett Noah-n. Nik az ág yra fektette, behajlította a térdét és kifűzte, majd levette róla a bakancsot. – Menj a nappaliba – Noah éhes, vad tekintettel nézett rá. – Menj már, Sabella!
– Miért nem mondtad? – suttog ta a lány rekedten. – Miért nem mondtad, hog y ilyen erősen vérzel? Nik felnézett a lányra, majd visszafordult az ág yhoz. – Mennyi vér volt rajtad szétmázolva, mikor fölkeltél? – kérdezte. – Lemostam róla, míg aludt – csattant fel Noah, és még mindig vadul meredt Sabellára. – Menj a nappaliba, ne messzebb! Azonnal! Sabella meg rázta a fejét. Ahelyett, hog y kiment volna, lehúzta Noah-ról a pólót. A férfi kinyúlt, és elkapta a lány csuklóját. – Emlékszel, mi történt teg nap éjjel? Sabella némán nézett rá. Hevesen léleg zett, szíve zakatolt a félelemtől. – Újra meg fog történni. És leszarom, hog y ki fig yel! Társaság unk lesz. Szólj Niknek, ha hallod, hog y az ajtóhoz jönnek. Ne nyiss ajtót, érted, amit mondok? – Nyug i, Noah – dünnyög te Nik óvatosan, ag g odalmaskodón. – Válaszolj, Sabella!– mordult föl Noah. – Értetted, amit mondtam? Sabella meg próbálta kitépni a csuklóját, de a férfinak acélos szorítása volt. – Sabella!– Ahog y a nevet kiejtette, az parancsnak is beillett volna. Elszántság a úg y hatott, mint eg y múltból érkezett pofon. – Meg értetted? – A nappaliban fog ok várni – suttog ta rekedten Sabella.– Ha valakit hallok odakint, szólok Niknek. Noah tovább nézte a lányt. Szeme mintha olvadt, kék tűz lett volna. Vég ül bólintott, és útjára eng edte Sabellát. Eg yenként lefejtette róla az ujjait. Ahog y a csuklója meg szabadult, Sabella hátralépett, és lassan kivonult a hálószobából. Átsétált az előtéren, és némán meg állt a konyhában. Eg y SEAL-teng erész özveg ye volt. Ismerte szinte az összes vég rehajtó szerv üg ynökeit. Apja az atlantai rendőrség en dolg ozott, mint nyomozó. Tudta jól, milyenek a hasonló férfiak. Tudta, hog y mozog nak, hog y néznek ki, azt is tudta, mikor hazudnak neki. Nag yot nyelt, és körbenézett a nappaliban. Félhomály volt. A füg g önyöket Noah behúzta, az ablakokat rendesen bezárta. Vajon melyik kormányüg ynökség nek dolg ozhattak? Sabella ag ya járt, mint a motolla, majd remeg ve a díványra hemperedett. Talán határőrök? Nem, a határőröknek nincs ilyen kemény tekintete. Csak azokra a halálesetekre tudott g ondolni, amelyek a parkban történtek, nag yjából az elmúlt évben. Illeg ális bevándorlókat vadásztak le a sötétben. És ott volt az a lány, aki eltűnt a főiskoláról eg y pár hónappal azelőtt. Az a szép lány, valami Lisa? Toby eg yik barátja volt. FBI? Esetleg CIA. CIA-üg ynöknek nag yon is lehet ilyen acélos, merev tekintete, hiszen azoknak minden szava parancs. De SEAL is lehet.
Vég ig borzong ott a háta. A SEAL-ek pont íg y viselkednek! Azonban SEAL-ek nem nyomoznának Texasban. Hiszen ők harci osztag , nem nyomozó. Noah mindenesetre hasonlított hozzájuk. Valami üg ynöknek kellett lennie. Talán eg ykori SEAL? Eg y SEAL, aki pont olyan mag as, mint a férje, pont annyi idős, mint amennyi a férje lenne, pont úg y öleli, mint Nathan, és percekkel azelőtt a szeme is ug yanolyan zafíros tűzben izzott, mint Nathané? Hiszen a férje szeme is ug yanolyan színű volt. Sabella meg csóválta a fejét. Atyaúristen, annyira meg kavarodott, hog y azonosítja Noah-t Nathannal? Csak hog y ig azolja a vonzalmát, ig azolja bujaság át? Arra pedig nincs mentség . A két férfi között tudta, hog y fennállt bizonyos felületes hasonlóság . Ezt még Duncan is kiszúrta. De ez a férfi nem lehetett azonos Nathannal. Nathan meg halt. A férfi, akit szeretett, elment. Vag y még sem? Érezte a rátelepedő feszültség et, ahog y kétség beesve meg próbálta felderíteni a különbség eket Nathan és Noah között. Noah keményvonalas volt az ág yban, Nathan mindig szelíden szerette. De mindig érezte benne a vadság ot, tudta, hog y több van benne. Noah nem rejteg ette mag át. Sabella a körmét kezdte rág ni. Az ő Nathanján nem volt ennyi sebhely. Hang ja pedig éneklő volt, lírai, tiszta, mély, mellyel az érzékeit simog atta. Nathan ug yanúg y forg atta a csavarkulcsot, mint Noah. És rág ózott munka közben. Összerázkódott, és a hasára szorította a kezét. Az a férfi odabent nem a férje volt, mert az ő férje nem hag yta volna mag ára hat évig . Nem hag yta volna eg yedül, hog y g yászolja. Azt nem tette volna. Noah üg ynök volt, aki olykor Nathanra hasonlított, g yőzködte mag át Sabella. Talán ug yanazt a kiképzést kapta. De vajon mit keresett Alpine-ban? A Milícia! Azt sutyorog ták az emberek, hog y a Feketeg alléros Milícia áll a parkban elkövetett g yilkosság ok mög ött. Illeg ális bevándorlókat vadásztak le. Már évek óta pletykáltak róla. Vag y ez, vag y kábítószer állhatott a háttérben. Viszont az ő szerelőműhelyében nem voltak drog ok, arról g ondoskodott. Összedörzsölte a kezét, mielőtt az arcát letörölte volna: észrevette, hog y még mindig könnyek csorog tak a szeméből. A konyhakredenchez ment konyharuháért, hog y meg mossa vele az arcát. Amikor a leg fölsőt kiemelte, látta, hog y valami nem stimmel. A konyharuhák alatt valami kidudorodás volt. A rong yokat félrelökve előbukkant eg y pisztoly. Eg y Glock. Ismerte a típust, a modellt. Ug yanaz volt, amit a férje is a leg jobban kedvelt. Ug yanoda is volt eldug va. Micsoda? Netán tanítják, hog y hova rejtsék a harcosok a stukkert? Nathan sosem sejtette, hog y Sabella két éves házasság uk alatt vég ig tudta, hol rejtette el a
feg yvereket. A lány sosem ért hozzájuk, nem is tett róluk említést, de azt tudta, merre találja őket. A ház összes rejtekhelyét kiismerte, ahol Nathan a dug i stukkereit tárolta. Arra is emlékezett, hog y a lakásban pontosan hol voltak feg yverek eldug va. A konyhakredenc is ilyen hely volt. Szép lassan visszatolta a fiókot, majd a konyharuhára a mosog atónál hideg vizet folyatott. Nem állt szándékában átkutatni az eg ész lakást. Még nem. Érezte, hog y lassacskán elönti belülről a pánik. Leveg őt is alig kapott. Ki lehet az a férfi, aki mindjárt elvérzik a hálószobában? Ismerte Nathant? Őt vajon lenyomozta? Ezért jött a műhelyébe, ezért uralta el az életét? Valahog y ő is részesévé vált valaminek? Történt valami a szervizben? Arcára borította a törölközőt, és leküzdötte a késztetést, hog y elfusson, elbújjon. Életében csak eg yszer bujkált, a pokol első három évében, amikor a fájdalom és a rémálmok átjárták lelkének összes bug yrát. Amikor ezek enyhültek annyira, hog y eg yáltalán létezni tudjon, felkelt az ág yból, és küzdött azért, hog y visszatérhessen az élők soraiba. És miért? Hog y eg y másik férfi, eg y újabb adrenalinfüg g ő besétáljon az életébe, és meg próbálja tönkretenni! Felkapta a fejét, amikor járműveket hallott a műhely mög é érkezni. Már a hálószoba felé indult, amikor Nik kijött onnan, elkapta a kezét, és visszahúzta a nappaliba. – Maradj itt! – tátog ta oda feszült, marcona arccal. Teste meg feszült, amikor az ajtóhoz lépett, és fölrántotta. Sabella hátralépett, nézte a szobába özönlő embereket. Mindennap meg álltak náluk tankolni. A nevüket nem tudta, de baromira nem úg y néztek ki, mint máskor. Keményen, laposan bámultak. Két ideg en is volt köztük, hátul pedig Ian Richards és feleség e, Kira zárta a sort. Sabella majdnem nevetett. Kis híján előtört belőle a hisztéria, amikor meg látta Kira eg yütt érző, meg értő arcát. Szóval Ian Richards is benne volt az üg yben, feleség estül. Sabellának tudnia kellett, miért.
Nem is volt olyan vészes. Noah meg markolta a szíjakat, melyeket Nik az ág ytámlára erősített, összeszorította a fog át, és tűrte, hog y Micah összevarrja a sebét. Vére az ereit ég ette, majd a hímtag jába ömölve kang örcsöt okozott. Az a kibaszott kurvapor! Az a köcsög Dieg o Fuentes! A szemétláda még mindig víg an él és vig yorog , mert a nemzetbiztonság védelme alatt áll. Noah pedig a saját vérében és izzadtság ában fetreng ve kínlódott, hog y ép elmével meg ússza. Orvosai fig yelmeztették, hog y mivel annyi időn át tömték a szerrel, a drog bizonyos hatásai
élete vég éig elkísérhetik. Nyomokban még mindig a szervezetében volt a kábítószer. Hatása elsősorban az adrenalinos élmények után jelentkezett; és Noah előző napja elég izg almasan alakult. A láz csak súlyosbította a helyzetet. Testén a vág ások mélyebbek voltak, mint g ondolta, a vérzés pedig hol csillapodott, hol felerősödött. Valahog y tompítania kellett az ag yát elöntő kéjvág yat. Nem akarta, hog y Sabella ebben az állapotban lássa. Hiszen úg y feküdt itt, mint eg y állat, aki másra se vág yik, csak a szexre. Kemény, g yors, éltető szexre. Már a felcserek összes g yóg ykészítményét mag ába tömte: antibiotikumokat, fájdalomcsillapítókat, vág ylankasztókat. A teng erészetnél a dokik mindent összekészítettek neki előző éjjel. De nem seg ített rajta a sok orvosság . – Nem kellett volna idejönnötök – ripakodott rá az izraeli Moszadosra, illetve ex-Moszadosra. Halott volt ő is. Mindannyian kibaszottul halottak voltak már. – Jordan adta a parancsot – szólt Micah halkan. – Travis kocsiján jöttünk. A szervizt nem fig yelik. Travis leellenőrizte. Nem is fig yelmeztettek, csak az a kocsmai verekedésed volt teg nap este. Beinjekcióztad mag ad utána? Noah bólintott. – Mindet felhasználtam teg nap este. Nem sokat seg ített. – Nag yobb dózis kell. Ian nemsokára hoz még . Teg nap éjjel jött a repülő az új készletekkel. – Észre fog ják venni, amikor elmentek! – csattant fel Noah. – Nem bízom itt az összes szerelőben. Sabella pedig kérdezősködni fog . – Rorynak sasszeme van. Jordan elsőnek őt értesítette. Jordan mindenkit fig yel, a fiút teljesen beavatta. Neked pedig eleve javasolták, hog y az akció kényes természetéről szólj Ms. Malonénak. Részleg es tájékoztatásra jog osultnak ítélték, szóval csakis a te makacsság odnak köszönhető, ha berág . A te bajod. Most pedig fejezd be az ag g ályoskodást. Olyan vag y, mint az anyukám! – Csessz meg ! – Ha lány lennél, nag yfiú! – dörmög te. – Selymes bőröcskét szívesen simog atnék, de a te kicserzett irhádra, kösz szépen, nem vág yom! – Te rohadék! – röhög ött kehesen Noah. – Aha, aki mondja! – törte Micah vig yorog va kerékbe a texasi akcentust. Noah a párnába fúrta a fejét, ahog y a heréjébe hasított a kéjvág y. Meg esküdött volna, hog y Sabella illatát érzi. Szinte bepörg ött, annyira akart dug ni. A láz és az adrenalin, mely rövid időn belül kétszer is fejbe vág ta, túl sok volt neki. Azt hitte, ha meg sérül, mindig lesz ideje feltankolni g yóg yszerekből. Ezek szerint rosszul hitte. – Az orvosság aid Iannél vannak, Noah – mondta neki Micah halkan. – A fájdalmaidra nem tudunk most mit adni, tudod jól, milyen hatástalan az a szar. De a dokik most
összekotyvasztottak valami új szart. Nag yon mag abiztosan állították, hog y az majd elmulasztja a kang örcsödet és a fájdalmadat is. Noah meg rázta a fejét. – Nem kell nekem több narkó. – Előbb-utóbb majd csak jobban lesz, g ondolta, alábbhag y az eg ész, és akkor majd majdnem teljesen normális életet élhet. Már éppen elég ideje küzdött a drog okkal. Most már meg lesz nélkülük. Teg nap éjjelig leg alábbis íg y vélte. – Valamit kell csinálnunk a lázaddal, Noah – fig yelmeztette Micah, fekete szemében ag g odalommal. – Antibiotikum van benne és fájdalomcsillapítók. Ug yanaz a híg fos, amit akkor kaptál, amikor három hónappal ezelőtt meg lőttek. Jobb lett tőle kicsit. Most is adj neki esélyt, rendben? Ig azából semmi sem enyhített Noah fájdalmán. Az a szar, amellyel az orvosok tömték, meg óvták a bedilizéstől, de az étvág ya nem lankadt. Tüzesen, vérfag yasztón sóvárg ott az asszonya után. Nem akármilyen asszony után. Az ő asszonya után. A feleség e után. Ahog y a verejtéket kipislog ta a szeméből, ellazította a kezét a bőrszíjon, és ig yekezett leküzdeni az őrületet. Az őrület vasmarokkal szorong atta hónapokig , miután kiszabadították. A folytonos, ég ető, eszelős kanosság átkozott eg y kór, mely átég ette Noah ideg rendszerét. Neki csak Sabella kellett. Ha most mag ára hag ynák vele, túlélné. Hadd üdítse fel az ő kis feleség e, mint eg y nyári zápor. Artikulálatlan hörg és tört föl a torkából, ha rág ondolt. Olyan szűk és forró, ahog y rátapad, mindent kiszív belőle, ami csak benne van! – Ott van Ian – mondta Nik, és az ajtóból visszament a lakásba, ahol Sabella volt. Noah-ban felláng olt a g yilkos féltékenység . Mindig meg kellett vele küzdenie. Sabellának nem mutatta, eltitkolta előtte, de mint eg y üvöltő vadállat, úg y érezte mag át belül, valahányszor Sabella karnyújtásnyi közelség be került eg y másik férfihoz. És most Nik volt vele a szomszéd szobában. Nag ydarab, szőke, kétség telen, hog y Noah-nál g yeng édebb. Noah biztosra vette, hog y ő nem dug előjáték nélkül. És ha éppen azon volna, hog y elvérezzen, nem ültetné a feleség ét az asztalra, mással se törődve, csak azzal, hog y a nő combja közé temesse az arcát. – Ejha! Maradj veszteg , Noah! – Micah visszanyomta az ág yra, mert felült. – Ha elszakítod az öltéseimet, felrúg lak ám! Ez kicsit lehűtötte Noah kedélyeit. Dörmög ve felnevetett. Amikor az orvosok nem adtak neki fájdalomcsillapítót, Noah pedig nem feküdt ki a fájdalomtól, mindig Micah nyug tatta meg . Nem tudni, hog yan, de valahog y mindig kenterbe verte az orvosokat, és csak a sötétség maradt utána. A fájdalom elszállt.
Most nem eng edhette meg mag ának, hog y elájuljon. Sabella veszélyben lehetett. Ha Tobyra lecsaptak, akkor eg ész biztosan Sabellára is veszély leselkedett. Csak idő kérdése volt. A rohadt életbe, még iscsak távol kellett volna maradnia tőle! – Hog y van? – lépett a szobába Ian. Hang ja nyers volt, majdnem olyan durva, mint Noah-é. Noah felnézett a barátjára. Amikor tízévesek voltak, akkor fig yelt fel Noah Ian sikoltozására az apja tanyáját övező sivatag ban. Kizavarta az apját az ág yból, és addig kiabált és nyag g atózott, amíg Grant Malone ki nem ment vele. Amikor Ianre rátaláltak, éppen haldokló anyját dédelg ette. Olyan feldúltan üvöltözött, hog y mire Noah-ék odaértek, tönkrementek a hang szálai. Attól az éjszakától kezdve elválaszthatatlan barátok lettek. Barátság uk azután is kitartott, hog y Noah meg tudta: Ian apja nem más, mint Dieg o Fuentes. Pedig Dieg o Fuentes kis híján elpusztította Noah-t. – Úg y nézel ki, mint a mosott szar – hördült fel Noah, amikor Ian fájdalomtól és sajnálattól komor ábrázattal az ág yához lépett. – Meg kellett volna ölnöm a rohadékot, amikor még módomban állt – mondta súlyosan Ian. – Sajnálom, haver. Fuentes már halott lehetne. Ő volt az, aki meg kínozta és majdnem meg ölte Nathant. – Meg is ölöm, mihelyst a nemzetbiztonság iak feloldják a védelmét – sóhajtotta Noah, és borúsan nézett Ianre. – Vidd el innen Sabellát, Ian! Vidd őt Jordanhez a főhadiszállásra. Ott biztonság ban lesz, míg ez vég et ér. Érezte az illatát, mint a lang yos esőét. – Most elég súlyos – mormog ta Micah Iannek. – Küldött neki a doki valami finomat? – Nesze – lökött oda neki eg y fekete bőrzsákot Ian, majd újra Noah-hoz fordult. – Sabella nem hülye, Noah! Ezt te is tudod. Leg alább nag y vonalakban be kell avatnod a küldetésünkbe. Neki és Rorynak szabad tudnia róla. Már amúg y is biztos leesett neki, hog y valami üg ynökféle vag y. – De utálom ezt a szart – Noah feljebb tápászkodott, sötéten bámult a körülötte állókra. Ian intését eleng edte a füle mellett. Micah közben eg y injekciós tűt bökött a vállába. – Ug yan, Noah, a múltkor is jobban lettél tőle! – mondta határozottan Ian. – A fenét. Csak nektek lett jobb, mert nem hallottátok az üvöltésemet! – acsarog ta. Bezzeg én hallottam a kibaszott fejem belsejében! – Akarod, hog y Sabella hallja, ahog y ordítasz? – kérdezte erre Micah. Noah meg rázta a fejét. – Nem, és ez az eg yetlen oka, hog y közel eng edlek mag amhoz azzal a tűvel!
Visszafeküdt az ág yba, és ádázul nézett Micah-ra, aki újabb injekciós tűvel kezdte szurkálni. – Ha majd eltöröm a kezed, nem adsz be nekem több szart! Micah elvig yorodott. Szokásuk volt káromkodni és eg ymást sérteg etni, naponta fenyeg etőztek eg ymás kinyírásával. Ez tartotta őket életben. – Ha tovább döng icsélsz nekem, úg y telenyomlak ezzel a szarral, hog y Fuentes szende kiscserkésznek fog tűnni hozzám képest! Vág od? Noah kurtán bólintott, és meg nyalta száraz ajkait. – Köcsög – lehelte. – Nem vihetem Belle-t a bunkerba – szólt oda Ian. – Tudod, hog y azt nem lehet, Noah! Noah behunyta a szemét. Annyira szerette volna Sabellát biztonság ban tudni! Távol akarta tartani ettől a tébolytól, távol mindattól a veszélytől, amelybe beleráng atta. Nem vág yott a kérdésekre, melyeket a lány óhatatlanul fel fog neki tenni. Hova tette az eszét? Soha nem lett volna szabad elvállalnia ezt a küldetést! Szibériába kellett volna mennie. – Nyomozunk a kocsi után, ami el akarta csapni Tobyt. – Ian az ág y melletti székre ült. – Pár szerelő azt állítja, hog y látták a kocsit teg nap este, a kocsmához közel. Gondolom, az eg yik suttyóé, aki meg támadott. Noah g örcsösen bólintott. – Ja, hülye faszok! Azt hitték, összeszabdalhatnak, én meg el majd elfutok. Tobyval üzentek, hog y a barátaim zaklatása a következő. – Mondjuk rendesen összeszabdaltak – horkantott Micah. – De jól bekötöztelek és összeférceltelek ám, te harcias kiskakas! Holnap már mehetsz is vissza a rossz kisfiúkhoz játszani! – Csak kóstolg ass, te kis köcsög félvér! – vag dalkozott Noah. – Folyton elfelejti, hog y én csak lányokkal hálok! – nevetett Micah. – Azt nem tiltja a nyamvadt vallásod? Először feleség ül kell venned a csajt, vag y valami hasonló szarság – vetette oda Noah. Eg ymás sérteg etése náluk társasjátékszámba ment. Oldotta a feszültség et. Ha marakodtak, elterelődött a fig yelmük a fájdalomról. Rohadtul nem enyhítette a fájdalmat, csakis mentálisan. – Miféle vallás? – forg atta fekete szemét Micah. – Miután beléptem hozzátok, a hitemet ellőtték a sutyiba. – A sunyiba – javította ki Ian, míg szemével Noah-t fürkészte. Noah lassan, nyug odtan szedte a leveg őt. Minden leveg ővételnél Sabella illatát érezte. Vére a farkában lüktetett, kéjvág ya pedig olyan frissen és erőszakosan tört rá, mintha Fuentes most nyomta volna bele az első injekciót. Noah feljebb kászálódott, alsónadrág ja belevág ott a hímtag jába. Muszáj volt kúrnia. Most nem érezte úg y mag át, mint az elmúlt hat évben, hog y a kúrással esküt szeg ne. Most a
feleség ébe süllyesztené a lompost. Szűk, édes puncijába. Szerelmeskednének, úg y érintenék meg eg ymást. Az eloltaná a belsejét ég ető tüzet. Valószínűleg meg int alaposan összevérezné, mint eg y vág óhídról szabadult leszúrt disznó. Durván beszívta a leveg őt; feje úg y-ahog y kezdett kitisztulni. Akármennyire is utálta azt a szart, amit beledöftek, elismerte, hog y leg alább g ondolkodni tud tőle. – Faszom. – Nag y leveg őt vett, majd Ianre vetette a tekintetét. – Vidd innen Micah-t, Travist és Niket. Travist állítsd rá Mike Conradra. Meg akarom tudni, miért akartak meg hirig elni teg nap este, Tobyt pedig miért akarták elütni. Rorynak mondd meg , hog y üljön meg a seg g én, az irodában, Tobyval eg yütt. Nik majd vig yáz rájuk, anélkül, hog y akárkinek is szemet szúrna. Micah pedig távolról fig yelje a szervizt és a házat, azt nem lehet, hog y ti innen ki-be sétafikáltok. Ian és Kira Richards még oké, ők idevalósiak, az is belefér, hog y Nik fölseg ítette a főnök pasiját a lakásába, de ennyi. A többieknek ne leg yen bejárása. – És Belle? – kérdezte Ian. – Sabella itt marad. Ahhoz már túl késő volt, hog y elmenjen, ezzel Noah tisztában volt. Még a vég én utána menne. Mindeg y, hova rejtenék. A bunkerba nem vihetik, csak ha közvetlen veszélynek volna kitéve. – Noah, nem vag y formában ahhoz, hog y ilyenekről dönts – mondta halkan Ian. – tudod, hog y hova fog ez vezetni. A g yóg yszerek nem csillapítják a kang örcsödet. A vág y ott ég a szemedben. Lehet, hog y a műtéttől besötétedett, de jelenleg majdnem olyan tüze van, mint a zafírnak. El kell küldened Belle-t. – Még fog om a g yeplőt. – Ebben biztos volt. Tudta, hog y íg y van. – Nem fog om bántani. – Soha nem bántotta a lányt. Előbb vág ta volna el a saját torkát. – A szemek pedig csak rohadt szemek. Majd besötétednek, ha ez alábbhag y. – De mag yarázkodnod kell majd. Mondd csak el neki, mi az isten van – szólt rá Ian parancsolón. – Leg alább a küldetésről beszélj neki. Persze csak áltatod mag ad, ha azt hiszed, hog y előbb-utóbb nem jön rá mag ától is mindenre. Te nem láttad az arcát, amikor Kirával ide meg érkeztünk. Noah mély leveg őt vett. Belepusztulna, ha Sabella rájönne a turpisság ra, de majd csak meg birkózik vele. Nem fog g yanítani semmit a vég én úg ysem. Hiszen a férje nem baszta volna meg úg y, mint eg y állat, és nem állította volna eg y veszélyes hadművelet kellős közepébe. Nem, Sabella nem fog ja még csak sejteni se, hog y ki is ő valójában! – Ha elszakítod a cérnát, meg int úg y fog sz vérezni, mintha kibeleztek volna! – zsörtölődött Micah. Noah meg rázta a fejét. – Tűnjetek innen a francba! Mi lesz már? Niket hag yjátok itt. Mondjátok neki, hog y itt marad fedezetnek. Arról szó sem lehet, hog y csapatostul beveszitek mag atokat ide. Ha a rohadékok mozog nak, nekünk a nyomukban kell lennünk. Máskülönben
sosem csípjük őket nyakon. – És ha kiadod mag ad Belle-nek? – vetette fel Ian. – Ha kiderül, kiféle-miféle vag y? Akkor mi lesz? Noah mereven nézett vissza rá. Az nem fog meg történni. Soha. Képtelen lenne elviselni, hog y az ő Sabellája meg tudja, mi történt a férfival, akit annyira szeretett, hog y még a pokolba is utánament. – A halottak nem beszélnek – mondta monoton hang on. – Nem fog ja meg tudni. Soha. A férje meg halt. Ian eg y darabig bámult rá, aztán összepréselt ajakkal Micah-hoz fordult, és az ajtó fele biccentett. – Átver tég ed – csattant fel az izraeli. – Nem tud mag án annyira uralkodni, hog y a nőt ne bántsa. Jaj, dehog yisnem tud, g ondolta mag ában Ian. Több akaraterő volt Noah-ban, mint azt itt akárki sejtette volna. – Menjetek innen – adta ki a parancsot Ian. – A többieket is utasítsátok! Ez Noah üg ye, nem a tiétek! Micah felkelt, és borús pillantást vetett mindkettejükre. Majd félmosolyba rántotta az arcát, és az ajtó felé indult. Az izraeli nem volt teljesen tisztában a szabályokkal, amelyeket áthág tak, vag y amelyeket hoztak. Mint ahog y az orosz, az ausztrál és az ang ol sem értette pontosan őket. Nem volt könnyű ütőképes csapatot kovácsolni ezekből a férfiakból. Kemény emberek voltak. A külvilág számára már meg haltak, csak a becsületüket veszthették. Mindazonáltal jó emberek is voltak. Ian ismét Noah-hoz fordult. Meg vadult a kéjtől, e felől nem lehetett semmi kétség . Azonban Ian látta őt már sokkal rosszabb bőrben is. Nem eg yszer, de Sabella olyankor nem szenvedett tőle. Noah-t tizenkilenc hónapig olyan drog g al tömték, amelynek hatásával az orvosok a mai napig nem verg ődtek teljesen zöld ág ra. Annyit belenyomtak, amitől teljesen elállatiasodott, kis híján beleőrült önnön szexuális étvág yába. De sosem fog adta el, amit Fuentes felajánlott neki. Soha nem szeg te meg az esküjét. Vég ig kitartott a feleség e mellett. Iannek bíznia kellett abbéli meg g yőződésében, hog y Noah nem fog ja bántani Sabellát. Noah felé bólintott, és az ajtóhoz ment. Visszanézett a barátjára, közben pedig g yűlölte Fuentest. Gyűlölete még erős volt ahhoz, hog y elöntse tőle a keserű epe. Az apja tette ezt. Az az ember tette ronccsá Noah-t. Ian még is életben hag yta. Vajon azért, mert az apja volt, vag y nemzetbiztonság i okokból? Ian azt sem tudta pontosan, hol húzódott a
határ. Meg kellett volna ölnie a szemétládát, amikor erre alkalma nyílott.
TIZENÖTÖDIK FEJEZET Sabella a keskeny pultnál állt, amely a nappalit a konyhától elválasztotta, és az előteret nézte, amikor Ian a hálószobából kilépett. Sabella és Kira nem beszélt eg ymással, bár lett volna miről; azonban eg yikük sem törte még meg a csendet. A nyilvánvalóan közel-keleti üg ynök – mert Sabella biztos volt benne, hog y üg ynökök voltak – percekkel azelőtt már kimasírozott a lakásból Nikkel és a többiekkel eg yütt. Ezzel kínos csönd állt be Kira és őközte. Kira sokatmondón, közelről méreg ette szürke szemeivel. Amint Ian belépett, Sabella kieg yenesedett, és a csukott hálószobaajtóra pillantott. – Jól van? – kérdezte, kezét a nadrág zsebébe süllyesztve, és csak nézett a férfira, aki a férje
leg esleg jobb barátja volt. Hát nem fura, hog y Noah-val is jóban volt? – Jól lesz. – Eg yenesen, katonásan kihúzta mag át, bár karját hamarosan a melléje lépő feleség derekára tette. Sabella állta a pillantását, és nem tett lakatot a szájára. – Ki ő? Mi ő? Vajon meg lepetés villant Ian szemébe? A férfi nem szólalt meg . Sabella a kredenchez csörtetett, kihúzta a fiókot, és a konyhapultra csapta a Glockot. Lehajolt, kinyitotta a mosog ató alatti szekrényt, és előrántotta a falhoz tépőzárazott többi feg yvert is. Majd a kanapéhoz ig yekezett, lehajolt, és a bútor rejtett, kis zsebéből elővarázsolt eg y újabb kézifeg yvert. A kupacba vág ta azt is. – Ki a fene ez az ember, és mit keres a szervizemben, mit keres az életemben? – Dühösen a pultra csapott. – És ti miért vag ytok itt vele? Te voltál a férjem leg jobb barátja, Ian. Azt mondta, olyan voltál neki, mint a testvére, erre tessék, idehozol eg y üg ynököt a feleség ének?
– Az özveg yének – mondta nyug odtan, szelíden Ian. Sabella meg rándult. – És ez íg y okés szerinted? – vág ta oda. Baszd meg , Ian! Íg y elárulod? – Nem árultam el Nathant, Belle! – mondta Ian kemény, szilaj arckifejezéssel. – Nem én hoztam ide Noah Blake-et. Bármit csinál, a saját szakállára cselekszi. Ismerem őt. A barátja vag yok. Mint ahog y a tiéd is. Ig az, barátok voltak. Két éven át kísérhette fig yelemmel a férje és Ian barátság át. Olyan közel álltak eg ymáshoz, mint a testvérek, sőt talán még közelebb. Iannek pedig volt eg y különös kis szokása. Ug yanaz, mint Sabella apukájának. Még pedig az, hog y szemrebbenés nélkül tudott hazudni. Nem változott el az arca, nem feszült bele a teste. Ezt a reakciót Sabella enyhén
abnormálisnak ítélte. – Ne hazudj nekem! – bökött a férfi felé remeg ő mutatóujjával. – Ne merészelj nekem hazudni! Valami nincs rendben Noah körül, és most nem arra célzok, hog y összevag dalták. Sokkal többről van itt szó, mint amit nekem az előbb összehablatyoltál. – És ha szabadna neki, többet is mondana – szakította félbe Kira. Sabella szeme a nőre szaladt. Miféle fig yelmeztetés bujkált a tekintetében? Ott volt. Sabella látta, érezte, Ian szintúg y. – Kira, meg várnál odakint? – kérdezte Ian. – Nem, Ian, arról szó sem lehet – mosolyg ott Kira. Szeméből, mosolyából eg yértelműen ki lehetett olvasni, hog y szerette a férjét. De az elhatározásában nem lehetett meg ing atni. Ian majdnem hog y a szemét forg atta. – A barátom vag y – szólt Sabella kihívón Kirához –, akkor miért nézed tétlenül, hog y hazudik? Te is hazudsz nekem? Ian fújtatott. – Sabella, fig yelj rám! – Ki ő? – Tette fel a kérdést Sabella újra. – Üg ynök, ug ye? – Már remeg ett, annyira meg viselte ez a felismerés. – Melyik szervnél dolg ozik? FBI-os? Ian meg rázta a fejét. – Noah nem üg ynök, Belle. Nem kormányüg ynökség alkalmazottja. – Akkor hát mag ánzó? – találg atta Sabella. Ian erre nem válaszolt. – Te is benne vag y? – Erre csak azt tudom mondani, hog y hadműveletet hajtunk vég re itt Alpine-ban. Csak arra van felhatalmazásom, hog y ennyit közöljek. Ezt csak neked és Rorynak vag yok jog osult elmondani. Nem hazudott. Sabella ideg esen meg nyalta a szája szélét. – Mi baja? – Még mindig zihálva vette a leveg őt, mag ában tartotta azt, amit meg akart kérdezni. Félt a csalódástól. Ian állkapcsa összeszorult. – Semmi olyan, amitől félned kellene. – Leg alábbis remélte, hog y íg y van. Sabella a ki nem mondottakat is kiérezte Ian közlendőjéből. – És miért van itt? – Azt már neki mag ának kell elmondania, Sabella – mondta Ian sóhajtva. – Én úg y állok itt, mint a barátod, és mint Noah barátja. Mindenki csak ennyit tudhat. Hallottam a Toby elleni támadásról, és azt is, hog y Noah meg sérült. Mag am akartam ellenőrizni, hog y van. – Hazudsz! – kiabált Sabella.– Baszd meg , basszátok meg , hazudtok, mint ahog y arról is hazudtatok, hog y hog yan halt meg a férjem! Meg pördült, az arcát a kezébe temette, majd visszafordult. – Nem csak úg y lelőtték! Mi? – Már reszketett. Annyira keg yetlenül érdekelték az ig azság részletei, hog y szinte beleőrült. – Mondd csak el, Ian, mi történt a férjemmel, aztán pedig arról is mesélj, mit keres ez a férfi az életemben! – Az előtér irányába mutatott, mert
Noah épp oda lépett ki. – Sabella – csóválta a fejét Ian. – Azt se hag yták, hog y elbúcsúzzam a férjemtől – acsarg ott Sabella.– Nem láthattam a holttestét… – Mert nem akartad látni a holttestét, Belle! – vág ott vissza neki Ian. – Hig g y nekem! Úg y emlékezz rá, amilyen volt, és eng edd el! Mert meg halt. Arra pedig mérg et vehetsz, hog y nem volt szép látvány, ami belőle maradt. Sabellából előtört a zokog ás. Eg y másodpercre, csak eg yetlen másodpercre azt hitte… Meg rázta a fejét. Nem, több esze lehetett volna. Eltakarta a száját a kezével, de íg y is el kellett fordulnia tőlük. Mindeg yiküktől, eg ytől eg yig . – Sabella – szólalt meg mög ötte Kira. Sabella felemelte a kezét. Csöndet intett. Most csöndre volt szükség e. Kellett neki az az eg y perc, amíg a remény utolsó láng ja is kialszik benne. – Haza akarok menni – suttog ta, a többieknek háttal. Tekintete Noah-ra vetült. A férfi viszonozta a pillantását, szeme tüzelt, arca g yötrődésről árulkodott. A lány oda akart menni hozzá. Karjába akarta ölelni, és szerette volna, hog y a világ leg alább még eg yszer értelmes eg ésszé álljon össze neki. – Tényleg el akarod őt hag yni, Sabella? – kérdezte Kira. Hozzálépett, vállára tette a kezét, mert Sabellát ismét összerázta a zokog ás. Közelebb hajolt. – Lehet, hog y nem a férjed, de tényleg el akarod hag yni? Nem számít, ki lehetne ő neked? – Éppen te mondtad, hog y csak kúrjunk, hog y pontot tehessek a szexuális válság om vég ére – csattant fel Sabella a könnyeit nyeldekelve. – Nem seg ített, Kira. Eg yáltalán nem. – Tényleg nem, Belle? – Kira mosolyg ott, szomorún, g yeng éden. – A férjed elment. De te nem haltál meg vele eg yütt. – Kira, mondd el az ig azság ot! – súg ta Sabella fájón, g yanakvástól tépázottan. – Elég ! Sabella fölkapta a fejét, mert Noah tántorog va a nappaliba lépett. Ug yanaz a farmer volt rajta, mint korábban, beg ombolva, felcipzárazva; erekciója mindenesetre jól látszott alatta. Kira felsóhajtott, amikor a férje odament hozzá, és átölelte a derekát. – Gyerünk, te bajkeverő! – Sikerült elindulniuk. Noah a pulthoz botladozott. Lebámult a Sabella által előtalált feg yvereire. – Hog y sikerült őket meg találnod? – kérdezte a szokásosnál is reszelősebb hang on. Sabella összeszorított fog g al, g únyosan mosolyg ott. – Pont oda rejtetted őket, ahova a férjem annak idején.
Tessék, kimondta, ami a nyelvén volt. És meg esküdött volna, hog y Noah alig tudta meg állni, hog y össze ne rezzenjen. Hosszú pillanatokig némán állt, vég ül bólintott. – Szerződéses üg ynök vag yok eg y mag áncég nél – szólalt meg a vég én. Kinyúlt a Glockért, majd meg kerülte a pultot. Két feg yvert meg cserélt. – Adrenalinfüg g ő! – Sabella g únyosan vig yorg ott. – Már csak ez hiányzott nekem. Mondd csak, Noah, ismerted te a férjemet? Oldalra billentett csípővel, karba tett kézzel bámult a férfira, fürkészőn, kutakodva. Kétség beesetten várta, hog y a benne érlelődő g yanút vég re meg erősítsék vag y meg cáfolják. Noah habozva nézte a pultot, rákulcsolta a kezét, majd Sabellára emelte a szemét, és csak a szemét. – Ismertem a férjed. Nem voltunk éppenség g el jó barátok. – Akkor ellenség ek voltatok? Noah g únyosan fodrozta ajkát. – Nem, nem voltunk ellenség ek. Csak ismertük eg ymást. – Akkor a Noah az ig azi neved? A férfi lassan bólintott, míg tekintetét vég ig rajta tartotta. – Az az ig azi nevem. – És miért döntöttél úg y, hog y idejössz Texasba meg dug ni Nathan Malone feleség ét? Noah összerezzent. Sabellából csak úg y sug árzott a sértettség . Árulás. Úg y érezte, elárulták. Meg tévesztették. – Nem ez történt – rázta a fejét Noah, de Sabella tudta, hog y hazudik. Érezte. Ösztönösen. Mint eg y szag ot, mely az érzékeit borzolta. Mint ahog y azt is mindig tudta, ha a férje hazudott neki. – Tudtad, ki vag yok én, tudtad, kicsoda Rory, ezek szerint becserkésztél minket, mi? Noah meg nyalta az alsó ajkát. Nem ideg esen vag y habozva. Hanem erotikusan. A nézése is erotikus volt. Lerítt róla az irg almatlan szexuális vág y. – Be. – Ezúttal leg alább nem hazudott. – Miért? – hang zott Sabella fájdalmas üvöltése. – Miért tetted ezt velem? Nem sérültem már éppen elég g é? Azt hitted, vág yom eg y kettes számú adrenalinfüg g őre, akit semmi más nem érdekel, csak az, hog y meg kapja a mindennapi dózisát? Noah csodálkozva nézett rá. – Azt hitted, a férjed csak emiatt SEAL? Mert te nem tudtad neki meg adni azt a bizonyos dózist? – Már még is, mit hittem volna? Csak nézzenek rád! – Azzal vég ig mutatott rajta. – Ismerd el! Imádod az adrenalint. Szereted, ahog y felpörg et, ahog y elbódulsz tőle. Jobb, mint a szex! –
Vig yorg ott. – Ug ye, Noah? A szemek! Azok a szemek! Elrag adóak, szikráznak, olyan forrók, hog y Sabella összes tag ja elolvadt tőlük. Nem teng erészkék volt a szempár, hanem annál árnyalatokkal világ osabb. Nem ír szín, de nem is teljesen természetes. Noah pillantása bebarang olta Sabella testét. A lány meg esküdött volna, hog y vég ig nyaldosta tőle a forróság . – Semmi sem olyan jó, mint veled a szex – közölte torokhang on. – Nincs semmilyen drog , semmilyen veszély, ami annyira beütne, mint amikor meg farkallak. Odaadnám minden csepp véremet azért, hog y még eg yszer beléd élvezhessek. De én nem Nathan Malone vag yok. Sabella köpni-nyelni nem tudott. Hátratántorodott, lég szomj g yötörte a sokk hatására, mely belülről szinte széttépte. – Visszavárod, ha beleg ebedsz is, ug ye, Sabella? – Noah ellökte mag át a pulttól, és meg kerülte. – Szívvel-lélekkel meg éled az emlékét eg y férfinak, aki soha többé nem jön vissza hozzád. Sabella meg rázta a fejét, szíve majdnem meg szakadt, hog y ilyet kell hallania tőle. Pedig a remény pislákoló láng ja még mindig ég ett benne. Ezt a reményt még néven nevezni se merte, annyira kétség beesetten vág yódott utána. – Nem eng edték, hog y a holttestét meg nézd, íg y hát azért imádkoztál, hog y életben leg yen. – Szavainak keg yetlenség e Sabella szívébe mart, hang jának g yöng édség e keményen ostorozta belsejét. – Ne! – rázta a fejét Sabella, és könny szökött a szemébe a szívbemarkoló fájdalomtól, ahog y az utolsó álma, hog y a férjét valaha viszontlátja, meg ing ott. – Kérlek, ne! Noah meg érintette, félresöpörte a lány haját az arcából. Hüvelykujjával elmorzsolt rajta eg y könnycseppet, de rög tön eg y másik csordult a helyébe. – A férjed meg halt. – A férfi hang jában is fájdalom kong ott. – Elment, Sabella. – Nem – rázta a fejét a lány. – Nem! – Már csak az álmaidban él! – Noah meg csókolta. – Én viszont itt vag yok. Itt, ni! Eng edd, Sabella, hog y meg örököljem tőle, ami nem is volt az övé. A kis vad boszorkányát. – Nem! – visított Sabella a rettenetes g yötrődéstől. Meg akarta ütni a férfit. Meg akarta tépni a haját, ki akarta kaparni a szemét, de csak vonag lani tudott, kisiklani a karjából. Nem jutott a konyhánál tovább. – Nem adtad mag ad neki mindenestül oda – vádolta Noah reszelősen, nyug odtan, ahog y utánament. Meg fog ta Sabella vállát, és határozottan markolta. Sabella meg feszült. – Én viszont szőröstül-bőröstül meg kaptalak. Ennyit ismerj el! Nekem meg mutattad azt a nőt, akit neki nem.
– Szeretem őt. – Szeretted őt. – Szemében tűz láng olt, a fájdalom, a tompa bánat és a bujaság tüze. – Szeretted, Sabella. Mert elment. – Hag yd abba! – rázta a fejét Sabella. – Én nem Nathan Malone vag yok! – üvöltötte neki a szavakat Noah. Sabellára minden szó úg y hatott, mintha meg ütötték volna. Felpúposította a hátát. A fejét csóválta, kebléből fel-feltört a zokog ás. – Vésd az eszedbe, Sabella! Nem vag yok Nathan Malone! Én nem az a férfi vag yok, akit szerettél, hanem az a férfi, aki tég ed dug ni fog ! Aki meg ölel, amikor éjszaka felsírsz, aki olyan erősen köt mag ához, hog y a lelkednek eg yetlen parányi részecskéjét sem akarod majd elrejteni előle! – Hag yd abba! Hag yd abba! – jajveszékelt Sabella. Léleg zete elakadt, a könnyek elhomályosították a szemét, mert a szavak fűrész módra hasog atták a lelkét. – Nem hag yom abba! – Kemény kezek markolták Sabella vállát, a férfi nem volt hajlandó őt eleng edni. – Nézz rám, Sabella! Vonásai elmosódtak. Sabellának elg yeng ült a térde a szükség től, hog y átölelje, hog y meg kapaszkodjon benne. – Én nem Nathan Malone vag yok. Hanem a szeretőd, Sabella! Szükség em van rád. Annyira szükség em van rád, ahog y a férjednek soha! Kiég eti a bensőm a láz, hog y meg érinthesselek, meg csókolhassalak! Noah a kezébe kaparintotta Sabella arcát, és rásimította ajkát Sabella szájára. Szívog atni kezdte. Belekóstolt a könnyeibe, a fájdalmába, míg a lelkében elszabadult valami. Atyaisten, hog y meg sértette a lányt! Addig , hog y Sabella zokog ásától vég ül a saját lelke kezdett sajog ni, tompa, hasog ató fájdalommal. De muszáj volt. Abban a minutumban, hog y Sabella kérdőre vonta Iant, Noah rög tön tudta, hog y a lány g yanít valamit. Valahog y az ő kis érzékeny boszorkánya meg érezte benne a férje szellemét. Sabella meg borzong ott Noah ölelésében. A kurvapor maradványa, amely a szervezetéből nem ürült még ki, mindent elnyomott most a férfiban. Csak Sabella testére tudott fig yelni. Puha ajkainak érintésére, a fájdalom ízére a könnyeiben. – Sabella – suttog ta. – Érints meg ! Csak érints! Csukd be a szemed, és g ondolj arra, akivel eg yütt akarsz lenni, csak érints meg ! Noah felemelte a lány kezét, és kemény hasához érintette, a vág ott sebet borító kötés alá. Sabella meg rándult, Noah érezte a reakcióját. – Meg halnék az érintésedért! – És újra meg csókolta a száját. Nézte, ahog y a lány feje
felemelkedik, szürke szeme pedig homályos a könnyektől, az elveszett álmoktól. Újra meg fog ta a lány arcát, és meg csókolta. Ajka ezúttal rátelepedett Sabella szájára, és ahelyett, hog y szándékához híven felfalta volna, csak kóstolg atta. Sabella erre már reag ált. Vívódott a férfiak között. Az eg yiket szerette, a másikat pedig kívánta. Nem eng edhette meg mag ának, hog y azt hig g ye, mindkét férfi érte léleg zik, érte ég . – Kérlek, ne! – súg ta, mert Noah feje felemelkedett, és mag ával ráng atta a lányt a nappaliba. Utána pedig a hálószobába. – Akkor menj el! – fordult el tőle Noah. Meg ig azította a nadrág ját, és kitapintotta benne buján meredező szerszámát. Pillantást vetett Sabella felé, aki erre összerázkódott. Látta arcán a vívódást. Édes, g yönyörű Sabella. Harcol a harag g al, a félelemmel és a vág g yal. A férfi ledőlt az ág yra, és simog atni kezdte vaskos farkát. Sabella nézte. Ujjával a pólójába markolt, és elpirult, bár a szemét még könnyek fátyolozták. – Itt fog ok heverni – íg érte Noah. – Jó fiú leszek, te pedig lovag olhatsz rajtam, Sabella. Annak idején imádta azt a pózt. Szeretett a férje fölé hajolni, farkát a saját tempójában meg lovag olni. Noah látta, hog y Sabella arca meg komolyodik, látta, hog y a vág y felhorg ad benne, látta, hog y mélyen, súlyosan szedi a leveg őt. Mellei a férfiing nek nyomódtak, a kis kemény mellbimbók majdhog ynem átszúrták az anyag ot. – Gyere ide – nyújtotta ki felé a kezét Noah. – Hadd mondjam el, milyen érzés benned lenni. Milyen, amikor a farkam a szádba veszed. Milyen, amikor a bőrömhöz érsz. Noah szinte meg halt azért, hog y a lány hozzáérjen. Fájt tőle a teste. Annyira kínozta a vág y, hog y ilyen kínlódást még soha életében nem élt át. Sabella hezitált. Noah nézte, ahog y vívódik. Ahog y őrlődik közte és az emlékkép között, melyet sehog y sem bírt eleng edni. Örökké. Valami a férfi belsejében ellág yult, amikor felidézte az esküt, melyet Sabella neki suttog ott. Hog y örökké szeretni fog ja. Ő pedig meg esküdött neki, hog y örökké, mindig visszatér hozzá. Örökkévalóság nak tetsző pillanatok múlva Sabella meg fog ta az ing derekát, és lehúzta mag áról az ing et. Lassan. Haja nem volt befog va, nehéz, vastag fürtjei a vállára omlottak, amikor az ing et félredobta. Keblét már csak a leheletvékony, selymes melltartó fedte. Leült, kifűzte a bakancsát, és lehúzta picike lábáról, majd levette a farmerét is. Nem csábító sztriptíz volt ez. Hanem eg y nő, aki vég re szabadon eresztett mag ából valamit. Vag y kísérletezett. Nem volt biztos mag ában, ag yát pedig elhomályosította a benne tomboló vág y. – Ez nem normális dolog ! – Sabella odalépett, és leereszkedett Noah mellé az ág yra. Kezével
meg simog atta a férfi combja közét. – Milyen kemény! Mennyire felajzott vag y. Teg nap nag yon erősen véreztél, Noah. Leg alább annyit árulj el nekem, hog y mi bajod van! Noah állkapcsa meg feszült. Érezte, hog y kiüt rajta a verejték, és átnedvesíti, míg a láz úg y kínozta, hog y szinte beleszakadt. – Hallottál már a kurvaporról? Sabella pislantott eg yet. – Nemi erőszak meg könnyítéséhez használják. Vag y használták. – Csak használták – bólintott Noah. – Éppen a pasas után nyomoztunk, aki terjesztette, de elkaptak. Eg y darabig ezt a drog ot pumpálták belém. Nyomokban még mindig a testemben van. Az adrenalin felszabadítja. Ha sebet kapok, vag y lázam lesz, az is. Olyankor erekcióm lesz, és dug nom kell. – Bármit? Bárkit? – Sabella szemhéja leereszkedett, és meg simog atta Noah kínzóan feszes herezacskóját. Noah meg rázta a fejét. – Nem. – Hány nő volt meg neked, amióta ezt csinálták? – Számít ez? – Noah nem akart neki hazudni, hiszen a lány épp a g olyóit ciróg atta. Jobban széttárta combjait, hog y Sabella rendesen meg fog hassa a mog yoróját. Szag g atott nyög és hag yta el az ajkát. – Most még nem számít. De lehet, hog y később fog . – Sabella lehajtotta a fejét, és nedves nyelvecskéjével nyalog atni kezdte Noah g olyóit. Noah ideg vég ződéseit mintha bioárammal bizserg ették volna. Jól összenyálazta a lány. Ajka közé csippentette a zacsit, úg y nyalakodott. Noah a hajába kapaszkodva húzta mag ához közelebb és közelebb. Úg y dög önyözte a fejbőrét, mint eg y macska, míg a lány érintése nyomán meg feszült a teste. Volt most valami más a lány érintésében. Hog y mi, azt Noah nem tudta volna meg fog almazni. Még nem. Majd holnap utánag ondol. Később. Miután a lány lecumizta a faszát. Basszus, milyen üg yesen munkálta a g olyóit! Azok a láztól mindig meg keményedtek, olyankor pedig a feleség e érintése utáni vág yat rosszabbnak érezte, mint a létező leg kínzóbb éhség et. Akkor más se számított, csak az, hog y őt érezhesse. Csakis az. Csak eg y percig még , míg az éhség felerősödik, akkor muszáj lesz meg moccannia. Sabella a g olyóit szopkodta, csókolg atta. Csinálta ezt valaha, míg házasok voltak? Noah biztosra vette, hog y nem. Persze nem is nag yon kapacitálta, hog y kalandozzon. Túl mohó volt, akkoriban beérte azzal, ha a bug yijába férkőzhetett. Azonban most, most többre vág yott. Neki az a vad nőstény kellett, akivel farkasszemet
nézett. Aki szerette, ha disznóság okat mond neki. Aki szinte meg g yulladt az ölelésében, amikor durván a mag áévá tette. – Ezt akarod? – kérdezte Sabella bársonyos hang on, Noah-t vég ig borzong atta a kéj, amint a lány nyelve meg duzzadt farka vég e felé haladt. – Istenem, ig en! – Noah felemelkedett hozzá, és összeszorított fog g al nézte. A g yönyör ideoda pattog ott ideg vég ződéseiről meg annyiszor visszaverődve, míg Sabella szája vég re összezáródott a makkján. Basszus, ez az! Szájával ölelg ette a farkát, feszesen, hevesen, édesen. Csípőjét felhomorította, élvezte, hog y a lány nyelve a dákója alját ciróg atja, dörzsölg eti, édes ig yekezettel nekifeszül. Az élvezettől Noah összeborzong ott. Azt a kurva! De jó is volt! Rohadt jó volt, Noah bármelyik pillanatban eldurranhatott volna. Sabella ekkor taktikát váltott. Szopni kezdett. – Bazmeg , de jó! – Noah keze Sabella hajába csimpaszkodott, ahog y mélyen, keményen beszopta a farkát. – Szopjál, Sabella! Istenem, a forró szád mag a a mennyország ! Ahog y a tömör élvezetbe szopsz! Sabella mélyebben beszopta a farkát, mint korábban bármikor. Makkját a nyelve és a szájpadlása között forg atta, dákója tövét selymes ajkaival simog atta, és amikor Noah már azon volt, hog y szétesik a g yönyörtől, hirtelen eleng edte őt a démoni nyelv. – De szép a szád! – mordult fel Noah. – Meg duzzadt, mert szájba kúrtalak! Tudod, hog y ettől mennyire beindulok? Micsoda boszorkány! Édes, tüzes kis boszi. Sabella ránézett, szürke szeme meg sötétedett, arca kipirult, haja ziláltan omlott az arcára, a vállára. – Nag yon? – suttog ta Sabella az ajkát nyalog atva. Ezután még eg yszer vég ig nyalta a makk alját. – Szerintem nag yon beindulsz tőle. Csábító. Kis felajzott szexkazánnak tűnt a csaj, ahog y lenyalta a makkon felg yöng yöző ondócseppet. És felnyög ött. Noah majdnem elélvezett ettől a kéjsóvár, tüzes nyög éstől. Farka meg rándult Sabella kezében, aki erre elmosolyodott. Érzéki, mag abiztos mosollyal. Mindentudó mosollyal. Íme, a nő, aki a tenyerén hordozza a férfit. Nemcsak a lelkét, hanem a farkát is. Mindenét a kezében tartotta. Noah tudta ezt. Tudta azóta, hog y Sabella ideg esen, a munkája és a kocsija miatt ag g ódva csavarkulcsot kért tőle. Basszus, ha sejtette volna, hog y csakug yan mag ára a szerszámra vág yott, nem pedig az ő seg ítő kezére! De most itt volt ug yanaz a nő, aki lassan a csípőjére telepedett, a lába közé kapta, majd
ráereszkedett a farkára, vig yázva, hog y a sebeihez ne érjen hozzá. Az a forró, nedves punci a szerszáma mellé csusszant, Noah testéhez szorította a meg duzzadt hús. Ajkával lehajolt a férfihoz eg y csókra. Noah delejesen várta, felspanolva, kétség beesetten. Meg halt a karjai között, s ezt Sabella még csak nem is sejtette. Amikor beleeresztette forró mag ját, mindig meg halt eg y kicsit. Mert a g yönyörtől az ő puncija is ráng atózni kezdett. – Csókolj meg , Noah! – Édes, érzéki hang ja úg y borzong atta az érzékeit, mint eg y világ hírű muzsikus hang szeres játéka. Meg peng ette a szívét, és meg tépázott lelkét. – Te eng em g yötörsz – nyög ött fel Noah, amikor a lány meg nyalta az ajkát. A férfi keze Sabella csípőjét szorong atta, mag ához húzta. A lány puncija a meg duzzadt farkat morzsolg atta, úg y csókolta a férfi száját. – Mindjárt a lényeg re térek – íg érte Sabella Noah ajkát harapva. – Csak siess már eg y kicsit! – Noah a határán volt, hog y Sabellát szépen meg fordítsa, és vég re belemélyessze vastag , elkínzott farkát. Sabella meg emelte a csípőjét, Noah keze fölcsúszott a törzsére, elkapta a lány meg duzzadt mellét. Fejét ráhajtotta a kemény kis mellbimbókra, amikor farka a szűk punci bejáratának feszült. Noah farka mintha sisterg ett volna. A makkjánál kezdődött; Sabella nedvei csókolg atták, fényesítg ették, míg a tiszta, szoros ölelés vég ül elnyelte. Erősebben szopta a bimbót, nyelvével becézg etve, és hallotta, hog y Sabella a nevét kiáltja. – Ó ig en! Bébi, ez nag yon jó! – Muszáj volt eleng ednie a kezét, hog y a lány arcát a kezébe vehesse, és a szemébe bámulhasson. – Olyan istenien szűk! Édes. Lovag olj még rajtam, édesem! Vig yél ki a pokolból! Sabella alaposabban ráereszkedett, ring atózott, riszált. Noah a szemébe nézett, mellkasa pedig szinte szétfeszült, szétrobbant közben. Úg y nézett vissza rá a lány, mint annak idején, mielőtt Nathan meg halt volna. Mielőtt elszakították volna tőle. Azt mondta neki, hog y képzelhet a helyébe bárkit. Azt láthatott bele, akit csak akart. Ennyire kétség beesetten kellett neki a férje. Az a férfi, aki szerinte többre tartotta az adrenalint, mint a közös jövőjüket. Pedig ennél többről volt szó. Sokkal többről. És itt ért vég et a dolog , Sabella karjaiban. Noah rájött, hog y a veszteség e nem térülhetett meg . Semmi nem érhetett föl ezzel a nővel. – Ig en! Lovag olj! Bassz meg durván, alaposan! Később pedig … vég ig nyújtóztatlak az ág yon, és kinyalom azt a g yönyörű kis puncidat! Meg ízlelem az édes nedvedet. Kinyalom a puncid, Sabella! Addig fog om szopog atni a csiklódat, amíg nem kezdesz sikoltozni. Könyörög ni.
Énhozzám. Sabella összerázkódott, és ívbe hajlott. Tovább lovag olt; puncija még nedvesebb lett, és még szorosabban ölelte. Noah még soha nem beszélt íg y hozzá. Mindig csak g üg yög ött hozzá, próbálta őt meg védeni saját mag ától, a szexualitásában jelen lévő árnyaktól. – Ig en! – sziszeg ett Sabella a g yönyörtől. Feje hátrahanyatlott, ahog y rajta lovag olt, vonag lott, g yorsan majd lassan, adott és elvett, míg Noah felüvöltött a kínzó élvezettől. A kurvapor a szexuális étvág yát kiélesítette, felfokozta. De az élvezet nem lett tőle nag yobb. Sabella még is több g yönyört hozott neki, minden érintésével a húsába vág ott, mint eg y tüzelő rókácska. Noah ettől csak még többre vág yott. Ott lovag olt rajta a lány, föl-le rug ózva. Hunyorog va nézett le a férfira, elpirult, rajta is látszott a kéj. Noah elmosolyodott. Keményen, feszesen. És valami olyat tett, amit a férjeként nem tett soha. Karjával odakampózta mag ához a törzsét, meg csókolta a száját. Aztán az eg yik ujját meg nedvesítette a farkát elárasztó nedvekkel, és odanyúlt Sabella hátsó bejáratához, amelyet még sohasem érintett. Azt a helyet még soha nem fedezte fel, csak epekedve álmodozott róla. Sabella felületesen vette a leveg őt, és összerázkódott. Vad vág tába kezdett rajta, míg Noah a hátsó nyílását ostromolta besíkosított ujjával. Noah csípője feldobta a lányt, ujja pedig lassan és könnyedén besiklott a popsijába. Ki-be mozg atta, vég ül már tövig benne volt. Ott is forrónak és szűknek érezte Sabellát. Meg mozdult. – Ott is meg akarlak dug ni. – És ujjazta, ostromolta, rövid, kemény löketekkel. – Ki akarlak tág ítani, ellazítani. Be akarok csusszanni a forró kis seg g edbe, hog y vég ig nézzem, ahog y a g yönyörtől darabokra hullasz! Ujja lassan, könnyedén mozg ott, simog atón, míg a farka Sabella puncijában sürg ölődött, mint a faltörő kos. Már érezte az első, fig yelmeztető összehúzódásokat. Sabella org azmushoz készült. Noah erősebben kúrta, mélyebben: szinte karóba húzta a lányt a farkával és az ujjával, míg a g olyói a hevülettől ég tek. A láng ok vég ig szaladtak a g erincén, ahog y Sabella felkiáltott, a mellkasába fúrva a fejét. Elélvezett, és a karjai között remeg ő kocsonyává változott. Aztán a saját kiáltását hallotta. Sabella nevét kiabálta. Semmi mást. Nem az esküt, amelyet mindig elmondott ilyenkor. Közvetlenül utána viszont olyan mag ömlése volt, mint még soha: nag yon durva és nag yon heves. A farkából úg y fröcsög ött szerteszét az anyag , mint eg y vulkánból. Betöltötte, átmosta vele a lányt, aki erre felsikoltott, és újra összehúzta körülötte a
punciját. Feszesen, erősen rántotta mag ába, majd a pulzáló g yönyörtől reszketeg en a férfi mellkasára omlott.
Később, sokkal később Sabella a sötétség be meredt. Noah mellette aludt, eg yik keze alatta, a másik fölötte. Fejét Sabella feje mellett nyug tatta, léleg zetvétele lassú ritmusban körbefolyta a lány arcát. Vannak olyan dolg ok a nőkkel kapcsolatban, amelyeket a férfiak nem mindig vesznek észre, g ondolta mag ában Sabella. A nők meg persze okosabbak annál, semhog y kifecseg jék őket. A nők meg adják a módját, hog y a szeretett férfit kiismerjék. Aprólékosan. Mert kíváncsiak; sokkal kifinomultabb érzékkel rendelkeznek, mint a nag y és erős SEAL-ek és a szuperkémek. Például: nem mindeg y, hog y hog yan ér hozzá a férfi ahhoz a nőhöz, akit szeret. Nem csak a tapintásuk érzetéről van szó, a hang súly azon van, hog y hog yan nyúl a nőhöz. Az erőkifejtés változhat, lehet g yeng éd, lehet határozott, kétség beesett és éhes; azonban bizonyos dolg ok változatlanok maradnak. Bizonyos érzések, bizonyos módozatok. Ahog y a férfi a mag áévá teszi a nőt, akár keményen és g yorsan, akár könnyedén és lassan, vag y a két vég let között bárhog yan, mindenképp lesz az aktusnak eg y állandó tényezője. Még pedig mag a a férfi. Noah kezét és testét karmolások borították. A kezein lévő jeg yek különböztek azoktól, amelyek Nathan kezén eg ykor voltak. Ám ahog y a farka belenyomult, ahog y az ideg vég ződéseit bizserg ette, ahog y betöltötte, ahog y kifeszítette, az nag yon hasonló volt. Túl sok hasonlóság volt a két férfiban. „Sabella! Nekimentél a teherautómnak! Ott volt, pont az orrod előtt!” Belehasított az emlék, majd körbetáncolta. Ez a jelenet mélyen bevésődött Sabella memóriájába. Ahog y Nathan üvöltözik vele. Pedig sose üvöltözött. Mindig önuralmat g yakorolt. Ám aznap sokkot kapott miatta. Meg rag adta a vállát, és félrerakta az útból. Akkor érezte az ujjainak azt a különös, mással össze nem keverhető szorítását. Ahog y kinyúltak, meg rag adták, ellökték. A tekintetére is emlékezett. Vadul elöntötte a düh, a felháborodás, majd pedig a vág y, ahog y a jelenet után a házba cibálta. Az is eg yedi volt. Hajszálpontosan emlékezett, hog y Nathan ujjai hol rag adták meg a vállát, arra is, hog y milyen érzés volt, és hog yan változott közben a nézése. Arra is emlékezett, hova rejtette a feg yvereit. És hog yan. És aznap reg g el, amikor közölte vele, hog y nem tűri meg az ág yában, Noah pontosan tudta, honnan kell elővenni a kávéscsészéket. Sabella elvonta a fig yelmét, felmérg esítette. Noah pedig
dühösen előkapott eg y csészét, pedig senki nem mondta neki, hol találja. Úg y aludt mellette, ahog y hajdanán a férje is aludt. Úg y ölelte, ahog y a férje ölelte. Első éjjel pedig félálmában eg ész biztosan hallotta Noah-t, hog y azt suttog ja: „g o síoraí”. Sabella erre a nyakát tette volna. Pedig azt csakis a férje suttog hatta. Elfordította a fejét, és a férfira nézett: fig yelte, miként omlik a haja a homlokára. Nathan mindig rövidre vág atta a haját, de a két férfi profilja nag yjából meg eg yezett. Csak kis eltérések voltak; ezek Sabellát csak kezdetben téveszthették meg . A férje volt az ő lelki társa. Senki más nem sétált volna be az életébe, hog y ilyen kurtánfurcsán átveg ye fölötte az irányítást. Ilyet csak és kizárólag a férje tett volna. Aki vég ig hazudott neki. Azt mondta, elfog ták. És telenyomták azzal a rémisztő drog g al, amiről a hírekben is beszéltek pár évvel azelőtt. Azonban Sabella is emlékezett a saját rémálmaira. A bizonyosság ra, hog y a férje nem halt meg , csak veszélyben forg ott. Érte kiabált, könyörg ött, hog y mentse meg , hog y seg ítsen rajta. A rettenetre, a bizonytalanság ra. Arra, hog y sikoltozva ébredt az éjszaka közepén, a se vég e-se hossza g yötrődéstől. Noah azt mondta neki, hog y a férje meg halt. Szemében sivár, dühöng ő fájdalmat látott. Nem hazudott neki. Ig azán elhitte, hog y az az ember, aki ő rég en volt, már nem él. Bizonyos szempontból ez ig az lehetett. De még mindig ő maradt a férje, a szeretője, a lelki társa. Csak a neve változott. De attól még az övé volt. És még is hazudott neki. Ő is és Rory is. Sabella hunyorított. Az a kis pöcs! Rory tudta. Noah elmondta az ig azság ot az öccsének, a feleség ének viszont nem. Leküzdötte a pánikot, a fájdalmat, hog y Noah nem mondta el neki az ig azat. Nem is jött hozzá ig azán haza. Rory erősebb volt. Rory férfi volt. Ő birtokolta az ig azság ot, ezt Sabella eg ész biztosra vette. Akármire készült Noah, seg ítség et kért Rorytól? Be kellett jutnia a szerelőműhelybe, de vajon miért? Hog y hozzá közel kerüljön? Hog y elvég ezze, amiért idejött, akármi lett lég yen volna is az? Sabella komótosan szívta a leveg őt. Akármilyen céllal érkezett ide szeretve imádott férje, akit vég re visszakapott, itt volt az ideje, hog y meg leckéztesse. Sabellának hazudni ug yanis nag yonnag yon csúnya dolog .
TIZENHATODIK FEJEZET Másnap reg g el Toby még mindig kicsit meg viseltnek tűnt, de időben érkezett és rag aszkodott hozzá, hog y vég ig dolg ozza a napját. Fog adkozott, hog y nem hag yja mag át még eg yszer elüttetni. Sabella sokáig dolg ozott a műhelyben eg y előző este beérkezett kocsi g yújtásán, majd felnézett az órára, és elmosolyodott. Lecsukta a motorháztetőt és Noah-t kereste a tekintetével. A férfi a számítóg épen eg y új városi terepjárót nézeg etett, közben rág ózott, és ujjai között eg y csavarkulcsot pörg etett szórakozottan. Az áldóját, szerencséje, hog y a rég i alkalmazottai közül eg y se dolg ozik már itt! Ha ezt látnák, menten g yanakodni kezdenének. Ha eg yáltalán
odafig yeltek az ilyesmire. Sabella annak idején férjének ezt a szokását kimondottan szexinek találta amúg y. Az ír. Sabella szíve kitág ult, könnyek tolultak a szemébe, el kellett fordulnia, nehog y sírni lássák az örömtől. Az ő írje. Visszajött, itt volt. Sabella reszketett tőle, hog y meg tudta, miközben a g utaütés kerülg ette a méreg től. Akármi miatt is maradt távol, az látszott rajta, hog y sokáig tartott felépülnie. Pedig ő kitartott volna mellette. Ott lett volna vele vég ig . Feladta volna eg ész addig i életét azért, hog y a férje akár eg yetlen napját, eg yetlen óráját meg könnyíthesse. De a férje nem kért belőle. Nem eng edte oda mag ához, nem hag yta, hog y a neje meg vig asztalja, sőt, még most is bujkált előle. Szeme sarkából látta, hog y Rory odalépett Noah-hoz és lesújtó, fig yelmeztető pillantás kíséretében elvette tőle a csavarkulcsot. Ó persze, Rory tudta. Ő odafig yelt az apróság okra is, és azon ig yekezett, hog y Noah nehog y
elárulja mag át. Sabella elfordult; szemrése összeszűkült, mert elöntötte az érzés, hog y elárulták. Az öccsének színt vallott, a feleség ének meg nem? Elfordult, elvett eg y rong yot a pultról, és beletörölte a kezét. – Rory, nekem találkozóm van – szólt oda a fiúnak. – Öt óra táján jövök. Noah is, Rory is odafordult, arckifejezésük hirtelen semmitmondóvá vált. Szemetek. – Reng eteg munka felg yűlt, Belle. – Rory a torkát köszörülte, Noah pedig karba tette a kezét, és tűnődő arcot vág ott. – Nem tudom áttenni – vont vállat Sabella.– Felszaladok a házba lezuhanyozni, utána találkozom Siennával és Kirával.
A rong yot visszadobta a pultra, és előásta a kocsikulcsot a farzsebéből. Mindkettejükre feszülten, keményen rámosolyg ott. – Biztosan túlélitek majd nélkülem is! Kira meg lepődött, amikor Sabella reg g el felhívta, hog y akar-e vele és Siennával fürdőbe menni. Kira körültekintő, óvatos, ug yanakkor bátor asszony volt. Sabella szerette ezeket a tulajdonság ait. Kirát nem lehetett hülyére venni, emellett azonban állati kíváncsi természete volt. Sabella úg y ment a kocsijához, hog y tudta: Noah követi. A férfi fig yelte, hog y Sabella a kicsi piros BMW Z8-asa felé indul, amelyet Nathan épp azelőtt újított fel neki, hog y elment volna az utolsó bevetésére. A lökhárító még mindig horpadt volt, mert hátulról beleszaladt Nathan kisteherautójába. Az még mindig a g arázsban állt. Használatlanul. Noah büszkeség e és öröme. Sabella elg ondolkozott, hog y ránézett-e eg yáltalán, mióta visszajött. Könnyen meg tehette volna, amilyen észrevétlen bírt maradni. Sabella már majdnem elérte a kocsit, amikor Noah ujjai meg rag adták a felkarját, és meg állították. A lánynak a léleg zete is elállt eg y pillanatra. Szeme becsukódott, elöntötték az érzelmek. Öröm, harag , bánat és reng eteg remény. Annyi remény, hog y majdnem térdre rog yott. Azonban félelem is volt benne. Lehet, hog y illúzióba ring atta mag át, annyira akarta, hog y ez az eg ész ig az leg yen? Dehog y. Szó sem lehetett illúzióról. Ez kétség kívül az ő írje volt. – Mi az ábra? – Hang ja durva, fülhasog ató volt. Valami történt a hang g al, amelyen neki ír balladákat énekelt annak idején, amelyen a nevét suttog ta elképesztő líraiság g al. De nem a hang ejtette rabul a lelkét, hanem a férfi. Sabella meg köszörülte a torkát, aztán odafordult Noah-hoz. Az állát kezdte bámulni. – Mondtam, hog y fürdőbe meg yek. – Kirántotta a karját a szorításból, majd felpillantott a szemébe. Ig yekezett leküzdeni mag ában az elrag adtatását, hog y férjét újra keblére ölelheti. Hog y újra szeretheti. Az ő írjét. Meg akarta ölelni, ki akarta mondani a nevét, de ez eg yszerűen nem ment neki. Nem volt tisztában vele, hog y mennyire veszélyes lehet ez a férfi számára, sőt, mindannyiuk számára. De főleg Noah számára. Ha más férfiként jött vissza hozzá, arra nyilván nyomós oka volt. Életük halálos veszélyben forg ott. És mivel a férjében hihetetlenül védelmező mentalitás lakozott, neki mindeg y volt, milyen néven futott. Kockázatot nem ismerve küzdött a szeretteiért.
– Miért pont ma? – kérdezte keményebb hang on. Nem akarta, hog y Sabella elmenjen. Azt akarta, hog y maradjon, és szem előtt leg yen. – Számít az? Van valami ok, ami miatt nem lenne szabad elmennem? – Hát, csekélység nek tűnik, de teg nap az eg yik alkalmazottadat kis híján meg ölték. – Ajka meg feszült, szeme pedig az ag g odalom és a harag érdekes keverékét sug ározta. – Tég ed akarnak elkapni, nem eng em. – És ebben volt is némi ig azság . – Akármi történt teg nap este, a célpont Toby volt, Noah. Nem pedig én. Tudom, hog yan leg yek óvatos. A férjem meg tanított rá, hog yan vig yázzak mag amra – emlékeztette. – Nem vag yok már felelőtlen kamaszlány. Noah láthatóan hátrahőkölt. – Nem, te makacs, komisz kölyök vag y, aki mindig a saját feje után meg y – mennydörög te. Sabella kinyitotta a kocsiajtót, aztán visszafordult hozzá. – Siennával ebédelek, utána meg a fürdőbe meg yünk. Most, hog y itt vag y, és minden a lehető leg jobban meg y a műhelyben, úg y g ondoltam, délutánra szabadság olom mag am, és átvedlek nővé. Az a sok olaj már unalmas. Netán valami nem tetszik? Azok a szemek! A felajzottság szikrát vetett benne, majd felláng olt. – Manikűröztetsz? – kérdezte eg y fél mosollyal. – A munkám miatt kár lenne belém – intett Sabella a szerviz felé. – Amúg y meg sokkal jobban szeretek kocsikat bütykölni, mint a körmeimet dédelg etni. De eg y finom masszázs, az rám fér. Meg eg y hajvág ás is. – Meg rázta a haját. – Esetleg eg y arcpakolás. – Meg talán eg y g yantázás. Sabella érezte, hog y eg yre g ondolnak. Talán leszedeti a szőrt a lába közül, hog y az érzékeny bőrt Noah a szakállával izg athassa, nyelvével nyalog athassa a csupasz redőket. Ig az, visszajött a férje, de attól még nem akarta újra feladni a füg g etlenség ét. Bizonyos dolg okat szeretett a lány-zónában, ami alatt Siennával a fürdőt értették. Ahog y Noah ránézett a lányra, tudta, mire következtessen. Lassan pislog ott, arckifejezése elszánt, domináns élt kapott. A parancsoló jelleg újdonság volt nála, rég en leg alábbis nem mutatta ki. – Szeretném, ha várnál vele – jelentette ki vég ül. – Vag y eng edd, hog y elvig yelek. – Nincs szükség em bébicsőszre, Noah – rázta a fejét Sabella. Muszáj volt tőle elszakadnia, leg alább eg y kis időre. – Este ne keveredj késharcba, akkor talán nem kell majd annyit ag g ódnod. Reg g el már ellenőrizte rajta a sebeket, amikor felébredtek, átkötözte őket. Csodálkozott, hog y szeretkezés közben hog y nem vérzett el Noah.
– Mennem kell. – Beszállt a kocsiba. – Ne felejtsd, Becca Jean kocsiját délutánra íg értük. Az elkövetkező hónapokban nehéz cuccokat fog fuvarozni, meg kell nézni, hog y a számítóg ép átállításán kívül van-e más teendő. – Majd én intézem – vakkantotta Noah. – Basszus, Sabella! Leg alább lég y óvatos! – Mindig óvatos vag yok. – Sabella már a volánt fog ta, és dühösen nézett a férfira. – Kettőnk közül te vag y az, aki keresi a bajt. Meg fog ta a kilincset, és berántotta a kocsiajtót, melyet Noah kifeszítve tartott. Persze Sabella tudta, hog y csak azért tudta becsukni az ajtót, mert Noah hag yta. Beindította a motort. Eg y másodperc múlva kihajtott a parkolóból. A visszapillantó tükörben látta, hog y Noah a füléhez emeli a mobilját. Kíváncsi volt, vajon milyen bébiszittert küld a nyakára. Noah fig yelte, ahog y a kis BMW behúzódik a kétemeletes tég laépület parkolójába. Sabella bement a házba. Micah Sloane és John Vincent felváltva vig yáztak Sabellára, amikor az éppen nem volt Noahval. Persze Noah nem eng edte, hog y Sabella sokáig távol leg yen tőle. Utálta, ha a lány eg yedül mászkált. Túl sok ismeretlen szál volt még ebben az üg yben, és túl kevés információ állt rendelkezésre. Fejét csóválva g yorstárcsázta Micah-t, szólt neki, hog y felüg yeljen a lányra, aki őt menthetetlenül kiszúrná. Aztán visszasétált a kisteherautóhoz, amelyen dolg ozott. Delbert Ransome és Mike Conrad unokatestvérek voltak. Ő hozta be a kisteherautót, mert a két másik helybeli műhelynek nem sikerült meg javítania a kocsi felturbózott motorját és váltóművét. Delbert szeretett kimenni a kis, keménykötésű, nég ykerék-meg hajtású kocsival a heg yekbe, ahol aztán ámokfutóként repesztett vele. A szomszéd rancson dolg ozott, Gaylen Patricknél. Imádott azzal dicsekedni, hog y milyen közel áll a nag yhatalmú unokatestvéréhez, aki a bank és a leg nag yobb környékbeli rancs tulajdonosa volt. Noah elfojtott eg y szitkot, ideg esen nézett a házra, majd ráfeküdt eg y lapos kocsira, hog y meg nézze, mi a frászt művelt Delbert az új motorral. A motor tiszta volt. Delbert mindig üg yelt arra, hog y a járg ánya motorja csillog jonvillog jon. Noah kisvártatva még is talált rajta valamit. Zseblámpája furcsa, sötét foltra világ ított. Az erős fényben jól látszott, hog y Ransome nem vég zett tökéletes munkát, amikor a motort lemosta. Eg y kis adag sár volt összekeveredve valami sötétebbel: fekete hajcsomó és összeszáradt húscafat. Noah kievickélt a jármű alól, és meg g yőződött róla, hog y a többi szerelő nem fig yeli. Majd
fölállt, és a szerszámos ládájából előszedett két műanyag fiolát és eg y szikét, más szerszámokkal eg yütt, melyekre amúg y nem volt szükség e. Visszamászott a kocsi alá, belekaparta a motorról a mintát a fiolákba, majd a fiolákat lezárta, és a nadrág zsebébe dug ta. Később valakinek majd odaadja, hog y a bizonyíték a bunkerbe kerüljön. Gaylen Patrick szerepelt a g yanúsítottak listáján, mint lehetség es feketeg alléros tag , esetleg vezető. Meg voltak a kapcsolatai és g azdag is volt. És most az eg yik leg főbb beosztású alkalmazottja is g yilkosság g yanújába keveredett. Ha a lekapart maradvány DNS-e eg yezik valamelyik holttestével, akkor horog ra akadt eg y újabb nag ykutya, s ez a fejlemény remélhetőleg több információhoz is vezet majd. A veszély pedig tovább fokozódik általa. Noah újra átnézte a kisteherautó alját, hog y még több bizonyíték-mintát találjon. Akadt is bőven, Delbert nem slag ozta vég ig elég alaposan. A hülye fasz. Noah eltárolta a mintákat, és beindította a motort. Nem akarta kivizsg álni, miért nem húz a motor, mert az komplikációkhoz vezetett volna. Ha ug yanis Delbert abban a hitben marad, hog y a járművét csak tesztelték, nem Sabellán áll majd bosszút, amikor a bizonyítékok alapján lefülelik. Sőt, Noah-ra se fog g yanakodni. Elég edett mosoly bujkált Noah ajkán. Odahívta a szerelőt, akiről azt g yanította, hog y tég la, és átadta neki a járművet. Noah eg ész biztosra vette, hog y a bizonyító erejű mintákat teljesen lepucolta a kocsiról. A mély vág atokban lerakódott maradékot a kis sápadt szerelő sosem fog ja meg találni. Éppen elég lesz ahhoz, hog y Delbert lebukjon rajta, ha majd az ig azság üg yiek szétkapják a kocsiját. Noah fölment a lakásba, és feljeg yezte a kocsin hag yott bizonyítékok pontos helyét és azokat a felületeket, ahonnan a haj- és bőrmintákat lekaparta, majd a papírszeletet a fiolák köré csavarta, és összeg umizta az eg észet. Mindent a zsebébe süllyesztett, azután visszasietett a g arázsba. Még eg y pár órának el kellett telnie ahhoz, hog y Nik észrevétlenül leléphessen, és a bunker felé vehesse az irányt. Majd Sabella barátjának a kocsijához lépett, és g ondosan átnézte. Közben vég ig szemmel tartotta a kisteherautón üg yködő szerelőt. Ha bármit talál rajta, Delbert hamar be fog szaladni a kocsijáért. Ha nem, akkor marad minden a rég iben: a szerelő a fejét fog ja vakarászni, és tovább vacakol a karburátorral. Sabella időközben kijött a házából, és visszaszállt a kocsiba. Noah látta, hog y Micah a nyomába ered. Ig az, Sabella védve volt, az viszont bökte Noah csőrét, hog y nem ő a fedezet. Fejcsóválva visszament a műhelybe, és rávig yorg ott a szerelőre, aki Delbert járg ánya mellől
bámulta. A fickó barátság osan mosolyg ott, és a fejét ing atta. – Jó bőr a csaj – vig yorg ott a szerelő, Chuck Leon, és szőke kecskeszakállát simog atta. – Neked is jól meg y a sorod itt. – Az tuti – mordult rá Noah. – Helyetted is felvehetnének valakit, aki nem csak a szemét g úvasztja. Valami villant a másik barna szemében. De lassan bólintott, majd visszahajolt a motorházba, és folytatta a munkát. Noah nem azért volt itt, hog y Feketeg allérosokkal haverkodjon, hanem azért, hog y rács mög é juttassa őket. De azt el kellett ismernie, hog y Leon fantasztikus szerelő volt, ha éppen nem bámészkodott. Noah és Nik tekintete találkozott. Az orosz pasas eg y harmadik autó motorháza fölé hajolt. Még eg y embernek volt rajtuk kívül műszakja, ő a veg yesbolt kasszáját kezelte. Nik nem volt az a kifejezett társaság i lény. Az öles termetű, platinaszőke hajú és hideg , kék szemű orosz óriás inkább g yilkolni szeretett, nem felüg yelni. Ahog y az útra pillantott, Noah a fog át csikorg atva ment vissza dolg ozni. A kinti parkolóban még számos autó sorakozott. Úg y tűnt, Nik bevonzotta a főiskolás lányokat. Tetszett nekik marcona külseje. Toby barátai is idehozták a járműveiket, a szüleik g yakran be is néztek, hog y ellenőrizzék a munka menetét. Noah eg yre inkább áteng edte mag át a munka kialakuló ritmusának. Sabella pedig szorosabban fog va tartotta a lelkét, mint valaha. Noah már azon morfondírozott, hog y miként hag yja a lányt meg int mag ára, ha az akció lezárul. Az Elit eg ység katonái halottnak számítottak, kivéve eg ykori SEAL-es bajtársait. Nem születhetett újjá. Nathan Malone többé nem térhetett vissza. Se Alpine-ba, se a családjához, se Sabellához. Még is, lehetetlennek tűnt, hog y elhag yja a lányt.
– Leszög ezem, hog y csajbulit kell csapnunk! – Sienna elnyújtózott a masszázság yon. Ő, Sabella és Kira Richards vékony lepedőkön feküdt a masszázsszobában. Szakavatott kezek dög önyözték hátukon a csomókat. – Csajbulit? – dünnyög te Sabella.– Emlékszem az összesre. Pokoli volt mind. Folyton másnapos leszek, ha veled lóg ok, Sienna. Barátnője kuncog ott. – Már eleg em van abból, hog y állandóan otthon lébecoljak. Rick nag yon későn jön haza, és akkor is csak aludni. Volt valami Sienna hang jában, valami harag os, ami Sabellának feltűnt az utóbbi években.
– Még mindig Rick munkabeosztásán meg y köztetek a hajcihő? – kérdezte. – Ahog y eddig is – leg yintett Sienna közömbösen. – De most, hog y vég re újra élsz, szerintem csaphatnál eg y g örbe estét! Sabella eg y másodpercig latolg atta a dolg ot. – Az új szerelőmet kell ellenőriznem – mondta vég ül csúfondárosan. – A körmére koppintok. Kira nevetg élt, Sienna viszont felhördült. – El se hiszem, hog y folyton azzal a szerelővel paráználkodsz. Nathan g utaütést kapna, Sabella! Sienna húsbavág ó meg jeg yzése feszült csöndet eredményezett. Sienna barátja volt Nathannak is, Sabellának is, de Nathant jobban ismerte. – Nathan azt szeretné, hog y boldog leg yek – szólt vég ül Sabella lág yan. – De eg y ilyen férfival? – kérdezte Sienna. – Ne már, ez eg y zombi! A pasas szeme is és a mentalitása is pont olyan, mint a férjedé. Neki nem lesz elég a másodheg edűs szerep. Nemsokára le fog építeni. – Felőlem aztán, leg feljebb majd én is belerúg ok – vont vállat Sabella, mintha cseppet sem érdekelné. Vajon miért nem mutatott hajlandóság ot, hog y jobban kivesézze a témát Siennával? Meg oszthatta volna vele beig azolódni látszó g yanakvását. Hiszen Siennával mindig mindent meg osztott. Eg észen Nathan haláláig mindent kibeszélt vele. Azonban most titkolózott. Nag yon meg kellett mag át erőltetnie, hog y ne veg ye elő Kirát, aki teljes meg g yőződése szerint mindent tudott. Épp úg y, mint ahog y Ian is. – Én mondtam, hog y takarítsd el az útból a szexuális válság ot – hang oztatta Kira a szomszédos masszázság yról. – Ha kitombolja mag át, jobban lesz, Sienna. Kira hang ján hallatszott, hog y mulattatja valami, de nem lehetett kitalálni, hog y micsoda. – Eg yszer még meg fizetsz nekem ezért a tanácsodért – fig yelmeztette Sabella.– Az a pasas elképesztően birtokló típus. Előbb-utóbb beleőszülök. Hadd hámozzon ki belőle, amit csak akar. – Nathan olyan nyug is volt – sóhajtott Sienna. – Sose féltékenykedett. Na, ez nem volt feltétlenül ig az, állapította meg mag ában Sabella. Nathan bizony féltékeny volt, csak rejteg ette, még előtte is. Valóban laza volt, nevetős, mindig udvarias, de a lelke mélyén neg atív érzelmek forrong tak. Ezek kerültek most felszínre. A féltékenység az eg yik volt közülük. Sabella már évekkel korábban is tudta, hog y Nathan elfojtotta ezt a bizonyos érzelmet. Küzdött vele, mert bízott Sabellában. Mert meg értette, hog y a feleség ét nem zárhatta be, ha ő éppen bevetésen volt, vag y akár otthon. Ez azonban nem jelentette azt, hog y Nathan nem érzett féltékenység et, Sabella pedig nem érezte annak lecsapódását.
– Nem. Sose féltékenykedett – hag yta rá Sabella. Sienna sok más mellett ezt sem tudta, Sabella pedig semmiképpen nem is akarta az orrára kötni. Noah bujkált, s erre nyilván oka volt. Sabella nem kockáztathatta, hog y veszélybe sodorja. Nem volt hajlandó kockára tenni az életét. – És hasonlít a fickó Nathanra? – emelte fel a fejét Sienna, és eg yenesen Sabella szeme közé nézett. Sabella farkasszemet nézett vele, és g yűlölte mag ában a g yanakvást, mely erőt vett rajta. Nem bízott a leg jobb, leg kedvesebb barátnőjében sem. Ez fájt. – Nem – mondta vég ül, és bizonyos szempontból ez is volt az ig azság . – Nathan lazább volt. Mindig mosolyg ott. Mindig kedves volt. Noah sokkal erősebb és csöndesebb. Talán parancsolóbb is. – Eg y állat – mondta Kira meg játszott borzong ással. – Ahog y kinéz, az ág yban eg y vadállat lehet. – Bekaphatod – nevetett Sabella. – Vadállat az ág yban, Belle? – kuncog ta Sienna. – Bizony vadállat! Folyton acsarog , morog , üvöltözik – mondta. – Az, hog y milyen az ág yban, annak ehhez semmi köze. Kira és Sienna felkapták a fejüket, és döbbenten bámultak. – Mióta? – ívelte fel a szemöldökét Kira, tökéletes meg lepődést mímelve. – Nemrég óta, naná! – morog ta Sienna. – Onnantól g yorstüzelés, aztán hajcsi. Kira és Sabella Siennára meredt. Sienna a szemöldökét fel-felráng atva nevetett, majd visszahajtotta a fejét a kipárnázott asztalra. De a kijelentés és a nevetés mög ött volt valami, amin Sabella eltűnődött. Vajon Sienna elhallg at bizonyos dolg okat? Ezután könnyedebb témák vizére eveztek. A masszázs vég et ért, Sabella pedig felöltözött és fizetett. Gyantáztatott, leolajozták, meg csinálták a haját és a lábkörmét. A kezén is levág ták, és felpolírozták a körmöket. Újra nőnek érezte mag át, ami már évek óta hiányzott az életéből. Szinte eg y örökkévalóság nak tűnt. Szerető volt, majdnem feleség , az érzelmek és a szexualitás pedig ismét szabadon áradt benne, ami izg atottá, derűssé tette. Érezte mag án az izg atottság ot, mely elkísérte. Noah kemény szexuális étvág ya olyan húrokat pendített meg benne, amelyeket előző kapcsolatában mindig ig yekezett meg zabolázni. Noah disznó módon beszélt vele. Pajzán volt, és Sabellát is pajzánná tette. Kihívások elé akarta állítani. Azt a vág yat g erjesztette benne, hog y olyan dolg okat kérjen, amelyeket azelőtt nem. Mert Noah irányította a nemi életüket. Mert házasság uk két évében korántsem voltak
eleg et eg yütt. Állandóan bevetésekre kellett mennie, időnként Sabella több hétre is eg yedül maradt. Amikor hazajött, a lány meg adta a férjének, amire csak szükség e volt. Persze Sabella tudta, hog y az évek során majd összecsiszolódnak. Csakhog y azok az évek nem adatottak meg . Visszainteg etett Siennának, aki szerencsésen pont az épület előtt kapott parkolóhelyet. Lassú ütemben, némán sétált Kirával. A körülöttük kavarg ó feszültség nem volt ellenség es természetű, de jelen volt, és vastag on rájuk nehezedett. – Hog y van Noah? – Kira a rövidnadrág ja zsebébe süllyesztette a kezét, és kíváncsian tekintett Sabellára. – Gyóg yulg atnak a sebei? – Eddig ig en – bólintott Sabella, és nyelt eg yet közben. Kira tudott valamit, és a férje, Ian is, ebben Sabella eg ész biztos volt. És g yűlölte, hog y hazudnak neki, bár ig yekezett őket meg érteni. – Nem meséltél Siennának a támadásról – jeg yezte meg Kira. – Miért nem? Sabella meg torpant a kocsija hátuljánál, és odafordult Kirához. – Mert nem tudom, hog y ez mennyire publikus. Ha tudják róla, hog y meg sérült és g yeng élkedik, újra lecsapnak. A Toby elleni g ázolásos g yilkosság i kísérlet elhíresült, azt Siennával még a reg g el kibeszéltük. Nem lett volna értelme tovább csócsálni. Kira túlzottan is fog ékony tekintete rászeg eződött. – Mit szólnál pár órányi beszélg etéshez eg y üveg bor mellett? – kérdezte vég ül Kira. – Ian reg g elig nem jön haza, és ahog y Siennánál is, úg y nálam is túl csendes a ház. Sabella húzódozott. Körbenézett a parkolóban, aztán visszafordult a barátnőjéhez. – Miért nem jössz inkább hozzám? – kérdezte. – A férjem csinos borkészletet halmozott fel odalent a pincében. Kinyitjuk az eg yik kedvencét. – Ettől Noah vajon meg pukkad? – Leinnánk mag unkat, közben meg fikáznánk a férfiakat! – Még mindig mérg es vag y rá? – kérdezte Kira, és kíváncsian csillog tatta a szemét. – Mindig találok okot, hog y mérg es leg yek valakire, aki hazudott nekem – közölte. – Benne van a szabálykönyvben, hog y ezt szabad. Kira ajka meg vonag lott. Bólintott. – Meg yek veled – határozta el. – Tudod, Sabella, te nag yság rendekkel jobb meg fig yelő vag y, mint ahog y azt Ian és Noah képzelte. Ettől most kényelmetlenül érzik ám mag ukat. – Úg y kell nekik – nevetett Sabella, bár a g ondolatra később már a fog át csikorg atta. Azt az új célt tűzte mag a elé, hog y kideríti a pontos okát annak, hog y az a két férfi miért hazudja le neki még a napot is az ég ről. Ha nem jár utána, előbb-utóbb lecsapja azt a hepciás, féltékeny, hazug SEAL-t. Még pedig a fekete, öntöttvas serpenyőjével.
TIZENHETEDIK FEJEZET – Baj van – szólt oda Nik a széles g arázskapuban ácsorg ó Noah-nak, aki a házat fürkészte a domb tetején, hunyorítva, feszülő állkapoccsal. Kira Richards eg y órával ezelőtt érkezett oda, Sabella kocsiját követve. A két nő számos élelmiszeres zacskót vitt be mag ával, azóta pedig nem mutatkoztak. Sabella nem jött le, hog y a banki törlesztő részletet összeszedje. Csak felhívta Roryt, hog y intézze el helyette. Noah-t még csak nem is kérte a telefonhoz. – Mi a baj? – érdeklődött Noah, kezét karba fűzve. Lesújtó pillantást vetett a házra. Azt akarta, hog y Sabella vég re dug ja ki onnan az orrát. – Micah tett jelentést pár perccel ezelőtt. Amikor Sabella és Ian eljöttek, ő a városban maradt.
Azt mondja, látta Mike Conradot. Bement a fürdőbe, és jelenetet rendezett, inzultálta a masszőröket és a technikai személyzet tag jait. Ahog y Micah elnézte, elég durván kérdezősködött. Noah felé lövellt eg y sötét pillantást. – De nem tudott meg semmit? Sabella nem tudott semmi olyat, ami veszélyt hozhatott volna a fejükre, de még ha tudott volna is valamit, akkor se fecseg te volna ki. – Talán nem – hag yta rá Nik. – De a lényeg az, hog y Conrad g yanakszik. Ez visszaüthet rá – biccentett a ház felé, Sabellát értve rajta. – Akkor Conrad meg hal – válaszolt Noah kiérlelt, jeg es elhatározással az orosz szemébe nézve. Nik lassan bólintott, sápadt arca olyan sápadt és sivár volt, mint a halálé. Noah tudta, hog y Nik saját elvesztett családtag jaira g ondol, és arra, hog y ő is minden áron meg védené őket a veszélytől.
– Én fedezni fog lak – mondta ekkor Nik. – Biztosra veheted, Noah Blake, hog y fedezni fog lak. Nik elfordult, visszament a műhelybe. Noah maradt, és továbbra is a házat fig yelte. Azon morfondírozott, hog y vajon mi a fenét csinál Kira és Sabella. – Toby, Nik mindjárt hazavisz tég ed – kiabált be az irodába. – Készítsd mag ad! Az órára sandított. Már hétre járt, vag yis mindjárt záróra. Sabella órákig volt a fürdőben. Noah-ban felidéződött, hog y Sabella annak idején g yakran szinte eg ész nap ott tespedt. Arra meg aztán pláne emlékezett, hog y mi várta, amikor fürdő után a világ leg szebb combocskái közé nézett. Kopasz, hamvas dombocskák. Saját nedvétől fénylő redők. Buja, fincsi, mandulaolaj-illatú
husika, muszáj volt belekóstolni! – Sabella azt mondta, hog y mivel több alkalmazottunk lett, tartsuk tovább nyitva a kutat és a boltot – közölte pár perccel később a műhelybe toppanó Rory. – Bevállaltad az éjszakai műszakot? – kérdezte önelég ült kárörömmel. – Csak ha te már nem élsz – felelt neki lassan Noah. – Márpedig nekem úg y tűnik, hog y nag yon is léleg zel. Van netán valami kifog ásod rá, hog y ne dolg ozzál? Nekem csak a halál az eg yetlen elfog adható kifog ás. Rory fintorog va zsebre dug ta a kezét. Gyűlölködve nézett Noah-ra. – Randim volna. – Nekem is – vág ta rá Noah. – Hát az én randim fontosabb – morg olódott Rory. – Már hónapok óta cserkészem a csajt. Helyes kis tesiszakos – sóhajtott. – Formás, Noah. – Hát, ma este csalódást kell neki okoznod. Hacsak nem húzod le mindjárt a rolót. Rory fölnézett a házra. – Szerinted észrevenné? – Valószínűleg . Rory ráhunyorított, és töpreng ő arccal meg hányta-vetette mag ában a dolg ot. Noah jól ismerte ezt a nézését. – Korán bezárok, te pedig kitalálsz valamit, hog y elvond a fig yelmét – javasolta Rory. – És amikor Sabella rájön, hog y mekkora pöcs vag y, majd én a pártodat fog om. – Eg yedül a te bajod, ha Sabella bosszús lesz, mert korán bezártál. Viszont ha Sabella valaha rájön, hog y mekkora pöcs vag yok, akkora patáliát fog csapni, hog y neked arról fog almad sincs – mondta neki Noah halk, izg atott hang on. – Úg yhog y imádkozz, hog y ne következzen be. Noah nem is tódította tovább, inkább átsietett a g arázson, hog y az irodán keresztül a lakásába menjen. Kettesével szedte a lépcsőn a fokokat, míg vég ül a bejárati ajtóhoz ért. Előhúzta a zárból az elővig yázatosság ból odatett fog piszkálódarabot, majd óvatosan a lakásba lépett. A másik bejáraton ott csillog ott még az átlátszó rag asztószalag , vag yis azt az ajtót se nyitotta ki senki. De azért továbbra is lopakodva közlekedett a lakásban. Mag ára zárta a fürdőszoba nehéz ajtaját. Sabella a fürdőben járt ma, szóval Noah a várakozás izg almától szinte reszketett.
Eg y üres borospalack állt a pulton, Sabella pedig morózusan bámult félig teli poharára. Sajnos a bora javát már felhörpintette. – Lassan iszákos leszek – állapította meg a másik nőre sandítva. Kira laza testtartással, karcsú lábát a másik térdén nyug tatva ült a mag as támlájú bárszéken. Ő is a poharát bámulta. – Ez marha jó bor. Mázli, hog y nincs itt a férjed. El is fenekelne érte. Óbor lehet, ha minden
ig az. Sabella vig yorg ott a g ondolatra. És Kira üg yes meg fog almazásán is jót derült. Direkt fog almazott íg y. Ez a nő nem bíz semmit a véletlenre. Tisztára, mint a férje. Mindent előre meg fontol, nag yon mag abiztosan érzi mag át a bőrében, pontosan tudja mag áról, hog y kicsoda és mire képes. – Mázlis vag yok, mi? Kira felhúzta a szemöldökét. – Ezek szerint jól kijössz azzal a te szerelőddel. – Eddig még nem vág tam hozzá eg y poharat sem – dőlt hátra a székében Sabella, és kíváncsian méreg ette a barátnőjét. – A férjemmel még eg y éve sem éltünk frig yben, hog y az első poharat hozzávág tam. Állati jó ember volt, de félreismert: én nem tűröm, ha irányítg atnak. – Miben akart irányítani? Szürke szemében vidámság csillog ott. Sabella a poharába szürcsölt. Kirára nézve meg állapította, hog y a barátnője piszok mag abiztos és merész, azonban Sabella ezeket a tulajdonság okat nem irig yelte el tőle. – Abban, hog y hog yan leg yek SEAL-feleség . – Sabella szája mosolyra ferdült. – Hazajött vérben ázva, olyan sebekkel, mint ide Mexikó, és csak annyit vakkantott oda, hog y „nehéz bevetés”, meg hog y ne ag g ódjak. Nem nézhettem meg a horzsolásait, nem adhattam puszit a bibis tag jaira. Ezért repült az első pohár. Azt hittem, attól észhez tér. Még is, micsoda dolog az, hog y a rosszfiúk hozzáérhetnek, én meg nem? – Szemöldöke felszaladt. – Gondoltam, majd tőlem is kap eg y-két sebet. – Te jelen időben beszélsz róla – jeg yezte meg Kira. Sabella ráeszmélt, hog y Kira is úg y nézi a világ ot, ahog y Nathan nézte, illetve ahog y még most is nézi. Meg lehetős g yanakvással. – Nyelvbotlás volt – vont vállat Sabella, de mindketten tudták, hog y füllentett. – Akkor a szerelőd nem próbál irányítani? – kérdezte Kira. – Már benőtt a fejem lág ya – kortyolt a poharába Sabella.– Már nem dobálózom poharakkal. Kira szemöldöke ívbe hajlott. – Hát mit csinálsz helyette? Sabella lenézett a borára, mielőtt az utolsó cseppig felhajtotta volna. – Azt csinálok, amit akarok – válaszolta vég ül. – Nem fog om az életemet újból eg y férfi köré építeni. – Ismét Kira szemébe nézett. – És többé nem hag yom, hog y bárki hazug ság okba ring asson. Azt többé senkitől nem tűröm el. – Én nem hazudtam neked – szög ezte le Kira mosolyog va. Sabella bólintott. – Ezért pedig meg érdemled, hog y meg osszam veled a férjem kitűnő borát
– vig yorg ott Sabella.– Ha a szerelőm odáig merészkedne, hog y ebbe a borba belekóstoljon, hát én fog om elfenekelni a férjem helyett. Kira mag ában fetreng ett a röhög éstől, ám ennek fikarcnyi tanújelét sem mutatta. Pedig Sabella már évek óta ismerte, és még is, csak az utóbbi hetekben ismerte meg Kira rendkívüli erejét. – Ian közvetlenül Jordan előtt hag yta ott a SEAL-t, ig az? – kérdezte Sabella. – Íg y volt – erősítette meg Kira. – Eleg e lett. – És most mit csinál? – Nem sokat – mosolyg ott Kira. – Cég eknél osztja az észt. Biztonság i üg yekben. – Széttárta a karját, mint aki nem tud az üg yről sokat. Baromság . Sabella lassan szívta be a leveg őt. Barátnője félig azság okkal szédítette, de annyi kiderült belőlük, hog y Ian és Noah eg yütt dolg ozik. Kira is a munkatársuk. Ezért barátkozott össze Siennával, és mostani beszélg etésük is ennek volt köszönhető. – Kira – mondta Sabella, a székében előredőlve – ha tudnál valamit arról, hog y mit csinál itt Noah, vag y arról, hog y mi történt a férjem utolsó bevetésén, elmondanád? Különösen a holttest meg találása érdekelne. Kira eg y darabig elg ondolkozva fürkészte Sabella arcát, aztán összeszorított ajakkal, nyug odtan felelt. – Nem. Nem mondhatnám el neked. – Ő is előrehajolt. – Kedvellek tég ed, Sabella. Jó barátnőm vag y, és mivel az vag y, eg yvalamit azért elmondok. Sabella hátradőlt, mivel tudta, hog y a kérdéseire nem fog választ kapni. Mindenesetre azért odafig yelt. – Jók az ösztöneid. Mesélted eg yszer, hog y a rendőrnyomozó apukád tanított meg , hog yan hallg ass az ösztöneidre. – Valóban. – Szülei haláláig Sabellának az apukája volt a mindene. Nag yon sok mindenre meg tanította. – Bízz az ösztöneidben! Szerintem az apukád szeretett tég ed. Meg tanított rá, hog yan védd meg mag ad, hog yan fig yelj az emberekre, hog yan ismerd ki őket. Bízz abban, amit apukádtól tanultál! És amit a férjedtől tanultál, abban is! – Azt hiszem, sokkal inkább kávét kéne innom, mint bort. – Sabella félretolta a poharát és annyiban hag yta a dolg ot. Meg tudta, amit meg akart tudni. Nem akarta kockáztatni ezt a barátság ot. Kira is, ő is tudta az ig azság ot, de nem beszélhettek róla, nem tárg yalhatták ki. Elég annyi, hog y tudták az ig azat. – Ezúttal meddig maradtok Iannel a városban? – Nem vag yok biztos benne. – Kira letette a poharát, Sabella pedig ment a kávéfőzőhöz. – Ian nem adott meg időpontot, amelyhez tartani kell mag unkat, és eg yelőre jól érezzük itt
mag unkat. Sabella bólintott. Kitalálta, hog y addig maradnak, amíg a küldetésük vég et nem ér. Eltöpreng ett rajta, hog y Noah vajon mit lép majd, ha a küldetése itt vég et ér? Vajon akkor vég re elmondja neki, hog y ki ő valójában és mi történt vele? – Azt latolg atod, hog y járj-e Noah-val, vag y sem? – kérdezte hirtelen Kira. – Ez tényleg nehéz döntés. Sienna mondta már, hog y a férjed halála óta nem volt kapcsolatod. – Micsoda kis pletykafészek! – kuncog ott Sabella.– Nem. Nincs ilyen dilemmám. Sabella rövid farmerszoknyája farzsebébe tette a kezét, majd a széles konyhaablakhoz lépett. Rálátott a szerelőműhely hátuljára. Noah Harley-ja a betonépület közelében parkolt, feketén csillog ott a g yeng ülő nyári napfényben. – Te és Sienna rég i barátnők vag ytok – mondta Kira. – Én még sem mondtam volna el ilyesmit a barátnőmről. Sabella vállat vont. – Sienna szókimondó tud lenni, különösen, ha Rickkel összerúg ják valamin a port. – Nem jönnek ki eg ymással? Sabella a hátát fordította neki. – Jól kijönnek, csak Sienna utálja Rick munkabeosztását. Rick viszont nag yon komolyan veszi a hivatását. – A leg több férfi, aki védelmi feladatot lát el, ilyen – bólintott Kira. – Ian említette, hog y Holloran teng ernag y szerint fölhívtad Rissa Clayt eg y pár nappal ezelőtt. Nag yon szép volt tőled! Sabella a homlokát ráncolva ag g odalmasan a hajába túrt. Nathan utolsó bevetésének célja Rissa Clay és két másik fiatal lány meg mentése volt. Sabella nem azért hívta föl Rissát, hog y meg kérdezzen tőle valamit. Kevés emléke maradt arról az éjszakáról, Sabellának leg alábbis ezt mondta. De azért felhívta néhanapján, már csak azért is, mert ismerte Rissát. És érdekelte, mi van vele. Szerencsére jól ment a sora. – Már azelőtt ismertem Rissát, hog y elrabolták volna – mondta csöndesen. – Nathannal néha Washing tonba utaztam az ő Jordan bácsikájához. Rissa a közelben lakott az apukájával. Számos összejövetelre őket is áthívták. Gyakran találkoztunk. Aranyos lány volt. Nem érdemelte meg , ami vele történt. – Rissa csakug yan nag yon aranyos lány – bólintott Kira. – Láttam is eg y pár héttel ezelőtt. Már felépült a traumából. Hat év nag y idő, azt hiszem, sok mindent feldolg ozott azóta. Sabella némán, nyug talanul g ondolta vég ig , mi mindenen ment keresztül az a szeg ény lány. Nathan állítólag meg halt, amikor Rissa Clayt és a két másik lányt kimentették. Szenátorok lánya volt mind a három. Az eg yik közülük meg halt, a másik pedig összeházasodott Nathan
eg yik barátjával, Kell Krieg errel. Mielőtt újra meg szólalhatott volna, elfordult, mert hallotta, hog y Noah beindította a Harley-t a szerviz mög ött. Atyaisten. Szűk farmer és motoros mellény volt rajta. Felsőtestére sötét, testhezálló póló tapadt. És Sabella felé tartott. – Van szexibb jelenség , mint eg y Harley-s férfi, motoros mellényben? – kérdezte mög ötte Kira. – Eg y ilyen pasastól az ember lánya elolvad. Sabella bizony olvadozott is. Nézte a motorost, ahog y meg kerüli a g arázst, és a ház hátsó kapujához vezető kavicsos ösvényre tér. A Harley közelebb dübörg ött, a lány izg alma nőttön-nőtt tőle. – Azt hiszem, ideje lelépnem – mondta könnyed nevetés kíséretében Kira. – Dobj csak ki eg ész nyug odtan! Sabella ki is tette a szűrét. Hallotta, ahog y a Harley behúzódik a ház mög ötti kavicsos parkolóba, ezért hamar a hátsó ajtóhoz ment. Kinyitotta, és kilépett a hátsó teraszra. Noah leszállt a motorról, és Sabella felé indult. Azoktól a könnyed, elnyújtott lépésektől összefutott Sabella szájában a nyál. Szíve a torkában dobog ott, meg rohanta az éhség . – Jót tett neked a fürdő – jelentette be Noah a lépcső aljáról szemüg yre véve a lányt. – Mit szólnál, ha kicsit szétfújatnánk a hajadat a széllel? Nyarg alásszunk a motoron, és vacsorázzunk a városban. Sabella tizenéves kora óta nem motorozott. Ránézett a kétkerekűre, majd vissza Noah-ra. – Át kéne öltöznöm. Noah pillantása vég ig szaladt Sabella rövid farmerszoknyáján és pólóján. – Baromi nag y kár volna – közölte. – Ms. Malone, azt kell mondanom, hog y a lábai csodálatosak. Nathannál elbájolóbb jelenség et Sabella nem ismert. Eszébe villant, hog y amikor még csak jártak, Nathan időnként a semmiből felbukkant azzal a szörnyeteg teherautójával, és betyárosan vig yorg ott, amikor beszállt mellé. Ő volt a zsiványok zsiványa, és csakis Sabelláért ég ett. – A csupasz láb nem meg y a motorhoz – emlékeztette Sabella
Noah józanul bólintott, de a szeme pajkos szikrát vetett. – Ez tény, g yönyörűm. A világ ért se kockáztassunk ilyen szép lábakat! Sabella a terasz korlátjára dőlve bámulta a férfit. – Van itt eg y kisteherautó is, tudod? – Eg yik kezét csípőjére tette. – Tényleg ? – Vajon Noah szemében bosszankodást látott meg csillanni, vag y eg y röpke
pillanatnyi tiszta, romlatlan örömöt, mert azt a nyüves teherautót emleg ette? Noah körbenézett. – Én itt nem látok kisteherautót. – A g arázsban van – mondta Sabella közönyösen. – Nag y, fekete szörnyeteg , díványülésekkel. Nég ykerék-meg hajtású, benzinzabáló, acél-króm alfahím járg ány. Noah elvig yorodott. Nag yon büszke volt arra a kurva pickupra. – Aki ilyen kicsi, annak honnan van akkora bazi teherautója? – ug ratta a férfi. Sabella meg vonta a vállát. – A férjemé volt. De most már az enyém. – Erre az állításra Noah nag yot nézett. – Szoktad vezetni? – Folyton – hazudta Sabella, hadd eg ye a fene Noah-t. – Már kedvemre összekaristolhatom, mert a férjem elment. Ő kínosan vig yázott, hog y meg ne húzza. Noah mintha eg y kősziklát nyelt volna le. – Meg húztad? Sabella felhorkant. – Csak eg y kicsit. Vezetni akarod, vag y csak kérdezősködsz róla? Inkább átveg yem a farmerem, és menjünk motorozni? Mi leg yen? Hog y mi leg yen? Noah ránézett, és alig tudta elfojtani a meg döbbenését, hog y Sabella meg tartotta a kisteherautóját. Azt biztosan tudta, hog y a ház és a szerviz részletei csúsztak néha – mert a „halála” utáni járadék nem volt elég rájuk –, amiért Sabella a „halála” utáni hónapokban mindkettőt kis híján elvesztette. Az a tudat, hog y Sabella meg tartotta a kisteherautóját, olyan örömmel töltötte el, amelyet kifejezni is alig bírt. A lány viszont meg eng edte, hog y eg y olyan férfi vezesse a járg ányt, aki nem a férje. Noah ettől elrémült. Ellentmondásos érzések ütköztek meg benne. Ezért el is határozta, hog y Sabellát el fog ja fenekelni. – Állati bőkezűen bánsz néhai férjed tulajdonával – mondta. Sabella rávig yorg ott. – Lehet, hog y meg puhítottál? Vég ül is a férjem feleség ével már lefeküdtél, g ondoltam, miért ne vezesd a kocsiját is? Kira pedig ma meg itta a férjem 1925-ös évjáratú, Chateau Feytit Clinet pincészetből származó vörösborát is. Noah mintha elsápadt volna. Bizony, Noah is érezte, hog y falfehér lett. Az 1925-ös Chateau Feytit Clinet? Azt nem oszthatta meg Kira Richardszal! Hiszen Sabellán kívül ő az eg yetlen személy, aki számára világ os, hog y micsoda fájdalmat okoz neki, ha a borászati kincseihez nyúlnak! – Volt eg y 1925-ös Feytit Clinet-je? – kérdezte Noah. Majdnem nyökög ött. Nem is tudta pontosan, hog y volt képes meg állni, hog y a hang ja ne remeg jen. Úg y érezte most, hog y a kiképzése szart se ért. – És te meg ittad Ian Richards feleség ével?
– A férjemnek annyi bora volt – mondta Sabella, aki közben sarkon fordult, és a válla fölött nézett vissza. – Lehet, hog y valamelyik este veled is meg iszom majd eg y palackkal. Akarod, hog y lemenjek a műhelyhez a kisteherautóval? Nem tartana sokáig ! Még hog y Sabella vezesse az ő pickupját? Ennek a nőnek elmentek otthonról, vag y mi? – Itt hag yhatom a motort. – biccentett Noah a hátsó kocsibeálló felé, majd a teraszra lépett. – Seg ítek bezárni. – Oké. – Sabella úg y meg riszálta a csípőjét, hog y Noah majdnem a nyelvét is kilóg atta tőle. És majdnem – de csak majdnem – elfeledkezett a borról és a teherautóról. Meg itta a borát? Vezette a kisteherautóját? Rory pedig nem szólt neki erről? Noah bezárta a hátsó ajtót, és átnézte a házat, Sabella pedig elővette a táskáját, és kihozott eg y vékony farmerdzsekit a hálószobából. A lépcső aljánál találkoztak. Sabella feltartotta neki a kocsikulcsot, melyet Noah kis híján örömteli sóhaj kíséretében vett át. Azután követte Sabellát a g arázsba. Elég volt eg y pillantást vetnie a fekete-krómezüst nég ykerék-meg hajtású Fordra, és rög tön látta rajta, hog y Sabella nem furikázott vele, miután a műhelyből elhozta. Persze, a lány nekivezette a kis BMW-t, és rákente az eg észet. Mert ing nélkül nyírt füvet, és Sabella őt fig yelte, nem a teherautóját. Aznap döbbent rá, mennyire szereti a hebehurg ya kis feleség ét. Hiszen ahelyett, hog y dühöng ött volna, ahelyett, hog y a kisteherautóját dédelg ette volna, felnyalábolta Sabellát, és már az emeletre vezető lépcsőn meg dug ta. A hálószobáig ug yanis nem bírta ki. – Csinos – paskolg atta Noah a motorház oldalát, vég ig simog atva az ívelt kasznit. – Aha. Ő volt Nathan kis kedvence – mondta Sabella meg lehetős kárörömmel. – Nem te voltál az? – nézett föl rá Noah a motorházból. Mert hiszen Sabella volt élete értelme. És az is maradt. Nem szerette elég g é? Sabella nem vette észre, hog y ő volt a számára a leg fontosabb az eg ész világ on? – Én a feleség e voltam. – Sabella a kocsiajtóhoz lépett, kinyitotta, majd a padkára támaszkodva beült az utasülésre. Noah pedig a vezetőülésbe pattant, be a volán mög é. Közben az motoszkált benne, hog y a feleség e válasza nem ig azán elég ítette ki. Ig en, a feleség e volt, de annál még sokkal, de sokkal több is. A szíve, a lelke. Tizenkilenc hónapig pedig az ép elméjét is Sabella testesítette meg . – Mennyi ideje nem indítottad be? Sabella kibámult a szélvédőn. – Már jó ideje. Hang ja furcsán cseng ett, íg y Noah habozott, mielőtt ráadta volna a g yújtást.
– Pár hetente be szoktam indítani – vont vállat a lány. Sabella az ölében összefonta az ujjait, és eg y pillanatra lehajolt hozzájuk. Majd lehúzta, és becsatolta a biztonság i övet. Könyökét letámasztotta az ablakra, úg y nézett vissza Noah-ra. – Itt aludtam a kocsiban, ha az ág yban nem ment. – Hiányzott – motyog ta Noah, és örült, hog y a g arázsban sötét volt. Csak az árnyékok látszódtak. – Hiányzott bizony – hag yta rá Sabella, és meg nyomott eg y g ombot a műszerfalon. – Ez nyitja a g arázskaput. Akkor szereltettem be, amikor a férjem az utolsó bevetésre ment. Meg lepetésnek szántam. A g arázs lassan felnyílt, beáramlottak rajta az este hosszú árnyékai. – Gyere át ide – szólalt meg Noah, kicsatolta Sabella biztonság i övét, és a csuklójánál fog va mag ához húzta a lányt. A középső ülésen újra bekapcsolta rajta az övet, majd a sajátját is becsatolva tolatni kezdett a kisteherautóval. Kiállt a g arázsból, majd újra meg nyomta a g arázsajtót lezáró g ombot. Az ajtó ug yanolyan simán csukódott, mint ahog yan kinyílt. Noah úg y vág yott erre a kütyüre, hog y még , mielőtt az utolsó küldetésre elment volna. De másra kellett neki a pénz. Sabellának szeretett volna venni valamit. Sabella a kocsiba szereltette, amire vág yott. Noah mellkasa kitág ult, szíve majdnem meg szakadt. Minden percben, amit a lánnyal eg yütt töltött, felfedezett benne valami újat. Ezeket valahog y sosem vette észre rajta, míg „élt”. Bárcsak jobban odafig yelt volna! – Biztos, hog y vezethetem a férjed teherautóját? – kérdezte. Szabódott valamiért, de nem tudta az okát. Sabella hat évig g yászolta, erre őt most pár hét leforg ása alatt a szeretőjévé fog adta, meg eng edte neki, hog y a férje pickupját vezesse, lefeküdt vele, hag yta, hog y az ág yában aludjon. Persze, eltekintett ama ténytől, hog y a férje volt. Valamelyest. – Aha – bólintott lassan Sabella.– Azt hiszem, eljött az ideje. – Minek jött el az ideje? Sabella elfordította a fejét; ábrázata visszafog ott, nyug odt volt. Majdhog ynem hűvös. – Azt hiszem, eljött az ideje, hog y eleng edjem a férjem. Te nem íg y véled, Noah? Erre most mi a francot tudott volna mondani? Meg feszítette az állkapcsát, és csak vezetett. Elkanyarodott a háztól. Még hog y ideje eleng edni a férjét! Lárifári. Olyan fene g örcsösen rag aszkodott a férjéhez, hog y már azt se tudta, fiú-e vag y lány. Azt pedig már rohadtul rég en elpasszolta, hog y
elmondja neki az ig azság ot. Sabella most már semmiképp nem értené meg , hog y Noah a meg mentése után annyi évvel miért nem adott életjelt mag áról? Miért nem akart vele eg yütt lenni? Persze a lány nem ismerte a lelkét marcang oló démonokat sem, hála a jóistennek. Nem tudja, hányszor g ondolt rá éjszakánként, nem tudta, mennyire epekedett utána. Fog alma sincs, milyen nehéz volt távol maradnia tőle, nem tehette mag áévá, nem szerethette, mint most. Noah még mindig elfojtott mag ában bizonyos testi vág yakat, sötét, lélekmarcang oló szexuális fantáziákat. Ezeket a vág yakat Sabella nem értené meg , ha tudná, hog y Noah kicsoda, és mi volt neki valamikor. A kocsiban beállt hosszú csend során Noah belátta a hibákat, amelyeket vétett. Késő bánat. Hibázott a házasság a során, hibázott azután is, hog y meg mentették. Sabella a házasság uk minden rítusa mellett következetesen kitartott. És bár nem tudta Noahról, hog y kicsoda, még is beleköltözött a karjaiba, az álmaiba és az életébe, mintha csak oda született volna. – A férjed bolond volt – jeg yezte meg vég ül. Sabella eg y darabig nem kommentálta a dolg ot. Vég ül bánatosan, komoran felnézett rá. – Ezt miért mondod? – Mert csak eg y bolond kockáztatná az életét, és azt, hog y tég ed elveszítsen. – Az a kurva küldetés. Mennyire biztos volt benne, hog y g yerekjáték lesz! Ig az, valami azért mást súg ott neki. Erre a belső hang ra azóta jobban odafig yelt. De akkoriban még nem vett róla tudomást. Sabella elfordította a fejét, nézett előre, kifelé a szélvédőn. Nem válaszolt. Az ujjait nézeg ette. Noah tudta, hog y a lány szomorú és mag ányos. Bármiféle érzelmek kavarog tak benne, meg tartotta őket mag ának. Talán jobb is volt ez íg y. Eleng edte a férjét, tovább élte az életét, szeretője lett, hag yta elmenni a múltat. Jobb volt neki íg y. Mi lesz akkor, ha tovább kell állnia? Ha vég et ér ez a küldetés? Noah bele se mert g ondolni, hog y újra elveszíti a lányt. Noah Blake-nek nem volt muszáj meg halnia. Noah Blake meg tarthatta mag ának Sabella Malonét. Elvehette feleség ül, és a domb tetején álló házba költözhetett. De hamar leállította a g ondolatait. Noah Blake már saját mag ához sem tartozott. Hanem az elit alakulathoz. Aláírta a papírokat. Nekik adta azt, amit a feleség ének kellett volna adnia. A jövőjét. Fig yelmeztették, hog y amennyiben aláírja a papírokat, alárendeli mag át a homályban maradó szervezetnek, amely új életet adott neki. Ők fizették a csillag ászati összeg eket felemésztő csont- és izommeg tartó műtéteket. Más nem lett volna hajlandó ennyi pénzt áldozni rá. Ha akkor tért volna haza, félig lebénultan, a SEAL-tól leszerelve, a feleség e eg y roncsot
kapott volna vissza. Az életről, mint Nathan Malone, akkor lemondott, abból pedig nem volt visszaút. De Noah Blake vajon élhetett-e tovább helyette? Fog ós kérdésként ez meg maradt benne.
TIZENNYOLCADIK FEJEZET A vendég lő, amelyet Noah kiválasztott, új volt. A Steak House & Grill nevű étkezdét Nathan eg yik iskolatársa vezette, eg y bizonyos Sally Bruckmeyer és a férje, Tom. Mind az öt g yerekük nekik dolg ozott. Sally, két lánya és a leg idősebb fia az éttermet vitte, Tom pedig a második leg idősebb fiával, lányával és eg y vag y két unokatestvérrel a konyhát. Amikor a vendég lőbe léptek, úg y tűnt, minden szem rájuk szeg eződik. Sabella a férje nélkül hat évig meg lehetősen rejtett életvitelt folytatott, most pedig hirtelen eg y bőrmellényes feneg yerekkel lóg ott, aki Nathan Malone kisteherautóját vezette. Sabella már hallotta is a pletykát, de fütyült rá. A pletykára nem sokat adott, az, hog y Noah-val volt, pedig csak meg erősítette benne.
Közös titkuk is volt, meg nem is. Ettől az este csak még bensőség esebbé vált. – Sabella Malone, na, vég re, csakhog y kimozdultál! – Sally Bruckmeyer mag as, széles, mosolyg ós asszonyság volt. Meg kerülte a pultot, hog y Sabellát átölelje. – És ki ez a jóképű csávó, akivel szaladg álsz? Remekül látta ug yanis Noah szétterpesztett kezét Sabella derekán. – Sally, ő itt eg y közös barátunk Roryval, Noah Blake. Noah, ő meg itt eg y barátnőm, Sally Bruckmeyer. Övé az étterem, meg a férjéé. – Mintha bizony Sally nem ismerte volna Noah nevét! Sabella biztosra vette, hog y Noah-t mindenki ismeri már a városban. Rory már elfecseg te, hog y s mint futott vele össze eg y odesszai kocsmában. – Ms. Bruckmeyer – nyújtotta felé a kezét Noah. Sally szeme felcsillant, amikor fog adta a kézfog ást, majd Sabella felé fordult. – Nag y feneg yerek, Sabella – rázta a mutatóujját jóindulatúan piszkálódva. Barna szeme előelővillog ott naptól cserzett arcából. – Vig yázz vele! Nag y szívtipró.
– Ezt mag amtól is kitaláltam, Sally! – nevetett Sabella, és körbetekintett a majdnem teltházas éttermen. – Le tudunk még itt ülni? – Ha a verandán jó lesz, ott még van néhány asztal. Gyertyafényt is biztosítunk. – Azzal közelebb hajolt. – És ott kevesebb szempár fog benneteket vizslatni – suttog ta. Sabella erre még szélesebben vig yorg ott. – Tökéletes lesz! – Akkor g yertek! – Sally étlapot és evőeszközt rag adott, és átkísérte őket az éttermen. – Tökéletes asztalt kaptok! Sabella szinte érezte az emberek tekintetét. Mind Noah-t leste: hosszú, bozontos, szakállas arcát keretező, vállig omló haját, kemény, izmos testét, feszes farmerét, pólóját és motoros
mellényét. Áradt, mi több, ordított róla, hog y veszélyes. Lerítt róla. És Sabella ezt mérhetetlenül élvezte. Az ég világ on senkinek nem tűnt fel, hog y ez a férfi valójában a férje. Noah biztonság ban volt, már ha ez jelentette számára a biztonság ot. Sally a nyitott üveg ajtón kivezette őket a fából készült verandára. Kellemes félhomály fog adta őket. Az asztalok fölött ponyva feszült, a ponyvákról mécsest tartó lámpások csüng tek alá. Romantikus, elbűvölő hang ulatot teremtett ez a fajta meg világ ítás. Odakint kevesebb vendég fog lalt helyet. Halkabb zene szólt, ami intimebb jelleg et kölcsönzött a verandának. Bent inkább a közösség i érzésre helyezték a hang súlyt. – Itt vannak az étlapok, és mindjárt szalasztom Katyt, hog y hozzon nektek italt, és veg ye fel a rendeléseteket. Érezzétek jól mag atokat! – Majd Sabellához hajolt. – A vacsorátokat pedig ma a ház állja, kedvesem. Visszatértél, leg yen ez az ajándékom. Mit szólsz? Sabella csak pislog ott az ajánlatra. – De hát el sem mentem, Sally! – viccelődött, bár a szemét könnyek fátyolozták. – Dehog ynem, édes, elmentél, még pedig akkor, amikor Nathan. Az a Sykes fiú nem számít, akárhányszor is lóg tál vele eg yütt. – Sally szorosan átölelte. – Leg alább még mindig köztünk vag y. És dög ös csókát hoztál mag addal, öröm ránézni! – kacsintott Noah-ra. Amikor elment, Sabella lenézett a terítőre, és nag yot nyelt. Észre se vette, hog y ennyire hiányolták. Hiszen vég ig itt volt Alpine-ban. Itt volt, de még sem. Belemerült a múltba, beleélte mag át a veszteség ébe, majd újjáépítette a vállalkozást, melyre a férje olyan büszke volt. Úg y tűnhetett, mintha nem is lett volna életben, s ez most meg ijesztette. – Elnézésedet kérem – suttog ta az ajtó felé pislog va, majd szétnyitotta az étlapot. – Sally és a férje, Tom a férjem jó barátai voltak. – Gond eg y szál se – dőlt hátra Noah a székében. Körbenézett a verandán, majd ismét Sabella felé irányult a tekintete. – Sabella Malone, tudtam én, hog y tég ed látlak! – harsant fel eg y durva, férfias hang . Sabella meg rökönyödve kapta fel a fejét. Az ajtó felől Gaylen Patrick, eg y alpine-i nag ybirtokos totyog ott feléjük. Neg yvenöt évesen is erős férfi benyomását keltette, bár a férfierő nála kimerült a hatalmas pocakban és a vastag combokban. Majdnem szakasztott úg y totyog ott, akár eg y kacsa. Azonban Sabella már látta Gaylent bikákkal birkózni, vag yis tudta, hog y mekkora erő lakozik a súlyos karokban. A ráncos arcon viszont már a hanyatlás jeleit vélte felfedezni. Gaylen kopasz volt. Bozontos, sötét szemöldöke alól mog yoróbarna szempár kandikált elő. Hang osan beszélt, és ág yúdörg ésszerűen nevetett. És valami különös okból azt hitte, hog y Sabella hajlandó lesz vele lefeküdni mindössze néhány héttel Nathan halála után.
– Ig en, úg y tűnik, én vag yok az – válaszolt neki Sabella. Gaylen meg állt az asztaluknál, és Noah-t kezdte méreg etni. – Hát a barátod kicsoda? Új a városban, mi? – előrelendítette a kezét Noah felé. – Gaylen Patrick vag yok. Hallom, rendet vág sz Malone műhelyében. Ig azán szép tőled, fiam! – Noah Blake – fog adta Noah a kézfog ást hűvösen, zárkózottan. – Nem kellett ott rendet vág ni. Sabella eg yedül is elboldog ult. – Az a Rory, az seg ített neki – bólintott Gaylen. – A szeg ény párának. Meg özveg yült, meg minden, ag g ódtunk ám érte. Sabella ig yekezett féken tartani a nyelvét. Annyira ag g ódott érte a rohadék, hog y amikor kikosarazta, azonnal felfüg g esztette a benzinszámláját a szervizben. Rá akarta tenni a vállalkozásra a mancsát, még úg y is, ha ehhez el kellett vennie az özveg yet. Nevetség es. Valami okból azt hitte, hog y Sabella kapni fog az alkalmon. Mert csak a pénz számít, ug yebár. – Jól elvezette a placcot – szólt Noah. – Csak eg y pár új szerelő kellett, akik dolg ozni is hajlandóak. Sabella kis híján g örcsbe rándult. Timmy, a szerelő, akit Rory kirúg ott, Gaylen intézőjének távoli unokatestvére volt. – Hát persze, pontosan! – mennydörög te Gaylen, rosszmájúan méricskélve Sabellát. – Kár, hog y a férje meg halt neki. Nathan állati eg y jó kölyök volt. Mindenki imádta. Az ám, Sabella majdnem meg halt utána! Sabella ajka meg feszült. Gaylen oda szúrt, ahol reménye szerint Sabellának a leg jobban fájt. – Nekem úg y tűnik, hog y ez a lány él és virul, Mr. Patrick – mondta vontatottan, reszelősen Noah. – Hat év telt el a férje halála óta. Már ig azán nem kell érte tovább ag g ódni. – Mit is mondtál, meddig maradsz ezen a vidéken? – rántotta meg a nadrág ját a derekánál fog va Gaylen. A barátság osság álcája alatt lesújtó pillantásokat vetett Noah-ra. – Semmit nem mondtam – mosolyg ott rá Noah. – Még nem döntöttem el. – Sabellára pillantott. – De nem is ig azán készülök innen elmenni mostanság . – Hát persze, hog y nem! – hahotázott Gaylen feszülten. – Hát akkor – törölte bele a kezét a nadrág szárába – én vissza is meg yek az asztalomhoz. – Sabellára nézett. – Az apósod ma velünk vacsorázik, Belle. Majd g yere, és köszönj oda neki! Sabella ölbe tett keze ökölbe szorult. Ez övön aluli ütés volt. Felnézett Gaylenre. – Azt hiszem, Grant Malone meg lesz ma este az én társaság om nélkül is – mondta határozottan. – Családtag , Belle! – rázta a fejét Gaylen. – Nem erőltetnéd mag ad túl, ha odanéznél. – De nekem eg yáltalán nincs kedvem erőlködni – válaszolt Sabella erőltetett mosollyal. –
Örülök, hog y láttalak, Gaylen. Köszönöm, hog y idejöttél. – De most már, kérlek, menj a francba – g ondolta. – Majd g yere, és látog ass meg , kislány! – mennydörg ött Gaylen, és olyan erőltetetten kacag ott, hog y Sabella ag ya kis híján eldurrant tőle. – Vig yázz rá, fiacskám! – irányította rosszindulatú tekintetét Noah-ra. – Hát persze – villantott rá Noah eg y vicsorg ásnak is beillő mosolyt. – Ez lesz a leg főbb g ondom. Gaylen biccentett, és eltotyog ott az ajtó felé. – Grant Malone? – kérdezte Noah teljesen szenvtelenül. – A férjed apja? Sabella bólintott. – Elideg enedtél az apósodéktól? – De hát csak az apósomék – suttog ta. – Rory tartja velük a kapcsolatot, de tudod, hog y meg y ez. Nathannal nem volt g yerekünk. Ilyen esetekben a férj rokonság a nem szokta ápolni a kapcsolatot. – Rory nag yapja el szokott jönni a műhelybe – jeg yezte meg Noah. Sabella a felvetésre elmosolyodott. – Rory nag yapa. Ő annyira aranyos! Roryval ig yekszünk nem rázúdítani a g ondjainkat. Őt néha meg látog atom. Néha meg ő jön hozzám a házba, vag y a szervizbe. Még mindig a „lányá”-nak szólít, amikor meg lát. Sabella imádta a nag ypapát. Próbálta kitalálni, hog y Noah vajon meg látog atta-e még az öreg et, mióta az a műhelybe jött? Vajon elmondta-e neki, ki ő? Vég ül is, ha Rorynak elmondta, miért ne avatta volna be a nag yapját is? Sally lánya, Katz mentette meg Sabellát attól, hog y még több kérdésre kelljen válaszolnia. Felvette a rendelést, a beszélg etés onnantól kezdve lelassult. Sabella a borát szopog atta, és hősiesen ellenállt a kísértésnek, hog y fag g atózzon. Mindenkit alaposan meg nézett mag ának, aki csak a verandára lépett. Néhányan meg álltak cseveg ni, mások csak odaköszöntek neki. A leg többen kíváncsiak voltak, mások, akárcsak Gaylen, piszkálódtak. A vacsora ettől a jövés-menéstől ideg tépő eseménnyé silányult. Sabella már bánta, hog y inkább nem Odesszába irányította Noah-t. Nathannal általában oda jártak át vacsorázni. Odesszában nem kellett senkivel jópofáskodniuk. Szülővárosában viszont Nathan nag y népszerűség nek örvendett. Reng eteg pár g yűlt ilyen esetben össze az asztaluknál, míg ők csak enni szerettek volna, illetve élvezni eg ymás társaság át. – Készen állsz? – kérdezte Noah, mert Sabella már csak játszott a borospoharával, a homlokát ráncolva közben. – Ha te is! – Sabella visszacsúsztatta poharát, Noah pedig felállt a székéből, és borravalót tett
az asztalra. Elég busásat. Sabellának tetszett, hog y Noah ilyen bőkezű borravaló dolg ában, ha már a vacsorát ing yen kapták Sallytől. Noah kivezette Sabellát a vendég lőből. A lány észrevette, hog y Noah eg yszer sem pillantott az apjára Gaylen asztalánál, holott az nag y szemeket meresztett rá. Sabella időnként sajnálta Grant Malonét. Két évig tartó házasság a során többször is meg állapította, hog y Grant g yöng édebb érzelmekkel viszonyul Nathanhoz, mint ahog y azt a fia felé kimutatta. Visszatartotta az érzéseit. Nathan meg volt róla g yőződve, hog y az apja őt nem szereti, csak és kizárólag a rancsot. És miután Nathan „meg halt”, Grant elszántan meg akarta szerezni azt is, ami a fiáé volt; hog y miért, azt Sabella sohasem értette meg . De pont ug yanolyan elánnal ig yekezett, mint Gaylen Patrick és Mike Conrad. Mintha valami szimbólum lett volna a műhely, vag y hasonló. Sabella nem bírta felfog ni az okát, ig azság szerint nem is ig en akarta. Annyiszor, de annyiszor elg ondolkodott rajta az utóbbi években, hog y ug yan mi a fene lehetett, ami itt tartotta. Miért küzdött tovább, miért folytatta Nathan nélkül. Hát, immár tudta, miért, és a tudat a teste leg mélyéig vég ig borzong atta. Azért maradt, mert tudta, hog y a férje visszatér. A kisteherautó az étterem előtt, kicsivel távolabb parkolt. Noah szótlanul beseg ítette a szintén néma Sabellát a kocsiba, majd ő mag a is beszállt a vezetőülésre. Ahog y beszálltak, Noah indított, majd hosszú másodpercekig nézte a vendég lőt. Eltartott eg y pillanatig , mire Sabella rájött, miért, és mi az, amit Noah bámul. Grant Malone kijött utánuk a verandáig . Ott ácsorg ott csípőre tett kézzel, kék szemével pedig a teherautóra hunyorított. – Az apósod? – kérdezte Noah óvatosan. Sabella bólintott, és eg y darabig farkasszemet nézett Granttal. Felkavaró dolg okat vélt a szeméből kiolvasni. Például bánatot, erre akár meg is esküdött volna. Noah kitolatott a parkolóból, majd sebesség be tette a kocsit, és kikanyarodott az útra. Nem szólt semmit, és nem is nézett vissza. Fikarcnyi sajnálat nem látszott sem az arcán, sem a hozzáállásában. Azonban Sabella érezte a sajnálatot. A fájó érzés betöltötte a lelkét. Elvég re az az ember Noah apja volt. Sabella eg yvalamit tudott: Nathan mindig várta a napot, hog y az öreg g el vég re közös nevezőre jusson. – Miért maradtál itt, miután a férjed meg halt? – kérdezte vég ül Noah, aki közben a főútra tért, és a ház felé tartott. – Elköltözhettél volna. Mehettél volna akárhová. Sabella vállat vont. – Itt volt a férjem. – A férjed meg halt – vetette oda a férfi. – Úg y rag aszkodsz hozzá, mint valami talizmánhoz,
Sabella. Mintha még mindig létezne, pedig nem. Sabella meg csóválta a fejét. – Meg halt, persze. És amíg itt vag yok, olyan dolg ok környezetében, amelyeket szeretett, úg y érzem, mintha meg tartottam volna eg y részét. – Ránézett Noah-ra és érezte a köztük felduzzadt fájdalmat. – Azt hiszed, hog y ezt akarta volna neked? – szállt vitába vele dühösen Noah. – Hog y itt maradj és g yászold? Hog y pitiáner szarság okon nyűg lődj, mindenféle válog atott seg g fejjel? Ennyire nem szeretett tég ed? – Hog y mennyire szeretett, az más lapra tartozik – felelte Sabella.– Én nag yon szerettem. Miért érdekel, Noah? A férfi keze vasmarokként tapadt a kormányra. – Akkor bolond voltál – fújtatta vég ül. – Vag y túl fiatal, mert még nem jött meg az eszed. Hány éves voltál, amikor meg halt? Húsz? Kurvára g yerek még . Sabella hosszasan hallg atott. Nézte mag a mellett elsuhanni az éjszakát, és percről-percre eg yre mérg esebb lett. – Tizenkilenc hónapig kellett borzalmasakat álmodnom a módozatokról, ahog y a férjem meg halhatott – mondta vég ül hűvösen. – Húszéves voltam, amikor elment arra a halálos bevetésre. Ez majdnem hat évvel ezelőtt volt. Olyan rettentő fájdalomra ébredtem mindig , mintha meg vertek volna. Kiabálva, könyörög ve ébredtem, annyiféle és fajta módon láttam őt meg halni, hog y a vég én már alig éltem. – Vag yis Sabella látta a poklát, ez most Noah számára is meg világ osodott. – Ne mondd azt, hog y bolond voltam, Noah! Szerettem őt. Ez nem lehet vita tárg ya, és semmiképpen sem alkudozhatunk róla! Néha alhatsz a férjem ág yában, vezetheted a kocsiját, meg dug hatod a feleség ét, de nincs papírod arról, hog y jog osan véleményt formálj velem kapcsolatban. Sabella tisztában volt vele, hog y most elég határozott. Noah meg vető pillantást vetett felé a szeme sarkából. – Ez meg mi a francot akar jelenteni? – Hog y nincs házasság levelünk. Nem vag y sem a férjem, sem az apám, sem a bátyám. Nincs jog od, hog y véleményt alkoss! – A szeretőd vag yok – acsarg ott dühösen. – Ez feljog osít rá. És már torkig vag yok Nathannal. Eg yszerűen beteg vag yok tőle, hog y folyton vele hozakodsz elő! – Az én szememben neked semmi jog osultság od – vág ott vissza Sabella.– Márpedig csakis az számít, amit én g ondolok. Amúg y most hajtottál el a házam mellett. – Pontosan tudom, hog y elmentem a nyamvadt házad mellett. – Noah szorosan markolta a kormányt. – El akartam mellette menni. Sabella óvatosan pillantott felé. – Ezt jó tudni. Noah elfordította a fejét és csúnyán nézett a lányra, majd ismét az utat fig yelte. – Enyhén
szarkasztikus vag y, Sabella. Rég en nem volt az, ezt a lány is tudta. Mindenesetre visszafog ta a mosolyg ást. – Csak enyhén? Basszus, pedig én abszolút szarkasztikus szeretnék lenni! Okvetlenül g yakorolnom kell! Noah feszes, dühödt arckifejezése meg merevedett, és tűnődve fürkészte a kocsi előtt elterülő utat. – A szemetek! – átkozódott vég ül. – Úg y kezelnek tég ed, mint valami hülyét, ettől fölmeg y bennem a pumpa. Sabella ezen elnevette mag át. – A férjem is édes kis Barbi babaként kezelt. Én voltam a klasszikus szőke nő. Ő mag as volt és izmos, és azt szerette, ha előadtam a g yámoltalant. Ez ig az volt, ám az ig azság Noah-nak nem tetszett különösebben. Utálta. Annak a férfinak, aki volt, eg y olyan oldalára emlékeztette, amelyet eg yszerűen ki nem állhatott. Füg g ővé akarta tenni Sabellát. Soha eszébe se jutott, hog y ez éppen visszafelé sült el: ő vált füg g ővé Sabellától. Bevetésről hazaérve az ő nevetésére, az ő meleg ség ére vág yott. Füg g ött Sabella nevetésétől, a szerelmétől: ezektől tudott embernek maradni. – És te ezt eltűrted? – kérdezte Noah. – Szerettem adni neki a teszetoszát. Akkor még . De már felnőttem, Noah. Nem vag yok Barbi baba. Nem vag yok butuska. Meg állok én eg ymag am is a lábamon, erős férfiak támog atása nélkül. Bebizonyítottam. Önmag amnak is, meg azoknak is, akik bedőltek a szőke női imázsomnak. Basszus, tizennyolc éves voltam, amikor hozzámentem Nathanhoz. És húsz, amikor eltűnt az utolsó bevetésen. Teljes szívemből szerettem, de ami a jelent illeti, felnőtt nő vag yok, aki nem játssza meg mag át többé. Leg jobb, ha hozzászoksz, mert nem fog om előtted a hülyét játszani. – A férjed nem érdemelt meg tég ed – mondta Noah olyan feszes arccal, hog y az állkapcsa majdnem kettétörött. – Dehog ynem, teljesen meg érdemelt – vetette ellen Sabella. – Hog y félreismert, az eg yeseg yedül az én hibám. Az enyém és a fiatalság omé. De hiszem, hog y a vég én összecsiszolódtunk volna. Előbb-utóbb kiismertük volna eg ymás rejtett tulajdonság ait is. Sabella kíváncsian fig yelte, hog y Noah letért eg y földútra, ahelyett, hog y továbbhajtott volna Odessza felé. Azt hitte, arrafelé tartanak. A teherautó fényszórói a sötétség et pásztázták, míg árkon-bokron keresztültörtetve Noah vég ül behajtott eg y kis heg yszorosba, meg fordult, és lekapcsolta a reflektorokat. – Miért jöttünk ide? – nézett körül Sabella a sötétség ben. – Ezért. – Noah elfordult, kicsatolta a biztonság i övét, majd hátradöntötte az üléstámlát, mely
a hátsó ülésekkel eg yütt eg yfajta ág yat képezett. – Nem is tudtam, hog y ez ilyet is tud! – kiáltott fel Sabella ideg esen, míg Noah nekinyomta a hátsó ülésnek, kezével a derekát markolva. Mélyeket, hosszúakat léleg zett. Sabella látta szemében a vad csillog ást, arcán pedig a kielég íthetetlen vág yat. – Semmi okod nem volt, hog y itt maradj – folytatta Noah. – Semmi okod nem volt, hog y eltűrd a szarháziakat. Mind le akarna fektetni, lóg a nyelvük utánad. Mintha valami játékszer lennél, direkt az ő szórakoztatásukra. Csak úg y ömlött belőle a féltékenység . Ott csillog ott a szemében. Sabella eg y füg g etlen ideg központja, amelynek még a létezéséről se tudott, hirtelen bekapcsolt. – Miért, a számodra talán több vag yok? – Sabella keze a feje mellett hevert. Nem lökte el mag ától Noah-t. Nem küzdött a benne feltámadó vág g yal. – Olyasmi ellen papolsz, amit mag adnak akarsz kisajátítani, Noah. Birtokolni akarsz. Noah szóra nyitotta a száját, hog y válaszoljon. Eg y másodperccel később azonban leeresztette a fejét, és inkább lesmárolta Sabellát. Úg y lobbant láng ra bennük eg y pillanat alatt a szenvedély, mint amikor g yufát dobnak eg y hordó kiömlött benzinre. Ha nem is részletekbe menően, de Noah meg tudta volna mag yarázni, hog y miért érezte szükség ét annak, hog y a kisteherautóban dug ja meg Sabellát. Először is, meg eng edte neki – eg y állítólag os vadideg ennek –, hog y a kocsiját vezesse. Másodszor pedig mellette ült, és az indokolatlan féltékenység szinte meg ölte. Meg akarta jelölni mag ának a kocsit is, a nőt is. Gondoskodni akart róla, hog y ezt a kocsit senki más ne vezethesse, a nőjét pedig senki más ne kúrhassa. Mindkettőt sajátjának érezte. A birtoklásvág y a belsejét mardosta, mint valami démon. Tudta ő, hog y ig azság talan, de a vág ya leg yőzte a tudatát. Elerőtlenedett, onnantól pedig képtelen volt saját hevületével szembeszállni. Elfog ása után vég ig tudta, hog y számosan pályáznak a Sabella melletti helyre az ág yban. Arra számított, hog y három év alatt Sabella már összeszedett valakit. Időnként sajnálta, hog y nem íg y alakult, mert akkor könnyedén mag a mög ött hag yhatta volna a múltat. De ahog y Sabella meg csókolta, ő pedig szűnni nem akaró szenvedéllyel és étvág g yal fog adta a csókját, rájött, hog y akkor se történt volna másképp semmi. Valami úton-módon mindenképp itt kötöttek volna ki. Az óra ketyeg ett, minden másodperc visszahúzta volna hozzá – vég ül az éhség g yőzedelmeskedett volna rajta. Ma viszont talán eg y kicsit túl messzire ment. Eg yedül Rory tudta, hog y Nathan meg bütykölte az üléseket, hog y azokat ág g yá lehessen alakítani. Az első ülés támlája pont a
hátsó ülés széléhez ért, és ott is maradt. A fejtámlák automatikusan visszahajlottak, ezek pedig láb g yanánt meg támasztották a lebillenő üléstámlát. Eleve erotikus céllal módosította Nathan a kocsiját. Hog y Sabellát meg dug hassa benne. Eddig még nem nyílott rá alkalma. Azonban most a Sabella iránti meg szállottság a felülkerekedett benne, már a feje is sajg ott tőle. Sabella azt hitte, a férje meg halt. Elment. És meg eng edte eg y másik férfinak, hog y meg érintse, meg ölelje, és hog y a kocsiját vezesse. A mai naptól fog va, bármit hozzon is a jövő, Noah meg védi a tulajdonát mindenkivel szemben. Szorítása meg keményedett a lány csípőjén, míg az ajkai közé morg ott. Nyelve Sabella nyelvét ciróg atta, nyalog atta. A vág y láng nyelvként tekeredett mindkettőjükre. Noah nem érezte, hog y a g yóg yulófélben lévő sebhelyei húzódnak. Leszarta a fájdalmat. Csak Sabellát érezte, aki a hátsó ülés bőrhuzatát markolászta a g yönyörűség től. Noah hátravetett fejjel meg nézte mag ának a lányt. A hold fénye vég ig simította Sabella arcát, g alambszürke szemét, meg duzzadt ajkait. Vékony, selymes blúza alatt mellecskéi zihálva emelkedtek-estek. Noah-nak össze kellett szorítania a fog át, hog y ne tépje le róla a blúzt. Fölé térdelt, és lenézett a testére. A szoknya alól elővillant a combja, bug yija majdnem kilátszott. Noah belseje olyan hevesen reag ált, hog y még a léleg zete is elakadt. Sabella combja vakítóan fehérlett a holdfényben, mint a selyem, mint az édes varázslat. Sabella mindig varázslatos volt Noah számára. Szeretni őt, mag a volt a meg váltás, ug yanakkor pedig a leg nag yobb kínzás. Ő volt a leg ádázabb vág ya. – Tökéletes vag y – mondta, és a csípőjére tette a kezét. Az enyhe tónusú izom meg rezdült az érintésére. Tenyerén érezte a lány reakcióját. – Alig ha – suttog ta Sabella, akinek érzékeibe hasított a férfi torokhang ja, még pedig olyan kéjjel, hog y alig bírta türtőztetni mag át. Noah a combját simog atta, ciróg atta. Érintése olyan volt, mint a kábítószer, csak g yorsabban érte el az ag yat. – Azt akarom, hog y levetkőzz – mondta Noah, és közben csak arra a látványra, arra az érzésre tudott g ondolni, hog y Sabella meztelen. – Tartsd a kezed a fejed mellett! – szólt, majd ráseg ített, és eg ész az üléstámláig nyomta a lány kezét, aki az ujjait az ülés és a párnázott támla közötti keskeny hasadékba akasztotta. – Jó kislány! Most hadd érintselek. – De én is szeretlek tég ed meg érinteni! – Sabella behomorította a hátát, mert Noah a blúza
kicsi g ombjait fog dosta. A g ombok nag yon picikék voltak, Noah ujjai üg yetlenkedtek rajta. Mert annyira kívánta Sabellát, hog y remeg ett a keze. Noah-t elöntötte az adrenalin. Érezte. Érezte a benne bug yog ó földöntúli kéjvág yat, ahog y mag a elé képzelte Sabellát meztelenül. Más nő nem lett volna neki jó. Még amikor a poklok poklát állta ki, az erekciója pedig mag a volt a hasog ató fájdalom, akkor sem volt hajlandó más nőt érinteni, még g ondolatban sem. Ezzel mindig tisztában volt. Még amikor a drog tól és a kéjtől kába volt a feje, akkor is. A nők, akiket bevittek hozzá, akármennyire hasonlíthattak Sabellára: amint Noah meg érintette őket, azonnal tudta, hog y nem a feleség ét, nem az élete értelmét érintette meg . – Rólad álmodok – morog ta, amint Sabella blúza szétnyílt, és szép, hófehér bőr villant ki alóla. – Azt álmodom, hog y meg érintelek. Hog y kóstolg atlak. – Minek álmodsz? – kérdezte a lány, szempilláival az arcát söpörve. Szeme az árnyaktól eg ész meg sötétedett. – Nem kell álmodnod, Noah! Itt vag yok! Noah félrehajtotta az ing et, és lebámult a lány mellére, amelyet csak vékony csipke fedett. Mellbimbói keményen álltak. Noah ismerte az alakjukat, a színüket. Hog y milyen érzés őket meg nyalni, a szájába venni. Tudta milyen, és többre áhítozott. Eg y nőnek sem lenne szabad olyan hatással lennie férfira, mint Sabellának Noah-ra. De Noah már rég en elfog adta Sabella hatalmát. Elfog adta. Szerette. Szabadjára eng edte a közöttük hömpölyg ő hevületet és vág yat. Kihúzta a lány kezét az ülés és a támla közül, meg emelte, és a blúzt lehúzta róla. Közben simog atta a kezével. Noah összeszorította a fog át, amikor Sabella ajkai ráleltek a nyakára. Nyalog atta a bőrét, ajkával simog atta. Noah már majdnem vonyított a g olyóit feszítő vág ytól. Lehúzta Sabelláról a blúzt, majd a kampókat kiakasztva a melltartót is. Atyaisten, micsoda mellei voltak! Miért izg atja a férfiakat annyira a női mell? Mert kemények rajta a mellbimbók. Mert a sima, buja dombocskák közvetítik a nő izg almi állapotát. Meg duzzadnak, kipirulnak. A mellbimbók meg sötétednek, meg nyúlnak, ízük pedig az édes, tiszta kéjhez hasonlít. Noah tenyere Sabella hátához lapult, félig hátradőlt helyzetben tartotta, míg szájával a kőkemény bimbókhoz közelített. Az eg yik mellbimbó köré csavarta a nyelvét. Sabella felnyög ött, vég ig borzong atván vele Noah érzékeit. Mint a simog atás, olyan volt. – Imádom a mellbimbódat! – sóhajtott Noah. Csücsörített, és finoman szívog atta az eg yiket. – Olyan édesek és feszesek. Sabella meg feszült és hátrahajlott.
Noah az ülés közepére csúsztatta a lányt, széttárta a lábait, ölelte, hátradöntötte, majd újra lehajtotta rá a fejét. – Most leszopom a mellbimbódat, Sabella! Olyan mélyen, olyan alaposan, hog y el fog sz tőle élvezni. Ezt már eg yszer sikerült vele meg csinálnia. Rég en. Még az esküvőjük előtti hónapokban. Annyira felizg atta, annyira könyörtelen étvág g yal ing erelte a lány tökéletes testét, hog y az eg yik g yönyörű mellbimbó szívog atása közben Sabella elélvezett. Noah ezt akarta most meg ismételni. Be akarta vadítani Sabellát, hog y azért liheg jen, hog y a férfi nyalja ki a punciját. Fényes, sűrű nedve majd a szájához tapad. Úg y be akarta nedvesíteni, úg y fel akarta izg atni, hog y az ag yába örökké, mélyen belevésődjön a kocsiban átélt kéj. Olyannyira, hog y mást ne is eng edjen többé a kisteherautó közelébe. Soha de soha többé. Sabella meg vonag lott, amikor Noah újból rácuppant. Körbenyalog atta a mellbimbóit. Vég ig csókolg atta a meg duzzadt dombokat. Fog aival a mellbimbói környékén leg elészett. Belebelecsippentett a tejszín fehér bőrbe, pirosas nyomokat hag yva mag a után. Meg bélyeg ezte. A kis, szerelmes harapásnyomok majd jelzik meg sötétedve, hog y a lány az övé. – Olyan édes és buja – mondta Noah, majd lehúzta mag áról az ing et, és félredobta az útból. – Meg akarlak érinteni – szólt Sabella, hang ja a vág ytól meg vastag odott. – Hag yd, hog y meg érintselek, Noah! – Még nem. – Noah a tenyerét Sabella karjának feszítette, mélyebben benyomva a kezeit az ülés és a támla közé. – Maradj csak íg y! Ne mozg asd a kezed, vag y befejezzük. Arról szó sem lehetett. Ha Sabella meg érintené a férfit, az azonnal felláng olna, és olyan erővel nyomná bele a farkát, hog y attól koldulnának mind a ketten. – Maradj íg y, Sabella! Maradj veszteg , és hag yd, hog y szeresselek!
TIZENKILENCEDIK FEJEZET Mit művelt vele Noah? Olyan oldalai mutatkoztak meg a férfinak, amelyek a férjében nem voltak meg , s ezáltal olyan tulajdonság okat tárt fel benne, amelyeket Nathannak nem sikerült. Noah újabb részeit adta oda neki; ezek a házasság uk során nem kerültek felszínre. Sabella hátrahajtotta mag át, amikor Noah a kezébe vette a melleit, éppen elég durván ahhoz, hog y veszélyesség e és túláradó étvág ya meg mutatkozzon. Összenyomta a kebleket, tovább nyalog atta rajtuk a bimbókat, majd az ujjaival izg atta őket, majd ismét a nyelvével. Nathan mindig odaadó szerető volt, de most úg y tűnt, hog y a benne tomboló szexuális étvág y mindent mag ának akart. Sabella összes porcikáját, sőt még a lelkét is. Mellei pedig rettentő érzékenyek lettek. Mellbimbói a tiszta érzékiség meredező, biztos
pontjaivá váltak. Noah rövidre nyírt szakálla a bőrét ráspolyozta. Ajkai simog attak, harapdáltak, ahog y a nyelve is. Sabella homorított, dobálta mag át, ig yekezett minél közelebb kerülni az ördög i üg yesség ű nyelvhez, mert annak minden csapása a mellbimbóin delejes üzenetet küldött a puncijába. Már nag yon benedvesedett. És érzékennyé vált. Annyira kívánta a férfit, hog y a nyög décselése leg inkább könyörg ésre hasonlított. – Imádod ezt – mondta Noah reszelős, kéjes, mag abiztos hang on. – Utálom – zihálta Sabella, de hazudott, mert csakug yan imádta. Noah kuncog ott, és eg y pillanatra Sabella mintha visszarepült volna az időben. Az a durva, bársonyos kuncog ás a múltból érkezett, és majdnem az org azmusba taszította, mert Noah pont akkor szívta rá mag át az eg yik kemény mellbimbójára. – Lefog adom, hog y totál benedvesedtél – élcelődött. – Ha most meg nyalnám a puncid, a nyelvem hozzárag adna. Ciróg atná az ajkamat, eg észen bebódulnék a vág yad ízétől.
Hang neme eg észen lírai volt, a durva hang szín ellenére. Sabella összeborzong ott tőle, és még jobban elázott odalent, csupasz punciját már vastag on lepte a máz. – Ha oda lenéznék, a már a szőrt sem találnám rajtad szárazon, mi, Sabella? Sabella mosolyg ott. – Szőrt se nag yon találnál, Noah! Noah meg dermedt. Szeme világ ított. Ábrázata eltorzult a g yönyörtől, az étvág ytól, olyannyira, hog y Sabellának g örcsök szakadtak fel a méhéből. Bizony, Noah imádta, ha lecsupaszította a punciját. Imádta szívog atni, nyalog atni, csókolg atni a kopasz kis fodrokat. Noah reszelősen, szag g atottan zihált, állkapcsa meg feszült.
– Leborotváltad? – Mellkasán és karján kidag adtak az izmok. – Teljesen csupasz vag yok, Noah – mosolyodott el lassan, bölcsen. – Puha és selymes. Csak husika. Noah összerándult, mintha letag lózták volna. Eg yik kezével meg lazította farmerén az övet, kig ombolta, és lehúzta rajta a cipzárját. Ismét Sabella mellére hajtotta a fejét. A lány csaknem felsikoltott, amikor az ajkak összecsukódtak a mellbimbóján. Noah elővette a farkát, és simog atni kezdte. Sabella tudta, és ő is oda akart nyúlni. Bele akart kóstolni. De most Noah kóstolg atta. A kéj brutális löketeket küldött a lány méhébe és puncijába, míg azon vette észre mag át, hog y elélvezett. Nag y org azmusa volt. Tüzes eksztázis robbant a méhében, majd vég ig söpört a punciján. Felsikoltott, reszketett és vonag lott a g yönyörtől. Noah is felmorrant, de nem szűnt meg nyalog atni Sabella mellét. Felemelte a fejét, és félreheng eredett, Sabella hajába markolt, és meg adta neki, amire vág yott. Farkának vastag makkja behatolt a lány szájába. Sabella mohón szopta. Eg yik kezével a szoknyája cipzárját babrálta, lerántotta, majd a szoknyát letolta a combjára. Sabella meg emelkedett, és eg yik kezével seg ített Noah-nak lefejteni mag áról a szoknyát. Már csak a bug yija takarta a csípőjét. De a selyemtang a nem akadályozhatta meg , hog y Sabella puncija teljesen át ne ázzon. Beszopta a makkot a szájába, nyalog atta a dákó alját, szopott és nyög décselt, amint az előváladék a szájába spriccent. – Ig en! – hördült fel Noah a brutális g yönyörtől. – Istenem, de jó a szádban! Forró, nedves. Mélyebbre, Sabella! Szopj mélyebbre, Sabella! Csak eg y kicsit mélyebbre! Sabella mélyebben bekapta Noah farkát. Nézték eg ymást, ahog y a makk ide-oda járt a szájban. Annyira forró volt a szája! És olyan brutálisan jó. Úg y szopta, ahog y neki jólesett. Jólesett neki az íze, az az érzés, hog y a szájában volt. Noah-nak is jólesett, hog y a szerszáma Sabella szájában lehetett. Imádta nézni közben. Sabella szemében volt valami ártatlanság , amitől még keményebben állt Noah farka, ha ez eg yáltalán lehetség es. Majdnem mintha szűz lett volna. Olyan ártatlan, mint amikor először a mag áévá tette. Noah meg rag adta a farka tövét. Combja meg feszült, amikor Sabella az eg yik kezével meg fog ta a heréjét. Noah vicsorg ott a kéjtől, melyet Sabella érintése váltott ki. Határozott, forró szívásokkal
szopta őt. Noah keze leszaladt Sabella feszes hasára, majd benyúlt a bug yijába. De leállította mag át. Még nem lehet! Ha az ujjai meg tapintják a fényes váladékot, elélvez. Beleélvezne a forró ajkak közé, elárasztaná Sabella száját a spermájával, aztán annyi. – Na, nézd már, milyen rossz vag y! – Noah arcára kiült eg y feszes, elismerő vig yor, míg Sabella továbbra is az ajkaival és a nyelvével kényeztette. Sabella hátrahúzódott, és meg nyalog atta a szája szélét. Noah ettől csak morog ni tudott. Előhúzta kezét Sabella bug yijából, dévajul, íg éretesen nézett le rá. Aztán könnyedén, érzékien meg paskolta a puncit az átnedvesedett tang abug yin keresztül. Sabella meg dermedt. Szürke szemei majdnem meg feketedtek, és ismét a szájába temette Noah farkát, hog y felkorbácsolt étvág g yal szopja tovább. – Szereted ezt, bébi? – suttog ta. – Elnáspáng oljam a puncidat? Sabella meg vonag lott, mélyebben szopta a szájába a faszt; Noah g olyói hihetetlenül feszültek már. Noah még eg yszer meg pofozta a selymes dombocskát, és majdnem az összes g ecit kilövellte a farkából. Sabella meg próbált felsikoltani, de tele volt a szája. A kis paskolások mélyen, tüzesen meg bizserg ették érzékeny húsán az ideg vég ződéseket, és az eg ész testére tovaterjedtek. Noah nem volt éppen szelíd. De Sabella nem vág yott szelídség re. Minden tüzes pofon után csak erősebben, durvábban szopta, nyelvével kavart az érzékeny makk körül. Minden szónál többet mondott íg y a benne tomboló kéjről. – Ig en, szereted! – Noah meg rag adta Sabella punciját, tenyerét körkörösen a csiklójához dörzsölte. – Szereted eg y kicsit durvábban, ug ye, bébi? Csak eg y kicsit. Hog y éppen hog y eg y kicsit csípjen. Sabella imádta, ha csíp. El se hitte, hog y ezt csinálják vele ebben a kisteherautóban. Noah az eltűnése előtt soha nem csinált vele ilyesmit. Soha nem szerette íg y, nem szeretkezett vele ilyen kéjjel, ilyen étvág g yal. Basszuskulcs. Noah ag yát szétvetette a vág y. Vérében szétáradt az adrenalin. Belehasított az érzékeibe. Nem lesz képes mag át visszafog ni. Ha nem húzza ki a farkát Sabella szájából, beledurrant. Ezért visszahúzódott. Vég ig simította az elázott bug yit, és hallotta, hog y Sabella felszisszen. Még eg yszer lecsapott a puncijára. Nem pofon volt, csak eg y tüzes pöckölés, kicsit csípett csak; Sabella csiklója meg bizserg ett tőle, de nem élvezett el. Még nem. Noah szerette volna a nyelvével kiváltani belőle az org azmust, érezni akarta, hog y a punci vonag lik, meg feszül, élvez. Noah hátrahúzódott, fölemelte Sabellát, és a kormánykerékkel átellenes szög letbe ékelte a
fejét. Szélesre tárta a combját, és lenézett a hamvas, halványrózsaszín, selymes dombocskákra. A bug yit a lány combjára rántotta, majd újra összenyomta Sabella lábát, hog y teljesen le tudja róla húzni a tang át. Elbűvölve nézte a rózsaszín kelyhet és a fenék íves vonulatát. Vég ig simította rajta a kezét, majd meg int meg paskolta a puncit. Csak eg y kicsit. A holdfény rávilág ított a sápadt bőrre. Noah ujja belemélyedt a keskeny hasadékba, ciróg atta; a nedvek már a lány másik lyukát is ellepték. – Kívánsz, bébi? – Noah – nyög te Sabella a nevét, hang ja remeg ett, ujjai a mög ötte lévő bőrülést markolászták. Körme nyoma örökre benne maradt. Az üléshuzat sérülése Noah-t elég edettség g el töltötte el. Meg lett jelölve. Beleég ett a g yönyör bélyeg e. Mint ahog y ő belé is. Noah leeng edte Sabella lábát, újra szétterpesztette, és csak meredt a g yönyörű, árnyékokkal tag olt redőkre. Állkapcsa meg feszült. Még többet akart látni. Felkapcsolta a g yöng e padlóvilág ítást. Állkapcsát meg feszítette, fog át csikorg atta, amint meg látta a punci selymes, nedves bevonatát. – Meg kóstollak – hadarta, a padlóra térdelt, és lehajtotta a fejét az édes, szép puncira. Az ő Sabellája. Nedvesen. Forrón. – Istenem, Noah! Ig en! – Csípőjét odadörzsölte hozzá. – Mit akarsz, Sabella? – lehelt bele Noah a nedves húskehelybe. – Mondd, bébi! Mondd, hog yan szeretnéd! Lassan és finoman? – Vég ig nyalta a duzzadt redőket, meg ízlelte a nedveket, és a friss, édes íztől nag yot morrant. – Vag y keményen? És g yorsan? – Meg emelte Sabellát, és beledug ta a nyelvét. Sabella cérnahang on, szag g atottan felsikoltott. Noah nyelvét meg szorították a filig rán, női izmok. A farka is összerándult tőle. Elkínzott makkja lüktetett, pulzált. Basszus. Ha nem érintheti, ízlelheti, dug hatja ezt a nőt, belehal! Ha nem teheti mag áévá még eg yszer, elsorvad. Mindenét akarta. Minden érintését, minden ízét. Sabella mag a mellé nyújtotta a kezét. Körmei a lehajtott üléstámlába mélyedtek. Az éles körmök a bőr felszínét szépen, hosszú vonalon kikezdték. Újabb bélyeg . Sose fog ja elfelejteni. A memóriájába ég , hog y kihez tartozik. Hozzá. Noah még eg yszer belelefetyelt a nyelvével. Az édes puhaság találkozott a nyelvével,
eldug ott ideg vég ződésekre tapintott. Sabella csípője eg yre csak emelkedett. Noah nyelve kihátrált a punciból. Sabella verg ődött a szorításában, amikor a férfi meg csókolta a meg duzzadt redőket. Szívog atta, nyalog atta őket, ajka pedig eg yre közeledett a lány meg duzzadt csiklójához. – Noah! – Sabella ujjai a férfi hajába g abalyodtak. Csípőjét fölemelte, és közelebb nyomta a csiklóját Noah ajkaihoz. – Istenem! Noah! Kérlek! Kérlek, nyalj! A csiklómat! Juttass el a csúcsra! Istenem! Org azmust akarok! Noah nyelve beljebb nyomult, körkörösen mozg ott, lassan és finoman nyalt, majd eg yre erősebben. Érzékeit feltöltötte Sabella ízével, míg vég ül őrajta is keresztülsöpört a lány org azmusa. Noah hátrarándult. Eg y kézzel meg rag adta kőkemény farkát, amint Sabella elélvezett. A lány karja Noah vállába kapaszkodott, amikor Noah a fényes, forró, g yönyörűség es puncihoz illesztette a makkját. – Most lassan akarom – mondta Noah, pedig nehezére esett a beszéd, annyira kéjes érzés volt a puncihoz nyomni farkának tompa vég ét. – Lassan és mélyen. Sabella meg emelkedett, mellbimbói a férfi mellkasának szőrerdejét simog atták. Noah úg y érezte, mintha forró kavicsok karcolnák a bőrét. – Olyan szűk vag y, Sabella! Sabella visszanézett rá, arckifejezése g yönyörteli volt. Szemhéját félárbocra eresztette, arca kipirult a felajzottság tól. Atyaisten, de szerette Noah nézni, amikor mag áévá tette! Imádta fig yelni az arcát, a rajta keresztülsuhanó érzéseket, ahog y a leg kínzóbb vág y belényilallott. Noah beleszuszakolta vaskos makkját, fig yelte, ahog y Sabella szusszan tőle. Noah meg feszítette az izmait, hog y nehog y elélvezzen. Eg y rövid ideig még muszáj volt kitartania. Pár kéjtől túlcsorduló másodpercre még vissza kellett fog nia mag át. Sabella tekintete elhomályosult, amikor Noah belenyomakodott. Fúrta a vastag dákó, kitöltötte és szétfeszítette, hog y már érezte, hog y mindjárt láng ra g yúl odabent. Noah szeme, az a két kék g yertyaláng pislákolt az érzelmektől, amelyek minden eddig inél sötétebbé tették a színét, olyan elsöprőek voltak. Szemei árnyékban voltak, de az őket betöltő kéj kivilág lott belőlük. Belefúrta mag át Sabellába. Hosszú haja az arcába hullott, meg a lány arcába is, aztán g rimaszba rándult az arca. – Érzem, ahog y rám feszülsz! – Hang ja keményen, finoman masszírozta Sabella ideg eit. A lány is érezte, ahog y az izmai Noah farkára feszülnek és fejik. Nedvei tovább olajozták a vastag szerszámot.
– Olyan jó, Noah! – nyeldekelt. – Szoros és forró – turbékolta Noah, és szájon csókolta a lányt. Sabella csukott szemmel rebeg tette a pilláit. Noah meg nyalog atta a szétnyílt, íves ajkakat. – Mintha eg y forró száj szopna mélyen, erősen. Érzed, Sabella? Hog y beszippant a puncid? Mert szereti a farkam? Sabella meg rándult, és a méhébe hasító g yönyörűség től felsikított. – Szereted ezt, ug ye, kedvesem? Csak eg y kicsit pajzán, csak eg y kicsit durva. Csak eg y kicsit veszélyes. És Sabella imádta. Erre vág yott. Amikor a szempillája felemelkedett, rájött, hog y éppen ez hiányzott neki, ezt tartotta vissza mag ában, míg házasok voltak. – Baromi veszélyes vag y – nyög te meg emelkedve, és ahog y beszélt, ajka Noah száját súrolta. – Kapaszkodj erősen, drág ám! Mindjárt nag yobb láng g al fog sz ég ni! Sabella még erősebben csimpaszkodott Noah hajába. Noah csípője meg rándult, farkát mélyen, erősen előrelökte Sabellában. A lány vékonyan, szag g atottan felnyöszörg ött. – Bazmeg , ig en! Sikíts! Eg yik kezét Sabella csípőjére támasztva Noah visszahúzta a farkát, majd a bennfelejtett makk újra előrenyomult, keményen és g yorsan. Sabella hajszál híján elélvezett. Érezte mag ában a rezdüléseket, mielőtt Noah, aki még nem töltötte be teljesen, meg állt, és szag g atott ordítást hallatott, Sabella pedig a nevét sikította. – Még ! Sikítsd meg int a nevem, Sabella! Sikítsd a nevem! – Visszahúzódott. – Ki az, aki dug tég ed, Sabella? Az érkező erős löket most teljesen betöltötte a lányt. Ajka reszketve meg vonag lott. – Noah! – kiabálta a nevét. – Ó Istenem, Noah! – Ez az! Ig en! – Noah hozzápasszírozta a szeméremcsontját, körkörösen masszírozva vele Sabella csiklóját. Sabella dobálta mag át, lábával kalimpált, majd Noah csípőjére fonta őket. Meg küzdött azért az utolsó lökésért, amely őt a csúcsra repítette. – Ez az, bébi! Kiabáld a nevem! Noah az, aki tég ed kúr! Ő tesz mag áévá. – Ismét visszahúzta a farkát. – Ki ennek a g yönyörű, forró puncinak a birtokosa? Ismét felnyársalta, erősen, g yorsan, és Sabella újra az ő nevét visította. – Bizony! Noah. Noah az, aki tég ed dug . Sabella kinyitotta a szemét, és a vág ytól kába tekintettel nézte, ahog y eltorzul a férfi arca, szeme pedig még élénkebben, még vadabbul láng ol. Meg int erősen és fürg én nyomult belé, utána pedig már meg se állt. Csattog ott az eg ymásnak verődő két test, Noah farka mélyen Sabella pinájában fickándozott.
Mindketten hang oskodtak. Az összes g ig ászi löket vég ig masszírozta a lány csiklóját, íg y emelkedett eg yre följebb és följebb, míg vég ül mag ával rag adta az org azmus. Felsikoltott, és olyan tökéletes g yönyört érzett, hog y szinte beleveszett a rátörő érzések teng erébe. Aztán hallotta, hog y Noah is a nevét üvölti tönkrement hang ján. Két lökést még leadott, elemi erővel, embertelen mélység ekbe hatolva, aztán vitustáncot járva Sabellába eresztette felhevült mag ját, eg észen az utolsó cseppig . A kisteherautó belseje meg telt a szex és a kielég ülés illatával. Férfiillattal. Női illattal. Összekeveredtek, és újabb bélyeg ként beleivódtak a jármű ülésébe, belevésődtek Sabella lelkébe. Amikor Noah a lány karjai közé omlott, és betakarta erőteljes ölelésével, Sabella már a könnyeit nyeldekelte, annyira szeretett volna mag yarázatot kapni valamire. Birtokolta már a férje testét, az annak idején még csak pislákoló sötét vág yaival eg yütt; de a bizalmát még nem élvezhette. Kemény csapásként érte, hog y Noah nem bízik meg benne. A testvérében ig en, benne viszont nem. Szorosabban ölelte a karjával, és csak eg yetlen könnycseppet hullajtott. A többit visszatartotta. Valami okból a férje itt volt vele. Itt volt, és őt kívánta. Még mindig kemény volt a szerszáma odabent, lassan és könnyedén mozg olódott; a lány fülét szag g atott léleg zés és g yöng édség hang jai töltötték be. – Még eg yszer! – Noah meg harapdálta Sabella fülét, meg csókolta a nyakát, majd a csípőjét mozg atva csaknem teljesen visszahúzta a farkát, mielőtt újra visszanyomta volna. Lassan, finoman. Lassú, könnyed mozdulatokkal tette újra mag áévá a lányt. Suttog ott, vag y a fülcimpáját szívog atta. Nyelve, mint a durva bársony, simog atta Sabella száját. Ízlelg ette. A tekintetét pedig le se vette Sabella szeméről. Vadul nézte. Tüzesen. Gyötrődőn, érzelmektől telítvén. Sabella úg y vélte, Noah nem is volt tudatában annak, hog y mit mutat meg mag ából. Száját mereven zárva tartotta. Most nem szólalt meg . Visszafojtotta a szavakat. Nem eng edte, hog y kimondja az esküjét írül. Pedig mindig azt az íg éretet tette a szívével és a testével. – Ne hag yd abba – suttog ta Sabella. Kezét a durva archoz emelte és meg tartotta. Élvezte, ahog y Noah teste hozzásimul. – Soha, Noah! Soha ne hag yd abba! Nehezen léleg ztek a kocsi befülledt utasterében. Testük csúszóssá vált, elsiklottak eg ymáson és a bőrülésen. Noah morg ott, és fokozta a tempót. Állkapcsa meg feszült. – Soha ne hag yd abba! – kiáltotta Sabella, míg a g yönyör húrjai újra elpattantak benne. Vonag lott, és Noah nevét kiabálta. – Ó Istenem, Noah! Soha ne hag yd abba! Noah szenvedélyesen ismét belespriccelt, és az érzékek ostroma ezzel alább is hag yott benne. Sabella mindig ezt csinálta vele. Mindig őrülten meg akarta dug ni. Még pedig annyiszor,
ahányszor csak bírta. De most a vág y állandó láng ja ég ett benne. Soha nem tudott vele betelni. Karja közé vonta a lányt. Kapkodták a leveg őt. Noah teste a lány köré kunkorodott a hevenyészett ág yon. A bőrülés nedves volt alattuk. Noah meg simog atta, meg nyug tatta a lányt. Sabella háta a mellkasához simult, csípőjét az ág yéka kanalazta mag ához. Noah elvileg kényelmetlenül feküdt. Azonban még sem. Hiszen Sabellát ölelte. Félrehajtotta a haját az arcából, majd g yeng éden meg csókolta a lány homlokát. – Jól vag y? – súg ta oda, amikor Sabella már eg yenletesen vette a leveg őt. Sabella cérnavékonyan, majdnem sírva felnevetett. – Élek, elég ennyi? – Halkra vett hang ja olyan lág y volt, mint Noah-é. A hang osabb beszéd talán meg sértette volna az őket körülvevő intimitást. – Nekem feltétlenül élve kellesz – mosolyg ott rá Noah, ujjaival a lány fedetlen karját simog atva. Sabella a fejét Noah másik karján nyug tatta. Elernyedve, puhán feküdt a férfi mellett. Mint eg y lusta kiscica. Már csak a dorombolás hiányzott. – Ez olyan szép volt – dünnyög te, majd Noah szemébe nézett, és mint a selyem, úg y körbefolyta. – Kemény csávó vag y, mi, Noah? Noah felmorrant. – Ez volt neked kemény? Bébi, ez csak eg y kis semmiség volt! Játék. Vig yorg ott, mert Sabella meg játszott döbbenettel elkerekítette a szemét. – Akkor, ha komolyra fordult volna a dolog , azt nem éltem volna túl! – Száját elcsücsörítette a g ondolatra. – Lehet, hog y dupla adag vitamint kéne szednem? Noah meg csippentette a lány orrát, és majdnem nevetett az arckifejezésén. Közben az ujjaival a csípőjét simog atta. – Rossz kislány! – dorg álta. – A vég én még elfenekellek! – De hát a fenekelést, azt én szeretem – nézett föl rá a szeme sarkából Sabella.– Tele vag y meg lepetéssel, Nat… – itt elakadt a szava. Te jó Isten! Sabella durván a hajába túrt. Majdnem Nathannak szólította. Kis híján kifecseg te neki, hog y ismeri a kilétét! – Hog y mondtad? – húzódott hátra Noah vig yorog va. Sabella arcvonásai kisimultak, és szomorkás mosoly telepedett az ajkára. – Azt akartam mondani: na, tessék, persze, hog y csak a szád jár! Noah hunyorg ott. – Erre rácáfolhatnék. – Most? – kacag ott Sabella mély hang on, lomhán. – Előbb menjünk haza! Az az ág y kényelmesebb! Haza… Noah habozva lenézett rá.
– Haza, mi? Sabella szeme meg villant, mintha valami kényelmetlen g ondolat fészkelte volna be mag át a fejébe. Eszébe jutott, hog y a háza nem Noah otthona. Ő eg y másik férfi volt. Másik férfi ölelte, másik férfi dug ta, de ő csak azt az embert szerette, aki ez a másik férfi annak idején volt. Bassza meg , most már be kellene ezt fejeznie! Noah hosszú, lassú meg őrülési folyamata meg szakadhatott volna, ha nem lett volna féltékeny… saját mag ára. – Vissza a házba – vont vállat vég ül Sabella.– Az emberek alig hanem mind hazamennének. Ha inkább a lakásodra térnél vissza, akkor leg yen úg y. Sabella félrehúzódott a férfitól, összeszedte a ruháit a padlóról, és öltözködni kezdett. – Meg bántottalak. Nem akartam. – Noah a homlokát ráncolta a lány háta mög ött. Basszus. Ig azán lakatot tehetett volna a szájára. – Meddig akarsz a környéken maradni, Noah? A kérdés meg lepte a férfit. Az öltözködő lány felé hunyorított. Jól tudta, hog y Sabella szándékosan fordított neki hátat. – Azt akarod, hog y elmenjek? Eg y ideg es kis tüsszentés-féle hallatszott a kocsiban. Női reakció. Telve harag g al. – Arra kértelek, hog y menj el? Lehet, hog y csak kíváncsi vag yok, hog y itt maradsz-e, vag y esetleg más terveid vannak. – A hang jában érezhető feszültség től Noah vére is meg fag yott. – Más terveim, ug yan, mifélék? – Hog y lelépsz – vonog atta a vállát Sabella.– Idecsöppentél a városba a semmiből. Bevetted mag ad az életembe és az ág yamba. Szeretném meg tudni, hog y tervezel-e többet eg y páréjszakás kalandnál? Elköteleződésre vág yott. Sabella nem volt könnyű numera, ezt Noah már azóta tudta, hog y először találkozott vele. Azonban azzal is tisztában volt, hog y ha a küldetése vég et ér, tovább kell állnia. – Van néhány üg y, amelyeknek a vég ére pontot kell tennem. Ezek elszólíthatnak – szólt vég ül Noah. Nem íg érhetett még semmit Sabellának, még nem. Nem fog adhatott neki örök hűség et. Hiszen ő az Elit eg ység nek adta az életét. Ki kellett még derítenie, hog y ez az elköteleződés eg yet jelentett-e azzal, hog y mindenéről lemondott. Sabella becsukott szemmel próbálta leküzdeni a fájdalmat. Mi a rosszabb? Úg y elveszteni a szerelmét, hog y az állítólag meg hal, vag y úg y, hog y a férfi önszántából odébbáll? Az utóbbit fájdalmasabbnak ítélte, viszont akkor nem ring athatja mag át illúziókba. Tudná, hog y Noah biztonság ban van. Tudná, hog y életben van. De ez nem csillapította benne a harag eg yre jobban elharapózó pokoltüzét.
– Értem. – Erőteljes, g örcsös mozdulatokkal g ombolta a blúzát, aztán a bug yijáért és a szoknyájáért nyúlt. – Mit értesz? – kérdezte Noah őszinte érdeklődéssel. – Nem lehet rád a jövőben számítani, csak g yors meneteket várhat tőled az ember. – Vállat vont, mintha a dolog nem is számítana. Rohadjon el! Dög öljön meg ! Csessze ki! Bassza meg ! Sabellának eleg e lett. Ott, abban a minutumban. Felrántotta mag ára a szoknyát. – Öltözz föl! Haza kell jutnom. Holnap dolg om van, nem heverészhetek eg ész nap. Már éppen eleg et pazaroltam el az életemből. – Ez meg mi a francot jelentsen? – kérdezte Noah fag yosan. Jég hideg en. Sabella a férfi felé fordult, aki föleg yenesedett, és hunyorog va, lesújtóan méreg ette. – Pontosan azt. Reng eteg éven át g yászoltam eg y olyan férfit, aki nem szeretett elég g é ahhoz, hog y életben maradjon, és visszajöjjön hozzám. – Méltatlankodva járatta vég ig a tekintetét Noah-n. – Haljak meg , ha akár eg y napot is elveszteg etek még eg y olyan férfira, aki annyira se méltat, hog y válaszoljon, ha meg kérdezem tőle, meddig szándékozik még itt maradni. – Csak a hülyék íg érg etnek – szólalt meg Noah reszelős hang on. – Ezt a férjed mellett már meg tanulhattad. – Rohadtul ig azad van! Meg tanulhattam volna a leckét. – Azzal hozzávág ta a nadrág ját. – Sok mindent meg kellett volna tanulnom a férjem mellett. Először is, szarházi volt, aki senki és semmi mást nem szeretett önmag án és a kibaszott munkáján kívül! Ezt meg is jeg yeztem. Veled kapcsolatban már nem fog om ug yanezt a hibát elkövetni! Noah a képébe kapta az ing ét is. – Öltözz! Felbasztad az ag yam, most aludni akarok! Az ág yamban. Eg yedül. – Azt nem! – De, bazmeg ! – üvöltötte a lány. – Nem fog ok eg y felelőtlen faszfej mellett aludni, aki csak baszik, aztán meg elszalad. Vig yél haza, de azonnal! Sabella szeme száraz maradt. Nem könnyezett. Nézte, ahog y Noah felöltözik. A nyavalyásnak még a szeme se rebbent közben, nem szállt mag ába. Csak bámulta hunyorog va, ádáz szemekkel. – Veled fog ok aludni – fog adkozott. – Lehet, hog y felelőtlen faszfej vag yok, eg y szerencsétlen seg g lyuk, de ne feledd, hog y amíg itt vag yok, az enyém vag y! Sabella rámeredt. – Álmodozz csak, Noah Blake! Az én ág yamban neked a világ on semmi keresnivalód nincs!
HUSZADIK FEJEZET Két nappal később Noah az ujjai között forg atta a csavarkulcsot, és elg ondolkozva rág ózott. Sabellát nézte. A lány nem viccelt. Tényleg kirúg ta őt az ág yából, sőt minden jel szerint az életéből is. Eg yelőre. Noah félig behunyt szemmel bámulta a feleség ét, és közben úg y tett, mintha az előtte álló terepjáró motorját vizsg álg atná. – Keményen dolg ozol, mi? – hajolt Nik a sárhányóra. Belelesett a kocsi motorházába. – Seg ítsek? – Ja – morg ott szórakozottan Noah. – Érkezett valami?
A DNS-mintákra g ondolt, amelyeket elemzésre a bunkerba csempésztetett Jordanhez. Delbert aznap reg g el jött a kisteherautójáért. Az a vig yorg ó kis szarkupac. Úg y nézett Noah-ra, mintha a világ leg ostobább embere lenne, amiért azt mondta, hog y nem lehet meg terhelni a kocsi motorját. Majd a kis takony meg csinálja. De ha a szövetség iek darabokra szedik őt is meg a kocsiját is, hog y a bizonyítékokat meg keressék, a jó öreg Delbertnek kisebb g ondja is nag yobb lesz annál, hog y a kocsiját bütykölg esse. – Még semmi – felelte Nik. – Nekem viszont el kéne eg y kis seg ítség ma este, ha ráérsz. – Mindketten az irodában sürg ölődő Sabellára sandítottak. A lány éppen a homlokát ráncolta, mert Toby közölt vele valamit. Ma reg g el nem fonta be a haját. És nem szerelt kocsit. Az irodában dolg ozott, papírokat tolog atott. Tobynak nem volt éppen ínyére, hog y a főnökasszony belekontárkodik a munkájába. – Éppenség g el nem úg y fest, hog y én ne érnék rá – válaszolta Noah vontatottan, a
csavarkulcsot pörg etve. Bámulta a Sabella arcát keretező sötét, hullámos fürtöket. Sabella lehajolt a papírokhoz, és tovább ráncolta a homlokát. – Hol basztad el nála? – érdeklődött Nik. Noah kezében eg y pillanatra meg állt a csavarkulcs. – Ki mondta, hog y elbasztam nála? Ki más, mint a feleség e. A feleség e, aki kipenderítette őt a saját teherautójából. És ami még rosszabb, az ág yából is kidobta. Meg fenyeg ette, hog y a seriffet is kihívja, ha nem hordja el mag át. A franc essen a világ ba, létezhet ennél a mostaninál kuszább üg y? Sabellának ig aza volt. Noah csúszómászó módra viselkedett. Rohadék módra. Felelőtlen, szar
alaknak érezte mag át, aki nem érdemli meg , hog y Sabella közelében leg yen. Bedobta a csavarkulcsot a mellette heverő szerszámos ládába. Nag y csörömpöléssel landolt. Majd felkapott eg y rong yot a kocsi lökhárítójáról, hog y beletörölje olajos kezét. – Miféle seg ítség re van szükség ed? Nik meg vakarta az állát, és lenézett oda, ahova Noah a csavarkulcsot bedobta. – Meg kell látog atnom eg y barátomat – felelte Nik, óvatosan kódolva mondandóját. Nyilván g yülekező lesz a főhadiszálláson. – Basszus! – Noah az ujjaival fintorog va vég ig szántott a haján. Rá kell állítania Sabellára Roryt. A Toby elleni merénylet után retteg ett a lányt eg yedül hag yni. – Bocs, haver! Elköteleződtél – vereg ette vállon Nik. – De azt nem lehet, hog y a kecske is jóllakjon és a káposzta is meg maradjon. Sabella rendes lány. Kitűnő feleség válhatna belőle. Én a helyedben ezen elg ondolkoznék. Ha te lekoccolsz, előbb-utóbb valaki a helyedbe fog sunnyog ni. Ezt akarod? Noah szája meg vonag lott, mert a harag láng ra lobbant benne. Szilaj pillantást vetett az orosz óriásra, aki hideg en mosolyg ott vissza rá. Hát ig en. Elköteleződött. Az ő kurva keze írta alá a papírt, amellyel vég érvényesen az Elit eg ység nek adta a lelkét, ahelyett, hog y visszatért volna a feleség éhez. Fig yelmeztették, hog y a rég i életébe nem léphet vissza többé. Nem volt visszakozz, nem szerelhetett le. Csak a halál menthette ki. Nem is fedhette fel mag át. Az ám, de olyan szerződéspont nem volt, amely kimondta, hog y Noah Blake nem lehet szerelmes, illetve nem házasodhat meg . De meg tarthatja-e Bellát? Itt maradhat-e? Hog yan tarthatná meg inkog nitóját örökre? Az Elit eg ység nem volt éppen börtön, de a szerződésszeg ésért bizony börtön járt. Noah-nak nem volt kedve Guantánamóban meg rohadni. Odaszállították ug yanis azokat, akik elárulták mag ukat, és ez kiderült. Ellenség es üg ynökként könyvelték el őket, és nem is térhettek többé vissza. A kérdés az volt, hog y Noah Sabellával maradhat-e anélkül, hog y valaha kifecseg né: ő az eltűntnek hitt férje? Lehet-e úg y élni, hog y utálja mag át, amiért Sabella olyasvalakire vág yik, aki nem térhet vissza soha többé? Féltékenység e savként mardosta a lelkét. Bár eltökélte, hog y Sabellát meg tartja, azon tűnődött, hog y vajon meddig lesz képes itt maradni és úg y élni, hog y közben állandóan a titkait őrzi? A feleség e eg y fikarcnyit sem hasonlított hat évvel ezelőtti, aranyos, törékeny önmag ára. Az a Sabella, aki két nappal azelőtt sírás nélkül, dühösen nekitámadt, távolról sem emlékeztetett a
g yöng éd, lág yszívű lányra, akit otthag yott, amikor elment arra az utolsó, vég zetes bevetésre. A rég i Sabella szeme mindig könnybe lábadt, ha sebet látott rajta a katonai akciók után. Még a felületi sebesülések láttán is halálra rémült. Rémálmai voltak, ha ő hat-nyolc hétig nem volt otthon, mert kimondhatatlanul nyakatekert nevű helyeken harcolt. Az a Sabella, akit akkoriban ismert, összetört volna, ha meg látja az ő verésektől eltorzult arcát. Hátáról, mellkasáról, combjáról cafatokban lóg ott a hús, úg y meg korbácsolták. Éheztették; mást sem akart, csak dug ni. Akár eg y állat. Három éven keresztül állat is volt. Annyit verte a farkát, hog y már fájt, az újraképzése során pedig a halál démonát játszotta a bevetéseken. Nem kérdezősködött. Nem habozott g yilkolni. Senki nem üthette meg többé, senki nem ejthette fog ság ba. Azt hitte, Sabellával vég e. Az a nő, akit ő ismert, nem fog adta volna el a férfit, akivé vált. Ám kiderült a számára, hog y sohasem ismerte ig azán a nőt, akit szeretett. Mi több, teljesen félreismerte. Csak azt tudta róla, amit látni akart. A kis g yámoltalan, szőke, déli szépség et. Aki szexi és sérülékeny. És nag yon fiatal. Ez volt az, amit látni akart; hiszen ha belelátott volna a lány kemény lelkébe, a jövőt is meg jósolhatta volna: a feleség e kitartott volna mellette, nem számít, mennyire összetört a fog ság ban. Az a rohadt büszkeség e, ig en, az volt a ludas, a hiúság a! Sabella csakis olyannak láthatta őt, amilyennek fel akart tűnni előtte. Leg yőzhetetlennek. Pedig nem volt leg yőzhetetlen. Fuentesnek majdnem két évébe tellett, de a meg mentése előtt Noah már érezte, hog y elveszíti az életkedvét, és inkább feladná a harcot. Sabella mindvég ig vele volt. A leg sötétebb éjjeleken, a leg sivárabb nappalokon vég ig csak Sabella tartotta benne a lelket. Annak az átkozott nőnek acélból volt a g erince, a tekintetétől pedig száz lépésről is meg g ebedtek a férfiak. Persze csak az, akire méltóztatott rátekinteni. Átvészelte vele a poklot, átvészelte a rémálmokat. És azt hitte, hog y nem elég erős őt meg törten is szeretni. Bolond volt. Tudta, hog y ha most otthag yja, abba ő fog belepusztulni. Ám ha maradna, lehet, hog y azzal Sabellát ölné meg ? – Mikor kell elmennünk? – kérdezte vég ül Niket, pillantását nag y nehezen elszakítva Sabellától. – Azután, hog y a műhely bezár. – A sötétség beálltával. Lopakodó üzemmódban, az éj leple alatt, lámpag yújtás nélkül fog nak beosonni a bunkerba. Noah meg fontoltan bólintott. – Meg mondom a barátomnak, hog y odaleszünk – dünnyög te Nik. Noah a tarkóját dörzsölg etve átment a g arázsba, a veg yesbolt pénztárg épénél szolg álatot teljesítő Roryhoz.
A bolt üres volt. Néhány óránként beállt ott az üresjárat. Rory kimért ábrázattal, kék szemével laposan sandítva nézte, ahog y Noah közeledik. Már vag y eg y hete íg y viselkedett Noah-val. – Mi kell? – kérdezte az öccse. Keresztbe fonta a karját a mellkasán, és a boltot az irodától elválasztó csukott ajtóra pillantott. – Ma este el kell mennem – felelte Noah, és kíváncsian fürkészte Roryt. Valaki más is meg változott az elmúlt években. Rory felnőtt. Noah szíve összeszorult, hog y erről lemaradt. Az ő kisöccse eg yszer csak nag y lett. Az apja az anyjával, a barna kis odesszai eladólánnyal eg yütt eltaszította mag ától a fekete hajú, rózsás arcú csecsemőt. A nag ypapájuk bezzeg befog adta. Senki másnak nem kellett a nyivákoló kis húsdarab, csak eg y öreg embernek és eg y tízéves kisfiúnak. Noah seg ített felnevelni Roryt, és lekéste a pillanatot, amikor a lusta süvölvény ig azi férfivá érett. – Rendben. Te elmész, én vig yázok rá. Eddig úg yis mindig én vig yáztam rá. – Rory vállat vont. Noah kiolvasta a dühös hang ból, hog y mi piszkálja a fivére csőrét. Ug yanaz, ami Sabelláét. Noah fújtatva az ajtó felé pislantott. – Sabella nem tudhat rólam – mondta vég ül rideg en Rorynak. – Még mindig őriz emlékeket arról, hog y milyen voltam. Nem kell, hog y meg tudja, mivé váltam. – Mondtam, hog y vig yázok rá – horkant fel Rory. – Nem vag yok kíváncsi a kifog ásaidra. – Akkor mi a francot akarsz tőlem, kölyök? – csattant fel Noah. – Köpd ki, mielőtt felfal elevenen! – Mielőtt felfal elevenen – visszhang ozta csúfondárosan Rory. – Ne ag g ódj, ember! Nem akarok tőled semmit az ég világ on. Szabad vag y, mint a madár, mi? Hát maradj is szabad, mint a madár! Nekem dolg om van. Noah ismét az ajtóra pillantott. Az elmúlt két napban szinte a szemében érezte Sabella könnyeit. És a fájdalmát. – Ne lég y olyan cinikus, Rory! – fig yelmeztette az öccsét. – A veszély túlontúl közel merészkedett. Te fog sz őrködni a távollétemben. Ha elszabadul a pokol, Rorynak kell kimenekítenie Sabellát a városból. Noah azt akarta, hog y a lány távol leg yen minden veszélytől. – Tisztában vag yok a felelősség emmel – bizonyg atta Rory felpaprikázva. – Rohadt jó, hog y leg alább valamelyikünk tisztában van vele. Mielőtt Noah észbe kapott, keze már a fivére torkát szorong atta. Rory szeme elkerekedett.
Noah fog vicsorg atva visszavonult. Szép lassan. – Hát ne is feledd. – Tudott róla, hog y Sabella az ajtóban állva szorong atja a kilincset, tanácstalanul bámulva a két férfit. Sápadt volt. Szeme alatt sötét karikák látszottak. Noah már amúg y is álló farka meg rándult. Nem is értette, hog yan keményedhetett meg még jobban, ahog y Sabellát meg látta. – Valami g ondotok van eg ymással, ami rám is tartozhat? Rory összeszorította az állkapcsát. – Semmi g ond, Sabella – válaszolt mindkettőjük nevében. – Csak időnként az ideg eimre meg y ez az ember. – Nem mondod! – húzta fel a szemöldökét Sabella, majd kilépett az irodából. – Elmeg yek eg y időre. Toby vezeti az irodát, akinek meg én meg yek az ideg eire. – Kocsik várnak szervizre – dörög te darabosan Noah. – Te meg majd üg yesen meg javítod őket – mondta erre hűvösen Sabella, és becsukta mag a mög ött az iroda ajtaját. – Holnap reg g el találkozunk! – És hova a francba mész? – kérdezte Noah, aki nem tudott lakatot tenni a szájára. Noah érezte, hog yan g yűlik a feszültség Sabella és közte. Sabella íg éreteket akart. Pedig már meg tanulhatta volna, milyen könnyű meg szeg ni az íg éreteket. Noah bezzeg tudta. Tudta és szenvedett tőle a lelke, ahog y percenként a g yomrába mart a g ondolat: a Sabellának tett íg éretei bármelyik pillanatban semmissé válhatnak. Az elporladt íg éret pedig olyan, mint a halál. Az elmúlás. – Semmi közöd hozzá, hova meg yek, Blake! – szólt vissza Sabella. – De ha okvetlenül tudni akarod, kitakarítok a házamban. – Noah szemébe nézett, akinek ettől összezsug orodott valami a lelkében. – Holnap találkozunk. Sabella a vízhűtőhöz lépett, töltött mag ának eg y pohár hideg vizet, majd kiment az üzletből. Noah utána bámult. A lány keresztülvág ott a leaszfaltozott parkolón, és g yalog szerrel készült hazamenni. Lassan, nyug odtan mozg ott, a csípőjét riszálta, a fenekével pucsított. Noah-nak ökölbe szorult a keze, ha csak rág ondolt, milyen volt azokat a hajlatokat simog atni. Az a két nap nélküle újabb hat évnek tűnt. – Meg ölöd – mondta neki Rory. – Visszalibeg sz ide, új életre kelted, aztán hirtelen meg int kiüresedett tekintetű zombi lesz belőle. Gyűlöllek ezért, Noah! Noah lassan rábólintott. Meg értette Rory g yűlölködését. Átérezte. Utálta mag át. Fejét csóválva kilépett az üzletből, és visszament a műhelybe. Kocsit kellett szerelnie, és be kellett vég eznie a küldetését. Jobb volt ez íg y. Sabella nem bujkált a házában az ág yba kuckózva, eg y olyan férfit g yászolva, aki már nem létezett. Sabella zabos volt. Esetleg meg is sértődött. De ezt túl fog ja élni, g yőzködte mag át Noah.
Felvette a csavarkulcsot, és újból nekiveselkedett a terepjárónak. Azon tűnődött, vajon ő túléli-e. Mert érezte mag ában a hasog ató fájdalmat szétterjedni. Mintha nyílt sebet kapott volna. Lelkébe vág ott a vág y, hog y Sabellát meg érintse, hallja a nevetését, lássa a mosolyát.
Sabella bement a házba, és bevág ta az ajtót mag a után. Fényképek fog adták. Több tucatnyi fotó töltötte meg a nappalit. Nathanról készült portrék, közös fotók, Nathan és a nag yapja, Nathan és Rory. Ránéztek, őt g únyolták. A kandallóhoz lépett, és fölemelt eg y kihajtható keretet. Mosolyg ott. Az esküvői képüket tartotta a kezében. Milyen fiatal volt! És milyen ostoba. Ujja vég ig szaladt Nathan erőteljes állkapcsán. Most nem volt annyira lekerekített, sokkal heg yesebb, szikárabb vonalú lett. Sabella reg g el a számítóg épén kutakodva utánanézett, hog y milyen sérülés okozhatta ezt a változást. Valószínűleg eltörtek a csontjai. Vag y a törött csontok rosszul forrtak össze. Behunyta a szemét, és nag yot nyelt. A törés helyrehozatala ug yanannyira fájhatott, mint mag a a sérülés. Noah alsó ajka nem volt annyira telt, mint rég en, eg yik oldalán pedig alig látható, apró karcolások szövevénye látszott. Lehajtotta a fejét a portréra, mely azt az embert ábrázolta, aki valaha a férje volt. – Szeretlek – súg ta. – Szeretlek, Noah. – Mert már Noah volt, tudta. Nathan még mindig benne élt, de Sabellának az az érzése támadt, hog y Noah volt az a férfi, akit Nathan neki nem adott meg soha. Visszahelyezte a képet, majd felcammog ott a lépcsőn zuhanyozni. Meg íg érte Siennának és Kirának, hog y később találkoznak az eg yik kocsmában. Valami olyan bárban, ahova Rick civakodás nélkül hajlandó a feleség ét eleng edni. Rick ug yanannyira féltve óvta Siennát, mint annak idején Nathan Sabellát. A g ondolatra Sabella a fejét csóválta. Még volt jó pár órája a csajok bulijáig . A hálószobába ment, és lenézett az ág yra. Lehúzta róla a dunyhát és a lepedőt. És a párnahuzatot is, amelybe beivódott Noah illata. Áthúzta az ág yat, lecipelte a lepedőket a földszinti mosóg épbe, majd mosószert és fehérítőt locsolt rájuk. Lement a pincébe, és felhozta az eg yik leg drág ább palack bort. Nem mintha szükség e lett volna rá. Noah nem fog eljönni, miatta amúg y fel se nyitotta volna az üveg et. Kitakarított, és meg itta a bort. Porolt, sikált. Kipucolta a házból Noah szag át. Lecserélte a paplant, a vendég szobából áthozott eg y másik párnát, azt tette az ág yába. Annak eg yáltalán
nem volt olyan illata. Jó hang osra feltekerte a zenét. Godsmack, Nine Inch Nails szólt. Kemény rock, amit Noah annyira utált. Amikor itthon volt, Sabella nem is hallg atta őket. Benyakalta a bort, és hag yta, hog y elborítsa tőle a jókedv. Kezén-lábán eg yaránt lereszelte és kilakkozta a körmöket. Letusolt, testápolót kent mag ára, beállította a haját, sőt, sminkelt is, három év óta először. A filig rán kis bokaláncot is felcsatolta, amelyet Nathantól kapott, még amikor jártak. Gúnyos mosolyra húzott szájjal a nyakába akasztott eg y ezüstláncot, csuklójára pedig felhúzta az ezüst karkötőt, melyet Nathan közvetlenül azelőtt vett neki, hog y „meg halt”. – Rohadék – motyog ta. – Le kell lépnie, hog y pontot teg yen néhány üg yre, mi? Csessze meg ! Nem mintha rákérdezett volna nála az ig azság ra. Csak az iránt érdeklődött, hog y itt marade. Ez nem volt kínos. Nem volt benne semmi helytelen, és rohadtul nem akart nyomakodni. Ő volt a férje. Ránézett az arany karikag yűrűre, amit mindössze néhány hónapja vett le az ujjáról. Vissza kellett nyelnie a könnyeit, amikor fölvette és meg nézeg ette. Az volt a belső kerületére vésve, hog y Go síoraí. Örökké. Sabella vég ül utánanézett a jelentésének. Ezt íg érte neki Nathan. – Az örökké nem tart elég sokáig – de azért csak felhúzta a g yűrűt a jobb kezének g yűrűsujjára. Özveg y volt, ug ye. És az özveg yek ott hordják a jeg yg yűrűjüket. Márpedig az ő férje csakug yan meg halt. Az ő férje sose mondta volna neki, hog y elmeg y pontot tenni néhány üg y vég ére. Vadul beszívta a leveg őt, és próbált nem tudomást venni a g yűrűből áradó vig asztaló érzésről. Hiába volt a rossz ujján. Felvett eg y testhez simuló, rövid farmernadrág ot és eg y ujjatlan blúzt, és összeszorított fog g al készülődött, hog y kibírja a csajbulit, amelyhez Sienna annyira rag aszkodott. Nadrág jába tűrte az ing et, és belefűzte a bőrövét. A lábujjára is g yűrűt húzott. Azt is Nathan vette neki. Meg rázza a lábujjait, kritikusan szemüg yre vette cseresznyepirosra lakkozott körmeit, majd belebújt eg y divatos bőrszandálba. Bespriccelte mag át eg y szolid illatú kölnivel, amit kedvelt, aztán lement a lépcsőn. A konyhába lépve meg hallotta a Harley brummog ását, ezért kinézett az ablakon. A motor fényszórói belehasítottak a sötétség be, amint Noah elindult valamerre a műhelyből. Hova mehetett vajon? Meg int verekedni? Eg y küldetés miatt érkezett ide, juttatta eszébe. Ezt már tudta, csak azt nem, hog y miről szól az akció. Nem is kérdezte meg . Ostobaság volt a részéről. Nem akarta ug yanis, hog y felmerüljön a meg kerülhetetlen kérdés: mi lesz akkor, ha a bevetésnek vég e? Mi lesz, ha Noah-
nak már nem lesz oka Alpine-ban időzni? Most már tudta. Tovább kell állnia. Hog y pontot teg yen bizonyos üg yek vég ére. Sabella meg rázta a fejét, felvette a telefont, és taxit hívott. Semmi kedve nem volt a vezetéshez. Élvezni akarta a kiruccanást, amelybe Sienna beleug ratta. El akarta tompítani az érzékeit, hog y nevetg élhessen a barátaival, és újra tinilánynak érezhesse mag át. Már baromi rég en nem volt nő, csak úg y, minden különösebb ok nélkül. Már időtlen ideje nem érezte a szabadság ot. Csakhog y ez a szabadság fájt. Mint a veszekedett fene. Hátsó zsebébe elrakta a hitelkártyáját és a kulcsait, majd a ház előtti verandán várta a taxit. Sabella tudta, hog y ahhoz túlontúl zabos, hog y elmenjen otthonról. Nag yon meg bántódott. Inkább oda kellene mennie Noah-hoz, hog y beolvasson neki. De a büszkeség e meg fékezte ebben. Nem akart olyan férfit a nyakába, aki csak azért marad vele, mert a fejére olvasták, hog y házas. A taxi meg érkezett, Sabella pedig látta, hog y odalent Rory kilép az üzletből, és felé bámul. – Először menjünk a szervizemhez – utasította Art Strickmant, a fiatal taxisofőrt. Art papája három taxit üzemeltetett, vállalkozásuk biztosan állt a lábán. Különösen péntek esténként szedték meg mag ukat. – Ig en, Ms. Malone – villantott eg y mosolyt Art, majd meg fordult és lehajtott a veg yesbolt elé. Rory már várta őket. – Hova a francba mész? A fiatalember csak eg yetlen pillantást vetett rá, és mindjárt az álla is leesett. Atyavilág ! Noah ettől a g atyájába fog durrantani. Ez volt az a Sabella, akit ő ismert. A Rory előtt álló lány úg y nézett ki, mint eg y istennő. Haja selymesen omlott az arcára, szeme füstösnek tűnt az alkonyati fényekben, lábai az eg ekbe nyúltak, körmeit pedig cseresznyepirosra festette. – Csajbuliba – vonog atta a szemöldökét Sabella.– Későn jövök, úg yhog y mindenképp zárd be jól a boltot, és vidd mag addal a kasszát. Reg g el bejövök érte. – Basszus, ööö, Belle! – Rory nag yot nyelt. – Várj még eg y darabig ! Én is veled meg yek. Eg y órán belül zárok. – Ez csajbuli lesz, Rory – vereg ette meg a fiú arcát eg y csúfondáros kuncog ás közepette –, Sienna és Kira Richards vár. Eltettem Nathan eg yik ezernyolcszáz-valahányas évjáratú borát, szóval meg yek mulatni! Majd csak túléled nélkülem! A rohadt életbe! Rory ideg esen a hajába túrva körbenézett a parkolóban, amikor hallotta, hog y nyílik mög ötte az ajtó. – Ms. Malone! Ejha! De dög ös valaki! – dadog ta Toby, és majdnem félrenyelt. – Mulatni
még y? – Hát nem aranyos? – ráncolta az orrát Belle. – Csajbuli lesz, Toby. Mindenképp kocsival menj haza, nehog y g yalog olj! Meg íg éred? – Naná! – kacag ott Toby. – Mondd, hova mész? Lehet, hog y én is csatlakozom. Sabella éles tekintetet vetett rá. – Úg y nézek én ki, mint akinek bébiszitter kell? – Kezével vég ig hullámzott a testén, és nőies arrog anciával kitolta a csípőjét. Rory és Toby majdnem lenyelte a nyelvét. Rory biztosra vette, hog y Noah úg y felrobban, mint eg y atombomba, ha Belle-t íg y meg látja. Meg is esküdött mag ának: tudatja a fivérével, hog y a feleség e szexistennőnek öltözve a városba ig yekszik alpári élvezeteket hajhászni. Nem mintha Sabella kurvás lett volna. Csak rohadt jól nézett ki. Elképesztően jól. A jelleméhez képest túl dög ösre vette a fig urát, s úg y látszik, túl ártatlan is volt ahhoz, hog y meg forduljon a fejében: péntek esténként a városban reng eteg a részeg cowboy. Sabella leg inkább még is dühös, sértett nő volt. – Nem, dehog y – törte meg a csendet Toby. – Csak én is szeretném látni a tűzijátékot. Rory csak a szemével próbálta Tobyt elcsitítani. De az üg yet sem vetett rá. – Miféle tűzijátékot? – Azt, ami akkor lesz Alpine fölött látható, amikor Mr. Blake rád talál – mondta nevetve Toby. – Ing yenes péntek esti műsor. – Az ám, Blake, te felelőtlen, üg yek vég ére pontot tevő semmirekellő! Ne ag g ódj. Lefog adom, hog y íg y-úg y, de nem is érdeklem. Komolyan g ondolta, amit mondott. Rory látta az arcán, látta a szemén. Lelke mélyéig meg volt róla g yőződve, hog y Noah-t nem érdekli. Basszus. Valahog y az volt a leveg őben, ma este valaki meg sérül. Rory imádkozott, hog y ne Sabella leg yen az. És ne is Noah. Vag y uram bocsá’, ő mag a se. Amennyire üldözte a balszerencse, Noah még le is tépi a fejét, hog y csak úg y hag yta elmenni a lányt. Márpedig ő eleng edte. Fújtatva kieresztette mag ából a leveg őt, amint a taxi elhajtott. – Hány éves vag y, Toby? – Tizenkilenc. De vannak barátaim – mondta. – Mindeg yik kocsmába bejáratos vag yok. Rory kritikusan mustrálg atta Tobyt. Vég ül is elmeg y huszoneg y évesnek is. – Halott emberek vag yunk ám! Noah mindkettőnket meg öl – közölte morog va. – Ember, nem hag yhatjuk, hog y Sabella eg yedül mászkáljon, amikor zűrök vannak. Ne félj, nem vag yok hülye. Fig yeltelek én tég ed is és Noah-t is eleg et, hog y tudjam: itt zűrök vannak! – csattant fel Toby. – Követnünk kell Sabellát. Hívd fel Noah-t, ember! Ez g áz. Péntek este van, Rory. Tudod te, hány férfi fog rányomulni? Olyan, mintha eg y kisbárány menne eg y eg ész
falkányi farkas közé! Rory az órájára pillantott. Majdnem káromkodott eg yet. Noah telefonján még két óráig nem lesz térerő. Roryt fig yelmeztette is erre. Csak Jordan bácsikáját tudta elérni. Basszus. Ez bizony g áz volt. – Zárj be! Meg fordultak és beszaladtak az épületbe. Lezárták a kutakat, kikapcsolták a fényeket, és fütyültek a szerviz előtt meg álló autósra, aki fékeveszetten nyomta a dudát. – Kezdd felhívni a barátaidat! Derítsd ki, melyik kocsmába ment! – utasította Tobyt fél órával később, amikor kocsiba pattantak. – Én is felhívok valakit, aki ug raszthatja azt a seg g fejű Noah Blake-et. Komolyan, mennyire hülye az az ember? – Annyira, mint Mr. Blake? – kérdezte Toby. – Költői kérdés volt, kölyök! – fog ta a fejét Rory. – Vag yis hog y az akart lenni.
Jordan meg hallg atta Rory izg atott hang ú hang posta-üzenetét, majd felhúzott szemöldökkel bebámult az elig azító szoba ablakán, ahol az Elit eg ység összeg yűlt. – Ember! Kerítsd elő Noah-t! Gyorsan! Nem tudom, mivel mérg esíthette fel Belle-t, aki csajbuliba indult, de úg y kiöltözve, mintha eg y férfi fantáziájából lépett volna elő. A Borderline-be ment. Ott találkozik Kira Richardszal és Sabella Graysonnal. Keríts valami fedezetet, mielőtt az a mániákus Blake bekattan, hog y én tehetek róla. Ha még eg yszer torkon rag ad, bizony isten, hallod, Jordan, bizony isten meg mondom a nag ypapának! És tég ed is meg mondalak neki. Gondolom, nem szeretnéd. Márpedig az lesz. – Azzal az üzenet meg szakadt. Jordan átváltott a következő ideg beteg üzenetre, amelyen majdnem elmosolyodott. Rory mag án kívül volt, és Noah lesz a következő. – Fig yelmeztetlek. Meg mondalak a nag ypapának, és akkor mindnyájunkon csattan az ostor. Mindnyájunkon. Ezt add át Noah-nak is. Ha még eg yszer meg szorong at, meg yek vinnyog ni az öreg nek, hog y mentsem az irhám, és akkor mindannyian rábaszunk! Mondd meg neki! Az üzenetnek itt vég e szakadt. Rory azzal fenyeg etőzött, hog y mindenkit beárul a nag yapjának. Jordan meg int g yereknek érezte mag át. Rory mindig kitálalt az öreg nek, ha úg y érezte, hog y a többiek bele akarják ráng atni valami szarba. Eg yvalamit Rory nem tudott: a nag yapja mindent előre kitalált. Azonban az, hog y a kölyök bízott benne és szerette, állati büszkévé tette az öreg et. De Rorynak most még sem lehetett
árulkodnia. Jordan hátradőlt, és ránézett az unokaöccsére. Majdnem elmosolyodott. Majdnem. Merthog y Noah pont abban a pillanatban bámult vissza rá, mintha tudta volna, hog y valami g áz van. Márpedig g áz volt, ezt Jordan tudta. Basszus, de szerette ezt a g yereket! Jordannek is elhalt eg y része, amikor még azt hitte, hog y az unokaöccse meg halt. Ezzel szemben, mikor kiderült, hog y Nathan még iscsak életben van, a lelke nag yon meg könnyebbült. Ám ag g ódott. Rág ta a lelkét az ag g odalom, különösen akkor, amikor Nathan kijelentette, hog y Belle-t nem értesíthetik. De most talán kialakul valami, reménykedett. Fölemelkedett a székéből, és az elig azító helyiség be sietett. Ig en, talán összejönnek még a dolg ok az unokaöccsének. Ha ig en, hát… – bólintott rá Jordan – akkor minden áskálódás és manipuláció, amit az unokaöccse ellenében lefolytatott, meg térül. Az utolsó szög ig . Persze csak ha Noah nem nyírja ki addig . – Oké, fiúk, itt vannak a dossziék! – hajította a mappákat az asztalra. – A DNS bizonyító erejűnek bizonyult. Már úton a parancs a seriffhez és a texasi rendőrség hez, holnap reg g el az első dolg uk lesz, hog y Delbert Ransome-ot bekísérjék az őrsre. Leg yünk rá felkészülve.
HUSZONEGYEDIK FEJEZET Micah-nak képei is voltak. A késő éjjeli felderítéseken a múlt héten számos éjszakai vadászatot meg örökített, amelyek szerencsére nem vég ződtek emberrablással. Távoli fotókat tudott csak csinálni, az eg yiken Delbert Ransome kisteherautója látszott. – Kira és Tehya éppen azon van, hog y beazonosítsa a többi járművet is, de eg yelőre nem jártak sikerrel. – Jordan még eg y óra múlva is a dosszié tartalmát mag yarázta. Noah tekintete a fotókról a nag ybátyjára emelkedett. – Emberek, Tehya fog felelni a kommunikációért és a log isztikáért. – fejével az ajtóban álló vörös hajú lány felé biccentett. Feszes póló volt rajta és farmer, karba tett kézzel és a bokájánál eg ymásra helyezett lábakkal állt.
– Mi történt? – kérdezte Noah. – Az örökössé átvedlett árva úg y döntött, hog y marad? Tehya elmosolyodott, mulattatta a dolog . – Soha nem kellett nekem a Fitzhug h-vag yon. Nevemet törölték az akció jelentéséből, amelynek során Joseph Fitzhug h meg halt. A vag yona adósság ok fedezésére ment el, továbbá az általa fog va tartott fiatal lány jövőjének biztosítására. Tehya nem vág yott rá, hog y a világ meg tudja: olyan g onosz terrorista és fehér rabszolg atartó volt az apja, hog y eg y drog bárónak védelmet ajánlottak, ha a terroristát felfedi, és az elfog ását seg íti. Hosszú, vörös haja alul lófarokba volt fog va. Zöld szemével cinikusan nézelődött a tárg yalóban. – Arról is érkezett jelentés, hog y Gaylen Patrick házvezetőjénél eg y újszülött bukkant fel – tért vissza Jordan a dosszié ismertetéséhez. – Az eg yik törvényes bevándorlónak volt eg y g yereke. Csecsemő, mindössze pár hónapos. A g yerek holttestét nem találták meg . A Ransome kocsija alatt fellelt DNS eg yezik az apjáéval, de az anyjáéval nem.
– De a szövetség iek vádolhatják mindkét ember meg g yilkolásával, ug ye? – szólalt fel Micah, kemény arcának szemg ödrében úg y csillog ott a szeme, mint a fekete jég . – Már dolg ozunk rajta – bólintott Jordan. – A szövetség i, texasi és meg yei vég rehajtó szervek holnap reg g el elözönlik majd Patrick rancsát. Nem az alpine-i kis rendőrőrsöt, hanem Grayson seriffet értesítik, hog y letartóztatási parancsuk van, melyet az FBI később fog csak bemutatni. Üg ynökök lesznek készenlétben, hog y feltartóztassák Ransome-ot, ha szökni próbál, vag y ha meg kísérelné meg semmisíteni a kocsiját. A teljes titkosság ra mennek, jó esélyük van, hog y a Patrick rancs ki- és bemenő hívásait vissza tudják majd tartani. – És milyen alapon g yanúsítanak? – kérdezte Noah.
– Névtelen bejelentés alapján – mosolyg ott g únyosan Jordan. – Valaki látta Ransome kisteherautóját, amint valakit vélhetőleg üldözőbe vett. Eg y mag ányos kirándulót. Noah bólintott. Feltétlenül meg kellett akadályozni, hog y a szerelőműhely g yanúba keveredjen. – Johnt ráállítottuk Coalton James lányára. James a tulajdonosa annak a banknak, amelynek Mike Conrad az ig azg atója. Katy James könyvelőként szintén a bankban dolg ozik. De Conrad bizonyos számláihoz nincsen hozzáférése – biccentett Jordan az ausztrál felé. John Vincent meg lehetősen szarkasztikus pillantást vetett rá, mielőtt meg szólalt. – Katy túl sok következetlenség et tapasztal a nag yobb bankszámlák körül. Bizonyos vállalati üg yfelek g yaníthatóan pénzmosást bonyolítanak a bankban. Hatalmas összeg eket leg alizálnak. – És ezt hog y szedted ki belőle? – érdeklődött Noah. – Ismerem Katyt, nem szokott eljárni a szája a könyveléssel kapcsolatban. John szája g únyos mosolyra húzódott. – Csakug yan nem. De ig en részletes naplót vezet. Az édes kis popsijával szép kis trág yakupacba fog beleülni, ha nem vig yáz. Noah meg rázta a fejét. Valami eszébe jutott. Vajon Sabella is naplót vezetett? Basszus. Fog alma sem volt, hog y vezetett-e vag y sem. – A pénzmosás g yanúja, Ransome bűnösség e és a Conrad dolg ozószobájában talált bizonyítékok Gaylen Patricket is bemószerolják – folytatta John. – Az eg yik vaskos bankszámla, amelyet Katy g yanúsnak talált, Patrickhez kötődik. Patrick rancsa a nemzeti park tőszomszédság ában terül el, és azzal tereli mag áról a g yanút… – Hog y leg ális betelepülőket alkalmaz – fejezte be a mondatot Noah. – Mi van azzal a prog rammal, amelyet Conrad laptopján lefuttattam? Nyomra vezetett? – Még nem – válaszolt Tehya. – Még dolg ozunk a fájlok kikódolásán, szóval eg yelőre nem sikerült új információkhoz jutnunk. – John, te meg Micah menjetek be holnap a városba! – parancsolta Jordan. Ezzel elejét vette, hog y Noah meg jeg yzést teg yen. – John, fig yeld tovább Miss Jamest! Hátha szóra tudod bírni. Micah, te pedig holnap reg g el a helyi rendőrség re mész munkát bejelenteni. Menj be korábban, hátha hallasz valamit. – Aztán Travis Caine-hez fordult. – Te meg a Patrick rancs fölötti sziklákon őrködj! Hátha látsz valamit. Csak üg yelj, hog y tég ed meg ne lássanak! Travis határozottan bólintott, arisztokratikus vonásai nyug odtak, visszafog ottak maradtak. – Nik, te Noah-val leszel a műhelyben. Ott sok pletykát hallani. Tartsátok nyitva a fületeket, fig yeljetek mindenre, ami szokatlan. Nik bólintott, Noah pedig fig yelmesen meredt a nag ybátyjára. – Számítasz valami szokatlanra? – kérdezte tőle.
– Én mindig a rendkívülire számítok – bólintott Jordan. – Nézzétek át a mappátokat. A meg yében összeg yűjtött pletykák szerint a Feketeg allérosok a szerelőműhelyre pályáznak. Belle-t könnyű prédának g ondolták, de meg ölni nem akarták. Azzal ug yanis felkeltették volna az én személyes érdeklődésemet. Kinyomoztam volna az unokaöcsém feleség ének a g yilkosság i üg yét, ezzel tisztában voltak. Viszont most, hog y kimerészkedett, és bevette mag át az éjszakai mulatozásba, arra számítok, hog y eg yesek majd meg próbálják meg környékezni. Majd meg látjuk, kicsodák. Noah meg dermedt. A nag ybátyjára meredt, és érezte, hog y a mag ában g ombóccá fojtott indulat kitág ul. – Most pedig térjünk vissza a feltételezett embervadászatokra. Ehhez lapozzatok eg yet… – Mit is mondtál az előbb? – kérdezte óvatosan Noah, de érezte, hog y a hang ja élesen cseng , amitől meg fag yott a helyiség leveg ője. Jordan csodálkozva nézett rá. – Azt mondtam, lapozzatok a… – Miféle éjszakai mulatozás? – csikorg atta a fog át, és a fejében mintha bomba robbant volna. Jordan hűvös nyug alommal felhúzta a szemöldökét. – Számít az? Minket most csak az érdekel, hog y a vállalkozása milyen szempontból áll a Milícia érdeklődési körében. Noah lassan felállt, és úg y meg szorította az asztallapot, hog y az ujjai elfehéredtek. – Miféle éjszakai mulatozásba vetette be mag át? – Blake üg ynök, elfelejtett valamit? Nekünk itt küldetésünk van, nem érdekel minket, hog y eg y bizonyos állampolg ár hol bulizik az éjjel! Világ os? Valami felrobbant. Noah érezte a robbanást az ag yában. Péntek este. Alpine-ban. Kocsmázik. Csajbuli, a frászt! Sabella már hat évvel ezelőtt is pontosan tudta, mi folyik hétvég én a kocsmákban. Pontosan tudta, hog y eg y eg yedülálló lány péntek este olyan, mintha friss hús kerülne a farkasok elé. – A lófaszt! – hasított a torokhang on elharsog ott káromkodás a terem fag yos lég körébe. Noah ellökte mag ától az asztalt, öklével rávág ott a székre és a falra, majd kiviharzott a tárg yalóból. Jordan határozott parancsát, mellyel visszahívta, eleng edte a füle mellett. Bevállalta a küldetést. Elfog adta, hog y meg halt, és eleng edte a feleség ét. Ezzel g yőzködte mag át, amikor visszaszerezte mag ának Sabellát. Szívesség et tett neki. Meg tanította arra, hog y éljen, és ne szeressen. Pont úg y fog ja otthag yni, ahog yan meg hódította. Fanfárok és szívtiprás nélkül. Eg yszerű és lényeg re törő lesz. Atyavilág . A lány iránti szerelme már öldöste. Pusztította. És az a g ondolat, hog y Sabella a szaván fog ta, hog y nem köteleződnek el, szupernóvaként ég ett benne. A vaslépcsőn leszaladt a
parkoló betonjára. Meg nyomta a g ombot, amely kioldotta a nehéz kapu zárját, majd nyereg be pattant és indított. A nyíló kapuszárnyak pár centire zúg tak el mellette, úg y hajtott. Reflektor nélkül hunyorított a sötétség be. Átvág ott a szurdokon, és az abból eredő földúton repesztett tovább. Ahog y kiért a főútra, felkapcsolta a fényszórót és g ázt adott. Sabella bevette mag át a péntek esti mulatozásba Alpine-ban? Azt már nem! Előrántotta a mobilját az övéből, amint kiért a bunker körül létrehozott leárnyékolt zónából. Villog ott a kijelző: hang posta jött. Noah a füléhez tartotta a telefont, és lenyomta a g ombot. A hang üzeneten Rory fenyeg etőzött. Még hog y meg y árulkodni a nag yapjának, mi? Noah meg fojtja azt a kis nyomoroncot! Mit képzel mag áról, hog y beeng edi Sabellát a városba? Bassza meg , szar van a palacsintában, Sabella pedig partizik? Csajbuli Kira Richards és Sienna Grayson társaság ában? Az Isten irg almazzon nekik! És neki. Mert ő tudta, mit csinál. És hog y mit fog csinálni. Ki fog ja vonszolni Sabellát abból a kocsmából, mindenét ráíratja, aztán, ha el kell mennie, mindenét hátrahag yja. Mert nem maradhatott. Előbb-utóbb úg yis kibújna a szög a zsákból. Örökké nem rejteg ethetné Sabella elől az ig azság ot, ezt tudta jól. Mert ha Sabella valaha is rájön, hog y mivé lett a férje, nem fog neki meg bocsátani. Hog y is tudna? Több mint nég y évre mag ára hag yta, miután meg mentették. Nem eng edte oda mag ához, az Elit eg ység nek adta az életét ahelyett, hog y Sabellának adta volna. Ezt nem lehetett meg bocsátani. Nem szeg hette meg a szerződését, nem utasíthatott vissza küldetést, ráadásul minden eg yes bevetéssel csak nőtt a kockázata annak, hog y elesik. Sabella Noah Blake-kel jár. Élőhalott szeretője van. Már Sabella is rájött, hog y Noah nem eg y életbiztosítás. Leg alábbis ig yekezett meg g yőzni őt is, önmag át is e felől. De ahog y a városba ért, elöntötte a birtoklásvág y, az indulat és a férfias düh. Észre tért. Önmag át nem kellett g yőzködnie, hiszen tudta az ig azság ot. Mindeg y, hog y ő kicsoda, Sabella az, aki birtokolja. Mindig is íg y volt, mindig íg y is lesz. Ezért hamarosan döntést kell majd hoznia. Ha otthag yja, örökre otthag yja. Ha marad, eg yszer csak el kell mondania az ig azat. Mert ismerte Sabellát. Előbb-utóbb rájönne a turpisság ra.
Péntek este a Borderline-ban nem ülhetett eg y nő sem a férje vag y a kedvese nélkül. Sabella ezt g unyorosan konstatálta, miközben a borát szürcsölte. Cowboyok néztek rá kig úvasztott szemmel. Eg y fél tucat már föl is kérte a három lányt táncolni. Sienna táncolt, mert imádott táncolni, és teljesen mindeg y volt neki, hog y kivel.
Ian hamarosan csatlakozott hozzájuk. A feleség e mellett ült jókedvű ábrázattal, állát a nő vállára támasztva. Kira az aktuális country slág ereket előadó élőzenekart túlharsog va beszélt hozzá. – Te nem táncolsz, Sabella? – Kira nevető szemekkel nézte a táncparkettet. – Azt hittem, te is szereted, leg alább annyira, mint Sienna! Sabella odanézett, és Sienna éppen két cowboyjal ropta eg yszerre. Rég en szeretett táncolni, de sosem cowboyokkal. Elmosolyodott. Nathannal a tánc élvezet volt, nem érezte úg y mag át közben, mintha eg yéjszakás kalandra invitálnák. Ajka a g ondolattól elvékonyodott. Utóvég re ő is eg yéjszakás kalandokba bonyolódott. – Gyere, Belle! Táncolj velem! Sabella elfordította a fejét. Elnevette mag át. Martin Sloes, Rory eg yik barátja kérte fel táncolni. Fiatal suhanc volt. Nevetős, mog yoróbarna szemei spiccesen csillog tak. Eg yik kezében eg y üveg sört fog ott. Csípőjénél a szoros Wrang ler farmer alaposan bevág ott középen, ing ét pedig félig kig ombolva hordta. Kilóg ott alóla csupasz mellkasa. Sötétbarna haját rövidre vág atta, állán kecskeszakáll pelyhedzett. Sabella meg rázta a fejét, míg Martin vég ig stírölte meztelen lábát, és pajkosan vonog atta a szemöldökét. Eg ykorúak voltak, de Sabella évekkel idősebbnek érezte mag át. – Ma nem, Martin. Talán leg közelebb! – Micsoda kőszívű asszony vag y! – mondta az ajkát big g yesztve, és már ment is a másik asztalhoz, ahol vidám iskolás lányok ücsörög tek. Sabella az ajakbig g yesztésen jót derült. Martin nag y nőcsábász volt, vag y leg alábbis ig yekezett annak tűnni. Túlkoros g yerekként több pénz volt a zsebében, mint józan ész a fejében. Márpedig Martin a pénzben sem dúskált. – Barátság os városka ez – jeg yezte meg Kira előrehajolva, az arca csupa mosoly volt az előbbi jelenet láttán. Sabella Ianre pillantott. A férfi mereven, fag yosan nézett a táncparkettre. Dolg ozott. Sabella csak azon tűnődött, hog y akkor vajon Kira mit csinál. – Meg van néha a varázsa – helyeselt Sabella. Kira közben lehuppant a székére, és kipirult fejjel integ etett a cowboyoknak. – Atyám, ezek a cowboyok lestrapálják az embert – mondta nevetve. Eg y pillanatra Sabella eltűnődött, mi minden változott a barátnőjében. Sienna világ életében szeretett táncolni, azonban most virg oncabban ropta, ráadásul többet flörtölt, mint életében
valaha. Amikor eg y lassúbb számba kezdett a zenekar, Sienna ismét táncolni ment, ezúttal Martinnal, és Kira és Ian is követte a példájukat. Sabellát hárman is felkérték, de mindhármójukat visszautasította. Inkább a Borderline Bar közönség ét kezdte fig yelni. Úg y tett, mintha nem vette volna észre Roryt és Tobyt, akik hátul ültek, vele átellenben. Rory sörözött, Toby üdítőt szorong atott; valószínűleg azért vitatkoztak, mert Toby is sörözni akart. Rory nem adta be a derekát. Mi az istennek jöttek utána? Pesztrálni? Elg ondolkodva kocog tatta az asztalt a körmével. Noah bizonyára ag g ódott, hog y a kocsmai kiruccanása balul üthet ki. Toby rá az élő példa. Még sem állt össze a kép, mert Noah nem is tett semmit, hog y a veszélyt elhárítsa. Csak kocsikat szerelt. Esténként őt kínozta, vag y Nikkel eltűnt valahová. Sabella nem tudta kideríteni, mi lehet Noah, túl azon, aminek mondja mag át, hog y szerelő. Még pedig olyan, aki szívesen keveredik késes bunyóba. Felemelte a sörét, beleszürcsölt, a keserű íztől majdnem elfintorodott. Holnap talán majd felbont eg y újabb üveg méreg drág a bort, amit a férje úg y dédelg etett. Nem mintha Nathan bármikor is meg kóstolta volna őket. Csak g yűjtötte a borokat. Mint ahog y a kisteherautót és a feleség ét is csak vitrinbe szánta. – Hé, Belle! Táncolj velem! – szólt oda neki Jason Dug all, a Malone farmon dolg ozó cowboy, amikor a zene ismét g yorsra váltott. – Gyere! Csak nem akarsz eg ész éjszaka itt g ubbasztani? Barna szeméből sug árzott a jókedv, izzadt, szőke haja a homlokát verdeste. – De csak eg yet – mondta Sabella, majd nag yot húzott a söréből. Aztán felállt, hag yta, hog y a férfi kézen fog ja, és a tánctérre vezesse. Már évek óta nem táncolt, de a tánclépések mélyen bele voltak kódolva. Perceken belül már nevetg élve dobálta mag át. Jason jó táncos volt. Vidám táncos. Nem fog ta meg a dereka alatt, nevettek, amikor elvétették a lépést. Ilyenkor Jason körbeforg atta, hog y újra meg lelhesse a ritmust. Vég ére ért a szám, majd újabb és még újabb következett, de Sabella még mindig táncolt. Visszarévedt a múltba, amikor Nathannal és a barátokkal ide járt táncolni esténként. Jó móka volt. Az esküvő után valamiért leszoktak róla. Vég ül a lába elfáradt, a szája pedig kiszáradt. Elhesseg ette a partnerét, és az asztal felé indult. A szeme sarkából valami mozg olódást látott. Meg fordult. Utat nyitottak az emberek Noah Blake előtt, aki úg y csörtetett be ide, mint eg y pokolbéli motoros. Testhez simuló farmerben, bőrmellényben, irdatlan csizmában. Fekete pólóban, bőrdzsekiben. Sötét arcából úg y villant elő a kék szeme, mint az izzó parázs. Fekete haja
szélfútta, zilált volt, erotikus összevisszaság ban zuhog ott a vállára. Mintha a szél szerette volna a haját simog atni. Láthatatlan ujjaival olyan frizurát rittyentett neki, hog y a lehető leg jobban érvényesüljön átalakított, szög letes arccsontozatának durva vadság a. Feléje tartott. A zene elhalkult, és lassú, érzéki muzsika meleg ítette a parkettet. Sabella lég zése mélyebb, erőteljesebb lett. Két nap. Két nap telt el anélkül, hog y eg yütt lettek volna. Mag a volt a pokol. Milyen lesz majd akkor, ha elmeg y, hog y pontot teg yen az üg yeinek a vég ére? Noah laza csípővel odakacsázott hozzá. Sabella szája kiszáradt, szíve kalapált. Mire a szándékát kipuhatolhatta volna, Noah mag ával rántotta a lág yan ring atózó tömeg be. Olyan volt, mintha szeretkeztek volna. Hosszan, lassan. Noah a csípőjét fog ta, ő pedig a férfi mellkasát. Ujjaival a mellény alá nyúlt, ahog y a zenére mozog tak. – Jól szórakozol? – Noah szeme tüzelt a dühtől, hang ja bemélyült, mog orva lett. – Hát persze. – Sabella a kezét a férfi mellkasán keresztül a vállára csúsztatta. Közelebb húzódott, hog y élvezhesse Noah közelség ét. Atyaisten, hog y lesz meg ő Noah nélkül? Hog yan lépjen tovább, amikor majd el kell mennie? Sabella házas volt. Nem özveg y, nem elvált, hanem házas, és még mindig szerette a férjét. Még akkor is, ha Noah iránta érzett szerelme valahol, kézen-közön elapadt. Sabella behunyt szemmel Noah mellkasára eresztette a fejét. Kell eg y emlék, g ondolta mag ában. Valami, amibe kapaszkodhat, amikor Noah elmeg y. A férfi átölelte, közel húzta, hog y a motoros mellényének az alja Sabella meztelen vállához ért. Eszébe villant a pickup bőrülése, amely mag ába szívta a szex szag át. Sabella teste felhevült, melle, csiklója meg duzzadt. A bőre a szokásosnál érzékenyebb lett, íg y amikor Noah a blúza alá nyúlt, és meg fog ta a hátát, a lány felszisszent. – Hiányoztál – lehelte a fülébe a férfi, Sabella a vallomásba beleborzong ott. Csukott szemmel, arcát Noah mellkasához nyomva Sabella nem ag g ódott azon, hog y valaki meg látja az arcán, a szemén a kínlódást. Noah oltalmazta és meg védte őt. – Nincs mit hiányolnod – válaszolta vég ül, mert eszébe jutott, hog y Noah előbb-utóbb otthag yja őt a faképnél. Noah az állával ciróg atta az arcát. – Kívánlak, Sabella. Vissza szeretnék bújni veled abba a nag y ág yba. Látni akarom, hog y felhevülsz és benedvesedsz alattam. – Még is meddig ? – csóválg atta a fejét Sabella.– Meddig , Noah? Eg y éjszakán át? Vag y kettőn?
Netán eg y hétig ? Mit akarsz tőlem? Miből g ondolod, hog y csak úg y besüvítesz a városba, majd az ág yamba, vég ül pedig elmotorozol a lenyug vó nap felé? Gondolod, hog y én ebbe csak úg y belenyug szom? Noah hallotta és érezte a hang ján a meg bántottság ot. Féltékenykedett a férfi emlékére, mert nem ismerte fel a lány ig azi értékét. Fájt a lelke, amiatt is, hog y annyira meg változott. Sabella sokkal jobbat érdemelt volna. Eg y olyan férfit, akinek éjszaka nem kell eg y drog kiújuló hatásaival küszködnie. Ilyenkor a kéjvág y, a szexéhség úg y elváltoztatta, hog y retteg ett nő közelébe kerülni. Különösen Sabella közelébe. Erről pedig nem beszélhetett neki. A dühöng ő vadállatról, amely a belsejében tombolt. Az Elit eg ység g el kötött szerződéséről sem mondhatott semmit. Azt sem felejtette, hog y tizennyolc hónapig rejteg ette Sabella előtt, hog y a férje életben van. Az ig azság is meg ölné a lányt, ahog y hosszabb távon a hazug ság is. Ám ha hazudik, leg alább meg marad Sabellában a férje emléke, az, hog y mennyire szerette őt. – Nag yon sokat nem tudsz – sóhajtotta vég re Sabella fülkag ylójába Noah. – Hog y miért vag yok itt. Hog y mit kell tennem. – Akkor mondd el, Noah! – Sabella fölemelte a fejét, vág yakozó, dühös, g alambszürke szemekkel nézve a férfira. – Nem vag yok g yerek! Nem vag yok csitri, aki képtelen meg birkózni az élet valóság aival! Noah visszanézett rá; vadul lüktetve felhorg adt köztük a vág y. Sabella szemében még is elsősorban tudásszomj csillog ott. – Részben már tudom, mi a helyzet – mondta lág yan. – Lefekszel velem, kínzol, de az ig azat a világ ért se mondanád el. Noah tudta, hog y a teljes ig azság ot nem tárhatja fel. De az ig azság bizonyos részeit Sabellával mindenképpen meg kellett értetnie, ez kulcsfontosság ú volt az akció szempontjából. Ha beindulnak a dolg ok, minden villámg yorsan fog történni. Noah-nak tudnia kellett, hog y Sabella meg tudja-e mag át védeni, biztonság ba tud-e húzódni. A saját lelkiismerete meg nyug tatására, és hog y épelméjű maradhasson. – Motorozzunk – javasolta, tudván, hog y a részleg es ig azság ba még aznap be kell vezetnie Sabellát. De azt, hog y ki ő, és ki volt annak előtte, örökre titokban akarta tartani. – Rövidg atyában? Noah meg csóválta a fejét. – Majd óvatosan vezetek. Gyere! – Noah hátrahúzódott, amikor a zene elcsendesült. – Motorozunk eg yet. Sabella vadul dobog ó szívvel meg fog ta a kezét, mert felébredt benne a remény; az ag yának eg y másik része viszont már belenyug odott, hog y Noah nem fog ja felfedni előtte a kilétét. De nem tudott nem reménykedni.
Tisztában volt vele, hányan nézték őket, amikor kiléptek a bárból. Rory és Toby felállt, amikor távoztak. Sabella eg y alkalmas másodpercben rosszindulatúan Roryra hunyorított. Eg y szép napon majd elbeszélg et a fejével. Alaposan. És hamarosan fel is virrad az a nap. De most nem volt kedve hozzá, hog y leteremtse. Sokkal kíváncsibb volt az ig azság ra. Meg kellett tudnia, mi történt a férjével, miért nem jött vissza hozzá, hiszen úg y kellett volna történnie. Mindenekelőtt azonban azt kellett kiszednie belőle, hog y elhag yja-e. Hog y itt akar-e vele maradni, ahelyett, hog y dolg ok vég ére tesz pontot. Hog y vissza akarja-e őt szerezni. – Rory hívott ide, ug ye? – kérdezte, amikor Noah fölseg ítette a motorra, mielőtt ő mag a is nyereg be szállt volna. – Rory hívott – válaszolt rideg en. Hűvösen. – Szeretnél motorozni eg yet a városi parkban? Lehúzta a dzsekijét, meg fordult, és ráadta Sabellára. A lány lassan bólintott. – A park jó lesz. A Harley feldübörg ött, és rezeg ve dorombolt, majd Noah kilökte a támaszt, sebesség be tette a motort, és kikanyarodott a parkolóból. A nyári szellő belekapott Sabella hajába. Az elfelejtett szabadság érzete mosolyt csalt az arcára. Noah karcsú derekába kapaszkodva döng ettek a kis park felé. A Medina Park kicsi, szépen karbantartott zöldterület volt. Noah behúzódott az elhag yatott parkolóba, és leseg ítette Sabellát a motorbicikliről. Kézen fog va vezette a lányt eg y keskeny ösvényen, amíg el nem értek eg y kis, lefedett piknikező helyre. Az árnyékos részen mag ányos asztalka állt, mellette eg y öntöttvas g rillező bizonytalan körvonalait lehetett kivenni. Sabella a dzseki zsebébe süllyesztett kezekkel lépdelt az asztal melletti padhoz, de vég ül az asztallapra ült. – Miért pont itt? – Mert itt nem hallg atózik senki – mondta sóhajtva Noah. – Vag y ha még is, hát hamar észreveszem. Fejét forg atva a szemével ig yekezett kikutatni az árnyakat. – Ilyen jól látsz a sötétben? – Nathan szintén kitűnően látott, még a sötétben is. – Oka van annak, hog y idejöttünk, Sabella – vetette oda, majd Sabella mög é ült, izmos lába közé vette. Kezével a mellkasához húzta a lány hátát. – Hallottál a holttestekről, amelyeket a nemzeti parkban találtak? – kérdezte. Sabella óvatosan bólintott. – Leg ális és illeg ális bevándorlók voltak, illetve három FBI üg ynök, akikkel mind tavaly vég eztek. Rettenetes embervadászatoknak estek áldozatul. Meg próbálom kinyomozni a
tetteseket, meg szerezni a szükség es bizonyítékokat, aztán átadjuk az esetet az üg yön dolg ozó szövetség i nyomozóknak. – Te nem vag y üg ynök? – Sabella belsejében a fájdalom apró g óccá állt össze. – Füg g etlen vag yok. Szerződéses. – mondta, ajkaival Sabella fülét súrolva. – Nem áll meg itt az üg y, Sabella. A szálak sokkal messzebb, a meg yehatáron túlra vezetnek. Terjeszkedik a banda, lassan az eg ész nemzet biztonság át fenyeg eti. Nem választhatok, hog y hova meg yek innen. Sabella g örcsösen bólog atott. – Akkor nem maradsz itt? Belül a lány reszketett, mint a nyárfalevél. Nem is ig en értette, hog y volt képes fenntartani a nyug odtság és összeszedettség látszatát. Érezte Noah-t mag a mög ött, érezte a körülöttük lebeg ő kérdést, amely a fülledt leveg őt feszültté, bánatossá tette. – Te vag y a leg jobb dolog , ami velem valaha történt – mondta vég ül Noah. – Életemben a leg jobb, amit tettem, az az, hog y öleltelek és simog attalak. De az élet néha szar. Velem keg yetlenül elbánt, már rég es-rég en. Sabella érezte, hog y az első könny lefolyik az arcán. Azon ig yekezett, hog y több ne kövesse. Azonban érezte mag ában a fájdalmat. Keg yetlenül belemart, beletépett a szívébe. Küzdenie kellett, hog y ne törjön fel belőle a torkát szorong ató zokog ás. Ajka remeg ett, de visszatartotta a sírást. – Azt akarom, hog y biztonság ban lég y – folytatta Noah. – Mostantól szeretném, ha nem mennél be a városi kocsmákba. Maradj ott, ahol szemmel tarthatlak, ahol biztonság ban tudhatlak. Mert előfordulhat, hog y valaki meg sejti, mi járatban vag yok errefelé. – Akkor valami történni fog ? – Bármikor történhet valami – mondta a férfi. – De az üg yet már felpiszkáltuk. Ha elszabadul a pokol, nem szeretném, ha te a közelében lennél. Sabella rábólintott és meg dermedt; szeme szorosan becsukódott, amikor Noah ajka lassan, g yöng éden meg csókolta a nyakát. Hog y is nem ismerte fel ezeket az ajkakat, amikor először hozzáértek, amikor először hasított bele ez az érzés? Csakis a férje, akinek a lelkét odaadta, csakis ő érhetett íg y hozzá. Mielőtt Sabella összeszedhette volna mag át, már félrebillentette a fejét hívog atón, mert többre vág yott. Az isten irg almazzon neki, a férje újból ott fog ja hag yni. Sikoltoznia kéne. Rúg kapálnia. Jajveszékelnie. És a remény akkor sem csitulna el meg tépázott szívében. Noah csak ennyit mondott el neki. Pusztán felkészítette arra, ami történhetett. Noah csak nem fog elmenni tőle még eg yszer, g ondolta Sabella. Az ő Noah-ja nem olyan. A férfi kezei közben eg yre szorosabban fog ták a karját, léleg zete szag g atottá vált, szexéhség e pedig
fellobbant. Az ő Noah-ja soha nem lépne csak íg y ki az életéből. Ha rajta múlik. Az ő férje nem olyan.
HUSZONKETTEDIK FEJEZET – Kit üldözöl, Noah? Sabella azt a kérdést tette fel, amelyet Noah szeretett volna elkerülni. – Olyan biztosan őrizlek, amennyire csak tőlem telik – csiklandozta Noah Sabella álla környékét. – Minél kevesebbet tudsz, annál nag yobb biztonság ban vag y. – A tudás hatalom – billentette félre a fejét Sabella, hog y Noah ajka és nyelve szabadabban ciróg athassa nyakának érzékeny vonalát. – Ez esetben nem – harapdálta meg Noah a lány nyakát. – Esetünkben az ártatlanság a leg hatásosabb feg yver a kezedben. És ez íg y is marad, erről g ondoskodom, Sabella. Sabella ellág yult. Mintha Noah meg adott volna neki valamit, amire szükség e volt. Mi másra
is lehetett volna szükség e, mint annak tanújelére, hog y Noah törődik vele, és biztonság ban akarja tudni? A mindenható Isten tudta, hog y Noah biztonság ba akarta őt helyezni. Noah meg volt szex nélkül is. Életében már előfordult, hog y Sabella nélkül kellett élnie, és nem halt bele. De abba belehalna, ha Sabella nem élne. Akkor minden életkedv elszállna a testéből. Ezt már azelőtt tudta, hog y Sabellát feleség ül vette volna. Azon az éjjelen, amikor rájött, hog y a szíve csak ezért a pici kis nőért dobog , Nathan már tudta, hog y a lányért cserébe feladja szabad és könnyed életvitelét, amelyhez olyan sokáig rag aszkodott, és feleség ül fog ja kérni Sabellát. Ám most attól, hog y újra el kell eng ednie, beleszakadna a szíve. Annyi darabra szakadna tőle, hog y nem maradna belőle több eg y kiüresedett testnél. – Hiányoztál mellőlem az ág yban. – Noah lehúzta a lány válláról a dzsekit, eltette az útból, hog y fedetlen vállát és karját zavartalanul csókolg athassa.
Keze vég ig simított az ezüst karkötőn, amelyet tőle kapott. A mindenit, de jól állt rajta! Úg y nézett ki tőle, mint eg y bennszülött herceg nő, akinek harcosok verseng enek a keg yeiért. – Ez nem fog meg oldani semmit – Mondta Sabella g yeng e, sértett és sóvárg ó hang on. A lány hang jából kiérződő sértődöttség től sajg ott Noah szíve. Feszülő kebellel csókolta Sabella nyakát, közben pedig ig yekezett g yötrő fájdalmát leküzdeni. Nem tudta meg állni, hog y ne érintse meg . Hog y a karjaiban volt és nekidőlt, képtelennek bizonyult türtőztetni mag át. Akár eg y szenvedélybeteg ség ről, erről sem sikerülhetett leszoknia. Ellenállhatatlanul kívánta a lányt. De mennie kellett, s előtte a lehető leg több emléket be akarta g yűjteni mag ának. Hog y túlélhesse az reményveszett, mag ányos éjszakákat,
melyekről tudta, hog y eg yszer elkövetkeznek. – Sokkalta többet érdemelsz – suttog ta Noah. Kezével Sabella blúza alá nyúlt, és átfog ta az oldalát, nehéz mellei mellett a selymes bőrt ciróg atva. – Olyan férfit, aki ép. Olyat érdemelsz, Sabella. Én viszont már nem vag yok ép. Nag yon-nag yon rég óta nem vag yok ép. A lány léleg zete fennakadt; Noah tudta, hog y zokog ás rázta a testét. – Sabellám! – Noah odafordult hozzá, a combjára húzta a formás lábakat, és csak dédelg ette síró feleség ét. – Nem fog ok neked hazudni. Azt nem tehetem. Nem mondhatom, hog y itt maradok, hog y beteljesüljön mindkettőnk álma. – Meg érintette a könnyeket a szomorú arcon. – Nem tehetünk ilyesmit eg ymással, eg ymásért. Nem vag yok a férjed, Sabella. És mindketten tudjuk, hog y a szívedet nem töltheti be más, csakis a férjed. Noah-nak el kellett löknie mag ától a lányt. Sabellának számolnia kellett ezzel. És most szembe kellett vele néznie. Szeme villámot szórt. Noah meg lepetésére a lány keze az arca felé lendült. Éppen hog y csak el tudta kapni. Sabella kezét nézte, majd a harag tól elváltozó arcát. – Sabella, te eng em meg próbáltál meg pofozni? – kérdezte óvatosan. Házasság uk alatt ez mindig íg y volt. Sabella kedvére dobálózhatott, sikoltozhatott, káromkodhatott, elhordhatta a férjét mindennek, csak pofozkodnia nem sikerülhetett. Semmi meg lepetésszerű taktika nem használt. Nem settenkedhetett Nathan háta mög é, nem ug orhatott elő sarkokból, hog y ráijesszen. A férfi reflexei a vég letekig kifinomodtak, túlélési ösztöne hihetetlenül fejlett volt, ezért eg yszerűen nem lehetett belőle ijedtség et előcsalni. Noah nem bántotta a lányt; semmiképpen nem akarta, hog y a lány féljen, ha eg yszer csak mag a alá teperi. – Még örülhetsz, hog y nem lelőni próbáltalak! – Sabella kiszabadította mag át Noah öléből, leszédült az asztal melletti padra; még szerencse, hog y Noah elkapta, különben a földre esett volna. Noah csodálkozva nézett rá. Az eg yik pillanatban még aranyosan, nyug odtan ült az ölében, most pedig úg y prüszköl rá, mint eg y kismacska. – Hova a fenébe még y? – Noah felkapta a dzsekijét és a lány után loholt. Sabella sietett, majdnem futott az ösvényen a parkoló felé. – Basszus, Sabella! – Menj a pokolba! – Ott már voltam, köszönöm! – vág ott vissza. – Oda nem meg yek még eg yszer, ha nem harag szol! – Akkor menj akárhová, oda, ahova esténként mész! – hadonászott Sabella hátrafelé.
Arckifejezése, testtartása a színtiszta dühöt közvetítette. – Már mondtam a múltkor este, Noah Blake! Eleg em volt. – Nekem még nem ig azán – dünnyög te Noah. Még korántsem volt eleg e abból, hog y Sabellát ölelje, hallja a nevetését, lássa a mosolyát, és úg y eg yáltalában vele leg yen. – Hát, eng em meg ez kurvára nem ig azán érdekel! Mert nem tetszenek a szabályaid, és főleg nem tetszik a játék, amit velem űzöl! – Azzal meg fordult a parkoló közepén, hog y szembenézzen Noah-val. A férfinak a lába is földbe g yökerezett. Ha a múltkor nem látta volna az elhatározást Sabella szemében, hát most látta. Meztelenül csillog ott benne a fájdalom, a harag és a mag abiztosság . Ismét meg kellett kérdeznie mag át: hová lett az a nő, akit feleség ül vett? Ez nem az a g yámoltalan kis szőkeség volt, viszont íg y csak még jobban beindult tőle. Jobban, mint valaha. – Kurva elszántan próbálkozom ám, hog y ne játsszak veled – tette csípőre ökölbe szorított kezét Noah. Ő is lesújtóan nézett. – Basszus, Sabella, én őszinte próbálok lenni! Nem akarlak meg bántani. Sabella csak állt a parkoló lámpái közt, haja sűrű tincsekben omlott az arcára és a vállára. Karcsú csípőjét kitolta, eg yik kezét csípőre tette, a másikat szabadon, tettre készen lóg atta mag a mellett. – Nem kell az őszinteség ed – szólt vig yorog va. – Dug d föl mag adnak. Szart sem ér. Meg fordult és tovább indult. – Hova a francba még y? – Noah utána nyarg alt, és meg fog ta a karját, hog y meg állítsa. – Vissza a kocsmába, hog y úg y szimatoljanak körbe a részeg cowboyok, mint farkasok a friss húst? Azt nem! – Jaj nekem, te felelőtlenség bajnoka! Csak nem lettünk féltékenyek? – Noah-t nem hag yta hideg en Sabella szarkazmusa. Érezte. Érezte, hog y feltolul benne az a kibaszott hév, a vág y, a dominancia. – Ig azad van. Nem vag y a férjem. A férjemnek volt annyi esze, hog y ne mondja meg nekem, mit csináljak és mit ne. Házasság uk idején soha nem szállt íg y szembe a férjével. Ilyen g únyosan és kihívón. Elkényeztette, és ezt most Noah belátta. A szerelem, ami nőttön-nőtt benne, szinte meg fojtotta. Mint ahog y a büszkeség is. És bazmeg , a félelem is. Nem az a férfi volt, akit Sabella hat évvel azelőtt szeretett. Aki ír altatódalokat döng icsélt neki, aki kelta nyelven suttog ta a fülébe, hog y „örökké”, hog y Sabella reszketett a g yönyörűség től. Sebhelyek lettek rajta, meg változott. A belsejében a férfi, aki volt, örökre sérült maradt; ezt
Sabellának beismerni felért volna az öng yilkosság g al. Válaszokat akart volna. Sőt ez a mostani Sabella eg yenesen követelte volna, hog y válaszoljon a kérdéseire. És ha meg tudja, hog y ő nég y éven át nem küldetett érte senkit, meg g yűlöli. Meg g yűlöli, mert rájönne, hog y a férje g yöng ének tartotta. Azt feltételezte róla, hog y nem bírná féken tartani a szörnyeteg et, akivé vált. Ezzel Sabella büszkeség e nag yot csorbulna. Noah olyan átkozottul szövevényes hálót szőtt, hog y fog alma sem volt, hog yan keveredhetne ki belőle. – Mit akarsz tőlem, Noah? – Sabella elsírta mag át, úg yhog y Noah felkapta a tekintetét. Látta a lány arcán patakzó könnyeket. – Ne merészelj sírni! – vicsorog ta. – Ne harcolj könnyekkel, Sabella! A könnyekkel Noah nem tudott mit kezdeni. A néma könnyekkel. Sabella sose zokog ott, de a hang ján most érződött a zokog ás. A lány meg csóválta a fejét, beletúrt a hajába, majd meg fordult és elsétált. Noah-nak eltartott eg y darabig , mire ráeszmélt, hog y Sabella mit csinál. Elsétált a motor mellett. Elhag yta. – Sabella, ne! – Meg előzte a lányt, és a karját meg fog va leállította. – Beszéljük meg ! – Nincs mit meg beszélnünk! – csattant fel. – Nem robog hatsz be eg y városkába, hog y eg y lányt ott pár hétre felszedj, aztán odébbállj! – kirántotta a karját a szorításból. – Atyaúristen, Noah! Meg tiprod a szívem, és még csak rá se rántasz! – Hog y tiporjak meg eg y olyan szívet, ami más férfiért dobog ? – üvöltött Noah féltékeny tehetetlenség ében. – A rohadt házad minden rohadt szobája a képeivel van tele! A közös hálószobátokban még mindig a szekrényben állnak a ruhái! És ezt fig yeld – rántotta fel a lány kezét, hog y az ujján meg csillant a jeg yg yűrű, melyet nem a bal, hanem a jobb kezén viselt. – Nézd ezt a g yűrűt, Sabella! Még mindig hordod a g yűrűjét! Noah g yűrűje, amelyet Sabella húzott az ujjára, lassan lyukat ég etett Noah combjába. Mindig a zsebében volt, mert még mindig a részét képezte. Sabella csak sírdog ált. Szipog va zokog ott, szürke szemét kimosta a g yémántfényű fájdalom. Belehasadt a lelke is. Szétnyitotta az ajkait. Kezét felemelte, mintha mondani akart volna valamit. Ebben a pillanatban eg yetlen másodpercre felvijjog ott eg y sziréna. Sabella meg perdült. A seriff járműve érkezett oda, Rick Grayson kászálódott ki belőle. Sabellára csak éppen eg y pillantást vetett, majd g yilkos pillantással kezdte méreg etni Noah-t. – Szállj be a kocsiba, Belle! – intett a fejével Rick az utasülésre. – Sabella, ne! – Noah mereven állt, és minden belső ösztöne azt kiabálta, hog y ne hag yja Sabellát elmenni a seriffel. A seriff már nem volt g yanúsított, de Sabella még Noah feleség e
volt. Akaratosan nézett a lányra, hog y ne feledje: veszélyben forog . – Kérlek, Sabella! Sabella Rickről Noah-ra nézett. Noah látta a lány arcán-szemén a határozatlanság ot. Rick hallg atag on markolta a pisztolyának az ag yát, és nag yon morcosan ráncolta az arcát. – Eng edd, hog y hazavig yelek! – mondta Noah. – Csak hazaviszlek. Esküszöm. Sabella torkát fojtog atta a zokog ás. – Meg ölsz! – Tudom, bébi. – Valóban tudta. Mindkettőjüknek meg hasadt a szíve. Csak Sabella nem tudta, hog y Noah is a halálán van. Sabella lehajtotta a fejét, meg rázta, aztán elindult a motorbicikli felé. Noah elszántan nézte a seriffet, látta rajta az ag g ódást és a fenntartásokat, ahog y Grayson Sabella után fordult. Aztán újból Noah-ra tekintett. Eg y darabig csak némán állt. Vég ül azonban a kezét elvette a pisztoly markolatáról, és alkarját a nyitott kocsiajtó tetejére helyezte. Volt a tekintetében valami sokatmondó. Valamit sejthetett, s ettől Noah teste meg feszült. – Tudja – szólalt meg vég ül Grayson – nem eg y lúzert láttam már meg fordulni ebben a városban az évek során. – Tényleg ? – mondta vontatottan Noah. Nem izg atta különösebben a dolog . – Tényleg – bólintott Rick. – De azt kell mondjam, hog y mag a a leg nag yobb lúzer, akivel valaha találkoztam. Ráadásul valamiért nem ezt vártam mag ától. – A véleménye már nag yon hiányzott – morog ta Noah, és Sabellára pillantott, aki a szemét törölg etve nézelődött a parkban. – Eg y g olyó a seg g ébe, az hiányzik mag ának – horkantott Rick fejcsóválva. – Ne keresse a bajt, Mr. Blake. Különben el kell, hog y beszélg essünk. Noah felhúzott szemöldökkel szándékosan hátat fordított a seriffnek, és ment Sabellához, aki a Harley mellett várta. Ráadta a dzsekijét, majd miután az belebújt, az ujjával felhajtotta a lány fejét. Belenézett a könnyáztatta szemekbe. Két kezébe fog ta Sabella arcát, és hüvelykujjával meg simog atta reszkető ajkait. – Csak még eg yetlen éjszakát, Sabella! – suttog ta olyan keserves kang örcsben, hog y majdnem kifeküdt tőle. – Még eg yetlen éjszakát adj meg nekem! Sabella visszanézett rá. Harag , sértettség és félelem kerg etőzött benne. Közéjük keveredett azonban a vág y is. A tüzes szexéhség , amely nélkül, tudj’ isten hog y húzta ki hat hosszú évig . – Te szemét! – szepeg te. – A leg nag yobb szemét – suttog ott Noah. Meg csókolta az ajkát, majd lecsókolta Sabella arcáról a könnyeket is.
Sabella szipog ott, aztán meg rag adta Noah csuklóját. Ajka a csóktól ellág yult, és nag yon vág yott a folytatásra. Reng eteg mindent szeretett volna még . – Vig yél haza, Noah! – súg ta. – Kérlek, csak vig yél haza! Azzal abbahag yta a sírást. A hazafele úton Sabella Noah-ba kapaszkodott, a férfi hátára hajtván a fejét. Arcán érezte a szívverését, és próbálta kitalálni a jövőt. A közeljövőt. A távoli jövőt. Meg kísérelte kibog ozni saját érzelmeit. De nem sikerülhetett, ahhoz ug yanis túl közel lakott. Felemelte a fejét, amikor a ház elé húzódtak. Noah leseg ítette a Harley-ról, majd ő mag a is leszállt. – Hol a kulcsod? Ó, a férje! Mindig személyesen is meg bizonyosodott a felől, hog y rendben volt-e Sabella kis lakása, amikor még csak jártak, és randiról tértek haza. A házasság uk után is mindig Nathan lépett be először a lakásba, vag y eg y üres szobába. Folyton óvta őt minden veszélytől. Sabella odaadta neki a kulcsot. Noah kinyitotta az ajtót, körbeszimatolt, meg fordult. Már Sabella is bemehetett. A tág as, előszobával eg ybenyitott nappaliban várta be, míg az elővig yázatos Noah bejárta a lakást. Jobban összehúzta mag án Noah dzsekijét, beszívta az illatát, és meg íg érte mag ának, hog y többet már nem sír. Nem tudta eldönteni, hog y mérg ében penderítse-e ki Noah-t, vag y adjon-e neki még eg y utolsó éjszakát. Aztán még többet, amennyit csak tud, míg a férfi el nem meg y? Mert ha elmeg y… a lány körbenézett a lakásban. Ha újra elmeg y, Sabella pontosan tudta, mit fog csinálni. Az eg yetlen dolg ot, amit tehet, hog y a veszteség et túlélje. A nappaliban állva bámulta a képeket a kandallópárkányon. Az esküvői képet. Közel volt eg ymáshoz az arcuk, a fotót pedig Nathan vad, kék szeme dominálta. Sötét bőr, világ osabb áll, hallg atag , mag abiztos arckifejezés. Odalépett a képhez, ujjaival a jeg yg yűrűt birizg álta, melyet időközben a bal kezére vett át. Nem volt özveg y. Hanem feleség . Mindig a férje feleség e lesz, akárhog yan változik a neve. Szánalmas dolog . Nem csoda, hog y Nathan nem akart hozzá hazajönni. Hiszen a feleség ét nem érezte kihívásnak, nem volt benne reszkír. Bizony, Sabella csak ahhoz értett, hog yan szeresse a férjét.
Noah a hálószobába lépett, benézett a szekrénybe, ahol még mindig az ő holmijai hevertek, és a
hatalmas fürdőszobába, melyet Sabellával közösen tervezett. Amikor visszatért a hálószobába, meg állt az ág y melletti kis asztalnál, és lenézett a rajta fekvő közös fotóra. Sienna Grayson készítette a képet, közvetlenül az esküvő után. Meg érinti rajta Sabella arcát, ujján pedig vakítóan villog az új, széles, arany jeg yg yűrű. Nadrág zsebéből elővette a g yűrűt, és eg y darabig forg atta az ujjai között. Nem volt már éppen új, de még mindig fényesnek és meleg nek érezte. Kapta mag át és felhúzta az ujjára, keze ökölbe szorult, arcára pedig rettenetes, g yötrődő g rimasz telepedett, hog y nem mondhatja el titkát Sabellának. Nem lehetett az a férfi, akit Sabella az életéből hiányolt. Akit szeretett. Mert az a férfi, aki visszatért a láng oló pokolból, már nem volt ug yanaz a férfi. És az új életstílusának, melyet leszerződésével az Eliteknél meg kezdett, Sabella nem akarhatott részesévé válni. Ezt az életet Noah nem hag yhatta ott. Nathan Malone kiléphetett a SEAL-tól. Ám ha Noah Blake akarná otthag yni az Elit Eg ység et, eg yszerűen nyoma veszne, és sose térne vissza. Az élete örök hazug ság ból állt. Örök bujkálásból. A mindenit, azt hitte, sikerülhet íg y élnie. Azt hitte, íg y lesz mindenkinek a leg jobb. Ám most, hog y a jeg yg yűrű övezte az ujját, eszébe jutott, hog y másként is dönthetett volna. Próbált másmilyen életet mag a elé képzelni, de nem volt rá képes. Mert még mindig az az ember volt, akivé változtatták. És bár Sabella jelentősen elütött rég i önmag ától, ő nem fog mag a mellé venni soha mást, csak a férfit, akit eg ykor szeretett. Sabella makacs volt. Elszánt. Azt hitte, tudta, kicsoda Noah, de tévedett. Noah lehúzta az ujjáról a g yűrűt, lenézett rá, aztán visszatette a nadrág zsebébe. Ez a g yűrű volt a talizmánja. A mentőöve. A mentőöve, mely örökké emlékeztette, hog y mi lehetett volna, ha másképp dönt.
Sabella elfordult a kandallópárkánytól, amikor Noah lejött a lépcsőn. Tekintetük azonnal találkozott, majd Noah szeme a lány mög é, a fényképekre siklott. Sabella látta rajta, hog y habozik, látta a komor szomorúság ot is szemében eg y röpke pillanatra meg csillanni. – Gyönyörű voltál menyasszonynak – mondta Noah ellág yulva. Sabella elé állt, lába között a motoros mellény csak kihang súlyozta a határozott kidudorodást. Te jó ég , milyen kőkeménynek tűnt! Sabellának szinte fájt. Úg y, mintha már évek óta nem nyúlt volna hozzá Noah, holott csak napok teltek el az előző eg yüttlétük óta. – Fényképeken Nathan mellett minden lány szépnek tűnik – mag yarázta bánatosan. – Fotog én férfi volt. Imádta a kamera.
– Ő pedig tég ed imádott. – Noah nem kérdést tett föl. – Szeretett, csakug yan. – Sabella tudta, hog y íg y is volt. – Néha azon tűnődöm, hog y most is szeretne-e. Noah félrebillentette a fejét, hosszan nézte a fényképeket. Majd ellág yuló arckifejezéssel lassan bólintott. – Szeretne. – Tekintetét újra a lányra szeg te. – Az a férfi a fényképen tudta, hog y kell szeretni. Azt is tudta, hog yan kell élni. Látszik az arcán. De Noah se szeretni, se élni nem tudott többé. Nem szeretett, és nem is éltette a szerelem. Sabella ezt képes volt elfog adni. Elfog adta, más választása nem lévén. A férfihoz lépett, és szabadjára eng edte a vág yat, a szexéhség et, mely idestova két napja kínozta. Noah már a parkban levetkőztette a szemével, miközben az illúzióit meg törte, feltárván, hog y mire számíthat tőle. Elszálltak az álmok, elszálltak a rózsás emlékek. Noah csak hunyorg ott, amikor Sabella a válláról a földre ejtette a dzsekijét, szemével pedig a nadrág ja domborulatát kezdte fürkészni. – Még eg y éjszaka? – kérdezte Sabella. – Vag y több, amennyit csak adsz nekem – szólt Noah telhetetlenül. – Amíg el nem kell menned? Noah meg nyalta az alsó ajkát, és testének minden porcikájában meg feszült. – Amíg el nem kell mennem – erősítette meg . Sabella meg eresztett eg y rövid nevetést. Keserűt, pajkosát. – És mit g ondolsz, eng em hol érdekel, hog y mikor lépsz le? – Eg ész közel merészkedett Noah-hoz, és csak a szeme sarkából nézett föl rá. – Tudod mit, Noah? – Mit, Sabella? – Noah óvatos hang jában fig yelmeztetés lapult, de Sabellát ez kicsit sem érdekelte. Sabella olyasvalamit tett, amiért elfenekelhették. Ig az, ő direkt arra vág yott, hog y elfenekeljék. A lány vég ig húzta az ujját Noah mellkasán. – Lehet, hog y mindkettőnknek jobb, ha lelépsz. – Nem mondod! – Noah durva, reszelős dörmög ése mög ött az a lírai, szexis felhang húzódott meg , melyet Sabella annyira szeretett. A lány mosolyg ott, meg nyalta a felső ajkát, majd a szempillái alól nézett föl Noah arcába. – Gondolkozz csak! Te seg ítettél kiheverni a férjemet. Rendesen mag amba fordultam azelőtt, hog y eljöttél. Ha továbbállsz, a férjemhez képest tég ed habkönnyű feladat lesz elfelejteni! Gondolom, nem maradsz már sokáig . Ig azam van? Noah szeme mintha meg sötétedett volna. Vadabb lett netán? – Ezt ne feszeg essük, bébi – fig yelmeztette szelíden.
Sabella elmosolyodott. Lassan, könnyedén, majd a fog a közé szorította alsó ajkát. Úg y nézett Noah-ra, mint a vég zet asszonya. – Mi van, fáj az ig azság ? Noah elkapta Sabella csípőjét; hirtelen még vadabbul és éhesebben csillog tatta delejesre töltött szemét. – Ez nem az ig azság – mordult fel. Sabella a férfi alsó ajkát meg ciróg atta a nyelvével, majd beleharapott. Jó erősen. Noah hátrarándult, hunyorog va nyalog atta a kis sebet, majd mag ához rántotta a lányt, és meg bökte a hasát álló farkával. – Vég ül csak tovaszállsz, Noah – piszkálódott Sabella.– Mint a szél – tódította g únyosan. – Viszontlátásra, ag yő! Pont, mint a férjem – nézett vissza a fényképekre. Nathan szeretetteljes mosolya most mintha g únyolta volna, szerető, lág yan vág yakozó kék szeme mindig hazudott neki, valahányszor csak ránézett. Ezt volt a leg nehezebb elfog adni. Sabella azt kívánta, bárcsak sohase ismerkedett volna össze Noah Blake-kel. Könnyebb lett volna neki. Nem lett volna szabad meg szeretnie. Hiszen akkor fájdalma nem lenne ennyire mély, nem hasog atná ennyire rettenetesen. Noah-t zokszó nélkül eleng edte volna; g yűlölettel viseltetett volna iránta, hog y ellopta, ami Nathané volt. Ám hog y is g yűlölhette azt a férfit, akivé Nathan vált? – Mondj búcsút, Noah – szólt a lány. – A ma este még rendelkezésedre áll. Mert ha ki akarsz sétálni az életemből, hát köszönj el most. Nem fog ok várni más férfira. De hétszentség , hog y nem is leszek élő sírhantja többé senkinek!
HUSZONHARMADIK FEJEZET Noah-ban valami meg mozdult. Dominanciáját táplálta a kihívás, a dacos kijelentés, miszerint a mai lesz az utolsó közös éjszakájuk. Tekintetével bejárta Sabella arcát, alsó ajkának lüktetése eszébe juttatta, hog y a lány szándékosan ösztökélte. A finoman árnyékolt szürke, szelíd szemekben összecsapott a sötétség és a fény; mindkettejükben érzelmek vihara csatázott. Noah g yeng éd akart lenni. Azt akarta, hog y az utolsó emléke, mely ehhez a nőhöz köti, g yeng éd leg yen. Azonban Sabella nem g yöng édség re vág yott. És Noah belsejében sem a g yöng édség forrong ott.
Kéjvág yát nem mérsékelte, de azt sem hag yta, hog y elveg ye az eszét. Mint a halál érzését, amikor bevetésen volt, úg y Sabella iránti kéjvág yát is türelmes, határozott mederben tartotta. A lány kihívóan elmosolyodott. Mintha nem hitt volna benne, hog y Noah képes lesz őt uralni, képes lesz harcolni a férfi emlékével, akinek ő élő sírhantját képezte. Noah a lány mög ött sorakozó fényképekre pillantott, és éles, vörösen izzó fájdalom nyilallott a lelkébe. Ő már nem az a férfi volt. Eg yik fele szeretett volna Nathan lenni, sőt, rag aszkodott hozzá, hog y az leg yen. Azonban Nathan vég érvényesen elpusztult, mindössze a hamvaiból kiemelkedő új embert hag yva mag a után. Noah hátralépett. A bőrmellényhez nem nyúlt, csak a farmerét cipzárazta le. Elővette belőle vaskos, súlyos szerszámát. Vég ig simította a tövétől a heg yéig , másik kezével pedig a félrehúzódó Sabella hajába kapaszkodott. – Az eg észet akarod, Sabella? – kérdezte vontatottan, mosolyog va, kihívón. – Akarod, vag y csak játszol velem? Csak a szád jár, mi, bébi?
Sabella lesújtóan nézett rá, ajka szétvált, fog a összeszorult. – Miattam jöttél ma a kocsmába, ug ye? – Naná. – Noah lehajtotta a fejét. Kivillantotta a fog át. – Az enyém vag y. Itt. És most. Amíg az a szűk, édes punci nedves lesz tőlem, az enyém maradsz. Nem leszel azoké a köcsög cowboyoké, akik úg y nyüzsög tek körülötted, mint az üzekedő mének a kedvenc kancájuk körül! – méltatlankodott Noah. – És te táncoltál velük! – Hát te hol voltál? – tette fel a jól irányzott kérdést Sabella, csúfolódón big g yesztve az ajkát. – Hol voltál, Noah? Itt voltál? Jól tartottad a kancádat, vag y kicsaptad a leg előre? Noah szeme elkerekedett. – Te kis boszorkány! – morog ta.
Meg ráncig álta Sabella haját. – Meg találtad az utánpótlásomat? – Még nem kezdtem keresni. Szóljak előtte? Noah-nak meg kellett szorítani a farka tövét, hog y nehog y elélvezzen. Sabella ma nem pusztán kihívó volt. Hanem kísértette őt, kurvára kísértette benne a sötét, csillapíthatatlan éhség et. – Arra vársz, hog y eltűnjek a képből? – vetette morog va hátra a fejét, mert Sabella elkapta a bőrmellényt, melyet az ing e fölött viselt. Sabella, bár húzták a haját, üg yesen lehámozta a férfiról a mellényt. – Azt hiszed, hog y azok a paprikajancsik a táncparkettről ilyen közel merészkednének hozzád, bébi? – Noah levedlette mag áról a mellényt, de csak addig eresztette el a lány haját és a farkát, amíg a földre ejtette a ruhadarabot. Mielőtt Sabella elosonhatott volna, már újra el is kapta. Eg yik kezével a hajába, a másikkal a csípőjébe kapaszkodott. A lépcső felé terelte a lányt, aki elnyíló ajkakkal, g únyosan mosolyog va nézett föl rá. Azonban a szemén látszott a fájdalom. Sabella küzdött a könnyekkel. Mit csinált vele Noah? És saját mag ával? A férfi veszteg tartotta Sabellát, felemelte a kezét, és leráng atta mag áról a pólóját is. A lány Noah mellkasára pillantott. Lég zése elnehezedett.
Szívedért dobog a szívem. Lelkedért él a lelkem. A testem, a kezem, a szám. Csak téged szeret ám.
Átvillant az ag yán ez a néhány sor. Ez volt Nathan esküje. Aznap, amikor meg házasodtak, és g yönyörben úsztak utána, a hevülettől kimerült testtel Noah ezt a verset szavalta neki suttog va. Ez szárnyalt most keresztül Sabella lelkén. Ott reszketett, lebeg ett az ajka fölött. Noah káromkodva mag ához húzta a lányt, ajkával szinte belefúrta mag át a szájába, olyan elkeseredéssel, mint azok, akik közel érzik a vesztüket. A dominancia csak még jobban felerősödött benne. A kéjvág y vadállati módon belemart a heréjébe. És a szerelem, mint eg y kétélű kard, átvág ta a lelkét, brutális alaposság g al emlékeztetve mindarra, amit elveszít. Úg y csókolta Sabellát, mint aki biztos benne, hog y életében utoljára csókolózik. Most simog athatja utoljára a nyelvével, most nyög décselhet utoljára kéjesen, most tapasztalhatja
utoljára az asszonyi puhaság ot. Sabella beleég ett a lelkébe. Az éjszaka folyamán ő is bele akarta ég etni mag át a lány lelkébe, hog y olyannak emlékezzen rá, amilyen most volt, ne olyannak, amilyen rég en. Örökre le akarta cserélni benne Nathan Malone emlékét Noah Blake emlékével. Azután elhag yja. Szemét volt. Utolsó szarházi, és ezt nem menthette semmiféle enyhítő körülmény. Nem lehetett meg javítani, ami elromlott, nem tudta eltüntetni a nevét a papírokról, amelyeket aláírt, nem g yőzhette le a félelmét, hog y a lány nem fog adná el őt úg y, ahog y volt, csak azt a férfit, akit annak idején elvesztett. Szóval elvette, ami még az övé volt. A képek között, amelyek meg örökítették mindazt, amit Sabella elvesztett, Noah ajkai beborították Sabella száját. Szívog atták, harapdálták, csókolták, teljesen elmerültek benne. A férfi vérbő, vastag dákója Sabella hasába fúródott, a nehéz, tompa makk lüktetett. Eg y cseppnyi sperma fakadt a lány meztelen hasára, ahol a blúza felhúzódott. Noah hátrapenderült, szenvedélyesen nézett a lányra, majd meg fog ta a blúza szeg élyét, és eg yszerűen letépte róla, a g ombokat nem kímélve. Ki nem szarja le! Sabella meg ijedhetett volna. Sápítoznia kellett volna a meg rökönyödéstől. Íg y is tett vajon? A frászt! Szeme felfénylett, mint a karácsonyfa, és az arcát elöntő felajzottság majdnem eg yezett a Noah-t feszítő vág g yal. De csak majdnem. – Tetszik ez, bébi? – kérdezte Noah, miközben a blúz maradványait lehúzta Sabella karjáról. A lány kerek melleit elöntötte a pír; ezt a melltartója képtelen volt elfedni. – Nag yon nem tetszik – állította a lány g unyorosan, de a szeme mást mondott. Kemény, tüskeszerűen előmeredő mellbimbói is mást mondtak. – Tüzelsz már – szólt vontatottan Noah, elöl kikapcsolta a melltartót, és lehúzta Sabella válláról. – Lefog adom, annyira benedvesedtél, hog y belefulladnék a puncidba! – Olyan lucskos a punid, mint amennyire a farkad kemény! Noah léleg zete is elakadt, amikor Sabella ujjai a szerszámára fonódtak. Nem érték át. Lenézett, és látván az ujjak közötti rést, rávig yorg ott Sabellára. – Kemény a farkam, bébi! Nag yon kemény! – Kemény, mi? – A lány vég ig simította a lécet, Noah keze pedig Sabella hajába szaladt. – Mindjárt meg látod, mennyire kemény! – morog ta. – Vedd csak a szádba, Sabella! Szopjál! Mutasd meg , mennyire akarod, hog y meg basszalak! Sabella a szemét villog tatta. Szexéhség és dac tükröződött benne. Vég ül az előbbi került ki g yőztesen. Ug yanannyira szeretett volna szopni, mint Noah szerette volna, hog y leszopja.
– Bazmeg , ez az! – nyög ött fel Noah. Szinte reszketett a vág ytól, amint Sabella vég ig csókolta a mellkasát és izmos hasának kockáit. A rohadt életbe, a vég én még elélvez, mielőtt Sabella eg yáltalán bekapná neki! – Istenem, Sabella! Bébi! A szád! A férfi összeborzong ott. Úg y érezte, mintha folyékony tűz ölelte, simog atta volna a farka vég ét. Amikor Sabella nyög décselt, berezonált, s ez tovább fokozta az élvezetet. Lenézett a lányra, látta, hog y a szerszáma szétfeszíti a rózsaszín ajkakat, látta, hog y a lány szopós szája előrefele mozdul, és majdnem szétesett a g yönyörűség től. Sabella is nézte Noah arcát. Látta, amint hirtelen eltorzul a rátörő érzelmektől; lelkébe hasított a fájdalom. A fájdalom és a vág y, kusza remények, elkendőzött félelmek, melyekbe nem lehetett meg kapaszkodni. Szent ég . Mint rég en. A részévé vált. Erősebben szopta, kéjesebben, nézte Noah szemében a vad tüzet, nézte az arcát betöltő sötét vág yat, a g yötrődés ráncait. Nag yon ig yekezett, hog y a lehető leg teljesebb örömöt okozza neki. Noah imádta ezt. Imádta, hog y teljesen érvényesülhetett a dominanciája, imádta, hog y Sabella is vevő az alárendelt szerepre. A lány átérezhette az erőt, mellyel szembe is szeg ülhetett, ug yanakkor alá is vethette mag át neki. Eg ymásnak ellentmondó élvezetek és késztetések munkáltak bennük. Sabella tudta, hog y a férfi rég i dominanciája halovány árnyéka volt csupán a mostaninak. Noah ma este a mag áévá teszi. Ma mindent meg kap, amit a férfi eddig mag ába fojtott. Ma éjjel vég re meg ismeri a férfit, aki mindvég ig az övé volt, ám akinek sötét belsejébe soha nem nyerhetett betekintést. Sabella imádta ezt. Imádta a köztük dúló csatát, tetszett neki, hog y irányíthat is, de alá is vetheti mag át. Noah az alávetés pártján állt. Mindkét kezével a lány fejét fog ta, a haját markolva veszteg tartotta, úg y dug ta a száját rövid, kemény lökésekkel. – Bazmeg . Imádod ezt – Kitámasztotta Sabella fejét, visszahúzta a farkát, majd eg y sorozat rövid, durva lökéssel ostromolta tovább. – Imádod ezt, bébi! Tele van a farkammal a szád, a tested meg értem láng ol! Sabella meg rag adta Noah combját, belekarmolt a bőrmellénybe. Annyira felajzotta a bőrből és a lenvászonból előkandikáló fasz, hog y még nedvesebb lett odalent. Már eláztatta a bug yiját, fényes, forró csiklóját izg atóan telítette puncijának fülledt nedvesség e. Összeszorította a combját, kába tekintettel nézte, hog y Noah feje hátrahanyatlik, haja az arcába omlik, csípője pedig előre-hátra jár. Szájba kúrta, ő pedig szorosan ölelte az ajkaival. Nyelvét örvényeltette, és nyög décselt az ízek kavalkádjában. Lehetne valami szexibb ennél? Vag y izg atóbb? Ez volt a teljes, tökéletes dominancia. Noah meg fog ja döng etni, e felől Sabellának nem volt kétség e. Annyira mélyen fog ja beleverni a
farkát, hog y csak g yőzze belőle kihúzni! – Bassza meg ! – zihálta Noah, ismét lenézett a lányra, meg állt, lassan és könnyedén kijjebb húzta a farkát, hog y lássa rajta Sabella csillog ó nyálát, majd visszanyomta bele. Pár töredékmásodpercre kontroll nélkül, maradéktalan élvhajhászással dug ta a lány száját. Dekadens élvezet, éles, forró öröm kényeztette a farka vég ét, a g olyóit, majd a g erincén vég ig sistereg ve az ag ytörzsét is meg bizserg ette a kéj. Még soha nem érzett ilyen kéjt. Sabella előtt még soha. Meg álljt parancsolt mag ának. Liheg ett, zihált. Hátrahúzódott, kirántotta a szerszámát Sabella szájából, mielőtt teleélvezte volna. Talpra seg ítette a lányt, körbefordította, majd a csuklóját a lépcsőkorlát piros rácsához irányította. – Fog d, és maradj veszteg ! – Meg harapta a vállát, mire a lány felhomorított, és rövid farmernadrág ba bújtatott popsiját Noah farkához dörzsölte. Noah leszedte róla az övet, lecipzárazta, és a combjára ráng atta a rövidnadrág ot. Kezét a lány combjai közé csúsztatván meg fog dosta a pállott puncit a bug yin keresztül. Érezte rajta a fülledt vág yat. Ujjai már Sabella csiklójával játszottak. Ezzel eg y időben a másik kezével Sabella mellét dag asztotta, ujjai a lány mellbimbóját csavarg atták. – Úristen, de kemény a mellbimbód! Hog y feszül! – Noah meg nézte a lányt profilból, ajkaival a vállán leg elészve közben. Sabella a szemét behunyta, szempillái az arcát söpörték. Arca kipirult, a g yönyörtől kóvályg ott. Ajka, mely kivörösödött, meg dag adt a benne fickándozó fasztól, szétnyílt. Noah felmorrant a lány válla fölött, amikor a bug yit lehúzva meg fog ta a csupasz puncit. – Olyan lucskos és síkos! – g ereblyézte vég ig Sabella vállát, fel eg észen a tarkójáig . Sabella elveszett a g yönyörben. Görcsösen szorong atta a korlátot, míg árhullámként söpört rajta vég ig a kéj. Elnyelte az érzések áradata. – Szép, g usztusos punci – fog dosta meg még eg yszer Noah, ujjaival a csiklóját ciróg atva. Üg yelt rá, hog y Sabella még ne élvezzen el. – Gyönyörű és picike. Olyan szűk és forró, hog y már attól majdnem elélvezek, hog y rág ondolok! Sabella még jobban felizg ult, szélesebbre tárta a lábát, és már reszketett, annyira a csúcs közelében volt. – Szereted, amikor pajzán vag yok, ug ye, Sabella? – Noah meg nyalta eg yik kezével hátrahúzta a lány nyakát és meg nyalog atta. – Nézz rám, bébi! Mondd el, mennyire szeretsz velem hancúrozni! Sabella szempillái felrebbentek, és belenézett a férfi láng oló, teng erészkék szemébe. Még nem volt kész arra, hog y alávesse mag át neki.
Szemtelenül elmosolyodott. – Olyan rossz vag y – mondta lassan, déli akcentussal. Noah-t ezzel kísértésbe hozta, arra emlékeztetvén, hog y mi mindent birtokolt eg ykor. – Lehet, hog y hag yom mag am meg dug ni. Noah eg y könnyed pofont kent le Sabella fenekére. Az érzés meg bizserg ette a lány ideg vég ződéseit, kellett neki ez a kis szelíd tűz. Imádta a tovatűnő, élvezetes fájdalmat. Az érzés intenzitása láng ba borította az ag yát. – Könyörög jek neked? – szisszent fel Sabella, nekitolva seg g ét a simog ató, dag asztó kezeknek. – Talán nem mersz meg dug ni? Noah veszélyes, mag abiztos, rag adozó mosolyra húzta a száját. – Rosszul beszélsz, bébi! – morog ta. – Ja. Állatira meg ijedtem. Ismét rápaskolt. Sabella lábujjheg yre ág askodva még szorosabban kapaszkodott a lépcsőkorlátba. Torkából szag g atott kiáltás szakadt fel. Mielőtt feleszmélhetett volna, kapott még eg yet. Aztán még kettőt, mindkét farpofájára eg yet-eg yet. Noah eg yik keze elkapta a csípőjét, és helyben tartotta. A másik kéz náspáng olta, finoman, tüzesen. Sabella g yönyörben ég ett. Az érzés visszhang ot vert a puncijába, a csiklójába, de még a mellbimbóiba is. Meg vonag lott, és próbált kiszökni Noah szorításából, hog y közelebb tolhassa a fenekét a lelecsapó tenyérhez. Feje Noah mellkasához verődött, izzadság ült ki a bőrén. Nyöszörg ött, és az ajkát harapdálva ig yekezett, hog y ne kérjen ráadást. – Elég volt? – harapott a fülébe a férfi. – Belefáradtál? – kérdezte Sabella szinte nyüszítve. – Sabella, bébi, te rázod a pofonfát? – Noah keze ismét a lány combja közé simult, ujjaival belepancsolt a sűrű nedvekbe, majd Sabella érzékeny fenéknyílására kente az anyag ot. – Ha íg y folytatod, olyasmiben lesz részed, amiben még soha! Sabella kinyitotta a szemét, és pimaszul mosolyg ott. – Honnan tudod, mi mindenben volt részem életem során? Szerintem félnél eng em bármiben is részeltetni! Farkasszemet nézett vele. Noah hunyorított, ábrázata meg keményedett. Ujját tövig a fenekébe fúrta, Sabella pedig kis híján elélvezett. Szeme kifordult, lecsukódott, teste pedig összerázkódott, meg borzong ott. – Azt hiszed, ilyen könnyen elélvezhetsz, kedves? – suttog ta a fülébe Noah. – Ó bébi, szó se lehet róla! Ujját benne hag yta, felnyársalta vele, majd újabb csapást mért a fenekére. A paskolás a benne
felejtett, feszítő, szinte mozdulatlan ujjal meg spékelve Sabella érzékeit alaposan vég ig perzselte. Noah nevét nyög te, szinte esdeklőn, és meg próbálta mag át az ujjra még mélyebben ráfészkelni. A férfi újból lesújtott, és Sabella már sikította a nevét. A tüzes g yönyörben elveszve, mohón várta a ráadást. Csak még eg y picit! Minden apró paskolás tovább hevítette a punciját, a hév pedig körbefonta, markolászta a csiklóját láthatatlan ujjaival. Már közel volt a csúcshoz. Olyan közel, hog y szinte meg tébolyodott tőle. – El akarsz élvezni, bébi? – érdeklődött Noah a nyakát és a vállát harapdálva. Harapta, nyalog atta, szopog atta a húst, míg minden érintése a g yönyör ag óniájává vált. – Mondd, Sabella, drág a kedvesem! Elélvezel nekem? Mi az, hog y! Sabella annyira el akart élvezni, hog y csak, na! – Még meg g ondolom – csuklott fel rekedten. Noah meg lepetten felkuncog ott. – Ó bébi, még hog y meg g ondolod! Könyörög ni fog sz érte! Kihúzta belőle az ujját, Sabella az ajkát harapdálta, hog y ne sikkantson fel a csalódottság tól. Ekkor azonban Noah letérdelt. Sabella meg dermedt, és nag yot nyelt. Szép kis slamasztikába került! – Istenem, hog y imádom én a seg g ed! – Meg csókolta a fenekét, meg nyalog atta, enyhén meg paskolta. Sabella majdnem összecsuklott. Majdnem elolvadt. Majdnem hamuvá ég ett. – Meg dug om én ezt a szép kis seg g et! – Azzal az ujjával széthúzta a punciját. Sabella felsikoltott, amikor Noah nyelve vég ig nyalt a redőin, majd eg y röpke pillanatra beszemtelenkedett a popsilyukába is. – Kapaszkodj a korlátba, Sabella! – szólt rá, és ismét rásózott, hog y Sabella kis híján remeg ő kocsonyaként omlott össze a g yönyörűség től. – Kapaszkodj erősen, édes! Még nem vég eztem! Noah szélesebbre tárta a lány combját, meg fordult, és mire Sabella felocsúdott volna, már nyalta is a punciját. Hosszú, műértő ujjai széttereg ették Sabella redőit, és csak nyalta-falta az érzékeny, lucskos nyílást. Nyelve belecsusszant, meg dolg ozta. Sabella a vág ytól szinte meg rokkant, úg y ég ette a g yönyör. – Olyan ízed van, mint a napsütésnek! – morog ta a férfi a puncijába. – A tiéd a leg édesebb punci, amit valaha kinyaltam! Mint a kibaszott ambrózia! – Nyelvével a csikló körül körözött, ujját benedvesítette, majd újra a popsijába dug ta. Másik kezének eg yik ujját szintén belecsúsztatta, csak azt elölről. – Olyan szoros. És forró! – két ujjával hatolt be, két különböző nyíláson, és addig ig yekezett, míg Sabella a korlátra dőlve nyöszörg ött a g yönyörűség től.
– Mondd, hog y tetszik a dolog ! – Követelte Noah, és meg csókolta a csiklóját. Jobban mondva meg puszilta, csak kidug ta a nyelvét közben. – Ó Istenem, Noah! – Sikoltotta nyöszörög ve a férfi nevét. – Annyira kurva nedves vag y, hog y eláztatsz! Forró és vad, Sabella! Vadulj meg , bébi! Add meg nekem! Adj meg nekem mindent! Mindkét ujj messzire kinyúlt, simog atott, öklelt, Noah a lányt az élvezet szélén táncoltatta. Sabella a g yönyör nedvét eresztette, Noah pedig minden cseppjét fellefetyelte. Dug ta az ujjával, nyalta a nyelvével. – Készen állsz arra, hog y elélvezz nekem, Sabella? – Noah ujjai ki-be csúsztak, lassan, könnyedén fickándoztak. Sabella meg veszett azért, hog y kemény és g yors menetben lehessen része. – Mit csináljak az édes kis csiklóddal? Az élvezetbe dörzsöljem? Vag y kérsz még valamennyi g ondolkodási időt? Adhatok pár percet. Vag y kikötözlek, és akkor órákig is fontolg athatod a dolg ot. Órákig ? Sabella a g yönyörtől kínlódva csak kábán pislog ott. Érezte az izzadtság ot a bőrén, a combján lefolyó g yönyörnedvekkel eg yütt. Ránézett a korlátot szorító kezeire, és tudta, hog y nem bírná. Órákig ő sose bírta. – Sabella! – A férfi mély, lírai, rekedtes hang ja tovább borzolta az érzékeit. – Mondd, bébi? Kikösselek, hog y még eg y darabig g ondolkodhass? – Noah! – Sabella hang ja fáradt volt, nehezen, erőltetetten léleg zett. – Ó Istenem! Hadd élvezzek! Kérlek, hadd élvezzek! – Jó kislány vag y! Meg is jutalmazta. Ujja kisiklott a punciból, majd eg y másikkal eg yütt visszacsúszott bele, míg másik kezének ujja szintén mélyre szaladt a popsijában. Ajkai közé kapta Sabella csiklóját, szívog atta, nyalta, amíg a lány csillag okat nem látott. Sikoltozott a kéjtől, ideg rendszerét ripityára zúzták a hirtelen g yönyörkitörések. Sabella tombolva reszketett, ig yekezett meg lovag olni a g yönyör összes tüzes hullámát. Sikolya a saját fejében visszhang zott. Lába remeg ett, és csak azért nem esett össze, mert Noah keze hirtelen meg fog ta a csípőjét. Sabella nyöszörg ött a vág ytól. Még mindig át-meg átjárta a g yönyör, és még is, neki ennél is több kellett. A vág y beköltözött a bőre alá, és olyan étvág yat támasztott benne, amely Noah éhség ével vetekedett. – Vadmacska! – kiáltotta Noah, majd lefejtette Sabella ujjait a korlátról. Mag ához húzta a lányt. – Édes, szexi kis vadmacska! Lesmárolta, hog y Sabellával eg yütt érezhesse mindkettejük ízét, a vad vág yak aromájával
eg yütt. Sabella kéjesen felnyög ött, meg próbálta Noah-t meg mászni, hog y mag ába tömködhesse a férfi vaskos szerszámát. Odatartozónak érezte a farkat, mi több, úg y érezte, hog y nélküle meg halna. Tag jai sajog tak a vág ytól. – Gyönyörű vag y! – kiáltott Noah rekedten, olyan vadul, mint ahog yan a szeme csillog ott. – Gyere bébi! Kapsz még valami finomat! Sabella úg y rámarkolt Noah faszára, ahog y csak rövidke ujjaitól tellett. Simog atta, és már attól kis híján újra elélvezett, hog y milyen vastag on, keményen mered elő a dákó a farmer és a motoros mellény alól. Noah ig azi szexisten volt. Sabella pedig úg y olvadozott, mint eg y szolg alelkű kisállat. Noah lefejtette mag áról Sabella ujjait, és a lányt arccal a lépcsőnek fordította. Sabella meg mászott két lépcsőfokot, kétség beesetten ig yekezett a hálószobába. Noah meg állította, és derékban meg hajlította. A következő pillanatban pedig már nyomta is belé a farkát. – Nem tudok várni! – Keze meg rag adta a lány csípőjét, nekifeszült. – Ó Istenem, Sabella, nem tudok várni! Sürg ölődött benne, keményen, mélyen, erősen, feszesen. Kötélvastag ság ú ereivel rejtett ideg vég ződéseket bolyg atott, Sabella pedig pucsított, és a nevét kiabálta. Hog yan is élhette volna ezt túl? Noah kipislog ta a szemébe folyó verejtéket, és elakadó léleg zettel érezte, hog y Sabella izmos kis puncija a farkára fonódik. Szinte beleveszett a lányba. A sötét vág y, melyet általában lefojtott, most szabadon áramlott az ereiben. Olyan vadul, olyan éhesen, hog y lehetetlen volt meg fékezni. Nem is akarta meg fékezni. Csak döng ette Sabellát, néha lepillantva, hog y a dug attyúként mozg ó fasza hog y csöpög a lány nedveitől; ismeretlen, szorong ató, fortyog ó mélység ekbe döfte a farkát. Hog y élte túl eddig e nélkül? És el kellene hag ynia? Le kéne mondania róla? Fejét rázva tovább pumpálta Sabellát, még erősebben, még mélyebbre nyomva bele a lőcsöt. Felmorrant, olyan elkeseredetten szorította mag ába a lány pinája a kőkemény dorong ot. Annyira mélyre merészkedett, hog y Sabella nyöszörg ött. A nevét nyög te, és kérlelte, hog y folytassa. A puncija fejte, felfalta a farkát. Eg ymáson csattog ott a két ág yék, Sabella belső, síkos izmai szorították a szerszámot. A szeretők mindent meg adtak eg ymásnak, és mindent meg is kaptak eg ymástól. Noah a fejét rázva kaffantotta Sabella nevét. Nem tudott se g ondolkozni, se beszélni. Csak dug ni. Keményen, mélyen. – Bazmeg ! Ig en! Aztakurva! – Noah ring atózott, farkának minden centiméterét ölelte és
simog atta Sabella szoros puncija. – Bazmeg , fejjél! Fejd meg a farkam, bébi! Ó basszus! Ig en! Gyere, élvezz! Élvezz körém, bébi! És Sabella élvezett, fejt, vonag lott, Noah nevét üvöltötte. Úg y sikoltotta a nevét, hog y hang jában a puszta kéj mellé kínzó érzelmek veg yültek. Noah közben ráng atózva belefolyatta a mag ját, teletöltötte, aztán leveg őért kapkodva a hátára omlott. Ha meg kellett volna mozdulnia, összetört volna. Noah-ban sok minden felébredt, ami addig is szüntelenül mardosta. Mitévő leg yen? Abban a pillanatban úg y érezte, hog y bármilyen kockázatot vállalni fog , csak ne kelljen otthag ynia Sabellát.
HUSZONNEGYEDIK FEJEZET Sabella ág ya ismét átvette Noah illatát. Amikor másnap reg g el fölébredt, Noah úg y tekeredett rá hátulról, mint eg y élő takaró. Belehasított a felismerés, hog y soha nem fog a férfi emlékétől meg szabadulni. Soha. Azt pedig csak a jóisten tudta, hog y mi fog Noah-val történni ezen a bevetésen. Meg ciróg atta a férfi karját. A sprőd, fekete szőr a tenyerét dörzsölte; eg y pillanatra belefeledkezett a pazar érzésbe, hog y eg yütt fekszenek. Vad éjszaka volt. Noah a lépcső után még eg yszer a mag áévá tette, ezúttal az ág yban. Mintha nem tudott volna vele betelni. Persze Sabella sem tudott betelni ővele. – Aludj tovább – dörmög te Noah a háta mög ött, a nyug almas, álomittas hang a házasság uk
éveire emlékeztette a lányt. – De már felébredtem – mondta Sabella halkan, szinte suttog va. – Még nem kelt fel a nap. Csakug yan nem kelt még fel a nap. De Sabella eg yetlen eg yütt töltött pillanatról sem volt hajlandó lemondani. – Meg nézed néha a napfelkeltét? – kérdezte. Meg fordult, és Noah arcába bámult. Noah hosszú, sűrű szempillája az arcán pihent. Arccsontja most nem ug rott ki annyira, mint eredetileg . Sabella láthatta, hol tört el a férje orra. Szeg énynek pokoli szenvedést kellett kiállnia. Eg yedül. Vajon hog y bírta ki? – Néha – motyog ta Noah. – Én imádom a napfelkeltét – mondta Sabella, és kinézett az ablakon. Az ablak keletre nézett, ezért a lány kedvére g yönyörködhetett a házba érkező első napsug arakban. – Mindig meg meleng et, még télen is. Olyan, mintha az ember valami újnak a kezdetét látná. Új okot
talál rá, hog y kikeljen az ág yból. Ha a nap minden reg g el fel tud kelni, akkor van ok a reményre. Noah szempillája felemelkedett. Szeme a változatosság kedvéért nem volt vad. Színe nem volt olyan sötét. Sabellának minden erejét össze kellett szednie, hog y ne kapjon sokkot, hog y ne sírjon. Nathan szemeit látta mag a előtt. Ír szemeket. Nevető drág akövekként csillog tak elő sötét arcából. – Fura vag y – morog ta a férfi, és újra behunyta a szemét. Közelebb húzkodta mag ához a lányt, hog y a fejét a nyakára támaszthassa. Sabella meg simog atta a derekát ölelő kezet. Meg ciróg atta Noah vállát is. Elmosolyodott, amikor Noah kába morg ás kíséretében kinyitotta a
szemét, és az órára nézett. Noah halog atta a felkelést, amíg csak lehetett. Hat óra volt. Két óra múlva meg érkezik Delbert Ransome letartóztatási parancsa. Készülődnie kellett. Felkelt az ág yból, és lenézett Sabellára. – A lakásomra kell mennem. Sabella elnézett mellette, eg yenesen ki az ablakon. Ajka elvékonyodott. Noah látta rajta, hog y ismét meg bántódott. Belesajdult a szíve, hog y már meg int miatta sértődött meg a lány. Azt éreztette vele, hog y nincs rá szükség e. Hog y nem szerette. Pedig dehog yisnem. – Rendben. Menj csak – intett Sabella az ajtó felé. – Majd eg yedül lezuhanyozom. Noah visszahanyatlott rá, és a két tenyerébe vette a lány arcát. Csak a lepedő választotta el őket. Belebámult Sabella lág y, szürke szemébe, mely színültig meg telt sebezhetőség g el. Noah minden további szava könyörg ést fakasztott belőle, hog y maradjon még . De nem maradhatott. Azzal, hog y Sabellát bántotta, saját lelkének olyan darabjait hasog atta, melyekről azt hitte, rég elpusztultak Fuentes börtönében. – Vadmacska! – Meg harapdálta a lány ajkát. Meg csókolta. Meg szeretg ette, csak eg y pillanatra. – Ha maradok, nem készülök el időre. A biztonság od most fontosabb. Fontosabb, mint hinnéd. Sabella már lág yabban pillantott föl rá, ajkán furcsa kis mosoly játszadozott. Meg kapaszkodott Noah vállában. – Hiányoznék, ha valami történne velem, Noah? A férfi belseje összefacsarodott, ha arra g ondolt, hog y Sabellának baja eshet. Még ha csak eg y karcolásról is lenne szó. – Kitekerném a nyakát mindenkinek, ha veled valami történne, Sabella! – suttog ta, és ahog y a lányra nézett, kis híján eg y adag érzelem szakadt fel lelkének szig orúan kordában tartott bug yraiból. Gyülemlett benne a sok érzés, kiszabadulással fenyeg etve. Ezt nem eng edhette. Semmiképpen nem hag yhatta az érzelmeit elszabadulni. – Az ép elmém utolsó morzsáit is elveszteném, kedvesem! Ezt eg yikünk sem akarná. Sabella ujja a férfi hajába akaszkodott, és annyira ellág yult, hog y Noah nem tudta meg állni, hog y meg ne csókolja a száját. Ajkai édesek és duzzadtak voltak az éjszakai csókolózásoktól. Elolvadtak a férfi ajkai alatt, miközben láng ra lobbantották azokat. Ezektől az ajkaktól mindenről el tudott feledkezni, kivéve a lába között lüktető erekciójáról. – Istenem, meg perzseled az ag yam – húzódott hátra Noah, beletúrt a lány hajába, majd felemelte a földről a boxeralsóját és a farmerét. Mag ára húzta mindkettőt. Sabella felült, és forró, álmatag , szürke szemekkel nézte a férfit. Noah betakarta huncut lőcsét pamuttal, majd a lenvásznat is felhúzta rá. Lassan felhúzta a cipzárad is a farmerén. Sabella elvig yorodott.
– Pedig az ag yadért kár volna – szólt Sabella, és kikászálódott az ág yból, úg y, ahog y volt, anyaszült meztelenül. Noah köpni-nyelni nem tudott, amikor Sabella felkelt. Csábította a popsija domborulata, rózsaszín puncija a combja között, katonás, mag asan álló mellei a kivörösödött, kemény mellbimbókkal. Basszus. Noah úg y vág yott rá, hog y meg dug ja, mint amikor először a mag áévá tette. – Zuhanyozni fog ok – jelentette ki Sabella. Noah felmordult. – Én meg levonszolom a seg g emet a lakásomba. Szólj, mielőtt te is lejönnél, hog y fig yelhesselek! – Majd hívlak. – Sabella becsukta Noah mög ött az ajtót, miután az vég re felöltözött. A lépcsőfordulónál Noah a telefonján beütötte Nik számát, és a készüléket a füléhez tartva várakozott. – Ig en? – Nik hang ján éberség érződött. – Hol vag y? – A lakásodon. Eg ész éjjel tég ed vártalak, de te basztál jönni. Noah jót derült a csipkelődő meg jeg yzésen. – Éppen oda meg yek. Tartsd szemmel a házat, amíg lezuhanyozom. Utána beszélünk. – Oksa. – Nik kiszállt a vonalból, és Noah is letette. Felráng atta mag ára a bakancsát, majd a vállán keresztülvetette motoros mellényét. Elvig yorodott, mert visszag ondolt Sabella arcára, amikor szopta. A farka előmeredt a farmer és a bőrmellény alól. Sabella majdnem elolvadt érte. Erősen meg rázta a fejét, leszaladt a lépcsőn, fölvette az ing ét a földről, és belebújt. A dzsekijét is meg találta; ezt a motoros mellénnyel eg yütt az ajtó melletti székre terítette. A biztonság kedvéért még eg yszer ellenőrizte a házat. Fölment, benézett a vendég szobába és a fürdőszobába, majd visszatért a bejárati ajtóhoz. Felvette a bőrcuccait. Kilépett, g ondosan bezárta mag a mög ött az ajtót, és ment a Harleyhoz. Átnézte a motorbiciklit és Sabella BMW-jét is, biztos, ami biztos. Mindent rendben talált. Mélyet sóhajtva körbenézett. Delbert Ransome nag y patkány, hang osan fog visítozni, ha a szövetség iek meg szorong atják eg y kicsit. Ki fog ják belőle szedni, hog y kik a Feketeg alléros Milícia tag jai, és hog y ki a tég la. Aki információkat szivárog tatott ki az ellenük folyó nyomozásról. Eg y darabig Rick Graysont g yanúsították, de a jelentések szerint ő nem lehetett tég la. Noah ismerte Ricket annyira, hog y tudja: ő tiszta. Hiszen Rick tizenéves kora óta a környék seriffje
akart lenni. Sohasem árulta volna el a jelvényét. Ez azt jelentette, hog y a helyi rendőrség valamelyik másik alkalmazottja a ludas. Valaki feldobta a három szövetség i üg ynököt a Feketeg allérosoknak, ami különösen a főiskolás lánynak álcázott nő miatt érdekes. Rá senki sem g yanakodhatott. Senki. Amint a Harley-t leparkolta a műhely mög ött, Nik lejött a lépcsőn. Bebújt az épület eg yik biztonság os szög letébe, ahonnan beláthatta a házat a dombtetőn, míg ő majdnem teljesen a mag as yuccák és a g yapotfa takarásába került. A kis huncut orosz viking . Elbaszott nag y ahhoz, hog y bárhol elbújhasson. Noah fejcsóválva felosont a lépcsőn, hog y lezuhanyozzon. Delbert kisteherautója nem állt a g arázsban, de mihelyst kiderül, hog y letartóztatják, el fog terjedni a pletyka. Mint a rohadt futótűz. Noah-nak pont az ilyen futótüzekre kellett vig yázni. Mert azok visszaüthettek Sabellára. Ezt nem eng edhette meg .
Aznap délután Sabella g yalog sétált le a szervizbe. Farmerban, ujjatlan pólóban, Nathan eg yik rég i ing ében és eg y kiskabátban. Bement a g arázsba, és felvette a munkabeosztást a szerelőpultról. Tekintetével hamar bemérte Noah-t, aki éppen eg y újabb fajta szedán motorháza fölé hajolt. Nem is annyira a motor érdekelte, mint inkább a kutakhoz érkező autósok és a veg yesboltba betérő vásárlók. Rory a kutakat kezelte, nevetg élve cseverészett a kuncsaftokkal. Toby a veg yesbolt kasszájánál ült, és minden jel szerint szép forg almat bonyolított. Meg érkezett a hír, hog y Delbert Ransome-ot letartóztatták eg y fiatal mexikói pár brutális meg g yilkolásának g yanújával. Bemondták, hog y a Delbert kocsiján talált DNS-nyomok a házaspár férfi tag jának testéből származnak. A televíziós hírműsor szerint Ransome a kocsijával többször is áthajtott az áldozaton, ezért került a tárg yi bizonyíték a jármű aljára. A letartóztatást névtelen bejelentés alapján fog anatosították. Eg y kiránduló, aki a közelben sétált, látta, hog y a g yanúsított leg ázol eg y férfit, később pedig azonosította Ransome kocsiját és mag át Ransome-ot is. A seriff, Rick Grayson kiadta a letartóztatási parancsot, a szövetség i üg ynökök pedig Ransome udvarán rövid idő alatt meg találták a maradványokat. Noah meg fordult, és szemét Sabellára füg g esztve, összeszűkített izmokkal hallg atta a híreket. Pontosan tudta, persze, hog y ki is találta meg a tárg yi bizonyítékot, azt is, hog y hol. Ő találta meg , amikor Ransome kocsija Sabella g arázsában volt szervizen. Sabella lassan beszívta a leveg őt, majd a g arázsban körbenézve észrevette, hog y az eg yik szerelője hiányzik. Chuck Leon nem beszélt ug yan sokat, de mindig bejárt dolg ozni.
– Hol van Chuck? – kérdezte halkan, Noah-hoz lépve. – Még nem tudom – válaszolt Noah nyug odtan. Sabella közelebb hajolt hozzá. – Ransome kisteherautóján dolg ozott, amíg a járg ányt el nem vitték. Ug ye? – Aha – bólintott rá Noah, majd benyúlt az előtte álló szedánba, hog y letesztelje a g yújtáskábelek csatlakozását. – Ő volt az, ig en. – Felhívtad őt? – halkította le még jobban a hang ját Sabella. – Toby hívta. De még nem vette fel. – felelte rá Noah hasonlóan halkra fog ott hang on. – Menj, dolg ozz eg y kocsin, Sabella! Húzd meg mag ad, és ne izg ulj! Noah felemelte a fejét, mert meg hallotta, hog y eg y újabb jármű áll meg odakint. Sabella körülnézett, és elfintorodott. Eg yre g yűlt a tömeg a műhely körül. Mindig Nathan műhelyében futott össze a városka összes pletykája. Ug yan a szerviz a város szélén állt, az előtte elterülő parkolóban mindenki addig maradt, ameddig csak akart, ráadásul nem állhatta el a parkoló autók útját semmi. Öreg emberek susmorog tak eg ymással az ajtóban, kávéval a kezükben. A vásárlók, akik különböző környékekről jöttek, itt meg álltak, és addig teng tekleng tek és locsog tak, amíg csak mindeg yikük hozzá nem adott valamit a dag adó pletykákhoz. – Maradj szem előtt – dünnyög te Sabella felé eg y éles pillantás kíséretében. – Minden percben. Sabella még eg y pillantást vetett az utcára, röviden bólintott, és visszament a sportautóhoz. Noah fig yelte a tömeg mozg ását odakint, elkapott a beszélg etésekből eg y-eg y szót, majd a foszlányokat a g ondolatmenetébe illesztette. Ransome mindenféle emberekkel bandázott, akiknek a neve a nyomozás során nem merült föl. Noah eg ység e mindenesetre lenyomozta őket is. Ransome háza tájáról is érkeztek jelentések, Jordánon és Tehyán keresztül. Úg y tűnik, a szövetség i marsall is beleütötte az orrát a nyomozásba, aki Gaylen Patrick haveri körébe tartozik. Jordan éppen a pasas előéletét ellenőrizte. Delbert Ransome pedig tartotta a száját. A tetejébe Chuck Leon, aki Noah sejtése szerint tég la volt, eltűnt. Micah behatolt a szerelő kis lakásába, ahol dulakodásra utaló jeleket talált. Chuck telefonja a díványon hevert, rajta az utolsó hívás ismeretlen, kódolt számról érkezett. Noah kezdte g yanítani, hog y Chuck nyakig ül a szarban. A washing toniak elfelejtették velük közölni, hog y üg ynököt küldtek az Elit eg ység felvonulási területére. Noah érezte, hog y nag y vihar készül. Otthag yta a kocsit, amelyen dolg ozott, és fejcsóválva a veg yesbolt felé indult. Az üzlet
vég ébe húzódott. Az ajtó fölötti kis cseng ő eg yszer csak meg szólalt: új vásárló érkezése törte meg az időszakos pang ást. Grant Malone. Noah keresztülnézett az eg yik hűtőpult üveg én. Látta, hog y Grant elvesz eg y üdítőt a másik hűtőpultról, és Rory felé tart. – Mi a fene folyik itt, Rory? – Grant meg rag adta a fia karját, és mielőtt Rory visszahúzhatta volna, előpenderítette a pult mög ül. – Mi a francot keresel itt? – hebeg ett Rory. – A bajt? – Beszélni akarok a hülye fejeddel! – sziszeg te Grant. – Mikor húzol már el innét vég re!? Hányszor kell elmondanom, hog y a vég én még csúnyán meg ütöd a bokádat!? – Kopj le! – csattant fel Rory. Noah látta, hog y mindketten tajtékzanak a dühtől. – Húzzak el a városból, azt mondod? Szeg jem meg a Nathannak tett íg éretemet, fordítsak hátat a feleség ének? Noah összepréselte a kezében lévő üdítős palackot. Grant Malone hátát bámulta. Az ötvenöt éves férfi kitűnő kondícióban volt. Haja teljesen szürke volt már, bőre sötét, válla széles. A Malone család férfi tag jai nem g yeng ülnek el eg yhamar, erre Grant volt az élő példa. – Sabella még annyira sem hallg at az okos szóra, mint te! – kiabálta Grant. – Veszélybe sodrod az életedet! Mindenki Ransome-ról pletykál, és mindenki tudja, hog y a kisteherautója nálatok volt szervizen! Mi nyavalyát találtatok rajta? Rory rendesen ledöbbent. – Neked kurvára elment az eszed! – lökte el mag ától az apját. – Ha találtam volna valamit, Delbertnek saját kezűleg tekertem volna ki a nyakát! Bazmeg , íg y akarod kinyírni Sabellát? Elterjeszted ezt a szaftos sztorit, hog y valaki ideosonjon, és elvág ja a menyed torkát? Ami sok, az sok. – Rory – dörrent Noah az öccsére. Mindkét férfi feléje fordult. Grant hunyorítva ökölbe szorította a kezét, amint Noah lassan odasétált hozzájuk. – Neked a kutakat kéne kezelned – biccentett Noah a benzinkút felé. – Toby nem g yőzi őket eg yedül. Rory ideg esen törölg ette az arcát. – Bazmeg , g ecire hiányoztál! Minek szólsz bele? – Mag a mit akar? – kérdezte Grant, és résnyire húzott szemével alaposan meg nézte mag ának Noah-t. – Csak lefekszik időnként a menyemmel. Mit érdekli az mag át, ha meg hal? – A következő pillanatban már csak hörög ni tudott. Noah Grant torkát szorong atta, tudomást se véve a csuklójába mélyedő körmökről. Nekilökte a hűtőpultnak, és meg emelte, olyan erőt adott neki a düh.
– Valakinek le fog száradni a keze – dörmög te Rory mag a elé, és dúlva-fúlva lelépett. Noah belenézett az apja szemébe. A hirtelen elsápadó arcból kidülledő kék, ír szemekben zöld foltok úsztak. – Leg yen szíves, menjen el – mondta Noah óvatosan. – Menjen el, és ne is jöjjön vissza! Grant visszanézett rá, de nem a félelem csillog ott a szemében, hanem a felismerés szikrája, melyet Noah nem látott szívesen. – Elég ebből! – Noah Sabella hang jára ocsúdott csak fel. Lassan meg fordult, és a lányra nézett. – Eng edd el! – parancsolta a halovány ajak. – De azonnal! – Sabella, menj, fejezd be a kocsit – vetette oda Noah könnyedén. – Malone úr és én csak eg y kicsit elbeszélg ettünk, amúg y barátság osan. Sabella kinézett az üzletből. – Mindenki tég ed néz. Eng edd el! Most rög tön! Noah eleresztette az apját, lassan. Grant halálra vált arccal bámult vissza rá. Felemelte a kezét, és meg dörzsölte a nyakát. Szóra nyitotta a száját, de aztán össze is csukta. – Ig aza van – mondta Noah szárazon. – Nincs több mondanivalója. Most pedig fáradjon ki, és vig ye innen a kocsiját! Nincs itt keresnivalója. Meg értett? Grant csak pislog ott rá. – Nem hallottam a válaszát – mosolyodott el lassan Noah. – Meg beszéljük esetleg a dolg ot később? Mondjuk éjfél körül? – Lehalkította a hang ját. – Amikor az ág yában hever, szépen betakarózva, elmehetek mag ához. Beosonok a rémálmaiba, és akkor meg beszélhetjük. – Ahhoz nem lenne mersze – felelte Grant nyug odtan. – Ug ye? Noah elvig yorodott. – Vig yázzon velem! Ha elég okos hozzá. – Eng edd el, Noah! De azonnal! – hang zott Sabella merev parancsa. Hang színéből kiérződött, hog y ha Noah tovább feszíti a húrt, iszonyú dühös lesz. Noah vég ül eleng edte az apját, aki elslisszolt mellette, és minden sietség nélkül kisétált az épületből.
Noah meg fordult, és Sabellára nézett. Csúnyán. – Ne avatkozz bele máskor – fig yelmeztette a lányt. Meg fordult, és elszág uldott Sabella mellett, vissza a g arázsba. Majdnem szétvetette a düh. Az apja. Az a rohadék szemétláda volt az apja. Noah alig tudta mag át türtőztetni, hog y ne g yűlölje, hog y ne ölje meg , amiért Roryt arra bujtog atta, hog y otthag yja Sabellát. Hiszen ezzel szeg ény lány az utolsó családi köteléktől is meg lenne fosztva. Most az nem számított, hog y Rory erre soha nem lett volna kapható. Az piszkálta a csőrét, hog y Grant még mindig
próbálkozott. Noah nem tudta, miért. Eg yszerűen nem bírta kitalálni. Lecsavarta a kupakot a vizesüveg ről, és meg húzta, hátha kioltja benne a harag tüzét. Nem jött be, ezért a maradék fél üveg vizet g ondolkodás nélkül a műhely falához vág ta. Az üveg a palack a betonfalon felrobbant, mint eg y torpedó, majd aláhullott. Nik felemelte a fejét a teherautóból, amelyet javított. Lenézett az üveg romjaira, majd Noahra pillantott, vég ül pedig az irodaajtón állapodott meg a szeme. Noah g örcsösen meg fordult. Sabella állt az ajtóban, és sivár, fájdalmas szemekkel bámult le rá. Ez volt az eg yik oka, hog y Noah nem maradhatott. Ez. Hog y aki Sabellát bántotta, annak azon nyomban a torkának ug rott. A benne láng oló düh ilyenkor fölülírt minden józan log ikát, amire mindössze két orvosság ot ismert: a kéjt vag y a g yilkos erőszakot. Néha mindkettőt kívánta eg yszerre. Sabella lassan meg nyalta a szája szélét, és az ajtóból elindult Noah felé. Arca sápadt volt, szeme a könnyektől sötétszürke g yémántként rag yog ott. A lány meg állt Noah előtt, és minden további nélkül a férfi mellkasába fúrta a fejét. Noah-ban a düh azonnal kialudt. Átölelte a lányt, és a motorháztető takarásában közelebb húzta őt mag ához. Ölelte, belül pedig ordított. Mert seg édfog alma sem volt, hog yan is tudná ezt a lányt eleng edni. – Gyerünk vissza dolg ozni – lépett hátra tőle. Noah a hajába túrt, és ig yekezett napirendre térni fölötte, hog y Grant ilyen csúnyán elárulta Sabellát. Eg yetleneg y dolg ot kért az apjától. Több mint eg y évtized alatt eg yetleneg y kérése volt hozzá. Ha vele valami történne, vig yázzon Sabellára. Óvja és védje. Grant a szavát adta rá. De hazudott. Hag yta Sabellát szenvedni. Mindent meg tett, hog y a lányt elűzze, és kitúrja a vállalkozásból, melyet Nathan ráhag yott. Fejcsóválva ment vissza dolg ozni. Száműzte Grant Malonét a g ondolataiból, azzal, hog y később még visszatér rá. Eltökélte mag ában, hog y az apjával még számol.
HUSZONÖTÖDIK FEJEZET Két órával később Noah az irodába zárkózva Jordan jelentését hallg atta bebiztosított mobiltelefonján. Dühöng ött. – Delbert Ransome-ot eleng edték Carl Clifford houstoni békebíró parancsára – újság olta Jordan. – Kevin Lyle szövetség i marsall mag ánrepülőg épen hozta az írásos utasítást eg y órával ezelőtt. A szövetség iek átvették a nyomozást. – És mivel mag yarázzák a szövetség iek a parancsot? – kérdezte óvatosan Noah. – Arcpirító dolog – csattant fel Jordan. – Clifford békebíró eg y lég ből kapott hazug ság alapján eng edte el Ransome-ot, miszerint a kisteherautót ellopták, és a g yilkosság ok ideje alatt a járművet valaki más vezette. A jó öreg Delbert csak azért nem jelentette be az autólopást,
mert részeg volt, és mire kijózanodott, a kocsiját meg találták valamelyik leg előn. Lehet, hog y csak azt hitte, rossz helyre parkolt. Noah horkanásszerű nevetést hallatott. – Nem vicc! Én is röhög tem rajta – morrant fel Jordan. – Viszont új szálak kerültek a kezünkbe. Nem kell a szabályokhoz tartani mag unkat, Noah. Az a parancs, hog y meg állítsuk őket, bármilyen eszközzel. Mindeg y volt tehát, hog y kiket kellett hozzá meg ölni. Noah nem riadt vissza tőle, hog y embert öljön, de csakis akkor húzta meg a ravaszt vag y forg atta meg a kést, ha bizonyítékok voltak az áldozata ellen. – Őrködni fog unk – mondta halkan Noah Jordannek. – Beállítom Travist. Meg szerezzük, ami kell. – Ami neveket meg adtál, azoknak most nézek utána, Tehya pedig éppen műholdas ellenőrzés alá vonja a környéket. Vig yázz mag adra! Ha robban a bomba, minden beg yorsul majd.
Mindenki feszülten várakozott. A leg közelebbi embervadászaton a g azfickóknak nag y meg lepetésben lesz részük. – A kihallg atáson kiderült valami? – kérdezte Noah, az ajtó szög letes ablakán keresztül Sabellára pillantva. A lány számítóg éppel diag nosztizálta a sportkocsit, amelyen dolg ozott. Izzadt volt és olajos, lófarka részben kibomlott: ő volt a leg szexibb teremtés, akit Noah valaha látott. – Nuku. Hallg atott, mint a sír. Még üg yvédet sem kért. Csak ült, és bámulta a kihallg ató tiszteket, amíg a felmentő parancs meg érkezett. Utána vig yorg ott a mocsok. Tudta tehát, hog y meg fog ják védeni. Aki emberekre vadászik, annak a seg g e védve van.
Noah lassan bólintott. Tervet kovácsolt. – Becserkésszük az adut – mondta Jordannek. Arra célzott, hog y ráállít valakit a városban tartózkodó szövetség i marsallra. – Valakinek le kellene állítania a seriffet, amíg lehet – mondta Jordan. – Azt hallottam, hog y majdnem behúzott a marsallnak. Tajtékozva csörtetett el az irodájából. Valaki nyilván információkat szivárog tatott ki onnan. Az is kiderült, hog y a tárg yi bizonyítékokat a letartóztatás előtt szerezték. Ez szintén az irodából szivárg ott ki. Úg yhog y a seriff kidobta a helyettesét és a titkárát, majd bezárkózott. Azóta senki se látta. Noah hunyorított. Idejét látta, hog y elbeszélg essen a seriffel. – Kitereg etem a kártyákat – mondta Jordannek, ami az jelentette, hog y elhelyezi az embereket a terepen. – Nekem az üg yben elsőbbség em van. Az eltűnt személyt is keresni fog juk. – Az a Chuck Leon több volt, mint szerelő, viszont nem volt feketeg alléros tég la. – Lenyomozzuk az informátort – íg érte Jordan. – Hamarosan horog ra fog akadni, és arra mérg et vehetsz, hog y a seriff is mindent tűvé tesz érte. Ha találunk valamit, hívlak. Noah lassan lecsukta a mobilt, és tovább nézte Sabellát. Hátrasöpört az arcából eg y hajtincset; a procedúra során olajfoltos lett a homloka. Állati üg yesen szerelt. Karosszériával nem fog lalkozott, viszont a motorokat ördög i üg yesség g el javította. Noah látta a házban a g épkönyveket, Sabella mindent tudott a leg újabb szabványokról és trendekről. Odesszában beiratkozott eg y hibridmotorokat tárg yaló tanfolyamra, sőt Roryt is beíratta rá. Finnyás kis feleség e fiús hóbortoknak hódolt, és ezt Noah nem is tudta róla. Erős volt, ellenálló, és lassan eltávolodott attól a férfitól, aki teljes szívéből szerette. Szeretőt vett mag a mellé. Nem számított, hog y az a bizonyos szerető történetesen a férje volt, hiszen erről nem tudott. Száműzte a férje szellemét az ág yából, a házából és a pickupból. Noah lenézett olajfoltos bakancsára. Sabella továbblépett. Nem volt jog a ahhoz, hog y ebbe beleszóljon. Ha majd lelép, g ondolta, Sabella hullatni fog érte néhány könnyet, de utána összeszedi mag át, és talál mag ának valakit, aki meg érdemli. Valakit, aki ép. Akit nem kísértenek démonok. Akinek nem kell a múltját rejteg etnie, akinek nem láng ol a pokol a háta mög ött. Felkapta a fejét, amikor Rory az irodába lépett, és becsukta mag a mög ött az ajtót. A fiú még mindig zabosnak tűnt. Arcát mereven tartotta. Szemében tiszta düh ég ett. Félmosolyt villantott Noah felé, majd benézett az ablakon át a műhelybe. Sabella Noah-t fig yelte. Noah mag án érezte a lány pillantását. Fejét leszeg ve ig yekezte elkerülni a tekintetét. Rory meg fordult, és lesújtóan nézett Noah-ra. – Ha még eg yszer elhag yod őt, többé ne is
g yere vissza! Noah meg vakarta az állát, mielőtt a fejét lassan meg rázta volna. – Dolg ozz, Rory! Ne eng em szekálj! – Neked is csak azt mondhatom, mint az öreg emnek. Kopj le! – vág ott vissza. – És ha még eg yszer torkon rag adsz, befújlak a nag ypapának! – Tisztára, mintha eg y tízéves g yereket hallanék – horkant fel Noah. – Ha eg yszer bevált – morg ott Rory, fog ott eg y jeg yzettömböt, és visszament a veg yesboltba. Noah-nak röhög nie kellett. Rory még nem nőtte ki teljesen a g yerekkorát. Viszont ha tényleg ilyen elszánt, muszáj lesz elhallg attatnia. Nehog y meg mondja a nag yapjának. Basszus. Nag yapa. Sabella. Rory. Noah meg rázta a fejét. Mi az ördög öt csinált? Hog y g ondolhatta, hog y idejöhet, aztán mintha mi se történt volna, simán odébbállhat? Istenverte hülyének érezte mag át.
Hétkor zárták a műhelyt. Eg ész nap jól ment az üzlet, csak időnként csappant meg a forg alom. Nag yban ment a pletykálkodás a városban, minden üzleten vég ig söpört. A leg több pletyka a szervizbe is eljutott, ami pedig nem, arról a városban lézeng ő Micah és Nik számolt be. Travis a Patrick rancsot fig yelte, ahová – micsoda meg lepetés! – késő délután befutott Kevin Lyle szövetség i marsall Delbert Ransome-mal. Chuck Leon még mindig nem került elő, Rick Grayson pedig a szóbeszéd szerint továbbra is az irodájába zárkózva nyálazta a dokumentációt, időnként pedig ordítva telefonált, hog y meg tudja, ki adta le a drótot. Noah érezte, hog y érik az akció, hamarosan valaminek történnie kellett. Sabella előtt lépett a házba. Extrán éber érzékekkel vizsg ált át minden eg yes porszemet, minden eg yes repedést a keményfa parkettán, vég ig az eg ész lakásban. Amikor az emeletről lejött, Sabellát az ajtó melletti széken ülve találta. Rég en is mindig ott várta meg . Csak most nem körmöt reszelt, nem is tévézett. A padlót bámulva forg atta a jeg yg yűrűjét, melyet időközben áthúzott a bal kezére. Csúnyán, a homlokát ráncolva nézett le rá. Úg y csavarg atta, mintha nem is ig en tudná, mit keres a g yűrű az ujján. – Minden tiszta – lépett le Noah az utolsó lépcsőfokról, majd befordult a konyhába. – Jólesne valami vacsora. Pizzához mit szólsz? A konyhában meg pillantotta az üveg et, amelyben eg ykor a százéves bora érlelődött. Basszus, azt a ház és a szerviz jelzálog ának utolsó törlesztése napjára tartog atta! Eg y g yűjtő számára eg y 57-es Chevyt újított fel érte, szinte teljesen ing yen.
Ez volt az a palack, amelyből Sabella és Kira nyakalta be a bort. Noah zokszó nélkül hag yta, pedig rég en mindkét lány haját kitépte volna érte. Ajka a g ondolattól meg rándult. Időközben Sabella lépett be mög ötte a konyhába. – Most már simán, kedvedre használod a házamat, mi? – kérdezte a lány, míg Noah leakasztotta a falról a vezeték nélküli telefont, és tárcsázta a készülék alá kirag asztott számot. Sabella elég g yakran rendelt pizzát. – Mit kérsz a pizzádra? – kérdezte Sabellát, mielőtt a hívás g ombot lenyomta volna. A lány g unyorosan nézett rá. – Mindent, amit csak ráraknak – vonta meg a vállát. Leg alább ez az eg y nem változott az évek során. Noah felhívta a számot, leadta a rendelést, majd letette. Felemelte az eg yik üres üveg et. – Van még ezekből? Sabella a borosüveg re pillantott, majd vissza Noah-ra. – Reng eteg . A férjem g yűjtötte őket. – Ihatnánk eg y üveg g el a pizzához – javasolta Noah. Sabella a homlokát ráncolta, míg a férfi visszahelyezte a pultra az üveg et. – Lent vannak a pincében – mutatott az ajtóra. – Hozz fel valamit, ami meg tetszik. Volt a pincében eg y palack bor, melyet Noah mindenképpen Sabella testéről akart lenyalni. Eg y üveg könnyű, veszettül drág a óbor, melyet a férfi valami különleg es alkalomra tartog atott. A húszéves házasság i évfordulójukra, vag y az első g yerekük születésére; lényeg az, hog y ezt a bort mindenképpen a feleség ével eg yütt kívánta elfog yasztani. Okvetlenül és feltétel nélkül meg akarta vele osztani. – Ki ne nyisd az ajtót – fig yelmeztette a lányt. Sabella kifordította a szemét. – Eszembe se jutott! Noah bólintott, majd lement a pincébe a falépcsőn, melyet ő mag a ácsolt annak idején. Körülnézett a tág as, jól meg világ ított pincében. Kevés dolog volt itt eltárolva. A billiárdasztalának a huzata beporosodott, a nehéz, fa boros polcok meg sötétedtek, a palackokon is vastag réteg ben állt a por. Nyilvánvalónak tűnt, hog y Sabella nem járt le ide g yakran. Nem mintha Noah számított volna ilyesmire. Ez az ő felség területe volt; Sabella meg békélt azzal, hog y időnként a férje is ig ényelt eg y kis eg yedüllétet. Noah kiválasztotta a bort, és a címkére nézve újra érezte a mellkasában a hasog ató fájdalmat. Körülbelül két tucat palack óbora volt. Még azelőtt kezdte g yűjteni őket, hog y leg álisan fog yaszthatott volna alkoholt. Valamelyiket csereberélte, másokra alkudott, némelyikhez a szerencse seg ítette hozzá; ám mindeg yik üveg jelentőség g el bírt. Mert mindeg yik üveg re kitalálta, hog y mikor fog ja felbontani.
Meg fordult, és még eg yszer alaposan körbenézett a pincében. Sabella közben meg állt az ajtóban, és lenézett rá. Arca árnyékban volt, de Noah meg érezte a lányt körülleng ő ag g odalmat. – Nem takarítottam ki – mondta csöndesen, amikor Noah fölfelé indult a lépcsőn. – Mármint a pincét. Noah fölszaladt, Sabella pedig elg ondolkozó ábrázattal behátrált a konyhába. – Talán ki kellene takarítanom. – Csak eg y pince! Nem úg y fest, mintha sokat használnád. – Nem – felelte Sabella.– Nem használom sokat. – Meg rázta a fejét, azután elfordult. – Zuhanyoznom kell. Sabella g yorsan fölsietett, kezével a hasát fog va, közben pedig a szeméből záporozni készülő könnyekkel küzdött. Képes lesz rá, mondog atta mag ának. Meg tudja ő ezt oldani, g ondolta. Úg yis túléli, akármi történjék is, ha a férfi újra elhag yja. Ha. Már csak az imádság ban bízott, hog y esetleg még sem kell Noah-nak elmennie. Jelen pillanatban ez az eg y kapaszkodó mentette meg a tébolytól. A pizza finom volt, a hozzá elfog yasztott fél üveg bor pedig mennyei nektár. Habár nyár dereka volt, Sabella lecsavarta a lég kondicionálót, és tüzet g yújtott a kandallóban. A pizzát a tűz mellett kebelezték be. Körbefújta őket a lég kondicionáló szele, míg arcukat a láng ok meleg ítették. Evés után leszedték a kanapé támlájának nehéz díványpárnáit, aztán vég ig nyújtóztak a földön. Csöndesek, fesztelenek voltak. Sabella nem lepődött meg rajta, hog y Noah az ölébe hajtotta a fejét. Ez volt a normális. Hideg téli estéken rendszerint ug yaníg y összekuporodtak. Az ölében hevert a férfi feje, Sabella pedig a hajával játszadozott. Vajon emlékszik erre? – morfondírozott Sabella. Ahog y Noah a tűzbe bámult, kezét a hasán összefonva, emlékezett-e az eg yütt töltött, hasonlóan meg hitt éjszakákra? Mást is csináltak azokon az éjjeleken. Sabella a g ondolatra elvig yorodott. A kandallóban meg rakott tűz számos szerelmeskedésnek tanúja volt. Eg yes éjszakákon csak simog atták eg ymást és ölelkeztek. Vag y nyalták-falták eg ymást, mindent felfaló csókokkal, szenvedéllyel, sóhajokkal. Sabella lenézett a férfira. A szemét fig yelte, melynek vad kékség e visszatükrözte a láng okat. Szempillái álmatag on félárbocra ereszkedtek. Sabella tekintete lefele siklott, míg vég ül Noah nadrág jának domborulatára vetült, és már érezte is méhében az ismerős feszülést. – Te mindig kanos vag y? – kérdezte halkan, vidám kíváncsiság g al a hang jában. Noah elfordította a fejét, Sabella szemébe nézett. – Ha te a közelemben vag y, mindig –
ismerte be bocsánatkérőn. – Szerintem te rossz hatással vag y rám, Sabella. Mindenféle vad és pajzán g ondolatokat ébresztesz bennem. – Ig azán? És miféle vad, pajzán g ondolatokat? Noah arrébbcsúszott, felült, majd Sabellához fordult. – Hog y milyen édes és nedves leszel tőlem. – Azzal meg rag adta a lány arcát, ujjai a Sabella szemébe hulló hajtincsekkel játszadoztak. – Hog y a mag amévá teszlek, hog y úg y meg dug lak, hog y folyton a nevemet kiabálod majd. – Már meg volt – suttog ta Sabella, és fejét a mög ötte heverő párnára tette. – Azt már csináltad. – Hm, csináltam, tényleg ? – A férfi lehajtotta a fejét, és ajkát Sabella szája széléhez érintette. – De eg y ismétlés talán belefér? Az a csók! Sabella nyög décselt a férfi ajkai között. Noah teljesen belemerült abba a csókba, szeretkezett a női szájjal, kóstolg atta, mag ába fog adta. A lány átfog ta Noah vállát, a csókolózás hevében pedig eg észen belefúrta körmeit. Újabb emlék, újabb memóriafoszlány, amelybe majd kapaszkodni tudnak. Noah eg yre feljebb ciróg atta Sabella combját a könnyű, nyári napozóruha alatt. A selymes anyag könnyedén csúszott fel a combján, eg észen a csípőjéig . Noah felkelt mellőle. Testét bevilág ította a tűz fénye. Noah még korábban lezuhanyozott, tiszta farmert és ing et vett. Ezektől hamar meg szabadult; a vég én ott állt meztelenül, bronzbarna bőre fürdött a láng ok lág y fényében. Farka előremeredt a testéből. Vastag erek futottak rajta vég ig , makkja pedig sötétlett. – Te jössz – térdelt Noah Sabella mellé. Meg rag adta a ruhája szeg élyét, és lehúzta róla. Sabella bug yit viselt, melltartót nem. Bokalánc és jeg yg yűrű volt még rajta. Férjes asszony volt, bassza meg . Kurvára mindeg y, hog y a férje rejteg ette előle a valódi énjét, attól még a feleség e volt. Eg yelőre. Eg yelőre ő Sabella Malone volt, a férfi pedig Nathan Malone. Eg y kísértet. Múltból érkezett látomás, más arccal, más névvel, de még mindig az a férfi volt, akit szeretett. – Csókolj meg ! – Sabella vég ig nyújtózott a hihetetlenül puha szőnyeg en a kandalló előtt. A párnákat ellökte az útból, a hátát pedig felhomorította. Noah szemében meg lepetést fedezett fel. – Hol? – a férfi szája dévaj, erotikus mosolyra ferdült. – Itt, ni – és ujját az ajkára helyezte. – Aztán menet közben majd meg látjuk, hol még . Noah szemöldöke felívelt, tetszett neki a nő érzékiség re való hajlama. Melléfeküdt, eg yik kezével meg fog ta a csípőjét, és mag a felé fordította. – Nem vag yok porcelánból, nem fog ok eltörni – mondta Sabella könnyed kacag ás
kíséretében. – Csókolj csak meg , Noah! Csókolj meg rendesen! Noah szeme sötétebben, vadabban tüzelt. – Mit jelent, hog y rendesen? – A hang ja most torokból jött, durvább volt. – Álmodtál már mag adnak csókot? Olyan csókot, hog y epedve akartad, hog y valóra váljon? – Ig en, mindig , ha azt álmodtam, hog y veled csókolózom – Noah a hüvelykujját vég ig húzta a lány száján. – Csókolj meg úg y! Mint álmodban. Noah keze Sabella csípőjéhez forrott. Érzelmek villantak a szemébe, azután pedig úg y csókolta Sabellát, ahog y még soha. Rátekeredett, és semmi más eg yébbel nem érintette, csak az ajkaival és a nyelvével. Mélyen csókolt. Ajkai ferdén rásimultak, és eg yenesen a lelkéből felfakadó elkeseredettség g el, étvág g yal csókolt. És amikor Sabella visszacsókolt, abba a csókba eg ytől-eg yig az összes éjszakai felriadás, mag ányos éjjel, lidérces álom bele volt sűrítve. Sabella is csak a szájával érintette Noah-t. Körmeivel a szőnyeg be kapaszkodott, és érezte, hog y a férfi teste ráfeszül. A szájukkal szeretkeztek. A nyelvükkel. Nyalták-falták eg ymást, és ahog y a vág y felébredt, majd tüzelni kezdett bennük, fékevesztett nyög décselés hang jaival töltötték be a szobát. Eg y-eg y másodpercre feljöttek leveg őért, de akkor sem az oxig én vonzotta őket. Sabella felemelte a karját, átkarolta Noah hátát, és mag ához húzta a férfit. Mellbimbója vég ig szántotta a mellkasát, míg az ajka Noah nyakát kóstolg atta. Tombolt bennük az éhség . Meg telt vele a leveg ő körülöttük, míg kiütött rajtuk az izzadtság : kívülről is, belülről is láng nyelvek nyaldosták őket. – Kívánlak! – liheg te a nyakába Sabella, harapdálva, nyalog atva, apró, vörös foltokat hag yva a rövidre nyírt szakáll alatt, annyira ig yekezett közelebb férkőzni hozzá. – Mindenedet kívánom, Noah! – Istenem! A tiéd vag yok, Sabella! – A férfi ajkai eg yre lejjebb és lejjebb ereszkedtek. Nyelve meg nyalta Sabella mellének felső domborulatát, eg y másodperccel később pedig Sabella a hátát homorítva felsikoltott, mert Noah a kemény mellbimbóját a szájába vette. Elektromos érzés bizserg ette vég ig . Ívbe hajlott a teste tőle. Odabent szinte meg ölte a vág y, hog y Noah-t örökké ölelhesse, örökké mag ában tarthassa. Leg alább csak eg y kis részét, ha mennie kell. Sabella nem hihetett benne, hog y Noah csakug yan elhag yja őt. Mereven elutasította a g ondolatot. A szerelem majd mellette tartja, íg érte meg mag ának. Muszáj lesz neki. – Olyan ízed van, mint a nyárnak – morog ta Noah, aki a mellek után Sabella hasát kezdte
csókolg atni. – Tárd szét a lábad, Sabella! Hadd lássam, tényleg kívánsz-e! A lány behajlította a lábát, és szétnyitotta a combját. Noah sarokülésbe helyezkedett, és még szélesebbre tárta a combokat. Szeme világ ított, amint meg látta a lábak között a duzzadt redőket. – Basszus, de nedves vag y – súg ta. – Mindig benedvesedsz tőlem. Édesem! Sabella nedvei csillog tak a punciján. Merész mozdulattal Sabella a keskeny réshez csúsztatta a kezét, és eg yik ujjával feszes csiklóját kezdte izg atni. Noah farka meg rándult. Sabella látta, hog y eg y csöppnyi sikamlós váladék már felg yöng yözött a férfi makkján. – Ezt szereted? – mordult fel. – Lassan és nyug odtan? Sabella csábosan mosolyg ott. – Te talán úg y szereted? Noah nyelve meg érintette az alsó ajkát, úg y nézett vissza a lányra. – Úg y akarlak meg dug ni, mint eg y állat – hörög te. – Olyan durván és keményen, hog y semmit ne érezz, csak azt, hog y dug lak! Sabella az ujjaival feltárta Noah előtt nedves pináját. Belemártotta az ujját, majd visszahúzta. Csillog ott a nedvesség től. Ujját azután Noah szájához emelte. Noah szag g atottan felnyög ött, amikor a lány ujját leszopog atta. Nem telt bele két másodperc, és Sabella vadállati sikollyal felhomorította a hátát. Noah két ujját döfte bele. Jól belenyomta neki, erősen, mélyen. A meg lepetésszerű behatolás, a g yönyör újabb sikolyokat szakított fel Sabella torkából. Az ujjbeg yek mélyre nyúltak, ciróg atták benne a különleg es kéj belső, rejtett pontját. Sabella csípője felívelt. Tekintetét vég ig a férfira füg g esztette. Ez volt számára a leg erotikusabb látvány, melyet valaha mag a elé képzelt, hog y Noah ujjazza, ki-be, ki-be, lehajtott fejjel. – Úg y befallak, mint a vattacukrot, bébi! – mondta Noah; szexuális, erotikus hang ja nyílként hasított Sabella méhébe. – Mint a leg édesebb vattacukrot! Noah nyelve a lány csiklója körül forg olódott. Vég ig eg ymás szemébe néztek. Noah nyelve heg ye ide-oda cikázott a feszülő csiklón, majd alulról felfelé széles nyelvcsapásokkal lefetyelni kezdte. Hosszan, lassan, miközben az ujjaival döng ölte. – Halálra izg atsz! – piheg te a lány. – Halálra dug lak, és én is belehalok – kontrázott Noah, majd szopni kezdte az érzékeny ideg g ombócot, ami valami eg észen elképesztő g yönyört hozott Sabellának. Noah a szájába szívta és a nyelvével masszírozta az extrán érzékeny csiklót, míg Sabella sikoltva kiáltotta a nevét. – Ez nem ér! – kiabált Sabella.
– Hmm. Olyan édes! – mondta erre Noah, és g yöng éden meg csókolta a csiklót. – Én is kezelésbe akarlak venni! – Elvesztem az eszem, ha hozzám érsz – harapott Noah a lány combjába. – Eldobom olyankor az ag yamat is a kéjvág ytól. – El – hag yta rá Sabella, és a könyökére támasztott arccal nézett a férfira. – Ahog y én is. Feküdj hanyatt, Noah! Hadd érintselek. Hadd lovag oljak rajtad! – Elvig yorodott. – Vag y félsz, hog y akkor nem bírsz majd velem? Basszus, Noah tudta, hog y nem bírna akkor se vele, se mag ával. Ám ez felhívás volt kering őre. Sabella eddig i leg komolyabb kihívását támasztotta felé. Kihúzta a lány ölének szorításából az ujjait, és vig yorog va leszopog atta őket. Sabella arca kipirult, szeme meg sötétedett: Noah soha életében nem látott még ennél szebbet. Noah ezután visszahúzódott és hanyattfeküdt. Feszülő, merev testtel fig yelte Sabellát. A lány Noah combjai közé vetette mag át. – Ó, azt hiszem, ezt szeretem! – búg ta Sabella a domborodó combokat simog atva. Kezével az elkínzott herezacskó felé közeledett, de nem ért hozzá. – Veszélyes játékot űzöl, bébi! – dorg álta Noah a szokásosnál durvább hang on. Vére szaporábban, fickósabban kering ett az ereiben. Noah kezét a tarkójára tette, nehog y mag ára emelje a lányt, hog y elveg ye tőle, amit az amúg y is meg adna neki. – Szeretek veszélyesen élni. – Sabella ajka eg yre lejjebb és lejjebb ereszkedett. – Ó, banyek! Sabella szája bekapta Noah eg yik g olyóját, nyelvével játékosan fickándozott rajta, nyalog atta a feszes zacsit. Noah csípője reflexből ráng atózott, hajladozott. Sabella eg ész halkan nyög décselt. Noah alig tudott betelni a látvánnyal. Muszáj volt Sabellát néznie. A feleség ének ismét olyan oldalát láthatta, amelyet eddig nem ismert. Macskaszerű, csábító volt. Nyalakodott, ciróg atott, eg yre följebb az erekkel dúsan behálózott szerszámon, míg vég ül elért a makkig ; azt is hamar a szájába vette. Noah nézte, ahog y a lány nyálazza a péniszét. Ahog y beszopja a szájába. Látszott rajta, hog y a katonásan vig yázzban álló fasz minden centiméterét imádja. Noah homlokán felg yöng yözött az izzadtság . A vég letekig felizg ult, ideg rendszerét elöntötte a kéjes, rag adozó eksztázis. Sabella nyög décselve mélyebbre nyelte a dákót. Nyalog atta. Falta. Noah már haldoklott, annyira meg akarta dug ni a lányt. A mag áévá akarta tenni. Addig nyomni bele a farkát, amíg a nevét nem sikítja.
Sabella szája vég re felemelkedett. A lány felállt. Noah csak ámult, mennyire nedves Sabella csupaszra g yantázott puncija. Meg nyalta a száját. Bele akart kóstolni. Tudta, hog y reng eteg et szeretne még vele baszni. A férfi elvette a kezét a tarkójától, és meg rag adta a farkát. Feltartotta a lány felé, mint eg y lándzsát, miközben körkörösen, könnyedén simog atta Sabella bokáját. – Nézni akarom! – vonította. – Hadd nézzem, ahog y dug lak, Sabella! A lány talpa laposan a padlóra simult. Behajlította a térdét, és combját terpesztve leereszkedett. Noah fölfelé haladva ciróg atta Sabella lábát, aztán meg rag adta a csípőjét. Kínzó sóvárg ással fig yelte, amint roppant makkja a lány duzzadt redői közé furakszik. Nézte, ahog y a punci ajkai elnyelik meg merevedett farkát. Érezte Sabella tüzes hevületét, a belőle záporozó síkos nedvesség et. A lány lassan-lassan ráereszkedett a nyársra. Először csak a makkot fog adta mag ába, majd kihúzta, hog y a férfi lássa az azt beborító nedveket. Lejjebb ereszkedett, majd újra föl, és íg y tovább, eg yre lejjebb. A sima, sápadt combok meg merevedtek. A meg duzzadt, heg yes mellek rag yog tak a tűz fényénél. Noah csak nézett, mint a moziban. Sabella rug ózva, apránként lejjebb és lejjebb ereszkedett a szerszáma mentén. Minden eg yes ütemnél Noah eg y-eg y pillantást vethetett a forró, fényes szirupra, mely a farkára rárakódott. Sabella nem kapkodta el a dolg ot. Noah minden eg yes behatolását, Sabella puncijának minden eg yes ölelő rándulását külön élvezhette. Eg észen felszabadult tőle. A férfi érezte, hog y az eg ész testét elborítja a verejték. Sabella körme a mellkasába fúródott. Eg y hosszú, lassú ereszkedést követően Noah farkát immár ütközésig befog adta. Eljött a pillanat, hog y mindketten belefeledkeztek eg ymásba. Noah mag ához húzta a lányt; Sabella szó szerint nyereg ben érezhette mag át. Térdét a földre tette, hátát hátrahomorította. Noah elkapta a fickándozó Sabella fenekét. Minden eg yes ütem során mélyre szaladt benne. Sabella állta a szavát: keményen meg lovag olta. Gyorsan, vadul ring atta a csípőjét. Néha lassított a tempón, majd újra beg yorsított. Noah csípője is meg emelkedett, kezével beborította Sabella mellét, majd amikor érezte, hog y a lány a csúcshoz közeledik, ujja közé csippentette a kemény mellbimbókat. Mintha csak a ravaszt húzta volna meg . Noah a paradicsomban érezte mag át. Sabella arcán a mennyei org azmus kifejeződését látta, a verejték patakokban ömlött vég ig a lány nyakán és a mellén. A látványtól Noah utolsó kapcsolata is meg szakadt a külvilág g al. Óriási mag ömlése volt, a sperma mélyen belezubog ott Sabellába. Farka vonag lott, és csak spriccelt és spriccelt szakadatlanul. Sabellát mag ához rántotta és a nevét üvöltötte közben. Ajkával beborította a lány száját. Nyalog atta, kóstolg atta, szeretg ette.
A kimerítő g yönyörtől Sabella elpilledt, izmai elernyedtek. Álmos kiscica terpeszkedett Noah mellkasán. Az ő Sabellája. Amikor újra léleg zethez jutott, ag ya pedig kitisztult, Noah lefektette a lányt a földre és elhúzódott mellőle. Sabella tiltakozásképpen morg ott, erre a férfi vig yorog va fölnyalábolta. Felvitte az ág yba, betakarg atta, majd ismét lement, hog y a tüzet eloltsa és becsukja a kandalló üveg ajtaját. A szeretkezéstől meg fáradtan, meztelenül nézte a világ ító parazsat még eg y darabig , aztán felment Sabellához. A lány a takaró tetején aludt, eg yik kezét a tarkója alá téve, a másikat a hasára. Ujján a jeg yg yűrű csúfondárosan Noah felé kacsing atott. Sabella Nathan Malone-hoz tartozott. Erre emlékeztette az a jeg yg yűrű. Noah jól tudta, miért vette fel újra: hog y emlékeztesse mag át, kinek kötelezte el a szívét, még ha a testét másik férfinak is adta. Noah befeküdt a takaró alá, onnan nézte Sabella alvó arcát. A lány nag yon mélyen elszundított. A férfi meg emelte Sabella kezét és meg csókolta a g yűrűt, melyet nyolc évvel azelőtt ő húzott az ujjára. Becsukta a szemét, mert feléledt benne a fájdalom. – Go síoraí – suttog ta a kis aranyg yűrűnek, és érezte a lelkében tátong ó g yámoltalan üresség et. – Örökké, Sabella. A tiéd vag yok örökké. A lány kezét fog va lehajtotta a fejét a párnára, majd ő is elaludt. Nem vette észre a Sabella szeme sarkából kiserkenő könnycseppet. Nem látta, hog y a lány szája meg remeg , és a reszkető ajkak az „örökké” szót formálják. Nem tudhatta, hog y Sabella tisztában van vele: akárhova is meg y, akármilyen g yorsan szalad, az esküjük mindkettőjüket örökre elkíséri.
HUSZONHATODIK FEJEZET Hétfő reg g elig csak g yűlt és g yűlt a sok információ. Hajnal előtt összeg yűlt a csapat a szerviz fölötti lakásban, miután Jordan újra felhívta Noah-t. Travis eg y laptopról képeket küldött Jordannek, melyeket a rancs fölé mag asodó sziklákról készített. Műholdas felvételek is rendelkezésre álltak, mert Tehyának az éjjel sikerült eltérítenie eg y kereskedelmi műholdat. A Patrick rancs körül bizony készülődött valami. – Meg fig yelés alatt tartjuk Carl Clifford szövetség i békebírót és Kevin Lyle marsallt. – Jordan bemutatott két képet, melyeket Travis Caine csinált a rancs fölötti meg fig yelőállásáról. – Számos más rancs-tulajdonost is meg fig yelés alatt tartunk – mutog atta a további képeket Jordan. Grant Malone nem volt a meg fig yelt személyek között.
Noah nem érzett meg könnyebbülést, hog y Grant nem került a g yanúsítottak közé. Vég zett az apjával, abban a pillanatban leg alábbis íg y érezte. – És itt van ez is. Eg y fekete furg on képe jelent meg . A rancson álló ház mög ött parkolt, és két cowboy eg y embert ráncig ált elő belőle. Arcát fekete csuklya fedte, kezét összekötözték. – Chuck Leon – szólalt meg Noah. – Az eltűnt szerelőnk. – Jobban mondva a washing toniak eltűnt szövetség i titkosüg ynöke – kuncog ott Jordan. – Alacsonyrang ú feketeg alléros volt, aki lassan mászott felfelé a rang létrán. Már több mint hat éve működik a környéken. Kerülte a feltűnést. Több rancson is dolg ozott. Két nappal ezelőtt lepleződött le, de senki se tudja, hog yan. A Washing tonnak küldött jelentései kiszivárog tak, de hog y hol, azt nem lehet lenyomozni, mi se találjuk. Mint valami beteg ség , kezdek bepöccenni tőle! Jordan ábrázata brutális volt.
– Nég y FBI üg ynök, mind a nég yen teljesen különböző álcával – szólt John Vincent, míg acélszürke szeme ide-oda járt az arcokon. – Nem szivárog tatásról van szó, csak valakinek nag yon jó szeme van. Noah furcsálkodva nézett a bajtársára. A terepfoltos nadrág ba és olajzöld pólóba öltözött Vincent előredőlt a székében, és mutatóujjával a nég y üg ynök fotójára bökött. – Főiskolás lány, autókereskedő, g yóg yszerész, szerelő – ezek voltak az álcák. Más-más környékeken dolg oztak, más-más munkakörben, de a munkájuk valamilyen szinten a nyilvánosság hoz kötötte őket. Na mármost, én nem tudom, ti hog y vag ytok vele, fiúk, de én kilométerekről meg érzem, ha valaki üg ynök, akár külföldi, akár
nem. A szerelőd üg yesebb volt az átlag nál – biccentett Noah felé – de mindannyian g yanítottuk róla, hog y tég la. Üg ynökszag a volt, és azt csak más üg ynökök vag y g yakorlott orrú emberek érezhették meg . – Vincent félrebillentett, szalmasárg a üstökkel meredt a képekre. – Eg ész biztos, hog y a seriff tiszta? – A seriff tiszta. Tudjuk – bólintott Jordan. – Akkor valaki más a ludas. Eg y rendőr az őrsről, eg y seriff helyettes, vag y más hatóság i alkalmazott, aki képes azonosítani az üg ynököket. Különleg es szem kell hozzá, tudjátok jól. Graysonnak jó a szeme. Ebben tuti biztos vag yok, mert valahányszor meg lát bennünket, akármelyikünket, mindig zsaruképet vág , és már próbálja is kibog ozni, hog y miben sántikálunk. Noah felállt a díványról, és a szakállát vakarg atva fel-alá járkált a nappaliban. – Grayson tiszta, ki marad nekünk? Ránézett a társaira. Senki se válaszolt. – Valami lappang ó személy. Innentől Houston-ig bárki szóba jöhet, aki az üg ynökökkel találkozhatott. – Tű a szalmakazalban – összeg ezte Nik, majd Jordanhez fordult. – Meg mentjük Mr. Leon-t? – Az orosz óriás holdvilág képe tele volt várakozással. – Eg yelőre csak meg fig yelünk. – Jordan tekintete kitisztult, szeme keménység et sug árzott. – Ők nem csak úg y ölnek, hanem vadásznak. Várjuk meg , hog y Leon-t kiviszik-e prédának! Noah teste meg feszült, annyi hónapon át készítették kimondottan erre a bevetésre. Azt g yakoroltatták vele, hog y milyen prédának lenni. Nem csak vele, az eg ész csapattal. Kidolg ozott macska-eg ér játékokban kellett részt venniük, menekülésre, elkerülésre szoktatták őket, csapatmunkában, célpontosztódással téveszthették meg SEAL-es üldözőiket; Reno Chavez SEAL eg ység ét azonban nem volt könnyű félrevezetni. Ellenük nem produkáltak valami fényes túlélési arányt. De Gaylen Patrick meg hitt vadásztársaság a nem SEAL-ekből állt. – Mindenki leg yen résen! – Jordan összeszedeg ette és a bőrtáskájába rakta a cuccait. – Ha Leon-t kiviszik, mi is ott leszünk. Noah karba tett kézzel latolg atta az esélyeiket. Valami nem hag yta nyug odni. Valahog y nem állt össze a kép, és sehog y sem értette az okát. – Eg észen biztos, hog y Grayson tiszta? – szeg ezte Jordannek a kérdést. – Minden jel szerint az – bólintott Jordan. – Bepoloskáztuk az irodáját, Tehya pedig vég ig hallg atta a felvételeket. Az a pasas ripityára töri a fejét, hog y kibog ozza a rejtélyt. Tudja, hog y valahol, valaki szivárog tat. De nem tudja beazonosítani az illetőt, mint ahog y azt sem tudja, honnan szivárog tat. – Valami hozzá közel álló személyt kell keresni – dünnyög te Noah. – Az ász a pakliban
olyasvalaki, aki felett eddig elsiklottunk. Valaki, aki kapcsolatban állt a szerelővel is… – Ha meg találod, akkor akcióba lendülünk – vont eg yet a vállán Jordan. – Addig viszont csak azzal dolg ozhatunk, ami már a kezünkben van. Jordan kinézett a sötétség et meg törő, g yöng e, hajnali fényekre. – Vonuljunk le innen, térjünk vissza az őrhelyeinkre. Más se hiányzott nekik, mint hog y őket eg yszerre lássák az épületben. Amint Jordan, John és Micah elment, Noah Nikhez fordult. Az orosz belesüppedt a székébe, vizenyős szemével hunyorog va nézte az ide-oda járkáló Noah-t. – Érzed, ug ye? – mordult fel Nik. – Robbanni készül a sok szar. Noah mélyen felsóhajtott. – Bizony, hamarosan szanaszét fog röpködni a sok szar. Mindent kikészítettél a terepre? Nik bólintott. A terv része volt, hog y a stratég iai helyekre feg yvereket készítettek ki. A heg yekben, ahol a vadászatokat rendezték. Az eg ység tag jai még be nem élesített nyomjelzőket hordtak az övcsatjukon. Volt náluk éjjellátó kontaktlencse is, mely a leg fejlettebb technológ ia alapján készült. A hadsereg még nem is tesztelte ezt az új játékszert a fejlesztés három éve során. – És a barátnőddel mi van? – kérdezte Nik. Noah ránézett a szeme sarkából. – Fedezem. Rory volt a fedezet, ám ezt a tényt Noah nem kötötte Nik orrára. Nik vig yorg ott a válaszra, de bólintott, amikor a székéből felállt. Noah a bejárati ajtóhoz ment és kilépett a szabadba. Szétnézett a környéken, majd elindult lefelé. Visszaindult a házba. A konyhában ég ett a villany. Sabella kávét főzött. Ahog y Noah bement a hátsó ajtón, árhullámként söpört vég ig rajta a múlt, amely eg y pillanatra mindent elvitt, csak az emlékeit nem. Sabella eg y szál fürdőlepedőben süteményt sütött. A szalonna a serpenyőben sisterg ett, eg y edényben pedig már forrt a víz. A pultra oda voltak készítve a tojások. A lány álmatag mosollyal fog adta. Gyűrött volt, szexi, és reg g elit főzött. Noah most íg y is láthatta a nőt, akivel az életét meg osztotta. A nőt, aki fog va tartotta a lelkét. – Már lezuhanyoztál – konstatálta Sabella az ajkát big g yesztve. – Ez azt jelenti, hog y dolg ozni akarsz? Noah elmosolyodott és közelebb lépett hozzá. Elzárta a szalonna alatt a g ázt, kicsatolta az övét és eltette az útból a lisztes tálat.
Sabella meg lepetten elkerekítette a szemét, amikor Noah derékon kapta és felemelte a konyhapultra. A lába közé furakodva elővette a nadrág jából keményen álló farkát. – Noah, meg őrültél? – nevetett Sabella felajzottan, izg atottan. Noah érezte rajta a szexéhség et. És amikor a combja közé nézett, látta is a fénylő nedvesség et. Lehajtott fejjel belenyalt a lág y punciba. Olyan íze volt, mint eg y lusta, nyári reg g elnek. Mint télidőben a tűznek. Mint a meg valósíthatatlan álmoknak. Sabella volt Noah oázisa a pokol fenekén, és meg int őt kívánta. Még hozzá azonnal. Körbenyalog atta a feszülő csiklót, köré kerítette az ajkát, úg y nézett Sabella arcába. A lány hátradőlt, lábát könnyedén Noah nyakába tette. Háta felhomorodott az intim csóktól. Noah körkörösen nyalog atta, masszírozta, szívog atta a duzzadó kis pöcköt. Sabella csakhamar elélvezett, Noah látta és hallotta. Ahog y a kisebbfajta org azmus vég ig söpört Sabella punciján, Noah feleg yenesedett, és dákója tövét meg markolva harcállásba helyezkedett. – Noah – sikoltotta Sabella. Sabella ismét érezte, hog y belélopódzik az elmondhatatlan g yönyör. Ideg vég ződéseiben, combja közének parázsló feszülésében, majd eg ész testében visszhang zott a kéjes érzés. Ig yekeznie kellett, hog y szét ne zuhanjon tőle. Meg rag adta a pult szélét. Lába lecsúszott Noah nyakából, ahog y a férfi közelebb húzta mag ához a csípőjénél fog va. Nem volt sok előjáték, de Sabella nem is hiányolta az előjátékot. Tettre kész volt már ő akkor is, amikor eg yedül felébredt. Hiányolta mag a mellől a férfit. Kétség beesve vág yott még eg y csókra, még eg y érintésre, mielőtt bekövetkezik, aminek be kell következnie. – Bazmeg ! Olyan szoros vag y, mint eg y satu! – morrant föl Noah, és fölé hajolva az ajkával csiklandozta a lány száját. – Mint a tűz és az eksztázis eg yüttvéve! Sabella liheg ve fog adta a behatolást. Noah eg yszerre, mindenestül beleszaladt, ami eg yszerre volt g yönyörteli és fájdalmas. Az érzések miriádja tört rá eg yszerre, föl se tudta fog ni mindet, csak sodródott az újabb org azmus felé. Kezével a férfi hajába akaszkodott, szájuk is, nyelvük is szeretkezett. Ahog y eg ymásnak vonag lottak, szinte széttépte őket a vad, majdhog ynem erőszakos g yönyör, melybe elkeseredettség is veg yült. Sabella csókolózás közben nyög décselt, és még csak többre vág yott. Noah meg is adta neki. Addig -addig fickándozott a combjai között erőteljes, döng ő löketekkel, míg a lány felért a csúcsra. Ag yában a szivárvány összes színe eg yszerre pompázott vibrálva, a két szerető testnedvei pedig teljesen eg y időben fröccsentek össze.
Noah beleélvezett a punciba. Felordított, élesen, reszelősen, a beteljesülés és a vág y üvöltésével, és csak ölelte mag ához Sabellát. Karjai köré fonódtak, és csak ölelte a lányt, fejét annak vállába fúrva. Mindketten reszketve ocsúdtak a kéjből. Sabella már nem tudta elképzelni, hog y lesz meg Noah nélkül. Bele sem mert g ondolni, hog y milyen lesz nélküle. Noah ezúttal hosszan, lassan csókolta. Tág ra nyitott szemmel nézték eg ymást. – Hmm. Ez volt aztán a meg lepetés – mosolyg ott Sabella. Hátrahúzódott, és a léleg zete is elakadt, amikor Noah farka kicsusszant a testéből, vég ig szántva a túlérzékeny szöveteket. A férfi vég ül levette az asztalról, és a talpára seg ítette. – Gondolod, hog y tudok járni? Sabella a férfi mellkasára tapasztotta a kezét. Noah lehajolt, és lopott tőle még eg y csókot. Mosolyt villantva ellépett tőle, hog y felhúzza a nadrág ját. Sabella g yors kitérőt tett a mosdóba, majd arra ért vissza, hog y Noah a kávéját szürcsölg etve néz le az ablakból a műhelyre. – Korán keltél ma – jeg yezte meg Sabella. Visszakapcsolta a tűzhelyet, és tovább bíbelődött a süteménnyel. – Lezuhanyoztam, és tiszta ruhát húztam. – Hang ja távolinak tűnt. – Nem g ondoltam, hog y már te is fönt vag y – mondta kérdő hang lejtéssel. Sabella vág ott eg y pofát. – Orvoshoz vag yok bejelentve, amiről elfeledkeztem. Nem hag yhatom ki. – Homlokát ráncolva fordult vissza Noah-hoz. – Ha nem meg yek el, akkor te nem spermahajderkedhetsz többet. Noah sajnálkozva mosolyg ott. – Elküldöm veled Roryt is. Nem akarom, hog y eg yedül menj. – Általában Siennával meg yek – vont vállat Sabella Noah ultimátumára. – De attól még mellém adhatod Roryt. A barátnőmmel csak az orvosnál találkozom. Előző hónapban Sabella jó két hétre ág ynak dőlt az influenzától, ag g ódott is az orvos. Azután nem kellett többet ág yban feküdnie, leg alábbis Noah meg érkezéséig nem. Azonban a felülvizsg álat pont eg ybeesett a fog amzásg átló szurival, fönt kellett tartani benne a vérszintet. – Elküldöm akkor veled Roryt. Majd ő vezeti a kocsit. Sabella ezt eg y bólintással jóváhag yta. – Minden rendben van? – kérdezte vég ül, mert tudta, hog y Noah-t ag g asztja Delbert Ransome teg napi szabadlábra bocsátása. – Eddig ig en. – Noah vég ig simította betyáros arcát keretező hosszú, hollófekete tincseit. A mindenit, milyen g yorsan vert tőle Sabella szíve! Csak az imént szeretkeztek, és ő máris azt akarta, hog y Noah ug orjon rá még eg yszer. Sabella bólintott; többet nem tudott kihúzni belőle. Ezután már csak tessék-lássék beszélg ettek. A műhelyről, beszerzendő alkatrészekről, az éledező üzletmenetről.
Vitatkoztak eg y sort az új berendezésekről, amelyekbe Sabella be akart ruházni. Fejlettebb számítóg épet szeretett volna venni az újmódi chipekhez, valamint arra az odesszai tanfolyamra is beiratkozott. Minden szándékolt üzleti lépés előnyeit és hátrányait alaposan meg hánytákvetették. Ahog y beszélg ettek, Noah eg yetlen hajmeresztő pillanat alatt meg állapította, hog y Sabella mindvég ig mennyire tökéletesen passzolt hozzá. És annak ténye, hog y ezt nem ismerte fel hat évvel ezelőtt, belemart a g yomrába. Meg mentése óta elkövetett hibái fölött érzett meg bánása eg yre csak halmozódott. Soha nem lett volna szabad Sabella elől elbújnia! Mit is képzelt mag áról!? Amíg a feleség ével nem szembesült, amíg nem szembesült döntésének következményeivel, erős tudott maradni. Mindenről az a kibaszott, hülye büszkeség e tehetett! Nem volt többé az a férfi, mint eg ykor, és félt Sabella visszautasításától. Eg y kibaszott idióta volt, aki már nem látott kiutat a saját hülyeség éből. Vajon milyen képet vág na Sabella, ha eg yszer csak azt találná mondani neki: jut is eszembe, bébi, én vag yok a férjed? Tudod, az, aki meg halt? Aki hat kurva éven át nem jött vissza hozzád? Persze, biztos nag yon meg értően fog adná. Baromság ! Ez a Sabella kikaparná a szemét, és lelőné a saját pisztolyával. Utána meg elválna tőle. Mert képtelen volt elfelejteni a férfit, akit eg ykor a férjéül fog adott. Akinek a g yűrűjét hordta, bal kézen, mintha még most is élne. Akinek a fényképével kitapétázta az eg ész rohadt nappalit! Bassza meg . Noah-t tépte a düh, míg Sabella lezuhanyozott és felöltözött. Fenének hiányzott az az átkozott orvosi vizsg álat! Noah semmiképpen nem akarta Sabellát éppen most szem elől téveszteni. A méreg től tajtékozva a telefonhoz ug rott. Felhívta Roryt, és meg hag yta neki, hog y vig ye el Sabellát a rendelőbe. Basszus, neki kellett volna oda elkísérnie! De nem kockáztatta, hog y ne leg yen a helyszínen ebben a pattanásig feszült helyzetben. Ha szokatlanul kezdett volna viselkedni, azzal Bellára terelte volna a g yanút. Rory már vitte a lányt orvoshoz, Noah tudta. Szinte soha nem ment eg yedül. Sabella ki nem állhatta az orvosokat, rendelőkben eg yedül várakozni pedig eg yenesen g yűlölt. Sienna rég en g yakran elkísérte, utána rendszerint ebédelni mentek, vásárolg atással eg ybekötve. Nathan „halála” után Rory járt vele orvoshoz, aki mindig szelíden ösztökélte a lányt, hog y csinálja azokat a dolg okat, amelyeket annak idején Siennával. – Előállt a bébiszitterem! – lelkendezett Sabella, amikor a fürdőszobából kilépve Roryt a konyhában találta Noah társaság ában. – És a műhelyemre ki fog vig yázni?
– Toby és Nik – dörmög te Rory. – Az a kölyök tiszta mániákus lett. Azt hiszi, része van az üzletből, vag y mifene! – Tanul – vonta meg a vállát Sabella. Feljebb húzta a farmerét, és belebújt a szandáljába. – Toby jó eszű g yerek. Ha jövő ilyenkor még mindig nálunk húzza az ig át, szerencsésnek mondhatjuk mag unkat. Rory elfintorodott. Noah nem, mert ő ug yanezt az észrevételt már korábban meg tette. Toby nem marad meg náluk. A kis szarnadrág előbb-utóbb a világ uralmat is átveszi. – Oké, induljunk! Siennát már hívtam. A rendelőben találkozom vele. – Majd vig yorog va szemezett Roryval. – Te is bejössz velünk a rendelőbe, vag y inkább meg vársz a kocsiban? Rory vág ott eg y pofát. – Azok a hülye libák a váróban, ha én oda bemeg yek, mind úg y tesz, mintha még sose látott volna férfit! Noah belsejében lobot vetett a düh. Hat éven át Rory pátyolg atta Sabellát. Ő vig yázott rá. Elment vele orvoshoz, vig asztalta, ha szomorú volt, folyton benézett hozzá, hog y ne leg yen eg yedül. Sabella túlélte. Ahelyett, hog y meg kérdőjelezte öccse indítékait, inkább hálásnak kellett volna neki lennie. – Ug yan már, tökikém! – piszkálódott Sabella.– Mosolyog j a lányokra, kacsints rájuk, hadd olvadozzanak! – Nem akarok nemi erőszak áldozatául esni – motyog ta Rory szemlesütve. Elhag yták a házat; mielőtt Sabella beszállt volna Rory kisteherautójába, Noah meg ölelte a lányt, és meg csókolta a száját. Eg y időre újra birtokba kellett vennie Sabella érzékeit, addig nem eng edte útjára. – Ezt miért kaptam? – Sabella meg rag adta Noah vállát, körmével cicamica módjára az ing ébe akaszkodott. Kéjsóváran g yúrog atta a férfi izmait. – Hog y emlékeztesselek – mordult rá Noah. – Ug yan mire? – Sabella szemén átvillant a harag és a határozottság szikrája. – Arra, hog y kihez tartozol – bökte ki Noah. – Ne feledd, Sabella! A lány félrebillentett fejjel bámult rá, mint valami különös, ismeretlen állatra. Próbált rajta kiig azodni. – El fog sz menni – emlékeztette szelíden –, vég ig erre fig yelmeztettél, Noah. Nem jelentheted be az ig ényedet olyasvalamire, amit nem szándékozol meg tartani! Már hog y a francba ne. Noah ajka ismét lecsapott, eg y csókkal meg törve a lány dacosság át. Nyelvét belenyomta Sabella szájába, a mag áévá tette, mint ahog y a mag áévá tette akkor is, amikor sikoltozós org azmusba juttatta. Kezével közelebb húzta, nadrág ján keresztül a hasába döfte álló farkát; közben ig yekezett meg zabolázni mardosó birtoklásvág yát.
De nem zabolázhatta meg a vág yat. A dominancia tombolása meg állíthatatlannak bizonyult benne. Minden ösztönével tenni akart róla, hog y Sabella örökre az eszébe vésse: csakis őhozzá tartozik. Hiszen Noah lelkét tartotta a tenyerében. A férfi hátrahúzódott és lesújtóan nézett Sabellára. – Ne feledd! Aztán eloldalg ott, tudomást sem véve a lány szemében csillog ó könnyekről. Ha tudomást vett volna róluk, összetört volna. Borotvaélen táncolt, amelyről néha még ő sem tudta, hog y mikor van a lába alatt. De azt tudta, hog y ha ez a hadművelet nem ér vég et hamarosan, és nem tudja meg tartani a lánytól a távolság ot, képtelen lesz őt otthag yni. És abba mindketten belepusztulhatnak.
HUSZONHETEDIK FEJEZET – Elég közel kerültél hozzá, mi? Sabella elfordította a fejét, és Roryra bámult. Te jó Isten, mennyire hasonlított Nathanra. Kontúros vonások, tökéletes férfiszépség , vad, kék szem, sűrű szempilla, hosszú, fekete haj. Mintha Nathan ikertestvére lett volna. Annyira hasonlított rá, hog y Sabella két évig nem is ig en mert az arcába nézni. – Nem kellett volna? – Sabella jól tudta, hog y Rory tudja, kicsoda Noah. Biztosan tudta, és ez fájt. Sabella már túl volt azon, hog y dühös leg yen. Pusztán csak fájt neki, hog y Noah meg bízott az öccsében, a feleség ében viszont nem. A nőben, akire a szívét bízta. Elsuttog ta neki az ír
szavakat abban a hiszemben, hog y alszik. Ilyet merészelt, ilyenre vetemedett a közös ág yukban, közben meg vég ig hazudott! Hazudott minden érintéssel, minden csókkal, minden szóval, melyet reszelős hang on kiejtett a hazug száján. Rory vég ül meg vonta a vállát. – Szerinted maradni fog ? Sabella dühbe g urult volna, ha nem látja Rory arcán a meg bánást. A fiatalember hang jából ki lehetett venni a komor felismerés fölött érzett bánkódást. Sabella meg fordult, és kibámult az ablakon. Nézte, ahog y elhalad előtte a város. Minden, amit ismert, hirtelen ismeretlennek, különösnek tetszett számára. – Nem – suttog ta vég ül, Rorynak is, önmag ának is beismerve az ig azat. – Nem hinném, hog y még sokáig itt lesz. Sabella lenézett a kezére, meg fog ta a jeg yg yűrűjét, lassan lehúzta, és a tárcájába tette. Sienna túl sokat kérdezősködne, ha fennhag yná. Gyanakvást ébresztene. – Tudod, Sabella – köszörülte meg a torkát Rory a volánt szorong atva – nővéremként
szeretlek. Tudod. – Ne adj tanácsot, Rory! – Érezte, hog y arra készül. Amikor a rendelő parkolójában beálltak Sienna kocsija mög é, Sabella rájött, hog y képtelen volna tanácsokat vég ig hallg atni. Még Rory jó szándékú tanácsait sem lenne képes elviselni. Rory bólintott. Sienna kipattant a kocsijából. Divatos, szürke szoknya volt rajta és ujjatlan póló. Hosszú, g esztenyebarna haja g ondozott fodrokban omlott a válla alá, zöld szeme pedig ug yanolyan izg atottan rag yog ott, ug yanolyan életvidáman, mint mindig . – Hát itt vag y! – nevetett Sienna. Sabella nyakába vetette mag át, amint az kiszállt Rory kisteherautójából. – És mag addal hoztad a város eg yik leg jóképűbb g yerekét is! – Sienna
felsóhajtott, mert hirtelen rádöbbent valamire. – Pont olyan, mint Nathan, Belle. Ezzel Sabella korábbi g ondolatait visszhang ozta. Sabella Roryra pillantott. Észrevette az arcán vég ig vonag ló fájdalmat. – Nem, Rory olyan, mint Rory – mondta lág yan. Hasonlított. Bizony hasonlított. De nem volt olyan, mint Noah. Már nem. – Alig akarom elhinni, hog y kiment a fejedből a felülvizsg álat – zsémbelt Sienna. – Nag yon beteg voltál, Belle! Jobban kellene vig yáznod mag adra! Csakug yan beteg volt. Az a leg utóbbi influenzavírus rendesen kiütötte. – Ig yekezni fog ok, Sienna – íg érte mosolyog va Sabella, miközben a váróterembe benyitottak. Jelentkeztek, azután lehuppantak. Sabella azt fontolg atta, hog y vajon visszabeteg edett-e. Nem érezte mag át túl jól az utóbbi napokban. Offon volt. Nem volt a toppon. Viszont érzelmileg olyan hullámvasúton ült, hog y félő volt: felőrlődnek az ideg ei. – Mindenki eng em néz – motyog ta Rory melléjük csüccsenve. Sabella a fejét csóválva mosolyg ott. – Csak mert szépfiú vag y. Rory vág ott eg y pofát, majd elvig yorodott. – Az vag yok, mi? A rávillantott Malone-mosoly és rag yog ó hupikék szemek láttán Sabella meg csóválta a fejét. Rory, a szívtipró. Jó barát. Fivér. – Majd én meg védelek a csajoktól – suttog ta oda neki. Rory csodálkozva meredt rá. – Akarom én azt, szerinted? Sabella ezen már csak nevetni tudott. Eg y bő óra múlva már nem nevetett, hanem majdnem sírt, majdnem sikoltozott a boldog ság tól. És az ijedtség től. – Olyan eg yhetes lehet, talán valamivel több – mondta szelíden Amy Aiken doktornő a vizsg álóasztal melletti hokedlin ücsörg ő Sabellának. – Eleve kisebb adag ot kapott, mert azt mondta, eg yáltalán nem él nemi életet. Azután meg eg y hetet késett a következő dózissal, ami az antibiotikumokkal eg yütt… – a doktornő meg vonta a vállát. – Meg esik az ilyesmi, Sabella. Terhes volt. Sabella a hasára tette a kezét. Az Isten ezúttal meg hallg atta a könyörg ését. Itt maradt vele élete szerelmének, Noah-nak eg y része! Nag y fájdalmában vég re kapaszkodóra lelt. Nag yot nyelt. – Meg tenné, hog y a nővéreknek nem tesz említést róla? – mondta vég ül. – Köztünk maradhatna a dolog ? Leg alább eg y darabig . A nővéreket ug yanis hírhedett pletykálkodóknak ismerte. Sabella g yanította, hog y részben miattuk folytatta le dr. Aiken a kevésbé komplikált teszteket személyesen. A vérvizsg álatra a vizsg álati helyiség ben került sor, eredményét Sabella helyben bevárta. Dr. Aiken
lelkiismeretesen dolg ozott, és nem volt túl távolság tartó sem. A pácienseit barátokként kezelte. A keze alatt dolg ozó nővéreket pedig jól ismerte. – Valami g ond van, Belle? – kérdezte barátság osan a doktornő. Sabella meg rázta a fejét. – Csak szeretnék napirendre térni fölötte – mondta halkan. – Mielőtt más is meg tudná. Dr. Aiken erre csak sóhajtott. – Nag yon kis városka ez. – Összehajtotta a teszteredményeket, és fehér köpenyének zsebébe süllyesztette a papirost. – Várhatok eg y pár hétig , mielőtt a kartotékjához csatolom – kacsintott. – Erről-arról időnként meg feledkezem, amilyen szitafejű vag yok. Visszaült a székébe. – Meg akarja tartani a g yereket, Sabella? – kérdezte g yöng éden. Sabella fölszeg te a fejét. – Mi az, hog y! – fújtatta. – Nem terveztem ug yan be – folytatta a fejét csóválva –, nem is számoltam vele. Az antibiotikumokról elfeledkeztem. A műhely pedig kész káosz mostanában. – És az élete is az volt. Nathan hazaérkezése teljesen eltompította az érzékszerveit. Dr. Aiken mosolyg ott, komoly, barna- és kékpettyes szemében ag g odalom ült. – Három hét múlva jöjjön el újra! Akkor újra leveszem a vérét, csinálunk eg y teljes kivizsg álást. Múlt hónapban, amikor nálam járt, még nem volt terhes. Vag yis pár hetes lehet csak a mag zat. Sabella a fejét ing atta. Csak pár hetes volt a mag zata, de tudta, tudta, hog y Noah g yermekét hordozza a szíve alatt. Benne növekedett. Esküdni mert volna rá, hog y érzi. Az az ismeretlen érzés, amely az utóbbi napokban g yötörte, az a bizonytalan kóvályg ás a terhesség ből fakadt hát! Nem eg yedül Noah okozta. Hanem a g yerekük, aki íg y tudatta, hog y útban van! – Most már felöltözhet. – Az orvos felállt. Sabellára emelte a tekintetét. – Ha beszélg etni akar, bármikor hívhat. Vag y meg látog athat. Kávéval is meg kínálhatom. – Hirtelen elmosolyodott. – Persze koffeinmentessel. Jó lesz neki a koffeinmentes! Sabella már a diétás étrendjét tervezg ette. Rendesebben kell majd táplálkoznia. És g yakrabban. A koffeint is el kell hag ynia, de fütyült rá. Hiszen Noah g yerekét hordozta! Sebtiben felöltözött. Szinte lebeg ett az eufóriától, mely elűzhetetlenül befészkelte mag át az ag yába. Beg ombolta, felcipzárazta a farmernadrág ot, majd ismét meg tapog atta a pocakját. Ellenőrző jelleg g el. Meg érintette a benne fejlődő kis életet. Nathannal már tervbe vették, hog y családot alapítanak az utolsó bevetés után. Gyerekeket akartak, de úg y, hog y azok stabil körülmények közé érkezzenek. Előbb ki akarták nyög ni a hiteleiket. A vég zetes küldetés után akarták az eg észet alaposabban átbeszélni. Azonban a férfi nem tért onnan vissza, csak most.
Sabella szomorkás mosolyra húzta a száját. Mag a mellett tarthatja a férjét, g ondolta mag ában. Ha szól neki a g yerekről, soha nem hag yja el… De aztán meg rázta a fejét. Nem. Nem fog ja őt tartóztatni. Ha elmeg y, hát menjen el tájékozatlanul. Azután viszont neki is tovább kell állnia, mert Rory és Jordan eg ész biztosan továbbadja Noah-nak a hírt. Ezt az információt nem fog ják előle elhallg atni. Akkor pedig meg int ott lesz, ahol a part szakad; Noah nem miatta jönne vissza, hanem a g yereke miatt. Pláne, mi lenne, ha Noah úg y hag yná el, hog y tud a g yerekről? Azzal elpusztítaná az iránta érzett szerelmét, amit nem tudna elviselni. Noah volt a leg jobb dolog , ami vele valaha történt. Szerelme a leg esleg nag yobb beteljesülés volt a számára. Mostanáig . Sabella befejezte az öltözködést, és a vizsg álóból a folyosóra lépett. – Minden rendben? – ug rott talpra Rory. Sabella vég ig ment a folyosón, hog y vizitdíját a pultnál lerója. – Minden rendben – mosolyg ott vissza Roryra, és ig yekezett kordában tartani szája g örbületét. – Eg y perc, és készen vag yok. A nővér elvette a csekket. Éppen adatokat rög zített a g épén, ezért szerencsére nem firtatta, hog y Sabella kapott-e injekciót. – Azt hittem már, örökre bent fog nak – élcelődött Sienna, amikor a váróból kiléptek a parkolóba. – Hamarabb szokta kidobni az embert. – Mindenhonnan meg vizsg ált, hog y kig yóg yultam-e az influenzából – vont vállat Sabella . Majdnem belehalt, hog y valakinek elújság olhassa a nag y hírt. Miért nem beszélt Siennának? Vag y Rorynak? Miért nem kürtölte szét a háztetőről? Terhes volt! Vég re terhes volt, ráadásul a férjétől. Lassan szívta a leveg őt, amikor Rory kisteherautójához menet az épület sarkánál befordultak. Úszott a boldog ság ban, de ezt ig yekezett elrejteni Rory és Sienna elől. Lehajtotta a fejét, ezért nem vette észre a furg ont. – Sabella! – kiáltott Rory. Sabella felkapta a fejét. Rory meg próbálta elrántani a lányt a furg on elől, amely hirtelen meg állt mellettük. Sienna nekitántorodott, és közelebb sodródtak a kivág ódó, széles ajtóhoz. Fekete maszkos, fekete ruhás férfiak pisztolyt szeg eztek Roryra. Sabella sikoltani próbált, de az eg yik g azfickó befog ta a száját. Puffant eg yet a hang tompítós pisztoly. A lány hiába küzdött a keg yetlen erő ellen, amely a furg onba lökte. Rory eltorzult ábrázattal elterült, ömlött a vállából a vér. Az ajtó becsapódott, Sabella és Sienna fog lyok lettek a furg on hátuljában. A jármű csikorog va kikanyarodott a parkolóból, g yorsulva haladt kifelé a városból.
Sabella rémülten, retteg ve ig yekezett kiszabadulni az őt fog va tartó kezek szorításából. Hátracsavarták a karját. Atyaisten, íg y nem tudta védeni a hasát! Íg y nem tudta meg óvni a g yerekét! Csuklóján bilincs kattant, a száját lerag asztották. Teljes sokkban meredt a barátnőjére. A leg jobb barátnőjére. Sienna nem kapott se bilincset, se szájtapaszt. Eg yenesen belekuporodott az eg yik maszkos emberrabló ölébe. Fejét félrefordítva mosolyg ott, és undorodóan méreg ette Sabellát. Sienna eg y darabig csak bámulta, majd fölállt, meg kapaszkodott a furg on mennyezetében, és visszakézből eg y akkorát lekevert neki, hog y a lány feje a kisbusz oldalának ütődött. Sabella a földre rog yott. Csillag okat látott. Nem is állt föl onnan. Hunyorg ott, érezte, hog y az orrából bug yog a vér. Bámulta Siennát, aki hűvös, nyug odt arrog anciával mosolyg ott. – Te kibaszott, hülye picsa – mondta Sienna meg fontoltan. – Ezt azért kaptad, mert évekig hallg athattam a vinnyog ásodat! Csakis azért tettem, mert Rick rag aszkodott hozzá, hog y fog lalkozzam veled! Ráadásul hozzámentél Nathanhoz. Ordas kurva! A helybéli srácok a helybéli csajoké! – Azzal visszaült a fickója ölébe. A fekete maszk alól meg vető, barna szemek fig yelték Sabellát. Mike Conrad barna szemei. Rosszindulatú, öntelt, g yűlölködő pillantással mustrálg atta a lányt. Sabella összeg ömbölyödött, térdét a hasához húzva védelmezte Noah g yerekét. Hitetlenkedve bámult Mike-ra és Siennára. Mike-ról még elhitte, hog y g onosz. De Siennáról? Sienna akkor is vele volt, amikor Nathan koporsóját a földbe helyezték. Ring atta, amikor sírt, kirobbantotta a házából, és eg yáltalán, évekig hihetetlenül meg g yőzően játszotta a kebelbarátnő szerepét. – Nézd csak a fejét! – nevetett Sienna. – Hát nem meg mondtam, kedvesem? Én vag yok a leg jobb! Soha, senki nem g yanakodott rám! Sabella nem g yanakodott, de hirtelen belenyilallt, hog y tudat alatt bizonyos mértékig mindvég ig érezte: ez a nő neki nem barátja. Azt is tudta, hog y Sienna szívesen látná őt holtan, bár ebben még valamelyest kételkedett. Azt azonban biztosra vette, hog y mindeg y, milyen mélyre kaparják a holttestét, Noah rájuk fog találni, akárhova is bújjanak előle. És ha rájuk talál, Siennát még női mivolta sem mentheti meg . Mike Conrad eg ykori barátság a sem fog neki számítani fabatkát se. Noah mindkettőjüket meg fog ja ölni. Ráadásul úg y, hog y az fájjon. Már csak azon imádkozott, hog y Noah még azelőtt rájuk találjon, hog y őt meg ölnék.
Noah kilépett a szervizből, mert a távolból szirénát, kerékcsikorg ást és éles dudálást hallott. Tisztában volt vele, hog y Nik, a többi szerelő és Toby is az utcára csődült mög ötte. Belehasított a jeg es rémület, amikor Rory kocsija imbolyog va befordult a sarkon, és mint a mérg ezett eg ér, a szerviz felé szág uldott. Nyomában a seriff villog ó járműve hasított. Noah mereven, némán állt, Nik pedig vadul káromkodott. Hallotta az orosz férfi szitkozódását, míg a leveg őben eg yre g yűlt a feszültség : Rory befarolt a parkolóba a kisteherautóval, majd a kéziféket behúzva hatalmas robajjal meg állt. Noah nem is volt tudatában, hog y odarohant. Feltépte az ajtót, és elkapta a kocsiból kizuhanó öccsét. Ing e vérben ázott, szeméből patakzottak a könnyek. – Noah! – sikoltott fel Rory. Szeme hisztérikusan világ ított. – Ó Istenem! Ó Istenem! Noah, én annyira sajnálom, annyira, de annyira sajnálom! Noah a szervizbe, majd onnan az irodába vonszolta fivérét. Rick is beszaladt velük. Rory csurom vér volt, az ing ét már teljesen átitatta. – Hol van Sabella, Rory? – Noah eg y székbe ültette az öccsét, majd eg y köteg tiszta rong yot szorított a vállára. – Mondd el, hol van Sabella! Rory zokog ott. Feje a széktámlára hanyatlott, úg y óbég atott felindultság ában. – Elrabolták! Őt és Siennát. Noah, én meg próbáltam elrántani, de Sienna belém szaladt. Sabellát pedig elvitték! Noah csak bámult az öccsére. Valami fortyog ott benne, már nem pusztán düh. – Mi a szart jelentsen az, hog y elrabolták? – vetődött előre Rick felháborodott üvöltéssel. – Mi a fasz folyik itt? Nik hátrarántotta a seriffet, és vicsorog va lefeg yverezte. Noah rá se hederített. Rick kurvára nem érdekelte abban a pillanatban. – Kik rabolták el, Rory? – kérdezte nyug odt hang on. – Felismertél közülük valakit? – Maszkban voltak – rázta ideg esen a fejét Rory. – Maszkban. Amikor meg próbáltam Sabellát meg védeni, az eg yik szarházi pisztolyt rántott. Hang tompítósat. Rám lőtt, de én oldalt ug rottam, és kétség beesetten próbáltam kimenteni Sabellát. – Rory a vállára szorított kézzel előre-hátra ring atózott. – Ó, Jézusom! Sajnálom, Noah! Sajnálom. – Nik, a telefont – parancsolta csendesen Noah. – Már hívom. – Rory! – Noah meg rag adta öccse állát. – Rory, nézz rám! Mondd el, mit láttál! Rory a fájdalomtól és vérveszteség től szédeleg ve rámeredt. Ing e merő vér volt. – Eg y bézs kisbusz. – Könnyes szemmel rázta a fejét. – Fekete maszkosok, fekete ruhában. Meg álltak mellettünk, Sienna meg elbotlott. – Ismét meg rázta a fejét. – Nem tudom, hog yan.
Nekiesett Bellának, amitől mindketten az ajtónak zúg tak. Meg próbáltam elkapni Sabellát. De beráng atták a furg onba. A kerekeken és az alvázon sár volt. Frissnek tűnt. A rendszámtábla hiányzott, meg néztem, amikor elmentek. Eg y barna szemű fickó – nézett föl Rory Noah-ra. – Eg y barna szemű fickó kapta el Sabellát. Nag yon sötét szeme volt. Ismerem azokat a szemeket. Conrad szemeit. – Nik, hívj mentőt – rendelkezett nyug odtan Noah. Rory orvosi ápolásra szorult. Ismét odafordult a fivéréhez. – Mondtak valamit? Mondd, Rory, beszélt közülük valaki? Rory már zihált a sokktól. Csak meredt Noah-ra, és küzdött, nehog y elájuljon. – Ig en. Valami jó vadászatról. Amikor becsukódott az ajtó. Valamelyikük nevetve azt mondta, hog y jó vadászat lesz. – Csapatmozg ás – jelentette Nik. – Akció kezdete húsz perc múlva. – Milyen rég en történt, Rory? – tette fel a kérdést Noah. – Mikor történt? Rory már reszketett. A csuklójára pillantott. Karórájára vér tapadt. Noah letörölte a vért, és fig yelmesen nézte az öccsét. Tettetett nyug alma csak a kezdet volt. Már kezdte elborítani jeg es g yilokösztöne. Noah érezte mag án. Rory felzokog ott. – Eg y órája – suttog ta. Jézus, Noah! Eg y órája. Elájultam, a parkoló pedig majdnem teljesen üres volt. Senki se látott semmit. Sajnálom. Annyira sajnálom! – Nik! Travis jelentése? – Mozg ás Leon körül – mondta Nik. – Öt perccel ezelőtt. Travis próbál jelenteni, de T elvesztette a jelet. T, mint Tehya. Noah szembefordult a némán hüledező Rickkel. A seriff meg bűvölten bámulta őt és Roryt. – Hiszen te meg haltál – hebeg te Rick elhaló hang on. – Láttam, ahog y eltemetnek! Noah bizony sokat kockáztatott, amikor a szülővárosába visszatért, mag át ideg ennek álcázva, és visszaszerezte elhag yott feleség ét. – Még mindig az vag yok. Halott. – Noah Rickre vicsorította a fog át. – Lelepleztél. De jaj neked, ha ebben te is benne vag y! Rory meg remeg ett, amikor Noah visszafordult hozzá. – Noah, a pasas bébinek szólította. Noah hunyorog va Roryra fokuszált. – Kit? Rory összeráncolta a homlokát. – Amikor becsukódott az ajtó. Siennát. A barna szemű húzta be a kocsiba. Bébinek szólította. – Félrehallottad – tiltakozott Rick a hátuk mög ött. – Biztosan félrehallottad, Rory. – Azonban a tiltakozása g yöng e volt, telve keserű fájdalommal. Amikor Noah a seriffre nézett, az riadtan, meg világ osodva meredt Roryra.
Rick meg rázta a fejét, mintha az ag yára telepedő ködöt akarta volna vele eloszlatni. – Félrehallotta – állította konokul, dohánybarna szemeit Noah-ra füg g esztve. Rory nag yon is jól hallotta pedig . Az alpine-i seriff irodájában működött az informátor. A szivárog tató Sienna volt, nem pedig Rick, ahog y azt eredetileg feltételezték. – Nik, mi hír? – Itt a mentő. Noah hátrapenderült, és Nikre szög ezte g yilkos tekintetét. Az orosz óriás elfintorodott. – Még semmi, haver. Felvonult az eg ység . Trav meg fig yel, T pedig a kommunikációt eg yeng eti. Ennyi van. – Ki az ördög vag y? – rag adta meg Noah karját Rick. Noah az ösztönnek ellenállva, hog y a seriff g ég éjét kitépje, lassan meg fordult. Aztán elmosolyodott. Érezte, ahog y a vére kering az ereiben, izmai pedig meg keményednek, meg feszülnek. Látómezejét vörös szín, vér keretezte. A szörny elszabadult. – Én a Feketeg allérosok leg szörnyűbb rémálma vag yok – mondta finoman. – Halott ember, aki még a földön jár. És az összes feketeg allérost mag ammal fog om ráng atni a pokolba.
HUSZONNYOLCADIK FEJEZET Roryt kényszer alkalmazásával lehetett csak kórházba szállítani. Nem akart menni. Könyörg ött Noah-nak, hog y ne vitesse be. Miután elvitték, összeg yűlt a csapat Noah lakásán. Csöndesen jöttek, senki se látta, amikor bejöttek, senki se tudta, hog y ott vannak. Rick a hátsó ajtónál bámult befelé a keskeny ablakon, feszülten, készenlétben. Fig yelte, amint a csapat összerakja a felszerelést, melyeknek darabjait más elit alakulatosok hordtak oda – nyomjelzőket, kommunikációs eszközöket, feg yvereket. Noah Travis Caine jelentését hallg atta, aki meg próbálta lenyomozni a kisbuszt, amellyel Chuck Leon FBI üg ynököt szállították. Ekkor azonban meg szólalt a mobilja. A szobában beállt a csend, amikor Noah a telefont elővéve odatátog ta bajtársainak: – Sabella
mobilja. A GPS-nyomjelzőt a telefonra rög zítette, majd beleszólt. – Itt Blake. – Bocsánat – suttog ta a fülébe Sabella. Sírt. Noah érezte a hang ján, hog y fátyolos. Érezte a könnyeket. – Minden rendben lesz, bébi! – mondta neki szelíden. – Ott vannak? – Beszélni akarnak veled… Hang ja elakadt, és ha Noah jól hallotta, felsikoltott. Orrlyukából tüzet fújt, a rettenetes vérszomjtól kis híján szétrobbant a feje. – Veled van a seriff, tudjuk – mondta a kag ylóba eg y g éppel eltorzított hang . – Ig en. A vékony, torzított nevetés hírül adta, hog y az emberrabló vidám hang ulatban van. – Mondd meg neki, hog y maradjon is ott. Ha elmozdul onnan, mindkét lány meg hal. – Jól van.
Az emberrabló elcsendesedett. – Édes pofa vag y. Nag yon jó! A férfi tovább hallg atott. – Te vizsg áltad át a teherautót, ug ye, Blake? – szólt vontatottan a hang . – Meg találtad a bizonyítékot, és beszolg áltattad. Ug ye? – Íg y volt. Ők is tudták, Noah is tudta. Ennyit meg adott nekik. – Ja, az a köcsög üg ynök, akit kivallattunk, valahog y nem g yőzött meg minket, hog y ő találta. Még életben van eg yébként. Érdekel? – Nem különösebben.
Újabb nevetés. – Te nem vag y üg ynök, ug ye? Akkor mi vag y? – Mondjuk azt, hog y eg y érdeklődő kívülálló – közölte meg fontolt lassúság g al Noah. – Anyám mexikói volt. Nem nag yon tetszettetek volna neki. Ez hazug ság volt. Noah anyja az ig azi kékvérűek közé számított. – Akkor az anyád kurva volt. A kurvákat pedig mi leöldössük. Noah várt. Eg y szívdobbanás. Kettő. Három. – Mit akartok? – kérdezte nyug odtra fog ott hang on. Jeg es volt a hang ja. Nem volt benne láng oló düh. Se türelmetlenség . Számított rá, hog y föl fog ják hívni. – Sabella szintén csinos kis kurva – mondta a hang önelég ülten, csipkelődőn. – Jól eljátszadozunk vele, miután tég ed már kinyírtunk. – Ahhoz előbb ki kell nyírnotok – mutatott rá Noah. Nem nézett a szobában lévő emberekre. Csak az eg yetlen fényképre, amelyet Sabella a lakásban meg tartott. Őket ábrázolta a házasság uk előtt. Keze Sabella vállát ölelte, úg y néztek a lencsébe. Sabella tekintete lág y volt, érzékeny. Szerető. Noah szinte az orrában érezte annak a távoli napnak az illatát. Sabella parfümje és az előző napi szex keveredett benne. – Ig en, előbb tényleg ki kell nyírnunk – g yöng yözött az emberrabló kacaja a telefonba. – Még jó, hog y eg yedül vag y a seriffel. A szerelőid a helyükön vannak, ahog y kell. Szorg almas méhecskék, mi, Blake? Fig yelünk, tudod? – Ez a munkájuk – hag yta rá Noah. Érzelmeit kikapcsolta. Nem érzett semmit. Csak meredt a Sabelláról és az őróla készült közös fényképre. Ig azság szerint a képen Sabella volt a férjével. Az az ember nem hasonlított Noah Blake-re. Nem volt benne se félelem, se ag g odalom. Érezte mag a körül a halált, tudta, hog y bármi lesz is az eredmény, vér fog folyni, még pedig elsősorban nem az ő vére. Viszont eg yetlen csepp sem fog kiserkenni Sabellából. – Érdekes lesz rád vadászni – incselkedett tovább az emberrabló. – Értékes trófea leszel, jól illesz majd a g yűjteményembe. Nem szép tőled, hog y olyasvalamibe ütötted az orrod, amihez semmi közöd. Noah lassan bólintott. Hát elkövetkezett. Vég re. Lassan elérkezik az út vég ére. – Elmondom, mit csinálj, Blake, még pedig eg yedül. Ha valakit meg látunk a szervizből kijönni, a lányok meg halnak. Ha nem követed pontosan az utasításokat, meg halnak. Ha késve érkezel, meg halnak. Melodráma. Bassza meg , mennyire utált most várni! – Ja, ha csak a szemem rebben, meg halnak. Felfog tam.
Jordan meg rándult, a többiek is csúnya szemekkel néztek rá. Nevetés. – Ismered a nemzeti parkot? Csak úg y, mint a tenyerét. – Nem valami jól. Még nem volt időm vég ig nézni a látványosság okat. A vonal elcsendesedett. Noah várt. Hag yta, hog y keresztülfolyjon rajta minden, nem volt hajlandó elemezni a kockázatokat. Ő itt nem volt senki. Nem g yanítottak róla semmit. Csak eg y szerelő volt, semmi több. – Tudod, hol találták meg a kis FBI-os üg ynök csajt? Ahhoz talán már elég rég óta vag y a környéken, hog y tudd. Az a szurdok körülbelül eg y órányira esett a műhelytől. – Tudom. – Találkozunk. A telefonhívás után eg y órád lesz ideérni. Szeretnél elbúcsúzni a kis barátnődtől? – Ha vadászatot akartok rendezni, először látnom kell, hog y él. Holtan nem sok hasznát veszem. Az emberrabló ismét felnevetett, reszelősen, sokatmondón. – Hát persze! Személyesen is elbúcsúzhattok eg ymástól. Várunk. Eg y órád van. Noah letette. Dzsekijét leakasztotta a széktámláról. Motoros mellénye már rajta volt. A vajpuha bőr kényelmesen fedte, könnyed mozg ást biztosított. Lábán kirándulóbakancsot viselt. Mindkét vállán és az övcsatján is eg y-eg y nyomjelzővel szerelte fel mag át. Eg yelőre nem aktiválta őket. – Ki kell osonnia a többiekkel – szólt oda Noah Richnek az ajtó felé menet. – Azt már nem! Ha Sienna benne van, akkor nekem kell őt kiiktatnom. – A seriff szeme láng ot szórt a dühtől. Elkapta Noah karját. – Ha még eg yszer meg fog ja a karom, meg fojtom – mondta Noah, és lefejtette mag áról a seriff ujjait. – Menjen a többiekkel! A nő biztos benne van, máskülönben Sabellát nem tudták volna olyan könnyen elkapni. Ug yanolyan jól tudja, mint én. Rick állkapcsa meg feszült, halántékánál vitustáncot jártak az izmok. – Felelősség re kell vonni a rosszfiúk közül valakit – emlékeztette Jordan. – Erről ne feledkezz el a vadászat során! A helyünkön leszünk, készenlétben. T a találkahelytől nyomon fog követni. Noah bólintott, majd kiment a lakásból. Jól bevág ta mag a mög ött az ajtót. Érezte, hog y fig yelik. Mire a találkozóra odaér, már sötétedni fog . A többiek akkor már elfog lalhatják a helyüket. Nem okozhat g ondot a műhelyből kereket oldaniuk. Noah SEAL volt. Ezért a szervizből számos titkos menekülő útvonalat épített. Jordan mindeg yiket ismerte.
Felpattant a Harley-ra. A motort dübörg ősre állította, majd sebesség be kapcsolt, és kifordult a parkolóból. A szél belekapott a hajába. Fülében hallotta Sabella kacag ását és kéjes nyög décselését. Valamint a sírását a telefonba. Sabella félt. Noah hallotta rajta a félelmet. De valami mást is meg hallott. Azt, hog y a lány bízik benne. Nem hallott hisztériát. Nem könyörg ött, hog y mentse meg . Sabella tudta, hog y érte fog menni. Hallotta a hang ján. A bizonyosság ot és a bizalmat. Sabella olyan nő volt, akire minden férfi büszke lett volna. Amellett g yöng éd és sebezhető is volt. Olyan nő volt, aki teljes lelkével tudott szeretni. Úg y szerette azt a férfit is, aki Noah volt eg ykor. Teljes lelkével. Gázt adott, és vég ig döng etett az ország úton. Tudta pontosan, merre tart. Lenyomozta a területet, miután az eg ység minden eg yes nég yzetcentiméterét feltérképezte. Az FBIüg ynöklány holttestét az eg yik mag aslat tövében találták meg , a hullát már kiásták a dög evők. Bejárta a sajtót, hog y merre történt az eset. Eg y másodpercre, csak eg yetlen másodpercre beug rott neki a feleség e, hog y halott, szeme tág ra nyitva, arca falfehér, ajka vértelen. Meg csavarta a g ázkart, és szág uldott tovább. Belemart a düh, keményen, g yorsan, majd az érzést ismét elnyomta a jeg es vérszomj érzése. Nem volt Sabella férje. Nem volt a szeretője. Halott ember volt. És a pokolba útitársakat akart szerződtetni. Szimplán és eg yszerűen. Íg y élte túl a meg előző hat évet, íg y építette újra mag át, íg y rehabilitálódott. Még iscsak férj volt. És szerető. És a szerelmét fenyeg etve érezte. Elszakították tőle. Nem fog még eg yszer előfordulni. Alkonyodott már, mire Noah odaért, ahol az üg ynök holttestét meg találták. A mag aslat tövében fekete maszkos alakok várták nég ykerekű járművekben. Noah kirúg ta a Harley támasztékát, lekapcsolta a motort, és lassan leszállt a nyereg ből. Körbenézett a fickókon. Mike Conradot nem látta köztük. Delbert Ransome viszont ott volt, vizenyős barna szeme úg y rag yog ott, mint a patkányoké. A másik két férfit is felismerte az arcuk alakjáról és a szemük színéről. Az eg yik a Malone rancson dolg ozott. A másik a seriff helyettese volt, Hershel Jenkins. Bazmeg . Rory ki fog akadni rajta. Hershellel annak idején ivócimborák voltak. Hershel kiszállt a terepjárójából, és a kocsi hátulján lévő rácsra mutatott. Kezében szig etelő szalag ot fog ott. Noah odament a terepjáróhoz, és hag yta, hog y a csuklóját a szarházi a rácshoz erősítse. Pár
pillanattal később már robog tak is, eg yenesen bele az éjszakába. Noah bal vállán felmeleg edett az elektronikus nyomjelző. Ötperces hatótávolság ban működött a készülék. Noah-t a többiek már fig yelték is. Érezte a jelenlétüket. A SEAL-ek már a helyükön voltak. Reno, Clint, Kell, Maceh és Ian. Mihelyst kiderül, hog y hol lesz Noah találkozója, a fedezetet kivezénylik a bunkerból. A műholdat a mozg ásban lévő terepjáróra irányították. A dzsip fényszórói a sötétség be hasítottak. Noah jól tudta, hog y mások is fig yelik a csapatán kívül. Feketeg allérosok, akik árg us szemekkel nézték, hog y fedezik-e. Bizony fedezték, nem is kevesen. Arra számítottak, hog y Noah-t fog ják elrabolni, nem Sabellát. A pletyka szerint a Feketeg allérosok az érdekövezetükbe, vag yis a szervizbe befurakodó ideg ent akarták kiiktatni. Elvég re ő ott g yakorlatilag átvette az irányítást, befolyásolta a tulajdonost. Azt senki se feltételezte, hog y Sabellát fog lyul akarják ejteni. Noah belekapaszkodott a rácsba, tartotta mag át, kirug ózta a bukkanókat. A g azfickók szándékosan nehéz terepen vezették a kocsit, hog y Noah-nak fájjon az utazás. Azt hitték a fiúk, hog y értenek a kínzáshoz. Pedig semmit nem tudtak a fájdalomról. Az őrületről és a halálról sem. Noah azt is jól tudta, hog y elrablóinak fog alma sincs, micsoda szörnyeteg et fog tak. Az éjjellátó kontaktlencse működött, még ha nem is olyan jól, mint a szemüveg . Tisztán látszott a táj fakózöld aurája. Eg y kisteherautóban, amely mellett elhaladtak, Noah kivehette Gaylen Patrick eg yik munkását. A jármű eg y kis fenyves lig etben bújt meg . Noah eg y árnyat vett észre mög ötte. Elmosolyodott. Azon az éjjelen számos árny mozg ott a heg yek között. Tíz perc. Tizenöt. Húsz perc. A terepjáró vég re bekanyarodott eg y kis szurdokba, és eg y szinte teljesen kopasz szikla hasadéka előtt meg állt. Noah nem ismerte ezt a helyet. A barlang bejáratát tökéletesen elrejtette a szem elől a sok növényzet és eg y rálóg ó sziklatömb. Belülről halvány világ osság szűrődött kifelé. Noah-t levág ták a rácsról, puskát fog tak rá, és a barlang ba tuszkolták. Milyen eg yszerű lett volna feldug ni a puskát a seriff-helyettes fenekébe! Eg y füst alatt a másik két kísérőjét is kiütötte volna. Halkan. Nag yon halkan el tudta volna őket intézni. Ehelyett vig yorog va belépett a barlang ba. A kontaktlencséje lassan alkalmazkodott az élesedő fényhez. Idő volt elég , mert az emberrablók ig yekeztek a kiszűrődő fénymennyiség et a minimumra szorítani. Mire Noah elérte a barlang fő folyosóját, szeme teljesen meg szokta a fényeket.
Azonnal meg is pillantotta Sabellát. Valaki meg ütötte. Arca felhorzsolódott, orrára odaszáradt a vér. Szürke szeme sötétlett a dühtől. És a félelemtől. A barlang elég tág as volt. Sabellát ülő helyzetben eg y kis rácsos ág y keretéhez bilincselték. A terem másik vég éből Mike Conrad vig yorg ott Noah-ra. Még az arcát se takarta el. Szétterpesztett lába között Sienna ücsörg ött, és miközben rosszindulatúan méreg ette, a hajával játszott. – Az a sok bőrszerkó olyan dög ös rajta! – szólalt meg vontatottan. – Ug yan már, Mike, hadd baszassam meg mag am vele a vadászat előtt! Az a bevándorló köcsög a múlt hónapban bevállalta. A feleség e olyan szánalmasan sírt közben. Látni akarom, ahog y Sabella sír, miközben a pasija meg dug ! A férje is meg dug ott. Ez nem volt ig az. Siennán Noah mindig is érezte, hog y stiches. Nem volt benne semmi kihívás. Semmi mélység . – Vetkőzz – vont vállat Noah közömbösen. – Nekem van időm, ha te sem sietsz. Lelkileg kínozták. Noah tudta, hog y erről van szó. Sienna az ajkát big g yesztve szipákolt. – Tudod mikor! Biztos rád rag asztott valamit ez a tehén, amikor meg basztad – bökött a fejével Sabella felé. Noah hányavetin vont eg yet a vállán, majd Mike-hoz fordult. A fickó rég en a barátja volt. Fura, mostanáig nem látta Mike szemén a vérszomjat. Vajon mi változott? Mi változtatta meg ezt az embert? Mike elvig yorodott. – Amint látod, a csaj életben van. Bár nem valami beszédes. Noah Sabellára nézett, és érezte, hog y a jobb vállán is felmeleg szik a nyomjelző. Meg csóválta a fejét, majd a tekintetét újra Mike-ra vetette. Mike és Sienna nem mondhatni, hog y örült Noah hűvös nyug almának. – Mondtam, hog y a rohadékot nem lesz olyan könnyű meg félemlíteni! – szólalt meg mög ötte eg y hang . Noah nem feszült meg , még csak sarkon se fordult. Csöndben, nyug odtan állt. Felismerte a hang ot. Gaylen Patrick volt az. Eg y darabig várt, majd enyhén rézsút fordult. Éppen hog y rálátott Gaylenre. Gaylen betotyog ott, húsos ajkai mosolyra húzódtak. Bejött vele még az alacsony, mokány Carl Clifford szövetség i békebíró is, meg Kevin Lyle, a köpcös marsall. – Szép kis társaság ! – szólalt meg Noah meg fontoltan. Patrick barna g ombszemébe öntelt elég edettség költözött. – Bizony, de vag yunk még eg y páran, és nag yon szeretünk játszani!
Odasétált Mike-hoz és Siennához. Kinyúlt, és meg csavarg atta Sienna kemény mellbimbóját. Az úg y nyög décselt, mint eg y tüzelő szuka, és odabújt hozzá. Ordas kurva. Basszus, Noah nem is sejtette. – Szeretnék eg y percet Sabellával kettesben eltölteni – búg ta Sienna Patrick felé, elvég re még iscsak Gaylen volt a fő szervező. – És miért, ha szabad kérdeznem? – kérdezett vissza Patrick. Mulattatta a dolog . Noah elmosolyodott. Több mag abiztosság és fölény volt abban a mosolyban, mint amennyit a körülállók feltételeztek róla. Patrick szeme fölcsillant a kihívó mosolyra. – Ez lenne vadászat? – Apám, de még hog y le fog unk vadászni! – nevetett Gaylen. – Ha hajnalig életben maradsz, mindössze g olyót repítünk a fejetekbe. Vag yis nem fog juk a csajodat meg erőszakolni előtted, ha hajnalban még élsz. Piszok eg yszerű. Ám ha hajnal előtt kapunk el vag y nyírunk ki, akkor eljátszadozunk vele. Mint azzal az üg ynöklánnyal! Noah bólintott. Arcáról nem olvadt le a mosoly. – Ezek szerint kihívást szeretnétek. – Imádjuk a kihívást! – viháncolt Gaylen. – Eg y percet adjatok vele nég yszemközt! Aztán meg kapjátok a kihívásotokat. – Noah bemélyítette a hang ját, hog y ellenfelei hallják a belsejében ébredező szörnyet. Sienna felajzottan meg borzong ott. – Ha elkapjátok hajnal előtt, lehetek én az első, aki Sabellát meg erőszakolja? Gaylen úg y nézett rá, mint a kedvenc háziállatára. – Még le is fog juk neked! – íg érte, majd visszafordult Noah-hoz. – Azt hiszed, ig azi kihívást jelentesz majd nekünk, mi? Noah szemöldöke felívelt. – Soha nem fog tok elkapni! Gaylen elvig yorodott. – Ezt már hallottuk eg y pár embertől! – Én más vag yok, mint ők! – Noah már jól tudta, kik fog nak aznap éjjel meg halni. Gaylen kövér ajka a füléig szaladt. Röviden bólintott. – Három perced van. Rendes leszek. Érzékeny búcsút vehetsz tőle, mielőtt a füle hallatára kinyírunk. A barlang sarkában álló rádióra bökött. – Hallani fog ja, ahog y kismalac módjára sivalkodsz! Noah újra Gaylenre pillantott. A vén kujon röhög ve Sienna vállára tette a kezét. – Gyere, cukorpofa! Leszophatsz még a vadászat előtt. Sienna úg y vihorászott, mint még pompomlány korában a középiskolában. Noah Sabellához lépett. Behajlított térddel leg örnyedt hozzá. Arcát a tenyerébe vette. A lány
szeme könnybe lábadt. Eg yetlen másodpercre Noah meg eng edte a szívének, hog y érezzen. Visszafog ta az önuralmát fenyeg ető dühöt. Meg zabolázta mag ában a g yilkos indulatot, mely Sabella félelme okán tört rá. És a lelke leg mélyén meg lelte a szerelmet, mely a lányhoz azóta fűzte, hog y először meg látta. Amikor Sabella belibeg ett a műhelybe, mosolyt villantott, szeme pedig titokzatosan, fig yelmesen rag yog ott. Noah azóta nem vetette más nőre a szemét. Közel hajolt, homlokát a lány homlokához érintette. Mag abiztosan mosolyg ott. Sabella ajka meg remeg ett, és még több könny patakzott vég ig az arcán. – Lég y készenlétben – mondta a fülébe halkan Noah. – Maradj nyug ton, ne ing ereld őket! Sabella g örcsösen bólintott. Eg yenesen a szemébe nézett. Ijedten, féltőn. – Minden rendben lesz, bébi! Sabella ismét bólintott, szája újból meg remeg ett. Noah szerette volna meg csókolni, alaposan, hog y leg alább eg y pillanatra elfeledtesse vele a félelmet. Vág ya beteljesítését azonban most nem eng edhette meg mag ának. Hiszen a csókkal felszabadította volna mag ában a sötét erőt: az örök, izzó szexéhség et, melyet csak Sabella iránt érzett. – Noah… – a férfi Sabella szája elé emelte ujját. – Semmi bajod nem lesz, Sabella! Esküszöm a lelkem maradékára. Nem fog bajod esni. – És Rory? – Ő jól van. Sabella ismét bólintott. Noah elmorzsolt eg y könnyet Sabella szeme sarkában, majd meg ízlelte a sós cseppben lecsapódó fájdalmat és félelmet, hog y indulatainak jég páncélját még jobban meg erősítse. – Ki ütött meg ? – kérdezte, hog y tudja, kit kell először meg ölnie. – Sienna. Noah bólintott. Hüvelykujjával meg érintette a lány ajkát, meg fog ta a haját, majd lassan visszahúzódott. Mike érkezett a helyiség be. Noah talpra állt. Sabella fojtott zokog ása vég ig g ereblyézte jeg es lelkét. Meg acélozta. Hideg ebb lett, jeg esebb. Kialudt benne a láng . Semmi forróság , semmi vadság nem tombolt benne többé. Csak a halál. Odafordult Mike-hoz. – Akkor meg yünk játszani, vag y te is szopatásra vársz? Mike hunyorított, majd tekintetét Sabellára siklatta. – Amikor meg dög lesz, ki fog om nyújtóztatni a csajt, és beleélvezek a szájába. A g ecimbe fog belefulladni! Noah felhorkant. – Ezt most zárjuk rövidre, Conrad! Menjünk vég re! A bejárat felé indult. Sabellát mag ára hag yta. Eg y időre. Csak eg y kis időre. Pillantásával
íg éretet sug allt Mike felé. Az elsők között lesz, akiket ma meg öl. Hihetetlenül könnyű lesz őt meg ölni. Ezt azóta tudta, hog y Mike részeg en a feleség ét szidalmazta. Meg bízott a családjában, a barátaiban, hog y vig yázzanak feleség ére, aki a mindene volt. A szűk kijárathoz érve Noah meg pillantotta Gaylent, aki a barlang eg yik belső zug ából lépett elő. Arca kipirult. Ábrázata önelég ültség et sug árzott. – Nem tart sokáig tég ed leszopni, mi? – jeg yezte meg Noah csúfondárosan. Patrick rút pillantást vetett rá. – Apám, de nag y élvezet lesz tég ed kinyírni! Noah belsejében felütötte fejét a szörny. Átjárta a jeg es, g yilkos elhatározás. Nem az adrenalin. Hanem valami buzg óság . Kemény, brutális, számító elhatározás. Elvig yorodott. – Mókás. Én pont erre g ondoltam, csak veled kapcsolatban!
Sabella lehajtott fejjel küzdött a könnyeivel. Teste fájt az elszenvedett kínoktól. Válla, lába, csípője, háta. Sienna a hasát szerencsére még nem bántotta. Vajon a terhesség e még elég korai szakaszban volt ahhoz, hog y eg y hasára mért ütés ne teg yen kárt a mag zatban? Ha Sienna rájön, hog y Noah g yerekét hordozza, akkor neki jaj! Sienna elmebeteg volt. Sabella keresztülbámult a szobán. Nézte, ahog y eg yik leg jobb barátnőjének pszichopata g únyképe Mike Conraddal enyeleg . A férfi farkához dörg ölőzött. Hag yta, hog y Mike a dekoltázsába nyomja a fejét. Éppen hog y csak dug ni nem dug tak a szeme láttára. Láthatólag fog almuk sem volt róla, milyen szörnyeteg et harag ítottak mag ukra azzal, hog y őt elrabolták. Sabella viszont tudta. Látta Noah szemében. Kék szemében a zöld pöttyöket valami kontaktlencse okozta. Noah szemében nem volt semmi zöld. Az csurom kék volt. A jeg es kékség et belülről hideg , brutális láng ok világ ították meg . Nem volt benne dühöng és, sem indulat. Csak a kiszámított halál. Nem a férje szemét látta. Akármi történt vele, Dieg o Fuentes börtöne bizony meg változtatta. Hátborzong atóan átalakult. Hat évvel azelőtt a férjéből hiányzott ez a kemény, jeg es hevület. De most a halál volt a szemében. Te jó Isten, mindenkit ki fog nyírni! Sabella tudta. Látta a szemében. Ig az, itt az összes szemétláda vastag on meg érdemelte a halált. Olyan mag abiztosak voltak. Már annyi embert meg g yilkoltak, hog y az áldozataiknak még az arcukat sem röstellték meg mutatni. Határtalan önbizalommal töltötte el őket az a reng eteg sikeres embervadászat. – Szeg ény kis Belle – g üg yög te Sienna tettetett eg yüttérzéssel, míg keresztülhaladt a szobán. Az állánál fog va fölrántotta Sabella fejét. Zöld szemében izg alom csillog ott, mániákus
g yönyör. – Szeg ény Rick – suttog ta Sabella.– Szeretett tég ed, Sienna. Siennát ez láthatólag cseppet sem érdekelte. Csak a szemét forg atta. – Az a köcsög már több mint két éve hozzám se ér – puffog ott peng evékonyság úra préselt ajakkal. – Az eg yetlen ok, ami miatt még mindig eg yütt lakunk, az az, hog y tudok róla eg yet s mást. Eleresztette Sabella állát, és lerog yott mellé a rácsos ág yra. Hátradőlt, Sabella pedig a sarokba húzódott. Védte a hasát és az oldalát Siennától. – Már annyira el akartam neked mondani, hog y mekkora nyápic picsának tartalak! – kuncog ott Sienna. – Picsog sz Nathan miatt, és úg y jársz-kelsz a házban, mint valami szellem! – Sienna fölemelte a kezét, és tüzetesen szemüg yre vette rajta a körmöket. Majd Sabellára emelte a tekintetét. – Az ág yadban dug tam meg , tudod? Dehog yis volt ez ig az. Nathan sose feküdt volna le más nővel, különösen nem Siennával. Sabella arról tudott volna. De lesütötte a szemét, és úg y tett, mintha Sienna aljas piszkálódása célba talált volna. – De elbaszottul unalmas vag y! – sóhajtott Sienna ing erülten. – Gyerünk, Belle! Valld csak be! Rosszul vag y most, hog y meg tudtad: Nathan bizony meg baszott! A kis csavarg ó motorosoddal is dug tam volna, de lefog adom, hog y annak még fasza sincsen! A túlvég en Mike felröhög ött, majd az eg yik sarokban álló asztalon lévő berendezéshez lépett. – Azt akarom, hog y a pasas vég ig nézze, amint meg erőszakollak! – lehelte Sienna, míg áldozata súlyos pillantásokkal illette a szempillája alól. – Nag yon fog om ám élvezni a meg erőszakolásodat! Nevetve fog lak meg harapni. – Sienna kéjsóváran meg vonag lott. – Sivalkodni fog sz, hog y Noah mentsen meg ! – Az nem valószínű – mondta Sabella finoman. – Meg fog ölni, Sienna. Sienna kéjesen meg nyalta a szája szélét. – A vadászatot senki sem élte eddig túl, Belle. A motorosod eg y óráig sem fog ja bírni. Aztán pedig – hajolt előre, hog y véraláfutást okozó erővel meg szorítsa Sabella állát – fölcsatolom a műfaszomat, és meg baszlak, amíg a többiek lefog nak! Szét fog om tépni a kis puncidat, amit Nathan meg a motoros úg y szeretett. Visítani fog sz! Sabella meg rázta a fejét. – Nem, Sienna. Nem lesz esélyed rá, hog y a szeme láttára bánts. Sejtelmed sem lesz róla, amikor visszajön. Csak annyit fog sz érezni, hog y meg haltál. Sabella Noah szemében a halált látta. Akármi történt vele, akármilyen csoporthoz is tartozott, ölésre készen állt. Sienna g únyosan elvig yorodott, és mielőtt Sabella hátrahúzódhatott volna, durván lesmárolta. Sabella felháborodottan fuldokolva ráng atózott, és mielőtt meg álljt parancsolhatott volna
mag ának, lefejelte a másikat. Sienna dühödt ordítás kíséretében ököllel még eg yszer az arcába ütött. Sabella ismét csillag okat látott, az arcába vág ódó ököl g yötrő, fehéren izzó fájdalmat váltott ki belőle. Sienna felug rott az ág yról és Mike-nál keresett menedéket. A férfi felnevetett. Mag ához húzta a lányt, meg simog atta a haját, majd meg puszilta fölsebzett arcát. – Szeg ény kis ribancom! – vig asztalta g üg yög ve. – Minden rendben! Ha kinyírtuk, mindnyájunkat leszophatsz utána! Lenyalog athatod a vérét a faszunkról. Siennán kéjes borzong ás hullámzott vég ig . Atyaisten. Ez a nő meg őrült. Valahog y Sabella nem vette észre, hog y Sienna, aki a leg jobb barátnőjének tettette mag át, valójában elmeorvosi eset volt. Nem csoda, hog y Nathan sose volt odáig a barátság ukért. Mélyen felsóhajtott, meg érezte a szájában a vér ízét. Ig yekezett leküzdeni a rátörő hánying ert. Noah vissza fog érte jönni. Utána ez az éjszaka kellemetlen emlék lesz csupán. A férfi g ondoskodni fog róla.
HUSZONKILENCEDIK FEJEZET Noah-t nem vitték a szurdoktól messzire. Ott kezdődött a vadászat. A maszkos Feketeg allérosok még útitársat is adtak mellé. Ig azán kedves volt tőlük. Chuck Leon kétség kívül jobb napokat is látott már. Arca feldag adt, lábán kötést hordott. Basszus, Noah-nak még róla is g ondoskodnia kellett, mielőtt visszatért volna a barlang ba. – Milyen formában vag y? – kérdezte a másikat a kis völg yszoros közepén. Noah körbenézett. A völg yet eg y patak szelte ketté, valamint mély vízmosások tag olták. A csapat többi tag ját még nem látta, de mivel a Feketeg allérosok éjjellátó szemüveg et viseltek, tudta, hog y nem is fog nak a szeme elé kerülni. Nyárfák és fenyők nőttek körülötte, hol sűrűn, hol ritkásan.
– Pocsék formában – válaszolt a biceg ő Chuck. – Mindig több emberre vadásznak eg yszerre. Könnyű préda és nehéz préda. Szerinted én melyik vag yok? Azért volt még benne spiritusz. Mog yoróbarna szeme harag os szikrát vetett. – Eg y jó tanács – mondta neki halkan Noah. – Felejtsd el a dühödet! Használd a fejed, és vig yázz mag adra! Chuck meg csóválta a fejét. – Mindenképp könnyű célpontot kínálunk idekint. Noah többet nem szólhatott. További járművek érkeztek. Eg y tucat kocsi, és több mint kétszer annyi ember. Kis csapat. Nem eresztettek a soraik közé senkit, ha nem bíztak meg benne teljesen. – Van valami terved? – Chuck fintorg ott, amikor Noah lehajolt, hog y meg nézze a kötést a lábán. – Mindig van valami tervem. – És eng em is beavatsz?
Noah felmorrant. Sabella életét nem bízta volna senkire, különösen nem eg y ismeretlen üg ynökre. – Menj a vízmosáshoz, ug orj bele és szaladj észak felé! – Az eg yik felmentő csapat arra állomásozott, talán még időben kimentik. – Lehet, hog y akkor életben maradsz. Az üg ynök hitetlenkedve meredt rá. – Viccelsz, ug ye? Noah rideg en nézett vissza Chuckra. – Úg y nézek én ki, mint aki viccel? – Jézusom! – Chuck beletúrt a hajába. – Oké. Rohanok a vízmosásban északnak. – És meg ne állj! Ez a vízmosás beletorkollik eg y másikba, és az kivezet a főútra. Ha nem kapcsolnak le, rong yolj tovább!
Az Elit eg ység talán áteng edi Chuckot, aki íg y a városba rohanhat seg ítség ért. Noah-nak sejtése sem volt, mit fog nak vele csinálni. A meredély szélénél látta mozog ni a bokrokat, amelyek a szél erejéhez képest túl erősen susog tak. A bajtársai tehát ellenőrzés alatt tartották a Sabella börtönéhez vezető vízmosást. Noah elsősorban oda ig yekezett. Hadd hig g yék a rohadékok, hog y Chuckhoz hasonlóan ő is könnyű zsákmány! Az Elitek eljátszanak majd velük, míg Noah kimenti Sabellát. Ha biztonság ba helyezi a lányt, ő is vadászni indulhat. – Úg y látszik, mind itt vannak – mondta lehang oltan Chuck, de hang jába már elszántság is veg yült. Az üg ynök fiatal volt, de szívós. Noah bólintott, amikor Gaylen kiszállt bivalyerős, nég y kerék meg hajtású járg ányából. Szemét éjjellátó szemüveg takarta. Űrkorszaki paraszt, g ondolta mag ában Noah g únyosan. – Készen álltok, fiúk? – kuncog ta Patrick, csúzli száját fülig húzva. Úg y nézett ki, mint eg y pszichopata bohóc, ahog y feléjük totyog ott. Noah az övcsatja alá csúsztatott hüvelykujjával beélesítette a harmadik nyomjelzőt is. Pedig meg motozták, leszedték róla a dzsekit és a motoros mellényt. Nem baj, elműködött nélkülük is. Gaylen arcába nézett. A kontaktlencséjén meg jelenő zöld kisug árzás nem tompította le a férfi szemében meg csillanó színtiszta g onoszság ot. – Tíz perc eg érutat kapsz. Oda a francba rohansz, ahova csak akarsz – vihog ta. – Szeretjük eg y kicsit meg bonyolítani a vadászatot. Tíz perced van, aztán aki bújt, aki nem, meg yünk! Tíz perc! Noah majdnem hang osan felkacag ott. Az idióta szarháziak! Tíz perc előnyt adnak? Neki? – Általában eg y kicsivel több eg érutat szoktunk adni – jelentette be Patrick nag y röhög és közepette – de neked valahog y nem bírjuk a pofádat! Ezért nehezítjük meg a dolg od. Noah szétnézett a völg yben. Fél óra nem tűnt soknak, ám ő úg y ismerte a környéket, mint a tenyerét. A nemzeti parkban játszott, sátorozott, később pedig vadászott is. Kitűnően ismerte a terepet. Ha fél órát kapna, annyi idő alatt akár a Malone rancsig is visszaérne. Sabelláig viszont tíz perc alatt is majdnem eljut. – Nem beszélsz sokat, mi, hapsikám? – állapította meg Gaylen jókedvűen. – Spórolod a leveg őt a futásra, ug ye? Noah elmosolyodott. Ezúttal nem vidáman. Gaylen most először kényelmetlenül is érezte mag át miatta némileg . Gaylen felmorrant. Ing erülten a karórájára pillantott. – Tíz perc, faszszopókáim! Nyomás! Chuck biceg ve a közeli vízmosás felé indult. Noah állva maradt, és farkasszemet nézett
Gaylennel. Patrick felhúzott szemöldökkel képen röhög te. – Nézz mindig mag ad mög é! – fig yelmeztette Noah. – Alaposan! Mert ott leszek. Gaylen nevetett. Noah meg fordult, körbenézett a kivilág ítatlan járműveken. Reménykedett benne, hog y Tehyának sikerül néhányukat a műhold seg ítség ével lekövetnie. Bizonyítékokat akartak. Hátha eg yet-kettőt véletlenül életben hag y a szarháziak közül. Futásnak eredt. Kevesebb, mint tíz perce volt. El kellett jutnia a vízmosásig . Imádkozott a jó Istenhez, hog y a csapata már a helyén leg yen. Érezte a hátán a g azfickók tekintetét. Az eg yiküknek már viszketett az ujja a ravaszon. Érezte. Lábát a kemény ag yag ba vág ta, és csak futott ina szakadtából, eg yenesen a vízmosásnak. Amikor beleug rott, eldördült az első lövés. A lövedék keresztülsüvített a bicepszén. Úg y ég etett, mint az istennyila. A seb úg y fog vérezni, mint a rossz nyavalya. Noah belezuhant a sziklás vízmosásba, a kiszáradt szurdok kövei jól összezúzták a bordáját. Ezt a fájdalmat azonban alig érezte; talpra pattant, és meg indult a sekély szorosban. Hallotta mag a mög ött a röhög ést. Feldübörög tek a terepjárók. Eg y-két cross-motor is volt köztük. Bőven el voltak látva lőszerrel és elektronikus eszközökkel. Láthatólag stratég ia alapján dolg oztak. Nem először vadásztak emberre. Viszont utoljára. – Meg vag y! Nik öt perccel később elkapta a szurdokban előrenyomuló Noah-t. – Tartsd a pozíciódat! Mihelyst a nyavalyások elindulnak, Clint eléjük meg y, és átug rik a szakadékon, hog y bevesse mag át az erdőbe. Reno úg y tesz, mintha Leon lenne, addig az üg ynököt Maceh biztonság ba helyezi. Fedezünk. – Vissza kell jutnom a barlang hoz. – Noah arca türelmetlenül meg rándult, amikor Nik bekötözte a sebét terepszínű kötszerrel. – A feg yvereid. Nik átnyújtott neki eg y karabélyt és eg y pisztolyt. A kisebb kézifeg yvert Noah az övébe dug ta, a puskát pedig mag ához ölelte. – Kés. – Motorok zúg tak a közelben, amint Nik orosz g yártmányú katonai tőrét is átadta. – Sokan őrzik a szurdokot. – mag yarázta Nik. – Öt őrszemet kell ártalmatlanná tenned. Ott nem fedezhetlek, de Jordan és a seriff éppen arrafele tart. Kis késésben vannak. Valószínűleg a vadászok az útra is őrt állítottak, azokat kellett kikerülniük. – Vig yétek ki innen azt a kurva üg ynököt! – Noah tudomásul vette Nik helyzetjelentését. Eg y duda szólalt meg mög öttük, majd kurjong atást hallottak. A járművek meg indultak az ellenkező irányba. – Adóvevő – nyomott a kezébe Nik eg y fülhallg atót is. Noah a fülébe dug ta, és beállította.
Már hallotta is a többieket. – Aduász a helyén – mondta óvatosan. Ez volt a fedőneve. Az akció is ezt a fedőnevet kapta, és a szivárog tató informátort is ezen a néven emleg ették. Mint kiderült, Sienna volt az informátor. Noah nem szívesen ölt nőket, ám a barlang ban lévő személyt nem is tekintette nőnek. Az eg y veszedelmes métely volt. – Aduász, mozog j, biztosítsd Katicabog arat! – hang zott Reno parancsa a fülhallg atóba. – Mindenki a helyén. A te helyzetedből spriccelnek szét. – Nyomás! – mondta Nik. Hátba vereg ette Noah-t, majd feg yverrel a kézben elszaladt. Noah-nak nem volt könnyű fedezékben maradnia. Vég ig kellett kúsznia a sekély vízmosáson a szurdokig , majd tovább a sziklafal mentén, észrevétlenül. Az volt a cél, hog y a leg több feketeg allérost a terepen tartva ketten meg lepjék a milícia főhadiszállását. Noah és Jordan. Azonban Jordan késett. – Aduász, az Ég i Szem meg látott – szólt a fülébe Tehya. – Két rosszfiú, harmincöt méterre balról, huszonkét méterre jobbról. Óvatosan közeledj! Noah csöndben maradt, és követte Tehya útmutatását. A fülhallg atóba az alapzaj mellett Reno és Clint további parancsai harsantak. – Eg yes számú motorbicikli kilőve – jelentette a halk szavú Clint meg lehetős vidámság g al. Noah eg y fenyőfa és a rekettyés fedezékében kimászott a vízmosásból. Mag a mög ött hag yta az őrszemeket. Hason csúszva tette meg a következő szakaszt, vig yázva, hog y mindvég ig fedezékben maradjon. Mire a sziklahasadékot elérte, már újra a talpán volt. Leg örnyedve lavírozott a fenyőfák és a heg yomlások között. – Rosszfiú a sziklán – fig yelmeztette Tehya. – A szurdok átellenes oldalán, pont feléd néz. Alkalmazz erőszakot, ha muszáj! Noah ölt is volna szívesen. De még nem. Azt akarta, hog y a barlang ban mindenki a leg nag yobb biztonság ban érezze mag át. – Elterelést kérek – suttog ta. A vonal eg y darabig hallg atott. – Elterelés folyamatban – szólalt meg a hallg atóban Micah hang ja. – Mindjárt mehetsz. A szurdok bejáratánál nag y mozg olódás kezdődött. Az őrszem odafordult, íg y Noah beosonhatott a barlang száján. – Behatolás meg történt – jelentette Tehya Noah helyzetét a többieknek. – Clint, tizenkét méterre bal oldalon. Hasalj le, fedezék! – kommandírozott Kira. – Ian, vidd
onnét a csinos seg g ed, rosszfiú közeledik! – Csinos seg g ? – hüledezett Reno fojtott jókedvvel. – Új fedőnév? A háttérből fojtott nevetg élés hallatszott. Noah beóvakodott a barlang ba a szűk nyíláson keresztül, be a főjáratba, melyet a természet vág ott a sziklába. Kontaktlencséje lassan hozzászokott a világ oshoz, mire a vezérlőterembe ért. Hallotta a recseg ő rádiót és a beérkező jelentéseket. Noah csapatához hasonlóan a vadászok is adóvevőkön keresztül kommunikáltak eg ymással. Két „zsákmányt” cserkésztek be éppen. Kurjong attak és üvöltöztek, amikor a préda eltűnt szem elől, és vidáman ujjong tak, amikor újra felbukkant. – Meg futtatnak minket, fiúk! – kiabált a békebíró meg szállott örömmel. – Juhuhúú! De mi lefutjuk őket! – Ez túl sokáig tart – zsörtölődött Sienna. Hang ja metsző volt és elég edetlen. – Gaylen azt mondta, g yorsan lezavarják, és akkor bulizhatunk. Mike ezen csak nevetett, de Noah hallotta a hang ján az ideg esség et. – Ennyi idő alatt mindig elkapták leg alább az eg yiket – csattant fel Sienna. – Ug yan már, Mike! Fog d már le a csajt. Nem fog neki nag yon fájni, meg íg érem! Csak meg mutatom neki, milyen jó tudok lenni. Sienna direkt nyavalyg ott. – Nem úg y néz ki, hog y hag yni fog ja – mondta Mike, de hang jából kiérződött a kéjvág y. – Ha meg teszem, te cserébe peckeld ki a száját, hog y beleélvezhessek! – Okézsoké! – eg yezett bele Sienna készség esen. Sabella hallg atott. Noah hallotta, hog y nehezen veszi a leveg őt. – Bárcsak Noah Blake hallaná, amikor sikítozni kezd tőlünk! – sóvárg ott Sienna. Noah rámarkolt a tőrre, amelyet Niktől kapott. Másik karján a puska feküdt. – Jordan és Grayson seriff meg érkezett. Tudj róla, Aduász, saját emberek lesznek a hátad mög ött – jelentette Tehya. – Sienna, ne tedd! Noah ezért meg fog ölni! Noah meg hallotta Sabella hang ját. Átütötte lelkét a lány félelme. – Csak rimánkodj – liheg ett Sienna. – Ig en, Belle, azt akarom, hog y rimánkodj, míg én a puncidat nyalom, Mike pedig beleélvez a szádba! Noah ezt már nem tűrhette tovább. Előlépett. Mike-nak eg yetlen másodperce volt a meg fordulni a pisztollyal, melyet a kezében tartott. A következő pillanatban Noah a vállába repítette a tőrét. Sienna sipítva ug rott neki. Siennát könnyű volt leteríteni. Noah még csak erőt sem vitt az ütésébe, és a nő már ki is
feküdt. Ám amikor elesett, Noah lába meg botlott benne. Mike őrjöng ve vetette rá mag át. Kitépte a tőrt a vállából. Barna szeme villámokat szórt, arca kivörösödött. Ő viszont tudott küzdeni. Annak idején sokat birkózott Nathannal. Lehet, hog y időközben elhízott, de most feling erelték, amitől teljesen meg vadult. Noah mindössze az ag yának perifériájával érzékelte, hog y kézifeg yvere az övéből a földre csúszott. A következő másodpercben Mike körülkerítette a karjával, és nekilökte a barlang falának. A sziklabarlang ban Sabella sikolya visszhang zott. Az első ütést Noah a veséjébe kapta, majd hag yta, hog y Mike eg yszer még meg g yomrozza. Aztán támadásba lendült. Mike torkába könyökölt, aki az ütéstől hátratántorodott. Ig en ám, de Mike sokat fejlődött a verekedési technikák terén. Hátrarúg ott, azonban a rúg ást Noah kivédte. Ellenfelének veszett dühe nem ért fel a Noah-ban tobzódó jég hideg brutalitással. Elhajolt, bukfencet vetett, és felrag adta a földről az elejtett kést. Amikor Mike újból rárohant, Noah elkapta az eg yik vállát. Nag y recseg éssel szaladt Mike mellkasába a peng e, eg yenesen bele a szívébe. Mike meg dermedt. Kidülledt szemmel meredt Noah-ra. – Nathan Malone vag yok – súg ta neki oda Noah, hog y csak ő hallja meg . – Évekkel ezelőtt már fig yelmeztettelek. Ne nyúlj ahhoz, ami az enyém! Valami ekkor meg csillant Mike szemében. Meg bánás. Félelem. Noah nem tudhatta biztosan. Mike keze a mag asba emelkedett, ajka Nathan nevét tátog ta. Vég ül a szája sarkából vér kezdett csorog ni, és a test a földre rog yott. A földön fekvő Sienna közben mag ához tért, és Noah-ra szeg ezte a pisztolyt. – Már öltem embert! – Orra vérzett, zöld szeme a távolba révedt. Kábítószerezett. Noah már látta rajta. A nő eg y kibaszott drog os volt. – Nem akarlak meg ölni, Sienna! – mondta Noah. Tudatában volt, hog y a falhoz lapuló, retteg ő Sabella szemmel kíséri a jelenetet. Amit ki kellett állnia szeg énykének miatta, az nem nőnek való kín. Meg szenvedte a halálát. Majd a visszatérését másik férfi képében. Vég ig kellett élnie, hog y minden, amit biztonság osnak vélt, összeomlik körülötte. – Én viszont meg akarlak ölni, Noah Blake! – szipákolt g únymosollyal Sienna, miközben a szeméből könnyek pereg tek. – Meg ölted Mike-ot! – Elfintorodott, majd fölsikoltott. – Honnan a faszomból veg yem ezután a kokót, te g eciláda!? Noah meg rázta a fejét. – A börtön jobb a halálnál! Sienna ezen csak vig yorg ott. – És hog y szeretne a mag asság os, szarfaszú Rick eng em rács
mög ött látni! Az a nyomoronc. Ő lesz a következő, akit meg ölök, és még csak nem is sejti! Nem fog sz innen élve kijutni! – Meg lóbálta a pisztolyt, hog y a szavát nyomatékosítsa. Noah hallotta a fülében a helyzetjelentést. – Kártyákat kiteríteni, a vezérlőközpontnak annyi. Szedjétek le őket! Noah összepréselte az ajkát. A sarokban álló rádió közvetítette az első lövést. Sienna szeme elkerekedett. – Bassza meg ! Bassza meg ! Honnan jöttek? Honnan a picsából jöttek? Arcára kiült a retteg és. A pisztoly összerázkódott a kezében. – Meg öllek! – sikított Noah-ra. – Eg yetlen lövésnyi esélyed van – szólt Noah széttárt karral. – Mi lesz? Sienna elmosolyodott. Kokótól fényes szeme meg csillant, és Sabellára irányította a pisztoly csövét. Sabella páni félelmében kiáltani sem bírt, csak piheg ett. Mag ában tartotta a retteg ését. Noah meg feszült, felug rott. Eldördült a lövés, Sabella felsikoltott. – Sabella! – kiáltotta Noah. Sabellára ug rott, és eg észen a falnak nyomta. Meg feszült testtel várta a g olyót, ám az nem érkezett meg . Hátrafordulva Jordant és Rick Graysont pillantotta meg a barlang bejáratánál. Rick kezében előreszeg ezett revolver füstölg ött, Sienna pedig eg y vértócsában kinyújtózva hevert a földön. A seriff lenézett a feleség ére, kifejezéstelen arccal, kiüresedett szemmel. Majd lehajolt, hog y fölveg ye a földről Noah hátrahag yott puskáját. Vég ül sarkon fordult, és kiment a barlang ból. Noah szélsebesen elvág ta Sabella kötelékeit. – Noah! Ó Istenem! Noah! A férfi keblére ölelte Sabellát. – Tudtam, hog y eljössz értem – hebeg te Sabella, ujját Noah mellkasába fúrva. Noah behunyt szemmel ig yekezte feldolg ozni a lelkében dúló g yötrődést. – Tudtam, Noah! Tudtam, hog y eljössz értem! Noah meg csókolta a lány feje búbját. Jordan előlépett. – Vidd haza – kérte Noah a nag ybátyját. Jordan bólintott. – Rory is ott van, meg a nag yapa. Én szintén Sabella mellett maradok. – Ne! – rándult hátra Sabella, és fölnézett rá. Szemei olyanok voltak, akár a viharfelhők. Noah még soha nem látta őt íg y. Sabella sokkot kapott a félelemtől. Arca falfehér volt. Eg ész testében reszketett. – Itt ne hag yj! – rag adta meg a lány Noah g rabancát. Meg akarta rázni, de csak sírni tudott. – Itt ne hag yj, Noah! Noah lehajtotta a fejét. Meg csókolta Sabella ajkát. Kétség kívül ez a nő volt az ő jobbik fele.
Őrizg ette annak emlékét, hog y milyen férj, milyen férfi volt eg ykor. Emlékeit nem pusztíthatta el, ezt a leg szig orúbban meg tiltotta mag ának. Lassan átcsúsztatta a lányt Jordan karjaiba. Utálta elereszteni. Pedig eg yedül íg y maradhattak érintetlenek Sabella emlékei. – Nehog y itt hag yj! – parancsolta Sabella sikítva, láng oló szemmel, remeg ő ajakkal. Könnyezett; kis híján erőt vett rajta a hisztéria. – Ha elhag ysz, Noah Blake, ha nem jössz vissza, ha ennek vég e, hát soha többé ne g yere vissza! Noah meg érintette a lány orcáját. Hüvelykujját vég ig húzta az ajkán. – Te őrzöd a leg jobb részem – suttog ta. – Ezt sose feledd, Sabella! A leg esleg jobb részem. Mielőtt Sabella a karja közé kaparinthatta volna, Noah felkapta Mike eg yik karabélyát a szoba átellenes vég ében álló asztalkáról, majd kisietett a szabadba. Nik meg sérült, a Feketeg allérosok pedig úg y rohang áltak, mint patkányok a süllyedő hajón. Eljött az ideje, hog y meg tizedeljék őket. Noah osztog atta az ördög kártyáit, amikor aratni kezdett a halál. Noah kisurrant a sziklaüreg ből, fejében még mindig Sabella zokog ása visszhang zott. Nem lett volna szabad vég ig hallg atnia, hog y a lány érte sír. Sírása vég ig hasog atta az érzékeit, mármár meg törte önfeg yelmét, ám a jég páncéllal csak nem boldog ulhatott. A Gaylen által összecsődített összes feketeg alléros a feleség ét fenyeg ette. Az életére törtek. És a lelkivilág át is kikezdték. Noah nem hag yhatta, hog y ez még eg yszer előforduljon.
Sabella vég ül meg álljt parancsolt a könnyeinek. Kiszabadította mag át Jordan karjából, majd letekintett Mike és Sienna holttestére. A barlang haláltól, vértől bűzlött. Kezét Sabella a hasára tette, kitapintotta benne a g yerekét. – Vig yél haza! Noah elment, Sabella eg yik fele pedig azt súg ta, hog y többé vissza se jön. Sabella ki akart jutni a barlang ból. Nem akarta a mag zatát kitenni sem a szag nak, sem az erőszakos cselekedetek emlékének, amelyek abban a barlang ban történtek. Szinte hallotta az ártatlanok sikolyát, akik nem is olyan rég en ug yanott haltak meg . Sienna a saját vérébe fag yva feküdt. Filig rán teste hasmánt kinyúlva hevert, hosszú haja beborította az arcát. Sabella tudta, hog y hamarosan teljesen ki fog borulni ezen. Siennát testvéreként szerette. Meg bízott benne. – Sabella – szólt rá Jordan finoman. – Amit itt láttál, arról nem beszélhetsz senkinek! A lány feltartott kézzel elhallg attatta. – Tudom a szabályt. Eg y SEAL feleség e voltam, emlékszel?
Jordan lassan bólintott. – Szart se tudok – suttog ta Sabella könnyes szemmel. – Eg y kurva szót sem értek az eg észből. Most vig yél haza, Jordan! Vig yél haza, mielőtt még meg háborodom! A rádióból a haldoklók sikoltozása hallatszott. „Fussatok fedezékbe” és hasonló parancsok visszhang oztak nag y ordítozás és szitkozódás közepette. Jordan kézen fog ta Sabellát, és kisétált vele a barlang ból. Odakint a távolban lövedékek villog tak. A puskaropog ást a sziklafalak felerősítették. Sabella meg -meg rándult ijedtében, míg Jordan beseg ítette a terepjáróba, amellyel Rick társaság ában ideérkezett. A lány belebámult az éjszakába. Becsatolta a biztonság i övét. Meg kapaszkodott, és a kocsi ritmusában ring atózott, ahog y Jordan elporzott a szurdokból. A férfi parancsokat vakkantott, holott nem volt a kezében adóvevő. Sabella vég ül észrevette rajta a fülhallg atót. – Nik, hordd el onnan az irhádat! – parancsolta Jordan. – Leszarom, hog y ámokfutó vérfarkasnak képzeled mag ad! Emeled a seg g ed! – Aztán káromkodott. Nik. A szerelője. Sabella a hasára kulcsolta a kezét, és arccal az oldalsó ablaknak fordult. Csak sírt. Ahog y rátértek a kis földútra, amely visszavezetett az autópályára, hag yta, hog y arcán leg ördüljenek a könnyei, és eleng edte a múltat. A férje halott volt. Aki pedig a helyébe lépett, nem jön vissza. Látta a szemében, érezte az érintésén. Ám ez alkalommal Sabella nem volt eg yedül. Meg érintette a hasát, és lehunyta a szemét. Ez alkalommal volt valami kézzelfog ható a kettejük közti szerelemből, amelybe kapaszkodhatott. A g yermekük.
HARMINCADIK FEJEZET Jordan hazavitte. Sabella a nappaliban várt, összeg ömbölyödve azon a széken, melyen akkor ült, mikor Jordan és Reno eljöttek, hog y közöljék vele Nathan halálhírét. Nem sírt. Fejét a háttámla sarkán lévő párnán nyug tatta. Rory nag yapa eg y takarót csavart köréje, majd közelebb húzta hozzá a székét, és meg fog ta a kezét. Órákig csak ült ott, feszült csendben, mindaddig , míg Jordan és Rory át nem ment a konyhába. Vég ül a nag yapa mélyet sóhajtott. Vén arcán g yász és szomorúság ült, miközben meg vereg ette Sabella kezét. A lány belenézett a szemébe. Kék szemek voltak. Vad, ír, kék szemek. Kíváncsi volt, vajon
képes lesz-e valaha is szabadulni tőlük. – Szeret tég ed – mondta lág yan. – Mindig is szeretett. Attól a naptól kezdve, amikor először feltűntél itt, eg észen addig , hog y visszajött. A lány eltátotta a száját a meg lepődöttség től, de a férfi odatette mutatóujját, mielőtt meg szólalhatott volna. – Nem mondjuk el nekik – bökött fejével a konyha irányába. – Tudják, de amit mi tudunk, az köztünk marad. Rendben? A lány visszanyelte könnyeit, miközben pislantott eg yet. – Amikor elvesztettem Erint… én képtelen voltam utána menni. – Hang ja fátyolos lett, és meg telt könnyel. – Minden porcikámban éreztem a hiányát, de ott volt Nathan és Rory… és Grant, habár ő meg változott az eltelt évek alatt, azt hiszem. Valakinek vig yázni kellett a fiaimra. A lány hang ja meg csuklott, de visszafojtotta a zokog ását.
– Nem jön már vissza. – Fájt neki. Annyira fájt, hog y úg y érezte, teste mag a a kín. Rosszabb volt, mint amikor még csak sejtette, hog y meg halt. Sokkal jobban emésztette, felőrölte belülről. A férfi lehajtotta fejét, meg rázta, majd visszabámult rá. – Eg ész szívéből szeret tég ed. Ha nem jön vissza, azt csakis érted teszi, Sabella, nem mag a miatt. – A lány hasára nézett. – És itt hag yott neked eg y kis életet. Ne kesereg j, lányom. Ne próbáld meg g yőzni mag ad arról, hog y nem szeret, hiszen tudod, hog y nem íg y van. Sabellából kitört a zokog ás. A nag yapa ug yanazt tette, mint mikor Nathan halálhíre után átjött hozzá. Ring atta őt. Köré fonta karjait, és ring atta, hog y enyhítsen a fájdalmán, míg a lány
vissza nem hátrált, és meg nem rázta a fejét. Letörölte könnyeit. Ez volt az első alkalom, hog y meg siratta a férfit. És eg yben az utolsó is. Az öreg nek bizonyos szempontból talán ig aza volt. Nathan mindig is szűk látókörűen vélekedett, ha a becsületről volt szó. Elhag yta volna, ha ezzel meg védheti őt. Ezt azóta tudta, hog y rájött, ki is a férfi valójában, hog y rejtőzködött, próbálva halottnak tettetni mag át. Ha az ő életének ára a szomorúság volt, a férfi örömmel viselte volna a terhét. Épp, ahog yan ő is. De eg yszerűen nem tudta mag át rávenni, hog y felálljon a székből. Csak várt. Várt eg észen addig , míg a nap fel nem kelt, és mag asra mászott az ég en. Csörg ött a telefon, de nem vette fel senki. Vég ül meg jött Rick. Arca sovány volt, évekkel idősebbnek tűnt koránál. Ruhája véres volt, arcán g yász ült, a szemei viszont üresség től tátong tak. – Állami és szövetség i üg ynökök vannak a helyszínen, összeterelnek mindenkit – mondta Jordannek –, eltusolják a bíró részvételét az üg yben. A két elsőként odaérkező üg ynök tuszkolta ki onnan. A rendőrbíró halott. Gaylen Patricket eg y víznyelő aknában találták meg , kibelezve, mint eg y halat, és nyakamat rá, hog y azt a szemét Silbert polg ármestert is elfog ták a csoporttal. A milícia nag y része is halott. Akik meg még élnek közülük, azok sem húzzák már sokáig . Ezeken kívül nem találtak más holttestet. Noah életben van. – És te? – kérdezte Jordan. – Mennyire fog sz hallg atni a történtekről? Rick összeszorította ajkait: – Siennát és Sabellát elrabolták. Siennát meg ölték a kimenekítésére tett kísérlet során. Ezt mondták a szövetség iek. – Ajkai még jobban összeszorultak. – Tök mindeg y, a francba is. Kentnek nem kell tudnia, hog y az anyja eg y kibaszott, véreng ző narkós volt. És átkozott leg yek, ha ez most eng em eg y cseppet is érdekel. Jordan bólintott. Rick visszafordult, hog y ránézzen, eg yenes vállakkal, nyílt tekintettel. – Pokolian sajnálom, Sabella. Ha sejtettem volna, hog y… A lány meg rázta a fejét. – Eg yikünk sem tudta, Rick. Vég e van. Hag yjuk is, hog y vég e leg yen. Pedig nem volt vég e. A kandallópárkány felé fordult, meg látta a képeket, és érezte, hog y valami elsorvad benne. – Nag yapa, Rory, szeretnék Jordannel beszélni eg y kicsit, eg yedül. – Tessék csak, Belle – nézett rá a nag yapa. Görnyedt volt, nag yon meg öreg edett, és Sabella szíve majd meg szakadt, mikor arra g ondolt, ahog y ez az öreg ember elfog adta azt a férfit, aki eg ykor a fia volt. És azt is, ahog y az unokája meg vezette, amikor Noah-ról nem szólt neki. Újra el fog ják őt veszíteni.
– Nég yszemközt, nag ypapa – suttog ta neki. – Csak eg y perc az eg ész. Rory meg rázta a fejét, ahog y a nag yapa sóhajtott eg yet, és Rickkel eg yütt kiment bejárati ajtón. A lány a széles ablakon keresztül fig yelte, ahog y a seriffet a kocsijához kísérik. Sabella visszafordult Jordanhez. Lassan sétálni kezdett feléje. – Hol van a férjem? – A kérdés oly tiszta volt, oly eg yértelmű, hog y még eg y bolond sem tudta volna félreérteni. Jordan lég zése eg yenetlenné vált. Ajkát összeszorította, de mélyen belenézett a lány szemébe, úg y hazudta neki: – Nathan meg halt, Sabella. A lány mindaddig észre sem vette, hog y ökölbe szorította kezeit, amíg be nem vitt eg y jobb horg ot a férfinak. Még pedig olyat, amiért az apja bizony pokoli büszke lett volna rá. – Bassza meg ! – Jordan hátralépett, ijedt szemeit hitetlenség töltötte meg . – A francba is, Sabella, te meg ütöttél! – Ne kelljen még eg yszer meg kérdeznem! A férfi visszabámult rá, g ondosan fig yelve arra, hog y ez alkalommal elég távolság leg yen kettejük közt. Óvatosan nézte a lányt, pillantásából kivehető volt a Malonékra oly jellemző esélylatolg atás. – Ettől még nem fog meg változni a válaszom, Belle. A lány kemény mosolyra húzta száját: – Menj haza. Nincs itt rád semmi szükség . – Belle… – hevenyészett tiltakozása hatástalan maradt. Fenemód jóképű fickó volt, g ondolta a lány. Nathan-re hasonlított, épp úg y, ahog y Rory is. A Malone fiúk eg ész eg yszerűen a férfias tökéletesség meg testesítői voltak. Leg alábbis kinézetre. És Jordant eg ykor a barátjának tekintette. Még rég en. – Hat évig halott volt a férjem. – mondta neki. – Eg yébként meg sosem volt az az ember, akinek én mindig is hittem. Nincs szükség em sem az eg yüttérzésedre, sem a szimpátiádra eg y olyan ember iránt, akit sosem érdekeltem annyira, hog y itt leg yen velem. Úg yhog y menj. A férfi épp elkezdett volna mag yarázkodni. – Kifelé! – kiáltott rá a lány. – Menjél már! Elment. Roryt és nag ypapát kicsit több időbe tellett rávenni, hog y elmenjenek. Jobban is fájt őket elküldeni, de a ház vég re elcsendesedett. Kikapcsolta a telefonokat, az ajtókat bezárta, és odasétált a kandallópárkányhoz. A képekhez. Bámulta őket. Nézte az ideg ent, aki a karjaiban tartotta, és az ideg ent, akihez hozzáment. Szerették, de sosem ismerték eg ymást. Teljesen nem. Érezte mindazt a sötétség et, ami a férjében kavarg ott, de a férfi sosem mutatta ki neki. Ő pedig – meg érintette a férfi arcát a
leg közelebbi fotón –, ő pedig meg próbált az lenni, akire úg y g ondolta, hog y a férfinek éppen szükség e volt. Soha többé nem akarná ezt. Érte leg alábbis nem. Azért az emberért, aki most volt, nem. Ahog y nézte, csak eg yre nőtt benne a düh. Éleset harapott elméjébe, g onosz karmait mélyen a lelkébe vájta, mindaddig , míg ordítani nem kezdett, és ezzel előtört belőle a felhalmozódott méreg és fájdalom. Eg yetlen hosszú, kemény karcsapással lesöpörte a képeket a párkányról, melyek ripityára törtek a padlón. Az üveg szilánkok szanaszét röpködtek körülötte. Öklét a hasához szorította, és szabadjára eng edte mélyről feltörő zokog ását. Mintha kiszakadt volna belőle, szétrepesztvén a testét. A g yötrelem üvöltése volt ez. Úg y visszhang zott a házban, hog y még az ajtó előtt álló emberek is hátrahőköltek. Noah úg y érezte a lány fájdalmának szilánkjait a testében, mintha a sajátjai lettek volna. Élesebbek, heg yesebbek, mint amilyenekkel Dieg o Fuentes kínozta. Nézte, ahog y lány az üveg szilánkok közepén térdel, felemeli az esküvői fotójuk törött keretét, átkarolja, és a melléhez szorítja azt. A zokog ás fájdalmas volt, szag g atott, kétség beesett, és a férfi nem tudta kordában tartani. Attól a pillanattól kezdve képtelen volt kezelni a fájdalmat, hog y kisétált abból a barlang ból. Elvesztette… Elvesztette az irányítást. Azt a jeg es mag abiztosság ot. Olyan tökéletesen lemészárolta a milíciát, olyan tisztán és forrón tomboló dühvel, hog y az még őt mag át is meg rémítette. Vég ig sétált a szobán, vérfoltosan. Még nem öltözött át. Ruháján ott száradt a vér és a mocsok. Halálszag a volt. Bűzlött tőle. Még is, képtelen volt mag át távol tartani a lánytól. Ahog y elsétált a lány mellől, és a szemébe nézett, érezte a pillantásán, hog y mindennel tisztában van, és azt a nézést azóta sem tudta kiverni fejéből. Fülében cseng ett az utolsó, kétség beesett sírása. A lány tudta. Az ő Bellája mindvég ig tudta, hog y ki volt ő. És még is szerette őt. Várt rá. Sírt, és harcolt érte, ahog yan csak tudott. Behajlította térdét, és leg ug g olt a lány elé, aki a múltba révedve a szeme láttára semmisült meg . A lány feje meg emelkedett, sápadt arcán könnyek csurog tak. Tombolt benne a harag . – Hat év – zokog ott vádlón. – Hat rohadt év… Hol a francban voltál? Noah lányra bámult, majd a képekre, és felismerte mag ában az ig azság ot. – Nathan valóban meg halt, Sabella. Az eg yetlen része, ami életben maradt, az az irántad érzett szerelme. Nem volt halott. Ahog y a férje sem volt halott. Sabella hallotta a szelíd, beletörődő beleeg yezést Noah hang jában. A férfinak részben ig aza is volt. Az ember, aki volt, meg változott. Drasztikusan meg változott, még is az az ember volt, akit
szeretett. – De az a része itt van velem – suttog ta a lány. – Mindig is itt volt. A lány nem tudta abbahag yni a zokog ást, g yötrődött, folytak a könnyei. – És az a részed itt élt bennem. A név semmit sem jelent, Noah, mindeg y, hog y kinek vag y minek akarod hívni mag ad, az a részed mindig is itt volt velem! A férfi a kezeit behajlított térde közt lóg atta, poros haja, mint a meg g yűrt, kopott selyem, kócosan omlott keg yetlen vonásokkal teli arcába. Szemei vadabbak, sötétebbek voltak, mint eltűnése előtt. Arcvonásai kiélesedtek. Szemöldöke nem változott. Alsó ajka kicsit vékonyabb lett. De még mindig az ő írje volt. Még mindig az ő férje. A férfi a földön heverő, törött képeket nézte, vég ül felemelt eg yet közülük, és összeszedte a darabkáit. Odatartotta a lány elé. – Ez az ember – mondta g yeng éden –, Nathan Malone, nem ismerte a sötétség et, Sabella. Nem ismerte azt a poklot, melyet más emberek utóbb rászabadítottak. Nem ismerte a szörnyeteg et, aki benne lakozott, mélyen, leg belül. A lány meg rázta fejét. – Fig yelj rám, kicsim. Az a férfi, akihez hozzámentél, nem az a fajta volt, aki elsőként ölt. Nem a vérontást kereste a küldetéseken. Visszafog ta az ütéseit, ig yekezett tisztesség es maradni. Mindaddig , míg arra nem lett kényszerítve, hog y tizenkilenc hónapon keresztül a pokol leg keményebb drog jaival lőjék őt tele. Csak annyit kellett volna tennie, hog y meg szeg ve házastársi esküjét meg lelje a halált. Mindössze annyit kellett volna tennie, hog y meg dug ja, akit csak odahoztak neki, és békére lelhetett volna. Meg döbbenés és hitetlenség rázta fel a lány elméjét. Noah nag yot sóhajtott. – SEAL voltam, de ug yanakkor eg yike azon keveseknek, akiket a leg mag asabb biztonság i szintű küldetésekre küldtek. Tudtam a dolg aikról. Azt g ondolták, ha rá tudnak venni, hog y meg szeg jem az eskümet, a meg maradt becsületem sem fog már érdekelni. – Meg csóválta a fejét a g ondolatra. – Olyan nőket hoztak, akik hasonlítottak rád. Akik utánozni tudták az édes déli akcentusodat. De én mindig is tudtam. Tudtam; rájuk néztem, de a fejemben ide jöttem, hozzád. – Szétnézett a szobában. Arckifejezései meg keményedtek, meg teltek fájdalommal. – A szemeiden keresztül láttam, éreztem a fájdalmadat, a szerelmedet. És beleőrültem a g yötrelembe. De te is átláttál rajtam, ug ye, Bella? Bellának szólította. Nem Sabellának, vág yakozással és fájdalommal telve. Hanem Bellának, ahog y azelőtt is hívta. – Tudtam – suttog ta a lány fátyolos hang on. – Felhívtam Jordant, de hazudott nekem. – Ajkai meg remeg tek. – És te is hazudtál nekem, Noah.
A férfi meg rázta a fejét. – Én sosem hazudtam neked. – Azt mondtad nekem, hog y meg haltál! – kiáltott fel dühösen. – A szemembe néztél, és hazudtál! – Sabella! Nathan Malone halott! – meg rag adta a lányt a vállainál fog va, és meg ráng atta. – Nem! – üvöltött vissza Sabella. De nem tudta meg ütni a férfit. Szerette volna, de képtelen volt rá. – Nézz rám – kiáltotta. – Nézz rám, Sabella. Ami történt, meg ölte a férfit, akit szerettél. Mindössze ennyi maradt. Az ember, akit mag ad előtt látsz. A név, amit viselek. Semmi más nem létezik. – Nem! – Ellökte mag át a férfitól, lábai botladoztak, és eg ész teste meg rázkódott a benne tomboló dühtől. – A neved lehet halott, de te nem vag y az. Nem csak SEAL voltál – kiáltotta. – Nem csak barát, vag y valakinek a fia, unokája, testvére. Nem csak harcos voltál. – Összeszorította az ökleit, és a g yomrához szorította, ahog y érezte, hog y a fájdalom szétárad teste minden porcikájában. – A férjem vag y. A kedvesem. És te, Noah, ezt elrejtetted előlem. Láttam a sötét szenvedélyt, amit elrejtettél előlem, amíg házasok voltunk, és annak a férfinak a keg yetlenség ét, aki meg védett volna ott a heg yekben. Nem számít, hog y a neved Nathan vag y Noah. Akárki lehetsz, te vag y a kedvesem. A lelkem. A szívem. És istenemre mondom, nem vag y halott. Mert ha az lennél… – ajkai meg remeg tek, – Ha az lennél, én is halott lennék. Hát nem tudod? Nem látod? Ha a férfi, aki szeretett, halott lenne, én sem lennék más, mint por és hamu. Nem állnék itt, és üvöltöznék eg y idiótával, több büszkeség g el, mint amennyit a józan eszem diktál. Noah érezte, ahog y a szíve meg nyílik. Valami sötétség et érzett a lelke mélyén, valami fanatikussal határos veszettség et, aztán vég re meg borzong ott, amint dühe enyhülni kezdett. Lassan felemelkedett, és visszanézett a feleség ére, látva benne minden erejét. Látva a nőt, akiről most már tudta, hog y mindig is szeretettel fig yelte őt. És miközben neki fog alma sem volt arról, hog y ebben a nőben sokkal több van, mint azt ő valaha is g ondolta volna – a nő mindvég ig átlátott a szitán. Azonnal felismerte őt. Mindig is érezte azt a sötétség et. És mindig érezte a benne túláradó büszkeség et is. – Vég ig tudtad – szólt Noah. – Ug ye? – Mert ismerlek! – ordította Sabella dühösen. Könnyeit szétmázolta az arcán és meg vető g únnyal nézett a férfira. – A nag y, kemény SEAL! A ház mindenható ura! Kakas a szemétdombján! Félelmetes harcos, aki mindent meg old! – szipog ta. – Hányszor fordult elő, hog y valamit meg javítottál a házban? Eg yszer sem. Noah mindig is g yanította, hog y Sabella számon tartja a dolg okat, és g yakran
szemrehányást is tett neki, hog y szerelőt hívott, amikor valami hipp-hopp meg javult. – Sabella – rázta meg a fejét. – Mindig a szívem csücske voltál. – Leszámítva azt a tizennyolc hónapot – vig yorg ott g únyosan a lány. – Hol voltál annyi ideig ? – Lábadoztam. Azután meg átképeztek. – Eg yedül! – Sabella Noah mellkasába bökte a mutatóujját. – Nélkülem! Nélküle. Noah keze bizony reszketett. Ahog y Sabella arcába nézett, nem olyan nőt látott mag a előtt, aki kész lett volna meg bocsátani és felejteni. Noah nag yot nyelt. Túl sokáig várt vajon? Úristen, dehog y! Ez fel se merülhetett benne. Dehog yis várt ő túl sokáig ! Hibát követett el, persze. Sabella pedig meg bocsátja a hibákat. Meg kell bocsátania őket. – Szeretlek, Sabella! – suttog ta. A válasz helyett érkező lesújtó pillantástól Noah összerándult. Női harag ot, hitetlenkedést és türelmetlenség et olvasott ki a lány tekintetéből. Basszus. – Miért? – csattant fel Sabella. – Miért vártál annyit? – Mert össze voltam törve! – felelte eg yenesen Noah. – Idióta, csökönyös hülye voltam. Kibaszottul féltem, hog y a feleség em g yeng ének láthat! – vicsorog ta. – Ezt olyan kurva nehéz meg érteni? – Gyeng ének, a lófaszt! – üvöltött Sabella.– Alig hanem mindenbe és mindenkibe belekötöttél vag y rámordultál inkább! Noah ajka kis híján ráng atózni kezdett az ideg esség től. – És tetszett volna, ha állandóan veled undokoskodok? – vág ott vissza. – Jog omban áll elviselni! – ordított a lány az arcába. – Hallod, amit mondok, Noah?! Kibaszottul a jog omban áll! És ig en, még tetszett is volna! Te pöcs! – Noah elkapta a lány öklét. Ráhunyorított. – Sabella, nem verekszünk! – emlékeztette finoman a szabályra. Vég ig nézett feleség e zúzódásokkal teli orcáján, dörg edelmes ábrázatán. Te jó ég , mennyire imádta ezt a nőt! Leg szívesebben térdre rog yott volna, hálát adni érte az Istennek. – Maradsz? – szeg ezte neki a kérdést Sabella. Állát fölszeg te hozzá. – Mert ha nem, akkor most azonnal húzz a francba! – Maradok! – kiabálta Noah. Orruk már csaknem összeért. Szinte szikráztak, nem fog ták vissza mag ukat, mint amikor még eg yütt éltek. – Szavamra mondom, nem szabadulsz meg tőlem!
Szemtől szembe veszekedtek! Ilyesmi soha nem fordult elő. Noah rég en elbújt a viták elől a pincébe. Valahog y most még is élvezte a konfliktust. Mert hirtelen átütő erővel elfog ta a kang örcs, ug yanolyan viharos, mint Sabella dühe. – Azt mondtam szerinted, hog y meg akarok tőled szabadulni? – Sabella rekedt, harag os hang ja minden másnál izg atóbban simog atta Noah érzékeit. – Ha azt mondtad, hát rohadtul nem jól tetted! – dörög te Noah. – De Malone halott marad, Sabella! Blake vag yok, és pont. Sabella szeme résnyire szűkült. – Az eg ység miatt, amelyiknek a tag ja vag y? Azért? – Hog y miért, azt majd máskor meg beszéljük. – Noah a karjánál fog va mag ához húzta a lányt. – Csak mi vag yunk, Sabella. Te meg én. Nathan halott. Értesz eng em? Sabella ismerte a férjét. Ismerte a szavakhoz társított arckifejezését is. Ez most a biztonság ukról, nem a büszkeség éről szólt. – A név halott marad, de a férfi – eg észítette ki a g ondolatot Sabella, és ajka beleremeg ett – a férfi örökre a szívem csücske marad! Két könnycsepp g urult vég ig Sabella véraláfutásos arcán. Sienna az életével fizetett azokért a zúzódásokért. Soha, senki nem kockáztatta volna többé, amit visszakapott. Noah a tenyerébe fog ta az érzékeny arcocskát, és érezte feleség ében a feszültség et, érezte a g ombócot a torkában. – Bellám – suttog ta. – A szívem újra és újra meg halt érted. Mindennap, minden percben. Minden másodpercben, vég ig , amíg úg y tudtam, hog y másik embernek hiszel! Minden másodpercben, amíg halottnak hittél! Vég ül Sabella mosolya fényt g yújtott a férfi belsejében. Reszketeg , sérülékeny mosoly volt. – Vég ig tudtam, ki érintett meg – súg ta. – Csak te, Noah! Csak te érinthetsz meg . – Azzal Sabella meg érintette a férfi mellkasát, ujjai meg ciróg atták az ajkát is. – Csak először zuhanyozz le, vén teng eri medve! Büdi vag y. Noah felnevetett, és ezen nem is ig en lepődött meg . A szerelem és a tiszta öröm átjárta a szívét, holott az érzelmek bizonytalanság a, félelmesség e Noah-t rég től fog va kísértette. Retteg ett, hog y Sabella nem fog ja elfog adni a férfit, akivé vált. Hog y meg bánja a házasság ukat. Hog y leesik róla a rózsaszín szemüveg . A férfi csak most vette észre, hog y Sabella soha nem hordta azt az ominózus szemüveg et. Ő viszont annál inkább. Szándékosan. Büszkeség ből. Mert félt, hog y a feleség ét elveszítheti. Ez volt a leg esleg nag yobb félelme. – Zuhanyozz velem! – Noah felkapta a földről a lányt, és dédelg ette eg y darabig . – Meg mosom a hátad!
Átg yalog olt az üveg szilánkokon, és könnyedén fölvitte a lányt a lépcsőn. Vég ig a szívéhez szorította. – A feltételeket majd később meg beszéljük – szólt Sabella szorosan hozzábújva. – Miféle feltételeket? – A házasság unk feltételeit, Mr. Blake – mondta a lány. – A g yerekünk nem születhet házasság on kívül! Az szóba se jöhet! Sabella büszke elég edettség g el konstatálta, hog y Noah, mint akit villám sújtott, meg torpant a hálószoba közepén. Elkerekedett a szeme, szívébe hasított a pánik. – Mit is mondtál? Sabella nőies, diadalmas mosollyal, szeretetteljesen felvilág osította: – A kisbabánk, Noah! Teg nap orvosnál voltam, ő mondta. Az antibiotikumok és a fog amzásg átlók ütik eg ymást, úg yhog y nem számítottam a dolog ra. Noah meg rázta a fejét. – Kisbaba? Az ő g yerekük? Jézus! Sabella terhes lett volna? Sabella meg rag adta a férfi állát és meg csókolta, úg y suttog ta: – A mi kisbabánk, Noah! Terhes vag yok a g yerekünkkel! Noah lassan letette a lányt. – Már alig várom azt a zuhanyt! – A farka már lüktetett. Olyan erősen, hog y az már brutális. A meg g yötört dákó szinte sajg ott, annyira tettre készen állt. – Zuhanyozz – suttog ta Sabella, és kézen fog va bevezette a férjét a fürdőszobába. Noah g ondolkodás nélkül utánament, teljes sokkban. Bárhová követte volna Sabellát.
HARMINCEGYEDIK FEJEZET Noah életben volt. Sabella a zuhany alatt állt, fölnézett a férfira. Nem bírta abbahag yni a simog atását. Simog atta az arcát, nedves haját, sebhelyek szabdalta mellkasát, erős combját. Kőkemény farkát, amely eg yenesen meredt előre testéből. Buja, vaskos, sötét, élvezettel teli dákót simog atott. Sabella meg eng edte, hog y Noah meg mossa neki a haját. Évekkel korábban ez mindig az ő tiszte volt. Noah lassan, könnyeden mosta Sabella haját, fésülő mozdulatokkal vitte föl rá a balzsamot. Közben a homlokát csókolg atta és ölelte. A haja után a testét is meg mosdatta. Sabella majdnem fölkiáltott, amikor a férfi meg puszilta a zúzódást az arcán. Noah suttog va bocsánatot kért. Miért is nem volt több esze? De meg érte vég ül. Mindent meg ért Sabellának is,
hog y élve viszontlátta a férjét. – Rólad álmodtam – suttog ta Noah Sabella ajkai közé, tenyerébe fog ta az arcát, miközben a víz körülöttük zuhog ott. – Mindig , amikor a szememet lecsuktam, Sabella, úg y láttalak, mint azon az utolsó napon, hog y a bevetésre mentem. Gyötörtél. Kinevettél. Csábítottál, hog y még eg yszer szeretkezzünk, és én úg y kívántalak, hog y majdnem belepusztultam. – Álmomban meg érintettelek. – Sabella meg fog ta Noah ajkát, majd a szakállát kezdte ciróg atni. – Csókoltalak és öleltelek. – Te mentettél meg . – Noah lehajtotta a fejét, és meg csókolta a lányt. Csókja most nem kéjes, nem szexéhes csók volt. Ez a hazatérő férfi csókja volt, édes hevébe beleszakadt Sabella léleg zete. A férfi ajka Sabella szájával szinte már szeretkezett. Simog atta, becézg ette a női szájat, nyelve odabent forg ott, lubickolt, ízlelg etve a mélység et. Sabella beleveszett a g yönyörbe.
A férje volt vele. Nem halt meg . Csak meg sebesült. Talán bujkált. De a férfi, aki Sabella Malonét szerette, ott volt, élt és virult. – Sabella, ha nem döng ethetlek meg hamar, fel fog ok robbanni! Keze a lány csípőjére kulcsolódott, arckifejezése feszes volt, vág g yal szeg ett, melyet képtelen volt tovább rejteg etni. Hát, Noah disznó szöveg e új volt, de Sabellának speciel bejött. Olyan érzése támadt, hog y miután kibújt a szög a zsákból, és Noah nem zabolázta kéjvág yát, nem fojtotta már el azt sem, hog y hang ot is adjon neki. Sabella keze Noah mellkasáról lefelé csúszott, míg vég ül rámarkolt a méretes, kőkemény
szerszámra. – Hmm. És hog yan fog sz meg döng etni? – nézett föl a férfira szempillái fedezékéből. – Az elmúlt hetekben folyton fenyeg etőztél, lehet, hog y ag g ódnom kéne? Noah szeme kék láng g al ég ett, hátulról szintén kék fénnyel meg világ ítva. – Én nem fenyeg etőzöm. Csakis íg érek – méltatlankodott Noah, és érzéki vág yakozással kezdte nézni Sabellát. A lány teste eg észen berezonált tőle. Noah elzárta a vizet, és a törölközőtartóról mag ukra rántotta az eg yik nag yméretű fürdőlepedőt. – Szerintem csak a szád jár – sóhajtott Sabella, és metszőfog aival morzsolg atni kezdte az alsó ajkát. Pillantása tudatta a férfival, hog y immár csakis az övé. És ez a birtokviszony kölcsönös volt. Noah eg y szót sem szólt. Szárazra törölte Sabellát, majd ő mag a is meg törölközött. Tekintetében azért volt valami fig yelmeztető. Arra fig yelmeztette a lányt, hog y az elmúlt hetekben tett íg éreteit ő maradéktalanul, eg ytől-eg yig be fog ja tartani. Sabella popsija összeszorult a g ondolatra, míg combja köze vidáman nedvedzett. Felajzott, érzéki, szexi állapotából nem volt többé menekvés. Nem mintha menekülni akart volna belőle. Férje mindig ug yanazt hozta ki belőle. Nőnek érezte mag át, kívánatos, hús-vér nőnek, aki azt várja, hog y kielég ítsék. Akarja, hog y kielég ítsék. És mindent meg tesz azért, hog y ezt viszonozza. Vég ig nézte, ahog y Noah szárazra törli. A férfi előtte térdelt közben. Eg y másodpercre, eg yetlen röpke másodpercre Noah ujjai szétnyíltak az alhasán, szempillái pedig meg rebbentek. Azt kívánta, bárcsak láthatta volna Noah szemeit. Szerette volna látni az apai büszkeség et, a reményeket, melyeket a lelkében is eg ész biztosan érzett. Mindig is akartak g yereket. Csak arra vártak, hog y Noah többet lehessen otthon; látni szerette volna, ahog y a g yereke cseperedik. Ezeket a g ondolatokat azonban elnyelte a g yönyör mocsara. Úg y hasított bele, mint a sisterg ős mennykő. Ideg vég ződései belebizsereg tek, ujjbeg yei, lábujjai, kemény mellbimbói, kidülledő csiklója, mindene. Pedig Noah csak csókolta. Meg csókolta a szeméremdombját közvetlenül a csiklója fölött, a csiklót mindössze a leheletével izg atta. Sabella testén szabályok nélküli, dévaj táncot járt az extázis. Ujjait beleásta a férfi nedves hajába, míg az a tenyerével tolta széjjelebb a két combját. Noah szakavatott keze ciróg atta, letesztelte a hüvelyizmait, és olyan közel merészkedett testének könnyező közepéhez, hog y attól a lány léleg zete is elakadt. Holott a kezével alig -alig ért csak hozzá. – Halálosan felizg atsz – fújtatott Sabella.
Noah csak eg y elnyújtott hümmentéssel válaszolt. Meg csókolta a csiklót, amitől Sabella kis híján elélvezett. Ó, már annyira kellett neki az az org azmus! – Imádom a csupasz puncikádat – emelte föl a fejét Noah, és huncut, kék szemét Sabellára emelte. – Olyan lucskos lesz, olyan selymes! Sabella beleborzong ott férje reszelős hang jába. – És nag yon könnyen el tudok vele élvezni – zihálta a lány szélesebbre tárva a combját. Eszelősen kipirult, amikor Noah széthúzta a redőit, és fölpillantott rá. Tekintete mintha testi érintés lett volna. Noah lebámult a puncira és éhesen meg nyalta a száját. – Előbb kinyallak – morrant fel. – Úg y elnyalog atlak, mint eg y nyalókát, Sabella! Kinyalog atom belőled az édes nektárt, míg a kéjes sikong atásod be nem tölti a fejem! Sabella erre majdnem elolvadt, mint a habcsók. Noah durva, tönkrement hang ja nem nyomta el teljesen a háttérben bujkáló lírai, ír alapzöng ét. Noah feleg yenesedett, kezével vég ig simította Sabella fenekét, hátát, majd köré fonódott. A lány mellbimbói hamarosan a férfi mellkasának a szőrét súrolták. Sabellának tetszett a g yér, g öndörödő szőrzet. Szerette, ahog y a bőrét csiklandozza a meleg bunda. Belereszketett, ajkáról felröppent eg y nyöszörg ő sóhaj, a vág y mélyen befészkelte mag át a bőre alá. Feje hátracsuklott, úg y élvezte a férfi ajkának simog atását a nyakán és zúzódástól elcsúfult arcán. – Szeretlek, Sabella – suttog ta Noah a fülébe, és ezzel újabb sikolyt csiholt elő a torkából. Sabella úg y kapaszkodott belé, mintha csak belé akart volna bújni, vag y Noah-t akarta volna saját bőre alá g yömöszölni. Nem is tudta hirtelen, melyiket akarta jobban. – Az én férjem – dobta a kezét Sabella Noah nyaka köré, és meg adta neki azt a csókot, amelyre mindketten annyira vág ytak. Noah felkapta a feleség ét, s vitte a hálószoba felé. A csók intenzív volt, hajszoló, elemi erejű és a vég letekig kéjsóvár. Elsöpörte a múltat, a jelent állítván a helyébe a jövővel eg yütt. Leomlottak tőle a határok. És vég ül, a csók meg nyitotta előttük a buján örvénylő érzelmek kapuját. Feltárta a sötétség et. A felfedezetlen vág yakat. Tizennyolc hónap brutális emlékeit, sötét fantáziálását. Sokévi fájó veszteség et, továbbá a g yöng éd szerelem emlékezetét. Örvénylett körülöttük, ring atta őket a sok érzelem, táplálta az eg yre jobban felszított vág yat. Már falták eg ymást, mire az ág yra omlottak. Ajkak, nyelvek, fog ak, kezek érintkeztek éhesen, elkeseredetten. Kívánták eg ymást. Az éles, g onosz fájdalom, mely Sabellát akkor emésztette, mikor abban a
hitben élt, hog y a férje többé nem tér vissza, ismét keresztülsöpört a lelkén. Hajtotta a hála, a szerelem, és a puszta, kétség beesett rag aszkodás a férfihoz, aki visszatért hozzá. Addig hajtotta, hog y már zokog ott. Úg y ölelte a férjét, hog y a szenvedély a tetőfokra hág ott benne, és vég re szabadon kiáramlottak belőle az érzelmek. Noah mellkasára borulva sírt. Csókolta, szerette, elsuttog ta neki a vág yait. – Ah, Sabella! – dédelg ette Noah. Hang ja mély volt a hasonló érzelmektől. Szorosabban ölelte a lányt. – Soha többé, szerelmem! Esküszöm. Soha többé! Soha többé nem hag ylak elmenni! Sabella meg ütötte Noah mellkasát. Majd a vállát. Először a dühe sújtott le, aztán a vág ya. – Bébi, ne ütög ess! – Noah elkapta a lány csuklóját, a feje fölé hajtotta, majd ráheng eredett. – Verekedni szig orúan szabályellenes! – Meg halni is az! – kiáltott Sabella.– Ha te meg halhatsz, akkor én is verekedhetek, amikor hazajössz! Noah szája felfelé g örbült. – Ha nem ütsz többet, én sem fog ok meg halni többet! – Ne csinálj belőle viccet – csuklott fel Sabella, akit csaknem meg bénított a félelem. – Ne merészeld poénra venni! Noah meg csókolta az állát. – Majd én elfeledtetem veled! Ajka a lány kulcscsontjára siklott, mint a durva selyem. Nem volt észbontó simog atás, Sabella még is eszét vesztette tőle. Vég ig bizserg ette. Láng ba borult a teste, nyújtózkodott, hátát homorította, ahog y Noah szája lejjebb merészkedett. Az ajkak már az eg yik mellbimbóját becézg ették. Noah a szájába szívta, Sabella csiklójába pedig elektromos bizserg és költözött. Nyög décselt, vonag lott. Noah nyög ése meg rezeg tette a mell érzékeny csúcsát, a lány szeme a benne termelődő földöntúli hevület hullámaitól rag yog ott. – Ó. Ez tetszik! – Sabella belefeszült Noah szorításába. A férfi még mindig fog ta a csuklóját. – Ó, ig en, Noah! Úg y, úg y! Olyan jó nekem! Olyan jó! Noah szája a mellbimbót dolg ozta, nyelvével csiszolta, fog ával farag ta. Felfalta, keresztbe lenyelte. – Meg akarlak ízlelni odalent! – liheg te, és elindult a szájával lefelé. – Mennyi nektár csillog már a puncidon! Imádom a puncidat. Órákig tudnálak nyalni. Kurva jó nyalánkság lennél étkezések között! Eleresztette a lány csuklóját, fejét pedig a combok közé temette. Nyelvével rög tön kilefetyelte a nedveket a szűk nyílásból. Nyalog atta, szopog atta, belefúrta a nyelvét, ujjazta. Sabella fickándozott, dobálta mag át alatta, éhesen, kétség beesett kéjjel. – Maradj veszteg !
Sabella nem mozdult, csak nézte, ahog y Noah a bőrzsákhoz indul, melyet napokkal azelőtt hozott át. Felvette, kinyitotta, és vig yorog va előhalászott belőle eg y üveg síkosítót. Sabella g yorsabban szedte a leveg őt. Tudta, mi következik. Érezte. Popsilyuka várakozón összehúzódott az izg alomtól. – Fordulj hasra – parancsolta Noah. Sabella lassan meg fordult. Hallotta, amint a bőrzsák a földre huppan. – Emeld fel a popsidat! Sabella föltérdelt, ujjaival az ág y szélét markolta. Noah mög é állt, és eg yik kezével meg simog atta a farpofáit, miközben elismerően morg ott. – Ez a leg szebb seg g az eg ész világ on! Sabella felnyög ött, mert Noah meg csókolta a vág at tetejét. Ujjaival a lány combja között matatott, meg mártózott a sűrű, édes nedvekben. Amikor hozzáért a rejtett hátsó bejárathoz, Sabellának elakadt a léleg zete. Nathan hátulról sose próbálkozott a házasság uk során. Játékosan fenyeg etőzött csak vele, de sose jutott el a g yakorlatig . Nem várhatott vele tovább. Nem várhattak vele tovább. Noah a simog atással fölkészítette a lányt. Sabella vad éhség e eközben csak fokozódott. Mintha ez az aktus lezárt volna vag y kieg észített volna valamit. Mintha az alávetett póztól és a felkorbácsolt vág ytól olyan kötődést vártak volna, amelyet addig elképzelhetetlennek tartottak. Noah lassan, óvatosan lazította Sabella popsiját. Aláfeküdve nyalta lucskos punciját, közben ujjával behatolt a popóba, szétfeszítette, belepróbálkozott. Sabella perzselő forróság ot érzett mag án keresztülsüvíteni. Beleveszett a kéjes vág yba. Duzzadt benne a g yönyör, ahog y Noah nyalta, szopta a csiklóját, majd nyelvével nag yobb mélység ekbe hatolva ostromolta a feszes izomzatú puncit. Ujjával pedig a fenekét lazította, síkosította, míg a másik kezével a tomporát simog atta, majd rá is paskolt párszor. Csak finoman, erotikusan. Sabella puncija a csapások nyomán csak még alaposabban felhevült. Sabella sose g ondolta, hog y ilyesmit élvezhet. Sose feltételezte, hog y ennyire belemerülhetnek eg ymás erog én zónáiba, mindenről elfeledkezett. Semmi másra nem vág yott, csak a férjének eg yre kéjesebb ciróg atásaira. A lány a takarókat g yűrte a kezével, amikor Noah elhúzta a fejét a lába közül. Csöpög ött róla az izzadtság , állt rajta a víz, ahog y a szexuális feszültség eg yre erősödő impulzusokkal vég ig zong orázott az ideg rendszerén.
– Istenem, hog y szeretem a puncidat nyalni! – borult rá a férfi. Imádom kúrni a szoros kis puncidat, Sabella! Ettől viszont, ettől viszont úg y el fog sz szállni, hog y áttöröd a plafont! Makkjával beleöklelt a lány popsijába. Ujjainak g yeng e simog atása a fenekében ellazította az izmokat, míg punciját a nyelvével tüzelte. Sabella testén vég ig korbácsolt a feszültség , miközben a hátsó bejárata meg nyílt a vaskos fasz előtt. Gyönyörteli fájdalom hasított bele, amint Noah előre-hátra ring atózva tág ította. Beleszuszakolta az eg ész szerszámot, míg a karjával átkarolta és simog atta a csiklóját. Pihekönnyű löketeitől Sabella felsikoltott, és jobban odanyomta mag át. – Úg y ni, bébi! Nyeld csak el a farkam! – suttog ta. – Ütközésig , Sabella! Meg halok érted, bébi! És ezért. Adj meg nekem mindent! Add nekem mindenedet! – Hang ja elcsuklott. – Mindenedet, Sabella! Édes Bellám. Sabella felsikoltott, amikor a makkja áthatolt a popsijában leg belül feszülő izomg yűrűn. A fájdalommal határos, vakító g yönyörtől kis híján elélvezett. Ehelyett még több nedvet bocsátott Noah kezére, míg a férfi farka immár teljesen belecsúszott, kitöltötte, feszítette. Elemi erejű érzés volt. Primitív. Sabella nem is értette a rajta keresztülsuhanó érzelmeket, érzéseket, de a befog adás és a behatolás ténye meg nyitott benne valamit. Kezdettől fog va bízott a férjében. De ez idáig nem g ondolta, hog y ez a bizalom a lelke leg mélyéig hatolt volna. Noah nem ismerte annyira őt, mint ő Noah-t. Eg észen mostanáig . Most a férje vég re meg ismeri. Kívül-belül. Nem fog előle elrejtőzni többé. Noah ráhajolt Sabella fejére. Szaporán szedte a leveg őt. Eg yelőre csak léleg ezni mert. Mozog ni nem, mert attól azonnal elélvezett volna. Ha pedig beleélvezett volna, soha nem lett volna képes leláncolni Sabella lelkét, hiszen lejáratta volna mag át előtte. Basszus, ez valami csodálatos volt! Noah behunyt szemmel élvezte, hog y Sabella g yűrűs izomzata köré feszül, de mindeközben valami mást is érzett. Olyan fokú intimitást, amelyet eddig soha. Bizonyosság át érezte annak, hog y ez a nő eg g yé vált vele, minden eg yes porcikájában. A saját lelkében érzett kötődés soha nem teljesedett ki, és férfiúi büszkeség e ezt évekig nem volt hajlandó belátni. Mostanáig . Eddig az aktusig . Hiszen Sabella most nem csak eg y fizikailag tapintható kaput nyitott meg előtte. Meg mozdult, és máris a fülébe cseng ett Sabella kéjes nyög ése. Teljesen befog adta. Teljes bizalommal, teljes ismerettel. Mindketten csontig lecsupaszodva szeretkeztek. Noah farka dug ta Sabella érzékeny, ideg ekkel dúsan átszőtt popsiját, Sabella pedig befog adta, meg nyílt előtte, és még ennél is
többre vág yott. – Gyönyörű Sabella! – sóhajtozott Noah. Lehajolt, hog y meg csókolja a nyakát, a vállát. – Bellám! – Ismét elcsuklott a hang ja. Basszus. Élt-halt ezért a nőért. Ahog y betöltötte a popsiját, belül összeomlott, majd újjászületett. Sabella betöltötte a szívét, a lelkét. A férfi érezte a beléje áradó érzelmeket, melyek beg yóg yították a sebeit, fellazították vadóc büszkeség ét és rejtett félelmeit. Dug ta tovább, eg yelőre finoman. Nag yon finoman. Hátradőlt, és széthúzta Sabella fenekét, hog y lásson is valamit. Lássa, ahog y belesüpped a rózsaszín barlang ba, a tüzes g yönyörbe. – Még ! Még ! – könyörg ött, rimánkodott Sabella. A férfi nevét kiáltotta, és a g yönyör hang jain azt sug allta Noah felé, hog y neki nem elég a lassú, könnyed tempó. Elsöpörte a férfi önuralmi korlátait, átütötte a rejtett félelmek falát. Mindketten olyan mennyország ban jártak, ahol azelőtt még soha. Noah meg dörzsölte a keményre duzzadt csiklót. Hajáról, arcáról dőlt a verejték, ahog y a csípőjét mozg atta, ahog y kemény farkát keményen, mélyen előreküldte. Sabella pucsított, és csak Noah nevét kiabálta, valamint sivalkodott, hog y még ! – Még ! Ó, Istenem! Noah! Ig en! Ig en! A tiéd vag yok! – Bellám! – morrant fel Noah. Keményen baszta már, csípőjével a lány fenekét döng etve. Golyói Sabella puncijának csattog tak, míg vég ül a heréiből a g erincén át az ag yába nyilallt az ing erület, hog y elélvezzen. Sabella meg előzte. Meg feszülve, meg lepetten sikoltozva, káromkodva, imádkozva repült homlokeg yenest az extázisba. Noah következett; mélyre fúrta mag át, két ujját Sabella puncijába dug ta, ezzel kiváltott belőle eg y újabb org azmust, majd ő is robbanásszerűen elélvezett. Telitöltötte Sabella popsiját. Vad, reszkető, g örcsös sug arakban spriccelte tele a mag jával, mely nem is annyira a heréiből, mint inkább a lelkéből érkezett. – Bellám! – üvöltötte a nevét. Feje a lány vállára hanyatlott. Eg yik kezével a csípőjét markolta. Ezúttal nem belefeledkezett, hanem tudatosan átadta mag át a feleség ének. Mindenestül. Farkából még áradt a sperma, szája még Sabella nevét kiáltotta. Vég ül összeroskadt, rá Sabellára.
Amikor mag ához tért, Sabella már aludt. Ahog y mellette feküdt, és ölelte, észrevette, hog y a lány balkezéről hiányzik a g yűrű. Ölelte, és érezte lelkében a g yűrű súlyának hiányát. Ég ető érzés volt. Noah lassan lemászott a lányról. Elmosolyodott, mert Sabella morcosan a hátára hemperedett. Kezét védelmezőn a hasára tette, majd aludt tovább.
Noah átsurrant a hálószobán, ki a fürdőbe. Sabella g yűrűjét akarta meg keresni. Előző nap, amikor Roryval orvoshoz ment, még viselte a g yűrűt. Emlékezett rá, hog y a g yűrű rajta volt. De a barlang ban már nem látta az ujján. Kiment a konyhába, és meg nézte a lány pénztárcájában. A kis praktikus Sabella! Ott volt a g yűrű eg y cipzáras rekeszben. Fényesen rag yog ott, Noah fejét pedig belülről feszíteni kezdte valami. Újra fölment. Felvette a nadrág ját, és elővette belőle a saját jeg yg yűrűjét. Az ujjára próbálta. A g yűrű külseje sima volt. Sima aranykarika. Sabella nem akart rá díszítést. Belső peremén a kelta eskü állt: örökké. Go síoraí. Noah g yűrűjébe a következőt vésték: örökké, lelkem. Az eskük eg ymást kölcsönösen kieg észítették. Ahog y a szívek is. Noah felemelte Sabella kezét, és visszacsúsztatta rá a g yűrűt. Az ő feleség e. Sabella kezére kulcsolva a sajátját, szemüg yre vette a bőrszínük közti különbség et. A lányé tejszín fehér volt. Az ő feleség e. Noah tekintete Sabella lapos hasára siklott. Az ő feleség e és az ő g yereke. Remeg ő kézzel meg fog ta a nő hasát. Olyan erősen remeg ett, hog y reszketése kiterjedt az eg ész testére, léleg ezni, g ondolkozni is alig bírt. Szent eg ek! Gyerekük lesz! Riadtan bámulta a hasat. Aztán meg bűvölten. Szétterpesztett tenyérrel fog ta a hasat, és érezte, hog y a mellkasából induló feszesség g ombócot formál a torkában, majd a szemhéja alá is befurakszik. Majd hitetlenkedve észrevette, hog y Sabella hasára eg y folyadékcsepp hullott. Meg ült rajta és csillog ott. Könnycsepp? Pislantott, mire újabb könnyet hullajtott feleség e hasára. Érezte az érzelmek rohamát. Szeretet, meg bánás, tiszta, vakító, istenáldotta tisztelet töltötte el, amint feleség e arcára emelte a szemét, akinek a szeme már nyitva volt. Véraláfutásos arcáról könnyek pereg tek. A zúzódások idővel elhalványodnak, de Noah tudta, hog y ez a mostani emlék soha nem kophat meg . – Go síoraí – suttog ta. Hang jának líraiság a ismét majdnem a rég i volt, ahog y esküjét
meg erősítette. – Örökké, Noah – suttog ta könnyek között a lány. Kezét a hasára tette, Noah kézfejére, és zihált. Nem fájdalmában, örömében. –Örökké, szerelmem!
EPILÓGUS Nég y hónappal később, eg y szeles, szeptemberi napon Noah a kisteherautójával behajtott a nag yapja kunyhója előtti kavicsos kocsibeállóba. Elkapta a fortyog ó düh, amikor vég ig nézett az ott parkoló kocsikon. Grant Malonéé is köztük volt. – Nem ezt beszéltük meg – mondta hűvösen Sabella felé. A lány arcáról a véraláfutások már rég en felszívódtak, de Noah még mindig élesen emlékezett arra, hog y a lány élete csak eg yetlen hajszálon múlott. Sabella mellette ült, kezét hasának parányi domborulatán tartotta, közben pedig elg ondolkozva bámult kifelé a szélvédőn. Vég ül Noah-hoz fordult, szürke szemében látni lehetett a határozottság ot. – Eljött az idő, Noah. Nag yapa hozta össze ezt a találkozót. Szeretne velünk közölni bizonyos dolg okat.
Szeretné, ha meg hallg atnánk. – Grant társaság ában? – bökött ujjával az apja járg ányára. – Nem, Sabella! Nincs az az isten. Nem látog atta meg az apját, nem váltotta be az íg éretét, hog y meg jelenik neki a rémálmaiban. Eg yszerűen nem látott rá módot, hog y civilizáltan elbeszélg ethessen vele. Eg yetleneg y dolg ot kért tőle. Hog y vig yázzon Sabellára. És mi lett? Sabella hat éven keresztül élt úg y, hog y mindösszesen Rory volt az eg yedüli kapocs közte és a külvilág között. Másra nem hag yatkozhatott, csak rá, továbbá saját makacs kitartására. Ezen Noah képtelen volt túltenni mag át. Minden önuralmát latba kellett vetnie, hog y ne káromkodjon. Szem előtt tartotta, hog y hamarosan kisbabájuk születik, előtte pedig nem káromkodhat. A mostani elfojtását g yakorlatnak fog ta fel. Viszont ahog y Sabella pocakjára pillantott, ellág yult. Még alig látszódott a g yerek, de már ott volt azért. Noah belseje újfent belereszketett a g ondolatba, szinte szétrobbant a csőstül
feltoluló érzésektől. Még most, nég y hónappal később is. Erős fújtatással nézett vissza a parkoló járg ányokra. Rory, Jordan, Nag yapa és Grant. Nem apa, és semmiképpen sem apu. – Ez nem szerepelt a házasság unk feltételei között – dohog ott, és visszag ondolt arra a kurva papírlapra, amelyet telefirkáltak a különféle szabályokkal. Úg y meg tárg yaltak mindent, mint a rohadt üg yvédek, akik az utolsó fillérig perelnek. Sabella annyira kibaszottul feltüzelte, hog y ott, helyben, a konyhaasztalon meg dug ta. Ha csak rág ondolt, máris kang örcse lett. – Dehog yisnem – felelte Sabella nyug odtan.
– És hol? – fordult felé Noah a kormánykereket szorosabban markolva. Már nem félt attól, hog y Sabella sírva elmenekül, ha eg y cseppet felemeli a hang ját. – Hol a fészkes fenében? – Annál a résznél, miszerint „Sabellának mindig ig aza van”. Noah a fog át csattog tatva elfordult. Bassza meg . Arról a részről speciel meg feledkezett. Az volt az utolsó, és mindent meg tett érte, hog y töröljék. Ig en ám, de addig ra már másra se tudott g ondolni, mint hog y a selymes szoknya alá férkőzzön valahog y. – Csaló – dörrent rá Sabellára eg észen közelről. – Újratárg yaljuk. – Már késő, aláírtad a papírt és meg pecsételted házasság i eskünkkel. Nem tehetsz semmit, Noah Blake! – Sabella elég edetten mosolyg ott, de szeme komoly maradt. Arckifejezése alapján a lány pontosan átlátta, milyen nehéz lesz Noah-nak szembenéznie az apjával. Sabella a kezét Noah karjára tette. – A nag yapa már öreg , Noah. Akármit tartog at a jövőnk, az számára nag yon fontos. Próbáljuk meg ! Lehet, hog y választ kapsz a lelkedet ég ető kérdések valamelyikére. Miért hag yta mag ára Sabellát? Nem mintha valaha is olyan kurva jó apa lett volna. Miért csalta meg a feleség ét? Miért tag adta ki Roryt, miért nem vette mag ához? A rohadt életbe, miért fordított hátat a nag yapának, és miért lopott el mindent, amiért az öreg dolg ozni próbált? Reng eteg kérdés fog lalkoztatta Noah-t. Ám amikor Grant Malonéval összekülönbözött a veg yesboltnál nég y hónappal azelőtt, úg y döntött, hog y nem érdekli többet az eg ész. – Na jó. – Noah erőteljesen meg rázta a fejét. – De semmi nem fog tőle meg változni. – Csak arra kérlek, hog y hallg asd vég ig a nag yapádat! Grantra rá se kell hederítened – íg érte Sabella.– Szeretlek, Noah! Bizonyos dolg okat muszáj lezárnunk. Ha nem is mag unk miatt, hát a g yerekünk miatt. Lezárni. Noah durván kifújta a leveg őt, majd kiszállt és meg kerülte a kocsit. Kiemelte Sabellát a mag as építésű járműből. Könnyedén lerakta, és Sabella eg y másodpercig a férfi mellkasán pihentette a fejét. – Ezért az adósom vag y – dünnyög te Noah. – Ez is a szabályok közt van. Ha elfog adom, hog y Sabellának ig aza van, akkor Sabella leszop. És pont. – De hát én folyton leszoplak – nevetg élt a lány. – Ig en, de most különleg es szopás jár. – Lehet azt különleg esen is? – rag yog tatta a szemét Sabella. Noah imádta ezt benne. Sabella mindig készen állt a játékra, illetve a malackodásra. – Majd meg beszéljük – morog ta. Annyira fel fog ja izg atni, hog y a vég én könyörög majd, hog y a farkát szophassa. Az úg y elég különleg es lesz.
Noah a veranda durva deszkáira vezette Sabellát, kezét a hátára téve. Imádott hozzáérni. Minden alkalmat meg rag adott. Mert meg tehette. Mert Sabella az övé volt. Jordan meg könnyítette a dolg át. Akárki is pénzelte az Elit eg ység et, a kialakult helyzettől a szeme se rebbent. Az elmúlt hónapok bevetésein Noah-t csak mint tartalékost mozg ósíthatták, de nem tették. A Feketeg alléros Milícia üg yét még mindig nem g öng yölítették föl teljesen. Ám Noah abból is kimaradt. A Malone név ug yan sírba szállt, de ő attól még leendő férj és apa volt, amit soha többé nem szándékozott kockára tenni. Soha többé nem fog úg y tenni, mint rég en. Sabella ezt is kikötötte neki. A munkája nem volt épp kockázatoktól mentes, de a kockázati szint mindenesetre alacsonyabb volt, mint lehetett volna. Lehet, hog y tüzetesebben is el kellett volna olvasnia az Elit eg ység g el kötött szerződését. Nem lehetett visszavonulni, nem lehetett kilépni, viszont az eg yik klauzula kimondta, hog y a veterán kort elérő feg yvereseket, illetve azokat, akik korlátozódtak a bevetéseken való eredményes részvételben, tartalékos vag y technikai beosztásba kell áthelyezni. Az Elit Eg ység et meg illette Noah munkája, akármit is osztottak rá, azonban a lelkét nem birtokolhatták. Nag yapa már várta őket. Az ajtón át beléptek a kis méretű nappaliba. Grant a díványon ült. Jordan és Rory pedig a vele szemközti székeken fog laltak helyet. Oldalt még két üres szék állt. Noah tudta, hog y azokat a hálószobából hozták át. Grant lehajtott fejjel ült, ölbe tett kézzel. Jordan ábrázata komor volt, Rory szeme pedig dühöt sug árzott. – Mi újság , Nag yapa? – kérdezte Sabella, miközben arcon csókolta az öreg et. Noah mög é állt. Az öreg állta Noah pillantását. Ahog y visszatért a feleség éhez, Noah másnap már el is látog atott hozzá. Meg ölelték eg ymást, az öreg sírva lapog atta unokája hátát. Majd kisétáltak a sírhoz, ahol Noah szembesült az ig azság g al. A sírkövön csak az állt: „Nathan”. Semmi eg yéb. Nag yapja sose hitte el, hog y meg halt. – Grant szeretne pár szót mondani a fiának. Noah Roryra nézett. Grant felemelte a fejét, és ahog y Noah rápillantott, nem hitt a szemének. Grant szeme könnybe lábadt. Mindent tudott. Noah ug yanezt az arcot látta, amikor apját a veg yesboltban a hűtőpultnak nyomta a nyakánál fog va. Grant Malone tudta róla, hog y kicsoda. – Ki mondta el? – vicsorog ta Noah. – Tudtam – súg ta Grant. – Abban a percben, hog y meg láttalak. – Meg rázta a fejét, mire eg y könnycsepp kihullott a szeméből. – Már akkor tudtam, amikor apu nem vésetett a sírkövedre
semmit. Már akkor tudtam, hog y a fülembe jutott: Sabellának szeretője van. – Tovább ing atta a fejét. – Tudtam. – Ez semmin nem változtat – ölelte mag ához Sabellát Noah, és ig yekezett szívét meg keményíteni. Próbálta azt sug allani Grant felé, hog y nem számít neki semmit. Grant meg rázta a fejét. – Muszáj, hog y számítson. – Tekintete Sabella alig domborodó hasára tévedt, és újabb könnycseppet hullatott. – Muszáj, hog y számítson, Noah! Újra Noah-ra emelte az arcát. – Harmincöt évvel ezelőtt eg y olyan nőt vettem feleség ül, akit nem szerettem. Csak a pénzemért vett el, amit a parancsra hoztam neki. Ezt te is tudod. Azért vettem el, hog y örökség et teremtsek leendő fiaimnak. Átvettem a farmot, de mire útban volt az első g yerek, már tudtam, micsoda veszély leselkedett ránk. Nathan tudott a szeretetlenség ről a házasság ban. Tammy Malone a halála előtt g yakran hang oztatta, hog y „az ír korcshoz” – ahog y Grantot nevezte – csak azért ment hozzá, hog y az apja kezéből kicsúszó rancsot meg mentse a csődtől. – Amikor meg születtél – suttog ta Grant – a milícia zaklatni kezdett, Noah. Én ír vag yok. Nem akarták, hog y itt leg yek, de nem ölhettek meg . Azzal meg szeg ték volna az eg yezség et, amit Tammy apjával kötöttem. Ő is feketeg alléros volt. Neked viszont árthattak – nézett Roryra. – A másik fiamra rászállhattak volna. Noah nem szólt. – Mindent meg tettem, hog y ne leg yen a kezükben semmi, amivel g yötörhetnének. – Nag yot nyelt. – Apa tudta – biccentett Noah nag yapja felé. – Mindent meg tettünk, hog y védjünk tég ed, Roryt és Bellát. Apámról tudod, hog y mindent meg tett, Noah! – Mindent elvettél tőle, amije csak volt! – acsarg ott Noah. – Ne hazudj nekem! – Nem – rázta őszülő üstökét Grant. – Csak úg y tettünk. Mindenkivel elhitettük. – Nag yot nyelt. – Rory édesanyja azért halt meg , mert a g azemberek jog g al feltételezték, hog y fontos nekem. El kellett játszanom, hog y senkit sem szeretek. – Tovább csóválta a fejét. – Még anyád sem sejtett semmit, akinek a leg jobb barátnői feketeg alléros-feleség ek voltak. Nem tehettem kockára a fiam életét. Eg yik fiam életét sem. – Ismét nyelt eg y nag yot. – Úg y csináltam, mintha senki sem érdekelne. Elhitettem velük, hog y nem érdekel, ha a családtag jaimat bántják. Meg lapultam. Gazdálkodtam, közben pedig azon üg yködtem, hog y kiiktassam őket. Még pedig úg y, hog y ne rajtam csattanjon az ostor. – Grant meg dörzsölte tenyerével az arcát. – A vadászatokról képeket küldtem az FBI-nak. De az üg ynökeiket meg ölték. Vég ül Jordanhez fordultam. Noah a nag ybátyjára nézett. Jordan kimérten bólintott. – Ezért hoztunk létre eg y olyan csapatot, amely nem kötődik eg y üg ynökség hez sem. Több mint nég y üg ynök halt meg . Összesen hat. Akárkit küldtünk, lelepleződött. Nem jöttünk rá, hog yan. Vég ül kisült, hog y
Sienna volt a ludas. Sienna ug yanis meg hekkelte a férje számítóg épét. Tudta, hog y tartsa nyitva a szemét és a fülét, és hog yan vezessen az orránál fog va mindenkit. – Eg y üg ynökség sem bírt bizonyítékot szerezni, senkinek sem sikerült meg kerülnie Siennát, a szövetség i marsallt és a békebírót. – Ez nyolc évvel ezelőtt történt. Akkor jeg yezted el Belle-t – suttog ta Grant. – Mindent meg tettem, hog y meg védjem, Noah. A jelzálog ot névleg a nag yapád fizette, a barátai között pedig elhíresztelte, hog y meg tag adtam a seg ítség et. Majdnem belerokkant. – El kellett volna adnod mindent, mondtam neked! – feleselt a nag yapa. – Akkor elveszítettünk volna mindent, apu, te is tudod! Mindent, amit a fiaimnak összeg yűjtöttem. És az unokáimnak. Mindent, amit az évek során összekuporg attunk, ment volna a levesbe. – Nem a leg rosszabb, ha valaki szeg ény, de boldog , fiam! Ez nyilván visszatérő vitatéma volt köztük. Grant csak rázta tovább a fejét. Noah eg y székre ereszkedett, Sabellát az ölébe vette. Képtelen volt a lányt eleng edni. A szeme előtt robbant szét a környezetéről alkotott eddig i benyomása. Nem ismerte a feleség ét. Nem vette észre, mi folyik a városban, nem tudta, hányadán áll az apjával. Annyira szűk látókörű volt: csak a SEAL-re tudott koncentrálni, a karrierjére, Sabella iránt érzett szerelmére, más eg yébre nemig en. „Halála” meg mutatta neki, hog y milyen keveset élt, és milyen keveset tudott. – Ezt sose mondtad – suttog ta. – Mert azok között voltál, akiket meg akartam védeni – bökte ki Grant. – Csak azért. – Sabella hasára mutatott. – A jövődet védtem. A feleség edet és a g yerekeidet. Semmi más nem számított nekem, Noah. Szeretlek tég ed, szeretem Roryt, és minden tőlem telhetőt meg tettem értetek. Az sem volt elég , elismerem, de én tényleg mindent meg próbáltam! Közben meg azon imádkoztam, hog y apu meg oldja a többit. És az apja meg is oldotta a többit. Noah meg rázta a fejét. – Nem meg bocsátásra, nem elfog adásra vág yom – suttog ta Grant. – Csak szeretném meg ismerni a g yerekedet, Noah! Szeretném, ha nag yapának hívna. Kicsi korod óta nem hívott senki apunak, ezzel még eg yütt tudok élni valahog y. De nag yon szeretnék nag yapa lenni, ug yanannyira, mint ahog y annak idején szerettem volna az apukád lenni! Csend borult a szobára. A nag yapa hátulról Noah vállára tette a kezét. – A világ sose olyan, mint amilyennek mi hisszük, Noah – ismételte a szavakat, melyeket
annyit mondog atott. – Csak réteg ek vannak, fiacskám. Réteg ek. És bizony, ez is eg y közülük. – És mind a szeretetről szól – suttog ta Sabella, és a hasához szorította Noah kezét. – Nathan Malone nem létezik már – mondta az apjának, akit immár az apjának is g ondolt, rég i beideg ződéseivel szakítva. – De Noah Blake még él – jelentette ki Grant. – Sabella Blake pedig g yeng éd, eg yütt érző teremtés. Ezt mindenki tudja. Ha Grant Malonénak továbbra is alakoskodnia kell, oda se neki! – rázta a fejét. – Úg yis mindenki fura szerzetnek tart. És voltam elég következetlen az elmúlt években ahhoz, hog y ne szúrjak vele szemet. Öreg szem is. Rory közel áll Noah Blake-hez és a feleség éhez. A szabályszerű dolg okba senki se köthet bele. Ez íg y is volt. Noah szája felfelé g örbült. – A szabály az szabály – dünnyög te, Sabella pedig illetlenül elröhög te mag át. – Bizony, a szabály az szabály – bólintott Grant. Noah a homlokát ráncolta. Mindenki őt leste, várakozással telve. – Noah – szólt rá Sabella fig yelmeztetőn. Noah meg köszörülte a torkát. – Nekem mindig ig azam van. Grant zavartan pislog ott. Sabella összerázkódott, minden valószínűség szerint némán vihog ott. – Noah-nak mindig ig aza van – erősítette meg . – Ez a szabály, és a szabály az szabály. – Mármint miben? – ráncolta homlokát még erősebben Grant. – Akármiben, amiben csak ig azat akarok mag amnak, basszus! – mennydörög te Noah. – A rohadt mindenit! Noah Blake-nek nincs semmiféle apja! Elárvult kölyök. – Grant összerándult, elsápadt, de Noah folytatta. – Viszont ha Nathan Malone apja szeretne a pótapám lenni… – vonta meg a vállát. – Vég ül is Nathannak elvettem a feleség ét. A kocsiját. Basszus, akkor az apjára is lecsapok! Abban a percben meg érzett valamit. De csak eg észen finoman, mint a pihe. Görcsösen meredt Sabella pocakjára, melyet tenyerébe fog ott, aztán a feleség e szemébe nézett. Érezte. Sabella elmosolyodott. Szeme meg telt szeretettel, a jövőbe vetett hittel. Az „örökké” ig azi jelentést kapott. A g yerekük meg mozdult. Noah azt érezte a tenyerével. Mintha csak összebeszéltek volna. De olyan g yeng én mocorg ott, hog y Noah nem is volt benne biztos, amíg Sabella szemébe nem nézett. – Örökké – suttog ta. A lány szemében könnyek csillog tak. – Örökké!
Amikor Noah visszafordult az apjához, olybá tűnt neki, mintha kevesebb zöld folt lenne a szemében. Több volt benne még is a zafírkék, ír örökség ből. Noah arra g ondolt, hog y jobban is meg ismerhetné az apját, akit eddig nem nyílott alkalma meg ismerni. Kinyújtotta kezét az apja felé, aki könnyeit visszafojtva kezet rázott vele. Meg eg yeztek az új szabályban, meg eg yeztek a jövőben. Vég re jövője is volt. Hat évvel lemaradva. Reng eteg időt vesztett, ug yanakkor makacs büszkeség éből is jócskán lefarag ott. Noah Blake nem volt ostoba ember. Nem veszteg ette tovább az idejét. Nem veszteg ette tovább a szeretetét sem. Noah Blake mindent visszaszerzett, amit Nathan Malone elveszteg etett, és mindenét, amije csak volt, a szeretteinek adta. A jövőjét.
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Külön köszönöm Natalie-nak, Jennifernek, Melissának, Kellinek – aki a világ leg jobb húg ocskája –, Roninak, Janine-nek, Annamarie-nak, Chrisnek és Jessnek. Sok-sok órányi olvasásotokért, kommentjeitekért, javaslataitokért. Nélkületek nem sikerült volna. További köszönet illeti Monique-ot, a szerkesztőmet. Nem sajnálta tőlem az ostorcsapásokat, ezért pedig muszáj volt rá odafig yelnem.
Na és a családtag jaimnak is köszönöm, akik kénytelenek elviselni, mikor a határidőkkel viaskodom. Férjem, Tony fig yel oda ilyenkor, hog y rendesen eszem-e. Fiam, Bret kávét főz nekem, Holly lányom pedig hallg atja a siránkozásaimat, amikor elakadok. Nélkületek nem sikerült volna.
Copyright © 2008 by Christina Simmons, Lora Leigh All rights reserved Hungarian translation © Simik Bálint, 2013 © Ulpius-ház Könyvkiadó, 2013
ISBN 978-963-254-657-5 Felelős kiadó Kepets András Szerkesztette Zsolnai Margit
Minden jog fenntartva. A könyv, illetve egyes részeinek másolása, terjesztése tilos. A könyv bárminemű felhasználása kizárólag a kiadó előzetes, írásbeli hozzájárulásával végezhető, kivéve a szabad felhasználás esetköreit. A kiadó előzetes, írásbeli engedélye szükséges különösen a jelen kiadvány lefordításához, többszörözéséhez, terjesztéséhez, digitalizálásához, feldolgozásához, átdolgozásához, az egyes részleteknek az idézés szabályait meghaladó átvételéhez. A jelen kiadványt a mindenkori hatályos szerzői jog védi, melynek megsértését adott esetben a Büntető Törvénykönyv is büntetni rendeli.
A szerzőtől az Ulpius-ház Könyvkiadónál megjelent: Buja fiúk Buja éjszakák Buja álmok
