Logisztikai szolgáltatások árkalkulációja a Kühne & Nagel Kft-nél

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐIKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK NAPPALI TAGOZAT EXPORT-IMPORT SZAKIRÁNY

Logisztikai szolgáltatások árkalkulációja a Kühne & Nagel Kft-nél

Készítette: Kápolnási Péter Budapest, 2005.

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés................................................................................................................................ 5 2. Kühne & Nagel....................................................................................................................... 7 3. Globális logisztikai cég leányvállalata Magyarországon ..................................................... 10 3.1. Kühne + Nagel osztályok ............................................................................................. 10 3.1.1. Tengeri osztály (FS)....................................................................................................... 10 3.1.2. Légi osztály (FA) .................................................................................................. 11 3.1.3. Nemzetközi közúti osztály (FO) ........................................................................... 11 3.1.4 Belföldi disztribúció (FD)...................................................................................... 11 3.1.5 Logisztikai osztály – Raktározás (FW).................................................................. 12 3.2. A sajátos szervezeti felépítés pozitív és negatív oldalai............................................... 13 3.3. A raktárban alkalmazott logisztikai szolgáltatások ...................................................... 15 3.3.1. Árubeérkezés ........................................................................................................ 15 3.3.2. Tárolás .................................................................................................................. 15 3.3.3. VAS (Value Added Services) ............................................................................... 16 3.3.4. Rendelésfeldolgozás ............................................................................................. 16 3.3.5. Kiszállítási csomagolás......................................................................................... 16 3.3.6. Kitárolás................................................................................................................ 17 3.3.7. Leltár..................................................................................................................... 17 4. Az ajánlat – ajánlatkérésről általában................................................................................... 18 4.1. Ajánlatkérés, az ajánlatok értékelése............................................................................ 18 4.2. Ajánlatadás ................................................................................................................... 18 4.3. Az árkalkulációt megelőző folyamatok........................................................................ 21 4.3.1. Ajánlatkérés .......................................................................................................... 21 5. Logisztikai szolgáltatások árkalkulációja............................................................................. 23 5.1 Költségszámítási alapelvek ........................................................................................... 23 5.1.1. Költségszámítási szempontok............................................................................... 23 5.1.2. Költségmeghatározás ............................................................................................ 24 5.1.3. A költségek allokációja......................................................................................... 24 5.2. Tárolás .......................................................................................................................... 25 5.2.1. Információgyűjtés ................................................................................................. 25 5.2.2. Költségvizsgálat.................................................................................................... 26

3

5.2.3. Kalkuláció............................................................................................................. 26 5.2.4. Vállalaton belüli tárolási díj kalkuláció ................................................................ 28 5.3 Handling szolgáltatások árkalkulációja ......................................................................... 30 5.3.1. A Handling során számításba vett tényezők ......................................................... 30 5.3.1.1. Kalkulációhoz szükséges információk begyűjtése........................................ 32 5.3.1.2. Tárolás során felmerült költségek csoportosítása, allokálása ....................... 32 5.3.1.3. Díj meghatározás........................................................................................... 37 6. Rések és hiányosságok a Kühne + Nagel árkialakításában.................................................. 39 6.1. Tárolással kapcsolatos hatékonyabb árkialakítás ......................................................... 40 6.2. Handlinggel kapcsolatos hatékonyabb árkialakítás...................................................... 43 6.2.1. Ajánlatkérés kezelése a Kühne + Nagel Kft-nél................................................... 43 6.2.2. Munkaerő és gépek kihasználtságának javítására tett javaslatok ......................... 46 7. A kalkuláció hiányosságai.................................................................................................... 48 7.1. Adatgyűjtés, körülmények felmérése ........................................................................... 48 7.2. Kalkuláció..................................................................................................................... 48 7.3. Controlling.................................................................................................................... 49 7.3.1. Targoncák mozgásának ellenőrzése...................................................................... 50 7.3.2. Kézi szedésű konténerek betárolásának ellenőrzése............................................. 50 8. Összegzés ............................................................................................................................. 52 9. Ábrajegyzék ......................................................................................................................... 54 10. Bibliográfia......................................................................................................................... 55

4

1. Bevezetés A működő piacgazdaság a kereslet és kínálat állandó változásán alapszik. A kereslet és kínálat találkozása számos összetevő függvénye, melyek közül az egyik legfontosabb tényező: az ÁR, éppen ezért az ajánlati ár kialakítása döntő fontosságú az üzleti élet minden területén. Az egymással ellentétes „lehető legolcsóbban” és „minél drágábban” érdekek kompromisszumot követelnek a szerződő felektől, hisz sikeres üzlet csak abban az esetben jöhet létre, ha mindkét fél érdekei érvényesülnek. A két fél számára a kompromisszum egyértelmű, a kérdés csak az, hogy milyen mértékben és milyen áron? Az optimális egyensúlyi árnak olyan gazdasági fogalmaknak kell egyszerre megfelelnie, mint a profitmaximum, optimális kihasználtság, gazdaságos üzemméret. Éppen ezért az árkialakítás, az árkalkuláció rendkívül összetett és precíz munkát igényel. A piacgazdaság több mint 15 évvel ezelőtti megjelenése nagy változásokat hozott az ország gazdaságának életében. A liberalizációs, integrációs folyamatoknak köszönhetően számos nemzetközi cég jelent meg hazánkban, akik magukkal hozták és felerősítették a gazdasági versenyt. A verseny szó jelentése a sportban a „gyorsabban, magasabbra, messzebb” szavakkal egyenlő. Ez a gazdaság nyelvére lefordítva: olcsóbban, hatékonyabban, jobb minőségben. A piaci liberalizáció a szállítmányozás és logisztika területén is végbe ment. Néhány nagyobb speditőr-vállalat folyamatos átalakulása mellett megjelentek a nagy múltú nemzetközi-, és kisebb hazai szállítmányozók is, akik piacra lépésükkel a szolgáltatások árcsökkenését és a minőség javulását hozták magukkal. A piac átrendeződése, majd letisztulása után a Waberer’s (Hungarocamion és VOLÁN Tefu átalakulásából) és a holland Rynart lépett a magyar szállítmányozás és logisztika két meghatározó szereplőjévé. A két óriás mellett többek közt az egyre inkább feltörekvő Schenker, Excel, DHL valamint a Kühne + Nagel próbálja felvenni a versenyt. Szakdolgozatom célja, hogy a logisztikai szolgáltatások árkalkulációjának menetét egy nemzetközileg is meghatározó logisztikai cég mindennapjain keresztül mutassam be az olvasónak. A Kühne + Nagel világban és Magyarországon betöltött szerepének bemutatása után kiemelten foglalkozom a logisztikai árkalkuláció iskoláival, valamint azzal, hogy ezek az alapelvek hogyan és milyen mértékben érvényesülnek a Kühne + Nagel külön tárolásra és kezelésre számított árképzésében.

5

A dolgozat záró részében saját tapasztalataim, személyes észrevételeim tárom az olvasó elé. Az utolsó témakör a költségcsökkentés kérdéseire és kalkulációs hibák javítására keresi a válaszokat. A tanulmány során szintén szó esik arról, hogy miként történik egy komplex tender munkájának felosztása és kidolgozása egy egymástól elkülönülő szervezeti egységekkel működő cégnél.

6

2. Kühne & Nagel 1890-ben August Kühne és Friedrich Nagel megalapította Brémában a Kühne + Nagel szállítmányozó vállalatot, amely elsősorban gyapjúval, cukorral és fával foglalkozott. 13 évvel később hajózási ügynökséget alapított a cég Hamburgban. A következő évek során a Kühne + Nagel először az akkori Németországban, majd később Európa szerte is terjeszkedni kezdett, és a XX. Század közepére már egyre több tengerentúli országgal is üzleti kapcsolatot alakított ki. A nemzetközi terjeszkedéseknek köszönhetően a vállalat a szállítmányozás és logisztika piacának globálisan is meghatározó aktorává lépett elő. A piaci szereplők a Kühne + Nagel-re sokáig elsősorban tengeri szállítmányozóként gondoltak, az elmúlt évtizedekben azonban bebizonyosodott, hogy a német óriás a szállítmányozás és logisztika bármely területén képes kiemelt, világelső szolgáltatást nyújtani. Napjainkra a Kühne + Nagel világot behálózó birodalommá nőtte ki magát, mely 620 irodával és 25 000 dolgozóval 98 országban áll ügyfelei rendelkezésére. A raktárak területe összesen több mint 3 millió négyzetméter. 1. ábra: Kühne + Nagel a nagyvilágban

Az évek során a Kühne + Nagel Csoport fiókvállalatai „globális játékossá” (global player) nőtték ki magukat a logisztikai piac meghatározó szereplőiként.

7

A csoport legfőbb szolgáltatásai a következők: • Tengeri szállítmányozás • Légi szállítmányozás • Közúti szállítmányozás • Vasúti szállítmányozás • Logisztikai szolgáltatások • Speciális szolgáltatások: pl.: hozzáadottérték-szolgáltatás (VAS), • Egyéb szolgáltatások pl.: utazási iroda A részlegek szoros kapcsolatban állnak egymással, így mindenfajta szolgáltatást ugyanaz a vállalat ad és ellenőriz. Ez magában hordozza azt az előnyt, hogy a Kühne + Nagel maga tud végigkövetni minden szállítási és raktározási ügyletet. A cégen belül zajló folyamatok gyorsabb és hatékonyabb munkavégzést tesznek lehetővé. Egyszerűsödik a kommunikáció, az információk gyorsabban áramlanak, és a megbízók időt és munkát takarítanak meg.

Hogy miben foglalható össze a Kühne + Nagel (KN) előnye? • Világot behálózó rendszer • Logisztikai rendszerek teljes skálája • Széleskörű szolgáltatásokat nyújt • Háztól-házig szállítás KN felügyelet mellett • Egyéni megoldások az egyéni problémákra. Rugalmas alkalmazkodás az ügyfél egyedi elképzeléseihez. • Quality Management ISO 9001: Minőségirányítás területén a cég erőfeszítéseket tesz, hogy jó minőségben szolgáltasson a megbízóknak. Ennek köszönhetően a Kühne + Nagel tevékenységének minden területén a „Bureau Veritas Quality International” általi tanúsítvánnyal működik a vállalat az ISO 9001 szabvány szerint. A megbízók minden esetben számukra is előnyösen vehetik igénybe a cég szolgáltatásait, biztosak lehetnek afelől, hogy igazoltan jó minőségben elégítik ki igényeiket. • Ügyfélspecifikus és felhasználóbarát kommunikációs és informatikai rendszer • A tőke és szakmai tapasztalat biztos háttere

8

A Kühne + Nagel globális szerkezete nem csak az ügyfelek, de a 98 országban működő leányvállalatok számára is rengeteg előnnyel szolgál. Minden KN igénybe veheti a tartós, nagy értéket képviselő használati cikkek (állványok, gépek) beszerzéseire vonatkozó központi Kühne + Nagel által kötött szerződéseket, amelyek a piaci árnál jóval kedvezőbb szerződéses árakat biztosítanak a beruházó leányvállalatnak. A legnagyobb előny talán mégis az egész világot behálózó KN információs rendszer. „A” ország ismeretlen piaci környezetéről pontos és megbízató információ szerzéséhez nincs másra szükség, mint kapcsolatba lépni az adott ország KN kirendeltségével.

9

3. Globális logisztikai cég leányvállalata Magyarországon A Kühne + Nagel magyarországi

2. ábra: A Kühne + Nagel épülete Pátyon

leányvállalata 1992-ben alakult, működését 1993-ban kezdte meg. Székhelye Pátyon, az M1 Business Park „E” épületében található. További telephellyel rendelkezik Vecsésen az Airport Business Parkban, illetve Körmenden. A vállalat folyamatos terjeszkedésének és egyre több új ügyfelének köszönhetően 2006 első felében új, 5500 m2-es épülettel bővül az M1 Business Park területén.

Napirenden van az is, hogy 2006-ban egy kelet- közép magyarországi raktárral bővüljön a cég tárolókapacitása. A Kühne + Nagel jelenleg 70-80 alkalmazottal működi, ez a szám azonban a bővüléseknek köszönhetően folyamatosan nő. A Kühne + Nagel szervezeti felépítése igen speciálisnak mondható. A vállalat tengeri-, légi-, közúti-, belföldi disztribúció-, logisztikai osztályai ugyanazon név alatt, de szervesen elkülönülő egységként működnek.

3.1 Kühne + Nagel osztályok 3.1.1. Tengeri osztály (FS) A Kühne + Nagel a világ első számú tengeri szállítmányozója, a Blue Anchor Line ügynökeként tevékenykedik, és megoldást kínál mindennemű tengerentúli ill. távol-keleti LCL (gyűjtő) illetve FCL (komplett konténer) szállításra. Az osztály munkatársai szoros kapcsolatban állnak északon a hamburgi és bremerhaven-i, délen a koperi kikötőkkel. A tengeri osztály kiemelt ajánlata, hogy nemzetközi hátterének köszönhetően szerte a világban háztól-házig szolgáltatást biztosít, az interneten a küldemények nyomon követhetőek. Említést érdemel még a cég nagy tapasztalata a kombinált sea & air (tengeri és légi fuvarok összekapcsolása) megoldások szervezésében.

10

3.1.2. Légi osztály (FA) A Kühne + Nagel Kft légi irodája nemrégiben a vecsési Airport Business Parkba költözött. A tengeri osztályhoz hasonlóan az ügyfelek számára kínált szolgáltatások közül itt sem hiányozhat az áruk háztól-házig történő továbbítása. A feladott küldemények az Interneten szintén nyomon követhetőek. Az osztály munkatársai elsősorban Frankfurt, Bécs és Budapest repülőterein keresztül próbálják a feladó küldeményeit a célállomásra juttatni, de a más országokban tevékenykedő KN társosztályokon keresztül a cég jó kapcsolatok ápol a világ valamennyi fő nemzetközi repterével és légitársaságával. 3.1.3. Nemzetközi közúti osztály (FO) A Kühne + Nagel Kft az utóbbi időben nagy hangsúlyt fektetett a közúti lehetőségeinek fejlesztésére. A nemrég beindított direkt gyűjtőjáratok révén napi összeköttetést sikerült kialakítani a szomszédos országokkal (Horvátország, Csehország, Szlovákia, Szerbia, Románia). A cég 2006-tól meglévő nyugat-európai gyűjtő járatait jelentősen tovább fejleszti, illetve bővíti. A vállalat nagy előnye a kisebb versenytársakkal szemben, hogy saját irodáin keresztül szerte Európában háztól-házig szolgáltatást kínál, a 3. országos küldemények részére pedig közvámraktár illetve helyi vámkezelési lehetőséget nyújt. Mint ahogyan korábban, a jövőben is nagy szerepet kap a cégnél a komplett és részrakományok szervezése, Európa és a FÁK területére egyaránt. A munkatársak igény szerint túlsúlyos és túlméretes küldemények célba juttatását is vállalják. Lehetőségek: Magyarország elhelyezkedéséből adódóan a Kühne + Nagel Kft-nek nagyon jó lehetőségei és tapasztalatai vannak, hogy a teljesítés idejét tekintve versenyképesen szolgálja ki a Balkán országait. A regionális együttműködés keretében a Kühne + Nagel a cseh és szlovák irodákkal közösen együttműködve próbálja kiaknázni a kelet- európai országok integrációs törekvéseiből következő forgalomnövekedést. 3.1.4. Belföldi disztribúció (FD) A Kühne + Nagel belföldi szállítmányozási osztálya gondoskodik a disztribúció leghatékonyabb megszervezéséről. Szolgáltatásai: -

belföldi gyűjtő fuvarokat szervez eseti és rendszeres megbízói részére a Kühne + Nagel „háztól-házig” szolgáltatásának végső szereplőjeként a címzett által Magyarországon megjelölt helyre juttatja az árut. A társosztá-

11

lyok partnereként közreműködik a légi-, tengeri és közúti import küldemények végső kiszállításánál. -

Szerződéses kapcsolat esetén a megbízó teljes körű belföldi árumozgatását biztosítja. A Kühne + Nagel hasonló szerződéses kapcsolattal rendelkezik a magyarországi Praktiker áruházakkal. A belföldi osztály munkája során történik a 15 magyarországi áruházak közti áttár árumozgatások szervezése, valamint a konténeres áruk importja.

-

disztribúció belföldön 24 órán belül (Budapest területén 12 órán belül)

Fő partnerek: Praktiker, Hamé, Brendon, Aricton 3.1.5. Logisztikai osztály – Raktározás (FW) A Kühne + Nagel a pátyi M1 Üzleti Park „E” épületében jelenleg 6000 m2 területen kínálja a logisztikai szolgáltatások teljes skáláját. 2006-tól a „D” épület üzembe helyezésével további 5500 m2-vel bővül a cég raktárkapacitása. A Kühne + Nagel Kft raktára 2003-ban épült, 6000 négyzetméter területű, 11 méter hosszú dokkoló, rakodó kapu sorral rendelkezik. A 11m belmagasságú épület modern, állványos és tömbös tárolásra egyaránt alkalmas. A raktárterületet az építkezési munkák során három, egyenként 2000 m2-es csarnokra osztották fel. Két csarnokban az áruk tárolása sorosállványos rendszerben történik, a harmadik csarnokot tömbös áruk raktározására használják. Ez a terület egyben átrakó dokként is funkcionál. Az M1 Business Parkban a következő szolgáltatások mellett üzemel a raktár: • Őrzött terület, 24 órás őrszolgálat, videó megfigyelő rendszer, riasztórendszerek • Tárolás: tömbös, polcos, állványos rendszerben • ADR 1. 2. kategóriájú áruk tárolás • Komissiózás és VAS-értéknövelő tevékenység, mint címkézés, címkenyomtatás, co-packing, fóliázás, akciós csomagok készítése, garancialevelek illetve használati útmutatók termékbe vagy termékre helyezése stb. • Testre szabott IT megoldások A raktár rendelkezik közvámraktár ill. ÁFA-raktár engedéllyel. A logisztikai osztály fő partnerei: Fagor, Johnson Diversy, Hydrotech, Sanyo, Daewoo A Kühne + Nagel Magyarország munkáját az értékesítési osztály munkatársai új üzletek, ügyfelek, piacszegmensek felkutatásával segítik.

12

3.2. A sajátos szervezeti felépítés pozitív és negatív oldalai A Kühne + Nagel szervezeti felépítése igen speciálisnak mondható. A bemutatott osztályok mind a Kühne + Nagel név alatt, földrajzilag azonos helyről végzik munkájukat, egymással szoros partnerkapcsolatban állnak, ugyanakkor pénzügyileg teljesen elkülönülő egységeket képeznek. Minden osztály felelősséggel tartozik a szintén különálló és semleges pénzügyi osztálynak, melynek élén a németországi Kühne + Nagel központ által kihelyezett pénzügyi vezető áll. A Kühne + Nagel osztályai egymásnak kölcsönösen szolgáltatásokat nyújtanak. Az egymásnak nyújtott kedvezményes árú szolgáltatások cégen belüli forgalmat képeznek, melyet egyfajta klíring számlákon vezet minden osztály. Az ún. belső számlák kiegyenlítése minden hónap harmadik teljes hetének péntekén végzik, így az osztályok között tényleges pénzmozgás csak havonta egyszer történik. A belső számlázási rendszer miatt minden osztály külön költségvetéssel rendelkezik. A vállalat vezetőinek véleménye szerint a rendszer nagy előnye, hogy egyértelműen kimutatható mely szervezeti egység termel profitot és mely egység veszteséges. Az adott osztály dolgozói csak a saját osztály munkájára és az osztályon belüli profitmaximumra koncentrálnak. A többi osztály feladatai, problémái, és a problémák megoldásán való töprengés mind a falakon kívül marad. A rendszernek azonban megvannak a maga hátulütői is: •

Tapasztalataim alapján a vállalaton belüli verseny nem segíti a munkatársak közötti kapcsolatok építését. A más osztályon dolgozók egymásban olykor nem kollégát, nem is versenytársat, hanem ellenséget látnak, ami nem tesz jót a munkamorálnak, és csökkenti az osztályok együttműködése esetén a hatékony munkavégzést.

•

Az osztályokon dolgozók sokszor túlságosan is csak saját részlegükre gondolnak, ami elszigeteltséget okozhat. Ez növelheti a különálló részlegek eredményeit, de csökkenti a Kühne + Nagel, mint szerves egész hatékonyságát.

•

Meglátásom szerint a minden osztályon jelen lévő profitkényszer miatt a Kühne + Nagel komplex tenderek esetén nem tudja a komparatív előnyeiben rejlő lehetőségeket kiaknázni. A logisztikai szolgáltatásokra vonatkozó ajánlatkéréseket vizsgálva olyan tendencia figyelhető meg, hogy az ajánlatot bekérő vállalatok egyetlen logisztikai szolgáltatóval óhajtják valamennyi igényüket megoldani. Az ajánlatot elbíráló az „A” osztály árait talán még kissé alacsonynak is gondolná, de „B” osztály árait túlságosnak

13

magasnak tartja, így nem a Kühne + Nagel-t választja logisztikai partnerének. Ha „B” osztály alacsonyabb árakat szabna (ugyanakkor kis veszteséget könyvelne el), de „A” osztály ezt a komparatív előnyéből származó nyereségből finanszírozná akkor ezzel az alternatívával minden osztály és a Kühne + Nagel, mint szervezeti egész is jól járna. •

További problémát jelent, hogy a belső számlázási rendszer rendkívül nagy adminisztrációt igényel. Az adminisztráció leköti a munkaerőt, így időt és pénzt vesz el a cégtől, amit sokkal célszerűbb lenne inkább a külső ügyfelekre fordítani.

14

3.3. A raktárban alkalmazott logisztikai szolgáltatások A raktárban alkalmazott logisztikai szolgáltatások, az árubeszállítás, árukiszállítás, betárolás, kitárolás, komissiózás, tárolás és egyéb tevékenységhez kapcsolódó munkafolyamatok.

3.3.1. Árubeérkezés A betárolni kívánt árukról a beérkezést megelőző munkanapon a megrendelő faxon/e-mailen értesíti a Kühne + Nagel Kft. logisztikai osztályát. Miután az áru beérkezett, és a szállítmány bevételezéséhez szükséges dokumentumokat (szállítólevél, számla) a raktár áruátvevője kézhez kapta, a gépkocsit lerakodják a raktári dolgozók. Amennyiben a rakatok kívülről sértetlenek és a raklapok száma egyezik a szállítólevélen lévővel, az áruátvevő átveszi az árut. Amennyiben a rakaton külső sérülés tapasztalható vagy a raklapok száma eltér a szállítólevélen jelzettől, a beérkezett áruk átszámolása után az esetleges eltéréseket a sofőrnek aláírásával igazolnia kell. A szállítmányban található inhomogén rakatokból homogén rakatokat képeznek. Az így szétbontott árut betárolás előtt az áruátvevő a cikkszám és a kartonok darabszáma alapján beazonosítja, és a talált mennyiséget összeveti a szállítólevélen szereplővel. Amennyiben eltérést talál (legyen az hiány többlet, vagy cikkszámbeli eltérés) azt jegyzőkönyvben rögzíti. A targoncavezető az egy raktári pozícióra betárolt áruk cikkszámát, mennyiségét, LOT kódját (lejárati idő) és a pontos pozíciót a bevételezési jegyen tűnteti fel. Az adminisztratív dolgozók a betárolási jegy alapján a beérkezéstől számított 24 órán belül elektronikusan készletre veszik az árut, amiről a megrendelőnek faxon értesítést is küldenek. Az értesítés tartalmazza a bevételezési bizonylatot és az eltérésekről készült jegyzőkönyvet.

3.3.2. Tárolás A különböző cikkszámú termékek kerülhetnek egy raklapon is betárolásra, a számítógépes rendszer kezeli ezeket. Amennyiben a raktári dolgozók a már betárolt áru mennyiségében az elvi készlethez képest eltérést észlelnek (legyen az egész karton vagy darabos), azt kötelesek mihamarabb jelezni az adminisztrációnak. Amennyiben az eltérés az érintett cikkszámra elvégzett fizikai ellenőrzés után is fennáll, az adminisztráció módosítja a logikai készletet, illetve a hiányzó mennyiséget virtuálisan elkülönítik, ún. karanténba helyezik. Az adminisztráció

15

az érintett mennyiség karanténba helyezéséről a Megrendelőnek még aznap értesítést küld. A hiány jóváírása a két cég által közösen elvégzett leltár után történhet meg.

3.3.3. VAS (Value Added Services) A Kühne & Nagel által a Megrendelőnek nyújtandó VAS-szolgáltatások elsődlegesen címkézést, illetve ún. co-packing csomagolások készítését foglalják magukba. A Megrendelő részére végzett címkéző tevékenységhez szükséges címkemennyiséget vagy a Kühne + Nagel Kft. állítja elő a Megrendelőtől kapott információk alapján, vagy pedig a Megrendelő bocsátja a Kühne + Nagel Kft. részére. A címkézés során az egyes termékekhez való hozzáférés érdekében az eredeti gyűjtőcsomagolás megbontásra kerül.

3.3.4. Rendelésfeldolgozás A “B” napon kiszállításra kerülő áruk listáját, illetve az egyes rendelésekhez tartozó tételek adatait, a Megrendelő legkésőbb “A” napon 13-ig elektronikus úton (számítógéppel) vagy faxon elküldi a Kühne + Nagel Kft. logisztikai osztályára.

3.3.5. Kiszállítási csomagolás A komissiósok az adminisztratív dolgozók által kinyomtatott lista alapján összekészítik raklapra az egy címre kiszállítandó termékeket. Amennyiben valamelyik tételnél nincs meg a teljes mennyiség, az adminisztratív dolgozók javítják a rendszerben a készletet. A megrendelés összeállítása után az illetékes raktáros leellenőrzi a raklapokat. Amennyiben minden rendben van, a komissiós befóliázza azokat. A palettát minden esetben le kell fóliázni, hogy az áruhoz külsérelmi nyom nélkül ne lehessen hozzáférni. További követelmény a palettás kiszállításnál, hogy a kartonok a lehetőségeket figyelembe véve oly módon legyenek elhelyezve, hogy a kartonszám a lezárt rakaton is egyértelműen látható legyen. Az összekészített áruk proforma számláit az adminisztratív dolgozók felfaxolják a kiszállításra, megadva a kiszállítandó raklaphelyek számát.

16

3.3.6. Kitárolás A kiszállítási osztály a megkapott adatok alapján összeállítja az együtt szállítandó címeket és mennyiségeket. A szállítólevelek és a szállítási összesítő alapján a raktári dolgozók felrakják a kocsira a megfelelő árut. A sofőr az árut raklapra és/vagy kartonra veszi át, és azt a szállítólevél aláírásával igazolja. A szállítólevél 2 példánya (FW-FD) raktárban marad, a többi 2 példányt a sofőr viszi magával. A raktáros a kiadott árukról igazolást állít ki, ezzel segíti a másik műszak raktárosának munkáját.

3.3.7. Leltár Az évenként a Kühne + Nagel Kft által kötelezően elvégzendő leltáron felül leltár végzése a Megbízó kérésére is történhet. A leltár napján semmilyen a Megbízó áruit érintő kifelé vagy befelé irányuló mozgás nem lehetséges. A leltár fizikai lebonyolítása előtt meg kell bizonyosodni róla, hogy a két cég elméleti készlete megegyezik-e. Az esetleges eltéréseket a leltár előtt tisztázni kell. Ez után az aktuális készlet adatait és raktári pozícióit mutató raktártérkép segítségével két, egymástól függetlenül dolgozó csoport elvégzi a leltározást. A leltár végén a két csoport eredményeit összevetik és az esetleges eltéréseket ellenőrzik. A pontos készletlista alapján a készlet módosítása elvégezhető.

17

4. Az ajánlat - ajánlatkérésről általában 4.1. Ajánlatkérés, az ajánlatok értékelése Az ajánlatkérés a potenciális vevő érdeklődése a potenciális eladók szállítási és raktározási lehetőségeiről, üzleti kondícióiról. Ajánlatot kérhet azonban a versenytárs is, aki így akarja megtudni a konkurens partner szolgáltatásainak műszaki paramétereit és kereskedelmi kondícióit. A nemzetközi gyakorlatban az ajánlatkérés nincs formaságokhoz kötve. Ajánlatot lehet kérni kereskedelmi levélben, telefonon, telefaxon, E-mailen, illetve személyes tárgyalásokon. Ajánlatkérésnek nemzetközileg is szabályozott formája a tenderkiírás. Napjaink nemzetközi kereskedelmében néhány stratégiai jellegű terméktől eltekintve a vevők vannak erősebb alkupozícióban. Ezért a vevő nemcsak válogathat az ajánlatok között, hanem válogatni kell; egy ajánlat alapján senki sem hoz elhamarkodott döntést. A vásárlási döntési folyamat első lépése az ajánlatkérés. Az ajánlatkérést a címzett feldolgozza, az igényelt szolgáltatásokra elkészíti az árkalkulációt és kidolgozza a mellékes kereskedelmi, pénzügyi kondíciókat. Ezt követően a megbízó értékeli, összehasonlítja a beérkezett ajánlatokat, és esetleges ellenajánlatot tesz. Az értékelés komplex jellegű, átfogja a műszaki és kereskedelmi feltételeket egyaránt.

4.2. Ajánlatadás A külkereskedelmi ügylet előkészítés szakaszában az ajánlattevő és az ajánlat címzettje többször is szerepet cserélnek, mivel az eladói ajánlatot általában a vevő ellenajánlata követi. Az ajánlatadással összefüggésben három kérdéskört kell kiemelni: a) az ajánlati kötöttséget b) az ajánlat tartalmát c) néhány formai kérdést a) A nemzetközi kereskedelmi gyakorlat számára az ajánlati kötöttség kérdéseit a Bécsi Egyezmény szabályozza. Az ajánlati kötöttség szerint az ajánlatoknak három fajtája van: 1. kötelező ajánlat a szóbanállási idő megjelölésével 2. kötelező ajánlat a szóbanállási idő megjelölése nélkül 3. kötelezettség nélküli ajánlat 18

A külkereskedelmi gyakorlatban - amennyiben a szóbanállási idő nincs feltüntetve - az ajánlatot általában 10-14 napig tekintik kötelező érvényűnek. A Bécsi Egyezmény szerint az ajánlat akkor válik hatályossá, ha a címzetthez megérkezett. Még a visszavonhatatlan ajánlatot is vissza lehet vonni, ha az erről szóló nyilatkozat az ajánlatot megelőzően, vagy azzal egy időben érkezik meg a címzetthez. Az ajánlatot azonban az Egyezmény szerint nem lehet visszavonni: •

ha akár az elfogadására vonatkozó meghatározott határidő megállapításával, akár más módon utal arra, hogy visszavonhatatlan

•

ha az ajánlat címzettje ésszerűen bízhatott abban, hogy az ajánlat visszavonhatatlan, és az ajánlatban bízva járt el

Az ajánlat, még ha visszavonhatatlan is, hatályát veszti, amikor annak visszautasítása az ajánlattevőhöz megérkezik. Elfogadásnak minősül az ajánlat címzettjének ilyen tartalmú nyilatkozata, vagy az elfogadásra utaló magatartás is. A hallgatás nem jelent beleegyezést! Az ajánlatra adott és elfogadásra utaló válasz, ha kiegészítéseket, korlátozásokat, vagy egyéb módosításokat tartalmaz, az ajánlat visszautasítását jelenti és ellenajánlatnak minősül. b) Tartalmi oldalról egy ajánlat akkor lehet sikeres, ha megközelíti a potenciális vevő üzleti elképzeléseit. Ha attól nagyon távol esik, akkor nem fog időt és energiát fordítani arra, hogy az ajánlattal komolyan foglakozzon. Az ajánlati feltételek köre egy jól előkészített ajánlatnál lényegében megegyezik a szerződési feltételekkel, így a címzett beleegyező válasza alapján a szerződés létre is jön. A legfontosabb ajánlati feltételek: •

a raktárban tárolt áru (paletta) maximális mennyisége

•

az áru megnevezése

•

az ár meghatározása: általában három részre bontható: o tárolás díj o árukezelés díj o esetleges disztribúciós díj

•

a fizetés módja

•

fizetési határidő megjelölése

•

kitárolási és kiszállítási határidők ismertetése

•

árukezelési folyamatok hibaszázalék mutatóinak meghatározása

•

a logisztikai szolgáltató által kínált egyéb szolgáltatások ismertetése, díjai 19

c) Az ajánlat, mint erre korábban utalás történt, a nemzetközi gyakorlatban nincs formaságokhoz kötve, mégis van néhány formai kérdés, amit az ajánlati tevékenység során célszerű figyelembe venni. A kereskedelmi élet kultúrájához hozzátartozik, hogy az ajánlatot nem illik válasz nélkül hagyni. Íratlan szabály, hogy az ajánlatra azon a módon kell válaszolni, amilyen formában érkezett. Fontos formai kérdés az ajánlatadás nyelve. Ajánlatot mindig az adott országban érvényes üzleti nyelven kell adni. A nemzetközi szokásokhoz szintén hozzátartozik, hogy az ajánlatokat a gyakorlat szerint írásban is rögzítik. Ajánlat születhet telefonon vagy szóban is, de ezt általában a felek írásos formában is rögzítik, és utólagosan elfogadják.

20

4.3. Az árkalkulációt megelőző folyamatok 4.3.1 Ajánlatkérés Az ajánlat kiadását megelőző folyamatok első lépése az ajánlatkérés. Az ajánlatkérés történhet külső megkeresésre és belső, értékesítés ösztönző rendszerek eredményeként. Az előbbi esetben előzetes üzleti kapcsolatok nélkül történik a logisztikai szolgáltató megkeresése, míg utóbbi esetben a Kühne + Nagel sales ügynökei által felkutatott partnerek, piaci szereplők, potenciális ügyfelek kérik az ajánlatot. A Kühne + Nagel Értékesítési Osztályának feladata az ajánlatkérések és ajánlatok koordinálása. Az Értékesítési Osztály munkatársainak feladatai közé tartozik: •

új partnerek felkutatása

•

jó kapcsolatok ápolása a meglévő partnerekkel

•

új üzletek kötése

•

ajánlatkérések feldolgozása

•

az ajánlatkalkulációs munka felosztása az érintett osztályok közt

•

határidők betartása, betartatása

•

a társosztályok által rész-szolgáltatásokra kidolgozott ajánlatok összekapcsolása

•

a kész, komplex ajánlatok kiküldése

•

esetleges ellenajánlatok értékelése 3. ábra Ajánlatkérés kezelése a Kühne + Nagel Kft-nél Ajánlatkérés sales ügynöki tevékenység eredményeként

Ajánlatkérés külső ügyfél által

Értékesítési (Sales) Osztály sales ügynökök

Logisztikai Osztály

Nemzetközi Közúti Osztály

Belföldi Disztribúció

21

Tengeri Osztály

Az Értékesítési (Sales) Osztály sales ügynökei jutalék ellenében végzik munkájukat. A logisztikai szolgáltatóhoz beérkező ajánlatkérések a legkülönfélébbek lehetnek. Szerkezetükben és felépítésükben az egyszerű szállítmányozási feladatoktól kezdve a bonyolult logisztikai és fuvarszervezési szolgáltatásokig igen széles palettát ölelnek fel. A nagyobb logisztikai szolgáltatók a piaci igényekhez tökéletesen alkalmazkodva az áruszállítás valamennyi térbeli és időbeli problémájának áthidalására és kezelésére készen állnak. A piac ezt a szakmai felkészültséget ki is használja. Mára egyre több, a logisztika és szállítmányozás több ágazatát is érintő ajánlatkérés érkezik a Kühne + Nagel Magyarország Kft-hez. A megbízó cégek előnyben részesítik azokat a szolgáltatókat, akik a tengeri-, légi-, közúti-, és raktározási feladataikat egy személyben vállalják át, és jó minőségben teljesítik. Ezek a vállalatok így: •

pénzt takarítanak meg a Megbízónak, hisz nem kell saját szállítmányozási osztályt üzemeltetniük

•

időt takarítanak meg, mivel a fuvarozási és raktározási feladatok egy cégen belül folynak, így a különböző folyamatok sokkal gördülékenyebben kapcsolódnak egymásba, mintha külön alvállalkozók végeznék azokat

A Kühne + Nagel több olyan partnert is magáénak mondhat, akik tengeren túli nem romlandó áruk importjával és magyarországi kereskedelmével foglalkoznak. Ezek az áruk a KN tengeri osztály szervezésében konténerben hajóznak a Távol-Keletről valamelyik nagy európai kikötőig. A konténer hajón történő szállítására, a kikötői kezelésre és az ezzel kapcsolatos egyéb szolgáltatásra a tengeri osztály készít ajánlatot. A konténerek a kikötőből a KN nemzetközi osztályának szervezésében jutnak el a pátyi raktárba. Az országhatárokat átlépő fuvarozással kapcsolatosan felmerülő költségekre az osztály fuvarkalkulációval foglalkozó munkatársai adnak díjakat. Az áru a raktárba betárolva a KN logisztikai osztályának hatáskörébe kerül. Az árut érintő raktározási és egyéb logisztikai szolgáltatásokra ez az osztály dolgozza ki az árakat. Az importfolyamat végső állomásaként a komissiózott és importvámkezelt árukat a KN disztribúciós osztálya juttatja el a végső címzetthez. A továbbiakban a logisztikai osztályt és a disztribúciót érintő szolgáltatásokra tett ajánlatkérések árkalkulációjával szeretnék kiemelten foglalkozni.

22

5. Logisztikai szolgáltatások árkalkulációja A raktárban alkalmazott logisztikai szolgáltatásokat árkalkuláció szempontjából két nagy csoportra oszthatjuk: 1. Tárolás 2. Árukezelés és egyéb áruhoz kapcsolódó szolgáltatások Ez a két részre bontás abból adódik, hogy a tárolás és árukezelés (handling) költségeinek számítása egymástól merőben eltérő szempontok alapján történik. Az árkalkuláció első lépése azonban mindkét esetben megegyezik: az áruk betárolásáról, raktározásáról és kitárolásáról történő minél több információ begyűjtése; a begyűjtött információk megfelelő szempontok alapján történő feldolgozása. A kalkuláció során a legfontosabb szempont az, hogy a kialakított áraknak meg kell felelniük bizonyos költségszámítási alapelveknek. Ezek az elvek az árkalkuláció alapiskoláját képezik, melyekkel a Kühne + Nagel-nek is azonosulni kell.

5.1. Költségszámítási alapelvek 5.1.1. Költségszámítási szempontok A logisztikai szolgáltatások eladásánál / értékesítésénél két alapvető szempontot kell szem előtt tartani: 1. A vállalat minimalizálja az általa kínált szolgáltatásokkal kapcsolatos költségeit. 2. A vállalat maximalizálja a saját vállalata szolgáltatásai értékesítéséből származó nyereséget. E két cél megvalósításához a Kühne + Nagel logisztikusainak pontos és átfogó ismeretekkel kell rendelkeznie a vállalati költségekről és nyereségszintekről, valamint arról is, hogyan mozdulnak el a költségek és a nyereségszintek az értékesített mennyiség és az árváltozások hatására. A nyereséges üzleti tevékenységet három tényező befolyásolja: a vállalat által megszabott árak, az értékesített mennyiség, és annak termelési, eladási költségei. Az árak és az értékesített mennyiség kapcsolatban vannak egymással, s viszonyuk határozza meg az árbevételt. Amilyen mértékben az árbevétel az összes költséget meghaladja, vagy az alá esik, annak megfelelően jelentkezik a nyereség vagy a veszteség.

23

5.1.2. Költségmeghatározás A logisztikai szolgáltatásokkal kapcsolatosan felmerülő költségek lehetnek: állandóak és változóak. Az állandó költségeket gyakran üzemi költségekként emlegetik. Ezek, meghatározott időn – ami lehet egy év, vagy több – és bizonyos határokon belül nem változnak a teljesítmény mennyiségi változásával sem. Az állandó költségek általában: -

a raktárak bérleti díja, a fűtés, világítás, telefon, telefax stb. költségei

-

az adminisztratív költségek

-

a vállalatvezetés fizetése és az ehhez kapcsolódó kiadások

-

a gépekkel és berendezésekkel kapcsolatos kiadások

Változó költségeknek azokat a ráfordításokat nevezzük, amelyek valóban változnak a szolgáltatások mennyiségének függvényében. Ezek: -

a csomagolás, fóliázás költségei

-

az egyes folyamatokhoz szükséges üzemanyag- és energiaköltségek

-

túlórával kapcsolatos munkabérek

Az állandó és változó költségek között nem lehet pontos választóvonalat húzni, ezért a vezetés (és nem a könyvelés) feladata eldönteni, hogyan kezeljék az egyes tételeket. A vezetés több szempontot is figyelembe vesz a költségek besorolásakor. Ha a költséget változónak ítélik, például meghatározott munkafolyamatnál alkalmazott munkaerő bére esetében, akkor viszonylag bonyolult és költséges ellenőrző rendszer kidolgozására lehet szükség ahhoz, hogy ez az eladási árban megfelelően tükröződjék. 5.1.3. A költségek allokációja Miután meghatároztuk, hogy a költségek az állandó vagy változó kategóriába tartoznak-e, a következő teendő az, hogy az egyes termékek vagy szolgáltatások mellé rendeljük őket. A változó költségeket általában nem nehéz az egyes szolgáltatásokhoz besorolni, mivel valószínűleg eleve az adott szolgáltatás alapján számították ki őket. Az állandó költségek már több gondot okoznak. Néhány vállalat azt a módszert követi, hogy a munkaterület alapján osztja fel az állandó költségeket. Azaz: négyzetméterre jutó fűtés-, világítás-, energia – és bérleti díjakkal számol, ezután az egyes termékekre jutó munkaterületet szorozza a kapott értékkel. John Lindstone - Jövedelmező értékesítés című munkájában összefoglalja, hogy az állandó költségek allokációjára két elterjedt módszer van érvényben.

24

1. Abszorpciós rendszernek nevezzük az állandó és változó költségek termékre jutó meghatározását. Ez azt jelenti, hogy a termékek összessége teljesen elnyeli a költségek összességét. 2. Kontribúciós rendszernek nevezzük az olyan rendszert, ahol az egyes termékekre csak változó költségeket számolnak, az állandó költségeket pedig egy összegben fejezik ki. Ez annyit jelent, hogy minden egyes paletta jövedelme a termék költségeinek bevonása után hozzájárul a közös bevételhez, amiből az állandó költségeket fedezik, és amiből az adó előtti nettó nyereség megmarad. A költségelosztás kontribúciós rendszerét napjainkban széles körben alkalmazzák, mivel közelebb áll a realitásokhoz. A Kühne + Nagel kalkulációs tevékenysége során ugyan különböző területeken, de mindkét módszert alkalmazza.

5.2. Tárolás A tárolás kalkulációjának menete 3 lépésből áll: 1. Kalkulációhoz szükséges információk begyűjtése 2. Tárolás során felmerült költségek csoportosítása, allokálása 3. A megfelelő módszer kiválasztása és alkalmazása során egy paletta raktározási díjának meghatározása 5.2.1. Információgyűjtés A Kühne + Nagel raktárában a tárolás főként palettákon történik. A manapság használatos állványok elsődlegesen az EUR raklapok (80x120 cm) méreteihez lettek igazítva, de kialakításuknál fogva kompatibilisek a 100x100 cm-es amerikai-, és 120x120 cm-es raklapokkal is. Költségcsökkentő tényező lehet, hogy a betárolni kívánt áru milyen mértékben tud megfelelni a kompatibilitás előnye által nyújtott gazdaságos helyzetkihasználtság kritériumának. A raktár három részéből kettőben állványos rendszerben, egyben tömbösen történik a paletták tárolása. Az ajánlatkérés tanulmányozásakor fontos szempont, hogy az áru tárolható-e állványban. Állványos tárolás esetén figyelembe kell venni a paletta esetleges súly- és méretbeli korlátozásait. Az állványos rendszerben maximum 1000 kg súlyú és 2,1 m magas paletták tárolására van lehetőség. Az ennél nagyobb súlyú árukat az állvány földszint részén, a méretben magasabb palettákat a tömbös részben helyezik el.

25

Tömbös tárolás esetén meg kell vizsgálni, hogy a paletták egymásra rakhatóak-e, illetve, hogy a FIFO, LIFO, FILO elvek közül mely alkalmazható. Nem elhanyagolható szempont, hogy a tömbös részben mennyi közlekedő folyosót kell hagyni az áruk hozzáféréséhez. Vizsgálat tárgyát képezi még az áru esetleges ADR besorolása, ugyanis veszélyes áru esetén a tárolás csak az erre elkülönített 200 m2-es ADR raktárban végezhető. 5.2.2. Költségvizsgálat Az információgyűjtés után szükségünk van a paletták raktározásával kapcsolatosan felmerülő összes költség begyűjtésére. Ezek: •

Bérleti díj

•

Közüzemi díjak (fűtés-, világítás-, gáz-, vízszámlák)

•

Szerviz díjak

•

Állvány karbantartási költségek

A felsorolt költségeket a vállalat menedzsmentje a fix költségek kategóriájába sorolja, melyeket esetlegesen felmerülő változó költségek egészíthetnek ki. A bérleti díj, közüzemi díjak, szerviz díjak és karbantartási költségek havonta számlákon jelennek meg, így a raktár egy havi költsége minden hónapban pontosan meghatározható. Ezek a költségek a szezonalitásnak megfelelően ingadozhatnak, de nem függenek a raktárban tárolt áruk mennyiségétől. A felmerült költségek allokációja után kerülhet sor az optimális kalkulációs módszer kiválasztására és alkalmazására. 5.2.3. Kalkuláció A tárolási díj kalkulációja során a Kühne + Nagel az abszorpciós módszert alkalmazza. Az abszorpciós módszer jelen esetben azért indokolt, mert a tárolással kapcsolatosan tulajdonképpen csak állandó költségek merülnek fel. A módszer lényege az, hogy a kalkulációt végző személy az egy hónapban felmerült összes fix- és változó költséget összeszámolja, az összköltséget leosztja a tárolható palettahelyek számával, így a menedzsment tisztán látja, hogy egy palettára mennyi változó- és állandó költség jut. Képletben:

∑ FC

+

∑ VC

∑ Palettahely

26

=

1 palettára eső költség

A képletből egyelőre csak annyi tudunk meg, hogy egy hónapban egy paletta tárolása menynyibe kerül a vállalatnak. Az ajánlati ár kialakításához a képletet kissé ki kell bővítenünk, és két további változót kell bevezetnünk. Mint minden raktár, a Kühne + Nagel raktára is minimális esetben működik 100%-os kihasználtsággal. A paletták kétirányú ki-be történő mozgatása miatt mindig található üres palettahely, és a Megbízók is ritkán töltik meg teljesen az állványokat, így a tárolási díj számításánál mindenféleképp indokolt egy ún. kihasználtsági mutató bevezetése. Ez a mutató a raktár átlagos kapacitás-kihasználtsága körül mozog. A kihasználtságot figyelembe véve az összes költséget csak az átlagosan raktározáson lévő paletták számával osztják le. A kihasználtásági mutató százalék alapú változó, vagyis minden esetben 1-nél kisebb szám. A gazdasági társaságok alapvető célja a profit elérése. Nincs ez másképp a Kühne + Nagel esetében sem. Az egy palettára eső költséget a kívánt profittal beszorozva kapjuk meg a végleges ajánlati árat. A profi mutató is százalék alapú szám, de ez esetben értelemszerűen 1-nél mindig magasabb érték. A jelen változók bevezetésével az ajánlati ár kalkulációs képletünk a következőképp módosul: ∑ FC

+

=

∑ VC

1 palettára eső költség

∑ Palettahely * k 1 palettára eső költség * p

=

1 palettára eső raktározási díj

ahol ∑ FC = a tárolással kapcsolatos fix költségek összessége ∑ VC = a raktározással kapcsolatos valamennyi változó költség ∑ Palettahely = a raktárban tárolható paletták száma k = kihasználtsági mutató 4. ábra: Fedezeti pont

p = profit A tárolás tekintetében az árkalkuláció alapelve a következő: a raktározott palettákból származó bevételnek fedeznie kell a tárolással kapcsolatosan felmerülő valamennyi költséget. Ennek az alapelvnek az érvényesülését hivatott kimutatni a fedezeti görbe. A fedezeti görbe tulajdonképpen a vállalkozás állásáról készült „fényképek” sorozata.

27

Megmutatja az értékesítési árbevételek és a nyereség közötti összefüggést, s azt is, mikortól nyereséges egy üzlet és hogyan növekszik a profit. Fontos megjegyezni, hogy a tárolásból befolyt bevételnek nem csak a tárolt paletták által elfoglalt helyet, hanem az ehhez kapcsolódó handlinghez (anyagmozgatás, fóliázás, átrakodás) fenntartott terület költségeit is ki kell termelnie. A tárolási díjak általában 1 paletta tárolási díja / hét formában kerülnek az ajánlatba. A raktározás díjának el kell különülnie a handling díjától, mivel ha nincs ki- és bemenő forgalom a raktárnak stock állománnyal is nyereségesen kell üzemelnie. 5.2.4 Vállalaton belüli tárolási díj kalkuláció Mint már korábban elhangzott a Kühne + Nagel pátyi raktára három részből tevődik össze. Két raktárban állványokban történik a tárolás, a harmadik 4-es számú raktár átrakodóként és tömbös tárolóként funkcionál. A tömbös tároló részt a négy szállítmányozási osztály egymás közt osztotta fel 15-43-11-31 %-ban. A dokkolók előtti területen az átrakodás történik. 5. ábra: A Kühne + Nagel 4-es raktárának térképe FS (Tengeri osztály) 11 % FD (Belföldi disztribúció) FO

FW

43 %

(Logisztikai osztály)

(Nemzetközi közút)

31 %

15 %

Handling költségek

28

A 4-es raktár költségeinek megoszlása a kontribúciós rendszer alkalmazásával történik. Mint ismeretes a kontribúciós elv alapján az állandó költségeket egy összegben fejezik ki, az egyes palettákra pedig változó költségeket számolnak el. Állandó költségek Az egy hónapban felmerülő valamennyi állandó költséget jelölje ∑ FC. A raktárfelosztás miatt a raktár egy havi költségei a százalékos megoszlás alapján FD (Belföldi osztály számára)

∑ FC * 0,43

FO (Nemzetközi közúti osztály számára)

∑ FC * 0,15

FS (Tengeri osztály számára)

∑ FC * 0,11

FW (Logisztikai osztály számára)

∑ FC * 0,31

A raktár osztályok közötti százalékos felosztása az osztályok palettaforgalmának tanulmányozása után történt. A forgalomnak megfelelően így a raktár költségeinek megoszlása is az igazságosság és testvériesség jegyében zajlik. Az állandó költségek adott osztályra eső része „Tárolási díj” címen jelenik meg havonta a belső számlákon. Változó költségek A változó költségeket az osztályok palettáinak ki- és betárolásával kapcsolatos kiadások jelentik. Egy paletta ki- és betárolásának díját a logisztikai osztály egy előzetes kalkuláció útján fix összegben határozta meg minden osztály számára. A handling költségek meghatározása az osztály havi palettaforgalmának összegzésével történik. Az egy hónapban ki- és betárolt raklapok számát összeszorozva a handling díjjal megkapjuk az adott szállítmányozási osztály paletta kezelési költségét. A változó költségek „Handling” címen jelennek meg a havi belső számlákon. FD (Belföldi osztály)

palettaforgalom (db) * handling költség (HUF / db)

FO (Nemzetközi közúti osztály)

palettaforgalom (db) * handling költség (HUF / db)

FS (Tengeri osztály)

palettaforgalom (db) * handling költség (HUF / db)

FW (Logisztikai osztály)

palettaforgalom (db) * handling költség (HUF / db)

Szállítmányozási osztályok összes raktárköltsége A négy osztály havi raktárköltsége a már említett fix „Tárolás”, és forgalomtól függő „Handling” részekből tevődik össze. A kontribúciós rendszer elve alapján (minden egyes paletta jövedelme a termék költségeinek levonása után hozzájárul a közös bevételhez, amiből az állandó költségeket fedezik) azonban a palettaforgalomnak nem csak a handling, de a tárolás 29

költségeit is fedezni kell. Így a szállítmányozási osztályok egy palettára nem csak a kezelési, hanem a palettára eső tárolási díjat is elszámolják. ∑ FC + palettaforgalom * h

=

egy palettára eső tárolási díj

palettaforgalom ahol: ∑ FC = a 4-es raktár havi fix költsége (bérleti díj, közüzemi díjak, karbantartási költségek…) palettaforgalom = adott hónapban a szállítmányozási osztály által ki- és betárolt raklapok száma h = egy paletta ki- és betárolásának kezelési költsége Az egy palettára eső tárolási díj a forgalomtól függően degresszíven csökken, hisz minél több paletta fordul meg a raktárban egy hónap alatt, annál kisebb az egy raklapra eső ∑ FC. Az egy raklapra eső tárolási díj éppen ezért havonta igen jelentős mértékben változhat. A palettánkénti raktározási- és kezelési díjat a szállítmányozási osztályoknak bele kell építeniük saját fuvarozási és szállítmányozási díjaikba.

5.3. Handling szolgáltatások árkalkulációja Egy raktár üzemeltetése annál sokkal intenzívebb és összetettebb szakma, mintsem hogy paletták ezrei az örökkévalóságig egy állványban pihenjenek. A raktárban az áruk folyamatosan cserélődnek, a dolgozók targoncáikkal palettákat tárolnak be, mozgatnak, és adnak ki. A raktárban tárolt áruk gyakran egyéb kiegészítő logisztikai szolgáltatásokon mennek keresztül. Ezekhez a folyamatokhoz már nem elég pusztán egy jól felszerelt épület tele állványokkal. Gépeket, emberi munkaerőt kell alkalmazni, amelyek további költségeket vonnak maguk után. A handling szolgáltatások árkalkulációja ezzel a témakörrel foglalkozik. 5.3.1. A Handling során számításba vett termelési tényezők Handling (árukezelés) alatt az áru raktározásával kapcsolatosan felmerülő egyéb mellékfolyamatok ráfordításait értjük. Ide tartozik a betárolás, anyagmozgatás, kitárolás. A tárolás során a kalkulációban csupán a raktárépületet vettük figyelembe, a handling árképzése folyamán azonban nincs ilyen egyszerű dolgunk. Az árukezelés során a raktárépület, mint tőketényez mellett megjelenik az emberi munka is, így már két termelési tényezővel kell kalkulálnunk. Termelési tényező alatt értünk minden olyan termelőeszközt, amely tartósan áll rendelkezésre, és az általa kifejtett munka hozzájárul a javak előállításához, feldolgozásához, de maga a té30

nyező nem szűnik meg létezni a szolgáltatási folyamat során. A handling során a termelési tényezők közül a munka és tőkejavak közösen vesznek részt a munkafolyamatokban. A munkát jelen esetben a raktári dolgozó képviseli, aki munkabér ellenében fizikai és szellemi képességeinek összességét munkaadója, azaz a Kühne + Nagel rendelkezésére bocsátja. A raktári dolgozókat két részre bonthatjuk. A fizikai munkások (raktárosok, targoncások, komissiósok) két műszakban, órabér alapú elszámolás alapján végzik munkájukat. Az adminisztratív dolgozók havi fix bér ellenében segítik a cég munkáját. Tőkejavak alatt a raktározási folyamatok során használt mesterséges eszközöket értjük. A raktárban alkalmazott ilyen gépeket, eszközöket a következőképp csoportosíthatjuk: •

Anyagmozgató, emelő gépek: targoncák

•

Daruk, kötelek

•

Hűtőberendezések

•

Rögzítéstechnikai gépek

A handling folyamatok során használt termelési tényezők pénzbe kerülnek. Az alapelv itt is a felmerült ráfordítások beépítése a logisztikai díjakba oly módon, hogy a kiadásokat meghaladó bevétele legyen a vállalatnak. Az árukezeléssel kapcsolatos ráfordítások havonta számlákon jelennek meg a logisztikai osztály asztalán. A változó költségek nagyobb súlya miatt ezek a kiadások koránt sem olyan pontosan behatárolhatóak, mint a tárolással kapcsolatos kiadások. FC

+

VC

TC

Órabér

Handling költségek

Túlórapénz Bónuszok A handling kalkulációjának menete is a tárolás során már megismert 3 lépésből tevődik össze: 1. Kalkulációhoz szükséges információk begyűjtése 2. Tárolás során felmerült költségek csoportosítása, allokálása 3. A megfelelő módszer kiválasztása és alkalmazása során egy paletta handling díjának meghatározása

31

5.3.1.1. Kalkulációhoz szükséges információk begyűjtése A betárolás során az áru a tehergépjárműről a raktár területére kerül. Betárolás során figyelembe kell venni: •

Palettákon jön az áru, vagy kézi szedésre van szükség

•

A paletták esetleg egymásra halmozhatóak-e

5.3.1.2 Tárolás során felmerült költségek csoportosítása, allokálása A handling kalkulációhoz szemügyre kell vennünk a termelési tényezők lehetséges költségtényezőit. Fontos, hogy a logisztikai folyamatokban részt vevő gépek és munkaerő költségeit végül közös nevezőre (HUF / időegység) hozzuk, hogy a kapott eredmények felhasználhatóak legyenek a kalkulációs munka során. Gépek Bekerülési érték A logisztikai szolgáltatók a raktárban alkalmazott gépekkel kapcsolatos minden fontos eseményről (a gépek bekerülési értékéről, szervízeléséről, karbantartási munkálatairól) pontos nyilvántartást vezetnek. A kalkulációhoz ezek közül az információk közül a bekerülési értékre van szükségünk. Amortizációs költségek A gépek tartós javak, vagyis egy évnél tovább szolgálják a vállalat tevékenységét. Ezen javak élettartama alatt amortizációs költségek és üzemeltetési költségek merülnek fel. Az amortizációs költség - vagy más néven értékcsökkenési leírás - a tárgyi eszközök kopásának pénzbeli elszámolása. 6. ábra: Lineáris értékcsökkenési leírás

A gépek élettartama típustól, minőségtől, a használat mértékétől változó. Bekerüléskor minden gépnek meghatározzák azt az időperiódusát, mely során az amortizáció teljesen végbe megy. Az amortizáció megállíthatatlan folyamat. Elszámolása történhet lineárisan, degresszíven, vagy progresszíven.

32

7. ábra: Degresszív értékcsökkenési leírás

8. ábra: Progresszív értékcsökkenési leírás

Az amortizáció nem csupán az eszközök avulásának, kopásának kifejezője, hanem a befektetett tőke visszanyerésének módja is. A számvitelben ugyanis az értékcsökkenést a költségek között számoljuk el, ezzel is kifejezve, hogy az eszköz értéke nem egyszerre, hanem a termelés során folyamatosan megy át az új termék értékébe. Az értékcsökkenési leírás meghatározásához különféle amortizációs módszerek állnak rendelkezésünkre. Ezek közül a legáltaláno33

sabban használt módszerek a lineáris, a degresszív (csökkenő) és a progresszív (késleltetett) leírás (Tétényi, Paróczainé 1991.). Üzemeltetési költségek Az üzemeltetési költségek a raktárban használt gépek beszerzése, üzemeltetése, selejtezése, használata során felmerült ráfordítások összessége. A költségkihatás esetenként azonnal jelentkezik (pl. a munka elvégzése során több költség merül fel, mint a kialkudott bevétel), vagy hosszú távon hat (pl. az adott munkához, a meglevő gépekhez megvásárolt alkatrész – ha nem túl jól választanak – selejtezésig, vagy az eladásig a szükségesnél nagyobb önköltséggel dolgozik). Fontos tehát, hogy a gazdálkodó tisztában legyen az aktuális árakkal, a termelési költségekkel, a gazdálkodás jövedelmezőségével. A gépüzemeltetés terén ismerni kell, hogy a különböző motorteljesítményű erőgépek (kis-, vagy nagy teherbírású targoncák), a különböző anyagmozgatási folyamatok során használt eszközök (pl. elektromos kis targonca, kézi „béka”), a különböző géptípusok milyen önköltséggel dolgoznak, így választható ki az adott körülmények közötti legmegfelelőbb rendszer. Örökös dilemma továbbá a „Venni vagy lízingelni” kérdés, mely kérdés megválaszolása a logisztikai osztályvezető számára komoly beruházási döntést jelent. Az ismertetett szempontok mind befolyásolják a működés során felmerülő üzemeltetési költségeket, ezért a raktárban használt gépekkel kapcsolatos döntések különös körültekintést igényelnek. Itt érdemes egy pillantást vetni az üzemeltetési költségek (ÜK) részeire: •

anyagköltség - A (hajtóanyag, kenőanyag, stb.)

•

karbantartás és javítás - F (fenntartás) költsége (javítási anyag + bér, idegen javítás)

•

egyéb költségek – E (gépjárműadó, biztosítás, stb.)

•

általános költségek - ÁLT

A teljes üzemeltetési költség számításának módja tehát a következő: ÜK = A + F + E + ÁLT A gépüzemeltetés költségtényezőinek megállapítása a bizonylati és számviteli rendnek megfelelően történhet. A gép üzemeltetési költsége, amortizációs költsége és a végzett munka (TELJ) ismeretében kiszámolható az egységnyi munkaidőre jutó fajlagos költség, vagyis az önköltség: Önköltség = (ÜK + Amortizációs költség) / TELJ

34

Az önköltség megmutatja, hogy mennyibe kerül az adott gép egy órányi üzemeltetése a vállalat számára. A kalkulációt megkönnyítendő a kapott egységnyi önköltséget érdemes HUF / óra formára átszámítani. Munkaerő A handling folyamatok másik fontos összetevője az emberi munkaerő. A logisztikai szolgáltató kiadásai a munkaerővel kapcsolatban: •

Órabér

•

Adók, járulékok

•

Túlóra pótlék

•

Bónusz

•

Egyéb pótlékok, juttatások

A Kühne + Nagel a raktárában alkalmazott fizikai dolgozóit alvállalkozóktól bérli. Az emberi munka, mint termelési tényező költségeinek elszámolása így leegyszerűsödik a cég szempontjából. A Kühne + Nagel tudatja az alvállalkozóval másnapi munkaerőigényét, és a megjelent munkások által ledolgozott órák után kifizeti a két cég közötti szerződésben szereplő munkadíjat. A Kühne + Nagel így saját profiljára tud összpontosítani, mivel az alvállalkozó feladata a fizikai dolgozók utáni adminisztráció, a folytonosan cserélődő munkaerő pótlása, a munkások motiválása. Időkorlátozások Mind a gépek, mind az ember munkabírása véges, amit a kalkuláció során figyelembe kell venni. A targoncák akkumulátorait tölteni kell, a gépeknek meghatározott időközönként karbantartáson kell részt venni. Ez alatt az idő alatt nélkülözni kell a berendezéseket a raktári munkálatok alól. Az emberek olykor megbetegszenek, szabadságra mennek, vagy továbbképzésen vesznek részt. Egy átlagos dolgozó munkaszerződésében napi 8 óra munka szerepel, ám ha jobban megvizsgáljuk a munkások ennél valamivel kevesebbet töltenek aktív hasznos tevékenységgel. A jogszabály által kötelezően előírt rövid pihenők, ebédidő, emberi szükségletek miatt egy munkás a 8 órából pusztán 6-6,5 órát tölt aktív munkával. A költség-összetevők ismeretében következő lépésként allokálnunk kell, hogy a felsorolásban szereplő ráfordítások mely logisztikai folyamatokban és milyen mértékben vesznek részt.

35

Költségallokáció A költségallokációhoz szükségünk van a raktárban zajló munkafolyamatok pontos megismeréséhez. Az ajánlatkérésben szereplő logisztikai tevékenységek részfolyamatokra bonthatóak. Ezek 4 csoportja: 1. Betárolással kapcsolatos munkafolyamatok 2. Belső anyagmozgatással kapcsolatos munkafolyamatok 3. Kitároláshoz tartozó munkafolyamatok 4. Egyéb (Pl: VAS) szolgáltatások A logisztikai folyamatok árkalkulációjakor figyelembe kell venni, hogy az egyes részfolyamatok teljesítése •

Mennyi embert igényel

•

Mennyi és milyen gépre van szükség

•

Az adott folyamat így mennyi időt vesz igénybe

A raktárban zajló logisztikai folyamatokról a Kühne + Nagel empirikus úton egy statisztikai adatbázist hozott létre. Az egyes részfolyamatok időtartamát megmérve feljegyezték, hogy a kiválasztott feladatot a raktári dolgozók mennyi idő alatt teljesítik, és ehhez milyen gépekre van szükség. Egy konkrét példát kiragadva egy 34 palettás kamion kipakolásához egy targonca és egy targoncás esetén X időre van szükség. A kamion-kirakodás időtartamának többszöri megismétlésével létrehozhatunk egy már elég nagy statisztikai mintát ahhoz, hogy kimondhassuk: a kirakodás időtartama átl. X. Ebből megállapítható, hogy egy paletta kirakodása átl. X / 34 Amennyiben a kamion platóján lévő raklapok egymáson érkeznek, illetve együttesen mozgathatók, úgy a rakomány kirakodásának időtartama átl. X / 34 / 2. Az időintervallumok vizsgálatát minden folyamaton el kell végezni ahhoz, hogy a későbbiek folyamán a kalkulációs munka egyszerűbbé váljon. 1. Betárolási részfolyamatok időmérése Az időmérés a palettás betárolások esetén a raklapok targoncával, elektromos „békával” és kézi „békával” történő mozgatását érinti. Konténerek érkezése esetén gyakori a kézi szedésű konténer-betárolás. Ilyenkor a rakomány kartonokban érkezik. A munkások a betárolás folyamán a kézzel leszedett dobozokból palettákat képeznek. A raklapokat elektromos „békákkal” a fóliázó géphez továbbítják. A végleges betárolás csak a fóliázás után történik meg. A

36

leírt folyamat során a Kühne + Nagel felmérte a 1. raklapképzés 2. elektromos „békával” fóliázó géphez 3. fóliázás 4. targoncás betárolás részfolyamatok átlagos időtartamát. 2. Belső anyagmozgatás folyamatainak időmérése •

Raktárrészek közötti áttárolás (Pl.: vámraktárból közraktárba)

•

Raklap tárolóhelyről történő ki- és bevételezés. (Pl.: Megbízói mintavétel; súly- és méret információ céljából)

3. Kitárolással kapcsolatos folyamatok időmérése •

Kimenő rakomány összekomissiózása: raklapok kivételezése az állványos vagy tömbös tárolóhelyről, és összekészítése az átrakó raktárban

•

Raklap (áru) berakodása kamionban targoncával, elektromos „békával” vagy kézi „békával”

4. Egyéb folyamatok •

címkézés

•

fóliázás

•

garancialevelek csomagokban történő elhelyezése

5.3.1.4. Díj meghatározás Az ajánlatkérés részfolyamatokra bontása és analizálása után egy táblázatban foglalhatjuk össze az eddigi ismereteinket. Az ajánlatkérésben szereplő szolgáltatásokat részfolyamatokra osztottuk, melyeket a Munkafolyamat oszlopban tűntetünk fel. A részfolyamatok időtartamát a statisztikai adatbázis létrehozásakor időmérővel rögzítettük. Ezek az adatok az Időintervallum oszlopba kerültek. A részfolyamatokhoz használt munkaerő költségét az alvállalkozóval rögzített szerződés tartalmazza. A szerződésben szereplő összeget bemásolhatjuk a harmadik, Munkaerőigény című oszlopunkba. A negyedik, Gépigény nevű oszlopba a gépek üzemeltetési és amortizációs költségeinek figyelembe vételével kialakított önköltség összegei kerülnek. 1. táblázat: Információk rendszerezése a kalkulációhoz Munkafolyamat

Időintervallum (h)

Munkaerőigény

Gépigény (HUF / h)

(HUF / h) f1

t1

m1

g1

f2

t2

m2

g2

f3

t3

m3

g3

A táblázat adatait a kalkuláció alapképletébe behelyettesítve: F = t *m + t * g 37

A kalkulációs munka zárásaként számba kell vennünk, hogy az ajánlatkérő által igényelt szolgáltatások milyen munkafolyamatokkal teljesíthetőek. Egy példán keresztül bemutatva ajánlatkérésünkben szerepeljen raklap betárolásra (f1), címkézésre (f2), tárolásra (f3), fóliázásra (f4) és kitárolásra (f5) szóló árajánlatkérés. Az árkalkulációhoz az ismertetett táblázatra van szükségünk, melyből ki kell választanunk az aktuális logisztikai folyamatokat. Az ajánlatkérésben szereplő információkból tudjuk, hogy adott X számú raklap betárolásához hány ember és mennyi gép szükséges. A betárolandó raklapok főbb jellemzőinek (egymásra halmozható; túlsúlyos; áru raklapról lelógó; stb.…) vizsgálata után azt is meg tudjuk mondani, hogy a betárolás mennyi időt vesz igénybe. M1 és g1 konstans érték (általában évente egyszer rögzített), valamint körülményektől függő t1 ismeretében az árkalkuláció t1 * m1 + t1 * g1 összegével lesz egyenlő. Ezt minden egyes lebontott munkafolyamatra megismételve: t2 * m2 + t2 * g2 = k2 t4 * m4 + t4 * g4 = k4 t5 * m5 + t5 * g5 = k5 A tárolásra (f3) nem a handling, hanem a tárolás témakörben ismertetett módon külön kalkulálunk árat. Kapott k1, k2, k4 és k5 értékek a logisztikai szolgáltatások költségeit jelentik. Erre még rájön a Kühne + Nagel profitja, ezt p-vel jelöljük. A betárolás, címkézés, fóliázás és kitárolás ajánlati ára a p-vel növelt érték, vagyis: k1 * p = A1 k2 * p = A2 k4 * p = A4 k5 * p = A5 A kalkuláció után feladatunk csupán annyi, hogy az ajánlatkérésnek megfelelő formába öntsük a kialakított, profitot is tartalmazó árakat: A Kühne + Nagel Kft ajánlata az Önök által kért logisztikai szolgáltatásokra Logisztikai szolgáltatás

Ajánlati ár (HUF / paletta)

Betárolás

A1

Címkézés

A2

Fóliázás

A4

Kitárolás

A5

38

6. Rések és hiányosságok a Kühne + Nagel árkialakításában Az előző fejezetekben megismerhettük, hogy milyen elvek alapján és hogyan kalkulálja a K+N saját logisztikai szolgáltatásainak árait. A leírás alapján az olvasó láthatta, hogyan érvényesülnek az árkalkuláció általános alapelvei a számításokban. Talán az is feltűnt az olvasás során, hogy a kalkuláció menete túlságosan ragaszkodik az általános alapelvekhez, kevés bennük a cég profiljából indokoltnak tekinthető sajátosságok figyelembe vétele. A Kühne + Nagelnél történő árképzésben megfigyelőként vettem részt. A megfigyelő szerepkör pozitívumai közt említhető, hogy az ember nem merül el a kalkuláció számhalmazainak részleteiben, sokkal inkább folyamatokra, folyamatok találkozására koncentrálhat. A rendszert felülről vizsgálva olyan meglátásai lehetnek, amelyeket a tapasztaltabb és idősebb kollégái a részfolyamatok apróságain való töprengés miatt nem vesznek észre. A Kühne + Nagelnél töltött időm során nekem is volt szerencsém több olyan kiaknázatlan lehetőséget felfedeznem, amelyek javíthatják a raktár versenyképességét és csökkenthetik az árakat, előnyösebb helyzetbe hozva ezzel a vállalatot. A kalkuláció megfigyelése mellett a logisztikai osztályvezető kérésének is eleget kellett tennem, aki azt kérte tőlem, hogy próbáljak minél több olyan „kiskaput” találni a KN raktározási rendszerén, amely további költségcsökkentéseket jelenthet a cég számára. Az olcsóbb díjakon való töprengés mellett arra koncentráltam, hogy: •

Hogyan növelhető a raktár kihasználtsága?

•

Hogyan lehetne csökkenteni a raktári folyamatok időtartamát?

•

Hogyan lehetne növelni a munkaerő és gépek kihasználtságát?

•

Hogyan lehetne ellenőrizni a már kiadott és érvényben lévő árak helyességét?

A Kühne + Nagel jelenlegi árkalkulációja logikusan felépített, viszonylag pontos, azonban nem érvényesülnek benne a cég sajátosságaiban, komparatív előnyeiben rejlő lehetőségek. A vállalat raktározási részlegével kapcsolatos észrevételeimet két egymástól elkülönülő részre bontanám: •

Tárolással kapcsolatos árkialakítás

•

Handlinggel kapcsolatos árkialakítás

39

6.1. Tárolással kapcsolatos hatékonyabb árkialakítás A tárolás árkalkulációja leegyszerűsítve a következő általános elvet követi: a raktár havi költségét a raktárban tárolható paletták számával osztják el, meghatározva így az egy palettára eső költséget. A díjak csökkentése a nyilak mögötti megközelítés alapján lehetséges: Raktár havi költsége

Költségek csökkentésével

Palettahelyek

Raktárban tárolható paletták számának növelésével; kihasználtság javításával

A raktár havi költségei fix költségek, melyeket csak minimális mértékben lehet csökkenteni. A bérleti díj adott, a rezsi költségeken való spórolással radikális árcsökkenést nem lehet elérni. A raktárkihasználtságot vizsgálva ennél azonban sokkal jelentősebb költségcsökkentési lehetőségekre lettem figyelmes. A Kühne + Nagel állványrendszere 2,1 m magas és maximum 1000 kg súlyú paletták tárolására alkalmas. Raktári munkáim során többször tapasztaltam, hogy bár egy-egy raktári utcában alig néhány üresen álló palettahely található, az utca állványa azonban ránézésre mégis a félig kihasználtság érzetét kelti. Az üresség látszatát az okozta, hogy a raklapok átlagos magassága ritkán haladja meg a 80-100 cm-t. A 210 cm-es maximális tárolási magasságot figyelembe véve így raklaphelyenként 130-110 cm vész kárba. Nyilvánvaló, ugyanakkor eddig figyelembe nem vett tény, hogy kisméretű raklapok esetén – némi beruházással és segítséggel – egy palettahelyen két raklap is elfér. Árkalkuláció szempontjából ez azt jelentheti, hogy egy palettahely költségét két raklap termeli ki, így csökkenhet az egy raklapra eső tárolási díj. Észrevételem a logisztikai osztály vezetője részéről meghallgatást és jóváhagyást nyert, melynek köszönhetően pár tízezer forintos költségen egy plusz polcot építettek be az 5-ös raktár egyik utcájának állványrendszerébe. Ötletem jelen eredményeként az állványban tárolható raklapok száma – és egyben a raklapok tárolása után számlázható összeg – nőtt, annak ellenére, hogy az állvány térfogata nem változott. Az extra raklaphelyekből származó többletbevételt véleményem szerint a jövőben inkább a versenyképesség fokozására, mintsem talált pénz felhalmozására kell fordítani. A múltban alkalmazott rendszer alapján a Kühne + Nagel tárolási díjakat csupán db palettára adott ki. A mérettől függő tárolás sikerét látva a logisztikai kalkulációt végző dolgozók új ügyfelünknek, az EGLO-nak kétféle méretű paletták tárolására dolgozott ki árakat. Az EGLO

40

első számlájában 120 cm alatti és 120 cm feletti raklapok tárolása szerepel. Véleményem szerint további ügyfeleket szerezhet így a Kühne + Nagel magának, mivel sok cég számára vonzó lehet a raklapmérettől függő tárolás. Palettamérettől független állvány

Méretbarát állványos rendszer

X / 2 HUF X HUF

2,1 m

2,1 m

X / 2 HUF

Jelen ábrából jól látszik, hogy a palettamérettől független rendszerben egy paletta raktározási költsége a raklap méretétől függetlenül X Ft. A többféle elemből összetevődő méretbarát állványrendszerben az egy hagyományos palettahelyre eső tárolási költségeinket meg tudjuk felezni. Képekkel illusztrálva: 8. ábra: Gazdaságtalan helykihasználás

9. ábra: Méretbarát állványrendszer

41

Az árkalkulációs munkákba bevonva mindenféleképp indokolt lenne a normál tárolási díjak mellé kisméretű (1m alatti) paletták raktározására vonatkozó díj számítása. Mindenféle bonyolult kalkulációt nélkülözve tegyük fel, hogy a 100cm alatti paletták tárolására X Ft helyett mától csupán 2/3 X Ft-ot számolunk fel. A két kis paletta egy normál, azaz X Ft költségű helyen elfér, a bevétel mégis 2 * 2/3 X, vagyis 4/3 X forint. Hogy miért jó a többméretű állvány alkalmazása? •

Nő a raktár kihasználtsága

•

Nő a raktárban tárolható paletták száma

•

A felszabadult helyekre új ügyfelek új palettái kerülhetnek

•

Az alacsonyabb raklapokat betároló ügyfelek számára alacsonyabb díj kalkulálható, de ez összességében nemhogy csökkenti, hanem növeli a KN bevételét.

A rendszer bevezetésével kapcsolatban kíváncsi voltam egy olyan ember véleményére is, aki nap mint nap fizikailag is személyesen találkozik a bejövő árukkal. A Kühne + Nagel raktárvezetőjével folytatott diskurzus során felhívta a figyelmem arra, hogy a méret alapján történő tárolásnak megvannak a maga hátulütői is: •

Figyelmeztetett, hogy a számlázás során a KN adminisztrációnak tudni kell, hogy mely raklapokat tároltuk kis méret, és melyeket nagy méret alapján. A betárolás során ezért adatokat kell gyűjtenünk a beérkező raklap magasságáról, ami plusz munkaerőt igényel.

•

Másik hátráltató tényező, hogy a mérési folyamat bevezetésével a betárolás időtartama – ha kis mértékben is -, de nő, ami megnövelheti a handling díjakat.

42

6.2. Handlinggel kapcsolatos hatékonyabb árkialakítás A raktári folyamatokra bontott handling kalkuláció leegyszerűsítve a már korábban részletesen ismertetett képlet alapján történik: Raktári folyamat költsége

=

idő

*

munkaerő

*

gép

A logisztikai osztályvezetővel folytatott egyeztetések alapján közösen megállapítottuk, hogy az idő * munkaerő * gép hármas összetevő szorzata szilárd és jól működő alapját képezi az árképző munkának. A költségcsökkentés és hatékonyabb kalkuláció vizsgálatakor ezért nem a kalkulációs alapképlet megváltoztatására, megreformálására törekedtem, sokkal inkább a képlet összetevőiben rejlő lehetőségek vizsgálatára fektettem a hangsúlyt. A hatékonyabb és olcsóbb árakat az alábbi módosított képlet összetevőinek analizálásában kell keresni: Olcsóbb ár

= idő csökkentése + munkaerő és gépek kihasználtságának javítása

6.2.1. A raktári folyamatok időcsökkentésére tett javaslatok A handling árainak meghatározó eleme a raktári folyamatok lebonyolításának időtartama. Egy paletta betárolásánál fél perc különbség elsőre nem hangzik nagy differenciának. 10 raklap esetén ez az idő azonban 5 percet, 100 palettánál pedig már 50 percet jelent. Három targoncással számolva fél perccel hosszabb betárolási idő egy műszakban 2,5 óra kidobott időt jelent. A Kühne + Nagel esetében a folyamatok időcsökkentésének megoldását a paletták szisztéma szerinti felosztásában látom.

Probléma A jelenlegi rendszer mellőzi a paletták tulajdonság szerinti rendszerezését. A raktárban eltöltött időm alatt számtalanszor előfordult, hogy a 4-es raktár dokkolóira állt kamionok ugyanazon ügyfél ugyanolyan cikkszámú palettáit vitték el, de a raklapok összekomissiózása az egymástól lehető legtávolabb eső állványokból történt. A 11. ábrán bemutatott konkrét esetben a 7. dokkolóra parkolt 24 tonnás kamiont az alábbiak alapján rakodták: A kitárolandó raklapok felét a targoncás a 3-as raktár utolsó utcáiból, a másik felét az 5-ös raktár különböző helyeiről emelte ki. A két egymástól legtávolabban lévő

43

tárolóhely távolsága 140 méter. A rendszertelen betárolás miatt a targoncának így az optimálisnál jóval hosszabb utat kellett megtennie. Némi átszervezésével és a rendszerszemlélet gyakorlati alkalmazásával jól látható, hogy a targonca által megtett út jelentős mértékben csökkenthető.

11. ábra: Rendszertelen raklaptárolás

5-ös raktár

4-es raktár

3-as raktár

Tömbös tárolás KN osztályok számára fenntartott terület

11

10

9

8

7

6

5

44

4

3

2

1

Javaslatom a raktár felosztására A raklapok rendszerszerű tárolására tett javaslatom a 12. ábra tartalmazza: 12. ábra: Raktárfelosztás paletta-ügyfél tulajdonság alapján

5-ös raktár

4-es raktár

3-as raktár

Tömbös tárolás KN osztályok számára fenntartott terület

11

10

9

8

7

6

5

4

3

2

1

Kék színnel jelölt útvonalak A kézi szedésű konténerekhez több emberi munkaerő, a kirakodáshoz nagyobb hely, a komissiózáshoz fóliázó gép szükséges. A szélső (1-es és 11-es) kapuk használatával a beérkező áru a lehető legközelebb lenne a csomagológépekhez, azt nem is említve, hogy a raktári munkások a kirakodás során nem hátráltatnák a targoncák mozgását, valamint lenne elég m2 helyük a kartonok kipakolására és egységrakomány képzésére. A kékkel jelölt téglalap a fóliázást igénylő áruknak fenntartott állványokat jelöli. A már komissiózott és csomagolt raklapok FIFO rendszerben kerülhetnének be a szélső állványok polcrendszerébe. Az ezeken a helyeken tárolt áruk kitárolását lehetőség szerint a dokkolókhoz legközelebb eső paletták kiadásá45

val kellene kezdeni, hogy mindig a lehető legrövidebb legyen az út a raktári kapuk és az állvány közt. Piros színnel jelölt útvonalak Ajánlott lenne a nagy forgási sebességű ügyfelek számára a piros színnel kiemelt állványrészeket fenntartani. Ezeknek az ügyfeleknek a palettáit a Kühne + Nagel naponta akár többször is ki-, illetve betárolja, raklapjaik inkább mozognak, mintsem a stock állományt képezik. A középső raktári kapukhoz legközelebb eső állványrészek használatával a ki- és betárolási folyamat ideje így jelentős mértékben csökkenhetne. Zöld színnel jelölt állványok A raktározást úgy kellene megszervezni, hogy a zöld színű állványokba a palettáikat hosszabb távú raktározásra tervező ügyfelek árui kerüljenek. Az említett ügyfélcsoporttal kapcsolatos palettamozgási munkálatok minimálisak, így a legoptimálisabb, ha raklapjaik a 3-as és 5-ös raktár utolsó utcáiban kapnak helyet. Bordó színnel jelölt állványok A bordó színnel jelölt állványokat az előző „Tárolással kapcsolatos hatékonyabb árkialakítás” alfejezetben ismertetett palettamagasságtól függő állványrendszer létrehozására lenne érdemes kialakítani. A raktár számára elhanyagolható költségen vásárolható, mobil beépíthető állványpolcok segítségével az állványok méretét mindig az ügyfél aktuális palettáinak méretéhez lehetne igazítani. 6.2.2. Munkaerő és gépek kihasználtságának javítására tett javaslatok A Kühne + Nagel raktára két műszakban, reggel 7 órától este 10 óráig üzemel. A nyitva tartás alatt zajló raktári forgalom ciklusokra bontható. A reggeli órákban nagy a sürgés: a reggeli pakolású kocsik pakolása, az általában nyitásra érkező konténerek kipakolása sokszor igen megterhelő munkát jelent a raktári dolgozók számára. Az emberi munkaerő kihasználása kb. 120%-os és olykor megesik, hogy kevésnek tűnik a KN gépkapacitása is. Délután kb. 3 órától megkezdődik a holnapi kiszállításra váró kamionok, teherautók előpakolása. Szintén ilyenkor történik a visszáruk és belföldi gyűjtő járatok során felvett küldemények betárolása. A raktári géppark és munkaerő kihasználtsága ebben az időszakban is közelít a 100% felé. 46

Van viszont egy időszak, mely a kihasználtságot tekintve közel sem optimális. Nagyjából 11 és 14 óra között a raktár ki- és betárolási forgalma jelentős mértékben visszaesik. Ebben az időszakban a raktárt vizsgálva többször is álló targoncákat, beszélgető munkásokat figyeltem meg. Véleményem szerint az ügyfeleket egy a ki- és betárolással kapcsolatos kedvezményes időszak bevezetésével arra lehetne ösztönözni, hogy palettáikat 11 és 14 óra között tárolják be a raktárba. A rendszer bevezetésével levehetnék így a terhet a reggeli pakolások, konténerszedések, és a délutáni-esti előpakolásokról, és növelhetnék a munkaerő és gépek kihasználtságát a déli pangó időszakban. A rendszer költségkímélő bevezetése az alábbi módon javasolt: 1. Az ügyfél 11 és 14 óra között jelentkezik a Kühne + Nagel raktárában. 2. A raktárvezető egy új, „Kedvezményes időszakban betárolva” bélyegzővel feltűnteti a szállítólevélen, hogy a palettaforgalom az olcsóbb díjkategóriájú időciklusban történt. 3. A szállítólevél egy példánya jelen rendszer alapján is a KN adminisztrációs osztályára kerül. Az ott dolgozó munkatársak a szállítólevélen szereplő adatokat Microsoft Access rendszeren keresztül adatbázisba veszik fel. Az adatbázist egy új oszloppal megtoldva bejegyzésre kerül a kedvezményes betárolás. 4. A számlázási időszakban a Microsoft Access adatbázis megfelelő lekérdezésével láthatóvá válik, hogy mely palettamozgásoknál kell alkalmazni a kedvezményes díjtételt.

47

7. A kalkuláció hiányosságai Az előző fejezetben a kalkuláció menetét figyelmen kívül hagyva a költségcsökkentés lehetséges alternatíváit a kalkuláció összetevőiben kerestem. A következő sorokban a kalkulációból kimaradt, vagy felületesen kezelt elemeket szeretném jobban látcső alá venni. A kalkuláció általánosan három lépésből tevődik össze: 1. Adatgyűjtés, körülmények felmérése 2. Kalkuláció 3. Utólagos ellenőrzés, visszacsatolás 7.1. Adatgyűjtés, körülmények felmérése A Kühne + Nagel kalkulációt megelőző információszerző tevékenysége precízen és hatékonyan működik. Az ajánlatban szereplő betárolni kívánt áruk megismerése meglepő körültekintéssel és gondossággal történik, az árak kidolgozásához szükséges adatok már rendszerezve kerülnek a kalkulációt végző szakember asztalára. A Kühne + Nagel Kft-nél az árképzés előszobájában nem találkoztam jelentősebb hiányossággal. 7.2. Kalkuláció A tárolási díjak megállapításánál nem, a handling árképzés során azonban több helyen is hiányosságokat véltem felfedezni a Kühne + Nagel rendszerében. A handling már jól ismert idő * munkaerő * gép hármas összetevője közül az emberi tényező és gép ára konstansnak tekinthető, hisz ezeket az összetevőket az alvállalkozóval kötött szerződések rögzítik, illetve a gépek üzemeltetési költségei évi meghatározásokkor lettek rögzítve. Meghatározó mértékben a handling árai a folyamatok időtartama miatt térhetnek el egymástól. Az áru kezelésével kapcsolatos díjak az áru betárolásával és kitárolásával kapcsolatosan születnek. A Kühne + Nagel raktárában egy helyettesítésnek köszönhetően egy hetet tölthettem el, mint raktárvezető. A raktári folyamatok tanulmányozása szempontjából ezt az öt napot nagyon tanulságosnak éreztem. Ez alatt a hét alatt lettem figyelmes arra, hogy ugyanazon raktári folyamatok (főleg az emberi kézi munkát igénylő munkák) időtartama egymástól jelentősen eltérhet. A kézi szedésű konténereknél többször is feltűnt, hogy egy-egy ügyfél 40’-as konténerének kiszedése 1,5 órától 4 óráig terjedhet. A nagy időkülönbséget a konténerek eltérő tartalma okozza, mely a cikkszám és kartonszám függvényszerű összefüggéseként definiálható. A több cikkszám és kisebb kartonok radikálisan lassíthatják a kitárolás folyamatát, míg ennek ellenkezője akár harmadolhatja is a betárolás időtartamát. A Kühne + Nagel ajánlatai-

48

ban a konténer-betárolási árak csak 20’ és 40’-as konténereket különböztetnek meg. A cikkszám / kartonszám kalkulációba történő beépítését teljesen nélkülözi az árképző rendszer, ami véleményem szerint veszélyforrása lehet a nyereséges betárolásnak. Egy-egy eltérő időszak (Pl: karácsonyi apró ajándékdömping Kínából) a betárolandó konténerek szerkezetének teljes változását hozhatja, amely meglátásom szerint a terített logisztikai piac minimális profittal történő működése miatt egyes ügyfeleket a veszteséges kategóriába is száműzhet. Állításom a kiadott árak utólagos ellenőrzése tudná igazolni, a controlling azonban majdnem teljes mértékben hiányzik a vállalatnál. 7.3. Controlling hiánya A handling díjak árát az befolyásolja, hogy hány ember hány géppel és mennyi idő alatt végezte el az adott munkafolyamatot. A Kühne + Nagelnél törénő precíz kalkulációs munka eredményeként szakszerűen kidolgozott árakat ad ki a cég, azonban a vállalatnál minimális és nem szakszerű a kiadott árak realitásban történő megvalósulásának és folyamatos változásának az ellenőrzése. Számomra elképzelhetetlen, hogy hónapokon-éveken keresztül futó üzletek valóságban zajló folyamatairól ne szülessen visszacsatolás. Így nem lehet kimutatni, hogy az előzetesen oly pontosan összegyűjtött információk, a kalkulációban tett feltevések hogyan változtak és milyen hatással vannak a logisztikai szolgáltató és megbízója közötti relációban. Nem állapítható meg, hogy az üzlet a veszteségesség felé mozdult-e el (ha igen akkor ez minek köszönhető), valamint nem látszik a menedzsment számára, hogy a partnerrel való kapcsolat részleteiben milyen további lehetőségek, szegmensek rejlenek. Jelenleg a Kühne + Nagel hagyományos és elavult módszerekkel, eseti jelleggel ellenőrzi, hogy a kalkulációban szereplő adatok hogyan valósulnak meg a hétköznapi munka során. A raktárvezető napi kapcsolatban áll a beérkező konténerekkel. Látja, hogy a konténerek kipakolása mennyi időt és hány embert vesz igénybe, és a tendenciákból következtetve a jelentősebb változásokról értesíti a logisztikai menedzsmentet. Elképzeléseim szerint az utólagos controlling automata időmérő berendezések telepítésével sokkal precízebb és naprakészebb lehetne. Így több és pontosabb adat állna a logisztikai vezetés rendelkezésére, amivel folyamatosan és hetente mindössze pár perc ráfordítással lehetne kontrolálni a kalkuláció utólagos megvalósulását. Javaslatom megvalósításával a targoncák (és egyben targoncások) ki- és betárolásában teljesített munkája, illetve az oly körülményes és nagymértékben ingadozó konténerek betárolásának időtartama lenne pontosabban mérhető.

49

7.3.1. Targoncák mozgásának ellenőrzése

A Kühne + Nagel raktárában a targoncák elsősorban a ki- és betárolási munkákban vesznek részt. A raktárkapukra parkolt kamionokra dokkoló rámpát eresztenek, amin keresztül a kamionok plató részére viszik, vagy épp onnan hozzák a raklapokat, nagyobb méretű árukat. A targoncák a dokkoló kapukon minden esetben keresztül mennek, így az időmérés alapjául a raktár ezen pontjai szolgálhatnának. A targoncákra szerelt jeladó a kamionra ráhajtva és onnan a raktárba visszafelé minden esetben jelezné a kapukra telepített szenzoroknak a mozgás irányát. A szenzorok a beérkezett információkat egy számítógépes adatbázisba továbbítanák. A nap végén, vagy az adott hónapban így másodpercek alatt lekérdezhető lenne, hogy: •

Egy targonca (és rajta az azt vezető targoncás) hány kitárolást és mennyi betárolást végzett

•

A targoncák a kiválasztott ügyfél kamionjaira hány palettát pakoltak, onnan hány palettát szedtek le, és ezt mennyi idő alatt hajtották végre.

•

Ki volt a hónap legjobb targoncása? Ki mozgatta a legtöbb raklapot, valamint melyik targoncás mozgatta a palettákat átlagosan a legrövidebb idő alatt. A legkiválóbb eredményeket mutató targoncás prémiumban részesülhetne, így egy egészséges versenyt bevezetve érdekeltté tenné a többi munkatársát is a minél kiválóbb munkavégzésben.

•

Az automata ki-be mozgást érzékelő rendszer azonban elsősorban arra lenne jó, hogy a kapott adatokat a kalkulációba újra és újra behelyettesítve néhány perc alatt frissíteni lehessen a korábbi számításokat.

7.3.2.Kézi szedésű konténerek betárolásának ellenőrzése

Az „A raktári folyamatok időcsökkentésére tett javaslatok” című fejezetben felvázolt raktári rend alapján kézi szedésű konténerek az 1-es és 11-es kapukon érkeznek a raktárba. A dokkoló kapura egy speciálisabb időmérő berendezés felszerelését javasolom, mely működése a következőképp foglalható össze: 1. A Dokkoló csak a konténer-azonosító (4 betű és 7 szám) beütése után nyílik le. 2. A dokkoló lenyíló rámpájának utolsó peremére szerelt időmérő a konténerhez hozzáérve aktivizálódik, elindítva így az időmérést. 50

3. A rakodás után az időmérő csak abban az esetben állna meg, ha a dokkoló alapállásba helyezésével az ajtók bezáródnának, és a rakodásvezető beütné, hogy hány ember vett részt a rakodásban. A rendszer bevezetésével így azt az eddig megoldatlan problémát is orvosolni lehetne, hogy a rakodás után a raktár kapuit a lehető leghamarabb bezárják. A jelenleg folyamatosan akár egy óráig is nyitva hagyott kapuk pazarolják a fűtést. A problémát megoldva így a cég némileg csökkenteni tudná fix költségeit is A rendszer bevezetésével a szenzor által adatbázisba vett információk könnyen lekérdezhetőek lennének. A konténerszám megadása után pontosan tudni lehetne, hogy az adott konténer mikor és melyik dokkolón került betárolásra. Szintén rendelkezésünkre állhatna az az információ is, hogy a kirakodás mennyi ideig tartott és hány ember vett benne részt. Ebből pedig a kalkulációs sémával összevetve ki lehetne deríteni, hogy az adott konténer-betároláson mekkora haszna vagy mekkora vesztesége volt a cégnek. A tendenciákról függvényt vezetve megállapítható lenne, hogy hogyan kell változtatni a cégnek a konténer-betárolásra kiadott árain.

51

8. Összegzés A rendszerváltás utáni piaci liberalizációnak köszönhetően a szállítmányozási és logisztikai piac nagy átrendeződésen ment keresztül. A két óriás Waberer’s és Rynart térhódítása visszaszorulóban van, a piac kisebb szereplői egyre nagyobb szeleteket kaparintanak meg az ágazat tortájából. A logisztika egyre nagyobb térnyerésének és Magyarország kedvező földrajzi- és regionális szerepének hatására a következő években még komolyabb növekedés várható a raktározás és fuvarozásszervezés megannyi ágában. Egy folyamatosan mozgásban lévő és változó piaci környezetben minden szolgáltató rá van utalva, hogy a lehető legjobb munkával szolgálja ki megbízóit. A környezet kiveti magából az olcsó, de nem szakszerű munkát. A piac átrendeződésében és új szegmenseiben rejlő lehetőségek kiaknázhatók, ha a vállalatok stratégiájuk alaptézisévé teszik és minden piaci megmozdulásokat az alábbi 4 elv alapján végzik. Logisztikai szolgáltatást: •

jobb minőségben

•

gyorsabban

•

olcsóbban

•

hatékonyabban

Szakdolgozatom bevezető részében az általános árkalkulációs elvek Kühne + Nagel-nél történő gyakorlati megvalósulását mutattam be. A tanulmány fő fejezetében a kalkuláció és árkialakítás hibáinak és hiányosságainak feltárására, valamint a felfedezett hibák korrigálásainak lehetséges alternatíváira fektettem a fő hangsúlyt. Azon kérdésekre kerestem a választ, hogy a Kühne + Nagel gyakorlati mindennapjaiban hogyan lehetne a logisztikai szolgáltatásokat és folyamatokat gyorsabbá, olcsóbbá és hatékonyabbá tenni. A bemutatott lehetőségek a logisztikai folyamatok javítását szolgálták, azonban az ötletek kidolgozása, megvalósítása mit sem ér, ha a folyamatokban szereplő emberi munkaerőt nem tesszük érdekeltté a minél tökéletesebb munkában. Az emberi tényező, a szakképzett munkaerő napjaink legnagyobb kincse a gazdaságban. A folyamatban részt vevő valamennyi ember szakszerű munkájának megbecsülése nélkül a legkreatívabb ötletek is hatástalanok maradnak, ám ezek elismerésével a vállalatoknál zajló folyamatok meglepő javulása érhető el. Nem szabad elfeledni, hogy a vállalatok sikeres működésének csak egyik része a versenyképes árak kialakítása. Az olcsó, de a hétköznapokban pontatlan, rossz minőségű szolgáltatá-

52

sokkal nem lehet életben maradni a logisztikai piac farkastörvényei miatt. Abban az ágazatban, ahol a pontosság és megbízhatóság a legfőbb erény pusztán olcsó árakkal nem lehet tartós piaci részesedést szerezni. Az elméletben megalkotott elvek gyakorlati alkalmazása és ellenőrzése ezért elsődleges feladat. Az elmélet és gyakorlat szerves összefonódása nem csak a logisztika, de életünk legtöbb területén való sikeresség elérésének a kulcsa. Szakdolgozatom Kazinczy Ferenc idézetével zárnám, aki a fenti sorokat már évszázadokkal ezelőtt sokkal tömörebben és frappánsabban megfogalmazta:

„Jót, s jól! Ebben áll a nagy titok”

53

9. Ábrajegyzék

1. ábra: Kühne + Nagel a nagyvilágban ..................................................................................... 7 2. ábra: A Kühne + Nagel épülete Pátyon................................................................................ 10 3. ábra: Ajánlatkérés kezelése a Kühne + Nagel Kft-nél ......................................................... 21 4. ábra: Fedezeti pont ............................................................................................................... 27 5. ábra: A Kühne + Nagel 4-es raktárának térképe .................................................................. 28 6. ábra: Lineáris értékcsökkenési leírás.................................................................................... 32 7. ábra: Degresszív értékcsökkenési leírás............................................................................... 33 8. ábra: Progresszív értékcsökkenési leírás .............................................................................. 33 9. ábra: Gazdaságtalan helykihasználás ................................................................................... 41 10. ábra: Méretbarát állványrendszer ....................................................................................... 41 11. ábra Rendszertelen raklaptárolás........................................................................................ 44 12. ábra: Raktárfelosztás paletta-ügyfél tulajdonság alapján ................................................... 45

54

10. Bibliográfia John Lindstone:

Jövedelmező értékesítés Novotrade, Budapest, 1992.

Monori Pál: Tarifák a szállítmányozásban NOVADAT, Győr, 1995. Dr. Prezenszki József: Logisztika I BME Mérnöktovábbképző Intézet, Budapest, 1995. Törzsök – Csánky – Mikolayné – Simon: A külkereskedelmi ügylet Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1992. http://www.logsped.hu/logisztika.htm http://www.kee.hu http://www.kn-portal.com

55