LILLA TÉRI ÁLTALÁNOS ISKOLA KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A LILLA TÉRI ÁLTALÁNOS ISKOLA LILLA TÉRI KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA PRIMARY SCHOOL LILLA TÉR

BILINGUAL PRIMARY SCHOOL LILLA TÉR

Hatályba lépés dátuma:2009. nov.18.

LILLA TÉRI ÁLTALÁNOS ISKOLA KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA OM azonosító: 031084

Készítette: a Lilla Téri Általános Iskola Nevelőtestülete Alkalmazotti közösségek jóváhagyási dátuma: Lilla Téri Általános Iskola Nevelőtestülete: 2009. június 05. Lilla Téri Általános Iskola Diákönkormányzata: 2009. május 22. Lilla Téri Általános Iskola Szülői Munkaközössége: 2009. május 22.

Fenntartóhoz történt benyújtás dátuma: 2009. június 16. Fenntartói jóváhagyás dátuma: 2009.október 19. Tervezett felülvizsgálat időpontja: 2012.

1



TARTALOM I. A Lilla Téri Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Feladatellátása ........................................ 4 1. Általános iskolai alapfokú nevelés és oktatás .................................................................... 4 2. Két tanítási nyelvű oktatás ................................................................................................ 4 II. A Lilla Téri Általános Iskola bemutatása ............................................................................. 5 Tárgyi feltételeink .................................................................................................................. 5 Személyi ellátottság................................................................................................................ 5 Tanulói jogviszony létesítése ................................................................................................. 6 Belső átjárhatóság .................................................................................................................. 6 Az iskola élet és munkarendje ................................................................................................ 7 Az iskolában működő formális szervezetek ........................................................................... 7 Iskolánk szervezeti rendje, irányítása..................................................................................... 8 III. A Lilla Téri Általános Iskola jogi státusza ......................................................................... 12 IV. Az iskolában folyó oktató-nevelő munka alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 15 V. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ............................................................... 19 VI. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ..................................................................... 22 VII. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek ..... 24 VIII. Tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek .............................................. 26 IX. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok .................................................... 28 X. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program .................................. 30 XI. Sajátos nevelési igényű tanulók nevelése és oktatása ........................................................ 32 XII. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ...................................................... 35 XIII. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke .......................................................................................................... 37 XIV. A szülő, tanuló , pedagógus együttműködési formái, továbbfejlesztésének lehetőségei 45 XV. Az akalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei .................................................................................................................................................. 47 XVI. Az iskolai beszámoltatás formái, rendje, korlátai, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái .......................................................................................................... 48 Az értékelés célja ................................................................................................................. 48 A tanulói teljesítmény értékelésének alapelvei .................................................................... 48 Az értékelés rendje ............................................................................................................... 49 Az értékelés szempontjai ...................................................................................................... 50 Az értékelés módjai .............................................................................................................. 51 A tanulmányi munka ellenőrzésének módjai, formái........................................................... 53 Szóbeli felelet értékelésének szempontjai ............................................................................ 54 Az írásbeli feleletek értékelésének szempontjai ................................................................... 54 Az írásbeli beszámoltatás korlátai ........................................................................................ 54 Az írásbeli beszámoltatásnak a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya .. 55 XVII. Az iskola magasabb évfolyamába lépésének elvei ........................................................ 56 Az osztályozóvizsga, javítóvizsga, különbözeti vizsga szabályai ........................................ 57 A továbbhaladás és az értékelés (minősítés) kapcsolata ...................................................... 58 XVIII. A tanuló magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei ... 59 A magatartás és szorgalom értékelésének szempontjai ........................................................ 59 Az iskolai jutalmazás formái ................................................................................................ 60 Nevelési eredmények vizsgálata .......................................................................................... 62

2



XIX. az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai .......................................................................................... 63 XX. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ...................................... 65

3



I. A Lilla Téri Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Feladatellátása

1. Általános iskolai alapfokú nevelés és oktatás Az 1993. évi LXXXIX. Törvény a közoktatásról (Kt.), a 28/ 2000. (IX. 21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról ( ktr.), és a 243/ 2003. (XII. 17. ) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról ( NAT) alkalmazott jogszabályok, megfogalmazott művelődési anyag alapján, a fenntartó önkormányzat, az iskolahasználók, a helyi társadalom igényeire építő helyi pedagógiai program szerint a 6-14 éves korosztály általános iskolai nevelése, oktatása. Szakaszai: 1. 1-2. évfolyam: BEVEZETŐ 2. 3-4. évfolyam: KEZDŐ 3. 5-6. évfolyam: ALAPOZÓ 4. 7-8. évfolyam: FEJLESZTŐ

2. Két tanítási nyelvű oktatás

A művelődési és közoktatási miniszter 243/ 2003. ( XII. 17. ) Kormányrendelet 3. § (5), és 11. § (10)-(11) bekezdése alapján a két tanítási nyelvű oktatás követelményei és tantervi programja alapján a helyi rendszerbe beillesztett órák alapján.

- Angol nyelv oktatása 1-8. évfolyamon heti 5 órában csoportbontásban Ebből angol társalgás 1-8. évfolyamon heti 1 órában csoportbontásban angol anyanyelvű tanár vezetésével - Három tantárgy oktatása célnyelven (angol): Testnevelés, rajz és vizuális kultúra, számítástechnika, felső tagozattól lehetőség van országismeret, dráma vagy földrajz oktatására is célnyelven a fentiek helyett illetve mellett.

4



II. A Lilla Téri Általános Iskola bemutatása

A Lilla Téri Általános Iskolát 1957-ben alapították. 1957-1962-ig a Szotyori utcán működött egy lakóházból kialakított helyiségben. A jelenlegi épület 1962-ben épült fel, ettől az évtől itt folytatta működését az iskola. Az intézmény nyolc osztályos, évfolyamonként két osztály működik. Jelenleg két részből áll, a Vág utcai főépületből és a Bartók Béla utcai tagiskolából. Tárgyi feltételeink A Vág utca 9. szám alatt 8 osztályterem, 2 szaktanterem, 1 tanulócsoportos foglalkozásra kialakított kisterem, 1 ebédlő (ami osztályteremként is funkcionál), 2 sportpálya, 1 tornaterem, tanári munkaszoba és szertár található. A Bartók Béla utca 74. szám alatt található épületben 3 osztályterem, tornaszoba és nevelői szoba került kialakításra. Az iskola tulajdonához tartozik a 2249m2 alapterületű játszótér, ami kiváló mozgáslehetőséget biztosít a gyerekeknek. Az iskola épületét igyekszünk folyamatosan karbantartani, fejleszteni. Az osztálytermek bútorzatát már majdnem mindenhol korszerűsítettük, a sportpálya aszfaltburkolata is felújításra került. A számítástechnikai, oktatástechnikai eszközök fejlesztése, bővítése lendületes, a tantermek több mint felében televízió, videó magnó van, a számítógépeinket folyamatosan korszerűsítjük, számukat növeljük. A mai normatívák szerint további szaktantermekre, foglalkoztató helységekre, nagyobb tornateremre lenne szükség. A családias környezet, a nem magas tanulói létszám ( évfolyamonként két osztály ) ideális környezetet teremt a gyermekközpontú neveléshez. A tanárok és diákok egyaránt ismerik egymást, bárki fordulhat problémájával a másikhoz. Az első és másodikos tanulók külön épületben elhelyezése nyugodt átmenetet teremt az óvodából az iskolába lépéshez. Külön udvaruk, az életkori sajátosságoknak megfelelő külön játékaik is szerencsésnek mondhatók. Személyi ellátottság Az iskola személyi ellátottsága jó. A dolgozók rendelkeznek a munkájuk elvégzéséhez szükséges végzettségekkel. Több pedagógusnak van egyetemi végzettsége, ill. több szakos diplomája. Szabadidő szervező 4. éve dolgozik iskolánkban. Nagyon hasznos munkát végez egyrészről a tanulók szabadidejének hasznos eltöltése szempontjából, másrészről a pedagógusok így is leterhelt munkájának könnyítése szempontjából is. Iskolánknak összesen 34 pedagógusa van. Pedagógusok szakmai eloszlása: Igazgató: 1

5



Igazgatóhelyettes: 1 Tagozatvezető igazgató helyettes: 1 Tanár: 14 Tanító: 16 Szabadidő szervező: 1 Ifjúságvédelmi felelős: 0,5 Technikai dolgozók: Adminisztrátor: 2 Gondnok: 1 Karbantartó: 1 Takarító: 5

Tanulói jogviszony létesítése Az iskola körzetes és körzeten kívüli gyerekeket egyaránt fogad. Mivel a város eddig egyetlen két tanítási nyelven oktató általános iskolája vagyunk, így a város számos helyéről jelentkeznek iskolánkba tanulók. Az Önkormányzat dönt az iskolában indítható osztályok számáról a jelentkezések alapján, ezután az iskola igazgatója bírálja el a felvételi jelentkezéseket, és értesíti ki a szülőket a felvételről, illetve elutasításról. A tanulói jogviszony az iskolába történő beiratással kezdődik, aminek első feltétele az óvoda által kiadott iskolaérettségi igazolás. A jogviszony a képzési ciklus végéig tart. Tanulói jogviszonnyal együtt tanulóink automatikusan az iskola Diákönkormányzatának tagjai lesznek. A két tanítási nyelvű osztályokba jelentkezőknek a beiratkozás havában alkalmassági elbeszélgetésen kell megfelelniük. Közbeni kilépési lehetőségek: 4. évfolyam vége ( 8 osztályos gimnázium ) 6. évfolyam vége ( 6 osztályos gimnázium) Egyéb okok miatt a szülő kérésére , indokolt esetben igazgatói döntésre bármikor megszűnhet a tanulói jogviszony. Más iskolákból felsőbb évfolyamokba is fogadunk gyerekeket. Az osztály létszámától, a tanuló eddigi képzésétől függően sorolható a tanuló az osztályokba. A két tanítási nyelvű osztályokba a létszámtól függően és a megfelelő angol nyelvtudás mérésével, különbözeti vizsgával kerülhet be tanuló.

Belső átjárhatóság A két tanítási nyelvű osztályokból , a tanuló megfelelő indok esetén ( pl. saját kérésre, szülő kérésére, alulteljesítés miatt) kiléphet, a párhuzamos osztályba átírható. A szülő fellebbezéssel élhet az intézmény igazgatójához, ha nem ért egyet az eltanácsolással, másik

6



osztályba való áthelyezéssel. Ilyenkor a gyerek független vizsgabizottság előtt ad számot emelt szintű tudásáról. A párhuzamos osztályból két tanítási nyelvű osztályba csak különbözeti vizsgával kerülhet gyerek. A vizsga anyagát az idegen nyelvet tanító tanár állítja össze. A vizsga vizsgabizottság előtt zajlik. Tanuló fegyelmi vétség miatt vagy szülő kérésére igazgatói döntéssel helyezhető más osztályba.

Az iskola élet és munkarendje

A tanév szeptember1-től következő év augusztus31-ig tart. A tanítási napok száma a miniszteri rendeletben szabályozott (37 hét), amiknek felhasználásáról a tanév rendjét meghatározó miniszteri rendelet szellemében a tantestület dönt. A kötelező tanórai foglalkozások a tantárgyfelosztással összhangban lévő órarend alapján, a kijelölt termekben reggel 8 órától kezdődnek. A tanítási órák időtartama 45 perc, melynek időtartamát rövidíteni, azt elhagyni egyéb iskolai rendezvény, indokolt eset miatt az iskola igazgatója jogosult. Tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után az ebédidő biztosításával szerveződnek. A napközi otthoni foglalkozások a tanítási órák után kezdődnek és 16 óráig tartanak. Ügyelet szervezése létszámtól függő ( min. 15 fő). Ilyen időpont a reggeli 7-7.30 időpont, a 16- 17 óra közötti időszak, a tanítás nélküli munkanapok ( értekezletek, kirándulások), illetve az őszi, téli, tavaszi szünet ideje. A nyári szünetben önköltséges táborok, kirándulások állnak a gyerekek rendelkezésére. Az iskolában működő formális szervezetek A demokrácia érvényesülésének fontos színterei ezek a csoportok, akik éves munkaterv alapján, esetleg saját működési szabályzat alapján dolgoznak. Fő feladatuk az információ áramlása az egyes szervezetek, illetve az iskolavezetés között. Tanulók szervezete: Alsó tagozat ( 1-4. évfolyam) Felső tagozat ( 5-8. évfolyam) Napközis csoportok ( 1-4., 5-6 . évfolyam) Diákönkormányzat (3-8. évfolyam, 1-2. évfolyam érdeklődés szinten) Diáktanács ( osztályonként 1-3 fő képviselő) Szakköri csoportok

7



Pedagógusok szervezete: Alsó tagozatos nevelők Felső tagozatos nevelők Napközis csoportvezetők Szakmai munkaközösségek Pedagógiai munkát közvetlenül segítők: Közalkalazotti Tanács Szülői Munkaközösség Szabadidő -szervező Könyvtáros Diákönkormányzat vezető Gazdasági, adminisztrációs dolgozók Gondnoki, karbantartói, takarítói munkát ellátók Iskolánk szervezeti rendje, irányítása Az iskolai vezetés munkamegosztását nem írja elő jogszabály, ezt maguk az érdekeltek készítik el és foglaljál írásba, amit a tantestület hagy jóvá. Iskolánk szervezeti rendjét az Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. Az igazgató és igazgatóhelyettesek közötti munkamegosztás Az iskola vezetését az igazgató és az igazgatóhelyettes és a tagozatvezető igazgatóhelyettes alkotja. Az igazgató és helyettesek közötti munkamegosztás is az SZMSZ által szabályozott, de a munkaközösségek felügyeletét csak az éves munkaterv rögzíti. Ez azért indokolt, mert az SZMSZ hosszabb távra szól, míg a munkaközösségek gyakran évente változnak, megújulnak s célszerű a szakmai hozzáértésnek, érdeklődési körnek megfelelően beosztani felügyeletüket. A vezetők közötti munkamegosztás a következő: Igazgató: felsős diákönkormányzat, gondnokok, adminisztrátorok, szülői munkaközösség, Közalkalmazotti Tanács, Iskolaszék, érdekképviseleti szervek, gazdasági vezetővel közvetlen kapcsolattartás ( nem az iskolánkban van a székhelye ) Igazgatóhelyettes: alsós diákönkormányzat, takarítók Tagozatvezető igazgató helyettes: a két tanítási nyelvű oktatás szervezési feladatai, ellenőrzése, az idegen nyelvi munkaközösség közvetlen felügyelete. Az igazgató, igazgatóhelyettesek közötti munkamegosztás a lineáris szervezeti felépítés szerint működik. Előnye, hogy egyértelművé válnak a feladatok. Fontos azonban, hogy a vezetők állandó kapcsolatban legyenek egymással, az igazgató mindenről tájékoztatást kapjon, az igazgatóhelyettes az igazgató álláspontjának képviseletében lépjen fel. A köztük lévő jó kapcsolat, egyetértés, bizalom elengedhetetlen.

8



Iskolánk vezetői napi kapcsolatban állnak egymással, s igyekeznek mindent megbeszélni egymással. Munkamegbeszéléseik célja, hogy értékeljék az elmúlt hét eseményeit,

Az iskolavezetés A hagyományos lineáris szervezeti felépítést egy törzskarral egészíti ki. Ezzel elsősorban a vezetői döntésekben résztvevők száma bővül. Az iskolavezetés tagjai: igazgató, igazgatóhelyettes és tagozatvezető igazgató helyettes, alsósés osztályfőnöki munkaközösség vezető, külső kapcsolat koordinátora, minőségbiztosítási vezető. Havonta egy alkalommal gyűléseznek, s a legfontosabb kérdésekben próbálnak közös nevezőre jutni, javaslatokat, tanácsokat adni a vezetőnek. Az igazgató ennek alapján szervezi az iskola életét, hoz döntéseket, s a megszokott módon a kéthavonkénti iskolatanácsi gyűléseken adja elő ezeket az elképzeléseket. Előnye, hogy az igazgató nem egyedül kell hogy végig járja a döntésig vezető utat, de természetesen ez nem jelenti azt, hogy kollektív döntés születik. A vezető joga marad a döntés. Az iskolavezetés tagjai akkor dolgoznak hatékonyan, ha szoros kapcsolatot tartanak a pedagógusokkal, nyitottak a problémák meghallgatására, segítőkészek, a kollégák véleményét tükrözik a vezetőkkel való megbeszéléseken. A dolgozóknak azt kell érezniük, hogy a törzskar az ő elképzeléseiket tolmácsolja. Ha ez sikerül, így lehet egységes vezetésről beszélni.

Iskolatanács Az Iskolatanácshoz tartoznak még a közalkalmazotti tanács vezetője, a munkaközösség vezetők, diákönkormányzatot segítő tanár. A különböző dolgokról többféle módon kapnak tájékoztatást az iskola dolgozói: 1. a munkaközösség vezetőkön keresztül 2. munkamegbeszéléseken 3. tantestületi értekezleteken 4. írásban a „ Körözőn” keresztül 5. hirdetőtáblán kifüggesztve a tanári szobában. Ez mindig attól függ, hogy mennyire sürgős vagy éppen milyen jellegű a téma.

A belső kapcsolattartás általános formái és rendje Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét – a megbízott pedagógus vezetők, a választott közösségi képviselők segítségével – az igazgató fogja össze. Ebben az igazgatót alkalmanként az igazgatóhelyettes helyettesítheti.

9



A kapcsolattartás rendszeres közvetlen formái a különböző értekezletek, fórumok, bizottsági ülések, iskolagyűlések, nyílt napok, tanácskozások, fogadóórák. Ezekre vonatkozóan az időpontokat az intézmény és a munkaközösségek munkatervei tartalmazzák.

Az intézmény külső kapcsolatai A szülők tájékoztatásának formáiról a KT 13-14. §-ának megfelelően jár el az iskola: 1. szóbeli tájékoztatást tart az éves munkatervben rögzített időpontokban ( szülői értekezletek, fogadóórák, szülői választmányi ülések ) 2. rendszeres írásbeli tájékoztatást ad ( ellenőrző könyv ) 3. rendkívüli esetben ( pl. fegyelmi ügy, igazolatlan mulasztás) azonnal írásban értesíti a szülőt Az iskolánk az SZMSZ-ben konkrétan, részletesen meg is fogalmazza ennek módját. Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart még fenn több intézménnyel, vállalattal, egyesülettel is. Ennek módozatai széles skálán mozognak ( levelezés, személyes találkozások, szervezett iskolai programokra való meghívások, munkamegbeszélések, internet, emil használat). A külföldi iskolákkal való kapcsolattartás érdekében konkrét személy ( a külső kapcsolatok koordinátora) a felelős. A tájékoztatás, kapcsolattartás új formájaként számítástechnikusunk elkészítette az iskolánk internetes honlapját is, ami az érdeklődők számára az iskolára vonatkozóan ad információkat.

10



Kapcsolattartás, információ áramlás a Lilla Téri Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában Formája Iskolavezetők

Iskolavezetés ( törzskar)

Iskolatanács

Nevelőtestület

Tagjai Igazgató Igazgatóhelyettes Tagozatvezető igazgató helyettes Igazgató Igazgatóhelyettes Tagozatvezető igazgató helyettes Oszt.fői mk. vezető Alsótag. mk. vezető Külső kapcsolatok koordinátora Min.bizt. magteam vezető Munkaközösségvezetők Közalkalmazotti Tanács tagjai Diákönkormányzatot segítő nevelők

Ideje Célja Folyamatosan, de Az előző napok további legalább kétnaponta értékelése, feladatok Minden hónap 1. Az előző hónap keddje értékelése, következő hónap feladatai

Minden páros hónap Az eddig elvégzett 1. keddje munkák értékelése, további konkrét feladatok megbeszélése

Az adott évben tanító Félévi és év végi pedagógusok értekezlet Nevelési értekezlet Konkrét nagyobb rendezvényhez kapcsolódó megbeszélések ( Munkaterv szerint)

Munkaközösségek

Szaktanárok

Közalkamazotti Tanács

Közalkamazotti Tanács Szükség szerint tagjai, esetenként Igazgató Szakszervezeti tagok Szükség szerint

Szakszervezet

Diákönkormányzati Diáktanács tagok gyűlések

Munkaközösségi értekezletek

Havi 1 alkalom

Az eltelt félév értékelése, feladatok, aktuális nevelési problémák Feladatok, felelősök, forgatókönyv ismertetése

Szakmai problémák megvitatása, Az iskola dolgozóinak nagyobb körét érintő kérdések megvitatása Az iskola dolgozóinak érdekeit érintő kérdések megbeszélése, tájékoztatás Iskolai programok, aktuális problémák

11



megbeszélése

III. A Lilla Téri Általános Iskola jogi státusza

1. Az intézmény elnevezése:

LILLA TÉRI ÁLTALÁNOS ISKOLA LILLA TÉRI ELEMENTARY SCHOOL

1.1.Székhelye: 1.2. Az intézmény telephelyei

4031 DEBRECEN VÁG U. 9. DEBRECEN, BARTÓK BÉLA ÚT 74. DEBRECEN, BARTÓK BÉLA ÚTI 18537/2 HRSZ-Ú INGATLAN DEBRECEN, LILLA TÉR 4.

1.3. Illetékességi és működés területe:

DEBRECEN MEGYEI VÁROS KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETE

2. Az intézmény típusa:

ÁLTALÁNOS ISKOLA

2.1. Tagozat megnevezése:

ANGOL-MAGYAR KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÉPZÉS

2.2. Évfolyamok száma: Általános iskolai évfolyamok 3.

JOGÚ

8

A felvehető maxiális tanulólétszám: Általános iskolai évfolyamokon 420 fő

4. Az alapító szerv neve:

DEBRECEN MEGYEI VÁROSI TANÁCS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA

4.1. Alapító szerv címe:

DEBRECEN, VÖRÖSHADSEREG ÚTJA 20.

4.2. Fenntartó szerv neve:

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

4.3. Fenntartó szerv címe:

DEBRECEN, PIAC U. 20.

4.4. Felügyeleti szerv neve:

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSE

4.5. Felügyeleti szerv címe:

DEBRECEN, PIAC U. 20.

5. Ellátandó alaptevékenység megnevezése

12



KSH által kiadott gazdasági TEÁOR 2008-ban meghatározott szakágazati besorolás: 85.20 Alapfokú oktatás Szakágazat száma a.)

852010

Alapfokú oktatás

80121-4 alapvető szakfeladat: Általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás 80122-5 szakfeladat: Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű, általános iskolai nevelése, oktatása (a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenségével küzdő tanuló) 80511-3 szakfeladat: napközi otthoni és tanuló szobai ellátás (szorgalmi időben) 80591-5 szakfeladat: oktatási célok és egyéb feladatok (beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók nevelése, oktatása, könyvtár) 55232-3 szakfeladat: iskolai intézményi közétkeztetés 92403-6 szakfeladat: diáksport 55241-1 szakfeladat: munkahelyi vendéglátás b.) A költségvetési szerv kisegítő, kiegészítő tevékenysége: 5.8 70101-5 szakfeladat: Saját vagy bérelt ingatlan hasznosítása 6. Végezhető vállalkozási tevékenység: Az iskola nem folytat vállalkozási tevékenységet. 7. Vállalkozási tevékenység mértéke: – 8.. Gazdálkodási jogköre: Részben önállóan gazdálkodó előirányzatai felett részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv, személyi juttatások, munkaadót terhelő járulékok és a szakmai tevékenységgel összefüggő speciális kiadások előirányzatai felett jogosult rendelkezni. A pénzügyi, gazdasági feladatokat az Kazinczy Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Intézmény látja el. A munkamegosztás, a felelőség vállalás rendjét, valamint az előirányzat feletti jogkör gyakorlásának rendjét az alapító mellékletét képező együttműködési megállapodás rögzíti.

9. A magasabb vezetők kinevezésének rendje: A vezető megbízásáról nyilvános pályázat alapján a Közgyűlés dönt. A megbízás határozott időre, legalább 5 évre adható.

10. A feladat ellátást szolgáló ingatlan vagyon: ( telephelyenként ) 18796 hrsz. Debrecen, Vág utca 9. szám alatti ingatlan. 18538 hrsz. Debrecen, Bartók Béla u. 74. számú ingatlan. 18537/2 hrsz. Debrecen Bartók Béla úti ingatlan. 18537/2 hrsz-ú Debrecen, Bartók Béla úti 2249 m2 területű ingatlan

13



18798 hrsz-ú Debrecen, Lilla tér 4. sz. alatti 1127 m2 területű ingatlan

11. Vagyon feletti rendelkezés: Az intézmény rendelkezési jogosultsága kiterjed a kezelésében lévő ingatlan és ingó vagyon rendeltetésszerű használatára, üzemeltetésére, továbbá helységeinek és eszközeinek tartós és eseti bérbeadására. Tulajdonosi jogok és kötelezettségek (elidegenítés, megterhelés) tekintetében a mindenkor hatályos közgyűlési rendelet szerint kell eljárni.

Záradék: Az alapító okiratot Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a 173/2008. (VI.26.), a 165/2006. (VI.29.) Ö.h. és a 133/2004. (VI.30.) Kh. Határozatával elfogadta.

14



IV. Az iskolában folyó oktató-nevelő munka alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

Alapelvünk diákjainknak képességeik szerint a magyarság és az európaiság értékeit közvetítő korszerű tudást és emberi mintát adni. Ennek érdekében arra törekszünk, hogy alapozzuk meg a jövő emberének személyiségét oly módon, hogy képes legyen ismeretei birtokában mind az egyéni, mind a közösségi életének pozitív alakítására. A gyerekek egész személyiségének fejlesztése a célunk. Nem csak oktatjuk, hanem neveljük is a ránk bízott tanulókat. Ehhez olyan iskolaképet kívánunk kialakítani, amely képes az értékek közvetítésére, amely figyelembe veszi az iskolahasználók elvárásait, ahol teret kap a felzárkóztatás, a tehetséggondozás, ahol a gyerek egész személyiségének fejlesztése sokoldalú, színes, változatos módon, demokratikus légkörben zajlik. Célunk aktív, cselekedtető, a tanulói befogadásra építő oktatást kialakítani. A tantervi követelményeket figyelembe véve, képességek, készségek kialakításával, fejlesztésével, korszerű, bővíthető alapismeretek nyújtása. Célunk, hogy tanulóink képesek legyenek a továbbtanulásra képességeik, igényeik szerint. A szülők, gyerekek igényei szerint nagy hangsúlyt fektetünk a számítástechnika és az idegen nyelv oktatására. Legfontosabb feladatunk az alapozás, hogy diákjaink felkészülten kerülhessenek a középiskolába. Fontosnak tartjuk az egész képzési időszakban az olvasási, írási, számolási, kommunikációs készségek fejlesztését. Mindez személyre szabottan, a gyerek adottságait figyelembe véve történik. Minden tantárgy tanításában a kompetencia alapú oktatás módszereit alkalmazzuk. Oktatásunk során a következő kulcskompetenciák fejlesztése a legfontosabb feladatunk: Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott, olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek –, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott és olvasott szöveg értése,

15



szövegalkotás), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. A természettudományi kompetencia arra a képességre és készségre utal, hogy ismeretek és módszerek sokaságát használjuk fel annak érdekében, hogy megmagyarázzuk a természeti világot, kérdéseket tegyünk föl, és bizonyítékokra alapozott következtetéseket vonjunk le. Ennek a tudásnak és módszertannak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében történő alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. Mindkét kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység által okozott változások megértését és az ezzel kapcsolatos egyéni felelősséget. A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, az oktatásban és képzésben. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, magukban foglalják a közjó iránti érdeklődést és tevékenységet, lefedik a magatartás minden olyan formáját, amelynek révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. A vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben – a munkahelyén is – abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. Idetartozik a tudás, a kreativitás, az újításra való beállítódás és a kockázatvállalás, valamint az, hogy célkitűzései érdekében terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális készségeknek és ismereteknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerést, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezésének fontosságát a tradicionális művészetek nyelvén, illetve a média segítségével, ideértve az irodalmat, a zenét,

16



a táncot, a drámát, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet.

Ennek érdekében már az iskolába lépés előtt ismerkedünk a környékünkön élő gyerekekkel, kapcsolatot tartunk óvodáikkal, megismerjük az óvodai programokat, a csoportok összetételét, a várható elsősök igényeit. Ennek ismeretében alakítjuk ki programjainkat. Mindannyian tudatában vagyunk annak, hogy a gyermek egyedi, mással nem helyettesíthető individum, szociális lény, hozzájuk az életkori sajátosságok, egyéni szükségletek és különbségek ismeretében közelítünk. Az oktatás-nevelés résztvevői nem csak a gyerekek, hanem minden olyan személy, aki kapcsolatba kerül az iskolával, az iskolás gyerekekkel. Legmeghatározóbb a család, hiszen értéket, kultúrát közvetít, elvárásokat fogalmaz meg, mintát ad. Mivel a család sérülhet, zavar lehet a működésében / válás, munkanélküliség, iskolázottság…/ a pozitív példák közvetítése is az iskolára hárul. Így a feladatok megoldásához olyan pedagógus és segítő személyzet szükséges, akik: - elfogadják és tisztelik a gyermeket, - ismerik a gyerek szűkebb és tágabb környezetét és azok elvárásait, bevonják a szülőket is az iskolai életbe, - elfogadják a másságot, segítik a beilleszkedést, - folyamatosan bővítik szakmai ismereteiket, - feltárják a problémákat, - segítenek a megoldás keresésében, - közvetítő szerepet töltenek be a segítő hálózatok, az iskola, és a család között. Feladatunk, hogy megtanítsuk a gyerekeket az ismeretek befogadására, önálló ismeretszerzésre, az ismeretek alkalmazására. Képessé tegyük őket arra, hogy ismerjék fel saját, egyéni adottságaikat, erősségüket, használjak, fejlesszék azokat. A minimum követelmények teljesíttetése elengedhetetlen a leggyengébb tanulók számára is. Célunk, hogy az emelt szintű idegen nyelvű képzésben részesülők a legnagyabb százalékban tegyék le az alapfokú nyelvvizsgát. Ennek érdekében óráinkon változatos módszerek és eszközök használatával egyre nagyobb teret kap a differenciált óravezetés, kevesebb az előadásszerű óra, helyette az élményszerző, felfedező, felfedeztető oktatás kap nagyobb hangsúlyt. A számítástechnika oktatását már az első évfolyamon bevezetjük, hogy minél hamarabb használható tudásra tegyenek szert a további tanulmányaik segítése érdekében. Az idegen nyelv oktatásának fontosságát hangsúlyozzuk, s próbáljuk a gyerekekkel ezt minél játékosabban, élményszerűen elsajátíttatni nem csak a két tanítási nyelvű osztályokban, hanem az általános tagozaton is. Meggyőződésünk, hogy minél korábban kezdenek elsajátítani egy idegen nyelvet a gyerekek, annál nyitottabbak és fogékonyabbak lesznek a

17



feladat elvégzésére. Így az általános képzésben részesülők is már harmadik osztályban, játékos formában elkezdik az idegen nyelv tanulását csoportbontásban. Fontosnak tartjuk az „ép testben ép lélek ” gondolatot, ezért minden nap lehetőséget biztosítunk tanulóinknak a sportolásra. Arra neveljük gyerekeinket, hogy védjék, óvják környezetüket, vigyázzanak jobban az őket körülvevő világra! Azt szeretnénk elérni, hogy a gyermekek jókedvvel, örömmel vegyenek részt a tanórákon, ezért élünk a törvény adta lehetőséggel, és hatodik osztályig a készségtárgyakat csak szövegesen értékeljük. Célunk az, hogy a gyerekek megszeressék ezeket a tantárgyakat, esetleg gyengébb adottságaik ne vegyék el kedvüket az órai munkáktól. Fontosnak tartjuk, hogy ne csak a jegyeket ismertessük a szülőkkel, hanem rendszeresen találkozzunk velük, beszéljük meg a gyerek haladását, problémáit, ezzel megelőzve, hogy a tanuló elkallódjon, a drog, a fiatalkori bűnözés áldozatává váljon. Erre a szülői értekezleteken, fogadóórákon kívül jó alkalmat biztosítanak a szervezett rendezvényeink /gálák, bálok/, de bármikor megkereshetnek bennünket, elsősorban az osztályfőnököket a tanulók, szülők. Ahhoz, hogy tanulóink sikerekkel vegyék az akadályokat az kell, hogy minél hamarabb képesek legyenek az önálló ismeretszerzésre, tanulásra. Ennek érdekében olyan tanulási technikák ismeretére és alkalmazására van szükségük, amelyekkel korszerű és bővíthető alapismeretek birtokába juthatnak, hogy sikeresen tanulnak majd tovább . Célunk olyan tanulóifjúság nevelése, akik tisztességesek, emberségesek, a társadalmi együttélés normáit, etikai, erkölcsi szabályait betartani képesek. A két tanítási nyelvű iskolai nevelés és oktatás célja és feladatai A két tanítási nyelvű iskolai nevelés és oktatás célja, hogy az anyanyelvi és az idegen nyelvi tudás egyidejűleg és kiegyensúlyozottan fejlessze, a tanulókat megtanítsa az idegen nyelven való tanulásra, az idegen nyelvű információk feldolgozására. Iskolánkban ez az első és negyedik évfolyamokon kezdődően kerül bevezetésre. A tanulók váljanak alkalmassá arra, hogy tanulmányaikat akár magyarul, akár idegen nyelven folytassák, illetve szakmájukat majd mind a két nyelven gyakorolják. Célja továbbá, hogy különböző kultúrák értékein keresztül nevelje a tanulókat türelemre, megértésre és nyitottságra; törekedjen pozitív én- és ország kép kialakítására; értesse meg a nemzetközi kapcsolatok és együttműködés fontosságát. A két tanítási nyelv alkalmazásával az intézményes idegennyelv-tanulás a természetes nyelvelsajátításhoz közelít. Ezáltal elérhető, hogy az anyanyelv-tudás fejlesztése és a magyar kultúra megismerése mellett, a tanulók magas szintű idegen-tudás és idegennyelv-tanulási képesség birtokába jussanak, tehetségük kibontakozhasson. Feladatunk tehát, hogy a gyerekek legyenek képesek az idegen nyelven való gondolkodásra, az idegen nyelv használatára az információszerzésben, -közlésben és – alkalmazásban. A tanulók értsék meg az idegennyelv-tudás állandó gondozásának szükségességét, a mind kiegyensúlyozottabb kétnyelvűség elérése és megtartása érdekében.

18



A két tanítási nyelvű iskola megteremtésénél figyelembe vesszük az Európai Uniós csatlakozással jelentkező megváltozott feltételeket, valamint a szülői igényeket, amelyek azt mutatják, hogy olyan igényekre van a jövőben szükség, akik szakmájukat idegen nyelvi környezetben is magas színvonalon tudják folytatni. Az iskola vállalja a két tanítási nyelvű iskolákról kiadott irányelv alapelveinek megfelelő nevelést-oktatást is. A kitűzött célok szükségessé teszik, hogy a tanulók a célnyelv országaival jobban megismerkedjenek, értsék, és növekvő empátiával fogadják azok másságát, táguljon világképük.

V. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A gyermeki személyiség fejlesztését születéstől a felnőtté válásig egy időben és egymást követve is több nevelési tényező végzi. Ezek közül legfontosabbak a család, az óvoda, az iskola. Sajnos manapság a család pozitív értékadó, értékközvetítő szerepe egyre inkább csökken vagy azért, mert mindkét szülő dolgozik, és nem ér rá a gyerekkel törődni, vagy azért, mert a család maga is sérült /válás, munkanélküliség…/ Az óvodai nevelés megpróbálkozik a gyerek életkorának megfelelő optimális értékközvetítésre, szokások kialakítására, személyiségfejlesztésre törekedni. Erre építve kell fejlesztenünk a gyerek személyiségét. Minden évben legalább egyszer a környék hét óvodájának vezetőivel, képviselőivel találkozunk, megbeszéljük a nevelés terén felmerülő problémákat, és együtt próbálunk megoldást keresni azokra. Mióta ezek a találkozók rendszeresek, sokkal felkészültebben tudunk a gyerekekhez, egyéniségükhöz, problémáikhoz közelíteni. Ezzel segítjük beilleszkedésüket, megelőzzük az ezzel kapcsolatos tanulási nehézségeket. Olyan programokat szervezünk, ahol a gyerekek hasznosan töltik el szabadidejüket. Sokszínű, változatos tevékenységek segítenek ebben. Séták, tanulmányi kirándulások, üzemlátogatások, színház és koncertlátogatások, sport rendezvények, rendhagyó órák teszik változatossá az iskolai életet. Tanulóink szívesen vesznek részt erdei iskolában, múzeum látogatáson is. Nagyon jól működik a napközi otthon, ahol a tanuláson kívül, érdekes foglalkozásokat is tartunk. Célunk több szakkör tartásával a gyerekek tehetségét még jobban kibontakoztatni, érdeklődésüket kielégíteni. Fontosnak tartjuk, hogy gazdag motivációs bázissal rendelkezve építsük ki a gyerekben a kapcsolatteremtés vágyát, a megismerő funkciókat, mert csak így lehet hatékony az oktatásunk. Nagyon fontos a sikerélmény a tanulás-tanítás folyamatában, ezért arra törekszünk, hogy a dicséret, a jutalmazás kerüljön előtérbe az értékelésünk során. Olyan emberré szeretnénk nevelni a tanulókat, akik igényesek önmaguk, társaik, környezetük iránt. Pozitív példák előtérbe állításával akarjuk megszilárdítani bennük a színvonalas alkotómunka becsületét, a pozitív jellemvonások elfogadását, követését, a negatív erkölcsi eszmék elutasítását. Ez nagyon fontos, mert a közösségekben teret kaphatnak a negatív tulajdonságokkal rendelkező személyek is.

19



Ezért tartjuk fontosnak, hogy olyan pedagógusok tanítsanak iskolánkban, akik már megjelenésükkel, következetes nevelési elveikkel, élvezetes óravezetésükkel pozitív mintát adnak, elfogadják a másságot, fejlesztik a kreativitást. Mai életünkben a gyerekek érzelmi élete legtöbbször sivár, nem tudnak örülni, lelkesedni, bánkódni. Az érzelmi nevelés ezért kiemelt szerepet kell, hogy kapjon. Ehhez nagyon jó teret biztosítanak a közösségi rendezvények, az ünnepségek, kirándulások, versenyek, vetélkedők. Az ilyen tevékenységi formák rendszeressé tételével megpróbáljuk a gyerekek életét színesebbé, tartalmasabbá tenni. A közösségi rendezvények, az együttlétek fejlesztik a gyerekek reális önértékelését. Önmaguk megismerésén kívül elengedhetetlen, hogy megismerjék a tanulók hazánk kulturális örökségét, ápolják nemzeti hagyományainkat. A jól szervezett tanulmányi kirándulások ezt a célt szolgálják, de minden tantárgyon belül meg kell találnunk azokat a jegyeket, amelyek elősegítik a múlt megismerését: népdalok, népmesék, feltalálók, tudósok építő és díszítő művészet stb. Azzal, hogy iskolánk bekapcsolódott a Comenius programba, a gyerekek lehetőséget kapnak arra, hogy megismerjék más népek kultúráját, érezzék azt, hogy ők is részesei Európának, a nagyvilágnak. Így átérezhetik a világot érintő környezeti problémákat, a maguk módján tehetnek ellene. Minden tantárgy tanításában fontos terület ez, minden alkalmat meg kell ragadni, hogy a gyerekek beszélgessenek erről. Lehetőséget kell biztosítanunk az érvek, ellenérvek ütköztetésére, a vitára, fejlesztve ezzel a gyerekek kommunikációs kultúráját. Minden nevelőnknek fontos feladat, hogy a mai médiák uralta világban segítse a gyerekeket eligazodni. Meg kell tanítanunk a tanulóinknak, hogy az őket ért információk közül tudják kiválogatni azokat, amelyek személyiségfejlődésükre pozitív irányban hatnak, hiszen lelki egészségük ettől függ. Különösen fontos ez, mert csak így tudjuk megóvni őket a káros szenvedélyek kialakulásától. /dohányzás, drog, alkohol, számító és játékgépek vagy akár a televízió/. Iskolánk alapvető feladata mégis azt elérni, hogy a gyerek pszichikuma módosuljon, fejlődjön, azaz a gyerek tanuljon. Meg kell tanítani a diákokat arra, hogy hogyan sajátíthatnak el ismereteket segítséggel, önállóan. Mindezeket úgy, hogy figyelembe vesszük a gyerek egyéni tanulási stílusát, szokásait, segítve ezáltal őket, hogy saját egyéniségük kialakulhasson, képesek legyenek a reális önértékelésre, a helyes tanulási szokások, az egyéni értéket figyelembe vételével saját életük alakítására, a pályaválasztásra, családalapításra. Az általunk fontosnak tartott értékek tehát: tudás

műveltség

nemzeti hagyománytisztelet a másság elfogadása felelősség

környezetkultúra humanitás

kreativitás tanulási fegyelem

európaiság.. tolerancia

tisztesség

megbízhatóság

hazaszeretet ..empátia

morális magatartás életigenlés

az alkotás szépsége a teljesítmény tisztelete

becsület

az élet tisztelete

esztétikai érzék

munkafegyelem

egymás tiszteletben tartása

20



21



VI. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés az a pedagógiai folyamat, amely az egyén a természet és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Szorosan összefügg a személyiségfejlesztéssel, hiszen ha egy gyerekközösségben a személyiséget fejlesztjük, úgy vele párhuzamosan a közösségfejlesztése is folyik. Minden olyan esemény, ami önismeretet, önálló gondolkodást és önkifejezést, valamint együttműködési készséget fejleszt, egyben a közösségért való felelősségérzetre is nevel. Iskolán belül legfontosabbnak tartjuk az osztályközösségek fejlesztését. Nagy szerepe van ebben az osztályfőnököknek, illetve a melléjük rendelt helyetteseiknek. Bár a csökkentett óraszámok nagyon nehezen teszik lehetővé az osztályfőnöki órák kötelező órába való beszámítását, mi elhagyhatatlannak tartjuk ezt, és legalább kéthetente óratervbe beépítjük. Jó osztályközösségek kialakításával törekszünk arra, hogy a gyerek megismerje önmagát, társait, vágyat érezzen arra, hogy a közösség tagjaként próbáljon meg a lehető legjobban teljesíteni. Ahhoz, hogy ezeket a célokat teljesíthessük, meg kell nyernünk a gyereket, partnerként kell kezelnünk őket. Rendszeres közösségi rendezvényeink, a sportdélutánok, versenyek, szakkörök, vagy akár a jól szervezett osztályfőnöki órák segítenek ebben.

Meggyőződésünk -hogy

alapvető feladatunknak, a tanításnak eredményesen eleget tudjunk tenni- az, hogy osztályközösségeinkben ki kell alakítani a kölcsönös figyelem, alkalmazkodás, tolerancia képességét. Egymás segítése, a helyes kritikai szellem kimunkálása, az ellentétek feloldása a közösségnevelés elsődleges feladata. Az iskolai élet során a tanulók megismernek különböző kultúrákat, vallásokat, szokásokat, életmódokat. Arra kell nevelnünk őket, hogy legyenek nyitottak, megértek a másság iránt. A tanulók legfontosabb érdekképviseleti és érdekérvényesítési szervezete az iskolai diákönkormányzat. Funkciója az iskola demokratikus működésének biztosítása jogi lehetőségei által, másrészről az autonómiára, a felelős állampolgári tudatra nevelés. Pedagógiai szempontból vizsgálva általános tény, hogy az autonómia és együttműködés módszereinek a megtanulásával a fiatalság önmagát neveli, önmagát készíti elő az állampolgári létre. Azzal, hogy az iskola keretein belül maguk dönthetnek saját dolgaik felett, megélhetik saját kompetenciájukat, s ez által megtanulják a felelősségvállalást. A diákönkormányzati tagsággal kiváló lehetőség nyílik a munkamegosztás, a kötelezettségvállalás, a felelősségviselés, a szocializáció gyakorlására, a diákönkormányzat remek színtere a közösségi nevelésnek. Az általános iskolában a tanulók automatikusan, a beiratkozással a diákönkormányzatok tagjai lesznek. Tehát az első osztálytól kezdve képviselik, érvényesítik, védik érdekeiket, részt vesznek a DÖK rendezvényein, érezhetik a közösség munkáját. Az alsó tagozatosok inkább csak a rendezvények, versenyek, feladatok, jutalmazások tükrében érzik jelentőségét a közösségnek. Osztályonként három tanuló képviselteti magát a DÖK gyűlésein, amiről

22



kötelesek tájékoztatni osztálytársaikat. A tapasztalat azt mutatja, hogy a gyerekek úgy 10-12 éves koruktól kezdve válnak igazán képessé az önkormányzatra. Erre az időre képesek megérezni a közösség erejét, lehetőségeit, feladatait. A felső tagozatosok már aktív közreműködői lehetnek a jól működő diákönkormányzatoknak.

A Diákönkormányzat és az iskola rendezvényei egyrészről jó alkalmat teremtenek arra, hogy a gyerekek jó hangulatban, szívesen járjanak iskolánkba, s aktívan vegyenek részt az iskolai élet közösségi munkájában, másrészről motiválja is őket a helyes magaviseletre. A más iskolákból érkezett tanulóknál figyelembe kell vennünk az előző iskolában szerzett tudásukat, s ezt felmérve fokozatos felzárkóztatással, differenciált munkával segíthetjük elő az osztályközösségbe való beilleszkedésüket. Diákjainkat arra neveljük, hogy képesek legyenek egymást tisztelni, kölcsönösen segítséget nyújtani, megértő, elfogadó, toleráns magatartással közeledni társaikhoz. A gyerekek korának megfelelő normák és szabályok ismeretében alakítjuk helyesen magatartásukat. Az iskola rendjét, szokásait, a tanulók jogait és kötelességeit az iskola házirendje tartalmazza. Ennek megsértése kisebb mértékben fegyelmező intézkedést, nagyobb esetekben fegyelmi ügyet von maga után.

23



VII. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek

A gyermek akkor válik iskolaéretté, ha képes arra, hogy a vele egykorúak társaságába beilleszkedjen, és csoportkötelékben tudjon ismereteket elsajátítani. Szociálisan és értelmi- mentális érettséggel rendelkező gyerek illeszkedik be könnyen egy közösségbe. A beilleszkedést elősegítendő, már az óvodáskorban lehetőség nyílik minden iskolába lépő kisgyermek számára, hogy megismerkedjen iskolánkkal. A környező óvodákkal való szoros kapcsolattartásnak köszönhetően hozzánk a gyerekek már iskolaéretten kerülnek. Pedagógusaink évente több alkalommal közös programokat szerveznek, bemutató foglalkozásokon, játszóházakon, sportversenyeken fogadják szeretettel a leendő első osztályosokat. A szülőkkel való szoros kapcsolattartás, tájékoztatás is segítséget jelent az iskolakezdés nevelési problémáinak feloldásában. Az iskolai életformába való beilleszkedés, az iskolakezdés problémáit, magatartási zavarait csökkentjük azzal, hogy az első két iskolaévet átmenetnek és bevezetőnek tekintjük, és a tanulást könnyed, játékos formák keretében kedveltetjük meg a gyerekekkel. A tanítási órákat mindenképpen fontos, hogy jól struktúrált órai munka jellemezze. A higgadt, barátságos, odaforduló tanári magatartás, a feszültséget, szorongást fokozó versenyhelyzetek elkerülését, a személyes kapcsolatok hangsúlyozottabbá tételét szorgalmazzuk. Természetesen így is vannak olyan gyerekek, akiknek nehézséget okoz az iskolai élet. Az ő magatartási és beilleszkedési zavaraik pszichés okokra vezethetők vissza, így a foglalkozások szervezésénél ezt figyelembe véve minél változatosabb, több mozgási lehetőséget biztosító eljárással ők is leköthetők, fejleszthetők, de ekkor mindenképpen szakember segítségét is kérnünk kell. A mindennapos testmozgás, sportolási lehetőségek sokat könnyítenek a magatartás zavaros gyerekeken, hiszen többletenergiájukat itt levezethetik, mozgáskoordinációs képességeiket itt jól fejleszthetik. Alsó tagozatban a napközis csoportvezetők irányításával minden délután szabad mozgási lehetőséget biztosítunk, azokon a napokon pedig, amikor nincs a tanulóknak délelőtt testnevelés órájuk, szervezett keretek között sportfoglalkozás szervezünk, ezek egy rész az IS keretén belül van megtartva. Felső tagozatosoknak az Iskolai Sportkör keretén belül változatos délutáni mozgáslehetőségeket ajánlunk fel. Így minden gyereknek biztosítjuk a mindennapi testmozgás lehetőségét.

24



A közösségi életbe való beilleszkedést, a közösségi életnek megfelelő viselkedést, cselekvést komoly osztályfőnöki munkával segítjük elő. A tanulók bármilyen problémájukkal, ötletükkel fordulhatnak szakképzett pedagógusainkhoz, akik igyekeznek rövid időn belül megoldást találni gondjaikra.

Nagy segítséget jelent az iskolai ifjúságvédelmi felelős is, aki a problémás gyerekkel, szüleivel tartva a kapcsolatot próbál közös megoldást találni a bajra. Minden olyan tanulónál, akinél felmerül a beilleszkedési és magatartási nehézség, ott az osztályfőnöknek kötelező családot látogatni, akár többször is. Vannak olyan esetek, amikor a gyermek érési folyamatát figyelembe vevő, tanórán kívüli, speciális fejlesztő foglalkozásokra van szükség, amely nem azonos a tantárgyi korrepetálással. Ezek a Nevelési Tanácsadóban szervezett foglalkozások az egyenetlen fejlettségű pszihikus funkciók felzárkóztatását, begyakorlását és fejlesztését célozzák meg, melyet az osztályfőnöknek kell ajánlania a szülőnek segítség képen. Feladatok a viselkedés és kommunikációs kultúra fejlesztéséhez: - udvarias viselkedés szokásai, nyelvi szabályai - gondolat, érzés, vélemény kifejezése - együttműködés fejlesztése társakkal, felnőttekkel - kapcsolatteremtő képesség fejlesztése drámajátékokkal - mozgáskultúra fejlesztése - munkaszokások kialakítása.

25



VIII. Tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek

Iskolánk célja, hogy a gyermekek képességeit minél szélesebb körben feltárjuk, és a lehető legjobban fejlesszük. Azok a tehetséges gyerekek, akiknél az intelligencia, kreativitás képessége nagy, a tevékenységformák széles körében fejleszthetőek. Ezt a célt szolgálják a következő tevékenységi formák: -

Differenciált oktatás tanórákon és tanórán kívüli foglalkozásokon Angol, informatika tantárgyak emelt óraszámban való oktatása Német és angol nyelv bevezetése a 3. évfolyamon játékos formában csoportbontással Csoportbontások: az idegen nyelv (1-8. évf.) csoportbontása osztályonként két részre Helyi szaktárgyi versenyek korcsoportonként: /anyanyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, történelem, földrajz, biológia, kémia, fizika, környezetismeret tantárgyakból/ - Városi, megyei tanulmányi versenyekre való felkészítés - Pályázatok, levelezések - Tesztfelmérések - Komplex versenyek - Könyvtárlátogatás, könyvtárhasználat: Könyvtárunk elhelyezése megoldódott, az iskolánk külön könyvtári szobával rendelkezik, ahol a gyerekek a hét minden napján igénybe vehetik annak szolgáltatásait. A könyvtári állomány bővítése folyamatos, az elavult könyvek selejtezésre kerültek, helyettük a mai igényeknek megfelelő összetételű állomány kialakítása a célunk. A szoba berendezése lehetővé teszi a komplex művelődést, zenehallgatásra, televízió, videofilmek vetítésére ad lehetőséget. Médiatárunk fejlesztésre szorul, ismeretterjesztő és irodalmi témájú videofilmek beszerzése, hang-, zenetárunk- főleg CD-k, DVD-k vásárlása szükséges. - Kapcsolattartás a Városi Könyvtár Tócóskerti fiókjával - Színház és múzeumlátogatások - Tanulmányi kirándulások / a szülők által vállalt költségekkel / - Szervezett szabadidős programok /természetjáró túrák, nevezetességek.../ A "különleges" képességek, - mint a kézügyesség, zenei képességek, élénk, képszerű fantázia, képesség az egyes sportágakban eredmények elérésére-, felfedezését, fejlesztését segítő tevékenységi formák: - Szakkörök a kézügyesség fejlesztésére: rajz, kézműves, - Helyi rajzversenyek szervezése: meseillusztrációk, plakáttervek, szubjektív képalakítások különböző technikákkal

26



-

Városi, országos képzőművészeti pályázatok Kreativitást, fantáziát igénylő feladatok: jelmezversenyek, smink-, fodrász-, divatbemutatók, díszlettervek, számítógépes grafikák alkalmazása - Népművészet, hagyományápolás: népdaléneklési versenyek, kézműves foglalkozások a napköziben, néptánc, jeles napok (húsvét, karácsony) megünneplése - Leíró fantázia fejlesztése: vers-, regényíró versenyek, iskolaújság, iskolarádió, pályázatok készítése - Előadóművészet képességének fejlesztése: vers- és prózamondó versenyek, Lilla-gála, Ki mit tud? szervezése a tanulók aktív részvételével, színjátszó szakkör, iskolai ünnepségek, tánc és drámaoktatás - Mozgás, ügyesség, állóképesség fejlesztése: mindennapos délutáni sportolási lehetőség a különböző sportágakban, iskolai sportversenyek, bajnokságok (sor- és váltóversenyek, kosárlabda, kézilabda, labdarúgás, atlétika, négytusa, pingpong), kondicionáló gép használata, zenés torna

A tehetséges tanulók kiválasztása és támogatása képességeik kifejlesztésében minden pedagógus fontos feladata. Tanárainknak kötelességük ezekről a képességekről tájékoztatni a szülőket, hogy a pályaválasztásnál, esetenként különböző városi egyesületek, művészeti körök választásánál e szempontokat figyelembe véve fejlesszük tovább tanulóink képességeit.

27



IX. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Tv. A gyermeki jogokra, a prevencióra hívja fel a figyelmet. Az iskolai gyermekvédelem célja a prevenció, a gyerekek hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetésében segítségnyújtás, együttműködés a különböző szakemberekkel. Az ifjúság szociális válsághordozó. A kedvezőtlen szociális, gazdasági, családi és iskolai hatások, az érték- és normaválság, az egyre több családban érzékelhető életvezetési problémák miatt növekszik a feszültség-szint, csökken a feszültségtűrő képesség, ami otthon érezteti hatását és leggyakrabban a gyermekeken vezetődik le. A fentiek káros hatása megjelenik az iskolákban a gyerekek teljesítmény-, viselkedés- és kapcsolatzavarainak formájában! Az iskolai gyermekvédelem az első legfontosabb jelzőrendszer (lehet, kellene, hogy legyen), hiszen a gyerekek minden problémái (éhsége, kék foltjai, agresszivitása, szorongása stb.) itt érzékelhető először. Az iskola előnyei: - Az iskola a legfontosabb társadalmi intézmény, ahol a gyerekek a nap jelentős részét töltik, így nem kell őket külön „felderíteni”, elérhetők, befolyásolhatók, segíthetők, - Az iskolában minden gyermekről többoldalú információhoz lehet jutni, - A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyerekek kiszűrhetőek a tünetek alapján (tudásbeli hiányok, nem megfelelő viselkedés, elhanyagoltság, ruházat és higiénia stb.). Gyermekvédelmi szempontból ki kell használnunk az iskola által nyújtott lehetőségeket. Melyek ezek? A hátrányos helyzetű különböző problémákkal küzdő gyerekek számára az iskolában a pedagógus vagy gyermekvédelmi felelős közvetlen kapcsolatot, „hozzáférhetőséget” jelent, így a gyerek „hogyléte” erőfeszítés nélkül, folyamatosan nyomon követhető. Továbbá előny, hogy a családok számára az iskola elfogadható, a normális élet része, így a kapcsolattartás természetes lehet és nemcsak krízis esetén vehető igénybe. A szülő is könnyebben befolyásolható - természetesen megfelelő kapcsolat esetén. A gyermekvédelmi munka professzionálissá tétele érdekében az iskolákban, intézményekben szükség van arra, hogy: gyermekvédelmi felelősöknek az iskolában szociális munkásokat, szociálpedagógusokat alkalmazzanak. Az 1997. évi XXXI. Tv. értelmében lehetőség van arra, hogy az iskolai gyermekvédelmi felelős(ök) mellett áll a Gyermekjóléti Szolgálat teljes szakmai szolgáltatása, mint támogató csoport. Az oktatási-nevelési intézmény feladata, hogy felismerje a problémát, keresse az okokat, nyújtson segítséget, illetve jelezzen az illetékes szakembereknek. Az osztályfőnök feladatai - kapcsolattartás szülőkkel, gondviselővel ( szülői értekezletek, fogadóórák,

28


-


családlátogatások) a hátrányos és veszélyeztetett tanulók kiszűrése, családlátogatás az ifjúságvédelmi felelőssel jelzés, kapcsolattartás az ifjúságvédelmi felelőssel nyomon követés, tanácsadás, szakember ajánlása beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küszködő gyerekek segítése, családlátogatás az ifjúságvédelmi felelőssel

A gyermekvédelmi felelős feladatai A tanulókkal kapcsolatos feladatai: A veszélyeztetett gyermekekkel - A veszélyeztetett tanulók felmérése az osztályfőnökök közreműködésével: nyilvántartásba vétel, a veszélyeztetettség típusának és súlyosságának mérlegelése, ez alapján a további teendőkre javaslattétel; egyeztetés a gyermekjóléti szolgálattal, a gyermekvédelmi koordinátorral. - A veszélyeztetett gyermekek szabadidős tevékenységének és tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése és adott esetben javaslattétel a változtatásra (pl.: fejlesztő csoport kialakítása délelőtti, illetve délutáni időszakra, szükség esetén külső szakember bevonásával vagy önismereti csoport szervezése, viselkedésmódosító eljárások stb.). - Drog- és bűnmegelőzési programok. - A veszélyeztetett gyermekek számára hasznos szünidei elfoglaltság biztosítása (táborok, művelődési házak stb.). - Tanácsadás tanulóknak, szülőknek, pedagógusoknak. - Fegyelmi eljárásokon való részvétel. - Szociális ellátások számbavétele (ingyenes étkeztetés, tankönyvvásárlási támogatás, reggeli ügyelet stb.). A hátrányos helyzetű gyermekekkel - A hátrányos helyzetű tanulók felmérése az osztályfőnökök közreműködésével. - Nyilvántartásba vétel, a hátrányos helyzet típusának mérlegelése, ez alapján a további teendőkre javaslattétel. - A hátrányos helyzetű gyermekek szabadidős tevékenységének és tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése és adott esetben javaslattétel a változtatásokra ( pl.: fejlesztő csoport kialakítása, szükség esetén külső szakember bevonásával vagy önismereti csoport szervezése, viselkedésmódosító eljárások stb.). - A hátrányos helyzetű gyermekek számára hasznos szünidei elfoglaltság biztosítása (táborok, művelődési házak stb.). - A veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, intézkedések a hátrányos helyzetű tanulók esetén. - Tanácsadás tanulónak, szülőnek, pedagógusnak. - Szociális ellátások számbavétele (ingyenes étkeztetés, ingyenes tankönyv, reggeli ügyelet stb) - Általános prevenciós tevékenységek, az iskolát körülvevő szociális társadalmi környezet függvényében.

29


-


A mentálhigiénés programok bevezetésének szorgalmazása. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás. A tanulók számára hasznos szünidei elfoglaltság biztosítása (táborok, művelődési házak stb) Szociális ellátások számbavétele. Minden esetben a gyermekek érdekeinek képviselete!

A tanári közösségben végzett feladatai: -

Együttműködés és szemléletformálás, Igazgatóval és osztályfőnökkel való kapcsolattartás, A helyi pedagógiai program elkészítésében való részvétel, Információ áramoltatása, Továbbképzésekre motiválni, Tanácsadás, Nevelőtestületi értekezleteken való aktív részvétel, Szakirodalom ajánlása.

A szülők körében végzett feladatai: -

Együttműködés, szemléletformálás, Tanácsadás, Családlátogatás – esetenként, Szülői értekezleten, fórumon való aktív közreműködés, Előadások szervezése.

Önálló feladatai: -

Külső intézményekkel történő kapcsolattartás (Gyj., szociális gondozó, nevelési tanácsadó, művelődési ház, szakmák képviselői), Pályázat, Nyilvántartás, Innovatív (orientációs) feladatok, Szakirodalom gyűjtése, tanulmányozása, Ismertetők, szóróanyagok gyűjtése, készítése, Továbbképzés.

X. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A tanulásban lemaradók felzárkóztatására évfolyamszinten szervezett csoportokban, vagy egyénileg tantárgyanként folyik a felzárkóztatás. Ezek során érvényesül az egyéni bánásmód elve és a helyes tanulási módszer elsajátítása az egyéni képességeknek megfelelően. A pedagógusnak mindenekelőtt fel kell derítenie, miből fakadnak a tanuló nehézségei; milyen mértékben hiányosak az ismeretei; a hiányok pótlását az ismeretekkel, az alapokkal kell kezdenie, kiemelt jelentősége van a jó magyarázatnak, a sok feladatmegoldásnak és gyakoroltatásnak.

30



Segítő tevékenységformák: -

Differenciált oktatás a tanórákon és tanórán kívüli foglalkozásokon

-

Csoportbontások: az idegen nyelv (1-8. évf.) csoportbontása osztályonként két részre (angol-angol, angol - német csoport)

-

Diffetenciált képességfejlesztés, egyéni felzárkóztatás: helyesírás, olvasás fejlesztése, számolási képességek fejlesztése a törvény által előírt óra keretben, létszámokkal

-

Felzárkóztatás: 3-7. évfolyamokon az igényeknek megfelelően tanórán kívüli foglalkozások keretében az alapítványunk segítségével, ill. a törvény által előírt óra keretben, létszámokkal

-

Felvételi előkészítő : a 8. évfolyamokon matematika, anyanyelv és irodalom, angol nyelv tantárgyakból tanórán kívüli foglalkozások keretében az alapítványunk segítségével

-

Napközi igénybevétele szaktanár vezetésével

A napközi elsődleges feladata a tanórákra való felkészülés. Minden tanulót az önállótanulás szokásainak, technikáinak, módszereinek elsajátítására tanítunk. Tanulási készségek kialakítása: önálló információszerzés, önálló tanulási módszerek elsajátítása, tanulási technikák az egyes tantárgyaknak megfelelően, könyvtárhasználati ismeretek megszerzése rendszeres könyvtárlátogatással, olvasóvá nevelés. -

Tanulószoba biztosítása segítő tanár vezetésével

-

Gyakorló feladatsorok, feladatlapok biztosítása a rászoruló gyerekeknek

-

Folyamatos motiváció a szülők, pedagógusok részéről

-

Szoros kapcsolattartás a városban működő segítő szakszolgálatokkal, hálózatokkal

31



XI. Sajátos nevelési igényű tanulók nevelése és oktatása Fogalom meghatározás: Kt. 121.§ 29. sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. Integrált oktatás: A közoktatási törvény lehetővé teszi a sajátos nevelési igényű tanulóknak a többi tanulóval együtt, vagyis integráltan történő nevelését, oktatását. Tehát integrált oktatásról a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében beszélünk. Jelenleg az integrált nevelés-oktatásnak több típusa, szintje létezik a magyar közoktatás rendszerében. Az igazi cél, és egyben a legmagasabb szint a funkcionális integráció, amikor nem választják szét a gyermekeket az iskolai órákon.

Ennek két foka van: részleges integráció: amikor csak az idő egy részében van a fogyatékos gyermek a többiekkel, egyébként elkülönített csoportban tartózkodik. E forma alapját teremti meg a párhuzamos csoportok/osztályok tudatosan tervezett órarendje, pl. az egyébként elkülönített osztályba járó tanuló adott tantárgyat vagy tantárgyakat a többségi osztályban tanulja (ill. egy osztályban vannak, de adott tantárgyak esetén kiemelik az osztályból, és elkülönítetten tanul). A legmagasabb és tulajdonképpen az együttnevelés igazi célja a teljes integráció, melynek keretében a fogyatékos gyermek a teljes időt a többségi iskolában, osztályban tölti. Az iskola alapító okiratában rögzített alaptevékenység A Lilla Téri Általános Iskola az alapító okiratban rögzített feladatokat látja el az alapfeladatán kívül: o A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, illetve vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált oktatása. o Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók nevelése, oktatása

Feladatok a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésével, oktatásával kapcsolatban Az integráció legfontosabb jellemzőjének az inklúzió (befogadás) megvalósulását tartjuk. Ezért sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedését, a többi tanulóval való együtt haladását 32



tekintjük, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják: − A pedagógusaink és a szülők közösségének sikeres felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására.

– A tevékenység olyan nyitott tanítási-tanulási folyamatban valósul meg, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai – esetenként egészségügyi – eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását. – A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki a) a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait; b) szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; c) a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján - szükség esetén - eljárásait megváltoztatja, az adott szükséglethez igazodó módszereket megválasztja; d) egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; e) alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; f) együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. – A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő – a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképesítéssel rendelkező – gyógypedagógiai tanár/terapeuta az együttműködés során a) segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; b) javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.); c) segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről; d) javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk

33



alkalmazására; e) figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; f) együttműködik a többségi pedagógusokkal, iránymutatásai során figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait;

g) terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon – egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben –, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra. A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai fejlesztését meghatározó dokumentumok • •

Közoktatási törvény Nemzeti alaptanterv (202/2007. (VII.31.) Kormány rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII.17.) Kormány rendelet módosításáról)

•

Közoktatási típusú sportiskolai kerettanterv (9/2007.(II.27.) OKM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 17/2004.(V.20.) OM rendelet, továbbá a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet módosításáról)

•

Sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának irányelvei (2/2005 (III.1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvei és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról)

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek A szakirodalom alapján a beilleszkedési, magatartási nehézségek kialakulásának alapvetően két oka van. Az egyik ok az un. biológiai tényezők, amelyek lehetnek genetikai eredetűek, vagy a fizikai környezet hatására bekövetkező elváltozások, megbetegedések Ezek a magzati, illetőleg a csecsemő és kisgyermek korban okozhatják azt az idegrendszeri elváltozást, amely a címben jelzett nehézségek kialakulásáért felelős. A másik ok az un. pszichoszociális ártalmak, amelyek az igen negatív családi környezet hatására alakulnak ki. A jelenség felismerésére, diagnosztizálása a szakemberek feladata. Feladatok:

34



A tanulók családi körülményeinek megismerése szociológiai felmérés, egyéni beszélgetés alkalmával. Felelős: osztályfőnök és pszichológus. A szakintézmények (gyermekpszichiátria, nevelési tanácsadó) segítségét kérni a probléma felmerülése esetén. Egyéni bánásmóddal történő hátránykompenzáció. Rendszeres esetmegbeszélések. XII. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Szociológiai vizsgálatok és saját tapasztalataink is azt mutatják, hogy mennyire meghatározó a szociális háttér a tanulók fejlődése, továbbjutása szempontjából. Az esélyegyenlőtlenség csökkentése érdekében nagyon fontos, hogy az iskola sajátos eszközeivel segítse az arra rászorulókat. Az osztályfőnök és a napközi otthoni nevelők feladata, hogy szoros kapcsolatot alakítsanak ki az iskolánkban tanuló gyermekek szüleivel. Ez alapján ad tájékoztatást az iskola a szülőnek a segítségnyújtási formákról, különböző szociális támogatások lehetőségeiről. Iskolánk lehetőségei: a) étkezési támogatás: az iskola felvilágosítást ad, hogy az önkormányzat által biztosított támogatást igénybe veheti-e a szülő. A család, szociális helyzetét figyelembe véve kérheti az önkormányzat segítségét étkeztetési hozzájáruláshoz. Eszerint lehet gyermeke: ingyenesen étkező vagy különböző mértékben támogatott. b) tankönyv támogatás: a minisztériumi támogatás mellett, mely minden évben minden nem évismétlő tanuló számára ad juttatást, még kérheti, igényelheti a szülő a további támogatást a helyi önkormányzattól az iskola (az osztályfőnök) javaslatára. Ezzel segítjük a tehetséges, de rászoruló tanulókat. Használt, jó állapotú, nem munkatankönyv jellegű könyvek kölcsönadása az iskolai könyvtáron keresztül. c) napközi biztosítása d) pályázatok figyelemmel kísérése, részvétel pályázatokon e) felkészítés tanulmányi versenyre f) tehetséggondozó, személyiségfejlesztő, egészségvédő programok szervezése g) családi életre nevelés h) differenciált foglalkoztatás, korrepetálás, fejlesztő foglalkozás, felzárkóztató programok i) logopédiai ellátás j) kapcsolattartás az iskolán kívüli segítséget adó intézményekkel: Nevelési Tanácsadó, Gyermekjóléti Szolgálat, Családsegítő Szolgálat, Szociális Iroda, Áthelyező Bizottság k) kapcsolattartás civil szervezetekkel: Máltai Szeretetszolgálat, Kortárs, Forrás, Vöröskereszt l) pályaválasztás segítése, pályaismeret és társadalmi lehetőségek közötti eligazodás segítése m) egészségügyi szűrővizsgálatok

35



Az osztályfőnök és a szülő, jó együttműködésével az iskola nyitott a másság elismerésére és annak iskolai keretekbe való beillesztésére, integrált oktatására. Pl.: halláscsökkent, testileg sérült, stb. tanuló oktatása és nevelése. Az iskolai alapítvány: „Alapítvány a Lilla Téri Általános Iskoláért” sokirányú lehetőséget biztosít a tanulók támogatására, a szülők és iskola közös elgondolásainak, terveinek kivitelezésére. Ezek a következők: a) Számítógépes rendszer fejlesztése b) Különböző tantárgyak eszközrendszerének fejlesztése, pótlása c) Tanulmányi- és sportversenyek benevezési díjainak támogatása d) Táboroztatás alapítványi támogatása a rászorulók részére e) 8. osztály tanulói részére előkészítő tanfolyamot szervez (magyar, idegen nyelvek, matematika) a sikeres felvételi biztosítása érdekében. f) Szakkörök támogatása. A szociális segítő tevékenység része az iskolaorvosi szolgáltatás. Iskolaorvos és asszisztense rendelési ideje: kéthetente egy kijelölt napon. Végzi a tanulók vizsgálatát, védőoltásokat ad, az egészségügyi törzskönyvet vezeti. Évente véleményezi a 8. osztályos tanulók továbbtanulási kérelmét. Az 1.-2.-3.-7. évfolyam tanulói részére rendszeres fogászati ellenőrzés van. A 8. osztály tanulói tüdőszűrésen, s hallásvizsgálaton vesznek részt. Az osztályfőnöki órák keretén belül foglalkozunk a bűnmegelőzés kérdéseivel, fölhívjuk tanulóink figyelmét az alkohol, dohányzás, drog és AIDS veszélyeire. Az iskola gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szakemberéhez is fordulhatnak segítségért a szülők. Az iskola minden pályázati lehetőséget megragad, hogy azok a gyerekek is hozzájussanak különböző szolgáltatásokhoz, akik ezt különben megfizetni nem tudnák.

36



XIII. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

Megnevezés ( Eszközök, felszerelések)

Alsó tagozat Magyar

Technika Rajz Matematika

Term. Ism. Ének

Idegen nyelv

Diavetítő Állványos vetítő vászon ABC betű tábla ( komplett ) Nyelvtan és helyesírás falitáblák Komplett garnitúra beszédfejlesztéshez Szófajok rendszere Magyar nyelvi oktató tablók Diasorozat – magyar nyelv 3-4. oszt. Építőkészlet Szövőkeretek Diapozitívok sor. Színtabló Alsó tag. matem. falitabló Méterrúd Dem. jel és számkártya Számoló szalag Kétoldalú geometriai tábla Tanulói dem. mérleg Űrmérték sorozat Vonalzó készlet, körző gar. Magyarország dom. térképe Az erdő életközössége munkalap A mező életközössége munkalap Oktató táblák term ism. Falitérkép –Magyarország Hangjegy tábla Zenei anyagok CD-n komp. Ritmustáska ABC-s tabló (angol, német) Oktató tabló

Rendeletben előírt mennyiség (db) 2 4 8 4

Ténylegesen meglévő mennyiség (db) 1 2 6 1

2

-

4 4 1

-

2 30 1 2 2 2 1 4 2 4 4 2 1 2

1 1 -

2

-

10 1 2 3 2 2 4

2 1 2 1 -

37




Tanítói óra ( angolhoz) Beszéltető játékok kicsiknek Szó-kincsláda Vocubular My week Beszéltető tábla CD-room Elementary Interactive Practice Hangkazetta pad 2 m-es Testnevelés Labdák Medicinlabda 0,8 kg-os Hullahopp karika Diavetítő Felső tagozat Állványos vetítő vászon Írói arcképcsarnok Magyar Oktató csomagok Oktató tablók ( fali) Irodalmi térképek Fémépítő készlet ( új ) Technika Mechanikai meghajtások Járművek fém szer. készl. Technikai oktató csomag Emberi csontváz Biológia Szervek modellek Kitömött állatok Tanári mikroszkóp Tanulói mikroszkóp Mikrometszet készlet Távcső Kézi nagyítók, gyűjtő üvegek Oktató tablók Aplikációs képek Történelem Térképek Oktató filmek Térképtartó szekrény Két tan. nyelv

Földrajz

Térképek Térképtartó szekrény

Rendeletben előírt mennyiség (db) 2 8 2 1 2

Ténylegesen meglévő mennyiség (db) -

8 1 30 10 15 2 1 2 2 6 6 20 1 1 10 1 8 17 1 10 1 1 20

4 5 5 1 1 1 1 4 3 -

6 18 4 1

4 15 2 -

20 1

14 -

38




Kémia

Fizika

Matematika

Ének-zene

Rajz

Tantárgy

Tess kémia boksz 1. üvegfelsz. Tess kémia boksz 2. Tartóberend. és felsz. Elektrovaria Tápegység Metronóm Sűrűségmérő Stopperóra ( digitális) Rezsó Fényforrás ( optikai) Indukciós tekercsek Eszk. a tehetetlenség vizsg. Háromdim. Mágn. tér Lejtőmodell Lebegő mágnespörgettyű Oktató tablók Szivattyúzható ejtőcső Toricelli cső Egyedáramú generátor Kaloriméter Hidr. Nyom. Átv. Sz. eszköz Szétszedhető dm3 Hordozható vonalzó készlet Testek és felsz. Form. Tanári geometriai készlet Űrmérték sorozat Rugós súly és erőmérő Mágneses tábla kiegészítők. Tizes rendszer készlet Hangszerek Oktatótablók Hanganyagok CD-n Hangjegy tábla Képzőművészeti diasor Állványos vetítővászon Episzkóp Videofilmek a műv. Tört.okt.

Megnevezés

Rendeletben előírt mennyiség (db) 1


1

-

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 7 6 8 2 5 1 1 4

5 4 6 1 3 -

Rendelet-

Ténylegesen 39



( Eszközök, felszerelések)

Honismeret Számítástech

Idegen nyelv

Testnevelés

Oszt.főnöki Könyvtár

Videofilm Népművészetünk Windows 98 program Szerver program Office programcsomag Scanner Videoprojektor Interactive whiteboard Hagemann inf. Fóliamappa Képszerkesztő fotoshop prog. Nyelvi oktatótábla sorozat Hang kazetták gyakorlóanyagok Fóliamappa Segítő térképek Fólia gy.+ CD (országismerethez Dobbantó Tornaszekrény 5 részes Súlypontemelkedés mérő Videokazetták Számítógépes könyvtári program ( állomány és kölcsönzési nyilvántartás)

ben előírt mennyiség (db) 2 14 1 1 1 1 1 1 1 2 4

meglévő mennyiség (db) 2 -

1

-

2

-

1 1 1 10 1

-

2

40



Tantárgy


Információhordozók, Oktatástechnikai eszközök

Magnetofon CD lejátszó Videomagnó Televízió Erősítő Hangfal CD-s rádiómagnó Kazettás magnó Írásvetítő Diavetítő Diktafon DVD lejátszó Magnódeck Számítógép Nyomtató Fénymásoló Scenner Tanulói asztal Tanulói szék Nevelői asztal Nevelői szék Eszköztároló szekrény Tábla Ruhatároló Szeméttároló Sötétítő Flipchart Számítógép asztal Számítógép/ tanulói Nyomtató Programok Lemeztároló Nyelvi labor

158 344 14 14 14 14 16 18 54 1 13 13 1 19 2 1

Ténylegesen meglévő mennyiség (db) 3 1 7 8 2 3 8 1 6 3 1 3 1 5 5 2 1 135 302 14 14 28 28 16 18 42 1 11 11 1 5 1

Tanulói munkaasztal Állítható mag. szék

4 16

4 4

Iskolai irodaszerek

Helységek bútorzata, Egyéb berendezési tárgyak

Számítástechnika szaktanterem

Idegennyelvi szaktanterem Technika szaktanterem

Rendeletben előírt mennyiség (db)

41



Tantárgy


Művészeti nevelés szaktanterme

Rajzpad Rajzbak Tárgyasztal Mobil lámpa Vízcsap Pianínó Vegyszerálló tanulói asztal Elszívó berendezés Vegyszerálló mosogató Fali mosogató Poroltó Mentőláda Eszköz- vegyszer szekrény Méregszekrény Eszközszállító tolókocsi Törpefeszültségű csatlakozások Tükör Asztal Szék szőnyeg Kislabda Labda Tornaszőnyeg Tornapad Zsámoly Bordásfal Mászókötél Gumikötél Ugrókötél Medicinlabda Stopper Kiegészítő tornakészlet

Természettudományi szaktanterem

Logopédiai fogl., egyéni fejlesztő szoba Tornaszoba

Rendeletben előírt mennyiség (db) 26 26 2 2 2 1 8 1 4 1 1 1 2 1 1 8

Ténylegesen meglévő mennyiség (db) 1 2 1 7 1 3 1 1 1 2 1 -

1 1 2 1 5 5 5 5 2 2 2 5 5 5 1 1

1 1 2 5 5 5 5 2 2 2 5 5 5 1 1

42



Tantárgy


Tornaterem

Kislabda Labda Tornaszőnyeg Tornapad Zsámoly Bordásfal Mászókötél Gumikötél Ugrókötél Medicinlabda Stopper Kiegészítő tornakészlet Kosárlabda palánk Gyűrű Mászórúd Kézilabda pálya Kosárlabda pálya Magasugró állvány, léc Távol-, magasugró gödör Futópálya Tanulói asztal Tanulói szék Egyedi világítás Könyvtárosi asztal Könyvtárosi szék Szekrény Tároló polc Létra Tároló polc Telefon Fénymásoló Számítógép, nyomtató Videó, televízió CD lejátszó

Sportudvar

Könyvtár

Rendeletben előírt mennyiség (db) 5 5 5 5 2 2 2 5 5 5 1 1 2 1 2 1 1 1 1 13 26 15 1 1 12 2 1 1 1 1 1 1 1

Ténylegesen meglévő mennyiség (db) 6 5 7 5 2 4 4 5 5 9 1 1 2 3 2 1 1 1 1 1 15 30 1 1 8 2 1 1 1 1 1 1 1

43



Egyéni fejlesztést szolgáló speciális taneszközök. Évfolyamok , tantárgyak alapján oly módon, hogy az iskola munkarendje szerint minden osztály alkalmazhassa. Tantárgy

Magyar Matematika

Beszédfejlesztés

Megnevezés Rendeletben ( Eszközök, felszerelések) előírt mennyiség (db) Betűbirodalom társasjáték 2 Betűvilág társasjáték 2 Mágneses babilon 4 Geometriai formakirakó 2 Geometriai gumis tábla 20 Tanulói színesrúd 1 Geometriai készlet 1 Beszéltető játékok kicsiknek Memória fejlesztés játékosan Első szójátékom


2 1

-

1

-

44



XIV. A szülő, tanuló , pedagógus együttműködési formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Európában, így Magyarországon is megváltozott az iskolák helyzete. Korábban izoláltabbak voltak a társadalomtól, most pedig a szülők elvárják, hogy a tanárokkal szorosabb kapcsolatban legyenek, véleményüket elmondhassák, és azt az iskolák tiszteletben tartsák azt. A szülők partnerek a nevelési folyamatban, valamint egyre inkább fogyasztókká válnak az iskolai piacon, ahol az oktatási intézmények a szülők igényeit elégítik ki. Szülő – pedagógus együttműködésének formái: A legközvetlenebb formája a szülői értekezlet; melynek időpontját minden tanévben feladattervünkben rögzítjük. A szülő – osztályfőnök – napközi otthoni nevelő ezen alkalommal találkoznak a legközvetlenebbül, s tárják föl egymásnak az együttműködés lehetőségeit, kéréssel fordulhatnak egymáshoz; megfogalmazhatják elvárásaikat, igényeiket a jó együttműködés feltételeként. Fogadóórák: lehetőséget adnak a szülőnek és a szaktanárnak a szakmai kérdéseket illetően felmerülő problémák tisztázására. Minden pedagógus meghatározott időben hetente egy órában a szülők rendelkezésére áll. Iskolai összevont szülői értekezlet (1. o. – 8. o.): minden tanév első szülői értekezletén az iskola igazgatója kap lehetőséget a szülőkkel való közvetlen találkozóra, melyen feltárja az iskola nevelési-oktatási éves programját; az elvárásokat. Ismerteti a programokat, kéri, hogy minden fórumon segítsék a szülők az iskolában a tanuló és a pedagógus közösen végzett magas színvonalú munkáját. Szülői Munkaközösség: az a szerv, ahová osztályonként (1. – 8. oszt.) szülőket delegál az osztály szülői közössége a bizalom elve alapján, s elvárja, hogy az osztály érdekeit képviseljék a választott, megbízott szülők. A SZM ülésén az igazgató vesz részt. A SZM elnökével az igazgató az éves munkaterv szerint tart megbeszélést. Az SZM ülésen az osztályban felmerülő, tanulóközösséget érintő problémákat feltárja, melyre az iskola igazgatója érdemi választ köteles adni. A SZM érintett javaslatot adni, az alapítványnak működésében, tevékenységében. Él a törvény adta véleményezési jogával. Kötetlen találkozási forma a két évente megrendezendő Lilla Bál, szervezett rendezvényeink: kirándulások, találkozók, Lilla Gála. Esetleges egyéni konzultációk, családlátogatások, problémafeltáró beszélgetések az osztályfőnök és a szülők között.

45



A tanuló – pedagógus együttműködésének formái Osztályfőnöki órák: a tanrendben szabályozott módon minden tanuló véleményt nyilváníthat: elismerését fejezheti ki vagy megfogalmazhatja problémáját, s erre osztályfőnökétől érdemi választ kell kapnia. Szaktanár – tanuló kapcsolata: minden tanórán és tanórán kívül kapjon a tanuló szakmai kérdéseket illetően segítséget. A szaktanár demokratikus viszonyt alakítson ki a tanulókkal. Diákönkormányzat: a tanítási időszakban hétfő reggelenként rövid iskolagyűlést tartunk, ahol a szabadidő-szervező elmondja az aktuális programokat, a nevelők tájékoztatják a tanulókat szakmai és aktuális dolgokról. A tanulók eredményeit ismertetik értékelik illetve jutalmazzák azokat. A tanulók is kérdezhetnek, javaslatokat tehetnek e fórumon. A véleménynyilvánítás formáit a Házirend szabályozza. A különböző programok, hírek, eredmények, felhívások stb. megtalálhatók az iskolai faliújságon is. A tanulmányi előmenetelről, magatartás, szorgalom értékeléséről, a napközi otthonos munkáról az osztályfőnök, a napközi otthon vezetők, szaktanárok a tájékoztatófüzet és üzenő füzet igénybevételével tájékoztatják a szülőket. A tanulók szüleit, gondviselőit a szülői értekezletről, fogadóórákról, s az iskolával kapcsolatos intézkedésekről a tájékoztató füzetben kell értesíteni. Célunk olyan bizalmas, partneri viszony kialakítása, ahol a tanulók és szülők bátran fordulnak a pedagógusokhoz. Az igazgató igyekszik úgy alakítani az együttműködés formáit, hogy azok zökkenőmentesek legyenek. Minden alkalommal állunk a szülők rendelkezésére a gyermek érdekeit szolgáló kérdésekben.

46



XV. Az akalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

A nevelés- oktatás munkáját megkönnyítő taneszközök és segédanyagok skálája egyre szélesebb, a legfőbb munkaeszköz és segítőtárs továbbra is a tankönyv. A tankönyvek kiválasztásának itt felsorolt általános elvein alapul az egyéb taneszközök megválasztása is. A tankönyv: • igazodjon a pedagógiai program és a tanterv tartalmához, célkitűzéseihez; • ne csak ismereteket közvetítsen, hanem fejlessze a divergens gondolkodást; problémákon keresztül tárgyalja az anyagot; • adataiban legyen pontos, következtetéseiben logikus, törekedjen a tömörségre; • tartalmilag legyen igényes, nyelvezete legyen magyaros, érthető, pontos fogalmazású; • legyen sokoldalúan használható: az átlagos képességű tanuló sikeresen használhassa; de a kiváló képességűt is inspirálja újabb feladatok megoldására; • szolgáljon alapul a megfelelő segédanyagokkal való kiegészítéshez; • feleljen meg az önálló tanulást segítő didaktikai alapelveknek: - szerkezete legyen világos, egyszerű, - motiváljon, keltse fel a gyerek érdeklődését, - szövege feleljen meg az életkori sajátosságoknak, - ábrái, betűmérete, szerkesztése segítse az önálló ismeretszerzést, - ösztönözzön ismétlésre, rendszerezésre, - adjon lehetőséget a differenciált képességfejlesztésre, - adjon mintát az önálló feladatmegoldásokra, • lehetőleg szervesen egymásra épülő kötetekből álló tankönyvcsalád tagja legyen; • legyen esztétikus, ízléses, megfelelően illusztrált, tartós és könnyen kezelhető; • ára legyen értékével arányos, a tanulók és szüleik számára megfizethető;

47



XVI. Az iskolai beszámoltatás formái, rendje, korlátai, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái „Igazán jó nevelő-oktató munkáról csak abban az iskolában beszélhetünk, ahol nemcsak a tanulmányi eredmények jók, hanem gondot fordítanak a nevelés más formáinak, módszereinek kialakítására, meggyökereztetésére. Ahol a tanulók szokásai, képességei tevékenységeken keresztül fejlődnek, és figyelembe veszik a tanulói érdeklődést is” (Joanna Guze) „Az értékelés nem más, mint visszajelzés az eredmények felől a célok felé” /Báthory Zoltán/ Az értékelés célja -

Az ellenőrzés tapasztalataiból következtetéseket vonjunk le.

-

A feltárt tények elemzésével munkánkat eredményesebbé tegyük.

-

A tények okainak feltárásával, a hibákat kijavítsuk, hiányosságainkat pótoljuk. Az eredményeket megerősítsük, a jó eljárásokat, módszereket elterjesszük. A tanulók tudásszintjének meghatározása Meggyőződés a tananyag elsajátításának mértékéről és a továbbhaladás lehetőségéről Megerősítés, a hibák feltárása, azok elkerülése és kijavítása Motiválás Fejlesztő feladatok kijelölése Minősítés Kötelességtudásra nevelés Lényegkiemelő gondolkodás fejlesztése Kommunikációs képességek fejlesztése Önismeret fejlesztése, vagyis hatást gyakorolni az iskolai szervezetre és benne az egyénekre, ami az iskola eredményességéhez vezet.

-

Az értékelés szerepe, hogy a meghatározott szakmai célkitűzéseket összehasonlítsuk intézményünk pedagógiai tevékenységének eredményeivel. Mindezekből kiválasztva a pedagógus maga tervezi meg az ellenőrzést, értékelést, ügyelve a szóbeli és írásbeli formák helyes arányára. A tanulói teljesítmény értékelésének alapelvei - Az értékelés nevelés-oktatás szerves része, amelynek objektívnek, tényszerűnek, konkrétnak, pedagógiailag kifogástalannak kell lenni. - Meg kell, hogy feleljen a tanulók életkori sajátságainak. - A NAT-ra és a Kerettantervre alapozott helyi tanterv kell, hogy szolgálja az alapját. - Egyes tantárgyak esetén a minimális és jeles szint teljesítésének feltételei a munkaközösségek határozzák meg. 48



- Az értékelés a tanulót, a szülőt és a pedagógust tájékoztatja a végzett munka eredményéről, azaz minősít. - Az értékelés pozitív mintát adjon az önértékeléshez. - Fejlesztő hatású legyen, ez csak akkor érhető el, ha ellenőrzésünk tervszerű, rendszeres, sokoldalúság és távlatosság jellemzi.

-

-

-

Az ellenőrzés és értékelés legyen mindenkor folyamatos, ösztönző, fejlesztő. Vegye figyelembe a tanuló képességeit, életkori sajátosságait, a teljesítményben bekövetkező fejlődési tendenciát, a tantervi követelményeket. A tanulók és a szülők ismerjék az ellenőrzés célját és mikéntjét. Ennek rendjét az osztályfőnök ismerteti az első szülői értekezleten. Részletesen ismerteti az osztályfőnök az első felső tagozatos szülői értekezleten is. A szülői értekezleteken az osztályfőnökök rendszeresen beszámolnak a szülőknek az osztály tanulmányi munkájáról, jelzik az eredményeket, problémákat. A tanulók egyéni problémáiról, eredményeiről az osztályfőnök és a szaktanárok adnak tájékoztatást fogadóórákon és szülői értekezleten. Az ellenőrzés és értékelés legyen mindig reális, nyílt és őszinte. A tanuló joga, hogy kifejthesse véleményét az ellenőrzés és értékelés folyamatában.

Az értékelés rendje Az iskola belső ellenőrzési rendjét a pedagógiai programban foglaltakon túl az SZMSZ, a belső ellenőrzési szabályzat, illetve az évente – az iskolai munkaterv részeként – összeállított belső ellenőrzési terv határozza meg. Az érdemjegyet minden esetben és azonnal az osztálynaplóba és a tanuló ellenőrzőjébe is be kell vezetni. A tanulói teljesítmények értékelése visszajelzés a pedagógus részéről a tanulónak. Magában foglalja a szóbeli, írásbeli munka értékelését, s a magatartás szorgalom értékelését. Iskolánkban a tanulók magatartásának, szorgalmának és tanulmányi eredményének az értékelése a Közoktatási Törvény 70. §-ában foglalt értékelési kategóriái szerint történik (szöveges értékelés, érdemjegyek, osztályzatok): -

Tanítási év közben szöveges értékeléssel, és érdemjegyekkel történik az értékelés

-

Félévkor és tanév végén szöveges értékeléssel és osztályzatokkal minősítünk

-

A magatartási és szorgalom jegyeket az osztályfőnök minősíti az osztályban tanító pedagógusok véleményét kikérve

-

A félévi és az év végi osztályzat meghatározása szöveges értékelés és az érdemjegyek alapján történik

49



-

Az érdemjegyekről, szöveges értékelésről és az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szüleinek értesítése kötelező.

-

Az érdemjegy, a szöveges értékelés illetőleg az osztályzat megállapítása a tanulók teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz

-

Az érdemjegyeket külön vezetése esetén (csoportbontás) a tanár köteles a felelés napján a haladási naplóba beírni.

-

A röpdolgozatokat az értékelésnél a tanulóknak ki kell osztani, de visszakérhető.

-

A nagyobb tantárgyi egységek lezárása után a tanulók teljesítményét érdemjegyekkel kell minősíteni.

-

Az írásbeli ellenőrzés alkalmával a dolgozatokat a szaktanárok a megíratás után, legkésőbb két héten belül kijavítják és értékelik.

Az értékelés szempontjai -

a tanuló tárgyi tudása, viszonyítás a tanuló eddigi teljesítményéhez az egyéni teljesítmény viszonyítása az adott feladathoz, annak nehézségi fokához munkafegyelem tantárgyhoz, tevékenységhez való viszony gyűjtőmunka házi feladat szorgalmi feladat önképzés készségtárgyaknál az egyéni adottságokhoz viszonyított teljesítmény, elért fejlődés versenyeken való részvétel

Az értékelés, ellenőrzés arra irányul: mit tud, mit tesz a tanuló. Az ellenőrzés választ ad arra, mit nem képes befogadni a tanuló, miben vannak nehézségei, hiányosságai.

50



Az értékelés módjai Szöveges értékelés Szöveges értékelés történhet szóban vagy írásban. Irányultsága szerint lehet pozitív vagy elmarasztaló, negatív. Szöveges értékelést használ legtöbbet a pedagógus a tanítási órákon, és órákon kívül is. Mind a tudást, mind a magatartást folyamatosan ellenőrzi, szóban értékeli. Értékel tanulói válaszonként, óra végi összegzésben. Gyakran használt írásbeli szöveges értékelés a szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói dicséret vagy figyelmeztetés. Iskolánk azt szeretné elérni, hogy a gyermekek jókedvvel, örömmel vegyenek részt a tanórákon, ezért élünk a törvény adta lehetőséggel, és hatodik osztályig a készségtárgyakat (ének-zene, tánc és dráma, vizuális kultúra, testnevelés) csak szövegesen értékeljük. Célunk az hogy a gyerekek megszeressék ezeket a tantárgyakat, esetleg gyengébb adottságaik miatt kapható érdemjegyük ne vegye el kedvüket az órai munkától. A pedagógus szóban értékel minden óra közben és végén is. Félévkor és év végén a következő egységes szöveg kerül a hivatalos értesítőbe, bizonyítványba: Részt vett -A tanítási órák 70 %-án megjelenik. Nem vett részt - A tanítási órák több mint 30 %-áról hiányzik. 1-2-3. évfolyamon, valamint a 4. évfolyam első félévében nincs osztályozás, a gyerekeket minden tantárgyból kizárólag szövegesen értékeljük. A pedagógus év közben írásban, szövegesen ad tájékoztatást a tanuló tanulmányi előmeneteléről. Ezt teheti értékelő lapok segítségével, vagy más írásos formában is. Félévkor és év végén egységes szöveges minősítést alkalmazunk tantárgyanként a következők szerint: Kiválóan megfelelt - az a tanuló, akinek órai munkája aktív, precíz, megbízható. Feladatait önállóan képes elvégezni, mindig ellenőrzi is önmagát. Írásbeli munkáit, tesztjeit, átlagosan 90 % felett teljesíti. Szóbeli feleletei pontosak, összefüggőek, minimális segítő kérdéssel zajlanak. Összefüggéseket képes önálóan felismerni, segítséggel megfogalmazni. Munkavégzése kitartó, pontos, megbízható. Kötelességtudata magas fokú, munkatempója állandó, mindig felkészült, figyel, érdeklődik. Tanuláshoz való hozzáállása, érdeklődése mintaértékű. Házi feladatait rendszeresen elkészíti, mindig felkészült. Jól megfelelt - az a tanuló, akinek órai munkája megbízható, önállóan képes elvégezni feladatait, de nem mindig ellenőrzi önmagát. Írásbeli munkáit, tesztjeit, átlagosan 75 % felett teljesíti. Szóbeli feleletei pontosak, több segítő kérdéssel elmondott összefüggő feleletek. Munkavégzése általában jó, de különösebb érdeklődést nem árul el. Önálló kezdeményezései, aktivitása megmarad a tananyag keretein belül. Összefüggések felismerésére nem törekszik, csak a tananyag tényszerű visszaadására képes. Tanuláshoz való hozzáállása átlagos, órákon figyel, házi feladatát elvégzi, órákra felkészül. Megfelelt - az a tanuló, akinek órai munkája ingadozó, időszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen, pontatlan. Feladatai elvégzésében önállótlan, csak utasításra kezd el dolgozni, nem ellenőrzi önmagát. Írásbeli

51



munkáit, tesztjeit átlagosan 55 % felett teljesíti. Szóbeli feleletei részben pontatlanok, csak kérdések alapján képes visszaadni a tananyagot. Munkáját szétszórtság jellemzi, érdeklődést ritkán mutat. Összefüggések felismerésére nem képes. Tanuláshoz való hozzáállása változó órákra való készülései, házi feladatai, hiányosak. Felzárkóztatásra szorul - az a tanuló, aki figyelmetlenül dolgozik, megbízhatatlan, feladatait nem végzi el, nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem vehető rá munkavégzésre. Írásbeli munkáit, tesztjeit átlagosan 55 % alatt teljesíti. Szóbeli feleletre ritkán, vagy egyáltalán nem képes. Munkáját szétszórtság, érdektelenség jellemzi. Kötelességeivel nem törődik, a tanítási órákra nem készül. Minta a szöveges értékeléshez: Szempontok:

Fokozatok/ Fejlődés mértéke

A Hozzáállás / Érdeklődés Házi feladat

B

C

D

E

Írásbeli Szóbeli

……………….jártasság / hozzáértés ……………….jártasság / hozzáértés ………………..értés ………………..értés Önálló kezdeményezés Összefüggések felismerése Probléma / feladatmegoldás Erőkifejtés / Aktivitás

TANÁRI MEGJEGYZÉS:

52



Az iskola minden évfolyamán az adott tanévben belépő új tantárgyakat tanév közben érdemjeggyel minősítjük, de a tantárgy tanításának első félévének végén (félévkor, év végén) osztályzattal nem értékeljük. Ugyanez vonatkozik az önálló modul tárgyakra is. Egyéb esetben, amikor a modul tárgy beépül egy másik tantárgyba ( pl. mozgóképkultúra, médiaismeret a rajz és vizuális kultúra tantárgyba, vagy a tánc és dráma a magyar irodalomba), akkor annak értékelése a befogadó tantárgy értékelésébe jelenik meg . A félévi értesítőbe és az év végi bizonyítványba a következő szöveges rész kerül: Részt vett -A tanítási órák 70 %-án megjelenik. Nem vett részt - A tanítási órák több mint 30 %-áról hiányzik. A szaktanár alsó tagozatban piros ponttal vagy egyéb más jellel is jutalmazhat. Az órai munkát segítő magatartást (pl: gyűjtőmunka, kiselőadás, szorgalmi feladatok stb.) akár jeles érdemjeggyel is jutalmazható. A cél minél több gyerek aktív munkájainak ösztönzése. Érdemjeggyel értékeljük a következő tanulói teljesítményeket: - szóbeli és írásbeli feleletek (Minden szóbeli felelet alkalmával hangozzék el néhány mondatos tanári értékelés, mely a továbbhaladást segíti. Az írásbeli feleletekre is írható rövid, néhány szavas értékelés.) - tematikus mérések, feladatlapok, tesztek - kiselőadások, gyűjtőmunka - olvasónapló, órai munka - a versenyeken való szereplés, - a házi feladatok példás értékű elkészítését. Tanulóinkat minden félév végén heti 1 tanóra esetén legalább minimum három érdemjegy alapján zárjuk le. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépésről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatokat az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosíthatja. (Közokt. 70. paragrafus 4. pontja szerint) Alkalmazzuk az írásbeli és szóbeli formákat egyéni és csoportos értékeléseket, de mindenkor a személyiség tiszteletben tartásával, segítő, megerősítő, javító, fejlesztő szándékkal, amelyek lehetnek: diagnosztikus, formatív, lezáró minősítő jellegűek. A tanulmányi munka ellenőrzésének módjai, formái - Szóbeli felelet - Írásbeli felelet - Röpdolgozat - Önálló kiselőadás (tantárgyak témáihoz aktuálisan kapcsolva) - Témazáró dolgozat (témafeldolgozás, rendszerezés után) - Félévi felmérés (az aktuális tanév 1. félévének lezárásaként) 53



- Év végi felmérés (az éves munka lezárásakor) - Tanítási órákon végzett munka (tantárgyanként folyamatosan) - Gyűjtőmunka (tantárgyakhoz, témákhoz aktuálisan kapcsolva) - Tanulmányi versenyeken nyújtott teljesítmény - Megfigyelés tanórán, tanórán kívül: otthoni, társasági, kirándulási környezetben - Megbeszélés a kapott válaszokból történő következtetésekkel - Írásbeli dokumentumokkal - Szóbeli feleletek konkrét válaszok alapján - Mérési vizsgálatokkal - A tanulói produktumok (füzetbe, dolgozatok, rajzok, előállított termékek, kísérletek stb.) alapján Szóbeli felelet értékelésének szempontjai Tartalma: az adott tananyag összefüggő, esetleg kérdések alapján történő elmondása Követelménye: 5 (jeles) összefüggő, a kérdésre adott önálló felelet minimális tanári vagy tanulói kérdéssel (legalább 10 mondat) 4 (jó) több segítő kérdéssel elmondott önálló felelet 3 (közepes) a tananyag elmondása kérdések alapján 2 (elégséges) a NAT, a Kerettanterv és a helyi tanterv minimumszintjének teljesítése az adott tantárgyból kérdésekre 1 (elégtelen) a minimumszint alatti teljesítmény.

Az írásbeli feleletek értékelésének szempontjai Az írásbeli munka értékelése (mérések, feladatlapok, tesztek) 100%-91%: 5 (jeles) szövegesen: kiválóan megfelelt 90%-75%: 4 (jó) szövegesen: jól megfelelt 74%-55%: 3 (közepes) szövegesen: megfelelt 54%-35%: 2 (elégséges) szövegesen: megfelelt 34%-0%: 1 (elégtelen) szövegesen: nem felelt meg Teljesítményvizsgálatok, mérések: A tanulói teljesítmények értékelését az elvégzett mérések alapján végezzük. A 2. és 4. osztály év végén a továbbhaladás szempontjából komplex mérést végzünk (magyar nyelv és irodalom idegen nyelv, matematika). Ebben a mérésben részt vesznek a majdani tanárok is. Cél: minimumszint teljesítményének felmérése.

Az írásbeli beszámoltatás korlátai

54



Írásbeli feleletet előző órai tananyagból bármikor írathatunk, hisz az előző órán tanultakat kérjük számon. A tanár köteles egy hét alatt azt kijavítani és értékelni. 3-4 egymáshoz kapcsolódó tananyagrészből dolgozatot íratni csak előzetes megbeszéléssel iratható, amire a tanulót figyelmét előző tanóra végén. A tanár köteles kijavítani és értékelni a következő tanórára. Témazáró dolgozat írását köteles a tanár egy héttel az íratás előtt bejelenteni, s azt a tanuló füzetébe bejegyeztetni. Előtte a tanár köteles összefoglalni, rendszerezni. Javítás, értékelés határideje 2 hét. Témazáró dolgozat írása hétfői napra nem tehető ( kivétel a heti egy órában tanított tantárgyakat ) Félévi és tanév végi felmérés íratása előtt köteles a tanár összefoglalni, rendszerezni, egy héttel az íratás előtt lejegyeztetni a felmérés időpontját. Javítás, értékelés határideje: 2 hét. Félévi és tanév végi felmérés íratása hétfői napra nem tehető! Dolgozatot, témazáró dolgozat, félévi, év végi felmérés egy tanítási napon max. 2 íratható, amit a pedagógus egy héttel a naplóban is jelez. Amennyiben a pedagógus a javítás határidejét nem tartja be, úgy a tanuló joga dönteni a dolgozat érdemjégyének napló való beírásáról.

Az írásbeli beszámoltatásnak a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya

Bár az írásbeli beszámoltatás formái mellett rendkívül fontos szerepe van a szóbeli feleltetésnek, órai munkának, kutatómunkának, gyűjtőmunkának, de nem egyenértékűek az írásbeli beszámoltatások közül a témazáró dolgozattal illetve a félévi és tanév végi felmérésekkel. Mivel ezek tükrözik leginkább a tanuló tantárgyi felkészültségét, hozzáértését, jártasságát, ezért ezek érdemjegyei súlyozottan számítanak a félévi, év végi minősítésben. A szaktanár értékelései során megkülönbözteti ezeket az érdemjegyeket, amit a tanuló ellenőrzőjében is jelez.

55



XVII. Az iskola magasabb évfolyamába lépésének elvei Korszerű szemléletű helyi tantervünkben elszakadva a tananyag-központúságtól, de nem hagyva figyelmen kívül a tanulói tevékenység szerepét, centrumban a teljesítmény áll. A „Mit kell tanítani?” és a „Mit kell a tanulóknak tenni?” kérdések helyébe a „”Mikor kell a tanulóknak teljesíteniük?”, ”Mi lesz a tanítási-tanulási folyamat eredménye?”. A hangsúly kimeneten, az eredményen van, mely a pedagógus befektetett munkájának legszembetűnőbb mérője. Az elérendő teljesítményszintek kitűzése körültekintést, alapos vizsgálódást igénylő feladat, minek folyamán behatárolhatjuk, hogy bizonyos életkorokban mely teljesítmények kiválóak, elfogadhatóak vagy nem fogadhatóak el a továbbhaladáshoz.

A közoktatási törvény hatályos rendelkezései alapján a továbbhaladás szempontjai iskolákban a következők: A tanuló az iskola magasabb évfolyamában…akkor léphet ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. [70§(1)] E követelményeket a helyi tanterv tantárgyi programjai tartalmazzák, külön részletezve a minimum teljesítmény eléréséhez szükséges képzettségi szintet. A tanuló az első-harmadik évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztása miatt nem tudja teljesíteni. Ha a mulasztott órák száma egy tanítási évben meghaladja a 250-et, azaz az összes tanítási óra 75 %-át vagy egyes tantárgyankénti 30 %-ot a törvényben foglaltak szerint járunk el. E rendelkezést kell alkalmazni -iskolatípustól és évfolyamtól függően- idegen nyelv tekintetében is, az idegen nyelv tanulásának első évében.[70.§(1)] A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. [70§ (3)] A két tanítási nyelvű osztályokban egy tanuló nyelvismerete valamilyen okból meghaladhatja kortársaiét.(Pl.: valamelyik szülő angol anyanyelvű vagy hosszabb idejű tartózkodás angol nyelvterületen…stb.) Az idézett törvénycikk lehetővé teszi (a feltételek teljesülése esetén) az egyéni elbírálást ( a tanulóhoz való igazodást) és bánásmódot (teljes differenciálást). A tanuló teljesítményét a teljesített évfolyam követelményei szerint állapítjuk meg. A tanuló 72§ (1) bekezdése alapján az egyes évfolyamok tanulmányi követelményeinek teljesítéséről bizonyítványt kap. A két tanítási nyelvű osztályokban a bizonyítványt magyarul és angolul állítjuk ki. Egy tanulónak egyéni adottsága, fogyatékossága, sajátos helyzete lehetővé teszi, hogy a saját szülei vagy gondviselője kérelmére az igazgató felmentse a kötelező tanórai részvétel alól részben vagy egészben. A tanuló egyéni adottsága sajátos helyzete indokolhatja mentesítését a készségtárgyak tanulása alól.

56



A közoktatási törvény 69§ (2) rendelkezése esélyegyenlőséget biztosít azok számára, akik bár mások, de alkalmasak arra, hogy általánosan oktató alapfokú képzésben vegyenek részt. A felmentés nem jelent mentesítést (kivéve a készségtárgyakat) a követelmények teljesítése alól. A sikeres továbbhaladás érdekében, az akit felmentettek, az igazgató által, meghatározott időben, a nevelőtestület által választott bizottság előtt köteles vizsgát tenni. -A magántanulót valamennyi tanóra látogatása alól fel kell menteni..69§ (3) Az osztályozóvizsgára való felkészüléséről a szülő gondoskodik, de az iskolában tanító pedagógusok segítik a tanulási folyamatban. A vizsga előtt iskolánkban felkészítésen vehetnek részt. Tudásukról szóban és írásban az előző pontban leírt módon adnak számot. Az osztályozóvizsgán az első-harmadik évfolyam kivételével érdemjeggyel osztályzunk. Sikertelen vizsga esetén nincs lehetőség annak megismételésére, a tanuló az első-harmadik évfolyam kivételével köteles megismételni az évfolyamot. Az első évfolyamra felvett tanuló fejlettsége szükségessé teheti, a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján (az iskola vagy a szülő kezdeményezésére) hogy az igazgató mentesítse az értékeléses minősítés alól. Ekkor az első évfolyamot a többi tanulóval azonos osztályban előkészítő évfolyamként végzi és fejezi be. Előkészítő évfolyamra a tanuló csak egy tanéven keresztül járhat, és csak abban az esetben, ha a tanulmányait legkésőbb a hetedik életévében megkezdte. Ha a két tanítási nyelvű osztályba beíratott tanuló nem tudja teljesíteni a továbbhaladáshoz szükséges szintet angol nyelvből az iskola segítsége (korrepetálás) ellenére sem, akkor a szülő kérésére bármikor a normál tantervű osztályba átiratható, anélkül hogy az angol nyelv miatt évfolyamot kellene ismételnie. Megegyezés hiányában a szülőnek számítania kell arra, hogy az említett évfolyam végétől a tanulónak pótvizsgát kell tenni, s annak sikertelensége az évfolyam megismétlését vonja maga után. Az osztályozóvizsga, javítóvizsga, különbözeti vizsga szabályai A kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól felmentett tanuló az igazgató által meghatározott időben a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról. (Oktatási törvény 69. paragrafus) A mindennapos iskolába járás alól felmentett tanuló osztályozó vizsgát köteles tenni minden év augusztus 21-31. közötti időben. A pontos időpontot az iskola jelöli ki az éves munkatervben. Az iskola igazgatójának engedélye alapján a tanuló az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítheti. Ha a tanuló egy tanév alatt két tanév tantervi anyagát teljesíti osztályozó vizsgát augusztus 2131. között tehet.

57



A tanuló minősítéséről a szaktanár, magasabb évfolyamba lépésről a nevelőtestület dönt. Ha a tanuló tantervi követelményeinek egy-két tantárgyból szorgalmi időben nem tesz eleget, csak akkor léphet magasabb évfolyamba, ha javítóvizsgát tesz, és a javítóvizsgán megfelel. A javítóvizsga időpontja minden év augusztus 21-31. közötti időszak. Ha a tanuló elégtelen osztályzatainak száma tanév végén 2-nél több, méltánylást érdemlő esetben, a nevelőtestület engedélyével javítóvizsgát tehet. Az engedély hiányában évet kell ismételnie. Ha a tanuló mulasztása a tanévben a 250 órát elérte tanév végén nem osztályozható, kivéve, ha mulasztása nem igazolatlan, és a nevelőtestület engedélyezi, hogy az elméleti tárgyakból osztályozó vizsgát tegyen. Ha a tanuló már folyamatban lévő emelt szintű képzésbe kíván bekapcsolódni, az adott tárgyból különbözeti vizsgát kell tennie. A fenti vizsgák vizsgabizottság előtt folynak. A vizsgabizottságot az iskola igazgatója bízza meg. Elnök: a felelős igazgatóhelyettes vagy a munkaközösség-vezető. Tagjai: a tantárgyat tanító nevelő és a vele azonos szakos nevelő.

A továbbhaladás és az értékelés (minősítés) kapcsolata Ha a tanuló 1-3. évfolyam év végén „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, az iskolának a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, és javaslatot kell tenni az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre, mivel a tanuló csak a szülő, gondviselő kérésére ismételheti meg az évfolyamot. Az osztályzatról a tanulót és a kiskorú szülőjét értesíteni kell. Az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz.

58



XVIII. A tanuló magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei

A magatartás és szorgalom félév végi és tanév végi osztályzatait a havonta adott érdemjegyek alapján kell megállapítani. A havonta adott érdemjegyek kialakításában részt vesznek véleményükkel az osztályban tanító nevelők és az osztályközösség tagjai. A félévi és az év végi osztályzatokat az osztályfőnök javaslatára az osztályozó értekezlet hagyja jóvá. (Az osztályzatok kialakításakor az osztályfőnök a magatartásértékelő füzet bejegyzéseit használják fel.)

A magatartás és szorgalom értékelésének szempontjai

Példás / 5 / Ha a tanuló fegyelmezettsége példás, állandó, másokra pozitívan kiható. A viselkedéskultúrája, hangneme kifogástalan, példaértékű, tisztelettudó, udvarias. A közösségre gyakorolt hatása pozitív, jóindulatú, kezdeményező. A házirendet betartja, másokat is a betartásra ösztönöz. Felelősségtudattal bír. Jó / 4 / Ha fegyelmezettsége megfelelő, de még nem teljesen a sajátja. A viselkedéskultúrája, hangneme kevés kivetnivalót hagy maga után. A közösségre nincs ártó hatással. A házirendet betartja. A felszerelése rendben van. Az elvállalt feladatait elvégzi. Változó / 3 / A fegyelme másokat zavaró, kifogásolható, gyenge, ingadozó, de igyekszik javulni. A viselkedése udvariatlan. A közösségben, az emberi kapcsolatokban közömbös, vonakodó, komisz. A felszerelése gyakran hiányzik. A házirendet részben tartja be.

Rossz / 2 / A fegyelmezettsége erősen kifogásolható, másokat zavaró, negatív. A viselkedése durva, romboló, közönséges, goromba, heves, hangoskodó, tiszteletlen. A közösségre gyakorolt hatása negatív, ártó, megfélemlítő. A házirend ellen sokat vét. Felelőtlen, megbízhatatlan. A felszerelése többnyire hiányos.

59



Szorgalom Példás / 5 / A tanulmányi munkája céltudatos, törekvő, odaadó, igényes. A munkavégzése kitartó, megbízható, pontos, önálló. Kötelességtudata kifogástalan, precíz. Tanórán kívül többletmunkát végez, érdeklődő. Szóbeli és írásbeli munkái igényesek. Jó / 4 / A tanulmányi munkája figyelmes, törekvő. A munkavégzése rendszeres, többnyire önálló, házi feladatát elkészíti. Kötelességtudata megfelelő, néha ösztönözni kell. Többletfeladatok elvégzésére ösztönözni kell, de végez ilyen irányú tevékenységet. Változó / 3 / Tanulmányi munkája ingadozó. Munkavégzése rendszertelen, hullámzó, önállótlan. Többletmunkát ritkán végez. Rossz / 2 / Tanulmányi munkája hanyag, figyelmetlenségével gátolja az osztály előre haladását. Munkavégzése megbízhatatlan. Kötelességtudata szinte nincs. Többletmunkát nem végez. Az iskolai jutalmazás formái Azt a tanulót, aki képességeihez mérten -

1. -

példamutató magatartást tanúsít folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, iskolai, iskolán kívüli tanulmányi, sport-, kulturális versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon részt vesz, bármely más módon hozzájárul az iskola hírnevének megőrzéséhez, növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti. Tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: szaktárgyi dicséret napközis nevelői dicséret osztályfőnöki dicséret igazgatói dicséret nevelőtestületi dicséret

60



A dicséretet írásban kell foglalni, a szülő tudomására kell hozni. 2. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végző tanulók a tanév végén: - szaktárgyi teljesítményéért - példamutató magatartásáért - kiemelkedő szorgalmáért dicséretben részesíthető A dicséretet a tanuló bizonyítványába kell beírni. 3. Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és/vagy könyvjutalmat kapnak, amelyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. 4. Az iskolai szintű versenyek első három helyezettje, illetve megyei, országos versenyek első 10 helyezettje oklevelet és/vagy könyvjutalmat kap, melyet az iskola közössége előtt vehet át.

Az iskolai elmarasztalás formái Azt a tanulót, aki: -

tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, a házirend előírásait megszegi igazolatlanul mulaszt bármely módon árt az iskola jó hírének büntetésben kell részesíteni.

Az iskolai büntetés formái, fokozatai: Szóbeli figyelmeztetés előzze meg az alábbi írásbeli figyelmeztetési formákat: -

szaktárgyi figyelmeztetés napközis nevelői figyelmeztetés osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, megrovás igazgatói figyelmeztetés, intés, megrovás tantestületi figyelmeztetés, intés, megrovás

A fegyelmi eljárás során hozott intézkedések: -

meghatározott kedvezmények megvonása (kérjük a tantestület konkrét véleményét milyen kedvezményt vonhatunk meg!) áthelyezés másik osztályba

61



Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben el lehet tekinteni. A büntetést írásba kell foglalni és a szülő tudomására kell hozni. Nevelési eredmények vizsgálata Alakuljon ki a tanuló etikai normaismerete, helyes képzete, erkölcsi értékrendje, emberi értékei, meggyőződésének színvonala és magatartási készsége, szokása. Lépései: 1. Reális nevelési követelmények megfogalmazása 2. Az egyes tanulók neveltségi szintjének, a tanulóközösség fejlettségi színvonalának megállapítása 3. A követelmények és az elért szint viszonyítása, elemzése 4. A további pedagógiai teendők meghatározása Módszere: megfigyelés, beszélgetés, kérdőívek kitöltése, személyiségteszt, pedagógiai szituációteremtés Az eredmény-megállapítás többféle módszer együttes alkalmazását teszi szükségessé. Neveltségi szint mérése 1. évfolyam: fogalmak

Kiemelt terület: magatartási készségek, szokásrendszer, erkölcsi

Végzi: osztálytanító, napközis nevelő, 5. évfolyam: Kiemelt terület: magatartási problémák előrejelzése, a nehezen nevelhetőség okai, hajlam a szorongásra. Végzik: osztályfőnökök 8. évfolyam: szenvedélyek

Kiemelt terület: tanulás iránti attitűd, tanulási szokások, drogok, káros

Végzik: osztályfőnökök

62



XIX. az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai

A szóbeli és írásbeli feladatok adásának célja A tanító, tanár munkájának középpontjában az alapvető képességek és készségek fejlesztése áll. A tanulók feladata, hogy az iskolában elsajátított ismereteket gyakorolják és ezzel megfelelő képességekre tegyenek szert. A tanítási órán összegyűjtött ismereteket a házi feladat /szóbeli, írásbeli/ elvégzésével mélyítik. Így tesznek szert a feladatokban a jártasság a készség szintjére, és ezzel újabb megszerzésére, illetve azok alkalmazására. A feladatok meghatározásának elvei Mindig a tanítási órán elsajátított tananyagból adjunk feladatot. A napköziben, otthon elvégzendő feladatokat megfelelően elő kell készíteni. Az óra befejező részében adjuk a házi feladatot, de mindig legyen idő azok pontos lejegyzésére. Kérjük számon, hogy minden tanuló írja le a feladatokat! Fordítsunk a lejegyzés pontosságára nagy gondot, mert csak akkor tudjuk számon kérni annak elvégzését. Ez történhet a leckefüzetbe, vagy a tanítási órán használt füzetbe. A tanulók egyéni képességeinek fejlesztéséhez adhatunk differenciált feladatot. Ezzel hozzájárulunk a lemaradó gyerekek felzárkóztatásához, de segítséget nyújtunk a tehetséges tanulók képességének további fejlesztéséhez. / pl. gyűjtő munka, más megoldási lehetőség keresése egy matematikai feladatban szorgalmi feladat, önálló kutatást igénylő feladat, versenyfeladat stb / Hétvégére, tanítási szünetre nem adunk több házi feladatot, csak annyit, amelyet a péntek délutáni napközis tanulószobai foglalkozáson el tud végezni a gyermek. Szóbeli feladatok /vers, tartalom tanulása/ meghatározott időt biztosítunk az elvégzésére legalább egy hét- de hosszabb időre előre kijelölhetjük / A szöveg tanulásánál segítünk a lényeg kiemelésével-aláhúzással. Tanítsunk módszereket a szóbeli feladatok elvégzéséhez a napköziben is. Annyi feladatot adjunk, hogy legyen idő minden tantárgyban a megoldásra szánt időn belül azok elvégzésére ehhez fontos, hogy szoros kapcsolatot tartson egymással az osztálytanító, tanár és a napközis nevelő. A házi feladat ( írásbeli, szóbeli ) mennyisége egy napra csak annyi lehet, amennyit egy átlagos képességű gyerek a napközis tanulási idő alatt ( max. 1,5 óra ) el tud végezni ill. meg tud tanulni.

A dolgozatok, felmérések idejét pontosan határozzuk meg, legyen több nap a felkészülésre, ismétlésre. Előre bejelentjük a dolgozatok témazárók időpontját. Jelöljük ki azt az anyagrészt, amelyből majd a számonkérést végezzük.

63



Adjunk címszavakat, kulcsszavakat fogalmakat ezzel is segítsük az ismétlést, rendszerezést. A tanulás szóbeli és írásbeli felkészülés ellenőrzése A feladatok elvégzését ellenőrizni kell! A napközis nevelő, a szülő az osztálytanítóval megbeszélve ellenőrzi a feladatok elvégzését. / mennyiségi, minőségi / A tanulókat késztessük arra, adjunk időt, hogy végezzenek önellenőrzést. Ekkor még van lehetőség a hibák javítására, a hiányok pótlására. Az iskolában a tanítási óra elején történik a feladatok minőségi ellenőrzése. Ez a tanár számára visszajelzés, hogy tanítványai a megtanult ismereteket milyen mértékben tudták elsajátítani. Így lehetőség van a korrekciós munkára. Mit tegyünk, ha a tanuló nem készíti el az írásbeli feladatát? Adjunk lehetőséget a hiány pótlására! Érdeklődjünk az elkészítés hiányának okáról. /időhiány, nem érti a feladatot stb. / A hiányos vagy sorozatosan el nem készített házi feladat büntetésére a munkaközösségen belül közösen kell állást foglalni. Pl. Rendszeresen ellenőrizzük a házi feladat elkészítését felső tagozatban a tanulók bevonásával. Ha a tanuló rendszeresen túl teljesíti tanulmányi munkáját /gyűjtő munka, szorgalmi feladat, több-más megoldási lehetőség stb./ értékeljük dicsérettel.

64



XX. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Az általános fizikai teherbíró-képesség mérésének fő célja az oktatás területén: - az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmegőrző szerepének népszerűsítése, és tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. Feladatunk : -a hiányosságok feltárása -az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztése, a szükséges szint elérése, megtartása. A méréshez szükséges módszerek: A tesztek egyszerűen végrehajthatók, minimális eszközt igényelnek. Sportfelszerelésben kell végrehajtani. Minden motorikus próba elvégzését általános, és speciális bemelegítés előzze meg! A tesztek eredményeit a gyermeknek személyre szólóan kell megadni, hogy lássa: -hol áll korábbi teljesítményéhez képest, -az osztály átlaghoz képest, -az országos átlaghoz képest. A mérések során fontos bátorítani a tanulókat. A mérés vezetője ösztönözze őket a mért képességhez megfelelő pontos, gyors, és egyenletes teszt végrehajtásra. A tesztek között a tanulók pihenjenek! A következő teszteket végeztetjük el ősszel és tavasszal a gyerekekkel: 1. Helyből távolugrás. 2. Lökés egy kézzel dobóterpeszből az ügyesebb kézzel, tömött labdával -12 éves korig 2kg-os labdával, 12év felett 3 kg-os labdával. 3. Tömött labda dobás két kézzel a fej fölött hátra –12 éves korig 2 kg, 12 éves kor felett 3 kg-os labdával. 4. Fekvőtámaszban karhajlítás- nyújtás folyamatosan, kifáradásig. Max. idő:4. perc. 5. Hanyatt fekvésből felülés, és visszaereszkedés folyamatosan kifáradásig. Max. idő:4 perc. 6. Hason fekvésből törzsemelés, és leengedés folyamatosan kifáradásig. Max. idő:4 perc. 7. 10 x 5 méteres ingafutás. 8. 12 perces futás /Cooper- teszt

65

LILLA TÉRI ÁLTALÁNOS ISKOLA KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Recommend Documents