LILLA TÉRI ÁLTALÁNOS ISKOLA LILLA TÉRI ELEMENTARY SCHOOL NAGYSÁNDOR JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLAI TAGINTÉZMÉNYÉNEK FELNŐTTOKTATÁSI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

LILLA TÉRI ÁLTALÁNOS ISKOLA LILLA TÉRI ELEMENTARY SCHOOL NAGYSÁNDOR JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLAI TAGINTÉZMÉNYÉNEK FELNŐTTOKTATÁSI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Helyi Tanterv OM azonosító: 031084

A Lilla Téri Általános Iskola nevelőtestülete elfogadta: 2013. november 14. Az intézményvezetői jóváhagyás dátuma: 2013. november 14.

Hatályba lépés dátuma: 2013. november 15.

1

FELNŐTTOKTATÁS I. HELYZETELEMZÉS Intézményünk több korosztály és elsősorban a hátrányos helyzetű gyerekek és fiatalok általános iskolai oktatását vállalta fel. A nevelés- oktatás eszközrendszerét felhasználva járul hozzá a reintegrációhoz, a társadalmi beilleszkedés elősegítéséhez, a személyiségfejlesztéshez. Ez a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű réteget érinti, azokat, akik fokozott nehézséggel küzdenek, ha a képzésbe újból be akarnak lépni. Ebben az oktatási formában is lehetőséget kell teremteni a kirekesztés veszélyeinek kitett fiatalok és felnőttek számára, hogy esélyt kapjanak az újrakezdésre, vagy folytatni tudják tanulmányaikat.Azon fiataloknak biztosít tanulási lehetőséget, akik más oktatási intézményben tartósan beilleszkedni nem tudó, szocializációs nehézségekkel, beilleszkedési- és magatartási zavarokkal küszködő, tanulási eredménytelenségük miatt évfolyamot ismétlő vagy többször ismétlő tanulók. Ellátjuk a már nem tanköteles ifjak, illetve fiatal felnőttek beiskolázását. Számukra második esélyként biztosítjuk az általános iskolai tanulmányok befejezésének lehetőségét. Ez a képzési forma lehetőség a felzárkózásra, a továbbtanulásra. Ezáltal esélyt kapnak a munkaerő-piaci kirekesztődés elkerülésére. Az általános iskolai tanulmányaikat nem befejező fiataloknak sérült a pszichikumuk, önbizalmuk, önértékelésük, kritikai érzékük nem megfelelő. Magatartásuk, viselkedésük a legkülönbözőbb szélsőségeket mutatják. Különleges bánásmódot igényelnek. Lemaradásuk behozható, szakszerű, differenciált és egyéni foglalkozásokkal. Mivel a deviáns magatartásformák kialakulásában döntő szerepe van a környezeti hatásoknak, a szubkulturális életmódnak és a hibás szocializációnak, el kell érnünk, hogy: rendszeresen és szívesen járjanak a tanórákra, foglalkozásokra.Olyan ismereteket és képességeket nyújtunk, amelyek átfogják az általános alapműveltség általános iskolai körét, tekintetbe véve a tanulók élettapasztalatait és korábbi (megszakított) iskolai tanulmányait, eredményeit, rendezve és kiegészítve ezeket.Hangsúlyt helyezünk arra, hogy a tananyag nemcsak ismeretek rendszere, hanem ezzel együtt bevált megismerési-tanulásiés cselekvési módszerek elsajátítási eszköze is, az ismeretelsajátítástól elválaszthatatlan gondolkodási és cselekvési műveletek kifejlesztője. Felnőttoktatás az iskolai rendszerben zajló alap-, közép- vagy felsőfokú oktatás, mely lehet nappali, esti vagy levelező munkarend szerinti. Az a személy, aki nappali rendszerű iskolai oktatásban nem tud, vagy nem akar részt venni, attól a tanévtől kezdve, amelyben 17 életévét betölti, kizárólag felnőttoktatás keretében folytathatja tanulmányait. A felnőttoktatás feladatai közé tartozik, hogy megkönnyítse a munka világába való beilleszkedést, elősegítse a részvételt a közösségi életben, ezáltal csökkentse a társadalmi hátrányok újratermelését. Az iskola feladata, hogy olyan nevelési, oktatási programot alakítson ki, amellyel képes a személyiségfejlesztésre, ismeretátadásra, a gondolkodó, egészséges életvitelt folytató tanulók nevelésére. 

Az értelmi szinten történő felzárkóztatás fontos része a tanulni tanulás. Ez kiterjed a tudásbeli hátrányok csökkentésére, az olvasási nehézségek enyhítésére. Ebben az iskolatípusban a tanárhoz való kötődés sokkal inkább húzóerő, mint a „normál” iskolában. Az itt tanuló fiataloknak jogukban áll tovább tanulni a 8. osztály elvégzése után. Ahhoz, hogy fel tudjanak zárkózni, sok esetben külön kell velük foglalkozni.

2



A tanítás közvetítésével el kell dönteni, milyen magatartást kíván az iskola kialakítani, megerősíteni a tanítványaiban, vagyis milyen embert akar nevelni. Minden pedagógusnak el kell gondolkodnia azon, hogy mivel járulhat hozzá tanítványai személyiségfejlesztéséhez, függetlenül attól, hogy mit tanít. Az itt tanítók szociális érzékenysége, toleranciája átlag feletti. Csakis türelmes és kellő empátiával rendelkező pedagógusok alkalmasak erre az iskolában tapasztaltak alapján, olyanok, akik tisztában vannak tanítványaik tanulási, neveltségi, szociális gondjaival.

II. MUNKARENDEK Az Európai Unióban az oktatással kapcsolatos egyik legfontosabb prioritás az élethosszig tartó tanulás (LLL) modellje. Az iskolarendszerű felnőttoktatás úgy jelenik meg, mint az egész életen át tartó tanulásba, ezzel a tudatosabb életvezetésbe és a boldogabb életbe való belépés „utolsó esélye”. Ezért tehát társadalmi, szociális és pszichológiai szempontból is nagy jelenősége és felelőssége van. Iskolánkban a tanköteles koron túli tanulók munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltságaihoz igazodó oktatáson belül esti, levelező sajátos munkarend szerinti oktatás folyik. A felnőttoktatás követelményei nem térnek el a nappali rendszerű iskolai oktatás követelményeitől. A Felnőttoktatási Tagozaton – az oktatás az esti és levelező oktatás esetében – a felnőttoktatásra vonatkozókerettanterv alapján összeállított helyi tanterv szerint végezzük, különbséget csak az előírttananyag szakaszolása, az otthon elsajátítandó tananyag mennyisége jelent. ESTI/LEVELEZŐ OKTATÁS MUNKARENDJE SZERINT

FELNŐTTOKTATÁS FORMÁI

Az esti és levelező munkarend tanulói iskolába járással, vizsgákon való részvétellel teljesítik a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelezettségeiket. Esti oktatás munkarendje szerint folyik a tanítás, ha a tanulók teljesítik a nappali oktatás heti óraszámainak legalább ötven százalékát, de nem érik el a kilencven százalékát. A számukra készült óraterv 5-8évfolyamon heti 17 órát tartalmaz, ami némileg meghaladjaaz 50 százalékot. Levelező oktatás munkarendje szerint folyik az oktatás, ha a heti órák száma eléri a nappali oktatás heti óraszámának legalább 10 százalékát, de nem éri el az 50 százalékot. A számukra készült óraterv heti 10 órát, megközelítően 30 százalékot tartalmaz. Részvételi korhatár Attól a tanévtől kezdve, amelyben a tanuló/hallgató a 16. életévét betölti Munkarend

F e l v é t e l

heti 3 alkalommal (hétfő, kedd, szerda) tervezett: 1325-tól órarend szerint - kb. 18.00-ig

heti 2 alkalommal tervezett: 13.25-tól órarend szerint - kb. 17.40-ig

ESTI/LEVELEZŐ OKTATÁS MUNKARENDJE SZERINT 3

Iskolánk esti és levelező munkarendjébe történő jelentkezés a tanév során folyamatos, jelentkezéshez be kell mutatni az általános iskola elvégzett évfolyamairól szóló bizonyítványt. A bizonyítványok megvizsgálása után az intézményvezető,a tagintézmény vezetője a következő döntéseket hozhatja: A.) A tanulót bizonyítványa alapján besorolja a megfelelő évfolyamba. B.) A tanuló korábbi tanulmányait beszámítja, de a bizonyítványából hiányzó tantárgyakból a tanulót különbözeti vizsga letételére kötelezi. Külön felvételi eljárás nincs, a felvételt a jelentkezés sorrendje dönti el.  betöltött 16. életév  általános iskolai bizonyítvány Jelentkezés az iskola titkárságán, illetve a letölthető jelentkezési lap kitöltésével és visszaküldésével történik. A jelentkezés „Jelentkezési lap” kitöltésével, aláírásával zárul. A beíró pedagógus/iskolatitkár szóbeli és írásbeli tájékoztatást ad tanév menetéről, szabályairól, amelynek tudomásul- és átvételéről a tanuló írásban nyilatkozik. Jelentkezés a tanévben folyamatos, felvételről viszont az iskola igazgatója dönt – felvétel adategyeztetés után, a beírási naplóba történt beírással válik véglegessé. A felnőttoktatásban tanuló ugyanolyan tartalmú, ugyanolyan értékű, ugyanolyan jogokat adó bizonyítványt kap, mint a nappali rendszerű iskolába járó társa, ezért a kimenet. követelményeiben eltérés nem lehet. III. TANTÁRGYSTRUKTÚRA

Az alapismeretek elsajátításához 2 tanévnyi idő áll rendelkezésreAz 1-4. évfolyam, az ún. alapismereti fokozat tananyaga az alapműveltséget közvetíti.A felkészítés során az első négy évfolyam műveltséganyagát egyfajta alfabetizációs program keretében célszerű elhelyezni és megvalósítani, amely elsősorban a gondolkodás és a kifejezés képességére, az olvasási, írási, fogalmazási és számolási készségekre, valamint a problémakezelési, -elemzési és megoldási képességekreösszpontosít.

Esti munkarend szerinti felnőttoktatás /1-4 évf./ Évfolyam Tantárgy

1.évfolyam

2.évfolyam

3.évfolyam

4.évfolyam

Műveltségi területek

heti óraszám

éves óraszám

heti óraszám

éves óraszám

heti óraszám

éves óraszám

heti óraszám

éves óraszám

5+2

180+72

5+2

180+72

5+2

180+72

5+2

180+72

Anyanyelv és irodalom

5+1

180+36

5+1

180+36

5+1

180+36

5+1

180+36

Matematika

Környezeti nevelés

2

72

2

72

2

72

2

72

Ember a természetben

Kötelező óraszám

10

360

10

360

10

360

10

360

Szabadon tervezhető órakeret

5

180

5

180

5

180

5

180

Összesen

15

360

15

360

15

360

15

360

Magyar nyelv és irodalom, kommunikáció Matematika

A jogszabályok által biztosított lehetőséggel élve az esti munkarend szerinti felnőttoktatás heti óraszámai elérik a nappali munkarend szerinti oktatás 50%-át, de nem érik el a 90%-át. A 4

felsőbb évfolyamokon szükségesnek tarjuk az óraszámok emelését – a tananyag megfelelő szintű elmélyítésének érdekében - megközelítőleg 60%-ra, heti 17 órára. A felnőttoktatásban a tanórai foglalkozások, az osztálybontásra és egyéni foglalkozásra, a tanórán kívüli foglalkozásra, a mindennapos testedzésre vonatkozó előírások alkalmazása nem kötelező.

Esti munkarend szerinti felnőttoktatás /5-8 évf./ Évfolyam Tantárgy

5.évfolyam

6.évfolyam

7.évfolyam

8.évfolyam

heti óraszám

éves óraszám

heti óraszám

éves óraszám

heti óraszám

éves óraszám

heti óraszám

éves óraszám

Anyanyelv, kommunikáció

2

72

2

72

1

36

1

36

Magyar irodalom

2

72

2

72

2

72

2

72

108

3 1

108

3 1

108

Kémia

1

36 36

3 1

108

Fizika

3 1

Biológia

1

Földrajz

1

Matematika

Történelem és állampolgári ismeretek

1

36 36

1

36 36

0.5

36 18

36

1

36

1

36

1

36

36

1

36

1

36

1

36

Műveltségi területek

Anyanyelv és irodalom Matematika Ember a természetben Földünk és környezetünk Ember és társadalom

1,5

54

1,5

54

1,5

54

1

36

-

-

-

-

1

36

1

36

1

36

1

36

1

36

2

72

2,5

90

2,5

90

2,5

90

2,5

90

Élő idegen nyelv

1

36

1

36

1

36

1

36

Ember és társadalom

16

612

16

612

16

612

16

612

Szabadon tervezhető órakeret

0,5

18

0,5

18

0,5

18

0,5

18

0,5

18

0,5

18

0,5

18

0,5

18

Összesen

17

612

17

612

17

612

17

612

Művészeti ismeretek Informatika Idegen nyelv (Angol/Német) Osztályközösségépítő program Kötelező óraszám

Ember és társadalom Informatika

Ember és társadalom Élő idegen nyelv

Levelező munkarend szerinti felnőttoktatás /1-4 évf./ Évfolyam

1.évfolyam

2.évfolyam 5

3.évfolyam

4.évfolyam

Műveltségi

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom, kommunikáció Matematika Környezeti nevelés Kötelező óraszám Szabadon tervezhető órakeret Összesen

heti óraszám

éves óraszám

heti óraszám

éves óraszám

heti óraszám

éves óraszám

heti óraszám

éves óraszám

területek

3+2

108+72

3+2

108+72

3+2

108+72

3+2

108+72

Anyanyelv és irodalom

3+1

108+36

3+1

108+36

3+1

108+36

3+1

108+36

Matematika

1

36

1

36

1

36

1

36

Ember a természetben

6

216

6

216

6

216

6

216

4

144

4

144

4

144

4

144

10

360

10

360

10

360

10

360

Levelező munkarend szerinti felnőttoktatás /5-8 évf./ Évfolyam Tantárgy

5.évfolyam

6.évfolyam

7.évfolyam

8.évfolyam

Műveltségi területek

heti óraszám

éves óraszám

heti óraszám

éves óraszám

heti óraszám

éves óraszám

heti óraszám

éves óraszám

Anyanyelv, kommunikáció

1

36

1

36

0,5

18

0,5

18

Magyar irodalom

1

36

1

36

1

36

1

36

Matematika Fizika

2

72

2

72

1,5

54

1,5

54

-

-

-

-

1

36

1

36

Kémia

-

-

-

-

1

36

1

36

Biológia

1

36

1

36

-

-

-

-

Földrajz

1

36

1

36

-

-

-

-

Földünk és környezetünk

Történelem és állampolgári ismeretek

1

36

1

36

1

36

1

36

Ember és társadalom

Művészeti ismeretek

-

-

-

-

-

-

1

36

Ember és társadalom

Informatika

-

-

-

-

1

36

1

36

Informatika

Idegen nyelv (Angol/Német)

2

72

2

72

2

72

1

36

Élő idegen nyelv

Osztályközösségépítő program

1

36

1

36

1

36

1

36

Ember és társadalom

Kötelező óraszám

10

360

10

360

10

360

10

360

Anyanyelv és irodalom Matematika Ember a természetben

ÖSSZEVONT ÉVFOLYAMOK TANTÁRGYI RENDSZERE ÉS ÓRASZÁMAI

6

Levelező munkarend szerinti felnőttoktatás /5-8 évf./ Évfolyam Tantárgy

5.évfolyam

6.évfolyam

7.évfolyam

8.évfolyam

Közös

Önálló

Közös

Önálló

Közös

Önálló

Közös

Önálló

Anyanyelv, kommunikáció

0,5

0,5

0,5

0,5

0,25

0,25

0,25

0,25

Magyar irodalom

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

Matematika Fizika

1

1

1

1

1

0,5

1

0,5

-

-

-

-

0,5

0,5

0,5

0,5

Kémia

-

-

-

-

0,5

0,5

0,5

0,5

Biológia

0,5

0,5

0,5

0,5

-

-

-

-

Földrajz

0,5

0,5

0,5

0,5

-

-

-

-

Földünk és környezetünk

Történelem és állampolgári ismeretek

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

Ember és társadalom

-

-

-

-

-

-

0,5

0,5

Ember és társadalom

Művészeti ismeretek

Műveltségi területek Anyanyelv és irodalom Matematika Ember a természetben

Közös- közvetlen órák -

Informatika Idegen nyelv (Angol/Német)

2

1

Osztályközösségépítő program

Össze óraszám

Informatika

1

Ember és társadalom

1 10

10

10

10

IV. FELNŐTTOKTATÁS FORMÁIRA/ÉVFOLYAMAIRA ELKÉSZÍTETT TANTÁRGYI PROGRAMOK 7

Élő idegen nyelv

A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról szóló 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet5. melléklet [12. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez]Kerettantervek a felnőttoktatás számára alkalmazzuk. A felnőttoktatási kerettanterv a nappali óraszámok 50%-ra adott ajánlást, melyet megközelítőleg nevelőtestületi döntéssel 60%-ra emeltünk a jogszabályok által biztosított kereteken belül. A kerettantervek kidolgozásánál alapvető elvként kell figyelembe venni, hogy miként a köznevelési törvény és végrehajtási rendelkezései a kerettantervek kidolgozásáról és bevezetéséről szóló rendelet valamennyi rendelkezése érvényes a felnőttoktatásra is. Helyi tantervünk nem tér el azoktól a keretektől, amelyet az érvényben levő törvények és rendeletek szabályoznak. Ebből következően a megadott kerettantervek útmutatóul szolgálnak, ettől a köznevelési törvény által megengedett mértékben és módon el lehet térni. V. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI A felnőttoktatásban a forgalomban lévő tankönyvek közül az önálló tanulást jobban elősegítőket ajánljuk a tanulóknak. A tankönyvekről a szaktanárok javaslata alapján, az igazgató a dönt. A kiválasztáskor többek között figyelembe vesszük a következőket:                    

legyen jól tagolt, tartalmazzon részösszefoglalásokat, a tananyag feldolgozása tegye lehetővé a differenciált tanulási folyamatot, legyen könnyen beszerezhető, késztessék a tanulókat új problémák felismerésére, azok megoldására. Sok szemléltető ábrát, illetve magyarázatot tartalmazzon tartalmilag legyen kidolgozott, szakmailag igényes; tartalma lehetőleg fedje le az adott tantárgy adott évfolyamra vonatkozó tantervét, lehetőség szerint ne kelljen egyéb segédkönyveket használni); legyen jól alkalmazható különböző képességű tanulók számára; legyen motiváló, kreativitásfejlesztő; legyen igényes kivitelezésű; legyen elfogadható az ára. Adataiban legyen pontos, következtetéseiben logikus Törekedjen a tömörségre, tartalmilag legyen igényes, de ne tartalmazzon feleslegesen apró részleteket Stílusa legyen magyaros, érthető, pontos fogalmazású Feleljen meg az életkori sajátosságoknak Ne csak ismereteket közvetítsen, de fejlessze a képességeket és készségeket is, neveljen gondolkodásra Legyen sokoldalúan használható: az átlagos képességű hallgató sikeresen használhassa, de a kiváló képességűt is inspirálja újabb feladatok megoldására Ragaszkodjon az értékek közléséhez. Mértéktartóan és az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten közvetítse az új tudományos eredményeket; Fejlessze a hallgatók kommunikatív kompetenciáját; Megfelelő mennyiségű, érdekes, gondolkodtató feladatot és gyakorlatot tartalmazzon. Példákat a hallgatók számára ismert környezetből, ismeretből hozzon, 8

    

több éven át felhasználható legyen. Jó minőségű, mérsékelt ára legyen. A felmenő rendszerben készülő tankönyvcsaládokat előnyben részesítjük. A helyi tankönyvcsomagok részét képezik azok a könyvek, amelyek egy-egy helyi sajátosságot tükröző egységhez készülnek, Az évfolyamok könyvét néhány példányban, a könyvtárban kell megőrizni az esetleges tankönyvhiány pótlására.

Könyvtárszobánkban szépirodalmi, képzőművészeti könyveket, kiadványokat, művészeti folyóiratokat, zenei kazettákat, CD lemezeket helyezünk el, ahol tanulóink számára biztosítjuk a hozzáférést. VI. AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI, VALAMINT E FELADATOK KORLÁTAI Az otthoni feladatok szolgálhatják a tananyag elmélyítését, gyakoroltatását, rendszerezését, önálló alkalmazását, de megcélozhatják új ismeretek gyűjtését, megszerzését is. A szóbeli feladatok ugyanolyan fontosak, mint az írásbeliek. Az írásbeli feladatok gyakoriságát és mennyiségét a tanár a tananyag elsajátításának üteme alapján határozza meg. Az otthoni feladatok lehetnek a tanulócsoport minden tagja, vagy a tanulók valamely köre számára kötelezőek vagy csupán ajánlottak. A tényről, hogy valamely feladat nem, ill. nem minden tanuló számára kötelező, a tanár a tanulókat pontosan tájékoztatja. A feladatok elvégzéséhez szükséges segítséget, eligazítást a tanár megadja a tanulóknak. A feladatok elvégzését a tanár ellenőrzi, de nem feltétlenül a következő tanórán és nem feltétlenül minden tanulóra kiterjedően. A feladatok minőségét és mennyiségét a tanár a tanulócsoport átlagos teherbíró-képességéhez, készségéhez szabja. Az osztályfőnök feladata figyelemmel kísérni az osztályában folyó nevelő-oktató munkát, így az otthoni feladatokkal kapcsolatos problémák ügyében is ő kezdeményez egyeztetést kollégái, a diákönkormányzat és szükség szerint az iskolavezetés bevonásával. VII. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁBA LÉPÉSÉNEK FELTÉTELEI A magasabb évfolyamba lépés feltétele, az adott évfolyam minimális tantárgyi követelményeinek teljesítése valamennyi tantárgyból., és a tanuló/hallgató tanulmányi munkájára legalább elégséges osztályzatot kapjon, valamint hiányzása ne haladja meg a megengedett óraszámot. A felnőttoktatásban esti és levelező munkarendben tanulók számára minden esetben kötelező az évközibeszámolóvizsga, esetleges osztályozóvizsga, melynek eredményes letétele ( vagymax.három tantárgyból történő eredményes javítóvizsga) a magasabb évfolyamba lépés feltétele: A valamennyi évközi beszámolóvizsgát sikeresen – minimum 3,0 osztályzat átlaggal teljesített hallgató számára a szaktanár az osztályfőnökkel egyeztetve megajánlhatja a tanév végi érdemjegyet. Ebben az esetben a tanév végi eredmény a szaktanárok által megajánlott 9

érdemjegyek lesznek, osztályozó vizsga letétele nem szükséges. A megajánlott érdemjegyek elfogadása a hallgató számára nem kötelező, amennyiben a megajánlott érdemjegyekkel nem ért egyet, az évfolyamot osztályozó vizsga letételével teljesítheti. Osztályozó vizsgát köteles tennivalamennyi tantárgyból azon felnőttoktatásban részt vevő hallgató, aki: - a jogszabályokban megengedett mértéknél /50%/ többet mulasztott igazoltan - valamely évközi beszámolóvizsgát nem teljesítette - évközi beszámolóvizsgák együttes átlaga nem éri el a 3,0 eredményt - megajánlott érdemjegyet nem fogadja el Az egyes tantárgyainak követelményeit helyi tantervünk tantárgyi fejezetei tartalmazzák. Az esti munkarendű oktatásban tanórai feleletek és dolgozatok, valamint önálló otthoni munkák, házi dolgozatok és projekt-munkák útján szerzett érdemjegyek valamint a negyedévente szervezett beszámolókon való részvétel, osztályozó vizsga alapján történik az évfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány kiállítása. A levelező munkarendű oktatásban a tantervi követelmények teljesítésének feltétele a negyedévente szervezett beszámolókon való részvétel és az év végi osztályozó vizsga letétele valamennyi tárgyból. A tantervi követelmények teljesítésének módja a beszámolón illetve a vizsgákon való eredményes részvétel. A sikertelen beszámoló illetve vizsga a tanév rendjében meghatározott időpontban megismételhető. Azok a tanulók, akik önhibájukon kívül, igazoltan nem tudnak részt venni a beszámolón, ill. vizsgán, pótvizsgát tehetnek. A tanév végén, a tanrendben nem szabályozott esetben osztályozó vizsga a tanulónak az intézményvezetőhöz címzett, írásbeli kérelemére, a nevelőtestület döntése alapján engedélyezhető. A beszámolók, vizsgák, javító- és pótvizsgák időpontját a mindenkori tanév munkaterve határozza meg. A beszámolókon és a vizsgákon a hagyományos ötfokú, számszerű értékelés alkalmazzuk. A 2011. évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésről 57.§. 3. bekezdése s a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 64.§. 2. bekezdés b. pontjalehetővé teszi, hogy a tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. Az évfolyam lerövidítő vizsgát az intézményvezető engedélyezheti, a tanuló beszámoló vizsgán nyújtott teljesítménye, s az intézményvezetőhöz benyújtott kérelemben megfogalmazott indokok alapján. VIII. A TANULÓK/HALLGATÓK MUNKÁJÁNAK ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE A tantárgyi értékelés nem alkalmazható magatartási, nevelési problémák megoldására. Az érdemjegyek tartalmának tükrözniük kell a tantervben előírt követelmények teljesítését. A tanulók munkájának ellenőrzése, értékelése az órákon folyamatosan történik. Fogadóórákon és szülői értekezleteken a pedagógusok rendszeresen értékelik a tanulók/hallgatók teljesítményét, magatartását és szorgalmát. A tanulók teljesítményét ötös fokozatú skála szerint értékeljük. A teljesítmények értékelése az iskola pedagógiai elveiből kiindulva, az egyes tanulók önmagukhoz mért teljesítménye alapján történik. Osztályzatok (érdemjegyek):

10

(5): Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit megbízhatóan elsajátította, tudását alkalmazni is képes. 4): Ha a tanuló kevés hibával elsajátította a helyi tanterv követelményeit. Kisebb bizonytalanságokkal tudja alkalmazni tudását. 3): Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit pontatlanul, esetenként felszínesen és több hibával teljesíti. Csak nevelői segítséggel képes alkalmazni tudását. 2): Ha a tanuló a helyi tantervnek csak minimális, a továbbhaladáshoz szükséges ismereteket sajátította el. Kizárólag nevelői segítséggel képes önálló feladatvégzésre. 1): Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeinek minimum szintjét sem sajátította el, nem rendelkezik a továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges ismeretekkel, nevelői segítséggel sem képes önálló feladatvégzésre. Egy adott tantárgy tanév végi osztályzatának kialakításában az egész évi munkát kell értékelni. Az évközi értékelés alapelvei A szaktanárnak biztosítania kell, hogy az általa alkalmazott számonkérés áttekinthető, eredményét illetően kiszámítható és minél igazságosabb legyen. Beszámoltatás és számonkérés Az esti/levelező munkarendű oktatásban a számonkérés írásbeli és/vagy szóbeli beszámolók és osztályozó vizsga formájában történik. A kötelező bejárás mellett a tanulók negyedévente, előre meghatározott időpontokban beszámolókon adnak számot tudásukról. A tanév végén, a tanév rendjében meghatározott vizsgaidőszakban osztályozó vizsgákat szervezünk. A beszámolóvizsga kötelező, az esetleges akadályoztatást előre jelezni kell. Az indokoltan elhalasztott beszámolót 3 héten belül pótolni kell. Minden tanév megkezdésekor, a tanuló/hallgatónak a hallgatói tájékoztatóban ismertetésre kerülnek a tantárgyi rendszerek, éves és heti óraszámok, hiányzásra vonatkozó szabályok, vizsgák időpontjai, beszámoló vizsgák írásbeli és szóbeli követelményei.Amennyiben a tanuló valahány vagy egyetlen tantárgyból sem vett részt az előre meghatározott, tanulói tájékoztatóban is rögzített beszámoló vizsgán és így nem szerzett elegendő osztályzatot, tanév végén osztályozó vizsgát köteles tenni. A beszámolók, vizsgák írásbeli részét a szaktanárok egy héten belül kijavítják és értékelik. Ez a tanuló számára nyilvános. A szóbeli beszámolók és vizsgák nem nyilvánosak. A tanulmányi teljesítmény értékelése ötfokú skálán történik. A teljesítmény követelményeiről, azok kritériumairól a szaktanár az év elején köteles tájékoztatni a tanulókat. Az évközi teljesítmény értékelésének módjai - szóbeli felelet, - írásbeli számonkérés, - az órai munka értékelése, - otthoni munka, - beszámoló alapján. A szóbeli és az írásbeli számonkérés az osztály nyilvánossága előtt, vagyis osztálykeretben történik. Lebonyolítását illetően a következő fejezet állapít meg szabályokat. A szóbeli beszámoltatás formái  szóbeli feleltetés, mely bármikor alkalmazható;  órai munka. 11

Az írásbeli beszámoltatás formái  írásbeli feleltetés bármikor alkalmazható;  témazáró dolgozat;  év eleji, tanév végi felmérések (be- és kimeneti mérések);  tantárgyi tesztek;  feladatlap;  fogalmazások. Egyéb beszámoltatási formák  belső, évfolyamnyerő, osztályozó és javító vizsgák;  beszámoló vizsga (írásbeli+szóbeli)  teljesítménymérések az alapkészségek területén;  gyakorlatok bemutatása;  eszközkezelési technikák bemutatása;  munkafolyamatokban való részvétel;  elkészített munkadarabok. A beszámoló vizsgaolyan helyi számonkérési forma, mely során a szaktanár egy nagyobb anyagrészből, vagy időigényes számonkérést igénylő tananyagból, egyénileg vizsgáljameg a tanuló tudását. A beszámoló vizsga időpontját, követelményét a tanév eleji hallgatói tájékoztató tartalmazza. Részletes szabályozását a Házirend mellékleteként a Vizsgaszabályzat tartalmazza. A beszámoló terjedelme – értelemszerűen - nem öleli fel az éves tananyagot. A beszámoló vizsga kötelező jellegű: - igazolatlan mulasztás esetén a tantárgyak minősítése elégtelen - igazolt mulasztás esetén egy új vizsgaidőpont biztosítása - a vizsga megszakítása esetén (tantárgyanként), a vizsga tantárgy minősítése elégtelen Az iskolai írásbeli beszámoltatások rendje, korlátai 

    

Írásbeli felelet / ha a tantárgy jellege másként nem kívánja/ az utolsó 2 óra anyagából, feladattípusaiból, gyakorlatokból bejelentés nélkül, bármikor íratható. Előzetes bejelentéssel a témakör több órájának anyagából – a tantárgy jellegzetes követelményeinek megfelelően is íratható szummatív dolgozat. Az év eleji, félévi, év végi felmérések alapvetően diagnosztikai célt szolgálnak: a tanulók tudásának, készségeinek szintjét mérik. E felmérők csak akkor osztályozhatók, ha megfelelő ismétlés, gyakorlás után került sor rájuk, s megtörtént az előzetes bejelentés. A házi dolgozat feladatát legalább 1 héttel a beadási határidő előtt kell kijelölni, ebbe az időtartamba a tanítási szünetek ideje nem számítható be. Két házi dolgozat párhuzamosan nem adható föl, még különböző tantárgyakból sem. Röpdolgozat, tesztek, stb. írását a megelőző tanítási órán kell jelezni; Pihenő napokra, tanítási szünetekre csak szorgalmi feladatot adhatunk; Szóbeli házi feladat, memoriter adható folyamatosan

Felmentést kaphat:  Írásbeli beszámoltatás alól: részképességi zavarok esetén a törvényi előírások szerint, dyslexia, dysgraphia, mozgáskoordinációs zavarok, balesetek, sérülések esetén stb.;  Szóbeli beszámoltatás alól: beszédhibás tanuló esetén; 12

Az oktató-nevelő munka értékelése Alapelvei              

sokoldalú, tervezett és megbízható legyen; személyre szóló legyen; a tanuló, hallgató önmagához mért fejlődését értékeljük; igazodjon az értelmi képességekhez, életkorhoz, a tantárgy jellegéhez; fejlesztő, ösztönző jellegű legyen; segítse a pozitív személyiségjegyek fejlődését; segítse a reális önértékelés kialakulását; ne legyen megtorló, fegyelmező jellegű; folyamatosságot biztosítson; az iskolai követelményrendszerre épüljön; biztosítsa a szóbeli és írásbeli értékelés egészséges arányát; legyen tárgyszerű félelemmentes légkörben történjen; ismert legyen a követelményrendszer tanár ,tanuló, hallgató és szülő előtt.

Kritériumai     

Nyilvános: az értékelés szempontjai, eredményei mindenki számára hozzáférhetőek. Személyre szóló: konkrét, egyéni képességeket mér. Szakszerű: pedagógiai, mérésmetodikai követelményekhez igazított. Ösztönző hatású: megerősítő jellegű. Folyamatos és kiszámítható.

Típusai  Funkciói szempontból Diagnosztizáló értékelés: tájékozódás az előző ismeretekről, amelyekkel besorolási döntéseket alapozhatunk meg (csoportbontás nyelvnél, tantervi témák megkezdésekor). Formatív értékelés: annak érdekében alkalmazandó, hogy a nevelő visszajelzést kapjon a tanulók teljesítményéről, s ezek alapján tudja tervezni, alakítani a további munkáját. (pl.: egy-egy témakör tanítása közben) Szummatív értékelés: lezáró, minősítő értékelés (pl.: egy-egy témakör végén).  Viszonyítási szempontból Kritériumra irányuló értékelés: A tanulók eredményeit a tantervi követelményekhez hasonlítjuk (pl.: szóbeli, írásbeli számonkérés, témazáró dolgozat) Normára irányuló értékelés: A tanulók eredményeit a velük hasonló korú iskolázottsági fokú tanulók eredményével vetjük össze. (pl.: évfolyamszintű méréskor, országos standard alkalmával)

13

IX. ESTI/LEVELEZŐ RENDSZERŰ FELNŐTTOKTATÁS FORMÁIRA KIDOLGOZOTT TANTÁRGYI PROGRAMOK A továbbhaladás feltétele, az évfolyamok közötti átjárás a tanév végi - minden tantárgyra vonatkozó - kötelező tanév végi osztályozó vizsga.{20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 143. § (6) a)} 1-4 Évfolyam Műveltségterület: ANYANYELV ÉS IRODALOM Tantárgy neve: MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM, KOMMUNIKÁCIÓ

Tantárgy

ESTI TAGOZAT

LEVELEZŐ OKTATÁS

1-2.

3-4.

1-2.

3-4.

Heti óraszám

7

7

5

5

Évi óraszám

252

252

180

180

CÉL: A felnőttek általános iskolája 1–4. évfolyamának feladata az analfabetizmus és a félanalfabetizmus hátrányaival küzdő felnőttek számára az alapműveltség közvetítése. Az alapműveltség az általános műveltségnek az a része, amely nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az egyén eligazodjon a kultúra legfontosabb összetevőiben, képes legyen további tanulásra, művelődésre: az általános műveltség további tartományainak megszerzésére és a szakképzettség elsajátítására. Korszerű értelmezése szerint az alapműveltség már nem csupán az elemi, minimális, gyakorlatias tudás zárt köre, hanem olyan ismeretek és műveletek komplex rendszere, amelyre a társadalomban való eligazodás, a társadalmi magatartások eredményessége érdekében alapszinten mindenkinek szüksége van, s amelyhez értékrendszer kapcsolódik. Ennek megfelelően az 1–4. évfolyam művelődési anyaga ugyan alfabetizációs program keretében helyezkedik el, amelyben a fő hangsúlyt az írni-olvasni tudás jelenti, de erre építve a kommunikációs képességek, illetve az alapvető társadalmi-gazdasági, továbbá biológiai, életviteli ismeretek is kifejtésre kerülnek olyan művelődési összefüggések között, amelyek képesek az egyének gondolkodási, cselekvési (viselkedési), érzelmi rehabilitációjára, fejlesztésére.A tantárgy tanításának célja, hogy segítse a felnőtt praktikus és ösztönös kommunikációjának bázisán működtetett nyelvhasználatát és nem nyelvimegnyilvánulásait tudatossá és pontossá formálni a kommunikációs funkcióknak megfelelő közlések, kifejezések, szándéknyilvánítások, információkérések és -adások céljának megfelelően, hogy gondolatait, érzéseit, véleményét pontosan, a kommunikációs helyzetnek megfelelően jelenítse meg szóban és írásban. A felkészítésnek az a célja, hogy lehetővé tegye a felnőtt tanuló számára a hiányos vagy elfelejtett (nem működtetett) tevékenység-elemeinek (a tanuláshoz eszközként használható képesség- és készségrendszerének), tudáskészletének pótlását, felújítását, fejlesztését annak érdekében, hogy eligazodjon a kultúra legfontosabb összetevőiben, képes legyen további 14

tanulásra, művelődésre: az általános műveltség további tartományainak megszerzésére és a szakképzettség elsajátítására. Ebben az értelemben olyan ismeretek és műveletek komplex rendszeréről van szó, amelyre alapszinten mindenkinek szüksége van a társadalmi magatartások eredményessége érdekében, s amelyhez értékrendszer kapcsolódik.

. FELADAT: Az alapismereti szakasznak tehát ki kell fejlesztenie az írni-olvasni tudás képességeit olyan szinten, hogy azok az írásbeli és olvasási feladatok ellátására alapszinten alkalmasak és tovább fejleszthetők legyenek, illetve meg kell tanítania a számolás alapképességeire. Ezzel együtt a kommunikáció alapvető készségeit is ki kell fejlesztenie és ismereteket kell adnia a tanulók életvitelének fejlesztéséhez. Az 1-4. évfolyam, az ún. alapismereti fokozat tananyaga az alapműveltséget közvetíti. A felkészítés során az első négy évfolyam műveltséganyagát egyfajta alfabetizációs program keretében célszerű elhelyezni és megvalósítani, amely elsősorban a gondolkodás és a kifejezés képességére, az olvasási, írási, fogalmazási és számolási készségekre, valamint a problémakezelési, -elemzési és -megoldási képességekreösszpontosít. Ugyanakkor nem feledkezik meg a felnőtt tanuló cselekvési (viselkedési), érzelmi rehabilitációjáról, fejlesztéséről sem. Kiemelt feladat a kulcskvalifikációk (változó társadalmi, gazdasági, technológiai környezetben nélkülözhetetlen eszköztudás, nem szakmaspecifikus tevékenységelemek) folyamatos fejlesztése: önállóság (tanulás, ismeretszerzés, feldolgozás, munkavégzés stb.); rugalmasság; kreativitás; teammunka; terhelhetőség; információs, kommunikációs technikák, technológiák ismerete és kezelése; az idegen nyelvű kommunikáció (előkészítése); a mobilitást támogató eszközök és tudás birtoklása. A tanulási, a tanulásirányítási folyamat eredményes megvalósítása a felnőttek gyakorlat- és munkatapasztalatainak bázisán, a szaktudományok elméleti és módszertani hátterét, eszközeit hasznosítva lehet csak hatékony.

A program-megvalósításában jelen van a kommunikációs felkészítés is. A tantervi anyag elsajátítása keretjelleggel történik, amelyet a tanulók felkészültsége, előzetes ismeretei, tanulási képességük, illetve egyéb képességbeli és készségbeli alapok eltérő volta, aránybeli eltérések tesznek indokolttá. Az ajánlásban szereplő időkeret a tanulók haladási üteme szerint rugalmasan kezelendő, a rendelkezésre álló és fejleszthető, önálló tanulást támogató eszközök, anyagok, közvetítési technológia hasznosításával, beleértve a hagyományos és a technológiai alapú tanulásirányítási eljárásokat is. A rendelkezésre álló szabad sáv időkerete lehetőséget biztosít a csoport felkészültségéhez és a helyi lehetőségekhez illeszkedő programok megvalósítására.

15

ESTI TAGOZAT TÉMAKÖR

LEVELEZŐ TAGOZAT

1-2.

3-4.

1-2.

3-4.

A tanulók teljesítményének mérése

2

2

2

2

Kommunikáció

60

60

30

30

Magyar nyelv – olvasás, szövegértés

86

86

68

68

Tanulási képességfejlesztés, könyv-, könyvtár- és forrásközpont-használat

16

16

10

10

Írás, íráshasználat – nyelv

86

86

68

68

A tanulók teljesítményének mérése

2

2

2

2

Heti óraszám

7

7

5

5

Évi óraszám

252

252

180

180

A különböző életkorú és motivációjú jelölteket a hagyományos és a korszerű ismeretszerzéshez egyaránt nélkülözhetetlen eszköz, az olvasás technikájának és tudatos alkalmazásának elsajátítására késztetni. A nyelvi eszközrendszer bővítésével, különböző technikák elsajátításával, az információfelvétel és -feldolgozás gondolkodási műveleteinek fejlesztésével a tanulás képességének megalapozása. Fejlessze és kondicionálja az anyanyelvi képességeket, amelyek meghatározóak a tanulók gondolkodásmódjára, ismeretszerzési lehetőségeire, önmegvalósításukra és nélkülözhetetlenek önálló tanulásuk eredményességéhez. A tanulás = élettevékenység alapelv elfogadtatása. A tanulók ismereteire, tapasztalataira alapozva ismeretközpontúság helyett tevékenység- és alkalmazásközpontú (önálló) tanulási eljárások, technikák, módszerek elsajátíttatása.A nyelvi és az irodalmi értékek megismertetésével, tudatosításával az ízlésformálásra, a nyelvi igényességre való törekvés lehetőségének biztosítása.A tanulási tevékenység általában, így a különböző tantárgyak tanulása sem képzelhető el a szóbeli és írásbeli szövegértésszövegalkotás megfelelő színvonala nélkül. Az írás, az olvasás esetében is alapvetően kommunikációs eszközrendszerről van szó, ezért fejlesztésük nélkülözhetetlen a teljes oktatási-nevelési folyamat során. A tanulási folyamatban megjelenő törvényszerűségek tudatosítása segíti a felnőtt önálló tanulási tevékenységének kialakítását. Az elemzés feltárja azokat az alaptételeket és összefüggéseket, amelyek minden tantárgy (téma) feldolgozásánál meghatározóak (az ismert tények, adatok, az ismeretlen, és a hozzá vezető út, amegismerés módszere). A különböző szövegek elemzése ezt az utat teszi járhatóvá a felnőtt tanuló számára. Ezzel függ össze a megismerés, a gondolkodás egyfajta tapasztalati (gyakorlati és képi) dominanciájának és az olvasás (írás) segítségével történő tanulás összehangolása a köznapi, a szépirodalmi, ismeretterjesztő és egyéb forrásból származó szövegek felhasználásával. A szövegértés fejlesztése még felnőttkorban is hat a mentális képességekre. Fontos feladat a nyelvhasználat különböző megjelenési formáinak automatizált tevékenységszintű alkalmazására történő folyamatos felkészítés. Egymás hatását erősítő tevékenységekről van szó, amelyek a fejlesztés során kommunikációs (funkcionális) 16

tevékenységrendszerré állnak össze (élőbeszéd, néma és hangos olvasás, memorizálás, szerephelyzetek megoldása, játék, írás-tevékenységek, szókincsbővítés), erősítve a felnőtt személyiség nyelvi tudatosságát. A helyes tanulási szokások kiépítése, az eredményes tanulási technikák megerősítése felnőtt korban nélkülözhetetlen. Ezt a folyamatot erősíti az önálló tanulást támogató eszközök és lehetőségek feltárása és biztosítása.         

A kommunikációs kultúra fejlesztése: Az eredményes kommunikációhoz szükséges eszköztudás elsajátíttatása és fejlesztése. A gondolatok értelmes és érthető kulturált emberi közlése és megértése. Különböző kommunikációs helyzetek kezelése. Az anyanyelvű írásbeliség normáihoz alkalmazkodó szövegalkotás elsajátítása, az önkifejezés, az egyéni stílus és ez által az önbizalom erősítése. Alkalmazza a helyes köznyelvi kiejtést a mindennapi beszédben, a vers- és prózamondás közben. Tudja gondolatait, mondanivalóját szóban egyszerűen, értelmesen, érthetően megfogalmazni, kifejteni. Értse, értelmezze az egyszerű szóbeli kifejezéseket, közléseket, utasításokat. Tudjon kérdéseket megfogalmazni, feltenni, és kérdésekre válaszolni. Beszédhelyzetekben és feladatmegoldásokban együttműködni. Legyen képes működtetni a kommunikációs alaphelyzeteket: bemutatkozás, köszönés, köszönetnyilvánítás, kérés megfelelő formáinak alkalmazása a szokás szintjén. Tudjon egy adott témáról összefüggően beszélni, illetve 6-10 értelmes mondatot írni olvasható formában, a helyesírási és íráshasználati normák megtartásával. 1-2. osztály

Tematikai egység Cél

A tanulók teljesítményének mérése A tanulók előzetes tudásának, tudáselemeinek azonosítása.

Tematikai egység Előzetes tudás

Kommunikáció A tanulók előzetes tudáselemei.

A helyes köznyelvi kiejtés alkalmazása a mindennapi beszédben, a vers és prózamondás közben.A gondolatok, a mondanivaló egyszerű, értelmes, érthető megfogalmazása és kifejtése.Az egyszerű szóbeli kifejezések közlések, utasítások megértése, értelmezése.A kommunikációs alaphelyzetek elfogadott szintű működtetése: köszönés, bemutatkozás, köszönetnyilvánítás, A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kérés. Kérdések megfogalmazása, kérdések feltétele és válaszadás kérdésekre. Együttműködés beszédhelyzetekben.A kapcsolható fejlesztési feladatok kiejtés, a hanglejtés, a mondatalkotás gyakorlása. Helyes és meggyőző kommunikáció megerősítése, esetleges korrekciója.Az írás- és szóbeli közlésforma formai, technikai és tartalmi megjelenítése. Alkalmazkodás az aktuális kommunikációs helyzethez. Az aktív szókincs folyamatos bővítése az olvasottak és a tanultak hasznosításával. 17

Ismeretek/fejlesztési követelmények A helyes kiejtés alakítása, korrekciója és fejlesztése (beszéd-légzés, artikuláció, időtartam, hangkapcsolatok).A szókincs bővítése és pontosítása.Páros és csoportos kommunikáció (kérdés, felelet, vita) gyakorlása.Szóbeli közlésekből információ kiemelése, beszélgetés a hallottakról.A mindennapi érintkezés nyelvi fordulatainak gyakorlása.Beszélgetés, páros és csoportos kommunikáció (kérdés-felelet, közlésmegértés, beszélgetés a hallottakról).Szókincsfejlesztés, nyelvi fordulatok, szóbeli, írásbeli szövegalkotás, beszédtechnikai ismeretek, gyakorlatok. Közlési formák, szövegalkotási szabályok szóban és írásban (elbeszélés, leírás, levélírás).Fogalmazástechnika (szövegalkotás, formája, szabályai). Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység Előzetes tudás

Szókincs, kommunikáció, mindennapi beszédhelyzet, szövegalkotás. Magyar nyelv – olvasás, szövegértés

A tanulók előzetes tudáselemei. A hangok fajtáinak (hangtani ismeretek) és a magyar ábécének az ismerete és használata.Az olvasáshoz szükséges helyes testtartás felidézése.Felkészülés szövegek hangos olvasására előzetes önálló, irányított gyakorlással. A hangos és néma olvasás gyakorlása, folyamatossá tétele.Beszélgetés a műről: téma, szereplők, esemény, történet, mondanivaló. A lényeg megragadása. A szóhasználat, a szövegkörnyezet A tantárgyhoz megfigyelése.Az olvasás gyakorlása (technikai és tartalmi (műveltségterülethez) kérdések).Tájékozódás a szövegben. A jellegzetes témák kapcsolható fejlesztési rögzítése, információk gyűjtése (cselekmény, szereplők, feladatok szerkezet stb.).Tájékozódás, az ismert témák, információk rögzítése, tudatosítása. A tapasztalatok, a gyakorlat és az olvasmányok témafeldolgozásainak összevetése. A tanultak megerősítése.Önálló élmény és ismeretszerzés. Szövegelemző műveletek bővítése és tudatosítása. A magyar történelem már ismert eseményeinek és kiemelkedő személyiségeinek felidézése.Értékelés egyéni szintfelméréssel. Ismeretek/fejlesztési követelmények Az olvasás jelrendszerének és technikájának ismeretei, fejlesztése és készségei:Az ábécé betűinek felelevenítése (szükség esetén ismertetése, differenciált egyéni feldolgozása). A kis- és nagybetűk felismerése, a különböző megjelenési formák és alakok megkülönböztetése.Az összeolvasási technika fejlesztése. Hangos és néma olvasás.Nyelvtani fogalmak tapasztalati úton történő fel- és megismerése.Szövegértési feladatok elemi szinten.Irodalmi élményszerzés olvasással: vers, próza.Irodalmi élményszerzés multimédia-használat útján (vers, próza).Nyelvi érdekességek, művészi kifejezőeszközök gyűjtése. Tájékozódás, égtájak ismerete(lakóhely, ország földrajzi helye). Természeti környezet. Természeti jelenségek, élettelen és élő természet (növények, állatok, emberek).Mesterségek, foglalkozások. Közlekedés.Család, barátok, közösségek.Utazás a múltba: történelmi események feldolgozása (honfoglalás, nemzetünk nagyjai). Ünnepeink. 18

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Ábécé, olvasás, mű-szerkezet-cselekmény. Tanulási képességfejlesztés, könyv-, könyvtár- és forrásközpont-használat

Tematikai egység Előzetes tudás

A tanulók előzetes tudáselemei. Különböző információhordozók és médiumok elérhetőségének megismertetése (könyv- és médiatár, Internet, TV, rádió stb.).

A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

A könyv- és forrásközpont-használat technikája és alapvető szabályai megismertetése, gyakorlása. Adatgyűjtés, vázlat- és jegyzetkészítés, beszámoló a tapasztaltakról. Eligazodás a szabadpolcos könyvtári és a menüvezérelt elektronikus információs rendszerben. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Információgyűjtési, olvasási szokások. Forráskeresés. Különböző információhordozók és médiumok elérhetősége (könyv- és médiatár, Internet, TV, rádió stb.) és az abban való tájékozódás. Az elérhető forrásközpontok. Tájékozódás a különböző könyvtárakban. Tájékozódás a forrásközpont információs rendszerében. Ismerkedés a könyv- és médiatár és egyéb forrásközpont szolgáltatásának technikai lehetőségeivel. A könyvek és egyéb források jellemző adatai. Eligazodás és témakeresés a katalógus segítségével. Eligazodás a könyvekben, folyóiratokban a tartalomjegyzék alapján. Ismeretlen és idegen eredetű szavak értelmezése lexikonok, szótárak segítségével. A magyar helyesírási szabályai című forrásanyag használata. Könyvek és egyéb forrásanyagok keresése. A téma megállapítása a cím és a tartalomjegyzék alapján. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység Előzetes tudás

Információ, forrás, tájékozódás.

Írás, íráshasználat – nyelv A tanulók előzetes tudáselemei. Az íráshoz szükséges helyes kéz- és testtartás felidézése. Betűk, szavak, szószerkezetek, írásjelek írása, másolása.

A tantárgyhoz Hang- és szóelemzés. (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési Írás diktálásra. Szavak, mondatok (2-3 szavas) önálló leírása. feladatok A rövid és hosszú hangok felismerése. A kiejtéstől eltérő írásuk. A szótő és a toldalékok elkülönítése. Elválasztás. Szókincs bővítése gyűjtéssel.Hiányos szöveg kiegészítése.Szavak, 19

mondatok önálló leírása.Saját gondolatainak rövid, lényegre törő megfogalmazása, kifejtése.Belső beszédre történő írás.

Ismeretek/fejlesztési követelmények A hangok időtartamának gyakorlása kiejtésben, jelölésük írásban. A rokon értelmű, többjelentésű, azonos alakú, ellentétes jelentésű szavak. Nyelvhasználati módok gyakorlása, fogalmazás előkészítése. Betűcsoportok írása, másolása, gyakorlás diktálás után is. Mondatok írása másolás, diktálás és öndiktálás után. Tollbamondás, egyszerű szövegezésű fogalmazás írása. A kiejtés szerinti írásmód. A szóelemző írásmód. A hagyomány szerinti írásmód. A tanult helyesírási szabályok gyakorlása, alkalmazása másolás és diktálás útján. Ellenőrzés, értékelés. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység Javaslat

Hang, szófaj, mondat.

A tanulók teljesítményének mérése Az éves teljesítmény alapján, forma:  portfólió értékelése;  záródolgozat.

3-4. osztály

Tematikai egység Cél

A tanulók teljesítményének mérése A tanulók előzetes tudásának, tudáselemeinek azonosítása.

Tematikai egység Előzetes tudás

Kommunikáció A tanulók előzetes tudáselemei.

20

A helyes köznyelvi kiejtés alkalmazása a mindennapi beszédben, a vers és prózamondás közben. A gondolatok, a mondanivaló egyszerű, értelmes, érthető megfogalmazása és kifejtése. Az egyszerű szóbeli kifejezések közlések, utasítások megértése, értelmezése. A kommunikációs alaphelyzetek elfogadott szintű működtetése: A tantárgyhoz köszönés, bemutatkozás, köszönetnyilvánítás, kérés. (műveltségterülethez) Kérdések megfogalmazása, kérdések feltétele és válaszadás kapcsolható fejlesztési kérdésekre. Együttműködés beszédhelyzetekben. feladatok A kiejtés, a hanglejtés, a mondatalkotás gyakorlása. Helyes és meggyőző kommunikáció megerősítése, esetleges korrekciója. Az írás- és szóbeli közlésforma formai, technikai és tartalmi megjelenítése. Alkalmazkodás az aktuális kommunikációs helyzethez. Az aktív szókincs folyamatos bővítése az olvasottak és a tanultak hasznosításával. Ismeretek/fejlesztési követelmények A helyes kiejtés alakítása, korrekciója és fejlesztése (beszéd-légzés, artikuláció, időtartam, hangkapcsolatok). A szókincs bővítése és pontosítása. Páros és csoportos kommunikáció (kérdés, felelet, vita) gyakorlása. Szóbeli közlésekből információ kiemelése, beszélgetés a hallottakról. A mindennapi érintkezés nyelvi fordulatainak gyakorlása. Beszélgetés, páros és csoportos kommunikáció (kérdés-felelet, közlés-megértés, beszélgetés a hallottakról). Szókincsfejlesztés, nyelvi fordulatok, szóbeli, írásbeli szövegalkotás, beszédtechnikai ismeretek, gyakorlatok. Közlési formák, szövegalkotási szabályok szóban és írásban (elbeszélés, leírás, levélírás). Fogalmazástechnika (szövegalkotás, formája, szabályai). Kulcsfogalmak/ fogalmak

Szókincs, kommunikáció, mindennapi beszédhelyzet, szövegalkotás.

21

Tematikai egység Előzetes tudás

Magyar nyelv – olvasás, szövegértés

A tanulók előzetes tudáselemei. A hangok fajtáinak (hangtani ismeretek) és a magyar ábécének az ismerete és használata.Az olvasáshoz szükséges helyes testtartás felidézése.Felkészülés szövegek hangos olvasására előzetes önálló, irányított gyakorlással. A hangos és néma olvasás gyakorlása, folyamatossá tétele.Beszélgetés a műről: téma, szereplők, esemény, történet, mondanivaló. A lényeg megragadása. A szóhasználat, a szövegkörnyezet megfigyelése.Az olvasás gyakorlása (technikai és tartalmi kérdések).Tájékozódás a A tantárgyhoz (műveltségterülethez) szövegben. A jellegzetes témák rögzítése, információk gyűjtése kapcsolható fejlesztési (cselekmény, szereplők, szerkezet stb.). Tájékozódás, az ismert témák, információk rögzítése, tudatosítása. A tapasztalatok, a feladatok gyakorlat és az olvasmányok témafeldolgozásainak összevetése. A tanultak megerősítése. Önálló élmény és ismeretszerzés. Szövegelemző műveletek bővítése és tudatosítása. A magyar történelem már ismert eseményeinek és kiemelkedő személyiségeinek felidézése. Értékelés egyéni szintfelméréssel. Ismeretek/fejlesztési követelmények Az olvasás jelrendszerének és technikájának ismeretei, fejlesztése és készségei: Az ábécé betűinek felelevenítése (szükség esetén ismertetése, differenciált egyéni feldolgozása). A kis- és nagybetűk felismerése, a különböző megjelenési formák és alakok megkülönböztetése.Az összeolvasási technika fejlesztése. Hangos és néma olvasás.Nyelvtani fogalmak tapasztalati úton történő fel- és megismerése.Szövegértési feladatok elemi szinten. Irodalmi élményszerzés olvasással: vers, próza.Irodalmi élményszerzés multimédiahasználat útján (vers, próza).Nyelvi érdekességek, művészi kifejezőeszközök gyűjtése. Tájékozódás, égtájak ismerete(lakóhely,ország földrajzi helye). Természeti környezet. Természeti jelenségek, élettelen és élő természet (növények, állatok, emberek).Mesterségek, foglalkozások. Közlekedés.Család, barátok, közösségek.Utazás a múltba: történelmi események feldolgozása (honfoglalás, nemzetünk nagyjai). Ünnepeink. Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység Előzetes tudás

Ábécé, olvasás, mű-szerkezet-cselekmény. Tanulási képességfejlesztés, könyv-, könyvtár- és forrásközpont-használat A tanulók előzetes tudáselemei.

22

Különböző információhordozók és médiumok elérhetőségének megismertetése (könyv- és médiatár, Internet, TV, rádió stb.). A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

A könyv- és forrásközpont-használat technikája és alapvető szabályai megismertetése, gyakorlása. Adatgyűjtés, vázlat- és jegyzetkészítés, beszámoló a tapasztaltakról. Eligazodás a szabadpolcos könyvtári és a menüvezérelt elektronikus információs rendszerben. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Információgyűjtési, olvasási szokások. Forráskeresés. Különböző információhordozók és médiumok elérhetősége (könyv- és médiatár, Internet, TV, rádió stb.) és az abban való tájékozódás. Az elérhető forrásközpontok. Tájékozódás a különböző könyvtárakban.Tájékozódás a forrásközpont információs rendszerében.Ismerkedés a könyv- és médiatár és egyéb forrásközpont szolgáltatásának technikai lehetőségeivel. A könyvek és egyéb források jellemző adatai. Eligazodás és témakeresés a katalógus segítségével. Eligazodás a könyvekben, folyóiratokban a tartalomjegyzék alapján. Ismeretlen és idegen eredetű szavak értelmezése lexikonok, szótárak segítségével. A magyar helyesírási szabályai című forrásanyag használata. Könyvek és egyéb forrásanyagok keresése. A téma megállapítása a cím és a tartalomjegyzék alapján. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység Előzetes tudás

Információ, forrás, tájékozódás.

Írás, íráshasználat – nyelv A tanulók előzetes tudáselemei. Az íráshoz szükséges helyes kéz- és testtartás felidézése. Betűk, szavak, szószerkezetek, írásjelek írása, másolása. Hang- és szóelemzés. Írás diktálásra.Szavak, mondatok (2-3 szavas) önálló leírása.

A rövid és hosszú hangok felismerése. A kiejtéstől eltérő írásuk. A A tantárgyhoz szótő és a toldalékok elkülönítése. Elválasztás. (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési Szókincsbővítése gyűjtéssel. feladatok Hiányos szöveg kiegészítése. Szavak, mondatok önálló leírása. A szófajok (az ige, a főnév, a melléknév, a számnév, a névmás) és a névelő felismerése a szövegben.Elemzés. A szótő és a toldalékok szétválasztása. Saját gondolatainak rövid, lényegre törő megfogalmazása, 23

kifejtése. Belső beszédre történő írás. A mondatfajták és a szófajok felismerése.A szófajok különböző változatainak gyakorlása. Az írásjelek megfelelő használata. A szóelemzés gyakorlása és a tanultak hasznosítása a szófajok különböző megjelenési formáinak helyesírásánál.

Ismeretek/fejlesztési követelmények A hangok időtartamának gyakorlása kiejtésben, jelölésük írásbanMondatfajták, mondatvégi írásjel.Szótagolás, elválasztás. Szótő, toldalék.A „j” hang jelölése írásban.A rokon értelmű, többjelentésű, azonos alakú, ellentétes jelentésű szavak.Nyelvhasználati módok gyakorlása, fogalmazás előkészítése.Betűcsoportok írása, másolása, gyakorlás diktálás után is.Mondatok írása másolás, diktálás és öndiktálás után.Nyelvtani ismeretek gyakorlati alkalmazása, helyesírási gyakorlatok.Az ige fogalma, felismerése.Igeidők jelölése, igekötős igék.A főnév fogalma, fajtái, felismerése.A főnév többes száma. Tulajdonnevek csoportja, helyesírási szabálya.A gyakori tulajdonnevek írása.A melléknév fogalma, fokozása, felismerése.A fokozott melléknév helyesírása.A számnév fogalma, felismerése: határozott, határozatlan, tőszámnév, sorszámnév. Számírás betűvel, a keltezés..A névmás fogalma, felismerése.A névelő fogalma, felismerése. Tollbamondás, egyszerű szövegezésű fogalmazás írása.A kiejtés szerinti írásmód.A szóelemző írásmód.A hagyomány szerinti írásmód. A tanult helyesírási szabályok gyakorlása, alkalmazása másolás és diktálás útján.Ellenőrzés, értékelés. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység Javaslat

Hang, szófaj, mondat.

A tanulók teljesítményének mérése Az éves teljesítmény alapján, forma:  portfólió értékelése;  záró dolgozat.

Kommunikáció:Felkészültség a társas-társadalmi együttműködéshez szükséges nyelvi képességekre és beállítódásra, a kulturált nyelvi magatartásra; annak tudatosítása, hogy a hiteles, a másik ember megértését és az önkifejezést elősegítő kommunikáció egyéni és társas A fejlesztés várt érték; hogy a beszédkultúra mind a múltban, mind a jelenben a társaseredményei az 1–4. társadalmi megértés fontos színtere. Magyar nyelvtani és helyesírási ismeretek: A magyar nyelv életéhez, a évfolyam végén nyelvi rendszerhez tartozó ismeretek elsajátítása, ennek révén a grammatikai, szövegtani, stilisztikai és általános nyelvi ismeretek birtokában a tudatos nyelvszemlélet kialakulása: önmegfigyelő, az önértékelő képesség és a nyelvi igényesség fejlődése. Az ítélőképesség, az erkölcsi és esztétikai érzékenység növekedése. 24

Tanulási képességfejlesztés, könyv-, könyvtár- és forrásközponthasználat: A tanulási, tanulásirányítási képesség fejlődése, az alapműveltség megszerzéséhez szükséges ismeretfeldolgozás kulturális technikáinak ismerete és használata. Olvasás, szövegértés: A felnőtt tanulók szövegértésének fejlődése, amely magában foglalja az élőszóbeli és az írott, szakmai, köznapi és irodalmi műfajok tartalmi lényegének felfogását és megítélését; a szövegekben megformált értékek befogadását; növekvő képesség szövegek összehasonlító értelmezésére. A felnőtt tanuló képes működtetni az olvasás technikai lépéseit (szöveghű, folyamatos, a tartalmat kifejező felolvasás, az élőbeszéd üteméhez, közelítő tempóban megfelelő hangsúllyal és hanglejtéssel.). Alkalmazza a néma, értő olvasást a szöveg tartalmának megértéséhez. Alkalmazza a szövegelemzés néhány alapvető eljárását önállóan vagy kis segítséggel (téma megállapítása, lényegkiemelés, adatkeresés, időrend, ok-okozati kapcsolat felismerése). Ismeria logikus gondolkodáslépéseinek alkalmazási lehetőségeit (szövegek részekre bontásában, felépítésében, válogató kiemelésben). Tudvázlatot készíteni és felhasználni a különböző szövegműfajok megértéséhez és alkotásához. Képes vázlatkorrekciókra. Érti a tömörítés és az összefoglalás lényegét és készítését adott szempont alapján. Fogékony az olvasott művek tartalmának globális felfogására (belefeledkezés, játékosság, kaland, képzelet, önismeret, emberismeret). Képes felismerni olvasott művek alapján néhány alapvető irodalmi témát, motívumot (gyerekek és felnőttek, ember és természet, család, próbatételek, érzelmek, vágyak, emberi kapcsolatok, egymásrautaltság, féltés, szeretet). Írás, íráshasználat: Kommunikációs formaként, a tanulás és az önkifejezés eszközeként funkcionáló megalapozott íráskészség, a magyar nyelv helyesírási szabályainak figyelembevételével és alkalmazásával. Az írás, valamint a helyesírás eszközszintű használata, alapvető készségeinek, képességeinek szilárd alapokra helyeződése. Az ábécé kis és nagybetűinek, kapcsolási variációinak ismerete. Automatizált írásmozgás. A tanuló kegyen képes ezt a tevékenységet másolásnál és diktáláskor is alkalmazni. Képes a betűtévesztés, betűcsere, betűkihagyás, betoldás nélküli, folyamatos szövegírásra, másolásra. Igazodik a tanult helyesírási normákhoz és törekszik betartásukra. Tud önellenőrzést, hibajavítást végezni utasításra. Saját hibajavítási és önellenőrzési technika kialakulása. A tanuló képes a Helyesírási tanácsadó szótár használatára.

25

Műveltségterület: MATEMATIKA Tantárgy neve: Matematika FELNŐTTOKTATÁSI FORMA Tantárgy

LEVELEZŐ TAGOZAT

ESTI TAGOZAT

Matematika 1.

2.

3.

4.

1.

2.

3.

4.

Heti óraszám

6

6

6

6

4

4

4

4

Évi óraszám

216

216

216

216

144

144

144

144

CÉL A tantárgy tanításának célja a konkrét tapasztalatszerzésen alapuló megfigyelőképesség és a tudatos, tartós figyelem fejlesztése. A valóság, és az élet kérdésfeltevéseit megválaszoló gyakorlati tevékenységhez nélkülözhetetlen matematikai szemléletű gondolkodás kialakítása, kondicionálása. Meghatározó feladat a gondolkodás eljárásainak (formáinak) tanulása és fejlesztése matematikai környezetben feladat megoldásokkal

FELADAT  a gyakorlati tevékenységre épülő, biztonságosan kezelhető számfogalom kialakítása és használata  az alapműveletek készségszintű (eszközjellegű) alkalmazása  alapozó szintű felkészítés a matematika nyelvének és fogalomrendszerének felismerésére, alkalmazási lehetőségeire és használatára  a gyakorlottság megalapozása a matematikai problémák és feladatok megoldásában  a kognitív képességek fejlesztése  a matematikai gondolkodás, a problémakezelés megoldás-centrikus és gyakorlat-orientált lehetőségeinek elsajátítása A gyakorlati tevékenység bázisán működtetett tanulási folyamat feladatai:  az alapvető matematikai kommunikáció fejlesztése  a gondolkodási tevékenység műveleteinek és formáinak kondicionálása  a matematikai ismeretek bővítése  az ismeretek alkalmazásához szükséges műveletek tanulásának segítése  a helyes tanulási technikák és szokások kiépítésének és megerősítésének támogatása  a problémakezelés és megoldás tanulásának fejlesztése  gyakorlása, az önálló ismeretszerzés és tanulás fejlesztése KÖVETELMÉNY  A gondolkodási műveletek, módszerek fejlesztése: A konkrét tapasztalatszerzésen alapuló megfigyelőképesség, és a tudatos, tartós figyelemfejlesztése. A valóság, az élet kérdésfelvetéseit megválaszoló gyakorlati tevékenységhez nélkülözhetetlen matematikai szemléletű gondolkodásmegalapozása. Fontos feladat a gondolkodás eljárásainak (formáinak) tanulása és fejlesztése matematikai feladat

26

megoldásokkal. A napi gyakorlat statisztikai ábrázolásának és elemzéseinek felhasználása a matematikai szemléletű gondolkodás és problémakezelés alakításában. 

Gyakorlatszerzés a matematikai problémák kezelésében és feladatok megoldásában A gyakorlottság megalapozása a matematikai problémák és feladatok megoldásában. Az alapműveletek készségszintű (eszközjellegű) alkalmazása. Az eszköztípusú tevékenységelemek és a pontosság fejlesztése: az alapműveletek használatában való gyakorlottság növelése a numerikus és szöveges feladatok megoldásában, a síkban és a térben való biztonságos tájékozódás erősítésével, az egyszerű geometriai alakzatok tulajdonságainak ismeretével, a szimmetriák felismerésével, a térszemlélet kialakításával, a gyakorlatban végzett becslések, mérések összehasonlításával, gyakorlottság a matematikai problémák felismerésében és kezelésében (logikus gondolkodás). Legyen képes tájékozódni és eligazodni a térben és a síkban egyaránt. Legyen gyakorlata a geometriai feladatok megoldásában. Legyen képes kihasználni a matematika által felkínált szakmai logika megoldási lehetőségeit. Törekedjen az egyszerű, céltudatos, logikus, áttekinthető matematikai eszközhasználatra.  A tanulás tanulásának fejlesztése A helyes tanulási szokások kiépítése, az eredményes tanulási technikák megerősítése felnőtt korban nélkülözhetetlen. Ezt a folyamatot erősíti az önálló tanulást támogató eszközök és lehetőségek feltárása és biztosítása matematikai környezetben. Tankönyvek, feladatgyűjtemények, statisztikai zsebkönyvek és egyéb forrásanyagok, tanulás támogató eszközök használatának elsajátítása.  A matematikai ismeretek bővítése és a matematikai szemlélet alakítása. A gyakorlati tevékenységre épülő, biztonságosan kezelhető számfogalom kialakítása és használata. Az alapműveletek funkciójának, működésének, használatának megismerése, a számolási tevékenység fejlesztése (összeadás, kivonás, szorzás, osztás). Alapozó szintű felkészítés a matematika nyelvének és fogalom-rendszerének felismerésére, alkalmazási lehetőségeire és használatára. Biztosan bekövetkező., a .lehetséges. a .lehetetlen események fogalmi értelmezése, matematikai kezelése. A matematika elemi fogalmainak a mindennapi életben való használata (arány, százalék, grafikon, diagram). Legyen biztos, kialakult számfogalma a tízes számrendszerben (a húszas, a százas, az ezres, a tízezres számkörben). Legyen képes készségszinten alkalmazni a számok írását és olvasását (alaki érték és helyi érték). Használja készségszinten a négy alapműveletet. Tudjon szóban számolni a százas számkörben, és ismerje az analóg eljárásokat az ezres és tízezres számkörben. Tudjon szorozni és osztani tízzel, százzal. Legyen képes írásban számolni a tízezres számkörben. Ismerje a negatív és a törtszám fogalmát. Tudja ellenőrizni a számításait. Tudjon értelmezni, és önállóan megoldani egyszerűbb szöveges feladatokat. A FELNŐTTOKTATÁS 1-4. MATEMATIKA TANÍTÁS-MÓDSZERTANI AJÁNLÁS (Szívósné Tóth Annamária A matematika tantárgy tanítása az iskolarendszerű felnőttoktatásban) A tantárgy tartalma, szerkezete, a tantervi rendszerben betöltött szerepe napjaink változó világában sem veszítette el meghatározó szerepét, ugyanakkor a tanítás célja, módja, eredménye, a tanuló indítékai, motiváltsága, tanulási stratégiája alapvetően megváltozott. Nemcsak a tanköteles korúak és a felnőttek tanulása/tanítása különbözik lényegesen, hanem a „hagyományos” és a mai, holnapi felnőttoktatás kliensei is más és más metódust igényelnek a 27

pedagógustól, az iskolától. Ugyanaz a tanár, ugyanazzal a módszerrel ma már nem lehet sikeres a felnőttoktatásban, mint egy évtizeddel ezelőtt. Mára már egyértelművé vált az iskola hangsúlyozottan „szolgáltató” jellege, a tanulókért folyó versengés alapjaiban megváltoztatta a tanítási stratégiánkat. Előbb-utóbb a felnőtt korú tanulók is felismerik (jelentős része már tisztában is van ezzel), hogy saját érdekük, hogy az iskolában nem csak a bizonyítványt, hanem a piacképes tudást, gyakorlatban hasznosuló ismereteket, szakmai továbblépésük alapját kell megszerezniük. Ezt kell a tanárnak szem előtt tartania a vizsgára, az értékelésre történő felkészítés közben is. A vizsga, így az érettségi vagy diploma sem végső cél, csak eszköz. Ehhez pedig ismernünk kell, el kell fogadnunk a munka világának kívánalmait. A tantermekben, az oktatás során szem előtt kell tartanunk az információs társadalom, a kommunikáció forradalma, a mindent átszövő „multimédia” által előidézett gazdasági és társadalmi változásokat. Az iskola (és a pedagógus) akkor tölti be hivatását, ha tantárgyán keresztül felkészíti hallgatóit azoknak a kihívásoknak a megválaszolására, amelyek az egyéni életvitel szintjén sikeres munkaerő-piaci elhelyezkedésben, továbbtanulásban és harmonikus társadalmi beilleszkedésben fogalmazódhat meg. Munkánk eredményességét döntően meghatározza, hogy e kettősségben megtaláljuk-e a helyes arányokat. A tanulóknak a matematikával szembeni előítéleteinek, a tárgy tanulásában mutatkozó sikertelenségnek, valamint a tanári kudarcoknak legfőbb okozója az lehet, hogy – tantárgyunk iránti elfogultságból, idő előtt – túlhangsúlyozzuk annak elvontságát, absztrakt voltát. Tanítványaink tekintetét rögtön a tudomány szépséges távlataira irányítjuk, és ezáltal számukra elérhetetlen csúcsokká minősítjük. A feladat az, hogy a felnőttoktatás rétegei, csoportjai számára a különböző iskolafokozatokon, típusokban és szervezési formákban (nappali munkarendű, esti, levelező stb.) találjuk meg a helyes arányt, jelöljük ki a minimális követelmények szintjét és találjuk meg a diákok számára, lehetőségeink szerint, a leghasznosabb tudás elsajátításának módjait. A tantervek követelményrendszere a konkrét ismeretanyag mellett természetesen tartalmazza a gondolkodásra nevelés követelményeit is, a gondolkodási módszerek alapozását. A tanulás folyamatának minden szintjén fontos szerepe van  a kreativitás,  a deduktív és az induktív gondolkodás,  az absztrakció,  az analógiák használata képességének. Az eddig elmondottak alapján úgy gondoljuk, hogy helyes, ha tanításunk alkalmazásközpontú, elsősorban induktív gondolkodásra építő tevékenységhez kapcsolódó, önálló munkára is építő, a magasabb évfolyamokon olykor deduktív módszerű is. Ennek a fent említett pedagógiai módszerbeli „különbözőségnek” a kívánalma egy-egy iskolában, felnőttoktatási tagozaton döntően befolyásolja a szaktanár kiválasztásának, alkalmazásának feltételeit. Az eredményesség alapfeltétele tehát a tanító, a tanár hozzáállása, alkalmassága. Milyen legyen hát a felnőttekkel foglalkozó pedagógus? Nem annyira szaktárgyi megfelelést (ennek a diplomája alapján bizonyára birtokában van), mint inkább személyiségbeli alkalmasságot kell elvárni, megkövetelni (!) a felnőtt oktató tanártól. (Persze ezt nagyon nehéz vizsgálni, ennek felmérésére csak a gyakorlat során van mód.) Néhány szempont és kívánalom azonban megfogalmazható:  Vállalja önként és örömmel a felnőttekkel való munkát!  Tisztelje, fogadja el a felnőtt tanuló személyiségét!  Bízzon abban, hogy munkája sikeres lesz!  Tudja értékelni, megbecsülni a kicsinynek tűnő eredményeket is!  Legyen toleráns, rugalmas, de ugyanakkor igényes is! 28

     

 

Legyen nyitott, befogadó, érdeklődő, megbízható! Legyen pozitív életszemléletű, legyen emberileg is példamutató! Ismerje a felnőttoktatás helyzetét, szerepét, eredményeit! Legyen kitekintése a világ más (felnőtt-)oktatási rendszereire! Kísérje figyelemmel a szaktárgya területén bekövetkezett változásokat, ismerje meg a tudományos újdonságokat, s ezeket lehetőség szerint alkalmazza a tanítás során, Vegyen részt szakmai és módszertani továbbképzéseken, ismerje meg az andragógia, a felnőttoktatás hazai eredményeit, módszertani újdonságait, érdeklődjön a hasonló területen dolgozó kollégái munkájáról. Olvassa a tudományos és módszertani szakirodalmat, Legyen tájékozott a „világ dolgaiban”, mert a felnőttoktatásban dolgozó pedagógus szerepe több annál, mint az, hogy „csak” saját tantárgya eredményeit közvetíti a tanulók számára!

Alapismeret (1–4. évfolyamok) Azoknak a száma viszonylag csekély, akik tanköteles korukban az általános iskola kezdő szakaszát sem végezték el (statisztikákból nehezen kimutatható), ennél sokkal többen vannak azonban, akiknek a meglévő bizonyítványa ellenére alapvető hiányosságai vannak az ismeretek terén. Valójában tehát ez az alfabetizációs szakasz az, amely nem a bizonyítvány, hanem a tényleges, használható ismeretek és a későbbi tanuláshoz szükséges alapkompetenciák (értő olvasás, írás, számolás) megszerzésére irányul. Bár az itt tanulók a társadalomnak – az ismeretek iránti befogadóképességük tekintetében – viszonylag egységes csoportját jelentik, a rendes korú kisiskolásokhoz hasonlóan lehetnek közöttük szellemi képességek terén szélsőséges különbségek. Erre az oktatás során különös figyelmet kell fordítani. Az unalmas, passzivitással eltöltött, az egyénre nem ügyelő munkaórák „melegágyai” lehetnek a lemorzsolódásnak, az iskolaelhagyásnak. Itt nincs vagy csak „mérték szerint” van szükség a számtani feladatnak a gyermekeknél alkalmazott játékos „felvezetésére”, ugyanakkor gyermeki szinten kell kiindulnunk a felnőtt életében gyakorlatban meglévő (szaktárgyunkkal kapcsolatba hozható) problémákból. Ez a tanár oldaláról nézve egy nagyon veszélyes határvonalon való manőverezést jelent: ha felnőtt (netán sérült személyiségű) tanulója „gügyögősnek” érzi a tanórát, sértődötten elriadhat tőle, de ugyanez lehet a vége a túlságosan „tudományos” és ezért követhetetlen előadásnak is. Elsődleges teendő ezen a legalsó szinten, még a számolási készség (matematika) oktatását megelőzően  a probléma, a feladat megfogalmazásához szükséges nyelvi eszközrendszer megteremtése, o hiszen sem értő írás-olvasás, o sem szóban való pontos, egyértelműen, tömören megfogalmazott szöveg értelmezése, illetve megalkotása nélkül nem képzelhető el semmiféle problémamegoldás. Ezért ebben az iskolatípusban (felzárkóztató elemi) nem célszerű tantárgyakban gondolkodni, s így a „matematikát” sem lehet és nem is kell elválasztani a kommunikáció, az írás-olvasás, szövegértés, értő olvasás oktatásától. Bármiféle feladatnak nem csak a megoldása, de már a felismerése, megfogalmazása is reménytelen a szövegértésnek, a magyar nyelv ismeretének bizonyos minimális szintje alatt. Ezen a szinten a matematika tanítását olvasás, szövegértés, fogalmazás, anyanyelvi „társalgás” kell, hogy megelőzze, illetve magába foglalja (a szakkifejezések, a nem köznapi fogalmak, matematikai definíciók teljes mellőzésével).

29

Okvetlenül kerülendő minden idegen szó, szakkifejezés használata, még az egyes szaktárgyak néven nevezése is. Csak néhány főnyi, teljesen személyre szabott programú, állandó tanárdiák kontaktust igénylő kiscsoportos foglakozás vezethet itt valós eredményekre, oly módon, hogy a tantárgyi program feldolgozása állandó, a tanulók folytonos „munkáltatására”, és a pedagógus részéről sűrű, a tanulók számára pozitív élményt nyújtó visszacsatolásra épül. Itt „jutalom” lehet a tanulói páros munka, esetleg csoportmunka időközönkénti beiktatása, mint a „nyilvános” sikerélmény forrása, s egyúttal egy magasabb nevelési cél, a kooperációs képesség fejlesztésének eleme. Ne feledjük el, hogy az itt tanulók kivétel nélkül halmozottan hátrányos helyzetű, a társadalomban eligazodni, a munkaerőpiacon megjelenni képtelen emberek, legtöbbször nem csak ismereteik, hanem személyiségük fejletlensége tekintetében is tényleges koruktól elmaradva. Jellemző rájuk a különböző deviáns magatartásformák és a társadalmi szempontból nem elfogadott életvitel. A tényleges támogatottság hiányában a társadalom perifériájára szorultak, és csak az áldozattá vagy bűnelkövetővé válásra van esélyük. Többségük számára az iskolai tevékenység addigi életük kudarcainak forrását is jelenti. A tanítás tehát annál több és sokrétűbb tevékenységet feltételez, mint egy pedagógiai probléma megoldása. Egyértelmű, hogy az iskola (és a pedagógus) tevékenysége kiegészül olyan szociális (és esetenként pozitívan diszkriminatív) elemekkel és gesztusokkal, amelyek elősegítik az érintett (sok esetben a roma kisebbséghez tartozó) tanulók társadalmi integrációját. Tanulási cél, tanulói motiváció Az elemi ismereteket nélkülöző tanulókkal az első és legnagyobb gond, hogy legkevésbé sincsenek tudatában sem hiányosságaiknak, sem ezek felszámolási lehetőségének, noha valós egyéni érdekük ezt kívánná. Mivel többnyire nincsenek még tanulás iránti igényeik, melyeket az iskola kiszolgálhatna, előbb fel kell kelteni bennük ezeket az igényeket, rá kell vezetni őket saját tanulási érdekükre. Jó, ha ez a folyamat már az iskolán kívül elkezdődött, de ha nem, akkor ezt az iskolában, a tanítás során kell megoldani. Célszerű olyan programot beiktatni, amely „hozzászoktatja, visszaszoktatja” a tanulókat az oktatás világához. Ezek a néhány órás (néhány napos) reintegráló programok arra irányulhatnak, hogy a tanulók megbarátkozzanak az új helyzettel, megtanulják az oktatás világában érvényes „közlekedési alapszabályok” egy részét. A tanári magatartás, hangnem megválasztásakor arra kell tekintettel lennünk, hogy bármilyen korúak is ezek a tanulók, személyiségük fejlettsége „gyermeki” szinten áll, a támogató, bátorító, őt elfogadó emberi szó mindennél jobban hiányzik nekik, ezzel tudjuk megérinteni, együttműködésre, tanulásra bírni. Mint a személyiség fejlődésének az átlagosnál kezdetibb fokán megrekedt, valójában nem igazán „felnőtt” embereknek, átgondolt, hosszú távú céljaikról, életprogramjukról ritkán beszélhetünk. Hogyan lehet az ilyen tanulók érdeklődését felkelteni? Csakis az ő számukra közvetlenül használható ismeretekkel, teljesen konkrét, mindennapi tudással:  a bevásárlás,  a pénz,  a posta,  a vasúti információs tábla stb. tartalmának értelmezéséből, a közlekedési, tájékoztató ikonok elemzéséből. (Gyakorlati tapasztalat, hogy az absztrakt számfogalom befogadásával szemben teljesen zárt, írástudatlan tanuló elvégzi az alapműveleteket hibátlanul, fejben, ha a feladvány nem számokról, hanem pénzről szól.) A legalapvetőbb cél kezdőszakaszban az, hogy legalább a legkevésbé igényes munkákra alkalmassá, a legegyszerűbb szakmára képezhetővé, önmaga minimális képviseletére 30

alkalmassá váljon, hogy funkcionális analfabéta helyett a rázúduló információtömegben „alapszinten” segítség nélkül tájékozódni képes, társadalmilag is „felnőtt” polgár legyen (pl. személyes iratait, hivatalos leveleit önállóan értelmezze). Ennél sokkal többre nem számíthatunk a 8. osztály vagy ennél kevesebb elvégzése kapcsán. Keretek, amelyek szükségesek a feladatok megfelelő elvégzéséhez A tanulók összetétele, hátrányos helyzete, képzettségbeli hiányosságaik, személyiségi problémáik egyértelműen a kicsiny osztály- (inkább csoport) létszámot, a személyre szabott oktatást, a differenciált foglalkozást, a folyamatos visszajelzést igényli, a rugalmas, életritmusukhoz igazodó órarendet, a tanár és az iskola egész napos elérhetőségével. Ezek egyáltalán nem „kényelmi óhajtások”, a tanítás-nevelés eredménye szempontjából nagyon is fontos ezeknek a külső tényezőknek a megléte vagy hiánya, illetve megvalósulásának a mértéke. A felnőtt méretű és elrendezésű, nem „iskolás” hangulatú tanterem ugyanolyan fontos, mint az egyenrangú félként viselkedő tanár. A kiscsoportos, kooperatív tevékenységnek alapfeltétele a mobil berendezés. A személyiségfejlesztés elengedhetetlen kelléke a barátságos, esztétikus munkakörnyezet éppúgy, mint a „zártkörű” beszélgetésre alkalmas hely. A vizsga, beszámoló sikeressége a kényelmes, oldott légkörtől is függ. A tanulási segédleteknek, rajzeszközöknek, táblázatoknak, zsebszámológépnek, számítógépnek a rutinos használata nem sajátítható el, ha ezek nincsenek jelen minden foglalkozáson. (Ne a tanulót kötelezzük ezeknek a magával cipelésére, hanem adjuk a kezébe minden foglalkozáson, amire éppen szükség van.) Felhasznált és ajánlott irodalom:  Thomas Gordon: T.E.T. a tanári hatékonyság fejlesztése (Gondolat, Bp., 1988.)  Fejlődésorientált felnőttoktatás. (Szerk: Heribert Hinzen) Magyar Népfőiskolai Társaság, Bp., 1996.  Walter Leirman: Négyféle nevelési kultúra. (Magyar Népfőiskolai Társaság, Bp., 1998.)  Az élethosszig tartó tanulás európai évének tanulságai 1999. Új Pedagógiai Szemle, 2000.  A minőség 16 mutatója . Európai jelentés az iskolai oktatás hatékonyságáról (Új Pedagógiai Szemle, 2000. Ford., szerk.: Szemere Pál)  Csoma Gyula: Alapelvek az iskolai felnőttoktatás tananyagának korszerűsítéséhez (Új Pedagógiai Szemle, 2000/11.)  A tananyag fejlesztése a felnőttek iskoláiban (Szerk.: Mayer József.) OKI, Bp., 2000.)

31

LEVELEZŐ TAGOZAT

ESTI TAGOZAT TÉMAKÖR 1.

2.

3.

4.

1.

2.

3.

4.

2

2

2

2

2

2

2

2

55

40

30

20

50

32

25

20

Műveletek értelmezése, műveletvégzés

56

66

61

66

30

35

35

35

Összefüggések szöveges feladatokban

40

43

50

50

30

35

35

35

Sorozatok, függvények

25

25

30

30

9

11

17

19

28

28

28

33

14

19

16

19

8

10

13

13

7

10

12

12

A tanulók teljesítményének év végi mérése

2

2

2

2

2

2

2

2

Heti óraszám

6

6

6

6

4

4

4

4

Évi óraszám

216

216

216

216

144

144

144

144

A tanulók teljesítményének a mérése Számfogalom a húszas, százas, ezres, tízezres számkörben

Geometria, mérés Valószínűség számítás, statisztika

1–4.évfolyam A tantárgy tanításának célja a konkrét tapasztalatszerzésen alapuló megfigyelőképesség és a tudatos, tartós figyelem fejlesztése. A valóság és az élet kérdésfeltevéseit megválaszoló gyakorlati tevékenységhez nélkülözhetetlen matematikai szemléletű gondolkodás kialakítása, kondicionálása. Meghatározó feladat a gondolkodás eljárásainak (formáinak) tanulása és fejlesztése matematikai környezetben feladatmegoldásokkal. A gyakorlati tevékenységre épülő, biztonságosan kezelhető számfogalom kialakítása és használata. Az alapműveletek készségszintű (eszközjellegű) alkalmazása. Alapozó szintű felkészítés a matematika nyelvének és fogalom rendszerének felismerésére, alkalmazási lehetőségeire és használatára. A gyakorlottság megalapozása a matematikai problémák és feladatok megoldásában. A matematika tanulása az alapismeretei fokozat időszakában egyszerre alapozó, megerősítő és korrekciós funkciókat lát el. Nemcsak a kognitív képességek fejlesztését segíti, hanem lehetőséget teremt a matematikai gondolkodás, a problémakezelés megoldás centrikus és gyakorlatorientált lehetőségeinek elsajátítására. A felnőtt tanuló életkori sajátosságainak figyelembevételével a munka és az életvezetés területén alkalmazott racionális, rendszeres és eredményes tevékenységek tanulás adaptációjának támogatása. A gyakorlati tevékenység bázisán működtetett tanulási folyamat feladatai: az alapvető matematikai kommunikáció fejlesztése, a gondolkodási tevékenység műveleteinek és formáinak kondicionálása, a matematikai ismeretek bővítése, az ismeretek alkalmazásához szükséges műveletek 32

tanulásának segítése, a helyes tanulási technikák és szokások kiépítésének és megerősítésének támogatása, a problémakezelés és -megoldás tanulásának fejlesztése és gyakorlása, az önálló ismeretszerzés és tanulás fejlesztése. 1-4 évfolyam témakörei, óraszámokra való lebontást a korábbi táblázat tartalmazza. Tematikai egység Javaslat

Tematikai egység Előzetes tudás

A tanulók teljesítményének a mérése A tanulók előzetes tudásának azonosítása.

Számfogalom a húszas, százas, ezres, tízezres számkörben A tanuló korábban szerzett tudáselemei.

A figyelem és emlékezet fejlesztése.A tapasztalat felhasználása a szám- és műveletfogalom felidézéséhez.A matematika és a gyakorlat (a valóság) kapcsolatának tudatosítása.A számok írásának és olvasásának felidézése és gyakorlása (esetleges korrekciója)A matematikai kommunikáció pontosítása és A tantárgyhoz fejlesztése.A számok írása, olvasása gyakorlottsági szintjének (műveltségterülethez) emelése.Az analógiás gondolkodás tudatosítása (adaptáció).Az kapcsolható fejlesztési absztrakció megerősítése a számfogalom kiépítéséhez.A feladatok számfogalom bővítése. A matematika és a tapasztalat elemi kapcsolatainak bővítése, tudatosítása.A köznapi szóhasználat matematikai kommunikációs értelmű használata.A matematikai ismeretek bővítése és visszaigazolása a tízezres számkörben.A tapasztalat és a matematika kapcsolatának erősítése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Számok tulajdonságai (a számok jele; összeg- és különbségalakjaik, a számok bontott alakja, számjegyek száma, páros és páratlan számok). Számok írása, olvasása.Darabszám, mérőszám, sorszám. A számok kapcsolatai.A természetes számok: 0–20-ig.Tárgyak szétválogatása, rendezése adott tulajdonságok alapján.Halmazok előállítása, összehasonlítása. A szám mint mérőszám.Tulajdonság és tagadása. Állítások igazságtartalma.A számok helye, nagyságrendje, helyi és alaki értéke, szomszédjai (ismerkedés a római számokkal).Számok kapcsolatai: többszöröse, osztója.Negatív és törtszámok fogalmának alapozása.Számok írása, olvasása tízezerig. Számok nagysága, közelítő számok, kerekített értékek.A negatív és törtszámok fogalmának mélyítése.Ellenőrzés, értékelés. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység

Szám, halmaz, pozitív és negatív szám, tört.

Műveletek értelmezése, műveletvégzés

Előzetes tudás

A tanuló korábban szerzett tudáselemei.

A tantárgyhoz

A számok közötti összefüggések megjelenítése. A műveletek 33

(műveltségterülethez) alkalmazása.Számolási eljárások működtetése készségszinten kapcsolható fejlesztési húszas számkörben.Az összeadás, kivonás eszközi alkalmazása (tízes átlépés).A megfordíthatóság (összeadás-kivonás, szorzásfeladatok osztás) tudatosítása.Az összeadás és a szorzás közötti kapcsolat megerősítése. Összefüggések felismerése.Az analógiás gondolkodás fejlesztése, kondicionálása.Támogatás az algoritmusok használatában (egyesekkel, tízesekkel végzett műveletek).A rugalmas gondolkodás hasznosítása a többféle megoldás keresésével.A becslés gyakorlati használata.A számolási készségek analóg alkalmazása.Az írásbeli műveletvégzés gyakorlottságának tudatos erősítése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Összeadás, kivonás értelmezése. Műveletek a természetes számok körében.Hiányos műveletek pótlásaSzámok írása, olvasása százas számkörben. számok nagyságrendje, tulajdonságai. Összeadás és kivonás értelmezése, számolási eljárások százas számkörben. Szorzás, bennfoglalás, részekre osztás értelmezése, szorzó- és bennfoglaló tábla felépítése.Szóbeli összeadás, kivonás, szorzás nullára végződő két- és háromjegyű számokkal.Írásbeli műveletek, összeadás, kivonás, szorzás egyjegyű szorzóval, osztás egyjegyű osztóval, maradékkal, a számítás ellenőrzése (becslés).Írásbeli műveletek, összeadás, kivonás, szorzás két-, háromjegyű szorzóval, osztás egyjegyű osztóval. A zárójel használata, műveleti sorrend. A számítás ellenőrzése (becslés).Ellenőrzés, értékelés. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység Előzetes tudás

Alapművelet, műveleti sorrend, ellenőrzés, becslés.

Összefüggések szöveges feladatokban A tanuló korábban szerzett tudáselemei.

Lényegkiemelés, problémamegoldás. Matematikai probléma ábrázolása.Az önállóság, problémamegoldó képesség, a kreativitás erősítése az összefüggések felismerésében és a szöveges feladatok A tantárgyhoz megoldásában. A matematikai logikai gondolkodás tudatosítása. (műveltségterülethez) Megoldási algoritmusok alkalmazása.A kreativitás fejlesztése a kapcsolható fejlesztési megoldási variációkkal.A gondolkodási műveletek és az feladatok alapműveletekkel való tevékenység gyakorlottságának fokozása az önálló feladatmegoldás eredményessége érdekében. Tanulási szokások stabilizálása.

34

Ismeretek/fejlesztési követelmények Egyszerű szöveges feladatok értelmezése, megoldása.Szöveges feladatok értelmezése, összefüggések felismerése, feladatterv készítése, megoldás. Az egyes megoldási lépések visszaidézése.A szöveges feladatok kezelési technikájának alkalmazása (megoldási algoritmusok).Halmazok előállítása, képzése tulajdonságok alapján. Alaphalmaz, részhalmaz. Nyitott mondatok igazsághalmazának megtalálása.Szöveges feladatok megoldása az alapműveletek alkalmazásával (megoldási terv készítése – ábrázolás – a megoldás ellenőrzése).Tapasztalatszerzés a valóság és a matematika kapcsolatáról: összefüggések megkeresése a matematika gyakorlati hasznosítására a mindennapi életben.Elemek halmazokba sorolása adott tulajdonságok alapján, tulajdonságok összekapcsolása „és”, „vagy” kifejezésekkel. Nyitott mondatok igazsághalmazának megkeresése véges alaphalmazokon.Szöveges feladatok megoldása az alapműveletek alkalmazásával.Ellenérzés, értékelés. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység Előzetes tudás

Szöveges feladat, halmaz,nyitott mondat.

Sorozatok, függvények A tanuló korábban szerzett tudáselemei.

Összefüggések, elemi kapcsolatok, változások felismerése,alkalmazásuktevékenységszintű gyakorlása.A szabályosság tudatosítása. A valóság és a matematika kölcsönös A tantárgyhoz megerősítése. A kreativitás (műveltségterülethez) kapcsolatának kapcsolható fejlesztési fejlesztése.Tevékenységelemek kondicionálása: becslés, döntés, felismerés, alkotás.Az alkalmazható gondolkodási műveletek feladatok hasznosításának tudatosítása.Következtetések, általánosítások tevékenység szintű gyakorlása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Állandó különbséggel növekvő, illetve csökkenő számtani sorozatok képzése (számegyenes használata).Számtani sorozatképzés állandó különbséggel: egyenletesen növekvő, egyenletesen csökkenő (szabályalkotás).Számtani és mértani sorozatokkal való ismerkedés folytatása; sorozatok szabályainak felismerése, szabályalkotás.Elemi függvénykapcsolatok felismerése (személyek, szavak, dolgok, hangok).Táblázatok. Grafikonok. Szabályjátékok (gépjátékok).Függvénytáblázat kiegészítése, szabályjátékok.Statisztika.Növekvő és csökkenő számtani sorozatok folytatása állandó és változó különbséggel.Növekvő és csökkenő mértani sorozatok folytatása állandó szorzóval és osztóval. Szabálykeresés, szabály alapján táblázatkészítés.Adatok sorozatba rendezése.Ellenőrzés, értékelés. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Számtani és mértani sorozat, függvény.

Tematikai egység Előzetes tudás

Geometria, mérés A tanuló korábban szerzett tudáselemei. 35

A gondolkodás formáinak, műveleteinek kondicionálása matematikai környezetben.A tudatos eszközhasználat pontosítása.Sík- és térbeli tájékozódás a matematika A tantárgyhoz eszközrendszerének felhasználásával.A kreatív (műveltségterülethez) gondolkodástámogatása.A térlátás fejlesztése.A mérési tapasztalat kapcsolható fejlesztési megerősítése.Tér- és síkgeometriai tapasztalatok visszajelzése és feladatok megerősítése.Tapasztalatszerzés alkotási, konstruálási tevékenység során.Az ismeretek önálló alkalmazása és szembesítése a gyakorlattal matematikai környezetben. Ismeretek/fejlesztési követelmények Testek tulajdonságainak megállapítása, Síkidomok előállítása hajtogatással (nyírással), szimmetrikus formák keresése.Tárgyak, mennyiségek összehasonlítása, becslés, mérés. Mérhető tulajdonságok mérése. SImértékegységrendszer használata: hosszúság, űrtartalom, tömeg, idő. Gyakorlati mérések az egység többszörösével.Síkidomok. A biztos és a véletlen megkülönböztetése: a téglalap és a négyzet tulajdonságai, területének és kerületének mérése. Becslés, mérés a gyakorlatban. Transzformáció: testek, síkidomok nagyítása, kicsinyítése négyzetháló segítségével.Mértékegységek átváltása.Síkidomok, testek. Téglalap, négyzet előállítása. A téglatest, a kocka tulajdonságainak vizsgálata (párhuzamosság, merőlegesség). Kerület, terület, tömeg, térfogat, szögmérés. A mértékegység és a mérőszám kapcsolata átváltáskor.Ellenőrzés, értékelés. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Síkidom, SImértékegységrendszer, mértékegységek átváltása.

36

Tematikai egység Előzetes tudás

Valószínűség számítás, statisztika A tanuló korábban szerzett tudáselemei.

A valószínűségi szemlélet tudatosítása.A szóbeli matematikai kommunikáció fejlesztése.Az adatgyűjtés szokássá alakítása. az A tantárgyhoz ábrázolás fejlesztése.A tapasztalatok összegzése és (műveltségterülethez) megfogalmazása.A valóság és a matematika között fennálló kapcsolható fejlesztési kapcsolat folyamatos ütköztetése.A logikus gondolkodás feladatok erősítése.Statisztikai fogalmak megjelenítése és tudatosítása matematikai köntösben (gyakoriság, valószínű, átlag). Ismeretek/fejlesztési követelmények A „biztos”, a „lehetséges”, a „valószínű”, a „lehetetlen” fogalmak kialakítása tapasztalatszerzés útján.Adatok gyűjtése és ábrázolása táblázat, grafikon, (oszlop)diagram felhasználásával.Tapasztalatgyűjtés a gyakoriságról. Gyakoriság megállapítása kísérletekben.A lehetséges és a lehetetlen értelmezése.Valószínűségi tapasztalatok (adatok) gyűjtése, a véletlen szerepe, táblázat, grafikonkészítés, - olvasás.A véletlen szerepe.Számok számtani közepe: az átlag tudatosítása és megerősítése.Ellenőrzés, értékelés. Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység Javaslat

Adatgyűjtés, véletlen, átlag.

A tanulók teljesítményének a mérése Az éves teljesítmény alapján, forma:  portfólió-értékelés,  záró dolgozat.

A matematikai ismeretek bővítése és a matematikai szemlélet alakításaA gyakorlati tevékenységre épülő, biztonságosan kezelhető számfogalom kialakulása és használata. Az alapműveletek funkciójának, működésének, használatának megismerése, a számolási tevékenység fejlődése (összeadás, kivonás, szorzás, osztás). A matematika nyelvének és fogalom-rendszerének alapszintű felismerése, alkalmazása és használata. A „biztosan bekövetkező”, a „lehetséges” a „lehetetlen” események fogalmi értelmezése, matematikai kezelése.A matematika elemi fogalmainak a mindennapi A fejlesztés várt életben való használata (arány, százalék, grafikon, diagram). Biztos, eredményei az 1–4. kialakult számfogalom a tízes számrendszerben (a húszas, a százas, évfolyam végére az ezres, a tízezres számkörben). A tanuló képes készségszinten alkalmazni a számok írását és olvasását (alaki érték és helyi érték). Készségszinten használja a négy alapműveletet. Tud szóban számolni a százas számkörben, és ismeri az analóg eljárásokat az ezres és tízezres számkörben. Tud szorozni és osztani tízzel, százzal. Képes írásban számolni a tízezres számkörben. Ismeri a negatív és a törtszám fogalmát. Tudja ellenőrizni a számításait. Tud értelmezni és önállóan megoldani egyszerűbb szöveges feladatokat.A gondolkodási műveletek, módszerek fejlesztéseA konkrét tapasztalatszerzésen 37

alapuló megfigyelőképesség, és a tudatos, tartós figyelem fejlődése. A gondolkodás eljárásainak (formáinak) tanulása és fejlődése. napi gyakorlat statisztikai ábrázolásának és elemzéseinek felhasználása a matematikai szemléletű gondolkodásban és problémakezelésben. A tanuló képes a tárgyakat szétválogatni, rendezni megnevezett tulajdonságaik alapján. Tud halmazokat képezni és felismerni. Képes a halmazok számosságát megállapítani és összehasonlítani. Tudja jellemezni az alaphalmazt, a részhalmazt. Képes megfigyeléseinek, tapasztalatainak, gondolatainak kifejezésére (tevékenységgel, megmutatással, szóban, írásban, jelekkel). Tud egyszerű szövegeket értelmezni, lejegyezni, kapcsolatokat felismerni, megoldási tervet készíteni. Képes megadott vagy választott szempontok szerint csoportosítani, sorba rendezni, mérni, az összefüggéseket felismerni.Gyakorlatszerzés a matematikai problémák kezelésében és feladatok megoldásábanA gyakorlottság egyszerű matematikai problémák és feladatok megoldásában. Az alapműveletek készségszintű (eszközjellegű) alkalmazása.Az eszköz típusú tevékenységelemek és a pontosság terén az alapműveletek használatában való gyakorlottság növekedése a numerikus és szöveges feladatok megoldásában, a síkban és a térben való biztonságos tájékozódás terén az egyszerű geometriai alakzatok tulajdonságainak ismeretében, a szimmetriák felismerésében, a gyakorlatban végzett becslésekben, mérések összehasonlításában. Gyakorlottság a matematikai problémák felismerésében és kezelésében (logikus gondolkodás). A tanuló tudja értelmezni, kezelni az elemi matematikai problémákat. Készségszinten használja a matematikai feladatok megoldásához a matematika ismert és tanult eszközrendszerét. Képes önállóan feltárni egyszerűbb matematikai összefüggéseket. Képes tájékozódni és eligazodni a térben és a síkban egyaránt. Gyakorlata van geometriai feladatok megoldásában. Képes kihasználni a matematika által felkínált szakmai logika megoldási lehetőségeit. Törekszik az egyszerű, céltudatos, logikus, áttekinthető matematikai eszközhasználatra. Alkalmazza saját (munka) tapasztalatait a matematikai problémák kezelésénél, a feladatok megoldásánál. Kialakította saját problémakezelési stratégiáját, feladat-megoldási technikáját.

38

Műveltségterület:EMBER A TERMÉSZETBEN Tantárgy neve: KÖRNYEZETI NEVELÉS CÉL A tantárgy célja, hogy felkeltse a tanulókban a környezetük élő és élettelen világa iránti érdeklődést. Bátorítson a természet és a lakóhelyi környezet önálló megismerésére, alkotóinak, jelenségeinek “felfedezésére”

Tantárgy

LEVELEZŐ OKTATÁS

ESTI TAGOZAT 1.

2.

3.

4.

1.

2.

3.

4.

Heti óraszám

2

2

2

2

1

1

1

1

Évi óraszám

72

72

72

72

36

36

36

36

FELADAT Jól értelmezett, könnyen felidézhető, egyszerű kognitív műveletek végzésére alkalmas képzeteket alakítson ki a közvetlenül vagy közvetve megismerhető természeti és ember általlétesített környezetről. Javítsa a tanulóknak a környezetük állapota iránti érzékenységét, alapozza meg a környezet értékeit tisztelő, azokat megóvni kész magatartásukat. Segítse őket tájékozódni természeti és társadalmi környezetükben, intse őket a veszélyhelyzetekkel kapcsolatos óvatosságra. A környezetismeret tantárgy tanulása során a tanulók ismerkedjenek meg lakóhelyük, majd egyre táguló körben - távolabbi természeti és ember által létrehozott környezetük jellemző anyagaival, jelenségeivel, élőlényeivel, illetve azok változásával, valamint az emberek és környezetük kapcsolatával. Fedezzék fel a természet sokszínűségét, szépségét, és ébredjenek rá pótolhatatlan, értékes mivoltára. A tanítás-tanulás folyamatában elsősorban a tanuló lakóhelyi, iskolai, települési környezete, majd hazánk értékeinek megismertetésére, megszerettetésére törekedjünk. Ezen keresztül segítsükolyan pozitív attitűd kialakulását, mely az élő és élettelen környezet megóvására, védelmére ösztönöz, erősíti a lakóhelyhez való kötődést, s ezzel a hazánkhoz és a nemzetünkhöz tartozás érzését alapozza meg. A tantárgy fontos feladata, hogy az elemi természettudományos műveltség megalapozása érdekében a tanulóknak az új ismeretek megszerzéséhez, azok rendszerezéséhez, rögzítéséhez és a mindennapi életben való alkalmazásáhozszükséges képességeit folyamatosan és rendszeresen fejlessze. Az élő és élettelen környezettel kapcsolatos fogalomalkotást mind személyes, mind közös, tevékeny tapasztalatszerzéssel készítse elő. Az egyszerű megismerési, tanulási módszerek megtanításával, begyakorlásával, alkalmazásával keltse fel–a gondolkodás fejlettségéhez illeszkedő mértékben – a természeti jelenségek, folyamatok ésszerű, tudományos magyarázata iránti igényt. Lakóhelyi környezetük megismerése során tanítsa meg a tanulókat egyre nagyobb önállósággal szabályosan, balesetmentesen közlekedni, elemi fokon tájékozódni a térben, és az időben. Kiemelt cél az óvatosságra intés, az élet- és környezetkímélő, a veszélyhelyzetek megelőzését szolgáló magatartásformák kialakítása, s ezzel a személyes biztonság növelése. Nyújtson ismereteket az anyag különböző formáinak érzékelhető tulajdonságairól. Segítse 39

észlelni, és elemi szinten értékelni azok mennyiségi és minőségi változásait. Fejlessze helyes egészségszokásaikat, alapozza meg önmaguk, valamint az élő és élettelen környezetük iránti felelősségérzetüket, segítse a környezeti harmónia létrejöttéhez és fenntartásához szükséges magatartásuk és életvitelük alakulását. MÓDSZERTANÁI AJÁNLÁS A FELNŐTTOKTATÁSBAN Az iskolarendszerű felnőttoktatásban a tananyag közel azonos tartalmú és nagyságú, mint a nappali tagozaté, de sok esetben egészen más megközelítést, módszereket igényel. A felnőttoktatás módszereit is ehhez a helyzethez kell igazítani, hogy a tanítás-tanulás folyamata hatékonyabb legyen. Olyan módszereket, szemléltetéseket és interaktív eszközöket érdemes alkalmazni, melyek a tanulók érdeklődését felkeltik, s minél jobban bekapcsolja őket az órai munka menetébe, illetve lehetővé teszi számukra az iskolán kívüli (otthoni) tanulást. Nyilvánvaló, hogy a szokásostól eltérő óra- és munkatípusok élménye sokszorosan megtérül. Ugyanis egy-egy ilyen alkalmat követően egészen más attitűddel ül be a tanuló a következő heti órára (vagy egy-egy óra hatására lelkesebben veszi elő otthon a tankönyvet), amellyel azt értük el, hogy nagyobb lesz az odafigyelése és a befogadóképessége, mert érzelmileg tettük érdekeltté. Az egyik leggyakrabban alkalmazott módszer a frontális tanítás, amelyet olyankor választunk, amikor sok új fogalmat vezetünk be és az új tananyagot kevés korábbi ismerethez tudjuk kötni. Az ilyen típusú órákon kevés lehetőséget biztosítunk a tanulók bevonására, és nehéz a figyelmet és az érdeklődést 40-45 percig ébren tartani. Előnye, hogy sok új információt tudunk átadni, de megvan a veszélye is, hogy kellő motiváció hiányában az óra végére lankad a figyelem. Igyekezzünk a frontális típusú óra kereteit átlépni és jobban bevonni a diákságot az együtt tanulásban. Olyan kísérletek bemutatását, melyek nagyon rövidek, látványosak és akár otthon is elvégezhetőek. (Lásd a zseblabor feladatgyűjteményét.) Ugyanezt szolgálják a felsorolások esetén alkalmazott betűszavak, pl. a vitaminok közül a zsírban oldódóak: A, D, E, K, az ebből kialakított szó a DEKA. Az új ismeretek rögzítését nagymértékben segíti, ha van valami, amihez kötni lehet a tanulandókat. Ezt szolgálja az élmény útján történő tanulás. Eszközei: a kíváncsiság felkeltése (sok jó kérdéssel). Ezeken az órákon is jól tudjuk használni a különböző folyóiratokat: Élet és Tudomány, Természet Búvár, Természet Világa stb. Egy jól időzített illusztráció, hír vagy kép a lapokból színesíti az órát. Egy pár szavas összefoglaló a cikkről, amelyből a képet bemutattuk, kedvcsináló lehet, és a következő alkalommal az újságosnál nézelődve már megakad a hallgatók szeme az ismerős címlapon. Napjainkban az információszerzés forrásai hihetetlenül kibővültek, és ezek között az iskola csak egy és nem az első. Nagyon előkelő helyen szerepel azonban a televízió, és a világháló. Mivel az Internet elterjedése nálunk még iskoláskorban van és a háztartásokban nem annyira általános, mint a tv (ez utóbbi sokkal passzívabb formája is a hír- és információszerzésnek), ezért jól alkalmazva sok hasznot hoz az oktatásban. Hasznos módszer, ha a tanórára „behozzuk” a hétköznapok tapasztalatait, azokat az ismereteket, amelyeket a hallgatók (részint tapasztalatból, részint más információs forrásokból) már ismernek. A „laikus ismereteket” tudományosabb mederbe terelhetjük, tudatosabbá tehetjük számukra. A kísérletet bemutató, feldolgozó óra szervezésének 4 alapvető lépése van: 40

1. 2. 3. 4.

az elméleti bevezetés és az eredményekre vonatkozó hipotézisek megfogalmazása végrehajtás értékelés, összegzés az ismeretek kognitív alapokon nyugvó alkalmazása

A fogalom-megértést segítő néhány tanulási technika:  Ismeretlen szó meghatározása  Szövegkörnyezet elemzése, felbontása  Visszalapozás korábban tanult fejezethez  Segédletek felhasználása  Parafrazeálás: egyes mondatok szövegrészek átfogalmazása, saját szavakkal történő elmondása.  Kulcsfogalmak kiírása, értelmezése.  Fogalmak közötti kapcsolatok, asszociatív fogalmak megkeresése és ennek rögzítése.  Áttekintés: a cím, alcímek, bekezdések, fejezetek rövid összefoglalója, aláhúzások áttekintése, vázlattal vagy saját jegyzettel történő összevetése.  Írásbeli, szóbeli összefoglalás.  Ábra, grafikon tanulmányozása, értelmezése.  Az anyaggal kapcsolatos kérdések feltevése.  Válaszadás a kérdésekre.  A tanult információkról történő beszélgetés. Az SQ4R komplex tanulási módszer alkalmazása a mélyreható tanulási stratégiát segíti elő.  Előzetes áttekintés: A szöveg bevezetőjének, kiemelt részeinek, összefoglalásának rövid áttekintése, melynek során a tanuló orientációs támpontokat keres, melyekhez kapcsolódni tud a feldolgozás során.  Kérdések alkotása: A leíró jellegű tananyag kérdésekké történő átfogalmazása elősegíti az aktív olvasóvá válást, illetve segít a számonkérés körülményeinek elővezetésében.  Elolvasás: Olyan aktív olvasás, melynek célja, hogy a megfogalmazott kérdésekre választ tudjunk adni.  Olvasott információk átgondolása: Az olvasott információk összekapcsolása korábbi ismeretekkel, fogalmakkal, összefüggések feltárása.  Felidézés: Emlékezetből történő válaszadás a korábban megfogalmazott kérdésekre.  Ismétlő áttekintés: Célja a hatékony rögzítés, illetve a lényeges elemek újbóli áttekintése. Bármilyen típusú módszert – frontális óra, csoportmunka stb. – válasszunk is, mindegyikhez a következő lépéseket javasoljuk:  Pár mondatos emlékeztető o az előző órai anyaghoz kapcsolódóan (fogalmak, összefüggések) o a tantárgyak közötti kapcsolatok feltárása o korábbi ismeretek felelevenítése, melyek a jelen tananyag megértéséhez szükségesek  Motiváció, az érdeklődés felkeltése o a soron következő téma bevezetéséhez pár mondatos érdekességeket, aktualitásokat ismertessünk, „ki hallott már erről?” o közös gondolkodásra serkentő érdekességek felvetése  Az új tananyag feldolgozása  Pár szavas lényegkiemelés, vázlatkészítés  Önellenőrző kérdésekre rövid válaszok megfogalmazása 41

Az összefoglaló órán mindenképpen jelezzük a dolgozat jellegét, típusát.  Kifejtő típusú dolgozat Hátránya, hogy nem fedi le az egész témakört, kisebb anyagrészekre tudunk csak rákérdezni. Kevésbé ad lehetőséget az összefüggések feltárására, viszont könnyebb a hallgatóknak, mert ilyenkor általában a tankönyvből egy-egy leckét vagy bekezdést kell visszaadniuk. Biztosan mindenki tapasztalta már, hogy szinte csak a lecke kezdő szavára várnak, és képesek a tankönyvi szöveget visszaadni. Tudjuk, hogy nem ez az alkalmazható tudás.  Teszt típusú dolgozat Az ilyen típusú kérdések leginkább a passzív tudást mérik. Nem adnak lehetőséget, hogy a tanuló a saját szavaival, saját értelmezésében adja vissza a tudását. Az ilyen típusú dolgozat előnye, hogy rövid idő alatt sok kérdést lehet feltenni, mellyel nagy anyagrészt is alaposan kikérdezhetünk, továbbá hogy a dolgozat kérdései egyértelműek, könnyen és objektíven javíthatók. A tesztkérdéses dolgozat másik típusa, amikor a biológiai összefoglaló feladatgyűjtemény többféle példáját használjuk. Ezt a fajta dolgozatot a három év során érdemes legalább egyszer alkalmazni, mert egészen más típusú gondolkodást igényel, és ha valaki továbbtanul az estis hallgatók közül és biológiából felvételizik, sokat segít neki. Javasolt feladattípusok: 1. Egyszerű választás 2. Egyszerű hibakutatás 3. Többszörös választás 4. Asszociációs feladatok 5. Relációanalízis Gondolkodást, a tananyagban való jártasságot igényelnek. Ezen típusú számonkérés nehézsége, hogy sok előkészítést és gyakorlást igényel, mert a dolgozat megírása előtt a hallgatókat meg kell ismertetni a feladattípusokkal, és ez a kevés óraszám mellett nehezen kivitelezhető. Előnye, hogy nagy anyagrészt kellő részletességgel tudunk kikérdezni, a dolgozat könnyen és objektíven javítható.  Vegyes feladattípusú dolgozat o Tesztkérdések és egy kifejtő, esszé jellegű kérdés. A tesztkérdéseknél az előző részben javasolt feladattípusok mellett előnyös, ha egy kifejtő jellegű kérdést is felteszünk, amely a fő nagy kérdés mellett tartalmaz néhány kisebb segítő kérdést, azaz megadja a válasz felépítésének vázát.  Sok kis és egy esszé jellegű kérdés Ez esetben a szerkesztésnél arra kell figyelnünk, hogy a kis kérdések mennyi időt vesznek el az órából, és a fennmaradó időhöz igazítsuk a kifejtő kérdés terjedelmét. A gyakorlatban bevált felosztás kb. 15 kis kérdés és 1 közepes hosszúságú kérdés.  Sok kis kérdés és ábrafelismerés, - elemzés A feltett kis kérdések nem kell, hogy összefüggésekre kérdezzenek rá, hiszen a mellékletben szereplő ábrák erre lehetőséget adnak, és ezek pár szavas elemzésével, kifejtésével megbizonyosodhatunk, hogy a tanulók értik a folyamatokat, átlátják a lényeget. Javasoljuk, hogy az ábrákat a diákoknak megjelölt tankönyvekből emeljük ki. Év végi, egyszeri írásbeli és szóbeli számonkérés Ezzel a lehetőséggel azok a tanulók élhetnek, akik munkahelyi és egyéb okok miatt év közben nem tudnak folyamatosan részt venni az oktatásban, de mint magántanulók vizsgát tehetnek. Leggyakoribb formája az írásbeli számonkérésnek a feladatlap, a szóbelinek pedig a tételhúzás. Az otthon elkészített („házi dolgozat”) dolgozat felépítése, szerkezete:

42

1. oldal: előlap. Szerepeljen rajta a választott téma címe, szerzője és a készítés időpontja.  A téma kifejtése 3, legfeljebb 10 oldalban.  Utolsó oldal: a felhasznált irodalom listája, szerző, cím, kiadó, megjelenési hely, év. Javasoljuk, hogy az informatikát tanuló diákok gyakorlás céljából használják az internetes forrásokat is, azok megtalálása, az információk feldolgozása hasznos és friss adatokkal segítheti munkájukat. 

Irodalomjegyzék: 1. Elliot J.: Az iskolai környezeti nevelési fejlesztésekről. In.: Havas Péter (szerk.): A környezeti nevelés Európában. Körlánc, Bp., 1999 2. Fehérné dr. Gergely Judit: Az egészségnevelés lehetőségei a gimnáziumi biológia tanításában. A biológiatanítása. 3. Müllner Erzsébet: Biológiai gyakorlatok középiskolásoknak 9-12. osztály. Mozaik Oktatási Stúdió. Szeged, 1998. 4. Nahalka István: Válságban a magyar természettudományos nevelés. Új Pedagógiai Szemle, 1999. 5. szám 5. Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia – alapvetés. Szerk.: Vásárhelyi Tamás és Victor András. Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, 2000. 6. Pölöskei Gáborné: A humánökológia szemléletének beépítése a középiskolai biológiaoktatásba. Módszertani lapok, Biológia V. évf. 1. szám 7. Revákné dr. Markóczi Ibolya – dr. Ferenczy Tibor: A tanulás tanításabiológia órán. A biológiatanítása, 2001. január 8. Ungvári Imre: A gyakorlati foglalkozások jelentősége a tanulók gondolkodásának fejlesztésében. A biológiatanítása, 1993. november 9. Varga Attila: A biológiatanítás lehetőségei a fenntarthatóság pedagógiájában. A biológiatanítása, 2000. szeptember Környezetünk jelenségei összetettek, gyakran a tudomány számára is nehezen megfoghatók. A környezetismeret tantárgynak nem célja, hogy ezeket mélyen, részleteiben magyarázza, illetve tudományos igénnyel modellezze. Ugyanakkor ragaszkodnia kell ahhoz, hogy a bonyolultnak tűnő témákat is – egyszerű modellek segítségével értelmezze. Ezek továbbfejtése a felsőbb évfolyamok munkája. A környezetismeret tantárgy keretében az ezzel kapcsolatos gondolati sémák kialakítása és a nyitott megfigyeléshez, kutakodáshoz szükséges érzelmi háttér biztosítása a cél. Fontos érzékeltetni a megfigyelő szerepét, mint ahogyan azt is, hogy a környezet folyamatai megmagyarázhatók, és a feltett kérdésektől és az előzetes tudástól függően egyre részletesebben érthetők meg. A környezetismeret (annak ellenére, hogy törekszik az élőlények megnevezésére, az érzékszervi tapasztalatok megfogalmazására, a természeti és épített környezet elemeinek mind pontosabb megjelölésére) nem leíró tantárgy: a tanuló által megfigyelt jelenségekhez kötve, az azok kapcsán felmerülő kérdésekre keres válaszokat. A problémákból kiindulva egyúttal a természettudományos megfigyelés, valamint a tudományos gondolkodásmód: kérdésfelvetés, bizonyítás és érvelés megalapozása is célja. Mindezek következetes alkalmazása, az aktív tanulás formáival támogatva, a természettudományos műveltség kialakításának első lépcsőfokát jelenti. A problémák iránti érzékenység a természettudományos műveltség megszerzésének egyik alapja. A tudás folyamatos (a felső tagozatban, majd a középiskolában szaktárgyakhoz kötött) bővítéséhez elengedhetetlen, hogy a pedagógus a tanulók motivációját, érdeklődését és a 43

környezettel, a természettel, a testük működésével kapcsolatos attitűdjeit is formálja a közös tanulás során. A kerettanterv ezt a tanulók érzelmi viszonyulását is befolyásoló témaválasztással és problémafelvetéssel támogatja. Mindezek azonban csak akkor válnak élővé, ha a tananyag-feldolgozás folyamatában a tanulók számára adott pillanatban is releváns problémákat vetünk fel. Ez akkor érhető el, ha a helyi tanterv a helyi környezet adottságaira, az aktuális történésekre, a tanulók által valóban megtapasztalható problémákra épít. Ily módon a környezetismeret rávezet a természet szépségének és az épített, technikai környezet értékeinek szeretetére és tiszteletére. A fejlesztő munka célja, hogy a tanuló megtalálja azt a számára legalkalmasabb módot, ahogyan a környezetével megismerkedhet, tudását bővítheti, megerősítést nyerve abban, hogy képes saját testének rejtélyeit feltárni és a környezetében érzékelt folyamatokat értelmezni: vagyis elindult azon az úton, hogy eligazodjon a világban. A környezetismeret sikeres tanulása nemcsak a természettudományos tárgyak szeretetét alapozhatja meg. A környezetét tudatosan figyelő (és azt érzékenyen alakító), az életet tisztelő, a saját szervezetének jelzéseire figyelő, egészségét óvó és a tudományostechnikai újdonságokra fogékony, ugyanakkor kritikus felnőtt magatartása is formálódik.

44

ÓRAKERET

LEVELEZŐ TAGOZAT

ESTI TAGOZAT TÉMAKÖR 1.

2.

Az iskola

8

A tanuló

3.

4.

1.

2.

8

4

4

8

8

4

4

Tájékozódás környezetünkben

10

10

4

4

A tanterem

6

6

3

3

Anyagok körülöttünk

10

10

4

4

Hóban, szélben, napsütésben

8

8

4

4

Mi kerül az asztalra?

8

8

4

4

Élőlények közösségei

10

10

5

5

3.

4.

Mennyi időnk van?

7

7

3

3

Tájékozódás a tágabb a térben

7

7

3

3

Ünnepek és hagyományok

5

5

2

2

Miért érdemes takarékoskodni?

7

7

4

4

Testápolás

7

7

4

4

Tájékozódás

7

7

3

3

Egészség és betegség

7

7

4

4

Önismeret és viselkedés

7

7

3

3

A mozgás

7

7

3

3

Kertben, mezőn

7

7

3

3

Beszámoltatás

4

4

4

4

4

4

4

4

Heti óraszám

2

2

2

2

1

1

1

1

Évi óraszám

72

72

72

72

36

36

36

36

45

1. évfolyam

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Az iskola

Órakeret E: 8 óra L: 4 óra

Előzetes tudás

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

A megismerési módszerek folyamatos alkalmazása (megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás, mérés). A térbeli tájékozódás fejlesztése. A mindennapi környezetben előforduló jelek, jelzések felismerése és értelmezése, a jelekből álló információhoz kapcsolódó kommunikáció fejlesztése. Az iskolás élettel kapcsolatos életmódbeli szokások tudatosítása, gyakoroltatása. A természeti és az épített környezet megfigyelése, megkülönböztetése az iskolai környezetben.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mi a különbség az óvoda és az iskola között? Mi van az iskolában? Hogyan tájékozódunk az iskola épületében? Az iskolai élet rendje. Kikkel találkozunk az iskolában? Hogyan öltözködünk az iskolában? Milyen élőlények vannak a tanteremben, az iskolában, az iskola udvarán? Miért nem akar sok szülő házi kedvencet otthonra? Ismeretek: A környezetünkben előforduló anyagok érzékelhető tulajdonságai. A szobanövények és a házi kedvencek gondozása. Életfeltételek. Az időjárást jelző piktogramok. Az iskolában található jelek,

Fejlesztési követelmények Helyes viselkedés és megfelelő öltözködés az iskolában (tanórán, különböző szabadidős foglalkozásokon, szünetben). Az iskolában dolgozók foglalkozásának összehasonlítása. Megszólításuk, köszönés, udvariassági formulák használata. Az osztályterem, ahol szeretek lenni: az osztályteremben található tárgyak, bútorok megnevezése, jellemző tulajdonságaik összegyűjtése, csoportosításuk különböző szempontok szerint. Élőlények és élettelen dolgok összehasonlítása, különbségek megfogalmazása. Egyszerű növényápolási munkák elvégzése (ültetés, öntözés, talajlazítás) és a hozzájuk tartozó néhány eszköz nevének megismerése, az eszközök használata. A házi kedvencek, a házban és a 46

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: színek, formák. Matematika: távolságok, nagyságrendek becslése, megnevezése, mérése. Technika, életvitel és gyakorlat: helyes öltözködés.

jelzések, piktogramok.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

ház körül élő állatok megnevezése, egy-egy (az ember számára) jellemző tulajdonságának megnevezése. Az időjárás megfigyelése, az időjárásnak megfelelő öltözködés megtervezése. Tájékozódás az iskola épületében. Az iskola épületében és a környéken található jelek, jelzések értelmezése. Mérés, becslés, vázlatos alaprajz készítése. Tájékozódás vázlatrajz alapján. Természetes mértékek (lépés, arasz stb.) használata.

Élő, élettelen, növény, állat, életjelenség.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

A tanuló

Órakeret E: 8 óra L: 4 óra

Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Az állandóság és változás szempontjából a napi és éves ritmus felismerése, mintázatok keresése. A megfigyelés, a mérés és a tapasztalatok rögzítése. Az ember megismerése és egészsége szempontjából a saját test megismerése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Napirend Mivel telnek a hétköznapok, a hétvégék és az ünnepek? Hogyan, mikor és mennyit tanulunk? Hogyan tájékozódunk a környezetben? Mit, mikor, hogyan és mennyit együnk? Mi a különbség felnőttek és gyerekek között? Ismeretek: A napszakok, évszakok

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Napi- és hetirend tervezése, a megvalósítás értékelése. Helyes testtartás. A megvilágítás szerepének felismerése tanulás közben. A helyes táplálkozási és a higiénés szokások tudatosítása, alkalmazása a napi gyakorlatban. Osztálytárs, fiatalabb és idősebb testvér, szülő, illetve más felnőtt testméreteinek mérése, az adatok összehasonlítása, relációk megfogalmazása. Ismétlődő jelenségek (ritmusok) megfigyelése az ember életében, a test működésében. Példák

Magyar nyelv és irodalom: mondókák, versek, dalok a testrészekkel kapcsolatban.

47

Ének-zene: a ritmus szerepe a zenében. Matematika: az előtte, utána, korábban, később megértése, használata; folyamat mozzanatainak időbeli elrendezése; időrendkezelése.

váltakozása. A napok és a hónapok. Napirend és napszakok. Az emberi test külső képe. Az ember főbb testrészei. Legfontosabb érzékszerveink és szerepük a környezet megismerésében. Védelmük fontossága és módjai.

gyűjtése. A mozgás hatásának megfigyelése a pulzusra és a légzésszámra. Az érzékszervek védelmét biztosító szabályok, helyes szokások megismerése és gyakorlása, alkalmazása.

Kulcsfogalmak/ Idő, ritmus, érzékszerv, testrész. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Tájékozódás környezetünkben

Órakeret E: 10 óra L: 4 óra

Természetes hosszmértékek és léptékek. A környezet és fenntarthatóság szempontjából a felelős felhasználói magatartás megalapozása, erősítése. Az anyag, energia, információ szempontjából az energiatakarékos üzemeltetés jelentőségének felismertetése. Megbecsülés kialakítása az iskolai személyzet munkája iránt. Léptékek felismerése, becslés és mérés alkalmazása.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan jutunk el az iskolába? Mitől működik az épület? Ismeretek: Hosszmértékek. A fő világtájak megnevezése, elhelyezése. A földfelszín formakincsének elemei (hegy, völgy, domb, síkság, folyó, patak). A helyi közlekedés. Alaprajz, vázlatrajz. Fűtőberendezések, világítás, szellőztetés, étkező-, raktár- és kiszolgálóhelyiségek szerepe az iskolában. A fűtés lehetséges módjai. Energiaforrások a háztartásban. A készülékek energiatakarékos üzemeltetésének módjai. A közlekedés és az

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Alaprajz készítése az osztályteremről, vázlat az iskoláról. Útvonalrajzok készítése a lakhely és az iskola között. Egy-egy konkrét példa összehasonlítása. Becslés és mérés alkalmazása. Az iskola elhelyezése a településen belül és annak térképén. A környék földfelszíni formakincseinek megnevezése. Az energiatakarékosság lehetséges megvalósítási módjainak keresése az iskolán belül. Alaprajz készítése a lakásról, szobáról. Az iskola és a háztartás összehasonlítása (léptékkülönbség felismerése). Előnyök és hátrányok mérlegelése annak mentén, érdemes-e az iskolába

Matematika: halmazok, rész-egész viszony, becslés.

48

Vizuális kultúra: tájképek. Technika, életvitel és gyakorlat: fűtés, háztartási munkák, közlekedés, energiatakarékosság.

energiatakarékosság. Az épületek karbantartásával, állagmegőrzésével kapcsolatos legfontosabb munkák az iskolában és otthon.

gépkocsival jönni. Az állagmegőrzés, takarítás, karbantartás és a felelős használat jelentőségének felismerése. Kapcsolat felismerése a használat intenzitása, a kopás, állagromlás és a karbantartási feladatok szükségessége, gyakorisága között.

Kulcsfogalmak/ Alaprajz, lépték, energiatakarékosság, felelősség. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Órakeret E: 6 óra

A tanterem

L: 3 óra

Előzetes tudás

Az osztályterem bútorzata és tárgyainak megnevezése.

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Az anyag, energia, információ; a felépítés és működés kapcsolata, illetve az állandóság és változás szempontjából kapcsolat keresése az anyagi tulajdonságok és a tárgyak felhasználása között. A felelős, körültekintő munkavégzés és viselkedés erősítése. Kapcsolat keresése az égés feltételei és a tűzoltás szabályai között.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Milyen tárgyak vesznek körül bennünket? Hogyan függenek össze a tárgyak anyagi tulajdonságai a felhasználásuk módjával? Mely tárgyak jelentenek veszélyt tűz esetén? Hogyan lehet megelőzni a tűzeseteket? Mit lehet tenni tűz esetén? Ismeretek: Tárgyak (anyagok) tulajdonságai (átlátszóság, keménység, rugalmasság, érdesség-simaság, forma, szín). Mesterséges és természetes anyagok a környezetünkben található tárgyakban. Az égés folyamata (égési

Fejlesztési követelmények A tanteremben található tárgyak csoportosítása különböző szempontok szerint (érzékszervekkel vizsgálható tulajdonságok, anyag, méret, felhasználás). Természetes és mesterséges anyagok megkülönböztetése a környezet tárgyaiban. Kapcsolat keresése az anyag tulajdonságai és felhasználása között egyszerű példák alapján. A környezetben lévő tárgyak csoportosítása aszerint, hogy tűzveszélyes (gyúlékony), éghető vagy éghetetlen-e. Égés vizsgálatán keresztül az égés feltételeinek megállapítása. Kapcsolat keresése az égés feltételei és a tűzoltás módja között. Felkészülés 49

Kapcsolódási pontok Ének-zene: tűzzel kapcsolatos dalok. Magyar nyelv és irodalom: az anyagi tulajdonságokra használható jelzők, hasonlatok; mondókák, versek a tűzzel kapcsolatban.

feltételek, égéstermékek, éghető és éghetetlen anyagok). Éghető anyagok a környezetünkben. A gyufa használata. Irinyi János mint a gyufa feltalálója. Tűzvédelem, a tűzoltás alapelvei, eszközei.

vészhelyzetre. A fegyelmezett cselekvés fontosságának felismerése. A körültekintő munkavégzés fontosságának felismerése. A tűzoltók munkájának értékelése.

Kulcsfogalmak/ Tűzvédelem, tűzoltás, égés, anyagi tulajdonság, felhasználás. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Anyagok körülöttünk

Órakeret E: 10 óra L: 4 óra

Anyagok megismert tulajdonságai. Az állandóság és változás szempontjából a halmazállapot-változások értelmezése, a tömeg- és űrmértékek használata. A felépítés és működés kapcsolatában a víz mint oldószer alkalmazása. Ok-okozati kapcsolatok feltárása napi gyakorlataink és az anyagi átalakulások jellemzői között.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Önthető-e a szén, a mák, a liszt? Csak a folyadékok önthetők? Miért mérik kilóra a krumplit, dekára a mákot, literre a tejet? Miért tesznek a friss zúzódásra jeget? Miért esik jól nyáron a fagyi? Megrepesztheti-e a víz a sziklát? Ismeretek: Halmazállapotok: a légnemű anyagok (gázok) kitöltik a rendelkezésre álló teret; a folyadékok térfogata változatlan, de felveszik az edény alakját; a szilárd anyagok megtartják formájukat. Az önthetőség nem jelenti önmagában azt, hogy egy anyag folyékony halmazállapotú. Környezetünk legkeményebb anyagai a kristályok: ilyenek a drágakövek, a gyémánt.

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Különböző köznapi anyagok összehasonlítása halmazállapotuk szerint. Köznapi folyadékok és szilárd anyagok tulajdonságainak vizsgálata tapintással, vizuálisan, szaglással, kézzel történő erőkifejtéssel stb.). A tapasztalatok megfogalmazása szóban. A környezetünkben előforduló kristályos anyagok csoportosítása (például: kvarc – az üveget karcolja, kalcit – az üveget nem karcolja és körömmel sem karcolható, gipsz – körömmel karcolható). Példák keresése kristályokra (ásványok). Annak magyarázata, miért praktikusabb a folyadékok térfogatát és a szilárd anyagok tömegét megadni. Tömeg- és űrmértékek leolvasása (élelmiszeripari termékekről, illetve mérőeszközökről),

Magyar nyelv és irodalom: a víz mint versek, mesék témája; hasonlatok, metaforák, szólásmondások a gőzzel, a vízzel és a jéggel kapcsolatban.

50

Vizuális kultúra: a víz megjelenése különböző műalkotásokban.

Térfogat- és tömegmérés, mértékegységek (deciliter, liter, dekagramm, kilogramm). A víz halmazállapot-változásai (olvadás, fagyás, párolgás, lecsapódás), ezek kapcsolata a hőmérséklet változásával. Oldat. Vízben való oldhatóság. A melegítés és hűtés a mindennapokban.

kapcsolat keresése a deciliter és liter, illetve a gramm/dekagramm, valamint a dekagramm/kilogramm között. Kapcsolat keresése a víz halmazállapot-változásai és köznapi alkalmazásai között (például hűtés jégkockával, melegítés gőzzel). Tömeg- és térfogatmérés víz fagyasztása és olvadása során. Példák keresése a víz halmazállapot-változásaira a háztartásban és a természetben. Különböző anyagok viselkedésének megfigyelése vízben. Oldatok készítése. Az anyagok csoportosítása vízben való oldhatóság szerint. A meleg és hideg vízben való oldódás összehasonlítása. Folyadékok és a levegő hőmérsékletének mérése.

Kulcsfogalmak/ Halmazállapot, halmazállapot-változás, térfogatmérés, tömegmérés, oldódás. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Hóban, szélben, napsütésben

Órakeret E: 8 óra L: 4 óra

Előzetes tudás

Melegítés, hűtés, párolgás. Az időjárás-előrejelzésben alkalmazott néhány gyakori piktogram jelentése.

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

A felépítés és működés szempontjából az időjárás jellemzői és az évszakok kapcsolatának felismertetése. Az ember megismerése és egészsége szempontjából az évszakokhoz kötődő helyes táplálkozási szokások, az egészségvédelem jelentőségének megértetése. A környezet és fenntarthatóság szempontjából kapcsolat felismertetése a növények állapota és az állati viselkedés, valamint a környezeti változások között. Annak felismertetése, hogy az időjárás befolyásolja az ember és más élőlények állapotát is.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan határozza meg öltözködésünket az időjárás?

Fejlesztési követelmények Időjárási napló készítése. Az időjárás élőlényekre gyakorolt hatásának megfigyelése, konkrét példák 51

Kapcsolódási pontok Technika, életvitel és gyakorlat: öltözködés, időjárás, egészséges táplálkozás.

Hogyan viselkednek a növények és az állatok különböző időjárási körülmények között? Hogyan védjük testünket a hideg, a meleg, a szél és a csapadék ellen? Mi jellemzi táplálkozásunkat a különböző évszakokban? Ismeretek: Évszakok és jellemző időjárásuk. Az időjárás tényezői. A Celsiusskála, hőmérséklet. A csapadék formái (eső, köd, hó). Az évszaknak megfelelő helyes öltözködés. Példák a növények fényviszonyokhoz, az állatok változó hőmérsékleti viszonyokhoz történő alkalmazkodására. Az egészséges táplálkozás jellemzői a különböző évszakokban. A folyadékfogyasztás szerepe. Az élőlények energiaszükséglete és életmódja közötti kapcsolat.

gyűjtése. A víz halmazállapotai és a csapadékformák összekapcsolása. Napi és éves ritmus megfigyelése a növény- és állatvilágban, a tapasztalatok rögzítése rajzzal vagy írásban. Évszakokhoz kötődő étrendek összeállítása. A nyári megnövekedett folyadékigény magyarázata. A réteges öltözködés szerepének megértése. Öltözködési tanácsok adása időjárás-előrejelzés értelmezése alapján.

Kulcsfogalmak/ Időjárás, évszakos változás, egészségvédelem. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Mi kerül az asztalra?

Órakeret E: 8 óra L: 4 óra

Előzetes tudás

Napszakok, táplálkozás.

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Az ember megismerése és egészsége szempontjából az egészségtudatos táplálkozási szokások kialakítása, minőségi és mennyiségi szempontok figyelembe vételével. Az élelmiszer-higiénia jelentőségének felismerése. Törekvés kialakítása az egészség megőrzésére. Annak felismerése, hogy számos szokásnak biológiai alapja, magyarázata van.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek

Fejlesztési követelmények

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért leszünk éhesek? Miért fontos a rendszeres étkezés?

A rendszeres, nyugodt táplálkozás szerepének felismerése. Élelmiszerfajták csoportosítása energiatartalmuk (magas, 52

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: csendéletek gyümölcsökkel, ételekkel.

Milyen élelmiszerekből érdemes csak mértékkel fogyasztani? Mit érdemes csomagolni egy egész napos kirándulásra? Mit kezdhetünk a maradék étellel? Ismeretek: Az éhség mint a szervezet jelzése: energiára, tápanyagra van szükségünk. A leggyakoribb élelmiszerek energiatartalma (alacsony, magas), a tápanyagok fajtái (fehérje, zsír, szénhidrát). Táplálékpiramis. Az ideális testsúly jelentősége: elhízás, alultápláltság veszélyei, példa hiánybetegségre: a skorbut. Szent-Györgyi Albert úttörő szerepe a C-vitamin előállításában. Az étkezések típusai, a helyes táplálkozás, a terített asztal, az evőeszközök használata, a folyadékbevitel, a kézmosás és az ülve étkezés, az alapos rágás és az étkezés utáni fogmosás szerepe. Az emésztéshez nyugalomra van szüksége a szervezetnek. A víz a legegészségesebb italunk, mely a szervezet számára nélkülözhetetlen. Alapvető konyhai műveletek: aprítás, melegítés, hűtés, fagyasztás, szárítás, forralás. A konyhai higiénés szabályok. A maradék étellel kapcsolatos higiénés szabályok. Az ételmérgezés okai és

alacsony), illetve tápanyagtartalmuk alapján. Példákon keresztül a helyes és helytelen étrend, az egészséges és egészségtelen ételek, italok felismerése, csoportosítása. A táplálkozás, az életmód és az ideális testsúly elérése/megtartása közötti kapcsolat felismerése. Az étkezéssel kapcsolatos szokások gyűjtése, elemzése. Az étkezéssel kapcsolatos szokások (például nyugodt környezet, folyadékfogyasztás, levesek) biológiai hátterének felismerése. A helyes étkezési szokások megismerése, betartása, gyakorlása. A gyorsétkezés előnyeinek és hátrányainak összegyűjtése, mérlegelése. Egy hagyományos helyi étel elkészítésén keresztül a főzési folyamat lépéseinek értelmezése. Az ételek tárolásával kapcsolatos alapvető szabályok megismerése és betartása. Ételek csoportosítása aszerint, hogy mennyire romlandóak. Javaslat készítése: mit vigyünk magunkkal hosszabb utazásra, rövidebb kirándulásra télen, nyáron stb. Az ételmérgezés tüneteinek felismerése, a veszélyeinek megértése.

53

Ének-zene: az étkezéssel kapcsolatok dalok. Technika, életvitel és gyakorlat: a főzés, illetve ételkészítés; az élelmiszerek, ételek tárolása; egészséges táplálkozás, étrend.

következményei. Kulcsfogalmak/ Egészségtudatos magatartás, élelmiszer-higiéné, táplálkozási piramis, étkezési szabály. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Élőlények közösségei

Órakeret E: 10 óra L: 5 óra

Előzetes tudás

Növény, állat.

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

A rendszerek, illetve a felépítés és működés szempontjából az életközösségek kapcsolatainak megismerése. Annak felismerése, hogy az egyes fajok környezeti igényei eltérőek. A mesterséges és természetes életközösségek összehasonlítása. A természetvédelem jelentőségének felismerése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek

Fejlesztési követelmények

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Élhetne-e róka a kertben? Tarthatnánk-e oroszlánt hobbiállatként?

Egy, az iskola környezetében található jellegzetes életközösség megfigyelése, jellemzése. Természetes életközösség megfigyelése, állapotának leírása, a változások követése, bemutatása és Ismeretek: megbeszélése. Életközösség: mesterséges Mesterséges és természetes és természetes életközösség összehasonlítása életközösség. (sokféleség, változatosság – Életfeltételek, egyes állat- mintázatok – alapján). Az és növényfajok igényei. életközösségek összetettségének Élőhely. felismerése. Veszélyeztetett fajok. Annak magyarázata, miért Táplálkozási bonyolult feladat az állatok kölcsönhatások: ragadozás, megfelelő állatkerti tartása. Az növényevés. Összefüggés élővilág sokféleségének tisztelete. az élőlények Az életközösség növényei és állatai energiaszükséglete és közötti jellegzetes kapcsolatok életmódja között. felismerése. Állatok csoportosítása (ragadozó, növényevő, mindenevő). Egyed, csoport és életközösség megkülönböztetése konkrét esetekben. A természetvédelem jelentőségének felismerése, az állat- és növénykertek munkájának értékelése.

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: versek egyes állatfajokkal kapcsolatban. Ének-zene: az állatok farsangja, dalok állatokkal kapcsolatosan. Vizuális kultúra: állatok és növények, életközösségek ábrázolása.

Kulcsfogalmak/ Életfeltétel, környezeti igény, természetvédelem, sokféleség, életközösség, 54

fogalmak

táplálkozási kapcsolat.

2. évfolyam

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Az iskola

Órakeret E: 8 óra L: 4 óra

Előzetes tudás

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

A megismerési módszerek folyamatos alkalmazása (megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás, mérés). A térbeli tájékozódás fejlesztése. A mindennapi környezetben előforduló jelek, jelzések felismerése és értelmezése, a jelekből álló információhoz kapcsolódó kommunikáció fejlesztése. Az iskolás élettel kapcsolatos életmódbeli szokások tudatosítása, gyakoroltatása. A természeti és az épített környezet megfigyelése, megkülönböztetése az iskolai környezetben.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mi a különbség az óvoda és az iskola között? Mi van az iskolában? Hogyan tájékozódunk az iskola épületében? Az iskolai élet rendje. Kikkel találkozunk az iskolában? Hogyan öltözködünk az iskolában? Milyen élőlények vannak a tanteremben, az iskolában, az iskola udvarán? Miért nem akar sok szülő házi kedvencet otthonra? Ismeretek: A környezetünkben előforduló anyagok érzékelhető tulajdonságai. A szobanövények és a házi

Fejlesztési követelmények Helyes viselkedés és megfelelő öltözködés az iskolában (tanórán, különböző szabadidős foglalkozásokon, szünetben). Az iskolában dolgozók foglalkozásának összehasonlítása. Megszólításuk, köszönés, udvariassági formulák használata. Az osztályterem, ahol szeretek lenni: az osztályteremben található tárgyak, bútorok megnevezése, jellemző tulajdonságaik összegyűjtése, csoportosításuk különböző szempontok szerint. Élőlények és élettelen dolgok összehasonlítása, különbségek megfogalmazása. Egyszerű növényápolási munkák elvégzése (ültetés, öntözés, talajlazítás) és a hozzájuk tartozó 55

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: színek, formák. Matematika: távolságok, nagyságrendek becslése, megnevezése, mérése. Technika, életvitel és gyakorlat: helyes öltözködés.

kedvencek gondozása. Életfeltételek. Az időjárást jelző piktogramok. Az iskolában található jelek, jelzések, piktogramok.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

néhány eszköz nevének megismerése, az eszközök használata. A házi kedvencek, a házban és a ház körül élő állatok megnevezése, egy-egy (az ember számára) jellemző tulajdonságának megnevezése. Az időjárás megfigyelése, az időjárásnak megfelelő öltözködés megtervezése. Tájékozódás az iskola épületében. Az iskola épületében és a környéken található jelek, jelzések értelmezése. Mérés, becslés, vázlatos alaprajz készítése. Tájékozódás vázlatrajz alapján. Természetes mértékek (lépés, arasz stb.) használata.

Élő, élettelen, növény, állat, életjelenség.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

A tanuló

Órakeret E: 8 óra L: 4 óra

Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Az állandóság és változás szempontjából a napi és éves ritmus felismerése, mintázatok keresése. A megfigyelés, a mérés és a tapasztalatok rögzítése. Az ember megismerése és egészsége szempontjából a saját test megismerése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Napirend Mivel telnek a hétköznapok, a hétvégék és az ünnepek? Hogyan, mikor és mennyit tanulunk? Hogyan tájékozódunk a környezetben? Mit, mikor, hogyan és mennyit együnk? Mi a különbség felnőttek és

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Napi- és hetirend tervezése, a megvalósítás értékelése. Helyes testtartás. A megvilágítás szerepének felismerése tanulás közben. A helyes táplálkozási és a higiénés szokások tudatosítása, alkalmazása a napi gyakorlatban. Osztálytárs, fiatalabb és idősebb testvér, szülő, illetve más felnőtt testméreteinek mérése, az adatok összehasonlítása, relációk

Magyar nyelv és irodalom: mondókák, versek, dalok a testrészekkel kapcsolatban.

56

Ének-zene: a ritmus szerepe a zenében. Matematika: az előtte, utána, korábban, később megértése,

gyerekek között? Ismeretek: A napszakok, évszakok váltakozása. A napok és a hónapok. Napirend és napszakok. Az emberi test külső képe. Az ember főbb testrészei. Legfontosabb érzékszerveink és szerepük a környezet megismerésében. Védelmük fontossága és módjai.

megfogalmazása. Ismétlődő jelenségek (ritmusok) megfigyelése az ember életében, a test működésében. Példák gyűjtése. A mozgás hatásának megfigyelése a pulzusra és a légzésszámra. Az érzékszervek védelmét biztosító szabályok, helyes szokások megismerése és gyakorlása, alkalmazása.

használata; folyamat mozzanatainak időbeli elrendezése; időrendkezelése.

Kulcsfogalmak/ Idő, ritmus, érzékszerv, testrész. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Tájékozódás környezetünkben

Órakeret E: 10 óra L: 4 óra

Természetes hosszmértékek és léptékek. A környezet és fenntarthatóság szempontjából a felelős felhasználói magatartás megalapozása, erősítése. Az anyag, energia, információ szempontjából az energiatakarékos üzemeltetés jelentőségének felismertetése. Megbecsülés kialakítása az iskolai személyzet munkája iránt. Léptékek felismerése, becslés és mérés alkalmazása.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan jutunk el az iskolába? Mitől működik az épület? Ismeretek: Hosszmértékek. A fő világtájak megnevezése, elhelyezése. A földfelszín formakincsének elemei (hegy, völgy, domb, síkság, folyó, patak). A helyi közlekedés. Alaprajz, vázlatrajz. Fűtőberendezések, világítás, szellőztetés, étkező-, raktár- és kiszolgálóhelyiségek szerepe az iskolában. A fűtés lehetséges módjai.

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Alaprajz készítése az osztályteremről, vázlat az iskoláról. Útvonalrajzok készítése a lakhely és az iskola között. Egy-egy konkrét példa összehasonlítása. Becslés és mérés alkalmazása. Az iskola elhelyezése a településen belül és annak térképén. A környék földfelszíni formakincseinek megnevezése. Az energiatakarékosság lehetséges megvalósítási módjainak keresése az iskolán belül. Alaprajz készítése a lakásról, szobáról. Az iskola és a háztartás összehasonlítása

Matematika: halmazok, rész-egész viszony, becslés.

57

Vizuális kultúra: tájképek. Technika, életvitel és gyakorlat: fűtés, háztartási munkák, közlekedés, energiatakarékosság.

Energiaforrások a háztartásban. A készülékek energiatakarékos üzemeltetésének módjai. A közlekedés és az energiatakarékosság. Az épületek karbantartásával, állagmegőrzésével kapcsolatos legfontosabb munkák az iskolában és otthon.

(léptékkülönbség felismerése). Előnyök és hátrányok mérlegelése annak mentén, érdemes-e az iskolába gépkocsival jönni. Az állagmegőrzés, takarítás, karbantartás és a felelős használat jelentőségének felismerése. Kapcsolat felismerése a használat intenzitása, a kopás, állagromlás és a karbantartási feladatok szükségessége, gyakorisága között.

Kulcsfogalmak/ Alaprajz, lépték, energiatakarékosság, felelősség. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Órakeret E: 6 óra

A tanterem

L: 3 óra

Előzetes tudás

Az osztályterem bútorzata és tárgyainak megnevezése.

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Az anyag, energia, információ; a felépítés és működés kapcsolata, illetve az állandóság és változás szempontjából kapcsolat keresése az anyagi tulajdonságok és a tárgyak felhasználása között. A felelős, körültekintő munkavégzés és viselkedés erősítése. Kapcsolat keresése az égés feltételei és a tűzoltás szabályai között.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Milyen tárgyak vesznek körül bennünket? Hogyan függenek össze a tárgyak anyagi tulajdonságai a felhasználásuk módjával? Mely tárgyak jelentenek veszélyt tűz esetén? Hogyan lehet megelőzni a tűzeseteket? Mit lehet tenni tűz esetén? Ismeretek: Tárgyak (anyagok) tulajdonságai (átlátszóság, keménység, rugalmasság, érdesség-simaság, forma, szín).

Fejlesztési követelmények A tanteremben található tárgyak csoportosítása különböző szempontok szerint (érzékszervekkel vizsgálható tulajdonságok, anyag, méret, felhasználás). Természetes és mesterséges anyagok megkülönböztetése a környezet tárgyaiban. Kapcsolat keresése az anyag tulajdonságai és felhasználása között egyszerű példák alapján. A környezetben lévő tárgyak csoportosítása aszerint, hogy tűzveszélyes (gyúlékony), éghető vagy éghetetlen-e. Égés vizsgálatán keresztül az égés 58

Kapcsolódási pontok Ének-zene: tűzzel kapcsolatos dalok. Magyar nyelv és irodalom: az anyagi tulajdonságokra használható jelzők, hasonlatok; mondókák, versek a tűzzel kapcsolatban.

Mesterséges és természetes anyagok a környezetünkben található tárgyakban. Az égés folyamata (égési feltételek, égéstermékek, éghető és éghetetlen anyagok). Éghető anyagok a környezetünkben. A gyufa használata. Irinyi János mint a gyufa feltalálója. Tűzvédelem, a tűzoltás alapelvei, eszközei.

feltételeinek megállapítása. Kapcsolat keresése az égés feltételei és a tűzoltás módja között. Felkészülés vészhelyzetre. A fegyelmezett cselekvés fontosságának felismerése. A körültekintő munkavégzés fontosságának felismerése. A tűzoltók munkájának értékelése.

Kulcsfogalmak/ Tűzvédelem, tűzoltás, égés, anyagi tulajdonság, felhasználás. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Anyagok körülöttünk

Órakeret E: 10 óra L: 4 óra

Anyagok megismert tulajdonságai. Az állandóság és változás szempontjából a halmazállapot-változások értelmezése, a tömeg- és űrmértékek használata. A felépítés és működés kapcsolatában a víz mint oldószer alkalmazása. Ok-okozati kapcsolatok feltárása napi gyakorlataink és az anyagi átalakulások jellemzői között.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Önthető-e a szén, a mák, a liszt? Csak a folyadékok önthetők? Miért mérik kilóra a krumplit, dekára a mákot, literre a tejet? Miért tesznek a friss zúzódásra jeget? Miért esik jól nyáron a fagyi? Megrepesztheti-e a víz a sziklát? Ismeretek: Halmazállapotok: a légnemű anyagok (gázok) kitöltik a rendelkezésre álló teret; a folyadékok térfogata változatlan, de felveszik az edény alakját; a szilárd anyagok megtartják formájukat. Az önthetőség nem jelenti önmagában azt, hogy egy anyag

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Különböző köznapi anyagok összehasonlítása halmazállapotuk szerint. Köznapi folyadékok és szilárd anyagok tulajdonságainak vizsgálata tapintással, vizuálisan, szaglással, kézzel történő erőkifejtéssel stb.). A tapasztalatok megfogalmazása szóban. A környezetünkben előforduló kristályos anyagok csoportosítása (például: kvarc – az üveget karcolja, kalcit – az üveget nem karcolja és körömmel sem karcolható, gipsz – körömmel karcolható). Példák keresése kristályokra (ásványok). Annak magyarázata, miért praktikusabb a folyadékok térfogatát és a szilárd anyagok

Magyar nyelv és irodalom: a víz mint versek, mesék témája; hasonlatok, metaforák, szólásmondások a gőzzel, a vízzel és a jéggel kapcsolatban.

59

Vizuális kultúra: a víz megjelenése különböző műalkotásokban.

folyékony halmazállapotú. Környezetünk legkeményebb anyagai a kristályok: ilyenek a drágakövek, a gyémánt. Térfogat- és tömegmérés, mértékegységek (deciliter, liter, dekagramm, kilogramm). A víz halmazállapot-változásai (olvadás, fagyás, párolgás, lecsapódás), ezek kapcsolata a hőmérséklet változásával. Oldat. Vízben való oldhatóság. A melegítés és hűtés a mindennapokban.

tömegét megadni. Tömeg- és űrmértékek leolvasása (élelmiszeripari termékekről, illetve mérőeszközökről), kapcsolat keresése a deciliter és liter, illetve a gramm/dekagramm, valamint a dekagramm/kilogramm között. Kapcsolat keresése a víz halmazállapot-változásai és köznapi alkalmazásai között (például hűtés jégkockával, melegítés gőzzel). Tömeg- és térfogatmérés víz fagyasztása és olvadása során. Példák keresése a víz halmazállapot-változásaira a háztartásban és a természetben. Különböző anyagok viselkedésének megfigyelése vízben. Oldatok készítése. Az anyagok csoportosítása vízben való oldhatóság szerint. A meleg és hideg vízben való oldódás összehasonlítása. Folyadékok és a levegő hőmérsékletének mérése.

Kulcsfogalmak/ Halmazállapot, halmazállapot-változás, térfogatmérés, tömegmérés, oldódás. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Hóban, szélben, napsütésben

Órakeret E: 8 óra L: 4 óra

Előzetes tudás

Melegítés, hűtés, párolgás. Az időjárás-előrejelzésben alkalmazott néhány gyakori piktogram jelentése.

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

A felépítés és működés szempontjából az időjárás jellemzői és az évszakok kapcsolatának felismertetése. Az ember megismerése és egészsége szempontjából az évszakokhoz kötődő helyes táplálkozási szokások, az egészségvédelem jelentőségének megértetése. A környezet és fenntarthatóság szempontjából kapcsolat felismertetése a növények állapota és az állati viselkedés, valamint a környezeti változások között. Annak felismertetése, hogy az időjárás befolyásolja az ember és más élőlények állapotát is.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek

Fejlesztési követelmények

60

Kapcsolódási pontok

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan határozza meg öltözködésünket az időjárás? Hogyan viselkednek a növények és az állatok különböző időjárási körülmények között? Hogyan védjük testünket a hideg, a meleg, a szél és a csapadék ellen? Mi jellemzi táplálkozásunkat a különböző évszakokban? Ismeretek: Évszakok és jellemző időjárásuk. Az időjárás tényezői. A Celsiusskála, hőmérséklet. A csapadék formái (eső, köd, hó). Az évszaknak megfelelő helyes öltözködés. Példák a növények fényviszonyokhoz, az állatok változó hőmérsékleti viszonyokhoz történő alkalmazkodására. Az egészséges táplálkozás jellemzői a különböző évszakokban. A folyadékfogyasztás szerepe. Az élőlények energiaszükséglete és életmódja közötti kapcsolat.

Időjárási napló készítése. Az időjárás élőlényekre gyakorolt hatásának megfigyelése, konkrét példák gyűjtése. A víz halmazállapotai és a csapadékformák összekapcsolása. Napi és éves ritmus megfigyelése a növény- és állatvilágban, a tapasztalatok rögzítése rajzzal vagy írásban. Évszakokhoz kötődő étrendek összeállítása. A nyári megnövekedett folyadékigény magyarázata. A réteges öltözködés szerepének megértése. Öltözködési tanácsok adása időjárás-előrejelzés értelmezése alapján.

Technika, életvitel és gyakorlat: öltözködés, időjárás, egészséges táplálkozás.

Kulcsfogalmak/ Időjárás, évszakos változás, egészségvédelem. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Mi kerül az asztalra?

Órakeret E: 8 óra L: 4 óra

Előzetes tudás

Napszakok, táplálkozás.

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Az ember megismerése és egészsége szempontjából az egészségtudatos táplálkozási szokások kialakítása, minőségi és mennyiségi szempontok figyelembe vételével. Az élelmiszer-higiénia jelentőségének felismerése. Törekvés kialakítása az egészség megőrzésére. Annak felismerése, hogy számos szokásnak biológiai alapja, magyarázata van.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek

Fejlesztési követelmények 61

Kapcsolódási pontok

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért leszünk éhesek? Miért fontos a rendszeres étkezés? Milyen élelmiszerekből érdemes csak mértékkel fogyasztani? Mit érdemes csomagolni egy egész napos kirándulásra? Mit kezdhetünk a maradék étellel? Ismeretek: Az éhség mint a szervezet jelzése: energiára, tápanyagra van szükségünk. A leggyakoribb élelmiszerek energiatartalma (alacsony, magas), a tápanyagok fajtái (fehérje, zsír, szénhidrát). Táplálékpiramis. Az ideális testsúly jelentősége: elhízás, alultápláltság veszélyei, példa hiánybetegségre: a skorbut. Szent-Györgyi Albert úttörő szerepe a C-vitamin előállításában. Az étkezések típusai, a helyes táplálkozás, a terített asztal, az evőeszközök használata, a folyadékbevitel, a kézmosás és az ülve étkezés, az alapos rágás és az étkezés utáni fogmosás szerepe. Az emésztéshez nyugalomra van szüksége a szervezetnek. A víz a legegészségesebb italunk, mely a szervezet számára nélkülözhetetlen. Alapvető konyhai műveletek: aprítás, melegítés, hűtés, fagyasztás, szárítás, forralás. A konyhai higiénés szabályok.

A rendszeres, nyugodt táplálkozás szerepének felismerése. Élelmiszerfajták csoportosítása energiatartalmuk (magas, alacsony), illetve tápanyagtartalmuk alapján. Példákon keresztül a helyes és helytelen étrend, az egészséges és egészségtelen ételek, italok felismerése, csoportosítása. A táplálkozás, az életmód és az ideális testsúly elérése/megtartása közötti kapcsolat felismerése. Az étkezéssel kapcsolatos szokások gyűjtése, elemzése. Az étkezéssel kapcsolatos szokások (például nyugodt környezet, folyadékfogyasztás, levesek) biológiai hátterének felismerése. A helyes étkezési szokások megismerése, betartása, gyakorlása. A gyorsétkezés előnyeinek és hátrányainak összegyűjtése, mérlegelése. Egy hagyományos helyi étel elkészítésén keresztül a főzési folyamat lépéseinek értelmezése. Az ételek tárolásával kapcsolatos alapvető szabályok megismerése és betartása. Ételek csoportosítása aszerint, hogy mennyire romlandóak. Javaslat készítése: mit vigyünk magunkkal hosszabb utazásra, rövidebb kirándulásra télen, nyáron stb. Az ételmérgezés tüneteinek felismerése, a veszélyeinek megértése.

62

Vizuális kultúra: csendéletek gyümölcsökkel, ételekkel. Ének-zene: az étkezéssel kapcsolatok dalok. Technika, életvitel és gyakorlat: a főzés, illetve ételkészítés; az élelmiszerek, ételek tárolása; egészséges táplálkozás, étrend.

A maradék étellel kapcsolatos higiénés szabályok. Az ételmérgezés okai és következményei. Kulcsfogalmak/ Egészségtudatos magatartás, élelmiszer-higiéné, táplálkozási piramis, étkezési szabály. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Élőlények közösségei

Órakeret E: 10 óra L: 5 óra

Előzetes tudás

Növény, állat.

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

A rendszerek, illetve a felépítés és működés szempontjából az életközösségek kapcsolatainak megismerése. Annak felismerése, hogy az egyes fajok környezeti igényei eltérőek. A mesterséges és természetes életközösségek összehasonlítása. A természetvédelem jelentőségének felismerése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek

Fejlesztési követelmények

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Élhetne-e róka a kertben? Tarthatnánk-e oroszlánt hobbiállatként?

Egy, az iskola környezetében található jellegzetes életközösség megfigyelése, jellemzése. Természetes életközösség megfigyelése, állapotának leírása, a változások követése, bemutatása és Ismeretek: megbeszélése. Életközösség: mesterséges Mesterséges és természetes és természetes életközösség összehasonlítása életközösség. (sokféleség, változatosság – Életfeltételek, egyes állat- mintázatok – alapján). Az és növényfajok igényei. életközösségek összetettségének Élőhely. felismerése. Veszélyeztetett fajok. Annak magyarázata, miért Táplálkozási bonyolult feladat az állatok kölcsönhatások: ragadozás, megfelelő állatkerti tartása. Az növényevés. Összefüggés élővilág sokféleségének tisztelete. az élőlények Az életközösség növényei és állatai energiaszükséglete és közötti jellegzetes kapcsolatok életmódja között. felismerése. Állatok csoportosítása (ragadozó, növényevő, mindenevő). Egyed, csoport és életközösség megkülönböztetése konkrét esetekben. A természetvédelem jelentőségének felismerése, az állat- és 63

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: versek egyes állatfajokkal kapcsolatban. Ének-zene: az állatok farsangja, dalok állatokkal kapcsolatosan. Vizuális kultúra: állatok és növények, életközösségek ábrázolása.

növénykertek munkájának értékelése. Kulcsfogalmak/ Életfeltétel, környezeti igény, természetvédelem, sokféleség, életközösség, táplálkozási kapcsolat. fogalmak

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

Az emberi test nemre és korra jellemző arányainak leírása, a fő testrészek megnevezése. Az egészséges életmód alapvető elemeinek ismerete és alkalmazása. Mesterséges és természetes életközösség összehasonlítása. Az élővilág sokféleségének tisztelete, a természetvédelem fontosságának felismerése. Alapvető tájékozódás az iskolában és környékén. Az évszakos és napszakos változások felismerése és kapcsolása életmódbeli szokásokhoz. Az időjárás elemeinek ismerete, az ezzel kapcsolatos piktogramok értelmezése; az időjáráshoz illő szokások. Használati tárgyak és gyakori, a közvetlen környezetben előforduló anyagok csoportosítása tulajdonságaik szerint, kapcsolat felismerése az anyagi tulajdonságok és a felhasználás között. Mesterséges és természetes anyagok megkülönböztetése. A halmazállapotok felismerése. Egyszerű megfigyelések végzése a természetben, egyszerű vizsgálatok és kísérletek kivitelezése. Az eredmények megfogalmazása, ábrázolása. Okokozati összefüggések keresésének igénye a tapasztalatok magyarázatára. 3–4. évfolyam

Ebben a képzési szakaszban tágul a megismerendő környezet: az iskola világából kitekintünk a világ felé, miközben a szűkebb környezetből a tágabb környezetbe lépünk. Ennek kapcsán egy-egy jelenséggel kapcsolatos múltbeli elképzelések és modern magyarázatok, régi és mai alkalmazások vizsgálatára és értelmezésére is alkalom nyílik. A 3–4. évfolyamon az egyszerűbb vizsgálatok mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a módszeresebb megfigyelések. A rácsodálkozástól a tapasztalatok mind szabatosabb megfogalmazásáig jutunk el: innen vezet majd az út azok rögzítéséig, rendszerezéséig és a természethez intézett kérdéseknek megfelelő kísérletek megtervezéséig a magasabb évfolyamokban. Mindez megalapozza az igényt az információkeresésre, az önálló munkavégzésre. Az emberi test működésével kapcsolatban a leíró megfigyelésen túllépve egyre fontosabbá válik az ok-okozati összefüggések feltárása. Emellett a divattal, szokásokkal kapcsolatos kritikus állásfoglalás, a tudás alkalmazásának igénye, az érvek és ellenrévek keresése és összevetése is fontos szerepet kap. Mindez a természettudományos műveltség megalapozásához elengedhetetlen. Az élő és élettelen természeti jelenségek rendszerbe foglalásán, a kölcsönhatások feltárásán keresztül a megértés igényére helyezünk hangsúlyt. Kiemelt szerepet kap a környezettudatosság, illetve az ember és a természet harmonikus együttélési módjainak tisztelete, ilyen megoldások értékelése és keresése. Az egyes foglalkozások, szakmák megismerésén keresztül azok tisztelete, a munka értékének megbecsülése, a kezdeményezőkészség és a segítő magatartás (önkéntesség) fejlesztése jelenik meg kiemelt nevelési célként. 64

A visszatérő témák lehetőséget adnak az ismeretek elmélyítésére, miközben a tanulók megtapasztalhatják, hogy a már elsajátított ismeretek, készségek, a már megszerzett tudás (legyen az még egyelőre bármilyen töredékes vagy esetleges is) hasznosíthatók az újabb ismeretek megszerzésekor. A közvetlen környezetben, a mindennapi életben megtapasztalható jelenségekből kiinduló, a problémák megértését célzó tanulás a természettudományos gondolkodás fejlődése mellett segíti az egyéni tanulási stílus kialakítását is. Ezzel alapozzuk meg az igényt a tudás folyamatos bővítésére, a tudomány fejlődésének követésére, a környezeti jelenségek megfigyelésére, a magyarázatok megtalálására. Az önálló és kritikus információszerzés a természettudományos műveltség megalapozásának kulcseleme, de jelentős szerepe van a szociális és állampolgári kompetencia fejlesztésében, illetve az állampolgárságra, demokráciára való nevelésben is. A megvalósítást változatos tevékenységek: projektmunka, az érveken, tényeken alapuló vita, a különböző kollaboratív feladatok, szerepjátékok stb. segíthetik. Érdemes az írott információk mellett a különböző multimédiás és infokommunikációs források adta lehetőségeket is kihasználni. Ez a korosztály a képi információkra különösen fogékony, és képek segítségével igen hatékonyan fejezi ki magát. Erre építve nemcsak a hatékony, önálló tanuláshoz, hanem az esztétikaiművészeti tudatosság fejlődéséhez is hozzájárulhatunk. A tantárgyi tartalmak és az aktív, problémaalapú tanulás módszerének alkalmazása jelentős szerepet játszanak a testi-lelki egészség alakulásában, a fenntarthatóság és a környezettudatos szemlélet fejlesztésében, a hatékony, önálló tanulás különböző technikáinak megismerésében és gyakorlásában. A lakóhely és az ország főbb nevezetességeinek megismerése és bemutatása, egy választott nemzeti park vagy tájvédelmi körzet megismerésének kapcsán fejlődik az azonosságtudat, valamint a hazához és a lakóhelyhez való kötődés, a tudománytörténeti elemek pedig a tudomány és technika fejlődésének felismerését, az egyes találmányoknak az emberiség fejlődésében betöltött szerepének értékelését segítik elő. A jeles napokkal kapcsolatos szokásoknak a természet változásával való összekapcsolása hozzájárul annak megértéséhez, hogy hagyományaink segítenek a természettel való kapcsolat újrafelfedezésében, megélésében és egyúttal életünket is strukturálják. A megismerési folyamat irányításában általában, de a terepi látogatások és az önálló munka során különösen is fontos a tanító facilitátori szerepe és a segítő értékelés formáinak az alkalmazása. 3. évfolyam

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Mennyi időnk van?

Órakeret E: 7 óra L: 3 óra

Előzetes tudás

Idő, napszakok, évszakok.

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Az anyag, energia, információ, a rendszerek, illetve az állandóság és változás szemszögéből az idő fogalmának megértése, az időegységek alkalmazásának fejlesztése, az időfogalom mélyítése. A felépítés és működés, illetve a környezet és fenntarthatóság szempontjából a Föld, a Nap és a Hold kapcsolatának felismertetése. A tudomány és technika fejlődésének felismertetése példák alapján, a találmányok jelentőségének meglátása a távcső példáján.

Problémák, jelenségek,

Fejlesztési követelmények 65

Kapcsolódási pontok

gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért épp 24 órából áll egy nap? Hogyan mérték az időt régen, és hogyan mérhetjük most? Ismeretek: Az idő mérése, az időmérés alkalmi és szabványegységei. Az idő kifejezése a mindennapi kommunikációban. Emberi életszakaszok. Születés és halál. A Föld mozgásai. Föld, Nap, Hold, holdfázisok képének megismerése. A távcső mint a távoli objektumok megfigyelésének eszköze.

Napóra megfigyelése. Időmérő eszközök csoportosítása (pontosság, használhatóság, esztétikum szerint). Az idő múlása jeleinek felismerése, szóbeli leírása az emberi egyedfejlődés egyes szakaszaiban. A Föld mozgásáról (forgás, Nap körüli keringés) elképzelés kialakítása modell alapján. Annak felismerése, hogy a Földön nem mindenütt egyszerre van nappal, illetve éjszaka. Az időzónák megsejtése. Kapcsolat keresése a naptár elemei és a Föld mozgásai között. Képek keresése, közös bemutató készítése: az égitestek szépségének meglátása. Az egyes holdfázisok rajzolása, elhelyezése a naptárban, a ciklikus ritmus felismerése. Annak megsejtése, hogy a különböző időszámítási módszerek miatt eltérések adódhatnak. A távcső működésének vizsgálata. Annak megértése konkrét példák alapján, miért jelentett a távcső felfedezése hatalmas mérföldkövet a tudomány fejlődésében.

Magyar nyelv és irodalom: hasonlatok, metaforák, szólásmondások (az idővel kapcsolatban). Vizuális kultúra: az idő képi ábrázolása, az égitestek képi ábrázolása. Ének-zene: ütem, ritmus, metronóm. Matematika: folyamat mozzanatainak időbeli elrendezése; időrend kezelése.

Kulcsfogalmak/ Időmérés, égitest, naptár. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-

Tájékozódás a tágabb a térben

Órakeret E: 7 óra L: 3 óra

Fő világtájak, tájékozódás vázlatrajz alapján, saját település neve, környezete. A rendszerben való gondolkodás fejlesztése: a rész-egész kapcsolat értelmezése hazánk földrajzi helyzetén belül. A helyi és nemzeti 66

fejlesztési céljai

azonosságtudat megalapozása, alakítása. A lakókörnyezettel és hazánkkal kapcsolatos pozitív attitűd megalapozása. A közlekedéssel kapcsolatos tudás bővítése. A térbeli tájékozódás fejlesztése, a térképhasználat előkészítése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hol találjuk Magyarországot a Föld bolygón és lakóhelyünket Magyarországon? Hogyan tervezhetünk meg egy utazást? Ismeretek: A földfelszín formakincsének elemei (hegység, dombság, alföld, óceán, tenger, tó, folyam, folyó, patak). Magyarország helyzete: államhatárok, felszínformák, vizek, főváros, települések, útvonalak, szomszédos országaink. Magyarország elhelyezése: Föld bolygó, Európa kontinens, KözépEurópa, Kárpátmedence. A települések infrastruktúra rendszere: nagyváros, város, falu, tanya. Külváros, kertváros, belváros. Vonzáskörzet. Magyarország nagy tájegységei. Lakóhelyünk, lakókörnyezetünk és hazánk néhány főbb természeti és kulturális nevezetessége. A

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

A felszíni formák megfigyelése terepasztalon, maketten vagy saját készítésű modellen (például homokasztalon) és összevetése térképpel, földgömbbel. A település és közvetlen környezete felszíni formakincseinek összekötése a modellezett formákkal. A fő világtájak megnevezése, elhelyezése a térképen. Az égtájak azonosítása a közvetlen környezetben. Magyarország domborzati térképén az alapvető térképjelek megnevezése, a szomszédos országok felsorolása. A nagy tájegységek felismerése Magyarország térképén. Irányok, távolságok leolvasása. A lakóhely elhelyezése az infrastruktúra rendszerében. Konkrét példák besorolása. Egy tájegységgel kapcsolatban kutatómunka elvégzése: képek, történetek keresése. Térképmásolás. Saját település megtalálása Magyarország térképén. Néhány jellegzetes magyar nevezetesség megismerése képeken, multimédián keresztül. A természeti és mesterséges fogalompár alkalmazása a lakóhely értékeinek leírásában. Utazás tervezése a lakóhely és valamely nevezetes helység között, térkép segítségével: úticél megtalálása, közbenső állomások felsorolása, látnivalók felsorolása, a távolság és

Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés, utazás, közlekedési eszközök.

67

Matematika: Tájékozódás a síkban. Távolságok, nagyságrendek becslése, megnevezése, mérése. Magyar nyelv és irodalom: Magyarország értékeinek, illetve a lakóhelyhez köthető értékek megjelenítése a szépirodalomban. Vizuális kultúra: nemzeti szimbólumaink, illetve az egyes tájegységekhez köthető jelképek. Ének-zene: Magyarországhoz, illetve az egyes nagy tájegységekhez vagy a lakóhelyhez köthető népdalok, zeneművek.

lakóhely történetének néhány fontosabb eseménye és természeti környezete. Közlekedési eszközök. Tömegközlekedés. A vízi, szárazföldi és légi közlekedési eszközök.

időtartam becslése. A tömegközlekedési rendszer jelentőségének, környezeti hatásainak elemzése.

Kulcsfogalmak/ Rész-egész viszony, távolságbecslés, térkép, Magyarország, település, közlekedési eszköz, tömegközlekedés. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Ünnepek és hagyományok

Órakeret E: 5 óra L: 2 óra

Előzetes tudás

Növények, állatok, természetes és mesterséges környezet.

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

A hagyományos életmód és a helyi tudás jelentőségének megláttatása a környezet és fenntarthatósághoz kötődően. A környezet- és természetvédelem szerepének felismertetése. Az ember-természet kapcsolat mint rendszer értelmezése konkrét példán keresztül. A tapasztalati tudás értékelése. A természeti ritmusok és ünnepeink, jeles napjaink közötti kapcsolatok felismertetése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Milyen kapcsolat van az ünnepek és az évszakok között? (Pl. farsang, húsvét, pünkösd, karácsony.) Mire jók a hagyományok? Lehet-e tanulni egy iskolázatlan embertől? Miért fontos a természetvédelem? Ismeretek: Jeles napok, ünnepek kapcsolata a természet változásaival. A lakóhely hagyományai.

Fejlesztési követelmények Példák keresése arra, hogyan látták el az ártéri gazdálkodásból élők táplálékigényüket (növények, tenyésztett állatok, halászat, vadászat), hogyan készítették és tartósították ételeiket, milyen használati tárgyakat és milyen nyersanyagokból készítettek, hogyan ügyeltek arra, hogy a megújuló természet hosszú távon is biztosítsa igényeiket. Egy-két anyag feldolgozásának kipróbálása (pl. agyag, fűzfavessző, gyógynövényszárítás). Annak megértése, hogy a helyi sajátosságokra, problémákra a hagyományos tudás kínálja a legmegfelelőbb megoldásokat. 68

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: többjelentésű szavak (a fok szó jelentései). Ének-zene: népdalok. Vizuális kultúra: népművészet. Erkölcstan: a természet tisztelete, a hagyományok jelentősége. Matematika: rész-egész kapcsolat.

A gazdálkodó ember természeti és épített környezetének kölcsönhatása az ártéri fokgazdálkodás példáján. Haszonállatok: mézelő méh, szürkemarha, mangalica, racka. Haszonnövények: alma, meggy, szőlő. Vadon élő állatok: kárász, csuka, nemes kócsag, fehér gólya. Gyógy- és fűszernövények: galagonya, szeder, menta. A hagyományos házak anyagai (nád, sás, fűz, agyag, vályog), a települések mérete. A folyószabályozás hatása és a vizek védelme.

A körültekintő emberi beavatkozás jelentőségének felismerése. A vízvédelem szerepének belátása. Az iskolához legközelebb eső nemzeti park vagy tájvédelmi körzet megismerése, értékmentő munkájának megértése. A természetvédelem és a fenntarthatóság kapcsolatának felismerése.

Technika, életvitel és gyakorlat: a ház részei, építőanyagok, anyagok felhasználása, megmunkálása; élelmiszerek tartósítása.

Kulcsfogalmak/ Fenntarthatóság, fokgazdálkodás, természetvédelem, vizes élőhely, tapasztalati tudás, egyensúly. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Miért érdemes takarékoskodni?

Órakeret E: 7 óra L: 4 óra

Előzetes tudás

Hőmérséklet, az anyagok tulajdonságai.

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Az anyag, energia, információ szempontjából az energiatakarékos magatartás erősítése. A papírgyártás megismerésén keresztül az ipari folyamat főbb lépéseinek megértése, a tudatos fogyasztói magatartás kialakítása, a szelektív gyűjtés fontosságának felismertetése. A múzeumok munkájának értékelése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Fogyasztanak-e áramot az elektromos berendezések, ha készenléti üzemmódban vannak? Mi a különbség a hagyományos és az energiatakarékos izzók között? Mire jó a papír? Készíthetünk-e otthon is papírt?

Megfigyelések, vizsgálatok a hő terjedésével kapcsolatosan. A megújuló és nem megújuló energiaforrások megkülönböztetése konkrét példák alapján. Különböző papírfajták vizsgálata megadott szempontok alapján. Példák gyűjtése a papír felhasználására. A gyűjtött

Vizuális kultúra: műveletek különféle papírfajtákkal (ragasztás, kasírozás, kollázs), papírmasé.

69

Technika, életvitel és gyakorlat: gyártási folyamatok.

Ismeretek: A hőátadás. A háztartási gépek, eszközök és készülékek energiatakarékossága. Az elektromos készülékek üzemeltetése a hőtermelés miatt veszteséggel is jár. A megújuló és nem megújuló energiaforrások. A papír szerepe mindennapi életünkben. A papírgyártás vázlata (a termék előállítása: nyersanyag, termék, késztermék, hulladék; a papírgyártás vízigényes folyamat). Használati tárgyak és alkotások újrahasznosított papírból. A papír mint csomagolóanyag. Egyéb csomagolóanyagok. Példák a papír, műanyag, fém újrahasznosítására.

példák alapján az egy hét alatt felhasznált papír mennyiségének mérése. Ismerkedés a papír történetével. A szelektív gyűjtés és a tudatos fogyasztói magatartás szerepének felismerése az újrahasznosítás kapcsán, az újrahasznosításra gyűjtött példák alapján. Az egyes csomagolóanyagok összehasonlítása különböző szempontok szerint (esztétikus, gazdaságos, környezetkímélő, energiatakarékos, újrahasznosítható, eldobó, pazarló).

Erkölcstan: az egyéni felelősség kérdése. Matematika: halmazok.

Kulcsfogalmak/ Papírgyártás, újrahasznosítás, energiaforrás, energiatakarékosság. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Testápolás

Órakeret E: 7 óra L. 4 óra

Előzetes tudás

Testrészek, emberi tulajdonságok.

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Az ember megismerése és egészsége szempontjából az alkat, a külső és belső tulajdonságok különbözőségének elfogadtatása. Példákon keresztül az öröklődés szerepének a felismertetése. A toleráns és segítőkész magatartás megalapozása, erősítése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mitől látunk valakit szépnek? Csak a szupermodellek lehetnek szépek? Ismeretek: Emberábrázolás a művészetben. Szépségideálok.

Fejlesztési követelmények Példák, illusztrációk gyűjtése különböző korok, kultúrák szépségideáljaira. Annak felismerése, hogy nem minden szépségideál vagy divat hat előnyösen egészségünkre, egyes szokások pedig kifejezetten egészségkárosítóak (tűsarkú cipők, fűző stb.). 70

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: emberábrázolás a művészetben; portré és karikatúra. Magyar nyelv és irodalom: a jellemzés; hasonlatok, metaforák a szépséggel

Külső és belső tulajdonságok. Szerzett és öröklött tulajdonságok. Az ápolt külső szebbé tesz: a testápolás módjai (tisztálkodás, haj, körmök, bőr, fogak ápolása). A divat és a testápolás kapcsolata. Fogyatékkal élők, megváltozott munkaképesség.

Az emberek közötti testi különbségek és hasonlóságok megfigyelése. Példák alapján az öröklött tulajdonság megértése, tulajdonságok csoportosítása. A helyes és rendszeres testápolási szokások megismerése, gyakorlása. Annak felismerése, hogy a divat nem mindig az egészséges testápolási szokásokat közvetíti, gyakran felesleges vagy káros szokásokat is erőltethet. Személyes tapasztat szerzése az érzékszervi és a mozgásszervi fogyatékkal élők életéről. Fogyatékkal élők elfogadása, segítése.

kapcsolatban. Ének-zene: gunyoros népdalok, amelyek egy-egy testi tulajdonságot karikíroznak. Technika, életvitel és gyakorlat: a testápolás módjai, egészséges életmód.

Kulcsfogalmak/ Testalkat, testi adottságok, személyes higiéné, öröklődés. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Tájékozódás

Órakeret E: 7 óra L: 3 óra

Előzetes tudás

Halmazállapot-változások, oldódás, kölcsönhatás.

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Az anyag, energia, információ szempontjából a mágnesség szerepének felismerése és kölcsönhatásként való értelmezése; hang- és fényjelenségek tanulmányozása. Az állandóság és változás megfigyelése saját vizsgálatok értelmezésén keresztül. A tudomány, technika, kultúra szempontjából az egyes jelenségek gyakorlati alkalmazásának megismerése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan talál vissza tavasszal a fecske az ősszel elhagyott fészkére? Hogyan tájékozódtak a hajósok régen és most? Miért színes a szivárvány? Van-e hang a Holdon? Miért lehet szomjan halni a tengeren? Miért fagy be nehezen a tenger? Miért úszik a jégtömb a vízen?

Fejlesztési követelmények Példák keresése az állatok tájékozódására. A Göncölszekér csillagkép felismerése. Rajz készítése szabadon választott csillagképről, a csillagkép nevével kapcsolatos gyűjtőmunka végzése. Vizsgálatok a mágnességgel kapcsolatban (vonzás, taszítás, a kölcsönösség felismerése). Az iránytű működésének értelmezése. Annak megértése, miért jelentett az iránytű 71

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: képek vízről, tengerről, hajókról. Magyar nyelv és irodalom: a hajózás mint téma, a csillagképekhez kötődő mítoszok, mondák, legendák. Ének-zene: a hangszerek hangja,

feltalálása hatalmas segítséget a Ismeretek: hajósoknak. Tájékozódás csillagképek Konkrét jelenségek (rezgő húrok, alapján. megütött vizespohár, rezgő A Göncölszekér legendája. vonalzó stb.) vizsgálatán Tájékozódás iránytűvel: a Föld keresztül annak megtapasztalása, mágneses tere, a mágneses hogy a hangot a levegő rezgésén vonzás, taszítás. keresztül érzékeljük. Fénytörés Példák hang- és és -szóródás vizsgálatán fényjelenségekre. keresztül annak felismerése, Keverékek és oldatok. hogy a fehér fény különböző Megfordítható (fagyás-olvadás, színek keveréke. oldódás-kristályosítás) és nem Példák gyűjtése környezetünkből megfordítható folyamatok (égés). keverékekre és oldatokra. A sós Körfolyamat: a víz körforgalma a víz fagyásának vizsgálatán természetben. keresztül annak meglátása, miért Sós víz, édesvíz. fagy be nehezebben a tenger, Az édesvízkészlet mennyisége a mint az édesvíz. Földön a sós vízhez képest. A vízkörforgalom egyes lépésein keresztül a már ismert fizikai változások (párolgás, lecsapódás) bemutatása, az ellentétes irányú folyamatok felismerése. A víztakarékosság, az édesvízkészlet védelme fontosságának felismerése.

hangmagasság; a hajózáshoz kötődő dalok. Matematika: Tájékozódás a külső világ tárgyai szerint; a tájékozódást segítő viszonyok megismerése. Számok, nagy számok, mértékegységek.

Kulcsfogalmak/ Tájékozódás, kölcsönhatás, vízkörforgalom. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Órakeret E: 7 óra

Egészség és betegség

L: 4 óra

Előzetes tudás

Testrészek, egészséges táplálkozás elemei, hőmérséklet.

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Az ember megismerése és egészsége, illetve a felépítés és működés kapcsolata szempontjából a betegségtünetek felismerésének képessége és a kezdeményezőkészség fejlesztése, az egészségtudatos életmód kialakítása és gyakorlása. A felelősségtudat erősítése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért betegszünk meg? Hogyan kerülhetjük el a betegségeket? Milyen jelei lehetnek annak, hogy betegek vagyunk? Mitől függ a gyógyulás?

Fejlesztési követelmények Az egészségünket károsító és védő szokások csoportosítása. Példák gyűjtése az aktív és passzív pihenésre. A betegségtünetek felismerésének gyakorlása esettanulmányokon keresztül. 72

Kapcsolódási pontok Testnevelés és sport: a rendszeres testmozgás szerepe, stresszoldás. Magyar nyelv és irodalom: hasonlatok,

Mi a teendő baleset esetén? Ismeretek: Az egészséges életmód (táplálkozás, aktív és passzív pihenés, öltözködés, személyes higiéné, rendszeres testmozgás, lelki egészség). A betegség (nátha, influenza, bárányhimlő) tünetei. A testhőmérséklet, láz mérése. A betegség okai: fertőzés, örökletes betegség, életmód. A gyógyítás. A körzeti orvos és a kórház feladatai. A gyógyszertár. A védőoltások szerepe. Baleset: megelőzés, segélykérés, a mentők értesítése. A mentők munkája.

A fertőzés megelőzési módjainak gyakorlása. A gyógyítók munkájának elismerése, tisztelete. Az egyes egészségügyi intézmények használatának megismerése. A megelőzés szerepének felismerése. A mentők munkájának értékelése, tisztelete. Teendők, segítségkérés módjainak megismerése baleset esetén.

szólásmondások, közmondások, mesék (az egészséggel és betegséggel kapcsolatban). Technika, életvitel és gyakorlat: a betegség tünetei, teendők betegség esetén.

Kulcsfogalmak/ Egészségmagatartás, betegség, gyógyítás, baleset, fogyaték. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Önismeret és viselkedés

Órakeret E: 7 óra L: 3 óra

Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Az önismeret és az önreflexió fejlesztése a viselkedési helyzetek tanulmányozásán keresztül. Az ember megismerése és egészsége szempontjából az emberi magatartásformák megfigyelése, hasonlóságok és különbségek keresése az állati kommunikációval. A kapcsolatok és a közösség jelentőségének felismertetése az ember életében.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Igaz-e, hogy „ugatós kutya nem harap”? Van-e hasonlóság az emberi és az állati viselkedés között? Hogyan „olvashatunk” mások jelzéseiből? Hogyan kerülhetjük el a sértődéseket, veszekedéseket? Hogyan őrizhetjük meg barátságainkat?

Fejlesztési követelmények A kutya magatartásán keresztül példák vizsgálata az állati kommunikációra. Hasonlóságok és különbségek keresése az állati és emberi kommunikáció között. Filmrészletek, fotók segítségével az emberi kommunikáció elemeinek vizsgálata, a mimika és a testtartás szerepének elemzése egy-egy példán. Szerepjáték során a megállapítások kipróbálása, ellenőrzése. 73

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: szólások, közmondások, metaforák (az ember és az állatok viselkedésével kapcsolatban). Vizuális kultúra: arckifejezések, testbeszéd megjelenítése művészeti

Ismeretek: Kommunikáció az állatvilágban: a kutya tájékozódása, területvédő és behódoló magatartása. Az emberi kommunikáció: beszéd, testbeszéd. Mosoly, fintor, bólintás, hunyorítás, testtartás szerepe. Magatartásformák, szabályok, viselkedési normák különböző élethelyzetekben. Példák a helytelen és helyes viselkedésre. Együttélés a családban. Baráti kapcsolatok, iskolai közösségek.

Emberi magatartásformák megfigyelése különböző helyzetekben. Helyzetgyakorlatok elemzése. Példák csoportosítása (helyes és helytelen viselkedés), érvek és indokok keresése. Az együttélés alapvető szabályainak megbeszélése.

alkotásokon. Ének-zene: emberi konfliktusok megjelenése dalokban. Matematika: hasonlóságok és különbségek. Erkölcstan:emberi kapcsolatok, közösség, a helyes magatartás.

Kulcsfogalmak/ Kommunikáció, metakommunikáció, együttélés. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

A mozgás

Órakeret E: 7 óra L: 3 óra

Előzetes tudás

Testrészek.

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

A mozgásjelenségek tanulmányozása során az állandóság és változás és kapcsolatuk felismertetése. Az ember megismerése és egészsége szempontjából a mozgás szerepének felismertetése az egészségmegőrzésben, a mozgás- szervrendszer működésének alapvető megértetése. A felépítés és működés kapcsolatának beláttatása a ló testfelépítésének és mozgásának példáján.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért vágtat sebesen a paripa? Kiből lesz jó rövidtávfutó? És jó hosszútávfutó? Hogyan fejleszthetjük mozgásunkat? Ismeretek: A mozgásfajták megkülönböztetése (egyenletes és gyorsuló mozgás, ütközés). A csontok, izmok, ízületek

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Mozgásjelenségek vizsgálata játékos kísérleteken keresztül: kérdések megfogalmazása a mozgások jellemzőivel kapcsolatban. A jelenségek megfigyelése az állandóság és a változás szempontjából, a változások megfigyelése, adott szempontú besorolása (a mozgás gyorsasága, iránya). Példák gyűjtése mozgással kapcsolatos rekordokra. A rendszeres testmozgás

Vizuális kultúra: a mozgás megjelenítése a művészetekben, mozgókép készítése.

74

Ének-zene: népdalok, zeneművek a ló és ember kapcsolatáról, a ritmus és a mozgás kapcsolata (táncok). Testnevelés és sport: a rendszeres

szerepe: hajlékonyság, erő, rugalmasság, gyorsaság, ügyesség. Az edzés és a bemelegítés. A testalkatnak, testi adottságoknak megfelelő mozgásformák. A tánc mint mozgás. A mozgás mint aktív pihenési forma. A mozgásszegény életmód veszélyei. A ló leírása: testfelépítés, életmód, alkalmazkodás a környezethez. A ló mozgása: ügetés, poroszkálás, vágta.

jelentőségének felismerése. Esettanulmányok, példák feldolgozása arról, hogy a rendszeres testmozgás hogyan fejleszti az akaraterőt, állóképességet, ügyességet. A bemelegítés fontosságának, az edzésmunka során a fokozatosság elvének belátása. Lehetőségek keresése a lakóhelyen a rendszeres testmozgás gyakorlására. A kapcsolat felismerése a ló testfelépítése és életmódja, illetve természetes környezete között. Annak magyarázata, miért elterjedt haszonállat a ló: példák keresése a ló és az ember kapcsolatára. A ló mozgásának megfigyelése és a különböző mozgásformáinak összehasonlítása.

testmozgás, az edzés, a bemelegítés; világcsúcsok, nemzeti rekordok különböző sportágakban, lovassportok. Magyar nyelv és irodalom: a mozgás leírására szolgáló rokon értelmű szavak, hasonlatok a mozgás kifejezésére; a mozgás, illetve a ló mozgásának megjelenítése irodalmi alkotásokban, mondókákban. Technika, életvitel és gyakorlat: egészséges életmód, testmozgás.

Kulcsfogalmak/ Mozgásszerv, mozgásforma. fogalmak

Órakeret E: 7 óra

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Kertben, mezőn

Előzetes tudás

Életfeltételek, tápanyagok, táplálék, évszakok.

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

A felépítés és működés kapcsolatában az élőlények csoportosítása, a haszonnövények fogyasztható részeinek megnevezése.

L: 3 óra

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mit érdemes venni a piacon? Honnan származik, és mire utal a növény elnevezés? Mitől növekszik a növény? Hogyan kerül a kenyér az asztalra? Ismeretek:

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Életközösség megfigyelése. Az élővilág szerveződési szintjeinek felismerése. A megfigyelt élőhely élőlényeinek csoportosítása (gomba, növény, állat, zöldség, gyümölcs). Az idényzöldségek, idénygyümölcsök felismerése, csoportosítása aszerint, hogy mely ehető növényi részt

Magyar nyelv és irodalom: a kenyérrel kapcsolatos hasonlatok, szólás-mondások, mesék, mondák, műalkotások.

75

Vizuális kultúra: mesterséges

A Nap mint energiaforrás. A napsugárzás hatása az élővilágra. Gombák, növények, állatok. Zöldségek, gyümölcsök. A növény részei (gyökér, szár, levél, virág, termés). A mag. Ehető növényi részek. Életszakaszok, csírázás, fejlődés, növekedés, öregedés. Háziállatok (kutya, macska), haszonállatok (tyúk, kacsa), hazai vadon élő állatok (rókalepke, májusi cserebogár, kárász, csuka, seregély, feketerigó, mezei pocok, őz, róka). Szaporodás: pete, tojás, elevenszülő. Lebomlás, komposztálás, rothadás. Kenyérsütés: búza, liszt és kenyér példáján a nyersanyag, termék, késztermék fogalma, a rostálás, a szitálás, az őrlés, a kelesztés és a dagasztás folyamata, az üzletekben kapható kenyerek és az adalékok szerepe, kenyérsütés házilag, kapcsolódás az új kenyér ünnepéhez, a kenyérrel kapcsolatos hagyományok.

fogyasztjuk. Példák keresése magra, termésre. Naptár készítése az idényzöldségekről és idénygyümölcsökről. Növény fejlődésének megfigyelése. A megfigyelt élőhelyen talált növények csoportosítása aszerint, mely életszakaszban voltak. Példaállatok csoportosítása a tanult csoportok szerint (háziállat, haszonállat, vadon élő állat, illetve ízeltlábúak, halak, madarak, emlősök). Néhány jellegzetes állatnyom tanulmányozása, lerajzolása. Lebomlás vizsgálata. A komposztálás szerepének felismerése. Szerves hulladékok csoportosítása a komposztálhatóság szerint. Példák gyűjtése kenyérfajtákra, összehasonlításuk különböző szempontok szerint. A kenyérsütés példáján a természet tiszteletének felismerése a hagyományos életmód egyszerű cselekvéseiben.

életközösségek (kert, mező) képi megjelenítése; zöldség- és gyümölcscsendéletek. Ének-zene: a kenyérsütéssel, illetve az egyes élőlényekkel kapcsolatos dalok. Technika, életvitel és gyakorlat: gyártási folyamat; alapanyag, nyersanyag, késztermék.

Kulcsfogalmak/ Életközösség, növényi szerv, életciklus, napenergia, kenyérsütés. fogalmak 4. évfolyam

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Mennyi időnk van?

Órakeret E: 7 óra L: 3 óra

Előzetes tudás

Idő, napszakok, évszakok.

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Az anyag, energia, információ, a rendszerek, illetve az állandóság és változás szemszögéből az idő fogalmának megértése, az időegységek alkalmazásának fejlesztése, az időfogalom mélyítése. A felépítés és működés, illetve a környezet és fenntarthatóság szempontjából a Föld, a Nap és a Hold kapcsolatának felismertetése. A tudomány és technika fejlődésének felismertetése példák alapján, a találmányok jelentőségének meglátása a távcső példáján. 76

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért épp 24 órából áll egy nap? Hogyan mérték az időt régen, és hogyan mérhetjük most? Ismeretek: Az idő mérése, az időmérés alkalmi és szabványegységei. Az idő kifejezése a mindennapi kommunikációban. Emberi életszakaszok. Születés és halál. A Föld mozgásai. Föld, Nap, Hold, holdfázisok képének megismerése. A távcső mint a távoli objektumok megfigyelésének eszköze.

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Napóra megfigyelése. Időmérő eszközök csoportosítása (pontosság, használhatóság, esztétikum szerint). Az idő múlása jeleinek felismerése, szóbeli leírása az emberi egyedfejlődés egyes szakaszaiban. A Föld mozgásáról (forgás, Nap körüli keringés) elképzelés kialakítása modell alapján. Annak felismerése, hogy a Földön nem mindenütt egyszerre van nappal, illetve éjszaka. Az időzónák megsejtése. Kapcsolat keresése a naptár elemei és a Föld mozgásai között. Képek keresése, közös bemutató készítése: az égitestek szépségének meglátása. Az egyes holdfázisok rajzolása, elhelyezése a naptárban, a ciklikus ritmus felismerése. Annak megsejtése, hogy a különböző időszámítási módszerek miatt eltérések adódhatnak. A távcső működésének vizsgálata. Annak megértése konkrét példák alapján, miért jelentett a távcső felfedezése hatalmas mérföldkövet a tudomány fejlődésében.

Magyar nyelv és irodalom: hasonlatok, metaforák, szólásmondások (az idővel kapcsolatban). Vizuális kultúra: az idő képi ábrázolása, az égitestek képi ábrázolása. Ének-zene: ütem, ritmus, metronóm. Matematika: folyamat mozzanatainak időbeli elrendezése; időrend kezelése.

Kulcsfogalmak/ Időmérés, égitest, naptár. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai

Tájékozódás a tágabb a térben

Órakeret E: 7 óra L: 3 óra

Fő világtájak, tájékozódás vázlatrajz alapján, saját település neve, környezete. A rendszerben való gondolkodás fejlesztése: a rész-egész kapcsolat 77

egység nevelésifejlesztési céljai

értelmezése hazánk földrajzi helyzetén belül. A helyi és nemzeti azonosságtudat megalapozása, alakítása. A lakókörnyezettel és hazánkkal kapcsolatos pozitív attitűd megalapozása. A közlekedéssel kapcsolatos tudás bővítése. A térbeli tájékozódás fejlesztése, a térképhasználat előkészítése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hol találjuk Magyarországot a Föld bolygón és lakóhelyünket Magyarországon? Hogyan tervezhetünk meg egy utazást? Ismeretek: A földfelszín formakincsének elemei (hegység, dombság, alföld, óceán, tenger, tó, folyam, folyó, patak). Magyarország helyzete: államhatárok, felszínformák, vizek, főváros, települések, útvonalak, szomszédos országaink. Magyarország elhelyezése: Föld bolygó, Európa kontinens, KözépEurópa, Kárpátmedence. A települések infrastruktúra rendszere: nagyváros, város, falu, tanya. Külváros, kertváros, belváros. Vonzáskörzet. Magyarország nagy tájegységei. Lakóhelyünk, lakókörnyezetünk és hazánk néhány főbb természeti és kulturális

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

A felszíni formák megfigyelése terepasztalon, maketten vagy saját készítésű modellen (például homokasztalon) és összevetése térképpel, földgömbbel. A település és közvetlen környezete felszíni formakincseinek összekötése a modellezett formákkal. A fő világtájak megnevezése, elhelyezése a térképen. Az égtájak azonosítása a közvetlen környezetben. Magyarország domborzati térképén az alapvető térképjelek megnevezése, a szomszédos országok felsorolása. A nagy tájegységek felismerése Magyarország térképén. Irányok, távolságok leolvasása. A lakóhely elhelyezése az infrastruktúra rendszerében. Konkrét példák besorolása. Egy tájegységgel kapcsolatban kutatómunka elvégzése: képek, történetek keresése. Térképmásolás. Saját település megtalálása Magyarország térképén. Néhány jellegzetes magyar nevezetesség megismerése képeken, multimédián keresztül. A természeti és mesterséges fogalompár alkalmazása a lakóhely értékeinek leírásában. Utazás tervezése a lakóhely és valamely nevezetes helység között, térkép segítségével: úticél megtalálása, közbenső állomások felsorolása, látnivalók

Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés, utazás, közlekedési eszközök.

78

Matematika: Tájékozódás a síkban. Távolságok, nagyságrendek becslése, megnevezése, mérése. Magyar nyelv és irodalom: Magyarország értékeinek, illetve a lakóhelyhez köthető értékek megjelenítése a szépirodalomban. Vizuális kultúra: nemzeti szimbólumaink, illetve az egyes tájegységekhez köthető jelképek. Ének-zene: Magyarországhoz, illetve az egyes nagy tájegységekhez vagy a lakóhelyhez köthető népdalok, zeneművek.

nevezetessége. A lakóhely történetének néhány fontosabb eseménye és természeti környezete. Közlekedési eszközök. Tömegközlekedés. A vízi, szárazföldi és légi közlekedési eszközök.

felsorolása, a távolság és időtartam becslése. A tömegközlekedési rendszer jelentőségének, környezeti hatásainak elemzése.

Kulcsfogalmak/ Rész-egész viszony, távolságbecslés, térkép, Magyarország, település, közlekedési eszköz, tömegközlekedés. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Ünnepek és hagyományok

Órakeret E: 5 óra L: 2 óra

Előzetes tudás

Növények, állatok, természetes és mesterséges környezet.

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

A hagyományos életmód és a helyi tudás jelentőségének megláttatása a környezet és fenntarthatósághoz kötődően. A környezet- és természetvédelem szerepének felismertetése. Az ember-természet kapcsolat mint rendszer értelmezése konkrét példán keresztül. A tapasztalati tudás értékelése. A természeti ritmusok és ünnepeink, jeles napjaink közötti kapcsolatok felismertetése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Milyen kapcsolat van az ünnepek és az évszakok között? (Pl. farsang, húsvét, pünkösd, karácsony.) Mire jók a hagyományok? Lehet-e tanulni egy iskolázatlan embertől? Miért fontos a természetvédelem? Ismeretek: Jeles napok, ünnepek kapcsolata a természet változásaival. A lakóhely hagyományai. A gazdálkodó ember természeti és épített környezetének

Fejlesztési követelmények Példák keresése arra, hogyan látták el az ártéri gazdálkodásból élők táplálékigényüket (növények, tenyésztett állatok, halászat, vadászat), hogyan készítették és tartósították ételeiket, milyen használati tárgyakat és milyen nyersanyagokból készítettek, hogyan ügyeltek arra, hogy a megújuló természet hosszú távon is biztosítsa igényeiket. Egy-két anyag feldolgozásának kipróbálása (pl. agyag, fűzfavessző, gyógynövényszárítás). Annak megértése, hogy a helyi sajátosságokra, problémákra a hagyományos tudás kínálja a legmegfelelőbb megoldásokat. A körültekintő emberi beavatkozás jelentőségének felismerése. A vízvédelem szerepének belátása. 79

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: többjelentésű szavak (a fok szó jelentései). Ének-zene: népdalok. Vizuális kultúra: népművészet. Erkölcstan: a természet tisztelete, a hagyományok jelentősége. Matematika: rész-egész kapcsolat. Technika, életvitel és gyakorlat: a ház részei, építőanyagok, anyagok

kölcsönhatása az ártéri fokgazdálkodás példáján. Haszonállatok: mézelő méh, szürkemarha, mangalica, racka. Haszonnövények: alma, meggy, szőlő. Vadon élő állatok: kárász, csuka, nemes kócsag, fehér gólya. Gyógy- és fűszernövények: galagonya, szeder, menta. A hagyományos házak anyagai (nád, sás, fűz, agyag, vályog), a települések mérete. A folyószabályozás hatása és a vizek védelme.

Az iskolához legközelebb eső nemzeti park vagy tájvédelmi körzet megismerése, értékmentő munkájának megértése. A természetvédelem és a fenntarthatóság kapcsolatának felismerése.

felhasználása, megmunkálása; élelmiszerek tartósítása.

Kulcsfogalmak/ Fenntarthatóság, fokgazdálkodás, természetvédelem, vizes élőhely, tapasztalati tudás, egyensúly. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Miért érdemes takarékoskodni?

Órakeret E: 7 óra L: 4 óra

Előzetes tudás

Hőmérséklet, az anyagok tulajdonságai.

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Az anyag, energia, információ szempontjából az energiatakarékos magatartás erősítése. A papírgyártás megismerésén keresztül az ipari folyamat főbb lépéseinek megértése, a tudatos fogyasztói magatartás kialakítása, a szelektív gyűjtés fontosságának felismertetése. A múzeumok munkájának értékelése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Fogyasztanak-e áramot az elektromos berendezések, ha készenléti üzemmódban vannak? Mi a különbség a hagyományos és az energiatakarékos izzók között? Mire jó a papír? Készíthetünk-e otthon is papírt? Ismeretek: A hőátadás.

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Megfigyelések, vizsgálatok a hő terjedésével kapcsolatosan. A megújuló és nem megújuló energiaforrások megkülönböztetése konkrét példák alapján. Különböző papírfajták vizsgálata megadott szempontok alapján. Példák gyűjtése a papír felhasználására. A gyűjtött példák alapján az egy hét alatt felhasznált papír mennyiségének mérése.

Vizuális kultúra: műveletek különféle papírfajtákkal (ragasztás, kasírozás, kollázs), papírmasé.

80

Technika, életvitel és gyakorlat: gyártási folyamatok. Erkölcstan: az egyéni felelősség kérdése.

A háztartási gépek, eszközök és készülékek energiatakarékossága. Az elektromos készülékek üzemeltetése a hőtermelés miatt veszteséggel is jár. A megújuló és nem megújuló energiaforrások. A papír szerepe mindennapi életünkben. A papírgyártás vázlata (a termék előállítása: nyersanyag, termék, késztermék, hulladék; a papírgyártás vízigényes folyamat). Használati tárgyak és alkotások újrahasznosított papírból. A papír mint csomagolóanyag. Egyéb csomagolóanyagok. Példák a papír, műanyag, fém újrahasznosítására.

Ismerkedés a papír történetével. Matematika: A szelektív gyűjtés és a tudatos halmazok. fogyasztói magatartás szerepének felismerése az újrahasznosítás kapcsán, az újrahasznosításra gyűjtött példák alapján. Az egyes csomagolóanyagok összehasonlítása különböző szempontok szerint (esztétikus, gazdaságos, környezetkímélő, energiatakarékos, újrahasznosítható, eldobó, pazarló).

Kulcsfogalmak/ Papírgyártás, újrahasznosítás, energiaforrás, energiatakarékosság. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Testápolás

Órakeret E: 7 óra L. 4 óra

Előzetes tudás

Testrészek, emberi tulajdonságok.

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Az ember megismerése és egészsége szempontjából az alkat, a külső és belső tulajdonságok különbözőségének elfogadtatása. Példákon keresztül az öröklődés szerepének a felismertetése. A toleráns és segítőkész magatartás megalapozása, erősítése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mitől látunk valakit szépnek? Csak a szupermodellek lehetnek szépek?

Fejlesztési követelmények Példák, illusztrációk gyűjtése különböző korok, kultúrák szépségideáljaira. Annak felismerése, hogy nem minden szépségideál vagy divat hat 81

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: emberábrázolás a művészetben; portré és karikatúra.

Ismeretek: Emberábrázolás a művészetben. Szépségideálok. Külső és belső tulajdonságok. Szerzett és öröklött tulajdonságok. Az ápolt külső szebbé tesz: a testápolás módjai (tisztálkodás, haj, körmök, bőr, fogak ápolása). A divat és a testápolás kapcsolata. Fogyatékkal élők, megváltozott munkaképesség.

előnyösen egészségünkre, egyes szokások pedig kifejezetten egészségkárosítóak (tűsarkú cipők, fűző stb.). Az emberek közötti testi különbségek és hasonlóságok megfigyelése. Példák alapján az öröklött tulajdonság megértése, tulajdonságok csoportosítása. A helyes és rendszeres testápolási szokások megismerése, gyakorlása. Annak felismerése, hogy a divat nem mindig az egészséges testápolási szokásokat közvetíti, gyakran felesleges vagy káros szokásokat is erőltethet. Személyes tapasztat szerzése az érzékszervi és a mozgásszervi fogyatékkal élők életéről. Fogyatékkal élők elfogadása, segítése.

Magyar nyelv és irodalom: a jellemzés; hasonlatok, metaforák a szépséggel kapcsolatban. Ének-zene: gunyoros népdalok, amelyek egy-egy testi tulajdonságot karikíroznak. Technika, életvitel és gyakorlat: a testápolás módjai, egészséges életmód.

Kulcsfogalmak/ Testalkat, testi adottságok, személyes higiéné, öröklődés. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Tájékozódás

Órakeret E: 7 óra L: 3 óra

Előzetes tudás

Halmazállapot-változások, oldódás, kölcsönhatás.

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Az anyag, energia, információ szempontjából a mágnesség szerepének felismerése és kölcsönhatásként való értelmezése; hang- és fényjelenségek tanulmányozása. Az állandóság és változás megfigyelése saját vizsgálatok értelmezésén keresztül. A tudomány, technika, kultúra szempontjából az egyes jelenségek gyakorlati alkalmazásának megismerése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan talál vissza tavasszal a

Fejlesztési követelmények Példák keresése az állatok tájékozódására. A Göncölszekér csillagkép felismerése. Rajz 82

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: képek vízről, tengerről, hajókról.

fecske az ősszel elhagyott fészkére? Hogyan tájékozódtak a hajósok régen és most? Miért színes a szivárvány? Van-e hang a Holdon? Miért lehet szomjan halni a tengeren? Miért fagy be nehezen a tenger? Miért úszik a jégtömb a vízen?

készítése szabadon választott csillagképről, a csillagkép nevével kapcsolatos gyűjtőmunka végzése. Vizsgálatok a mágnességgel kapcsolatban (vonzás, taszítás, a kölcsönösség felismerése). Az iránytű működésének értelmezése. Annak megértése, miért jelentett az iránytű feltalálása hatalmas segítséget a Ismeretek: hajósoknak. Tájékozódás csillagképek Konkrét jelenségek (rezgő húrok, alapján. megütött vizespohár, rezgő A Göncölszekér legendája. vonalzó stb.) vizsgálatán Tájékozódás iránytűvel: a Föld keresztül annak megtapasztalása, mágneses tere, a mágneses hogy a hangot a levegő rezgésén vonzás, taszítás. keresztül érzékeljük. Fénytörés Példák hang- és és -szóródás vizsgálatán fényjelenségekre. keresztül annak felismerése, Keverékek és oldatok. hogy a fehér fény különböző Megfordítható (fagyás-olvadás, színek keveréke. oldódás-kristályosítás) és nem Példák gyűjtése környezetünkből megfordítható folyamatok (égés). keverékekre és oldatokra. A sós Körfolyamat: a víz körforgalma a víz fagyásának vizsgálatán természetben. keresztül annak meglátása, miért Sós víz, édesvíz. fagy be nehezebben a tenger, Az édesvízkészlet mennyisége a mint az édesvíz. Földön a sós vízhez képest. A vízkörforgalom egyes lépésein keresztül a már ismert fizikai változások (párolgás, lecsapódás) bemutatása, az ellentétes irányú folyamatok felismerése. A víztakarékosság, az édesvízkészlet védelme fontosságának felismerése.

Magyar nyelv és irodalom: a hajózás mint téma, a csillagképekhez kötődő mítoszok, mondák, legendák. Ének-zene: a hangszerek hangja, hangmagasság; a hajózáshoz kötődő dalok. Matematika: Tájékozódás a külső világ tárgyai szerint; a tájékozódást segítő viszonyok megismerése. Számok, nagy számok, mértékegységek.

Kulcsfogalmak/ Tájékozódás, kölcsönhatás, vízkörforgalom. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Egészség és betegség

Órakeret E: 7 óra L: 4 óra

Előzetes tudás

Testrészek, egészséges táplálkozás elemei, hőmérséklet.

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Az ember megismerése és egészsége, illetve a felépítés és működés kapcsolata szempontjából a betegségtünetek felismerésének képessége és a kezdeményezőkészség fejlesztése, az egészségtudatos életmód kialakítása és gyakorlása. A felelősségtudat erősítése. 83

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért betegszünk meg? Hogyan kerülhetjük el a betegségeket? Milyen jelei lehetnek annak, hogy betegek vagyunk? Mitől függ a gyógyulás? Mi a teendő baleset esetén? Ismeretek: Az egészséges életmód (táplálkozás, aktív és passzív pihenés, öltözködés, személyes higiéné, rendszeres testmozgás, lelki egészség). A betegség (nátha, influenza, bárányhimlő) tünetei. A testhőmérséklet, láz mérése. A betegség okai: fertőzés, örökletes betegség, életmód. A gyógyítás. A körzeti orvos és a kórház feladatai. A gyógyszertár. A védőoltások szerepe. Baleset: megelőzés, segélykérés, a mentők értesítése. A mentők munkája.

Fejlesztési követelmények Az egészségünket károsító és védő szokások csoportosítása. Példák gyűjtése az aktív és passzív pihenésre. A betegségtünetek felismerésének gyakorlása esettanulmányokon keresztül. A fertőzés megelőzési módjainak gyakorlása. A gyógyítók munkájának elismerése, tisztelete. Az egyes egészségügyi intézmények használatának megismerése. A megelőzés szerepének felismerése. A mentők munkájának értékelése, tisztelete. Teendők, segítségkérés módjainak megismerése baleset esetén.

Kapcsolódási pontok Testnevelés és sport: a rendszeres testmozgás szerepe, stresszoldás. Magyar nyelv és irodalom: hasonlatok, szólásmondások, közmondások, mesék (az egészséggel és betegséggel kapcsolatban). Technika, életvitel és gyakorlat: a betegség tünetei, teendők betegség esetén.

Kulcsfogalmak/ Egészségmagatartás, betegség, gyógyítás, baleset, fogyaték. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Önismeret és viselkedés

Órakeret E: 7 óra L: 3 óra

Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Az önismeret és az önreflexió fejlesztése a viselkedési helyzetek tanulmányozásán keresztül. Az ember megismerése és egészsége szempontjából az emberi magatartásformák megfigyelése, hasonlóságok és különbségek keresése az állati kommunikációval. A kapcsolatok és a közösség jelentőségének felismertetése az ember életében.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek,

Fejlesztési követelmények A kutya magatartásán keresztül 84

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és

gyakorlati alkalmazások: Igaz-e, hogy „ugatós kutya nem harap”? Van-e hasonlóság az emberi és az állati viselkedés között? Hogyan „olvashatunk” mások jelzéseiből? Hogyan kerülhetjük el a sértődéseket, veszekedéseket? Hogyan őrizhetjük meg barátságainkat? Ismeretek: Kommunikáció az állatvilágban: a kutya tájékozódása, területvédő és behódoló magatartása. Az emberi kommunikáció: beszéd, testbeszéd. Mosoly, fintor, bólintás, hunyorítás, testtartás szerepe. Magatartásformák, szabályok, viselkedési normák különböző élethelyzetekben. Példák a helytelen és helyes viselkedésre. Együttélés a családban. Baráti kapcsolatok, iskolai közösségek.

példák vizsgálata az állati kommunikációra. Hasonlóságok és különbségek keresése az állati és emberi kommunikáció között. Filmrészletek, fotók segítségével az emberi kommunikáció elemeinek vizsgálata, a mimika és a testtartás szerepének elemzése egy-egy példán. Szerepjáték során a megállapítások kipróbálása, ellenőrzése. Emberi magatartásformák megfigyelése különböző helyzetekben. Helyzetgyakorlatok elemzése. Példák csoportosítása (helyes és helytelen viselkedés), érvek és indokok keresése. Az együttélés alapvető szabályainak megbeszélése.

irodalom: szólások, közmondások, metaforák (az ember és az állatok viselkedésével kapcsolatban). Vizuális kultúra: arckifejezések, testbeszéd megjelenítése művészeti alkotásokon. Ének-zene: emberi konfliktusok megjelenése dalokban. Matematika: hasonlóságok és különbségek. Erkölcstan:emberi kapcsolatok, közösség, a helyes magatartás.

Kulcsfogalmak/ Kommunikáció, metakommunikáció, együttélés. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

A mozgás

Órakeret E: 7 óra L: 3 óra

Előzetes tudás

Testrészek.

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

A mozgásjelenségek tanulmányozása során az állandóság és változás és kapcsolatuk felismertetése. Az ember megismerése és egészsége szempontjából a mozgás szerepének felismertetése az egészségmegőrzésben, a mozgás- szervrendszer működésének alapvető megértetése. A felépítés és működés kapcsolatának beláttatása a ló testfelépítésének és mozgásának példáján.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek,

Fejlesztési követelmények Mozgásjelenségek vizsgálata 85

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: a

gyakorlati alkalmazások: Miért vágtat sebesen a paripa? Kiből lesz jó rövidtávfutó? És jó hosszútávfutó? Hogyan fejleszthetjük mozgásunkat? Ismeretek: A mozgásfajták megkülönböztetése (egyenletes és gyorsuló mozgás, ütközés). A csontok, izmok, ízületek szerepe: hajlékonyság, erő, rugalmasság, gyorsaság, ügyesség. Az edzés és a bemelegítés. A testalkatnak, testi adottságoknak megfelelő mozgásformák. A tánc mint mozgás. A mozgás mint aktív pihenési forma. A mozgásszegény életmód veszélyei. A ló leírása: testfelépítés, életmód, alkalmazkodás a környezethez. A ló mozgása: ügetés, poroszkálás, vágta.

játékos kísérleteken keresztül: kérdések megfogalmazása a mozgások jellemzőivel kapcsolatban. A jelenségek megfigyelése az állandóság és a változás szempontjából, a változások megfigyelése, adott szempontú besorolása (a mozgás gyorsasága, iránya). Példák gyűjtése mozgással kapcsolatos rekordokra. A rendszeres testmozgás jelentőségének felismerése. Esettanulmányok, példák feldolgozása arról, hogy a rendszeres testmozgás hogyan fejleszti az akaraterőt, állóképességet, ügyességet. A bemelegítés fontosságának, az edzésmunka során a fokozatosság elvének belátása. Lehetőségek keresése a lakóhelyen a rendszeres testmozgás gyakorlására. A kapcsolat felismerése a ló testfelépítése és életmódja, illetve természetes környezete között. Annak magyarázata, miért elterjedt haszonállat a ló: példák keresése a ló és az ember kapcsolatára. A ló mozgásának megfigyelése és a különböző mozgásformáinak összehasonlítása.

mozgás megjelenítése a művészetekben, mozgókép készítése. Ének-zene: népdalok, zeneművek a ló és ember kapcsolatáról, a ritmus és a mozgás kapcsolata (táncok). Testnevelés és sport: a rendszeres testmozgás, az edzés, a bemelegítés; világcsúcsok, nemzeti rekordok különböző sportágakban, lovassportok. Magyar nyelv és irodalom: a mozgás leírására szolgáló rokon értelmű szavak, hasonlatok a mozgás kifejezésére; a mozgás, illetve a ló mozgásának megjelenítése irodalmi alkotásokban, mondókákban. Technika, életvitel és gyakorlat: egészséges életmód, testmozgás.

Kulcsfogalmak/ Mozgásszerv, mozgásforma. fogalmak

Órakeret E: 7 óra

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Kertben, mezőn

Előzetes tudás

Életfeltételek, tápanyagok, táplálék, évszakok.

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

A felépítés és működés kapcsolatában az élőlények csoportosítása, a haszonnövények fogyasztható részeinek megnevezése.

L: 3 óra

86

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mit érdemes venni a piacon? Honnan származik, és mire utal a növény elnevezés? Mitől növekszik a növény? Hogyan kerül a kenyér az asztalra? Ismeretek: A Nap mint energiaforrás. A napsugárzás hatása az élővilágra. Gombák, növények, állatok. Zöldségek, gyümölcsök. A növény részei (gyökér, szár, levél, virág, termés). A mag. Ehető növényi részek. Életszakaszok, csírázás, fejlődés, növekedés, öregedés. Háziállatok (kutya, macska), haszonállatok (tyúk, kacsa), hazai vadon élő állatok (rókalepke, májusi cserebogár, kárász, csuka, seregély, feketerigó, mezei pocok, őz, róka). Szaporodás: pete, tojás, elevenszülő. Lebomlás, komposztálás, rothadás. Kenyérsütés: búza, liszt és kenyér példáján a nyersanyag, termék, késztermék fogalma, a rostálás, a szitálás, az őrlés, a kelesztés és a dagasztás folyamata, az üzletekben kapható kenyerek és az adalékok szerepe, kenyérsütés házilag, kapcsolódás az új kenyér ünnepéhez, a kenyérrel kapcsolatos hagyományok.

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Életközösség megfigyelése. Az élővilág szerveződési szintjeinek felismerése. A megfigyelt élőhely élőlényeinek csoportosítása (gomba, növény, állat, zöldség, gyümölcs). Az idényzöldségek, idénygyümölcsök felismerése, csoportosítása aszerint, hogy mely ehető növényi részt fogyasztjuk. Példák keresése magra, termésre. Naptár készítése az idényzöldségekről és idénygyümölcsökről. Növény fejlődésének megfigyelése. A megfigyelt élőhelyen talált növények csoportosítása aszerint, mely életszakaszban voltak. Példaállatok csoportosítása a tanult csoportok szerint (háziállat, haszonállat, vadon élő állat, illetve ízeltlábúak, halak, madarak, emlősök). Néhány jellegzetes állatnyom tanulmányozása, lerajzolása. Lebomlás vizsgálata. A komposztálás szerepének felismerése. Szerves hulladékok csoportosítása a komposztálhatóság szerint. Példák gyűjtése kenyérfajtákra, összehasonlításuk különböző szempontok szerint. A kenyérsütés példáján a természet tiszteletének felismerése a hagyományos életmód egyszerű cselekvéseiben.

Magyar nyelv és irodalom: a kenyérrel kapcsolatos hasonlatok, szólás-mondások, mesék, mondák, műalkotások. Vizuális kultúra: mesterséges életközösségek (kert, mező) képi megjelenítése; zöldség- és gyümölcscsendéletek. Ének-zene: a kenyérsütéssel, illetve az egyes élőlényekkel kapcsolatos dalok. Technika, életvitel és gyakorlat: gyártási folyamat; alapanyag, nyersanyag, késztermék.

Kulcsfogalmak/ Életközösség, növényi szerv, életciklus, napenergia, kenyérsütés. fogalmak

87

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

Az egészséges életmód alapvető elemeinek alkalmazása az egészségmegőrzés és az egészséges fejlődés érdekében, a betegségek elkerülésére. Az életkornak megfelelően a helyzethez illő felelős viselkedés segítségnyújtást igénylő helyzetekben. A hosszúság és idő mérése, a mindennapi életben előforduló távolságok és időtartamok becslése. Képesség adott szempontú megfigyelések végzésére a természetben, természeti jelenségek egyszerű kísérleti tanulmányozására. A fenntartható életmód jelentőségének magyarázata konkrét példán keresztül, a hagyományok szerepének értelmezése a természeti környezettel való harmonikus kapcsolat kialakításában, illetve felépítésében. Az élőlények szerveződési szintjeinek és az életközösségek kapcsolatainak a bemutatása, az élőlények csoportosítása tetszőleges és adott szempontsor szerint. Egy természetes életközösség bemutatása. Egy konkrét gyártási folyamat kapcsán a technológiai folyamat értelmezése, az ezzel kapcsolatos felelős fogyasztói magatartás ismerete. Magyarország elhelyezése a földrajzi térben, néhány fő kulturális és természeti értékének ismerete. Informatikai és kommunikációs eszközök irányított használata az információkeresésben és a problémák megoldásában.

88

5-8 Évfolyam Műveltségterület:

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Tantárgy neve: Anyanyelv/kommunikáció CÉL: A magyar nyelv és kommunikáció tantárgy alapvető célja és feladata a szövegértés, szövegalkotás képességének továbbfejlesztése, olvasási stratégiák megismerése és alkalmazása és az alapműveltség közvetítése. A szövegalkotás folyamatának megfigyelése, gyakorlása, különböző, a kommunikációs helyzetnek megfelelő szóhasználatú és jelentésű szövegtípusokban történő fogalmazás. Az elsajátított írástechnika, helyesírás gyakorlása, továbbfejlesztése. Tekintetbe vesszük a tanulók életkorát és élettapasztalatait, korábbi (megszakított) iskolai tanulmányait, eredményeit, rendezve és kiegészítve ezeket, hogy a nyolcadik osztály elvégzése után alkalmassá váljanak a szakképzésre vagy a középiskolai továbbtanulásra. A tananyag tantárgyi és tantárgyközi tartalmai, tevékenységformái kialakítják, illetve továbbfejlesztik a kommunikációs és a tanulási képességeket, az élethosszig tartó tanulás igényét és képességeit. Alkalmat adnak arra, hogy eddigi élettapasztalataikat, világban való tájékozottságukat továbbfejlesszék, illetve integrálják az új ismereteket; képesek legyenek tájékozódni, eligazodni a világban. Rehabilitációs lehetőséget biztosítanak korábbi iskolai kudarcaik kompenzálására. Módot nyújtanak a tanulók személyiségének minél átfogóbb fejlesztésére, szocializálására. . Hangsúlyt helyezünk arra, hogy a tananyag nemcsak ismeretek rendszere, hanem ezzel együtt bevált megismerési-tanulási és cselekvési módszerek elsajátítási eszköze is, az ismeretelsajátítástól elválaszthatatlan gondolkodási és cselekvési műveletek kifejlesztője. Törekszik a műveltség elvontabb elméleti és konkrétabb gyakorlati szintjeinek egyensúlyára, az elméleti és a gyakorlati gondolkodás közti átmenetek létrehozására. Hangsúlyt kap a problémamegoldó és a kreatív gondolkodás, ezzel párhuzamosan a reproduktív gondolkodás továbbfejlesztési lehetőségeit is biztosítja.

Tantárgy

LEVELEZŐ OKTATÁS

ESTI TAGOZAT 5.

6.

7.

8.

5.

6.

7.

8.

Heti óraszám

2

2

1

1

1

1

0,5

0,5

Évi óraszám

72

72

36

36

36

36

18

18

. FELADAT: A tantárgy jellegéből adódóan fontos feladat a nyelvi kultúra fejlesztése, az egyéni ismeretszerzés módjainak, technikáinak előkészítése, gyakoroltatása, a kritikus, problémamegoldó és a fogalmi gondolkodás fejlesztése. Az anyanyelvi nevelés területén kiemelt feladat a diákok meglévő gyakorlati nyelvi tudására építve – a nyelvet használó nézőpontjából kiindulva – a nyelvnek mint működő, változó rendszernek az élményalapú megtapasztalása, megfigyeltetése. E tapasztalatokra építve válik lehetővé néhány alapvető rendszerszerűség bemutatása, összefüggésének felismerése, megnevezése. A kommunikációs képességeik fejlesztése, a kommunikáció elméleti vonatkozásainak megismerése segítséget nyújt abban, hogy az életben könnyebben tudjanak eligazodni, az emberi viszonyokat jobban tudják megérteni, saját érdekeiket és 89

véleményüket kulturáltan tudják artikulálni és érvényesíteni. A magyar nyelv tantárgy az anyanyelvi kulcskompetencia fejlesztésében játszik döntő szerepet, ezen kívül jelentősen hozzájárulhat a digitális, a szociális és állampolgári, az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség elnevezésű kulcskompetenciák fejlesztéséhez is. A hatékony, önálló tanulás készségeinek-képességeinek fejlesztése szintén kitüntetett szerepet kap a magyarórákon. A FELNŐTTOKTATÁS ANYANYELV/KOMMUNIKÁCIÓ TANÍTÁSÁHOZMÓDSZERTANI AJÁNLÁS . Kulturált nyelvi magatartás A mindennapi érintkezés kommunikációs helyzeteinek, szereplőinek, tényezőinek és szóhasználatának megfigyelése, néhány szempont szerinti értékelése – a korábban elsajátított ismeretek felidézésével. Szituációs játékok az udvarias nyelvi viselkedés formáinak gyakorlására. Helyzetgyakorlatok: a helyes beszédlégzés és hangképzés, hangsúlyozás, tempó és szünettartás. A szavak, a mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezőeszközök (testbeszéd) összehangolása a beszédhelyzetnek megfelelően. A hangzás és a testbeszéd jeleinek megfigyelése a beszédtársak megnyilatkozásaiban és a képi, mozgóképi megjelenítésben.             

A nyelvi igényesség fejlesztése. Az alapjelentés, a szóhangulat és a stílusérték felismerése különböző szövegekben. Szóértelmezés, pontosítás. A fölösleges szóismétlés kerülése. Árnyalt fogalmazás. Nyelvi illem, stílusérzék fejlesztése. Helyes hangképzés. Az egyszerűbb helyesírási szabályok önálló alkalmazása. Az életkornak megfelelő szavak készségszintű helyesírása. Helyesírás, gondos íráskép. Tudatos nyelvhasználat. Helyesírási biztonság „A magyar helyesírás szabályai” c. könyv segítségével. Fokozatosan önálló hibajavítás és önellenőrzés. Megfelelő tempójú, rendezett írásmód kialakítása.

90

TÉMAKÖR

LEVELEZŐ TAGOZAT

ESTI TAGOZAT 5.

6.

7.

8.

5.

6.

7.

8.

A tanulók teljesítményének a mérése

2

2

2

2

2

2

2

2

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása

10

10

3

3

5

5

1

1

Olvasás, az írott szöveg megértése. Olvasás, szövegértés

22

22

3

3

6

6

1

1

Írás, fogalmazás

15

15

3

3

5

5

1

1

Helyesírás

10

10

3

3

5

5

2

2

A szavak szerkezete és jelentése

6

6

20

20

5

5

10

10

A nyelv szerkezete

7

7

2

2

8

8

1

1

Heti óraszám

2

2

1

1

1

1

0,5

0,5

Évi óraszám

72

72

36

36

36

36

18

18

5–6. évfolyam A magyar nyelv tantárgy esetében kiemelkedően fontos követelmény a szövegértés és a szövegalkotás képességeinek fejlesztése. Ezt alapozza meg az értő és megfelelő tempójú hangos és néma olvasás. Folyamatosan szükséges az aktív és a passzív szókincs fejlesztése. Mindezek a készségek és képességek a tanulási képesség és az önkifejezés fejlődését segítik elő, valamint közrejátszanak abban, hogy a tanulók az ismeretszerzés különböző formái közt eligazodjanak, további tanulmányaikban sikeresen használhassák ezeket. Beszédkészség szempontjából az 56. évfolyamon a tanuló beszéde fejlődjön tovább a megfelelő artikuláció, szókincs és nyelvhelyesség szempontjából. A hallott szövegről legyen képes rövid szóbeli összefoglalást adni. Megszólalásaiban magyarórán és azon kívül is alkalmazkodjék a hallgatósághoz és a beszédhelyzethez. Olvasás szempontjából legyen képes érzékelni a szövegek műfaji különbségeit. Legyen képes néhány mondatos vélemény szóbeli és írásbeli megfogalmazására az olvasottakról. Szövegalkotás szempontjából legyen képes rövidebb szövegek alkotására, személyes és olvasmányélmények megfogalmazására. Tanulási képesség szempontjából jó, ha a tanuló képes különböző vázlatok felhasználására, különböző témájú, műfajú szövegek megértésére, megfogalmazására. Szövegértés szempontjából szükséges a globális, információkereső, értelmező és reflektáló olvasás, továbbá tartalommondás.

91

5. osztály

Tematikai egység

A tanulók teljesítményének a mérése

Órakeret E: 2 L: 2

Javaslat

Tematikai egység

Előzetes tudás

Bemeneti és kimeneti mérés

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása

Órakeret E: 10 L: 5

Mindennapikommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás, törekvés az érthető, kifejező beszédre. Szóbeli szövegek megértése, reprodukálása, utasítások megfelelő követése, a kommunikációs partner szóbeli közlésének megértése. Az alapvető kommunikációs kapcsolatfelvételi formák ismerete és alkalmazása: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés stb.

A hallás utáni értés fejlesztése. A kommunikációs helyzetnek megfelelő hangképzés, hangsúlyozás, tempó és szünettartás kialakulásának segítése: pl. beszédgyakorlatokkal, kommunikációs játékokkal. Törekvés a különböző beszédhelyzetekben a jól formált, a kommunikációs célt közvetítő beszéd alkotására. A kifejező kommunikáció, a megfelelő szókincs alkalmaztatása személyes A tantárgyhoz beszámolóban, történetmeséléskor, személyek jellemzésekor. A (műveltségterülethez) társas viselkedés szabályozásához szükséges nyelvi kompetenciák kapcsolható fejlesztési fejlesztése, a konfliktusok kezelése képességének fejlesztése. feladatok A kiejtés, a szöveg és a nem nyelvi jelek közötti összhang kialakulásának fejlesztése. A nyelvjárási változatok (pl. hangkészlet) felismertetése, ezen keresztül az elfogadó attitűd, a másság iránti tisztelet erősítése. A kommunikációs folyamat alapvető tényezőinek tudatosítása, a kulturális kontextus különbségeinek megértése. A kommunikáció nyelvi és viselkedési szabályainak tudatosítása, a helyes viselkedés nyelvi és nem nyelvi normáinak elsajátítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Különböző hallott szövegek, információk megértése, rövid összefoglaló reprodukálása. Aktív részvétel különféle kommunikációs helyzetekben (kommunikációs gyakorlatok). Alkalmazkodás a beszédhelyzethez, a kommunikációs célhoz. A közlési szándéknak megfelelő szókincs, kiejtés (hangsúly, tempó, hangerő stb.), valamint a nonverbális eszközök megismerése, alkalmazása. A kommunikáció kulturális kontextusának megfigyelése. Különböző kommunikációs helyzetek létrehozása szerepjátékkal: mindennapi kommunikációs 92

szituációk különféle helyzetekben történő gyakorlása (kapcsolatfelvétel, kérdés, kérés, beszélgetés). A kommunikációs helyzet tér-, időviszonyai és a résztvevői szerepek (kontextus), valamint a beszédpartner közlésének, viselkedésnek megfigyelése, értelmezése. A kommunikáció teljes folyamatának megfigyelése, a következtetések nyomán alaptényezőinek megnevezése egy-egy példa elemzésével. (A kommunikáció modelljének és elemeinek megfigyelése). Kulcsfogalmak/ Beszédhelyzet, arcjáték, gesztus, testtartás, távolság, külső, kommunikációs folyamat, tényező (adó, vevő, csatorna, kód, üzenet, fogalmak kapcsolat).

Tematikai egység

Előzetes tudás

Olvasás, az írott szöveg megértése. Olvasás, szövegértés

Órakeret E: 22 L: 6

A szöveg információinak és gondolatainak az életkor szerint elvárható értelmezése és értékelése.

Az olvasási technika fejlesztése különféle folyamatos és nem folyamatos szövegeken többféle szövegértési eljárással. A szöveghez tartozó kép és a szöveg közötti összefüggés felismertetése, egyszerűbb ábrák, grafikonok értelmeztetése. A tantárgyhoz Az olvasási, a szövegértési hibák felismerésének fejlesztése, és a (műveltségterülethez) megfelelő javítási stratégia megismertetése, alkalmazásának kapcsolható fejlesztési elősegítése. feladatok A számítógépes szövegek olvasási sajátosságainak felismertetése. A webes felületek nem lineáris szövegei olvasási sajátosságainak felismertetése, a nehézségek tudatosítása. A tömegkommunikációs szövegekben rejlő manipulációk felismerése képességének fejlesztése. (Médiatudatosság.) Ismeretek/fejlesztésikövetelmények Különféle szövegek néma és a szöveg üzenetének megfelelő hangos olvasása. Olvasási, szövegértési stratégiák alkalmazása, gyakorlása és bővítése különböző témájú és típusú nyomtatott és elektronikus szövegeken. Az ismert szövegfeldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás, előzetes tudás aktiválása stb.) alkalmazása, illetve újabb stratégiákkal való bővítése (szintézis, szelektív olvasás). Tájékozódás, információkeresés (betűrend, tartalomjegyzék, utalók használatával) a különféle dokumentumtípusokban (könyv, folyóirat, online dokumentum), korosztálynak szóló kézikönyvekben (szótár, lexikon), ismeretterjesztő forrásokban. A szövegértés folyamatának megfigyelése, a szöveg megértésének követése. A hibás olvasási, szövegértési technika felismerése, a megfelelő javító stratégia megtalálása és alkalmazása. Az információhordozók kommunikációs funkcióinak ésaz olvasott szövegek tipológiai és műfaji különbségének megfigyelése, a szöveg mondanivalójának saját szavakkal történő megfogalmazása. A szöveg szereplőinek bemutatása. A szöveg és a kép összefüggéseinek feltárása, értelmezése.

93

Kulcsfogalmak/ Üzenet, szövegkép, betűrend, tartalomjegyzék, grafikon, diagram, infografika, szócikk, szótár, lexikon. fogalmak

Tematikai egység

Írás, fogalmazás

Órakeret E: 15 L: 5

Előzetes tudás

A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Megfelelő, kialakult egyéni írástechnika alkalmazása, az érzelmek hiteles kifejezésének képesége, udvariassági fomulák ismerete, alkalmazása. A tanult fogalmazási műfajokban való jártasság, szövegalkotás. Az írástechnika tempójának, esztétikai megjelenésének fejlesztése, javítása. Az önálló és a tanári segítséggel történő anyaggyűjtés módjainak megismerése, fejlesztése. Az ismert fogalmazási műfajokban történő változatos, kreatív szövegalkotás támogatása. Digitális kompetencia fejlesztése: néhány internetes szövegtípus formai és tartalmi jellemzőinek megfigyelése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

A szövegalkotás műveleteinek ismerete: anyaggyűjtés, címválasztás, a lényeges gondolatok kiválasztása, elrendezése, az időrend, a szöveg tagolása bekezdésekre. A kialakult egyéni írástechnika további fejlesztése. Törekvés az esztétikus, olvasható kézírásra. Az írás folyamatának megtapasztalása, folytonos ön- és társkorrekció. Anyaggyűjtés különféle nyomtatott és elektronikus forrásokból az írott mű elkészítéséhez. A vázlatkészítés szabályainak, fajtáinak megismerése; gyakorlatok a vázlat kifejtéséhez, kiegészítéséhez. Néhány internetes szövegtípus formai és tartalmi jellemzőinek megfigyelése. Az írott és nyomtatott szöveg formájának üzenete. Az írásmű üzenetének, céljának, befogadójának megfelelő szókincs használata. Személyes élmények megfogalmazása különböző szövegtípusokban: mese, elbeszélés, leírás, jellemzés, levél. Szövegalkotás az internetes műfajokban: pl. e-mail, komment. Az írás nem nyelvi jeleinek (betűforma, -nagyság, sorköz, margó, távolság, színek, kiemelések stb.), a szöveg képének az írott üzeneten túli jelentése. A kézzel írt és a számítógépes szövegek különbözőségei, hasonlóságai. Kulcsfogalmak/ Anyaggyűjtés, vázlat, elbeszélés, leírás, jellemzés, levél, e-mail, SMS, chat, emotikon. fogalmak Nem nyelvi jel (sorköz, betű, margó stb.).

94

Tematikai egység

Helyesírás

Órakeret E: 10 L: 5

Előzetes tudás

A tanult főbb helyesírási szabályok felismerése, alkalmazása a szövegalkotásban, az írásbeli munkákban.

A leggyakrabban előforduló, a helyesírási alapelvekre épülő helyesírási szabályok megismertetése, tudatosítása, azok fokozatos önálló alkalmazásának fejlesztése az írott kommunikációban. A szófajokhoz kapcsolódó legalapvetőbb és leggyakoribb helyesírási A tantárgyhoz (műveltségterülethez) szabályok, normák megismertetése. kapcsolható fejlesztési A helyzetnek megfelelő, pontos helyesírás iránti igény kialakítása, a helyesírást segítő segédeszközök (helyesírási szabályzat, szótár stb.) feladatok önálló használatának kialakítása. A magyar helyesírás alapelveinek ismeretében az írott magyar nyelvi norma tudatosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények A Magyar helyesírási szótár és internetes szótárak használata tanári segítséggel. Az alapvető helyesírási szabályok (kiejtés elve, szóelemzés eleve, hagyomány elve, egyszerűsítés) megismerése főleg a hangtani és szófajtani ismeretek elsajátításához kapcsolódóan. A tulajdonnév értelemtükröztető helyesírási alapjainak megismerése. A megismert helyesírási esetek felismerése és tudatos alkalmazása az írott szöveg megértése és szövegalkotási folyamatában; önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal. Hibajavítási gyakorlatok segédeszközök használatával. Törekvés a mindennapi írásbeli alkotásokban az igényes helyesírásra. Kulcsfogalmak/ Ábécé, helyesírási alapelv (kiejtés elve, szóelemzés elve, hagyomány elve, egyszerűsítés elve), elválasztás. fogalmak

Tematikai egység

A szavak szerkezete és jelentése

Órakeret E: 6 L: 5

Előzetes tudás

Az azonos alakú, többjelentésű és a rokon értelmű szavak megfelelő alkalmazása a beszélt és írott szövegalkotásban; közmondások, szólások jelentésének értelmezése, eredeti funkciójuk ismerete.

A szavak szerkezetének megfigyeltetése, a főbb szóelemek funkcióinak tapasztalati úton történő fölfedeztetése. A magyar nyelv szinonima-gazdagságának, a szójelentések A tantárgyhoz (műveltségterülethez) rétegzettségének, sokszínű kifejezőképességének fölfedeztetése. kapcsolható fejlesztési Szókincsbővítés, annak megtapasztaltatása, hogy ugyanazt a tartalmat többféle szerkezettel, más-más szavakkal is ki lehet feladatok fejezni. Néhány, mindennapi metafora jelentésszerkezetének játékos feladatokon keresztül történő megfigyeltetése. A magyar és

valamely tanult, ismert idegen nyelv szerkezete közötti hasonlóságok és különbözőségek fölfedeztetése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Az állandósult szókapcsolatok, szólások, közmondások jelentésének, szerkezetének, használati körének megfigyelése. A leggyakoribb mindennapi metaforák jelentésszerkezetének megfigyelése a beszélt és írott szövegekben játékos gyakorlatokkal. Egynyelvű szótárak használata, könyvtári kutatás, szójelentések csoportos és önálló feltárása. Kulcsfogalmak/ állandósult szókapcsolat, közmondás, szólás; beszélt nyelvi metafora. fogalmak

Tematikaiegység

A nyelv szerkezete

Órakeret E: 7 L: 8

A tanult szófajok felismerése és megnevezése szójelentés alapján toldalékos formában, mondatban és szövegben, megfelelő használatuk írott és beszélt szövegben. Nyelvi tudatosság növelése figyelemfejlesztéssel: a magyar nyelv A tantárgyhoz (műveltségterülethez) szerkezetének megfigyeltetése; kapcsolható fejlesztési feladatok Előzetes tudás

Ismeretek/fejlesztési követelmények A magyar hangrendszer jellemezőinek tapasztalati úton történő megismerése. A saját nyelvváltozatból ismert hangok eltérései a standard változattól. A magyar nyelv szerkezetének összehasonlítása a tanult idegen nyelv hangtani, szótani szerkezetével. Kulcsfogalmak/ Magánhangzó, mássalhangzó; fogalmak

6. osztály

Tematikai egység

A tanulók teljesítményének a mérése

Órakeret E: 2 L: 2

Javaslat

Tematikai egység

Előzetes tudás

Bemeneti és kimeneti mérés

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása

Órakeret E: 10 L: 5

Mindennapikommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás, törekvés az érthető, kifejező beszédre. Szóbeli szövegek megértése, reprodukálása, utasítások megfelelő követése, a kommunikációs partner szóbeli közlésének megértése. Az alapvető kommunikációs kapcsolatfelvételi formák ismerete és alkalmazása: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés stb.

A hallás utáni értés fejlesztése. A kommunikációs helyzetnek megfelelő hangképzés, hangsúlyozás, tempó és szünettartás kialakulásának segítése: pl. beszédgyakorlatokkal, kommunikációs játékokkal. Törekvés a különböző beszédhelyzetekben a jól formált, a kommunikációs célt közvetítő beszéd alkotására. A kifejező kommunikáció, a megfelelő szókincs alkalmaztatása személyes A tantárgyhoz beszámolóban, történetmeséléskor, személyek jellemzésekor. A (műveltségterülethez) társas viselkedés szabályozásához szükséges nyelvi kompetenciák kapcsolható fejlesztési fejlesztése, a konfliktusok kezelése képességének fejlesztése. feladatok A kiejtés, a szöveg és a nem nyelvi jelek közötti összhang kialakulásának fejlesztése. A nyelvjárási változatok (pl. hangkészlet) felismertetése, ezen keresztül az elfogadó attitűd, a másság iránti tisztelet erősítése. A kommunikációs folyamat alapvető tényezőinek tudatosítása, a kulturális kontextus különbségeinek megértése. A kommunikáció nyelvi és viselkedési szabályainak tudatosítása, a helyes viselkedés nyelvi és nem nyelvi normáinak elsajátítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Különböző hallott szövegek, információk megértése, rövid összefoglaló reprodukálása. Aktív részvétel különféle kommunikációs helyzetekben (kommunikációs gyakorlatok). Alkalmazkodás a beszédhelyzethez, a kommunikációs célhoz. A közlési szándéknak megfelelő szókincs, kiejtés (hangsúly, tempó, hangerő stb.), valamint a nonverbális eszközök megismerése, alkalmazása. A kommunikáció kulturális kontextusának megfigyelése. Különböző kommunikációs helyzetek létrehozása szerepjátékkal: mindennapi kommunikációs szituációk különféle helyzetekben történő gyakorlása (kapcsolatfelvétel, kérdés, kérés,

beszélgetés). A kommunikációs helyzet tér-, időviszonyai és a résztvevői szerepek (kontextus), valamint a beszédpartner közlésének, viselkedésnek megfigyelése, értelmezése. A kommunikáció teljes folyamatának megfigyelése, a következtetések nyomán alaptényezőinek megnevezése egy-egy példa elemzésével. (A kommunikáció modelljének és elemeinek megfigyelése). Kulcsfogalmak/ Beszédhelyzet, arcjáték, gesztus, testtartás, távolság, külső, kommunikációs folyamat, tényező (adó, vevő, csatorna, kód, üzenet, fogalmak kapcsolat).

Tematikai egység

Előzetes tudás

Olvasás, az írott szöveg megértése. Olvasás, szövegértés

Órakeret E: 22 L: 6

A szöveg információinak és gondolatainak az életkor szerint elvárható értelmezése és értékelése.

Az olvasási technika fejlesztése különféle folyamatos és nem folyamatos szövegeken többféle szövegértési eljárással. A szöveghez tartozó kép és a szöveg közötti összefüggés felismertetése, egyszerűbb ábrák, grafikonok értelmeztetése. A tantárgyhoz Az olvasási, a szövegértési hibák felismerésének fejlesztése, és a (műveltségterülethez) megfelelő javítási stratégia megismertetése, alkalmazásának kapcsolható fejlesztési elősegítése. feladatok A számítógépes szövegek olvasási sajátosságainak felismertetése. A webes felületek nem lineáris szövegei olvasási sajátosságainak felismertetése, a nehézségek tudatosítása. A tömegkommunikációs szövegekben rejlő manipulációk felismerése képességének fejlesztése. (Médiatudatosság.) Ismeretek/fejlesztésikövetelmények Különféle szövegek néma és a szöveg üzenetének megfelelő hangos olvasása. Olvasási, szövegértési stratégiák alkalmazása, gyakorlása és bővítése különböző témájú és típusú nyomtatott és elektronikus szövegeken. Az ismert szövegfeldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás, előzetes tudás aktiválása stb.) alkalmazása, illetve újabb stratégiákkal való bővítése (szintézis, szelektív olvasás). Tájékozódás, információkeresés (betűrend, tartalomjegyzék, utalók használatával) a különféle dokumentumtípusokban (könyv, folyóirat, online dokumentum), korosztálynak szóló kézikönyvekben (szótár, lexikon), ismeretterjesztő forrásokban. A szövegértés folyamatának megfigyelése, a szöveg megértésének követése. A hibás olvasási, szövegértési technika felismerése, a megfelelő javító stratégia megtalálása és alkalmazása. Az információhordozók kommunikációs funkcióinak ésaz olvasott szövegek tipológiai és műfaji különbségének megfigyelése, a szöveg mondanivalójának saját szavakkal történő megfogalmazása. A szöveg szereplőinek bemutatása. A szöveg és a kép összefüggéseinek feltárása, értelmezése. Kulcsfogalmak/ Üzenet, szövegkép, betűrend, tartalomjegyzék, grafikon, diagram, infografika, szócikk, szótár, lexikon. fogalmak

Tematikai egység

Írás, fogalmazás

Órakeret E: 15 L: 5

Előzetes tudás

A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Megfelelő, kialakult egyéni írástechnika alkalmazása, az érzelmek hiteles kifejezésének képesége, udvariassági fomulák ismerete, alkalmazása. A tanult fogalmazási műfajokban való jártasság, szövegalkotás. Az írástechnika tempójának, esztétikai megjelenésének fejlesztése, javítása. Az önálló és a tanári segítséggel történő anyaggyűjtés módjainak megismerése, fejlesztése. Az ismert fogalmazási műfajokban történő változatos, kreatív szövegalkotás támogatása. Digitális kompetencia fejlesztése: néhány internetes szövegtípus formai és tartalmi jellemzőinek megfigyelése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

A szövegalkotás műveleteinek ismerete: anyaggyűjtés, címválasztás, a lényeges gondolatok kiválasztása, elrendezése, az időrend, a szöveg tagolása bekezdésekre. A kialakult egyéni írástechnika további fejlesztése. Törekvés az esztétikus, olvasható kézírásra. Az írás folyamatának megtapasztalása, folytonos ön- és társkorrekció. Anyaggyűjtés különféle nyomtatott és elektronikus forrásokból az írott mű elkészítéséhez. A vázlatkészítés szabályainak, fajtáinak megismerése; gyakorlatok a vázlat kifejtéséhez, kiegészítéséhez. Néhány internetes szövegtípus formai és tartalmi jellemzőinek megfigyelése. Az írott és nyomtatott szöveg formájának üzenete. Az írásmű üzenetének, céljának, befogadójának megfelelő szókincs használata. Személyes élmények megfogalmazása különböző szövegtípusokban: mese, elbeszélés, leírás, jellemzés, levél. Szövegalkotás az internetes műfajokban: pl. e-mail, komment. Az írás nem nyelvi jeleinek (betűforma, -nagyság, sorköz, margó, távolság, színek, kiemelések stb.), a szöveg képének az írott üzeneten túli jelentése. A kézzel írt és a számítógépes szövegek különbözőségei, hasonlóságai. Kulcsfogalmak/ Anyaggyűjtés, vázlat, elbeszélés, leírás, jellemzés, levél, e-mail, SMS, chat, emotikon. fogalmak Nem nyelvi jel (sorköz, betű, margó stb.). Tematikai egység

Helyesírás

Órakeret E: 10 L: 5

Előzetes tudás

A tanult főbb helyesírási szabályok felismerése, alkalmazása a szövegalkotásban, az írásbeli munkákban.

A leggyakrabban előforduló, a helyesírási alapelvekre épülő A tantárgyhoz (műveltségterülethez) helyesírási szabályok megismertetése, tudatosítása, azok fokozatos

kapcsolható fejlesztési önálló alkalmazásának fejlesztése az írott kommunikációban. A szófajokhoz kapcsolódó legalapvetőbb és leggyakoribb helyesírási feladatok szabályok, normák megismertetése. A helyzetnek megfelelő, pontos helyesírás iránti igény kialakítása, a helyesírást segítő segédeszközök (helyesírási szabályzat, szótár stb.) önálló használatának kialakítása. A magyar helyesírás alapelveinek ismeretében az írott magyar nyelvi norma tudatosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények A Magyar helyesírási szótár és internetes szótárak használata tanári segítséggel. Az alapvető helyesírási szabályok (kiejtés elve, szóelemzés eleve, hagyomány elve, egyszerűsítés) megismerése főleg a hangtani és szófajtani ismeretek elsajátításához kapcsolódóan. A tulajdonnév értelemtükröztető helyesírási alapjainak megismerése. A megismert helyesírási esetek felismerése és tudatos alkalmazása az írott szöveg megértése és szövegalkotási folyamatában; önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal. Hibajavítási gyakorlatok segédeszközök használatával. Törekvés a mindennapi írásbeli alkotásokban az igényes helyesírásra. Kulcsfogalmak/ Ábécé, helyesírási alapelv (kiejtés elve, szóelemzés elve, hagyomány elve, fogalmak egyszerűsítés elve), elválasztás.

Tematikai egység

A szavak szerkezete és jelentése

Órakeret E: 6 L: 5

Előzetes tudás

Az azonos alakú, többjelentésű és a rokon értelmű szavak megfelelő alkalmazása a beszélt és írott szövegalkotásban; közmondások, szólások jelentésének értelmezése, eredeti funkciójuk ismerete.

A szavak szerkezetének megfigyeltetése, a főbb szóelemek funkcióinak tapasztalati úton történő fölfedeztetése. A magyar nyelv szinonima-gazdagságának, a szójelentések rétegzettségének, sokszínű kifejezőképességének fölfedeztetése. A tantárgyhoz (műveltségterülethez) Szókincsbővítés, annak megtapasztaltatása, hogy ugyanazt a kapcsolható fejlesztési tartalmat többféle szerkezettel, más-más szavakkal is ki lehet fejezni. feladatok Néhány, mindennapi metafora jelentésszerkezetének játékos feladatokon keresztül történő megfigyeltetése. A magyar és valamely tanult, ismert idegen nyelv szerkezete közötti hasonlóságok és különbözőségek fölfedeztetése. Ismeretek/fejlesztési követelmények A szavak szerkezete: szó, szótő, toldalékok: képző, jel, rag. Az ige és a főnév szemantikája. Hangalak és jelentés kapcsolata a szavakban. A szavak jelentése és hangalakja közötti összefüggés megfigyelése. Az állandósult szókapcsolatok, szólások, közmondások jelentésének, szerkezetének,

használati körének megfigyelése. A leggyakoribb mindennapi metaforák jelentésszerkezetének megfigyelése a beszélt és írott szövegekben játékos gyakorlatokkal. Egynyelvű szótárak használata, könyvtári kutatás, szójelentések csoportos és önálló feltárása. Kulcsfogalmak/ Szótő, toldalék, képző, jel, rag; egyjelentésű szó, többjelentésű szó, rokonés ellentétes jelentés; hangutánzó szó, hangulatfestő szó, állandósult fogalmak szókapcsolat, közmondás, szólás; beszélt nyelvi metafora.

Tematikaiegység

A nyelv szerkezete

Órakeret E: 7 L: 8

Előzetes tudás

A tanult szófajok felismerése és megnevezése szójelentés alapján toldalékos formában, mondatban és szövegben, megfelelő használatuk írott és beszélt szövegben.

Nyelvi tudatosság növelése figyelemfejlesztéssel: a magyar nyelv szerkezetének megfigyeltetése; a hangok, a szóelemek és a szavak A tantárgyhoz szintjének részletesebb vizsgálata. A magyar nyelv sajátosságának (műveltségterülethez) tudatosítása (pl. hangrend és illeszkedés, agglutináló nyelvtípus). kapcsolható fejlesztési A kiejtés és az írás összefüggése szabályszerűségeinek feladatok megismertetése. Elemző képesség fejlesztése: a szófaji csoportok jellemző alaktani viselkedésének megfigyeltetése. Ismeretek/fejlesztési követelmények A magyar hangrendszer jellemezőinek tapasztalati úton történő megismerése. A hangok, a szóelemek és a szavak szintjének részletesebb vizsgálata. A beszédhangok hasonlóságainak és különbségeinek felfedezése, a képzési módok megfigyelése. A saját nyelvváltozatból ismert hangok eltérései a standard változattól. A szavak egy lehetséges osztályának, a szófajok legjellemzőbb csoportjainak áttekintése, szövegbeli és kommunikációs szerepük megfigyelése, alkalmazásuk a kommunikációban. A szófaji csoportok jellemző alaktani viselkedésének megfigyelése, főbb jellemzőinek megnevezése. Az alapszófajok típusai, szerkezetük, szerepük a szövegalkotásban. Az ige szerkezete, az igekötők szerepe az ige folyamatosságának, irányultságának kifejezésében. A főnevek kategóriái, a tulajdonnevek néhány tipikus fajtája, szerkezete. A névmások szövegszervező szerepének megfigyelése, alkalmazása a szövegalkotásban. A tanult alapszófajok leggyakoribb képzőinek megismerése, szóalkotási gyakorlatok. A magyar nyelv szerkezetének összehasonlítása a tanult idegen nyelv hangtani, szótani szerkezetével. Kulcsfogalmak/ fogalmak

alapszófaj: ige, főnév, melléknév, számnév, határozószó, névmás, igenév.

7–8. évfolyam A 7–8. évfolyamon – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése (azaz megerősítése, bővítése, finomítása, hatékonyságuk, változékonyságuk növelése) történik. Az információ felismerése (azonosítása), visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje szintén nagy jelentőséget kap, mint pl. a digitális tartalomalkotás és -megosztás, továbbá kommunikációs együttműködés az interneten keresztül. Fontos feladat a nyelvről tanult ismeretek mélyítése, a nyelv szerkezetének, változó egységeinek megfigyelése mondat- és szövegépítő eljárásokkal. Az olvasás és írás, a szövegértés és szövegalkotás ekkorra már több a tanulók számára, mint technikai gyakorlat vagy egyszerű kódoló-dekódoló eljárás. A 78. évfolyamon a tanuló beszédében már nemcsak megfelelően artikulál, hanem kiejtésével közlő szándékát is jól tükrözi, továbbá a mondat- és szövegfonetikai eszközöket is megfelelően alkalmazza. Már nemcsak összefoglalni tudja az olvasottakat, hanem érvelni is képes, és a beszédtárssal empatikusan együtt tud működni. Nemcsak a beszédhelyzethez alkalmazkodik, hanem különféle kommunikációs technikákat is képes alkalmazni. Tanulási képesség szempontjából már nemcsak használni képes a vázlatot, hanem ő maga is képes az önálló vázlatkészítés különféle eljárásaira. Szövegértés szempontjából már nemcsak értelmezésre, hanem formai-stilisztikai elemzésre is képes, továbbá képes a zenei és ritmikai eszközök típusainak azonosítására. 7. osztály Órakeret Tematikai egység

A tanulók teljesítményének a mérése

E: 2 L: 2

Javaslat Tematikai egység

Előzetes tudás

Bementi és kimeneti mérés Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása

Órakeret E: 3 L: 1

Beszédhelyzet felismerése, azonosítása; nem nyelvi kifejezőeszközök használata. A kommunikáció folyamatának megértése, különféle beszédhelyzetekben való részvétel formái.

A társas viselkedés szabályozásához szükséges nyelvi kompetenciák fejlesztése, a kulturált véleménynyilvánítás, vitázás alapelveinek A tantárgyhoz tudatosítása, a konfliktuskezelés képességének fejlesztése. (műveltségterülethez) A tanulók életében megjelenő különféle közéleti és kisközösségi kapcsolható fejlesztési beszédhelyzetek (iskolai, munkahely, család stb.) sémái, a feladatok helyzetnek és a kommunikációs célnak megfelelő beszédmód, szókincs, nyelvi viselkedés gyakoroltatása. A magyar nyelv kiejtési sajátosságainak tudatosítása.. Ismeretek/fejlesztési követelmények A különféle mindennapi megnyilatkozásokban való jártásság, a nyelvi és a nem verbális jelek beszédhelyzetnek megfelelő használata. A különféle mindennapi megnyilatkozások Reagálás mások véleményére kisközösségi (iskolai, családi, baráti) helyzetekben.

Kulcsfogalmak/ Vélemény, vita, érv; megbeszélés, hozzászólás, fogalmak Tematikai egység

Olvasás, szövegértés

Órakeret E: 3 L: 1

Előzetes tudás

A tanult szövegértési, szövegfeldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás, előzetes tudás aktiválása, szintézis, szelektív olvasás stb.) alkalmazása különféle megjelenésű és típusú szövegeken. A saját szövegértési hiba felismerése, korrigálása.

A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Szövegfeldolgozási módok, adatkeresési technikák, olvasási formák (intenzív és extenzív olvasás) megismertetése. A kifejező szövegtolmácsolás képességének fejlesztése. A tanulási képesség fejlesztése: adatkeresési technikák, információkezelési módok megismertetése, gyakorlati alkalmazása nyomtatott szövegekben. Ismeretek/fejlesztési követelmények

A megismert szövegfeldolgozási módok gyakorlása, újabb technikák, olvasási formák megismerése (intenzív és extenzív olvasás), azok gyakorlatban történő alkalmazása. A szöveg érzelmi-gondolati tartalmát kifejező olvasás. A különféle szövegfeldolgozási módok (szó szerinti, kritikai, kreatív olvasás) használata nyomtatott, folyamatos szövegeken. Az olvasott szöveg tartalma és az azt kiegészítő képek, ábrák összefüggéseinek felfedése, értelmezése. Adatkeresés technikái (szelektív olvasás, átfutás). Kulcsfogalmak/ Adatkeresés, szótár, folyamatos szöveg, nem folyamatos szöveg, szövegfeldolgozás, fogalmak Tematikai egység

Írás, fogalmazás

Órakeret E: 3 L: 1

Előzetes tudás

Adatgyűjtés, jegyzet- és vázlatkészítés különböző technikákkal. Megadott témához, problémához való célzott anyaggyűjtés (pl. adatok, példák, érvek) a könyvtár nyomtatott eszközeinek és forrásainak felhasználásával. A tanult műfajokban történő önálló szövegalkotás. A fogalmazás folyamatközpontúságának alkalmazása.

A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

A társas kultúrában való részvételhez szükséges írástechnikai kompetenciák fejlesztése: az érzelmek hiteles kifejezésének képessége, konfliktuskezelés képessége, udvariassági formulák ismerete, alkalmazása stb. Jegyzetelési technikák, formák elsajátíttatása, a célnak megfelelő kiválasztása, alkalmazása tanári segítséggel. Ismeretek/fejlesztési követelmények

A kommunikációs céloknak megfelelő szövegek írása.

A tanulást segítő papíralapú és számítógépes jegyzetelés gyakorlása, törekvés a legoptimálisabb egyéni forma kialakítására. Különböző nézőpontú és műfajú szövegek alkotása: elbeszélés, jellemzés, vélemény. Kulcsfogalmak/ Jegyzet, elbeszélés, jellemzés, vélemény. fogalmak

Tematikai egység

Helyesírás

Órakeret E: 3 L: 2

Előzetes tudás

Alapvető helyesírási szabályok (kiejtés elve, szóelemzés eleve, hagyomány elve, egyszerűsítés) ismerete, alkalmazásuk a szövegalkotás folyamatában; önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal.

A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

A nyelvi tudatosság növelése: a normakövető és a normától eltérő helyesírás értelemtükröztető szerepének értelmezése. Szövegértelmezési képességek fejlesztése: a mondatfajták, a mondat szerkezeti típusainak írásjelhasználata; a szöveg központozásának, a párbeszéd és az idézetek leggyakoribb szabályainak megismertetése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

A helyesírás értelemtükröztető szerepének felhasználása különféle írásbeli műfajokban. Az írásjelek, a szöveg központozásának legfontosabb szabályai. Összetett szavak helyesírása alapvető szabályainak megismerése, alkalmazása. Kulcsfogalmak/ Központozás, írásjel (vessző, pont, kérdőjel, felkiáltójel, kettőspont, gondolatjel). fogalmak

Tematikai egység

A nyelv szerkezete és jelentése

Órakeret E: 20 L: 10

Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Szótő, toldalék: képző, jel, rag, összetett szók; alapszófajok: ige, főnév, melléknév, számnév, határozószó, névmások, igenevek: főnévi, melléknévi, határozószói igenév. A mondatfajták közlési szándékának felismertetése a beszélt és írott nyelvben, alkalmazásuk a mindennapi kommunikációban. A szóalkotási módok megismertetése. A modalitásnak (a mondatfajtáknak) megfelelő akusztikai eszközök tudatosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények

A mondat nyelvi funkciója, felépítése, szerkezete, mondatfajták szövegszervező ereje. A mondat modalitása. Szószerkezetek típusai, fajtái: mellérendelés, alárendelés. A fő mondatrészek szerepének és mondatbeli viszonyainak, a hozzájuk kapcsolódó vonzatok

jellemzőinek tanulmányozása. Fő mondatrészek szerepe, funkciója és fajtái, mondatbeli viszonyaik, vonzatok. Szóösszetétel, alapszó, képzett szó, szókapcsolat megkülönböztetése. Mondatfajta, kijelentő, kérdő, felszólító, felkiáltó, óhajtó mondat. Kulcsfogalmak/ Mondatrész, alany, állítmány, tárgy, jelző (minőség, birtokos, mennyiség), fogalmak határozó (idő, hely, mód, társ, eszköz, állapot). Szószerkezet, mellérendelő és alárendelő szószerkezet.

Tematikai egység

A nyelv állandósága és változása

Órakeret E: 2 L: 1

Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

A nyelv változó jelenség. Szótárhasználat, szókincsünk változásai. Irodalmi szövegek régies nyelvhasználata. A mai és korábbi nyelvállapot különbségének felismertetése (főképpen a szókincsbeli eltérések). A nyelvi tudatosság fejlesztése: a nyelv állandóságának és változásának megfigyelése, értelmezése különböző régi és mai szövegeken. Ismeretek/fejlesztési követelmények

A nyelv állandóságának és változásának megfigyelése különböző régi és mai szövegeken. A nyelvi változás bizonyítékainak értelmezése különböző korokból származó írott szövegeken és irodalmi példákon (nyelvemlékeink). Kulcsfogalmak/ Nyelvváltozat, nyelvemlék. fogalmak

8. osztály Órakeret Tematikai egység

A tanulók teljesítményének a mérése

E: 2 L: 2

Bementi és kimeneti mérés Tematikai egység

Előzetes tudás

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása

Órakeret E: 3 L: 1

Beszédhelyzet felismerése, azonosítása; nem nyelvi kifejezőeszközök használata. A kommunikáció folyamatának megértése, különféle beszédhelyzetekben való részvétel formái.

A társas viselkedés szabályozásához szükséges nyelvi kompetenciák fejlesztése, a kulturált véleménynyilvánítás, vitázás alapelveinek tudatosítása, a konfliktuskezelés képességének fejlesztése. A tantárgyhoz (műveltségterülethez) A helyzetnek és a kommunikációs célnak megfelelő beszédmód, kapcsolható fejlesztési szókincs, nyelvi viselkedés gyakoroltatása. A magyar nyelv kiejtési sajátosságainak tudatosítása. feladatok A tömegkommunikáció formáinak, céljának, működési módjainak és hatásának, valamint néhány gyakoribb műfajának megismertetése. Ismeretek/fejlesztési követelmények A különféle mindennapi megnyilatkozásokban való jártásság, a nyelvi és a nem verbális jelek beszédhelyzetnek megfelelő használata. A különféle mindennapi megnyilatkozások, valamint a tömegkommunikáció üzeneteinek dekódolása. Az érvelés alapjainak megismerése. Részvétel beszélgetésben, vitában, a saját álláspont előadása, megvédése, esetleges korrigálása a témának, a kommunikációs helyzetnek megfelelő kifejezésmóddal. A közéleti kommunikáció iskolai helyzetei és műfajai: megbeszélés, vita, felszólalás, hozzászólás, rövid alkalmi beszéd, köszöntés, kiselőadás, a helyzetnek és a kommunikációs célnak megfelelő beszédmód, szókincs használata. A tömegkommunikáció működésének, jellegzetességeinek megfigyelése, megértése, a manipulációs technikák megfigyelése. Munkahelyi környezet beszédszituációi (állásinterjú, érdekérvényesítés, bemutatkozás stb.) A hétköznapi életben, a hivatalos kommunikációban megjelenő beszédhelyzetekben való jártásság, érdekérvényesítés (bank, egészségügy, önkormányzat, bíróság stb.). Vélemény, vita, érv; megbeszélés, hozzászólás, felszólalás, kiselőadás, Kulcsfogalmak/ köszöntő, ünnepi beszéd. Tömegkommunikáció, sajtó, rádió, televízió, internet, bulvármédia, fogalmak reklám, manipuláció. Sajtóműfajok (hír, tudósítás, interjú).

Tematikai egység

Olvasás, szövegértés

Órakeret E: 3 L: 1

Előzetes tudás

A tanult szövegértési, szövegfeldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás, előzetes tudás aktiválása, szintézis, szelektív olvasás stb.) alkalmazása különféle megjelenésű és típusú szövegeken. A saját szövegértési hiba felismerése, korrigálása.

Szövegfeldolgozási módok, adatkeresési technikák, olvasási formák (intenzív és extenzív olvasás) megismertetése. A kifejező szövegtolmácsolás képességének fejlesztése. A tanulási képesség fejlesztése: adatkeresési technikák, információkezelési módok megismertetése, gyakorlati alkalmazása A tantárgyhoz (műveltségterülethez) nyomtatott és elektronikus szövegekben. kapcsolható fejlesztési Kritikai gondolkodás fejlesztése: az elektronikus, internetes információforrások kezelése a megbízhatóság, hitelesség feladatok szempontjából (forráskritika, forrásellenőrzés). A tömegkommunikációs szövegekben rejlő manipulációk felismerése képességének fejlesztése. A webes felületek nem lineáris szövegei olvasási sajátosságainak felismertetése, a nehézségek tudatosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények A megismert szövegfeldolgozási módok gyakorlása, újabb technikák, olvasási formák megismerése (intenzív és extenzív olvasás), azok gyakorlatban történő alkalmazása. A szöveg érzelmi-gondolati tartalmát kifejező olvasás. A különféle szövegfeldolgozási módok (szó szerinti, kritikai, kreatív olvasás) használata elektronikus és nyomtatott, folyamatos és nem folyamatos szövegeken. Az olvasott szöveg tartalma és az azt kiegészítő képek, ábrák összefüggéseinek felfedése, értelmezése. Adatkeresés technikái (szelektív olvasás, átfutás). Az internetes adatkeresés, szöveghálók, az intertextualitás kezelése, a különböző forrásokból származó adatok megbízhatóságának és használhatóságának kérdése. A különböző forrásból származó információk megadott szempontok szerint való összehasonlítása, kritikai következtetés levonása. Ismeretterjesztő szövegek jellemzői és feldolgozási technikái. Elektronikus és nyomtatott szótárhasználat. Munkahelyeken használatos dokumentumok megértése (munkaköri leírás, szerződés, álláshirdetés.) A hétköznapi életben, a hivatalos kommunikációban alkalmazott dokumentumok, nyomtatványok megértése (banki, orvosi, önkormányzati, jogi). Kulcsfogalmak/ Adatkeresés, szótár, folyamatos szöveg, nem folyamatos szöveg, szövegfeldolgozás, fordítóprogram, kétnyelvű szótár. fogalmak

Tematikai egység

Írás, fogalmazás

Órakeret E: 3 L: 1

Előzetes tudás

Adatgyűjtés, jegyzet- és vázlatkészítés különböző technikákkal. Megadott témához, problémához való célzott anyaggyűjtés (pl. adatok, példák, érvek) a könyvtár nyomtatott és elektronikus eszközeinek és forrásainak felhasználásával. A tanult műfajokban történő önálló szövegalkotás. A fogalmazás folyamatközpontúságának alkalmazása.

A társas kultúrában való részvételhez szükséges írástechnikai kompetenciák fejlesztése: az érzelmek hiteles kifejezésének képessége, konfliktuskezelés képessége, udvariassági formulák A tantárgyhoz (műveltségterülethez) ismerete, alkalmazása stb. kapcsolható fejlesztési Jegyzetelési technikák, formák elsajátíttatása, a célnak megfelelő kiválasztása, alkalmazása tanári segítséggel. feladatok A bemutatkozás írásos formáinak megismerése, írása. A nyilvános felületeken történő önbemutatás etikai kérdéseinek, következményeinek elemző megismerése, megvitatása. Ismeretek/fejlesztési követelmények A kommunikációs céloknak megfelelő szövegek írása. A tanulást segítő papíralapú és számítógépes jegyzetelés gyakorlása, törekvés a legoptimálisabb egyéni forma kialakítására. Különböző nézőpontú és műfajú szövegek alkotása: elbeszélés, jellemzés, vélemény. Az írásban történő bemutatkozás szabályai a papíralapú és az online felületen (önéletrajz, blogbejegyzés, internetes közösségi portál). Az interneten való kommunikáció szabályai, veszélyei (pl. közösségi oldalak, chat, regisztráció stb). A munkahelyek által igényelt dokumentumtípusok elkészítése (önéletrajz, motivációs levél). Kulcsfogalmak/ Jegyzet, elbeszélés, jellemzés, vélemény, elektronikus szöveg, komment, fogalmak blog; önéletrajz.

Tematikai egység

Helyesírás

Órakeret E: 3 L: 2

Előzetes tudás

Alapvető helyesírási szabályok (kiejtés elve, szóelemzés eleve, hagyomány elve, egyszerűsítés) ismerete, alkalmazásuk a szövegalkotás folyamatában; önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal.

A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

A nyelvi tudatosság növelése: a normakövető és a normától eltérő helyesírás értelemtükröztető szerepének értelmezése. Szövegértelmezési képességek fejlesztése: a mondatfajták, a mondat szerkezeti típusainak írásjelhasználata; a szöveg központozásának, a párbeszéd és az idézetek leggyakoribb szabályainak megismertetése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

A helyesírás értelemtükröztető szerepének felhasználása különféle írásbeli műfajokban. Az írásjelek, a szöveg központozásának legfontosabb szabályai. A párbeszéd és az idézetek (egyenes, szabad függő, függő) írásmódja. Kulcsfogalmak/ Központozás, írásjel (vessző, pont, kérdőjel, felkiáltójel, kettőspont, gondolatjel). Egyenes, szabad függő, függő idézet. fogalmak

Tematikai egység

A nyelv szerkezete és jelentése

Órakeret E: 20 L: 10

Előzetes tudás

Szótő, toldalék: képző, jel, rag, összetett szók; alapszófajok: ige, főnév, melléknév, számnév, határozószó, névmások, igenevek: főnévi, melléknévi, határozószói igenév.

A mondatfajták közlési szándékának felismertetése a beszélt és írott nyelvben, alkalmazásuk a mindennapi kommunikációban. A tantárgyhoz (műveltségterülethez) A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentésének felismertetése, az kapcsolható fejlesztési elsődleges és másodlagos jelentés megkülönböztetése. A szóalkotási módok megismertetése. feladatok A modalitásnak (a mondatfajtáknak) megfelelő akusztikai eszközök tudatosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények A mondat nyelvi funkciója, felépítése, szerkezete, mondatfajták, szövegszervező ereje. A mondat modalitása. Mondatátalakítási gyakorlatok a beszédhelyzetnek és a kommunikációs szándéknak megfelelően szóban és írásban. Szószerkezetek típusai, fajtái: mellérendelés, alárendelés. A fő mondatrészek szerepének és mondatbeli viszonyainak, a hozzájuk kapcsolódó vonzatok jellemzőinek tanulmányozása. Fő mondatrészek szerepe, funkciója és fajtái, mondatbeli viszonyaik, vonzatok. Szóösszetétel, alapszó, képzett szó, szókapcsolat megkülönböztetése. Kulcsfogalmak/ Mondatfajta, kijelentő, kérdő, felszólító, felkiáltó, óhajtó mondat. Egyszerű és összetett mondat; tagolt és tagolatlan mondat; minimális és fogalmak bővített mondat; alárendelő és mellérendelő mondat.

Tematikai egység

A nyelv állandósága és változása

Órakeret E: 2 L: 1

Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

A nyelv változó jelenség. Szótárhasználat, szókincsünk változásai. Irodalmi szövegek régies nyelvhasználata. A mai és korábbi nyelvállapot különbségének felismertetése (főképpen a szókincsbeli eltérések). A nyelvi tudatosság fejlesztése: a nyelv állandóságának és változásának megfigyelése, értelmezése különböző régi és mai szövegeken. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Nyelvhasználatunk, a környezetünkben lévő nyelvváltozatok néhány jellemzőjének megfigyelése, megnevezése. A Magyarországon élő nemzetiségek nyelve, nyelvhasználata. A szókincs változása: régi és új szavak, kifejezések gyűjtése, összehasonlítása. A magyar nyelv eredete (finnugor rokonság), helye a nyelvek között. Kulcsfogalmak/ Nyelvváltozat, nyelvcsalád, uráli nyelvcsalád, nyelvjárás, nyelvemlék. fogalmak

Műveltségterület: MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Tantárgy neve: MAGYAR IRODALOM CÉL: A felnőttek általános iskolájának 5–8. évfolyamán a magyar irodalom tantárgy alapvető célja a szövegértés, szövegalkotás képességének továbbfejlesztése, olvasási stratégiák megismerése és alkalmazása és az alapműveltség közvetítése. A szövegalkotás folyamatának megfigyelése, gyakorlása, különböző, a kommunikációs helyzetnek megfelelő szóhasználatú és jelentésű szövegtípusokban történő fogalmazás.

Tantárgy

LEVELEZŐ OKTATÁS

ESTI TAGOZAT 5.

6.

7.

8.

5.

6.

7.

8.

Heti óraszám

2

2

2

2

1

1

1

1

Évi óraszám

72

72

72

72

36

36

36

36

. FELADAT: Az anyanyelvi és irodalmi nevelés megérteni, beszélni, írni és gondolkodni tanít, ezzel valamennyi tárgy tanulását segíti. Alapvető célja és feladata a jövendő tanulmányokhoz szükséges és a felnőtt életben használandó olvasni és írni tudás (szövegértés, szövegalkotás) gondozása és továbbfejlesztése. A diákok az iskoláztatás e négy évében igen nagy lépést tesznek/tehetnek a szociális érésben, önmagukra eszmélésben, kortársaik megismerésében, környezetük összefüggéseinek megértésében. E szakasz alapozza meg viszonyukat a nemzeti kultúrához, melyen keresztül átélhetik a magyar nyelv és a magyar kultúra elválaszthatatlanságát. A tanítás beszélgetések és olvasmányok révén tartalmakkal tölti föl az érzelmi kapcsolatok iránti igényüket, átélhetik a szolidaritás, az együttműködés érzését és élményét is. A nyelv és irodalomtanítás tehát bátorító, önbizalmat növelő, ezzel is az önismeretet elősegítő nevelés; a játékosság, az alkotóképesség fejlesztő támogatása, az életkorra jellemző érdeklődés, kíváncsiság kielégítése és irányítása az olvasás, az önművelés felé mid ezt szolgálja. Sok lehetőséget nyújtanak tantárgyaink a kritikus gondolkodás fejlesztésére: a problémamegoldó és a fogalmi gondolkodásra, a térben és időben való tájékozódásra, az ellentétek, a párhuzamok, az ok-okozati viszonyok feltárására. A magyar nyelv és irodalom tanítása az 5-8. évfolyamban egységes kerettantervi anyagra – a belépő tevékenységformákban és a témakörökben – egymásra épül. De a két szakasz több vonatkozásban el is tér egymástól. A 7-8. évfolyam már a következő iskolafokozat tanulmányaira készít elő. A művelődés szokásai és alapszerkezete ebben az életszakaszban alakulnak ki. Mind a nyelvi, mind az irodalmi nevelés feladata a diákok érzelmi, szociális és intellektuális érzésének támogatása: a nyelvhasználati, a grammatikai, a jelentéstani témák és az irodalmi olvasmányok módot adnak erre. A fölkészítésnek elő kell segítenie mind az irodalmi kifejezésformák sajátosságainak befogadását, az irodalmi műveltséghez tartozó tudás elsajátítását, mind a saját régió, a lakóhely kulturális értékeinek megbecsülését, az esztétikai jellemzők fölfedezését a mindennapokban, a tárgyi és az emberi környezetben.

.

A FELNŐTTOKTATÁS TANÍTÁSÁHOZ-MÓDSZERTANI AJÁNLÁS . .Tekintetbe vesszük a tanulók életkorát és élettapasztalatait, korábbi (megszakított) iskolai tanulmányait, eredményeit, rendezve és kiegészítve ezeket, hogy a nyolcadik osztály elvégzése után alkalmassá váljanak a szakképzésre vagy a középiskolai továbbtanulásra. A tananyag tantárgyi és tantárgyközi tartalmai, tevékenységformái kialakítják, illetve továbbfejlesztik a kommunikációs és a tanulási képességeket, az élethosszig tartó tanulás igényét és képességeit. Alkalmat adnak arra, hogy eddigi élettapasztalataikat, világban való tájékozottságukat továbbfejlesszék, illetve integrálják az új ismereteket; képesek legyenek tájékozódni, eligazodni a világban. Rehabilitációs lehetőséget biztosítanak korábbi iskolai kudarcaik kompenzálására. Módot nyújtanak a tanulók személyiségének minél átfogóbb fejlesztésére, szocializálására. Hangsúlyt helyezünk arra, hogy a tananyag nemcsak ismeretek rendszere, hanem ezzel együtt bevált megismerési-tanulási és cselekvési módszerek elsajátítási eszköze is, az ismeretelsajátítástól elválaszthatatlan gondolkodási és cselekvési műveletek kifejlesztője. Törekszünk a műveltség elvontabb elméleti és konkrétabb gyakorlati szintjeinek egyensúlyára, az elméleti és a gyakorlati gondolkodás közti átmenetek létrehozására. Hangsúlyt kap a problémamegoldó és a kreatív gondolkodás, ezzel párhuzamosan a reproduktív gondolkodás továbbfejlesztési lehetőségeit is biztosítja. Mivel a tanulók nagyon eltérő előzetes ismeretekkel érkeznek ebbe a képzési formába, ezért szükség van egy bemeneti mérésre, mely lehetőséget ad az egyéni képességek felmérésére, a szükség szerinti egyéni felzárkóztatás megtervezésére. Év végi záró mérést is tervezünk, ahol lehetőség van az egy év alatt elért fejlődés rögzítésére. A tantárgy jellegéből adódóan fontos feladat az irodalmi kultúra fejlesztése, az egyéni ismeretszerzés módjainak, technikáinak előkészítése, gyakoroltatása, a kritikus, problémamegoldó és a fogalmi gondolkodás fejlesztése. A magyar irodalom tantárgy fontos célja, hogy a tanulók olyan önálló gondolkodású emberekké váljanak, akik erkölcsi kérdésekben képesek a problémákat felismerni és döntéseket hozni. A demokráciára nevelésben és a nemzeti öntudat kialakulásában is kitüntetett szerepet kapnak a magyar irodalom jelentős, nemzeti sorskérdéseket végiggondoló alkotásai. A magyar irodalmi kánon néhány alapművének megismerésével a tanuló a közös kultúrkincs részesévé válhat, és ezáltal is növekedhet benne a nemzethez tartozás tudata és a hazaszeretet. Fontos szerepet kap a környezet- és médiatudatos magatartás kialakítása, a manipuláció hatásmechanizmusainak megismerése, a manipulációval szembeni védekezés. A tematikai egységeknek megvan a maguk lineáris logikája, de ez a linearitás nem jelent előírt sorrendet. A sorrendjük azonban mégiscsak ésszerű megfontolásokat takar. A magyar irodalom tantárgy az anyanyelvi kulcskompetencia fejlesztésében játszik döntő szerepet, ezen kívül jelentősen hozzájárulhat a digitális, a szociális és állampolgári, az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség elnevezésű kulcskompetenciák fejlesztéséhez is. A hatékony, önálló tanulás készségeinek-képességeinek fejlesztése szintén kitüntetett szerepet kap a magyarórákon. Az 7−8. évfolyamon az irodalom tanterv épít a klasszikus értékekre, az irodalmi kánonban jelentős szerepet kapott alkotókra és művekre. Ugyanakkor szándéka szerint jelentős szerepet szán a kortárs irodalomnak, és az irodalom határterületeire is (dalszövegek, képregények), melyek feltehetően ezekhez a kudarcos életúttal rendelkező diákokhoz könnyebben találnak utat, hiszen a hétköznapi tapasztalataik részét képezik, szemben a klasszikus irodalommal, így segítséget nyújthatnak abban, hogy ezen a „kerülőúton” eljussanak a klasszikus irodalom élményszerű befogadásához is.

LEVELEZŐ TAGOZAT

ESTI TAGOZAT TÉMAKÖR 5. Népköltészet, népdalok, népmesék – kortárs dalszövegek

6.

7.

8.

12

Monda, rege, ballada

5.

7.

8.

3

2

6 10

Petőfi Sándor: János vitéz

6.

5

12

6

Arany János: Toldi

15

7

Gárdonyi Géza: Egri csillagok

8

4

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

8

A szűkebb természeti környezet, a családi kapcsolatok, és a teremtés, eredet, hagyomány motívuma

12

15

6

8

Képek és formák a költészetben

8

10

4

5

Az irodalmi művek szóbeli és írásbeli szövegműfajainak jellemzői

12

6

6

3

Fogalomhasználat

8

8

4

4

4

6

Klasszikus és kortárs lírai alkotások

6 6

Lírai műfajok

4

A kisepika műfaji változatai: novella, elbeszélés

6

Kortárs novellák

4 2

4

3

4

2

A regény változatai

8

4

Művek a reformkor irodalmából

14

8

Művek a Nyugat három nemzedékének irodalmából

20

Egy drámai mű feldolgozása

13

8

Kortárs irodalom − kortárs írók és olvasók

3

4 8

4

Bevezetés az irodalomtörténet tanulásába

8

8

4

2

Bevezetés a műfajelméletbe

6

6

3

2

5

A média kifejezőeszközei (1) Történet és elbeszélés a mozgóképen A média kifejezőeszközei (2) Az írott és az elektronikus sajtó szövegeinek rendszerezése, a média nyelve

6

A média társadalmi szerepe

6

5

2 3

2

2

Heti óraszám

2

2

2

2

1

1

1

1

Évi óraszám

72

72

72

72

36

36

36

36

5–6. évfolyam

Az életkori sajátosságok figyelembevételével szükséges a különböző életkorú tanulók számára az olvasás megszerettetése, az olvasás, mint örömforrás bemutatása, illetve az irodalom világába való bevezetés. Az olvasóvá nevelés fontos lépés a többi tantárgy, valamint a későbbi tanulmányok folytatása érdekében. A felnőtt korú és életmódú tanulók képzésében fontos szerepet játszik az önművelés. Az erre való felkészítésben kulcsszerepe van annak, hogy milyen viszonyt sikerül kialakítani a könyvek világa és a tanulók között. Az irodalmi anyag feldolgozása, a művek elemzése különböző szintű lehet. Fő feladat, hogy az olvasmányok megtárgyalása folyamán érzelmi élmény alakuljon ki a tanulóban, illetve a mű legfontosabb gondolatait megértse. Ezekkel kapcsolatban önálló véleményt tudjon kialakítani, illetve más, fel nem dolgozott irodalmi művekben is képes legyen az irodalmi fogalmak, eszközök ismeretében a művek értékeit, tartalmait megérteni. A művek segítségével a tanulók képet alkothatnak mindhárom műnemben a magyar irodalom legjelesebb képviselőiről. Képesek lesznek az olvasott művek alapján a legalapvetőbb irodalmi fogalmak közt eligazodni, a szövegek elemzése során a megértés, a befogadás után önálló ítéletet alkotni. Fontos cél, hogy a későbbiekben önálló olvasmányválasztásaikban az igényesebb irodalmi alkotások felé forduljon figyelmük, és képesek legyenek a személyes vélemény megfogalmazására. Az 56. évfolyamon a tanulók már jól olvasnak, viszonylag hosszabb szövegeket is meg tudnak ismerni. Beszédkészség szempontjából az 56. évfolyamon a tanuló beszéde fejlődjön tovább a megfelelő artikuláció, szókincs és nyelvhelyesség szempontjából. A hallott szövegről legyen képes rövid szóbeli összefoglalást adni. Megszólalásaiban magyarórán és azon kívül is alkalmazkodjék a hallgatósághoz és a beszédhelyzethez. Olvasás szempontjából legyen képes érzékelni a szövegek műfaji különbségeit. Legyen képes néhány mondatos vélemény szóbeli és írásbeli megfogalmazására az olvasottakról. Szövegalkotás szempontjából legyen képes rövidebb szövegek alkotására, személyes és olvasmányélmények megfogalmazására. Tanulási képesség szempontjából jó, ha a tanuló képes különböző vázlatok felhasználására, különböző témájú, műfajú szövegek megértésére, megfogalmazására. Szövegértés szempontjából szükséges a globális, információkereső, értelmező és reflektáló olvasás, továbbá tartalommondás. Irodalomismeret szempontjából a tanuló ebben a szakaszban megfigyeli a költői nyelv néhány sajátosságát, a műfajok némelyikét, a szerkezetiség némely megnyilvánulásait, a téma és a hangulat változatait, a szereplő, az elbeszélő, a lírai én kérdésköreinek némely aspektusát, továbbá a tantervben számára előírt fogalmakat. Erkölcsi ítélőképesség szempontjából megismerkedik a tetszésnyilvánítás árnyaltabb nyelvi formáival, a különböző kultúrák és eltérő vélemények tiszteletben tartásának fontosságával. A tanuló törekszik gondolatait érthetően, a helyzetnek megfelelően megfogalmazni, adekvátan alkalmazni a beszédet kísérő nem nyelvi jeleket. Képes rövidebb szóbeli üzenetek, rövidebb hallott történetek megértésére, összefoglalására, továbbadására. Ismeri és alkalmazni tudja a legalapvetőbb anyaggyűjtési, vázlatkészítési módokat. Képes önállóan a tanult hagyományos és internetes műfajokban (elbeszélés, leírás, jellemzés, levél, SMS, e-mail stb.) szöveget alkotni. Törekszik az igényes, pontos és helyes fogalmazásra, írásra. Az írott és elektronikus felületen megjelenő olvasott szövegek globális (átfogó) megértése, a szövegből az információk visszakeresése mellett képes újabb és újabb szövegértési stratégiákat megismerni, azokat alkalmazni. Képes önálló feladatvégzésre az információgyűjtés és ismeretszerzés módszereinek alkalmazásával (kézikönyvek és korosztálynak szóló ismeretterjesztő források). Felismeri a szövegértés folyamatát, annak megfigyelésével képes saját módszerét fejleszteni, hibás olvasási szokásaira megfelelő javító stratégiát találni, és azt alkalmazni. A tanuló ismeri a tanult alapszófajok (ige, főnév, melléknév, számnév, határozószó, igenevek, névmások), valamint az igekötők általános jellemzőit, alaki sajátosságait, a hozzájuk

kapcsolódó főbb helyesírási szabályokat, amelyeket az írott munkáiban igyekszik alkalmazni is. A megismert új szavakat, közmondásokat, szólásokat próbálja aktív szókincsében is alkalmazni. A tanuló meg tud nevezni három mesetípust példákkal, és fel tud idézni címe vagy részlete említésével három népdalt. Különbséget tud tenni a népmese és a műmese között. Meg tudja fogalmazni, mi a különbség a mese és a monda között. El tudja különíteni a ritmikus szöveget a prózától. Felismeri a hexameteres szövegről, hogy az időmértékes, a felező tizenkettesről, hogy az ütemhangsúlyos. Fel tud sorolni három-négy művet Petőfitől és Aranytól, képes egyszerűbb összehasonlítást megfogalmazni János vitéz és Toldi Miklós alakjáról. Képes értelmezni A walesi bárdokban rejlő üzenetet, és meg tudja világítani 5–6 mondatban az Egri csillagoktörténelmi hátterét. El tudja különíteni az egyszerűbb versekben és prózai szövegekben a nagyobb szerkezeti egységeket. Össze tudja foglalni néhány hosszabb mű cselekményét (János vitéz, Toldi, A Pál utcai fiúk, Egri csillagok), meg tudja különböztetni, melyik közülük a regény és melyik az elbeszélő költemény. Értelmesen és pontosan, tisztán, tagoltan, megfelelő ritmusban tud felolvasni szövegeket. Részt tud venni számára ismert témájú vitában, és képes érveket alkotni. Ismert és könnyen érthető történetben párosítani tudja annak egyes szakaszait a konfliktus, bonyodalom, tetőpont fogalmával. Képes az általa jól ismert történetek szereplőit jellemezni, kapcsolatrendszerüket feltárni. Képes néhány példa közül kiválasztani az egyszerűbb metaforákat és metonímiákat. Képes egyszerűbb meghatározást adni a következő fogalmakról: líra, epika, epizód, megszemélyesítés, ballada, dal, rím, ritmus, mítosz, motívum, konfliktus. Képes művek, műrészletek szöveghű felidézésére. Az olvasott és megtárgyalt irodalmi művek nyomán képes azonosítani erkölcsi értékeket és álláspontokat, képes megfogalmazni saját erkölcsi ítéleteit. 5. osztály

Tematikai egység

A tanulók teljesítményének a mérése

Órakeret E: 2 L: 2

Javaslat

Tematikai egység

Előzetes tudás

Bemeneti és kimeneti mérés. Népköltészet, népdalok, népmesék – kortárs dalszövegek

Órakeret E: 12 L: 6

Néhány klasszikus népmese és műmese történetének és alakjainak ismerete, néhány népdal szövegének és dallamának ismerete. Kortárs könnyűzenei (irodalmi igényű) szövegek.

Az irodalom és a művészetek mint érték és élményforrás felfedezése. Az irodalom fogalmának összekapcsolása a hétköznapokban már megismert határterületi műfajokkal (krimi, képregény, sci-fi, dalszövegek). A fikció és valóság A tantárgyhoz (műveltségterülethez) megkülönböztetése, a fikció mint irodalmi eszköz. Mesék kapcsolható fejlesztési történetének, jellemző motívumainak, nyelvi fordulatainak, típusainak azonosítása, értelmezése. A magyar népmesekincs feladatok felfedeztetése – az életkor figyelembevételével. A mese mint élményfeldolgozó kulturális eljárás eszközén keresztül a „megküzdés”, a konfliktusok kezelése, a társas kapcsolatokra való

nyitottság és más erkölcsi értékek, valamint a hozzájuk kapcsolódó magatartásminták felfedeztetése. A népdalszövegek néhány jellegzetes, visszatérő motívuma felismerésének segítése – a popdalok szövegeinek szerkezeti hasonlósága. A magyar népdalkincs felfedeztetése által a nemzeti identitás erősítése. A népdal közösségi szerepének tudatosítása. A lírai művekben kifejeződő élmény befogadásának előkészítése. Ismeretek/fejlesztési követelmények 3-4 magyar népmese, művek a népköltészetből, néhány műmese a világirodalomból és a magyar irodalomból, beleértve a kortárs mesét is (Lázár Ervin, Tandori Dezső, Csukás István). Különféle mesetípusok, pl. állatmesék, tündérmesék, varázsmesék, tréfás mesék. Tipikus férfi- és nőalakok és jellemző tulajdonságaik a népmesékben. A mesék műfaji sajátosságai. Magyar mesehősök. Népdalok jellemzői. Népdalok kortárs zenei feldolgozása (pl. Csík Zenekar). Népzene, világzene. Megzenésített versek. Kortárs dalszövegek jellemzői. (pl. Republic, Quimby). A beszélő szándékának esetleges hasonlóságai. A mesék csoportosítása, tipizálása, a mesetípusokhoz példaszövegek rendelése. Különbségtétel a népmese és a műmese között. Különbségtétel mese és valóság között. Kulcsfogalmak/ Népdal, népmese, műmese, folklór, dalszöveg. fogalmak

Tematikai egység

Petőfi Sándor: János vitéz

Órakeret E: 12 L: 6

Előzetes tudás

Mesék; mesehős, kaland. Cselekmény, helyszínek, elbeszélés, párbeszéd, leírás. Verses epikai művek, verselés, rímelés. Petőfi néhány lírai alkotása (köztük: Anyám tyúkja, Füstbe ment terv, Nemzeti dal).

A János vitéz olvasása, részletes feldolgozása folyamatában a tanuló felismer epikai jellemzőket, adott szempontokból elemzi és minősíti a művet (pl. tér, idő, cselekmény, szereplő, elbeszélő). Megismeri, A tantárgyhoz megérti és képes jellemezni a szereplőket; együttműködik a mű (műveltségterülethez) poétikai, nyelvi sajátosságainak feltárásában. Szóbeli és írásbeli kapcsolható fogalmazási képessége különböző közlésformájú önálló gyakorlatok fejlesztési feladatok révén fejlődik. Képessé válik élménye, véleménye megosztására, magatartásformák megítélésére, azonosulásra erkölcsi értékekkel (pl. hűség, bátorság); memoriterek előadására. Ismeretek/fejlesztési követelmények A János vitéz cselekménye, szerkezete. A mű mesei elemei (cselekmény, hősök) – népies elbeszélő költemény/verses mese. Kukorica Jancsi útja, tettei, választásai (értelmezés, jellemzés). A megjelenítés eszközei (az egységenkénti feldolgozás során néhány poétikai eszköz megismerése: képek, pl. hasonlat, megszemélyesítés, metafora; alakzatok, pl. ellentét, párhuzam, felsorolás, megszólítás, felkiáltás, kérdés).

Verselési elemzések, ritmizálási gyakorlatok. A jellemek elemzése, önismeret fejlesztése. Beszélgetések során annak belátása, hogy a János vitézzel megesett és mesébe ágyazott történetelemek hogyan jelentkeznek a hétköznapi életben (kiállás a szerelemért, ellenállás a csábításnak, hűség, megbízhatóság, becsület, erkölcsi döntések). A tanuló megismeri az epikai műnem jellegét (tér, idő, cselekmény, szereplő, elbeszélő), jellemzi a mű szereplőit, megismeri a kapcsolódó elméleti fogalmakat (pl. verses epika; elbeszélő költemény), megkezdi az ismerkedést a poétikai eszközökkel – a szóképek, alakzatok felismerése, megnevezése ettől kezdve folyamatos feladat; képes önálló szövegalkotási feladatok megoldására (különféle közlésformák; nézőpontváltás stb.); képes saját véleményének megfogalmazására; képes memoriterek előadására (szövegrészletek a műből). Kulcsfogalmak/ Epika, elbeszélő költemény; hasonlat, megszemélyesítés, metafora, ellentét, párhuzam; ütemhangsúlyos verselés, verssor, ütem, felező fogalmak tizenkettes sorfajta, páros rím.

Tematikai egység

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

Órakeret E: 8 L: 4

Előzetes tudás

Korábban olvasott gyermekregények, meseregények, ifjúsági regények. Epikus művek jellemzői: szerkezet, idő, helyszín, cselekmény, fordulat, szereplők; magatartásformák értékelése; vélemény megosztása.

A gyermekkori konfliktusok átélése, azonosulás a vállalható erkölcsi értékekkel. Az elmélyült olvasás, a hatékony, önálló A tantárgyhoz szövegfeldolgozás támogatása, felkészülés A Pál utcai fiúk sok (műveltségterülethez) szempontú megközelítésére. A szóbeli és írásbeli szövegalkotási kapcsolható fejlesztési képesség továbbfejlesztése feladatok megoldásával, pl. jellemzés, feladatok levél, elbeszélés, jellemzés nézőpontváltással, kreatív írás. Dramatikus játék előadása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk – sok szempontú megközelítés. Tér- és időviszonyok (cselekményidő/külső, történelmi idő), cselekmény, szerkezet, szereplők/jellemek, kapcsolatok, konfliktusok. Elbeszélői nézőpont. A mű fontos témái (pl. barátság, közösség, önfeláldozás, gyerekek-felnőttek, hűség-árulás). A beilleszkedés és a csoportba tartozás nehézségei. Próbatétel – kalandok, hősök, hősies magatartásformák (összevetés a Gárdonyi-regény alakjaival.) Szövegalkotási feladatok megoldása (szóban/írásban), pl. jellemzés, levél, elbeszélés, jellemzés nézőpontváltással, kreatív írás. Kulcsfogalmak/ Ifjúságiregény, cselekmény, tér- és időviszonyok, szerkezet, konfliktus, elbeszélői nézőpont, karakter, jellem, személyiség. fogalmak

Tematikai egység

A szűkebb természeti környezet, a családi

Órakeret

kapcsolatok, és a teremtés, eredet, hagyomány motívuma

E: 12 L: 6

Előzetes tudás

Családdal, tájjal, természettel, szülőfölddel kapcsolatos tanult irodalmi művek.

A saját és más kultúrák megértésének fejlesztése. A hagyomány A tantárgyhoz (műveltségterülethez) fogalmának megértése. kapcsolható fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Petőfi Sándor Az Alföld, A Tisza című versei, valamint néhány családi témájú verse; Arany János: Családi kör című művek megismerése, értelmezése, a művekben előforduló költői eszközök megismerése. Ezen túl több más, a témához kapcsolódó – különböző korokból származó – mű, beleértve a régióhoz, a lakóhelyhez kötődő irodalmi emlékeket is. A választott tárgyhoz kapcsolódó fogalmi ismeretek. A mitológiai és bibliai történetektől (pl. Daidalosz és Ikarosz; Gilgames és Enkidu; Jákob és Ézsau) a kortárs irodalomig, magyar és világirodalmi szemelvényekkel. A tematikába tartozó néhány jellegzetes motívum megkeresése, kigyűjtése, azonosítása, ezek előfordulásainak ismételt összevetése. Egy-egy motívum ismétlődéséről, variálódásáról egyre önállóbb vázlatkészítés, és saját vázlat alapján felkészülés. A beszélgetésekben vélemény megfogalmazása saját szavakkal a témába tartozó emberi hitek, kötődések jelentőségéről. Törekvés a toleráns fogalmazásra és a civilizált érvelésre a vitapartnerekkel szemben. A nemzedékek együttélésének motívumai kapcsán részvétel a családi élettel kapcsolatos beszélgetésekben (családi kapcsolatok, szerepek, munkamegosztás). Petőfi: Az Alföld című műveinek szöveghű felidézése. Kulcsfogalmak/ Mítosz, életkép, idill, tájleírás, hagyomány, irodalmi emlékhely, útleírás, téma, motívum, tájleíró költemény, Biblia, mitológiai történet. fogalmak

Tematikai egység

Képek és formák a költészetben

Órakeret E: 8 L: 4

Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Különféle műfajú lírai művek korábbi olvasmányokból. A lírai formanyelv sokféleségének megismerése, képiség, zeneiség, szerkezet eszközeinek felismerése. Lírai alkotások elemzése, érzelmek árnyalt kifejezése, az empátia fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Szemelvények a 20–21. század magyar költészetéből is (a kortársak közül például Lackfi János, Kukorelly Endre, Karafiáth Orsolya, Varró Dániel). Értő és élményszerű olvasás. A lírai formanyelv sokféleségének bemutatása példákon keresztül, írásbeli és szóbeli ismertetésekben pedig egyre gyakorlottabb rámutatás a képiség, a zeneiség, a szerkezet változataira, eltéréseire és hasonlóságaira. Az irodalmi művekben megjelenített érzelmek, motívumok visszaadása mind többször saját

szavakkal, mégis szakszerűen használva a kulcsfogalmakat. A művek megismerése, megértése során különböző olvasási stratégiák alkalmazása. Kulcsfogalmak/ Kompozíció, refrén, rímtípus, költői öntudat, tartalom, forma. fogalmak Tematikai egység

Az irodalmi művek szóbeli és írásbeli szövegműfajainak jellemzői

Órakeret E: 12 L: 6

Előzetes tudás

Elbeszélés, elbeszélő szerkezet.

A különböző szövegműfajok jellemzőinek elkülönítése. A különféle A tantárgyhoz (műveltségterülethez) szóbeli és írásbeli megnyilatkozásokban főbb típusaik alkalmazása. kapcsolható fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Az 5. évfolyamon megismert, különböző műnemű művek feldolgozása kapcsán: a jellemzés tartalmi és formai követelményei, az elbeszélés, a leírás sajátosságai, az egyszerűbb dialogikus formák, dramatikus népszokások tipikus jegyei. Műnemek, főbb műfajok. A tematikai egységben szereplő szövegműfajok megkülönböztetése, és ilyenek alkotása is. A különféle irodalmi művekben olvasottak önálló reprodukálása elbeszélésben, leírásban, jellemzésben. A szövegműfajok különbségeinek érzékelése, és megnyilatkozásokban számadás ezekről a különbségekről. Kulcsfogalmak/ Műnem, líra, epika, dráma, elbeszélés, leírás, párbeszéd, jellemzés. fogalmak

Tematikai egység

Fogalomhasználat

Órakeret E: 6 L: 3

Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Definiált fogalomhasználat nélküli tapasztalatok (nem tudatos fogalomhasználat). Az 5. évfolyam tematikai egységeihez kapcsolódva fogalmak megértése és aktív használata a különböző művekről való szóbeli és írásos megnyilatkozásokban. Az absztrakciós képesség, a fogalmi gondolkodás fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Elbeszélő és lírai művek, amelyekkel kapcsolatban a fogalmak felmerülnek. Igényes és az értelmezést segítő fogalomhasználat. A művekről beszélve, beszélgetve a fogalmak értő használata. A fogalomhasználatot segítő szótár- és lexikonhasználat. Dal, mese, ritmus, rím, zeneiség; cselekmény, helyszín, ismétlés, fokozás, Kulcsfogalmak/ párhuzam, ellentét, hasonlat, megszemélyesítés, metafora; elbeszélés, fogalmak regény; epikai mű szerkezete (kiindulási pont, bonyodalom, tetőpont, megoldás, szereplő, mellékszereplő, főhős); konfliktus, epizód, motívum,

történetmondás; nézőpont, cselekményszál; alliteráció, rímelhelyezkedés, jelentés (szó szerinti és metaforikus).

6. osztály Órakeret Tematikai egység

A tanulók teljesítményének a mérése

E: 2 L: 2

Javaslat

Bemeneti és kimeneti mérés.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Monda, rege, ballada

Órakeret E: 10 L: 5

Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

A régióhoz kötődő eredetmondák. A mondák, regék, balladák megismerése révén a nemzeti hagyományok, nemzeti kultúra és öntudat, hazaszeretet fogalmainak megértése, fejlesztése. Annak belátása, hogy e műfajok alkalmasak arra, hogy a nemzetek megfogalmazzák önmaguk számára hagyományaik egy-egy részletét. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Két-három magyar történeti monda, köztük népmonda, egy népballada és műballadaként A walesi bárdok és még egy Arany-ballada. Vörösmarty Mihály: Szép Ilonka, Arany János: Rege a csodaszarvasról. Válogatás a görög, a római és a magyar mondavilágból (pl. Daidalosz és Ikarosz; Mucius Scaevola, Horatius Cocles; A fehér ló mondája, Lehel kürtje, Mátyás királyról és Kinizsi Pálról szóló mondák). A mesék és mondák realitásának, fantasztikumának, cselekményalakításának, helyszíneinek, szereplőinek összevetése a hatás és az elbeszélésmód szempontjából. A mondákban szereplő, hasonló motívumok megfigyelése és összevetése. Az érvek csoportosítása és szembeállítása. A témával adekvát területekről indokok, magyarázatok, bizonyítékok keresése. Arany János egy balladájának és egy népballada részletének szöveghű felidézése.

Tematikai egység

Arany János: Toldi

Órakeret E: 15 L: 7

Előzetes tudás

Elbeszélés, elbeszélő költemény.

Az erkölcsi érzék és ítélőképesség fejlesztése a mű által fölvetett kérdések megvitatásával (pl. bűn-bűnhődés-elégtétel, megküzdés a A tantárgyhoz (műveltségterülethez) nehézségekkel, hősiesség, bátorság, becsület). A szövegközeli olvasás, a szövegértelmező, műértelmező képesség fejlesztése (térkapcsolható fejlesztési feladatok és időviszonyok, cselekmény, a szereplők kapcsolatai; magatartások értelmezése; lélekábrázolás). A szókincs és az esztétikai érzék fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Emberi kapcsolatok, konfliktusok, lélekábrázolás a Toldiban.

Toldi Miklós helyzete, tettei, magatartása (értelmezés, jellemzés); kapcsolatai, konfliktusai (elemzés). Arany lélekábrázolása (családi kapcsolatok; bűn és megtisztulás). A történetmondás eszközei – szerkezeti, előadásmódbeli, nyelvi sajátosságok. A már tanult fogalmak alkalmazása, és jelentésük értelmezése (ütemhangsúlyos verselés, bonyodalom stb.). A Toldi-család viszonyairól beszélgetve saját dilemmák megfogalmazása. Emberi élethelyzetek felidézése és elemzése a Toldi jelenetei kapcsán, pl. társadalmi különbségek („Hé, paraszt…”), kiszakadás a családból (Miklós eltávozik), hit és hitetlenség (2324. ének), képmutatás (György a király előtt) stb. A történetben megragadható téma, tematika, motívum megnevezése, fogalmi körülírása. A műben tematizált és fogalmilag megragadott életkérdés, dilemma, helyzet összevetése mindennapi tapasztalatokkal, más emberekre vonatkozó megfigyelésekkel. A beszélő és az elbeszélő szerepének elkülönítése. A cselekmény kisebb-nagyobb részeiről, illetve egészéről áttekintő összefoglalás, a jelenetek fontosságának, jelentőségük mibenlétének megvilágítása szóbeli és írásbeli megfogalmazásokban; a szereplők megnevezése, megfigyelése, jellemzése. A Toldi meghatározott részletének szöveghű felidézése. Kulcsfogalmak/ Mottó, beszélő, elbeszélő, próbatétel, előhang, expozíció, kaland, allegória, epizód, késleltetés, körülírás, páros rím, hangsúly, tiszta rím és asszonánc, fogalmak felező tizenkettes.

Tematikai egység

Gárdonyi Géza: Egri csillagok

Órakeret E: 8 L: 4

Előzetes tudás

Korábban olvasott regények, ifjúsági regények. Epikus művek jellemzői: szerkezet, idő, helyszín, cselekmény, fordulat, szereplők; magatartásformák értékelése; vélemény megosztása.

Alapvető erkölcsi értékekkel való azonosulás (szerelem, hazaszeretet, hűség, helytállás), az emberi magatartások megítélése A tantárgyhoz (műveltségterülethez) és értékelése. A házi olvasmányok korábban megismert megközelítési lehetőségeinek felidézése, alkalmazása. Felkészítés a kapcsolható fejlesztési feladatok mű sok szempontú befogadására, értelmezésére; az olvasottak önálló dokumentálására (pl. motívumok azonosítása, jegyzetelés, vázlat). Kreativitás fejlesztése szövegalkotási gyakorlatokkal. Ismeretek/fejlesztési követelmények Tér- és időviszonyok (cselekményidő/külső, történelmi idő), cselekmény, szerkezet; a szereplők csoportjai, kapcsolataik; konfliktusok. Elbeszélői nézőpont, jellemábrázolás, ábrázolásmód. Bornemissza Gergely életútja. A mű fontos témái (történelem, hősiesség, barátság, szerelem, árulás stb.) és motívumai (pl. hold, csillag, gyűrű). A Gárdonyi-mű és más történelmi regények hőseinek párhuzamos jellemzése és szembeállítása. Kulcsfogalmak/ Történelmi regény, ifjúsági regény, kalandregény; téma, motívum, jellem, jellemvonás, jellemzés. fogalmak

Tematikai egység Előzetes tudás

A szűkebb természeti környezet, a családi kapcsolatok, és a teremtés, eredet, hagyomány motívuma

Órakeret E: 15 L: 7

Családdal, tájjal, természettel, szülőfölddel kapcsolatos tanult irodalmi művek.

A saját és más kultúrák megértésének fejlesztése. A hagyomány A tantárgyhoz (műveltségterülethez) fogalmának megértése. kapcsolható fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Juhász Gyula: Este az Alföldön; Tóth Árpád: Körúti hajnal, Radnóti Miklós: Nem tudhatom … című művek megismerése, értelmezése, a művekben előforduló költői eszközök megismerése. Ezen túl több más, a témához kapcsolódó – különböző korokból származó – mű, beleértve a régióhoz, a lakóhelyhez kötődő irodalmi emlékeket is. A választott tárgyhoz kapcsolódó fogalmi ismeretek. Kisepikai (pl. Kosztolányi, Karinthy művei) és nagyepikai (teljes művek és részletek, pl. Mark Twain, Jules Verne), valamint lírai alkotásokban található motívumok. A tematikába tartozó néhány jellegzetes motívum megkeresése, kigyűjtése, azonosítása, ezek előfordulásainak ismételt összevetése. Egy-egy motívum ismétlődéséről, variálódásáról egyre önállóbb vázlatkészítés, és saját vázlat alapján felkészülés. A beszélgetésekben vélemény megfogalmazása saját szavakkal a témába tartozó emberi hitek, kötődések jelentőségéről. Törekvés a toleráns fogalmazásra és a civilizált érvelésre a vitapartnerekkel szemben. A nemzedékek együttélésének motívumai kapcsán részvétel a családi élettel kapcsolatos beszélgetésekben (családi kapcsolatok, szerepek, munkamegosztás). Petőfi: Nemzeti dal című műveinek szöveghű felidézése. Kulcsfogalmak/ Életkép, idill, tájleírás, hagyomány, irodalmi emlékhely, útleírás, téma, motívum, tájleíró költemény,. fogalmak

Tematikai egység

Képek és formák a költészetben

Órakeret E: 10 L: 5

Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Különféle műfajú lírai művek korábbi olvasmányokból. A lírai formanyelv sokféleségének megismerése, képiség, zeneiség, szerkezet eszközeinek felismerése. Lírai alkotások elemzése, érzelmek árnyalt kifejezése, az empátia fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Lírai alkotások elemzése különböző korokból, beleértve a régi magyar irodalmat, nevezetesen Csokonai: A Reményhez, Janus Pannonius: Pannónia dicsérete, továbbá néhány lírai mű más korokból (például: Balassi Bálint).

Értő és élményszerű olvasás. A lírai formanyelv sokféleségének bemutatása példákon keresztül, írásbeli és szóbeli ismertetésekben pedig egyre gyakorlottabb rámutatás a képiség, a zeneiség, a szerkezet változataira, eltéréseire és hasonlóságaira. Az irodalmi művekben megjelenített érzelmek, motívumok visszaadása mind többször saját szavakkal, mégis szakszerűen használva a kulcsfogalmakat. A művek megismerése, megértése során különböző olvasási stratégiák alkalmazása. Kulcsfogalmak/ Kompozíció, refrén, rímtípus, költői öntudat, tartalom, forma. fogalmak Tematikai egység

Az irodalmi művek szóbeli és írásbeli szövegműfajainak jellemzői

Órakeret E: 6 L: 3

Előzetes tudás

Elbeszélés, elbeszélő szerkezet.

A különböző szövegműfajok jellemzőinek elkülönítése. A különféle A tantárgyhoz (műveltségterülethez) szóbeli és írásbeli megnyilatkozásokban főbb típusaik alkalmazása. kapcsolható fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Az 6. évfolyamon megismert, különböző műnemű művek feldolgozása kapcsán: a jellemzés tartalmi és formai követelményei, az elbeszélés, a leírás sajátosságai, az egyszerűbb dialogikus formák, dramatikus népszokások tipikus jegyei. Műnemek, főbb műfajok. A tematikai egységben szereplő szövegműfajok megkülönböztetése, és ilyenek alkotása is. A különféle irodalmi művekben olvasottak önálló reprodukálása elbeszélésben, leírásban, jellemzésben. A szövegműfajok különbségeinek érzékelése, és megnyilatkozásokban számadás ezekről a különbségekről. Kulcsfogalmak/ Műnem, líra, epika, dráma, elbeszélés, leírás, párbeszéd, jellemzés. fogalmak

Tematikai egység

Fogalomhasználat

Órakeret E: 6 L: 3

Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Definiált fogalomhasználat nélküli tapasztalatok (nem tudatos fogalomhasználat). Az 6. évfolyam tematikai egységeihez kapcsolódva fogalmak megértése és aktív használata a különböző művekről való szóbeli és írásos megnyilatkozásokban. Az absztrakciós képesség, a fogalmi gondolkodás fejlesztése. (A jelzett órakeret arányosan elosztható az egyes tematikai egységek között.) Ismeretek/fejlesztési követelmények

Elbeszélő és lírai művek, amelyekkel kapcsolatban a fogalmak felmerülnek. Igényes és az értelmezést segítő fogalomhasználat. A művekről beszélve, beszélgetve a fogalmak értő használata. A fogalomhasználatot segítő szótár- és lexikonhasználat.

Ritmus, rím, ütem, ütemhangsúlyos verselés, zeneiség; cselekmény, helyszín, ismétlés, fokozás, párhuzam, ellentét, felező tizenkettes; hasonlat, Kulcsfogalmak/ megszemélyesítés, metafora; elbeszélés, regény; epikai mű szerkezete (kiindulási pont, bonyodalom, tetőpont, megoldás, szereplő, fogalmak mellékszereplő, főhős); allegória, időmértékes verselés, versláb; konfliktus, epizód, motívum, történetmondás; nézőpont, cselekményszál; alliteráció, metonímia; rímelhelyezkedés, jelentés (szó szerinti és metaforikus). Kulcsfogalmak/ Monda, rege, ballada, hagyomány, nemzeti hagyomány, nemzeti kultúra, hazaszeretet. fogalmak

7–8. évfolyam A 7–8. évfolyamon – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése (azaz megerősítése, bővítése, finomítása, hatékonyságuk, változékonyságuk növelése) történik. Az információ felismerése (azonosítása), visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje szintén nagy jelentőséget kap, mint pl. a digitális tartalomalkotás és -megosztás, továbbá kommunikációs együttműködés az interneten keresztül. Fontos feladat a nyelvről tanult ismeretek mélyítése, a nyelv szerkezetének, változó egységeinek megfigyelése mondat- és szövegépítő eljárásokkal. Az olvasás és írás, a szövegértés és szövegalkotás ekkorra már több a tanulók számára, mint technikai gyakorlat vagy egyszerű kódoló-dekódoló eljárás. Érteniük kell, hogy az irodalom olyan üzenet, amelyet elődeink és a rendkívüli képességekkel megáldott művészek örökítettek ránk, s amely üzenetnek a megfejtése és életünkbe építése a mi dolgunk. Ennek megfelelően 78. évfolyamon számos képességszintet el kell érni: a 78. évfolyamon a tanuló beszédében már nemcsak megfelelően artikulál, hanem kiejtésével közlő szándékát is jól tükrözi, továbbá a mondat- és szövegfonetikai eszközöket is megfelelően alkalmazza. Már nemcsak összefoglalni tudja az olvasottakat, hanem érvelni is képes, és a beszédtárssal empatikusan együtt tud működni. Nemcsak a beszédhelyzethez alkalmazkodik, hanem különféle kommunikációs technikákat is képes alkalmazni. Tanulási képesség szempontjából már nemcsak használni képes a vázlatot, hanem ő maga is képes az önálló vázlatkészítés különféle eljárásaira. Szövegértés szempontjából már nemcsak értelmezésre, hanem formai-stilisztikai elemzésre is képes, továbbá képes a zenei és ritmikai eszközök típusainak azonosítására. Irodalomismeret szempontjából már nemcsak a lírai és az elbeszélő szerkezetek kulcsfogalmait ismeri, hanem érti a formai jegyek jelentésteremtő szerepét is, továbbá megismerkedik a drámával, a befogadó, a hatás, a beszédhelyzet foghalmával, a jellemzés módjaival és a tantervben számára előírt további fogalmakkal. Erkölcsi ítélőképesség szempontjából már nemcsak a tetszésnyilvánításra és az eltérő vélemény tiszteletére képes, hanem érti az ízlés kontextuális összefüggéseit, kulturális, történeti, közösségi, családi, egyéni beágyazottságát. Megismeri a média működésének, társadalmi hatásainak alapvető összefüggéseit, a történetalakítás és -elbeszélés mozgóképi eszközeit. Képes érzelmeit kifejezni, álláspontját megfelelő érvek, bizonyítékok segítségével megvédeni, ugyanakkor empatikusan képes beleélni magát mások gondolatvilágába, érzelmeibe, megérti mások cselekvésének mozgatórugóit. Képes a különböző megjelenésű és műfajú szövegek globális (átfogó) megértésére, a szöveg szó szerinti jelentésén túli üzenet értelmezésére, a szövegből információk visszakeresésére. Össze tudja foglalni a szöveg tartalmát, tud önállóan jegyzetet és vázlatot készíteni. Képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját véleményét szóban és írásban megfogalmazni, állításait indokolni. Ismeri a tömegkommunikáció fogalmát, legjellemzőbb területeit. Képes a könnyebben besorolható művek műfaji azonosítására, 8–10 műfajt műnemekbe tud sorolni, és a műnemek lényegét meg tudja fogalmazni. A különböző regénytípusok műfaji jegyeit felismeri, a szereplőket jellemezni tudja, a konfliktusok mibenlétét fel tudja tárni.Felismeri az alapvető lírai műfajok sajátosságait különböző korok alkotóinak művei alapján (elsősorban 19–20. századi alkotások). Felismeri néhány lírai mű beszédhelyzetét, a megszólító-megszólított viszony néhány jellegzetes típusát, azonosítja a művek tematikáját, meghatározó motívumait. Felfedez műfaji és tematikus-motivikus kapcsolatokat, azonosítja a zenei és ritmikai eszközök típusait, felismeri funkciójukat, hangulati hatásukat. Azonosít képeket, alakzatokat, szókincsbeli és mondattani jellegzetességeket, a lexika jelentésteremtő szerepét megérti a lírai szövegekben, megismeri a kompozíció meghatározó elemeit (pl. tematikus szerkezet, tér- és időszerkezet, logikai szerkezet, beszédhelyzet és változása).

Konkrét szövegpéldán meg tudja mutatni a mindentudó és a tárgyilagos elbeszélői szerep különbözőségét, továbbá a közvetett és a közvetlen elbeszélésmód eltérését. Képes a drámákban, filmekben megjelenő emberi kapcsolatok, cselekedetek, érzelmi viszonyulások, konfliktusok összetettségének értelmezésére és megvitatására. Az olvasott, megtárgyalt művek erkölcsi kérdésfeltevéseire véleményében, erkölcsi ítéleteiben, érveivel tud válaszolni. Képes egyszerűbb meghatározást megfogalmazni a következő fogalmakról: novella, rapszódia, lírai én, hexameter, pentameter, disztichon, szinesztézia, szimbólum, tragédia, komédia, dialógus, monológ. Képes néhány egyszerűbb meghatározás közül kiválasztani azt, amely a következő fogalmak valamelyikéhez illik: fordulat, retorika, paródia, helyzetkomikum, jellemkomikum. Az ismertebb műfajokról tudja az alapvető információkat. Képes művek, műrészletek szöveghű felidézésére. Tisztában van a média alapvető kifejezőeszközeivel, az írott és az elektronikus sajtó műfajaival. Ismeri a média, kitüntetetten az audiovizuális média és az internet társadalmi szerepét, működési módjának legfőbb jellemzőit. Kialakul benne a médiatudatosság elemi szintje, az önálló, kritikus attitűd. 7. osztály

Tematikai egység

Lírai műfajok

Órakeret E: 4 L: 2

Előzetes tudás

Korábban tanult lírai és átmeneti műfajok: dal, ballada.

Lírai műfajok egyszerű meghatározása, a meghatározás elemeinek A tantárgyhoz (műveltségterülethez) szövegpéldákkal történő illusztrálása, a könnyebben besorolható kapcsolható fejlesztési olvasott művek műfaji azonosítása. feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Különböző korok lírai alkotásainak felidézése. Műfajok megnevezése: dal, elégia, óda, himnusz, epigramma, helyzetdal, költői levél, ars poetica. Jellemzőik összefoglalása. Műfaji jellemzők elsajátítása: a dal egyszerű, egynemű érzéseket kifejező, énekelhető vers; az elégia értékhiányos állapotot és szomorú belenyugvást tükröző költemény; az óda emelkedett hangvételű, ünnepélyes, gondolati elemet is tartalmazó vers; továbbá, hogy a himnusz ezen belül istenséget szólít meg általában kérés, indoklás formájában; az epigramma rövid, csattanós költemény; a helyzetdal a szerepjáték egy neme; a költői levél létező és megnevezett személyhez szól; az ars poetica költői hitvallás. Műfajok változásainak (koronként, szerzőnként) felfedezése. Kulcsfogalmak/ Dal, elégia, óda, himnusz, epigramma, helyzetdal, költői levél, ars poetica. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

A kisepika műfaji változatai: novella, elbeszélés

Órakeret E: 6 L: 3

Előzetes tudás

Epikai műnem. Verses és prózaepika (néhány, már tanult műfajjal). Mese, monda, mitológiai történet, bibliai elbeszélés. Cselekmény, idő, helyszínek, fordulat, szereplők; szerkezet;

elbeszélés, párbeszéd, leírás; magatartásformák értékelése; vélemény megosztása. A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

A novella és az elbeszélés jegyeinek felismerése, a két műfaj világos megkülönböztetése. Az anekdotikus mesélés fogalmának ismerete, annak átlátása, hogy miért játszhat gyakran szerepet az anekdota a novellairodalomban. Az érzelmi tartalmak felismerésének (pl. indulatok, szeretet, együttérzés, segítőkészség, félelem, bizalom, hála), az erkölcsi választások értelmezésének fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Anekdotikus történetek, kisepikai alkotások a magyar és a világirodalom különböző korszakaiból, különös tekintettel Mikszáth Kálmán és más magyar elbeszélők novelláira. Néhány novella és elbeszélés feldolgozása, értelmezése. Mind pontosabb ismeretek szerzése arról, hogyan illeszkedik az epika és a kispróza tágabb körébe az elbeszélés és a novella. Olvasmányok összevetésével a novella és az elbeszélés jegyeinek felismerése, a két műfaj megkülönböztetése. Az anekdotikus mesélés fogalmának ismerete, megértése, annak átlátása, miért játszhat gyakran szerepet az anekdota a novellairodalomban. Az idő- és térviszonyok felismerése, megnevezése, az elbeszélés és a történet időrendje közötti eltérés érzékelése; az elbeszélői nézőpont, beszédhelyzet felismerése. Kulcsfogalmak/ Kisepika, mese, monda, legenda, anekdota, novella, elbeszélés, kisregény, szerkezet, időrend, elbeszélői nézőpont, beszédhelyzet. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

A regény változatai

Órakeret E: 8 L: 4

Előzetes tudás

Konfliktus, kiindulási pont, bonyodalom, tetőpont, megoldás, szereplő, mellékszereplő, főhős.

Annak felismerése és tudatosítása, hogy az elemző-értelmező olvasás elmélyíti az élmény- és tapasztalatszerzést, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények forrása. Epikai alkotások elemző, értelmező képességének fejlesztése. A tantárgyhoz (műveltségterülethez) Nagyepikai alkotás(ok)ban az idő- és térviszonyok azonosítása, kapcsolható fejlesztési elemzése; az elbeszélés és a történet időrendje közötti eltérés érzékeltetése; az előreutalások, késleltetések szerepét azonosító feladatok szövegértelmező képességek fejlesztése. A műelemzések alapján műfaji, poétikai, tematikai, erkölcsi következtetések megfogalmazásának képessége. Az irodalmi élmény megosztása, önálló olvasmányválasztás indoklása, olvasmányok ajánlása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Magyar történelmi események és korszakok megidézése az irodalomban, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán és mások műveiben. Jókai Mór: A kőszívű ember fiai, Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője. A kőszívű ember fiaiban szereplő apa- és anyafigura, a testvérek kapcsolata, konfliktusa.

Tér- és időviszonyok, cselekmény, szerkezet, anekdotikusság. A szereplők jellemzése (egyéni állásfoglalással). Elemzések, értelmezések és kreatív írások. Ajánlott és/vagy egyéni olvasmányok, pl. Jules Verne, Mark Twain, Dickens és mások műveiből; a klasszikus és kortárs, magyar és világirodalmi ifjúsági irodalomból – műbemutatások, értelmezések, ajánlások (a házi olvasmányok megközelítési szempontjainak alkalmazása, önálló állásfoglalással). Az olvasott művek műfaji jegyeinek, felépítésének, elbeszélésmódjának megfigyelése, a szereplők azonosítása, jellemzése, kapcsolatrendszerük elemzése; a konfliktusok mibenlétének feltárása. Beszélgetések, szerepjátékok a történetek határhelyzeteiről és a szereplők döntési kényszereiről. Szóbeli, írásos beszámolók, elemzések az olvasott művekről, a cselekményt alkotó elemekről, helyszínekről és időkezelésről, a szereplők viszonyairól, érzelmeikről, konfliktusaikról. Kulcsfogalmak/ Regény, regénytér, regényidő, regényszerkezet, nagyepika, szerkezet, időviszony, térviszony, cselekmény, fordulat, epizód, kitérő, késleltetés, fogalmak előreutalás, magatartásforma.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Művek a reformkor irodalmából

Órakeret E: 16 L: 8

Előzetes tudás

Petőfi Sándor több műve, Arany János több műve, Vörösmarty Mihály: Szép Ilonka.

A nemzeti jelképpé vált alapművek megismerése (Kölcsey: Himnusz; Vörösmarty: Szózat; Petőfi: Nemzeti dal stb.). Annak fölfedezése, hogyan gazdagodott a magyar nemzeti irodalom a A tantárgyhoz reformkorban. (műveltségterülethez) Rendszerezett ismeretek megszerzése a reformkori irodalmi élet kapcsolható fejlesztési főbb szereplőiről, fórumairól, a korszak kiemelkedő jelentőségének feladatok megértetése. Ismerkedés a romantikával, a romantikus stílusjegyek azonosítása, korstílusok és művek összefüggései. A korszak irodalmi életének megismerése, romantika és népiesség, romantika és reformkor összefüggéseinek megismerése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Olvasmányok a reformkor irodalmából, különös tekintettel Kölcsey Ferenc: Himnusz, Parainesis (egy részlet), Petőfi Sándor: Nemzeti dal, Szeptember végén, és Vörösmarty Mihály: Szózat című művére. Legalább 3 további alkotás, például István öcsémhez, Reszket a bokor, mert…, Egy gondolat bánt engemet. Egy korstílus – a romantika. Egy-két szemelvény a korszak jellemző alapvetéseiről, törekvéseiről (pl. szabadság az irodalomban; új, jellegzetes műfajok; kevertség, töredékesség; romantika és népiesség). Romantikus jegyek, vonások azonosítása, megnevezése. A Himnusz és a Szózat utalásainak értelmezése közös és önálló munkában egyaránt, rámutatás kompozíciós elemeikre, szövegük rögzítése memoriterként. Ismertetés a tanult Petőfi-művek tematikai és műfaji különbségeiről, életrajzi és történelmi beágyazottságukról. Kölcsey Husztjának, Himnuszának, Vörösmarty Szózatának szöveghű felidézése. Kulcsfogalmak/ Retorika, variáció, kontraszt, ellentétes párhuzam, romantikus képalkotás.

fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Egy drámai mű feldolgozása

Órakeret E: 8 L: 4

Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Dramatikus népszokások, párbeszéd, szereplő, mellékszereplő, főhős, konfliktus, bonyodalom, tetőpont. A drámákban, filmekben megjelenő emberi kapcsolatok, cselekedetek, érzelmi viszonyulások, konfliktusok értelmezése. A színház és dráma világának, eszközrendszerének megismerése. Az érzelmek kifejezése, a társas viselkedés különböző jellemzőinek megfigyelése, az empátia fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Legalább egy dráma (vígjáték, színmű) feldolgozása, lehetőség szerint megtekintése; a szöveg és az előadás összehasonlítása. Drámajáték az irodalomórán. Különböző szereplő- és embertípusok megjelenítése közös játékokban, pl. a tartás- és járásmód, gesztusok, mimika megfigyelését követően. Improvizáció a megismert drámai konvenciók és a színházi formanyelv elemeinek alkalmazásával. A komikum, a humor tartalmi és nyelvi jellemzőinek megismerése. A monológ és a dialógus szerepének megkülönböztetése, a drámában, drámajátékban szöveg és a mozgás kapcsolatának, a szándék és a feszültség jelentőségének felismerése. Egy drámarészlet szöveghű felidézése. Dialógus, díszlet, drámai szerkezet, felvonás, feszültség, fordulópont, Kulcsfogalmak/ helyzet, helyzetkomikum, humor, jelenet, jellemkomikum, jelmez, fogalmak komédia, komikum, konfliktus, monológ, rendezői utasítás; szándék, szerep, szereplők kapcsolata, színmű, szöveg és mozgás, tetőpont, tragédia.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Bevezetés az irodalomtörténet tanulásába

Órakeret E: 8 L: 4

Előzetes tudás

Korábban olvasott művek különböző irodalomtörténeti korszakokból.

Az irodalomtörténeti megközelítésmód megértése, esetenkénti A tantárgyhoz (műveltségterülethez) alkalmazása. Az irodalmi hagyomány szerepének felismerése. kapcsolható fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Felidézett, a reneszánszhoz sorolható művek az 5–6. évfolyam anyagából, felidézett, a romantika, illetve a modernség korához sorolható művek a 7–8. évfolyam anyagából. Néhány mondatos ismeretkör a barokkról, klasszicizmusról, realizmusról, posztmodernről. Korszakok időbeli körülhatárolása évszázad pontossággal. Három-három stílusjellegzetesség megnevezése leegyszerűsítő, absztrahált formában. Térben-időben tájékozódva a magyar és a világirodalom néhány alkotásának csoportosítása. Annak észrevétele, hogy az egyes korokhoz időnként jellegzetes módon kötődik egy vagy

több kifejezésmód, stílus. Ismeretek szerzése arról, hogy az irodalmi tendenciák időnként szorosan összefüggnek más művészeti ágak tendenciáival. Kulcsfogalmak/ Reneszánsz, barokk, klasszicizmus, romantika, realizmus, modernség, posztmodern, irodalomtörténet, korstílus, stílusirányzat. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Bevezetés a műfajelméletbe

Órakeret E: 6 L: 3

Előzetes tudás

Művek a líra, az epika és a dráma köréből.

A műnemekről, műfajokról tanultak szintetizálása. A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Felidézett, a mese, monda, elbeszélő költemény műfajába, továbbá egyszerűbb lírai műfajokba sorolható művek az 5–6. évfolyam anyagából; felidézett, a lírai, drámai illetve a kisepika műfajai közé sorolható művek a 7–8. évfolyam anyagából. Annak észrevétele, hogy a műfaj jellemzői mindig csak általában jellemzőek, s a konkrét mű nem feltétlenül felel meg mindenben a műfaji definíciónak. Annak megfigyelése, hogy vannak egymáshoz közelebb álló és erőteljesebb eltéréseket mutató műfajcsoportok. Annak megértése a tematikai egység feldolgozása során, hogy a művek műfaji jellemzése egyben belső, tartalmi és formai lényegüket is jellemzi (beleértve a beszédmódot, a modalitást, a kommunikációs helyzetet), vagy legalábbis szoros összefüggésben áll azokkal. Kulcsfogalmak/ Felhívó funkció, modalitás, műfaj, beszédmód. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Fogalomhasználat

Órakeret E: 6 L: 3

Előzetes tudás

Definiált fogalomhasználat nélküli tapasztalatok (egyes fogalmak nem tudatos használata).

A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Az 7–8. évfolyam anyagához kapcsolódó fogalmak megértése és aktív használata a különböző művekről való szóbeli és írásos megnyilatkozásokban. A tanulás képességének fejlesztése különböző munkaformákban. (A jelzett órakeret arányosan elosztható az egyes tematikai egységek között.) Ismeretek/fejlesztési követelmények

Elbeszélő, drámai és lírai művek, amelyekkel kapcsolatban a fogalmak felmerülnek. Igényes és az értelmezést segítő fogalomhasználat. A művekről beszélve, beszélgetve értő fogalomhasználat. Pontos fogalomhasználatot segítő szótár- és kézikönyvhasználat.

Kulcsfogalmak/ Szerkezet, epikai szerkezet, történetkezdés, fordulat, befejezés; értekező próza, rapszódia, lírai szerkezet, lírai én, hexameter, pentameter, fogalmak disztichon; szinesztézia, szimbólum, motívum, toposz, téma.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

A média kifejezőeszközei (2) Az írott és az elektronikus sajtó szövegeinek rendszerezése, a média nyelve

Órakeret E: 7 L: 3

Az egyes médiumokban megjelenő médiaszövegek közötti különbségek érzékelése, médiaszövegek fikciós vagy dokumentum jellegének megfigyelése.

Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

A médiumok nyelvi apparátusára vonatkozó alapszintű tájékozottság megszerzése. A tudatos szövegválasztás képességének fejlesztése. A sajtóban alkalmazott manipulatív technikák felismerése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Az írott és elektronikus sajtó műfajainak megismerése, különbségei. Az internet megjelenésének hatása a világra és a kommunikációra. A Gutenberg-galaxis fogalma. A meghatározó sajtóműfajok felismerése, alapvető jellemzőik tudatosítása (tudósítás, riport, publicisztika, kritika).A hírműfajhoz kapcsolódó meghatározó tevékenységek (pl. újságíró, fotóriporter) ismerete. Mozgóképi (film, televízió, videó, komputerjáték, web) szövegértés képességének fejlesztése, önálló és kritikus attitűd kialakítása, a mediális írás-olvasástudás fejlesztése. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tudósítás, riport, kritika, publicisztika, Gutenberg-galaxis, internet, elektronikus média, nyomtatott sajtó, bulvár, hír, vélemény, manipuláció.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

A média társadalmi szerepe

Órakeret E: 7 L: 3

Előzetes tudás

A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

A médiaszövegek emberek által mesterségesen előállított tartalmak. A médiaszövegek elemi szövegalkotó kódjainak, kifejezőeszközeinek ismerete. A média, kitüntetetten az audiovizuális média és az internet társadalmi szerepének, működési módjának tisztázása. A naiv fogyasztói szemlélet átértékelése (reklám, valóságshow). Önálló és kritikus attitűd kialakítása, a kritikai médiatudatosság fejlesztése. A résztvevő és aktív állampolgári szerep elsajátítása, kritikai képességek fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Annak felismerése, hogy a médiaszövegek megformálásához („írásához”) és megértéséhez („olvasásához”) az adott médiumra vonatkozó „nyelvismeretre” van szükség, és a tömegkommunikáció médiumai más- és más jelrendszert, kódokat használnak (írott, szimbolikus – például egy képen látható tárgy – és technikai – például a kameramozgás –

kódokat). Annak felismerése, hogy míg a művek esetében a befogadó a szerző által megjelenített cselekményvilág eseményeiből maga konstruálja a történetet, a média direkt értelmezési kereteket kínál a fogyasztónak a közrebocsátott történetjavaslatok értelmezésére. Kérdések és állítások megfogalmazása a mediatizált kommunikáció egyirányú és/vagy interaktív jellegével kapcsolatban. Annak megismerése és aktuális médiaesemények feldolgozása során történő tudatosulása, miért és hogyan érvényesül a médiában a sztereotip megfogalmazás kényszere, milyen veszélyekkel járhat mindez. A nemek, foglalkozások, életmódminták, kisebbségek a tapasztalati valóságtól eltérő megjelenítésének felismerése a médiában, annak tudatosulása, hogy a médiaszövegek a közösség kulturális képviselői (reprezentánsai). A sztereotípia és a reprezentáció fogalmának meghatározása, annak érzékelése, miért problematikus, hogy a világ nem olyan módon jelenik meg a médiában, mint a tapasztalati valóságban. Élmények és tapasztalatok összevetése a média által közvetített, megjelenített világokkal (pl. hírműsorok, talk-showk, reality-showk, életmód-magazinok, közösségi portálok), az azonosságok és az eltérések megfigyelése, megbeszélése. Azonos események eltérő megfogalmazásainak összevetése, az egyszerűbb reprezentációk különbözőségeinek ésszerű indoklása (érdekek, nézőpontok, politikai és gazdasági érintettség, illetve műfaji, nyelvi különbségek feltárása a hírműsorokban, hírportálokon, napisajtóban). Kulcsfogalmak/ Értelmezési keret, egyirányú kommunikáció, interaktív kommunikáció, sztereotípia, reprezentáció, közösségi média, talkshow, bulvár, fogalmak manipuláció, reklám.

8. osztály

Tematikai egység

Klasszikus és kortárs lírai alkotások

Órakeret E: 6 L: 4

Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Műnemek: líra, dráma, epika. Az irodalmi élmények és azok megosztása alkalmat ad erkölcsi kérdések megvitatására, az ítélőképesség fejlesztésére. A tematikai egység feldolgozása során fejlődik a formaérzék, a szókincs mellett az érzelmek kifejezésének képessége, valamint a mások helyzetébe történő beleélés, az empátia. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Különféle témájú lírai alkotások a klasszikus és kortárs lírából, a magyar és a világirodalomból. (Választható például Arany János, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád, József Attila, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Tóth Krisztina, Borbély Szilárd, Határ Győző, Szilágyi Domokos). Megismert klasszikus lírai művek összevetése kortárs alkotásokkal. A lírai formanyelv (szerkezeti változatok, szókincs, a képiség eszközei) elemeinek megismerése, a művek elemzése során a fogalmak használata. Annak belátása, hogy az irodalmi formanyelv is változik, és a kortárs művek besorolása a kánonba nehéz és problematikus. Annak beláttatása, hogy a lírai művekbe is vegyülhet időnként epikus jelleg, szerepjáték, helyzetdal esetén vegyülhet bele imitált jelleg, drámai monológ esetén pedig drámaiság. Egy József Attila-mű és egy Radnóti-mű szöveghű felidézése. Kulcsfogalmak/ Lírai kifejezésmód, történelmi motívum, kánon, kortárs irodalom, szókincs, képiség. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

A kisepika műfaji változatai: novella, elbeszélés

Órakeret E: 4 L: 3

Előzetes tudás

Epikai műnem. Verses és prózaepika (néhány, már tanult műfajjal). Mese, monda, mitológiai történet, bibliai elbeszélés. Cselekmény, idő, helyszínek, fordulat, szereplők; szerkezet; elbeszélés, párbeszéd, leírás; magatartásformák értékelése; vélemény megosztása.

A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

A novella és az elbeszélés jegyeinek felismerése, a két műfaj világos megkülönböztetése. Az érzelmi tartalmak felismerésének (pl. indulatok, szeretet, együttérzés, segítőkészség, félelem, bizalom, hála), az erkölcsi választások értelmezésének fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Anekdotikus történetek, kisepikai alkotások a magyar és a világirodalom különböző korszakaiból, különös tekintettel Kosztolányi Dezső és más magyar elbeszélők novelláira. Néhány novella és elbeszélés feldolgozása, értelmezése. Mind pontosabb ismeretek szerzése arról, hogyan illeszkedik az epika és a kispróza tágabb

körébe az elbeszélés és a novella. Olvasmányok összevetésével a novella és az elbeszélés jegyeinek felismerése, a két műfaj megkülönböztetése. Az anekdotikus mesélés fogalmának ismerete, megértése, annak átlátása, miért játszhat gyakran szerepet az anekdota a novellairodalomban. Az idő- és térviszonyok felismerése, megnevezése, az elbeszélés és a történet időrendje közötti eltérés érzékelése; az elbeszélői nézőpont, beszédhelyzet felismerése. Kulcsfogalmak/ Kisepika, mese, monda, legenda, anekdota, novella, elbeszélés, kisregény, szerkezet, időrend, elbeszélői nézőpont, beszédhelyzet. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Kortárs novellák

Órakeret E: 4 L: 2

Előzetes tudás

Kisepikai műfajok.

A klasszikus és a mai kisepika kifejezésformái eltéréseinek A tantárgyhoz (műveltségterülethez) megfigyeltetése. Az irodalmi hagyomány szerepének felismerése. kapcsolható fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Korábban megismert klasszikus kisepikai művek összevetése kortárs alkotásokkal, pl. Háy János: A kéz, Békés Pál: Ottília, Az ólomkatona, Lázár Ervin: A csomag, A tolvaj. A szókincs, stílus, mondatszerkezet eltéréseinek megfigyelése, megnevezése. A tematika jellegzetes eltéréseinek elemzése. A hangulat, hangnem, világkép eltéréseinek megfigyelése. Kulcsfogalmak/ Töredékesség, torzó. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Órakeret E: 20 Művek a Nyugat három nemzedékének irodalmából L: 13 Lírai szerkezet, lírai én, metafora, metonímia.

A magyar irodalom több kanonikus művének (pl. A Dunánál, Nem tudhatom…, ) megismerése, a nyelvi-kulturális identitás alakítása. Annak fölfedezése, hogyan gazdagodott a magyar nemzeti irodalom A tantárgyhoz (műveltségterülethez) a Nyugat folyóirat működése által. A Nyugat korszakában született kapcsolható fejlesztési művek közötti hasonlóságok és az egyedi vonások felismerése. A koreszmék, életérzések hatásainak megismerése a műalkotásokban. feladatok Különösen a korszak epikus művei adnak alkalmat erkölcsi kérdések megvitatására, magatartásformák és cselekedetmotivációk megfigyelésére. Ismeretek/fejlesztési követelmények Szépirodalmi alkotások a Nyugat három nemzedékének korából. Ady Endre: Párisban járt az Ősz, és még két vers; József Attila: A Dunánál; Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem (egy részlet); Kosztolányi Dezső két novellája és két lírai alkotása; Móricz Zsigmond egy

novellája, Radnóti Mikós: Nem tudhatom… és még egy műve, Szabó Lőrinc egy műve. További lehetőségek: Ringató, Rejtelmek, Szeretném, ha szeretnének, Babits Mihály, Tóth Árpád, Illyés Gyula, Juhász Gyula egy-két műve. Az impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió irányzatainak stílus- és formajegyei. Szövegek, irodalmi művek strukturális és tartalmi szempontú elemzése, az összefüggések felismerése és értelmezése. Művek tematikájának, meghatározó motívumainak azonosítása, alapvető lírai műfajok sajátosságainak felismerése. Kompozíciók, képek, alakzatok elemzése. Egy Ady- és egy Kosztolányi-mű szöveghű felidézése. Kulcsfogalmak/ Paródia, tárgyias líra, epikus-balladás vers, karcolat, impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió, szinesztézia, allegória, szimbólum, összetett fogalmak költői kép.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Kortárs irodalom − kortárs írók és olvasók

Órakeret E: 8 L: 4

Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Korábban olvasott kortárs művek. Egy-egy irodalmi mű értelmezésekor a különböző olvasatok felismerése. Az irodalmi művek fogadtatásával, jelentőségével kapcsolatos eltérések belátása. A kánon lényegének és jelentőségének megértése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Olvasmányok a 20–21. századi irodalomból. Egy Örkény-novella, két Weöres-mű, 2-3 kortárs magyar szépprózai mű, 5 közelmúltbeli és kortárs magyar lírai mű (például Zelk Zoltán: Hajnali vendég, Áprily Lajos: Királyasszony kertje, Baka István: Vezeklés; Lackfi János: Lavina-dal, Kukorelly Endre: Kert). Olvasmányélmények és a közös tanulási tevékenységek nyomán egyre fejlődő képesség a homályos értelmű, a célzás és az elhallgatás eszközeivel élő mai műalkotások feldolgozására és befogadására is. Különféle olvasói attitűdök azonosítása; olvasatok, vélemények összevetése. A befogadás tapasztalatai, a téma, az írói látásmód és álláspont tudatosítása. Egy Weöres Sándor-mű és két kortárs szerző egy-egy művének szöveghű felidézése. Kulcsfogalmak/ Szatíra, fantasztikum, látásmód, vélemény, befogadás. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Bevezetés az irodalomtörténet tanulásába

Órakeret E: 8 L: 2

Előzetes tudás

Korábban olvasott művek különböző irodalomtörténeti korszakokból.

Az irodalomtörténeti megközelítésmód megértése, esetenkénti A tantárgyhoz (műveltségterülethez) alkalmazása. Az irodalmi hagyomány szerepének felismerése. kapcsolható fejlesztési feladatok

Ismeretek/fejlesztési követelmények Felidézett, a reneszánszhoz sorolható művek az 5–6. évfolyam anyagából, felidézett, a romantika, illetve a modernség korához sorolható művek a 7–8. évfolyam anyagából. Néhány mondatos ismeretkör a barokkról, klasszicizmusról, realizmusról, posztmodernről. Korszakok időbeli körülhatárolása évszázad pontossággal. Három-három stílusjellegzetesség megnevezése leegyszerűsítő, absztrahált formában. Térben-időben tájékozódva a magyar és a világirodalom néhány alkotásának csoportosítása. Annak észrevétele, hogy az egyes korokhoz időnként jellegzetes módon kötődik egy vagy több kifejezésmód, stílus. Ismeretek szerzése arról, hogy az irodalmi tendenciák időnként szorosan összefüggnek más művészeti ágak tendenciáival. Kulcsfogalmak/ Reneszánsz, barokk, klasszicizmus, romantika, realizmus, modernség, posztmodern, irodalomtörténet, korstílus, stílusirányzat. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Bevezetés a műfajelméletbe

Órakeret E: 6 L: 2

Előzetes tudás

Művek a líra, az epika és a dráma köréből.

A műnemekről, műfajokról tanultak szintetizálása. A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Felidézett, a mese, monda, elbeszélő költemény műfajába, továbbá egyszerűbb lírai műfajokba sorolható művek az 5–6. évfolyam anyagából; felidézett, a lírai, drámai illetve a kisepika műfajai közé sorolható művek a 7–8. évfolyam anyagából. Annak észrevétele, hogy a műfaj jellemzői mindig csak általában jellemzőek, s a konkrét mű nem feltétlenül felel meg mindenben a műfaji definíciónak. Annak megfigyelése, hogy vannak egymáshoz közelebb álló és erőteljesebb eltéréseket mutató műfajcsoportok. Annak megértése a tematikai egység feldolgozása során, hogy a művek műfaji jellemzése egyben belső, tartalmi és formai lényegüket is jellemzi (beleértve a beszédmódot, a modalitást, a kommunikációs helyzetet), vagy legalábbis szoros összefüggésben áll azokkal. Kulcsfogalmak/ Felhívó funkció, modalitás, műfaj, beszédmód. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Fogalomhasználat

Órakeret E: 6 L: 2

Előzetes tudás

Definiált fogalomhasználat nélküli tapasztalatok (egyes fogalmak nem tudatos használata).

A tantárgyhoz Az 8. évfolyam anyagához kapcsolódó fogalmak megértése és aktív (műveltségterülethez) használata a különböző művekről való szóbeli és írásos

kapcsolható fejlesztési megnyilatkozásokban. A tanulás képességének fejlesztése különböző munkaformákban. (A jelzett órakeret arányosan feladatok elosztható az egyes tematikai egységek között.) Ismeretek/fejlesztési követelmények Elbeszélő, drámai és lírai művek, amelyekkel kapcsolatban a fogalmak felmerülnek. Igényes és az értelmezést segítő fogalomhasználat. A művekről beszélve, beszélgetve értő fogalomhasználat. Pontos fogalomhasználatot segítő szótár- és kézikönyvhasználat. Kulcsfogalmak/ Szerkezet, epikai szerkezet, történetkezdés, fordulat, befejezés; értekező próza, rapszódia, lírai szerkezet, lírai én, hexameter, pentameter, fogalmak disztichon; szinesztézia, szimbólum, motívum, toposz, téma.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

A média kifejezőeszközei (1) Történet és elbeszélés a mozgóképen

Órakeret E: 5 L: 2

Előzetes tudás

Megfigyeli és azonosítja a tanuló a különböző médiaszövegekben megjelenő egyszerű helyszín- és idő-, illetve konfliktusviszonylatokat. Érti a rövid, egy szálon futó, történetet bemutató művekben az ok-okozati viszonyokat, azonosítja a történet idejét és helyszínét, a cselekmény kezdő- és végpontját, a cselekményelemek sorrendjét.

A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Médiatudatosságra nevelés. Az életkornak megfelelő mozgóképi (film, televízió, videó, komputerjáték, web) szövegértés képességének fejlesztése, az önálló és kritikus attitűd kialakítása, a mediális írás- és olvasástudás fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Helyszín- és időviszonylatok, illetve karakter- és konfliktusviszonylatok felismerése, megfigyelése a médiaszövegekben (pl. rádióműsorban, riportban). Átélt, elképzelt vagy hallott esemény mozgóképi megjelenítésének megtervezése az életkornak megfelelő szinten (pl. story-board, animáció, interjú alkalmazásával). Mozgóképi szövegeken a cselekmény- és történetszervezés, valamint az elbeszélés (narráció) megfigyelése és tudatosulása, és mindezzel összefüggésben konkrét szövegek elemzése során az expozíció, bonyodalom, lezárás már ismert fogalmainak alkalmazása. Egyszerűbb médiaszövegek létrehozása (pl. interjú, újságcikk, közösségi portálra készülő adatlap, önportré) útján a képzelőerő, a kifejezőkészség önálló fejlesztése. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Karakter, hős, konfliktus, cselekmény, történet, elbeszélés, narráció, expozíció, bonyodalom, lezárás, beállítás, jelenet, epizód, fordulat.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

A média társadalmi szerepe

Órakeret E: 5 L: 2

Előzetes tudás

A médiaszövegek emberek által mesterségesen előállított tartalmak. A médiaszövegek elemi szövegalkotó kódjainak, kifejezőeszközeinek ismerete.

A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

A média, kitüntetetten az audiovizuális média és az internet társadalmi szerepének, működési módjának tisztázása. A naiv fogyasztói szemlélet átértékelése (reklám, valóságshow). Önálló és kritikus attitűd kialakítása, a kritikai médiatudatosság fejlesztése. A résztvevő és aktív állampolgári szerep elsajátítása, kritikai képességek fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Annak felismerése, hogy a médiaszövegek megformálásához („írásához”) és megértéséhez („olvasásához”) az adott médiumra vonatkozó „nyelvismeretre” van szükség, és a tömegkommunikáció médiumai más- és más jelrendszert, kódokat használnak (írott, szimbolikus – például egy képen látható tárgy – és technikai – például a kameramozgás – kódokat).Annak felismerése, hogy míg a művek esetében a befogadó a szerző által megjelenített cselekményvilág eseményeiből maga konstruálja a történetet, a média direkt értelmezési kereteket kínál a fogyasztónak a közrebocsátott történetjavaslatok értelmezésére. Kérdések és állítások megfogalmazása a mediatizált kommunikáció egyirányú és/vagy interaktív jellegével kapcsolatban.Annak megismerése és aktuális médiaesemények feldolgozása során történő tudatosulása, miért és hogyan érvényesül a médiában a sztereotip megfogalmazás kényszere, milyen veszélyekkel járhat mindez. A nemek, foglalkozások, életmódminták, kisebbségek a tapasztalati valóságtól eltérő megjelenítésének felismerése a médiában, annak tudatosulása, hogy a médiaszövegek a közösség kulturális képviselői (reprezentánsai). A sztereotípia és a reprezentáció fogalmának meghatározása, annak érzékelése, miért problematikus, hogy a világ nem olyan módon jelenik meg a médiában, mint a tapasztalati valóságban.Élmények és tapasztalatok összevetése a média által közvetített, megjelenített világokkal (pl. hírműsorok, talk-showk, reality-showk, életmód-magazinok, közösségi portálok), az azonosságok és az eltérések megfigyelése, megbeszélése. Azonos események eltérő megfogalmazásainak összevetése, az egyszerűbb reprezentációk különbözőségeinek ésszerű indoklása (érdekek, nézőpontok, politikai és gazdasági érintettség, illetve műfaji, nyelvi különbségek feltárása a hírműsorokban, hírportálokon, napisajtóban). Kulcsfogalmak/ Értelmezési keret, egyirányú kommunikáció, interaktív kommunikáció, sztereotípia, reprezentáció, közösségi média, talkshow, bulvár, fogalmak manipuláció, reklám.

Műveltségterület: Matematika Tantárgy neve: Matematika CÉL A felnőttoktatásban a matematika tanításának célja a tanulók általános és matematikai műveltségének növelése.

LEVELEZŐ OKTATÁS

ESTI TAGOZAT

Matematika

5.

6.

7.

8.

5.

6.

7.

8.

Heti óraszám

3

3

3

3

2

2

1,5

1,5

Évi óraszám

108

108

108

108

72

72

54

54

FELADAT    

a matematikai ismeretek bővítése, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése, a matematika hasznosságának, az élet szinte minden területén való alkalmazhatóságának bemutatása. a mindennapok gyakorlatából vett, életszerű feladatokon keresztül támogassa a matematika oktatásának hatékonyságát.

FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK 1. Az elsajátított matematikai fogalmak alkalmazása, a matematikai szemlélet fejlesztése A számfogalom mélyítése, bővítése, az alapműveletek körében az egyre biztosabb műveletfogalom kialakítása, a számolási készség fejlesztése a zsebszámológépek ésszerű alkalmazásával alapvető feladatunk. Kiemelt szerepet van a kerekítés, a becslés tanításának, és ezen területekhez kapcsolódó fejlesztéseknek. A változó mennyiségek közötti kapcsolatok felismerése, a geometria alapjainak megismerése, a sík és térszemlélet, a függvény szemlélet, a transzformációs szemlélet fejlesztése, a matematikai logika elemeinek (.és., .vagy., .nem., .minden., .van olyan.) helyes használata, a valószínűségi és statisztikai szemlélet formálása a helyes matematikai szemlélet kialakítását segítik. 2. Gyakorlottság gondolkodásban.

a

matematikai

problémák

megoldásában,

jártasság

a

logikus

Nagy hangsúlyt kell fektetni a felnőttoktatásban a mindennapi életből vett egyszerűbb problémák megoldásával a matematikai modellalkotás megismertetésére, a különböző gyakorlati feladatokban mérések, egyszerű szerkesztések elvégzésére. Így érhető el, hogy a matematikatudás hasznosíthatóságát, alkalmazhatóságát megismertessük és megértessük a tanulókkal. A tanultak megerősítését, a nyelv logikai elemeinek helyes használatát, az anyanyelv fejlesztését segíti, ha egy - egy témához kapcsolódó különböző logikai tartalmú állítások igazságáról kell döntést hozni, vagy önállóan kell megfogalmazni igaz, hamis állításokat. Nagy szerepet kell adni ebben az iskolafokozatban még a következtetéses gondolkodásnak.

Az egyéni fejlesztés lehetőségei jelenjenek meg a munkánkban, és az érzékelhető fejlődést rendszeresen értékeljük. Ezzel megfelelő motivációt, lendületet adhatunk a tanuláshoz. A különböző szövegezésű feladatok megoldása az értő-elemző olvasás fejlesztése mellett segíti a matematika nyelvére való fordítás megértését, a matematikai modell felismerését. A biztos, lehetetlen és lehetséges események megkülönböztetése hozzájárul a helyes valószínűségi szemlélet kialakításához. A mindenkori sajtóanyag, reklámanyagok, szórólapok, stb. olvasása, statisztikai zsebkönyvek tanulmányozása, adatok értelmezése, grafikonok elemzése a helyes statisztikai szemlélet kialakítását segíti. 3. Az elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási műveletek alkalmazása A felnőttek matematikai nevelésében pozitív hatású lehet, ha a tanult eljárásokra, módszerekre saját életterükből hoznak és megfogalmaznak egyszerű feladatokat, problémákat. Ebben a tanítási ciklusban már mutatunk egyszerű igazolásokat. Fejlesztjük a vitakészséget, a koncentrációt, a pontosságot, a logikus érvek egymásra épülő sorához kapcsolódó bizonyítás igényét. A különböző szempontok szerinti csoportosítások, osztályozások, sorba rendezések, kiválasztások segítik a halmazszemlélet fejlesztését, a rendszerben való látás kialakulását. Adatsokaságok lejegyzésével, elemzésével, ábrázolásával hozzájárulunk a statisztika legalapvetőbb ismereteinek alkalmazásához. A mindennapok (pl.: biztosítós, bankos ügyek) problémáinak megoldására alkalmazva a tanultakat elérhetjük, hogy egy-két lépéses algoritmusokat önállóan készítsenek a tanulók. Ezzel hozzájárulunk ahhoz, hogy különböző helyzetekben az esélyeket reálisan mérjék fel. 4. Helyes tanulási szokások fejlesztése A felnőttek számára nincs annyi idő a tanulásra, mint a 10-14 éves, nappali iskolába járó diákok esetében. Ezért a felnőttoktatásban tanító kollégáknak a kerettanterv alapos átgondolása, adaptálása mellett fontos, hogy változatos és konkrét javaslatokat tegyenek. szinte egyénileg a gyakorlás, elmélyítés lehetőségeire, módszereire. Nagy jelentőséggel szerepel a felkészülésben a könyvtár, a jól megválasztott szakirodalom (pl.: tankönyvek, tanulmányok, feladatgyűjtemények, statisztikai zsebkönyvek, lexikonok) ajánlása; a fokozatosan nehezedő és az ismeretek alkalmazásának komplikáltságában igen kis lépésekben előrehaladó feladatsorok ajánlása; az elektronikus információhordozók, multimédiás eszközök konkrét címeinek, területeinek (pl.: CD-k, Internet) ajánlása. Hozzá kell szoktatni a felnőttoktatásban résztvevőket ahhoz, hogy a számítások, mérések előtt becsléseket végezzenek, ellenőrizzék a megoldások helyességét Segíteni kell a tanulókat abban, hogy gondolataikat egyre pontosabban, érthetőbben, árnyaltabban legyenek képesek kifejezni. A pozitív motiválást erősítik a matematika történeti vonatkozások, matematikai érdekességek, híres matematikusok életének, munkájának bemutatása. 5. Szintre hozás Már a fentiekben is többször említettük, hogy a felnőttoktatásban résztvevő különböző korú, előképzettségű, motiváltsággal rendelkező tanulók eredményes tanításának-tanulásának alapvető feltétele, hogy legyen minden tanévben egy alapos, jól megtervezett ismétlés az előző évek matematika anyagából. A szintre hozó blokkok vagy más néven a felzárkóztató modulok tartalmára évfolyamonként ajánlást adunk feltételezve azt, hogy a gyakorló kollégák a konkrét helyzet ismeretében kiegészítik, bővítik, vagy esetleg éppen szűkítik a javasolt témák körét.

Szívósné Tóth Annamária A matematika tantárgy tanítása az iskolarendszerű felnőttoktatásban A tantárgy tartalma, szerkezete, a tantervi rendszerben betöltött szerepe napjaink változó világában sem veszítette el meghatározó szerepét, ugyanakkor a tanítás célja, módja, eredménye, a tanuló indítékai, motiváltsága, tanulási stratégiája alapvetően megváltozott. Nemcsak a tanköteles korúak és a felnőttek tanulása/tanítása különbözik lényegesen, hanem a „hagyományos” és a mai, holnapi felnőttoktatás kliensei is más és más metódust igényelnek a pedagógustól, az iskolától. Ugyanaz a tanár, ugyanazzal a módszerrel ma már nem lehet sikeres a felnőttoktatásban, mint egy évtizeddel ezelőtt. Mára már egyértelművé vált az iskola hangsúlyozottan „szolgáltató” jellege, a tanulókért folyó versengés alapjaiban megváltoztatta a tanítási stratégiánkat. Előbb-utóbb a felnőttkorú tanulók is felismerik (jelentős része már tisztában is van ezzel), hogy saját érdekük, hogy az iskolában nem csak a bizonyítványt, hanem a piacképes tudást, gyakorlatban hasznosuló ismereteket, szakmai továbblépésük alapját kell megszerezniük. Ezt kell a tanárnak szem előtt tartania a vizsgára, az értékelésre történő felkészítés közben is. A vizsga, így az érettségi vagy diploma sem végső cél, csak eszköz. Ehhez pedig ismernünk kell, el kell fogadnunk a munka világának kívánalmait. A tantermekben, az oktatás során szem előtt kell tartanunk az információs társadalom, a kommunikáció forradalma, a mindent átszövő „multimédia” által előidézett gazdasági és társadalmi változásokat. Az iskola (és a pedagógus) akkor tölti be hivatását, ha tantárgyán keresztül felkészíti hallgatóit azoknak a kihívásoknak a megválaszolására, amelyek az egyéni életvitel szintjén sikeres munkaerőpiaci elhelyezkedésben, továbbtanulásban és harmonikus társadalmi beilleszkedésben fogalmazódhat meg. Munkánk eredményességét döntően meghatározza, hogy e kettősségben megtaláljuk-e a helyes arányokat. A tanulóknak a matematikával szembeni előítéleteinek, a tárgy tanulásában mutatkozó sikertelenségnek, valamint a tanári kudarcoknak legfőbb okozója az lehet, hogy – tantárgyunk iránti elfogultságból, idő előtt – túlhangsúlyozzuk annak elvontságát, absztrakt voltát. Tanítványaink tekintetét rögtön a tudomány szépséges távlataira irányítjuk, és ezáltal számukra elérhetetlen csúcsokká minősítjük. A feladat az, hogy a felnőttoktatás rétegei, csoportjai számára a különböző iskolafokozatokon, típusokban és szervezési formákban (nappali munkarendű, esti, levelező stb.) találjuk meg a helyes arányt, jelöljük ki a minimális követelmények szintjét és találjuk meg a diákok számára, lehetőségeink szerint, a leghasznosabb tudás elsajátításának módjait. A tantervek követelményrendszere a konkrét ismeretanyag mellett természetesen tartalmazza a gondolkodásra nevelés követelményeit is, a gondolkodási módszerek alapozását. A tanulás folyamatának minden szintjén fontos szerepe van  a kreativitás,  a deduktív és az induktív gondolkodás,  az absztrakció,  az analógiák használata képességének. Az eddig elmondottak alapján úgy gondoljuk, hogy helyes, ha tanításunk alkalmazásközpontú, elsősorban induktív gondolkodásra építő tevékenységhez kapcsolódó, önálló munkára is építő, a magasabb évfolyamokon olykor deduktív módszerű is. Ennek a fent említett pedagógiai módszerbeli „különbözőségnek” a kívánalma egy-egy iskolában, felnőttoktatási tagozaton döntően befolyásolja a szaktanár kiválasztásának, alkalmazásának feltételeit. Az eredményesség alapfeltétele tehát a tanító, a tanár hozzáállása, alkalmassága. Milyen legyen hát a felnőttekkel foglalkozó pedagógus? Nem annyira szaktárgyi megfelelést (ennek a diplomája alapján bizonyára birtokában van), mint inkább személyiségbeli alkalmasságot kell elvárni, megkövetelni(!) a felnőttoktató tanártól. (Persze ezt nagyon nehéz vizsgálni, ennek felmérésére csak a gyakorlat során van mód.) Néhány szempont és kívánalom azonban megfogalmazható:

          

 

Vállalja önként és örömmel a felnőttekkel való munkát! Tisztelje, fogadja el a felnőtt tanuló személyiségét! Bízzon abban, hogy munkája sikeres lesz! Tudja értékelni, megbecsülni a kicsinynek tűnő eredményeket is! Legyen toleráns, rugalmas, de ugyanakkor igényes is! Legyen nyitott, befogadó, érdeklődő, megbízható! Legyen pozitív életszemléletű, legyen emberileg is példamutató! Ismerje a felnőttoktatás helyzetét, szerepét, eredményeit! Legyen kitekintése a világ más (felnőtt-)oktatási rendszereire! Kísérje figyelemmel a szaktárgya területén bekövetkezett változásokat, ismerje meg a tudományos újdonságokat, s ezeket lehetőség szerint alkalmazza a tanítás során, Vegyen részt szakmai és módszertani továbbképzéseken, ismerje meg az andragógia, a felnőttoktatás hazai eredményeit, módszertani újdonságait, érdeklődjön a hasonló területen dolgozó kollégái munkájáról. Olvassa a tudományos és módszertani szakirodalmat, Legyen tájékozott a „világ dolgaiban”, mert a felnőttoktatásban dolgozó pedagógus szerepe több annál, mint az, hogy „csak” saját tantárgya eredményeit közvetíti a tanulók számára!

Fontos, hogy a legkisebb előrelépés, valaminek a megtanítása után azonnal találjunk gyakorlati példát, teendőt arra, hogy a tanuló saját céljára alkalmazhassa, friss tudásának hasznát vehesse. (Klasszikus példa: nagy öröm, ha ki tudja számolni, hogy hány tekercs tapétát kell vennie a nagyszoba újratapétázásához vagy másik tipikus eset: a receptek értelmezése). Az önálló tanulás kialakításához a hétköznapi kérdések, gyakorlati szöveges feladványok értelmezése, a rövid, egyszerű, matematikai szövegek tanulmányozása éppen úgy hozzájárulhat, mint a gyakorlati problémamegoldási módszereknek a matematika nyelvén való megfogalmazása. A 7–8. évfolyamon már kicsit feljebb emelkedhetünk az előbb tárgyalt kezdőszakasz szintjétől, ahol alapvetően anyanyelvi társalgás keretein belül történt a számtani alapfogalmak megértése, tartalommal kitöltése, számolási alapkészségek kialakítása, de itt is minden új fogalmat, friss témát nagyon alapos, köznapi nyelven megfogalmazott, sokoldalúan értelmezett bevezetéssel, példákkal illusztrálva kell kezdenünk. Nagyon fontos a felnőttoktatásban – tekintettel tanulóink előző kudarcaira, előképzettségének hiányosságaira – a matematika iránti előítéletet felszámolni, a tanulót sikerélményhez juttatni, tantárgyunk szépségeit, sokszínűségét, hasznosságát bemutatni. Segédeszközök Ezen az „alsó közép” szinten be kell vezetni a tanulót a zsebszámológép használatába, ugyanakkor korlátozni is kell azt. Elengedhetetlen a közelítő számolás, a becslés, a várható eredmény nagyságrendjének segédeszköz nélkül való meghatározása, csak ezután szabad a gépet igénybe venni. Nem csak a zsebszámológép, de minden más technikai eszköz használatánál arra kell a tanulót nevelnünk, hogy ezekben csak fenntartásokkal bízhatunk. A csoport összetételétől függő időben találkozniuk kell a számítógéppel úgy is, mint a „gyakorlati” matematika nagy találmányával, úgy is, mint matematikai problémák megoldására képes eszközzel, de tudniuk kell, hogy a köznapi használat tekintetében a számítógépnek nem sok köze van a matematikához. Itt lehet elkezdeni az egyéb segédletek, mint pl. a függvénytáblázat használatának megtanítását. Ne kívánjuk különböző képletek memorizálását, de követeljük meg ezeknek a megtalálását, felismerését a táblázatban! (A zsebszámológép fölöslegessé tette a valódi sinus, logaritmus stb. táblázatoknak a használatát, elég egy-két példán, illetve a függvények grafikus

ábrázolásakor bemutatni, ezek mire jók.) Hol válhat szükségessé ezeknek a függvényeknek az ismerete, használata? Hol találkozunk velük a hétköznapokban? A hagyományos kézi eszközök: vonalzó, körző (szögmérő) használata körül némi bizonytalanság mutatkozik. Elemi szinten (nappali iskolában) van idő ezek megtanulásához, gyermekeknél a geometriai szerkesztésen, manuális „munkáltatáson” túl számos nevelési célt szolgálhatnak. Felnőttek esetében, akik gyermekként nem tettek szert ezek alkalmazásának készségére, azoknál aránytalanul nagy nehézséget jelent a szerkesztés, holott pl. az érettségin már nincs szükség rá, középiskolában csak rajzolásra használják, szerkesztésre nem. Azt gondolhatjuk, ezek a „szerszámok” fokozatosan néhány speciális szakma eszköztárának a kellékeivé váltak napjainkra. Ugyanakkor, ha a tanulócsoport tud bánni ezekkel, ne hagyjuk ki a matematika megfelelő témáinál ennek kihasználását! Tegyük lehetővé, hogy szerkesztéssel hasonlítsák össze a számítással kapott eredményeket, hogy ne csak szemléletes, de „pontos” geometriai ábrát készítsenek, viszont feltétlenül térjünk ki a szerkesztés, a mérés, illetve a számítás pontosságára. (Ezek az időigényes ábrázolások szabadon választott otthoni feladatok céljára nagyszerűek, miközben a tapasztalatra, saját élményre alapozott tartós tudást adnak.) A tanulás tanulása, a tanulás tanítása A napjainkra már „divatossá” vált „lifelong learning”, az állandó, az egész életen át tartó tanulás el sem képzelhető anélkül, hogy az embernek ne legyen saját, kipróbált, rutinná vált tanulási technikája, hogy ne legyen képes egyedül is használni a legkülönfélébb ismerethordozókat (tankönyv, szakirodalom, CD, multimédiás oktatóprogramok, Internet stb.). A helyes tanulási szokások, az eredményes tanulási technikák rutinos használata minden előrelépésnek az alapfeltétele. Ezek megerősítése – szükség esetén kialakítása, megtanítása, szokássá fejlesztése – felnőtt korban nehezebb, de szintén nélkülözhetetlen. Az önálló tanulást támogató eszközök és lehetőségek, az otthoni egyéni, kiscsoportos tevékenységek, a tankönyv, taneszközök helyes használatának megismertetése a legfontosabb teendőink közé tartozik. Meg kell tanítani – felsőbb osztályokban – az önellenőrzés módjait, a megoldások „visszakeresésének” lehetőségét is, de ezek (megoldásgyűjtemények) kritikus kezelésével együtt. A tanulási módszerek oktatását folyamatosan, „spirális felépítésben” kell végeznünk. Helyes és követendő út az oktatási szakasz bevezetéseként mintegy önálló „modul” formájában foglalkozni vele, de ez nem elég. Minden új témakör feldolgozása igényli a feldolgozási módszer bővítését, újragondolását, mindig újra foglalkozni kell az önálló, otthoni munka formáival is. Tudja a tanuló  megfogalmazni szóban és írásban pontos, tömör, esztétikus formában a megoldandó probléma lényegét,  megbecsülni a várható eredményt,  legyen képes felvázolni a megoldás fő lépéseit,  legyen igénye az eredmény ellenőrzésére,  törekedjen a legrövidebb, legegyszerűbb út megtalálására,  legyen képes mérlegelni az övétől eltérő gondolatmenet helyes vagy hibás voltát,  s legyen képes kiválasztani a számára megoldható és a tudását meghaladó feladatot! Mindezekkel összefüggésben  tanulja meg alkalmazni a matematikai kommunikáció lehetőségeit a tanulási és a feladatmegoldási tevékenységben,  használja a matematika nyelvezetét megfelelő szinten és pontossággal,

 

alakítsa ki és erősítse saját egyéni önálló tanulási módszerét és fejlessze automatizmussá; találja meg gyakorlati tapasztalataiból a matematika és a valóság közötti kapcsolatot.

Keretek, amelyek szükségesek a feladataink megfelelő elvégzéséhez A tanulók összetétele, hátrányos helyzete, képzettségbeli hiányosságaik, személyiségi problémáik egyértelműen a kicsiny osztály- (inkább csoport) létszámot, a személyre szabott oktatást, a differenciált foglalkozást, a folyamatos visszajelzést igényli, a rugalmas, életritmusukhoz igazodó órarendet, a tanár és az iskola egész napos elérhetőségével. Ezek egyáltalán nem „kényelmi óhajtások”, a tanítás-nevelés eredménye szempontjából nagyon is fontos ezeknek a külső tényezőknek a megléte vagy hiánya, illetve megvalósulásának a mértéke. A felnőtt méretű és elrendezésű, nem „iskolás” hangulatú tanterem ugyanolyan fontos, mint az egyenrangú félként viselkedő tanár. A kiscsoportos, kooperatív tevékenységnek alapfeltétele a mobil berendezés. A személyiségfejlesztés elengedhetetlen kelléke a barátságos, esztétikus munkakörnyezet éppúgy, mint a „zártkörű” beszélgetésre alkalmas hely. A vizsga, beszámoló sikeressége a kényelmes, oldott légkörtől is függ. A tanulási segédleteknek, rajzeszközöknek, táblázatoknak, zsebszámológépnek, számítógépnek a rutinos használata nem sajátítható el, ha ezek nincsenek jelen minden foglalkozáson. (Ne a tanulót kötelezzük ezeknek a magával cipelésére, hanem adjuk a kezébe minden foglalkozáson, amire éppen szükség van.) A módszerről Órai tevékenységünk típusai:  Abszolút személyre szabott  Részlegesen személyre szóló  Páros  Kiscsoportos  Csoportos  Frontális Ez a sorrend lényegében megfelel a hatékonyság, eredményesség rangsorának, ebben a csökkenő sorrendben, hiszen a tanulói aktivitás, a munkában való részvételi kötelezettség szintén ebben a sorrendben csökken! Ugyanígy a személyes siker, a pozitív visszacsatolás esélye is. A személyre szóló foglalkozás, a tanár-diák páros tanítási-tanulási tevékenysége az a kívánatos forma a felnőttoktatásban. A beszámolóhoz hasonló foglalkozásokat másféle elosztásban is beiktathatunk a tanév helyi rendjébe, s tehetjük szabadon választhatóvá, melyet az év végi értékelésnél „díjazunk”. Ügyelni kell arra, hogy – noha az érdemjegy ösztönző hatása is fontos – a tanuló tanulási alkalomként élhesse meg a beszámolót! Személyre szóló tevékenység az otthoni, iskolán kívüli vagy iskolai egyéni feladatok (dolgozat) megoldásának értékelése, elemzése, akár csak írásban (megjegyzések, észrevételek, tanácsok a dolgozaton), akár személyesen, szóban történik. Fontos, különösen a matematikánál, hogy az egyéni munkákat ne egyszerűen „leosztályozzuk”, hanem véleményezzük, „javítsuk”, mutassuk meg a helyes megoldást, vegyük észre az értékes részleteket. Ennek sem az osztályzat a fő célja, hanem a tanulás. Részlegesen személyre szóló foglalkozásra matematikaórán sokszor adódhat alkalom (ha sikerült az osztályt a munkába bevonni), de itt sem jó a nagy létszám. Páros tevékenységre (szokványos osztályteremben) a padonként kiosztott részfeladatok adnak lehetőséget. Amikor kicsit már összeszoktak a padtársak, a magában passzív tanulót így

munkára ösztönözheti a társa, s így nemcsak a legjobbak juthatnak sikerélményhez a munka során. A csoportos, illetve a frontális tanóra sajnálatos módon manapság a leggyakoribb, mert nagy az osztálylétszám, mert sok a tananyag, mert kevés az óraszám, mert passzívak a tanulók, és mert ez a legegyszerűbb a tanárnak. Vannak anyagrészek, bizonyos típusú mintafeladatok, melyeknél helyénvaló a tanári előadás, de ez a minden mást kizáró módszer éppen a matematika (egy gyakorlat-orientált, problémamegoldást igénylő, csak tanulói aktivitás során befogadható tananyag) megtanítására semmiképpen sem alkalmas. Ezeknek a felsorolt módszereknek az alkalmazása, aránya nagyban függ a tanár személyiségétől, de mindig tekintetbe kell venni az adott csoport összetételét is. Semmi sem indokolja, hogy ragaszkodjunk a szokásos „negyedéves” beszámoltatáshoz. Ideális lenne, ha folyamatosan, minden egyes foglalkozáson ki tudnánk fejezni a tanuló tevékenységének értékét. Megszokott módszer a 2-3 évközi anyagrészre terjedő és az év végi, egész tanéves mérés, ahol döntő súllyal az utóbbi szerepel. Ennek vannak előnyei, de e téren is kialakíthatjuk a magunk (és az osztály) számára (leg)kedvezőbb módszert. Például a kisebb anyagrészek, témák zárása egy-egy dolgozattal, s ennek bizonyos átlagszintje fölött a vizsga „könnyítése”, netán elengedése. Ez ösztönző lehet azoknak is, akik a nagy összefüggések áttekintésében, a sok témakör egyszerre felszínen tartásában (év végi vizsgakövetelmények) kevésbé sikeresek. Mindezek a megszokottól eltérő formák persze (kezdetben mindenképp) nehezítik, netán áttekinthetetlenné tehetik a szaktanár munkáját, de rövid idő alatt látható eredményt hoznak: az órai aktivitás, a légkör oldottsága, akkor pedig megéri a kezdeti többletmunkát, a fáradságot. Felhasznált és ajánlott irodalom:  Thomas Gordon: T.E.T. a tanári hatékonyság fejlesztése (Gondolat, Bp., 1988.)  Fejlődésorientált felnőttoktatás. (Szerk: Heribert Hinzen) Magyar Népfőiskolai Társaság, Bp., 1996.  Walter Leirman: Négyféle nevelési kultúra. (Magyar Népfőiskolai Társaság, Bp., 1998.)  Az élethosszig tartó tanulás európai évének tanulságai 1999. Új Pedagógiai Szemle, 2000.  A minőség 16 mutatója . Európai jelentés az iskolai oktatás hatékonyságáról (Új Pedagógiai Szemle, 2000. Ford., szerk.: Szemere Pál)  Csoma Gyula: Alapelvek az iskolai felnőttoktatás tananyagának korszerűsítéséhez (Új Pedagógiai Szemle, 2000/11.)  A tananyag fejlesztése a felnőttek iskoláiban (Szerk.: Mayer József.) OKI, Bp., 2000.) Andragógia az ezredforduló változó világában (Szerk: Pethő László–Mayer József. OKI, Bp., 2001. Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika tanulása érzelmi és motivációs vonatkozásokban is formálja, gazdagítja a személyiséget, fejleszti az önálló, rendszerezett gondolkodást, és alkalmazásra képes tudást hoz létre. A matematikai gondolkodás fejlesztése segíti a gondolkodás általános kultúrájának kiteljesedését. A matematikatanítás feladata a matematika különböző arculatainak bemutatása. A matematika: kulturális örökség; gondolkodásmód; alkotó tevékenység; a gondolkodás örömének forrása; amintákban, struktúrákban tapasztalható rend és esztétikum megjelenítője; önálló tudomány; más tudományok segítője; a mindennapi élet része és a szakmák eszköze. A felnőtt tanulóknál hasznos és fontos, hogy élet- és munkatapasztalataikat, előzetes ismereteiket beépíthessék tanulásuk folyamatába. Erre a szaktanárnak lehetőséget kell adnia, ezeket értékelni és hasznosítani kell.

A tanulók matematikai gondolkodásának fejlesztése során alapvető cél, hogy mindinkább ki tudják választani és alkalmazni tudják a természeti és társadalmi jelenségekhez illeszkedő modelleket, gondolkodásmódokat (analógiás, heurisztikus, becslésen alapuló, matematikai logikai, axiomatikus, valószínűségi, konstruktív, kreatív stb.), módszereket (aritmetikai, algebrai, geometriai, függvénytani, statisztikai stb.) és leírásokat. A matematikai nevelés sokoldalúan fejleszti a tanulók modellalkotó tevékenységét. Ugyanakkor fontos a modellek érvényességi körének és gyakorlati alkalmazhatóságának eldöntését segítő képességek fejlesztése. Egyaránt lényeges a reproduktív és a problémamegoldó, valamint az alkotó gondolkodásmód megismerése, elsajátítása, miközbennem szorulhat háttérbe az alapvető tevékenységek (pl. mérés, alapszerkesztések), műveletek (pl. aritmetikai, algebrai műveletek, transzformációk) automatizált végzése sem. A tanulás elvezethet a matematika szerepének megértésére a természet- és társadalomtudományokban, a humán kultúra számos ágában. Segít kialakítani a megfogalmazott összefüggések, hipotézisek bizonyításának igényét. Megmutathatja a matematika hasznosságát, belső szépségét, az emberi kultúrában betöltött szerepét. Fejleszti a tanulók térbeli tájékozódását, esztétikai érzékét. A tanulási folyamat során fokozatosan megismertetjük a tanulókkal a matematika belső struktúráját (fogalmak, axiómák, tételek, bizonyítások elsajátítása). Mindezzel fejlesztjük a tanulók absztrakciós és szintetizáló képességét. Az új fogalmak alkotása, az összefüggések felfedezése és az ismeretek feladatokban való alkalmazása fejleszti a kombinatív készséget, a kreativitást, az önálló gondolatok megfogalmazását, a felmerült problémák megfelelő önbizalommal történő megközelítését, megoldását. A diszkussziós képesség fejlesztése, a többféle megoldás keresése, megtalálása és megbeszélése a többféle nézőpont érvényesítését, a komplex problémakezelés képességét is fejleszti. A folyamat végén a tanulók eljutnak az önálló, rendszerezett, logikus gondolkodás bizonyos szintjére. A műveltségi terület a különböző témakörök szerves egymásra épülésével kívánja feltárni a matematika és a matematikai gondolkodás világát. A fogalmak, összefüggések érlelése és a matematikai gondolkodásmód kialakítása egyre emelkedő szintű spirális felépítést indokol – az egyéni fejlődési és érdeklődési sajátosságoknak, a bonyolódó ismereteknek, a fejlődő absztrakciós képességnek megfelelően. Azonban pl. a felnőttek levelező tagozatos oktatásánál ez esetleg túlzottan elaprózná az ismereteket, tehát érdemes a kétéves ciklusokon belül inkább tömbösítve dolgozni az egyes témákkal – ezt nem zárja ki sem a tanterv, sem más szabály, ezért is célszerű, hogy ne egy-egy tanévre bontsuk kötelezően a tantervet. A feladatmegoldáson keresztül a tanuló képessé válhat a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára. Kialakul benne az önellenőrzés igénye, a sajátunkétól eltérő szemlélet tisztelete. Mindezek érdekében is a tanítás folyamában törekedni kell a tanulók pozitív motiváltságának biztosítására, önállóságuk fejlesztésére. A matematikatanítás, -tanulás folyamatában egyre nagyobb szerepet kaphat az önálló ismeretszerzés képességének fejlesztése, az ajánlott, illetve az önállóan megkeresett, nyomtatott és internetes szakirodalom által. A matematika a lehetőségekhez igazodva támogatni tudja az elektronikus eszközök (zsebszámológép, számítógép, grafikus kalkulátor), internet, oktatóprogramok stb. célszerű felhasználását, ezzel hozzájárul a digitális kompetencia fejlődéséhez. Nagy gondot kell fordítani a kommunikáció fejlesztésére (szövegértésre, mások szóban és írásban közölt gondolatainak meghallgatására, megértésére, saját gondolatok közlésére), az érveken alapuló vitakészség fejlesztésére. Változatos példákkal, feladatokkal mutathatunk rá arra, hogy milyen előnyöket jelenthet a mindennapi életben, ha valaki jártas a problémamegoldásban. A matematikatanításnak kiemelt szerepe van a pénzügyi-gazdasági kompetenciák kialakításában. Szánjunk kiemelt szerepet azoknak az optimum-problémáknak, amelyek gazdasági kérdésekkel foglalkoznak, amikor költség, kiadás minimumát; elérhető eredmény, bevétel maximumát keressük. Fokozatosan vezessük be matematikafeladatainkban a pénzügyi fogalmakat: bevétel, kiadás, haszon, kölcsön, kamat, értékcsökkenés, -növekedés, törlesztés, futamidő stb. Ezek a feladatok erősítik a tanulókban azt a tudatot, hogy

matematikából valóban hasznos ismereteket tanulnak, illetve, hogy a matematika alkalmazása a mindennapi élet szerves része. A matematika a kultúrtörténetnek is része. Segítheti a matematikához való pozitív hozzáállást, ha bemutatjuk a tananyag egyes elemeinek a művészetekben való alkalmazását. A motivációs bázis kialakításában komoly segítség lehet a matematikatörténet egy-egy mozzanatának megismertetése, nagy matematikusok életének, munkásságának megismerése. A NAT néhány matematikus ismeretét előírja minden tanuló számára: Euklidész, Pitagorasz, Descartes, Bolyai Farkas, Bolyai János. Az egyes tematikus egységekre javasolt óraszámokat a táblázatok tartalmazzák. A tematikus egységekhez rendelt óraszámok hozzávetőleges arányokat fejeznek ki, minthogy a tantárgyi sajátosságok következtében az egyes részegységek feldolgozásában átfedések fordulnak elő. (Pl. képletek behelyettesítése, képletgyűjtemények használata a geometria, az algebra, a függvények témakörnél is előfordul, a geometria feladatai nagyrészt szöveges feladatoknak minősülnek, megoldásuk legtöbbször egyenlettel és függvénnyel kapcsolatos.) Az egyes tematikus egységekre javasolt óraszámokat a táblázatok tartalmazzák. Továbbá találhatók javaslatok a tanulói munka értékelésére, a tananyag rendszerezésére és a szabad sáv felhasználására is.

Javasolt órakeret LEVELEZŐ TAGOZAT

ESTI TAGOZAT

TÉMAKÖR 5.

6.

7.

8.

5.

6.

7.

8.

A tanulók teljesítményének mérése

7

7

7

7

7

7

7

7

1. Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok

15

15

15

15

8

8

6

6

2. Számtan, algebra

34

34

34

34

26

26

26

26

3. Függvények, az analízis elemei

15

15

14

14

6

6

6

6

4. Geometria

27

27

27

27

16

16

11

12

5. Statisztika, valószínűség

5

5

5

5

6

6

3

3

A tanagyag rendezése

5

5

6

6

3

3

3

3

Heti óraszám

3

3

3

3

2

2

1,5

1,5

72

72

54

54

Évi óraszám

108 108 108 108

Esti tagozat: Matematika 5. osztály Tematikai egység

A tanulók teljesítményének a mérése

Órakeret 7 óra

Ez a mérés lehet néhány szokványos órai írásbeli és/vagy egyéni tanulói vállaláson alapuló kiselőadás, bemutató, akár egy kiscsoportos munka során egymás értékelésével összekötött önértékelési folyamat, esetleg hosszabb idő alatt kidolgozott (egy vagy több tanuló által készített) projektmunka minősítése is. Az éves munka végső minősítése természetesen tartalmazza a tanuló összes órai teljesítményét is. Kiemelten kell törekedni a gyakori, azonnali, személyre szóló, szöveges fejlesztő értékelés megvalósítására.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

1. Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok

Órakeret 15 óra

Előzetes tudás

Adott tulajdonságú elemek halmazba rendezése. Halmazba tartozó elemek közös tulajdonságainak felismerése, megnevezése. Annak eldöntése, hogy egy elem beletartozik-e egy adott halmazba. A változás értelmezése egyszerű matematikai tartalmú szövegben. Több, kevesebb, ugyanannyi fogalma. Állítások igazságtartalmának eldöntése. Néhány elem sorba rendezése, az összes eset megtalálása (próbálgatással).

A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Ismeretek tudatos memorizálása, felidézése. A megtanulást segítő eszközök és módszerek megismerése, értelmes, interaktív használatának fejlesztése. A rendszerezést segítő eszközök és algoritmusok megismerése. Valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése. Tervezés, ellenőrzés, önellenőrzés igényének kialakítása. Kommunikáció fejlesztése. A saját képességek és műveltség fejlesztésének igénye. Ismeretek/Fejlesztési követelmények

Elemek elrendezése, rendszerezése adott szempont(ok) szerint. Néhány elem sorba rendezése különféle módszerekkel. Néhány elem kiválasztása. A kombinatorikus gondolkodás, a célirányos figyelem kialakítása, fejlesztése. Halmazba rendezés adott tulajdonság alapján. A részhalmaz fogalma. Két véges halmaz közös része. Két véges halmaz egyesítése. A helyes halmazszemlélet kialakítása. A megfigyelőképesség fejlesztése: Tárgyak tulajdonságainak kiemelése, összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés, osztályokba sorolás, tulajdonságok szerint, az érzékszervek tudatos működtetésével. A közös tulajdonságok felismerése, tagadása. Egyszerű, matematikailag is értelmezhető hétköznapi szituációk megfogalmazása szóban és írásban. Definíció megértése és alkalmazása. Kommunikációs készség, lényegkiemelés fejlesztése. Kulcsfogalmak/ Halmaz, elem, részhalmaz, egyesítés, közös rész, igaz, hamis, nem, és, vagy. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

2. Számtan, algebra

Órakeret 34 óra

Számok írása, olvasása (10 000-es számkör). Helyi érték, alaki érték, valódi érték. Római számok írása, olvasása. Negatív számok a mindennapi életben (hőmérséklet, adósság). Törtek a mindennapi életben: 2, 3, 4, 10, 100 nevezőjű törtek megnevezése. Számok helye a számegyenesen. Számszomszédok, kerekítés. Természetes számok nagyság szerinti összehasonlítása. A hosszúság, az űrtartalom, a tömeg és az idő mérése. Átváltások szomszédos mértékegységek között. Mérőeszközök használata. Matematikai jelek: +, –, •, :, =, <, >, ( ). A matematika különböző területein az ésszerű becslés és a kerekítés alkalmazása. Fejben számolás százas számkörben. A szorzó- és bennfoglaló tábla biztos tudása. Összeg, különbség, szorzat, hányados fogalma. Műveletek tulajdonságai, tagok, illetve tényezők felcserélhetősége. Műveleti sorrend. Négyjegyű számok összeadása, kivonása, szorzás és osztás egy- és kétjegyű számmal írásban. Műveletek ellenőrzése. Szöveges feladat: a szöveg értelmezése, adatok kigyűjtése, megoldási terv, becslés, ellenőrzés, az eredmény realitásának vizsgálata. Páros és páratlan számok, többszörös, osztó, maradék fogalma. Szimbólumok használata matematikai szöveg leírására, az ismeretlen szimbólum kiszámítása. Biztos számfogalom kialakítása. Számolási készség fejlesztése. A műveleti sorrend használatának fejlesztése, készségszintre emelése. Mértékegységek helyes használata és pontos átváltása. Matematikai úton megoldható probléma megoldásának elképzelése, becslés, sejtés megfogalmazása; megoldás után a képzelt és tényleges megoldás összevetése. Egyszerűsített rajz készítése lényeges elemek megőrzésével. Fegyelmezettség, következetesség, szabálykövető magatartás fejlesztése. Pénzügyi ismeretek alapozása. Ellenőrzés, önellenőrzés, az eredményért való felelősségvállalás. Ismeretek/Fejlesztési követelmények

Természetes számok milliós számkörben, egészek, törtek, tizedes törtek. Alaki érték, helyi érték. Számlálás, számolás. Hallott számok leírása, látott számok kiolvasása. Számok ábrázolása számegyenesen. Számfogalom mélyítése, a számkör bővítése. Kombinatorikus gondolkodás alapelemeinek alkalmazása számok kirakásával. Negatív szám értelmezése: – adósság, – fagypont alatti hőmérséklet, – számolások az időszalagon, – földrajzi adatok (magasságok, mélységek). Készpénz, adósság fogalmának továbbfejlesztése. Mélységek és magasságok értelmezése matematikai szemlélettel. Összeadás, kivonás szóban (fejben és írásban), szemléltetés számegyenesen. Alapműveletek negatív számokkal. Ellentett, abszolút érték. Számolási készség fejlesztése.

Közönséges tört fogalma. A közönséges tört szemléltetése, kétféle értelmezése, felismerése szöveges környezetben. Egész számok, törtek helye a számegyenesen, nagyságrendi összehasonlítások. Matematikai jelek értelmezése (<, >, = stb.) használata. Szorzás, osztás 10-zel, 100-zal, 1000-rel. A műveletfogalom mélyítése. A számolási készség fejlesztése gyakorlati feladatokon keresztül. Műveleti tulajdonságok, a helyes műveleti sorrend. Műveletek eredményeinek előzetes becslése, ellenőrzése, kerekítése. Egyszerű feladatok esetén a műveleti sorrend helyes alkalmazási módjának felismerése, alkalmazása. Az egyértelműség és a következetesség fontossága. Az ellenőrzési és becslési igény fejlesztése. Szabványmértékegységek és átváltásuk: hosszúság, terület, térfogat, űrtartalom, idő, tömeg. Matematikatörténeti érdekességek: a hatvanas számrendszer kapcsolata idő mérésével. Gyakorlati mérések, mértékegység-átváltások helyes elvégzésének fejlesztése (pl. napirend, vásárlás). Az arányosság felismerése mennyiség és mérőszám kapcsolata alapján. Kreatív gondolkodás fejlesztése. Mennyiségi következtetés, becslési készség fejlesztése. Egyszerű oszthatósági szabályok (2-vel, 3-mal, 5-tel, 9-cel, 10-zel, 100-zal). Két szám közös osztói, közös többszörösei. Az osztó, többszörös fogalmának elmélyítése. Két szám közös osztóinak kiválasztása az összes osztóból. A legkisebb pozitív közös többszörös megkeresése. Számolási készség fejlesztése szóban (fejben). A bizonyítási igény felkeltése. Algebrai kifejezések gyakorlati használata a terület, kerület, felszín és térfogat számítása során. Számolási készség fejlesztése. Feladatok a mindennapi életből: lakás festése, járólapozása, tejesdoboz térfogata, teásdoboz csomagolása stb. Tízes számrendszer, helyi érték, alaki érték, számegyenes, összeadandó, az összeg tagja, kisebbítendő, kivonandó, különbség, szorzandó, szorzó, Kulcsfogalmak/ szorzat, a szorzat tényezője, osztandó, osztó, hányados, maradék. Kerekítés, fogalmak becslés, ellenőrzés. Közönséges tört, számláló, nevező, közös nevező, reciprok, Mértékegység.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

3. Függvények, az analízis elemei

Órakeret 15 óra

Előzetes tudás

Szabályfelismerés, szabálykövetés. A szabály megfogalmazása egyszerű formában, a hiányzó elemek pótlása. Tapasztalati adatok lejegyzése, táblázatba rendezése.

A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Sorozat megadása szabállyal. A koordináta-rendszer biztonságos használata. Függvényszemlélet előkészítése. Probléma felismerése. Összefüggés-felismerő képesség fejlesztése. Szabálykövetés, szabályfelismerés képességének fejlesztése. Ismeretek/Fejlesztési követelmények

Helymeghatározás gyakorlati szituációkban, konkrét esetekben. A Descartes-féle derékszögű koordináta-rendszer. Matematikatörténet: Descartes. Megadott pont koordinátáinak leolvasása, illetve koordináták segítségével pont ábrázolása a Descartes-féle koordináta-rendszerben. Tájékozódási képesség fejlesztése. Táblázat hiányzó elemeinek pótlása ismert vagy felismert szabály alapján, ábrázolásuk grafikonon. Összefüggések felismerése. Együttváltozó mennyiségek összetartozó adatpárjainak

jegyzése: tapasztalati függvények, sorozatok alkotása. A helyes függvényszemlélet megalapozása. Kulcsfogalmak/ fogalmak

koordináta-rendszer, táblázat, grafikon.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

4. Geometria

Órakeret 27 óra

Vonalak (egyenes, görbe). Hosszúság és távolság mérése (egyszerű gyakorlati példák). Háromszög, négyzet, téglalap, jellemzőik. Kör létrehozása, felismerése, jellemzői. Egyszerű tükrös alakzat, tengelyes szimmetria felismerése. A test és a síkidom megkülönböztetése. Kocka, téglatest, jellemzőik. Négyzet, téglalap kerülete. Mérés, kerületszámítás, mértékegységek. Négyzet, téglalap területének mérése különféle egységekkel, területlefedéssel.

Térelemek fogalmának elmélyítése – környezetünk tárgyainak vizsgálata. Távolság szemléletes fogalma, meghatározása. A sík- és térszemlélet fejlesztése. A vizuális képzelet fejlesztése. Rendszerezőképesség, halmazszemlélet fejlesztése. A tantárgyhoz A geometriai problémamegoldás lépéseinek megismertetése (műveltségterülethez) (szerkesztésnél: adatfelvétel, vázlatrajz, megszerkeszthetőség kapcsolható vizsgálata, szerkesztés). fejlesztési feladatok Számolási készség fejlesztése. A szaknyelv helyes használatának fejlesztése. A geometriai jelölések pontos használata. Pontos munkavégzésre nevelés. Esztétikai érzék fejlesztése. Ismeretek/Fejlesztési követelmények A tér elemei: pont, vonal, egyenes, félegyenes, szakasz, sík, szögtartomány. A tanult térelemek felvétele és jelölése. Párhuzamosság, merőlegesség, konvexitás. Síkidomok, sokszögek (háromszögek, négyszögek) szemléletes fogalma. Síkidomok tulajdonságainak vizsgálata, közös tulajdonságok felismerése. A távolság szemléletes fogalma, adott tulajdonságú pontok keresése. Két pont, pont és egyenes távolsága. Két egyenes távolsága. Adott feltételeknek megfelelő ponthalmazok. Körző, vonalzók helyes használata, két vonalzóval párhuzamosok, merőlegesek rajzolása. Törekvés a szaknyelv helyes használatára (legalább, legfeljebb, nem nagyobb, nem kisebb…). Kör, gömb szemléletes fogalma. Sugár, átmérő, húr, szelő, érintő. Körök, minták megjelenésének vizsgálata a környezetünkben, előfordulásuk a művészetekben és a gyakorlati életben. Két ponttól egyenlő távolságra levő pontok. Szakaszfelező merőleges. A problémamegoldó képesség fejlesztése. A problémamegoldó képesség fejlesztése. Pontosság igényének fejlesztése. Téglalap, négyzet kerülete, területe. Adott alakzatok kerületének, területének meghatározása méréssel, számolással. Számolási készség fejlesztése. Sokszögek kerülete. Kerület meghatározása méréssel, számolással. A matematika és gyakorlati

élet közötti kapcsolat felismerése. Kocka, téglatest tulajdonságai, hálója. Téglatest (kocka) felszínének és térfogatának kiszámítása. Testek építése, tulajdonságaik vizsgálata. Rendszerezőképesség, halmazszemlélet fejlesztése. Testek csoportosítása adott tulajdonságok alapján. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Pont, egyenes, szakasz, félegyenes, sík, merőlegesség, párhuzamosság, Távolság, szakaszfelező merőleges, szögfelező.Síkidom, sokszög, kör, test, csúcs, él, lap, szög, gömb.Kerület, terület, felszín, testek hálója, térfogat, magasság.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

5. Statisztika, valószínűség

Órakeret 5 óra

Adatgyűjtés, adatok lejegyzése, diagram leolvasása. Valószínűségi játékok, kísérletek, megfigyelések. Biztos, lehetetlen, lehet, de nem biztos. A statisztikai gondolkodás fejlesztése. A valószínűségi gondolkodás fejlesztése. Megfigyelőképesség, az összefüggés-felismerő képesség, elemzőképesség fejlesztése. Ismeretek/Fejlesztési követelmények

Valószínűségi játékok és kísérletek dobókockák, pénzérmék segítségével (biztos, lehetetlen esemény). Valószínűségi és statisztikai alapfogalmak szemléleti alapon történő kialakítása. Valószínűségi kísérletek végrehajtása. Adatok tervszerű gyűjtése, rendezése. Egyszerű diagramok, értelmezése, táblázatok olvasása, készítése. Elemzőképesség fejlesztése a napi sajtóban, különböző kiadványokban található grafikonok, táblázatok felhasználásával. Kulcsfogalmak/ Adat, diagram,biztos esemény, lehetetlen esemény. fogalmak

Tematikai egység

A tananyag rendszerezése

Órakeret 5 óra

Minden tanulási szakasz végén szükség van annak rövid összefoglalására, miről is szól, milyen témakörökkel foglalkozik a matematika, illetve milyen elemeivel ismerkedhettek meg a tanulók az elmúlt tanulási szakaszban. Az összefoglalás, rendszerezés elvégezhető egy tanítási blokkban a ciklus végén, de lehet az egyes témakörökhöz is csatolni.

Esti tagozat: Matematika 6. osztály Tematikai egység

A tanulók teljesítményének a mérése

Órakeret 7 óra

Ez a mérés lehet néhány szokványos órai írásbeli és/vagy egyéni tanulói vállaláson alapuló kiselőadás, bemutató, akár egy kiscsoportos munka során egymás értékelésével összekötött önértékelési folyamat, esetleg hosszabb idő alatt kidolgozott (egy vagy több tanuló által készített) projektmunka minősítése is. Az éves munka végső minősítése természetesen tartalmazza a tanuló összes órai teljesítményét is. Kiemelten kell törekedni a gyakori, azonnali, személyre szóló, szöveges fejlesztő értékelés megvalósítására.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

1. Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok

Órakeret 15 óra

Előzetes tudás

Adott tulajdonságú elemek halmazba rendezése. Halmazba tartozó elemek közös tulajdonságainak felismerése, megnevezése. Annak eldöntése, hogy egy elem beletartozik-e egy adott halmazba. A változás értelmezése egyszerű matematikai tartalmú szövegben. Több, kevesebb, ugyanannyi fogalma. Állítások igazságtartalmának eldöntése. Néhány elem sorba rendezése, az összes eset megtalálása (próbálgatással).

A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Ismeretek tudatos memorizálása, felidézése. A megtanulást segítő eszközök és módszerek megismerése, értelmes, interaktív használatának fejlesztése. A rendszerezést segítő eszközök és algoritmusok megismerése. Valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése. Tervezés, ellenőrzés, önellenőrzés igényének kialakítása. Kommunikáció fejlesztése. A saját képességek és műveltség fejlesztésének igénye. Ismeretek/Fejlesztési követelmények

Elemek elrendezése, rendszerezése adott szempont(ok) szerint. Néhány elem sorba rendezése különféle módszerekkel. Néhány elem kiválasztása. A kombinatorikus gondolkodás, a célirányos figyelem kialakítása, fejlesztése. Halmazba rendezés adott tulajdonság alapján. A részhalmaz fogalma. Két véges halmaz közös része. Két véges halmaz egyesítése. A helyes halmazszemlélet kialakítása. A megfigyelőképesség fejlesztése: Tárgyak tulajdonságainak kiemelése, összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés, osztályokba sorolás, tulajdonságok szerint, az érzékszervek tudatos működtetésével. A közös tulajdonságok felismerése, tagadása. Változatos tartalmú szövegek értelmezése. Összehasonlításhoz szükséges kifejezések értelmezése, használata (pl. egyenlő; kisebb; nagyobb; több; kevesebb; nem; és; vagy; minden; van olyan, legalább, legfeljebb). Értő, elemző olvasás fejlesztése. Kommunikáció fejlesztése a nyelv logikai elemeinek használatával. A lényegkiemelés, a szabálykövető magatartás fejlesztése. Példák a biztos, a lehetséges és a lehetetlen bemutatására. A tanultakhoz kapcsolódó igaz és hamis állítások. A matematikai logika nyelvének megismerése, tudatosítása.

Megoldások megtervezése, eredmények ellenőrzése. Tervezés, ellenőrzés, önellenőrzés igényének a kialakítása. Egyszerű, matematikailag is értelmezhető hétköznapi szituációk megfogalmazása szóban és írásban. Definíció megértése és alkalmazása. Kommunikációs készség, lényegkiemelés fejlesztése. Kulcsfogalmak/ Halmaz, elem, részhalmaz, egyesítés, közös rész, igaz, hamis, nem, és, vagy, minden, van olyan, biztos, lehetséges, lehetetlen, legalább, legfeljebb. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

2. Számtan, algebra

Órakeret 34 óra

Számok írása, olvasása (10 000-es számkör). Helyi érték, alaki érték, valódi érték. Római számok írása, olvasása. Negatív számok a mindennapi életben (hőmérséklet, adósság). Törtek a mindennapi életben: 2, 3, 4, 10, 100 nevezőjű törtek megnevezése. Számok helye a számegyenesen. Számszomszédok, kerekítés. Természetes számok nagyság szerinti összehasonlítása. A hosszúság, az űrtartalom, a tömeg és az idő mérése. Átváltások szomszédos mértékegységek között. Mérőeszközök használata. Matematikai jelek: +, –, •, :, =, <, >, ( ). A matematika különböző területein az ésszerű becslés és a kerekítés alkalmazása. Fejben számolás százas számkörben. A szorzó- és bennfoglaló tábla biztos tudása. Összeg, különbség, szorzat, hányados fogalma. Műveletek tulajdonságai, tagok, illetve tényezők felcserélhetősége. Műveleti sorrend. Négyjegyű számok összeadása, kivonása, szorzás és osztás egy- és kétjegyű számmal írásban. Műveletek ellenőrzése. Szöveges feladat: a szöveg értelmezése, adatok kigyűjtése, megoldási terv, becslés, ellenőrzés, az eredmény realitásának vizsgálata. Páros és páratlan számok, többszörös, osztó, maradék fogalma. Szimbólumok használata matematikai szöveg leírására, az ismeretlen szimbólum kiszámítása. Biztos számfogalom kialakítása. Számolási készség fejlesztése. A műveleti sorrend használatának fejlesztése, készségszintre emelése. Mértékegységek helyes használata és pontos átváltása. Matematikai úton megoldható probléma megoldásának elképzelése, becslés, sejtés megfogalmazása; megoldás után a képzelt és tényleges megoldás összevetése. Egyszerűsített rajz készítése lényeges elemek megőrzésével. Fegyelmezettség, következetesség, szabálykövető magatartás fejlesztése. Pénzügyi ismeretek alapozása. Ellenőrzés, önellenőrzés, az eredményért való felelősségvállalás. Ismeretek/Fejlesztési követelmények

Természetes számok milliós számkörben, egészek, törtek, tizedes törtek. Alaki érték, helyi érték. Számlálás, számolás. Hallott számok leírása, látott számok kiolvasása. Számok ábrázolása számegyenesen. Számfogalom mélyítése, a számkör bővítése. Kombinatorikus gondolkodás alapelemeinek alkalmazása számok kirakásával.

Negatív szám értelmezése: – adósság, – fagypont alatti hőmérséklet, – számolások az időszalagon, – földrajzi adatok (magasságok, mélységek). Készpénz, adósság fogalmának továbbfejlesztése. Mélységek és magasságok értelmezése matematikai szemlélettel. Összeadás, kivonás szóban (fejben és írásban), szemléltetés számegyenesen. Alapműveletek negatív számokkal. Ellentett, abszolút érték. Számolási készség fejlesztése. Közönséges tört fogalma. A közönséges tört szemléltetése, kétféle értelmezése, felismerése szöveges környezetben. Tizedes tört fogalma. A tizedes törtek értelmezése. Tizedes törtek jelentése, kiolvasása, leírása. Helyiérték-táblázat használata. Mennyiségek kifejezése tizedes törtekkel: dm, cl, mm… Egész számok, törtek helye a számegyenesen, nagyságrendi összehasonlítások. Matematikai jelek értelmezése (<, >, = stb.) használata. Összeadás, kivonás az egészek és a törtek körében. Szorzás, osztás az egészek és a törtek körében (0 szerepe a szorzásban, osztásban). A számok reciprokának fogalma. Számolási készség fejlesztése. A műveletekhez kapcsolódó ellenőrzés igényének és képességének fejlesztése. Önellenőrzés, önismeret fejlesztése. Szorzás, osztás 10-zel, 100-zal, 1000-rel. A műveletfogalom mélyítése. A számolási készség fejlesztése gyakorlati feladatokon keresztül. Összeg, különbség, szorzat, hányados változásai. Fegyelmezettség, következetesség, szabálykövető magatartás fejlesztése. Algoritmikus gondolkodás fejlesztése. Műveleti tulajdonságok, a helyes műveleti sorrend. Műveletek eredményeinek előzetes becslése, ellenőrzése, kerekítése. Egyszerű feladatok esetén a műveleti sorrend helyes alkalmazási módjának felismerése, alkalmazása. Az egyértelműség és a következetesség fontossága. Az ellenőrzési és becslési igény fejlesztése. A racionális számok halmaza. Véges és végtelen szakaszos tizedes törtek. A mennyiségi jellemzők kifejezése számokkal: természetes szám, racionális szám, pontos szám és közelítő szám. Egyszerű elsőfokú egyismeretlenes egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása következtetéssel, lebontogatással. A megoldások ábrázolása számegyenesen, ellenőrzés behelyettesítéssel. Önálló problémamegoldó képesség kialakítása és fejlesztése. Állítások megítélése igazságértékük szerint. Az egyenlő, nem egyenlő fogalmának elmélyítése. Ellenőrzési igény fejlesztése. Arányos következtetések. A mindennapi életben felmerülő, egyszerű arányossági feladatok megoldása következtetéssel. Egyenes arányosság. A következtetési képesség fejlesztése. Értő, elemző olvasás fejlesztése. Annak megfigyeltetése, hogy az egyik mennyiség változása milyen változást eredményez a hozzá tartozó mennyiségnél. Arányérzék fejlesztése, a valóságos viszonyok becslése települések térképe alapján. A százalék fogalmának megismerése gyakorlati példákon keresztül. Az alap, a százalékérték és a százalékláb értelmezése, megkülönböztetése. Egyszerű százalékszámítási feladatok arányos következtetéssel. Az eredmény összevetése a feltételekkel, a becsült eredménnyel, a valósággal. Szabványmértékegységek és átváltásuk: hosszúság, terület, térfogat, űrtartalom, idő, tömeg. Matematikatörténeti érdekességek: a hatvanas számrendszer kapcsolata idő mérésével. Gyakorlati mérések, mértékegység-átváltások helyes elvégzésének fejlesztése (pl. napirend,

vásárlás). Az arányosság felismerése mennyiség és mérőszám kapcsolata alapján. Kreatív gondolkodás fejlesztése. Mennyiségi következtetés, becslési készség fejlesztése. Szöveges feladatok megoldása. Egyszerű matematikai problémát tartalmazó rövidebb és hosszabb szövegek feldolgozása. Szövegértés fejlesztése. Egyszerű matematikai problémát tartalmazó és a mindennapi élet köréből vett szövegek feldolgozása. Algoritmikus gondolkodás fejlesztése, gondolatmenet tagolása. Egyszerű oszthatósági szabályok (2-vel, 3-mal, 5-tel, 9-cel, 10-zel, 100-zal). Két szám közös osztói, közös többszörösei. Az osztó, többszörös fogalmának elmélyítése. Két szám közös osztóinak kiválasztása az összes osztóból. A legkisebb pozitív közös többszörös megkeresése. Számolási készség fejlesztése szóban (fejben). A bizonyítási igény felkeltése. Osztó, többszörös alkalmazása. A tanult ismeretek felhasználása a törtek egyszerűsítése, bővítése során. Számolási készség fejlesztése. Algebrai kifejezések gyakorlati használata a terület, kerület, felszín és térfogat számítása során. Számolási készség fejlesztése. Feladatok a mindennapi életből: lakás festése, járólapozása, tejesdoboz térfogata, teásdoboz csomagolása stb.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tízes számrendszer, helyi érték, alaki érték, számegyenes, összeadandó, az összeg tagja, kisebbítendő, kivonandó, különbség, szorzandó, szorzó, szorzat, a szorzat tényezője, osztandó, osztó, hányados, maradék. Közös osztó, közös többszörös. Kerekítés, becslés, ellenőrzés. Arány, egyenes arányosság. Százalék, százalékérték, alap, százalékláb. Negatív szám, előjel, ellentett, abszolút érték. Közönséges tört, számláló, nevező, közös nevező, reciprok, tizedestört, véges és végtelen szakaszos tizedes tört, racionális szám, egyenlet, egyenlőtlenség. Mértékegység.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

3. Függvények, az analízis elemei

Órakeret 15 óra

Előzetes tudás

Szabályfelismerés, szabálykövetés. A szabály megfogalmazása egyszerű formában, a hiányzó elemek pótlása. Tapasztalati adatok lejegyzése, táblázatba rendezése.

A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Sorozat megadása szabállyal. A koordináta-rendszer biztonságos használata. Függvényszemlélet előkészítése. Probléma felismerése. Összefüggés-felismerő képesség fejlesztése. Szabálykövetés, szabályfelismerés képességének fejlesztése. Ismeretek/Fejlesztési követelmények

Helymeghatározás gyakorlati szituációkban, konkrét esetekben. A Descartes-féle derékszögű koordináta-rendszer. Matematikatörténet: Descartes. Megadott pont koordinátáinak leolvasása, illetve koordináták segítségével pont ábrázolása a Descartes-féle koordináta-rendszerben. Tájékozódási képesség fejlesztése. Táblázat hiányzó elemeinek pótlása ismert vagy felismert szabály alapján, ábrázolásuk grafikonon. Összefüggések felismerése. Együttváltozó mennyiségek összetartozó adatpárjainak jegyzése: tapasztalati függvények, sorozatok alkotása. A helyes függvényszemlélet megalapozása. Egyszerű grafikonok értelmezése. Változó mennyiségek közötti kapcsolatok, ábrázolásuk

derékszögű koordináta-rendszerben. Megfigyelőképesség, összefüggések felismerésének képessége, rendszerezőképesség fejlesztése. Gyakorlati példák elsőfokú függvényekre. Az egyenes arányosság grafikonja. Eligazodás a mindennapi élet egyszerű grafikonjaiban. Sorozat megadása a képzés szabályával, illetve néhány elemével. Példák konkrét sorozatokra. Sorozatok folytatása adott szabály szerint. Szabálykövetés, szabályfelismerés képességének fejlesztése. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Sorozat, egyenes arányosság, koordináta-rendszer, táblázat, grafikon.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

4. Geometria

Órakeret 27 óra

Vonalak (egyenes, görbe). Hosszúság és távolság mérése (egyszerű gyakorlati példák). Háromszög, négyzet, téglalap, jellemzőik. Kör létrehozása, felismerése, jellemzői. Egyszerű tükrös alakzat, tengelyes szimmetria felismerése. A test és a síkidom megkülönböztetése. Kocka, téglatest, jellemzőik. Négyzet, téglalap kerülete. Mérés, kerületszámítás, mértékegységek. Négyzet, téglalap területének mérése különféle egységekkel, területlefedéssel.

Térelemek fogalmának elmélyítése – környezetünk tárgyainak vizsgálata. Távolság szemléletes fogalma, meghatározása. A sík- és térszemlélet fejlesztése. A vizuális képzelet fejlesztése. Rendszerezőképesség, halmazszemlélet fejlesztése. A tantárgyhoz A geometriai problémamegoldás lépéseinek megismertetése (műveltségterülethez) (szerkesztésnél: adatfelvétel, vázlatrajz, megszerkeszthetőség kapcsolható vizsgálata, szerkesztés). fejlesztési feladatok Számolási készség fejlesztése. A szaknyelv helyes használatának fejlesztése. A geometriai jelölések pontos használata. Pontos munkavégzésre nevelés. Esztétikai érzék fejlesztése. Ismeretek/Fejlesztési követelmények A tér elemei: pont, vonal, egyenes, félegyenes, szakasz, sík, szögtartomány. A tanult térelemek felvétele és jelölése. Párhuzamosság, merőlegesség, konvexitás. Síkidomok, sokszögek (háromszögek, négyszögek) szemléletes fogalma. Síkidomok tulajdonságainak vizsgálata, közös tulajdonságok felismerése. A távolság szemléletes fogalma, adott tulajdonságú pontok keresése. Két pont, pont és egyenes távolsága. Két egyenes távolsága. Adott feltételeknek megfelelő ponthalmazok. Körző, vonalzók helyes használata, két vonalzóval párhuzamosok, merőlegesek rajzolása. Törekvés a szaknyelv helyes használatára (legalább, legfeljebb, nem nagyobb, nem kisebb…). Kör, gömb szemléletes fogalma. Sugár, átmérő, húr, szelő, érintő. Körök, minták megjelenésének vizsgálata a környezetünkben, előfordulásuk a művészetekben és a gyakorlati életben. Két ponttól egyenlő távolságra levő pontok. Szakaszfelező merőleges. A problémamegoldó

képesség fejlesztése. A problémamegoldó képesség fejlesztése. Pontosság igényének fejlesztése. A szög fogalma, mérése. Szögfajták. A szög jelölése, betűzése. Szögmásolás, szögfelezés. Nevezetes szögek szerkesztése: 30°, 60°, 90°, 120°. Matematikatörténet: görög betűk használata a szögek jelölésére, a hatvanas számrendszer kapcsolata a szög mérésével. Szögmérő használata. Fogalomalkotás képességének kialakítása, fejlesztése. Törekvés a pontos munkavégzésre. A szerkesztés gondolatmenetének tagolása. Adott egyenesre merőleges szerkesztése. Adott egyenessel párhuzamos szerkesztése. Téglalap, négyzet szerkesztése. Gyakorlati példák a fogalmak mélyebb megértéséhez. Téglalap, négyzet kerülete, területe. Adott alakzatok kerületének, területének meghatározása méréssel, számolással. Számolási készség fejlesztése. Háromszögek csoportosítása oldalak és szögek szerint. A háromszög magasságának fogalma. Tulajdonságok megfigyelése, összehasonlítása. Csoportosítás. Halmazszemlélet fejlesztése. Négyszögek, speciális négyszögek (trapéz, paralelogramma, deltoid, rombusz) megismerése. Alakzatok tulajdonságainak kiemelése, összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés, osztályokba sorolás különféle tulajdonságok szerint. Háromszög, négyszög, sokszög belső és külső szögeinek összege. A belső és külső szögeinek összegére vonatkozó ismeretek megszerzése tapasztalati úton. Az összefüggések megfigyeltetése hajtogatással, méréssel, tépkedéssel. Megfigyelőképesség fejlesztése. Egyenlőszárú háromszög és speciális négyszögek szerkesztése, egyszerűbb esetekben. Körző és vonalzó használata. Pontos munkavégzésre törekvés.Esztétikai érzék fejlesztése.A szerkesztés gondolatmenetének tagolása. Sokszögek kerülete. Kerület meghatározása méréssel, számolással. A matematika és gyakorlati élet közötti kapcsolat felismerése. Kocka, téglatest tulajdonságai, hálója. Téglatest (kocka) felszínének és térfogatának kiszámítása. Testek építése, tulajdonságaik vizsgálata. Rendszerezőképesség, halmazszemlélet fejlesztése. Testek csoportosítása adott tulajdonságok alapján. A tengelyes tükrözés. Egyszerű alakzatok tengelyes tükörképének megszerkesztése. A tengelyes tükrözés tulajdonságai. Szimmetrikus ábrák készítése. Tükrözés körzővel, vonalzóval. Tükrözés koordinátarendszerben. Transzformációs szemlélet fejlesztése. Tengelyesen szimmetrikus alakzatok. Tengelyesen szimmetrikus háromszögek, négyszögek (deltoid, rombusz, húrtrapéz, téglalap, négyzet), sokszögek. A kör. A szimmetria felismerése a természetben és a művészetben. Derékszögű háromszög és tengelyesen szimmetrikus háromszögek, négyszögek területe. Terület-meghatározás átdarabolással.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Pont, egyenes, szakasz, félegyenes, sík, merőlegesség, párhuzamosság, szögfajta. Távolság, szakaszfelező merőleges, szögfelező. Síkidom, sokszög, kör, test, csúcs, él, lap, szög, gömb. Konvexitás. Kerület, terület, felszín, testek hálója, térfogat, magasság. Tengelyes tükrözés, szimmetria. Egyenlő szárú háromszög, egyenlő oldalú háromszög, húrtrapéz, deltoid, rombusz.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

5. Statisztika, valószínűség

Órakeret 5 óra

Adatgyűjtés, adatok lejegyzése, diagram leolvasása. Valószínűségi játékok, kísérletek, megfigyelések. Biztos, lehetetlen, lehet, de nem biztos. A statisztikai gondolkodás fejlesztése. A valószínűségi gondolkodás fejlesztése. Megfigyelőképesség, az összefüggés-felismerő képesség, elemzőképesség fejlesztése. Ismeretek/Fejlesztési követelmények

Valószínűségi játékok és kísérletek dobókockák, pénzérmék segítségével (biztos, lehetetlen esemény). Valószínűségi és statisztikai alapfogalmak szemléleti alapon történő kialakítása. Valószínűségi kísérletek végrehajtása. Adatok tervszerű gyűjtése, rendezése. Egyszerű diagramok, értelmezése, táblázatok olvasása, készítése. Elemzőképesség fejlesztése a napi sajtóban, különböző kiadványokban található grafikonok, táblázatok felhasználásával. Átlagszámítás néhány adat esetén (számtani közép). Az átlag lényegének megértése. Kulcsfogalmak/ Adat, diagram, átlag, biztos esemény, lehetetlen esemény. fogalmak

Tematikai egység

A tananyag rendszerezése

Órakeret 5 óra

Minden tanulási szakasz végén szükség van annak rövid összefoglalására, miről is szól, milyen témakörökkel foglalkozik a matematika, illetve milyen elemeivel ismerkedhettek meg a tanulók az elmúlt tanulási szakaszban. Az összefoglalás, rendszerezés elvégezhető egy tanítási blokkban a ciklus végén, de lehet az egyes témakörökhöz is csatolni.

Esti tagozat: Matematika 7. osztály Órakeret 7 óra Ez a mérés lehet néhány szokványos órai írásbeli és/vagy egyéni tanulói vállaláson alapuló kiselőadás, bemutató, akár egy kiscsoportos munka során egymás értékelésével összekötött önértékelési folyamat, esetleg hosszabb idő alatt kidolgozott (egy vagy több tanuló által készített) projektmunka minősítése is. Az éves munka végső minősítése természetesen tartalmazza a tanuló összes órai teljesítményét is. Kiemelten kell törekedni a gyakori, azonnali, személyre szóló, szöveges fejlesztő értékelés megvalósítására. Tematikai egység

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

A tanulók teljesítményének a mérése

1. Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok

Órakeret 15 óra

Halmazba rendezés adott tulajdonság alapján. A részhalmaz fogalma. Két véges halmaz közös része. Egyszerű, matematikailag is értelmezhető hétköznapi szituációk megfogalmazása szóban és írásban. Állítások igazságának eldöntése. Igaz és hamis állítások megfogalmazása. Összehasonlításhoz szükséges kifejezések értelmezése, használata. Definíció megértése és alkalmazása. Néhány elem kiválasztása adott szempont szerint. Néhány elem sorba rendezése különféle módszerekkel.

Az önálló gondolkodás igényének kialakítása. Halmazok eszköz jellegű használata, halmazszemlélet fejlesztése. Szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztése, a matematikai szaknyelv A tantárgyhoz pontos használata. Saját gondolatok megértetésére való törekvés (szóbeli (műveltségterület érvelés, szemléletes indoklás). Rendszerszemlélet, kombinatorikus hez) kapcsolható gondolkodás fejlesztése. fejlesztési Fogalmak egymáshoz való viszonyának, összefüggéseknek a megértése. feladatok A rendszerezést segítő eszközök és algoritmusok használatának fejlesztése. A bizonyítás, az érvelés iránti igény felkeltése, a kulturált vitatkozás gyakoroltatása. Ismeretek/Fejlesztési követelmények Halmazba rendezés több szempont alapján a halmazműveletek alkalmazásával. Két véges halmaz uniója, különbsége, metszete. A részhalmaz. (Matematikatörténet: Cantor.) A halmazszemlélet fejlesztése. Rendszerszemlélet fejlesztése. Az „és”, „vagy”, „ha”, „akkor”, „nem”, „van olyan”, „minden” „legalább”, legfeljebb” kifejezések használata. A matematikai szaknyelv pontos használata. A nyelv logikai elemeinek egyre pontosabb, tudatos használata. A gyakorlati élethez és a társtudományokhoz kapcsolódó szöveges feladatok megoldása. Szövegelemzés, értelmezés, szöveg lefordítása a matematika nyelvére. Ellenőrzés, önellenőrzés iránti igény erősítése. Igényes grafikus és verbális kommunikáció. Kulcsfogalmak/ Halmaz, elem, részhalmaz, egyesítés, metszet. Alaphalmaz. fogalmak Igaz, hamis, nem, és, vagy, minden, van olyan, biztos, lehetséges,

lehetetlen.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

2. Számelmélet, algebra

Órakeret 34 óra

Racionális számkör. Számok írása, olvasása, összehasonlítása, ábrázolása számegyenesen. Műveletek racionális számokkal. Ellentett, abszolút érték, reciprok. Mérés, mértékegységek használata, átváltás egyszerű esetekben. A mindennapi életben felmerülő egyszerű arányossági feladatok megoldása következtetéssel, egyenes arányosság. Alapműveletek racionális számokkal írásban. A zárójelek, a műveleti sorrend biztos alkalmazása. Helyes és értelmes kerekítés, az eredmények becslése, a becslés használata ellenőrzésre is. Szöveges feladatok megoldása. A százalékszámítás alapjai.

A matematikai ismeretek és a mindennapi élet történései közötti kapcsolat tudatosítása. Szavakban megfogalmazott helyzet, történés matematizálása; matematikai modellek választása, keresése, készítése, értelmezése adott szituációkhoz. Konkrét matematikai modellek értelmezése a modellnek megfelelő szöveges feladat A tantárgyhoz alkotásával.A definícióalkotás igényének felkeltése. (műveltségterülethez) A szabványos mértékegységekhez tartozó mennyiségek és kapcsolható fejlesztési többszöröseik, törtrészeik képzeletben való felidézése. feladatok Az együttműködéshez szükséges képességek fejlesztése páros és kiscsoportos tevékenykedtetés, feladatmegoldás során – a munka tervezése, szervezése, megosztása. Az ellenőrzés, önellenőrzés iránti igény, az eredményért való felelősségvállalás erősítése. Ismeretek/Fejlesztési követelmények Racionális számok (véges, végtelen tizedes törtek), példák nem racionális számra (végtelen, nem szakaszos tizedes törtek). A számfogalom mélyítése. A természetes, egész és racionális számok halmazának kapcsolata. A rendszerező képesség fejlesztése. Műveletek racionális számkörben írásban és számológéppel. Az eredmény helyes és értelmes kerekítése. Eredmények becslése, ellenőrzése.Műveletfogalom mélyítése. A zárójel és a műveleti sorrend biztos alkalmazása. Számolási és a becslési készség fejlesztése. Az algoritmikus gondolkodás fejlesztése. A hatványozás fogalma pozitív egész kitevőre, egész számok körében. A hatvány fogalmának kialakítása, fejlesztése. 10 egész kitevőjű hatványai. Számolási készség fejlesztése (fejben és írásban). Prímszám, összetett szám. Prímtényezős felbontás. Matematikatörténet: érdekességek a prímszámok köréből. A korábban tanult ismeretek és az új ismeretek közötti összefüggések felismerése.

Oszthatósági szabályok. Számelméleti alapú játékok. Matematikatörténet: tökéletes számok, barátságos számok. Legnagyobb közös osztó, legkisebb pozitív közös többszörös. A tanult ismeretek felelevenítése. Oszthatósági szabályok alkalmazása a törtekkel való műveleteknél. A bizonyítási igény felkeltése oszthatósági feladatoknál. Két szám legnagyobb közös osztójának kiválasztása az összes osztóból. A legkisebb pozitív közös többszörös megkeresése a közös többszörösök közül. Arány, aránypár, arányos osztás. Egyenes arányosság, fordított arányosság. A következtetési képesség fejlesztése: a mindennapi élet és a matematika közötti gyakorlati kapcsolatok meglátása, a felmerülő arányossági feladatok megoldása során. Mértékegységek átváltása racionális számkörben. Gyakorlati mérések, mértékegységátváltások helyes elvégzése. Ciklusonként átélt idő és lineáris időfogalom, időtartam, időpont szavak értő ismerete, használata. Az alap, a százalékérték és a százalékláb fogalmának ismerete, értelmezése, kiszámításuk következtetéssel, a megfelelő összefüggések alkalmazásával. A mindennapi élet és a matematika közötti gyakorlati kapcsolat meglátása a gazdasági élet, a környezetvédelem, a háztartás köréből vett egyszerűbb példákon. Az algebrai egész kifejezés fogalma. Egytagú, többtagú, egynemű kifejezés fogalma. Helyettesítési érték kiszámítása. Elnevezések, jelölések megértése, rögzítése, definíciókra való emlékezés. Egyszerű szimbólumok megértése és alkalmazása a matematikában. Betűk használata szöveges feladatok általánosításánál. Egyszerű átalakítások: zárójel felbontása, összevonás. Egytagú és többtagú algebrai egész kifejezések szorzása racionális számmal, egytagú egész kifejezéssel. Matematikatörténet: az algebra kezdetei.Egyszerű szimbólumok megértése és a matematikában, valamint a többi tantárgyban szükséges egyszerű képletalakítások elvégzése.Algebrai kifejezések egyszerű átalakításának felismerése. Elsőfokú egyenletek, elsőfokú egyenlőtlenségek megoldása. Azonosság. Azonos egyenlőtlenség. Alaphalmaz, megoldáshalmaz. Az egyenlő, nem egyenlő fogalmának elmélyítése. Algoritmikus gondolkodás továbbfejlesztése. A megoldások ábrázolása számegyenesen. Az ellenőrzés igényének fejlesztése.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Racionális szám. Hatvány, alap, kitevő. Százalékalap, százalékláb, százalékérték. Prímszám, összetett szám, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös. Arány, aránypár, arányos osztás, egyenes és fordított arányosság. Változó, együttható, algebrai egész kifejezés, helyettesítési érték, egynemű kifejezés, összevonás, zárójelfelbontás. Egytagú, többtagú kifejezés. Egyenlet, változó, azonosság, mérlegelv, ellenőrzés.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

3. Függvények, az analízis elemei

Órakeret 14 óra

Egyszerű sorozatok folytatása adott szabály szerint. Biztos tájékozódás a derékszögű koordináta-rendszerben. Egyszerű grafikonok értelmezése. Egyszerű kapcsolatok ábrázolása derékszögű koordináta-rendszerben.

A tantárgyhoz Függvényszemlélet fejlesztése. Grafikonok, táblázatok adatainak (műveltségterülethez) értelmezése, elemzése.

kapcsolható fejlesztési Megoldás a matematikai modellen belül. Matematikai modellek ismerete, alkalmazásának módja, korlátai (sorozatok, függvények, feladatok függvényábrázolás). Ismeretek/Fejlesztési követelmények Két halmaz közötti hozzárendelések megjelenítése konkrét esetekben. Függvények és ábrázolásuk a derékszögű koordináta-rendszerben. A függvényszemlélet fejlesztése. Időben lejátszódó valós folyamatok elemzése a grafikon alapján. Lineáris függvények. Egyenes arányosság grafikus képe. Grafikonok olvasása, értelmezése, készítése: szöveggel vagy matematikai alakban megadott szabály grafikus megjelenítése értéktáblázat segítségével. Kapcsolatok észrevétele, megfogalmazása szóban, írásban. Kulcsfogalmak/ Hozzárendelés, függvény, lineáris függvény, növekedés, fogyás, fogalmak értelmezési tartomány, értékkészlet. Számtani közép.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

4. Geometria

Órakeret 27 óra

Pont, vonal, egyenes, félegyenes, szakasz, sík, szögtartomány. Háromszögek, csoportosításuk. Négyszögek, speciális négyszögek (trapéz, paralelogramma, deltoid). Kör és részei. Adott feltételeknek megfelelő ponthalmazok. Háromszög, négyszög belső és külső szögeinek összegére vonatkozó ismeretek. Téglatest tulajdonságai. Tengelyesen szimmetrikus alakzatok. Egyszerű alakzatok tengelyes tükörképének megszerkesztése. Két pont, pont és egyenes távolsága, két egyenes távolsága. Szakaszfelezés, szögfelezés, szögmásolás. Merőleges és párhuzamos egyenesek szerkesztése. Néhány nevezetes szög szerkesztése. Szerkesztési eszközök használata. Koordináta-rendszer megismerése, pont ábrázolása, adott pont koordinátáinak a leolvasása. A téglalap és a deltoid kerületének és területének kiszámítása. A téglatest felszínének és térfogatának a kiszámítása.

Rendszerező készség fejlesztése. A mindennapi élethez kapcsolódó egyszerű geometriai számítások elvégzésének fejlesztése. A gyakorlatban előforduló geometriai ismereteket igénylő problémák megoldására való képesség fejlesztése. A tantárgyhoz (műveltségterülethez) Statikus helyzetek, képek, tárgyak megfigyelése. Geometriai kapcsolható fejlesztési transzformációkban megmaradó és változó tulajdonságok megfigyelése. feladatok Az esztétikai, művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztése. Képzeletben történő mozgatás: átdarabolás elképzelése, testháló összehajtásának, szétvágásának elképzelése. A pontos munkavégzés igényének fejlesztése. A geometriai problémamegoldás lépéseinek megismertetése

(szerkesztésnél: vázlatrajz, adatfelvétel, a szerkesztés menete, szerkesztés, diszkusszió). A bizonyítási igény felkeltése. Az együttműködéshez szükséges képességek fejlesztése páros és kiscsoportos tevékenykedtetés, feladatmegoldás során – a munka tervezése, szervezése, megosztása; kezdeményezőkészség, együttműködési készség, tolerancia. Ismeretek/Fejlesztési követelmények Háromszögek osztályozása oldalak, illetve szögek szerint. A tanult ismeretek felidézése, megerősítése. A halmazszemlélet fejlesztése. A háromszögek és a négyszögek tulajdonságaira vonatkozó igaz- hamis állítások megfogalmazásán keresztül a vitakészség fejlesztése. Tömör, de pontos szabatos kifejezőkészség fejlesztése. A szaknyelv minél pontosabb használata írásban is. A háromszög és a négyszög belső és külső szögeinek összege. Matematikatörténet: Bolyai Farkas, Bolyai János. Érdekességek: gömbi geometria. Tételek megfogalmazása megfigyelés alapján. Paralelogramma, trapéz, deltoid tulajdonságai, kerülete, területe. Szabályos sokszögek. Kör kerülete, területe. A kör és érintője. Törekvés a tömör, de pontos, szabatos kommunikációra. A szaknyelv egyre pontosabb használata írásban is. A terület meghatározása átdarabolással. A kör kerületének közelítése méréssel. Számítógépes animáció használata az egyes területképletekhez. A tanult síkbeli alakzatok (háromszög, trapéz, paralelogramma, deltoid) szerkesztése. Nevezetes szögek szerkesztése: 15°, 45°, 75°, 105°, 135°. A szerkesztéshez szükséges eszközök célszerű használata. Átélt folyamatról készült leírás gondolatmenetének értelmezése (pl. egy szerkesztés leírt lépéseiről a folyamat felidézése). Párhuzamos szárú szögek. A tanult transzformációk tulajdonságainak felismerése, felhasználása a fogalmak kialakításánál. Mértékegységek átváltása racionális számkörben. A gyakorlati mérések, mértékegységváltások helyes elvégzésének fejlesztése. Egyszerű számításos feladatok a geometria különböző területeiről. A számolási készség, a becslési készség és az ellenőrzési igény fejlesztése. Zsebszámológép célszerű használata a számítások egyszerűsítésére, gyorsítására. paralelogramma, rombusz. Kulcsfogalmak/ Egyállású szög, váltószög, csúcsszög. fogalmak Belső és külső szög. Háromszög, magasságvonal, magasságpont.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

5. Statisztika, valószínűség

Órakeret 5 óra

Egyszerű diagramok készítése, értelmezése, táblázatok olvasása. Néhány szám számtani közepének kiszámítása. Valószínűségi játékok és kísérletek, az adatok tervszerű gyűjtése,

rendezése. A statisztikai gondolkodás fejlesztése. A tantárgyhoz (műveltségterülethez) A valószínűségi gondolkodás fejlesztése. kapcsolható fejlesztési Gazdasági nevelés. feladatok Ismeretek/Fejlesztési követelmények Adatok gyűjtése, rendszerezése, adatsokaság szemléltetése, grafikonok készítése. Adatsokaságban való eligazodás: táblázatok olvasása, grafikonok készítése, elemzése. Statisztikai szemlélet fejlesztése. Kulcsfogalmak/ Diagram fogalmak

Tematikai egység

A tananyag rendszerezése

Órakeret 6 óra

Minden tanulási szakasz végén szükség van annak rövid összefoglalására, miről is szól, milyen témakörökkel foglalkozik a matematika, illetve milyen elemeivel ismerkedhettek meg a tanulók az elmúlt tanulási szakaszban. Az összefoglalás, rendszerezés elvégezhető egy tanítási blokkban a ciklus végén, de lehet az egyes témakörökhöz csatolni. Az általános iskolai szakasz végén minél szélesebb áttekintés szükséges a tanult ismeretek kapcsán.

Esti tagozat: Matematika 8. osztály Órakeret 7 óra Ez a mérés lehet néhány szokványos órai írásbeli és/vagy egyéni tanulói vállaláson alapuló kiselőadás, bemutató, akár egy kiscsoportos munka során egymás értékelésével összekötött önértékelési folyamat, esetleg hosszabb idő alatt kidolgozott (egy vagy több tanuló által készített) projektmunka minősítése is. Az éves munka végső minősítése természetesen tartalmazza a tanuló összes órai teljesítményét is. Kiemelten kell törekedni a gyakori, azonnali, személyre szóló, szöveges fejlesztő értékelés megvalósítására. Tematikai egység

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

A tanulók teljesítményének a mérése

1. Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok

Órakeret 15 óra

Halmazba rendezés adott tulajdonság alapján. A részhalmaz fogalma. Két véges halmaz közös része. Egyszerű, matematikailag is értelmezhető hétköznapi szituációk megfogalmazása szóban és írásban. Állítások igazságának eldöntése. Igaz és hamis állítások megfogalmazása. Összehasonlításhoz szükséges kifejezések értelmezése, használata. Definíció megértése és alkalmazása. Néhány elem kiválasztása adott szempont szerint. Néhány elem sorba rendezése különféle módszerekkel.

Az önálló gondolkodás igényének kialakítása. Halmazok eszköz jellegű használata, halmazszemlélet fejlesztése. Szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztése, a matematikai szaknyelv A tantárgyhoz pontos használata. Saját gondolatok megértetésére való törekvés (szóbeli (műveltségterület érvelés, szemléletes indoklás). Rendszerszemlélet, kombinatorikus hez) kapcsolható gondolkodás fejlesztése. fejlesztési Fogalmak egymáshoz való viszonyának, összefüggéseknek a megértése. feladatok A rendszerezést segítő eszközök és algoritmusok használatának fejlesztése. A bizonyítás, az érvelés iránti igény felkeltése, a kulturált vitatkozás gyakoroltatása. Ismeretek/Fejlesztési követelmények Halmazba rendezés több szempont alapján a halmazműveletek alkalmazásával. Két véges halmaz uniója, különbsége, metszete. A részhalmaz. (Matematikatörténet: Cantor.) A halmazszemlélet fejlesztése. Rendszerszemlélet fejlesztése. Az „és”, „vagy”, „ha”, „akkor”, „nem”, „van olyan”, „minden” „legalább”, legfeljebb” kifejezések használata. A matematikai szaknyelv pontos használata. A nyelv logikai elemeinek egyre pontosabb, tudatos használata. Egyszerű („minden”, „van olyan” típusú) állítások igazolása, cáfolata konkrét példák kapcsán. Érvelés. A matematikai bizonyítás előkészítése: sejtések, kísérletezés, módszeres próbálkozás, cáfolás. A gyakorlati élethez és a társtudományokhoz kapcsolódó szöveges feladatok megoldása. Szövegelemzés, értelmezés, szöveg lefordítása a matematika nyelvére. Ellenőrzés, önellenőrzés iránti igény erősítése.

Igényes grafikus és verbális kommunikáció. Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása különféle módszerekkel (fadiagram, útdiagram, táblázatok készítése). Sorba rendezés, kiválasztás. Néhány elem esetén az összes eset felsorolása. A kombinatorikus gondolkodás fejlesztése.Tapasztalatszerzés az összes eset rendszerezett felsorolásában. Kulcsfogalmak/ Halmaz, elem, részhalmaz, egyesítés, metszet. Alaphalmaz. Igaz, hamis, nem, és, vagy, minden, van olyan, biztos, lehetséges, fogalmak lehetetlen.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

2. Számelmélet, algebra

Órakeret 34 óra

Racionális számkör. Számok írása, olvasása, összehasonlítása, ábrázolása számegyenesen. Műveletek racionális számokkal. Ellentett, abszolút érték, reciprok. Mérés, mértékegységek használata, átváltás egyszerű esetekben. A mindennapi életben felmerülő egyszerű arányossági feladatok megoldása következtetéssel, egyenes arányosság. Alapműveletek racionális számokkal írásban. A zárójelek, a műveleti sorrend biztos alkalmazása. Helyes és értelmes kerekítés, az eredmények becslése, a becslés használata ellenőrzésre is. Szöveges feladatok megoldása. A százalékszámítás alapjai.

A matematikai ismeretek és a mindennapi élet történései közötti kapcsolat tudatosítása. Szavakban megfogalmazott helyzet, történés matematizálása; matematikai modellek választása, keresése, készítése, értelmezése adott szituációkhoz. Konkrét matematikai modellek értelmezése a modellnek megfelelő szöveges feladat A tantárgyhoz alkotásával.A definícióalkotás igényének felkeltése. (műveltségterülethez) A szabványos mértékegységekhez tartozó mennyiségek és kapcsolható fejlesztési többszöröseik, törtrészeik képzeletben való felidézése. feladatok Az együttműködéshez szükséges képességek fejlesztése páros és kiscsoportos tevékenykedtetés, feladatmegoldás során – a munka tervezése, szervezése, megosztása. Az ellenőrzés, önellenőrzés iránti igény, az eredményért való felelősségvállalás erősítése. Ismeretek/Fejlesztési követelmények Racionális számok (véges, végtelen tizedes törtek), példák nem racionális számra (végtelen, nem szakaszos tizedes törtek). A számfogalom mélyítése. A természetes, egész és racionális számok halmazának kapcsolata. A rendszerező képesség fejlesztése. Műveletek racionális számkörben írásban és számológéppel. Az eredmény helyes és értelmes kerekítése. Eredmények becslése, ellenőrzése.Műveletfogalom mélyítése. A zárójel és a műveleti sorrend biztos alkalmazása. Számolási és a becslési készség fejlesztése. Az algoritmikus gondolkodás fejlesztése.

A hatványozás fogalma pozitív egész kitevőre, egész számok körében. A hatvány fogalmának kialakítása, fejlesztése. Műveletek hatványokkal: azonos alapú hatványok szorzása, osztása. Hatványozásnál az alap és a kitevő változásának hatása a hatványértékre. 10 egész kitevőjű hatványai. Számolási készség fejlesztése (fejben és írásban). A négyzetgyök fogalma. Számok négyzete, négyzetgyöke. Példa irracionális számra (π, 2 ). Négyzetgyök meghatározása számológéppel. Prímszám, összetett szám. Prímtényezős felbontás. Matematikatörténet: érdekességek a prímszámok köréből. A korábban tanult ismeretek és az új ismeretek közötti összefüggések felismerése. Oszthatósági szabályok. Számelméleti alapú játékok. Matematikatörténet: tökéletes számok, barátságos számok. Legnagyobb közös osztó, legkisebb pozitív közös többszörös. A tanult ismeretek felelevenítése. Oszthatósági szabályok alkalmazása a törtekkel való műveleteknél. A bizonyítási igény felkeltése oszthatósági feladatoknál. Két szám legnagyobb közös osztójának kiválasztása az összes osztóból. A legkisebb pozitív közös többszörös megkeresése a közös többszörösök közül. Arány, aránypár, arányos osztás. Egyenes arányosság, fordított arányosság. A következtetési képesség fejlesztése: a mindennapi élet és a matematika közötti gyakorlati kapcsolatok meglátása, a felmerülő arányossági feladatok megoldása során. Mértékegységek átváltása racionális számkörben. Gyakorlati mérések, mértékegységátváltások helyes elvégzése. Ciklusonként átélt idő és lineáris időfogalom, időtartam, időpont szavak értő ismerete, használata. Az alap, a százalékérték és a százalékláb fogalmának ismerete, értelmezése, kiszámításuk következtetéssel, a megfelelő összefüggések alkalmazásával. A mindennapi élet és a matematika közötti gyakorlati kapcsolat meglátása a gazdasági élet, a környezetvédelem, a háztartás köréből vett egyszerűbb példákon. A mindennapjainkhoz köthető százalékszámítási feladatok. Gazdaságossági számítások. Feladatok az árképzés: árleszállítás, áremelés, áfa, betétkamat, hitelkamat, adó, bruttó bér, nettó bér, valamint különböző termékek (pl. élelmiszerek, növényvédőszerek, oldatok) anyagösszetétele köréből. Szövegértés, szövegalkotás fejlesztése. Becslések és következtetések végzése. Zsebszámológép célszerű használata a számítások egyszerűsítésére, gyorsítására. Az algebrai egész kifejezés fogalma. Egytagú, többtagú, egynemű kifejezés fogalma. Helyettesítési érték kiszámítása. Elnevezések, jelölések megértése, rögzítése, definíciókra való emlékezés. Egyszerű szimbólumok megértése és alkalmazása a matematikában. Betűk használata szöveges feladatok általánosításánál. Egyszerű átalakítások: zárójel felbontása, összevonás. Egytagú és többtagú algebrai egész kifejezések szorzása racionális számmal, egytagú egész kifejezéssel. Matematikatörténet: az algebra kezdetei.Egyszerű szimbólumok megértése és a matematikában, valamint a többi tantárgyban szükséges egyszerű képletalakítások elvégzése.Algebrai kifejezések egyszerű átalakításának felismerése. Elsőfokú, illetve elsőfokúra visszavezethető egyenletek, elsőfokú egyenlőtlenségek megoldása. Azonosság. Azonos egyenlőtlenség. Alaphalmaz, megoldáshalmaz. Az egyenlő, nem egyenlő fogalmának elmélyítése. Algoritmikus gondolkodás továbbfejlesztése. A megoldások ábrázolása számegyenesen. Az ellenőrzés igényének

fejlesztése. A matematikából és a mindennapi életből vett egyszerű szöveges feladatok megoldása a tanult matematikai módszerek használatával. Ellenőrzés. Egyszerű matematikai problémát tartalmazó hosszabb szövegek feldolgozása. Feladatok például a környezetvédelem, az egészséges életmód, a vásárlások, a család jövedelmének ésszerű felhasználása köréből. Szövegértelmezés, problémamegoldás fejlesztése. A lényeges és lényegtelen elkülönítésének, az összefüggések felismerésének fejlesztése. A gondolatmenet tagolása. Az ellenőrzési igény további fejlesztése. Igényes kommunikáció kialakítása.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Racionális szám. Hatvány, alap, kitevő. Négyzetgyök. Százalékalap, százalékláb, százalékérték. Prímszám, összetett szám, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös. Arány, aránypár, arányos osztás, egyenes és fordított arányosság. Változó, együttható, algebrai egész kifejezés, helyettesítési érték, egynemű kifejezés, összevonás, zárójelfelbontás. Egytagú, többtagú kifejezés. Egyenlet, változó, egyenlőtlenség, azonosság, mérlegelv, ellenőrzés.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

3. Függvények, az analízis elemei

Órakeret 14 óra

Előzetes tudás

Egyszerű sorozatok folytatása adott szabály szerint. Biztos tájékozódás a derékszögű koordináta-rendszerben. Egyszerű grafikonok értelmezése. Egyszerű kapcsolatok ábrázolása derékszögű koordináta-rendszerben.

A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Függvényszemlélet fejlesztése. Grafikonok, táblázatok adatainak értelmezése, elemzése. Megoldás a matematikai modellen belül. Matematikai modellek ismerete, alkalmazásának módja, korlátai (sorozatok, függvények, függvényábrázolás). Ismeretek/Fejlesztési követelmények

Két halmaz közötti hozzárendelések megjelenítése konkrét esetekben. Függvények és ábrázolásuk a derékszögű koordináta-rendszerben. A függvényszemlélet fejlesztése. Időben lejátszódó valós folyamatok elemzése a grafikon alapján. Lineáris függvények. Egyenes arányosság grafikus képe. (Példa nem lineáris függvényre: f(x) = x2, f(x) =‫׀‬x‫)׀‬. Függvények jellemzése, növekedés, fogyás. A mindennapi élet, a tudományok és a matematika közötti kapcsolat fölfedezése konkrét példák alapján. Számolási készség fejlesztése a racionális számkörben. Számítógép használata a függvények ábrázolására. Egyismeretlenes elsőfokú egyenletek grafikus megoldása. Helyzetfelismerés: a tanult ismeretek alkalmazása új helyzetben. Grafikonok olvasása, értelmezése, készítése: szöveggel vagy matematikai alakban megadott szabály grafikus megjelenítése értéktáblázat segítségével. Kapcsolatok észrevétele, megfogalmazása szóban, írásban. Egyszerű sorozatok vizsgálata. Matematikatörténet: Gauss. Gauss-módszer.

Kulcsfogalmak/ Hozzárendelés, függvény, lineáris függvény, növekedés, fogyás, értelmezési tartomány, értékkészlet. fogalmak Számtani sorozat, számtani közép.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

4. Geometria

Órakeret 27 óra

Pont, vonal, egyenes, félegyenes, szakasz, sík, szögtartomány. Háromszögek, csoportosításuk. Négyszögek, speciális négyszögek (trapéz, paralelogramma, deltoid). Kör és részei. Adott feltételeknek megfelelő ponthalmazok. Háromszög, négyszög belső és külső szögeinek összegére vonatkozó ismeretek. Téglatest tulajdonságai. Tengelyesen szimmetrikus alakzatok. Egyszerű alakzatok tengelyes tükörképének megszerkesztése. Két pont, pont és egyenes távolsága, két egyenes távolsága. Szakaszfelezés, szögfelezés, szögmásolás. Merőleges és párhuzamos egyenesek szerkesztése. Néhány nevezetes szög szerkesztése. Szerkesztési eszközök használata. Koordináta-rendszer megismerése, pont ábrázolása, adott pont koordinátáinak a leolvasása. A téglalap és a deltoid kerületének és területének kiszámítása. A téglatest felszínének és térfogatának a kiszámítása.

Rendszerező készség fejlesztése. A mindennapi élethez kapcsolódó egyszerű geometriai számítások elvégzésének fejlesztése. A gyakorlatban előforduló geometriai ismereteket igénylő problémák megoldására való képesség fejlesztése. Statikus helyzetek, képek, tárgyak megfigyelése. Geometriai transzformációkban megmaradó és változó tulajdonságok megfigyelése. A tantárgyhoz Az esztétikai, művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztése. (műveltségterülethez) Képzeletben történő mozgatás: átdarabolás elképzelése, testháló kapcsolható fejlesztési összehajtásának, szétvágásának elképzelése. feladatok A pontos munkavégzés igényének fejlesztése. A geometriai problémamegoldás lépéseinek megismertetése (szerkesztésnél: vázlatrajz, adatfelvétel, a szerkesztés menete, szerkesztés, diszkusszió). A bizonyítási igény felkeltése. Az együttműködéshez szükséges képességek fejlesztése páros és kiscsoportos tevékenykedtetés, feladatmegoldás során – a munka tervezése, szervezése, megosztása; kezdeményezőkészség, együttműködési készség, tolerancia. Ismeretek/Fejlesztési követelmények Háromszögek osztályozása oldalak, illetve szögek szerint. A tanult ismeretek felidézése, megerősítése. A halmazszemlélet fejlesztése. A háromszögek és a négyszögek tulajdonságaira vonatkozó igaz- hamis állítások megfogalmazásán keresztül a vitakészség fejlesztése. Tömör, de pontos szabatos kifejezőkészség fejlesztése. A szaknyelv minél pontosabb használata

írásban is. A háromszögek magassága, magasságvonala, magasságpontja. A háromszögek kerületének és területének kiszámítása. Átdarabolás a terület meghatározásához. Eredmények becslése. A háromszög és a négyszög belső és külső szögeinek összege. Matematikatörténet: Bolyai Farkas, Bolyai János. Érdekességek: gömbi geometria. Tételek megfogalmazása megfigyelés alapján. Paralelogramma, trapéz, deltoid tulajdonságai, kerülete, területe. Szabályos sokszögek. Kör kerülete, területe. A kör és érintője. Törekvés a tömör, de pontos, szabatos kommunikációra. A szaknyelv egyre pontosabb használata írásban is. A terület meghatározása átdarabolással. A kör kerületének közelítése méréssel. Számítógépes animáció használata az egyes területképletekhez. A tanult síkbeli alakzatok (háromszög, trapéz, paralelogramma, deltoid) szerkesztése. Nevezetes szögek szerkesztése: 15°, 45°, 75°, 105°, 135°. A szerkesztéshez szükséges eszközök célszerű használata. Átélt folyamatról készült leírás gondolatmenetének értelmezése (pl. egy szerkesztés leírt lépéseiről a folyamat felidézése). Középpontos tükrözés. A középpontos tükrözés tulajdonságai. A középpontos tükörkép szerkesztése. Pontos, precíz munka elvégzése a szerkesztés során. A transzformációs szemlélet továbbfejlesztése. Középpontosan szimmetrikus alakzatok a síkban. A tanult sokszögek osztályozása szimmetria szerint. Halmazképző, rendszerező képesség fejlesztése. A matematika kapcsolata a természettel és a művészeti alkotásokkal. Tengelyes és középpontos szimmetria alkalmazása szerkesztésekben. Áttekinthető, pontos szerkesztés igényének fejlesztése. Eltolás, a vektor fogalma. Egyszerű alakzatok eltolt képének megszerkesztése. Áttekinthető, pontos szerkesztés igényének fejlesztése. Párhuzamos szárú szögek. A tanult transzformációk tulajdonságainak felismerése, felhasználása a fogalmak kialakításánál. Az egybevágóság szemléletes fogalma, a háromszögek egybevágóságának esetei. A szaknyelv pontos használata. Három- és négyszög alapú egyenes hasábok, forgáshenger hálója, tulajdonságai, felszíne, térfogata. Ismerkedés a forgáskúppal, gúlával, gömbbel. A halmazszemlélet és a térszemlélet fejlesztése. Mértékegységek átváltása racionális számkörben. A gyakorlati mérések, mértékegységváltások helyes elvégzésének fejlesztése. Pitagorasz tétele. Matematikatörténet: Pitagorasz. A pitagoraszi számhármasok. A Pitagorasz-tétel alkalmazása geometriai számításokban. Egyszerű számításos feladatok a geometria különböző területeiről. A számolási készség, a becslési készség és az ellenőrzési igény fejlesztése. Zsebszámológép célszerű használata a számítások egyszerűsítésére, gyorsítására.

Kicsinyítés és nagyítás. A megfigyelőképesség fejlesztése: a középpontos nagyítás, kicsinyítés felismerése hétköznapi szituációkban. Geometriai transzformáció, tengelyes tükrözés, középpontos tükrözés, eltolás. Vektor. Egybevágóság. Kulcsfogalmak/ Középpontos szimmetria, paralelogramma, rombusz. fogalmak Egyállású szög, váltószög, csúcsszög. Belső és külső szög. Háromszög, magasságvonal, magasságpont. Hasáb, henger, gúla, kúp, gömb. Alaplap, alapél, oldallap, oldalél.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

5. Statisztika, valószínűség

Órakeret 5 óra

Egyszerű diagramok készítése, értelmezése, táblázatok olvasása. Néhány szám számtani közepének kiszámítása. Valószínűségi játékok és kísérletek, az adatok tervszerű gyűjtése, rendezése.

A statisztikai gondolkodás fejlesztése. A tantárgyhoz (műveltségterülethez) A valószínűségi gondolkodás fejlesztése. kapcsolható fejlesztési Gazdasági nevelés. feladatok Ismeretek/Fejlesztési követelmények Adatok gyűjtése, rendszerezése, adatsokaság szemléltetése, grafikonok készítése. Adatsokaságban való eligazodás: táblázatok olvasása, grafikonok készítése, elemzése. Statisztikai szemlélet fejlesztése. Adathalmazok elemzése (átlag, módusz, medián) és értelmezése, ábrázolásuk. Számtani közép kiszámítása.Gazdasági statisztikai adatok, grafikonok értelmezése, elemzése. Adatsokaságban való eligazodás képességének fejlesztése. Ok-okozati összefüggéseket felismerő képesség fejlesztése. Valószínűségi kísérletek. Valószínűség előzetes becslése, szemléletes fogalma. Valószínűségi kísérletek, eredmények lejegyzése. Gyakoriság, relatív gyakoriság fogalma. Matematikatörténet: érdekességek a valószínűség-számítás fejlődéséről. Valószínűségi szemlélet fejlesztése. Kulcsfogalmak/ Diagram, gyakoriság, relatív gyakoriság, valószínűség. fogalmak

Tematikai egység

A tananyag rendszerezése

Órakeret 6 óra

Minden tanulási szakasz végén szükség van annak rövid összefoglalására, miről is szól, milyen témakörökkel foglalkozik a matematika, illetve milyen elemeivel ismerkedhettek meg a tanulók az elmúlt tanulási szakaszban. Az összefoglalás, rendszerezés elvégezhető egy tanítási blokkban a ciklus végén, de lehet az egyes témakörökhöz csatolni. Az általános iskolai szakasz végén minél szélesebb áttekintés szükséges a tanult ismeretek kapcsán.

Levelező Matematika 5. osztály Tematikai egység

A tanulók teljesítményének a mérése

Órakeret 7 óra

Ez a mérés lehet néhány szokványos órai írásbeli és/vagy egyéni tanulói vállaláson alapuló kiselőadás, bemutató, akár egy kiscsoportos munka során egymás értékelésével összekötött önértékelési folyamat, esetleg hosszabb idő alatt kidolgozott (egy vagy több tanuló által készített) projektmunka minősítése is. Az éves munka végső minősítése természetesen tartalmazza a tanuló összes órai teljesítményét is. Kiemelten kell törekedni a gyakori, azonnali, személyre szóló, szöveges fejlesztő értékelés megvalósítására.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

1. Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok

Órakeret 8 óra

Előzetes tudás

Adott tulajdonságú elemek halmazba rendezése. Halmazba tartozó elemek közös tulajdonságainak felismerése, megnevezése. Annak eldöntése, hogy egy elem beletartozik-e egy adott halmazba. A változás értelmezése egyszerű matematikai tartalmú szövegben. Több, kevesebb, ugyanannyi fogalma. Állítások igazságtartalmának eldöntése. Néhány elem sorba rendezése, az összes eset megtalálása (próbálgatással).

A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Ismeretek tudatos memorizálása, felidézése. A megtanulást segítő eszközök és módszerek megismerése, értelmes, interaktív használatának fejlesztése. A rendszerezést segítő eszközök és algoritmusok megismerése. Valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése. Tervezés, ellenőrzés, önellenőrzés igényének kialakítása. Kommunikáció fejlesztése. A saját képességek és műveltség fejlesztésének igénye. Ismeretek/Fejlesztési követelmények

Elemek elrendezése, rendszerezése adott szempont(ok) szerint. Néhány elem sorba rendezése különféle módszerekkel. Néhány elem kiválasztása. A kombinatorikus gondolkodás, a célirányos figyelem kialakítása, fejlesztése. Halmazba rendezés adott tulajdonság alapján. A részhalmaz fogalma. Két véges halmaz közös része. Két véges halmaz egyesítése. A helyes halmazszemlélet kialakítása. A megfigyelőképesség fejlesztése: Tárgyak tulajdonságainak kiemelése, összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés, osztályokba sorolás, tulajdonságok szerint, az érzékszervek tudatos működtetésével. A közös tulajdonságok felismerése, tagadása. Egyszerű, matematikailag is értelmezhető hétköznapi szituációk megfogalmazása szóban és írásban. Definíció megértése és alkalmazása. Kommunikációs készség, lényegkiemelés fejlesztése. Kulcsfogalmak/ Halmaz, elem, részhalmaz, egyesítés, közös rész, igaz, hamis, nem, és, vagy. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

2. Számtan, algebra

Órakeret 26 óra

Számok írása, olvasása (10 000-es számkör). Helyi érték, alaki érték, valódi érték. Római számok írása, olvasása. Negatív számok a mindennapi életben (hőmérséklet, adósság). Törtek a mindennapi életben: 2, 3, 4, 10, 100 nevezőjű törtek megnevezése. Számok helye a számegyenesen. Számszomszédok, kerekítés. Természetes számok nagyság szerinti összehasonlítása. A hosszúság, az űrtartalom, a tömeg és az idő mérése. Átváltások szomszédos mértékegységek között. Mérőeszközök használata. Matematikai jelek: +, –, •, :, =, <, >, ( ). A matematika különböző területein az ésszerű becslés és a kerekítés alkalmazása. Fejben számolás százas számkörben. A szorzó- és bennfoglaló tábla biztos tudása. Összeg, különbség, szorzat, hányados fogalma. Műveletek tulajdonságai, tagok, illetve tényezők felcserélhetősége. Műveleti sorrend. Négyjegyű számok összeadása, kivonása, szorzás és osztás egy- és kétjegyű számmal írásban. Műveletek ellenőrzése. Szöveges feladat: a szöveg értelmezése, adatok kigyűjtése, megoldási terv, becslés, ellenőrzés, az eredmény realitásának vizsgálata. Páros és páratlan számok, többszörös, osztó, maradék fogalma. Szimbólumok használata matematikai szöveg leírására, az ismeretlen szimbólum kiszámítása. Biztos számfogalom kialakítása. Számolási készség fejlesztése. A műveleti sorrend használatának fejlesztése, készségszintre emelése. Mértékegységek helyes használata és pontos átváltása. Matematikai úton megoldható probléma megoldásának elképzelése, becslés, sejtés megfogalmazása; megoldás után a képzelt és tényleges megoldás összevetése. Egyszerűsített rajz készítése lényeges elemek megőrzésével. Fegyelmezettség, következetesség, szabálykövető magatartás fejlesztése. Pénzügyi ismeretek alapozása. Ellenőrzés, önellenőrzés, az eredményért való felelősségvállalás. Ismeretek/Fejlesztési követelmények

Természetes számok milliós számkörben, egészek, törtek, tizedes törtek. Alaki érték, helyi érték. Számlálás, számolás. Hallott számok leírása, látott számok kiolvasása. Számok ábrázolása számegyenesen. Számfogalom mélyítése, a számkör bővítése. Kombinatorikus gondolkodás alapelemeinek alkalmazása számok kirakásával. Negatív szám értelmezése: – adósság, – fagypont alatti hőmérséklet, – számolások az időszalagon, – földrajzi adatok (magasságok, mélységek). Készpénz, adósság fogalmának továbbfejlesztése. Mélységek és magasságok értelmezése matematikai szemlélettel. Összeadás, kivonás szóban (fejben és írásban), szemléltetés számegyenesen. Alapműveletek negatív számokkal. Ellentett, abszolút érték. Számolási készség fejlesztése.

Közönséges tört fogalma. A közönséges tört szemléltetése, kétféle értelmezése, felismerése szöveges környezetben. Egész számok, törtek helye a számegyenesen, nagyságrendi összehasonlítások. Matematikai jelek értelmezése (<, >, = stb.) használata. Szorzás, osztás 10-zel, 100-zal, 1000-rel. A műveletfogalom mélyítése. A számolási készség fejlesztése gyakorlati feladatokon keresztül. Műveleti tulajdonságok, a helyes műveleti sorrend. Műveletek eredményeinek előzetes becslése, ellenőrzése, kerekítése. Egyszerű feladatok esetén a műveleti sorrend helyes alkalmazási módjának felismerése, alkalmazása. Az egyértelműség és a következetesség fontossága. Az ellenőrzési és becslési igény fejlesztése. Szabványmértékegységek és átváltásuk: hosszúság, terület, térfogat, űrtartalom, idő, tömeg. Matematikatörténeti érdekességek: a hatvanas számrendszer kapcsolata idő mérésével. Gyakorlati mérések, mértékegység-átváltások helyes elvégzésének fejlesztése (pl. napirend, vásárlás). Az arányosság felismerése mennyiség és mérőszám kapcsolata alapján. Kreatív gondolkodás fejlesztése. Mennyiségi következtetés, becslési készség fejlesztése. Egyszerű oszthatósági szabályok (2-vel, 3-mal, 5-tel, 9-cel, 10-zel, 100-zal). Két szám közös osztói, közös többszörösei. Az osztó, többszörös fogalmának elmélyítése. Két szám közös osztóinak kiválasztása az összes osztóból. A legkisebb pozitív közös többszörös megkeresése. Számolási készség fejlesztése szóban (fejben). A bizonyítási igény felkeltése. Algebrai kifejezések gyakorlati használata a terület, kerület, felszín és térfogat számítása során. Számolási készség fejlesztése. Feladatok a mindennapi életből: lakás festése, járólapozása, tejesdoboz térfogata, teásdoboz csomagolása stb. Tízes számrendszer, helyi érték, alaki érték, számegyenes, összeadandó, az összeg tagja, kisebbítendő, kivonandó, különbség, szorzandó, szorzó, Kulcsfogalmak/ szorzat, a szorzat tényezője, osztandó, osztó, hányados, maradék. Kerekítés, fogalmak becslés, ellenőrzés. Közönséges tört, számláló, nevező, közös nevező, reciprok, Mértékegység.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

3. Függvények, az analízis elemei

Órakeret 6 óra

Előzetes tudás

Szabályfelismerés, szabálykövetés. A szabály megfogalmazása egyszerű formában, a hiányzó elemek pótlása. Tapasztalati adatok lejegyzése, táblázatba rendezése.

A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Sorozat megadása szabállyal. A koordináta-rendszer biztonságos használata. Függvényszemlélet előkészítése. Probléma felismerése. Összefüggés-felismerő képesség fejlesztése. Szabálykövetés, szabályfelismerés képességének fejlesztése. Ismeretek/Fejlesztési követelmények

Helymeghatározás gyakorlati szituációkban, konkrét esetekben. A Descartes-féle derékszögű koordináta-rendszer. Matematikatörténet: Descartes. Megadott pont koordinátáinak leolvasása, illetve koordináták segítségével pont ábrázolása a Descartes-féle koordináta-rendszerben. Tájékozódási képesség fejlesztése. Táblázat hiányzó elemeinek pótlása ismert vagy felismert szabály alapján, ábrázolásuk grafikonon. Összefüggések felismerése. Együttváltozó mennyiségek összetartozó adatpárjainak

jegyzése: tapasztalati függvények, sorozatok alkotása. A helyes függvényszemlélet megalapozása. Kulcsfogalmak/ fogalmak

koordináta-rendszer, táblázat, grafikon.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

4. Geometria

Órakeret 16 óra

Vonalak (egyenes, görbe). Hosszúság és távolság mérése (egyszerű gyakorlati példák). Háromszög, négyzet, téglalap, jellemzőik. Kör létrehozása, felismerése, jellemzői. Egyszerű tükrös alakzat, tengelyes szimmetria felismerése. A test és a síkidom megkülönböztetése. Kocka, téglatest, jellemzőik. Négyzet, téglalap kerülete. Mérés, kerületszámítás, mértékegységek. Négyzet, téglalap területének mérése különféle egységekkel, területlefedéssel.

Térelemek fogalmának elmélyítése – környezetünk tárgyainak vizsgálata. Távolság szemléletes fogalma, meghatározása. A sík- és térszemlélet fejlesztése. A vizuális képzelet fejlesztése. Rendszerezőképesség, halmazszemlélet fejlesztése. A tantárgyhoz A geometriai problémamegoldás lépéseinek megismertetése (műveltségterülethez) (szerkesztésnél: adatfelvétel, vázlatrajz, megszerkeszthetőség kapcsolható vizsgálata, szerkesztés). fejlesztési feladatok Számolási készség fejlesztése. A szaknyelv helyes használatának fejlesztése. A geometriai jelölések pontos használata. Pontos munkavégzésre nevelés. Esztétikai érzék fejlesztése. Ismeretek/Fejlesztési követelmények A tér elemei: pont, vonal, egyenes, félegyenes, szakasz, sík, szögtartomány. A tanult térelemek felvétele és jelölése. Párhuzamosság, merőlegesség, konvexitás. Síkidomok, sokszögek (háromszögek, négyszögek) szemléletes fogalma. Síkidomok tulajdonságainak vizsgálata, közös tulajdonságok felismerése. A távolság szemléletes fogalma, adott tulajdonságú pontok keresése. Két pont, pont és egyenes távolsága. Két egyenes távolsága. Adott feltételeknek megfelelő ponthalmazok. Körző, vonalzók helyes használata, két vonalzóval párhuzamosok, merőlegesek rajzolása. Törekvés a szaknyelv helyes használatára (legalább, legfeljebb, nem nagyobb, nem kisebb…). Kör, gömb szemléletes fogalma. Sugár, átmérő, húr, szelő, érintő. Körök, minták megjelenésének vizsgálata a környezetünkben, előfordulásuk a művészetekben és a gyakorlati életben. Két ponttól egyenlő távolságra levő pontok. Szakaszfelező merőleges. A problémamegoldó képesség fejlesztése. A problémamegoldó képesség fejlesztése. Pontosság igényének fejlesztése. Téglalap, négyzet kerülete, területe. Adott alakzatok kerületének, területének meghatározása méréssel, számolással. Számolási készség fejlesztése. Sokszögek kerülete. Kerület meghatározása méréssel, számolással. A matematika és gyakorlati

élet közötti kapcsolat felismerése. Kocka, téglatest tulajdonságai, hálója. Téglatest (kocka) felszínének és térfogatának kiszámítása. Testek építése, tulajdonságaik vizsgálata. Rendszerezőképesség, halmazszemlélet fejlesztése. Testek csoportosítása adott tulajdonságok alapján. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Pont, egyenes, szakasz, félegyenes, sík, merőlegesség, párhuzamosság, Távolság, szakaszfelező merőleges, szögfelező.Síkidom, sokszög, kör, test, csúcs, él, lap, szög, gömb.Kerület, terület, felszín, testek hálója, térfogat, magasság.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

5. Statisztika, valószínűség

Órakeret 6 óra

Adatgyűjtés, adatok lejegyzése, diagram leolvasása. Valószínűségi játékok, kísérletek, megfigyelések. Biztos, lehetetlen, lehet, de nem biztos. A statisztikai gondolkodás fejlesztése. A valószínűségi gondolkodás fejlesztése. Megfigyelőképesség, az összefüggés-felismerő képesség, elemzőképesség fejlesztése. Ismeretek/Fejlesztési követelmények

Valószínűségi játékok és kísérletek dobókockák, pénzérmék segítségével (biztos, lehetetlen esemény). Valószínűségi és statisztikai alapfogalmak szemléleti alapon történő kialakítása. Valószínűségi kísérletek végrehajtása. Adatok tervszerű gyűjtése, rendezése. Egyszerű diagramok, értelmezése, táblázatok olvasása, készítése. Elemzőképesség fejlesztése a napi sajtóban, különböző kiadványokban található grafikonok, táblázatok felhasználásával. Kulcsfogalmak/ Adat, diagram,biztos esemény, lehetetlen esemény. fogalmak

Tematikai egység

A tananyag rendszerezése

Órakeret 3 óra

Minden tanulási szakasz végén szükség van annak rövid összefoglalására, miről is szól, milyen témakörökkel foglalkozik a matematika, illetve milyen elemeivel ismerkedhettek meg a tanulók az elmúlt tanulási szakaszban. Az összefoglalás, rendszerezés elvégezhető egy tanítási blokkban a ciklus végén, de lehet az egyes témakörökhöz is csatolni.

Levelező Matematika 6. osztály Tematikai egység

A tanulók teljesítményének a mérése

Órakeret 7 óra

Ez a mérés lehet néhány szokványos órai írásbeli és/vagy egyéni tanulói vállaláson alapuló kiselőadás, bemutató, akár egy kiscsoportos munka során egymás értékelésével összekötött önértékelési folyamat, esetleg hosszabb idő alatt kidolgozott (egy vagy több tanuló által készített) projektmunka minősítése is. Az éves munka végső minősítése természetesen tartalmazza a tanuló összes órai teljesítményét is. Kiemelten kell törekedni a gyakori, azonnali, személyre szóló, szöveges fejlesztő értékelés megvalósítására.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

1. Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok

Órakeret 8 óra

Előzetes tudás

Adott tulajdonságú elemek halmazba rendezése. Halmazba tartozó elemek közös tulajdonságainak felismerése, megnevezése. Annak eldöntése, hogy egy elem beletartozik-e egy adott halmazba. A változás értelmezése egyszerű matematikai tartalmú szövegben. Több, kevesebb, ugyanannyi fogalma. Állítások igazságtartalmának eldöntése. Néhány elem sorba rendezése, az összes eset megtalálása (próbálgatással).

A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Ismeretek tudatos memorizálása, felidézése. A megtanulást segítő eszközök és módszerek megismerése, értelmes, interaktív használatának fejlesztése. A rendszerezést segítő eszközök és algoritmusok megismerése. Valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése. Tervezés, ellenőrzés, önellenőrzés igényének kialakítása. Kommunikáció fejlesztése. A saját képességek és műveltség fejlesztésének igénye. Ismeretek/Fejlesztési követelmények

Elemek elrendezése, rendszerezése adott szempont(ok) szerint. Néhány elem sorba rendezése különféle módszerekkel. Néhány elem kiválasztása. A kombinatorikus gondolkodás, a célirányos figyelem kialakítása, fejlesztése. Halmazba rendezés adott tulajdonság alapján. A részhalmaz fogalma. Két véges halmaz közös része. Két véges halmaz egyesítése. A helyes halmazszemlélet kialakítása. A megfigyelőképesség fejlesztése: Tárgyak tulajdonságainak kiemelése, összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés, osztályokba sorolás, tulajdonságok szerint, az érzékszervek tudatos működtetésével. A közös tulajdonságok felismerése, tagadása. Változatos tartalmú szövegek értelmezése. Összehasonlításhoz szükséges kifejezések értelmezése, használata (pl. egyenlő; kisebb; nagyobb; több; kevesebb; nem; és; vagy; minden; van olyan, legalább, legfeljebb). Értő, elemző olvasás fejlesztése. Kommunikáció fejlesztése a nyelv logikai elemeinek használatával. A lényegkiemelés, a szabálykövető magatartás fejlesztése. Példák a biztos, a lehetséges és a lehetetlen bemutatására. A tanultakhoz kapcsolódó igaz és hamis állítások. A matematikai logika nyelvének megismerése, tudatosítása.

Megoldások megtervezése, eredmények ellenőrzése. Tervezés, ellenőrzés, önellenőrzés igényének a kialakítása. Egyszerű, matematikailag is értelmezhető hétköznapi szituációk megfogalmazása szóban és írásban. Definíció megértése és alkalmazása. Kommunikációs készség, lényegkiemelés fejlesztése. Kulcsfogalmak/ Halmaz, elem, részhalmaz, egyesítés, közös rész, igaz, hamis, nem, és, vagy, minden, van olyan, biztos, lehetséges, lehetetlen, legalább, legfeljebb. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

2. Számtan, algebra

Órakeret 26 óra

Számok írása, olvasása (10 000-es számkör). Helyi érték, alaki érték, valódi érték. Római számok írása, olvasása. Negatív számok a mindennapi életben (hőmérséklet, adósság). Törtek a mindennapi életben: 2, 3, 4, 10, 100 nevezőjű törtek megnevezése. Számok helye a számegyenesen. Számszomszédok, kerekítés. Természetes számok nagyság szerinti összehasonlítása. A hosszúság, az űrtartalom, a tömeg és az idő mérése. Átváltások szomszédos mértékegységek között. Mérőeszközök használata. Matematikai jelek: +, –, •, :, =, <, >, ( ). A matematika különböző területein az ésszerű becslés és a kerekítés alkalmazása. Fejben számolás százas számkörben. A szorzó- és bennfoglaló tábla biztos tudása. Összeg, különbség, szorzat, hányados fogalma. Műveletek tulajdonságai, tagok, illetve tényezők felcserélhetősége. Műveleti sorrend. Négyjegyű számok összeadása, kivonása, szorzás és osztás egy- és kétjegyű számmal írásban. Műveletek ellenőrzése. Szöveges feladat: a szöveg értelmezése, adatok kigyűjtése, megoldási terv, becslés, ellenőrzés, az eredmény realitásának vizsgálata. Páros és páratlan számok, többszörös, osztó, maradék fogalma. Szimbólumok használata matematikai szöveg leírására, az ismeretlen szimbólum kiszámítása. Biztos számfogalom kialakítása. Számolási készség fejlesztése. A műveleti sorrend használatának fejlesztése, készségszintre emelése. Mértékegységek helyes használata és pontos átváltása. Matematikai úton megoldható probléma megoldásának elképzelése, becslés, sejtés megfogalmazása; megoldás után a képzelt és tényleges megoldás összevetése. Egyszerűsített rajz készítése lényeges elemek megőrzésével. Fegyelmezettség, következetesség, szabálykövető magatartás fejlesztése. Pénzügyi ismeretek alapozása. Ellenőrzés, önellenőrzés, az eredményért való felelősségvállalás. Ismeretek/Fejlesztési követelmények

Természetes számok milliós számkörben, egészek, törtek, tizedes törtek. Alaki érték, helyi érték. Számlálás, számolás. Hallott számok leírása, látott számok kiolvasása. Számok ábrázolása számegyenesen. Számfogalom mélyítése, a számkör bővítése. Kombinatorikus gondolkodás alapelemeinek alkalmazása számok kirakásával.

Negatív szám értelmezése: – adósság, – fagypont alatti hőmérséklet, – számolások az időszalagon, – földrajzi adatok (magasságok, mélységek). Készpénz, adósság fogalmának továbbfejlesztése. Mélységek és magasságok értelmezése matematikai szemlélettel. Összeadás, kivonás szóban (fejben és írásban), szemléltetés számegyenesen. Alapműveletek negatív számokkal. Ellentett, abszolút érték. Számolási készség fejlesztése. Közönséges tört fogalma. A közönséges tört szemléltetése, kétféle értelmezése, felismerése szöveges környezetben. Tizedes tört fogalma. A tizedes törtek értelmezése. Tizedes törtek jelentése, kiolvasása, leírása. Helyiérték-táblázat használata. Mennyiségek kifejezése tizedes törtekkel: dm, cl, mm… Egész számok, törtek helye a számegyenesen, nagyságrendi összehasonlítások. Matematikai jelek értelmezése (<, >, = stb.) használata. Összeadás, kivonás az egészek és a törtek körében. Szorzás, osztás az egészek és a törtek körében (0 szerepe a szorzásban, osztásban). A számok reciprokának fogalma. Számolási készség fejlesztése. A műveletekhez kapcsolódó ellenőrzés igényének és képességének fejlesztése. Önellenőrzés, önismeret fejlesztése. Szorzás, osztás 10-zel, 100-zal, 1000-rel. A műveletfogalom mélyítése. A számolási készség fejlesztése gyakorlati feladatokon keresztül. Összeg, különbség, szorzat, hányados változásai. Fegyelmezettség, következetesség, szabálykövető magatartás fejlesztése. Algoritmikus gondolkodás fejlesztése. Műveleti tulajdonságok, a helyes műveleti sorrend. Műveletek eredményeinek előzetes becslése, ellenőrzése, kerekítése. Egyszerű feladatok esetén a műveleti sorrend helyes alkalmazási módjának felismerése, alkalmazása. Az egyértelműség és a következetesség fontossága. Az ellenőrzési és becslési igény fejlesztése. A racionális számok halmaza. Véges és végtelen szakaszos tizedes törtek. A mennyiségi jellemzők kifejezése számokkal: természetes szám, racionális szám, pontos szám és közelítő szám. Egyszerű elsőfokú egyismeretlenes egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása következtetéssel, lebontogatással. A megoldások ábrázolása számegyenesen, ellenőrzés behelyettesítéssel. Önálló problémamegoldó képesség kialakítása és fejlesztése. Állítások megítélése igazságértékük szerint. Az egyenlő, nem egyenlő fogalmának elmélyítése. Ellenőrzési igény fejlesztése. Arányos következtetések. A mindennapi életben felmerülő, egyszerű arányossági feladatok megoldása következtetéssel. Egyenes arányosság. A következtetési képesség fejlesztése. Értő, elemző olvasás fejlesztése. Annak megfigyeltetése, hogy az egyik mennyiség változása milyen változást eredményez a hozzá tartozó mennyiségnél. Arányérzék fejlesztése, a valóságos viszonyok becslése települések térképe alapján. A százalék fogalmának megismerése gyakorlati példákon keresztül. Az alap, a százalékérték és a százalékláb értelmezése, megkülönböztetése. Egyszerű százalékszámítási feladatok arányos következtetéssel. Az eredmény összevetése a feltételekkel, a becsült eredménnyel, a valósággal. Szabványmértékegységek és átváltásuk: hosszúság, terület, térfogat, űrtartalom, idő, tömeg. Matematikatörténeti érdekességek: a hatvanas számrendszer kapcsolata idő mérésével. Gyakorlati mérések, mértékegység-átváltások helyes elvégzésének fejlesztése (pl. napirend,

vásárlás). Az arányosság felismerése mennyiség és mérőszám kapcsolata alapján. Kreatív gondolkodás fejlesztése. Mennyiségi következtetés, becslési készség fejlesztése. Szöveges feladatok megoldása. Egyszerű matematikai problémát tartalmazó rövidebb és hosszabb szövegek feldolgozása. Szövegértés fejlesztése. Egyszerű matematikai problémát tartalmazó és a mindennapi élet köréből vett szövegek feldolgozása. Algoritmikus gondolkodás fejlesztése, gondolatmenet tagolása. Egyszerű oszthatósági szabályok (2-vel, 3-mal, 5-tel, 9-cel, 10-zel, 100-zal). Két szám közös osztói, közös többszörösei. Az osztó, többszörös fogalmának elmélyítése. Két szám közös osztóinak kiválasztása az összes osztóból. A legkisebb pozitív közös többszörös megkeresése. Számolási készség fejlesztése szóban (fejben). A bizonyítási igény felkeltése. Osztó, többszörös alkalmazása. A tanult ismeretek felhasználása a törtek egyszerűsítése, bővítése során. Számolási készség fejlesztése. Algebrai kifejezések gyakorlati használata a terület, kerület, felszín és térfogat számítása során. Számolási készség fejlesztése. Feladatok a mindennapi életből: lakás festése, járólapozása, tejesdoboz térfogata, teásdoboz csomagolása stb.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tízes számrendszer, helyi érték, alaki érték, számegyenes, összeadandó, az összeg tagja, kisebbítendő, kivonandó, különbség, szorzandó, szorzó, szorzat, a szorzat tényezője, osztandó, osztó, hányados, maradék. Közös osztó, közös többszörös. Kerekítés, becslés, ellenőrzés. Arány, egyenes arányosság. Százalék, százalékérték, alap, százalékláb. Negatív szám, előjel, ellentett, abszolút érték. Közönséges tört, számláló, nevező, közös nevező, reciprok, tizedestört, véges és végtelen szakaszos tizedes tört, racionális szám, egyenlet, egyenlőtlenség. Mértékegység.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

3. Függvények, az analízis elemei

Órakeret 6 óra

Előzetes tudás

Szabályfelismerés, szabálykövetés. A szabály megfogalmazása egyszerű formában, a hiányzó elemek pótlása. Tapasztalati adatok lejegyzése, táblázatba rendezése.

A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Sorozat megadása szabállyal. A koordináta-rendszer biztonságos használata. Függvényszemlélet előkészítése. Probléma felismerése. Összefüggés-felismerő képesség fejlesztése. Szabálykövetés, szabályfelismerés képességének fejlesztése. Ismeretek/Fejlesztési követelmények

Helymeghatározás gyakorlati szituációkban, konkrét esetekben. A Descartes-féle derékszögű koordináta-rendszer. Matematikatörténet: Descartes. Megadott pont koordinátáinak leolvasása, illetve koordináták segítségével pont ábrázolása a Descartes-féle koordináta-rendszerben. Tájékozódási képesség fejlesztése. Táblázat hiányzó elemeinek pótlása ismert vagy felismert szabály alapján, ábrázolásuk grafikonon. Összefüggések felismerése. Együttváltozó mennyiségek összetartozó adatpárjainak jegyzése: tapasztalati függvények, sorozatok alkotása. A helyes függvényszemlélet megalapozása. Egyszerű grafikonok értelmezése. Változó mennyiségek közötti kapcsolatok, ábrázolásuk

derékszögű koordináta-rendszerben. Megfigyelőképesség, összefüggések felismerésének képessége, rendszerezőképesség fejlesztése. Gyakorlati példák elsőfokú függvényekre. Az egyenes arányosság grafikonja. Eligazodás a mindennapi élet egyszerű grafikonjaiban. Sorozat megadása a képzés szabályával, illetve néhány elemével. Példák konkrét sorozatokra. Sorozatok folytatása adott szabály szerint. Szabálykövetés, szabályfelismerés képességének fejlesztése. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Sorozat, egyenes arányosság, koordináta-rendszer, táblázat, grafikon.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

4. Geometria

Órakeret 16 óra

Vonalak (egyenes, görbe). Hosszúság és távolság mérése (egyszerű gyakorlati példák). Háromszög, négyzet, téglalap, jellemzőik. Kör létrehozása, felismerése, jellemzői. Egyszerű tükrös alakzat, tengelyes szimmetria felismerése. A test és a síkidom megkülönböztetése. Kocka, téglatest, jellemzőik. Négyzet, téglalap kerülete. Mérés, kerületszámítás, mértékegységek. Négyzet, téglalap területének mérése különféle egységekkel, területlefedéssel.

Térelemek fogalmának elmélyítése – környezetünk tárgyainak vizsgálata. Távolság szemléletes fogalma, meghatározása. A sík- és térszemlélet fejlesztése. A vizuális képzelet fejlesztése. Rendszerezőképesség, halmazszemlélet fejlesztése. A tantárgyhoz A geometriai problémamegoldás lépéseinek megismertetése (műveltségterülethez) (szerkesztésnél: adatfelvétel, vázlatrajz, megszerkeszthetőség kapcsolható vizsgálata, szerkesztés). fejlesztési feladatok Számolási készség fejlesztése. A szaknyelv helyes használatának fejlesztése. A geometriai jelölések pontos használata. Pontos munkavégzésre nevelés. Esztétikai érzék fejlesztése. Ismeretek/Fejlesztési követelmények A tér elemei: pont, vonal, egyenes, félegyenes, szakasz, sík, szögtartomány. A tanult térelemek felvétele és jelölése. Párhuzamosság, merőlegesség, konvexitás. Síkidomok, sokszögek (háromszögek, négyszögek) szemléletes fogalma. Síkidomok tulajdonságainak vizsgálata, közös tulajdonságok felismerése. A távolság szemléletes fogalma, adott tulajdonságú pontok keresése. Két pont, pont és egyenes távolsága. Két egyenes távolsága. Adott feltételeknek megfelelő ponthalmazok. Körző, vonalzók helyes használata, két vonalzóval párhuzamosok, merőlegesek rajzolása. Törekvés a szaknyelv helyes használatára (legalább, legfeljebb, nem nagyobb, nem kisebb…). Kör, gömb szemléletes fogalma. Sugár, átmérő, húr, szelő, érintő. Körök, minták megjelenésének vizsgálata a környezetünkben, előfordulásuk a művészetekben és a gyakorlati életben. Két ponttól egyenlő távolságra levő pontok. Szakaszfelező merőleges. A problémamegoldó

képesség fejlesztése. A problémamegoldó képesség fejlesztése. Pontosság igényének fejlesztése. A szög fogalma, mérése. Szögfajták. A szög jelölése, betűzése. Szögmásolás, szögfelezés. Nevezetes szögek szerkesztése: 30°, 60°, 90°, 120°. Matematikatörténet: görög betűk használata a szögek jelölésére, a hatvanas számrendszer kapcsolata a szög mérésével. Szögmérő használata. Fogalomalkotás képességének kialakítása, fejlesztése. Törekvés a pontos munkavégzésre. A szerkesztés gondolatmenetének tagolása. Adott egyenesre merőleges szerkesztése. Adott egyenessel párhuzamos szerkesztése. Téglalap, négyzet szerkesztése. Gyakorlati példák a fogalmak mélyebb megértéséhez. Téglalap, négyzet kerülete, területe. Adott alakzatok kerületének, területének meghatározása méréssel, számolással. Számolási készség fejlesztése. Háromszögek csoportosítása oldalak és szögek szerint. A háromszög magasságának fogalma. Tulajdonságok megfigyelése, összehasonlítása. Csoportosítás. Halmazszemlélet fejlesztése. Négyszögek, speciális négyszögek (trapéz, paralelogramma, deltoid, rombusz) megismerése. Alakzatok tulajdonságainak kiemelése, összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés, osztályokba sorolás különféle tulajdonságok szerint. Háromszög, négyszög, sokszög belső és külső szögeinek összege. A belső és külső szögeinek összegére vonatkozó ismeretek megszerzése tapasztalati úton. Az összefüggések megfigyeltetése hajtogatással, méréssel, tépkedéssel. Megfigyelőképesség fejlesztése. Egyenlőszárú háromszög és speciális négyszögek szerkesztése, egyszerűbb esetekben. Körző és vonalzó használata. Pontos munkavégzésre törekvés.Esztétikai érzék fejlesztése.A szerkesztés gondolatmenetének tagolása. Sokszögek kerülete. Kerület meghatározása méréssel, számolással. A matematika és gyakorlati élet közötti kapcsolat felismerése. Kocka, téglatest tulajdonságai, hálója. Téglatest (kocka) felszínének és térfogatának kiszámítása. Testek építése, tulajdonságaik vizsgálata. Rendszerezőképesség, halmazszemlélet fejlesztése. Testek csoportosítása adott tulajdonságok alapján. A tengelyes tükrözés. Egyszerű alakzatok tengelyes tükörképének megszerkesztése. A tengelyes tükrözés tulajdonságai. Szimmetrikus ábrák készítése. Tükrözés körzővel, vonalzóval. Tükrözés koordinátarendszerben. Transzformációs szemlélet fejlesztése. Tengelyesen szimmetrikus alakzatok. Tengelyesen szimmetrikus háromszögek, négyszögek (deltoid, rombusz, húrtrapéz, téglalap, négyzet), sokszögek. A kör. A szimmetria felismerése a természetben és a művészetben. Derékszögű háromszög és tengelyesen szimmetrikus háromszögek, négyszögek területe. Terület-meghatározás átdarabolással.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Pont, egyenes, szakasz, félegyenes, sík, merőlegesség, párhuzamosság, szögfajta. Távolság, szakaszfelező merőleges, szögfelező. Síkidom, sokszög, kör, test, csúcs, él, lap, szög, gömb. Konvexitás. Kerület, terület, felszín, testek hálója, térfogat, magasság. Tengelyes tükrözés, szimmetria. Egyenlő szárú háromszög, egyenlő oldalú háromszög, húrtrapéz, deltoid, rombusz.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

5. Statisztika, valószínűség

Órakeret 6 óra

Adatgyűjtés, adatok lejegyzése, diagram leolvasása. Valószínűségi játékok, kísérletek, megfigyelések. Biztos, lehetetlen, lehet, de nem biztos. A statisztikai gondolkodás fejlesztése. A valószínűségi gondolkodás fejlesztése. Megfigyelőképesség, az összefüggés-felismerő képesség, elemzőképesség fejlesztése. Ismeretek/Fejlesztési követelmények

Valószínűségi játékok és kísérletek dobókockák, pénzérmék segítségével (biztos, lehetetlen esemény). Valószínűségi és statisztikai alapfogalmak szemléleti alapon történő kialakítása. Valószínűségi kísérletek végrehajtása. Adatok tervszerű gyűjtése, rendezése. Egyszerű diagramok, értelmezése, táblázatok olvasása, készítése. Elemzőképesség fejlesztése a napi sajtóban, különböző kiadványokban található grafikonok, táblázatok felhasználásával. Átlagszámítás néhány adat esetén (számtani közép). Az átlag lényegének megértése. Kulcsfogalmak/ Adat, diagram, átlag, biztos esemény, lehetetlen esemény. fogalmak

Tematikai egység

A tananyag rendszerezése

Órakeret 3 óra

Minden tanulási szakasz végén szükség van annak rövid összefoglalására, miről is szól, milyen témakörökkel foglalkozik a matematika, illetve milyen elemeivel ismerkedhettek meg a tanulók az elmúlt tanulási szakaszban. Az összefoglalás, rendszerezés elvégezhető egy tanítási blokkban a ciklus végén, de lehet az egyes témakörökhöz is csatolni.

Levelező Matematika 7. osztály Órakeret 7 óra Ez a mérés lehet néhány szokványos órai írásbeli és/vagy egyéni tanulói vállaláson alapuló kiselőadás, bemutató, akár egy kiscsoportos munka során egymás értékelésével összekötött önértékelési folyamat, esetleg hosszabb idő alatt kidolgozott (egy vagy több tanuló által készített) projektmunka minősítése is. Az éves munka végső minősítése természetesen tartalmazza a tanuló összes órai teljesítményét is. Kiemelten kell törekedni a gyakori, azonnali, személyre szóló, szöveges fejlesztő értékelés megvalósítására. Tematikai egység

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

A tanulók teljesítményének a mérése

1. Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok

Órakeret 6 óra

Halmazba rendezés adott tulajdonság alapján. A részhalmaz fogalma. Két véges halmaz közös része. Egyszerű, matematikailag is értelmezhető hétköznapi szituációk megfogalmazása szóban és írásban. Állítások igazságának eldöntése. Igaz és hamis állítások megfogalmazása. Összehasonlításhoz szükséges kifejezések értelmezése, használata. Definíció megértése és alkalmazása. Néhány elem kiválasztása adott szempont szerint. Néhány elem sorba rendezése különféle módszerekkel.

Az önálló gondolkodás igényének kialakítása. Halmazok eszköz jellegű használata, halmazszemlélet fejlesztése. Szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztése, a matematikai szaknyelv A tantárgyhoz pontos használata. Saját gondolatok megértetésére való törekvés (szóbeli (műveltségterület érvelés, szemléletes indoklás). Rendszerszemlélet, kombinatorikus hez) kapcsolható gondolkodás fejlesztése. fejlesztési Fogalmak egymáshoz való viszonyának, összefüggéseknek a megértése. feladatok A rendszerezést segítő eszközök és algoritmusok használatának fejlesztése. A bizonyítás, az érvelés iránti igény felkeltése, a kulturált vitatkozás gyakoroltatása. Ismeretek/Fejlesztési követelmények Halmazba rendezés több szempont alapján a halmazműveletek alkalmazásával. Két véges halmaz uniója, különbsége, metszete. A részhalmaz. (Matematikatörténet: Cantor.) A halmazszemlélet fejlesztése. Rendszerszemlélet fejlesztése. Az „és”, „vagy”, „ha”, „akkor”, „nem”, „van olyan”, „minden” „legalább”, legfeljebb” kifejezések használata. A matematikai szaknyelv pontos használata. A nyelv logikai elemeinek egyre pontosabb, tudatos használata. A gyakorlati élethez és a társtudományokhoz kapcsolódó szöveges feladatok megoldása. Szövegelemzés, értelmezés, szöveg lefordítása a matematika nyelvére. Ellenőrzés, önellenőrzés iránti igény erősítése. Igényes grafikus és verbális kommunikáció. Kulcsfogalmak/ Halmaz, elem, részhalmaz, egyesítés, metszet. Alaphalmaz. fogalmak Igaz, hamis, nem, és, vagy, minden, van olyan, biztos, lehetséges,

lehetetlen.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

2. Számelmélet, algebra

Órakeret 18 óra

Racionális számkör. Számok írása, olvasása, összehasonlítása, ábrázolása számegyenesen. Műveletek racionális számokkal. Ellentett, abszolút érték, reciprok. Mérés, mértékegységek használata, átváltás egyszerű esetekben. A mindennapi életben felmerülő egyszerű arányossági feladatok megoldása következtetéssel, egyenes arányosság. Alapműveletek racionális számokkal írásban. A zárójelek, a műveleti sorrend biztos alkalmazása. Helyes és értelmes kerekítés, az eredmények becslése, a becslés használata ellenőrzésre is. Szöveges feladatok megoldása. A százalékszámítás alapjai.

A matematikai ismeretek és a mindennapi élet történései közötti kapcsolat tudatosítása. Szavakban megfogalmazott helyzet, történés matematizálása; matematikai modellek választása, keresése, készítése, értelmezése adott szituációkhoz. Konkrét matematikai modellek értelmezése a modellnek megfelelő szöveges feladat A tantárgyhoz alkotásával.A definícióalkotás igényének felkeltése. (műveltségterülethez) A szabványos mértékegységekhez tartozó mennyiségek és kapcsolható fejlesztési többszöröseik, törtrészeik képzeletben való felidézése. feladatok Az együttműködéshez szükséges képességek fejlesztése páros és kiscsoportos tevékenykedtetés, feladatmegoldás során – a munka tervezése, szervezése, megosztása. Az ellenőrzés, önellenőrzés iránti igény, az eredményért való felelősségvállalás erősítése. Ismeretek/Fejlesztési követelmények Racionális számok (véges, végtelen tizedes törtek), példák nem racionális számra (végtelen, nem szakaszos tizedes törtek). A számfogalom mélyítése. A természetes, egész és racionális számok halmazának kapcsolata. A rendszerező képesség fejlesztése. Műveletek racionális számkörben írásban és számológéppel. Az eredmény helyes és értelmes kerekítése. Eredmények becslése, ellenőrzése.Műveletfogalom mélyítése. A zárójel és a műveleti sorrend biztos alkalmazása. Számolási és a becslési készség fejlesztése. Az algoritmikus gondolkodás fejlesztése. A hatványozás fogalma pozitív egész kitevőre, egész számok körében. A hatvány fogalmának kialakítása, fejlesztése. 10 egész kitevőjű hatványai. Számolási készség fejlesztése (fejben és írásban). Prímszám, összetett szám. Prímtényezős felbontás. Matematikatörténet: érdekességek a prímszámok köréből. A korábban tanult ismeretek és az új ismeretek közötti összefüggések felismerése.

Oszthatósági szabályok. Számelméleti alapú játékok. Matematikatörténet: tökéletes számok, barátságos számok. Legnagyobb közös osztó, legkisebb pozitív közös többszörös. A tanult ismeretek felelevenítése. Oszthatósági szabályok alkalmazása a törtekkel való műveleteknél. A bizonyítási igény felkeltése oszthatósági feladatoknál. Két szám legnagyobb közös osztójának kiválasztása az összes osztóból. A legkisebb pozitív közös többszörös megkeresése a közös többszörösök közül. Arány, aránypár, arányos osztás. Egyenes arányosság, fordított arányosság. A következtetési képesség fejlesztése: a mindennapi élet és a matematika közötti gyakorlati kapcsolatok meglátása, a felmerülő arányossági feladatok megoldása során. Mértékegységek átváltása racionális számkörben. Gyakorlati mérések, mértékegységátváltások helyes elvégzése. Ciklusonként átélt idő és lineáris időfogalom, időtartam, időpont szavak értő ismerete, használata. Az alap, a százalékérték és a százalékláb fogalmának ismerete, értelmezése, kiszámításuk következtetéssel, a megfelelő összefüggések alkalmazásával. A mindennapi élet és a matematika közötti gyakorlati kapcsolat meglátása a gazdasági élet, a környezetvédelem, a háztartás köréből vett egyszerűbb példákon. Az algebrai egész kifejezés fogalma. Egytagú, többtagú, egynemű kifejezés fogalma. Helyettesítési érték kiszámítása. Elnevezések, jelölések megértése, rögzítése, definíciókra való emlékezés. Egyszerű szimbólumok megértése és alkalmazása a matematikában. Betűk használata szöveges feladatok általánosításánál. Egyszerű átalakítások: zárójel felbontása, összevonás. Egytagú és többtagú algebrai egész kifejezések szorzása racionális számmal, egytagú egész kifejezéssel. Matematikatörténet: az algebra kezdetei.Egyszerű szimbólumok megértése és a matematikában, valamint a többi tantárgyban szükséges egyszerű képletalakítások elvégzése.Algebrai kifejezések egyszerű átalakításának felismerése. Elsőfokú egyenletek, elsőfokú egyenlőtlenségek megoldása. Azonosság. Azonos egyenlőtlenség. Alaphalmaz, megoldáshalmaz. Az egyenlő, nem egyenlő fogalmának elmélyítése. Algoritmikus gondolkodás továbbfejlesztése. A megoldások ábrázolása számegyenesen. Az ellenőrzés igényének fejlesztése.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Racionális szám. Hatvány, alap, kitevő. Százalékalap, százalékláb, százalékérték. Prímszám, összetett szám, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös. Arány, aránypár, arányos osztás, egyenes és fordított arányosság. Változó, együttható, algebrai egész kifejezés, helyettesítési érték, egynemű kifejezés, összevonás, zárójelfelbontás. Egytagú, többtagú kifejezés. Egyenlet, változó, azonosság, mérlegelv, ellenőrzés.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

3. Függvények, az analízis elemei

Előzetes tudás

Egyszerű sorozatok folytatása adott szabály szerint. Biztos tájékozódás a derékszögű koordináta-rendszerben.

Órakeret 6 óra

Egyszerű grafikonok értelmezése. Egyszerű kapcsolatok ábrázolása derékszögű koordináta-rendszerben. A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Függvényszemlélet fejlesztése. Grafikonok, táblázatok adatainak értelmezése, elemzése. Megoldás a matematikai modellen belül. Matematikai modellek ismerete, alkalmazásának módja, korlátai (sorozatok, függvények, függvényábrázolás). Ismeretek/Fejlesztési követelmények

Két halmaz közötti hozzárendelések megjelenítése konkrét esetekben. Függvények és ábrázolásuk a derékszögű koordináta-rendszerben. A függvényszemlélet fejlesztése. Időben lejátszódó valós folyamatok elemzése a grafikon alapján. Lineáris függvények. Egyenes arányosság grafikus képe. Grafikonok olvasása, értelmezése, készítése: szöveggel vagy matematikai alakban megadott szabály grafikus megjelenítése értéktáblázat segítségével. Kapcsolatok észrevétele, megfogalmazása szóban, írásban. Kulcsfogalmak/ Hozzárendelés, függvény, lineáris függvény, növekedés, fogyás, fogalmak értelmezési tartomány, értékkészlet. Számtani közép.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

4. Geometria

Órakeret 11 óra

Pont, vonal, egyenes, félegyenes, szakasz, sík, szögtartomány. Háromszögek, csoportosításuk. Négyszögek, speciális négyszögek (trapéz, paralelogramma, deltoid). Kör és részei. Adott feltételeknek megfelelő ponthalmazok. Háromszög, négyszög belső és külső szögeinek összegére vonatkozó ismeretek. Téglatest tulajdonságai. Tengelyesen szimmetrikus alakzatok. Egyszerű alakzatok tengelyes tükörképének megszerkesztése. Két pont, pont és egyenes távolsága, két egyenes távolsága. Szakaszfelezés, szögfelezés, szögmásolás. Merőleges és párhuzamos egyenesek szerkesztése. Néhány nevezetes szög szerkesztése. Szerkesztési eszközök használata. Koordináta-rendszer megismerése, pont ábrázolása, adott pont koordinátáinak a leolvasása. A téglalap és a deltoid kerületének és területének kiszámítása. A téglatest felszínének és térfogatának a kiszámítása.

Rendszerező készség fejlesztése. A mindennapi élethez kapcsolódó egyszerű geometriai számítások elvégzésének fejlesztése. A gyakorlatban előforduló geometriai A tantárgyhoz (műveltségterülethez) ismereteket igénylő problémák megoldására való képesség kapcsolható fejlesztési fejlesztése. Statikus helyzetek, képek, tárgyak megfigyelése. Geometriai feladatok transzformációkban megmaradó és változó tulajdonságok megfigyelése. Az esztétikai, művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztése.

Képzeletben történő mozgatás: átdarabolás elképzelése, testháló összehajtásának, szétvágásának elképzelése. A pontos munkavégzés igényének fejlesztése. A geometriai problémamegoldás lépéseinek megismertetése (szerkesztésnél: vázlatrajz, adatfelvétel, a szerkesztés menete, szerkesztés, diszkusszió). A bizonyítási igény felkeltése. Az együttműködéshez szükséges képességek fejlesztése páros és kiscsoportos tevékenykedtetés, feladatmegoldás során – a munka tervezése, szervezése, megosztása; kezdeményezőkészség, együttműködési készség, tolerancia. Ismeretek/Fejlesztési követelmények Háromszögek osztályozása oldalak, illetve szögek szerint. A tanult ismeretek felidézése, megerősítése. A halmazszemlélet fejlesztése. A háromszögek és a négyszögek tulajdonságaira vonatkozó igaz- hamis állítások megfogalmazásán keresztül a vitakészség fejlesztése. Tömör, de pontos szabatos kifejezőkészség fejlesztése. A szaknyelv minél pontosabb használata írásban is. A háromszög és a négyszög belső és külső szögeinek összege. Matematikatörténet: Bolyai Farkas, Bolyai János. Érdekességek: gömbi geometria. Tételek megfogalmazása megfigyelés alapján. Paralelogramma, trapéz, deltoid tulajdonságai, kerülete, területe. Szabályos sokszögek. Kör kerülete, területe. A kör és érintője. Törekvés a tömör, de pontos, szabatos kommunikációra. A szaknyelv egyre pontosabb használata írásban is. A terület meghatározása átdarabolással. A kör kerületének közelítése méréssel. Számítógépes animáció használata az egyes területképletekhez. A tanult síkbeli alakzatok (háromszög, trapéz, paralelogramma, deltoid) szerkesztése. Nevezetes szögek szerkesztése: 15°, 45°, 75°, 105°, 135°. A szerkesztéshez szükséges eszközök célszerű használata. Átélt folyamatról készült leírás gondolatmenetének értelmezése (pl. egy szerkesztés leírt lépéseiről a folyamat felidézése). Párhuzamos szárú szögek. A tanult transzformációk tulajdonságainak felismerése, felhasználása a fogalmak kialakításánál. Mértékegységek átváltása racionális számkörben. A gyakorlati mérések, mértékegységváltások helyes elvégzésének fejlesztése. Egyszerű számításos feladatok a geometria különböző területeiről. A számolási készség, a becslési készség és az ellenőrzési igény fejlesztése. Zsebszámológép célszerű használata a számítások egyszerűsítésére, gyorsítására. paralelogramma, rombusz. Kulcsfogalmak/ Egyállású szög, váltószög, csúcsszög. fogalmak Belső és külső szög. Háromszög, magasságvonal, magasságpont.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

5. Statisztika, valószínűség

Órakeret 3 óra

Előzetes tudás

Egyszerű diagramok készítése, értelmezése, táblázatok olvasása. Néhány szám számtani közepének kiszámítása. Valószínűségi játékok és kísérletek, az adatok tervszerű gyűjtése, rendezése.

A statisztikai gondolkodás fejlesztése. A tantárgyhoz (műveltségterülethez) A valószínűségi gondolkodás fejlesztése. kapcsolható fejlesztési Gazdasági nevelés. feladatok Ismeretek/Fejlesztési követelmények Adatok gyűjtése, rendszerezése, adatsokaság szemléltetése, grafikonok készítése. Adatsokaságban való eligazodás: táblázatok olvasása, grafikonok készítése, elemzése. Statisztikai szemlélet fejlesztése. Kulcsfogalmak/ Diagram fogalmak

Tematikai egység

A tananyag rendszerezése

Órakeret 3 óra

Minden tanulási szakasz végén szükség van annak rövid összefoglalására, miről is szól, milyen témakörökkel foglalkozik a matematika, illetve milyen elemeivel ismerkedhettek meg a tanulók az elmúlt tanulási szakaszban. Az összefoglalás, rendszerezés elvégezhető egy tanítási blokkban a ciklus végén, de lehet az egyes témakörökhöz csatolni. Az általános iskolai szakasz végén minél szélesebb áttekintés szükséges a tanult ismeretek kapcsán.

Levelező Matematika 8. osztály Órakeret 7 óra Ez a mérés lehet néhány szokványos órai írásbeli és/vagy egyéni tanulói vállaláson alapuló kiselőadás, bemutató, akár egy kiscsoportos munka során egymás értékelésével összekötött önértékelési folyamat, esetleg hosszabb idő alatt kidolgozott (egy vagy több tanuló által készített) projektmunka minősítése is. Az éves munka végső minősítése természetesen tartalmazza a tanuló összes órai teljesítményét is. Kiemelten kell törekedni a gyakori, azonnali, személyre szóló, szöveges fejlesztő értékelés megvalósítására. Tematikai egység

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

A tanulók teljesítményének a mérése

1. Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok

Órakeret 6 óra

Halmazba rendezés adott tulajdonság alapján. A részhalmaz fogalma. Két véges halmaz közös része. Egyszerű, matematikailag is értelmezhető hétköznapi szituációk megfogalmazása szóban és írásban. Állítások igazságának eldöntése. Igaz és hamis állítások megfogalmazása. Összehasonlításhoz szükséges kifejezések értelmezése, használata. Definíció megértése és alkalmazása. Néhány elem kiválasztása adott szempont szerint. Néhány elem sorba rendezése különféle módszerekkel.

Az önálló gondolkodás igényének kialakítása. Halmazok eszköz jellegű használata, halmazszemlélet fejlesztése. Szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztése, a matematikai szaknyelv A tantárgyhoz pontos használata. Saját gondolatok megértetésére való törekvés (szóbeli (műveltségterület érvelés, szemléletes indoklás). Rendszerszemlélet, kombinatorikus hez) kapcsolható gondolkodás fejlesztése. fejlesztési Fogalmak egymáshoz való viszonyának, összefüggéseknek a megértése. feladatok A rendszerezést segítő eszközök és algoritmusok használatának fejlesztése. A bizonyítás, az érvelés iránti igény felkeltése, a kulturált vitatkozás gyakoroltatása. Ismeretek/Fejlesztési követelmények Halmazba rendezés több szempont alapján a halmazműveletek alkalmazásával. Két véges halmaz uniója, különbsége, metszete. A részhalmaz. (Matematikatörténet: Cantor.) A halmazszemlélet fejlesztése. Rendszerszemlélet fejlesztése. Az „és”, „vagy”, „ha”, „akkor”, „nem”, „van olyan”, „minden” „legalább”, legfeljebb” kifejezések használata. A matematikai szaknyelv pontos használata. A nyelv logikai elemeinek egyre pontosabb, tudatos használata. Egyszerű („minden”, „van olyan” típusú) állítások igazolása, cáfolata konkrét példák kapcsán. Érvelés. A matematikai bizonyítás előkészítése: sejtések, kísérletezés, módszeres próbálkozás, cáfolás. A gyakorlati élethez és a társtudományokhoz kapcsolódó szöveges feladatok megoldása. Szövegelemzés, értelmezés, szöveg lefordítása a matematika nyelvére. Ellenőrzés, önellenőrzés iránti igény erősítése.

Igényes grafikus és verbális kommunikáció. Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása különféle módszerekkel (fadiagram, útdiagram, táblázatok készítése). Sorba rendezés, kiválasztás. Néhány elem esetén az összes eset felsorolása. A kombinatorikus gondolkodás fejlesztése.Tapasztalatszerzés az összes eset rendszerezett felsorolásában. Kulcsfogalmak/ Halmaz, elem, részhalmaz, egyesítés, metszet. Alaphalmaz. Igaz, hamis, nem, és, vagy, minden, van olyan, biztos, lehetséges, fogalmak lehetetlen.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

2. Számelmélet, algebra

Órakeret 18 óra

Racionális számkör. Számok írása, olvasása, összehasonlítása, ábrázolása számegyenesen. Műveletek racionális számokkal. Ellentett, abszolút érték, reciprok. Mérés, mértékegységek használata, átváltás egyszerű esetekben. A mindennapi életben felmerülő egyszerű arányossági feladatok megoldása következtetéssel, egyenes arányosság. Alapműveletek racionális számokkal írásban. A zárójelek, a műveleti sorrend biztos alkalmazása. Helyes és értelmes kerekítés, az eredmények becslése, a becslés használata ellenőrzésre is. Szöveges feladatok megoldása. A százalékszámítás alapjai.

A matematikai ismeretek és a mindennapi élet történései közötti kapcsolat tudatosítása. Szavakban megfogalmazott helyzet, történés matematizálása; matematikai modellek választása, keresése, készítése, értelmezése adott szituációkhoz. Konkrét matematikai modellek értelmezése a modellnek megfelelő szöveges feladat A tantárgyhoz alkotásával.A definícióalkotás igényének felkeltése. (műveltségterülethez) A szabványos mértékegységekhez tartozó mennyiségek és kapcsolható fejlesztési többszöröseik, törtrészeik képzeletben való felidézése. feladatok Az együttműködéshez szükséges képességek fejlesztése páros és kiscsoportos tevékenykedtetés, feladatmegoldás során – a munka tervezése, szervezése, megosztása. Az ellenőrzés, önellenőrzés iránti igény, az eredményért való felelősségvállalás erősítése. Ismeretek/Fejlesztési követelmények Racionális számok (véges, végtelen tizedes törtek), példák nem racionális számra (végtelen, nem szakaszos tizedes törtek). A számfogalom mélyítése. A természetes, egész és racionális számok halmazának kapcsolata. A rendszerező képesség fejlesztése. Műveletek racionális számkörben írásban és számológéppel. Az eredmény helyes és értelmes kerekítése. Eredmények becslése, ellenőrzése.Műveletfogalom mélyítése. A zárójel és a műveleti sorrend biztos alkalmazása. Számolási és a becslési készség fejlesztése. Az algoritmikus gondolkodás fejlesztése.

A hatványozás fogalma pozitív egész kitevőre, egész számok körében. A hatvány fogalmának kialakítása, fejlesztése. Műveletek hatványokkal: azonos alapú hatványok szorzása, osztása. Hatványozásnál az alap és a kitevő változásának hatása a hatványértékre. 10 egész kitevőjű hatványai. Számolási készség fejlesztése (fejben és írásban). A négyzetgyök fogalma. Számok négyzete, négyzetgyöke. Példa irracionális számra (π, 2 ). Négyzetgyök meghatározása számológéppel. Prímszám, összetett szám. Prímtényezős felbontás. Matematikatörténet: érdekességek a prímszámok köréből. A korábban tanult ismeretek és az új ismeretek közötti összefüggések felismerése. Oszthatósági szabályok. Számelméleti alapú játékok. Matematikatörténet: tökéletes számok, barátságos számok. Legnagyobb közös osztó, legkisebb pozitív közös többszörös. A tanult ismeretek felelevenítése. Oszthatósági szabályok alkalmazása a törtekkel való műveleteknél. A bizonyítási igény felkeltése oszthatósági feladatoknál. Két szám legnagyobb közös osztójának kiválasztása az összes osztóból. A legkisebb pozitív közös többszörös megkeresése a közös többszörösök közül. Arány, aránypár, arányos osztás. Egyenes arányosság, fordított arányosság. A következtetési képesség fejlesztése: a mindennapi élet és a matematika közötti gyakorlati kapcsolatok meglátása, a felmerülő arányossági feladatok megoldása során. Mértékegységek átváltása racionális számkörben. Gyakorlati mérések, mértékegységátváltások helyes elvégzése. Ciklusonként átélt idő és lineáris időfogalom, időtartam, időpont szavak értő ismerete, használata. Az alap, a százalékérték és a százalékláb fogalmának ismerete, értelmezése, kiszámításuk következtetéssel, a megfelelő összefüggések alkalmazásával. A mindennapi élet és a matematika közötti gyakorlati kapcsolat meglátása a gazdasági élet, a környezetvédelem, a háztartás köréből vett egyszerűbb példákon. A mindennapjainkhoz köthető százalékszámítási feladatok. Gazdaságossági számítások. Feladatok az árképzés: árleszállítás, áremelés, áfa, betétkamat, hitelkamat, adó, bruttó bér, nettó bér, valamint különböző termékek (pl. élelmiszerek, növényvédőszerek, oldatok) anyagösszetétele köréből. Szövegértés, szövegalkotás fejlesztése. Becslések és következtetések végzése. Zsebszámológép célszerű használata a számítások egyszerűsítésére, gyorsítására. Az algebrai egész kifejezés fogalma. Egytagú, többtagú, egynemű kifejezés fogalma. Helyettesítési érték kiszámítása. Elnevezések, jelölések megértése, rögzítése, definíciókra való emlékezés. Egyszerű szimbólumok megértése és alkalmazása a matematikában. Betűk használata szöveges feladatok általánosításánál. Egyszerű átalakítások: zárójel felbontása, összevonás. Egytagú és többtagú algebrai egész kifejezések szorzása racionális számmal, egytagú egész kifejezéssel. Matematikatörténet: az algebra kezdetei.Egyszerű szimbólumok megértése és a matematikában, valamint a többi tantárgyban szükséges egyszerű képletalakítások elvégzése.Algebrai kifejezések egyszerű átalakításának felismerése. Elsőfokú, illetve elsőfokúra visszavezethető egyenletek, elsőfokú egyenlőtlenségek megoldása. Azonosság. Azonos egyenlőtlenség. Alaphalmaz, megoldáshalmaz. Az egyenlő, nem egyenlő fogalmának elmélyítése. Algoritmikus gondolkodás továbbfejlesztése. A megoldások ábrázolása számegyenesen. Az ellenőrzés igényének

fejlesztése. A matematikából és a mindennapi életből vett egyszerű szöveges feladatok megoldása a tanult matematikai módszerek használatával. Ellenőrzés. Egyszerű matematikai problémát tartalmazó hosszabb szövegek feldolgozása. Feladatok például a környezetvédelem, az egészséges életmód, a vásárlások, a család jövedelmének ésszerű felhasználása köréből. Szövegértelmezés, problémamegoldás fejlesztése. A lényeges és lényegtelen elkülönítésének, az összefüggések felismerésének fejlesztése. A gondolatmenet tagolása. Az ellenőrzési igény további fejlesztése. Igényes kommunikáció kialakítása.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Racionális szám. Hatvány, alap, kitevő. Négyzetgyök. Százalékalap, százalékláb, százalékérték. Prímszám, összetett szám, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös. Arány, aránypár, arányos osztás, egyenes és fordított arányosság. Változó, együttható, algebrai egész kifejezés, helyettesítési érték, egynemű kifejezés, összevonás, zárójelfelbontás. Egytagú, többtagú kifejezés. Egyenlet, változó, egyenlőtlenség, azonosság, mérlegelv, ellenőrzés.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

3. Függvények, az analízis elemei

Órakeret 6 óra

Előzetes tudás

Egyszerű sorozatok folytatása adott szabály szerint. Biztos tájékozódás a derékszögű koordináta-rendszerben. Egyszerű grafikonok értelmezése. Egyszerű kapcsolatok ábrázolása derékszögű koordináta-rendszerben.

A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Függvényszemlélet fejlesztése. Grafikonok, táblázatok adatainak értelmezése, elemzése. Megoldás a matematikai modellen belül. Matematikai modellek ismerete, alkalmazásának módja, korlátai (sorozatok, függvények, függvényábrázolás). Ismeretek/Fejlesztési követelmények

Két halmaz közötti hozzárendelések megjelenítése konkrét esetekben. Függvények és ábrázolásuk a derékszögű koordináta-rendszerben. A függvényszemlélet fejlesztése. Időben lejátszódó valós folyamatok elemzése a grafikon alapján. Lineáris függvények. Egyenes arányosság grafikus képe. (Példa nem lineáris függvényre: f(x) = x2, f(x) =‫׀‬x‫)׀‬. Függvények jellemzése, növekedés, fogyás. A mindennapi élet, a tudományok és a matematika közötti kapcsolat fölfedezése konkrét példák alapján. Számolási készség fejlesztése a racionális számkörben. Számítógép használata a függvények ábrázolására. Egyismeretlenes elsőfokú egyenletek grafikus megoldása. Helyzetfelismerés: a tanult ismeretek alkalmazása új helyzetben. Grafikonok olvasása, értelmezése, készítése: szöveggel vagy matematikai alakban megadott szabály grafikus megjelenítése értéktáblázat segítségével. Kapcsolatok észrevétele, megfogalmazása szóban, írásban. Egyszerű sorozatok vizsgálata. Matematikatörténet: Gauss. Gauss-módszer.

Kulcsfogalmak/ Hozzárendelés, függvény, lineáris függvény, növekedés, fogyás, értelmezési tartomány, értékkészlet. fogalmak Számtani sorozat, számtani közép.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

4. Geometria

Órakeret 12 óra

Pont, vonal, egyenes, félegyenes, szakasz, sík, szögtartomány. Háromszögek, csoportosításuk. Négyszögek, speciális négyszögek (trapéz, paralelogramma, deltoid). Kör és részei. Adott feltételeknek megfelelő ponthalmazok. Háromszög, négyszög belső és külső szögeinek összegére vonatkozó ismeretek. Téglatest tulajdonságai. Tengelyesen szimmetrikus alakzatok. Egyszerű alakzatok tengelyes tükörképének megszerkesztése. Két pont, pont és egyenes távolsága, két egyenes távolsága. Szakaszfelezés, szögfelezés, szögmásolás. Merőleges és párhuzamos egyenesek szerkesztése. Néhány nevezetes szög szerkesztése. Szerkesztési eszközök használata. Koordináta-rendszer megismerése, pont ábrázolása, adott pont koordinátáinak a leolvasása. A téglalap és a deltoid kerületének és területének kiszámítása. A téglatest felszínének és térfogatának a kiszámítása.

Rendszerező készség fejlesztése. A mindennapi élethez kapcsolódó egyszerű geometriai számítások elvégzésének fejlesztése. A gyakorlatban előforduló geometriai ismereteket igénylő problémák megoldására való képesség fejlesztése. Statikus helyzetek, képek, tárgyak megfigyelése. Geometriai transzformációkban megmaradó és változó tulajdonságok megfigyelése. A tantárgyhoz Az esztétikai, művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztése. (műveltségterülethez) Képzeletben történő mozgatás: átdarabolás elképzelése, testháló kapcsolható fejlesztési összehajtásának, szétvágásának elképzelése. feladatok A pontos munkavégzés igényének fejlesztése. A geometriai problémamegoldás lépéseinek megismertetése (szerkesztésnél: vázlatrajz, adatfelvétel, a szerkesztés menete, szerkesztés, diszkusszió). A bizonyítási igény felkeltése. Az együttműködéshez szükséges képességek fejlesztése páros és kiscsoportos tevékenykedtetés, feladatmegoldás során – a munka tervezése, szervezése, megosztása; kezdeményezőkészség, együttműködési készség, tolerancia. Ismeretek/Fejlesztési követelmények Háromszögek osztályozása oldalak, illetve szögek szerint. A tanult ismeretek felidézése, megerősítése. A halmazszemlélet fejlesztése. A háromszögek és a négyszögek tulajdonságaira vonatkozó igaz- hamis állítások megfogalmazásán keresztül a vitakészség fejlesztése. Tömör, de pontos szabatos kifejezőkészség fejlesztése. A szaknyelv minél pontosabb használata

írásban is. A háromszögek magassága, magasságvonala, magasságpontja. A háromszögek kerületének és területének kiszámítása. Átdarabolás a terület meghatározásához. Eredmények becslése. A háromszög és a négyszög belső és külső szögeinek összege. Matematikatörténet: Bolyai Farkas, Bolyai János. Érdekességek: gömbi geometria. Tételek megfogalmazása megfigyelés alapján. Paralelogramma, trapéz, deltoid tulajdonságai, kerülete, területe. Szabályos sokszögek. Kör kerülete, területe. A kör és érintője. Törekvés a tömör, de pontos, szabatos kommunikációra. A szaknyelv egyre pontosabb használata írásban is. A terület meghatározása átdarabolással. A kör kerületének közelítése méréssel. Számítógépes animáció használata az egyes területképletekhez. A tanult síkbeli alakzatok (háromszög, trapéz, paralelogramma, deltoid) szerkesztése. Nevezetes szögek szerkesztése: 15°, 45°, 75°, 105°, 135°. A szerkesztéshez szükséges eszközök célszerű használata. Átélt folyamatról készült leírás gondolatmenetének értelmezése (pl. egy szerkesztés leírt lépéseiről a folyamat felidézése). Középpontos tükrözés. A középpontos tükrözés tulajdonságai. A középpontos tükörkép szerkesztése. Pontos, precíz munka elvégzése a szerkesztés során. A transzformációs szemlélet továbbfejlesztése. Középpontosan szimmetrikus alakzatok a síkban. A tanult sokszögek osztályozása szimmetria szerint. Halmazképző, rendszerező képesség fejlesztése. A matematika kapcsolata a természettel és a művészeti alkotásokkal. Tengelyes és középpontos szimmetria alkalmazása szerkesztésekben. Áttekinthető, pontos szerkesztés igényének fejlesztése. Eltolás, a vektor fogalma. Egyszerű alakzatok eltolt képének megszerkesztése. Áttekinthető, pontos szerkesztés igényének fejlesztése. Párhuzamos szárú szögek. A tanult transzformációk tulajdonságainak felismerése, felhasználása a fogalmak kialakításánál. Az egybevágóság szemléletes fogalma, a háromszögek egybevágóságának esetei. A szaknyelv pontos használata. Három- és négyszög alapú egyenes hasábok, forgáshenger hálója, tulajdonságai, felszíne, térfogata. Ismerkedés a forgáskúppal, gúlával, gömbbel. A halmazszemlélet és a térszemlélet fejlesztése. Mértékegységek átváltása racionális számkörben. A gyakorlati mérések, mértékegységváltások helyes elvégzésének fejlesztése. Pitagorasz tétele. Matematikatörténet: Pitagorasz. A pitagoraszi számhármasok. A Pitagorasz-tétel alkalmazása geometriai számításokban. Egyszerű számításos feladatok a geometria különböző területeiről. A számolási készség, a becslési készség és az ellenőrzési igény fejlesztése. Zsebszámológép célszerű használata a számítások egyszerűsítésére, gyorsítására.

Kicsinyítés és nagyítás. A megfigyelőképesség fejlesztése: a középpontos nagyítás, kicsinyítés felismerése hétköznapi szituációkban. Geometriai transzformáció, tengelyes tükrözés, középpontos tükrözés, eltolás. Vektor. Egybevágóság. Kulcsfogalmak/ Középpontos szimmetria, paralelogramma, rombusz. fogalmak Egyállású szög, váltószög, csúcsszög. Belső és külső szög. Háromszög, magasságvonal, magasságpont. Hasáb, henger, gúla, kúp, gömb. Alaplap, alapél, oldallap, oldalél.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

5. Statisztika, valószínűség

Órakeret 3 óra

Egyszerű diagramok készítése, értelmezése, táblázatok olvasása. Néhány szám számtani közepének kiszámítása. Valószínűségi játékok és kísérletek, az adatok tervszerű gyűjtése, rendezése.

A statisztikai gondolkodás fejlesztése. A tantárgyhoz (műveltségterülethez) A valószínűségi gondolkodás fejlesztése. kapcsolható fejlesztési Gazdasági nevelés. feladatok Ismeretek/Fejlesztési követelmények Adatok gyűjtése, rendszerezése, adatsokaság szemléltetése, grafikonok készítése. Adatsokaságban való eligazodás: táblázatok olvasása, grafikonok készítése, elemzése. Statisztikai szemlélet fejlesztése. Adathalmazok elemzése (átlag, módusz, medián) és értelmezése, ábrázolásuk. Számtani közép kiszámítása.Gazdasági statisztikai adatok, grafikonok értelmezése, elemzése. Adatsokaságban való eligazodás képességének fejlesztése. Ok-okozati összefüggéseket felismerő képesség fejlesztése. Valószínűségi kísérletek. Valószínűség előzetes becslése, szemléletes fogalma. Valószínűségi kísérletek, eredmények lejegyzése. Gyakoriság, relatív gyakoriság fogalma. Matematikatörténet: érdekességek a valószínűség-számítás fejlődéséről. Valószínűségi szemlélet fejlesztése. Kulcsfogalmak/ Diagram, gyakoriság, relatív gyakoriság, valószínűség. fogalmak

Tematikai egység

A tananyag rendszerezése

Órakeret 3 óra

Minden tanulási szakasz végén szükség van annak rövid összefoglalására, miről is szól, milyen témakörökkel foglalkozik a matematika, illetve milyen elemeivel ismerkedhettek meg a tanulók az elmúlt tanulási szakaszban. Az összefoglalás, rendszerezés elvégezhető egy tanítási blokkban a ciklus végén, de lehet az egyes témakörökhöz csatolni. Az általános iskolai szakasz végén minél szélesebb áttekintés szükséges a tanult ismeretek kapcsán.

Műveltségterület: EMBER A TERMÉSZETBEN Tantárgy neve: FIZIKA CÉL A fizikatanítás célja az általánosan képző fokozaton az, hogy a mindennapi életből ismert egyszerű jelenségek értelmezésén keresztül felkeltse a tanuló felnőtt érdeklődését a természet, ezen belül a fizikai jelenségek, törvények megismerése iránt. A fizikatanítás alapokat nyújt a szakmai ismeretek elsajátításához, és megalapozza a későbbi természettudományos műveltség megszerzését. A tanulók életkorának, egyéni képességének megfelelő tájékozottság szerzése a hazai tájak természeti jelenségeiről és élővilágáról. A korszerű fizikai szemléletmódra nevelés. A mindennapi élet és a technikai fejlődés által felvetett egyszerűbb, fizikával kapcsolatos kérdések megválaszolása. Az ötödik osztályos fizikai alapismeretek célja elsősorban a későbbi fizika tanulmányokhoz szükséges képességek fejlesztése, a fizika munkamódszereinek megismerése, valamint néhány, a többi természettudományos tantárgyban használt fizikaialapfogalom kialakítása. Az ezt követő, lineárisan felépített tananyag a klasszikus fizikaegyes, kísérletekkel jól bemutatható, a gyakorlati élettel, a technikai eszközök működésével közvetlen kapcsolatban levő fejezeteit tartalmazza. A hatodik osztályos fizikai alapismeretek célja, hogy a tantárgy tanulása során a tanulók megismerkedjenek a természet tervszerű megfigyelésével, a kísérletezéssel, a megfigyelési és a kísérleti eredmények számszerű megjelenítésével, grafikus ábrázolásával, a kvalitatív összefüggések matematikai alakú megfogalmazásával.A hatodik évfolyam szintjén kell elérni azt, hogy a tanulók legyenek képesek a testek általános minőségi és elemi mennyiségi jellemzésére, valamint a mértékegységek átváltását biztonságosan kezeljék, akkor már csak egy fontos feladatunk marad: a kölcsönhatások sokféleségének bemutatásaés osztályozása. A kategóriákba sorolás, a kölcsönhatások azonosítása akkor biztonságos, ha oda-vissza jól elvégezhető: adott jelenség besorolása valamely kölcsönhatás-típusba nagyon fontos. Ezt célszerű olyan példákkal alátámasztani, amelyeket a hétköznapi életből veszünk.

A 7. évfolyamon el lehet mélyíteni ezeket az általános ismereteket, a különböző típusú mozgások leírásával, felhívva a figyelmet arra, hogy minden olyan mozgás, amely sebességének nagysága vagy iránya változik, a változó mozgások kategóriájába tartozik, s ezért létrehozásához és fenntartásához kölcsönhatásra van szükség. Jó terepe ez a hétköznapi tapasztalatok hasznosításának, a közlekedés, a szabadesés, hajítások, körmozgások létrehozásának, tapasztalati ismereteinek elemzésének. Ezek számbavétele után elemi dinamikai fogalmakat lehet bevezetni, erő fajtákat osztályozni, és a később Newton-féle alaptörvényekként megfogalmazott tapasztalati tényeket elemi módon körülírni, bevezetni a munka, teljesítmény és energiafajták fogalmait.Tudománytörténeti, de alkalmazásbeli jelentősége is van Arkhimédész törvénye tanulmányozásának. A hőtani fejezet az előző évfolyamon említés szintjén megtett vizsgálatok (pl. halmazállapot-változások) elméleti elmélyítését teszi lehetővé, a mechanika fejezetében tárgyalt munka és energia fogalmának felhasználásával. Emellett számba lehet venni az emberiség által használt energiahordozókat is, rámutatni azok használatának környezeti kihatásaira, valamint véges voltukra is. A hőcsere módozatainak számbavétele után a fajhő, égéshő meghatározása már megtehető. A halmazállapot-változások újabb vizsgálata már az atomos szerkezetre való utalással egészülhet ki, és ennek felhasználásával a változások anyagszerkezeti magyarázatánál. Az energia megmaradás általánosságát itt is érdemes külön megvizsgálni a hő, mint energiaforma figyelembevételével. Utalni érdemes az élettani folyamatok energiaviszonyaira is. A hasznosítás mértékének becslésére a hatásfok is megemlíthető, különböző gépek hatásfokának százalékos ismertetésével.

A 8. osztályos fizikai alapismeretek célja elsősorban az elektromos és elektromágneses jelenségek tanulmányozása. Egyszerű és látványos kísérletek helye is lehet ez az évfolyam. A dörzselektromosság könnyen bemutatható, Ohm törvénye egyszerű kísérletekkel kideríthető. A mindennapi alkalmazások számbavétele is magától adódik, ezeken keresztül jobban megvilágíthatók az áram hatásai. A mágneses jelenségek és az elektromos jelenségek együttélése nemcsak az indukció és a váltóáram létrehozásának a problematikáját vezeti be, hanem ki lehet térni a Föld mágneses terének eredetére is, valamint különböző gépek felépítési elveire is. A fénytan fejezete hagyományosan követi az elektromosság és mágnesség fejezetét, mint olyan, amelynek eredete az ókorba és Newtonig nyúlik vissza, de kiteljesedése a XIX. században történik meg.

FELNŐTTOKTATÁSI FORMA Tantárgy FIZIKA

LEVELEZŐ OKTATÁS

ESTI TAGOZAT 5.

6.

7.

8.

Heti óraszám

1

1

1

Évi óraszám

36

36

36

5.

6.

7.

8.

1

1

1

36

36

36

FELADAT  Tudatosítsa, hogy a természettudományok szorosan kapcsolódnak az emberi műveltség más területeihez, és jórészt a fizikai ismeretek teszik lehetővé a technikai fejlődést, amely hatással van az ember életminőségére.  Ismertesse meg az emberi tevékenységnek a környezetre való hatását ezzel a fizikatanítás hozzájárul a környezet állapota iránti érzékenység fokozásához, a helyes környezeti attitűdök, magatartás és értékrendszer kialakításához is.  Keltse fel a tanulók érdeklődését a fizikai jelenségek, folyamatok iránt.  Alakítsa ki azt a meggyőződést, hogy a mindennapi élet problémáinak megoldásában és az életünk minőségét meghatározó műszaki tudományos fejlődésben jelentős szerepe van a fizika tudományának.  Fejlessze a tanulók technikai és kommunikációs készségét, gondolkodását.  Alapozza meg fizikai ismeretekkel szakmatanulást.  Neveljen környezettudatos magatartásra, aktív környezetvédelemre.  Nyújtson alapismereteket az anyag fizikai tulajdonságairól, a kölcsönhatásokról, a mindennapi gyakorlatban is megfigyelhető problémákra.  Ismertesse meg a fizikai vizsgálatok eszközrendszerét, munkamódszereit. A pontosság, a munkafegyelem jelentőségének beláttatása.  Gyakoroltassa a megismerési módszerek egyre önállóbb használatát, a tapasztalatok pontos megfogalmazását.  Ismertesse meg az élő és élettelen természet kölcsönös egymásra hatását, sokféleségét.

A FELNŐTTOKTATÁS FIZIKA TANÍTÁSÁHOZ-MÓDSZERTANI AJÁNLÁS (Dani Csaba • A fizika tantárgy tanítása) A fizika tantárgy esetében a tantervekben meghatározott paramétereket kell kiindulási alapul venni. Itt elsősorban a konkrét tartalmakra, az említett tantárgyi koncentrációra, valamint természetesen arra a kettősségre gondolhatunk, ami a tantárgy kísérleti alkalmazott, illetve elméleti modellező jellegéből adódik. Témakörönként, fejezetenként pontosan meg kell határozni a kötelezően előírt és alternatív számonkérési és értékelési formákat, ezeket időben és térben (mikor, hol) elhelyezni, meghatározni ezek súlyát a végső minősítés kialakításában. A tananyag feldolgozásában törekedni kell arra, hogy az általános összefüggéseket ismertessük meg, ezeket illusztráljuk a hétköznapi életből vett példákkal, kísérletekkel, filmekkel, multimédiás, interaktív ismerethordozók segítségével. A csekély óraszám miatt ne vigyük túlzásba a tervezett kísérletek számát (félévenként 1-2), de a mérési adatok feldolgozását készítsük alaposan elő. Tanítási-tanulási stratégiák A legfontosabb készségek és képességek, amelyeknek a kialakítására és elsajátíttatására kell törekednünk, a következők:  a problémamegoldó képesség  együttműködési képesség  kommunikációs képesség  a csapatmunkában való ténykedés képessége  tanulási igény  nyitottság, megbízhatóság Ugyanakkor azt is észre kell vennie a tanári társadalomnak, hogy a tanulók érdeklődése sokkal inkább a gyakorlati és korszerű ismeretek felé fordult, melyek azonnal és közvetlenül hasznosíthatók a munkaerőpiacon. Mindezekből az következik, hogy a hagyományos frontális ismeretátadás és a disszertáció jellegű tanítási formák helyét egyre inkább az irányított, vezérelt, koordinált tanítási formáknak kell átvenniük. Nagy hangsúlyt kell fektetni a szemléltetésre, a tanulói és demonstrációs kísérletekre, ezek szemléletformáló szerepe szinte nélkülözhetetlen. Eszköz és idő hiányában a kérdésről ismeretterjesztő filmet érdemes levetíteni (néhány perceset), ám ennek hatékonysága csak akkor érhető tetten, ha előre kiadott/ismertetett kérdéssort is a tanulók rendelkezésére bocsátunk, mintegy irányítva figyelmüket. A fentebb vázolt tanulásszervezési módszerek megkívánják annak a ténynek az elismerését, valamint gyakorlati intézményesítését, hogy az elvárt tudást nem kizárólag a tanteremből lehessen beszerezni. A megváltozott tanulási környezet új információszerzési lehetőségeket biztosíthat. Az alábbiak azonnal hasznosíthatók:  a könyvtár használata (könyvek és multimédiás ismerethordozók)  sokszorosított jegyzetek, óravázlatok közzététele (akár hirdetőtáblán)  elektronikus jegyzetek hozzáférhetőségének biztosítása  internetes portálok megjelölése, ahonnan információk, kiegészítő anyagok is hozzáférhetők Merni kell a pedagógusnak a tanulók önképzésére is támaszkodni, hiszen az időkeretek és a tevékenységek elvégeztetéséhez szükséges időtartamok csak így biztosíthatók és tágíthatók. Sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk olyan önálló kutatási és vizsgálódási feladatok elvégeztetésére, amelyeket a tanulók az iskolán kívül tudnak teljesíteni. El kell készíteni(akáriskolai, akár egyéni szinten) azokat a segédleteket, amelyek megkönnyítik az egyénileg, önállóan tanulók felkészülését a vizsgákra.

A beszámoltatás sokrétűségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. Az esti és levelező tagozatokon megszokott vizsgarendszer, annak negyedévi vagy félévi rendszeressége olyan vizsgatömeget eredményez, amelyet nem biztos, hogy akár a tanárok tudnának teljesíteni adott esetben. Fel kell lazítani az említett vizsgarendszert alternatív és tagoltabb számonkéréssel. Ennek lehetséges és törvényes megoldásai például a következők:  a félév/tanév során megírt (elégségesnél jobb minősítésű) adott számú dolgozat;  ezek mellett meghatározott számú házi dolgozat elkészítése előre meghatározott tartalmi és alaki követelmények betartása mellett;  egyéni vagy csoportos kísérletek elvégzése, azok írásos kiértékelése;  a tanulók által megoldott elektronikus feladatlapok, amelyek az iskola vagy a tanár honlapjánelérhetők. Nagyon fontos, hogy mindezek a számonkérési formák már a tanév elején ismertek legyenek a tanulók számára, és az is, hogy mely produktumokkal válthatók ki a számonkérés egyéb formái. Csak ha ezek egyike sem teljesül, akkor kerüljön sor a vizsga megtartására. Az ötletek célja az, hogy a számonkérés-mérés-ellenőrzés sokszínűvé tételével is próbáljuk meg csökkenteni azoknak a hallgatóknak az arányát, akik – persze számos egyéb ok miatt is – kimaradnak, lemorzsolódnak a felnőttoktatásból. A kijelölt tananyag feldolgozásánál a legalapvetőbb feladat a tantárgy vizsgálati tárgyának és módszereinek körültekintő megalapozása, elemi matematikai apparátusának ismertetése. Meg kell tenni ezt egyrészt a feldolgozhatóság kedvéért, és ügyelni kell arra is, hogy a később (más évfolyamokon) bekapcsolódó tanulók is megismerhessék azt. Nagy figyelmet kell fordítani a pontos fogalomalkotásra és azok használatára. Ajánlott irodalom a felnőttoktatásban alkalmazott fizikatanításhoz Makai Mihály: Megáll az ész? A racionális modell és korlátai. Magyar Könyvklub, Bp., 2001. Holics László (szerk.): Fizika 1–2. Műszaki Könyvkiadó, Bp., 1992. James Gleick: Káosz. Göncöl Kiadó, Bp., 2000. Berkes István: A mindennapok fizikája (Miért unjuk a fizikát?). Springer Orvosi Kiadó Kft., Bp., 1999. Simonyi Károly: A fizika kultúrtörténete. (könyv és CD) Bp., George Gamow, John M. Cleveland: Fizika. Gondolat, Bp., 1973. R. P. Feynman–R. B. Leighton–M. Sands: Mai fizika (9 kötet, 2., javított kiadás). Műszaki Könyvkiadó, Bp., 1986. John D. Barrow: A világegyetem születése. Kulturtrade kiadó, Bp., 1994. Helmut Vogel: Kompakt fizika. Springer, Bp., 1995. Öveges József: Az élő fizika, Aranyhal Könyvkiadó, Bp., Öveges József: Kis fizika I. – II. Aranyhal Könyvkiadó, Bp., Öveges József: Sugárözönben élünk. Aranyhal Könyvkiadó, Bp., Carl Sagan: Milliárdok és milliárdok. Akkord Kiadó, Bp., 2000. D. Stauffer–H. E. Stanley: Newtontól Mandelbrotig (Bevezetés az elméleti fizikába). Springer Hungarica, Bp., 1994. Stephen W. Hawking–Roger Penrose: A tér és az idő természete. Talentum kiadó, Bp., 1999. Stephen W. Hawking: Az idő rövid története. Talentum kiadó, Bp., 1999. John D. Barrow: A fizika világképe. Akadémiai Kiadó, Bp., 1994. Dr. Kedves Ferenc: Fizika az élővilágban. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1998.

FIZIKA5–8. évfolyam (Esti tagozat) A természettudományos műveltség minden ember számára fontos. A fizika tanítását nem az alapfogalmak definiálásával, az alaptörvények bemutatásával kezdjük. Minden témakörben mindenki számára fontos témákkal, gyakorlati tapasztalatokkal, praktikus, hasznos ismeretekkel indítjuk a tananyag feldolgozását. Senki ne érezhesse úgy, hogy a fizika tanulása haszontalan, értelmetlen ismeretanyag mechanikus elsajátítása. Rá kell vezetnünk tanítványainkat arra, hogy a fizika hasznos, az élet minden fontos területén megjelenik, ismerete gyakorlati előnyökkel jár. Mindez nem azt jelenti, hogy a tanítási-tanulási folyamatból száműzni szeretnénk az absztrakt ismereteket, illetve az ezekhez rendelhető készség- és képességelemeket. Célunk a problémaközpontúság, a gyakorlatiasság és az ismeretek egyensúlyának megteremtése a motiváció folyamatos fenntartásának és minden diák eredményes tanulásának érdekében, mely megteremti a lehetőségét annak, hogy tanítványaink logikusan gondolkodó, a világ belső összefüggéseit megértő, felelős döntésekre kész felnőttekké váljanak. Az elvárható alapszint az, hogy a tanulók a tantervben lévő témaköröket megismerjék, értelmezzék a jelenségeket, ismerjék a technikai alkalmazásokat, és így legyenek képesek a körülöttünk lévő természeti-technikai környezetben eligazodni. A tanterv ezzel egy időben lehetővé teszi a mélyebb összefüggések felismerését is, ami a differenciálás, a tehetséggondozás, az önálló ismeretszerzés révén a mérnöki és a természettudományos pályára készülők számára megfelelő motivációt és orientációt nyújthat. A felnőttképzési fizika tanterv nem a hagyományos, sokszor öncélú, „begyakoroltató” számítási feladatokon alapul. Számításokat csak olyan esetekben várunk, amikor a számítás elvégzése a tananyag mélyebb megértését szolgálja, vagy a számértékek önmagukban érdekesek. A tantervben a fentebb megfogalmazott elveknek megfelelően olyan modern tananyagok is helyet kapnak, melyek korábban nem szerepeltek a tantervekben. Egyes témák ismétlődhetnek is, annak megfelelően, ahogy különböző kontextusban megjelennek. Ezek az ismétlődések tehát természetes módon adódnak abból, hogy a tantervben nem teljesen a fizika tudományának hagyományos feldolgozási sorrendjét követjük, hanem a mindenki számára fontos, a mindennapokban használható ismeretek bemutatására törekszünk. A megváltozott szemlélet és a megújuló tartalom a tantárgy belső összefüggéseinek rendszerét is módosítja. Az értelmezés és a megértés szempontjából kiemelkedő jelentőségű a megfelelő szövegértés. Az önálló tanuláshoz nélkülözhetetlen az információs források helyes alkalmazása. Fontos megértetni a diákokkal, hogy a világ ábrázolása a médiában nem azonos a valósággal. Az eseményeknek, jelenségeknek az alkotók által konstruált változatát láthatjuk. A dokumentum- és ismeretterjesztő filmek esetében is fontos a gyártási mechanizmusokban vagy az ábrázolási szándékban rejlő érdekek vagy kényszerek felfejtése. Valódi tudományos ismeretet csak hiteles forrásból, a témákat több oldalról, tárgyilagosan megvilágítva, megfelelő tudományos alapokkal rendelkezve szerezhetünk. A fizika tantárgy keretében eszközként használjuk a matematikát. A tanterv alkalmazása során az életkornak megfelelően megjelennek a tapasztalat, értelmezés, megértés folyamatait segítő matematikai modellek, eszközök, például matematikai műveletek, függvények, táblázatok, egyenletek, grafikonok, vektorok. Jelen képzésben ezek természetesen kizárólag a megértést segítő eszközök. A tanterv kereszthivatkozásaiban a fenti képességterületekre csak a hangsúlyosabb esetekben térünk ki külön. A tanterv lehetővé teszi a tananyag feldolgozását az aktív tanulás módszereivel. A felnőttek általános iskolája 5–8. osztályának feladata az alapműveltségre épülő

általános műveltség közvetítése. A fizika olyan ismereteket nyújt, és olyan képességeket fejleszt, amelyek átfogják az általános alapműveltség általános iskolai körét, tekintetbe véve a tanulók élettapasztalatait és korábbi (megszakított) iskolai tanulmányait, eredményeit, rendezve és kiegészítve ezeket. A tananyag tantárgyi és tantárgyközi tartalmai, tevékenységformái közvetítik és továbbfejlesztik a kommunikációs és a tanulási képességeket, az élethosszig tartó tanulás igényének és az erre való képességek kifejlődésének érdekében. Alkalmat adnak a tanulóknak életvitelük, társadalmi létformáik, a világban való tájékozottságuk továbbfejlesztésére. Rehabilitációs lehetőséget biztosítanak korábbi iskolai kudarcaik kompenzálására. Módot nyújtanak a tanulók személyiségének minél átfogóbb fejlesztésére, szocializálására. A kerettantervek hangsúlyt helyeznek arra, hogy a tananyag nemcsak ismeretek rendszere, hanem ezzel együtt bevált megismerési-tanulási és cselekvési módszerek elsajátítási eszköze is, az ismeretelsajátítástól elválaszthatatlan gondolkodási és cselekvési műveletek kifejlesztője. Ily módon törekszenek a műveltség elvontabb elméleti és konkrétabb gyakorlati szintjeinek egyensúlyára, az elméleti és a gyakorlati gondolkodás közti átmenetek létrehozására. Hangsúly került a reproduktív gondolkodás továbbfejlesztési lehetőségeinek biztosítására, a problémamegoldó és a kreatív működés irányába. Mindezek a felnőttek általános iskolája 5–8. osztályának kiemelt feladataihoz kapcsolódnak.

LEVELEZŐ TAGOZAT

ESTI TAGOZAT TÉMAKÖR 5.

6.

7.

8.

Év eleji feladatok: tantárgyi követelmények, beszámoltatás, tájékoztatás

2

1

1

1

Mekkora, milyen nehéz, milyen nagy, milyen messze, milyen gyors?

16

Kölcsönhatás alapjelenségei

16

Találkozás az energiával

12

Hidrosztatika

10

Föld és világegyetem

11

5.

6.

7.

8.

1

1

A járművek mozgásának részletes jellemzése

11

11

Kölcsönhatások kibontakozása

10

10

Hőmérséklet, halmazállapot

12

12

A hang; hullámmozgás a természetben

6

6

Környezetünk és a fizika

6

6

Elektromos alapjelenségek, elektromos áram

10

10

Elektromágneses indukció

6

6

Naprendszer

6

6

Év végi összefoglalás, rendszerezés

2

2

2

1

2

1

Heti óraszám

1

1

1

1

1

1

Évi óraszám

36

36

36

36

36

36

5. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Mekkora, milyen nehéz, milyen nagy, milyen messze, Órakeret milyen gyors? 16 óra Anyagok érzékszerveinkkel észlelhető (megfigyelhető) és mérhető tulajdonságainak felismerése, mérése, természetes és mesterséges mérőeszközök használata.

A közvetlen környezet egyes anyagainak felismerése, megnevezése, bizonyos tulajdonságaik alapján történő csoportosítása, előre A tematikai egység megadott halmazképzőfogalmak alapján. A mérés, mint megismerési módszer alkalmazása testek fejlesztési céljai tulajdonságainak meghatározásában, jelenségek felismertetésében. A mennyiségi tulajdonságok mérése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek

Fejlesztési követelmények

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Otthoni mérések. Milyen közös és milyen eltérő tulajdonságai vannak a bennünket körülvevő testeknek? Mérési eljárások, mérőeszközök Miért és mivel lehet a testek egyes használata. tulajdonságait megmérni? Hőmérséklet, hosszúság, időtartam Ismeretek mérésének önálló elvégzése megadott A hosszúság, az idő és a tömeg mértékegységei szempontok alapján. A mért adatok és átváltásuk. rögzítése, értelmezése. A terület és a térfogat fogalma, mértékegységei Mérési eljárások, mérőeszközök és átváltásuk. használata a hőmérséklet, hosszúság, időtartam mérésének önálló elvégzése Sebesség során megadott szempontok alapján. A mért adatok rögzítése, értelmezése. Űrtartalom mérése. Szilárd test térfogatának meghatározása vízkiszorítással. A sebesség egységei és átváltásuk jelentésük alapján, következtetéssel. Kulcsfogalmak Mértékegység, mérés, hőmérséklet, tömeg, idő, sebesség. /fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

A kölcsönhatás jelenségei

Órakeret 16 óra

Kölcsönhatások felismerése

A tematikai egység A mindennapi környezetben előforduló kölcsönhatások felismerése, fejlesztési céljai jellemzése, bizonyítása kísérletek elvégzésével.

A kölcsönhatásokban résztvevő erők. A tanultaknak a hétköznapi életben tapasztalható jelenségek, változások során történő felismerésére, alkalmazására való képesség fejlesztése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek

Fejlesztési követelmények

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:

Az érintkező testek közötti kölcsönhatás vizsgálata. A kölcsönhatásban résztvevő testek felismerése. Az erő egysége.

Hogyan lehet könnyen összeszedni a szétszóródott gombostűt, apró szegeket? Mikor villámlik? Miért nem esik le a Hold a Földre? Létezik-e egyedül fellépő hatás?

A vonzás és taszítás jelenségének bemutatása két elektromosan töltött és semleges test, illetve két állandó mágnes és lágyvas esetén.

Ismeretek:

A mozgás és mozgásállapot-változás. Erő. A mágneses kölcsönhatás: vonzás, taszítás.

Hőmérséklet és mérése. Kölcsönhatás különböző hőmérsékletű testek között. Különböző hőmérsékletű folyadékok keveredése során beálló közös hőmérséklet mérése. Környezetéhez képest melegebb folyadék hűlési folyamatának kísérleti vizsgálata.

Kulcsfogalmak/ Hőmérséklet, mágnes, erő, kölcsönhatás. fogalmak 6. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Találkozás az energiával

Órakeret 12 óra

Erő, mozgás.

Az energia azonosítása a változások kiváltójaként. A tanultaknak a A tematikai egység hétköznapi életben tapasztalható jelenségek, változások során történő fejlesztési céljai felismerésére, alkalmazására való képesség fejlesztése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek

Fejlesztési követelmények

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:

Mire való a hűtőszekrény, a gázkonvektor, a tűzhely és a klíma? Miért van szükségük az élőlényeknek energiára, és hogyan jutnak hozzá? Miért fontos az energiával takarékoskodni? Mi történne a Földön, ha eltűnne a Nap?

Példák gyűjtése a melegítés és a hűtés szerepére a hétköznapi életben. Példák gyűjtése arra vonatkozóan, hogy miért fontos a Nap a földi élet szempontjából (fény- és hőforrás). Az energiahordozók csoportosítása

különböző szempontok alapján. Ismeretek:

A mindennapi életből hozott példákon keresztül az energiafajták és az energiaátalakulások csoportosítása.

Különböző energiafajták. A háztartásban használt energiahordozók jellemzése, felhasználásuk.

Példák a megújuló és a nem megújuló energiaforrások felhasználására.

Az energiatakarékosság.

Az ember táplálkozása, mozgási szokásai és testsúlya közötti kapcsolat felismerése.

Az élő szervezetek energiája. Energiamegmaradás. A hő mint energia.

Kulcsfogalmak/ Hőmérséklet, hőterjedés, energia, energiaforrás, energiahordozó, energiagazdálkodás, energiatakarékosság. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység fejlesztési céljai

Hidrosztatika

Órakeret 10 óra

Erő, nyomás, folyadék. A folyadék tulajdonságainak a szilárd anyagokétól való megkülönböztetése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek

Fejlesztési követelmények

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mi a feltétele annak, hogy egy test ússzon, lebegjen, vagy elmerüljön?

Mindennapi példákon keresztül a felhajtóerő hatásának bemutatása.

Hogy lehet, hogy a hal, illetve a tengeralattjáró mindhármat tudja?

Az úszás, lebegés, merülés feltételének ismerete.

Hogy lehet kis erővel nagy erőt kifejteni egy hidraulikus szerkezettel?

A hidraulikus emelő működésének ismerete.

Ismeretek:

Az úszás, merülés bemutatása konkrét példán.

Összenyomhatatlanság, felhajtóerő folyadékban, úszás, lebegés, merülés feltétele.

Arkhimédész törvényének kvalitatív alkalmazása.

Kulcsfogalmak/ Felhajtóerő, fajsúly, összenyomhatatlanság. fogalmak

Tematikaiegység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

A Föld és a Világegyetem

Órakeret 11 óra

A Nap látszólagos napi járása, a Nap mint energiaforrás, időjárás, hőmérséklet, csapadék, szél.

A térbeli tájékozódás, a térfogalom fejlesztése átfogó kép kialakításával a Naprendszer felépítéséről, Földünknek a világegyetemben elfoglalt helyéről. A rendszerszemlélet fejlesztése a Nap, a Föld és a Hold mozgásai, a közöttük levő kölcsönhatások és következményeik vizsgálata során. Az oksági gondolkodás fejlesztése a természeti környezet jelenségeinek – a Hold fényváltozásainak, a napszakok, évszakok és A tematikai egység az éghajlati övezetek kialakulásának – magyarázata, a légköri alapfolyamatok közötti oksági összefüggések feltárása során. fejlesztési céljai Természeti törvények felismerése, alkalmazása a hétköznapi jelenségek értelmezésekor. Különböző típusú információforrások használatának gyakoroltatása éghajlati diagramok, tematikus térképek révén. A klímaváltozás és az emberi tevékenység közötti összefüggés felismerése, a személyes felelősség tudatosítása. A tudományos megismeréshez kötődő történeti szemlélet formálása. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan állapítható meg éjszaka iránytű nélkül az északi irány?

Miért látjuk másnak a csillagos égboltot a különböző évszakokban? Miért van a sarkvidékeken hideg, a trópusokon meleg? Hogyan készül az időjárás-jelentés? Miért váltakoznak az évszakok és a napszakok? Miért hosszabbak a nappalok nyáron, mint télen? Hogyan keletkezik a szél és a csapadék? Hogyan védhetjük magunkat villámláskor, hóviharban, hőségben, szélviharban? Ismeretek:

A Föld helye a Naprendszerben és a Világegyetemben.

Fejlesztési követelmények A Föld, a Nap és a Világegyetem közötti hierarchikus kapcsolat ábrázolása. A csillag és a bolygók közötti különbség felismerése. A sarkcsillag és egy-két csillagkép felismerése az égbolton. Érvek gyűjtése arról, hogy a Nap csillag. A holdfogyatkozás és a Hold fényváltozásainak értelmezése modell vagy más szemléltetés alapján. A napközpontú világkép egyszerű modellezése. A Föld mozgásai és a napi, évi időszámítás összefüggéseinek megértése. Az éghajlati övezetek összehasonlítása.

Égitest, csillag, bolygó, hold. Sarkcsillag, csillagképek.

Az évszakok váltakozásának magyarázata. Nap és a Föld helyzetének modellezése a különböző napszakokban és évszakokban.

A Naprendszer. A Nap jelentősége. A Nap, a Föld és a Hold egymáshoz viszonyított helyzete, mérete, távolsága, mozgása, A Föld gömbalakja, a napsugarak hajlásszöge kölcsönhatása. és az éghajlati övezetek közötti összefüggés felismerése. Kopernikusz hipotézisének tudománytörténeti jelentősége. Időjárás-jelentés értelmezése, a várható időjárás megfogalmazása piktogram alapján. A Föld alakja. A tengelykörüli forgás és a Nap körüli keringés következményei. A csapadék és a szél keletkezésének leírása ábra vagy modellkísérlet alapján. A Föld gömbhéjas szerkezete. Éghajlati övezetek. Időjárás, éghajlat és elemeik: napsugárzás, hőmérséklet, csapadék, szél. Légköri alapfolyamatok: felmelegedés, lehűlés, szél keletkezése, felhő- és csapadékképződés, csapadékfajták, a víz körforgása és halmazállapot-változásai.

A fizikai jelenségek (nyomásváltozás, hőmérsékletváltozás, halmazállapotváltozások) bemutatása a csapadék és a szél keletkezésében. Az időjárási elemek észlelése, mérése. A mért adatok rögzítése, ábrázolása. Napi középhőmérséklet, napi és évi közepes hőingadozás számítása.

Az időjárás és a gazdasági élet közötti kapcsolat bizonyítása konkrét példák alapján. Éghajlat-módosító tényezők: földrajzi Éghajlat-módosító tényezők felismerése a szélesség, óceántól való távolság, domborzat. példákban. Magyarország éghajlata: száraz és nedves kontinentális éghajlat.

Éghajlat jellemzési algoritmusának megismerése és használata. Éghajlati diagramok és éghajlati térképek információtartalmának leolvasása, az adatok Veszélyes időjárási jelenségek: villámlás, értékelése. szélvihar, hóvihar, hőség.

A légkör általános felmelegedésének helyi, és globális következményeinek felismerése példákban. A veszélyes időjárási helyzetekben való helyes viselkedés szabályainak összegyűjtése. 7. évfolyam

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

A járművek mozgásának részletes jellemzése

Órakeret 11 óra

A sebesség fogalmának tapasztalati ismerete. Mozgásjelenségek a mindennapi környezetben.

A rendszerek szempontjából a térbeli tájékozódást szolgáló eszközök és módszerek alapjainak megismerése a GPS-en keresztül. A tematikai egység fejlesztési Az állandóság és változás területén a mozgásjelenségek leírása, a grafikonok értelmezése. Az egyenletes és egyenletesen változó mozgás céljai felismerése. A GPS idő-, távolság- és sebességadatainak értelmezése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek

Fejlesztési követelmények

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mit mutat a sebességmérő? Milyen adatok jellemzik a járművek mozgását?

Különböző testek, járművek (gyalogos, futó, kerékpár, autó, vonat) sebességének meghatározása a megtett út és a menetidő mérésével. A sebesség fogalmának, mértékegységeinek használata egyszerű Ismeretek: számításokban, a mértékegységek közötti A járművek mozgásának jellemzése: út, átváltás alkalmazása. Különböző sebességű idő, elmozdulás, út-idő kapcsolat, sebesség, testek, járművek (kerékpár, autó, vonat, átlagsebesség. repülő, műhold) sebességének Egyenletes mozgások, egyenletesen változó összehasonlítása adatgyűjtés alapján. mozgások. Út-idő, sebesség-idő grafikonok elemzése, a Sebességváltozás, gyorsulás. mozgások leírása grafikonok alapján. A GPS szerepe a közlekedésben. Az egyenletes és az egyenletesen változó Körmozgások a természetben, technikában. mozgás közötti különbség vizsgálata. A körmozgás jellemzői: keringési idő, A GPS-adatok, a GPS működésének fordulatszám. értelmezése. A jármű műszerfalán megjelenő fordulatszámadat értelmezése. Körmozgások jellemzése a természetből, technikából vett további konkrét példák alapján. Sebesség, átlagsebesség, körmozgás, forgómozgás, fordulatszám, Kulcsfogalmak/ keringési idő, periódusidő, egyenletes mozgás, egyenletesen változó fogalmak mozgás.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Kölcsönhatások kibontakozása

Órakeret 10 óra

Kölcsönhatások a mindennapi környezetben. Mágneses vonzás, taszítás tapasztalati ismerete. Tömeg fogalma, mértékegysége.

A mindennapi életben tapasztalt erőhatások megismerése, a tapasztalatok értelmezése az erők mozgásállapot- és alakváltoztató A tematikai egység fejlesztési hatásaként. Az állandóság és változás szempontjai szerint a sebességváltozás és az céljai erő viszonyának megismerése. A kölcsönhatás fogalmának mélyítése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek

Fejlesztési követelmények

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mitől változik a sebesség? Miért kell fogódzkodni a metrón? Milyen nehéz egy vasgolyó? Miért könnyebb egy test vízben, mint levegőben?

A gravitációs kölcsönhatás vizsgálata. Eötvös Lóránd munkásságának megismerése. Különböző testek súlyának meghatározása becsléssel és méréssel, a becsült és mért értékek összehasonlítása. A súlytalanság értelmezése. A tömeg és a súly kapcsolatának Ismeretek: használata egyszerű számítási feladatokban. A testek súlya. Különböző testek súlyának Az erő értelmezése hatásainak áttekintése meghatározása méréssel. révén. Különböző kölcsönhatásokban fellépő Gravitációs erő és a súly. erők vizsgálata (súrlódás, mágneses A súly fogalma, mértékegysége. kölcsönhatás, ütközés). Mozgó testek Az erő és mérése. sebességváltozása okának elemzése. A Az erő fogalma, jellege (nagysága és járművek sebességváltozásakor (kanyarodás, iránya), mértékegysége. Erő mérése. gyorsítás, fékezés) fellépő jelenségek Egyszerű erőegyensúly. vizsgálata. Az erő és a sebességváltozás kapcsolata. Különböző súlyú és alakú testek talajra Gyorsulás és hatásai, példák. Súrlódás, gyakorolt hatásának ismerete. A nyomás közegellenállás. Közlekedési alkalmazások, értelmezése, kiszámítása egyszerű esetekben a balesetvédelem. nyomóerő és a nyomott felület meghatározása A takarékos, kényelmes, biztonságos után. közlekedés eszközei Kulcsfogalmak/ Gravitációs kölcsönhatás, súly, erő, tömeg, sebességváltozás, gyorsulás, nyomás, légnyomás. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Hőmérséklet, halmazállapot

Órakeret 12 óra

Halmazállapotok. Víz a természetben.

A halmazállapotok, halmazállapot-változások összehasonlítása. A halmazállapot-változásokat kísérő energiaváltozások megfigyelése, mérése. Az állandóság és változás szemszögéből az anyagok vizsgálatában A tematikai egység fejlesztési leggyakrabban használt állapotleírások, állapotjelzők alkalmazása, mérése, a mértékegységek szakszerű és következetes használata. A céljai termikus egyensúly és a kiegyenlítődés fogalmának értelmezése. Természeti folyamatok irányának felismerése konkrét példákon keresztül. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hány fokos a forró leves? Forró leves kevergetése, fújása. Szétfagy a kerti csap. Kuktafazék, korcsolya. A víz hűtéséhez és melegítéséhez kapcsolódó jelenségek. Mi történik, ha forró vízbe hideg vizet öntünk?Mi esik az ónos esőben?

Fejlesztési követelmények A hőmérséklet mérésére alkalmas mérőeszközök megismerése. A víz hűtéséhez, melegítéséhez kapcsolódó jelenségek vizsgálata, olvadáspont, fagyáspont, forráspont mérése. A fagyáskor bekövetkező térfogatváltozás vizsgálata, gyakorlati jelentőségének megértése példákon keresztül. A „kuktafazék”- és a korcsolya-

Vízforralás a mikrohullámú sütőben. Ismeretek: Hőmérséklet mérése, mértékegységei. Olvadás, fagyás, párolgás, forrás. A víz különböző halmazállapotai. Olvadáspont, fagyáspont, forráspont. Termikus egyensúly. Megfordítható és nem megfordítható folyamatok. Csapadékfajták a környezetünkben.

jelenség vizsgálata, az olvadáspont és forráspont nyomásfüggésének megismerése, gyakorlati alkalmazások keresése. Folyamatok megfordíthatóságának vizsgálata, példák keresése megfordítható és nem megfordítható folyamatokra. A saját környezetünkben előforduló csapadékfajták.

Hőmérséklet, halmazállapot, olvadáspont, fagyáspont, forráspont, Kulcsfogalmak/ nyomás, túlhűtés, túlhevítés, csapadék, megfordítható, megfordíthatatlan fogalmak folyamat. 8. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

A hang; hullámmozgás a természetben

Órakeret 6 óra

A sebesség fogalma, mértékegysége.

A tudomány, technika, kultúra területén a témához kapcsolódó fogalmak és jelenségek megismerése a természet megfigyelésén, tanári A tematikai egység kísérleteken keresztül. fejlesztési céljai A hang és a hullámmozgással kapcsolatos jelenségek vizsgálatán keresztül a környezet szépségének megjelenítése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért szól, miért halljuk? Miért más a gitár hangja, mint a zongoráé? Denevérek, delfinek tájékozódása. Ultrahangos vizsgálatok az orvosi diagnosztikában. Túlzott hangerő – halláskárosodás. Hullámok a hétköznapi életben, a víz hullámzása, vízhullám terjedése. Ismeretek: A hang és a hallás. Hangforrások. A hang keletkezése. Hangsebesség, hangerősség, hangmagasság, hangszín. A hallás fizikai alapjai. Az ultrahang és szerepe az élővilágban. Hangerősség, decibel. Zajszennyezés. A hullámok jellemzői, hullámjelenségek (törés, visszaverődés).

Fejlesztési követelmények A hang keletkezésének vizsgálata, a hallás fizikai alapjainak megértése. A hang információhordozó szerepének elemzése az állatvilágból vett példák alapján. Néhány hangszer hangképzésének, működésének (a hang jellemzőinek változtatása) értelmezése. A hallott hangmagasság és a frekvencia összefüggésének értelmezése. Az ultrahang gyógyászatban és az élővilágban betöltött szerepének bemutatása konkrét példákon. A túlzott hangerősség egészségkárosító hatásának ismeretében a megfelelő magatartásra való törekvés. A fizika hullámfogalmának és a hullám szó köznapi jelentésének vizsgálata, megkülönböztetése konkrét példákon keresztül. A vízfelületen keltett hullámok, rugalmas közegben terjedő hullámok megfigyelése.

Kulcsfogalmak Hang, hangforrás, frekvencia, hangszín, terjedési sebesség, hangerősség, ultrahang, zajszennyezés, hullám, hullámtörés, visszaverődés. / fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Környezetünk és a fizika

Órakeret 6 óra

Hullámmozgás, a hullámok jellemzői. Halmazállapotok, halmazállapot-változások. Csapadékfajták. Nyomás, légnyomás. A napenergia földi megjelenése.

Az energiatakarékosság módszerei és fontosságuk megismerése, a fenntarthatóság iránti elkötelezettség erősítése. A környezet és fenntarthatóság szemszögéből az ember természeti folyamatokban játszott szerepének kritikus vizsgálata. Természeti A tematikai értékek és károk, környezeti károk felismerése, egyéni és közösségi egység fejlesztési cselekvési lehetőségek felmérése az energiaátalakító folyamatok céljai környezeti hatásainak elemzése, alternatív energiaátalakítási módok megismerése kapcsán. A környezet szépsége, az emberi kultúrák fenntarthatósága és a benne élők testi-lelki egészsége közti összefüggések megjelenítése konkrét példák alapján. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Természeti katasztrófák. Az ember természetkárosító tevékenysége. Ismeretek: A Föld. Belső szerkezete, földrengések, rengéshullámok. A légkör fizikai tulajdonságai. Természeti katasztrófák. Viharok, árvizek, földrengések, cunamik kiváltó okai. A kárenyhítés lehetőségei. A napenergia megjelenése a földi energiahordozókban. Víz-, szél-, nap- és fosszilis energiafajták, atomenergia. Energiatakarékosság a háztartásban (hőszigetelés, korszerű főzési, fűtési módszerek). A természetkárosítás fajtáinak fizikai háttere (erdőirtás, légszennyezés, fényszennyezés).

Fejlesztési követelmények Természeti katasztrófák kiváltó okainak elemzése. Kárenyhítés lehetőségeinek megismerése. A megújuló energiaforrások háztartásokban történő felhasználási lehetőségeinek elemzése. Az atomenergia, mint az anyagszerkezetben rejlő jelentős energiaforrás tudatosítása. Energiatakarékossági lehetőségek vizsgálata a háztartásokban, iskolában, lakóhelyünkön.

Földrengés, légkör, légnyomás, légköri és tengeri áramlat, cunami, Kulcsfogalmak/ napenergia, fosszilis energia, atomenergia, megújuló energia, fogalmak energiatakarékosság.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Elektromos alapjelenségek, elektromos áram

Órakeret 10 óra

Elektromosság. Az elektromos energia felhasználása, szerepe a mindennapi életben.

Az elektromosság, mint környezetalakító tényező tulajdonságainak A tematikai egység fejlesztési értése. céljai Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek

Fejlesztési követelmények

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért életveszélyes az elektromos vezeték közelsége, megérintése? Az elektromos áram.Az atomszerkezet és az elektromosság kapcsolata.

Elektromos töltéssel rendelkező testek vizsgálata. Adott feszültség esetén a fogyasztó ellenállása és a rajta áthaladó áramerősség kapcsolatának vizsgálata, a rövidzárlat és a balesetveszély megismerése. Az elektromos áram élettani hatásának Ismeretek: elemzése adatgyűjtés alapján. A feszültség Az anyag részecskéinek szerkezete. Atomi nagysága és veszélyessége közötti kapcsolat méretek. megismerése. Az elektromos készülékek A testek elektromos állapota. Villámlás. Az használata során fellépő kockázatok és elektromos áram. Áramerősség, áramerősség veszélyek elemzése. mértékegysége. Elektromos vezetők, szigetelők. Fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása. Az elektromos feszültség, a feszültség mértékegysége. Áramkörök. Elektromos ellenállás. A háztartások elektromos energia fogyasztása. Elektromos munka és teljesítmény. Az elektromos áram hatása az élő szervezetre. Veszélyek, érintésvédelmi ismeretek. Kulcsfogalmak/ Elektron, elektromos töltés, atom, molekula, elektromos áram, elektromos vezető, szigetelő, feszültség, teljesítmény, fogyasztás, érintésvédelem. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Elektromágneses indukció, váltakozó áram

Órakeret 6 óra

Elektromos áram, áramerősség, feszültség, energia, energiaforrások.

Az energiatakarékosság módszerei és fontosságuk felismerése. A tematikai egység fejlesztési Energiatípusok (kémiai-, nap-, elektromos-) egymásba alakítását jelentő folyamatok megismerése. céljai

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek

Fejlesztési követelmények

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan keletkezik az áram?Az elektromos áram előállítása. Elektromos áram a háztartásokban.

Permanens mágnes tulajdonságainak vizsgálata, gyakorlati alkalmazások, elemzése. A Föld mágnesességének vizsgálata, elemzése, az iránytű használata. Az elektromágnes gyakorlati Ismeretek: alkalmazásainak elemzése. Az anyag mágneses tulajdonsága. Elektromos motor modellezése. Mágnesezhető, nem mágnesezhető anyagok. Erőművek csoportosítása, a környezetünkben Az elektromágneses indukció. Generátor, található erőművek. Az atomenergia váltakozó áram. Elektromos motorok. energiaellátásban betöltött szerepének Elektromos energia termelése. áttekintése. Erőművek. Atomenergia. VillamosenergiaTranszformátor vizsgálata, a villamos energia hálózat. A villamos energia szállításának szállításában betöltött szerepének elemzése. problémái. Lakások elektromos hálózata. Az A háztartásokban található elektromos elektromos áram hatása az élő szervezetre. fogyasztók adatainak értelmezése, Veszélyek, érintésvédelmi ismeretek. csoportosításuk energiaigény szerint. A Energiatakarékos eljárások, eszközök háztartásokban használt elektromos ismerete (energiatakarékos izzó, fogyasztók működési költségeinek hőszivattyú). meghatározása egyszerű számításokkal. Az energiatakarékosság lehetőségeinek vizsgálata. Permanens mágnes, elektromágnes, elektromágneses indukció, generátor, Kulcsfogalmak/ váltakozó áram, elektromos motor, erőmű, villamosenergia-hálózat, fogalmak transzformátor, elektromos fogyasztó, érintésvédelem.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

A Naprendszer

Órakeret 6 óra

A fény tulajdonságai. Körmozgás jellemzői.

A tudomány, technika, kultúra szemszögéből a tudományos gondolkodás műveleteinek megismerése. A tudományos és a nem tudományos elképzelések megkülönböztetése. A tudományos modellek változásának felismerése. A témához illeszkedő ismeretterjesztő A tematikai egység fejlesztési források önálló keresése, értelmezése, az ismeretszerzés eredményeinek bemutatása, mások eredményeinek értelmezése. céljai A felépítés és működés kapcsolata szerint a Naprendszer felépítésének, égitest-típusainak megismerése. A Hold fázisainak megértése. Távolságok és időbeli nagyságrendek összehasonlítása. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek

Fejlesztési követelmények

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Helyünk a világmindenségben. A csillagok és a földi élet kapcsolata. Ismeretek: A Naprendszer. A Naprendszer objektumai (bolygók, holdak, üstökösök, meteorok). Bolygók, holdak és a rajtuk uralkodó fizikai viszonyok. A Hold jellemzői, fázisai. Az idő mérése az égitestek mozgása alapján. Naptár. Árapály. Napfogyatkozás, holdfogyatkozás. Csillagképek, csillagászati távolságok, fényév. Tejútrendszer. Asztrológia és asztronómia. A földközéppontú és a napközéppontú világkép jellemzői. A Föld, a Naprendszer és a Világmindenség fejlődéséről alkotott elképzelések.

A Naprendszer legfontosabb objektumainak megismerése képek, adatok alapján. Bolygók, holdak mozgásának modellezése, vizsgálata. A holdfázisok értelmezése. Napfogyatkozás, holdfogyatkozás megfigyelése filmen, a természetben. A naptár és az időszámítás kialakulásának történeti áttekintése. Csillagászati távolságok és az ezt leíró egységek értelmezése, az Univerzum méretviszonyainak ismerete. A legfontosabb csillagképek felismerése. Az asztrológiai jóslás esetlegességének vizsgálata.

Nap, Naprendszer, csillag, bolygó, hold, meteor, holdfázis, Kulcsfogalmak/ napfogyatkozás, holdfogyatkozás, árapály, tejútrendszer, csillagkép, fogalmak fényév, asztronómia, asztrológia.

A tanuló ismerje a tanult fizikai mennyiségek (hosszúság, térfogat, tömeg, sűrűség, hőmérséklet, idő, nyomás, légnyomás, erő, súly, feszültség, áramerősség) fizikai jelét, mértékegységét, tudja használni a mérésükre alkalmazható mérőeszközöket, legyen képes a közismert mértékegységek közötti átváltásra. Ismerje a víz különböző halmazállapotait, a halmazállapot változásokhoz tartozó jelenségek szerepét a gyakorlati életben, időjárásban. Ismerje a hang és a fény jellemzőit, a hallás és látás fizikai hátterét. Ismerje fel a gyakorlati életben tapasztalható fény- és zajszennyezéseket. Ismerje az ultrahang gyakorlati jelentőségét. Legyenek ismeretei a fényképezőgép és a távcsövek működéséről, az A fejlesztés várt űrkutatás eszközeiről. eredményei a8. Ismerje a háztartásokban, a közlekedésben alkalmazott évfolyam végén energiahordozókat, értse az energiatakarékosság szükségességét, a fenntartható fejlődés fogalmát. Legyen képes a közlekedésben, a hétköznapi életben előforduló egyszerű mozgások jellemzésére. Ismerje a sebességváltozás és az erő kapcsolatát, tudja fizikai ismereteit felhasználni a járművek sebességváltozásakor fellépő jelenségek magyarázatára. Ismerje a Naprendszer objektumait, legyenek ismeretei az Univerzum felépüléséről. Legyenek ismeretei az időjárási jelenségek, természeti katasztrófák fizikai hátteréről. Ismerje fel az ember környezetszennyező, természetkárosító tevékenységét. Az elektromos áramról tanult ismereteit tudja alkalmazni a háztartási

elektromos készülékek használatakor, legyen tisztában az elektromos készülékek használata során fellépő kockázatokkal, veszélyekkel. IKT-ismereteit tudja alkalmazni fizika témájú információgyűjtésben, -rendezésben, -megjelenítésben. Legyen képes mérési adatok táblázatos és grafikus ábrázolására. Ismerje, és önálló tanulásához tudja használni a tanórák során megismert online tananyagbázisokat, enciklopédiákat, elektronikus könyvtárakat. Tanult ismeretei alapján legyen képes a tananyaghoz tartozó kísérletek, hétköznapi jelenségek magyarázatára.

FIZIKA7–8. évfolyam (Levelező tagozat) A természettudományos műveltség minden ember számára fontos. A fizika tanítását nem az alapfogalmak definiálásával, az alaptörvények bemutatásával kezdjük. Minden témakörben mindenki számára fontos témákkal, gyakorlati tapasztalatokkal, praktikus, hasznos ismeretekkel indítjuk a tananyag feldolgozását. Senki ne érezhesse úgy, hogy a fizika tanulása haszontalan, értelmetlen ismeretanyag mechanikus elsajátítása. Rá kell vezetnünk tanítványainkat arra, hogy a fizika hasznos, az élet minden fontos területén megjelenik, ismerete gyakorlati előnyökkel jár. Mindez nem azt jelenti, hogy a tanítási-tanulási folyamatból száműzni szeretnénk az absztrakt ismereteket, illetve az ezekhez rendelhető készség- és képességelemeket. Célunk a problémaközpontúság, a gyakorlatiasság és az ismeretek egyensúlyának megteremtése a motiváció folyamatos fenntartásának és minden diák eredményes tanulásának érdekében, mely megteremti a lehetőségét annak, hogy tanítványaink logikusan gondolkodó, a világ belső összefüggéseit megértő, felelős döntésekre kész felnőttekké váljanak. Az elvárható alapszint az, hogy a tanulók a tantervben lévő témaköröket megismerjék, értelmezzék a jelenségeket, ismerjék a technikai alkalmazásokat, és így legyenek képesek a körülöttünk lévő természeti-technikai környezetben eligazodni. A tanterv ezzel egy időben lehetővé teszi a mélyebb összefüggések felismerését is, ami a differenciálás, a tehetséggondozás, az önálló ismeretszerzés révén a mérnöki és a természettudományos pályára készülők számára megfelelő motivációt és orientációt nyújthat. A felnőttképzési fizika tanterv nem a hagyományos, sokszor öncélú, „begyakoroltató” számítási feladatokon alapul. Számításokat csak olyan esetekben várunk, amikor a számítás elvégzése a tananyag mélyebb megértését szolgálja, vagy a számértékek önmagukban érdekesek. A tantervben a fentebb megfogalmazott elveknek megfelelően olyan modern tananyagok is helyet kapnak, melyek korábban nem szerepeltek a tantervekben. Egyes témák ismétlődhetnek is, annak megfelelően, ahogy különböző kontextusban megjelennek. Ezek az ismétlődések tehát természetes módon adódnak abból, hogy a tantervben nem teljesen a fizika tudományának hagyományos feldolgozási sorrendjét követjük, hanem a mindenki számára fontos, a mindennapokban használható ismeretek bemutatására törekszünk. A megváltozott szemlélet és a megújuló tartalom a tantárgy belső összefüggéseinek rendszerét is módosítja. Az értelmezés és a megértés szempontjából kiemelkedő jelentőségű a megfelelő szövegértés. Az önálló tanuláshoz nélkülözhetetlen az információs források helyes alkalmazása. Fontos megértetni a diákokkal, hogy a világ ábrázolása a médiában nem azonos a valósággal. Az eseményeknek, jelenségeknek az alkotók által konstruált változatát láthatjuk. A dokumentum- és ismeretterjesztő filmek esetében is fontos a gyártási mechanizmusokban vagy az ábrázolási szándékban rejlő érdekek vagy kényszerek felfejtése. Valódi tudományos ismeretet csak hiteles forrásból, a témákat több oldalról, tárgyilagosan megvilágítva, megfelelő tudományos alapokkal rendelkezve szerezhetünk. A fizika tantárgy keretében eszközként használjuk a matematikát. A tanterv alkalmazása során az életkornak megfelelően megjelennek a tapasztalat, értelmezés, megértés folyamatait segítő matematikai modellek, eszközök, például matematikai műveletek, függvények, táblázatok, egyenletek, grafikonok, vektorok. Jelen képzésben ezek természetesen kizárólag a megértést segítő eszközök. A tanterv lehetővé teszi a tananyag feldolgozását az aktív tanulás módszereivel. A felnőttek általános iskolája 5–8. osztályának feladata az alapműveltségre épülő általános műveltség közvetítése.

A fizika olyan ismereteket nyújt, és olyan képességeket fejleszt, amelyek átfogják az általános alapműveltség általános iskolai körét, tekintetbe véve a tanulók élettapasztalatait és korábbi (megszakított) iskolai tanulmányait, eredményeit, rendezve és kiegészítve ezeket. A tananyag tantárgyi és tantárgyközi tartalmai, tevékenységformái közvetítik és továbbfejlesztik a kommunikációs és a tanulási képességeket, az élethosszig tartó tanulás igényének és az erre való képességek kifejlődésének érdekében. Alkalmat adnak a tanulóknak életvitelük, társadalmi létformáik, a világban való tájékozottságuk továbbfejlesztésére. Rehabilitációs lehetőséget biztosítanak korábbi iskolai kudarcaik kompenzálására. Módot nyújtanak a tanulók személyiségének minél átfogóbb fejlesztésére, szocializálására. A kerettantervek hangsúlyt helyeznek arra, hogy a tananyag nemcsak ismeretek rendszere, hanem ezzel együtt bevált megismerési-tanulási és cselekvési módszerek elsajátítási eszköze is, az ismeretelsajátítástól elválaszthatatlan gondolkodási és cselekvési műveletek kifejlesztője. Ily módon törekszenek a műveltség elvontabb elméleti és konkrétabb gyakorlati szintjeinek egyensúlyára, az elméleti és a gyakorlati gondolkodás közti átmenetek létrehozására. Hangsúly került a reproduktív gondolkodás továbbfejlesztési lehetőségeinek biztosítására, a problémamegoldó és a kreatív működés irányába. Mindezek a felnőttek általános iskolája 5–8. osztályának kiemelt feladataihoz kapcsolódnak. 7. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

A járművek mozgásának részletes jellemzése

Órakeret 11 óra

A sebesség fogalmának tapasztalati ismerete. Mozgásjelenségek a mindennapi környezetben.

A rendszerek szempontjából a térbeli tájékozódást szolgáló eszközök és módszerek alapjainak megismerése a GPS-en keresztül. A tematikai egység Az állandóság és változás területén a mozgásjelenségek leírása, a fejlesztési céljai grafikonok értelmezése. Az egyenletes és egyenletesen változó mozgás felismerése. A GPS idő-, távolság- és sebességadatainak értelmezése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mit mutat a sebességmérő? Milyen adatok jellemzik a járművek mozgását? Ismeretek: A járművek mozgásának jellemzése: út, idő, elmozdulás, út-idő kapcsolat, sebesség, átlagsebesség. Egyenletes mozgások, egyenletesen változó mozgások. Sebességváltozás, gyorsulás. A GPS szerepe a közlekedésben. Körmozgások a természetben, technikában. A körmozgás jellemzői: keringési idő, fordulatszám.

Fejlesztési követelmények Különböző testek, járművek (gyalogos, futó, kerékpár, autó, vonat) sebességének meghatározása a megtett út és a menetidő mérésével. A sebesség fogalmának, mértékegységeinek használata egyszerű számításokban, a mértékegységek közötti átváltás alkalmazása. Különböző sebességű testek, járművek (kerékpár, autó, vonat, repülő, műhold) sebességének összehasonlítása adatgyűjtés alapján. Út-idő, sebesség-idő grafikonok elemzése, a mozgások leírása grafikonok alapján. Az egyenletes és az egyenletesen változó mozgás közötti különbség vizsgálata. A GPS-adatok, a GPS működésének értelmezése.

A jármű műszerfalán megjelenő fordulatszámadat értelmezése. Körmozgások jellemzése a természetből, technikából vett további konkrét példák alapján. Kulcsfogalmak/ Sebesség, átlagsebesség, körmozgás, forgómozgás, fordulatszám, keringési idő, periódusidő, egyenletes mozgás, egyenletesen változó mozgás. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Kölcsönhatások kibontakozása

Órakeret 10 óra

Kölcsönhatások a mindennapi környezetben. Mágneses vonzás, taszítás tapasztalati ismerete. Tömeg fogalma, mértékegysége.

A mindennapi életben tapasztalt erőhatások megismerése, a tapasztalatok értelmezése az erők mozgásállapot- és alakváltoztató A tematikai egység hatásaként. fejlesztési céljai Az állandóság és változás szempontjai szerint a sebességváltozás és az erő viszonyának megismerése. A kölcsönhatás fogalmának mélyítése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mitől változik a sebesség? Miért kell fogódzkodni a metrón? Milyen nehéz egy vasgolyó? Miért könnyebb egy test vízben, mint levegőben? Ismeretek: A testek súlya. Különböző testek súlyának meghatározása méréssel. Gravitációs erő és a súly. A súly fogalma, mértékegysége. Az erő és mérése. Az erő fogalma, jellege (nagysága és iránya), mértékegysége. Erő mérése. Egyszerű erőegyensúly. Az erő és a sebességváltozás kapcsolata. Gyorsulás és hatásai, példák. Súrlódás, közegellenállás. Közlekedési alkalmazások, balesetvédelem. A takarékos, kényelmes, biztonságos közlekedés eszközei (villanyautó, légzsák, gyűrődési zóna).

Fejlesztési követelmények

A gravitációs kölcsönhatás vizsgálata. Eötvös Lóránd munkásságának megismerése. Különböző testek súlyának meghatározása becsléssel és méréssel, a becsült és mért értékek összehasonlítása. A súlytalanság értelmezése. A tömeg és a súly kapcsolatának használata egyszerű számítási feladatokban. Az erő értelmezése hatásainak áttekintése révén, különböző kölcsönhatásokban fellépő erők vizsgálata (súrlódás, mágneses kölcsönhatás, ütközés). Mozgó testek sebességváltozása okának elemzése. A járművek sebességváltozásakor (kanyarodás, gyorsítás, fékezés) fellépő jelenségek vizsgálata. Különböző súlyú és alakú testek talajra gyakorolt hatásának ismerete. A nyomás értelmezése, kiszámítása egyszerű esetekben, a nyomóerő és a nyomott felület meghatározása után.

Kulcsfogalmak/ Gravitációs kölcsönhatás, súly, erő, tömeg, sebességváltozás, gyorsulás, fogalmak nyomás, légnyomás.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

A tematikai egység fejlesztési céljai

Hőmérséklet, halmazállapot

Órakeret 12 óra

Halmazállapotok. Víz a természetben. A halmazállapotok, halmazállapot-változások összehasonlítása. A halmazállapot-változásokat kísérő energiaváltozások megfigyelése, mérése. Az állandóság és változás szemszögéből az anyagok vizsgálatában leggyakrabban használt állapotleírások, állapotjelzők alkalmazása, mérése, a mértékegységek szakszerű és következetes használata. A termikus egyensúly és a kiegyenlítődés fogalmának értelmezése. Természeti folyamatok irányának felismerése konkrét példákon keresztül.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hány fokos a forró leves? Forró leves kevergetése, fújása. Szétfagy a kerti csap. Kuktafazék, korcsolya. A víz hűtéséhez és melegítéséhez kapcsolódó jelenségek. Mi történik, ha forró vízbe hideg vizet öntünk?Mi esik az ónos esőben? Vízforralás a mikrohullámú sütőben. Ismeretek: Hőmérséklet mérése, mértékegységei. Olvadás, fagyás, párolgás, forrás. A víz különböző halmazállapotai. Olvadáspont, fagyáspont, forráspont. Termikus egyensúly. Megfordítható és nem megfordítható folyamatok. Csapadékfajták a környezetünkben.

Fejlesztési követelmények A hőmérséklet mérésére alkalmas mérőeszközök megismerése. A víz hűtéséhez, melegítéséhez kapcsolódó jelenségek vizsgálata, olvadáspont, fagyáspont, forráspont mérése. A fagyáskor bekövetkező térfogatváltozás vizsgálata, gyakorlati jelentőségének megértése példákon keresztül. A „kuktafazék”- és a korcsolyajelenség vizsgálata, az olvadáspont és forráspont nyomásfüggésének megismerése, gyakorlati alkalmazások keresése. Folyamatok megfordíthatóságának vizsgálata, példák keresése megfordítható és nem megfordítható folyamatokra. A saját környezetünkben előforduló csapadékfajták.

Kulcsfogalmak/ Hőmérséklet, halmazállapot, olvadáspont, fagyáspont, forráspont, nyomás, túlhűtés, túlhevítés, csapadék, megfordítható, megfordíthatatlan folyamat. fogalmak

8. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

A hang; hullámmozgás a természetben

Órakeret 6 óra

A sebesség fogalma, mértékegysége.

A tudomány, technika, kultúra területén a témához kapcsolódó fogalmak A tematikai egység és jelenségek megismerése a természet megfigyelésén, tanári fejlesztési céljai kísérleteken keresztül.

A hang és a hullámmozgással kapcsolatos jelenségek vizsgálatán keresztül a környezet szépségének megjelenítése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért szól, miért halljuk? Miért más a gitár hangja, mint a zongoráé? Denevérek, delfinek tájékozódása. Ultrahangos vizsgálatok az orvosi diagnosztikában. Túlzott hangerő – halláskárosodás. Hullámok a hétköznapi életben, a víz hullámzása, vízhullám terjedése. Ismeretek: A hang és a hallás. Hangforrások. A hang keletkezése. Hangsebesség, hangerősség, hangmagasság, hangszín. A hallás fizikai alapjai. Az ultrahang és szerepe az élővilágban. Hangerősség, decibel. Zajszennyezés. A hullámok jellemzői, hullámjelenségek (törés, visszaverődés).

Fejlesztési követelmények A hang keletkezésének vizsgálata, a hallás fizikai alapjainak megértése. A hang információhordozó szerepének elemzése az állatvilágból vett példák alapján. Néhány hangszer hangképzésének, működésének (a hang jellemzőinek változtatása) értelmezése. A hallott hangmagasság és a frekvencia összefüggésének értelmezése. Az ultrahang gyógyászatban és az élővilágban betöltött szerepének bemutatása konkrét példákon. A túlzott hangerősség egészségkárosító hatásának ismeretében a megfelelő magatartásra való törekvés. A fizika hullámfogalmának és a hullám szó köznapi jelentésének vizsgálata, megkülönböztetése konkrét példákon keresztül. A vízfelületen keltett hullámok, rugalmas közegben terjedő hullámok megfigyelése.

Kulcsfogalmak/ Hang, hangforrás, frekvencia, hangszín, terjedési sebesség, hangerősség, ultrahang, zajszennyezés, hullám, hullámtörés, visszaverődés. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Környezetünk és a fizika

Órakeret 6 óra

Hullámmozgás, a hullámok jellemzői. Halmazállapotok, halmazállapotváltozások. Csapadékfajták. Nyomás, légnyomás. A Napenergia földi megjelenése.

Az energiatakarékosság módszerei és fontosságuk megismerése, a fenntarthatóság iránti elkötelezettség erősítése. A környezet és fenntarthatóság szemszögéből az ember természeti folyamatokban játszott szerepének kritikus vizsgálata. Természeti A tematikai egység értékek és károk, környezeti károk felismerése, egyéni és közösségi fejlesztési céljai cselekvési lehetőségek felmérése az energiaátalakító folyamatok környezeti hatásainak elemzése, alternatív energiaátalakítási módok megismerése kapcsán. A környezet szépsége, az emberi kultúrák fenntarthatósága és a benne élők testi-lelki egészsége közti összefüggések megjelenítése konkrét példák alapján. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek

Fejlesztési követelmények

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Természeti katasztrófák. Az ember természetkárosító tevékenysége. Ismeretek: A Föld. Belső szerkezete, földrengések, rengéshullámok. A légkör fizikai tulajdonságai. Természeti katasztrófák. Viharok, árvizek, földrengések, cunamik kiváltó okai. A kárenyhítés lehetőségei. A napenergia megjelenése a földi energiahordozókban. Víz-, szél-, nap- és fosszilis energiafajták, atomenergia. Energiatakarékosság a háztartásban (hőszigetelés, korszerű főzési, fűtési módszerek). A természetkárosítás fajtáinak fizikai háttere (erdőirtás, légszennyezés, fényszennyezés).

Természeti katasztrófák kiváltó okainak elemzése. Kárenyhítés lehetőségeinek megismerése. A megújuló energiaforrások háztartásokban történő felhasználási lehetőségeinek elemzése. Az atomenergia, mint az anyagszerkezetben rejlő jelentős energiaforrás tudatosítása. Energiatakarékossági lehetőségek vizsgálata a háztartásokban, iskolában, lakóhelyünkön.

Földrengés, légkör, légnyomás, légköri és tengeri áramlat, cunami, Kulcsfogalmak/ napenergia, fosszilis energia, atomenergia, megújuló energia, fogalmak energiatakarékosság.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Elektromos alapjelenségek, elektromos áram

Órakeret 10 óra

Elektromosság. Az elektromos energia felhasználása, szerepe a mindennapi életben.

A tematikai egység Az elektromosság, mint környezetalakító tényező tulajdonságainak fejlesztési céljai értése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért életveszélyes az elektromos vezeték közelsége, megérintése? Az elektromos áram.Az atomszerkezet és az elektromosság kapcsolata. Ismeretek: Az anyag részecskéinek szerkezete. Atomi méretek.

Fejlesztési követelmények Elektromos töltéssel rendelkező testek vizsgálata. Adott feszültség esetén a fogyasztó ellenállása és a rajta áthaladó áramerősség kapcsolatának vizsgálata, a rövidzárlat és a balesetveszély megismerése. Az elektromos áram élettani hatásának elemzése adatgyűjtés alapján. A feszültség nagysága és veszélyessége közötti kapcsolat

A testek elektromos állapota. Villámlás. Az megismerése. Az elektromos készülékek elektromos áram. Áramerősség, áramerősség használata során fellépő kockázatok és mértékegysége. Elektromos vezetők, veszélyek elemzése. szigetelők. Fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása. Az elektromos feszültség, a feszültség mértékegysége. Áramkörök. Elektromos ellenállás. A háztartások elektromos energia fogyasztása. Elektromos munka és teljesítmény. Az elektromos áram hatása az élő szervezetre. Veszélyek, érintésvédelmi ismeretek

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Elektromágneses indukció, váltakozó áram

Órakeret 6 óra

Elektromos áram, áramerősség, feszültség, energia, energiaforrások.

Az energiatakarékosság módszerei és fontosságuk felismerése. A tematikai egység Energiatípusok (kémiai-, nap-, elektromos-) egymásba alakítását jelentő fejlesztési céljai folyamatok megismerése. Problémák, jelenségek, gyakorlati Fejlesztési követelmények alkalmazások, ismeretek Elektron, elektromos töltés, atom, molekula, elektromos áram, elektromos Kulcsfogalmak/ Problémák, jelenségek, gyakorlati Permanens mágnes tulajdonságainak vezető, szigetelő, feszültség, teljesítmény, fogyasztás, érintésvédelem. fogalmak alkalmazások: vizsgálata, gyakorlati alkalmazások elemzése. Hogyan keletkezik az áram?Az elektromos A Föld mágnesességének vizsgálata, áram előállítása. Elektromos áram a elemzése, az iránytű használata. Az háztartásokban. elektromágnes gyakorlati alkalmazások elemzése. Ismeretek: Elektromos motor modellezése. Az anyag mágneses tulajdonsága. Erőművek csoportosítása, a környezetünkben Mágnesezhető, nem mágnesezhető anyagok. található erőművek. Transzformátor Az elektromágneses indukció. Generátor, vizsgálata, a villamos energia szállításában váltakozó áram. Elektromos motorok. betöltött szerepének elemzése. Elektromos energia termelése. A háztartásokban található elektromos Erőművek. Atomenergia. Villamosenergiafogyasztók adatainak értelmezése, hálózat. A villamos energia szállításának csoportosításuk energiaigény szerint. A problémái. Lakások elektromos hálózata. Az háztartásokban használt elektromos elektromos áram hatása az élő szervezetre. fogyasztók működési költségeinek Veszélyek, érintésvédelmi ismeretek. meghatározása egyszerű számításokkal. Az Energiatakarékos eljárások, eszközök energiatakarékosság lehetőségeinek ismerete (energiatakarékos izzó, hőszivattyú). vizsgálata. Kulcsfogalmak/ Permanens mágnes, elektromágnes, elektromágneses indukció, generátor, váltakozó áram, elektromos motor, erőmű, villamosenergia-hálózat, fogalmak

transzformátor, elektromos fogyasztó, érintésvédelem.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

A Naprendszer

Órakeret 6 óra

A fény tulajdonságai. A körmozgás jellemzői.

A tudomány, technika, kultúra szemszögéből a tudományos gondolkodás műveleteinek megismerése. A tudományos és a nem tudományos elképzelések megkülönböztetése. A tudományos modellek A tematikai egység változásának felismerése. A témához illeszkedő ismeretterjesztő nevelési-fejlesztési források önálló keresése, értelmezése, az ismeretszerzés eredményeinek bemutatása, mások eredményeinek értelmezése. céljai A felépítés és működés kapcsolata szerint a Naprendszer felépítésének, égitest-típusainak megismerése. A Hold fázisainak megértése. Távolságok és időbeli nagyságrendek összehasonlítása. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek

Fejlesztési követelmények

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: A Naprendszer legfontosabb objektumainak Helyünk a világmindenségben. A csillagok és megismerése képek, adatok alapján. Bolygók, a földi élet kapcsolata. holdak mozgásának modellezése, vizsgálata. A holdfázisok értelmezése. Napfogyatkozás, Ismeretek: holdfogyatkozás megfigyelése filmen, a A Naprendszer. A Naprendszer objektumai természetben. (bolygók, holdak, üstökösök, meteorok). A naptár és az időszámítás kialakulásának Bolygók, holdak és a rajtuk uralkodó fizikai történeti áttekintése. Csillagászati távolságok viszonyok. és az ezt leíró egységek értelmezése, az A Hold jellemzői, fázisai. Univerzum méretviszonyainak ismerete. Az idő mérése az égitestek mozgása alapján. A legfontosabb csillagképek Naptár. Árapály. Napfogyatkozás, felismerése. Az asztrológiai jóslás holdfogyatkozás. esetlegességének vizsgálata. Csillagképek, csillagászati távolságok, fényév. Tejútrendszer. Asztrológia és asztronómia. A földközéppontú és a napközéppontú világkép jellemzői. A Föld, a Naprendszer és a Világmindenség fejlődéséről alkotott elképzelések.

Nap, Naprendszer, csillag, bolygó, hold, meteor, holdfázis, Kulcsfogalmak/ napfogyatkozás, holdfogyatkozás, árapály, tejútrendszer, csillagkép, fogalmak fényév, asztronómia, asztrológia.

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

A tanuló ismerje a tanult fizikai mennyiségek (hosszúság, térfogat, tömeg, sűrűség, hőmérséklet, idő, nyomás, légnyomás, erő, súly, feszültség, áramerősség) fizikai jelét, mértékegységét, tudja használni a mérésükre alkalmazható mérőeszközöket, legyen képes a közismert mértékegységek közötti átváltásra. Ismerje a víz különböző halmazállapotait, a halmazállapotváltozásokhoz tartozó jelenségek szerepét a gyakorlati életben, időjárásban. Ismerje a hang és a fény jellemzőit, a hallás és látás fizikai hátterét. Ismerje fel a gyakorlati életben tapasztalható fény- és zajszennyezéseket. Ismerje az ultrahang gyakorlati jelentőségét. Legyenek ismeretei a fényképezőgép és a távcsövek működéséről, az űrkutatás eszközeiről. Ismerje a háztartásokban, a közlekedésben alkalmazott energiahordozókat, értse az energiatakarékosság szükségességét, a fenntartható fejlődés fogalmát. Legyen képes a közlekedésben, a hétköznapi életben előforduló egyszerű mozgások jellemzésére. Ismerje a sebességváltozás és az erő kapcsolatát, tudja fizikai ismereteit felhasználni a járművek sebességváltozásakor fellépő jelenségek magyarázatára. Ismerje a Naprendszer objektumait, legyenek ismeretei az Univerzum felépüléséről. Legyenek ismeretei az időjárási jelenségek, természeti katasztrófák fizikai hátteréről. Ismerje fel az ember környezetszennyező, természetkárosító tevékenységét. Az elektromos áramról tanult ismereteit tudja alkalmazni a háztartási elektromos készülékek használatakor, legyen tisztában az elektromos készülékek használata során fellépő kockázatokkal, veszélyekkel. IKT-ismereteit tudja alkalmazni fizika témájú információgyűjtésben, -rendezésben, -megjelenítésben. Legyen képes mérési adatok táblázatos és grafikus ábrázolására. Ismerje, és önálló tanulásához tudja használni a tanórák során megismert online tananyagbázisokat, enciklopédiákat, elektronikus könyvtárakat. Tanult ismeretei alapján legyen képes a tananyaghoz tartozó kísérletek, hétköznapi jelenségek magyarázatára.

Műveltségterület:EMBER A TERMÉSZETBEN Tantárgy neve: KÉMIA FELNŐTTOKTATÁSI FORMA Tantárgy Kémia

LEVELEZŐ TAGOZAT

ESTI TAGOZAT 5

6

7.

8.

7.

8.

Heti óraszám

1

1

1

0,5

1

1

Évi óraszám

36

36

36

18

36

36

CÉL Cél a felnőttoktatás specialitásait figyelembe véve olyan tananyagtartalmak kialakítása és módszerek alkalmazása, amelyek segítségével a tanulók maradandó ismereteket szerezhetnek. Általános iskolában a tanterv szerint a tanulók azokkal az anyagokkal ismerkednek meg, amelyek közvetlen környezetükben megtalálhatók, így a légkör, a vizek és a talaj alkotóival, azok fizikai, kémiai tulajdonságaival, egészségügyi hatásaikkal, valamint a háztartási tisztítószerekkel, élelmiszerekkel, építőanyagokkal. FELADAT     

     

A természettudományok jelentőségének tudatosítása és a természeti törvények minél pontosabb megismerésének elősegítése A természet egységes voltának felismertetése, hogy összefüggésbe tudják hozni a különböző természettudományos tárgyakból tanultakat (kémia, fizika, biológia, földrajz). Beláttatni, hogy a környezeti jelenségek összetettebbek annál, hogy csak a kémia törvényeivel meg tudjuk magyarázni azokat. Figyelemráirányítása a közvetlen környezetben található anyagok tulajdonságaira, környezeti jelenségekre, annak felismertetése, hogy az élet minden területén kémiai folyamatok játszódnak le. A kémia eredetének és fejlődésének megismertetése; a kémiai és fizikai tulajdonságok megkülönböztetésének gyakoroltatása; az érdeklődés felkeltése, a megfigyelőképesség fejlesztése, a lényeglátás kialakítása; az ok-okozati összefüggések beláttatása alapján környezettudatos viselkedés kialakítása.

Fogalmazza meg tanári segítséggel, majd fokozódó önállósággal a vizsgált anyagok jellemző tulajdonságait. Tudja, hogy a lúg veszélyes méreg, ismerje kezelésének szabályait. Mondjon példát a lúgok hasznosítására. Ismerje a tanuló a tanult elemek és vegyületek nevét. Tudjon példát mondani felhasználásukról, jelentőségükről az ember életében. Ismerje azokat a veszélyeket, amelyeket a tanult kémiai anyagok jelenthetnek, tartsa be a kezelésük, tárolásuk szabályait

A FELNŐTTOKTATÁS KÉMIATANÍTÁSÁHOZ-MÓDSZERTANÁHOZ AJÁNLÁS Pigler Edit • Akémia tantárgy tanítása A kémia és a kommunikáció A kommunikációs készség nem öncélú, azért tanítanak kommunikációt manapság, mert „információs társadalomban” élünk, a hasznos információnak verbális úton is terjedni kell. A kémia nyelvezete elég nehéz, sok a szakkifejezés, definíció. Ha ezeket nem tanuljuk meg másképp megfogalmazni, a

jelenségeket leegyszerűsítve, modellezve, analógiákat keresve elmagyarázni, akkor nem lehet maradandó a tananyag elsajátítása. Ha életből vett kémiát tanítunk, akkor lehetőséget biztosítunk az ismeretek elterjedésének. Célok Használható és továbbfejleszthető tudás szerzése. Beláthatjuk, hogy ehhez csak a kémiai ismeretek nem elegendőek, szemléletünket komplex természettudományos szemléletté kell alakítani. Környezetbarát életmódot kell kialakítani. Kritikával fogadni az áltudományos híreket, de az új eredményeket be kell tudni illeszteni a tanultak közé. Fel kell ismerni a kémiai folyamatokat az élet minden területén, a kedvezőtleneket meg kell akadályozni, a számunkra hasznosakat ki kell használni. Tanulási technikák, taneszközök Már szó volt róla, hogy a tanításról a tanulásra, önálló ismeretszerzésre tevődik át a hangsúly. Ehhez a legváltozatosabb eszközöket kell biztosítani, hiszen ma már az információ nagy részét nem a tanártól és a tankönyvből szerzik az emberek, a tanárnak csak irányító szerepe van.  Szakirodalom: Könyvtárhasználathoz kell szoktatni a tanulókat, bizonyos témák kidolgozását feladva. Néhány természettudományos folyóiratot érdemes megismeri: Élet és Tudomány, Természet Világa stb. Internetről keresőprogramokkal minden témakört, konkrét vegyületet meg lehet keresni és a legfrissebb információt beszerezni róla. Molekulamodelleket is lehet találni.  Modellek készítése: Órán lehetőség van modellek összeállítására, otthon is készíttethetünk gyurmából, gyufaszálból vagy más egyéb módon, az a lényeg, hogy térben is lásson a tanuló egy-egy molekulaszerkezetet.  Használati utasítások elemzése: A kémiatudás használhatósága mutatkozik meg abban, hogy a használati utasításokat nem csak receptszerűen alkalmazzuk, hanem meg is értjük. Így például azt, hogy a mosószerek adagolása miért a víz keménységétől függ, hogy a vastartalmú tabletta savas közegben oldódik és szívódik fel jobban. A környezettudatos vásárlás alapja, hogy tudjuk a foszfátokról, hogy az algásodást okozzák, a nitrogéntartalmú műtrágyáról, hogy fölöslegben való alkalmazásakor a talajvíz elnitrátosodik.  Múzeumlátogatás: A felnőttek önállóan is látogathatnak múzeumot és megadott szempontok szerint gyűjthetnek információkat. Kiadott témakörök: o Ásványok kristályformái, lelőhelyei o A történelem folyamán a használati eszközök anyaga hogyan változott, milyen összefüggésben van ez a felfedezett fémek tulajdonságaival?  Látogatás: Ha mód van rá, közösen lehet megvalósítani egy üzemlátogatást. Míg régebben ilyenkor csak a kémiai technológiát ismertették, ma már az is érdekel bennünket, hogy: o az alapanyagokat honnan szerzik be, gazdaságos és nem környezetterhelő-e a szállításuk, o milyen módon termelik az energiát, használnak-e megújuló energiaforrásokat, o vannak-e melléktermékek, amelyek nem hasznosíthatók, o használnak-e veszélyes oldószereket, segédanyagokat, o milyen szilárd, folyékony és légnemű hulladék keletkezik, ennek kezelése megoldott-e (füstszűrő berendezés, szennyvíztisztító, szakszerű hulladéklerakás)?  Otthoni kutatómunka, házi dolgozat készítés: Könnyebben feldolgozható témák kiadhatók önálló feldolgozásra, egyik leghálásabb téma a víz. Többféle szempontból lehet megközelíteni: 1. A víz mint oldószer  Vitaminok, tápanyagaink oldódása vízben Ez a téma felöleli a biológiai tanulmányokat is.  Szennyezőanyagok oldódása vízben A talajból a nitrátok, nitritek, savasodás miatt oldhatóvá vált nehézfémszennyezés bejuthat a táplálékláncba. Ez a folyamat a földrajzban tanult vízkörforgással kapcsolatba hozható.  Barlangok képződése a szénsav tartalmú esővíz hatására, és pusztulásuk a savas esők következtében

Miért kincs az ivóvíz, mit tartalmaz, honnan kerülnek bele ezek az anyagok, hogyan tisztítják?  Felszíni vizeink pusztulása, az algásodás kémiai okai, következménye. 2. A víz mint nyersanyag  A hidrogén előállítása a víz elektrolízisével 



Kísérletezés: Akár otthon, akár az iskolában a legegyszerűbb eszközöket és vegyszereket érdemes használni.

A kísérletezés eszközei: kémcső, főzőpohár, óraüveg, műanyagdugó, műanyagkanál, csipesz, kés, szemcseppentő, fecskendő, csempe, borszeszégő, indikátorpapír (otthon üveg- vagy műanyagpohár, befőttesüveg) Az otthoni kísérletezés vegyszerei: ecetsav, háztartási sósav, hypo, szódabikarbóna, szóda, rézgálic, hyperol, hypermangán, vasszög, alumíniumdrót és rézdrót darab, pezsgőtabletta, konyhasó, tea, gyümölcslé stb. Otthoni kísérletezésre úgy szoktatható a tanuló, hogy először olyan tevékenységeket elemzünk közösen a kémia szempontjából, amit ő nem kísérletként végzett otthon, de az eredményt vagy a negatív eredményt tapasztalta, pl. folttisztításnál. Meggyfoltot mosunk szappannal, nem tűnik el, de megkékül, mi az oka? Mi a gond, ha a sütemény nem lesz elég laza szerkezetű? Ha ilyen régen tapasztalt, meg nem értett jelenségeket sikerül megérteni, ez megindíthatja az érdeklődést.  Mérések: o Vízfogyasztásmérés és ennek megoszlása az egyes tevékenységekre nagyon hasznos abból a szempontból, hogy megfontoljuk, hogyan takarékoskodnánk az ivóvízzel. o Hőmérsékletmérés egy kémiai reakció esetén stb. o ph mérés  Számítások: például permetezőszerek hígításakor néha szükség lehet számításra. Ha a háztartásban is előforduló anyagokkal kísérletezünk, nemcsak hogy házilag is el tudjuk végezni a kísérletet, de a későbbiekben róluk eszünkbe jut a kísérlet és a levont tapasztalatok is.  Órai munka: A hagyományos frontális osztálymunkát általában még nem váltották fel modernebb módszerek. A frontális munka hátrányai, hogy a tanulók passzív befogadók, kiszolgáltatottak, és nem értékelhetők tanórai foglalkozás közben. A készen kapott információ kevésbé maradandó, mintha az egyén saját maga fedez fel, próbál ki dolgokat. Az egyéni munka kibillenti a passzív állapotból a tanulót, kénytelen rájönni, hogy mit nem ért. A csoportmunkát bátrabban felvállalják a gyengébb tanulók is, akiknek sokszor csak a kezdeti lépést nehéz megtenni, de egyik ötlet a másikat vonja maga után. A kémia órán a képletírás, egyenletírás, feladatok megoldása, tanulókísérletek elvégzése történhet csoportmunkában vagy páros munkával. Egyénileg lehet szakirodalmat feldolgozni, házi dolgozatot készíteni, otthoni megfigyelést, kísérletet végezni. Motiváció

Mivel a tanulóknál egyik legnagyobb probléma az érdeklődés hiánya, a motiváció nélkül nem juthatunk eredményre. A kémiát szinte minden tantárggyal kapcsolatba lehet hozni, a humán tárgyak közül leginkább a történelemmel. Érdemes összefüggéseket keresni az emberek használati tárgyainak anyaga és az illető anyag előfordulási helye, formája és kémiai tulajdonságai között.  Cselekedtetve tanulás: Mérések igazolják, hogy az olvasott szöveg 10-15%-át, a látott anyag 30%-át és a végzett tevékenység 60%-át jegyzi meg átlagosan a tanuló. A tankönyv a tevékenység közbeni tanulásra inspirál. Erre úgy teremti meg a lehetőséget, hogy otthon is elvégezhető egyszerű kísérleteket javasol párhuzamosan az iskolai kísérletekkel. Ha erről a tanár beszámolót kér szóban vagy írásban, még biztosabb, hogy a tanulók elvégzik. Az ebből levont következtetésekre épül a tananyag. Az eredménynek is cselekvésben kell megnyilvánulnia: előrelátó felelősségteljes döntések, környezetkímélő életmód, tevékenységek. 

Alapokról indítás, de az előző tapasztalatok felhasználása: A felnőttek kevés lexikális ismeretet hoznak magukkal előéletükből, viszont másfajta tudással rendelkeznek: sok a

tapasztalatuk, amelyre építeni lehet. Az ismereteket az alapoktól kezdve újra eléjük kell tárnunk, az eddigi tapasztalataik kémiai magyarázata kapcsán ezek könnyebben érthetővé válnak.  Egyesből következtetés az általánosra: Az elvont gondolkodáshoz nem szokott egyszerűbb ember az egyesről tud az általánosra következtetni és nem fordítva. Ha a tananyag egy közismert vegyület megtárgyalásával kezdődik, pl. etil-alkohol, és utána beszélünk az alkoholok homológ soráról, eredményesebben járunk el, mintha a homológ sor kapcsán az alkoholok általános tulajdonságainak megbeszélése után következnek a fajtái.  Fokozatosság, rendszeres ismétlés: A fogalmak fokozatos bevezetése történik több leckén keresztül. Például a kovalens kötés nehéz téma ahhoz, hogy egy tanóra alatt megismertnek és begyakoroltnak tekintsük. Nincs értelme ide csoportosítani az összes jelentősebb még nem tanult kovalens kötésű molekulát, első órán a hidrogénmolekula segítségével definiáljuk, itt a teljesség kedvéért még az oxigén és vízmolekulát is megismertetjük, de a klórmolekula csak a következő tananyagban szerepel. Amikor a klórról már tanultunk, a nitrogén- és ammóniamolekula, amikor a nitrogénről tanulunk stb. Ez egyrészt könnyebbség is, másrészt elkerülhetetlen a kovalens kötés több órán keresztüli felszínen tartása, átismétlése. A fokozatosság nemcsak a fogalmak bevezetésében nyilvánul meg, hanem egy-egy lecke felépítésében is. A könnyen érthetőtől haladunk a bonyolultabb felé. Az aktuális vegyület fizikai és kémiai tulajdonságait mindenki tapasztalhatja, de ennek anyagszerkezeti magyarázata lehet a nehezebb lépés.  Kidolgozott feladatok: A számítások a matematikai készségek hiánya miatt nehezen mennek, ezért a lehető legrészletesebben kidolgozott feladatokat közöl a könyv, és a tananyag végén levő házi feladatok megoldásai is megtalálhatók benne.  Kémiai jelrendszer, megállapodások részletes magyarázata: A jelöléseket részletesen magyarázni kell, mert nem biztos, hogy van tanári segítség. Ahol van logikája a jelölésnek, azt is érdemes megemlíteni, mert így könnyebben megjegyezhető, pl. az exoterm reakcióknál az energia negatív előjelet kap, mert a rendszer energiája csökken. A képletek nagy részét nem kell kívülről megtanulni, hanem vegyértékek alapján meg kell tudni alkotni. A kémiai egyenletek írásakor kihagyjuk az együtthatók helyét és a tanuló lépésenként rendezi.  Formai megoldások: A képi információnak is ugyanolyan jelentőség tulajdonítható, mint a szövegnek, sőt motivációs hatása még nagyobb. Az ábrák a lap szélén elhelyezkedő margón foglalnak helyet, hogy ne szakítsák meg a szöveget, hanem párhuzamosan helyezkedjenek el vele. A képeknél kerültük az iskolai kísérletek lefényképezését, inkább az életben megtalálható formájukban jelennek meg az anyagok, így emlékezetesebb, és senki nem gondolja, hogy a kísérletet csak kémcsőben lehet elvégezni. Irodalmi ajánlás  Balázs Lóránt: A kémia története. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1994.  Dancsó É.-Dancsó A.: Kémia tanári kézikönyv a Park-Usborne enciklopédiához. Park Kiadó, Bp., 1997.  Moser M.-Pálmai Gy: A környezetvédelem alapjai. Tankönyvkiadó, Bp., 1992.  Dr. Rózsahegyi Márta-Dr. Wajand Judit: Látványos kémiai kísérletek. Mozaik Oktatási Stúdió, Bp., 1999.  Dr. Rózsahegyi Márta - Dr. Wajand Judit: Kémia itt, kémia ott, kémia mindenhol. Eötvös Kiadó, Bp., 1995.  Kémia tanítása. Mozaik Oktatási Stúdió, folyóirat  Környezetvédelmi lexikon

5-8. évfolyam A kémiai alapműveltség az anyagi világ megismerésének és megértésének egyik fontos eszköze. A kémia tanulása olyan folyamat, amely – tartalmain és tevékenységein keresztül – az alapismeretek elsajátításán, illetve az alapvető logikai összefüggések felismerésén túl arra motiválja a tanulókat, hogy tudásukat a napi életüket érintő kémiai problémák kritikus végiggondolására alkalmazzák, és igényt alakít ki arra, hogy azt a későbbiekben gyarapítsák. A kémiai alapműveltség birtokosaként a tanuló érzékennyé válik az anyagokkal kapcsolatos természettudományos problémákra, és ezek értelmezésében képes kémiai ismeretekkel kapcsolatos információk értelmezésére, érti a kémiai gondolkodásmód és a tudományos kutatások alapvető szemléletmódját. A kémia tanulása abban segít, hogy a tanuló felnőttként életvezetésével, otthona és környezete állapotával kapcsolatban megalapozott döntéseket hozzon, tudatos fogyasztóvá, felelős és kritikus állampolgárrá váljon, aki tudása révén védett az áltudományos, gyakran manipulatív információkkal, illetve a téves vagy hiányos tájékoztatással szemben. A kémiai alapműveltség révén érthető és értékelhető, hogy a kémiával kapcsolatos területek (egyebek mellett a kémiai alapkutatások, a vegyipar, a gyógyszer-, élelmiszer- és kozmetikai ipar) művelése milyen perspektívát jelent globális és nemzeti szinten, az egyéni életminőség változása, illetve a személyes karrier szempontjából. Célunk és feladatunk, hogy a program végére a tanuló tudja, mivel foglalkozik a kémia tudománya, milyen kérdésekre, milyen módszerekkel keres válaszokat. Tanulmányai révén fogékonnyá válik arra, hogy egyes problémák kémiai vetületeivel foglalkozzon, kritikus szemlélettel közelít az ezekkel kapcsolatos információkra. Pozitív környezeti attitűdje révén aktívan gyakorolja közösségi szerepét, illetve állampolgári jogait abban, hogy kémiai tudását alkalmazva felelős döntéseket hozzon. Képes rendszerszemlélettel gondolkodni kémiai problémákról, igénye van az oksági kapcsolatok feltárására, megértésére. Saját élményei vannak az anyagok megismeréséről, alkalmazza az alapvető biztonsági előírásokat és szabályokat, képes szabatosan kifejezni tapasztalatait. Ezért ez a kerettanterv a tanulók számára releváns problémák, jelenségek, folyamatok megfigyeltetésén, feltárásán alapul, és csak az alapvető anyagismeret, fogalmak és jártasságok elsajátítása után kerül sor a tudományos rendszerezés megismerésére – ily módon alakítva ki a kémiával kapcsolatos természettudományos műveltséget. A tanterv tartalmi elemei gyakran összetettek, integrált szemléletűek, számos tantárgyközi kapcsolatot tárnak fel. A mennyiségi szemlélet kialakítása és fejlesztése a kémiai alapműveltség fontos eleme. Ezt elsősorban a mértékegységek és nagyságrendek értelmezésén és a gyakorlati élet szempontjából legjelentősebb problémák kapcsán alapozzuk meg. Ezzel lehetőséget teremtünk arra, hogy a kémiával elmélyültebben foglalkozó tanulók biztos alapokkal kezdjék a komolyabb számítások megoldását. Noha ebben az alapozó szakaszban összetett számítási feladatok gyakoroltatása nem célunk, hangsúlyozzuk a differenciálás szerepét a különböző mélységű (mennyiségi jellegű) problémák megoldásában. Ezzel elkerülhetjük, hogy az általános képzésben részt vevő tanulók felesleges és elkedvetlenítő kudarcélményeket szerezzenek, ugyanakkor az érdeklődő és tehetséges növendékek elé is megfelelő kihívásokat állítunk. A kémiaoktatás a fenntarthatóságra nevelés fontos eszköze. Általában is, de konkrét anyagokhoz kötötten is bemutatja a természeti erőforrások véges voltát, a felelős, takarékos, balesetmentes anyaghasználat és hulladékkezelés fontosságát. A tudománytörténeti példák arra világítanak rá, hogy egy-egy felfedezés hosszú, kitartó, következetes munka eredménye, és hogy egy-egy tudományos felismerés vagy technikai újítás az élet számos területén gyökeres változásokat, alkalmazásuk pedig közös felelősséget jelent. Javasoljuk, hogy a kémiatanárok minél változatosabb tevékenységformákat válasszanak a feldolgozott témákhoz. Az egyes tevékenységformák megfelelő alkalmazásához

elengedhetetlen a diagnosztikus értékelés, amely számos formában alkalmazható. A fejlesztő értékelés során a tanulói csoportok egymást is megítélik (a pedagógus segítő támogatásával), illetve a tanulók önértékelésére is sor kerülhet. A folyamatorientált értékelés különösen vizsgálatok, csoportos tevékenységek esetén lényeges. A pedagógiai értékelés nemcsak érdemjegyekkel, hanem rövid írásbeli formában, verbálisan vagy csoporton belüli egyezményes jelekkel (akár játékosan) is történhet. A kerettanterv a kémia tanulását egyetlen ívként jeleníti meg, mégsem teljesen lineáris szerkezetű. Ennek oka, hogy az érés-fejlődés révén a tanulók egyre inkább képesek absztrakcióra és egyre összetettebb modellekben gondolkodnak: ezért néhány alapvető jelenséget célszerű ismételten feldolgozni, finomítva és mélyítve az addig megszerzett tudást. Ugyanakkor erősen épít arra, hogy a tanulók egyetlen intézményben végzik kémiai tanulmányaikat, így a részleges lezárás igénye nélkül, szabadabban építkezhetünk a folyamat során. A kémiaoktatás kezdetén a legfontosabb feladat, hogy a tanulók megtapasztalják, hogyan látja a kémia az anyagi világ jelenségeit, és felismerjék, milyen módon írhatók le és érthetők meg ezek. Ezért a kerettanterv első szakaszának célja a tanulók közvetlen környezetében megtalálható anyagok és jelenségek megismertetése és azoknak az alapvető ismereteknek az elsajátíttatása, amelyek az anyagi világot tudományos igénnyel is megmagyarázhatóvá teszik. Ebben a szakaszban az érzékszervi tapasztalatokra való tudatos odafigyelés, azok megfelelő kifejezésmódja mellett a tanulók jártasságot szereznek abban, hogy az őket körülvevő anyagokat és azok átalakulásait megfigyeljék, tapasztalataikat elemezzék és értelmezzék. A többi természettudományos tárggyal együtt a kémiaoktatásnak is célja, hogy felkeltse a tanulókban az anyagi tulajdonságokkal és az egyes folyamatokkal kapcsolatos kérdések felvetésének és a válaszok megtalálásának igényét. Ebben az életkorban a világról kialakított elképzeléseink sorozatos átalakulásokon mennek keresztül. A kémia tanítása során fontos cél, hogy az anyagokról szóló és az anyagi változásokra vonatkozó naiv magyarázatok egyre inkább közelítsenek a tudomány által elfogadottakhoz. További fontos cél, hogy a tanulók felismerjék a kémiai tudás alkalmazhatóságát, mind egyéni, mind közösségi szinten. A tudás alkalmazásához azonban az ismeretterjesztő irodalom megértését, a kritikai gondolkodást, a tudatos információkeresést is szükséges fejleszteni, beleértve az információhordozók megválasztását és a tudásépítő eszközök használatát is. A kémia tantárgy absztrakt jellege és szintjeinek (makro-, részecske- és szimbólumszint) összekapcsolása sokak számára nehezen leküzdhető akadályt jelent. Ezért a tantárgy által igényelt megfelelő tanulási módszereket úgy kell megismertetni, hogy a kémiaórák minél több lehetőséget kínáljanak a különböző egyéni és társas tanulási formák kipróbálására, elsajátítására, begyakorlására. A hetedik évfolyamon a kémiatanítás célja, hogy a tanulók anyagokkal kapcsolatos tapasztalatait tudatosítva és újraértelmezve, egyrészt láttassa a kémia mindennapi életünkben betöltött fontos szerepét, másrészt gyakoroltassa az anyagi tulajdonságok és a vizsgált jelenségek szabatos leírását, igényt alakítva ki azok tudományos magyarázatára, harmadrészt pedig megismertesse a tanulókkal az anyag felépítésének részecskemodelljét, és alkalmazza azt az anyagok és jelenségek értelmezésére. A tanulók megismerkednek a kémiában használt harmadik szinttel, a szimbólumokkal is a vegyjelek, képletek írása kapcsán. Kiemelt fejlesztési cél, hogy a tanulók megismerjék, gyakorolják és egyre tudatosabban alkalmazzák a tudományos megismerés, magyarázat és érvelés alapelveit, és megértsék, hogyan segíti mindez a hétköznapi életben az egyszerűbb és összetettebb döntéseket. A modellek alkalmazásának, a modellalkotásnak a megalapozásában is fontos lépéseket tesznek.

A nyolcadik évfolyamos kémia oktatása során az ismeretek bővítésén, a gyakorlati alkalmazások mind szélesebb spektrumának feltárásán túl törekedni kell az anyagok és jelenségek leírásában a két, az előzőekben már megismert szint (a részecskeszint és a makroszint) elkülönítésére, a szerkezet és tulajdonság összefüggéseinek megértetésére és szimbólumszintű feldolgozására. Mindez előkészíti az ismeretek szakszerű, a kémia tudományában alkalmazott rendszerezését is, amelyre a felsőbb évfolyamokon kerül sor. A nyolcadik évfolyamon a kémiai problémákat nemcsak személyes, de közösségi szinten is értelmezzük. ESTI TAGOZAT TÉMAKÖR 5. SZINTREHOZÁS

4

Állandóság és változás környezetünkben

10

6. 4

Energia a vegyületekből

7

Kőzetek

5

Találkozások a kémiával

10

Kémia a fürdőszobában

7. 4

LEVELEZŐ TAGOZAT

8.

7.

3

8.

4

10

3

14

Kémia a konyhában

10

3

10

Kémia a szobában

12

12

Föld

8

2

5

Tűz

8

3

6

Levegő

8

3

6

Víz

8

3

5

A szénhidrogének és halogénezett származékaik

10

Heti óraszám

1

1

1

0,5

1

1

Évi óraszám

36

36

36

18

36

36

JAVASOLT ÓRAKERET

5. évfolyam –KÉMIA

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Állandóság és változás környezetünkben (Anyag és közeg)

Órakeret 10 óra

Anyagok érzékszerveinkkel észlelhető (megfigyelhető) és mérhető tulajdonságainak felismerése, mérése, természetes (arasz, láb, nap, év) és mesterséges mérőeszközök használata. Halmazállapotok és halmazállapot-változások megkülönböztetése.

Tantárgyi fejlesztési célok

A közvetlen környezet egyes anyagainak felismerése, megnevezése, bizonyos tulajdonságaik alapján történő csoportosítása, előre megadott halmazképzőfogalmak alapján. A kísérlet mint bizonyítási módszer alkalmazása anyagok tulajdonságainak meghatározásában, jelenségek felismertetésében. A mennyiségi tulajdonságok mérése. A talaj, a levegő és a víz tulajdonságai, szerepük megértése az élővilág és az ember életében.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Milyen közös és milyen eltérő tulajdonságai vannak a bennünket körülvevő anyagoknak? Miért és mivel lehet a testek egyes tulajdonságait megmérni? Hogyan készíthetünk keverékeket, és hogyan lehet őket alkotórészeikre szétválasztani? Mi történik a cukorral, ha vízbe tesszük? Mi a hasonlóság és a különbség a fa égése és korhadása között? Mi kell az égéshez? Miért kell szellőztetni? Mi a teendő, ha valakinek meggyullad a ruhája? Miért nélkülözhetetlen a víz, a levegő és a talaj az élőlények számára?

Fejlesztési követelmények A környezetben előforduló élő és élettelen anyagok felismerése, csoportosítása megadott szempontok alapján, szempontok keresése. Mérési eljárások, mérőeszközök használata. Hőmérséklet, hosszúság, időtartam mérésének önálló elvégzése megadott szempontok alapján. A mért adatok rögzítése, értelmezése. Olvadás, fagyás, párolgás, forrás, lecsapódás a természetben, a háztartásban, az iparban. Hétköznapi és kísérleti tapasztalatok összehasonlítása, a közös vonások kiemelése. Olvadás és oldódás közötti különbség felismerése.

Ismeretek: Élő és élettelen anyag fogalma, minőségi tulajdonságai, mérhető jellemzői.

Keverékek és oldatok készítése, a kapott új anyag megfigyelése, megnevezése. Keverékek és oldatok szétválasztása többféle módon. A tűzveszélyes anyagokkal való bánásmód, teendők tűz esetén.

Az anyagok különféle halmazállapotainak éshalmazállapot-változásainak összefüggése a hőmérséklettel.

A vízfagyáskor történő térfogat-növekedésének bizonyítása, következményei a környezetben (pl. kőzetek aprózódása, vízvezetékek szétfagyása).

Keverékek és azok szétválasztása.

A talaj fizikai tulajdonságainak vizsgálata. A talaj tápanyagtartalma és a növénytermesztés összefüggései. A talajszennyeződés okai és következményei. A talajpusztulás okainak és következményeinek a feltárása. Személyes cselekvés gyakorlatának és lehetőségeinek megfogalmazása.

Gyors és lassú égés, a tűzoltás alapjai. A víz: tulajdonságai, megjelenési formái, jelentősége a természetben. A talaj kialakulása, szerkezete. A talaj szennyeződése és pusztulása. A talaj védelme.

A levegő egyes tulajdonságainak kísérletekkel való igazolása (összenyomható, a benne található

A talaj fő alkotóelemei (levegő, víz, humusz).

egyik összetevő, az oxigén táplálja az égést, van tömege).

A levegő összetétele. Anyag, élő-élettelen, halmazállapotok, a víz és hőmérséklet-változáskor Kulcsfogalmak/ kialakuló halmazállapotai, keverék, a levegő alkotórészei, légnyomás, talaj, fogalmak kőzettörmelék, humusz, talajnedvesség.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Órakeret 7 óra

Energia a vegyületekből

Előzetes tudás

Energiaforrások, energiafajták.

Tantárgyi fejlesztési célok

A kölcsönhatásokat kísérő energiaváltozások során az energiamegmaradás elvének megtapasztalása, elfogadása. Környezettudatos, energiatakarékos szemléletmód megalapozása a fenntarthatóság érdekében. A természettudományos tantárgyakban megszerzett ismeretek felismerése, alkalmazása a hétköznapi életben végbemenő változások során.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek

Fejlesztési követelmények

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan ismerte meg és hogyan gyújtott tüzet az ősember? Miért van szükségük az élőlényeknek energiára? Hogyan jutnak energiához az élőlények? Miért fontos az energiával takarékoskodni?

Az energiahordozók csoportosítása különböző szempontok alapján. A mindennapi életből hozott példákon keresztül az energiafajták csoportosítása, az egymásba átalakuló folyamatok értelmezése az energia-megmaradás szempontjából. Az ember táplálkozása, mozgási szokásai és testsúlya közötti kapcsolat felismerése.

Ismeretek: Energiahordozók (tápanyagok, kőszén, kőolaj, földgáz) jellemzői, felhasználása. Az élő szervezetek energiája: napfény és vegyületek. Kulcsfogalmak/ Hőmérséklet, energia, energiaforrás, energiahordozó, energiagazdálkodás, energiatakarékosság. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Ásvány, kőzet Homok, lösz, barnaszén, feketekőszén, kőolaj, földgáz, környezetszennyezés, talajpusztulás.

Órakeret 5 óra

Tantárgyi fejlesztési célok

A természeti erőforrások – éghajlat, talaj, ásványkincsek – jelentőségének tudatosítása. A természeti erőforrások és a társadalmigazdasági folyamatok összefüggéseinek bizonyítása, következtetések levonása. A logikai térképolvasás megalapozása. Az emberi tevékenység által okozott károk és a megelőzés lehetőségeinek megismerése, a személyes felelősség tudatosítása.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mik a kőzetek, honnan erednek? Mire használják a bazaltot és a mészkövet?

Fejlesztési követelmények Aprózódás és mállás közti különbségek azonosítása. Néhány jellegzetes hazai kőzet felismerése, összehasonlítása, csoportosítása.

Ismeretek: Kőzetek vizsgálata. Az andezit, bazalt, mészkő, homok, lösz, barnakőszén, feketekőszén jellegzetes tulajdonságai, felhasználásuk.

Kőzetek tulajdonságai és a felhasználásuk közötti összefüggések felismerése. Az emberi tevékenység kárt okozó hatásainak bizonyítása konkrét példákon keresztül. Ásványkincsek és az ipar összefüggéseinek felismerése.

Kulcsfogalmak/ Kőzet, ásvány, kristály, andezit, bazalt, mészkő, belső erő, külső erő, bauxit, lignit. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Találkozások a kémiával – a részecskemodell

Órakeret 10 óra

Előzetes tudás

Halmazállapotok, halmazállapot-változás.

Tantárgyi fejlesztési célok

A tudomány, technika, kultúra összefüggésében a kémia tantárgy elhelyezése, az önálló kísérletezés és biztonságos munkavégzés megalapozása, a kémia vizsgálati módjának megismerése, a tudományos megismerés alapjai és néhány módszerének megtapasztalása, a kezdeményezőkészség és a szaknyelvi kifejezőkészség fejlesztése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mit árul el a tapasztalat? Hogyan írhatók le egyértelműen a környezetünkben megfigyelt jelenségek? Mit jelent a kísérlet? Ismeretek: A változások típusainak megfigyelése, a megfigyelés, a leírás és a jelenség kapcsolata.

Fejlesztési követelmények Egyszerű kémiai kísérletek elvégzése leírások alapján, érzékszervi tapasztalatok (színek, fényjelenségek, hangok, szagok, hőmérséklet) szabatos megfogalmazása, a tapasztalt folyamatok megjelenítése különböző módokon: mozgással, zenével, verbálisan és vizuálisan (például rajzban). Adott egyszerű jelenség (például olvadás)

Egyszerű tanulói kísérletek és vizsgálatok elvégzésén keresztül alapvető biztonsági szabályok betartása, az érzékszervi tapasztalatok megfogalmazása, a kísérlet leírásának elvei, a kémiai (tudományos) leírás jellemzői.

művészi, gyermeki, köznapi és tudományos leírásának összehasonlítása. Ismert makroszintű folyamatok (például halmazállapot-változás) felismerése. Annak felismerése, hogy az érzékszervi tapasztalat még nem maga a következtetés és fordítva. Önálló feljegyzés készítése megfigyelt jelenségről.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan írhatók le a házban és a ház körül található anyagok fizikai tulajdonságai? Hogyan csoportosíthatók ezek az anyagok?

A környezetben lévő anyagok tudatos megfigyelése, csoportosítása többféle szempontrendszer alapján. Konkrét hétköznapi vagy természetben előforduló anyagok csoportokba sorolása.

Ismeretek: Az anyagok csoportosítása fizikai tulajdonságaik, halmazállapotuk alapján. Fázis fogalma, homogén és heterogén rendszer. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miből állnak az anyagok? Hogyan írhatók le az anyagok kisebb egységei, építőkövei? Ismeretek: A négy ősprincípium. Anyagi részecske. Az atom, mint az anyagok felépítő eleme.

Az anyag szerkezetére vonatkozó egyéni modellek alkotása. A folytonos természetű anyagfelfogás lebontása és a részecskeszemléletű anyagfelfogás kialakításának megkezdése, a részecskefogalom értelmezése, saját modellek alkotásán keresztül.

A részecskék közötti kölcsönhatások minőségének és a belőlük felépülő anyagok Problémák, jelenségek, gyakorlati makroszkópos tulajdonságainak alkalmazások: összefüggése, ennek értelmezése, Miért érezzük a sütemény illatát a pékség előtt? a részecskemodellek alkalmazása Miért veszi fel a váza alakját a víz? Miért hajlik halmazállapotok és tulajdonságok az acél? Halmazállapot-változások a magyarázatára. környezetünkben. Összefüggés megfogalmazása az anyagok tulajdonságai és a gyakorlati felhasználásuk Ismeretek: között. A szilárd, folyékony és gáz halmazállapotok és Vizsgálatok csoportos elvégzése különböző tulajdonságaik vizsgálata köznapi anyagokon halmazállapotú anyagok tulajdonságainak és problémákon. (szín, összenyomhatóság, hővezető képesség, keménység, rugalmasság, sűrűség) megállapítására. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miből keletkeznek a felhők? Hogyan magyarázhatjuk a vízkörforgás lépéseit kémikus szemmel? Hová lesz a pocsolya? Miért mondják, hogy eltűnik, mint a kámfor?

A folyamatokat kísérő változások megfigyelése, a tapasztalatok nyelvileg helyes megfogalmazása, az adatok áttekinthető rögzítése. A részecskemodellek alkalmazása halmazállapot-változásokra.

Ismeretek: A víz halmazállapot-változásainak megfigyelése csoportos vizsgálatokon keresztül. A halmazállapot-változások részecskeszintű magyarázata a víz körforgásának egyes lépésein keresztül. A szublimáció – kísérletek kámforral, jóddal.

A vízkörforgalom legfontosabb lépéseinek értelmezése a halmazállapot-változások részecskeszintű magyarázatának segítségével. Kémiai modellek alkalmazása: a halmazállapot-változás modellezése a részecskék mozgáslehetőségének megváltozásával (fagyás, kristályosodás olvadékból, olvadás, párolgás, forrás, lecsapódás); a folyékony és a szilárd halmazállapotú víz közötti különbség bemutatása, illetve a jég és a víz térfogatának összehasonlítása modellek segítségével. Más anyagok halmazállapot-változásai, a változások leírása makro-és részecskeszinten. A hőmérséklet-változás és a halmazállapotváltozások összekapcsolása.

Kulcsfogalmak/ Részecskemodell, fizikai tulajdonságok, fizikai változások. fogalmak 6. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Kémia a fürdőszobában: oldódás, folyadékok

Órakeret 10 óra

Részecskeszintű modellek alkalmazása.

Az állandóság és változás, illetve a rendszerek megismerésében a Tantárgyi fejlesztési fizikai és kémiai változások megkülönböztetése, az oldódás és diffúzió értelmezése; absztrakt gondolkodás fejlesztése, a környezettudatosság célok és a környezeti problémák iránti érzékenység erősítése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek

Fejlesztési követelmények

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan távolítható el a piszok és a szennyeződés a mosás, tisztítás, tisztálkodás során?

Az oldódás vizsgálata, megfigyelése és magyarázata a részecskemodell segítségével. Makro- és részecskeszintű leírás a „hasonló a hasonlóban” elvvel kapcsolatos vizsgálatokról. Az oldódás hőmérsékletfüggésének vizsgálata, az adatok rögzítése és ábrázolása. Ismeretek: A „jól oldódik”kifejezés eltérő értelmezései, az Az oldódás folyamata, az oldószer és az oldódás mértékének és sebességének oldott anyag, a „hasonló a hasonlóban” elv, különbözősége. a telített és telítetlen oldat fogalma, az oldódás hőmérsékletfüggése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:

A diffúzió magyarázata a részecskemodell alkalmazásával, példák keresése a diffúzió

A szennyvíz tisztítása, a WC és a szagok, a szennyvízkezelés és az ivóvízzel való takarékosság kérdései. Ismeretek: A diffúzió jelensége (a légfrissítők vagy szagtalanítók példáján). A szennyvíztisztítás elvei, a szennyvíztisztító működése. Keverékek szétválasztása, szűrés, ülepítés, desztillálás. A víztisztaság, a vízszennyezés és a víztakarékosság. Hígítás.

előfordulására. A helyi (települési) szennyvízkezelés megismerése. Az egyéni és közösségi felelősség kérdése. A folyamatok részecskeszintű magyarázata, feljegyzések készítése vizsgálatokról. Adatok gyűjtése a Föld vízkészletére és megoszlására vonatkozóan, ezek táblázatos és grafikus megjelenítése. Táblázatos és grafikus adatok leolvasása, elemzése. Ismerkedés a nagyságrendekkel: az egyéni, családi vízfogyasztás összehasonlítása közösségi, globális adatokkal, a nagyságrendi különbségek. A vízszennyezés példáján a hígítás és a nagyságrendek értelmezése. Az egyéni felelősség felismerése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Kristályképződés és csapadékképződés összehasonlítása. Mitől képződik vízkő? Hogyan hat a vízkőoldó?

Csapadékképződési folyamat vizsgálata és értelmezése részecskeszinten, illetve az oldhatóság fogalmával. A kémiai és a fizikai változás különbözősége. A modellkísérlet és a valós példa összekapcsolása. Ismeretek: A vízkőképződés magyarázata részecskemodell Modellkísérlet. Fizikai és kémiai változások segítségével. összehasonlítása. A változás leírása szóegyenlet segítségével. Az oldatból kiváló (kikristályosodó) oldott A vízkőoldó példáján a termékismertető és a anyag részecskék, és a különböző részecskék biztonsági jelek értelmezése. találkozásával és átalakulásával keletkező, rosszul oldódó új részecske, a csapadék keletkezése eltérő folyamatok. A csapadék, a reakció fogalma, a vízkőképződés és a vízkőoldás folyamata, a biztonsági jelek megismerése. Szóegyenletek alkalmazása. Kulcsfogalmak/ Fizikai és kémiai változások, oldódás, diffúzió, elválasztás, csapadék. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Kémia a konyhában – fizikai és kémiai változások

Órakeret 10 óra

Oldatok, fizikai és kémiai változások.

Az állandóság és a változás leírásában a szimbólumszint bevezetése, az Tantárgyi fejlesztési anyag, energia, információ szempontjából a kémiai részecskefogalom és a szimbólumszint alkalmazása, a savas és lúgos tulajdonságok célok egyszerű értelmezése; az egészségtudatos magatartás erősítése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Milyen folyamatokat végzünk a konyhában? Miért kell főzés előtt a hozzávalókat meghámozni, felaprítani? Miért kell az ételeket melegíteni és hűteni? Ismeretek: Az aprítás, oldás, melegítés és hűtés szerepe egyszerű konyhai eljárásokban. Sózás, cukrozás, tartósítás és befőzés. Mennyiségek. Hígítás és töményítés. Kristályosodás. Az ozmózis jelensége.

Fejlesztési követelmények A felületnövelési technikák összekapcsolása a részecskemodellel és a folyamatok sebességével. A sebesség értelmezése az időegység alatt átalakuló részecskék számával. Az ozmózis jelenségének vizsgálatán keresztül a folyamat részecskeszintű magyarázata. Egyszerű számítások a közvetlen környezetünkben előforduló oldatok tömegszázalékos és térfogat-százalékos összetételével.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hány részecske található egy csepp vízben? Milyen részecskékből áll a víz?

A szimbólumszint alkalmazása a vízmolekula példáján. A vízmolekula modellezése. A molekula és az atom méretének összehasonlítása arányokon keresztül. Ismeretek: Összegképlet írása. A vízmolekula példáján az atom, molekula, Az elemek száma és a kapcsolódási variációk elem, kémiai kötés fogalma. A száma közötti összefüggés vizsgálata modellek szimbólumképzés tudományos használatával. megismerésben betöltött szerepe. Vegyjel, képlet, összegképlet. Atomtömeg és moláris atomtömeg, molekulatömeg és moláris tömeg leolvasása a Első találkozás a periódusos rendszerrel. A periódusos rendszerből. mol fogalma. Egyszerű számítások az anyagmennyiség és a A moláris tömeg és a tömeg kapcsolata. tömeg kapcsolatával. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan csoportosíthatók a konyhai anyagok? Mi a különbség a csapvíz és az ásványvíz között? Milyen információk találhatók az ásványvizes üvegek címkéjén? Miért gyógyít a gyógyvíz? Ismeretek: Egyszerű és összetett anyagok fogalma. A desztillált víz, csapvíz, tengervíz, ásványvíz, gyógyvíz különbözősége. Savas és lúgos anyagok, indikátor, kémhatás.

Anyagok csoportosítása további szempontok alapján. Egyszerű számítások az ásványvizek, illetve a gyógyvizek összetételével kapcsolatosan. Vegyjelek és képletek azonosítása. Savak és lúgok vizsgálata, az indikátor és a pHskála alkalmazása. A köznapi és tudományos szóhasználat eltérése.

Kulcsfogalmak/ Kémiai részecske, anyagmennyiség. fogalmak Tematikai egység/Fejlesztési cél

Kémia a szobában

Órakeret 12 óra

Előzetes tudás

Kémiai változás, vegyjel, képlet.

Tantárgyi fejlesztési célok

Az anyag, energia, információ összefüggésében az anyag és energia kapcsolatának első értelmezése, a kémiai reakciók megfigyelése és értelmezése három szinten (makro, részecske, szimbólum); környezet és fenntarthatóság kérdései az energiahasználatban; környezettudatos magatartás erősítése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mi történik az égés, a fűtés során? Mi szolgáltat meleget? Mitől függ, hogy mennyire melegszik fel a szoba a fűtés során? Ismeretek: Az égés vizsgálata. A gyertya égése során bekövetkező tömeg- és energiaváltozás összefüggései és különbségei. A kémiai folyamatokat kísérő energiaváltozás értelmezése a hőmérséklet-változás segítségével. A tűzoltás módjai, ezek magyarázata. Az égéssel, nyílt láng használatával kapcsolatos legfontosabb biztonsági előírások és szabályok. Az égés mint oxigénnel való reakció. Tudománytörténeti magyarázatok az égésről (Stahl, Lavoisier).

Fejlesztési követelmények Az égés, példáján a kémiai reakció résztvevő anyagai, feltételei. Az égés során keletkező égéstermékek közül a színtelen gázok tömegének, és annak vizsgálata, hogy nyílt rendszerek esetén ezek eltávozhatnak a reakciótérből. Tűzesetek leírásának kémiai szempontú vizsgálata. Az oxigén felfedezésének példáján keresztül a tudományos megismerés folyamatába való betekintés, tapasztalatok és az elmélet összefüggése. A szén-dioxid és szén-monoxid vizsgálata, a tapasztalatok rögzítése mindhárom szinten. Szóegyenletek alkalmazása, kémiai egyenlet írása egyszerű példákon. Egyszerű sztöchiometriai számítások az égés példáján.

A szén-dioxid, a szén-monoxid és tulajdonságaik. Az erjedés és az égés közti hasonlóság. A mérgezések elkerülése. A szén-dioxid képződése szén és oxigén reakciójával, a kémiai egyenlet alkalmazása. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért fontos a szellőztetés? Miből áll a levegő? Miért nem szellőzik ki a szén-dioxid a pincéből?

Az elemek elnevezése. A kémiai kötések erősségének és a molekula reakciókészségének összefüggése. A kémiai reakciók értelmezése a részecskék ütközésével és a kötések átalakulásával részecskeszinten.

Ismeretek: A levegő összetétele. Oxigéngáz, nitrogéngáz. A létfontosságú és mérgező anyagok A nitrogén oxigéntől való eltérő viselkedése. értelmezése a szén-dioxid példáján, a Elemmolekula fogalma. Nemesgázok. mennyiségi viszonyok jelentősége. A szén-dioxid mennyiségének változása a levegőben, a nagyságrendek értelmezése. A szén-dioxid kibocsátás alapvető kémiai háttere, veszélyei. A növények és az állatok eltérő igénye a szén-dioxidra. Szén-dioxid-kibocsátás környezetünkben: szén-dioxid-források. Kulcsfogalmak/ Kémiai egyenlet, égés, oxidáció. fogalmak

7. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

A föld – szilárd anyagok

Órakeret 8 óra

Vegyjel, atom, elem, anyagok csoportosítása.

Az anyag, energia, információ szempontjából az anyagszerkezet és a periódusos rendszer kapcsolatának felismerése; a tudomány, technika, Tantárgyi fejlesztési kultúra szempontjából az anyag szerkezetéről való gondolkodás; a környezet és fenntarthatóság szempontjából az élettelen természeti célok értékek iránti érzékenyítés, a természeti kincsek esztétikumának felismerése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miből állnak az ásványok? Mi a hasonlóság és a különbség az ásvány, a drágakő, illetve a kőzet és az érc között? Ismeretek: Az ásványok csoportosítása, egyes ásványok tulajdonságai. Az egyes ásványok kémiai összetétele. Az összegképlet. Fontosabb ércásványok. Az összetétel és az összegképlet különbözősége. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért különböznek az egyes ásványok és más szilárd anyagok tulajdonságai?

Fejlesztési követelmények Fontosabb ásványok megismerése. Az elem és a vegyjel fogalmának rögzítése, a képletek értelmezése. Az összetétel és az összegképlet közötti kapcsolat, illetve a két fogalom különbözőségének felismerése. Az ásványok társítása a periódusos rendszer egy-egy eleméhez. Egyszerű számítások vegyületek tömegszázalékos összetételével kapcsolatban.

Modellek alkalmazása rácstípusok megjelenítésére. Egyes ásványok kristályrács-modelljének

Ismeretek: Az amorf és kristályos anyag fogalma. Az üveg, mint nem molekuláris amorf anyag. Az üveghuta működése, anyagszerkezeti magyarázattal. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért jelent gazdasági előnyt, ha egy területen fémérc-lelőhelyek vannak?

vizsgálata. Az üveg modelljének vizsgálata.

A redoxi-reakciók értelmezése az elektronátmenettel az elektronszerkezet alapján. A kémiai egyenlet felírása egyes fémek előállításának példáin.

Ismeretek: Fémek ércásványai, ércei. Az érc fogalma, kapcsolata az ásvány (vegyület) és a keverék fogalmával. Ércek csoportosítása. A fémek előállítása redukcióval, példák. Elsődleges és másodlagos nyersanyag, termék értelmezése a folyamatban. Egyes ércek (oxidos, szulfidos) felhasználásához köthető környezeti hatások.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért értékes az arany? Hogyan készülnek az ékszerekhez használt fémek? Lehet-e „aranyat csinálni”? Miért használnak nemesfémeket a gyógyászatban? Ismeretek: A nemesfémek előfordulása, tulajdonságai és előállítása. A királyvíz, a választóvíz és a karát. Az alkimisták és az „aranycsinálás”.

Annak megértése, hogy a fémek előállításának folyamatában a nyersanyag típusának (terméselem, oxidos, szulfidos érc) döntő szerepe van.

Az aranytárgyak vizsgálatának értelmezése. Annak értelmezése, miért nem redukciós eljárással készül az arany. Esettanulmányok révén megismert, konkrét folyamaton keresztül kémiai ismeretek alkalmazása. Gyűjtőmunka végzése a nemesfémek kozmetikai és gyógyászati alkalmazásáról, ezek kémiai szempontú értelmezése.

Az arany előállítása és a környezetszennyezés. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: A fémek mint nyom- és mikroelemek.

Az elemek mennyiségi előfordulásainak, az egyes nagyságrendi viszonyoknak az értelmezése.

A klorofill és hemoglobin példáján keresztül ezek jelentőségének bemutatása. Kulcsfogalmak/ Elemi részecskék, redoxi-folyamatok, fémek, ércek. fogalmak

Tematikai egység/

Tűz – égés, reakciósebesség

Órakeret

Fejlesztési cél Előzetes tudás

8 óra Kémiai egyenlet, képlet, vegyjel, részecskék.

Az állandóság és változás szempontjából kémiai reakciók értelmezése, megfordítható és egyirányú folyamatok, egyensúly; az anyag, energia, információ szempontjából az energiaviszonyok értelmezése és a Tantárgyi fejlesztési szimbólumszint alkalmazása; a tudomány, technika, kultúra területén áramlásdiagram és technológiai folyamat értelmezése; az ember célok megismerése és egészsége területén az egészségtudatos magatartás erősítése; a környezet és fenntarthatóság szempontjából az energiahatékonyság jelentősége. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek

Fejlesztési követelmények

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mitől függ, hogy két anyag reagál-e egymással? Miért robban fel egy elegy akkor, ha „recept” szerint, de nagyobb mennyiségeket keverünk be? Miért lassabb, ha ugyanazok az anyagok szilárd fázisban reagálnak?

Kísérletek alapján, a szilárd és folyadék halmazállapotú anyagok reakciói között a sebesség eltérésének magyarázata részecskemodellel. A kémiai reakciók ütközési elmélete és a kémiai reakciók feltételei. Kémiai egyenletek felírása és értelmezése.

Ismeretek: Szilárd és folyadékfázisú csapadékképzési reakciók összehasonlítása. A kémiai reakciók ütközési elmélete, a reakcióegyenlet felírása.

A reakciósebesség mérése tetszőleges kémiai reakción. A változók értelmezése, összefüggés megállapítása. Az eredmények megfogalmazása tudományos közleményként. A kémiai reakciókkal kapcsolatban a mennyiségi leírások pontos betartása.

A reakciósebesség fogalma, koncentrációfüggése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért csalóka a mészégetést égetésnek nevezni? Mi ég a mészégetés folyamatában? Mihez kell az égetett mész? Ismeretek: A mészégetés, mészoltás és a habarcs megkötésének kémiai háttere. A mészégető boksa. Az endo- és exoterm reakciók vizsgálata, energiadiagramja, Hess-tétel. Aktiválási energia. A katalizátor és inhibítor. Kémiai reakciók több úton is végbemehetnek.

Diagram készítése a mészégetés, mészoltás és habarcs megkötésének folyamatáról. A folyamatok egyenleteinek értelmezése. Annak indoklása, miért félrevezető a mészégetés kifejezés. A mészégető boksa rajza alapján az égést és a hőbomlást szenvedő anyagok azonosítása. Áramlásdiagramon egy energialánc ábrázolása a kémiai energiától a kimeneti energiáig. Az endo- és exoterm reakció energiadiagramjának eltérése, energiadiagram készítése. Alkalmazás a vizsgált példára. A Hess-tétel alkalmazása a mészégetés és mészoltás példájára. Az aktivált állapot modellezése. Az aktiválási

energia változásának jelentősége. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mit jelent az élelmiszereken jelzett „kalóriatartalom”? Hogyan függ össze az adott „kalóriatartalmú” ételek fogyasztása az egészséges testsúly elérésével, illetve megtartásával? Kísérletek katalizátorral, enzimekkel.

A Hess-tétel alkalmazásának elve élelmiszerek energiatartalmának meghatározására. Az élelmiszerek energiatartalmáról tájékoztató feliratok értelmezése. A szervezetünkben zajló egyes folyamatok sebességének eltérése az élettelen környezetben tapasztalt reakciósebességtől. A szervezetben lejátszódó katalitikus folyamatok egyes jellemzőinek értelmezése grafikonok vagy táblázatok alapján.

Ismeretek: Az energiamérleg értelmezése. Az égéshő fogalma. Az élelmiszerek energiatartalmának meghatározása (elvi szinten).

Étrendek értelmezése az élelmiszerek energiatartalma alapján.

Az energiafelvétel és -leadás kapcsolata a hízással, illetve fogyással. Kulcsfogalmak/ Termokémia, reakciósebesség, katalizátor, energiahatékonyság. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Levegő – gázok

Órakeret 8 óra

Halmazállapotok, elektronszerkezet.

Az anyag, energia, információ kapcsán a gázok tulajdonságai, az állandóság és változás szempontjából az oxidáció fogalmának Tantárgyi fejlesztési értelmezése elektronátadással, a környezet és fenntarthatóság, valamint célok az ember megismerése és egészsége szempontjából a levegő összetétele és a levegőszennyezés. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mi található a levegőben? Miben különbözik a szennyezett és a tiszta levegő? Ismeretek: A légnemű anyagok csoportosítása: gáz, gázkeverék, füst, köd, ülepedő és szálló por. Gázfejlesztés. Modellalkotás segítségével a gázok tulajdonságainak értelmezése, állapotjelzők, állapotfüggvények, a relatív sűrűség fogalma.

Fejlesztési követelmények A levegő mint homogén gázkeverék és heterogén rendszer értelmezése. A füst és köd értelmezése kvázi-heterogén rendszerként. A szilárd szemcsék méretének elhelyezése méretskálán a szálló por, füst és ülepedő por példáján. A modell alapján következtetések levonása a gázok tulajdonságaival kapcsolatban. Párhuzam keresése a modellezés tapasztalatai és az érzékszervi megfigyelések között. Egyszerű számítások a térfogatszázalék és a moláris térfogat alkalmazásával.

Mennyiségi viszonyok: Avogadro törvénye, a térfogatszázalék, relatív sűrűség. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért használható a nitrogén védőgázként? Mitől nemes a nemesgáz? Mi okozza a keszonbetegséget? Ismeretek: A nemesgázok és a nitrogénmolekula stabilitásának következményei, ezeknek a gázoknak a fizikai tulajdonságai, felhasználásuk. A keszonbetegség. Vizsgálatok: ammónia, nitrogén-dioxid – ezek fizikai tulajdonságai, élettani hatása, felhasználása.

Az egyes gázok felhasználásának, alkalmazásának, élettani hatásának magyarázata.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: A leggyakoribb korrózióvédelmi eljárások és Hogyan segíti az oxigén az égést? Létezhet-e fémtisztító praktikák kémiai háttere. élet oxigénszegény környezetben? Miért nem égünk el a levegőben? Hogyan változnak az anyagok a levegőn való állás következtében? Ismeretek: Az oxigén tulajdonságai és a láng szerkezete. Az oxigén és az oxidáció. Az oxidáció értelmezése oxigénfelvétellel. A korrózió mint oxidatív folyamat. Fémtisztító praktikák. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért veszélyes a szmog? Hogyan alakulhat ki szmog?

Grafikonok és táblázatos adatok alapján összefüggés keresése egyes gázok koncentrációinak növekedése és az egészségügyi kockázat között.

Ismeretek: A levegőszennyezés típusai, főbb szennyezőanyagok. Kén-dioxid vizsgálata. Az inverzió jelensége, Los Angeles- és London-típusú szmog: esettanulmányok. Teendők szmogriadó esetén. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért jelent veszélyt az ózonpajzs „sérülése”?

Példák az ózon felhasználására, az alkalmazás indoklása. Az ózon bomlását elősegítő vegyületek kibocsátásának veszélyei.

Annak felismerése, hogy az éghajlatváltozás kérdése összetett probléma. Annak megértése, hogy a tudomány segíthet választ találni a globális kérdésekre, de kész megoldásokkal nem állhat elő. Az ENSZ szerepének felismerése a globális problémák megoldásával kapcsolatban.

Ismeretek: Az ózon szerkezete és tulajdonságai. Az allotrópia az oxigén és az ózon példáján. Az üvegházhatás kialakulása, változása. A politikai összefogás lehetősége a Nemzetközi Éghajlatváltozási Keretegyezmény (IPCC) példáján.

Kulcsfogalmak/ Gáz, oxidáció, korrózió, levegőtisztaság, üvegházhatás. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Víz – oldatok

Órakeret 8 óra

Előzetes tudás

Víz, elsőrendű kötések, kémiai reakció.

Tantárgyi fejlesztési célok

Afelépítés és működés kapcsolata szempontjából a másodrendű kötések és fizikai tulajdonságok közötti kapcsolat; az állandóság és változás szempontjából a reakciótípusok; a környezet és fenntarthatóság szempontjából a vízkészlet felelős felhasználása, az ivóvízkincs védelme illetve az elsavasodás; az ember megismerése és egészsége témakörében a víz szerepe az emberi szervezetben.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan élik túl az élőlények, ha befagy egy tó vagy folyó? Miért csúszik a jég? Miért maradnak fenn bizonyos rovarok a víz felszínén?

Fejlesztési követelmények A másodrendű kötések jelentőségének felismerése, a kialakulásuk feltételeinek értelmezése. A molekularácsos anyagok tulajdonságai és azok kapcsolata a másodrendű kötés erősségével.

Ismeretek: Kísérletek alapján a víz felületi feszültségének, különböző folyadékok forráspont-különbségének leírása.

A vízmolekula szerkezete, a víz különleges tulajdonságai és amásodrendű kötések összefüggései. A molekularács. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért fordul elő, hogy nem fő meg az étel, hiába készítjük megfelelő ideig? Kell-e vízlágyító adalékokat használnunk? Szappan habzása különböző keménységű, illetve vízlágyítóval kezelt vízben.

Néhány vízlágyítási eljárás működésének elve. A desztillált és az ioncserélt víz közti különbségnek, az ioncserélési eljárások lényegének magyarázata. Vízlágyító anyagok reklámjainak értékelése kémiai tartalom szempontjából. Kísérlet

Ismeretek:

alapján (például szappan habzása) az eredmények ábrázolása, összehasonítása.

Vízkeménység: az állandó és a változó keménység, a keménységet okozó ionok, a vízlágyítás.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Érdemes-e ásványvizet venni? Miben különbözik a csapvíz és az ásványvíz?

Az ismeretek alkalmazása önálló vagy csoportos munkában. Vizsgálat tervezése különböző fajta vizek összehasonlítására.

Ismeretek: A Föld vízkészletei, a vezetékes víz, a palackos víz és az ásványvíz összehasonlítása. A vízszűrés és -tisztítás módjai.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Egészségesebb-e a tejeskávé a fekete kávénál? Miért nem szoktak minden teához tejet tenni? Miért nem kapunk mérgezést a röntgenezésre használt, mérgező anyagot tartalmazó báriumpép lenyelésekor?

Csapadékképződés vizsgálata, a tapasztalatok makro- és részecskeszintű leírása. Táblázat, illetve grafikonelemzés sók oldódásáról. A csapadékképzési reakciók szerepének felismerése az anyagok minőségi elemzésében.

Ismeretek: Csapadékképződési reakciók értelmezése az oldhatósággal és a szerkezetváltozással. A mólos koncentráció fogalma.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért kell gyakrabban felújítani a nagyvárosi hidakat? Mészkő, kagylóhéj, szög, tojáshéj és ecet, vízkőoldó reakciója. Ismeretek: A savasság magyarázata a savak disszociációjával.

Modellkísérlet értelmezése a mészkő oldódásával és a savas esők hatásával kapcsolatosan. Az elsavasodás okainak magyarázata, következményeinek és az egyéni felelősség kérdésének értelmezése.

Az elsavasodás és a savas esők okai és hatásai (modellkísérletek), az elsavasodás közvetlen és közvetett hatásai, védekezés az elsavasodással szemben.

8. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

A föld és a tűz

Órakeret 5 óra

Vegyjel, atom, elem, anyagok csoportosítása.

Az anyag, energia, információ szempontjából az anyagszerkezet és a periódusos rendszer kapcsolatának felismerése; a tudomány, technika, kultúra szempontjából az anyag szerkezetéről való gondolkodás; a környezet és fenntarthatóság szempontjából az élettelen természeti értékek iránti érzékenyítés, a természeti kincsek esztétikumának felismerése. Tantárgyi fejlesztési Az állandóság és változás szempontjából kémiai reakciók értelmezése, megfordítható és egyirányú folyamatok, egyensúly; az anyag, energia, célok információ szempontjából az energiaviszonyok értelmezése és a szimbólumszint alkalmazása; a tudomány, technika, kultúra területén áramlásdiagram és technológiai folyamat értelmezése; az ember megismerése és egészsége területén az egészségtudatos magatartás erősítése; a környezet és fenntarthatóság szempontjából az energiahatékonyság jelentősége. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek

Fejlesztési követelmények

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miből állnak az ásványok? Mi a hasonlóság és a különbség az ásvány, a drágakő, illetve a kőzet és az érc között?

Fontosabb ásványok megismerése. Az elem és a vegyjel fogalmának rögzítése, a képletek értelmezése. Az összetétel és az összegképlet közötti kapcsolat, illetve a két fogalom különbözőségének felismerése. Az ásványok Ismeretek: társítása a periódusos rendszer egy-egy Az ásványok csoportosítása, egyes ásványok eleméhez. Egyszerű számítások vegyületek tulajdonságai. tömegszázalékos összetételével kapcsolatban. Az egyes ásványok kémiai összetétele. Az összegképlet. Fontosabb ércásványok. Az összetétel és az összegképlet különbözősége. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Modellek alkalmazása rácstípusok Miért különböznek az egyes ásványok és más megjelenítésére. szilárd anyagok tulajdonságai? Egyes ásványok kristályrács-modelljének

Ismeretek: Az amorf és kristályos anyag fogalma. Az üveg, mint nem molekuláris amorf anyag. Az üveghuta működése, anyagszerkezeti magyarázattal. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért jelent gazdasági előnyt, ha egy területen fémérc-lelőhelyek vannak?

vizsgálata. Az üveg modelljének vizsgálata.

A redoxi-reakciók értelmezése az elektronátmenettel az elektronszerkezet alapján. A kémiai egyenlet felírása egyes fémek előállításának példáin.

Ismeretek: Fémek ércásványai, ércei. Az érc fogalma, kapcsolata az ásvány (vegyület) és a keverék fogalmával. Ércek csoportosítása. A fémek előállítása redukcióval, példák. Elsődleges és másodlagos nyersanyag, termék értelmezése a folyamatban. Egyes ércek (oxidos, szulfidos) felhasználásához köthető környezeti hatások.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért értékes az arany? Hogyan készülnek az ékszerekhez használt fémek? Lehet-e „aranyat csinálni”? Miért használnak nemesfémeket a gyógyászatban?

Annak megértése, hogy a fémek előállításának folyamatában a nyersanyag típusának (terméselem, oxidos, szulfidos érc) döntő szerepe van.

Az aranytárgyak vizsgálatának értelmezése. Annak értelmezése, miért nem redukciós eljárással készül az arany.

Esettanulmányok révén megismert konkrét folyamaton keresztül kémiai ismeretek Ismeretek: alkalmazása. Gyűjtőmunka végzése a A nemesfémek előfordulása, nemesfémek kozmetikai és gyógyászati tulajdonságai és előállítása. A királyvíz, alkalmazásáról, ezek kémiai szempontú a választóvíz és a karát. Az alkimisták és értelmezése. „aranycsinálás”.

Az arany előállítása és a környezetszennyezés. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: A fémek mint nyom- és mikroelemek.

Az elemek mennyiségi előfordulásainak, az egyes nagyságrendi viszonyoknak az értelmezése.

A klorofill és hemoglobin példáján keresztül ezek jelentőségének bemutatása. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mitől függ, hogy két anyag reagál-e egymással? Miért robban fel egy elegy

Kísérletek alapján, a szilárd és folyadék halmazállapotú anyagok reakciói között a sebesség eltérésének magyarázata

akkor, ha „recept” szerint, de nagyobb mennyiségeket keverünk be? Miért lassabb, ha ugyanazok az anyagok szilárd fázisban reagálnak? Ismeretek: Szilárd és folyadék fázisú csapadékképzési reakciók összehasonlítása. A kémiai reakciók ütközési elmélete, a reakcióegyenlet felírása. A reakciósebesség fogalma, koncentrációfüggése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért csalóka a mészégetést égetésnek nevezni? Mi ég a mészégetés folyamatában? Mihez kell az égetett mész? Ismeretek: A mészégetés, mészoltás és a habarcs megkötésének kémiai háttere. A mészégető boksa. Az endo- és exoterm reakciók vizsgálata, energiadiagramja, Hess-tétel. Aktiválási energia. A katalizátor és inhibítor. Kémiai reakciók több úton is végbemehetnek.

részecskemodellel. A kémiai reakciók ütközési elmélete és a kémiai reakciók feltételei. Kémiai egyenletek felírása és értelmezése. A reakciósebesség mérése tetszőleges kémiai reakción. A változók értelmezése, összefüggés megállapítása. Az eredmények megfogalmazása tudományos közleményként. A kémiai reakciókkal kapcsolatban a mennyiségi leírások pontos betartása.

Diagram készítése a mészégetés, mészoltás és habarcs megkötésének folyamatáról. A folyamatok egyenleteinek értelmezése. Annak indoklása, miért félrevezető a mészégetés kifejezés. A mészégető boksa rajza alapján az égést és a hőbomlást szenvedő anyagok azonosítása. Áramlásdiagramon egy energialánc ábrázolása a kémiai energiától a kimeneti energiáig. Az endo- és exoterm reakció energiadiagramjának eltérése, energiadiagram készítése. Alkalmazás a vizsgált példára. A Hess-tétel alkalmazása a mészégetés és mészoltás példájára. Az aktivált állapot modellezése. Az aktiválási energia változásának jelentősége.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mit jelent az élelmiszereken jelzett „kalóriatartalom”? Hogyan függ össze az adott „kalóriatartalmú” ételek fogyasztása az egészséges testsúly elérésével, illetve megtartásával? Kísérletek katalizátorral, enzimekkel. Ismeretek: Az energiamérleg értelmezése. Az égéshő fogalma. Az élelmiszerek energiatartalmának meghatározása (elvi szinten). Az energiafelvétel és -leadás kapcsolata a hízással, illetve fogyással.

A Hess-tétel alkalmazásának elve élelmiszerek energiatartalmának meghatározására. Az élelmiszerek energiatartalmáról tájékoztató feliratok értelmezése. A szervezetünkben zajló egyes folyamatok sebességének eltérése az élettelen környezetben tapasztalt reakciósebességtől. A szervezetben lejátszódó katalitikus folyamatok egyes jellemzőinek értelmezése grafikonok vagy táblázatok alapján. Étrendek értelmezése az élelmiszerek energiatartalma alapján.

Kulcsfogalmak/ Termokémia, reakciósebesség, katalizátor, energiahatékonyság. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Levegő és víz

Órakeret 6 óra

Halmazállapotok, , víz, elsőrendű kötések, kémiai reakció.

Az anyag, energia, információ kapcsán a gázok tulajdonságai, az állandóság és változás szempontjából az oxidáció fogalmának értelmezése elektronátadással, a környezet és fenntarthatóság, valamint az ember megismerése és egészsége szempontjából a levegő összetétele és a levegőszennyezés. Tantárgyi fejlesztési A felépítés és működés kapcsolata szempontjából a másodrendű kötések célok és fizikai tulajdonságok közötti kapcsolat; az állandóság és változás szempontjából a reakciótípusok; a környezet és fenntarthatóság szempontjából a vízkészlet felelős felhasználása, az ivóvízkincs védelme, illetve az elsavasodás; az ember megismerése és egészsége témakörében a víz szerepe az emberi szervezetben.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mi található a levegőben? Miben különbözik a szennyezett és a tiszta levegő? Ismeretek: A légnemű anyagok csoportosítása: gáz, gázkeverék, füst, köd, ülepedő és szálló por. Gázfejlesztés. Modellalkotás segítségével a gázok tulajdonságainak értelmezése, állapotjelzők, állapotfüggvények, a relatív sűrűség fogalma. Mennyiségi viszonyok: Avogadro törvénye, a térfogatszázalék, relatív sűrűség. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért használható a nitrogén védőgázként? Mitől nemes a nemesgáz? Mi okozza a keszonbetegséget?

Fejlesztési követelmények A levegő mint homogén gázkeverék és heterogén rendszer értelmezése. A füst és köd értelmezése kvázi-heterogén rendszerként. A szilárd szemcsék méretének elhelyezése méretskálán a szálló por, füst és ülepedő por példáján. A modell alapján következtetések levonása a gázok tulajdonságaival kapcsolatban. Párhuzam keresése a modellezés tapasztalatai és az érzékszervi megfigyelések között. Egyszerű számítások a térfogatszázalék és a moláris térfogat alkalmazásával.

Az egyes gázok felhasználásának, alkalmazásának, élettani hatásának magyarázata.

Ismeretek: A nemesgázok és a nitrogénmolekula stabilitásának következményei, ezeknek a gázoknak a fizikai tulajdonságai, felhasználásuk. A keszonbetegség. Vizsgálatok: ammónia, nitrogén-dioxid – ezek fizikai tulajdonságai, élettani hatása, felhasználása. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan segíti az oxigén az égést? Létezhet-e élet oxigénszegény környezetben? Miért nem égünk el a levegőben? Hogyan változnak az anyagok a levegőn való állás következtében?

A leggyakoribb korrózióvédelmi eljárások és fémtisztító praktikák kémiai háttere.

Ismeretek: Az oxigén tulajdonságai és a láng szerkezete. Az oxigén és az oxidáció. Az oxidáció értelmezése oxigénfelvétellel. A korrózió mint oxidatív folyamat. Fémtisztító praktikák. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:

Grafikonok és táblázatos adatok alapján

Miért veszélyes a szmog? Hogyan alakulhat ki összefüggés keresése egyes gázok szmog? koncentrációinak növekedése és az egészségügyi kockázat között. Ismeretek: A levegőszennyezés típusai, főbb szennyezőanyagok. Kén-dioxid vizsgálata. Az inverzió jelensége, Los Angeles- és London-típusú szmog: esettanulmányok. Teendők szmogriadó esetén. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Példák az ózon felhasználására, az alkalmazás Miért jelent veszélyt az ózonpajzs „sérülése”? indoklása. Az ózon bomlását elősegítő vegyületek kibocsátásának veszélyei. Ismeretek: Az ózon szerkezete és tulajdonságai. Az Annak felismerése, hogy az éghajlatváltozás allotrópia az oxigén és az ózon példáján. kérdése összetett probléma. Annak megértése, hogy a tudomány segíthet Az üvegházhatás kialakulása, változása. választ találni a globális kérdésekre, de kész A politikai összefogás lehetősége a megoldásokkal nem állhat elő. Nemzetközi Éghajlatváltozási Keretegyezmény Az ENSZ szerepének felismerése a globális (IPCC) példáján. problémák megoldásával kapcsolatban. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan élik túl az élőlények, ha befagy egy tó vagy folyó? Miért csúszik a jég? Miért maradnak fenn bizonyos rovarok a víz felszínén? Ismeretek:

A másodrendű kötések jelentőségének felismerése, a kialakulásuk feltételeinek értelmezése. A molekularácsos anyagok tulajdonságai és azok kapcsolata a másodrendű kötés erősségével.

Kísérletek alapján a víz felületi feszültségének, különböző folyadékok forráspont-különbségének leírása.

A vízmolekula szerkezete, a víz különleges tulajdonságai és a másodrendű kötések összefüggései. A molekularács. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért fordul elő, hogy nem fő meg az étel, hiába készítjük megfelelő ideig? Kell-e vízlágyító adalékokat használnunk? Szappan habzása különböző keménységű, illetve vízlágyítóval kezelt vízben. Ismeretek:

Néhány vízlágyítási eljárás működésének elve. A desztillált és az ioncserélt víz közti különbségnek, az ioncserélési eljárások lényegének magyarázata. Vízlágyító anyagok reklámjainak értékelése kémiai tartalom szempontjából. Kísérlet alapján (például szappan habzása) az eredmények ábrázolása, összehasonítása.

Vízkeménység: az állandó és a változó keménység, a keménységet okozó ionok, a vízlágyítás.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Érdemes-e ásványvizet venni? Miben különbözik a csapvíz és az ásványvíz?

Az ismeretek alkalmazása önálló vagy csoportos munkában. Vizsgálat tervezése különböző fajta vizek összehasonlítására.

Ismeretek: A Föld vízkészletei, a vezetékes víz, a palackos víz és az ásványvíz összehasonlítása. A vízszűrés és -tisztítás módjai.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Egészségesebb-e a tejeskávé a fekete kávénál? Miért nem szoktak minden teához tejet tenni? Miért nem kapunk mérgezést a röntgenezésre használt, mérgező anyagot tartalmazó báriumpép lenyelésekor?

Csapadékképződés vizsgálata, a tapasztalatok makro- és részecskeszintű leírása. Táblázat, illetve grafikonelemzés sók oldódásáról. A csapadékképzési reakciók szerepének felismerése az anyagok minőségi elemzésében.

Ismeretek: Csapadékképződési reakciók értelmezése az oldhatósággal és a szerkezetváltozással. A mólos koncentráció fogalma.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért kell gyakrabban felújítani a nagyvárosi hidakat? Mészkő, kagylóhéj, szög, tojáshéj és ecet, vízkőoldó reakciója. Ismeretek: A savasság magyarázata a savak disszociációjával. Az elsavasodás és a savas esők okai és hatásai (modellkísérletek), az elsavasodás közvetlen és közvetett

Modellkísérlet értelmezése a mészkő oldódásával és a savas esők hatásával kapcsolatosan. Az elsavasodás okainak magyarázata, következményeinek és az egyéni felelősség kérdésének értelmezése.

hatásai, védekezés az elsavasodással szemben.

Kulcsfogalmak/ Gázok, oxidáció, korrózió, levegőtisztaság, üvegházhatás, másodrendű kötések, kémhatás, sav-bázis reakciók. fogalmak

7-8. évfolyam (Levelező tagozat) A kémiai alapműveltség az anyagi világ megismerésének és megértésének egyik fontos eszköze. A kémia tanulása olyan folyamat, amely – tartalmain és tevékenységein keresztül – az alapismeretek elsajátításán, illetve az alapvető logikai összefüggések felismerésén túl arra motiválja a tanulókat, hogy tudásukat a napi életüket érintő kémiai problémák kritikus végiggondolására alkalmazzák, és igényt alakít ki arra, hogy azt a későbbiekben gyarapítsák. A kémiai alapműveltség birtokosaként a tanuló érzékennyé válik az anyagokkal kapcsolatos természettudományos problémákra, és ezek értelmezésében képes kémiai ismeretekkel kapcsolatos információk értelmezésére, érti a kémiai gondolkodásmód és a tudományos kutatások alapvető szemléletmódját. A kémia tanulása abban segít, hogy a tanuló felnőttként életvezetésével, otthona és környezete állapotával kapcsolatban megalapozott döntéseket hozzon, tudatos fogyasztóvá, felelős és kritikus állampolgárrá váljon, aki tudása révén védett az áltudományos, gyakran manipulatív információkkal, illetve a téves vagy hiányos tájékoztatással szemben. A kémiai alapműveltség révén érthető és értékelhető, hogy a kémiával kapcsolatos területek (egyebek mellett a kémiai alapkutatások, a vegyipar, a gyógyszer-, élelmiszer- és kozmetikai ipar) művelése milyen perspektívát jelent globális és nemzeti szinten, az egyéni életminőség változása, illetve a személyes karrier szempontjából. Célunk és feladatunk, hogy a program végére a tanuló tudja, mivel foglalkozik a kémia tudománya, milyen kérdésekre, milyen módszerekkel keres válaszokat. Tanulmányai révén fogékonnyá válik arra, hogy egyes problémák kémiai vetületeivel foglalkozzon, kritikus szemlélettel közelít az ezekkel kapcsolatos információk felé. Pozitív környezeti attitűdje révén aktívan gyakorolja közösségi szerepét, illetve állampolgári jogait abban, hogy kémiai tudását alkalmazva felelős döntéseket hozzon. Képes rendszerszemlélettel gondolkodni kémiai problémákról, igénye van az oksági kapcsolatok feltárására, megértésére. Saját élményei vannak az anyagok megismeréséről, alkalmazza az alapvető biztonsági előírásokat és szabályokat, képes szabatosan kifejezni tapasztalatait. Ezért ez a kerettanterv a tanulók számára releváns problémák, jelenségek, folyamatok megfigyeltetésén, feltárásán alapul, és csak az alapvető anyagismeret, fogalmak és jártasságok elsajátítása után kerül sor a tudományos rendszerezés megismerésére – ily módon alakítva ki a kémiával kapcsolatos természettudományos műveltséget. A tanterv tartalmi elemei gyakran összetettek, integrált szemléletűek, számos tantárgyközi kapcsolatot tárnak fel. A mennyiségi szemlélet kialakítása és fejlesztése a kémiai alapműveltség fontos eleme. Ezt elsősorban a mértékegységek és nagyságrendek értelmezésén és a gyakorlati élet szempontjából legjelentősebb problémák kapcsán alapozzuk meg. Ezzel lehetőséget teremtünk arra, hogy a kémiával elmélyültebben foglalkozó tanulók biztos alapokkal kezdjék

a komolyabb számítások megoldását. Noha ebben az alapozó szakaszban összetett számítási feladatok gyakoroltatása nem célunk, hangsúlyozzuk a differenciálás szerepét a különböző mélységű (mennyiségi jellegű) problémák megoldásában. Ezzel elkerülhetjük, hogy az általános képzésben részt vevő tanulók felesleges és elkedvetlenítő kudarcélményeket szerezzenek, ugyanakkor az érdeklődő és tehetséges növendékek elé is megfelelő kihívásokat állítunk. A kémiaoktatás a fenntarthatóságra nevelés fontos eszköze. Általában is, de konkrét anyagokhoz kötötten is bemutatja a természeti erőforrások véges voltát, a felelős, takarékos, balesetmentes anyaghasználat és hulladékkezelés fontosságát. A tudománytörténeti példák arra világítanak rá, hogy egy-egy felfedezés hosszú, kitartó, következetes munka eredménye, és hogy egy-egy tudományos felismerés vagy technikai újítás az élet számos területén gyökeres változásokat, alkalmazásuk pedig közös felelősséget jelent. Javasoljuk, hogy a kémiatanárok minél változatosabb tevékenységformákat válasszanak a feldolgozott témákhoz. Az egyes tevékenységformák megfelelő alkalmazásához elengedhetetlen a diagnosztikus értékelés, amely számos formában alkalmazható. A fejlesztő értékelés során a tanulói csoportok egymást is megítélik (a pedagógus segítő támogatásával), illetve a tanulók önértékelésére is sor kerülhet. A folyamatorientált értékelés különösen vizsgálatok, csoportos tevékenységek esetén lényeges. A pedagógiai értékelés nemcsak érdemjegyekkel, hanem rövid írásbeli formában, verbálisan vagy csoporton belüli egyezményes jelekkel (akár játékosan) is történhet. A kerettanterv a kémia tanulását egyetlen ívként jeleníti meg, mégsem teljesen lineáris szerkezetű. Ennek oka, hogy az érés-fejlődés révén a tanulók egyre inkább képesek absztrakcióra, és egyre összetettebb modellekben gondolkodnak: ezért néhány alapvető jelenséget célszerű ismételten feldolgozni, finomítva és mélyítve az addig megszerzett tudást. Ugyanakkor erősen épít arra, hogy a tanulók egyetlen intézményben végzik kémiai tanulmányaikat, így a részleges lezárás igénye nélkül, szabadabban építkezhetünk a folyamat során. A kémiaoktatás kezdetén a legfontosabb feladat, hogy a tanulók megtapasztalják, hogyan látja a kémia az anyagi világ jelenségeit, és felismerjék, milyen módon írhatók le és érthetők meg ezek. Ezért a kerettanterv első szakaszának célja a tanulók közvetlen környezetében megtalálható anyagok és jelenségek megismertetése és azoknak az alapvető ismereteknek az elsajátíttatása, amelyek az anyagi világot tudományos igénnyel is megmagyarázhatóvá teszik. Ebben a szakaszban az érzékszervi tapasztalatokra való tudatos odafigyelés, azok megfelelő kifejezésmódja mellett a tanulók jártasságot szereznek abban, hogy az őket körülvevő anyagokat és azok átalakulásait megfigyeljék, tapasztalataikat elemezzék és értelmezzék. A többi természettudományos tárggyal együtt a kémiaoktatásnak is célja, hogy felkeltse a tanulókban az anyagi tulajdonságokkal és az egyes folyamatokkal kapcsolatos kérdések felvetésének és a válaszok megtalálásának igényét. Ebben az életkorban a világról kialakított elképzeléseink sorozatos átalakulásokon mennek keresztül. A kémia tanítása során fontos cél, hogy az anyagokról szóló és az anyagi változásokra vonatkozó naiv magyarázatok egyre inkább közelítsenek a tudomány által elfogadottakhoz. További fontos cél, hogy a tanulók felismerjék a kémiai tudás alkalmazhatóságát, mind egyéni, mind közösségi szinten. A tudás alkalmazásához azonban az ismeretterjesztő irodalom megértését, a kritikai gondolkodást, a tudatos információkeresést is szükséges fejleszteni, beleértve az információhordozók megválasztását és a tudásépítő eszközök használatát is. A kémia tantárgy absztrakt jellege és szintjeinek (makro-, részecske- és szimbólumszint) összekapcsolása sokak számára nehezen leküzdhető akadályt jelent. Ezért a tantárgy által igényelt megfelelő tanulási módszereket úgy kell megismertetni, hogy a

kémiaórák minél több lehetőséget kínáljanak a különböző egyéni és társas tanulási formák kipróbálására, elsajátítására, begyakorlására. A hetedik évfolyamon a kémiatanítás célja, hogy a tanulók anyagokkal kapcsolatos tapasztalatait tudatosítva és újraértelmezve, egyrészt láttassa a kémia mindennapi életünkben betöltött fontos szerepét, másrészt gyakoroltassa az anyagi tulajdonságok és a vizsgált jelenségek szabatos leírását, igényt alakítva ki azok tudományos magyarázatára, harmadrészt pedig megismertesse a tanulókkal az anyag felépítésének részecskemodelljét, és alkalmazza azt az anyagok és jelenségek értelmezésére. A tanulók megismerkednek a kémiában használt harmadik szinttel, a szimbólumokkal is a vegyjelek, képletek írása kapcsán. Kiemelt fejlesztési cél, hogy a tanulók megismerjék, gyakorolják és egyre tudatosabban alkalmazzák a tudományos megismerés, magyarázat és érvelés alapelveit, és megértsék, hogyan segíti mindez a hétköznapi életben az egyszerűbb és összetettebb döntéseket. A modellek alkalmazásának, a modellalkotásnak a megalapozásában is fontos lépéseket tesznek. A nyolcadik évfolyamos kémia oktatása során az ismeretek bővítésén, a gyakorlati alkalmazások mind szélesebb spektrumának feltárásán túl törekedni kell az anyagok és jelenségek leírásában a két, az előzőekben már megismert szint (a részecskeszint és a makroszint) elkülönítésére, a szerkezet és tulajdonság összefüggéseinek mélyebb megértetésére és szimbólumszintű feldolgozására. Mindez előkészíti az ismeretek szakszerű, a kémia tudományában alkalmazott rendszerezését is, amelyre a felsőbb évfolyamokon kerül sor. A nyolcadik évfolyamon a kémiai problémákat nemcsak személyes, de közösségi szinten is értelmezzük.

7. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Kémia a fürdőszobában: oldódás, folyadékok

Órakeret 10 óra

Részecskeszintű modellek alkalmazása.

Az állandóság és változás, illetve a rendszerek megismerésében a Tantárgyi fejlesztési fizikai és kémiai változások megkülönböztetése, az oldódás és diffúzió értelmezése; absztrakt gondolkodás fejlesztése, a környezettudatosság célok és a környezeti problémák iránt érzékenység erősítése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek

Fejlesztési követelmények

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan távolítható el a piszok és a szennyeződés a mosás, tisztítás, tisztálkodás során?

Az oldódás vizsgálata, megfigyelése és magyarázata a részecskemodell segítségével. Makro- és részecskeszintű leírás a „hasonló a hasonlóban” elvvel kapcsolatos vizsgálatokról. Az oldódás hőmérsékletfüggésének vizsgálata, Ismeretek: az adatok rögzítése és ábrázolása. Az oldódás folyamata, az oldószer és az A „jól oldódik” kifejezés eltérő értelmezései, az oldott anyag, a „hasonló a hasonlóban” elv, oldódás mértékének és sebességének a telített és telítetlen oldat fogalma, az különbözősége. oldódás hőmérsékletfüggése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:

A diffúzió magyarázata a részecskemodell alkalmazásával, példák keresése a diffúzió

A szennyvíz tisztítása, a WC és a szagok, a szennyvízkezelés és az ivóvízzel való takarékosság kérdései. Ismeretek: A diffúzió jelensége (a légfrissítők vagy szagtalanítók példáján). A szennyvíztisztítás elvei, a szennyvíztisztító működése. Keverékek szétválasztása, szűrés, ülepítés, desztillálás. A víztisztaság, a vízszennyezés és a víztakarékosság. Hígítás. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Kristályképződés és csapadékképződés összehasonlítása. Mitől képződik vízkő? Hogyan hat a vízkőoldó? Ismeretek: Modellkísérlet. Fizikai és kémiai változások összehasonlítása. Az oldatból kiváló (kikristályosodó) oldott anyag részecskék és a különböző részecskék találkozásával és átalakulásával keletkező, rosszul oldódó új részecske, a csapadék keletkezése eltérő folyamatok. A csapadék, a reakció fogalma, a vízkőképződés és a vízkőoldás folyamata, a biztonsági jelek megismerése. Szóegyenletek alkalmazása.

előfordulására. A helyi (települési) szennyvíz-kezelés megismerése. Az egyéni és közösségi felelősség kérdése. A folyamatok részecskeszintű magyarázata, feljegyzések készítése vizsgálatokról. Adatok gyűjtése a Föld vízkészletére és megoszlására vonatkozóan, ezek táblázatos és grafikus megjelenítése. Táblázatos és grafikus adatok leolvasása, elemzése. Ismerkedés a nagyságrendekkel: az egyéni, családi vízfogyasztás összehasonlítása közösségi, globális adatokkal, a nagyságrendi különbségek. A vízszennyezés példáján a hígítás és a nagyságrendek értelmezése. Az egyéni felelősség felismerése. Csapadékképződési folyamat vizsgálata és értelmezése részecskeszinten, illetve az oldhatóság fogalmával. A kémiai és a fizikai változás különbözősége. A modellkísérlet és a valós példa összekapcsolása. A vízkőképződés magyarázata részecskemodell segítségével. A változás leírása szóegyenlet segítségével. A vízkőoldó példáján a termékismertető és a biztonsági jelek értelmezése.

Kulcsfogalmak/ Fizikai és kémiai változás, oldódás, diffúzió, elválasztás, csapadék. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Kémia a konyhában – fizikai és kémiai változások

Órakeret 10 óra

Előzetes tudás

Oldatok, fizikai és kémiai változások.

Tantárgyi fejlesztési célok

Az állandóság és a változás leírásában a szimbólumszint bevezetése, az anyag, energia, információ szempontjából a kémiai részecskefogalom és a szimbólumszint alkalmazása, a savas és lúgos tulajdonságok

egyszerű értelmezése; az egészségtudatos magatartás erősítése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Milyen folyamatokat végzünk a konyhában? Miért kell főzés előtt a hozzávalókat meghámozni, felaprítani? Miért kell az ételeket melegíteni és hűteni?

Fejlesztési követelmények A felületnövelési technikák összekapcsolása a részecskemodellel és a folyamatok sebességével. A sebesség értelmezése az időegység alatt átalakuló részecskék számával.

Ismeretek: Az ozmózis jelenségének vizsgálatán keresztül a Az aprítás, oldás, melegítés és hűtés szerepe folyamat részecskeszintű magyarázata. egyszerű konyhai eljárásokban. Egyszerű számítások a közvetlen környezetünkben előforduló oldatok Sózás, cukrozás, tartósítás és befőzés. tömegszázalékos és a térfogat-százalékos Mennyiségek. Hígítás és töményítés. összetételével. Kristályosodás. Az ozmózis jelensége. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hány részecske található egy csepp vízben? Milyen részecskékből áll a víz? Ismeretek: A vízmolekula példáján az atom, molekula, elem, kémiai kötés fogalma. A szimbólumképzés tudományos megismerésben betöltött szerepe. Vegyjel, képlet, összegképlet.

A szimbólumszint alkalmazása a vízmolekula példáján. A vízmolekula modellezése. A molekula és az atom méretének összehasonlítása arányokon keresztül. Összegképlet írása. Az elemek száma és a kapcsolódási variációk száma közötti összefüggés vizsgálata modellek használatával.

Első találkozás a periódusos rendszerrel. A mol fogalma. A moláris tömeg és a tömeg kapcsolata.

Atomtömeg és moláris atomtömeg, molekulatömeg és moláris tömeg leolvasása a periódusos rendszerből. Egyszerű számítások az anyagmennyiség és a tömeg kapcsolatával.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan csoportosíthatók a konyhai anyagok? Mi a különbség a csapvíz és az ásványvíz között? Milyen információk találhatók az ásványvizes üvegek címkéjén? Miért gyógyít a gyógyvíz?

Anyagok csoportosítása további szempontok alapján. Egyszerű számítások az ásványvizek, illetve gyógyvizek összetételével kapcsolatosan. Vegyjelek és képletek azonosítása.

Ismeretek: Egyszerű és összetett anyagok fogalma. A desztillált víz, csapvíz, tengervíz, ásványvíz, gyógyvíz különbözősége. Savas és lúgos anyagok, indikátor, kémhatás.

Savak és lúgok vizsgálata, az indikátor és a pHskála alkalmazása. A köznapi és tudományos szóhasználat eltérése.

Kulcsfogalmak/ Kémiai részecske, anyagmennyiség. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Kémia a szobában

Órakeret 12 óra

Kémiai változás, vegyjel, képlet.

Az anyag, energia, információ összefüggésében az anyag és energia kapcsolatának első értelmezése, a kémiai reakciók megfigyelése és Tantárgyi fejlesztési értelmezése három szinten (makro, részecske, szimbólum); környezet és célok fenntarthatóság kérdései az energiahasználatban; környezettudatos magatartás erősítése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mi történik az égés, a fűtés során? Mi szolgáltat meleget? Mitől függ, hogy mennyire melegszik fel a szoba a fűtés során? Ismeretek: Az égés vizsgálata. A gyertya égése során bekövetkező tömeg- és energiaváltozás összefüggései és különbségei. A kémiai folyamatokat kísérő energiaváltozás értelmezése a hőmérséklet-változás segítségével. A tűzoltás módjai, ezek magyarázata. Az égéssel, nyílt láng használatával kapcsolatos legfontosabb biztonsági előírások és szabályok. Az égés mint oxigénnel való reakció. Tudománytörténeti magyarázatok az égésről (Stahl, Lavoisier).

Fejlesztési követelmények Az égés, példáján a kémiai reakció résztvevő anyagai, feltételei. Az égés során keletkező égéstermékek közül a színtelen gázok tömegének és annak vizsgálata, hogy nyílt rendszerek esetén ezek eltávozhatnak a reakciótérből. Tűzesetek leírásának kémiai szempontú vizsgálata. Az oxigén felfedezésének példáján keresztül a tudományos megismerés folyamatába való betekintés, tapasztalatok és az elmélet összefüggése. A szén-dioxid és szén-monoxid vizsgálata, a tapasztalatok rögzítése mindhárom szinten. Szóegyenletek alkalmazása, kémiai egyenlet írása egyszerű példákon. Egyszerű sztöchiometriai számítások az égés példáján.

A szén-dioxid, a szén-monoxid és tulajdonságaik. Az erjedés és az égés közti hasonlóság. A mérgezések elkerülése. A szén-dioxid képződése szén és oxigén reakciójával, a kémiai egyenlet alkalmazása. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért fontos a szellőztetés? Miből áll a levegő? Miért nem szellőzik ki a szén-dioxid a pincéből?

Az elemek elnevezése. A kémiai kötések erősségének és a molekula reakciókészségének összefüggése. A kémiai reakciók értelmezése a részecskék

ütközésével és a kötések átalakulásával Ismeretek: részecskeszinten. A levegő összetétele. Oxigéngáz, nitrogéngáz. A nitrogén oxigéntől való eltérő viselkedése. A létfontosságú és mérgező anyagok Elemmolekula fogalma. Nemesgázok. értelmezése a szén-dioxid példáján, a mennyiségi viszonyok jelentősége. A szén-dioxid mennyiségének változása a levegőben, a nagyságrendek értelmezése. A szén-dioxid-kibocsátás alapvető kémiai háttere, veszélyei. A növények és az állatok eltérő igénye a szén-dioxidra. Szén-dioxid-kibocsátás környezetünkben: szén-dioxid-források. Kulcsfogalmak/ Kémiai egyenlet, égés, oxidáció. fogalmak 8. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

A föld és a tűz – szilárd anyagok, reakciósebesség

Órakeret 11 óra

Vegyjel, atom, elem, anyagok csoportosítása.

Az anyag, energia, információ szempontjából az anyagszerkezet és a periódusos rendszer kapcsolatának felismerése; a tudomány, technika, kultúra szempontjából az anyag szerkezetéről való gondolkodás; a környezet és fenntarthatóság szempontjából az élettelen természeti értékek iránti érzékenyítés, a természeti kincsek esztétikumának felismerése. Tantárgyi fejlesztési Az állandóság és változás szempontjából kémiai reakciók értelmezése, megfordítható és egyirányú folyamatok, egyensúly; az anyag, energia, célok információ szempontjából az energiaviszonyok értelmezése és a szimbólumszint alkalmazása; a tudomány, technika, kultúra területén áramlásdiagram és technológiai folyamat értelmezése; az ember megismerése és egészsége területén az egészségtudatos magatartás erősítése; a környezet és fenntarthatóság szempontjából az energiahatékonyság jelentősége. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miből állnak az ásványok? Mi a hasonlóság és a különbség az ásvány, a drágakő, illetve a kőzet és az érc között?

Fejlesztési követelmények

Fontosabb ásványok megismerése. Az elem és a vegyjel fogalmának rögzítése, a képletek értelmezése. Az összetétel és az összegképlet közötti kapcsolat, illetve a két fogalom különbözőségének felismerése. Az ásványok Ismeretek: társítása a periódusos rendszer egy-egy Az ásványok csoportosítása, egyes ásványok eleméhez. Egyszerű számítások vegyületek tulajdonságai. tömegszázalékos összetételével kapcsolatban.

Az egyes ásványok kémiai összetétele. Az összegképlet. Fontosabb ércásványok. Az összetétel és az összegképlet különbözősége. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Modellek alkalmazása rácstípusok Miért különböznek az egyes ásványok és más megjelenítésére. szilárd anyagok tulajdonságai? Egyes ásványok kristályrács-modelljének Ismeretek: vizsgálata. Az amorf és kristályos anyag fogalma. Az Az üveg modelljének vizsgálata. üveg, mint nem molekuláris amorf anyag. Az üveghuta működése, anyagszerkezeti magyarázattal. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért jelent gazdasági előnyt, ha egy területen fémérc-lelőhelyek vannak?

A redoxi-reakciók értelmezése az elektronátmenettel az elektronszerkezet alapján. A kémiai egyenlet felírása egyes fémek előállításának példáin.

Ismeretek: Fémek ércásványai, ércei. Az érc fogalma, kapcsolata az ásvány (vegyület) és a keverék fogalmával. Ércek csoportosítása. A fémek előállítása redukcióval, példák. Elsődleges és másodlagos nyersanyag, termék értelmezése a folyamatban. Egyes ércek (oxidos, szulfidos) felhasználásához köthető környezeti hatások.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért értékes az arany? Hogyan készülnek az ékszerekhez használt fémek? Lehet-e „aranyat csinálni”? Miért használnak nemesfémeket a gyógyászatban?

Annak megértése, hogy a fémek előállításának folyamatában a nyersanyag típusának (terméselem, oxidos, szulfidos érc) döntő szerepe van.

Az aranytárgyak vizsgálatának értelmezése. Annak értelmezése, miért nem redukciós eljárással készül az arany.

Esettanulmányok révén megismert konkrét folyamaton keresztül kémiai ismeretek Ismeretek: alkalmazása. Gyűjtőmunka végzése a A nemesfémek előfordulása, nemesfémek kozmetikai és gyógyászati tulajdonságai és előállítása. A királyvíz, alkalmazásáról, ezek kémiai szempontú a választóvíz és a karát. Az alkimisták és értelmezése. „aranycsinálás”.

Az arany előállítása és a környezetszennyezés. Problémák, jelenségek, gyakorlati

alkalmazások: A fémek mint nyom- és mikroelemek.

Az elemek mennyiségi előfordulásainak, az egyes nagyságrendi viszonyoknak az értelmezése.

A klorofill és hemoglobin példáján keresztül ezek jelentőségének bemutatása. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mitől függ, hogy két anyag reagál-e egymással? Miért robban fel egy elegy akkor, ha „recept” szerint, de nagyobb mennyiségeket keverünk be? Miért lassabb, ha ugyanazok az anyagok szilárd fázisban reagálnak?

Kísérletek alapján, a szilárd és folyadék halmazállapotú anyagok reakciói között a sebesség eltérésének magyarázata részecskemodellel. A kémiai reakciók ütközési elmélete és a kémiai reakciók feltételei. Kémiai egyenletek felírása és értelmezése.

Ismeretek: Szilárd és folyadék fázisú csapadékképzési reakciók összehasonlítása. A kémiai reakciók ütközési elmélete, a reakcióegyenlet felírása.

A reakciósebesség mérése tetszőleges kémiai reakción. A változók értelmezése, összefüggés megállapítása. Az eredmények megfogalmazása tudományos közleményként. A kémiai reakciókkal kapcsolatban a mennyiségi leírások pontos betartása.

A reakciósebesség fogalma, koncentrációfüggése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért csalóka a mészégetést égetésnek nevezni? Mi ég a mészégetés folyamatában? Mihez kell az égetett mész? Ismeretek: A mészégetés, mészoltás és a habarcs megkötésének kémiai háttere. A mészégető boksa. Az endo- és exoterm reakciók vizsgálata, energiadiagramja, Hess-tétel. Aktiválási energia. A katalizátor és inhibítor. Kémiai reakciók több úton is végbemehetnek.

Diagram készítése a mészégetés, mészoltás és habarcs megkötésének folyamatáról. A folyamatok egyenleteinek értelmezése. Annak indoklása, miért félrevezető a mészégetés kifejezés. A mészégető boksa rajza alapján az égést és a hőbomlást szenvedő anyagok azonosítása. Áramlásdiagramon egy energialánc ábrázolása a kémiai energiától a kimeneti energiáig. Az endo- és exoterm reakció energiadiagramjának eltérése, energiadiagram készítése. Alkalmazás a vizsgált példára. A Hess-tétel alkalmazása a mészégetés és mészoltás példájára. Az aktivált állapot modellezése. Az aktiválási energia változásának jelentősége.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mit jelent az élelmiszereken jelzett „kalóriatartalom”? Hogyan függ össze az adott „kalóriatartalmú” ételek fogyasztása az egészséges testsúly elérésével, illetve megtartásával? Kísérletek katalizátorral,

A Hess-tétel alkalmazásának elve élelmiszerek energiatartalmának meghatározására. Az élelmiszerek energiatartalmáról tájékoztató feliratok értelmezése. A szervezetünkben zajló egyes folyamatok

enzimekkel. Ismeretek: Az energiamérleg értelmezése. Az égéshő fogalma. Az élelmiszerek energiatartalmának meghatározása (elvi szinten). Az energiafelvétel és -leadás kapcsolata a hízással, illetve fogyással.

sebességének eltérése az élettelen környezetben tapasztalt reakciósebességtől. A szervezetben lejátszódó katalitikus folyamatok egyes jellemzőinek értelmezése grafikonok vagy táblázatok alapján. Étrendek értelmezése az élelmiszerek energiatartalma alapján.

Kulcsfogalmak/ Termokémia, reakciósebesség, katalizátor, energiahatékonyság. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Levegő és víz – gázok és oldatok

Órakeret 11óra

Halmazállapotok, elektronszerkezet, víz, elsőrendű kötések, kémiai reakció.

Az anyag, energia, információ kapcsán a gázok tulajdonságai, az állandóság és változás szempontjából az oxidáció fogalmának értelmezése elektronátadással, a környezet és fenntarthatóság, valamint az ember megismerése és egészsége szempontjából a levegő összetétele és a levegőszennyezés. Tantárgyi fejlesztési A felépítés és működés kapcsolata szempontjából a másodrendű kötések célok és fizikai tulajdonságok közötti kapcsolat; az állandóság és változás szempontjából a reakciótípusok; a környezet és fenntarthatóság szempontjából a vízkészlet felelős felhasználása, az ivóvízkincs védelme, illetve az elsavasodás; az ember megismerése és egészsége témakörében a víz szerepe az emberi szervezetben. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mi található a levegőben? Miben különbözik a szennyezett és a tiszta levegő? Ismeretek: A légnemű anyagok csoportosítása: gáz, gázkeverék, füst, köd, ülepedő és szálló por. Gázfejlesztés. Modellalkotás segítségével a gázok tulajdonságainak értelmezése, állapotjelzők, állapotfüggvények, a relatív sűrűség fogalma. Mennyiségi viszonyok: Avogadro törvénye, a térfogatszázalék, relatív sűrűség. Problémák, jelenségek, gyakorlati

Fejlesztési követelmények A levegő mint homogén gázkeverék és heterogén rendszer értelmezése. A füst és köd értelmezése kvázi-heterogén rendszerként. A szilárd szemcsék méretének elhelyezése méretskálán a szálló por, füst és ülepedő por példáján. A modell alapján következtetések levonása a gázok tulajdonságaival kapcsolatban. Párhuzam keresése a modellezés tapasztalatai és az érzékszervi megfigyelések között. Egyszerű számítások a térfogatszázalék és a moláris térfogat alkalmazásával.

alkalmazások: Miért használható a nitrogén védőgázként? Mitől nemes a nemesgáz? Mi okozza a keszonbetegséget?

Az egyes gázok felhasználásának, alkalmazásának, élettani hatásának magyarázata.

Ismeretek: A nemesgázok és a nitrogénmolekula stabilitásának következményei, ezeknek a gázoknak a fizikai tulajdonságai, felhasználásuk. A keszonbetegség. Vizsgálatok: ammónia, nitrogén-dioxid – ezek fizikai tulajdonságai, élettani hatása, felhasználása. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan segíti az oxigén az égést? Létezhet-e élet oxigénszegény környezetben? Miért nem égünk el a levegőben? Hogyan változnak az anyagok a levegőn való állás következtében?

A leggyakoribb korrózióvédelmi eljárások és fémtisztító praktikák kémiai háttere.

Ismeretek: Az oxigén tulajdonságai és a láng szerkezete. Az oxigén és az oxidáció. Az oxidáció értelmezése oxigénfelvétellel. A korrózió mint oxidatív folyamat. Fémtisztító praktikák. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Grafikonok és táblázatos adatok alapján Miért veszélyes a szmog? Hogyan alakulhat ki összefüggés keresése egyes gázok szmog? koncentrációinak növekedése és az egészségügyi kockázat között. Ismeretek: A levegőszennyezés típusai, főbb szennyezőanyagok. Kén-dioxid vizsgálata. Az inverzió jelensége, Los Angeles- és London-típusú szmog: esettanulmányok. Teendők szmogriadó esetén. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Példák az ózon felhasználására, az alkalmazás Miért jelent veszélyt az ózonpajzs „sérülése”? indoklása. Az ózon bomlását elősegítő vegyületek kibocsátásának veszélyei. Ismeretek: Az ózon szerkezete és tulajdonságai. Az Annak felismerése, hogy az éghajlatváltozás allotrópia az oxigén és az ózon példáján. kérdése összetett probléma.

Az üvegházhatás kialakulása, változása. A politikai összefogás lehetősége a Nemzetközi Éghajlatváltozási Keretegyezmény (IPCC) példáján. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan élik túl az élőlények, ha befagy egy tó vagy folyó? Miért csúszik a jég? Miért maradnak fenn bizonyos rovarok a víz felszínén? Ismeretek:

Annak megértése, hogy a tudomány segíthet választ találni a globális kérdésekre, de kész megoldásokkal nem állhat elő. Az ENSZ szerepének felismerése a globális problémák megoldásával kapcsolatban. A másodrendű kötések jelentőségének felismerése, a kialakulásuk feltételeinek értelmezése. A molekularácsos anyagok tulajdonságai és azok kapcsolata a másodrendű kötés erősségével.

Kísérletek alapján a víz felületi feszültségének, különböző folyadékok forráspont-különbségének leírása.

A vízmolekula szerkezete, a víz különleges tulajdonságai és a másodrendű kötések összefüggései. A molekularács. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért fordul elő, hogy nem fő meg az étel, hiába készítjük megfelelő ideig? Kell-e vízlágyító adalékokat használnunk? Szappan habzása különböző keménységű, illetve vízlágyítóval kezelt vízben. Ismeretek:

Néhány vízlágyítási eljárás működésének elve. A desztillált és az ioncserélt víz közti különbségnek, az ioncserélési eljárások lényegének magyarázata. Vízlágyító anyagok reklámjainak értékelése kémiai tartalom szempontjából. Kísérlet alapján (például szappan habzása) az eredmények ábrázolása, összehasonítása.

Vízkeménység: az állandó és a változó keménység, a keménységet okozó ionok, a vízlágyítás.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Érdemes-e ásványvizet venni? Miben különbözik a csapvíz és az ásványvíz? Ismeretek: A Föld vízkészletei, a vezetékes víz, a palackos víz és az ásványvíz összehasonlítása. A vízszűrés és -tisztítás módjai.

Problémák, jelenségek, gyakorlati

Az ismeretek alkalmazása önálló vagy csoportos munkában. Vizsgálat tervezése különböző fajta vizek összehasonlítására.

alkalmazások: Egészségesebb-e a tejeskávé a fekete kávénál? Miért nem szoktak minden teához tejet tenni? Miért nem kapunk mérgezést a röntgenezésre használt, mérgező anyagot tartalmazó báriumpép lenyelésekor?

Csapadékképződés vizsgálata, a tapasztalatok makro- és részecskeszintű leírása. Táblázat, illetve grafikonelemzés sók oldódásáról. A csapadékképzési reakciók szerepének felismerése az anyagok minőségi elemzésében.

Ismeretek: Csapadékképződési reakciók értelmezése az oldhatósággal és a szerkezetváltozással. A mólos koncentráció fogalma.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért kell gyakrabban felújítani a nagyvárosi hidakat? Mészkő, kagylóhéj, szög, tojáshéj és ecet, vízkőoldó reakciója.

Modellkísérlet értelmezése a mészkő oldódásával és a savas esők hatásával kapcsolatosan. Az elsavasodás okainak magyarázata, következményeinek és az egyéni felelősség kérdésének értelmezése.

Ismeretek: A savasság magyarázata a savak disszociációjával. Az elsavasodás és a savas esők okai és hatásai (modellkísérletek), az elsavasodás közvetlen és közvetett hatásai, védekezés az elsavasodással szemben.

Kulcsfogalmak/ Gázok, oxidáció, korrózió, levegőtisztaság, üvegházhatás, másodrendű kötések, kémhatás, sav-bázis reakciók. fogalmak

Tematikai egység Előzetes tudás

A szénhidrogének és halogénezett származékaik

Órakeret 10 óra

Kémiai reakció, égés, savas eső, „ózonlyuk”.

Tudománytörténeti szemlélet kialakítása. A szerves vegyületek csoportosításának, a vegyület, a modell és a képlet viszonyának, a konstitúció és az izoméria fogalmának értelmezése és alkalmazása. A Tantárgyi fejlesztési szénhidrogének és halogénezett származékaik szerkezete, tulajdonságai, célok előfordulásuk és a felhasználásuk közötti kapcsolatok felismerése és alkalmazása. A felhasználás és a környezeti hatások közötti kapcsolat elemzése, a környezet- és egészségtudatos magatartás erősítése. Helyes

életviteli, vásárlási szokások kialakítása. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek

Fejlesztési követelmények

Bevezetés a szerves kémiába. A szerves kémia tárgya (Berzelius, Wöhler), az organogén elemek (Lavoisier). A szerves vegyületek nagy száma, a szénatom különleges sajátosságai, funkciós csoport, konstitúció, izoméria. Összegképlet (tapasztalati és molekulaképlet), a szerkezeti képlet, a konstitúciós képlet és az egyszerűsített jelölési formái. A szénváz alakja. A szerves vegyületek elnevezésének lehetőségei: tudományos és köznapi nevek.

Az anyagi világ egységességének elfogadása. A modell és képlet kapcsolatának rögzítése, képletírás. A nevek értelmezése.

A telített szénhidrogének Alkánok (paraffinok), cikloalkánok, 1-8 szénatomos főlánccal rendelkező alkánok elnevezése, metil- és etilcsoport, homológ sor, általános képlet. A nyílt láncú alkánok molekulaszerkezete, a ciklohexán konformációja. Apoláris molekulák, olvadás- és forráspont függése a moláris tömegtől. Égés, szubsztitúciós reakció halogénekkel, hőbontás. A telített szénhidrogének előfordulása és felhasználása. A fosszilis energiahordozók problémái.

Veszélyes anyagok környezetterhelő felhasználása szükségességének belátása.

Az alkének (olefinek). Elnevezésük, 2-4 szénatomos főlánccal, általános képlet, molekulaszerkezet, geometriai izoméria. Égésük, addíciós reakciók, polimerizáció, PE és PP, tulajdonságaik. Az olefinek előállítása.

A háztartási műanyaghulladékok szelektív gyűjtése és újrahasznosítása fontosságának megértése. Geometriai izomerek tanulmányozása modellen.

A diének és a poliének. Polimerizáció, kaucsuk, vulkanizálás, a gumi és a műgumi szerkezete, előállítása, tulajdonságai. A karotinoidok. Acetilén.

A természetes és mesterséges anyagok összehasonlítása. Paradicsomlé reakciója brómos vízzel. Környezetvédelmi problémák.

Az aromás szénhidrogének. A benzol szerkezete (Kekulé), tulajdonságai, szubsztitúciója, (halogénezés, nitrálás), égése. Aromás szénhidrogének felhasználása, biológiai hatása.

Az értéktelen kőszénkátrányból nyert értékes vegyipari alapanyagul szolgáló aromás szénhidrogének felhasználása, előnyök és veszélyek mérlegelése.

A halogéntartalmú szénhidrogének. A halogéntartalmú szénhidrogének

A szerves halogénvegyületek környezetszennyezésével kapcsolatos szövegek,

Molekulamodellek, szerves molekulákról készült ábrák, képek és képletek összehasonlítása, animációk bemutatása. Az izomer vegyületek tulajdonságainak összehasonlítása. A szerves vegyületek elnevezése néhány köznapi példán bemutatva, rövidítések, pl. E-számok.

Molekulamodellek készítése. Kísérletek telített szénhidrogénekkel: pl. földgázzal felfújt mosószerhab égése és sebbenzin lángjának oltása; a sebbenzin mint apoláris oldószer.Információk a kőolaj-feldolgozásról, az üzemanyagokról, az oktánszámról, a cetánszámról, a megújuló és a meg nem újuló energiaforrások előnyeiről és hátrányairól, a szteránvázas vegyületekről.

elnevezése, kis molekulapolaritás, nagy moláris tömeg, gyúlékonyság hiánya, erős élettani hatás. A halogénszármazékok jelentősége.

hírek kritikus, önálló elemzése. A halogénszármazékok felhasználásának problémái (teflon, DDT, PVC, freon).

Szerves anyag, heteroatom, konstitúció, izoméria, funkciós csoport, köznapi Kulcsfogalmak/ és tudományos név, telített, telítetlen, aromás vegyület, alkán, homológ sor, fogalmak szubsztitúció, alkén, addíció, polimerizáció, műanyag.

A tanulók ismerik az anyagok legfontosabb csoportjait, ezekre köznapi példákat sorolnak. Képesek anyagi változásokat makro- és részecskeA fejlesztés várt szinten is leírni és értelmezni. Értik a kémiai reakciók feltételeit, lényegét, eredményei akét ezeket szimbólumokkal is jelölik. Érzékenyek az egészség és a környezet évfolyamos ciklus állapotának megőrzésével kapcsolatos kémiai problémák iránt. Képesek végén vizsgálatokat végezni, adatokat értelmezni, eredményeiket bemutatni. Alkalmazzák kémiai ismereteiket a szénhidrogének és szénhidrogénszármazékok példáján. Kulcsfogalmak/ Másodrendű kötés, kémhatás, sav-bázis reakció. fogalmak

A fejlesztés várt eredményei ahárom évfolyamos ciklus végén

A tanulók ismerik az anyagok legfontosabb csoportjait, ezekre köznapi példákat sorolnak. Képesek anyagi változásokat makro- és részecskeszinten is leírni és értelmezni. Értik a kémiai reakciók feltételeit, lényegét, ezeket szimbólumokkal is jelölik. Érzékenyek az egészség és a környezet állapotának megőrzésével kapcsolatos kémiai problémák iránt. Képesek vizsgálatokat végezni, adatokat értelmezni, eredményeiket bemutatni.

Műveltségterület:EMBER A TERMÉSZETBEN Tantárgy neve: BIOLÓGIA CÉL Természettudományosan megalapozott, a tanulók által is megfigyelhető, megvizsgálható, különböző ismeretszerzési forrásokból megerősíthető tudás átadása a környezet tárgyairól, élőlényeiről, jelenségeiről, folyamatairól.

Tantárgy

LEVELEZŐ OKTATÁS

ESTI TAGOZAT 5.

6.

7.

8.

5.

6.

7.

8.

Heti óraszám

1

1

1

1

1

1

-

-

Évi óraszám

36

36

36

36

36

36

-

-

FELADAT  A tanulók szerezzenek jártasságot növény- és állatismeretben, földrajzi elterjedésük és az emberi szervezet beható ismeretében.  Környezetünk védelmének tudatosítása és az egészséges életmód igényének kialakítása.  Ismerjék meg a tanulók az élő és élettelen természet kölcsönös egymásra hatását, sokféleségét.  Ismerjék meg a testi-lelki fejlődés szakaszait.  Váljanak a tanulók a környezetük szépségét érzékelni tudó, azért tudatosan tenni képes emberekké. MÓDSZERTANÁI AJÁNLÁS A FELNŐTTOKTATÁSBAN Az iskolarendszerű felnőttoktatásban a tananyag közel azonos tartalmú és nagyságú, mint a nappali tagozaté, de sok esetben egészen más megközelítést, módszereket igényel. A felnőttoktatás módszereit is ehhez a helyzethez kell igazítani, hogy a tanítás-tanulás folyamata hatékonyabb legyen. Olyan módszereket, szemléltetéseket és interaktív eszközöket érdemes alkalmazni, melyek a tanulók érdeklődését felkeltik, s minél jobban bekapcsolja őket az órai munka menetébe, illetve lehetővé teszi számukra az iskolán kívüli (otthoni) tanulást. Nyilvánvaló, hogy a szokásostól eltérő óra- és munkatípusok élménye sokszorosan megtérül. Ugyanis egy-egy ilyen alkalmat követően egészen más attitűddel ül be a tanuló a következő heti órára (vagy egy-egy óra hatására lelkesebben veszi elő otthon a tankönyvet), amellyel azt értük el, hogy nagyobb lesz az odafigyelése és a befogadóképessége, mert érzelmileg tettük érdekeltté. Az egyik leggyakrabban alkalmazott módszer a frontális tanítás, amelyet olyankor választunk, amikor sok új fogalmat vezetünk be és az új tananyagot kevés korábbi ismerethez tudjuk

kötni. Az ilyen típusú órákon kevés lehetőséget biztosítunk a tanulók bevonására, és nehéz a figyelmet és az érdeklődést 40-45 percig ébren tartani. Előnye, hogy sok új információt tudunk átadni, de megvan a veszélye is, hogy kellő motiváció hiányában az óra végére lankad a figyelem. Igyekezzünk a frontális típusú óra kereteit átlépni és jobban bevonni a diákságot az együtt tanulásban. Olyan kísérletek bemutatását, melyek nagyon rövidek, látványosak és akár otthon is elvégezhetőek. (Lásd a zseblabor feladatgyűjteményét.) Ugyanezt szolgálják a felsorolások esetén alkalmazott betűszavak, pl. a vitaminok közül a zsírban oldódóak: A, D, E, K, az ebből kialakított szó a DEKA. Az új ismeretek rögzítését nagymértékben segíti, ha van valami, amihez kötni lehet a tanulandókat. Ezt szolgálja az élmény útján történő tanulás. Eszközei: a kíváncsiság felkeltése (sok jó kérdéssel). Ezeken az órákon is jól tudjuk használni a különböző folyóiratokat: Élet és Tudomány, Természet Búvár, Természet Világa stb. Egy jól időzített illusztráció, hír vagy kép a lapokból színesíti az órát. Egy pár szavas összefoglaló a cikkről, amelyből a képet bemutattuk, kedvcsináló lehet, és a következő alkalommal az újságosnál nézelődve már megakad a hallgatók szeme az ismerős címlapon. Napjainkban az információszerzés forrásai hihetetlenül kibővültek, és ezek között az iskola csak egy és nem az első. Nagyon előkelő helyen szerepel azonban a televízió, és a világháló. Mivel az Internet elterjedése nálunk még iskoláskorban van és a háztartásokban nem annyira általános, mint a tv (ez utóbbi sokkal passzívabb formája is a hír- és információszerzésnek), ezért jól alkalmazva sok hasznot hoz az oktatásban. Hasznos módszer, ha a tanórára „behozzuk” a hétköznapok tapasztalatait, azokat az ismereteket, amelyeket a hallgatók (részint tapasztalatból, részint más információs forrásokból) már ismernek. A „laikus ismereteket” tudományosabb mederbe terelhetjük, tudatosabbá tehetjük számukra. A kísérletet bemutató, feldolgozó óra szervezésének 4 alapvető lépése van: 5. az elméleti bevezetés és az eredményekre vonatkozó hipotézisek megfogalmazása 6. végrehajtás 7. értékelés, összegzés 8. az ismeretek kognitív alapokon nyugvó alkalmazása A fogalom-megértést segítő néhány tanulási technika:  Ismeretlen szó meghatározása  Szövegkörnyezet elemzése, felbontása  Visszalapozás korábban tanult fejezethez  Segédletek felhasználása  Parafrazeálás: egyes mondatok szövegrészek átfogalmazása, saját szavakkal történő elmondása.  Kulcsfogalmak kiírása, értelmezése.  Fogalmak közötti kapcsolatok, asszociatív fogalmak megkeresése és ennek rögzítése.  Áttekintés: a cím, alcímek, bekezdések, fejezetek rövid összefoglalója, aláhúzások áttekintése, vázlattal vagy saját jegyzettel történő összevetése.  Írásbeli, szóbeli összefoglalás.  Ábra, grafikon tanulmányozása, értelmezése.  Az anyaggal kapcsolatos kérdések feltevése.  Válaszadás a kérdésekre.  A tanult információkról történő beszélgetés.

Az SQ4R komplex tanulási módszer alkalmazása a mélyreható tanulási stratégiát segíti elő.  Előzetes áttekintés: A szöveg bevezetőjének, kiemelt részeinek, összefoglalásának rövid áttekintése, melynek során a tanuló orientációs támpontokat keres, melyekhez kapcsolódni tud a feldolgozás során.  Kérdések alkotása: A leíró jellegű tananyag kérdésekké történő átfogalmazása elősegíti az aktív olvasóvá válást, illetve segít a számonkérés körülményeinek elővezetésében.  Elolvasás: Olyan aktív olvasás, melynek célja, hogy a megfogalmazott kérdésekre választ tudjunk adni.  Olvasott információk átgondolása: Az olvasott információk összekapcsolása korábbi ismeretekkel, fogalmakkal, összefüggések feltárása.  Felidézés: Emlékezetből történő válaszadás a korábban megfogalmazott kérdésekre.  Ismétlő áttekintés: Célja a hatékony rögzítés, illetve a lényeges elemek újbóli áttekintése. Bármilyen típusú módszert – frontális óra, csoportmunka stb. – válasszunk is, mindegyikhez a következő lépéseket javasoljuk:  Pár mondatos emlékeztető o az előző órai anyaghoz kapcsolódóan (fogalmak, összefüggések) o a tantárgyak közötti kapcsolatok feltárása o korábbi ismeretek felelevenítése, melyek a jelen tananyag megértéséhez szükségesek  Motiváció, az érdeklődés felkeltése o a soron következő téma bevezetéséhez pár mondatos érdekességeket, aktualitásokat ismertessünk, „ki hallott már erről?” o közös gondolkodásra serkentő érdekességek felvetése  Az új tananyag feldolgozása  Pár szavas lényegkiemelés, vázlatkészítés  Önellenőrző kérdésekre rövid válaszok megfogalmazása Az összefoglaló órán mindenképpen jelezzük a dolgozat jellegét, típusát.  Kifejtő típusú dolgozat Hátránya, hogy nem fedi le az egész témakört, kisebb anyagrészekre tudunk csak rákérdezni. Kevésbé ad lehetőséget az összefüggések feltárására, viszont könnyebb a hallgatóknak, mert ilyenkor általában a tankönyvből egy-egy leckét vagy bekezdést kell visszaadniuk. Biztosan mindenki tapasztalta már, hogy szinte csak a lecke kezdő szavára várnak, és képesek a tankönyvi szöveget visszaadni. Tudjuk, hogy nem ez az alkalmazható tudás.  Teszt típusú dolgozat Az ilyen típusú kérdések leginkább a passzív tudást mérik. Nem adnak lehetőséget, hogy a tanuló a saját szavaival, saját értelmezésében adja vissza a tudását. Az ilyen típusú dolgozat előnye, hogy rövid idő alatt sok kérdést lehet feltenni, mellyel nagy anyagrészt is alaposan kikérdezhetünk, továbbá hogy a dolgozat kérdései egyértelműek, könnyen és objektíven javíthatók. A tesztkérdéses dolgozat másik típusa, amikor a biológiai összefoglaló feladatgyűjtemény többféle példáját használjuk. Ezt a fajta dolgozatot a három év során érdemes legalább egyszer alkalmazni, mert egészen más típusú gondolkodást igényel, és ha valaki továbbtanul az estis hallgatók közül és biológiából felvételizik, sokat segít neki. Javasolt feladattípusok: 6. Egyszerű választás 7. Egyszerű hibakutatás 8. Többszörös választás 9. Asszociációs feladatok

10. Relációanalízis Gondolkodást, a tananyagban való jártasságot igényelnek. Ezen típusú számonkérés nehézsége, hogy sok előkészítést és gyakorlást igényel, mert a dolgozat megírása előtt a hallgatókat meg kell ismertetni a feladattípusokkal, és ez a kevés óraszám mellett nehezen kivitelezhető. Előnye, hogy nagy anyagrészt kellő részletességgel tudunk kikérdezni, a dolgozat könnyen és objektíven javítható.  Vegyes feladattípusú dolgozat o Tesztkérdések és egy kifejtő, esszé jellegű kérdés. A tesztkérdéseknél az előző részben javasolt feladattípusok mellett előnyös, ha egy kifejtő jellegű kérdést is felteszünk, amely a fő nagy kérdés mellett tartalmaz néhány kisebb segítő kérdést, azaz megadja a válasz felépítésének vázát.  Sok kis és egy esszé jellegű kérdés Ez esetben a szerkesztésnél arra kell figyelnünk, hogy a kis kérdések mennyi időt vesznek el az órából, és a fennmaradó időhöz igazítsuk a kifejtő kérdés terjedelmét. A gyakorlatban bevált felosztás kb. 15 kis kérdés és 1 közepes hosszúságú kérdés.  Sok kis kérdés és ábrafelismerés, - elemzés A feltett kis kérdések nem kell, hogy összefüggésekre kérdezzenek rá, hiszen a mellékletben szereplő ábrák erre lehetőséget adnak, és ezek pár szavas elemzésével, kifejtésével megbizonyosodhatunk, hogy a tanulók értik a folyamatokat, átlátják a lényeget. Javasoljuk, hogy az ábrákat a diákoknak megjelölt tankönyvekből emeljük ki. Év végi, egyszeri írásbeli és szóbeli számonkérés Ezzel a lehetőséggel azok a tanulók élhetnek, akik munkahelyi és egyéb okok miatt év közben nem tudnak folyamatosan részt venni az oktatásban, de mint magántanulók vizsgát tehetnek. Leggyakoribb formája az írásbeli számonkérésnek a feladatlap, a szóbelinek pedig a tételhúzás. Az otthon elkészített („házi dolgozat”) dolgozat felépítése, szerkezete:  1. oldal: előlap. Szerepeljen rajta a választott téma címe, szerzője és a készítés időpontja.  A téma kifejtése 3, legfeljebb 10 oldalban.  Utolsó oldal: a felhasznált irodalom listája, szerző, cím, kiadó, megjelenési hely, év. Javasoljuk, hogy az informatikát tanuló diákok gyakorlás céljából használják az internetes forrásokat is, azok megtalálása, az információk feldolgozása hasznos és friss adatokkal segítheti munkájukat. Irodalomjegyzék: 10. Elliot J.: Az iskolai környezeti nevelési fejlesztésekről. In.: Havas Péter (szerk.): A környezeti nevelés Európában. Körlánc, Bp., 1999 11. Fehérné dr. Gergely Judit: Az egészségnevelés lehetőségei a gimnáziumi biológia tanításában. A biológiatanítása. 12. Müllner Erzsébet: Biológiai gyakorlatok középiskolásoknak 9-12. osztály. Mozaik Oktatási Stúdió. Szeged, 1998. 13. Nahalka István: Válságban a magyar természettudományos nevelés. Új Pedagógiai Szemle, 1999. 5. szám 14. Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia – alapvetés. Szerk.: Vásárhelyi Tamás és Victor András. Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, 2000. 15. Pölöskei Gáborné: A humánökológia szemléletének beépítése a középiskolai biológiaoktatásba. Módszertani lapok, Biológia V. évf. 1. szám

16. Revákné dr. Markóczi Ibolya – dr. Ferenczy Tibor: A tanulás tanításabiológia órán. A biológiatanítása, 2001. január 17. Ungvári Imre: A gyakorlati foglalkozások jelentősége a tanulók gondolkodásának fejlesztésében. A biológiatanítása, 1993. november 18. Varga Attila: A biológiatanítás lehetőségei a fenntarthatóság pedagógiájában. A biológiatanítása, 2000. szeptember A biológia tantárgy tartalma a természettudományos műveltség sajátos és egyben szerves része. Különös jelentőségét az adja, hogy az élő természettel foglalkozik, amelynek része a társadalomban élő, tanuló ember is. Az e kerettantervben szereplő biológia tantárgy témakörei, és azok feldolgozási módjai a NAT azon törekvésére építenek, amely szerint a természettudományokban való alapvető jártasság nemcsak az orvosok, mezőgazdászok, környezetvédők, biológusok és a szaktudósok, hanem minden ember számára fontos. A biológia tanulása által a diákok nemcsak az élő természet szépségét és változatosságát, de saját szervezetük működését is megismerik, miközben egyre jobban megértik a természeti törvényszerűségeket, a jelenségek hátterében zajló folyamatokat és a közöttük lévő összefüggéseket. A tantárgy tanulásának fontos feladata a természetről és az emberről, a kettő kapcsolatáról való szemlélet formálása, a diákok egészséges életmódjának és környezettudatos magatartásának alakítása. Annak érdekében, hogy diákjaink nyitottak legyenek a világra, tudjanak tapasztalati tényekből következtetéseket levonni, felismerjék a problémákat, keressék azok okait, és életkoruknak megfelelő válaszokat fogalmazzanak meg a felvetődött kérdésekre, a biológia tanulása során a mindennapi életben tapasztalható jelenségekből, problémákból kiindulva jutunk el a megoldáshoz szükséges ismeretekhez, és azok alkalmazásához. A tartalmak egy része lehetőséget ad a társadalom és a gazdaság aktuális problémáinak felismerésére és értelmezésére, az aktív és felelős állampolgári magatartás gyakorlására. A célok megvalósításához elengedhetetlen, hogy a tanulók aktívan részt vegyenek az ismeretszerzés folyamatában. Ehhez megfelelő motiváció, tanulási környezet és az (inter)aktív tanulási formákat támogató tanulásszervezés szükséges, amelynek során folyamatosan fejlődik a természettudományos gondolkodáshoz nélkülözhetetlen megfigyelőképesség, a könyvtári és más információforrások használata, az információk rögzítésének és felidézésének képessége. Ennek során alakul a diákok egyéni tanulási stílusa és együttműködési képessége, megtanulnak másokkal együttműködni és csoportban tanulni. A természet szépségére, az élővilág „érdekes dolgaira” történő rácsodálkozás, a kíváncsiság kielégítése és fenntartása mellett azokat a pozitív érzelmeket mozgósítja, melyek motiváló hatása a tanulás fáradtságosabb szakaszain is átsegíti a tanulót. A tanítás-tanulás folyamatát a fejlesztő értékelés segíti, amely támogatja a tanulónak a tanulás folyamatában való aktív részvételét, segíti a reális önismeret alakulását és az önálló tanulási stratégiák kiépítését. A tananyag a természet leíró megismeréséből kiindulva fokozatosan halad a jelenségek hátterében lévő általános természeti törvények felismerése, a természetben lévő kölcsönhatások megismerése és megértése felé. A Föld nagy tájai zonális életközösségeinek megismerése során, e biomok jellegzetes élőlényeinek megismerése által világossá válnak a fajok elképesztő sokfélesége mögött rejlő alapvető törvényszerűségek: a testfelépítésnek és a működésnek, illetve az állati viselkedésnek a környezeti feltételekhez való alkalmazkodása. Példák sorozatán keresztül derül fény az életközösségek felépülésének törvényszerűségeire, és a fajok közötti kapcsolatok különböző típusainak megismerésére. Sor kerül a fajok

sokféleségében való rendszerezés szükségszerűségének belátására és a tudományos rendszerezés alapjainak a megismerésére. Az egyedekből álló szerveződés, valamint az egyedek jellemzésének és működési sajátosságainak a megismerését az egyed alatti szerveződési szintek megismerése követi: a struktúra és a funkció közötti kapcsolat megvalósulása a sejtekben és a szövetekben, a növényi és az emberi szervekben, szervrendszerekben. A környezettudatosság és a fenntarthatóság tantárgyakon átívelő nevelési feladat, amely karakteresen kötődik a természettudományos tárgyakhoz és a biológiához. Megvalósítása leginkább az életközösséggel és az emberrel foglakozó tematikus egységeknél lehetséges. A tudományos megismerés során nemcsak a „mi van a természetben?”, hanem a „miért éppen úgy van?” kérdésre is keressük a választ. Több témakör tartalma ad lehetőséget arra, hogy a tanulók tervezett megfigyeléseket, kísérleteket, méréseket végezzenek, és tapasztalataikról feljegyzéseket készítsenek. A balesetmentes kísérletezés fegyelemre szoktat, miközben fejleszti a megfigyelés és az elemzés képességét. Az önálló tanulás megvalósítását segítik a gyűjtőmunkára épülő, prezentációval is kísért kiselőadások és projektek, melyek információhordozók alkalmazására és természettudományi témájú ismeretterjesztő források keresésére, követésére, értelmezésére épülnek. A tudomány gyakorlati alkalmazásának felelősségét az egészség, a természeti erőforrások és a környezeti rendszerek állapotának kontextusában helyezzük el. Az ember megismerése és egészsége fejlesztési feladataihoz kapcsolódó tartalmaknak és tevékenységeknek meghatározó szerepük van a reális önismeret alakításában. Nevelési feladataink súlypontjai a testi-lelki egészségre, a családi életre nevelésre, az önismeret és a társas kultúra fejlesztésére és a fenntarthatóságra koncentrálnak. Szándékainknak azonban van erkölcsi-állampolgári vetülete is, azaz az önmaga cselekedeteiért és azok következményeiért viselt felelősség tudatával rendelkező személyiség alakítása.

ÓRAKERET LEVELEZŐ TAGOZAT

ESTI TAGOZAT TÉMAKÖR 5.

6.

7.

8.

5.

Élet a kertben

4

4

Vizek, vízpartok élővilága

4

4

Alföldi tájakon

4

4

Az erdő életközössége

4

4

Élet a forró éghajlati övben

4

7

4

Az élővilág alkalmazkodása a négy évszakhoz

4

6

4

Az élővilág alkalmazkodása a hideghez, és a világtenger övezeteihez

4

4

4

Rendszer az élővilág sokféleségében

4

15

4

6.

Részekből egész – Szervezettan

6

6

6

Az emberi szervezet

6

6

6

A szervezet anyag- és energiaforgalma

6

6

6

A belső környezet állandóságának biztosítása

7

7

7

A fogamzástól az elmúlásig

7

7

7

Beszámoltatás

4

4

4

4

4

4

Heti óraszám

1

1

1

1

1

1

Évi óraszám

36

36

36

36

36

36

7.

8.

5. évfolyam Élet a kertben

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Belépési követelmény

A tematikai egység fejlesztési céljai

Órakeret E: 4 óra L: 4 óra

Gyökérzet, szár, fás és lágy szár, törzs, lombkorona, levél, virág, termés, sziromlevél, csészelevél, porzó, termő, megporzás, életjelenségek. A szerkezet és a működés összefüggéseinek felismerése a virágos növények testfelépítésén keresztül. A zöldség- és gyümölcsfélék szerepe az egészséges táplálkozásban, fogyasztásuk egészségvédelmi szabályainak megismerése. A növények környezeti igénye – termesztése, valamint szerveinek felépítése – működése közötti oksági összefüggések feltárása, magyarázata A felépítés és a működés kapcsolatának megfigyelése a növények testfelépítésének példáján. A növények életfeltételeinek megismerése. A fenntarthatóságot segítő szemlélet megalapozása a kártevők elleni védekezés kapcsán. A rendezett és szép környezet iránti igény felkeltése. Az ember személyes felelősségének felismertetése a környezet alakításában.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mire van szükségük a növényeknek ahhoz, hogy szépek, egészségesek legyenek, és bő termést hozzanak? Miért egészséges a zöldség- és gyümölcsfélék fogyasztása? Milyen növényi részt fogyasztunk, amikor zöldséget, gyümölcsöt eszünk? Mi a veszélye a kártevők vegyszeres irtásának? Ismeretek: A növényi test felépítése, a szervek működése, a növények életfeltételei. Gyümölcs- és zöldségfélék (őszibarack, dió, burgonya, vöröshagyma, paprika) környezeti igényei, termőhelye, testfelépítése, ehető részei, élettartama, felhasználása. A termény és a termés megkülönböztetése. A zöldség- és gyümölcsfélék szerepe az egészség megőrzésében. Fogyasztásuk higiénés szabályai. A gyümölcs- és zöldségfélék kártevői: burgonyabogár, káposztalepke, házatlan csigák, monília.

Fejlesztési követelmények Az egyes fajok/fajták környezeti igényei és gondozási módja közötti összefüggés felismerése. Zöldség- és gyümölcsfélék ehető növényi részeinek összehasonlítása. Annak felismerése, hogy nemcsak a termések lehetnek termények. A főbb növényi szervek és a módosult növényi részek azonosítása. A növények különböző szempontú csoportosítása. A kártevők alapvető (országszintű) besorolása és a kártevők hatására bekövetkező elváltozások értelmezése. A vegyszermentes védekezés fontosságának tudatosítása, a biológiai védekezés lehetőségeinek és jelentőségének felismerése. Egynemű és különnemű takarólevelű virág vizsgálata, a megfigyelések rögzítése. Növények telepítése, gondozása az

A kártevők elleni védekezés. A vegyszerhasználat következményei. A virágos növények (petúnia, tulipán) szervei, testfelépítése. Dísznövények szerepe közvetlen környezetünkben (lakás, osztályterem, udvar). A növények gondozásának elemi ismeretei. A földigiliszta és az éti csiga testfelépítése, életmódja, jelentősége. Jellegzetes kerti madarak. A házban és a ház körül élő állatok: házi veréb, füstifecske, házi légy testfelépítése, életmódja, jelentősége. Az állatok szerepe a betegségek terjesztésében. A megelőzés lehetőségei. Madárvédelmi alapismeretek.

osztályteremben, iskolaudvaron, a növények fejlődésének megfigyelése. A kert mint életközösség értelmezése. A kerti madarak szerepének felismerése a kártevők megfékezésében.

Zöldség, gyümölcs, virág, mag, termés, fő- és mellékgyökérzet, főeres, Kulcsfogalmak/ mellékeres levél, virág, takarólevél, lepellevél, ivarlevél, csonthéjas-, bogyótermés, módosult növényi rész: gumó, hagyma, egynyári, kétnyári, fogalmak évelő, gyűrűsféreg, bőrizomtömlő, puhatestű, köpeny, zsigerzacskó, átalakulás nélküli fejlődés, tápláléklánc.

Tematikaiegység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Vizek, vízpartok élővilága

Órakeret E: 4 óra L: 4 óra

A víz jelentősége, gerinctelen, puhatestű, ízeltlábú, rovar, gerinces, madár, növényevők, mindenevők, ragadozók, átalakulásos fejlődés, pete, átalakulás nélküli fejlődés, vízszennyezés forrásai, következményei.

Az élő és élettelen környezeti tényezők sokoldalú kapcsolatrendszerének megismerése a vizek-vízpartok életközösségében. Az élőhely – szervezet – életmód összefüggéseinek magyarázata a vízvízpart élőlényeinek vizsgálata során. A természetszeretet és természetvédelem iránti elkötelezettség elmélyítése az élővilág változatosságának, sokszínűségének, A tematikai egység sérülékenységének tudatosításával. fejlesztési céljai A természet jelzéseinek felismertetése, értelmezése, az okok és következmények elkülönítése az emberi tevékenységek és az élettelen környezet közötti kapcsolatrendszer elemzésével. A helyi környezeti problémák iránti érdeklődés felkeltése. A személyes felelősség tudatosítása a vízkészlet tisztaságának megőrzésében. A természet védelmében a tanulók aktív cselekvésre ösztönzése egyéni és közösségi szinten. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati

Fejlesztési követelmények

alkalmazások: Meleg, nyári napokon olykor tömegesen pusztulnak a halak a Balatonban. Mi ennek az oka? Hogyan képesek a kígyók egészben lenyelni táplálékukat? Mit tehetünk, hogy kevesebb szúnyog fejlődjön ki környezetünkben? Mire jó a téli álom? Ismeretek: A vízi élőhely jellemző élettelen környezeti tényezői. Vizek egysejtűi: zöld szemes ostoros, papucsállatka, baktériumok testfelépítése, életmódja. Vízi-vízparti növénytársulások vízszintes tagozódása: lebegő, gyökerező hínár, nádas mocsárrétek, ártéri erdők jellegzetes növényeinek testfelépítése, életmódja, jelentősége. A vízi-vízparti életközösség jellemző gerinctelen és gerinces állatai: tavi kagyló, orvosi pióca, kecskerák, szúnyogok, szitakötők, ponty, leső harcsa, kecskebéka, vízisikló, tőkés réce, barna réti héja, fehér gólya külleme, teste, élete, jelentősége az életközösségben, az ember életében, védettségük. Kölcsönhatások az életközösségben: táplálkozási láncok, táplálékhálózatok. Az életközösség veszélyeztetettségének okai, következményei: tápanyagdúsulás és a méreganyag koncentrálódása.

A vízi és a szárazföldi élőhely környezeti tényezői közötti különbségek azonosítása. Az egysejtű élőlények közötti különbségek megállapítása. A növények környezeti igényei és térbeli elrendeződése közötti összefüggés elemzése. A megismerési algoritmusok alkalmazása a lágy- és fásszárú növények vizsgálata során. A növényi szervek környezethez való alkalmazkodásának bizonyítása konkrét példákon. A vízparti növények környezetvédelmi és gazdasági jelentőségének elemzése. A megismerési algoritmusok használata a gerinces és a gerinctelen állatok bemutatása során. A vízi élethez való alkalmazkodás példákkal történő illusztrálása. Az életfeltételek és az élőlények egyedszáma közötti összefüggés elemzése, bizonyítása. Táplálkozási láncok összeállítása, táplálkozási hálózat elemzése. Az emberi tevékenység hatásainak elemzése, a környezetszennyezés és az ember egészsége közötti összefüggés felismerése. Az állatok egyedszáma, veszélyeztetettsége és védettsége közötti összefüggés elemzése.

Egysejtű, sejtszervecske, baktérium, moszat, telepes test, gyöktörzs, kétlaki növény, hínárnövényzet, gerinctelen, gyűrűsféreg, puhatestű, kagyló, Kulcsfogalmak/ ízeltlábú, rovar, rák, gerinces, hal, kopoltyú, úszóláb, lemezes csőr, fogalmak gázlóláb, tépőcsőr, markoló láb, lágyhéjú tojás, átalakulásos fejlődés, átváltozás, átalakulás nélküli fejlődés, költöző madár, téli álom, változó testhőmérséklet.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Alföldi tájakon

Órakeret E: 4 óra L: 4 óra

Síkság, alföld, élőhely, életközösség madár, emlős, ízeltlábú, rovar, táplálkozási lánc, táplálkozási hálózat, környezetszennyezés, környezet – szervezet – életmód összegfüggései, élőlények bemutatásának algoritmusa, tájékozódás a térképen, diagramok, tematikus térképek értelmezése.

Átfogó kép kialakítása alföldi tájaink természetföldrajzi jellemzőiről, természeti-társadalmi erőforrásairól, gazdasági folyamatairól, környezeti állapotáról. A természeti, társadalmi-gazdasági értékek megismerésén keresztül a A tematikai egység hazához való kötődés erősítése, a nemzettudat fejlesztése. fejlesztési céljai Az alföldek keletkezésének vizsgálata során a folyamatok sorrendjének, időléptékének érzékeltetése. A szemléleti térképolvasás elemi készségeinek fejlesztése. A környezetre kifejtett egyéni és társadalmi hatások és a belőlük adódó problémák felismertetése, megoldási módok keresése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek

Fejlesztési követelmények

Ismeretek: A füves puszták élővilága. Jellegzetes növényei: fűfélék, gyógy- és gyomnövények, jellemzőik, jelentőségük. Az életközösség állatai: sáskák, szöcskék, gyíkok, fácán, mezei pocok, mezei nyúl, egerészölyv szervezete, életmódja. Táplálkozási láncok, táplálékhálózatok. Az életközösség veszélyeztetettsége, védelme. A Kiskunsági vagy a Hortobágyi Nemzeti Park természeti értékei.

Az alföldi tájak természeti adottságainak összehasonlítása. A tájjellemzés algoritmusának megismerése, gyakorlása. Diagramok, tematikus térképek információtartalmának értelmezése. Természeti erőforrások felismerése, értelmezése. Földrajzi-környezeti jelenségek közötti kölcsönhatások felismerése, analógiás következtetés. Hazai életközösségek ökológiai szemléletű Alföldek hasznosítása, szerepük a lakosság jellemzése. Az élőhelyek földrajzi élelmiszerellátásában. Termesztett növényei: sajátosságainak, kapcsolatainak a felismerése. búza, kukorica, napraforgó. Jellegzetes A növényi szervek környezeti tényezőkhöz való szerveik, termesztésük, felhasználásuk. alkalmazkodásának bizonyítása. Környezet – szervezet – életmód A növénytermesztés, állattenyésztés és az összefüggéseinek felismerése, magyarázata. élelmiszeripar összefüggései. Egy választott nemzeti park természeti értékeinek, vagy ősi magyar háziállatoknak a bemutatása önálló kutatómunka, ismeretszerzés alapján. A természeti és a kultúrtáj összehasonlítása. A tájátalakítás elemeinek felismerése. Kulcsfogalmak/ Síkság, alföld, feltöltődés, természeti erőforrás, fűfélék, koronagyökér, takarólevél nélküli virág, fészek-, kalász-, szemtermés, kifejlés, kétéltű, fogalmak hüllő, rágcsáló.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Az erdő életközössége

Órakeret E: 4 óra L: 4 óra

Életközösség: lombhullató, örökzöld, porzós és termős virág, megporzás, telepes test, gerinces, madár, emlős, patás állat, gerinctelen, ízeltlábú, rovar, bogár, növényevő, mindenevő, ragadozó, redős, gumós, tarajos felületű zápfog, összetett gyomor, kérődző állat, állandó madár, átalakulás nélküli fejlődés, teljes átalakulás, növények, állatok bemutatásának algoritmusa, környezet – szervezet – életmód és szervek felépítése-működése közötti összefüggés.

A rendszerek – fejlesztési területhez kapcsolódóan – az erdő életközösségének, az élőlények szerveződésének, sokoldalú kapcsolatrendszerének ökológiai szemléletű vizsgálata. Az erdei életközösségek előfordulása, környezeti tényezői, és szerkezeti különbségei közötti összefüggés feltárása és magyarázata. A hazai erdők szépségeinek, sokszínűségének felismerése, az érdeklődés felkeltése az életközösségek élőlényeinek megismerése iránt. A A tematikai egység természetjárás igényének kialakítása, a terület védelmét szolgáló fejlesztési céljai magatartás- és viselkedéskultúra fejlesztése. A környezet – szervezet – életmód, a szervek felépítése – működése közötti oksági összefüggések feltárása, bizonyítása. Az emberi tevékenységek az erdő életközösségére gyakorolt hatásainak elemzése. Az erdőpusztulás okainak és következményeinek feltárása. Szűkebb és tágabb környezetünkben fák és cserjék telepítésében, gondozásában aktív cselekvésre ösztönzés. Problémák, jelenségek, gyakorlatialkalmazások, ismeretek

Fejlesztési követelmények

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan változik a hegyvidéki erdők képe a magasság emelkedésével? Milyen jelei vannak az élőlények egymás közötti versengésének az erdőben? A gombák gyűjtésének és fogyasztásának szabályai. A kullancsok által terjesztett betegségek, jellemző tüneteik. A megelőzés és védekezés formái. Az erdőjárás magatartási szabályai.

A természetjárás viselkedési szabályainak megfogalmazása. Hazai erdők életközösségének ökológiai szemléletű jellemzése. Az élő és az élettelen környezeti tényezők szerepének felismerése az erdők kialakulásában, előfordulásában és az erdők függőleges tagolódásában. A növények környezeti igénye és előfordulása közti oksági összefüggések bizonyítása konkrét példákon keresztül.

Ismeretek: Hazai erdőségek földrajzi helye, kialakulása, gyakori erdőtípusainak jellemzői.

A tölgy-, bükk- és fenyőerdők szerkezeti különbségeinek vizsgálata, kialakulásuk okainak feltárása.

Az erdő, mint életközösség. Az erdő szintjei, A megismerési algoritmusok használata a lágya környezeti tényezők függőleges irányú és fásszárú növények vizsgálata során. változásai. Az erdei növények szerveinek összehasonlítása,

Az erdőszintek legjellemzőbb növényeinek: kocsánytalan tölgy, gyertyán, bükk, erdei fenyő, gyepürózsa, erdei pajzsika, nagy seprűmoha környezeti igényei, faji jellemzői, testfelépítése, hasznosítása, az életközösségben betöltött szerepe.

hasonlóságok és különbségek azonosítása.

Az erdő gombáinak: erdőszéli csiperke, gyilkos galóca faji sajátosságai. A gombák testfelépítése, táplálkozása, szaporodása. A gombák szerepe az életközösségekben, az egészséges táplálkozásban. A gombafogyasztás szabályai.

Az ehető és mérgező gombapárok összehasonlítása. A veszélyek felismerése, a különbségek azonosítása.

Az erdő gerinctelen és gerinces állatainak (szarvasbogár, gyapjaslepke, erdei vöröshangya, koronás keresztespók, közönséges kullancs, széncinege, nagy tarkaharkály, gímszarvas, vaddisznó, erdei fülesbagoly, róka) külleme, teste, élete, szerepe az erdő életében.

A megismerési algoritmusok alkalmazása az állatok faji sajátosságainak bemutatása során.

A kullancsok által terjesztett betegségek, az ellenük való védekezés.

A szervek felépítése és működése közti összefüggés magyarázata: mohák, harasztok, nyitvatermők és zárvatermők jellegzetes különbségeinek azonosítása.

A növények és gombák táplálkozása közötti különbségek magyarázata.

A pókszabásúak, a rovarok, a lepkék és a bogarak összehasonlítása, a hasonlóságok és a különbségek azonosítása. A különböző rendszertani csoportok egymáshoz való viszonyának megértése. A szervek környezethez, életmódhoz való alkalmazkodásának felismerése.

A vadgazdálkodás szerepe, jelentősége. Táplálkozási láncok, táplálékhálózat. Az erdő szociális, környezetvédő szerepe, veszélyeztetettsége. Az erdőjárás szabályai. Herman Ottó munkásságának jelentősége.

A kullancsfertőzés felismerése, a védekezés formái. A kullancsok eltávolításának módszerei. Az orvoshoz fordulás eseteinek azonosítása. A vadállomány szabályozása és az élőhely védelme közötti kapcsolat megértése. Táplálkozási láncok összeállítása, a táplálékhálózat elemzése. Az erdő mikroklímára, a levegő összetételére kifejtett hatásának elemzése, az erdők talajvédő szerepének modellezése. Erdő életközösségének vagy egyes növényeinek, növényi részeinek vizsgálata.

Erdő, erdő szintjei, zárvatermő, nyitvatermő, haraszt, moha, virágtalan Kulcsfogalmak/ növény, gomba, spóra, barkavirágzat, makktermés, tűlevél, tobozvirágzat, fogalmak cserje, pókszabású, rovar, bogár, lepke, csáprágó, pödörnyelv, kúszóláb, vésőcsőr.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Élet a forró éghajlati övben

Órakeret E: 4 óra L: 4 óra

Az éghajlat elemei, talaj (humusz), éghajlati övezetek, a környezeti tényezők hatása az élőlényekre, táplálkozási lánc, a víz körforgása a természetben.

A rendszerszemlélet fejlesztése az élővilág és a környezet kapcsolatának, az életközösségek szerkezetének, időbeni változásának elemzése során. A tematikai egység Az életközösségek belső kapcsolatainak megértése a fajok közötti fejlesztési céljai kölcsönhatások típusain keresztül. Az életközösségek veszélyeztetettségének felismerése, a lokális környezetszennyezés globális következményeinek feltárása. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek

Fejlesztési követelmények

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért elképzelhetetlen az élet víz nélkül? Milyen következményekkel jár az erdők kiirtása? – Az elsivatagosodás veszélyei és következményei.

Példák a növények környezethez való alkalmazkodására (szárazságtűrő, fénykedvelő, árnyéktűrő). Példák a víz fontosságára. A magas hőmérséklet mellett a csapadék mennyiségéhez, illetve eloszlásához való Ismeretek: alkalmazkodási stratégiák (testfelépítés, A környezeti tényezők (fény, hőmérséklet, életmód, élőhely és viselkedés) bemutatása levegő, víz, talaj) hatása a növényzet néhány jellegzetes forró éghajlati növény és kialakulására. állat példáján keresztül. A víz szerepe a földi élet szempontjából Az élővilággal kapcsolatos térbeli és időbeli (testalkotó, élettér, oldószer). mintázatok magyarázata a forró éghajlati öv Példák az élőlényeknek a magas biomjaiban. hőmérséklethez való alkalmazkodására. A kedvezőtlen környezet és a túlélési Az életközösségek vízszintes és függőleges stratégiákban megnyilvánuló alkalmazkodás rendeződése mint a környezeti feltételek felismerése. optimális kihasználásának eredménye. Táplálkozási lánc összeállítása a forró éghajlati A forró éghajlati öv jellegzetes biomjainak öv biomjainak jellegzetes élőlényeiből. jellemzése (területi elhelyezkedés, Az állatok viselkedésének jellemzése konkrét kialakulásuk okai, főbb növény- és állattani példákon, az életközösségben betöltött szerepük jellemzői). alapján. Fajok közötti jellegzetes kölcsönhatások A megismert élőlények csoportosítása (együttélés, versengés, élősködés, táplálkozási különböző szempontok szerint. kapcsolat) a trópusi éghajlati öv Projektmunka lehetősége: a forró éghajlati életközösségeiben. övben megvalósuló emberi tevékenység hatása A trópusi biomokat fenyegető főbb emberi a természeti folyamatokra; cselekvési eredetű veszélyek (elsivatagosodás, lehetőségek felmérése. erdőirtások, ipari szennyezés, erózió): okok és következmények. Kulcsfogalmak/ Környezeti tényező, életfeltétel, alkalmazkodás; trópusi esőerdő, erdős és füvesszavanna, trópusi sivatag, elsivatagosodás; versengés, együttélés, fogalmak táplálkozási lánc; gerinces, hüllő, madár, emlős.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Az élővilág alkalmazkodása a négy évszakhoz

Órakeret E: 4 óra L: 4 óra

Előzetes tudás

A környezeti tényezők hatása az élőlényekre, az éghajlat elemei és módosító hatásai, éghajlati övezetek, táplálkozási lánc.

A tematikai fejlesztési céljai

Életközösségek felépítésének és belső kapcsolatrendszerének megismerése megfigyelések és más információforrások alapján. Az élőlények alkalmazkodásának bizonyítása a testfelépítés, életmód, élőhely és viselkedés kapcsolatának elemzésével. Az emberi szükségletek kielégítésének környezeti következményei, veszélyei feltárása során a globális problémákról való gondolkodás összekapcsolása a lokális, környezettudatos cselekvéssel.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek

Fejlesztési követelmények

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan változik egy rét, vagy a park füve a nyári szárazságban, illetve eső után? A természetes növénytakaró változása a tengerszint feletti magasság, illetve az Egyenlítőtől való távolság függvényében. Hogyan alakulnak ki a savas esők és hogyan hatnak a természetre?

A környezeti tényezők és az élővilág kapcsolatának bemutatása a méréskelt övi biomok néhány jellegzetes élőlényének példáján. A környezeti tényezők élővilágra tett hatásának értelmezése a mérsékelt övi (mediterrán, kontinentális, tajga, magashegységi övezetek, déli és északi lejtők) fás társulások összehasonlításával. Ismeretek: A megismert állatok és növények jellemzése A mérsékelt övezet és a magashegységek (testfelépítés, életmód, szaporodás), környezeti jellemzői. csoportosítása különböző szempontok szerint. A mérsékelt éghajlati övezet biomjainak Példák az állatok közötti kölcsönhatásokra a (keménylombú erdők, lombhullató erdőségek, jellegzetes hazai életközösségekben. füves puszták jellemzői) jellemzése (földrajzi A lakóhely közelében jellegzetes természetes és helye, legjellemzőbb előfordulása, környezeti mesterséges életközösségek összehasonlítása. feltételei, térbeli szerkezete, jellegzetes Az ember és a természet sokféle kapcsolatának növény- és állatfajok). elemzése csoportmunkában. A mérsékelt öv biomjainak jellegzetes növényei és állatai. A lakókörnyezet közelében lévő életközösség Az ember természetátalakító munkájaként megfigyelése: a levegő-, a víz- és a létrejött néhány tipikus mesterséges talajszennyezés forrásainak, a szennyező (mezőgazdasági terület, ipari terület, anyagok típusainak és konkrét példáinak település) életközösség a Kárpát-medencében. megismerése, vizsgálata. A környezetszennyezés jellemző esetei és következményei (levegő-, víz-, Lehetséges projektmunka: helyi környezeti talajszennyezés). probléma felismerése, a védelemre vonatkozó Invazív és allergén növények (parlagfű). javaslat kidolgozása. Kulcsfogalmak/ Plankton, egysejtű, moszat, szivacs, csalánozó, gerinces, hal, madár, emlős; környezeti tényező, tűrőképesség, táplálkozási hálózat. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Az élővilág alkalmazkodása a hideghez, és a világtenger övezeteihez

Órakeret E: 4 óra L: 4óra

Éghajlati övezetek, vizek– vízpartok élővilága; környezeti tényezők, életfeltételek, a fajok közötti kölcsönhatások típusai.

Az élővilág sokféleségének mint értéknek a felismerése. Az életközösség anyag- és energiaáramlása és az egyensúlyi állapot közötti összefüggés megértése. A tematikai egység A Föld globális problémáinak összegzése, a fenntarthatóságot támogató fejlesztési céljai életvitel, illetve az egyéni és közösségi cselekvés megalapozása. A tudomány és a technika a társadalomban és a gazdaság fejlődésében játszott szerepének bemutatása konkrét példák alapján. A kutató és mérnöki munka jelentőségét felismerő és értékelő attitűd megalapozása. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért élhetnek fenyők, illetve örökzöld növények a mediterrán és az északi mérsékelt éghajlaton is? Miben hasonlít a sivatagi, illetve a hideg égövi állatok túlélési stratégiája? Miben mások a szárazföldi és a vízi élőhelyek környezeti feltételei? Milyen veszélyekkel jár a globális fölmelegedés a sarkvidékek és az egész Föld élővilágára?

Fejlesztési követelmények

Az extrém környezeti feltételekhez (magas és alacsony hőmérséklet, szárazság) való alkalmazkodás eredményeként kialakuló testfelépítés és életmód összehasonlítása a hideg és a trópusi övben élő élőlények példáin. Önálló kutatómunka: a világtengerek szennyezésével kapcsolatos problémák. A megismert élőlények csoportosítása különböző szempontok szerint. Táplálkozási lánc és táplálékpiramis összeállítása a tengeri élőlényekből. Példák a fajok közötti kölcsönhatásokra a tengeri életközösségekben. Ismeretek: Kutatómunka: nemzetközi törekvések a A hideg éghajlati övezet biomjainak környezetszennyezés megakadályozására, jellemzése az extrém környezeti feltételekhez illetve a környezeti terhelés csökkentésére. Az való alkalmazkodás szempontjából. ember természeti folyamatokban játszott A világtenger, mint élőhely: környezeti szerepének kritikus vizsgálata példák alapján. feltételei, tagolódása. Az életközösségek, a bioszféra stabil állapotait A világtengerek jellegzetes élőlényei, mint a megzavaró hatások és a lehetséges vízi környezeti feltételekhez való következmények azonosítása. alkalmazkodás példái. A környezeti kár, az ipari és természeti, Az életközösségek belső kapcsolatai, a fajok időjárási katasztrófák okainak elemzése, közötti kölcsönhatások konkrét típusai. elkerülésük lehetőségei. Anyag- és energiaáramlás a tengeri Az energiaátalakító folyamatok környezeti életközösségekben. hatásának elemzése, alternatív Az élőhelyek pusztulásának okai: a prémes energiaátalakítási módok megismerése. állatok vadászata, a túlzott halászat, a Az energiatakarékos magatartás módszereinek bálnavadászat, a szennyvíz, a kőolaj, a és ezek fontosságának megismerése önálló radioaktív hulladék, a turizmus forráskeresés és feldolgozás alapján. következményei. Az ismeretszerzés eredményeinek bemutatása, A Föld globális problémái: túlnépesedés – a mások eredményeinek értelmezése, egyéni

világ élelmezése, fogyasztási szokások – vélemények megfogalmazása. anyag- és energiaválság, környezetszennyezés – a környezet leromlása. Konkrét példák a biológiának és az orvostudománynak a mezőgazdaságra, az élelmiszeriparra, a népesedésre gyakorolt hatásáról. A fenntarthatóság fogalma, az egyéni és közösségi cselekvés lehetőségei a fenntarthatóság érdekében. Az éghajlat hatása az épített környezetre (pl. hőszigetelés). Kulcsfogalmak/ Tajga, nyitvatermő, zárvatermő, gerinces, hüllő, madár, emlős; táplálkozási fogalmak hálózat, táplálkozási piramis, fenntarthatóság, környezeti terhelés. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Rendszer az élővilág sokféleségében

Órakeret E: 4 óra L: 4 óra

A főbb növény- és állatcsoportok tulajdonságai. A környezethez való alkalmazkodás formái; a testfelépítés, életmód, élőhely és viselkedés kapcsolata.

Az élővilág rendszerezésében érvényesülő szempontok értelmezése. A tematikai egység A hierarchikus rendszerezés elvének alkalmazása. fejlesztési céljai A tudományos modellek változásának felismerése. A tudományos módszerek és a nem tudományos elképzelések megkülönböztetése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mire jó a dolgok (könyvek, zenék, ruhák, gyűjtemények) csoportosítása és rendszerezése a hétköznapi életben? Milyen szempontok szerint lehet csoportosítani az élőlényeket? Ismeretek: Az élőlények csoportosításának lehetőségei. A tudományos rendszerezés alapelvei – a leszármazás elve, és néhány jellegzetes bizonyítéka. Az élővilág törzsfejlődésének időskálája. Baktériumok, egyszerű eukarióták, gombák, növények és állatok általános jellemzői.

Fejlesztési követelmények A rendszerezés és a csoportosítás közti különbség megértése. Rendszertani kategóriák (ország, törzs, osztály, faj) megnevezése, a közöttük lévő kapcsolat ábrázolása. A földtörténeti, az evolúciós és a történelmi idő viszonyának bemutatása, az egyes változások egymáshoz való viszonyának érzékelése. A hazai életközösségek jellegzetes fajainak rendszertani besorolása (ország, törzs). A főbb rendszertani csoportok jellemzőinek felismerése 1-1 tipikus képviselőjének példáján.

Kulcsfogalmak/ Rendszerezés, rendszertani kategória; ország, törzs, osztály, leszármazás. fogalmak

6. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Részekből egész – szervezettan

Órakeret E: 6 óra L: 6 óra

A növények és az állatok testfelépítése; táplálkozási lánc; szaporodási típusok a növény- és az állatvilágban.

A rendszerszemlélet fejlesztése rendszer és környezete kapcsolatának elemzésén keresztül. A rész és egész viszonyának felismerése az élő, egységes egész, és a benne összehangoltan működő szerveződési szintek összefüggésében. A tematikai egység A növényi és az állati sejt hasonlóságainak megállapításával a természet fejlesztési céljai egységére vonatkozó elképzelések formálása. Az ember természetben elfoglalt helye, a természetben megjelenő méretek és nagyságrendek érzékeltetésével. A sejtszintű és a szervezetszintű életfolyamatok összekapcsolása a növényi sejt és a növényi szervek működésének példáján. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan tudunk különbséget tenni élő és élettelen, növény és állat között? Miben egyezik, és miben különbözik a madarak tojása, a halak ikrája és a mohák spórája? Minek a megfigyelésére használunk távcsövet, tükröt, nagyítót, mikroszkópot? Mi a magyarázata annak, hogy a táplálkozási láncok általában zöld növénnyel kezdődnek? Ismeretek: A rendszer és a környezet fogalma, kapcsolata, biológiai értelmezése. A biológiai szerveződés egyeden belüli szintjei, a szintek közötti kapcsolatok. Testszerveződés a növény- és állatvilágban. Az eukarióta sejt fénymikroszkópos szerkezete, a fő sejtalkotók (sejthártya, sejtplazma, sejtmag) szerepe a sejt életfolyamataiban. Néhány példa a növényi és az állati szövetekre. A növények táplálkozásának és légzésének kapcsolata; jelentősége a földi élet szempontjából.

Fejlesztési követelmények Az élővilág méretskálája: a szerveződési szintek nagyságrendjének összehasonlítása. A rendszer és a környezet fogalmának értelmezése az egyed, és az egyed alatti szerveződési szinteken. A rendszerek egymásba ágyazottságának értelmezése az egyeden belüli biológiai szerveződési szintek példáján. Növényi és állati sejt megfigyelése, összehasonlításuk. Néhány jellegzetes növényi és állati szövettípus vizsgálata; a struktúra és a funkció közötti kapcsolat jellemzése a megfigyelt szerkezet alapján. A struktúra-funkció kapcsolatának elemzése zöld levél szöveti szerkezetének vizsgálata alapján. Vázlatrajz készítése.

Kulcsfogalmak/ Szerveződési szint, sejt, szövet; sejtalkotó, táplálkozás, anyagszállítás, fogalmak légzés.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Az emberi szervezet

Órakeret E: 6 óra L: 6 óra

A kültakaró és a mozgás szerveinek legfontosabb jellemzői; a hám-, a kötő- és támasztó-, valamint az izomszövetek szerkezete.

Az egészséges életvitel szokásrendszerének kialakítása érdekében a rendszeres testmozgás és a bőrápolás iránti igény felkeltése. Az egészséget veszélyeztető tényezők azonosítása, az ismeretek és A tematikai egység tapasztalatok felhasználása a veszély időbeni érzékelése és elhárítása fejlesztési céljai érdekében. A fogyatékkal élő emberekkel tanúsított elfogadó, segítő, megértő magatartás erősítése. A reális énkép és az önismeret fejlesztése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Milyen szerepe van a bőrnek és függelékeinek (haj, köröm) a vonzó megjelenésben? Mikor és miért izzadunk? Hogyan válasszunk kozmetikai szereket? Ismeretek: Az emberi test síkjai, szimmetriája, formavilága, esztétikuma. A bőr felépítése és funkciói, szerepe a külső testkép kialakításában: a bőr kamaszkori változásainak okai. A bőr- és szépségápolás. A bőr védelme; bőrsérülések és ellátásuk. Bőrbetegségek (bőrallergia, fejtetvesség, rühatka, gombásodás). A mozgásszervrendszer aktív és passzív szervei. Az ember mozgásának fizikai jellemzése (erő, munkavégzés). A csontok kapcsolódása. Az ízület szerkezete. A porcok szerepe a mozgásban. Mozgássérülések (ficam, rándulás, törés) ellátása, mozgásszervi betegségek (csípőficam, gerincferdülés, lúdtalp) és megelőzésük. A mozgás, az életmód és az energiaszükséglet összefüggései.

Fejlesztésikövetelmények Példák szimmetrikusan és aszimmetrikusan elhelyezkedő szervekre. A bőr szöveti szerkezetének és működésének összefüggése. Példák a szerkezeti változás – működésváltozás összefüggésére. A pattanás, a zsíros és a száraz bőr, a töredezett haj és köröm összefüggése a bőr működésével. A bőr védelme az időjárás szélsőséges hatásai ellen. Öngyógyítás és az orvosi ellátás szükségessége. Elsősegélynyújtás bőrsérülések esetén. Az emberi csontváz fő részei, a legfontosabb csontok felismerése. Példák a jellegzetes csontkapcsolatokra. Elsősegélynyújtás mozgássérülések esetén. A mozgássérült és mozgáskorlátozott emberek segítése. Sportoló és nem sportoló osztálytársak napi- és hetirendejének összehasonlítása, elemzése a mozgás (edzés), pihenés, tanulás egyensúlya, a test napi energiaigénye szempontjából. Önálló kutatómunka: sportolók, edzők, gyógytornászok, ortopéd orvosok stb. élményei, tapasztalatai a mozgás és a testi-lelki egészség kapcsolatáról.

Kulcsfogalmak/ Kültakaró, mozgásszervrendszer, ízület. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

A szervezet anyag- és energiaforgalma

Órakeret E: 6 óra L: 6 óra

A sejt felépítése, sejtszintű életfolyamatok, a tápcsatorna szakaszai és fő működéseik, a táplálékok tápanyagtartalma. A légzőszervrendszer részei és működéseik; a keringés szervei és szerepük a szervezet működésében.

A sejtszintű és a szervezetszintű életfolyamatok összekapcsolásával a rendszerfogalom mélyítése. A saját és mások egészségének megőrzése iránti felelős magatartás A tematikai egység erősítése. fejlesztési céljai Az egészséges táplálkozás jellegzetességeire építve a tudatos fogyasztói szokások megalapozása, erősítése. Az orvoshoz fordulás céljának, helyes időzítésének tudatosítása, illetve baleset esetén a tudatosan cselekvő magatartás megalapozása. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért van szüksége szervezetünknek különböző tápanyagokra (fehérjékre, szénhidrátokra és zsírokra)? Miben különbözik a be- és a kilélegzett levegő összetétele, és mi a különbség magyarázata? Hogyan jutnak tápanyaghoz és oxigénhez a szervezetünk belsejében található sejtek? Mitől függ, hogy mennyi folyadékot kell elfogyasztanunk egy nap? Ismeretek: Az élőlényeket felépítő szervetlen és szerves anyagok (víz, ásványi anyagok, szénhidrátok, zsírok és olajok, fehérjék, vitaminok) szerepe. A tápcsatorna részei és szerepük a tápanyagok emésztésében és felszívódásában. Az egészséges táplálkozás jellemzői. A vér és alkotóinak szerepe az anyagszállításban. A légzési szervrendszer részei és működésük. Hangképzés és hangadás. A keringési rendszer felépítése és működése. A táplálkozás és a légzés szerepe a szervezet energiaellátásában. A vér szerepe a szervezet védelmében és belső állandóságának fenntartásában. A védőoltások jelentősége. A kiválasztásban résztvevő szervek felépítése és működése.

Fejlesztési követelmények A táplálékok csoportosítása jellegzetes tápanyagtartalmuk alapján. A fő tápanyagtípusok útjának bemutatása az étkezéstől a sejtekig. Projektmunka, pl. az egészséges táplálkozás megvalósítására; a testsúllyal kapcsolatos problémák veszélyeinek megismerésére. A szívműködést kísérő elektromos változások (EKG) gyógyászati jelentősége; a szívmegállás, szívinfarktus tüneteinek felismerése. A sejtbe jutott tápanyagok felhasználási útjainak végiggondolása. A pulzusszám, a vércukorszint, a testhőmérséklet és a vérnyomás fizikai terhelés hatására történő változásának megfigyelése és magyarázata. A vér- és vizeletvizsgálat jelentősége, a laborvizsgálat legfontosabb adatainak értelmezése. Vénás és artériás vérzés felismerése, fedő- és nyomókötés készítése. Önálló kutatómunka: milyen feltételekkel köthet életbiztosítást egy egészséges ember, illetve aki dohányzik, túlsúlyos, magas a vérnyomása, alkoholista vagy drogfüggő? Adatgyűjtés arról, hogy milyen hatással van a dohányzás a keringési és a légzési szervrendszerre, illetve a magzat fejlődésére. Az interneten található betegségtünetek értelmezése és értékelése. Vita a rendszeres egészségügyi és

A vízháztartás és a belső környezet állandósága. A só- és vízháztartás összefüggése. Vérzéscsillapítás. Légzőszervi elváltozások, betegségek megelőzése. A szív- és az érrendszeri betegségek tünetei és következményei. A rendszeres szűrővizsgálat, önvizsgálat szerepe a betegségek megelőzésében. Betegjogok: az orvosi ellátáshoz való jog; háziorvosi és szakorvosi ellátás.

szűrővizsgálatok, az önvizsgálat, a védőoltások, valamint az egészséges életmód betegségmegelőző jelentőségéről. Az eredményes gyógyulás és az időben történő orvoshoz fordulás ok-okozati összefüggésének összekapcsolása.

Kulcsfogalmak/ Tápanyag, anyagcsere, alapanyagcsere, emésztés, vér, vércsoport, fogalmak véralvadás, immunitás, szűrlet, vizelet, só- és vízháztartás.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

A belső környezet állandóságának biztosítása

Órakeret E: 7 óra L: 7 óra

A sejt felépítése, külső- és belső környezet, egyensúlyi állapot, környezethez való alkalmazkodás, az érzékszervek specializálódása adott inger felfogására.

A szervezet és a környezet kölcsönös egymásra hatásának megértése. A tematikai egység A környezeti jelzések kódolásának és dekódolásának értelmezése az fejlesztési céljai érzékelés folyamatában. Az alkohol és a kábítószerek káros élettani hatásának ismeretében tudatos, elutasító attitűd alakítása. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mi történik, ha valamelyik érzékszervünk nem, vagy nem megfelelően működik? Meddig tudjuk visszatartani a lélegzetünket, tudjuk-e szabályozni a szívverésünket? Mit jelent a szemüveg dioptriája? Miben hasonlít, és miben különbözik az EKG és az EEG?

Fejlesztési követelmények

Az érzékeléssel kapcsolatos megfigyelések, vizsgálódások végzése, a tapasztalatok rögzítése, következtetések levonása. Az érzékszervi fogyatékkal élő emberek elfogadása, segítésük kulturált módja. Adatgyűjtés a leggyakoribb szembetegségekről és korrekciós lehetőségeikről. Annak megértése, hogy az érzékelés az érzékszervek és az idegrendszer Ismeretek: együttműködéseként jön létre. A környezeti jelzések érzékelésének biológiai Az EEG működésének alapja és elemi szintű jelentősége. értelmezése. A hallás és egyensúlyozás, a látás, a tapintás, Az idegsejt különleges felépítése és működése az ízlelés és a szaglás érzékszervei. közötti összefüggés megértése. Az idegrendszer felépítése; a központi és a Példák arra, hogy a tanulás lényegében a környéki idegrendszer főbb részei, az egyes környezethez való alkalmazkodás. részek. Az idegsejt felépítése és működése. Az egyensúlyi állapot és a rendszerek A feltétlen és a feltételes reflex. stabilitása közötti összefüggés felismerése,

A feltételes reflex (ingertársítás) mint a tanulás alapja. Az alkohol egészségkárosító hatásai. A drogok hatása az ember idegrendszerére, szervezetére, személyiségére. A megelőzés módjai. Az alapvető életfolyamatok (légzés, pulzusszám, vérnyomás, testhőmérséklet és vércukorszint) szabályozásának fontossága a belső környezet állandóságának fenntartásában.

alkalmazása konkrét példákon. A személyes felelősség tudatosulása, a szülő, a család, a környezet szerepének bemutatása a függőségek megelőzésében. A kockázatos, veszélyes élethelyzetek megoldási lehetőségeinek bemutatása.

Kulcsfogalmak/ Receptor, érzékszerv, reflex, reflexkör, feltétlen és feltételes reflex, központi és környéki idegrendszer fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

A fogamzástól az elmúlásig

Órakeret E: 7 óra L: 7 óra

Sejtosztódás, szaporodási típusok a növény-és állatvilágban, a nemi érés jelei.

Felkészítés a felelősségteljes párkapcsolatra alapozott örömteli nemi életre és a tudatos családtervezésre. Az életszakaszok főbb testi, lelki és magatartásbeli jellemzőinek A tematikai egység megismerésével azoknak a viselkedési formáknak az erősítése, melyek fejlesztési céljai biztosítják a korosztályok közötti harmonikus együttélést. Az önismeret fejlesztésével hozzájárulás önmaguk kibontakoztatásához, mások megértéséhez, elfogadásához, a boldogságra való képesség kialakításához. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mi a szexualitás szerepe az ember életében? Mely környezeti és életmódbeli hatások okozhatnak meddőséget?

Fejlesztési követelmények

Az örökítő anyagot megváltoztató környezeti hatások megismerése, azok lehetséges következményeinek megértése, felkészülés a veszélyforrások elkerülésére. Másodlagos nemi jellegek gyűjtése, magyarázat Ismeretek: keresése a különbségek okaira. A férfi és a nő szaporodási szervrendszerének A petesejt és a hímivarsejt termelődésének felépítése és működése. Elsődleges és összehasonlítása. másodlagos nemi jellegek. A nemek pszichológiai jellemzőinek A nemi hormonok és a pubertás. értelmezése. Az ivarsejtek termelődése, felépítése és A biológiai és társadalmi érettség biológiai funkciója. különbözőségeinek megértése. A menstruációs ciklus. Érvelés a tudatos családtervezés, az egymás A fogamzásgátlás módjai, következményei. iránti felelősségvállalásra épülő szexuális élet Az abortusz egészségi, erkölcsi és társadalmi mellett. kérdései. Érvelés a tudatos gyermekvárás mellett.

A nemi úton terjedő betegségek kórokozói, tünetei, következményei és megelőzésük. A fogamzás feltételei, a méhen belüli élet mennyiségi és minőségi változásai, a szülés/születés főbb mozzanatai. A méhen kívüli élet főbb szakaszainak időtartama, a testi és szellemi fejlődés jellemzői. A serdülőkor érzelmi, szociális és pszichológiai jellemzői. A személyiség összetevői, értelmi képességek, érzelmi adottságok. Az önismeret és önfejlesztés fontossága. Leány és női, fiú és férfi szerepek a családban, a társadalomban. A családi és az egyéni (rokoni, iskolatársi, baráti, szerelmi) kapcsolatok jelentősége, szerepük a személyiség fejlődésében. A viselkedési normák és szabályok szerepe a társadalmi együttélésben.

A születés utáni egyedfejlődési szakaszok legjellemzőbb testi és pszichológiai megnyilvánulásainak összehasonlítása, különös tekintettel az ember életkora és viselkedése összefüggéseire. Példák a családi és iskolai agresszió okaira, lehetséges kezelésére, megoldására. Az adott életkor pszichológiai jellemzőinek értelmezése kortárs-segítők és szakemberek segítségével.

Kulcsfogalmak/ Ivarsejt, nemi hormon, elsődleges, másodlagos nemi jelleg, nemi szerv, szexualitás, abortusz, fogamzásgátlás, tudatos családtervezés. fogalmak

A tanuló érti az éghajlati övezetek kialakulásának okait és a biomok összetételének összefüggését az adott térséget jellemző környezeti tényezőkkel. Ismeri a globális környezetkárosítás veszélyeit, érti, hogy a változatosság és a biológiai sokféleség érték. Ismeri és megfelelő algoritmus alapján tudja jellemezni a jellegzetes életközösségeket alkotó legfontosabb fajokat, tud belőlük táplálékláncot összeállítani. Példákkal tudja illusztrálni az élőlények közötti kölcsönhatások leggyakoribb formáit. Be tudja mutatni az egyes életközösségek szerkezetét, térbeli elrendeződésük hasonlóságait és különbségeit, ismeri az életközösségek változatosságának és változásának okait. A fejlesztés várt Tud különbséget tenni csoportosítás és rendszerezés között, tisztában van eredményei akét a fejlődéstörténeti rendszer alapjaival. Ismeri az élővilág országait, törzseit évfolyamos ciklus és jellegzetes osztályait. Morfológiai jellegzetességek alapján ismert végén élőlényeket el tud helyezni a fejlődéstörténeti rendszerben (maximum osztályszintig). Látja a sejtek, szövetek és szervek felépítése és működése közötti összefüggést. Érti a sejtszintű és a szervezetszintű életfolyamatok közötti kapcsolatot. Ismeri az ivaros és az ivartalan szaporodás előnyeit és hátrányait, szerepüket a fajok fennmaradásában, a földi élet változatosságának fenntartásában.

Tisztában van saját teste felépítésével és alapvető működési sajátosságaival, a férfi és a nő közötti különbséggel és a kamaszkor biológiai-pszichológiai problémáival. Ismeri a betegségek kialakulásának okait, megelőzésük és felismerésük módjait, az egészséges életmód és az elsősegélynyújtás legfontosabb szabályait. Érti a szűrővizsgálatok jelentőségét a betegségek sikeres gyógyításában. Önállóan és társaival együttdolgozva tud megfigyeléseket, vizsgálódásokat, kísérleteket végezni, tapasztalatairól feljegyzéseket készíteni, valamint jártassággal rendelkezik a mikroszkóp használatában.

7. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Élet a forró éghajlati övben

Órakeret E: 7 óra

Az éghajlat elemei, talaj (humusz), éghajlati övezetek, a környezeti tényezők hatása az élőlényekre, táplálkozási lánc, a víz körforgása a természetben.

A rendszerszemlélet fejlesztése az élővilág és a környezet kapcsolatának, az életközösségek szerkezetének, időbeni változásának elemzése során. A tematikai egység Az életközösségek belső kapcsolatainak megértése a fajok közötti fejlesztési céljai kölcsönhatások típusain keresztül. Az életközösségek veszélyeztetettségének felismerése, a lokális környezetszennyezés globális következményeinek feltárása. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek

Fejlesztési követelmények

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért elképzelhetetlen az élet víz nélkül? Milyen következményekkel jár az erdők kiirtása? – Az elsivatagosodás veszélyei és következményei.

Példák a növények környezethez való alkalmazkodására (szárazságtűrő, fénykedvelő, árnyéktűrő). Példák a víz fontosságára. A magas hőmérséklet mellett a csapadék mennyiségéhez, illetve eloszlásához való Ismeretek: alkalmazkodási stratégiák (testfelépítés, A környezeti tényezők (fény, hőmérséklet, életmód, élőhely és viselkedés) bemutatása levegő, víz, talaj) hatása a növényzet néhány jellegzetes forró éghajlati növény és kialakulására. állat példáján keresztül. A víz szerepe a földi élet szempontjából Az élővilággal kapcsolatos térbeli és időbeli (testalkotó, élettér, oldószer). mintázatok magyarázata a forró éghajlati öv Példák az élőlényeknek a magas biomjaiban. hőmérséklethez való alkalmazkodására. A kedvezőtlen környezet és a túlélési Az életközösségek vízszintes és függőleges stratégiákban megnyilvánuló alkalmazkodás rendeződése mint a környezeti feltételek felismerése. optimális kihasználásának eredménye. Táplálkozási lánc összeállítása a forró éghajlati A forró éghajlati öv jellegzetes biomjainak öv biomjainak jellegzetes élőlényeiből. jellemzése (területi elhelyezkedés, Az állatok viselkedésének jellemzése konkrét kialakulásuk okai, főbb növény- és állattani példákon, az életközösségben betöltött szerepük jellemzői). alapján. Fajok közötti jellegzetes kölcsönhatások A megismert élőlények csoportosítása (együttélés, versengés, élősködés, táplálkozási különböző szempontok szerint. kapcsolat) a trópusi éghajlati öv Projektmunka lehetősége: a forró éghajlati életközösségeiben. övben megvalósuló emberi tevékenység hatása A trópusi biomokat fenyegető főbb emberi a természeti folyamatokra; cselekvési eredetű veszélyek (elsivatagosodás, lehetőségek felmérése. erdőirtások, ipari szennyezés, erózió): okok és következmények. Kulcsfogalmak/ Környezeti tényező, életfeltétel, alkalmazkodás; trópusi esőerdő, erdős és füvesszavanna, trópusi sivatag, elsivatagosodás; versengés, együttélés, fogalmak táplálkozási lánc; gerinces, hüllő, madár, emlős.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Az élővilág alkalmazkodása a négy évszakhoz

Órakeret E: 6 óra

Előzetes tudás

A környezeti tényezők hatása az élőlényekre, az éghajlat elemei és módosító hatásai, éghajlati övezetek, táplálkozási lánc.

A tematikai fejlesztési céljai

Életközösségek felépítésének és belső kapcsolatrendszerének megismerése megfigyelések és más információforrások alapján. Az élőlények alkalmazkodásának bizonyítása a testfelépítés, életmód, élőhely és viselkedés kapcsolatának elemzésével. Az emberi szükségletek kielégítésének környezeti következményei, veszélyei feltárása során a globális problémákról való gondolkodás összekapcsolása a lokális, környezettudatos cselekvéssel.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek

Fejlesztési követelmények

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan változik egy rét, vagy a park füve a nyári szárazságban, illetve eső után? A természetes növénytakaró változása a tengerszint feletti magasság, illetve az Egyenlítőtől való távolság függvényében. Hogyan alakulnak ki a savas esők és hogyan hatnak a természetre?

A környezeti tényezők és az élővilág kapcsolatának bemutatása a méréskelt övi biomok néhány jellegzetes élőlényének példáján. A környezeti tényezők élővilágra tett hatásának értelmezése a mérsékelt övi (mediterrán, kontinentális, tajga, magashegységi övezetek, déli és északi lejtők) fás társulások összehasonlításával. Ismeretek: A megismert állatok és növények jellemzése A mérsékelt övezet és a magashegységek (testfelépítés, életmód, szaporodás), környezeti jellemzői. csoportosítása különböző szempontok szerint. A mérsékelt éghajlati övezet biomjainak Példák az állatok közötti kölcsönhatásokra a (keménylombú erdők, lombhullató erdőségek, jellegzetes hazai életközösségekben. füves puszták jellemzői) jellemzése (földrajzi A lakóhely közelében jellegzetes természetes és helye, legjellemzőbb előfordulása, környezeti mesterséges életközösségek összehasonlítása. feltételei, térbeli szerkezete, jellegzetes Az ember és a természet sokféle kapcsolatának növény- és állatfajok). elemzése csoportmunkában. A mérsékelt öv biomjainak jellegzetes növényei és állatai. A lakókörnyezet közelében lévő életközösség Az ember természetátalakító munkájaként megfigyelése: a levegő-, a víz- és a létrejött néhány tipikus mesterséges talajszennyezés forrásainak, a szennyező (mezőgazdasági terület, ipari terület, anyagok típusainak és konkrét példáinak település) életközösség a Kárpát-medencében. megismerése, vizsgálata. A környezetszennyezés jellemző esetei és következményei (levegő-, víz-, Lehetséges projektmunka: helyi környezeti talajszennyezés). probléma felismerése, a védelemre vonatkozó Invazív és allergén növények (parlagfű). javaslat kidolgozása. Kulcsfogalmak/ Plankton, egysejtű, moszat, szivacs, csalánozó, gerinces, hal, madár, emlős; környezeti tényező, tűrőképesség, táplálkozási hálózat. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Az élővilág alkalmazkodása a hideghez, és a világtenger Órakeret övezeteihez E: 4 óra Éghajlati övezetek, vizek– vízpartok élővilága; környezeti tényezők, életfeltételek, a fajok közötti kölcsönhatások típusai.

Az élővilág sokféleségének mint értéknek a felismerése. Az életközösség anyag- és energiaáramlása és az egyensúlyi állapot közötti összefüggés megértése. A tematikai egység A Föld globális problémáinak összegzése, a fenntarthatóságot támogató fejlesztési céljai életvitel, illetve az egyéni és közösségi cselekvés megalapozása. A tudomány és a technika a társadalomban és a gazdaság fejlődésében játszott szerepének bemutatása konkrét példák alapján. A kutató és mérnöki munka jelentőségét felismerő és értékelő attitűd megalapozása. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért élhetnek fenyők, illetve örökzöld növények a mediterrán és az északi mérsékelt éghajlaton is? Miben hasonlít a sivatagi, illetve a hideg égövi állatok túlélési stratégiája? Miben mások a szárazföldi és a vízi élőhelyek környezeti feltételei? Milyen veszélyekkel jár a globális fölmelegedés a sarkvidékek és az egész Föld élővilágára?

Fejlesztési követelmények

Az extrém környezeti feltételekhez (magas és alacsony hőmérséklet, szárazság) való alkalmazkodás eredményeként kialakuló testfelépítés és életmód összehasonlítása a hideg és a trópusi övben élő élőlények példáin. Önálló kutatómunka: a világtengerek szennyezésével kapcsolatos problémák. A megismert élőlények csoportosítása különböző szempontok szerint. Táplálkozási lánc és táplálékpiramis összeállítása a tengeri élőlényekből. Példák a fajok közötti kölcsönhatásokra a tengeri életközösségekben. Ismeretek: Kutatómunka: nemzetközi törekvések a A hideg éghajlati övezet biomjainak környezetszennyezés megakadályozására, jellemzése az extrém környezeti feltételekhez illetve a környezeti terhelés csökkentésére. Az való alkalmazkodás szempontjából. ember természeti folyamatokban játszott A világtenger, mint élőhely: környezeti szerepének kritikus vizsgálata példák alapján. feltételei, tagolódása. Az életközösségek, a bioszféra stabil állapotait A világtengerek jellegzetes élőlényei, mint a megzavaró hatások és a lehetséges vízi környezeti feltételekhez való következmények azonosítása. alkalmazkodás példái. A környezeti kár, az ipari és természeti, Az életközösségek belső kapcsolatai, a fajok időjárási katasztrófák okainak elemzése, közötti kölcsönhatások konkrét típusai. elkerülésük lehetőségei. Anyag- és energiaáramlás a tengeri Az energiaátalakító folyamatok környezeti életközösségekben. hatásának elemzése, alternatív Az élőhelyek pusztulásának okai: a prémes energiaátalakítási módok megismerése. állatok vadászata, a túlzott halászat, a Az energiatakarékos magatartás módszereinek bálnavadászat, a szennyvíz, a kőolaj, a és ezek fontosságának megismerése önálló radioaktív hulladék, a turizmus forráskeresés és feldolgozás alapján. következményei. Az ismeretszerzés eredményeinek bemutatása, A Föld globális problémái: túlnépesedés – a mások eredményeinek értelmezése, egyéni világ élelmezése, fogyasztási szokások – vélemények megfogalmazása.

anyag- és energiaválság, környezetszennyezés – a környezet leromlása. Konkrét példák a biológiának és az orvostudománynak a mezőgazdaságra, az élelmiszeriparra, a népesedésre gyakorolt hatásáról. A fenntarthatóság fogalma, az egyéni és közösségi cselekvés lehetőségei a fenntarthatóság érdekében. Az éghajlat hatása az épített környezetre (pl. hőszigetelés). Kulcsfogalmak/ Tajga, nyitvatermő, zárvatermő, gerinces, hüllő, madár, emlős; táplálkozási fogalmak hálózat, táplálkozási piramis, fenntarthatóság, környezeti terhelés. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Rendszer az élővilág sokféleségében

Órakeret E: 15 óra

A főbb növény- és állatcsoportok tulajdonságai. A környezethez való alkalmazkodás formái; a testfelépítés, életmód, élőhely és viselkedés kapcsolata.

Az élővilág rendszerezésében érvényesülő szempontok értelmezése. A tematikai egység A hierarchikus rendszerezés elvének alkalmazása. fejlesztési céljai A tudományos modellek változásának felismerése. A tudományos módszerek és a nem tudományos elképzelések megkülönböztetése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mire jó a dolgok (könyvek, zenék, ruhák, gyűjtemények) csoportosítása és rendszerezése a hétköznapi életben? Milyen szempontok szerint lehet csoportosítani az élőlényeket? Ismeretek: Az élőlények csoportosításának lehetőségei. A tudományos rendszerezés alapelvei – a leszármazás elve, és néhány jellegzetes bizonyítéka. Az élővilág törzsfejlődésének időskálája. Baktériumok, egyszerű eukarióták, gombák, növények és állatok általános jellemzői.

Fejlesztési követelmények A rendszerezés és a csoportosítás közti különbség megértése. Rendszertani kategóriák (ország, törzs, osztály, faj) megnevezése, a közöttük lévő kapcsolat ábrázolása. A földtörténeti, az evolúciós és a történelmi idő viszonyának bemutatása, az egyes változások egymáshoz való viszonyának érzékelése. A hazai életközösségek jellegzetes fajainak rendszertani besorolása (ország, törzs). A főbb rendszertani csoportok jellemzőinek felismerése 1-1 tipikus képviselőjének példáján.

Kulcsfogalmak/ Rendszerezés, rendszertani kategória; ország, törzs, osztály, leszármazás. fogalmak

8. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Részekből egész – szervezettan

Órakeret E: 6 óra

A növények és az állatok testfelépítése; táplálkozási lánc; szaporodási típusok a növény- és az állatvilágban.

A rendszerszemlélet fejlesztése rendszer és környezete kapcsolatának elemzésén keresztül. A rész és egész viszonyának felismerése az élő, egységes egész, és a benne összehangoltan működő szerveződési szintek összefüggésében. A tematikai egység A növényi és az állati sejt hasonlóságainak megállapításával a természet fejlesztési céljai egységére vonatkozó elképzelések formálása. Az ember természetben elfoglalt helye, a természetben megjelenő méretek és nagyságrendek érzékeltetésével. A sejtszintű és a szervezetszintű életfolyamatok összekapcsolása a növényi sejt és a növényi szervek működésének példáján. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan tudunk különbséget tenni élő és élettelen, növény és állat között? Miben egyezik, és miben különbözik a madarak tojása, a halak ikrája és a mohák spórája? Minek a megfigyelésére használunk távcsövet, tükröt, nagyítót, mikroszkópot? Mi a magyarázata annak, hogy a táplálkozási láncok általában zöld növénnyel kezdődnek? Ismeretek: A rendszer és a környezet fogalma, kapcsolata, biológiai értelmezése. A biológiai szerveződés egyeden belüli szintjei, a szintek közötti kapcsolatok. Testszerveződés a növény- és állatvilágban. Az eukarióta sejt fénymikroszkópos szerkezete, a fő sejtalkotók (sejthártya, sejtplazma, sejtmag) szerepe a sejt életfolyamataiban. Néhány példa a növényi és az állati szövetekre. A növények táplálkozásának és légzésének kapcsolata; jelentősége a földi élet szempontjából.

Fejlesztési követelmények Az élővilág méretskálája: a szerveződési szintek nagyságrendjének összehasonlítása. A rendszer és a környezet fogalmának értelmezése az egyed, és az egyed alatti szerveződési szinteken. A rendszerek egymásba ágyazottságának értelmezése az egyeden belüli biológiai szerveződési szintek példáján. Növényi és állati sejt megfigyelése, összehasonlításuk. Néhány jellegzetes növényi és állati szövettípus vizsgálata; a struktúra és a funkció közötti kapcsolat jellemzése a megfigyelt szerkezet alapján. A struktúra-funkció kapcsolatának elemzése zöld levél szöveti szerkezetének vizsgálata alapján. Vázlatrajz készítése.

Kulcsfogalmak/ Szerveződési szint, sejt, szövet; sejtalkotó, táplálkozás, anyagszállítás, fogalmak légzés.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Az emberi szervezet

Órakeret E: 6 óra

A kültakaró és a mozgás szerveinek legfontosabb jellemzői; a hám-, a kötő- és támasztó-, valamint az izomszövetek szerkezete.

Az egészséges életvitel szokásrendszerének kialakítása érdekében a rendszeres testmozgás és a bőrápolás iránti igény felkeltése. Az egészséget veszélyeztető tényezők azonosítása, az ismeretek és A tematikai egység tapasztalatok felhasználása a veszély időbeni érzékelése és elhárítása fejlesztési céljai érdekében. A fogyatékkal élő emberekkel tanúsított elfogadó, segítő, megértő magatartás erősítése. A reális énkép és az önismeret fejlesztése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Milyen szerepe van a bőrnek és függelékeinek (haj, köröm) a vonzó megjelenésben? Mikor és miért izzadunk? Hogyan válasszunk kozmetikai szereket? Ismeretek: Az emberi test síkjai, szimmetriája, formavilága, esztétikuma. A bőr felépítése és funkciói, szerepe a külső testkép kialakításában: a bőr kamaszkori változásainak okai. A bőr- és szépségápolás. A bőr védelme; bőrsérülések és ellátásuk. Bőrbetegségek (bőrallergia, fejtetvesség, rühatka, gombásodás). A mozgásszervrendszer aktív és passzív szervei. Az ember mozgásának fizikai jellemzése (erő, munkavégzés). A csontok kapcsolódása. Az ízület szerkezete. A porcok szerepe a mozgásban. Mozgássérülések (ficam, rándulás, törés) ellátása, mozgásszervi betegségek (csípőficam, gerincferdülés, lúdtalp) és megelőzésük. A mozgás, az életmód és az energiaszükséglet összefüggései.

Fejlesztésikövetelmények Példák szimmetrikusan és aszimmetrikusan elhelyezkedő szervekre. A bőr szöveti szerkezetének és működésének összefüggése. Példák a szerkezeti változás – működésváltozás összefüggésére. A pattanás, a zsíros és a száraz bőr, a töredezett haj és köröm összefüggése a bőr működésével. A bőr védelme az időjárás szélsőséges hatásai ellen. Öngyógyítás és az orvosi ellátás szükségessége. Elsősegélynyújtás bőrsérülések esetén. Az emberi csontváz fő részei, a legfontosabb csontok felismerése. Példák a jellegzetes csontkapcsolatokra. Elsősegélynyújtás mozgássérülések esetén. A mozgássérült és mozgáskorlátozott emberek segítése. Sportoló és nem sportoló osztálytársak napi- és hetirendejének összehasonlítása, elemzése a mozgás (edzés), pihenés, tanulás egyensúlya, a test napi energiaigénye szempontjából. Önálló kutatómunka: sportolók, edzők, gyógytornászok, ortopéd orvosok stb. élményei, tapasztalatai a mozgás és a testi-lelki egészség kapcsolatáról.

Kulcsfogalmak/ Kültakaró, mozgásszervrendszer, ízület. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

A szervezet anyag- és energiaforgalma

Órakeret E: 6 óra

A sejt felépítése, sejtszintű életfolyamatok, a tápcsatorna szakaszai és fő működéseik, a táplálékok tápanyagtartalma. A légzőszervrendszer részei és működéseik; a keringés szervei és szerepük a szervezet működésében.

A sejtszintű és a szervezetszintű életfolyamatok összekapcsolásával a rendszerfogalom mélyítése. A saját és mások egészségének megőrzése iránti felelős magatartás A tematikai egység erősítése. fejlesztési céljai Az egészséges táplálkozás jellegzetességeire építve a tudatos fogyasztói szokások megalapozása, erősítése. Az orvoshoz fordulás céljának, helyes időzítésének tudatosítása, illetve baleset esetén a tudatosan cselekvő magatartás megalapozása. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért van szüksége szervezetünknek különböző tápanyagokra (fehérjékre, szénhidrátokra és zsírokra)? Miben különbözik a be- és a kilélegzett levegő összetétele, és mi a különbség magyarázata? Hogyan jutnak tápanyaghoz és oxigénhez a szervezetünk belsejében található sejtek? Mitől függ, hogy mennyi folyadékot kell elfogyasztanunk egy nap? Ismeretek: Az élőlényeket felépítő szervetlen és szerves anyagok (víz, ásványi anyagok, szénhidrátok, zsírok és olajok, fehérjék, vitaminok) szerepe. A tápcsatorna részei és szerepük a tápanyagok emésztésében és felszívódásában. Az egészséges táplálkozás jellemzői. A vér és alkotóinak szerepe az anyagszállításban. A légzési szervrendszer részei és működésük. Hangképzés és hangadás. A keringési rendszer felépítése és működése. A táplálkozás és a légzés szerepe a szervezet energiaellátásában. A vér szerepe a szervezet védelmében és belső állandóságának fenntartásában. A védőoltások jelentősége. A kiválasztásban résztvevő szervek felépítése és működése. A vízháztartás és a belső környezet

Fejlesztési követelmények A táplálékok csoportosítása jellegzetes tápanyagtartalmuk alapján. A fő tápanyagtípusok útjának bemutatása az étkezéstől a sejtekig. Projektmunka, pl. az egészséges táplálkozás megvalósítására; a testsúllyal kapcsolatos problémák veszélyeinek megismerésére. A szívműködést kísérő elektromos változások (EKG) gyógyászati jelentősége; a szívmegállás, szívinfarktus tüneteinek felismerése. A sejtbe jutott tápanyagok felhasználási útjainak végiggondolása. A pulzusszám, a vércukorszint, a testhőmérséklet és a vérnyomás fizikai terhelés hatására történő változásának megfigyelése és magyarázata. A vér- és vizeletvizsgálat jelentősége, a laborvizsgálat legfontosabb adatainak értelmezése. Vénás és artériás vérzés felismerése, fedő- és nyomókötés készítése. Önálló kutatómunka: milyen feltételekkel köthet életbiztosítást egy egészséges ember, illetve aki dohányzik, túlsúlyos, magas a vérnyomása, alkoholista vagy drogfüggő? Adatgyűjtés arról, hogy milyen hatással van a dohányzás a keringési és a légzési szervrendszerre, illetve a magzat fejlődésére. Az interneten található betegségtünetek értelmezése és értékelése. Vita a rendszeres egészségügyi és szűrővizsgálatok, az önvizsgálat, a védőoltások,

állandósága. A só- és vízháztartás összefüggése. Vérzéscsillapítás. Légzőszervi elváltozások, betegségek megelőzése. A szív- és az érrendszeri betegségek tünetei és következményei. A rendszeres szűrővizsgálat, önvizsgálat szerepe a betegségek megelőzésében. Betegjogok: az orvosi ellátáshoz való jog; háziorvosi és szakorvosi ellátás.

valamint az egészséges életmód betegségmegelőző jelentőségéről. Az eredményes gyógyulás és az időben történő orvoshoz fordulás ok-okozati összefüggésének összekapcsolása.

Kulcsfogalmak/ Tápanyag, anyagcsere, alapanyagcsere, emésztés, vér, vércsoport, fogalmak véralvadás, immunitás, szűrlet, vizelet, só- és vízháztartás.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

A belső környezet állandóságának biztosítása

Órakeret E: 7 óra

A sejt felépítése, külső- és belső környezet, egyensúlyi állapot, környezethez való alkalmazkodás, az érzékszervek specializálódása adott inger felfogására.

A szervezet és a környezet kölcsönös egymásra hatásának megértése. A tematikai egység A környezeti jelzések kódolásának és dekódolásának értelmezése az fejlesztési céljai érzékelés folyamatában. Az alkohol és a kábítószerek káros élettani hatásának ismeretében tudatos, elutasító attitűd alakítása. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mi történik, ha valamelyik érzékszervünk nem, vagy nem megfelelően működik? Meddig tudjuk visszatartani a lélegzetünket, tudjuk-e szabályozni a szívverésünket? Mit jelent a szemüveg dioptriája? Miben hasonlít, és miben különbözik az EKG és az EEG?

Fejlesztési követelmények

Az érzékeléssel kapcsolatos megfigyelések, vizsgálódások végzése, a tapasztalatok rögzítése, következtetések levonása. Az érzékszervi fogyatékkal élő emberek elfogadása, segítésük kulturált módja. Adatgyűjtés a leggyakoribb szembetegségekről és korrekciós lehetőségeikről. Annak megértése, hogy az érzékelés az érzékszervek és az idegrendszer Ismeretek: együttműködéseként jön létre. A környezeti jelzések érzékelésének biológiai Az EEG működésének alapja és elemi szintű jelentősége. értelmezése. A hallás és egyensúlyozás, a látás, a tapintás, Az idegsejt különleges felépítése és működése az ízlelés és a szaglás érzékszervei. közötti összefüggés megértése. Az idegrendszer felépítése; a központi és a Példák arra, hogy a tanulás lényegében a környéki idegrendszer főbb részei, az egyes környezethez való alkalmazkodás. részek. Az idegsejt felépítése és működése. Az egyensúlyi állapot és a rendszerek A feltétlen és a feltételes reflex. stabilitása közötti összefüggés felismerése, A feltételes reflex (ingertársítás) mint a alkalmazása konkrét példákon. tanulás alapja. A személyes felelősség tudatosulása, a szülő, a

Az alkohol egészségkárosító hatásai. A drogok hatása az ember idegrendszerére, szervezetére, személyiségére. A megelőzés módjai. Az alapvető életfolyamatok (légzés, pulzusszám, vérnyomás, testhőmérséklet és vércukorszint) szabályozásának fontossága a belső környezet állandóságának fenntartásában.

család, a környezet szerepének bemutatása a függőségek megelőzésében. A kockázatos, veszélyes élethelyzetek megoldási lehetőségeinek bemutatása.

Kulcsfogalmak/ Receptor, érzékszerv, reflex, reflexkör, feltétlen és feltételes reflex, központi és környéki idegrendszer fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

A fogamzástól az elmúlásig

Órakeret E: 7 óra

Sejtosztódás, szaporodási típusok a növény-és állatvilágban, a nemi érés jelei.

Felkészítés a felelősségteljes párkapcsolatra alapozott örömteli nemi életre és a tudatos családtervezésre. Az életszakaszok főbb testi, lelki és magatartásbeli jellemzőinek A tematikai egység megismerésével azoknak a viselkedési formáknak az erősítése, melyek fejlesztési céljai biztosítják a korosztályok közötti harmonikus együttélést. Az önismeret fejlesztésével hozzájárulás önmaguk kibontakoztatásához, mások megértéséhez, elfogadásához, a boldogságra való képesség kialakításához. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mi a szexualitás szerepe az ember életében? Mely környezeti és életmódbeli hatások okozhatnak meddőséget?

Fejlesztési követelmények

Az örökítő anyagot megváltoztató környezeti hatások megismerése, azok lehetséges következményeinek megértése, felkészülés a veszélyforrások elkerülésére. Másodlagos nemi jellegek gyűjtése, magyarázat Ismeretek: keresése a különbségek okaira. A férfi és a nő szaporodási szervrendszerének A petesejt és a hímivarsejt termelődésének felépítése és működése. Elsődleges és összehasonlítása. másodlagos nemi jellegek. A nemek pszichológiai jellemzőinek A nemi hormonok és a pubertás. értelmezése. Az ivarsejtek termelődése, felépítése és A biológiai és társadalmi érettség biológiai funkciója. különbözőségeinek megértése. A menstruációs ciklus. Érvelés a tudatos családtervezés, az egymás A fogamzásgátlás módjai, következményei. iránti felelősségvállalásra épülő szexuális élet Az abortusz egészségi, erkölcsi és társadalmi mellett. kérdései. Érvelés a tudatos gyermekvárás mellett. A nemi úton terjedő betegségek kórokozói, tünetei, következményei és megelőzésük. A születés utáni egyedfejlődési szakaszok A fogamzás feltételei, a méhen belüli élet legjellemzőbb testi és pszichológiai

mennyiségi és minőségi változásai, a szülés/születés főbb mozzanatai. A méhen kívüli élet főbb szakaszainak időtartama, a testi és szellemi fejlődés jellemzői. A serdülőkor érzelmi, szociális és pszichológiai jellemzői. A személyiség összetevői, értelmi képességek, érzelmi adottságok. Az önismeret és önfejlesztés fontossága. Leány és női, fiú és férfi szerepek a családban, a társadalomban. A családi és az egyéni (rokoni, iskolatársi, baráti, szerelmi) kapcsolatok jelentősége, szerepük a személyiség fejlődésében. A viselkedési normák és szabályok szerepe a társadalmi együttélésben.

megnyilvánulásainak összehasonlítása, különös tekintettel az ember életkora és viselkedése összefüggéseire. Példák a családi és iskolai agresszió okaira, lehetséges kezelésére, megoldására. Az adott életkor pszichológiai jellemzőinek értelmezése kortárs-segítők és szakemberek segítségével.

Kulcsfogalmak/ Ivarsejt, nemi hormon, elsődleges, másodlagos nemi jelleg, nemi szerv, szexualitás, abortusz, fogamzásgátlás, tudatos családtervezés. fogalmak

A tanuló érti az éghajlati övezetek kialakulásának okait és a biomok összetételének összefüggését az adott térséget jellemző környezeti tényezőkkel. Ismeri a globális környezetkárosítás veszélyeit, érti, hogy a változatosság és a biológiai sokféleség érték. Ismeri és megfelelő algoritmus alapján tudja jellemezni a jellegzetes életközösségeket alkotó legfontosabb fajokat, tud belőlük táplálékláncot összeállítani. Példákkal tudja illusztrálni az élőlények közötti kölcsönhatások leggyakoribb formáit. Be tudja mutatni az egyes életközösségek szerkezetét, térbeli elrendeződésük hasonlóságait és különbségeit, ismeri az életközösségek változatosságának és változásának okait. Tud különbséget tenni csoportosítás és rendszerezés között, tisztában van A fejlesztés várt a fejlődéstörténeti rendszer alapjaival. Ismeri az élővilág országait, törzseit eredményei akét és jellegzetes osztályait. Morfológiai jellegzetességek alapján ismert évfolyamos ciklus élőlényeket el tud helyezni a fejlődéstörténeti rendszerben (maximum osztályszintig). végén Látja a sejtek, szövetek és szervek felépítése és működése közötti összefüggést. Érti a sejtszintű és a szervezetszintű életfolyamatok közötti kapcsolatot. Ismeri az ivaros és az ivartalan szaporodás előnyeit és hátrányait, szerepüket a fajok fennmaradásában, a földi élet változatosságának fenntartásában. Tisztában van saját teste felépítésével és alapvető működési sajátosságaival, a férfi és a nő közötti különbséggel és a kamaszkor biológiai-pszichológiai problémáival. Ismeri a betegségek kialakulásának

okait, megelőzésük és felismerésük módjait, az egészséges életmód és az elsősegélynyújtás legfontosabb szabályait. Érti a szűrővizsgálatok jelentőségét a betegségek sikeres gyógyításában. Önállóan és társaival együttdolgozva tud megfigyeléseket, vizsgálódásokat, kísérleteket végezni, tapasztalatairól feljegyzéseket készíteni, valamint jártassággal rendelkezik a mikroszkóp használatában.

Műveltségterület FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK Tantárgy neve: Földrajz

CÉL 5. évfolyamon a földrajz tantárgy célja, hogy kialakítsa, majd fokozatosan fejlessze a tanulók földrajzi, környezeti tájékozódását és gondolkodását. A tantárgy a sajátos eszközeivel elősegíti, hogy a tanulók megismerjék a világban elfoglalt helyünket, földrajzi és környezeti adottságainkat. 6. évfolyamon megismertesse a tanulókat a szűkebb és a tágabb környezet természeti és társadalmi- gazdasági jellemzőivel, A kontinensek földrajzát. 7. évfolyamban fokozatosan bővülő, mélyülő ismeretanyagokkal a tanulók megismertetése Európa természetföldrajzi gazdasági életével. A földrajzi fogalomrendszer segítse elő a tanulók életkorának, értelmi fejlettségének megfelelő tájékozódást a Európáról, országairól. 8. évfolyamban a komplex ismeretanyag révén járuljon hozzá a tanuló önálló életvezetéséhez, a munka világában történő eligazodáshoz. A tantárgy tanításának célja, hogy az 1–4. évfolyam környezetismeret tantárgyára építve megismertesse a tanulókat a szűkebb és a tágabb környezet természeti és társadalmi jellemzőivel, térbeli vetületével. Tudatosítsa a tanulókban, hogy Földünk egységes egész, melynek része az ember. Keltse fel a tanulók érdeklődését a Világegyetem, valamint a világ társadalmi–gazdasági viszonyai iránt. Hazánk természeti és gazdasági adottságainak bemutatásával segítse elő, hogy reális kép alakuljon ki fejlődésünkről, sajátosságainkról. Nyújtson a tantárgy általános földrajzi tájékoztatást a hazánkkal szomszédos országokról, Európáról, illetve az Európai Unióról. Foglalja össze a világ jelentősebb országainak legfontosabb jellemzőit. Ismertesse meg a tanulókkal hazánk, Európa és a világ kiemelkedő természeti szépségeit. Érje el, hogy a tanulók készségszinten legyenek képesek a térképolvasásra, mind tematikus, mind domborzati térképen egyaránt. Ösztönözzön önálló ismeretszerzésre (TV- és rádióadások, újságcikkek feldolgozása).

Munkarend Tantárgy Földrajz

LEVELEZŐ OKTATÁS

ESTI TAGOZAT 5.

6.

7.

8.

5.

6.

7.

8.

Heti óraszám

1

1

1

1

1

1

-

-

Évi óraszám

36

36

36

36

36

36

FELADAT Bővítse a tér- és időbeli tájékozódási képességeket és fejlessze a térképi alapismereteket. Járuljon hozzá az ökológiai szemlélet, a környezeti attitűd, magatartás és értékrend kialakulásához. Járuljon hozzá a tanulási szokások kialakításához, az elsajátított ismeretek, készségek, jártasságok alkalmazásához a napi gyakorlat és életvitel szintjén is. Készítse fel a tanulókat a reális értékelésre, a földrajzi információhordozók értelmes felhasználására, kiválasztására (térképek földgömb, tv-műsorok, kiadványok, útikönyvek)

Alakítson ki – a tanulók fejlettségének megfelelő – topográfiai ismereteket, földrajzi fogalmakat. Biztosítson megfelelő gyakorlást, megerősítést az alapvető földrajzi szakkifejezések használatára, az írásos rögzítésre, az ábrázolásra, az elemzésre. Nyújtson a tantárgy általános földrajzi tájékoztatást Magyarországról, Európa, Ázsia, Afrika és Amerika jelentősebb országairól, Ausztráliáról. Ismertesse meg a tanulókkal a Világ kiemelkedő természeti szépségeit. Érje el, hogy a tanulók készségszinten legyenek képesek a térképolvasásra, mind tematikus, mind domborzati térképen egyaránt. Ösztönözzön önálló ismeretszerzésre (TV és rádió-adások, újságcikkek feldolgozása). Alakítsa tovább a tanulók érdeklődését, a megfigyelhető, észlelhető, megvizsgálható jelenségek, folyamatok iránt, a közvetlen és a tágabb környezetet érintően. Formálja és alakítsa tovább a tanulók szemléletét az európai értékekhez való pozitív viszonyulást. Alakítsa tovább a tanulók érdeklődését, a megfigyelhető, észlelhető, megvizsgálható jelenségek, folyamatok iránt, a közvetlen és a tágabb környezetet érintően. Járjon hozzá az ökológiai szemlélet a környezeti attitűd, magatartás és értékrend kialakításához. Hazánk és Európa megismerésén keresztül erősíteni a nemzeti és európai identitástudatot. Ébressze rá a tanulókat a Föld globális problémáira, ezek következményeire, a tennivalókra. Európa népeinek és hagyományainak bemutatása szemelvények segítségével valaminttanulói kiselőadás a különböző tájak földrajzi adottságaival kapcsolatos népszokásokról könyvtári adatgyűjtés alapján. A FELNŐTTOKTATÁS FÖLDRAJZ TANÍTÁSÁHOZ-MÓDSZERTANI AJÁNLÁS (Varajti Károly • A földünk és környezetünk tantárgy tanítása) A felnőttoktatás sajátos speciális igényeket támaszt, amely részben abból adódik, hogy a képzésben résztvevők nem távoli szemlélői, hanem aktív szereplői a mindennapi társadalmigazdasági folyamatoknak. Olyan tapasztalatok birtokában vannak, amelyekkel a nappali tagozaton tanuló korosztályok nem rendelkezhetnek. Ezért a tantervünk alapvető célja, hogy ezeket az ismereteket egészítse ki, strukturálja és helyezze el olyan fogalmi mezőben, amely alkalmas keretét jelenti ennek a tudásmennyiségnek. A tantárgyban használatos és alkalmazott ismeretelemek a következők: Általános fogalom: a dolgok, jelenségek lényegét, azok tulajdonságait, külső és belső ismertetőjegyeit foglalja magában. Ilyen például „A geoszférák” témakörben előforduló általános fogalmak (levegőburok, vízburok, kőzetburok, földköpeny, asztenoszféra, földmag, geotermikus grádiens, nehézségi erő, földmágnesség, kőzetlemezek stb.). Egyedi fogalom, topográfia: egyetlen konkrét földrajzi objektumot jelöl, tehát az egyedi fogalom földrajzi név. Pl. Afrikai-lemez, Gondwana, Japán-árok, Pangea, Teleki-vulkán stb. Folyamat: olyan tudáselem, amely a kialakulást, a változást, a fejlődést tartalmazza. Pl. a gömbhéjas szerkezet kialakulása, a kőzetlemezek vízszintes mozgása, vulkáni működés, vulkáni hegységek kialakulása, vulkáni kőzet és ércképződés. Összefüggés, törvényszerűség: a földrajzi fogalmak közötti kapcsolatokat, viszonyokat tükröző ítéletek alapján megfogalmazott törvényszerűség. Pl. a nehézségi erő és a gömbhéjas szerkezet kialakulásának összefüggése; a belső hő ok-okozati összefüggése a kéregmozgással stb. A tudáselemeket a részletezett követelményrendszerben a következő ismereti szinteken követelhetjük:

Felismerés vagy ráismerés: a felismerés vagy ráismerés szintje a legalacsonyabb tudásszint. Olyan műveletet jelent, amikor egy ábra tartalmából ki kell választani a kérdezett elemet vagy egy tematikus térkép egy tartalmi jegyét vagy objektumát kell felismerni. Az ismeret szintjén a fogalmak, folyamatok, törvényszerűségek, összefüggések megértését, értelmezését követeljük meg. Az alkalmazás szintje a legmagasabb. Az ismereteket konkrét cselekvés vagy gondolati tevékenység során a tanult helyzettől eltérő szituációban kell a tanulónak felhasználniuk. Ezen a szinten önállóan oldja meg a tanuló a feladatot. A szintek alkalmazása mellett a részletes követelményrendszer megfogalmazhatja a minimum követelményeket. A minimum követelménynek fogjuk fel azt az ismeretet, amely nélkülözhetetlenül szükséges a továbbhaladáshoz. A felnőttoktatásban rendelkezésre álló heti egy, illetve kéthetenként egy óra szükségessé teszi, hogy a szaktanár mérlegelje a tanórán feldolgozandó ismeret fontosságát és súlyát. Mi az, ami a tanórán a tanári megbeszélés, magyarázat része, mi az, ami az önálló tanulói munka, illetve az otthoni tanulás feladata. Alapvető szempont, hogy a továbbhaladáshoz szükséges ismeretek elsajátítására, megértésére a tanóra keretében kerüljön sor. Állandó feladata a szaktanárnak, hogy az értékelés és ellenőrzés alkalmazása során visszajelzést kapjon, ezen ismeretek milyen szinten valósultak meg. Az 5. évfolyam fejlesztési követelményei közül elsődleges az ismeretszerzési, feldolgozási és alkalmazási képességek kialakítása, fejlesztése. E tevékenységet a saját tankönyvének, atlaszának, munkafüzetének felhasználásával, közösen a tanórán kell megvalósítani, illetve gyakorolni. Az eszköztudás csak folyamatos gyakorlás során alakul ki, illetve válik képességgé. A tanulói munkáltatás alapfeltétele, hogy a tanulók ismerjék meg a tanulói eszközök – tankönyv, munkafüzet, atlasz – didaktikai felépítését. Ábra és képelemzés, térképolvasás, tájékozódás a földrajzi fokhálózat segítségével valamennyi fejezet feldolgozásának alapvető tevékenysége. A tanórai feldolgozás és az otthoni tanulás elemi követelménye legyen az atlasz rendszeres használata. A világtájak ismerete, a mérték használata, a domborzat ábrázolásának elemzése állandó követelményként szerepeljen. Minimális követelményként szerepeljen a tanítás során az időjárási és éghajlati elemek, valamint az éghajlati övezetek, a földfelszín változása és hazánk nagy tájainak bemutatásához szükséges alapvető fogalmak, folyamatok és összefüggések rendszeres alkalmazása. A 6. és a 7. évfolyam fő követelménye, hogy a tanulók megismerjék a regionális földrajz anyagának sajátos rendszerét. Ki kell alakítanunk azt a sajátos algoritmust, amely az egyes kontinensek, ország csoportok, országok, tipikus tájak megismerését, feldolgozását elősegíti. Az induktív megismerési út legyen a legfontosabb módszertani megoldás. A tájékozódási képesség folyamatos fejlesztése, a különböző tematikus térképek gyakorlati használata ugyancsak elengedhetetlen követelmény legyen a mindennapos iskolai gyakorlatban. A 8. évfolyamon a tanulók már rendelkeznek olyan alapvető képességekkel, melyek segítségével magasabb szinten lehet elsajátítani hazánk természeti és gazdasági adottságait. Ezen a szinten a logikai térképolvasás, a problémamegoldó-képesség gyakorlati alkalmazása lehetővé teszi az önálló ismeretszerzés gyakori alkalmazását. Mind a négy évfolyam tanítása során kapjon prioritást a természet- és a környezetvédelmi nevelés, a nemzeti és az európai identitás kialakítása. A tanítás során alkalmazott módszerek A t hatékony tanításának, tanulásának – figyelembe véve a felnőttoktatás sajátos helyzetét – igen sok kritériuma van.

A legfontosabb talán a tantárgyi specifikum. A Földünkéskörnyezetünk a tér és idő tantárgya. Olyan fizikai térszemléletet nyújt a világról, amelyet a tanulók más tantárgyak keretében nem kaphatnak meg. A kommunikáció sajátos eszköze a térkép. A térképre vonatkozó ismeretek jelentős részét a tantárgyunk tanulása során sajátítják el a tanulók. A tantárgyat tanító szaktanár eredményes munkájának egyik fontos feladata, hogy ismerje a tantárgyi koncentráció érintkezési csomópontjait. Különösen fontos a biológia, a kémia, a fizika és a történelem vonatkozásában. A jó koncentrációs kapcsolat növelheti az ismeretek és fejlesztési követelmények hatékony elsajátítását. A felnőttoktatás valamennyi tantárgyának területén aktuális kérdés a tanári irányítás és a tanuló önállóságának kérdése. Az esti és a levelező tagozaton egyaránt kevés idő áll a szaktanár rendelkezésére. Hagyományos előadásokkal és a frontális osztálymunkával már nem oldható meg az eredményes tanítás és tanulás folyamata. A korszerűsítés folyamatának a tantárgyunk úgy tud eleget tenni, s akkor lesz az óránk korszerű, ha a tanítás a tanulás irányításává, vezérlésévé változik. Ez a legalapvetőbb tétel, amely vezérfonalként szolgál a módszereink és munkaformáink megválasztásánál. Az oktatási módszerek kiválasztásában a tanítási anyag mellett a legfontosabb szempont a tanulók figyelembevétele, milyen korúak, melyek az életkori sajátosságaik, milyen előismereteik vannak, milyen arányban vannak az osztályban jobb és gyengébb felkészültségű tanulók. A módszerek kiválasztása, alkalmazása terén előrehaladást jelent, ha megtaláljuk azokat az eljárásokat, amelyek alkalmasak a tanulói tevékenység, aktivitás, érdeklődés fokozására. A tanítási órán a tankönyv, az atlasz, a munkafüzet feladatainak megoldása, a képek és az ábrák elemzése nyújthatnak legtöbb lehetőséget a tanulók önálló ismeretszerző munkájára. Az önálló tanulói munka a tankönyvvel A tanulók önálló ismeretszerző képességeinek fejlesztésében alapvetőnek tekintjük a tankönyv szövegének, kép- és ábraanyagának önálló feldolgozását. A korszerű metodikai elvek szerint a tankönyv szerepe nem korlátozódhat csak az otthoni tanulásra, hanem legyen az ismeretszerzés forrása a tanítási órán. A tanulókat nem csak az ismeretekre kell megtanítanunk, hanem az ismeretszerzésre is. E tanulási módszert kezdetben a tanórákon közös feladatmegoldások közben ismerjék meg a tanulók, hogy később egyedül is képesek legyenek új ismereteket szerezni a tankönyvből. A szaktanár irányítása mellett szükséges a tankönyv didaktikai rendszerét bemutatni és az egyes didaktikai feladatokat közösen megoldani. Ajánlatos olyan algoritmusokat kialakítani, amik megkönnyítik a tanulók önálló munkáját. A tankönyv ábra- és képanyaga nélkülözhetetlen ismeretforrás. A fogalmak, folyamatok, tények megértését a képzeletek nagymértékben elősegítik és ezzel a fogalomalkotást, általánosítást megkönnyítik. Az önálló kép- és ábraelemzés szintjére a közösen végzett képés ábraelemzés többszörös alkalmazásával juthatnak el a tanulók. A direkt irányítású kép- és ábraelemzési munkánál a tanár a tanulókat azonos gondolkodási műveletekre készteti, melynek során a képet egészében nézik meg, s csak ezután irányítják a figyelmüket a részletekre, hogy a képen a tárgyi tartalmat és folyamatokat felismerjék. Az ábrák sokoldalú elemzését a lényeg kiemelése, az összefüggések feltárása, az általánosítás zárja le. A tankönyvben lévő statisztikai adatok elemzése, összehasonlítása is kiváló lehetőséget nyújt az önálló tanulási tevékenységre.

Az önálló tanulói munka az atlaszokkal és térképekkel A térkép sajátos kifejezési módszerével az információk olyan nagyszámú és széles skálájú tárolását és közlését teszi lehetővé, amely az írásos anyag megértéséhez nélkülözhetetlenné teszi a térképet A tanulói atlasz az iskolai tanítás és tanulás, valamint az otthoni tanulás nélkülözhetetlen taneszköze. A térképelemzésnek két fokozata van: a szemléletiés a logikai térképolvasás. A szemléleti térképolvasás alapja a térképjelek ismerete. A hozzá kapcsolódó művelet a megfigyelés, eredménye a szemlélet. Ami a térképen látható, azt leolvassák és szavakkal kifejezik, megfogalmazzák. A megfigyelést a tanár konkrét kérdései irányítják. A térképolvasás szemléleti fokán a kérdések arra irányulnak, hogy mi van azon a területen, hol van az a bizonyos tárgy, a földrajzi tárgyak milyen területi, térbeli viszonyban vannak egymással. A logikai térképolvasás előfeltétele, hogy a tanuló legyen járatos a szemléleti térképolvasásban, és hogy ismerje a legfontosabb földrajzi törvényszerűségeket, amelyek alkalmazásával eljut a problémák megoldásához. A térképolvasás szemléleti fokozata alig jelent többet, mint folyót, várost, hegységeket, erdőt stb., azoknak a földrajzi helyét és esetleg legfontosabb jellemző tulajdonságát. Hogy miért van ott a folyó, város, erdő, milyen kapcsolatban vannak ezek más tényezőkkel, a környezetükkel, ezt kell kifejteni a logikai térképolvasás útján. Ez a térkép rejtett tartalma. A szemléleti és a logikai térképolvasás kialakítása mindig kapcsolódjon a tantervi anyaghoz. A térképismeret és használat fontosságát hangsúlyozza, hogy minden földrajzórán van kint valamilyen, a témához kapcsolódó falitérkép. A topográfiai ismeretek „többlépcsős” oktatási folyamat. Az első: az új ismeretek feldolgozásakor a tanár mutatja meg a térképen az új egyedi fogalmakat. A második lépcső: a tanuló az otthoni tanuláskor az atlasz térképén elvégzi a másodlagos rögzítést, az órán tanult egyedi fogalmak újbóli megkeresését, térbeli térképi azonosítását. Ezt követi a harmadik lépcső: az ellenőrzés. A falitérképnél felelő tanuló megmutatja, a többi tanuló pedig ellenőrzi a kérdezett topográfiai ismereteket, illetve a térképi mutatás helyességét. Igen eredményes és hasznos tanítási – egyben a topográfiai ismeretek ellenőrzési – módja az írásbeli vaktérképes gyakorlás és ellenőrzés. A szemléltetés és a bemutatás módszerei A földrajztanításban a szemléltetésnek kiemelkedő fontossága van. A tanított ismeretek többsége ugyanis olyan, amelyet a tanuló közvetlen környezetéből, s tapasztalatból nem ismer. Néhány földrajzi jelenségről és folyamatról is inkább csak részismeretei vannak (felhő, csapadék, árvíz stb.). Ma már a televízió jóvoltából a részismeretek mennyiségben és mélységben egyaránt kiszélesednek, de a folyamatok és törvényszerűségek megértéséhez és rendszerezéséhez mindenképpen szükséges a vezérelt ismeretszerzés, az irányított tanulás. A tanórán alkalmazott szemléltetések, bemutatási módok meglehetősen sokfélék, főbb csoportjai a következők: A valóság bemutatása: A szemléltetésnek ebbe a csoportjába tartozik a tanulmányi kirándulás minden típusa – az 1-2 órás tanulmányi sétától a többnapos országjárásig – és az üzemlátogatás. A tanulmányi kirándulások és üzemlátogatások eredményességét szolgálják a tanulóknak adott megfigyelési szempontok. Ezek megbeszélése, megvitatása során alakulnak ki a látogatások tapasztalatai és értékei.

A modellek: A valóságot lekicsinyített, többdimenziós változatban a modellek közelítik meg leginkább. Ilyen a földgömb, a tellurium, a domborművek. Ezek használata a tantervi tartalomhoz és fejlesztési követelményekhez igazodjon. Lényeg azonban az, hogy a tanulók szerezzék meg ezek használatának készségét. A demonstráció és a kísérlet: A valóságos folyamatok megértését segíthetik a demonstrációk. Például a gyűrődés folyamatát érzékeltethetjük egy papírlappal, amelyet két oldalról fokozatosan nyomunk mindaddig, amíg a gyűrt forma ki nem alakul. Jobban megközelítik a természetes folyamatokat a szaktanteremben, földrajzi előadóban bemutatott elemi kísérletek. Legismertebbek a folyóvízen, terepasztalon bemutathatók: a kanyargó és a zátonyokat, szigeteket építő folyó, a hordalékok kialakulása, a folyókanyarulatok lefűződése stb. A természetes segédletek és gyűjtemények: Legismertebb és általánosan használt az ásvány- és kőzetgyűjtemény. Ritkábban előfordulnak a talajminta- és árugyűjtemények. A valóság képi leképzése A mozgókép (mozgófilm, videofilm) Az állókép (fénykép, diapozitív, transzparens. Az állókép bemutatása az egyik leggyakoribb és időtakarékos képi szemléltetési mód. Leggyakrabban használt és nagyon praktikus képi szemléltetési mód színes diapozitívok vetítése. Az állóképek alkalmazását a tananyag feldolgozása módszerének egésze határozza meg. Lehet illusztratív szerepe, motiváló funkciója vagy a tanulók munkáltatásának eszköze. Ellenőrzés, értékelés, osztályozás A tanulók tudásának ellenőrzése, értékelése és osztályozása a nappali és a felnőttoktatás területén egyaránt problematikus kérdés. A kerettantervek bár meghatározzák a továbbhaladás feltételeit, de ez nem elegendő fogódzó az objektív méréshez. A kerettantervekre épülő helyi tantárgyi programok elkészítése során a szaktanároknak kell meghatározniuk az egyes témakörökhöz kapcsolódó kulcsfogalmakat, alapvető összefüggéseket, folyamatokat, jelenségeket, tevékenységeket, amelyek szükségesek az adott tanév tantárgyi teljesítéséhez. Hasonlóan közösen kell kialakítani a képességfejlesztés egymásra épülő rendszerét, a tanulói tudás ellenőrzésének módszereit, az értékelés alapelveit. Az újonnan induló osztályok esetében szükséges felmérni a tanulók tudásszintjét, mert csak így lehet meggyőződni arról, hogy milyen felzárkóztatási programot szükséges megvalósítani. A differenciált foglalkozás megszervezésének is feltétele, hogy ismerjük az osztály tudásszintjét. Az ellenőrzés pedagógiai funkciói Az első funkció, hogy az ellenőrzésnek fel kell tárnia a tanuló ismereti és készségi szintjét, s ezzel összefüggésben az értékelésselésosztályozással visszajelzést kell adni a tanulóknak, hogy irányítást kapjon a további munkájához. Az ellenőrzés második funkciója, hogy a rendszeres munkára ösztönözze a tanulókat. Az ellenőrzés harmadik funkciója, hogy a tanárnak is értékelnie kell saját munkáját, meg kell állapítania, hogy az esetleges eredménytelenségnek, hiányosságnak milyen, a tanulón kívüli okai lehetségesek. Az ellenőrzés módjai A szóbeli ellenőrzés Az iskolai gyakorlatban ez a legáltalánosabb ellenőrzési forma. Alkalmazása rendszerint egy óra anyagának tematikailag összefüggő, kisebb-nagyobb részéből nyújt osztályozásra

alkalmas információt. Gyakori a szimultán, azaz párhuzamos feletetés. A szóbeli feleletek ideje alatt néhány tanuló rövid idő alatt megoldható írásbeli feladatot kap. Az írásbeli ellenőrzés Az írásbeli ellenőrzés típusai: az írásbeli felelet és a tudásszintmérő feladatlap. Az írásbeli felelet esetében az ellenőrzés többnyire az előző órai anyagra, annak egy részére, fontosabb tartalmi-logikai egységre terjed ki. A feladat egy hosszabb választ, vagy esszé jellegű kidolgozást igényel. Időtartama általában 10-15 perc. A tudásszintmérő feladatlap az írásbeli felelettől eltérően nem csak egy feleletalkotást igénylő, hanem több, általában eltérő feladatokból álló ellenőrzési forma. Változatos feladataival az ismeretek részletes ellenőrzését szolgálja. Ajánlott irodalom a szaktanárok részére Dr. Borsy Zoltán (szerk.): Általános természeti földrajz. Nemzeti Tankönyvkiadó, Dr. Tóth József (szerk.): Általános társadalom földrajz I. Dialog Campus Kiadó, Bp., 2002. Dr. Bernek Ágnes (szerk.): A globális világ politikai földrajza. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2002. Dr. Probáld Ferenc (szerk.): Európa regionális földrajza. ELTE Eötvös Kiadó, Bp., 2000. Dr. Probáld Ferenc (szerk.): Afrika és a Közel-Kelet földrajza. ELTE Eötvös Kiadó, Bp., 1996. Dr. Perczel György (szerk.): Magyarország Társadalmi-gazdasági földrajza. ELTE Eötvös Kiadó, Bp., 1996. Dr. Kovács Attila (szerk.): Az európai integráció: tények és adatok. Európa Institut, Bp., 2000. Fehér József: A földrajztanítás módszertana. Tankönyvkiadó, Bp., 1980. Kormány Gyula: A korszerű földrajzoktatás (válogatott tanulmányok). Nyíregyházi Főiskola Földrajz Tanszék, Nyíregyháza, 2001. Köves József-Sikó Ágnes: A földrajz tanítása. Tankönyvkiadó, Bp., 1980. Lőrincz András–VarajtiKároly: Földrajzi feladatgyűjtemény. Tankönyvkiadó, Bp., 1980. Világatlasz – Cartographia Magyarország atlasza – Cartographia Környezetvédelmi lexikon I–II. – Akadémiai Kiadó Ajánlott folyóiratok Földrajzi Közlemények – Magyar Földrajzi Társaság Földrajzi Értesítő – MTA Földrajztudományi Kutató Intézet Földgömb – Magyar Földrajzi Társaság Földrajztanítás – KÁOKSZI A földrajz tanítása – Mozaik Kiadó SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK Felhasználható taneszközök: szemléltetésre alkalmas könyvek statisztikai kiadványok, diaképek, filmek , írásvetítő és transzparens ábrák, applikációs tábla kontúrtérképekkel, körvonalas falitérképek. Faliképek, tablók, poszterek. Szakirányú folyóiratok, számítógépes programok, CD-ROM, Internet. Tanulói és tanítást – tanulást segítő taneszközök A legfontosabb tanulási munkaeszközök: a tankönyv, az atlasz és a munkafüzet. Földrajz órán rendszeresen használjuk még: a földgömböket (tanári és tanulói) a falitérképeket.

TÉMAKÖR/óraszám LEVELEZŐ TAGOZAT

ESTI TAGOZAT TÉMAKÖR 5.

6.

7.

8.

A tanulók teljesítményének a mérése

4

4

4

4

Tájékozódás térben és időben. Magyarország földrajza

28

A kontinensek földrajza

5.

6.

7.

8.

28 28

Európa földrajza

28 28

Magyarország földrajza

28

A törzsanyag kiegészítése

4

4

4

4

4

4

A tanulók teljesítményének mérése

4

4

4

4

4

4

Heti óraszám

1

1

1

1

1

1

Évi óraszám

36

36

36

36

36

36

5. évfolyam

Tematikai egység

A tanulók teljesítményének a mérése

Órakeret E: 4 L: 4

Javaslat

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Alapvetően és hangsúlyosan írásbeli tesztekkel, vaktérképekkel és esszé jellegű kérdésekkel komplexen mérjük a tárgyi tudást és az ok-okozati összefüggések feltárásának képességét.

Tájékozódás térben és időben. Magyarország földrajza

Órakeret E: 28 L: 28

Előzetes tudás

Az általános iskola alsó tagozatában elsajátított környezetismereti tudáson kívül építeni lehet a tanulók élettapasztalatára is.

A tantárgyhoz (műveltségterületh ez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Ismeretszerzési, feldolgozási és alkalmazási képességek kialakítása, fejlesztése, tájékozódás az időben és térben; tájékozottság a természettudományos megismerésről, a természettudomány fejlődéséről; térbeli tájékozódás a kontinensek és Magyarország általános és tematikus térképén; időbeli tájékozódás a földtörténeti korok legfontosabb eseményeiben.

Ismeretek/fejlesztési követelmények – Csillagászati ismeretek: a Világegyetem, a Tejútrendszer, a Naprendszer, a Föld mozgásai, időszámítás. – Tájékozódás a térképen, térképismeret: a térkép ábrázolásmódja, méretaránya, jelrendszere; irány és távolság meghatározása a térképen; a domborzat ábrázolása térképen. – Az időjárás és az éghajlat elemei, éghajlati övezetek: napsugárzás, napfény, hőmérséklet és mérése; a hőmérséklet napi és évi változása, a szél keletkezése, iránya; a csapadék keletkezése, csapadékformák; időjárás és éghajlat. – A földfelszín változása: a hőingadozás, a jég, a víz és a szél felszínformáló munkája; folyóvizek, állóvizek; domborzati elemek és formák; a hegységek és a síkságok kialakulása; a talaj keletkezése, jellemzői és védelme. – Tájékozódás a földtörténeti időben: a földtörténeti események időbelisége és térbelisége; eligazodás a földtörténeti időbeosztás főbb egységeiben. – A kontinensek nagytájai. – Hazánk természeti adottságai: hazánk földrajzi fekvése a Kárpát-medencében; Magyarország földtörténete; hazánk felszíne, domborzata, ásványi nyersanyagai; Magyarország éghajlati adottságai; hazánk vízrajzi adottságai, természetes növénytakarója és talajviszonyai; tájaink. – Hazánk társadalomföldrajza: Magyarország népessége; településhálózatunk, városaink, falvak és szórványtelepülések; a gazdaság térbeli jellemzői: az ipar, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, az idegenforgalom, a közlekedés és a távközlés földrajza; külkereskedelmünk és nemzetközi kapcsolataink; régióink, megyéink. Tejútrendszer, Naprendszer, keringés, forgás, méretarány, aránymérték, fokhálózat, idő, időjárás, éghajlat, síkság, dombság, fennsík, földtörténet, Kulcsfogalmak/ „távvezérelt” éghajlat, centripetális vízhálózat, természetes népszaporulat, fogalmak falu, város, tanya, agglomeráció, élelmiszergazdaság, energiaszerkezet, külgazdaság.

Tematikai egység

A törzsanyag kiegészítése

Órakeret E: 4 L: 4

Javaslat

A törzsanyag kiegészítése, illetve elmélyítése a szűkebb környezetben található földrajzi jelenségek alaposabb megismerésével. A helyi időjárás, felszínformák, vizek, élővilág részletes megfigyelése, leírása, térképi ábrázolása elősegítheti az ismeretek gyakorlati alkalmazását. Példák gyűjtése a környezetszennyezésre, egyéb környezetkárosításra, a környezeti problémák megelőzésére és megoldására. Nemzeti parkjaink bemutatása. Kiemelkedő jelentőségű idegenforgalmi területeink bemutatása. Önálló információgyűjtéssel a szűkebb környezet és a lakóhely földrajzi-környezetvédelmi problémáinak vizsgálata.

Tematikai egység

A tanulók teljesítményének mérése

Órakeret E: 4 L: 4

Alapvetően és hangsúlyosan írásbeli tesztekkel, vaktérképekkel és esszé jellegű kérdésekkel komplexen mérjük a tárgyi tudást és az ok-okozati összefüggések feltárásának képességét.

Javaslat

A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén

A tanuló legyen képes konkrét tárgyak, élőlények, jelenségek, folyamatok megfigyelésére, és legyen képes különböző tartalmú térképek gyakorlati használatára. Ismerje az időjárást kialakító legfontosabb tényezőket, és jellemezze éghajlatunkat, valamint ismerje fel a megfigyelt táj legfontosabb felszínformáit. Értse meg, hogy a környezet állapotának romlásáért az emberek a felelősek. A tanuló tudja elemezni a hazánk természeti adottságait bemutató tematikus térképeket, valamint tudja bemutatni hazánk tájainak természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőit; ismerje fel a természeti adottságok szerepét, hatását az egyes térségek gazdasági életében, és ismerje hazánk környezeti értékeit.

6. évfolyam

Tematikai egység

A tanulók teljesítményének mérése

Órakeret E: 4 L: 4

Javaslat

Tematikai egység

Alapvetően és hangsúlyosan írásbeli tesztekkel, vaktérképekkel és esszé jellegű kérdésekkel komplexen mérjük a tárgyi tudást és az okokozati összefüggések feltárásának képességét.

A kontinensek földrajza

Órakeret E: 28 L: 28

Előzetes tudás

Az 5. évfolyamon elsajátított természetföldrajzi és társadalomföldrajzi ismeretek.

A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

A különböző tartalmú földrajzi térképeken közölt információk felhasználása a kontinensek, illetve az egyes országok természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági megismeréséhez, valamint a kontinensek felszínét, éghajlatát, növényzetét, talaját, és gazdaságának jellemzőit bemutató képek és ábrák elemzése, a jellemző elemek közötti összefüggések bemutatása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények  Európa: Európa helyzete, kialakulása és természeti adottságai; Európa népei; az Európai Unió általános társadalmi és gazdasági jellemzői; Észak-Európa országainak közös és egyedi földrajzi vonatkozásai, kapcsolatuk a természeti környezettel; NyugatEurópa országainak hasonló és eltérő földrajzi vonásai; a történelmi múlt hatása a mai gazdasági életre; Franciaország és Nagy-Britannia; Közép-Európa általános földrajzi képe; Németország, Ausztria, Szlovénia, Szlovákia, Románia; Dél-Európa országainak általános és egyedi földrajzi vonásai; Olaszország, Spanyolország, Horvátország, Szerbia; Kelet-Európa országai jellegzetes természet- és társadalomföldrajzi vonatkozásainak bemutatása; Oroszország, Ukrajna.  Ázsia: általános természet- és társadalomföldrajzi képe; eltérő adottságok és sajátos társadalmi-gazdasági fejlődési utak a kontinensen; Japán, Kína, India, Délkelet-Ázsia, Délnyugat-Ázsia.  Afrika: a kontinens természeti adottságai, és társadalmi-gazdasági képe.  Ausztrália és Óceánia: természeti képe, társadalmi-gazdasági jellemzői.  Amerika: fő részeinek eltérő természet- és társadalomföldrajzi képe; USA, Kanada, Mexikó, Brazília. Európa, Európai Unió, Benelux államok, Montánunió, Európa országai, Kulcsfogalmak/ Ázsia, Japán, Kína, India, Törökország, Izrael, arab országok, Dél-afrikai Köztársaság, Nigéria, Ausztrália, Új-Zéland, USA, Kanada, Latinfogalmak Amerika, Brazília, Mexikó, Argentína.

Tematikai egység

A törzsanyag kiegészítése

Órakeret E: 4 L: 4

Javaslat

Tematikai egység

A Szovjetunió és Jugoszlávia felbomlásának, az utódállamok kialakulásának és az új országok létrejöttének társadalmi, gazdasági, politikai vonatkozásai. A gazdasági fejlettség földrajzi különbségei. A városok forradalma. Az emberiség élelmezési problémái. A nemzetközi munkamegosztás és a világkereskedelem. Argentína, Törökország, Kuba, Izrael, Dél-afrikai Köztársaság, arab világ, NIC I-II.

A tanulók teljesítményének mérése

Órakeret E: 4 L: 4

Javaslat

Alapvetően és hangsúlyosan írásbeli tesztekkel, vaktérképekkel és esszé jellegű kérdésekkel komplexen mérjük a tárgyi tudást és az ok-okozati összefüggések feltárásának képességét.

A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén

A tanuló legyen felkészülve az egyes kontinensek, tájak, országok jellemzőit bemutató képek, ábrák elemzésére, és ismerje fel a természeti és társadalmi környezet alapvető összefüggéseit, valamint tudja megmutatni különböző méretarányú és tartalmú térképeken az egyes témákhoz kapcsolódó topográfiai fogalmakat. A tanuló megadott szempontok alapján tudja bemutatni az egyes országokat, tipikus tájakat, és tudja elemezni az Európára vonatkozó tematikus térképeket, valamint legyen képes bemutatni az eltérő társadalmi-gazdasági fejlettségű országokat Európában, és ismerje meg Európa jelentősebb országait.

7. évfolyam

Tematikai egység

Javaslat

Tematikai egység

Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

A tanulók teljesítményének mérése

Órakeret E: 4

Alapvetően és hangsúlyosan írásbeli tesztekkel, vaktérképekkel és esszé jellegű kérdésekkel komplexen mérjük a tárgyi tudást és az okokozati összefüggések feltárásának képességét.

Európa földrajza Az 5./6. évfolyamon elsajátított társadalomföldrajzi ismeretek.

Órakeret E: 28 természetföldrajzi

és

A különböző tartalmú földrajzi térképeken közölt információk felhasználása a kontinensek, illetve az egyes országok természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági megismeréséhez, valamint aEurópa felszínét, éghajlatát, növényzetét, talaját, és gazdaságának jellemzőit bemutató képek és ábrák elemzése, a jellemző elemek közötti összefüggések bemutatása. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Európa: Európa helyzete, kialakulása és természeti adottságai; Európa népei; az Európai Unió általános társadalmi és gazdasági jellemzői; Észak-Európa országainak közös és egyedi földrajzi vonatkozásai, kapcsolatuk a természeti környezettel; Nyugat-Európa országainak hasonló és eltérő földrajzi vonásai; a történelmi múlt hatása a mai gazdasági életre; Franciaország és Nagy-Britannia; Közép-Európa általános földrajzi képe; Németország, Ausztria, Szlovénia, Szlovákia, Románia; Dél-Európa országainak általános és egyedi

földrajzi vonásai; Olaszország, Spanyolország, Horvátország, Szerbia; Kelet-Európa országai jellegzetes természet- és társadalomföldrajzi vonatkozásainak bemutatása; Oroszország, Ukrajna. Kulcsfogalmak/ Európa, Európai Unió, Benelux államok, Montánunió, Európa országai,. fogalmak Tematikai egység

Javaslat

Tematikai egység

Javaslat

A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén

A törzsanyag kiegészítése

Órakeret E: 4

A Szovjetunió és Jugoszlávia felbomlásának, az utódállamok kialakulásának és az új országok létrejöttének társadalmi, gazdasági, politikai vonatkozásai. A gazdasági fejlettség földrajzi különbségei. A városok forradalma. Az emberiség élelmezési problémái. A nemzetközi munkamegosztás és a világkereskedelem.

A tanulók teljesítményének mérése

Órakeret E: 4

Alapvetően és hangsúlyosan írásbeli tesztekkel, vaktérképekkel és esszé jellegű kérdésekkel komplexen mérjük a tárgyi tudást és az ok-okozati összefüggések feltárásának képességét.

A tanuló legyen felkészülve a tájak, országok jellemzőit bemutató képek, ábrák elemzésére, és ismerje fel a természeti és társadalmi környezet alapvető összefüggéseit, valamint tudja megmutatni különböző méretarányú és tartalmú térképeken az egyes témákhoz kapcsolódó topográfiai fogalmakat. A tanuló megadott szempontok alapján tudja bemutatni az egyes országokat, tipikus tájakat, és tudja elemezni az Európára vonatkozó tematikus térképeket, valamint legyen képes bemutatni az eltérő társadalmi-gazdasági fejlettségű országokat Európában, és ismerje meg Európa jelentősebb országait.

8. évfolyam

Tematikai egység

Javaslat

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

A tanulók teljesítményének a mérése

Órakeret E: 4

Alapvetően és hangsúlyosan írásbeli tesztekkel, vaktérképekkel és esszé jellegű kérdésekkel komplexen mérjük a tárgyi tudást és az ok-okozati összefüggések feltárásának képességét.

Magyarország földrajza

Órakeret E: 28

Előzetes tudás

Az általános iskola alsó tagozatában elsajátított környezetismereti tudáson kívül építeni lehet a tanulók élettapaszalatára is.

A tantárgyhoz (műveltségterületh ez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Ismeretszerzési, feldolgozási és alkalmazási képességek kialakítása, fejlesztése, tájékozódás az időben és térben; tájékozottság a természettudományos megismerésről, a természettudomány fejlődéséről; térbeli tájékozódás a kontinensek és Magyarország általános és tematikus térképén; időbeli tájékozódás a földtörténeti korok legfontosabb eseményeiben. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Hazánk természeti adottságai: hazánk földrajzi fekvése a Kárpát-medencében; Magyarország földtörténete; hazánk felszíne, domborzata, ásványi nyersanyagai; Magyarország éghajlati adottságai; hazánk vízrajzi adottságai, természetes növénytakarója és talajviszonyai; tájaink. Hazánk társadalomföldrajza: Magyarország népessége; településhálózatunk, városaink, falvak és szórványtelepülések; a gazdaság térbeli jellemzői: az ipar, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, az idegenforgalom, a közlekedés és a távközlés földrajza; külkereskedelmünk és nemzetközi kapcsolataink; régióink, megyéink.

Kulcsfogalmak/ falu, város, tanya, agglomeráció, élelmiszergazdaság, iparszerkezet energiaszerkezet, külgazdaság. fogalmak

Tematikai egység

Javaslat

Tematikai egység

Javaslat

A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén

A törzsanyag kiegészítése

Órakeret E: 4

Példák gyűjtése a környezetszennyezésre, egyéb környezetkárosításra, a környezeti problémák megelőzésére és megoldására. Nemzeti parkjaink bemutatása. Kiemelkedő jelentőségű idegenforgalmi területeink bemutatása. Önálló információgyűjtéssel a szűkebb környezet és a lakóhely földrajzi-környezetvédelmi problémáinak vizsgálata.

A tanulók teljesítményének mérése

Órakeret E: 4

Alapvetően és hangsúlyosan írásbeli tesztekkel, vaktérképekkel és esszé jellegű kérdésekkel komplexen mérjük a tárgyi tudást és az ok-okozati összefüggések feltárásának képességét.

A tanuló legyen képes konkrét tárgyak, élőlények, jelenségek, folyamatok megfigyelésére, és legyen képes különböző tartalmú térképek gyakorlati használatára. A tanuló tudja elemezni a hazánk természeti adottságait bemutató tematikus térképeket, valamint tudja bemutatni hazánk tájainak természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőit; ismerje fel a természeti adottságok szerepét, hatását az egyes térségek gazdasági életében, és ismerje hazánk környezeti értékeit.

Műveltségterület:Ember és társadalom Tantárgy neve: Történelem 5–8. évfolyam A történelem – mint múltismeret – a társadalom kollektív memóriájaként az emberi azonosságtudat egyik alapja. A nemzeti, az európai és az egyetemes emberi identitást formálja, erősíti. A történelemből ugyanakkor az is kitűnik, hogy az egyes népek, nemzetek kölcsönösen egymásra vannak utalva. A kölcsönös függőség megértése, a különbségek tudomásul vétele a kultúrák sajátos értékeinek és érdekeinek megismerését és tiszteletben tartását kívánja. A tantárgy feladata elsősorban a történelmi szemlélet fejlesztése és képességek kialakítása. A történelem és állampolgári ismeretek tantárgy célja az is, hogy megértesse a folyamatosság és a változás-változtatás történelmi szerepét, és ezen keresztül mutassa meg, hogy minden nemzedéknek megvan a maga felelőssége a történelem alakításában. Mindez a jelen ellentmondásos folyamataiban való eligazodást is szolgálja. A diákoknak arra is szükségük van, hogy a múlt ismerete mellett megértsék saját korukat. Az állampolgári ismeretek tanításának célja, hogy a diákok el tudjanak igazodni a közéletben, értsék a jogilag szabályozott demokratikus viszonyok rendszerét, működését. Így a tantárgy tanítása alapot ad a demokratikus közéletben való tudatos részvételhez. A történelem és állampolgári ismeretek tantárgynak fontos szerepe van az ismeretszerzési és -feldolgozási képességek kialakításában és fejlesztésében. Szükséges, hogy a tanulók ismereteket szerezzenek saját emberi-társadalmi környezetükből, történetekből, képekből, a tömegkommunikációs eszközökből, egyszerű statisztikai adatokból, grafikonokból, diagramokból, tárgyi és szöveges forrásokból és más ismerethordozókból. Fontos, hogy ezeket az ismereteket egyre önállóbban és egyre kritikusabban értelmezzék, s belőlük következtetéseket tudjanak levonni. A tananyag-feldolgozás folyamatában a diákok sajátítsák el a sokoldalú információgyűjtés és -felhasználás képességét, a legfontosabb kézikönyvek, lexikonok, atlaszok használatát. Legyenek képesek a legfontosabb történelmi fogalmak és kifejezések készségszintű alkalmazására. A különböző információk feldolgozása során legyenek képesek különbséget tenni tények és vélemények között, tanulják meg az információt kritikusan szemlélni, a történelmitársadalmi jelenségek összefüggéseit megkeresni, e jelenségeket összehasonlítani. Konkrét ismeretekhez kapcsolódóan ismerjék fel a folyamatosság és a változások szerepét a történelmi folyamatokban, tudatosítsák, hogy a folyamatosságnak, az értékek megőrzésének nagy szerepe van a társadalom életében. A tananyag feldolgozása során ismerjék meg azokat az alapvető elemzési, értelmezési szempontokat, módszereket, amelyek segítségével képesek lesznek kialakítani véleményüket személyekről, helyzetekről, eseményekről, intézményekről. Ennek alapján véleményüket egyre árnyaltabban tudják megindokolni. A történelemtanításnak-tanulásnak a tanulók szóbeli és írásos kifejezőképességének fejlesztésében is jelentős szerepe van. A tanulók szerezzenek gyakorlatot események elbeszélésében, különféle szövegek reprodukálásában. Tanuljanak meg írásban válaszolni szóbeli és írásbeli kérdésekre, vázlatot, felelettervet írni, jegyzetelni. Legyenek képesek rövid beszámolót, kiselőadást tartani egy-egy témáról, különböző információk alapján. Sajátítsák el a kulturált vita technikáit és szabályait. Véleményüket lényegre törően és érvekkel alátámasztva fejtsék ki. Ugyanakkor legyenek képesek a másik fél véleményét is pontosan megérteni és figyelembe venni hozzászólásaikban.

A történelemi események időben és térben játszódnak, történelmi tudat nem alakulhat ki időbeli és térbeli tájékozódási képesség nélkül. Az évszámok segítségével történő tájékozódó képesség fejlesztése mellett a diákoknak el kell sajátítaniuk az idő tagolásának módszerét. Az eseményeket térben is el kell tudni helyezniük. Gyakorlatot kell szerezniük különböző méretarányú térképek olvasásában és annak megítélésében, hogy a földrajzi környezet miként hat egy-egy ország, térség fejlődésére. CÉL: A történelem és állampolgári ismeretek tantárgy célja, hogy megértesse a folyamatosság és a változás-változtatás történelmi szerepét, és ezen keresztül mutassa meg, hogy minden nemzedéknek megvan a maga felelőssége a történelem alakításában. Az állampolgári ismeretek tanításának célja, hogy a diákok el tudjanak igazodni a közéletben, értsék a jogilag szabályozott demokratikus viszonyok rendszerét, működését. Így a tantárgy tanítása alapot ad a demokratikus közéletben való tudatos részvételhez. Azoknak a készségeknek és képességeknek a fejlesztése, amely hozzásegíti a tanulókat a társadalmi elvárások reális kezeléséhez, az önálló életvezetés erősítéséhez

Történelem Tantárgy

LEVELEZŐ OKTATÁS

ESTI TAGOZAT 5.

6.

7.

8.

5.

6.

7.

8.

Heti óraszám

1,5

1,5

1,5

1

1

1

1

1

Évi óraszám

54

54

54

36

36

36

36

36

FELADAT:  a történelmi szemlélet fejlesztése és képességek kialakítása.  a múlt ismerete mellett megértsék saját korukat  A magyarság történelmi múltjának, társadalmi fejlődésének értelmezése.  Ismeretek közvetítése Európáról és a nagyvilágról. MÓDSZERTANI AJÁNLÁS A FELNŐTTOKTATÁS TÖRTÉNELEM TANÍTÁSÁHOZ (Mayer József - Singer Péter: A történelem tantárgy tanításának lehetőségei az iskolarendszerű felnőttoktatásban) A történelem tantárgy tanításának az a célja, hogy a tanulókban, akiknek többsége átlépte a felnőttkor határát, kifejlessze a történelmi szemléletet, valamint azokat a képességeket, amelyek alkalmassá teszik az egyént arra, hogy megértse a történelmi múlttól a jelenig tartó folyamatokat, a változások és konfliktusok természetét, és ezekkel összefüggésben megismerje az egyes népek és kultúrák történetét, sajátosságait és azokat a jellemző vonásokat, amelyek másoktól megkülönböztetik őket. Különösen igaz ez a felnőttek oktatásával kapcsolatban, hiszen – szemben a fiatalokkal, tankötelezettekkel – a felnőttek többségükben részidős programokban vesznek részt. Ezért, hogy eredményesen megfelelhessenek a követelményeknek, minden rendelkezésre álló

információs forrást fel kell használniuk. Ebből következik, hogy az iskolának építenie kell az ún. behozott tudásra. Ahhoz, hogy eredményesen funkcionáljon, az alábbiaknak kell(ene) érvényesülni:  Az iskolában tartott tanórát tartalmát és jellegét tekintve ún. konzultációs foglalkozásként kell működtetni, ahol  a tanár hagyományos, tanórán betöltött szerepét felváltja egy tanulásirányítói attitűd, amelynek a következő meghatározó elemei lehetnek: o A követelmények és az értékelés („osztályozás”) módozatainak ismertetése, o az ehhez szükséges ismeretek kijelölése, a tanulás optimális ütemtervének meghatározása, o a legeredményesebbnek tartott tanulási stratégiák bemutatása, ezek lehetséges alkalmazása, o a szükséges taneszközök bemutatása, a használatukhoz szükséges módszerek és technikák ismertetése, adott esetben az alternatív lehetőségek feltárása, ismertetése, o az ismeretszerzés más csatornáinak meghatározása (média, szakirodalom, közművelődési intézmények stb.), az ott szerzett ismeretek beépítésének és hasznosításuk lehetőségeinek bemutatása az iskolai programokkal összefüggésben, o a tanári-tanulói kapcsolattartás csatornáinak kijelölése és a használatának szabályai, o s végül a tananyag legfontosabb, a tanulást elősegítő csomópontjainak ismertetése. Tanítási-tanulási stratégiák: A tananyag közvetítésének (és elsajátításának) sikere nagy részben az alkalmazott módszerektől függ. A pedagógusok a tanórák többségén a frontális oktatási módszert alkalmazzák. Ez, mint az eredmények mutatják, kevéssé hatékony, mert  nem veszi figyelembe az egyéni képességeket,  nincs mód és lehetőség a differenciálásra, s végül  az egy személyhez kötődő, túlnyomó többségében csak az élőszóra épülő előadásmód egyhangú, motivációszegény környezetet teremt a befogadó számára. Mindezekről itt azért kell beszélni, mert olyan iskolákról van szó, amelyet többnyire (valamilyen szempontból) hátrányos helyzetű társadalmi csoportok vesznek igénybe. Céljuk az iskolákban történő újramegjelenéssel az, hogy csökkentsék maguk és családjuk leszakadási veszélyeit. Előadás A felnőttek oktatásánál alkalmazott leggyakoribb módszer. A tanár „leadja” a tananyagot, elmondja az óra anyagát. Az előadás mint szóbeli közlésforma egyik legfontosabb eleme a magyarázat. Célszerű, ha ezt a tanulók jegyzeteléssel kísérik. Ezt a módszert egyik iskolafokozatban sem lehet kizárólagosan használni. Alkalmazásakor az alábbiakra szükséges feltétlenül figyelemmel lenni:  a táblai vázlatok szerepére,  a tanulói jegyzetelés lehetőségére és színvonalának biztosítására,  az óra anyagával kapcsolatos kérdések megfogalmazásának lehetőségére,  az előadás élményszerűséget nyújtó jellegére. A tanulói kiselőadások szintén idesorolhatók, hiszen itt a tanulók monológjairól van szó. A felnőttek oktatásában ritkán alkalmazható módszer, hiszen a rendelkezésre álló idő többnyire

nem ad rá lehetőséget. A haszna az, hogy rákényszeríti a tanulót az alaposabb felkészülésre, gondolatainak logikus kifejtésére, és ami talán a legfontosabb, lehetőséget ad nyilvános szereplésre.) (A házi dolgozatok elkészítésének jelentőségét és fontosságát az értékeléssel ismerjük el. Mindig testre szabott feladatokat adjunk, és az elkészült produktumokat értékeljük!) Ami a felnőttek esetében a dolgozat elkészítésével kapcsolatban elvárható – különösen középfokon –, hogy a tankönyvek mellett más információs forrásokat is igénybe vegyenek. Itt a következőkre helyezzük a hangsúlyt:  iskolai könyvtár/médiatár használata,  nyomtatott sajtó: 1. napilapok 2. hetilapok 3. szakmai lapok  elektronikus sajtó (tv, rádió)  Internet  szakmai anyagok feldolgozása. Magyarázat/megbeszélés (vita) Az előadásba beépül a magyarázat, annak egyik legfontosabb elemét képezi. A felnőttek oktatásában, figyelembe véve a sajátos munkaformákat, a magyarázat megtervezése, felépítése, elhelyezése az órai program egészében különös gondosságot és szakértelmet igényel. Célja a történelem tanításában az összefüggések, a törvényszerűségek feltárása és megláttatása, a fogalmak jelentésének tisztázása. Döntő szerepe van az otthoni (sikeres) tanulás előkészítésében. A magyarázat sikerét az alábbi szempontok érvényesítése segítheti elő:  A magyarázat céljához jól megválasztott példák kiválasztása.  A logikus okfejtés. (A siker egyik kritériumát az okfejtés során a nyelv használata biztosítja. Nem csak arra célzunk, hogy a gondolkodási műveletekkel összefüggő nyelvi elemek, a „ha … akkor” típusú kifejezések alkalmazása fontos, hanem arra is, hogy a felnőttek oktatásának a sikere általában (és alapvetően) a használt nyelv és nyelv(i) elemek minőségén múlik. Mindazok többsége, akiket hátrányos helyzetűeknek minősíthetünk, olyan szociokulturális közegből érkeznek az iskola, a tanulás világába, amelynek a nyelve, a nyelvhasználata számukra érthetetlen, homályos. A tanulás sikerességét ennek a nyelvi gátnak a feloldása jelenti. Ezért van hallatlanul nagy jelentősége a konzultációnak, a tanórának. A „csak” otthon tanulók „magas” sikertelenségi indexe ebből a problémából adódik. A szöveg (és ezért a tananyag) meg nem értése a mérések (a vizsgák) alkalmával a nem tanulás, a készületlenség benyomását kelti a pedagógusban.)  Ha ez lehetséges, a magyarázatot kísérje szemléltetés. Alkalmazzunk illusztratív eszközöket, ha lehet, többfélét. Az eszközök alkalmazása gondos mérlegelést kíván. Vigyázni kell, hogy valóban a magyarázatot támassza alá, és ne tartalmazzon olyan új elemeket, amelyek elterelik a magyarázatról a figyelmet. A megbeszélés a leggyakoribb, a tanári előadást megszakító eljárás. Itt is meghatározó szerepe van a pedagógusnak, hiszen rajta múlik például, hogy a tanulók ne térjenek el a választott tárgytól. A sikert  a megbeszélés (a vita) menetének kézben tartott irányítása,  a jól kiválasztott, a témát továbblendítő kérdések, valamint  a megbeszélt, vitatott probléma összefoglalása segítheti elő. A megbeszélés nehezen választható el a vitától. Ez a tantárgy jellegét tekintve különösen igaz. A vita során a tanulói megnyilvánulásokra kerül a hangsúly, a pedagógusnak itt különösen

fontossá válik az irányítói szerepe. Ezt az egyik leghatékonyabb módszernek tekinthetjük. Eredményességéhez feltétlenül szükséges a tanulókat a vitára felkészíteni. Erre a felnőttek oktatásában viszonylag kevés lehetőség kínálkozik, ezért itt kiemelkedő jelentőséget kap(hat) a tanulók előzetes ismereteinek a figyelembevétele, azok felhasználása. Ennek a felnőttek esetében két, egymást jól kiegészítő eleme van:  a korábbi órák anyagaira történő építkezés,  a kívülről hozott ismeretek felhasználása. Ez utóbbinak a feltérképezése rendkívül nehéz feladat, de az eredményesség szempontjából nélkülözhetetlen. A korábban már jelzett nyelvi és kommunikációs problémák fejlesztésének a vita az egyik legalkalmasabb területe. Ugyanakkor fontos, hogy ne kerüljenek még nagyobb hátrányba azok, akik a kifejezőkészség és -eszközök gazdagsága, sokrétűségének hiánya miatt a csoportban (osztályban) amúgy is háttérbe szorulnak. Egyéni és csoportmunka, páros tanulás A felnőtt tanulók megismerése, képességeik felmérése a részidős képzésekben nem könnyű feladat. A hagyományos életkorúak oktatásában ez nem jelent problémát, hiszen a tanév egésze a tanulói foglalkoztatás szempontjából a pedagógus rendelkezésére áll. Tovább nehezíti a probléma kezelését, hogy a felnőttek „természete” más típusú tanórai foglalkoztatást követel meg, mint a fiataloké. Projektmódszer A projektmódszer lényege a tanárok és diákok közös tevékenysége. A tanulás során a problémák feltárása és megoldása, a dolgok megismerése áll a tevékenység középpontjában. A komplex feladat megoldásához széles körű, több tudományterületre kiterjedő kutatásról van szó, ezért a hagyományos tantárgyi keretek között ez a módszer nehezen alkalmazható. Mindezek miatt ezen módszer széles körű iskolai alkalmazására nincs sok esély, kizárólagosságra pedig különösen nem. Felnőttek esetében azonban a módszer rendkívül hasznos lehet. A lehetséges lépések a következők:  A téma kiválasztása (ez természetesen kapcsolódik a tananyaghoz)  A feldolgozáshoz szükséges módszerek kiválasztása, az eszközök meghatározása (ebben a módszer nagyfokú szabadságot biztosít a tanulók számára. Mindemellett meghatározó szerepe van a tanárnak, aki a projektet irányítja).  A projekt kidolgozása során a tanulók a tevékenységhez szükséges tantárgyi ismereteket tanulják. (A kidolgozás során megmarad a nagyfokú önállóság, ugyanakkor az egész helyzet igényli a résztvevők kooperativitását.)  A projekt zárása és értékelése (a bemutatást követően kerülhet sor az értékelésre, amelynek a szempontjait a pedagógus előre közli). Internet és multimédia alkalmazása A modern tanítás ezek nélkül az eszközök nélkül – különösen felnőttek esetében – nehezen képzelhető el. Az „élethosszig tartó tanulás” koncepciójában kiemelkedő szerepet kapnak, mint a (táv)kapcsolattartás nélkülözhetetlen elemei. Ezeknek az eszközöknek az alkalmazása új módszertani kérdéseket vet fel a tanórán, és egészen más kérdéseket akkor, amikor távoktatásról van szó.

Kulcskérdésnek tekintjük azt, hogy  a pedagógusok rendelkezzenek az eszközhasználathoz szükséges tudáselemekkel,



valamint azokkal a módszertani ismeretekkel, amelyek az eszközökön keresztül történő tanulásirányítás nélkülözhetetlen elemeit jelentik.

A források használata és értékelése A történelem egyes jelenségeinek, az eseményeknek megismeréséhez elengedhetetlenül fontos elem a források beható ismerete. A források tanulmányoztatása a tanulókkal a felnőttoktatásban nem egyszerű kérdés. A rendelkezésre álló időt (érthető módon) a pedagógusok többsége inkább az események ismertetésére (esetleg elemzésére) szánja. Ha azonban mégis sor kerül a különböző típusú dokumentumok bemutatására és elemzésére, a következőket célszerű szem előtt tartani:  A forrás típusának (tárgyi, írott, dokumentumfilm stb.) jellegzetességeinek a bemutatása,  felhasználhatósága (forráskritikai szempontok érvényesítése) az egyes események értelmezésénél. Tájékozódás térben és időben A tanulók többsége a felkészülés során szinte kizárólag a tankönyvet használja. A történelem tanítása során nem tekinthetünk el a történelmi térképgyűjtemény órai és otthoni használatától. A térképhasználat elsajátíttatásának kettős célja van:  A konkrét történelmi események a tanulók számára térben is elhelyezhetőkké váljanak,  és ezzel összefüggésben annak a felismerése, hogy a térkép egyúttal forrás is, amelynek segítségével adatokhoz, információkhoz, összefüggések felismeréséhez juthatnak, amelyek kiegészítik a szövegekből szerzett ismereteiket. A térérzékelés és térszemlélet kialakítása segítséget nyújt az egyes kultúrák jellegzetességeinek összehasonlítására,  multi- és interkulturális szemlélet kialakítására és elmélyítésére,  a regionalitás jelentőségének és az egyes civilizációk közötti, a földrajzi környezet eltéréseiből adódó különbségek felismerésére. Az időrend (kronológia), az időszemlélet kialakítása a topográfia és a források feldolgozásával párhuzamosan történhet. A célkitűzés az, hogy a tanulók  az egyes korok (és kisebb korszakok), események időrendjét meg tudják állapítani,  és azt tudják többféle szempontból jellemezni. A kompetenciák kialakítása talán itt a legnehezebb. Melyek lehetnek azok a kézenfekvő módszerek, amelyek kapcsán eredmény érhető el?  Mindenképpen törekedni kell a földrajz tantárgy eredményeinek a felhasználására,  a történelemórán legyenek jelen a falitérképek és időszalagok, és a tanítás során minden olyan illusztrációs anyagot vegyünk igénybe, amelyek ezeket a törekvéseket segíthetik (tankönyvi térképvázlatok, szinkrontáblák stb.).  Az otthon tanulók számára készítsünk (készíttessünk) vaktérképeket, amelyek a gyakorlásban jelentős segítséget nyújthatnak,  az időrenddel kapcsolatban pedig végeztessünk számítási feladatokat! Értékelés  Készíttessünk a hallgatókkal otthoni feladatokat és ezeket „teljes értékű” osztályzatokkal honoráljuk. Az ún. házi dolgozatok esetében kulcsmozzanat a téma kijelölése. Azt a megoldást is alkalmazhatjuk, hogy a tanulóknak a szóbeli vizsgán ezeket a produktumokat kell „megvédeniük”.  Nem elterjedt pedagógiai gyakorlat az, hogy nem egy, hanem több személyből álló csoportnak adunk feladatot. Az értékelésnél több szempontot is figyelembe vehetünk:

a csoport (vagy a részt vevő személyek) „belső” értékelését, csoportos vagy kollektív beszámolót, előre rögzített „szereposztással”. Az értékelésnél a döntő szempont az, hogy a szelekció súlypontja ne az iskolából történő kizárásra, a továbbhaladás megakadályozására irányuljon. (Ezekkel a gondolatokkal nem szeretnénk a „bukásmentes iskola” gondolatát újraébreszteni, sőt még arra sem biztatnánk, hogy „szociális” meggondolásokból szülessenek osztályzatok, de arra igen, hogy törekedjünk a vizsga pillanatát úgy időzíteni, hogy az lehetőség szerint találkozhasson a tanuló optimális felkészültségével.) A felnőttoktatás esetében a házi feladatok kapcsán az alábbi javaslatokat tesszük:  Az önálló tanulásra, feladatelkészítésre a tanulókat a tanórán vagy módszertani útmutatók segítségével fel kell készíteni.  Fontos szempont a feladat gondos kijelölése. Világossá kell tenni a szakmaipedagógiai célt, amiért a feladatot végre kell hajtani, el kell készíteni.  A feladat kapcsolódjon vagy a tanórai tevékenységhez, vagy pedig a vizsgához. (lehet olyan „házifeladat” is, amelyet teljes értékű osztályzattal értékelünk (lásd: projektmódszer!).  A házifeladat „nehézségi” fokát és terjedelmét alaposan gondoljuk át. Ha a feladat megoldhatatlanul nehéznek tűnik, nem készítik el! Vegyük figyelembe a feladatok kijelölésénél az egyéni képességeket és az egyéni előrehaladás mértékét a tananyag elsajátításában!  A feladatokat rendszeresen adjuk, ne legyen kampány-jellege a házifeladatoknak!  Nélkülözhetetlen a felnőttek esetében az, hogy legyenek a pedagógusnak reflexiói a házifeladatra. o o

Ajánlott irodalom a felnőttoktatásban alkalmazott történelemtanításhoz:  Bernáth J. (szerk.): A történelem tanítása. Bp., 1989.  Glatz F. (szerk.): Vezérfonal a magyar és az egyetemes történelem tanításához. Bp., 1993.  Knausz I.: Töprengés a történelemtanításról. Iskolakultúra, 1994. 1-2.  Knausz I.: Történelemtanítás és tantárgyi integráció. Új Pedagógiai Szemle. 1997. 1.  Sallai J.- Veress G.:A történelem tanítása. Bp., 1991.  Mayer József-Singer Péter.-A történelem tantárgy tanításának lehetőségei az iskolarendszerű felnőttoktatásban A tanítási gyakorlathoz módszertani javaslatokat és új szempontokat is tartalmazó tankönyvként:  Ifjúsági Világbanki Szakképzés Programja.  Sebő Attila: Történelem I.  Mayer József-Sebő Attila: Történelem II.  Mayer József-Singer Péter: Történelem III.  Mayer József: Történelem IV. Kiadó: Iskolaszolga 1996-2002

Órakeret LEVELEZŐ TAGOZAT

ESTI TAGOZAT TÉMAKÖR 5.

6.

7.

8.

5.

6.

7.

8.

A tanulók teljesítményének a mérése

4

4

4

4

4

4

4

4

Szabadon felhasználható órakeret

4

4

4

4

4

4

4

4

AZ ŐSKOR ÉS AZ ÓKORI KELETI CIVILIZÁCIÓK

8

5

AZ ÓKORI GÖRÖGÖK

7

4

AZ ÓKORI RÓMA

7

4

KÉPEK A KÖZÉPKORI EURÓPA ÉLETÉBŐL

9

5

A MAGYAR TÖRTÉNELEM KEZDETEI

6

3

MAGYARORSZÁG AZ ÁRPÁDOK IDŐSZAKÁBAN

9

6

VIRÁGZÓ KÖZÉPKOR MAGYARORSZÁGON

9

6

AZ ÚJKOR KEZDETÉN

6

4

MAGYARORSZÁG KEZDETÉN

AZ

ÚJKOR

6

9

A POLGÁRI ÁTALAKULÁS KORA

8

A POLGÁROSODÁS KEZDETEI MAGYARORSZÁGON

14

5 7

NEMZETÁLLAMOK KORA

7

4

A DUALIZMUS KORA

8

5

AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ

8

5

A VILÁG A 20-AS ÉS 30-AS ÉVEKBEN

11

7

MAGYARORSZÁG A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT

12

7

A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ

7

7

A GLOBALIZÁLÓDÓ VILÁG

5

5

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE NAPJAINKIG

6

6

ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK

10

10

Heti óraszám

1,5

1,5

1,5

1

1

1

1

1

Évi óraszám

54

54

54

36

36

36

36

36

5. évfolyam Éves óraszám: Esti tagozat: 54 óra Heti óraszám: Esti tagozat: 1,5 óra

Tematikai egység

Levelező tagozat: 36 óra Levelező tagozat: 1 óra

A tanulók teljesítményének a mérése

Órakeret E: 2 óra L: 2 óra

Javaslat

Tematikai egység Előzetes tudás

A tanulók előzetes tudásának azonosítása.

Őskor – ókor – korai középkor

Órakeret E: 46 óra L: 28 óra

A tanulók előzetes tudása. Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Az egyes korszakok jellemző tárgyainak felismerése, azonosítása, környezeti szerepének értése. Információk gyűjtése és értelmezése tankönyvi szövegből, képekből, statisztikai adatokból. Különböző írásos források összevetése, elemzése megadott szempontok alapján. Egyszerű mennyiségi mutatók gyűjtése, értelmezése. A tanári elbeszélés, magyarázat megértése. A kerettantervben megjelölt személyiségek és fogalmak összekapcsolása. Információk szerzése újságokból, filmekből és rádióműsorokból. Anyaggyűjtés tanári segítséggel egy adott témában. Valamely kijelölt téma feldolgozása csoportmunkában, tanári irányítással. Könyvtárhasználat.

Kifejezőképesség A tantárgyhoz Kérdés megfogalmazása egy-egy történelmi tényről, témáról. (műveltségterülethez) Egyszerű írásos források szövegének megértése tanári segítséggel. kapcsolható fejlesztési A megismert történelmi fogalmak alkalmazása élőbeszédben. feladatok Történelmi személyek vagy csoportok konkrét tetteinek megokolása. Összefüggő élőbeszéd gyakorlása megadott történelmi témáról. Összehasonlító diagramok, grafikonok, táblázatok készítése. Összefüggő felelet megadott történelmi témáról, a megismert fogalmak felhasználásával. A megismert sematikus rajzok, ábrák megelevenítése élőszóban. Az egyetemes és magyar történelem eseményeinek rendszerezése. Tájékozódás időben A jelen, a múlt és a régmúlt megkülönböztetése. A Kr.e., Kr.u., illetve az évtized, évszázad, évezred fogalmak megértése, gyakorlása. Történelmi események időrendbe állítása. Az egyetemes és a magyar történelem eseményeinek összevetése. A történelmi múlt jelenben való továbbélésének felismerése. Annak

gyakorlása konkrét példák segítségével, hogy a különböző területeken végbement események közül melyik történt előbb, melyik később. Kronologikus táblázatok készítése. Tájékozódás térben A kerettantervben felsorolt helyekhez a kerettantervben rögzített események hozzákapcsolása. Az események helyszíneinek megnevezése. Területi változások megfigyelése különböző történelmi atlaszokon. Ismeretek Az őskor és az ókori civilizációk Egyiptom. Mezopotámia /sumérek, akkádok, Hammurabi, asszírok, hettiták. Az ókori Kelet kulturális öröksége. A Biblia és az Ószövetség. Az ókori görögök A görög civilizáció (Kréta és Mükéné, a görög poliszok: Spárta, Athén). Konfliktusok: Trója, a perzsa háborúk. A hellenizmus (Nagy Sándor és a hellenisztikus államok). Az ókori Róma Az ókori Róma (a királyság és a köztársaság évszázadai). Konfliktusok: a pun háborúk, polgárháborúk, rabszolgafelkelések. A császárság. A népvándorlás. Képek a kora középkori Európa életéből Az Európán kívüli civilizációk (India, Kína, Japán, a Kolumbusz előtti Amerika, Afrika). Európa a korai középkorban (a frankok és Nagy Károly, a Német-római Császárság, a Pápai Állam). Európa 1000 és 1300 között. A magyar történelem kezdetei A magyar nép eredete: mondák és valóság. Az Uráltól a Kárpát-medencéig. Társadalom és hitvilág. A honfoglalás. Magyarország az Árpádok időszakában Kulcsfogalmak/ Fogalom: fogalmak

Őskor, ősember, régészet, eszközhasználat és eszközkészítés, munkamegosztás, gyűjtögetés, vadászat, halászat, földművelés, állattenyésztés, termelés, kézművesség, csere, barlangrajz, város, birodalom. Városállam, piac, kereskedelem, népgyűlés, démosz, demokrácia, mítosz, színház, királyság, köztársaság, rabszolga, császár, provincia, amfiteátrum, keresztény, evangélium, megváltó, a keresztény időszámítás, barbár, népvándorlás; finnugor, őshaza, nomád pásztorkodás, nemzetség, törzs, törzsszövetség, fejedelem, táltos, honfoglalás. Topográfia: Egyiptom, Nílus, Olümposz, Olümpia, Athén, Spárta, Perzsa Birodalom; Itália, Róma, Karthágó, Római Birodalom, Betlehem, Pannónia, Aquincum; Urál, Volga, Levédia, Etelköz, Vereckei-hágó, Kárpát-medence. Név: Ádám, Éva, Noé, Mózes, Dávid vagy Salamon. Athén és Spárta. Zeusz, Pallasz Athéné, Periklész, Hannibál, Julius Caesar, Augustus. Jézus, Mária, József, Júdás, Szent Pál. Hunor, Magor, Emese, Álmos, Árpád, Géza, István. Évszám: Kr.e. 753, Kr.u. 476, 800, 895, 997–1038, 1000, 1241–1242, 1301.

Tematikai egység

Javaslat

Tematikai egység Javaslat

Szabadon felhasználható órakeret

Órakeret E: 4 óra L: 4 óra

Múzeumlátogatás. A régészek munkája (ásatások). Közösen megtekintett történelmi film megbeszélése.

A tanulók teljesítményének mérése

Órakeret E: 2 óra L: 2 óra

a) A tanuló éves teljesítménye alapján (portfólió). b) A tanuló szóbeli és írásbeli teljesítményei alapján (dolgozatok).

A tanuló tudjon különbséget tenni a történelem forrásai (tárgyi, írásos, szóbeli) között. Tudja, hogy a tanult történetek közül melyik történt előbb, melyik később. Tudja, hogy az egyes történetek eseményeihez A fejlesztés várt milyen nevek, helyszínek kapcsolhatók. Tudjon tanult történetet eredményei az elmondani kérdések alapján a kerettantervben megjelölt fogalmak évfolyam végén felhasználásával. Tudja a tanult történet lényegét kiemelni. Tudja a tanult történetek eseményeinek helyszíneit térképeken megmutatni. Tudjon elvégezni egyszerű kronológiai számításokat.

6. évfolyam Éves óraszám: Esti tagozat: 54 óra Heti óraszám: Esti tagozat: 1,5 óra

Tematikai egység Javaslat

Tematikai egység Előzetes tudás

Levelező tagozat: 36 óra Levelező tagozat: 1 óra

A tanulók teljesítményének mérése

Órakeret E: 2 óra L: 2 óra

A tanuló előzetes tudásának azonosítása.

A középkor és a polgári átalakulás kora

Órakeret E: 46 óra L: 28 óra

A tanuló előzetes tudása. Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Az egyes korszakok jellemző tárgyainak felismerése, azonosítása, környezeti szerepének értése. Információk gyűjtése és értelmezése tankönyvi szövegből, képekből, statisztikai adatokból. Különböző írásos források összevetése, elemzése megadott szempontok alapján. Egyszerű mennyiségi mutatók gyűjtése, értelmezése. A tanári elbeszélés, magyarázat megértése. A kerettantervben megjelölt személyiségek és fogalmak összekapcsolása. Információk szerzése újságokból, filmekből és rádióműsorokból. Anyaggyűjtés tanári segítséggel egy adott témában. Valamely kijelölt téma feldolgozása csoportmunkában, tanári irányítással. Könyvtárhasználat.

Kifejezőképesség A tantárgyhoz Kérdés megfogalmazása egy-egy történelmi tényről, témáról. (műveltségterülethez) Egyszerű írásos források szövegének megértése tanári segítséggel. kapcsolható fejlesztési A megismert történelmi fogalmak alkalmazása élőbeszédben. feladatok Történelmi személyek vagy csoportok konkrét tetteinek megokolása. Összefüggő élőbeszéd gyakorlása megadott történelmi témáról. Összehasonlító diagramok, grafikonok, táblázatok készítése. Összefüggő felelet megadott történelmi témáról, a megismert fogalmak felhasználásával. A megismert sematikus rajzok, ábrák megelevenítése élőszóban. Az egyetemes és magyar történelem eseményeinek rendszerezése. Tájékozódás időben A jelen, a múlt és a régmúlt megkülönböztetése. A Kr.e., Kr.u., illetve az évtized, évszázad, évezred fogalmak megértése, gyakorlása. Történelmi események időrendbe állítása. Az egyetemes és a magyar történelem eseményeinek összevetése. A történelmi múlt jelenben való továbbélésének felismerése.

Annak gyakorlása konkrét példák segítségével, hogy a különböző területeken végbement események közül melyik történt előbb, melyik később. Kronologikus táblázatok készítése. Tájékozódás térben A kerettantervben felsorolt helyekhez a kerettantervben rögzített események hozzákapcsolása. Az események helyszíneinek megnevezése. Területi változások megfigyelése különböző történelmi atlaszokon. Ismeretek Virágzó középkor Magyarországon Károly Róbert és Nagy Lajos uralkodása. Zsigmond, a császár és király. Hunyadi János törökellenes küzdelme. Mátyás király. Az újkor kezdetén A nagy földrajzi felfedezések és következményeik. A reformáció, a vallásháborúk. Magyarország az újkor kezdetén A magyar királyság a XVI. század fordulóján. A három részre szakadt ország. Török világ Magyarországon. Erdély aranykora. Buda visszafoglalása. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca. A polgári átalakulás kora A polgári átalakulás kora: az angol forradalom és polgárháború, az Amerikai Egyesült Államok megalakulása. A mezőgazdaság és a gépek forradalma. Az ipari forradalom társadalmi következményei. A francia forradalom és következményei. Napóleon és Európa. A polgárosodás kezdetei Magyarországon Mária Terézia és II. József. A soknemzetiségű Magyarország. Haza és haladás a XIX. század első felében. A reformkor nagyjai (gróf Széchenyi István, Kossuth Lajos). 1848. Március 15-e. A polgári forradalom eredményei. A szabadságharc és Európa: esélyek és eredmények. Fogalom: Aranyforint, nemes, báró, kilenced, kormányzó, végvár, újkor, felfedező, gyarmat, világkereskedelem, bankár, hitel, humanizmus, reformáció, protestáns, katolikus, parlament, szpáhi, janicsár, pasa, hajdú, végvár, kuruc, labanc, nádor, betelepítés, bevándorlás, állandó hadsereg, vallási türelem, államnyelv, Kulcsfogalmak/ alkotmány, emberi jogok, felvilágosodás, forradalom, jakobinus, terror, nemzet, ipari forradalom, mezőgazdasági forradalom, fogalmak vetésforgó, gyár, vállalkozó, haszon, tőkés, bérmunkás, kapitalizmus, politika, országgyűlés, alsótábla, felsőtábla, nyelvújítás, reformkor, közteherviselés, örökváltság, cenzúra, sajtószabadság, választójog, felelős kormány, jobbágyfelszabadítás, nemzetiség, nemzetőrség, honvédség, trónfosztás.

Név: Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, Dózsa György, II. Lajos, I. Szulejmán, I. Ferdinánd, Szapolyai János, Kolumbusz, Magellán, Luther, Kálvin, Gutenberg, Leonardo da Vinci, Galileo Galilei, Dobó István, Zrínyi Miklós, Bocskai István, Bethlen Gábor, II. Rákóczi Ferenc, Mária Terézia, II. József,Washington, XVI. Lajos, Robespierre, Napóleon, Watt, Stephenson, Kazinczy Ferenc, báró Wesselényi Miklós, gróf Széchenyi István, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Petőfi Sándor, gróf Batthyány Lajos, Görgey Artúr, Bem, Metternich, Haynau. Topográfia: Bécs, Nándorfehérvár, Visegrád, Mohács, Amerika, London, Madrid, Királyi Magyarország, Hódoltság, Erdélyi Fejedelemség, Eger, Szigetvár, Pozsony, Isztambul, Boston, Waterloo, Debrecen, Isaszeg, Világos, Arad. Évszám: 1301, 1351, 1437, 1456, 1514, 1526, 1541, 1492, 1517 ,1552, 1686, 1703–1711, 1740–1780. 1776, 1789, 1815, 1848, 1848. március 15., 1849. október 6.

Tematikai egység

Javaslat

Tematikai egység Javaslat

Szabadon felhasználható órakeret

Órakeret E: 4 óra L: 4 óra

Múzeumlátogatás. A régészek munkája (ásatások). Közösen megtekintett történelmi film megbeszélése.

A tanulók teljesítményének mérése

Órakeret E: 2 óra L: 2 óra

a) A tanuló éves teljesítménye alapján (portfólió). b) A tanuló szóbeli és írásbeli teljesítményei alapján (dolgozatok).

A tanuló legyen képes a korszakokra jellemző képeket, épületeket felismerni. Tudjon információkat gyűjteni adott történelmi témában A fejlesztés várt egyénileg vagy tanári segítséggel. Tudjon önállóan elmesélni történetet eredményei az a kerettantervben megjelölt fogalmak segítésével. Legyen képes a évfolyam végén feldolgozott történelmi anyag lényegének felismerésére, tudjon különböző típusú térképeket (földrajzi, történelmi) használni.

7. évfolyam Éves óraszám: Esti tagozat: 54 óra Heti óraszám: Esti tagozat: 1,5 óra

Tematikai egység Javaslat

Tematikai egység Előzetes tudás

Levelező tagozat: 36 óra Levelező tagozat: 1 óra

A tanulók teljesítményének mérése

Órakeret E: 2 óra L: 2 óra

A tanuló előzetes tudásának azonosítása.

A nemzetállamok kora

Órakeret E: 46 óra L: 28 óra

A tanuló előzetes tudása Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Az egyes korszakok jellemző tárgyainak felismerése, azonosítása, környezeti szerepének értése. Információk gyűjtése és értelmezése tankönyvi szövegből, képekből, statisztikai adatokból. Különböző írásos források összevetése, elemzése megadott szempontok alapján. Egyszerű mennyiségi mutatók gyűjtése, értelmezése. A tanári elbeszélés, magyarázat megértése. A kerettantervben megjelölt személyiségek és fogalmak összekapcsolása. Információk szerzése újságokból, filmekből és rádióműsorokból. Anyaggyűjtés tanári segítséggel egy adott témában. Valamely kijelölt téma feldolgozása csoportmunkában, tanári irányítással. Könyvtárhasználat.

A tantárgyhoz Kifejezőképesség (műveltségterülethez) Kérdés megfogalmazása egy-egy történelmi tényről, témáról. kapcsolható fejlesztési Egyszerű írásos források szövegének megértése tanári segítséggel. feladatok A megismert történelmi fogalmak alkalmazása élőbeszédben. Történelmi személyek vagy csoportok konkrét tetteinek megokolása. Összefüggő élőbeszéd gyakorlása megadott történelmi témáról. Összehasonlító diagramok, grafikonok, táblázatok készítése. Összefüggő felelet megadott történelmi témáról, a megismert fogalmak felhasználásával. A megismert sematikus rajzok, ábrák megelevenítése élőszóban. Az egyetemes és magyar történelem eseményeinek rendszerezése. Tájékozódás időben A jelen, a múlt és a régmúlt megkülönböztetése. A Kr.e., Kr.u., illetve az évtized, évszázad, évezred fogalmak megértése, gyakorlása. Történelmi események időrendbe állítása. Az

egyetemes és a magyar történelem eseményeinek összevetése. A történelmi múlt jelenben való továbbélésének felismerése. Annak gyakorlása konkrét példák segítségével, hogy a különböző területeken végbement események közül melyik történt előbb, melyik később. Kronologikus táblázatok készítése. Tájékozódás térben A kerettantervben felsorolt helyekhez a kerettantervben rögzített események hozzákapcsolása. Az események helyszíneinek megnevezése. Területi változások megfigyelése különböző történelmi atlaszokon. Ismeretek Nemzetállamok kora Az ipari forradalom és kapitalizmus kora. Új nemzetállamok: USA, Olaszország, Németország. Nemzetállamok a Török Birodalom helyén. Versenyben a világ felosztásáért – gyarmatosítás. A dualizmus kora Magyarország a szabadságharc bukása után. A kiegyezés. Gazdasági felzárkózás. Polgárosodó magyar társadalom. Az első világháború Az első világháború előzményei. A háború okai és céljai. Az első világháború. Frontvonalak és a hátország. Győztesek és vesztesek. Forradalom Oroszországban. Európa az első világháború után. A világ a 20-as és a 30-as években A nagy gazdasági világválság. A nácizmus Németországban. A sztálini Szovjetunió. Út a háború felé. Magyarország a két világháború között Magyarország az első világháború után. Forradalom és ellenforradalom. A gazdasági világválság és Magyarország.

Fogalom: Polgárháború, nemzetállam, szabad verseny, monopólium, szociálpolitika, gyarmatbirodalom, passzív ellenállás, emigráció, kiegyezés, közös ügyek, polgárosodás, dzsentri, nagypolgárság, kispolgárság, asszimiláció, millennium, szakszervezet, anarchisták, szocializmus, szociáldemokrácia, központi hatalmak, antant, villámháború, állóháború, hátország, békerendszer, bolsevik, szovjet, parlamenti demokrácia, gazdasági válság, nemzeti szocializmus, fajelmélet, antiszemitizmus, sovinizmus, koncentrációs tábor, egypártrendszer, sztálinizmus, koncepciós per, tervgazdálkodás, propaganda, őszirózsás forradalom, tanácsköztársaság, konszolidáció, irredentizmus, kommunisták, nyilasok, konzervatív, liberális. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Név: Bismarck, Garibaldi, Lincoln, Edison, Marx, Ferenc József, gróf Andrássy Gyula, báró Eötvös József, Tisza Kálmán, Ganz Ábrahám, Weiss Manfréd, Wilson, Lenin, Adolf Hitler, Joszif V. Sztálin, F. D. Roosevelt, gróf Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, gróf Bethlen István, gróf Teleki Pál, Gömbös Gyula. Topográfia: Poroszország, Németország, Olaszország, Szerbia, Románia, Bulgária, Osztrák-Magyar Monarchia, Budapest, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Ausztria, Szovjetunió, New York, Kárpátalja, Felvidék, Délvidék, Észak-Erdély. Évszám: 1861–1865, 1871, 1867, 1867–1916, 1914–1918, 1917, 1929–1933, 1938, 1918, 1919, 1920

Tematikai egység

Javaslat

Tematikai egység Javaslat

Szabadon felhasználható órakeret

Órakeret E: 4 óra L: 4 óra

Múzeumlátogatás. A régészek munkája (ásatások). Közösen megtekintett történelmi film megbeszélése.

A tanulók teljesítményének a mérése

Órakeret E: 2 óra L: 2 óra

a) A tanuló éves teljesítménye alapján (portfólió). b) A tanuló szóbeli és írásbeli teljesítményei alapján (dolgozatok).

A tanuló tudjon beszámolót, kiselőadást tartani adott történelmi témáról, a tankönyv vagy a megadott irodalom alapján. Készítsen önállóan vázlatot az adott témáról. Tudjon egyszerű történelmi tárgyú táblázatokat, grafikonokat, diagramokat értelmezni néhány mondatban. A fejlesztés várt eredményei az Tudjon egyszerűbb forrásokat értelmezni tanári segítséggel. Ismerje az évfolyam végén egyes történelmi korok, korszakok nevét és sorrendjét, ismerje egy-egy korszak fontosabb jellemzőit. Legyen képes összefüggéseket találni a történelmi események és a technikai-gazdasági fejlődés legfontosabb állomásai között.

8. évfolyam Éves óraszám: Esti tagozat: 36 óra Heti óraszám: Esti tagozat: 1 óra

Tematikai egység Javaslat

Tematikai egység Előzetes tudás

Levelező tagozat: 36 óra Levelező tagozat: 1 óra

A tanulók teljesítményének a mérése

Órakeret E: 2 óra L: 2 óra

A tanuló előzetes tudásának azonosítása.

A II. világháborútól napjainkig

Órakeret E: 18 óra L: 18 óra

A tanuló előzetes tudása. Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Az egyes korszakok jellemző tárgyainak felismerése, azonosítása, környezeti szerepének értése. Információk gyűjtése és értelmezése tankönyvi szövegből, képekből, statisztikai adatokból. Különböző írásos források összevetése, elemzése megadott szempontok alapján. Egyszerű mennyiségi mutatók gyűjtése, értelmezése. A tanári elbeszélés, magyarázat megértése. A kerettantervben megjelölt személyiségek és fogalmak összekapcsolása. Információk szerzése újságokból, filmekből és rádióműsorokból. Anyaggyűjtés tanári segítséggel egy adott témában. Valamely kijelölt téma feldolgozása csoportmunkában, tanári irányítással. Könyvtárhasználat.

Kifejezőképesség A tantárgyhoz Kérdés megfogalmazása egy-egy történelmi tényről, témáról. (műveltségterülethez) Egyszerű írásos források szövegének megértése tanári segítséggel. kapcsolható fejlesztési A megismert történelmi fogalmak alkalmazása élőbeszédben. feladatok Történelmi személyek vagy csoportok konkrét tetteinek megokolása. Összefüggő élőbeszéd gyakorlása megadott történelmi témáról. Összehasonlító diagramok, grafikonok, táblázatok készítése. Összefüggő felelet megadott történelmi témáról, a megismert fogalmak felhasználásával. A megismert sematikus rajzok, ábrák megelevenítése élőszóban. Az egyetemes és a magyar történelem eseményeinek rendszerezése. Tájékozódás időben A jelen, a múlt és a régmúlt megkülönböztetése. A Kr.e., Kr.u., illetve az évtized, évszázad, évezred fogalmak megértése, gyakorlása. Történelmi események időrendbe állítása. Az egyetemes és a magyar történelem eseményeinek összevetése. A történelmi múlt jelenben való továbbélésének felismerése. Annak

gyakorlása konkrét példák segítségével, hogy a különböző területeken végbement események közül melyik történt előbb, melyik később. Kronologikus táblázatok készítése. Tájékozódás térben A kerettantervben felsorolt helyekhez a kerettantervben rögzített események hozzákapcsolása. Az események helyszíneinek megnevezése. Területi változások megfigyelése különböző történelmi atlaszokon. Ismeretek A második világháború Európai háborúból világháború. A II. világháború jellemzői, főbb eseményei. Magyarország a második világháborúban. Magyarország német megszállása és a nyilas hatalomátvétel. Az európai és a magyar zsidóság tragédiája. A háború befejezése és a békekötés. A globalizálódó világ A hidegháború kora: a kétpólusú világ létrejötte, a megosztott Európa (a szovjet típusú kommunista diktatúrák és a demokratikus berendezkedésű országok). Az európai integráció. A globalizáció és a globális problémák (az urbanizáció, a környezetszennyezés, a terrorizmus, a migráció és a klímaváltozás). A szocialista világ bukása, a vasfüggöny lebontása. Az USA világhatalmi szerepe és az új „nagyhatalmak: Kína, Japán, India. A „harmadik világ”. A világgazdaság működése. Magyarország története napjainkig Magyarország a II. világháború után: Sztálinizmus Magyarországon, a Rákosi-korszak. Az 1956-os forradalom és szabadságharc főbb eseményei, céljai, alakjai. A Kádár-korszak jellemzői. A Kádár-rendszer bukása. A rendszerváltozás, az alkotmányos demokrácia kialakulása. Fogalom: Totális háború, hadigazdaság, gettó, deportálás, munkaszolgálat, holokauszt, „hintapolitika”, partizán, antifasiszta ellenállás, háborús bűnös, hidegháború, kommunista diktatúra, harmadik világ, világgazdaság, globalizáció, integráció, népességrobbanás, fogyasztói társadalom, vasfüggöny, pártállam, kollektivizálás, rendszerváltozás, földosztás, államosítás. Kulcsfogalmak/ Név: fogalmak Churchill, Kállay Miklós, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Rákosi Mátyás, Nagy Imre, Maléter Pál, Kádár János, Antall József. Topográfia: Sztálingrád, Normandia, Auschwitz, Hirosima. New York, Afganisztán.

Évszám: 1939, 1941, 1944. március 19., 1944. október 15., 1945. május 9., 1945. szeptember 2., 1945–1948, 1948–1953, 1956. október 23., 1989–1990, 2001.09.11.

Tematikai egység

Állampolgári ismeretek

Órakeret E: 10 óra L: 10 óra

A tanuló előzetes tudása. Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismerése, A tantárgyhoz megértése. (műveltségterülethez) Az erkölcsi értékek felismerése, az ítélőképesség fejlesztése. kapcsolható fejlesztési Tájékozottság növelése a napi politika történéseiben. feladatok A médiahasználat és -fogyasztás tudatosságának fejlesztése. Ismeretek Az állam és polgára. A nyilvánosság. A politikai rendszer intézményei. Részvétel a közügyekben. Emberi jogok, társadalmi kötelezettségek. A gyermek jogai. Értékek és normák. Szokások és erkölcsök. Választás és döntés. A helyes életvezetés alapelvei. Az ember mint csoportlény. Egyén és közösség. Magánélet és közélet a társadalomban Fizikai és szellemi munka. Megélhetés, gazdálkodás, jólét. Tulajdon, vállalkozás Társadalom, kultúra, vallás. Kultúra és civilizáció. Kultúra és művelődés. Műveltség és képzettség. Munkaidő, szabadidő, szórakozás. Otthonteremtés. Háztartás. Ünnep és ünneplés. Az élet értelme az értelmes élet. Megismerés, hit, meggyőződés. Természetkép, világkép, világszemlélet. Istenhitek és vallások. A vallás, mint hit, ismeret, élmény, szertartás, rítus és közösség. A vallás mint világmagyarázat. A demokratikus állampolgárság értékei: a közjó, az egyén jogai, törvényesség, emberi jogok, más kultúrák tisztelete, hagyománytisztelet, igazság, törvényesség, igazságosság, a polgári állam értékei. Társadalmi közösségek. Az egyén és a közösség a társadalomban. Döntés, megegyezés, együttműködés, többség, kisebbség. A magyarországi nemzetiségek és a határokon túl élő magyarok. Állam, nemzet, nemzetiség, állampolgárság, választási alapelv, Kulcsfogalmak/ népszavazás, emberi jogok, civil társadalom, fogalmak párt, politika. Előzetes tudás

Órakeret E: 4 óra Tematikai egység Szabadon felhasználható órakeret L: 4 óra Civil szervezet meglátogatása és tevékenységének megismerése. Javaslat Az önkormányzati munka megismerése.

Tematikai egység Javaslat

A tanulók teljesítményének mérése

Órakeret E: 2 óra L: 2 óra

a) A tanuló éves teljesítménye alapján (portfólió). b) A tanuló szóbeli és írásbeli teljesítményei alapján (dolgozatok). A tanuló tudja a XX. századi magyar és egyetemes történelem legfontosabb fordulópontjait.

Tudja, hogy a kerettantervben szereplő személyeknek mi volt a jelentőségük az adott időszakban. Tudja térben és időben elhelyezni az A fejlesztés várt egyes korszakok fontosabb eseményeit. Tudja összehasonlítani eredményei az különböző időszakok térképeit. Legyen képes egy-egy ország évfolyam végén területváltozásait térképről leolvasni. Tudja megállapítani, hogy a magyar és egyetemes történelem megjelölt személyei közül kik voltak kortársak. Környezetének, lakóhelyének fontos történelmi eseményeit el tudja helyezni a köztörténet folyamában.

Tantárgy neve: MŰVÉSZETI ISMERETEK – DRÁMA ÉS TÁNC CÉL: A dráma és tánc tanítása olyan művészeti és művészetpedagógiai tevékenység, amelynek célja az élményeken keresztül történő megértés, valamint a kommunikáció, a kooperáció, a kreativitás fejlesztése, az összetartozás érzésének erősítése. A dráma és tánc kreatív folyamata szolgálja a tanulók ön- és társismeretének gazdagodását, segíti az oldottabb és könnyebb kapcsolatépítést és kapcsolatfenntartást. A dramatikus és a mozgásos-táncos tevékenység gyakorlása és tanulása hozzájárul a nemzeti, helyi vagy a nemzetiségi hagyomány megismeréséhez, az önazonosság erősítéséhez, fontos szerepe lehet a közösségi tudat kialakításában.

Tantárgy

LEVELEZŐ OKTATÁS

ESTI TAGOZAT 5.

6.

7.

8.

5.

6.

7.

8.

Heti óraszám

1

1

1

Évi óraszám

36

36

36

. . FELADAT:A tárgy közműveltségi tartalmai, fejlesztési feladatai elsősorban tevékenységközpontú, gyakorlati képzés során sajátíthatók el. A tematikai egységekhez időkeretek csak ajánlatként határozhatók meg, mivel a témák feldolgozása komplex gyakorlati tevékenységek keretében valósul meg. A feltüntetett tematikai egységek és közműveltségi tartalmak megjelenése átfedi egymást, a tagolás csak a könnyebb áttekinthetőséget szolgálja, a feltüntetett óraszám-ajánlások az éves összóraszám vonatkozásában nyújtanak tájékoztatást. A tematikai egységek nem sorrendben, hanem a korosztály és a csoport adottságainak megfelelően, a szaktanár döntése alapján dolgozhatók fel. A dráma és tánc metodikájának, tematikájának felépítése a korosztálytól, a csoport adottságától és képzettségétől, valamint a helyi nevelési-oktatási céloktól függően különböző lehet. A FELNŐTTOKTATÁS MŰVÉSZETI ISMERETEK – DRÁMA ÉS TÁNC TANÍTÁSÁHOZ-MÓDSZERTANI AJÁNLÁS . Tanítási-tanulási stratégiák:A dráma és tánc jellegénél fogva nagy szerepet játszik több fejlesztési területen meghatározott ismeretek, készségek és képességek fejlesztésében. Az erkölcsi nevelés területén a tanuló a dráma és tánc tanulása során olyan kérdésekkel és problémákkal találkozik, amelyek segítenek eligazodni az őt körülvevő világban. Megtanulja a munkához szükséges rendet és fegyelmet, e tevékenységek révén megismeri, képes elfogadni és követni különböző közösségek normáit. A nemzeti öntudat, hazafias nevelés területén megismer több különböző, népszokásokhoz vagy ünnepkörökhöz köthető hagyományt, így felkelthető érdeklődése szűkebb és tágabb környezetének kultúrája iránt, megtapasztalhatja ezek helyét Európa és a világ szokásvilágában, fontossá válhat számára a hagyományok megismerése és megőrzése. Az állampolgárságra, demokráciára nevelés területén nyitottá válhat a társadalmi

jelenségek iránt, ezek ábrázolására törekszik dramatikus tevékenységeiben is. Foglalkozik a kisebb és nagyobb közösségek sajátosságaiból eredő lehetőségekkel és korlátokkal. Az önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése, valamint a felelősségvállalás másokért, önkéntesség területén képes az alkalmazkodásra és az érdekérvényesítésre. Életkorának megfelelően megnyilvánul különböző társas helyzetekben. Képes több szempontból is értékelni, és drámajátékos tevékenységekben megmutatni egy-egy helyzetet. A megbeszéléseken önálló véleményt fogalmaz meg, tapasztalatot szerez önmaga és társai tevékenységének elemző értékelésében, ugyanakkor képes mások munkájának elismerésére, tiszteletére is. A testi és lelki egészségre nevelés területén megismeri a különféle, a figyelem összpontosítására szolgáló koncentrációs és lazító játékokat és tevékenységeket. A fenntarthatóság, környezettudatosság területén fejlődhet közvetlen és tágabb környezetének természeti és társadalmi értékei, sokszínűsége iránti szenzibilitása. A tanulás tanítása területén képes kialakítani a személyiségének megfelelő tanulási szokásokat, képes a hatékony, önálló felkészülésre, és alkotó jellegű részvételre nyilvános közösségi tevékenységekben. A médiatudatosságra nevelés területén megfelelő módon eligazodik az interneten, illetve a különféle hiteles médiatartalmakban, valamint a rendelkezésére álló szakirodalomban. A kompetenciafejlesztés területén az anyanyelvi kommunikáció fejlesztésében az aktív tevékenységek folytán a dráma és tánc tantárgynak jelentős szerepe van. A tanuló részt vesz verbális és nonverbális kommunikációs játékokban, megtapasztalja az önkifejezés több formáját. Ezek segítségével képes érzéseinek és véleményének kifejezésére, valamint saját és mások tevékenységének értékelésére is. Fejlődik a tiszta, érthető, artikulált beszéd, a világos, adekvát nyelvhasználat területén. A szociális és állampolgári kompetencia területén a tanuló lehetőséget kap más kultúrák sokszínűségének megismerésére. A dramatikus tevékenységek során gyakorolja a társainak való segítségnyújtást különféle megjeleníthető élethelyzetekben. A közös munka folyamatában megtapasztalja, hogy kisebb és nagyobb közösségének működése az ő felelőssége is, a dramatikus tevékenység során, a mintha-helyzetek „gyakorlóterepén” felelősséget érez és vállal társaiért. Képes megfogalmazni véleményét, és elfogadni mások érvelését. A kezdeményezőképesség és vállalkozói kultúra területén a tanuló korának megfelelő élethelyzetekben képes a mérlegelésre, döntéshozatalra, és arra, hogy felmérje döntései következményeit – mindezt a dramatikus tevékenységek során a gyakorlatban, védett környezetben meg is tapasztalja. Ugyanakkor az esztétikai-művészeti tudatosságés kifejezőképesség területén fejlődik emocionális érzékenysége is, megismerkedik a befogadást és a kifejezést segítő játékokkal, dramatikus tevékenységekkel, a megjelenítés többféle (pl. verbális, mozgásos-táncos, vizuális) formájával. Emellett a hatékony, önálló tanulás megalapozásaként részt vesz egész csoportos, kiscsoportos tevékenységekben, és vállal egyéni tevékenységeket is. Megtapasztalja saját készségeit és képességeit, felismerheti, miben kell még fejlődnie. SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK Audiovizuális eszközök: Írásvetítő Videomagnó, DVD- lejátszó, televízió, CD-lejátszó, magnó

Szemléltető és egyéb eszközök: iskolai könyvtár zenei CD-k, DVD-k színházi felvételek CD-n, DVD-n Tanári segédletek: Gabnai Katalin: Drámajátéktár (DPT Gödöllő 1990.) Németh Ervin: Irodalom Birodalom – Drámafoglalkozások 5-6. évfolyamosok számára – MOZAIK, Szeged 1996. Kaposi László: A dráma tanítása 5-6. osztály (Színházi Nevelési Központ, Gödöllő) Bajiné – Elek É. – Nagyné: Drámapedagógia alkalmazása felső tagozatosok számára (Pedellus, 2001.) Püspöki – Püspökiné – Szentirmai: Önmagukat író történetek (BÍBOR, Miskolc) Rudas János: Delfi örökösei (Gondolat, Bp. 1990.) Gabnai Katalin: Drámajátékok (Marcibányi Téri Művészeti Központ) Az egyes évfolyamokon használt irodalom tankönyvek

LEVELEZŐ TAGOZAT

ESTI TAGOZAT TÉMAKÖR 5.

6.

7.

8.

5.

6.

7.

8.

A tanulók teljesítményének a mérése

1

1

1

Csoportos játék és megjelenítés

5

5

5

Rögtönzés és együttműködés

5

5

5

A dráma és a színház formanyelvének tanulmányozása

4

4

4

Történetek feldolgozása

8

8

8

Megismerő- és befogadóképesség

8

8

8

Színházlátogatás

4

4

4

A tanulók teljesítményének a mérése

1

1

1

Heti óraszám

1

1

1

Évi óraszám

36

36

36

7. évfolyam

Tematikai egység

Tematikai egység

A tanulók teljesítményének a mérése

Órakeret E: 1 óra

Csoportos játék és megjelenítés

Órakeret E: 5 óra

Kommunikációs alapismeretek.

Előzetes tudás

A kapcsolatteremtésen alapuló, alkotó együttműködés képességének fejlesztése. Tiszta, érthető, artikulált beszéd, világos kifejezés, adekvát A tantárgyhoz (műveltségterülethez) nyelvhasználat fejlesztése; nonverbális kifejezőeszközök helyes és kapcsolható fejlesztési tudatos használata; az élőszó zenei kifejezőeszközeinek helyes és tudatos használata. feladatok Táncos és mozgásos tevékenységek a mozgáskultúra és a mozgásos kommunikáció fejlesztése céljából. Ismeretek/fejlesztési követelmények A kifejező közlés alapjainak elsajátítása – artikulációs gyakorlatok, tempó-, hangsúly- és hanglejtésgyakorlatok (pl. beszédre késztető játékok, hanggyakorlatok; egyszerűbb stilisztikai játékok, szókincsbővítő gyakorlatok; beszédgyakorlatok szavakkal, szókapcsolatokkal, mondatokkal; beszédgyakorlatok egyszerű, könnyen tanulható, időmértékes és/vagy hangsúlyos szövegekkel). Nem verbális kommunikációs játékok: beszéd nélküli gyakorlatok egész csoportban különféle kommunikációs helyzetekben, kis csoportokban és párban. A korosztály sajátosságait figyelembe vevő koncentrációs és lazítógyakorlatok (a koncentráció érvényesülhet pl. a figyelem irányításában, a mozgás koordinációjában, az együttműködésben, az egymáshoz igazodásban). Egyszerűbb interakciós játékok. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Bemelegítés, testtartás, gesztus, mimika, tekintet, hangerő, hangsúly.

Tematikai egység Előzetes tudás

Rögtönzés és együttműködés

Órakeret E: 5 óra

Kommunikációs alapismeretek.

Improvizációs képesség fejlesztése; az egymásra figyelés és az A tantárgyhoz együttműködés erősítése. (műveltségterülethez) A tartós, intenzív figyelem erősítése; a kooperáció, a kapcsolható fejlesztési munkamegosztásban való részvétel gyakorlása; a társak munkájának feladatok megértése, tisztelete.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Páros, kiscsoportos és csoportos interakciós játékok. Különböző karakterek mozgásbeli kifejezése. A figyelem irányításának erősítése. Alkalmazkodás, érdekérvényesítés együttműködést igénylő csoportos tevékenységek során. Mozgásos/szöveges/némajátékos improvizáció a tanár által meghatározott témára. Kulcsfogalmak/ Indítás, megállítás, gyorsítás, lassítás, karakter. fogalmak

Tematikai egység Előzetes tudás

A dráma és a színház formanyelvének tanulmányozása

Órakeret E: 4 óra

A dráma és a színház fogalma, műfaji sajátosságai, dramatikus eszközök.

A tantárgyhoz Alapvető dramaturgiai, műfaji fogalomkészlet megismerése. (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Egyszerű kifejezési formák megismerése és alkalmazása dramatikus tevékenységekben. Jelenetalkotás a tanár által megadott elemek alapján. Az alapvető fogalmak megismerése és alkalmazása megbeszélések során (pl.: feszültség, konfliktus, dialógus, monológ, ellentét és párhuzam, fordulópont/tetőpont, főszereplő, mellékszereplő, késleltetés, ritmus, tér). Irodalmi művek egy-egy részletének közös dramatizálása, megjelenítése dramatikus tevékenységekkel. Kulcsfogalmak/ Feszültség, konfliktus, dialógus, monológ, ellentét, párhuzam, fordulópont/tetőpont, főszereplő, mellékszereplő, késleltetés, ritmus, tér. fogalmak

Tematikai egység Előzetes tudás

Történetek feldolgozása

Órakeret E: 8 óra

A szaktanár választása szerinti történelmi és irodalmi alapismeretek.

A tantárgyhoz Részvétel különböző drámajátékos tevékenységekben, különféle (műveltségterülethez) történetek/alkotások/gondolatok stb. megjelenítésében. kapcsolható fejlesztési feladatok

Ismeretek/fejlesztési követelmények Történet szituációkra bontása (pl. kiscsoportokban létrehozott állókép, állókép narrációval, állóképsorozat, némajáték, hangjáték), majd a látottak egész csoportos megbeszélése. Történetek, döntési helyzetek elemzése, feldolgozása dramatikus tevékenységekkel a szaktanár döntése szerint (pl. irodalmi és más művészeti alkotások, történeti események, mindennapi történetek stb. alapján). Dramatikus improvizációk irodalmi, képzőművészeti alkotások, zeneművek, ismert történelmi események, fénykép, film, (nép)hagyomány felhasználásával. Kulcsfogalmak/ Dramatikus tevékenységforma, improvizáció, cselekmény, jelenet, konfliktus. fogalmak

Tematikai egység Előzetes tudás

Megismerő- és befogadóképesség

Órakeret E: 8 óra

A szaktanár választása szerinti történelmi és irodalmi alapismeretek, színházi előadások esetleges látogatása.

Különböző művészeti alkotások dramatikus tevékenységen keresztül történő feldolgozása. A tantárgyhoz Színház- és drámatörténeti ismeretek iránti érdeklődés felkeltése. (műveltségterülethez) A dramatikus néphagyományok alapfokú ismerete. kapcsolható fejlesztési Színházi előadások megtekintése alapján a befogadó/értelmező feladatok képességek fejlesztése. Egyes történelmi táncok, társastáncok felismerése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Színházi előadások (pl. gyermek- vagy diákszínjátszó csoportok előadásai) közös megtekintése, előkészítése, a látottak feldolgozása dramatikus tevékenységekkel. A szereplők jellemének (külső és benső jegyeinek, valamint motivációinak) vizsgálata dramatikus tevékenységek felhasználásával. A színpadi tér és a színpadi idő fogalma. Ismerkedés a tánc és a mozgás szerepével és jellemzőivel (pl. különféle történelmi és társastáncok, különböző kultúrák táncai, különböző korok színpadi táncai). Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység Javaslat

Díszlet, jelmez, kellék, jelenet, tánctípus.

Színházlátogatás

Órakeret E:4 óra

Az előző témakörökben tárgyalt ismeretek elmélyítése, a más művészeti ágakhoz köthető kapcsolódási pontok felismerése, értelmezése.

Tematikai egység

A tanulók teljesítményének a mérése

Órakeret E: 1 óra

Részvétel dramatikus, illetve mozgásos-táncos tevékenységekben. A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén

Alapszintű improvizációs képességek fejlődése. Részvétel a dramatikus tevékenységek értelmező megbeszélésében. A legalapvetőbb dramaturgiai, drámaszerkezeti és színházi alapfogalmak ismerete és használata. Egy színházi előadás alapján gondolatok, élmények megfogalmazása. 8. évfolyam

Tematikai egység

A tanulók teljesítményének a mérése

Órakeret E: 1 óra L: 1 óra

Javaslat

Tematikai egység

A tanár által meghatározott formában, a tanulókkal egyeztetve.

Csoportos játék és megjelenítés

Órakeret E: 5 óra L: 5 óra

Előzetes tudás

Tiszta, érthető, artikulált beszéd, világos kifejezés, adekvát nyelvhasználat; nonverbális kifejezőeszközök helyes és tudatos használata; az élőszó zenei kifejezőeszközeinek helyes és tudatos használata. Táncos és mozgásos tevékenységek a mozgáskultúra és a mozgásos kommunikáció fejlesztése céljából.

A kontextusnak megfelelő nyelvhasználat fejlesztése. A tantárgyhoz A társak iránti bizalomérzet erősítése. (műveltségterülethez) A kommunikáció több csatornán történő fejlesztése (vokális, kapcsolható fejlesztési verbális, nem verbális). feladatok A mozgáskultúra és a mozgásos kommunikáció fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Beszéd- és légzéstechnikai gyakorlatok. Koncentrációs és lazítógyakorlatok. Koordinációfejlesztő és egyensúlygyakorlatok. Térérzékelést, tájékozódást fejlesztő gyakorlatok. Ön- és társismereti játékok.

Egyes tánc- és mozgástípusok technikáinak alapjai. Kulcsfogalmak/ Hangmagasság, hangszín, hanglejtés, beszédtempó, szünettartás, koncentráció, lazítás, együttműködés, egyensúly, bizalom. fogalmak Tematikai egység

Órakeret E: 5 óra

Rögtönzés és együttműködés

L: 1 óra Kommunikációs alapismeretek.

Előzetes tudás

Részvétel a megadott témára, illetve a társművészetek eszköztárának A tantárgyhoz (műveltségterülethez) bevonásával történő improvizációs munkában. Részvétel az kapcsolható fejlesztési improvizációk elemző értékelésében, megvitatásában. feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Improvizáció közösen választott témára, a tanár által megadott szervezési formában a megismert technikák alkalmazásával. Az improvizáció elemző és értelmező megvitatása. Improvizáció a társművészetek eszköztárának bevonásával. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Szerep, a karakterábrázolás fogalmai.

Tematikai egység

Előzetes tudás

A dráma és a színház formanyelvének tanulmányozása

Órakeret E: 4 óra L: 4 óra

A dráma és a színház fogalma, műfaji sajátosságai, dramatikus eszközök.

Az alapvető színházi műfajok felismerése. A tantárgyhoz (műveltségterülethez) A színház egyes jelentésteremtő eszközeinek felismerése. kapcsolható fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Alapvető színházi műfajok megkülönböztetése és felismerése. Variációk, stílusjátékok a stílusjegyek rögzítésével. A színházi nyelv elemeinek megfigyelése látott előadásban, ezek alkalmazása saját megjelenítésben. Díszlet, jelmez, kellék, fény- és hanghatások jelentés- és atmoszférateremtő hatásainak megfigyelése, értelmezése. A színészi játék felismerése. Kulcsfogalmak/ Cselekmény, jelentés, színházi műfaj, színészi munka, díszlet, kellék, jelmez, színházi fényhatás, színházi hanghatás. fogalmak

Tematikai egység

Történetek feldolgozása

Órakeret E: 8 óra L: 1 óra

Előzetes tudás

A szaktanár választása szerinti történelmi és irodalmi alapismeretek.

Részvétel történetek, élmények dramatikus feldolgozásában. A tantárgyhoz (műveltségterülethez) Művészeti alkotások játékon, megjelenítésen keresztül történő kapcsolható fejlesztési feldolgozása. feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények – –

A szaktanár választása szerinti (pl. hétköznapi, történelmi vagy irodalmi-művészeti témájú) történetek, döntési helyzetek feldolgozása dramatikus kifejezési formák és ábrázolási módok alkalmazásával. Különböző művészeti ágakhoz tartozó művészeti alkotások (pl.: irodalmi művek, festmények, szobrok, zeneművek, filmek – vagy azok részletei) játékon, megjelenítésen keresztül történő feldolgozása, témáik, történeteik megismerése.

Kulcsfogalmak/ Feszültség, döntési helyzet, viszonyok, hely, ábrázolás. fogalmak

Tematikai egység

Megismerő- és befogadóképesség

Órakeret E: 8 óra L: 8 óra

Előzetes tudás

A szaktanár választása szerinti alkotások dramatikus feldolgozása.

Különböző művészeti alkotások dramatikus tevékenységen keresztül történő feldolgozása. A tantárgyhoz Színház- és drámatörténeti ismeretek iránti érdeklődés felkeltése. (műveltségterülethez) A dramatikus néphagyományok alapfokú ismerete. kapcsolható fejlesztési Színházi előadások megtekintése alapján a befogadó/értelmező feladatok képességek fejlesztése. Egyes történelmi táncok, társastáncok felismerése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Egyes dramatikus (nép)szokások megismerése. A tánc és a mozgás szerepe az egyes történelmi korokban, társadalmi viszonyokban. Színházi előadás (hivatásos vagy amatőr társulat előadása, annak hiányában gyermek- vagy diákszínjátszó csoport előadásának) megtekintése, majd a látottak elemző, értelmező megvitatása. Színház- és drámatörténeti ismeretek (pl. néhány alkotó portréja, néhány nagyobb színháztörténeti korszak, a kortárs művészet alkotásai). Kulcsfogalmak/ Szituáció, jelenet, felvonás, színházi és/vagy táncszínházi műfaj, színházi mesterség, dramatikus népszokás. fogalmak

Tematikai egység/

Színházlátogatás

Órakeret E: 4 óra

L: 4 óra Javaslat

Tematikai egység

Az előző témakörökben tárgyalt ismeretek elmélyítése, a más művészeti ágakhoz köthető kapcsolódási pontok felismerése, értelmezése.

A tanulók teljesítményének a mérése

Órakeret E: 1 óra L: 1 óra

Javaslat

A tanár által meghatározott formában, a tanulókkal egyeztetve.

A tanulók képesek részvételre dramatikus tevékenységben, fejlődnek improvizációs készségeik, erősödik biztonságérzetük a dramatikus/mozgásos tevékenység folyamán. Ismerik a különböző beszédműfajokat, a kommunikáció verbális, nonverbális, zenei és metakommunikációs elemeit. Részt vesznek a dramatikus tevékenységek értelmező megbeszélésében. A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén

Képesek munkamegosztásra, értik és értékelik társaik munkáját, fejlődik önismeretük és önuralmuk, képviselik saját álláspontjukat, elfogadóak más álláspontok iránt. Ismerik és használni tudják a legalapvetőbb dramaturgiai, drámaszerkezeti és színházi alapfogalmakat, képesek egy színházi előadásról megfogalmazni élményeiket, gondolataikat. Ismerik a legfontosabb színházi műfajokat. Ismerik a legfontosabb színházi mesterségeket.

Műveltségterület: Informatika Tantárgy neve: Informatika CÉL A tantárgy célja felkelteni és folyamatosan ébren tartani a tanulók érdeklődését az informatika iránt, megismertetni eszközeit, módszereit és fogalmait, amelyek lehetővé teszik a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását, tudásuknak, készségeiknek alkalmazását más tantárgyakban és a mindennapi életben. Cél annak az attitűdnek a kialakítása, hogy az egyén érezze: képes bekapcsolódni az egész világra kiterjedő információs társadalomba.

Informatika

LEVELEZŐ OKTATÁS

ESTI TAGOZAT 5.

6.

7.

8.

Heti óraszám

1

1

1

Évi óraszám

36

36

36

5.

6.

7.

8.

2

1

1

72

36

36

FELADAT    

az informatika társadalomban játszott szerepének felismertetése felkészítés az információs társadalom kihívásainak fogadására az információszerzés kibővülő lehetőségeinek felhasználása az információk elérésére, kritikus szelekciójára, feldolgozására és a folyamat értékelésére, a könyvtárra alapozott önművelés képességének kialakítása, fejlesztése a könyvtári információs rendszer, a könyvtár, mint forrásközpont lehetőségeinek felhasználásával

FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK         

A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes munka szabályait, különös tekintettela balesetek megelőzésére. A berendezésekkel fegyelmezetten, a használati utasításokat pontosan követve dolgozzon. Sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait, mozogjon otthonosan a számítástechnikai környezetben: felhasználói szinten kezelni tudja a számítógépet és perifériáit. Szerezzen tapasztalatokat az informatikai eszközök és információhordozók használatában. Ismerje meg az informatika társadalmi szerepét, a programok használatának jogi és etikai alapjait. Igazodjon el a könyvtár tereiben,állományrészeiben, tudja igénybe venni szolgáltatásait. Ismerje és alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait és kövesse a könyvtárban való viselkedés normáit. Tudjon különböző szempontok szerint dokumentumokat keresni a könyvtár katalógusaiban, adatbázisaiban. Szerezzen tapasztalatokat arról, hogy az új technológiákon alapuló informatikai eszközök kibővítik a hagyományos könyvtári tájékozódás kereteit.

A FELNŐTTOKTATÁS INFORMATIKA TANÍTÁSÁHOZ-MÓDSZERTANÁHOZ AJÁNLÁS (Vida Gábor Informatika tantárgy tanítása az iskolarendszerű felnőttoktatásban) A felnőttoktatásban résztvevő tanulóinak összetétele jelenleg más. Ez alatt korbeli, tudásbeli és motivációs különbségeket értünk. A mai hallgatók jó nem végezte el az általános iskolát (vagy onnan „kibukott”, lemorzsolódott) Ugyan a korcsoporttól nem idegen a számítástechnika, de annak „alkotó” alkalmazása már problémákat jelent. A motiváltság tekintetében erősen megosztott képet kapunk. A hallgatók egy része számítógépet használ nap mint nap, így ezeknél a hallgatóknál erősebb motiváltságot tapasztalhatunk. Viszonylag könnyebben is sajátítják el a tananyagot. Más részük viszont egyáltalán nem motivált, nem is érdekli különösebben az informatika, soha „gépközelbe” nem került. Ezeknél a tanulóknál már az „elemi műveletek” megtanítása is komoly erőfeszítéseket igényel. (Pl. belépés egy számítógépbe, az egér használata, egy újfajta gondolkodásmód megtanítása, menürendszerekben való mozgás, az ún. „számítógépes logika” megértése és elfogadása). A tanulási célok A tananyag az általános műveltség elsajátíttatását tűzi ki célul, speciálisan az informatikai általános műveltségét  a hallgató ismerje meg a számítógépet, annak felépítését, működését, a számítógépet alkotó főbb részegységek nevét és néhány jellemző adatukat,  a hallgató ismerjen meg legalább egy operációs rendszert, annak felépítését, szerkezetét vagy struktúráját, működését, sajátosságait,  a hallgató ismerjen meg néhány olyan programot, amelyek ma egy átlagos munkahelyen igen gyakran előfordulnak, illetve olyan programokat, melyekkel saját napi munkáját végezheti el. (Célszerűen: szövegszerkesztő, táblázatkezelő, prezentációkészítő programot). Ismerje meg az ezekhez kapcsolódó fogalmakat,  a hallgató ismerje meg a hálózatok felépítését, jelentőségét, szerepét az információáramlásban és – legalább érintőlegesen – az Internetet, annak előnyeit (és hátrányait, veszélyeit), hogy az innen szerzett ismereteket napi munkája során fel tudja használni. Ismerje meg a hálózat alapvető kezelési, hasznosítási módjait (belépés, csoportmunka, levelezés, információszerzés). Ezek a fent felsorolt tudásanyagok képezik jelenleg az informatikai általános műveltség alapjait. A tanításistratégiák kialakítása  Frontális munka  Csoportmunka  Páros munka  Teljesen egyénre szabott munka Értékelés Írásban – szóban: hagyományos dilemma

Ajánlott irodalom A könyvek terén: ma már olyan sok irodalom kapható, hogy nehéz közöttük választani. Általános alapelvként kimondható, hogy a gyerekeknek szóló könyvek valóban a gyerekeknek szólnak (pl. „Százszorszép” sorozat). Ha valaki felszínes ismeretekre vágyik, kevés az ideje, akkor veheti a „… rohanó embereknek” sorozatot („Internet rohanó embereknek”, „Excel rohanó embereknek” stb.). Igényesebbeknek inkább az ECDL könyvsorozatot és a példatárat ajánljuk (ez hasznosabb is a továbbtanulás szempontjából). Egyéb források Internet: ajánlhatók a tipikus kezdőoldalak:  http://www.origo.hu/  http://www.startlap.hu/  http:http://www.index.hu/  http:http://www.hudir.hu/  http:http://www.sulinet.hu/  stb. Művészettörténethez:  http://www.kfki.hu/  stb. Keresőoldalak:  http://www.google.hu/  http://www.origo.hu/  http://www.altavista.com/  http://www.yahoo.com/  stb. Általános oldalak:  http://www.mek.iif.hu (Magyar Elektronikus Könyvtár)  http://www.ecdl.hu (A magyar ECDL oldal)  http://www.mtv.hu (A Magyar Televízió oldala)  http://www.rtlklub.hu, http://www.korridor.hu, http://www.hbo.hu, (TV adók)  http://www.sulinet.hu  http://www.omkdk.hu (Országos Műszaki Könyvtár)  http://www.oszk.hu (Országos Széchényi Könyvtár) Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást nyújt a tanulóknak, melyet a tanulási folyamat közben bármely ismeretszerző, -feldolgozó és alkotó tevékenység során alkalmazni tudnak. Ennek érdekében fontos a rendelkezésre álló informatikai és információs eszközök és szolgáltatások megismerése, működésük megértése, az egyéni szükségleteknek megfelelő szolgáltatások kiválasztása, és célszerű, értő módon való kritikus, biztonságos, etikus alkalmazása. Az informatikai és információs eszközök, szolgáltatások az egyén életének és a társadalom működésének szinte minden területét átszövik, ezért az informatika tantárgyban szereplő fejlesztési területek számos területen kapcsolódnak a Nemzeti alaptanterv műveltségterületeinek fejlesztési feladataihoz. Az informatika tantárgy keretében megoldandó feladatok témájának kiválasztásakor, tartalmainak meghatározásakor fokozott figyelmet kell

fordítani a kiemelt nevelési célok, a kulcskompetenciák és az életszerű, releváns információk megjelenítésére. Az informatika tantárgy feladata, hogy korszerű eszközeivel és módszereivel felkeltse az érdeklődést a tanulás iránt, és lehetővé tegye, hogy a tanuló a rendelkezésre álló informatikai eszközök segítségével hatékonyabbá tegye a tanulási folyamatot. Az informatika tanulása hozzásegíti a tanulót, hogy önszabályozó módon fejlessze tanulási stratégiáját, ennek érdekében ismerje fel a tanulási folyamatban a problémamegoldás fontosságát, az információkeresés és az eszközhasználat szerepét, legyen képes megszervezni tanulási környezetét, melyben fontos szerepet játszanak az informatikai eszközök, az információforrások és az online lehetőségek. Az informatika tantárgy segíti a tanulót abban, hogy az internet által nyújtott lehetőségek kihasználásával aktívan részt vegyen a demokratikus társadalmi folyamatok alakításában, ügyeljen a biztonságos eszközhasználatra, fejlessze kritikus szemléletét, érthető módon és formában tegye fel a témával kapcsolatos kérdéseit, törekedjen az építő javaslatok megfogalmazására, készüljön fel a változásokra. Az informatika tantárgy tanításának kiemelt célja a digitális kompetencia fejlesztése, az alkalmazói programok felhasználói szintű alkalmazása, az információ szerzése, értelmezése, felhasználása, az elektronikus kommunikációban való aktív részvétel. Az informatikaórákon elsajátított alapok lehetővé teszik azt, hogy a tanuló a más tantárgyak tanulása során készített feladatok megoldásakor informatikai tudását alkalmazza. Az informatika tantárgy feladata a formális úton szerzett tudás rendszerezése és továbbfejlesztése, a nem formális módon szerzett tudás integrálása, a felmerülő problémák értelmezése és megoldása. Az egyéni, a csoportos, a tanórai és a tanórán kívüli tanulás fontos színtere és eszköze az iskola informatikai bázisa és könyvtára, melyek használatához az informatika tantárgy nyújtja az alapokat. Az informatika műveltségterület fejlesztési céljai – a tanulók váljanak a digitális világ aktív polgárává –, illetve a Nemzeti alaptanterv fejlesztési céljai, valamint az ott leírt digitális kompetenciák fejlesztése akkor valósulhatnak meg, ha az egyes tantárgyak, műveltségterületek tanítása és a tanórán kívüli iskolai tevékenységek szervesen, összehangolt módon kapcsolódnak az informatikához. Az informatika műveltségterület egyes elemeinek elsajátíttatása, a készségek fejlesztése, az informatikai tudás alkalmazása tehát valamennyi műveltségterület feladata. A digitális kompetencia fejlődését segíthetik például a szaktanárok közötti együttműködések (például: közös, több tantárgyat átfogó feladatok), továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban. Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. Az egyes műveltségterületek a fejlesztési feladatok megvalósítása során építenek az informatika tantárgy keretében megalapozott tudásra és az informatikai eszközök használatára. Mindennapi életünk során az intelligens informatikai rendszerek sokaságát használjuk. 1. Az informatikai eszközök használata témakör a számítógép felépítését és a gép alapvető működését biztosító hardverrészeket mutatja be, a tanulók megismerik az adattárolást, a digitalizálást, az interaktivitást segítő eszközöket és a legfontosabb hardverelemek működését. Az információs társadalom lehetőségeivel csak azok a személyek tudnak megfelelő módon élni, akik tudatosan alkalmazzák az informatikai eszközöket, ezért a fejlesztési feladatok meghatározása során elsősorban az eszközök ismeretére, az eszközökkel megvalósítható lehetőségek feltérképezésére és az alkotó felhasználásra kerül a hangsúly. 2. Az alkalmazói ismeretek témakör fejlesztése során a társadalmi élet számára hasznos informatikai műveletek megismerésére, megértésére és használatára, például állományok kezelésére, különböző alkalmazások használatára, és a programok üzeneteinek

értelmezésére kerül sor. A számítógép működése közben lejátszódó algoritmusok megfigyelésével, megértésével, az eljárások tudatos, értő alkalmazásával javítható a számítógép használatával szembeni negatív attitűd, fejleszthető a munka hatékonysága. A számítógép működtetése érdekében a tanulóknak magabiztosan kell használniuk az operációs rendszert, amelyen keresztül kommunikálnak a számítógéppel. Az alkalmazói programok használatakor fontos a célnak megfelelő eszközök kiválasztása, a szövegszerkesztéssel, képés videoszerkesztéssel, multimédia-fejlesztéssel, prezentációkészítéssel, táblázatkezeléssel, adatbázis-kezeléssel kapcsolatos problémák megoldása közben az alkalmazott programok értő felhasználása. 3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör: A 21. század kihívásai közé tartozik az, hogy az emberek az életük során megvalósított tevékenységeket tudatosan és körültekintően tervezzék meg. A problémamegoldás életünk szerves részét alkotja, az életszerű, problémaalapú feladatok sikeres alkalmazása befolyásolja az életminőséget. Ennek szükséges előfeltétele az algoritmizálási készségek formális keretek közötti fejlesztése, amelyre ebben a témakörben kerül sor. A problémamegoldás egyes részfolyamatai, például az információ szerzése, tárolása, feldolgozása önálló feladatként jelenhetnek meg. A problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel rész elsajátítása során a tanuló megismerkedik az algoritmizálás elméleti módszereivel. 4. Az infokommunikáció térnyerésével a 21. század a hagyományos információforrások mellett központba állítja az elektronikus információforrások használatát, előtérbe helyezi az interneten zajló kommunikációt, megköveteli a hálózati és multimédiás informatikai eszközök hatékony felhasználását. Hangsúlyossá válik a különböző formákban megjelenő információk (szövegek, képek, hangok, egyéb multimédiás elemek) felismerése, kezelése, értékelése és felhasználása. Az ismeretek bővítéséhez, kiegészítéséhez a könyvtár, valamint az internet korosztálynak megfelelő alapszolgáltatásainak, az intelligens és interaktív hálózati technológiáknak az önálló használata szükséges. Az alkalmazáshoz nélkülözhetetlen a szükséges információk online adatbázisokban való keresése, a találatok és a programok által szolgáltatott válaszok értelmezése, az adatok közötti összefüggések felismerése és vizsgálata tanári segítséggel. Az infokommunikáció témakörén belül kerül sor az interneten zajló kommunikációs formák és rendszerek bemutatására, megismerésére és összekapcsolására. A kommunikációs folyamat magában foglalja az információk fogadását, küldését, továbbítását, tárolását, rendszerezését, a netikett betartását, a kommunikációt akadályozó tényezők felismerését. A csoportokon belül zajló kommunikáció számtalan lehetőséget rejt a tanulási folyamatok számára, ennek érdekében a tanulóknak tájékozottságot kell szerezniük a közösségi oldalak használatáról, azok előnyeiről és veszélyeiről, meg kell ismerniük a használatra vonatkozó elvárásokat, szabályokat. A médiainformatika témakör tartalmazza az elektronikus, internetes médiumok elérését, használatát, információk kinyerését, felhasználását. A források használata magában foglalja az egyes információhordozók tanulásban történő alkalmazását, valamint hitelességük, objektivitásuk vizsgálatát, tartalmuk értékelését is. 5. Az információs társadalom témakörben elsajátított ismeretek, fejlesztett készségek és képességek hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló a későbbiekben etikusan és biztonsággal kezelje az adatokat, megfelelően használja a rendelkezésére álló informatikai eszközöket. Az aktív állampolgárság érdekében kerül sor az elektronikus szolgáltatások megismerésére, az egyes szolgáltatástípusok céljainak azonosítására, jellemzésére, az igényeknek megfelelő szolgáltatások kiválasztására. Az informatikai rendszerek használata közben számtalan biztonsági, etikai probléma merül fel, melyek tájékozottság és tapasztalat birtokában megfelelő módon kezelhetők, ezért lehetőséget kell nyújtani a tapasztalatszerzés többféle módjára. 6. Akönyvtári informatika témakör oktatásának célja a tanulók felkészítése az

információszerzés kibővülő lehetőségeinek felhasználására a tanulásban, a hétköznapokban az információk elérésével, kritikus szelekciójával, feldolgozásával és a folyamat értékelésével. A könyvtár forrásközpontként való használata az önműveléshez szükséges attitűdök, képességek és az egész életen át tartó önálló tanulás fejlesztésének az alapja. Az információkeresés területén kiemelt cél, hogy a képzési szakasz végére a tanuló tudatosan és komplexen gondolkodjon a folyamatról és tervezze azt. Ehhez elengedhetetlen, hogy ismerje a dokumentumtípusok és segédkönyvek típusait, jellemzőit és azok információs értéke megállapításának szempontjait. Tudatosítani szükséges a tanulókban a könyvtári információszerzéshez kapcsolódó etikai szabályokat, jogi vonatkozásokat. A könyvtári informatika témakör oktatása során a tanuló a könyvtárak és a könyvtári források használatának alapjaival ismerkedik meg, majd a többi tantárgy keretében megvalósuló, erre a tudására épülő gyakorlati feladatok során szerez tapasztalatokat az egyes műveltségterületeken és rendszerezi, mélyíti tudását. A felnőtt tanulók általános iskolájának viszonylag csekély óraszáma, és egyéb sajátosságok miatt kiemelten fontos, hogy az informatika tantárgy minden lehetséges alkalommal szerepet kapjon más tantárgyak tanításában, a felkészülésben. Olyan sok így a „kapcsolódási pont”, hogy ezek felsorolása szükségtelen. Cél, hogy minden esetben használják a számítógép adta lehetőségeket, és mint eszköz váljon ismertté és megszokottá a tanulók számára. A hangsúlyok az elméleti kérdésekről a felhasználói gyakorlatra helyeződnek.

Javasolt órakeret LEVELEZŐ TAGOZAT

ESTI TAGOZAT

TÉMAKÖR 5.

6.

7.

8.

A tanulók teljesítményének mérése

4

4

4

1. Az informatikai eszközök használata

8

8

2. Alkalmazói ismeretek

8

8

3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel

5.

6.

7.

8.

4

4

4

6

14

7

7

6

14

6

7

6

12

6

6

4. Infokommunikáció

8

8

7

13

8

8

5. Az információs társadalom

8

8

4

9

3

3

3

6

2

1

6. Könyvtári informatika Heti óraszám

1

1

1

2

1

1

Évi óraszám

36

36

36

72

36

36

Esti tagozat: Informatika 5. osztály Tematikai egység

A tanulók teljesítményének mérése

Órakeret 4 óra

Ez a mérés lehet egyéni tanulói vállaláson alapuló kiselőadás, bemutató, akár egy kiscsoportos munka során egymás értékelésével összekötött önértékelési folyamat, esetleg hosszabb idő alatt kidolgozott (egy vagy több tanuló által készített) projektmunka minősítése is. Az éves munka végső minősítése természetesen tartalmazza a tanuló összes órai teljesítményét is. Kiemelten kell törekedni a gyakori, azonnali, személyre szóló, szöveges fejlesztő értékelés megvalósítására.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

1. Az informatikai eszközök használata

Órakeret 8 óra

Programok indítása.

Adott informatikai környezet tudatos használata. Az informatikai A tantárgyhoz (műveltségterülethez) eszközök egészségre gyakorolt hatásával való ismerkedés. A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás megteremtése. kapcsolható fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Adott informatikai környezet tudatos használata Ismerkedés a számítástechnika fő alkalmazási területeivel. Az informatikai eszközök egészségre gyakorolt hatásának megismertetése Egészséges, ergonómiai szempontoknak megfelelő számítógépes munkakörnyezet megismerése. A számítógép káros hatását csökkentő egyszerű mozgásgyakorlatok végzése. Az operációs rendszer alapműveleteinek megismerése Az operációs rendszerek alapszolgáltatásai, eszközkezelés. Mappaműveletek: mappaszerkezet létrehozása, másolás, mozgatás, törlés, átnevezés. Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás, keresés. A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás A gépterem házirendjének megismerése, betartása. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Információ, adat, számítógép, periféria, billentyűzet, monitor, egér, háttértár, operációs rendszer, állománytípus, állományművelet, mappaművelet

2. Alkalmazói ismeretek 2.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása

Órakeret 8 óra

Az operációs rendszer alapvető funkcióinak ismerete és alkalmazása. Szövegbevitel billentyűzetről.

Előzetes tudás

Szöveges dokumentumok létrehozása, mentése. Szövegműveletek A tantárgyhoz (műveltségterülethez) végrehajtása. kapcsolható fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Rajzos-szöveges dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása, mentése Rajzok készítése. Műveletek rajzrészletekkel. Elemi alakzatok rajzolása, módosítása. A vágólap használata. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Szövegegységek

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

2.2. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés

Előzetes tudás Néhány közhasznú információforrás használata.. Térképhasználati A A tantárgyhoz (műveltségterülethez) ismeretek alapozása. kapcsolható fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Néhány közhasznú információforrás használata Közhasznú információforrások adatainak értelmezése. Térképhasználati alapismeretek megszerzése Útvonalkeresők, térképes keresők használata. Kulcsfogalmak/fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Információ, adat, információforrás, térkép, koordináta, útvonalkereső.

4. Infokommunikáció

Órakeret 8 óra

4.1. Információkeresés, információközlési rendszerek Előzetes tudás

Egyszerű alkalmazói programok indítása, használata. Keresőkérdések megfogalmazása tanári segítséggel.

Keresőkérdések alkotása, a keresés eredményének értelmezése, a A tantárgyhoz (műveltségterülethez) keresés pontosítása. kapcsolható fejlesztési feladatok

Ismeretek/fejlesztési követelmények Keresőkérdések megfogalmazása Böngészőprogram kezelése, webcímek beírása, linkek használata, portálok felkeresése. Kulcsszavas és tematikus keresés. Kereső operátorok ismerete. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Webhely, webcím, böngésző, link, keresés, keresőgép, tematikus keresés, kulcsszavas keresés, kereső operátorok, hivatkozásgyűjtemény.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

4.2. Az információs technológián alapuló kommunikációs formák Egyszerű alkalmazói programok indítása, használata. A számítógép alapvető használata, böngészőprogram ismerete.

Információ küldése, fogadása. Elektronikus levelezőrendszer A tantárgyhoz (műveltségterülethez) használata. Saját e-mail cím készítése. Netikett ismerete. kapcsolható fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Az információ küldésének és fogadásának megismerése. Kapcsolatteremtés infokommunikációs eszközök útján Levelezőrendszer alapvető szolgáltatásainak ismerete és alkalmazása. Saját e-mail cím létrehozása. Üzenet küldése, fogadása, válasz a kapott üzenetre, levél továbbítása, mellékletek csatolása. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Levelezőrendszer, e-mail cím, elektronikus levél, regisztráció, címzett, másolat, rejtett másolat, tárgy, melléklet, csatolás, válasz, továbbítás

4.3. Médiainformatika Egyszerű alkalmazói programok indítása, használata. CD, DVD használata. Böngészőprogram használata, fontosabb portálok ismerete.

A hagyományos és az elektronikus média kezelése, internetes média A tantárgyhoz (műveltségterülethez) elérése, információk letöltése a számítógépre, információk értelmezése. kapcsolható fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Internetes portálok, szöveges és képi információforrások használata Weboldalak megtekintése, mentése. Szöveg, kép mentése weboldalról. Hang-, képanyagok elérése, videomegosztó rendszerek felkeresése. Elektronikus könyv keresése, olvasása. Médiatárak keresése, médiumok elérése, használata. Oktatási célú adatbázisok használata.

Oktatóprogramok használata.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Elektronikus média, videomegosztás, elektronikus könyv, médiatár, oktatóprogram.

5. Az információs társadalom

Órakeret 8 óra

5.1. Az információkezelés jogi és etikai vonatkozásai

Előzetes tudás

Az informatikai biztonsággal kapcsolatos tapasztalatok megfogalmazása. A számítógép vagy a programok használata során tapasztalt esetleges meghibásodások megfogalmazása. Infokommunikációs eszközök használata során tanúsított viselkedési módok megfigyelése.

A tantárgyhoz Az informatikai biztonsággal kapcsolatos ismeretek megértése. (műveltségterületh ez) kapcsolható fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Az informatikai biztonság kérdései Az informatikai biztonsággal kapcsolatos ismeretek. A számítógép és a számítógépen tárolt adatok védelme. Kulcsfogalmak/f Informatikai biztonság, adat, személyes adat, adatvédelem, adatkezelés ogalmak

Esti tagozat: Informatika 6. osztály Tematikai egység

A tanulók teljesítményének mérése

Órakeret 4 óra

Ez a mérés lehet egyéni tanulói vállaláson alapuló kiselőadás, bemutató, akár egy kiscsoportos munka során egymás értékelésével összekötött önértékelési folyamat, esetleg hosszabb idő alatt kidolgozott (egy vagy több tanuló által készített) projektmunka minősítése is. Az éves munka végső minősítése természetesen tartalmazza a tanuló összes órai teljesítményét is. Kiemelten kell törekedni a gyakori, azonnali, személyre szóló, szöveges fejlesztő értékelés megvalósítására.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

1. Az informatikai eszközök használata

Órakeret 8 óra

Programok indítása.

A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás megteremtése. A tantárgyhoz (műveltségterülethez) Víruskereső programok használata. kapcsolható fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás Az iskolai hálózat használata. Hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem. Víruskereső programok használata Víruskereső program alkalmazása, vírus keresése. Kulcsfogalmak/ fogalmak

hozzáférési jog, vírus, víruskereső program.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

2. Alkalmazói ismeretek

Órakeret 8 óra

2.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása Előzetes tudás

Az operációs rendszer alapvető funkcióinak ismerete és alkalmazása. Szövegbevitel billentyűzetről.

Szöveges dokumentumok létrehozása, mentése. Szövegműveletek A tantárgyhoz (műveltségterülethez) végrehajtása. Multimédiás dokumentumok előállítása kész alapelemekből. kapcsolható fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Szövegműveletek végrehajtása Állomány mentése.

Szöveges állomány megnyitása. Szöveg javítása. Karakterformázás. Bekezdésformázás. Szöveg kijelölése, másolása, mozgatása, törlése. Helyesírás ellenőrzése. Multimédiás dokumentumok előállítása kész alapelemekből Szöveg, kép, hang, animáció elhelyezése a dokumentumban. A prezentáció testreszabása, háttér, áttűnés, animáció beállítása. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Szövegegységek, multimédia, prezentáció, dia, diavetítés.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

2.2. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés

Előzetes tudás Az adatok rögzítését, értelmezését, vizsgálatát, szemléltetését segítő A tantárgyhoz (műveltségterülethez) eszközök megismerése. Adatok csoportosítása, táblázatba kapcsolható fejlesztési rendezése. Adatkeresés digitális tudásbázis-rendszerben. feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Az adat értelmezését, vizsgálatát, szemléltetését segítő eszközök megismerése Az adat fogalmának megismerése. Adatok feldolgozását segítő műveletek végzése. Adatkeresés digitális tudásbázis-rendszerben Digitális tudástárak megismerése. Kulcsfogalmak/fogalmak Információ, adat, információforrás, online tudástár.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

4. Infokommunikáció

Órakeret 8 óra

4.1. Információkeresés, információközlési rendszerek Előzetes tudás

Egyszerű alkalmazói programok indítása, használata.

Keresőkérdések alkotása, a keresés eredményének értelmezése, a A tantárgyhoz (műveltségterülethez) keresés pontosítása. Információforrások kiválasztása, használata. kapcsolható fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Irányított információkeresés eredményének értelmezése Találatok értelmezése. A találatok során kapott információk tanulmányozása.

Információforrások irányított kiválasztása Hírportálok felkeresése. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Webhely, webcím, böngésző, link, keresés, kereső operátorok,

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

4.2. Az információs technológián alapuló kommunikációs formák Egyszerű alkalmazói programok indítása, használata. A számítógép alapvető használata, böngészőprogram ismerete.

Netikett ismerete. A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Felelős magatartás az online világban Netikett ismerete. A kommunikáció írott és íratlan szabályai. Kulcsfogalmak/ netikett. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

5. Az információs társadalom

Órakeret 8 óra

5.1. Az információkezelés jogi és etikai vonatkozásai Az informatikai biztonsággal kapcsolatos tapasztalatok megfogalmazása. A számítógép vagy a programok használata során tapasztalt esetleges Előzetes tudás meghibásodások megfogalmazása. Infokommunikációs eszközök használata során tanúsított viselkedési módok megfigyelése. Az adatvédelem érdekében alkalmazható lehetőségek megértése. A tantárgyhoz (műveltségterületh Az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályok ez) kapcsolható megértése. Az információforrások feltüntetése a dokumentumokban. fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Az adatokat – különösen a személyes információkat – érintő visszaélések, veszélyek és következmények megismerése Adatvédelemmel kapcsolatos fogalmak. A személyes adatok védelme. Az infokommunikációs viselkedési szabályok megismerése Az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályok megismerése. A hálózat használatára vonatkozó szabályok megismerése, értelmezése.

Az információforrások megkülönböztetése a saját dokumentumban Információforrások gyűjtése. A felhasznált információforrások feltüntetése a saját dokumentumban. Kulcsfogalmak/ adat, személyes adat, adatvédelem, adatkezelés, netikett, információ, fogalmak információforrás, hivatkozás.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

5.2. Az e-szolgáltatások szerepe és használata Elektronikus szolgáltatásokkal kapcsolatos tapasztalatok, vélemények megfogalmazása.

Az elektronikus szolgáltatások hétköznapi életben betöltött A tantárgyhoz (műveltségterülethez) szerepének felismerése. A szolgáltatások céljainak azonosítása, működésének megfigyelése. kapcsolható fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Az e-szolgáltatások hétköznapi életben betöltött szerepének megismerése Elektronikus szolgáltatások szerepe és használata a hétköznapi életben. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Információs társadalom, elektronikus szolgáltatás, regisztráció, leiratkozás, azonosító, jelszó.

Esti tagozat: Informatika 7. osztály Tematikai egység

A tanulók teljesítményének mérése

Órakeret 4 óra

Ez a mérés lehet egyéni tanulói vállaláson alapuló kiselőadás, bemutató, akár egy kiscsoportos munka során egymás értékelésével összekötött önértékelési folyamat, esetleg hosszabb idő alatt kidolgozott (egy vagy több tanuló által készített) projektmunka minősítése is. Az éves munka végső minősítése természetesen tartalmazza a tanuló összes órai teljesítményét is. Kiemelten kell törekedni a gyakori, azonnali, személyre szóló, szöveges fejlesztő értékelés megvalósítására.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

1. Az informatikai eszközök használata

Órakeret 6 óra

Programok indítása.

Adott informatikai környezet tudatos használata. Az informatikai eszközök egészségre gyakorolt hatásával való ismerkedés. A számítógéppel történő interaktív kapcsolattartás megteremtése. A tantárgyhoz (műveltségterülethez)kapcsolható Tájékozódás a különböző informatikai környezetekben. Az informatikai eszközök működési elveinek fejlesztési feladatok megismerése és használata. Az operációs rendszer használata. Az ismert eszközök közül az adott feladat megoldásához alkalmas hardver- és szoftvereszköz kiválasztása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Adott informatikai környezet tudatos használata. Ismerkedés a számítástechnika fő alkalmazási területeivel. Az informatikai eszközök választásának szempontjai. Az informatikai eszközök egészségre gyakorolt hatásának megismertetése. A számítógép fő egységei. Neumann-elvű gépek fő részei. Bemeneti és kimeneti perifériák, adathordozó eszközök működési elvei. Az eszközök helyes használatának elsajátítása. Az operációs rendszer alapműveleteinek megismerése. Az operációs rendszerek alapszolgáltatásai, eszközkezelés. Mappaműveletek: mappaszerkezet létrehozása, másolás, mozgatás, törlés, átnevezés. Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás, keresés. Állományok típusai. Az operációs rendszer grafikus felületének magabiztos használata. A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás. A számítógép és a legszükségesebb perifériák rendeltetésszerű használata. Digitalizálás. Képek szkennelése. Digitális fotózás. Kulcsfogalmak/

Információ, adat, bit, számítógép, periféria, billentyűzet,

fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

monitor, egér, háttértár, operációs rendszer, állománytípus, állományművelet, mappaművelet, hozzáférési jog Monitor, nyomtató, adathordozó, pendrive, merevlemez, CD, CD-olvasó, digitalizálás, hálózat, hálózati szolgáltatás, tömörítés, tömörített állomány.

2. Alkalmazói ismeretek

Órakeret 6 óra

2.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása Előzetes tudás

Az operációs rendszer alapvető funkcióinak ismerete és alkalmazása. Szövegbevitel billentyűzetről.

Szöveges dokumentumok létrehozása, mentése. Szövegműveletek A tantárgyhoz (műveltségterülethez) végrehajtása. Multimédiás dokumentumok előállítása kész alapelemekből. kapcsolható fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Az operációs rendszer alapvető funkcióinak ismerete, alkalmazása. A szövegszerkesztés alapfogalmainak ismerete. A leggyakoribb karakter- és bekezdésformázások önálló végzése. Szövegműveletek végrehajtása. Állomány mentése. Szöveges állomány megnyitása. Szöveg javítása. Karakterformázás. Bekezdésformázás. Szöveg kijelölése, másolása, mozgatása, törlése. Rajzos-szöveges dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása, mentése. Rajzok készítése. Műveletek rajzrészletekkel. Elemi alakzatok rajzolása, módosítása. A vágólap használata. Multimédiás dokumentumok előállítása kész alapelemekből. Szöveg, kép, hang, animáció elhelyezése a dokumentumban. A prezentáció testreszabása, háttér, áttűnés, animáció beállítása. Kulcsfogalmak/ Szövegegységek, multimédia, prezentáció, dia, diavetítés. Szöveg, digitális kép fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

2.2. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés

Előzetes tudás

Az operációs rendszer alapvető funkcióinak ismerete, alkalmazása. Példák megnevezése a táblázatok mindennapi életben történő használatára vonatkozóan. Alkalmazói programok fájlműveletei. A térképhasználat alapjainak ismerete.

A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Az adatok rögzítését, értelmezését, vizsgálatát, szemléltetését segítő eszközök megismerése. Néhány közhasznú információforrás használata. Adatkeresés digitális tudásbázis-rendszerben. Térképhasználati ismeretek alapozása. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Az adat értelmezését, vizsgálatát, szemléltetését segítő eszközök megismerése. Az adat fogalmának megismerése. Az adatok rögzítését, értelmezését, vizsgálatát, szemléltetését segítő eszközök használata. Adatok feldolgozását segítő műveletek végzése. Adatok értelmezése, csoportosítása, táblázatba rendezése. Néhány közhasznú információforrás használata. Közhasznú információforrások adatainak értelmezése. Térképhasználati alapismeretek. Útvonalkeresők, térképes keresők használata. Térképhasználati ismeretek felhasználása, keresése az interneten. Kulcsfogalmak/ Információ, adat, információforrás, online tudástár, adatbázis, térkép, fogalmak koordináta, útvonalkereső.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel

Órakeret 6 óra

3.1. A problémamegoldáshoz szükséges módszerek és eszközök kiválasztása Előzetes tudás

Információ felismerése, kifejezése. Információforrások ismerete. Algoritmus ismerete, megfogalmazása. A tevékenységek műveletekre bontása önállóan vagy tanári segítséggel.

Információ gyűjtése, feldolgozása. A problémamegoldás lépéseinek A tantárgyhoz (műveltségterülethez) ismerete és ábrázolása. Algoritmus-leírás eszközeinek ismerete. Algoritmuskészítés. kapcsolható fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Az információ jellemző felhasználási lehetőségeinek megismerése. A problémamegoldáshoz szükséges információ gyűjtése, felhasználása. Jelrendszerek ismerete. Az algoritmus informatikai fogalmának megismerése. Problémák algoritmusainak megtervezése. A megoldás lépéseinek szöveges, rajzos elkészítése, értelmezése. Folyamatábra készítése. Kulcsfogalmak/ Probléma, információ, kód, utasítás, művelet, algoritmus, folyamatábra, vezérlés. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

4. Infokommunikáció

Órakeret 7 óra

4.1. Információkeresés, információközlési rendszerek

Előzetes tudás

Egyszerű alkalmazói programok indítása, használata. Keresőkérdések megfogalmazása tanári segítséggel. Böngészőprogramok, keresők, levelezőrendszerek használata. Információkeresés az interneten. Megadott művek elektronikus katalógusban való visszakeresése.

Keresőkérdések alkotása, a keresés eredményének értelmezése, a A tantárgyhoz (műveltségterülethez) keresés pontosítása. Információforrások kiválasztása, használata. kapcsolható fejlesztési feladatok

Ismeretek/fejlesztési követelmények Keresőkérdések megfogalmazása. Böngészőprogram kezelése, webcímek beírása, linkek használata, portálok felkeresése. Kulcsszavas és tematikus keresés. Kereső operátorok ismerete.Keresőkérdések megfogalmazása, értelmezése, pontosítása. Összetett keresések űrlapok segítségével, tematikus és kulcsszavas keresőgépek használata az információ elérésére, több keresési szempont egyidejű érvényesítése, űrlapok kitöltése. Kulcsfogalmak/ Webhely, webcím, böngésző, link, keresés, keresőgép, tematikus keresés, fogalmak kulcsszavas keresés, kereső operátorok, hivatkozásgyűjtemény.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

4.2. Az információs technológián alapuló kommunikációs formák Egyszerű alkalmazói programok indítása, használata. A számítógép alapvető használata, böngészőprogram ismerete.

Információ küldése, fogadása. Elektronikus levelezőrendszer A tantárgyhoz (műveltségterülethez) használata. Saját e-mail cím készítése. A modern infokommunikációs eszközök hatékony használata. kapcsolható fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Az információ küldésének és fogadásának megismerése. Kapcsolatteremtés infokommunikációs eszközök útján. Levelezőrendszer alapvető szolgáltatásainak ismerete és alkalmazása. Saját e-mail cím létrehozása. Üzenet küldése, fogadása, válasz a kapott üzenetre, levél továbbítása, mellékletek csatolása. A mobilkommunikáció eszközei. Az internet kommunikációs szolgáltatásai. A kommunikációs célnak megfelelő választás a médiumok között. A fogyatékkal élőkkel történő, és a fogyatékkal élők közötti kommunikációt biztosító eszközök megismerése. A virtuális tér közlekedési szabályai. A kommunikációs médiumok és szerepük. Levelezőrendszer, e-mail cím, elektronikus levél, regisztráció, címzett, Kulcsfogalmak/ másolat, rejtett másolat, tárgy, melléklet, csatolás, válasz, továbbítás. fogalmak Kommunikációs modell, üzenet, internetes kommunikáció, mobilkommunikáció, adatvédelem.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

4.3. Médiainformatika Egyszerű alkalmazói programok indítása, használata. CD, DVD használata. Böngészőprogram használata, fontosabb portálok ismerete.

A hagyományos és az elektronikus média kezelése, internetes média A tantárgyhoz (műveltségterülethez) elérése, információk letöltése a számítógépre, információk értelmezése. kapcsolható fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények

Internetes portálok, szöveges és képi információforrások használata.Weboldalak megtekintése, mentése. Szöveg, kép mentése weboldalról. Hang-, képanyagok elérése, videomegosztó rendszerek felkeresése. Elektronikus könyv keresése, olvasása. Médiatárak keresése, médiumok elérése, használata. Oktatási célú adatbázisok használata. Oktatóprogramok használata. A hagyományos médiumok modern megjelenési formáinak megismerése, alkalmazásuk a megismerési folyamatban. Kulcsfogalmak/ Elektronikus média, videomegosztás, elektronikus könyv, médiatár, fogalmak oktatóprogram..

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

5. Az információs társadalom

Órakeret 4 óra

5.1. Az információkezelés jogi és etikai vonatkozásai

Előzetes tudás

A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Az informatikai biztonsággal kapcsolatos tapasztalatok megfogalmazása. A számítógép vagy a programok használata során tapasztalt esetleges meghibásodások megfogalmazása. Infokommunikációs eszközök használata során tanúsított viselkedési módok megfigyelése. Az informatikai biztonsággal kapcsolatos ismeretek megértése. Az adatvédelem érdekében alkalmazható lehetőségek megértése. Az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályok megértése. Viselkedési szabályok közös kialakítása, a kulturált együttélés szabályainak betartása. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Az informatikai biztonság kérdései. A számítógép és a számítógépen tárolt adatok védelme. Az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályok megismerése.A hálózat használatára vonatkozó szabályok megismerése, értelmezése. Kulcsfogalmak/ Informatikai biztonság, adat, személyes adat, adatvédelem, adatkezelés, fogalmak netikett.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

6. Könyvtári informatika

Órakeret 3 óra

A könyvtári terek, alapszolgáltatások, elterjedtebb dokumentumtípusok jellemzőinek és a könyv bibliográfiai azonosító adatainak ismerete. Betűrendezés.

Az iskolai és lakóhelyi könyvtár alapszolgáltatásainak és a különböző A tantárgyhoz (műveltségterülethez) információforrásoknak önálló, alkotó és etikus felhasználása egyszerű tanulmányi feladatok egyéni és csoportos megoldása során. kapcsolható fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények

Könyvtártípusok megkülönböztetése. Az iskolai könyvtár eszköztárának készségszintű használata. Tájékozódás az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében.Az iskolai könyvtár eszköztárának készségszintű használata a könyvtári terek funkciói és a könyvtári ábécé ismeretében. Információkeresés Hatékony, céltudatos információszerzés. Keresett téma kifejezése tárgyszóval. Összetett keresőkérdés megfogalmazása. Megadott szempontok szerint való keresés az iskolai és a lakóhelyi elektronikus könyvtári katalógusban. Konkrét feladathoz való irányított forráskeresés katalógus és bibliográfia segítségével. Kulcsfogalmak/ Könyvtár, kézikönyvtár, katalógus, hivatkozás, forrás, könyv, időszaki kiadvány, honlap, CD, DVD, lexikon, enciklopédia, szótár, atlasz.. fogalmak

Esti tagozat: Informatika 8. osztály Tematikai egység

A tanulók teljesítményének mérése

Órakeret 4 óra

Ez a mérés lehet egyéni tanulói vállaláson alapuló kiselőadás, bemutató, akár egy kiscsoportos munka során egymás értékelésével összekötött önértékelési folyamat, esetleg hosszabb idő alatt kidolgozott (egy vagy több tanuló által készített) projektmunka minősítése is. Az éves munka végső minősítése természetesen tartalmazza a tanuló összes órai teljesítményét is. Kiemelten kell törekedni a gyakori, azonnali, személyre szóló, szöveges fejlesztő értékelés megvalósítására.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

1. Az informatikai eszközök használata

Órakeret 14 óra

Programok indítása.

Adott informatikai környezet tudatos használata. Az informatikai eszközök egészségre gyakorolt hatásával való ismerkedés. A számítógéppel történő interaktív kapcsolattartás megteremtése. Víruskereső programok használata. A tantárgyhoz Tájékozódás a különböző informatikai környezetekben. (műveltségterülethez)kapcsolható Az informatikai eszközök működési elveinek fejlesztési feladatok megismerése és használata. Az operációs rendszer és a számítógépes hálózat alapszolgáltatásainak használata. Az ismert eszközök közül az adott feladat megoldásához alkalmas hardver- és szoftvereszköz kiválasztása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Az informatikai eszközök működési elveinek megismerése és használata. A hálózati operációs rendszerek funkciói, főbb szolgáltatásai. Vezetékes és vezeték nélküli kapcsolatok. Az iskolai hálózat vázlatos felépítése. Az iskolai hálózat használata. Hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem. A gépterem házirendjének megismerése, betartása. Számítástechnikai mértékegységek. Víruskereső program alkalmazása, vírus keresése. Az ismert eszközök közül az adott feladat megoldásához alkalmas hardver- és szoftvereszköz kiválasztása. Az adott feladat elemzése. A probléma megoldásához szükséges informatikai eszköz kiválasztása. A probléma megoldásához szükséges funkciók elsajátítása. Nyomtatás fájlba, pdf állományok készítése. Környezettudatos viselkedés nyomtatáskor. Be-, illetve kitömörítés. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Információ, adat, bit, számítógép, periféria, billentyűzet, monitor, egér, háttértár, vírus, víruskereső program., hálózat, hálózati szolgáltatás, tömörítés, tömörített állomány.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

2. Alkalmazói ismeretek

Órakeret 14 óra

2.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása Előzetes tudás

Az operációs rendszer alapvető funkcióinak ismerete és alkalmazása. Szövegbevitel billentyűzetről.

Szöveges dokumentumok létrehozása, mentése. Szövegműveletek A tantárgyhoz (műveltségterülethez) végrehajtása. Multimédiás dokumentumok előállítása kész alapelemekből. kapcsolható fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények A szövegben elhelyezhető különböző objektumok (kép, szöveg, rajz) tulajdonságainak megismerése, az egyes jellemzők módosítása. Összetett dokumentum készítése. Egyszerű szöveget, rajzot és táblázatot is tartalmazó dokumentumok elkészítése. Szöveg mentése különböző formátumokban. Táblázatkészítés szövegszerkesztővel. Táblázat beszúrása szövegbe. A táblázat tulajdonságainak beállítása. Táblázat formázása.Helyesírás ellenőrzése. Információk publikálásának különböző módjai az interneten. Weblap készítése. Bloghasználat megismerése. Egyéb multimédiás dokumentumok előállítása. Digitális képek alakítása, formázása. Digitális képek jellemzőinek megismerése. Képszerkesztő program használata. Műveletek képekkel, képszerkesztés, képvágás. Kulcsfogalmak/ Táblázat, sor, oszlop, cella, szöveg, digitális kép, weblap, blog. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

2.2. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés Az operációs rendszer alapvető funkcióinak ismerete, alkalmazása. Példák megnevezése a táblázatok mindennapi életben történő használatára vonatkozóan. Alkalmazói programok fájlműveletei. A térképhasználat alapjainak ismerete. Az adatok rögzítését, értelmezését, vizsgálatát, szemléltetését segítő eszközök megismerése. Adatok csoportosítása, táblázatba rendezése. Néhány közhasznú információforrás használata. Adatkeresés digitális tudásbázis-rendszerben. Térképhasználati ismeretek alapozása. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Táblázatkezelő program használata. Táblázatos dokumentumok. Az adatkezelés alapjai. Táblázatok használata a mindennapi életben. Adattípusok megismerése. Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás elsajátítása. Cellahivatkozások használata. Képletek szerkesztése. A konstans, relatív és abszolút hivatkozás fogalma. Adatkeresés digitális tudásbázis-rendszerben. Digitális tudástárak megismerése. Online

tudástárak használata. Az információ és adat ábrázolása, értelmezése, grafikus eszközök, módszerek. Adatok megjelenítése, kiemelése, aktuális információ keresése. Az adatok gyűjtése, csoportosítása, értelmezése. Diagramok készítése. Diagramtípus kiválasztása, szerkesztése, módosítása. Kulcsfogalmak/ Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás, cella, oszlop, sor, aktív cella, tartomány, munkalap, munkafüzet, cellahivatkozás, konstans, relatív és fogalmak abszolút hivatkozás, képlet, függvény, diagram.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel

Órakeret 12 óra

3.1. A problémamegoldáshoz szükséges módszerek és eszközök kiválasztása Előzetes tudás

Információ felismerése, kifejezése. Információforrások ismerete. Algoritmus ismerete, megfogalmazása. A tevékenységek műveletekre bontása önállóan vagy tanári segítséggel.

A problémamegoldás lépéseinek ismerete és ábrázolása. Az informatikai eszközök és módszerek alkalmazási lehetőségeinek A tantárgyhoz (műveltségterülethez) megismerése. Algoritmus-leírás eszközeinek ismerete. Egyszerű folyamatábra kapcsolható fejlesztési feladatok értelmezése. Algoritmuskészítés. Algoritmus leírása. A feladatmegoldást segítő eszközök megismerése. Ismeretek/fejlesztési követelmények A problémák megoldásához szükséges eszközök és módszerek megismerése. Az algoritmusleírás eszközeinek és módszereinek megismerése. Egyszerű algoritmusok készítése. Problémák megoldása. Az algoritmuskészítés lépéseinek az ismerete. Algoritmus tervezése, különböző megoldási lehetőségek tanulmányozása. Az informatikai eszközök és módszerek alkalmazási lehetőségeinek megismerése a problémamegoldás különböző fázisaiban. Probléma, információ, kód, utasítás, művelet, algoritmus, folyamatábra, Kulcsfogalmak/ vezérlés. Utasítás, elágazás, ciklus, feltétel, programkód, futtatás, fordítás, fogalmak tesztelés.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

3.2. Algoritmizálás és adatmodellezés

Előzetes tudás

Egyszerű felhasználói szoftverek alapszintű kezelése. Utasítások leírásainak használata. Alapvető matematikai műveletek ismerete. Síkgeometriai ismeretek.

A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Algoritmusok készítése és megvalósítása. Kész programok kipróbálása. Vezérlésszemléletű problémák megoldása. Tervezési eljárások megismerése, az alulról felfelé építkezés és a lépésenkénti finomítás elveinek alkalmazása. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Adott feladat megoldásához tartozó algoritmusok megfogalmazása, megvalósítása számítógépen.

A problémamegoldás során az ismert adatokból az eredmények meghatározása. Adatok bevitele, az adatok alapján az eredmények meghatározása, a végeredmények megjelenítése. Elemi és összetett adatok megkülönböztetése, kezelése. Feladatok megoldása egyszerű, automataelvű fejlesztőrendszerrel. Az algoritmizálási készségek fejlesztésére alkalmas fejlesztőrendszerek megismerése. Problémamegoldás folyamatának értelmezése. Bemeneti adat, eredmény, utasítás, algoritmus. Kulcsfogalmak/ Alulról felfelé építkezés elve, lépésenkénti finomítás elve, elemi adat, fogalmak összetett adat, bemenő adat, kimenő adat.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

4. Infokommunikáció

Órakeret 13 óra

4.1. Információkeresés, információközlési rendszerek

Előzetes tudás

Egyszerű alkalmazói programok indítása, használata. Keresőkérdések megfogalmazása tanári segítséggel. Böngészőprogramok, keresők, levelezőrendszerek használata. Információkeresés az interneten. Megadott művek elektronikus katalógusban való visszakeresése.

A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Keresőkérdések alkotása, a keresés eredményének értelmezése, a keresés pontosítása. Információforrások kiválasztása, használata. Az információk hatékony keresése, a legfontosabb információk megtalálása, a hiteles és nem hiteles információk megkülönböztetése, információk kritikus kezelése, a tartalmak publikálásra való előkészítése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

A keresés folyamata. Keresőkérdés alkotása. Irányított információkeresés eredményének értelmezése. Találatok értelmezése. A találatok során kapott információk tanulmányozása. A keresés céljának leginkább megfelelő oldalak felkeresése. Hatékony, céltudatos információszerzés. Releváns információk kiszűrése a kereső által megtalált adathalmazból. Információforrások irányított kiválasztása, hitelességének vizsgálata, szelektálása. Helyi könyvtári és a korosztálynak szóló elterjedt adatbázisok. Az információk elemzése hitelesség szempontjából. Több hasonló tartalmú oldal összehasonlítása. Információforrások irányított kiválasztása. Konkrét információforrások használata. Hírportálok felkeresése. Nyomtatásra és webes publikálásra szánt dokumentumok készítése. Közlésre szánt szöveges és képi információval kapcsolatos elvárások, kiválasztási szempontok. Nyomtatási beállítások. Webes publikálásra alkalmas fájlformátumok megismerése. Internetes oldalak feltöltése egy nyilvános tárhelyre. Publikus és nem publikus adatok megkülönböztetése. Kulcsfogalmak/ fogalmak

keresés, keresőgép, tematikus keresés, kulcsszavas keresés, kereső operátorok, hivatkozásgyűjtemény. Keresés, letöltés, publikálás, hitelesség, űrlap.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

4.2. Az információs technológián alapuló kommunikációs formák Egyszerű alkalmazói programok indítása, használata. A számítógép alapvető használata, böngészőprogram ismerete.

Előzetes tudás

Információ küldése, fogadása. Elektronikus levelezőrendszer A tantárgyhoz (műveltségterülethez) használata. Saját e-mail cím készítése. Netikett ismerete. A modern infokommunikációs eszközök hatékony használata. kapcsolható fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Felelős magatartás az online világban. Netikett ismerete. A kommunikáció írott és íratlan szabályai. Adatvédelem, az információk megosztásának etikai kérdései. Az online kommunikációban rejlő veszélyek elleni védekezés. Kulcsfogalmak/ Netikett. Kommunikációs modell, üzenet, internetes kommunikáció, fogalmak mobilkommunikáció, adatvédelem.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

4.3. Médiainformatika Egyszerű alkalmazói programok indítása, használata. CD, DVD használata. Böngészőprogram használata, fontosabb portálok ismerete.

Előzetes tudás

A hagyományos és az elektronikus média kezelése, internetes média A tantárgyhoz elérése, információk letöltése a számítógépre, információk (műveltségterülethez) értelmezése. kapcsolható A legújabb médiainformatikai technológiák használata, alkalmazása; fejlesztési feladatok önálló és kritikus attitűd fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Internetes portálok, szöveges és képi információforrások. Internet, televízió, rádió használata. Elektronikus könyv, hangoskönyv használata. Szótárak, lexikonok, folyóiratok az interneten. Képek, zenék, filmek elérése az interneten. Oktatóprogramok, oktatóanyagok keresése az interneten. Internetes térképek keresése. Kulcsfogalmak/ Internetes oktatóprogram, regisztráció, online szótár, online elérés, fogalmak hangoskönyv, információmegosztó portál.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

5. Az információs társadalom

Órakeret 9 óra

5.1. Az információkezelés jogi és etikai vonatkozásai Előzetes tudás

Az informatikai biztonsággal kapcsolatos tapasztalatok megfogalmazása. A számítógép vagy a programok használata során tapasztalt esetleges meghibásodások megfogalmazása.

Infokommunikációs eszközök használata során tanúsított viselkedési módok megfigyelése. Az adatvédelem érdekében alkalmazható lehetőségek megértése. Az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályok A tantárgyhoz megértése. Az információforrások feltüntetése a dokumentumokban. (műveltségterülethez) Az információ előállítása, megosztása, terjesztése, használata, kapcsolható átalakítása. Az információ kezelése során felmerülő veszélyek fejlesztési feladatok felismerése, elhárításuk lehetőségei. Az információforrások hitelességének értékelése. Viselkedési szabályok közös kialakítása, a kulturált együttélés szabályainak betartása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Az adatokat érintő visszaélések, veszélyek és következmények megismerése. Adatvédelemmel kapcsolatos fogalmak. Adatkezeléssel kapcsolatos eljárások megismerése. Az adatokkal, különösen a személyes adatokkal való visszaélések, veszélyek és következmények megismerése, azok kivédése, a védekezés módszereinek és szempontjainak megismerése. Információforrások gyűjtése.A felhasznált információforrások feltüntetése a saját dokumentumban. Az információ hitelessége és ellenőrzési lehetőségeinek megismerése. Megbízható információforrások ismerete. Az informatikai eszközök alkalmazásának fontosabb etikai kérdései. Szabadon vagy korlátozottan használható programok használata.A programhasználat során betartandó jogok és kötelességek. Az információ értékként való kezelése, megosztása. adat, személyes adat, adatvédelem, adatkezelés, netikett, információ, Kulcsfogalmak/ információforrás, hivatkozás. Adat, adathalászat, kéretlen levél (spam), lánclevél (hoax), információ, fogalmak információforrás, hitelesség, megbízhatóság, jogtiszta szoftver, licenc, ingyenes szoftver, korlátozottan használható szoftver.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

5.2. Az e-szolgáltatások szerepe és használata Elektronikus szolgáltatásokkal kapcsolatos tapasztalatok, vélemények megfogalmazása.

Az elektronikus szolgáltatások hétköznapi életben betöltött A tantárgyhoz szerepének felismerése. A szolgáltatások céljainak azonosítása, (műveltségterülethez) működésének megfigyelése. kapcsolható Az elektronikus szolgáltatások használata, a biztonság fejlesztési feladatok figyelembevétele, a kritikus szemléletmód kialakítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Az e-szolgáltatások hétköznapi életben betöltött szerepének megismerése. A globális információs társadalom jellemzői. Elektronikus szolgáltatások szerepe és használata a hétköznapi életben. Az e-szolgáltatások használatának célirányos megismerése. Az elektronikus szolgáltatások funkcióinak megismerése. Az elektronikus szolgáltatások működésének megismerése, a szolgáltatások igénybevétele, használata, lemondása.

Kulcsfogalmak/ Információs társadalom, elektronikus szolgáltatás, regisztráció, leiratkozás, azonosító, jelszó. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

6. Könyvtári informatika

Órakeret 6 óra

A könyvtári terek, alapszolgáltatások, elterjedtebb dokumentumtípusok jellemzőinek és a könyv bibliográfiai azonosító adatainak ismerete. Betűrendezés.

Az iskolai és lakóhelyi könyvtár alapszolgáltatásainak és a különböző A tantárgyhoz (műveltségterülethez) információforrásoknak önálló, alkotó és etikus felhasználása egyszerű tanulmányi feladatok egyéni és csoportos megoldása során. kapcsolható fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Könyvtári szolgáltatások A hagyományos és új információs eszközökön alapuló könyvtári szolgáltatások megismerése. A könyvtár alapszolgáltatásainak használata. A könyvtári katalógus funkciójának megértése. Katalógusrekord (-cédula) adatainak értelmezése. Könyvtártípusok, funkcionális terek Tájékozódás az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében. Az összes könyvtártípus jellemzőinek megismerése, összehasonlítása. A kézikönyvtár összetételének és tájékozódásban betöltött szerepének megismerése. Nagyobb könyvtárak funkcionális tereinek megismerése. Önálló eligazodás a települési közkönyvtárban. Dokumentumtípusok, kézikönyvek Hagyományos és nem hagyományos dokumentumok formai, tartalmi, használati jellemzőinek megállapítása; csoportosításuk. Nyomtatott és elektronikus kézikönyvek, közhasznú információforrások és ismeretterjesztő művek típusainak ismerete. Közhasznú adatbázisok használata. Forráskiválasztás. A megadott problémának megfelelő nyomtatott és elektronikus források irányított kiválasztása. A könyvtárhasználati és informatikai alapokra építő információgyűjtést igénylő feladatok. Bibliográfiai hivatkozás, forrásfelhasználás. A forrásmegjelölés etikai vonatkozásainak megértése. Saját és mások gondolatainak elkülönítése. A felhasznált források önálló azonosítása a dokumentumok főbb adatainak (szerző, cím, hely, kiadó, év) megnevezésével. Könyvtár, kézikönyvtár, katalógus, hivatkozás, forrás, könyv, időszaki kiadvány, honlap, CD, DVD, lexikon, enciklopédia, szótár, atlasz. Kulcsfogalmak/ Nemzeti könyvtár, szakkönyvtár, elektronikus könyvtár, kézikönyv, szaklexikon, szakkönyv, napilap, folyóirat, bibliográfia, linkgyűjtemény, fogalmak keresőkérdés, tárgyszó, szerzői jog, információs érték, felhasznált irodalom, irodalomjegyzék.

Levelező Informatika 7. osztály Tematikai egység

A tanulók teljesítményének mérése

Órakeret 4 óra

Ez a mérés lehet egyéni tanulói vállaláson alapuló kiselőadás, bemutató, akár egy kiscsoportos munka során egymás értékelésével összekötött önértékelési folyamat, esetleg hosszabb idő alatt kidolgozott (egy vagy több tanuló által készített) projektmunka minősítése is. Az éves munka végső minősítése természetesen tartalmazza a tanuló összes órai teljesítményét is. Kiemelten kell törekedni a gyakori, azonnali, személyre szóló, szöveges fejlesztő értékelés megvalósítására.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

1. Az informatikai eszközök használata

Órakeret 7 óra

Programok indítása.

Adott informatikai környezet tudatos használata. Az informatikai eszközök egészségre gyakorolt hatásával való ismerkedés. A számítógéppel történő interaktív kapcsolattartás megteremtése. A tantárgyhoz (műveltségterülethez)kapcsolható Tájékozódás a különböző informatikai környezetekben. Az informatikai eszközök működési elveinek fejlesztési feladatok megismerése és használata. Az operációs rendszer használata. Az ismert eszközök közül az adott feladat megoldásához alkalmas hardver- és szoftvereszköz kiválasztása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Adott informatikai környezet tudatos használata. Ismerkedés a számítástechnika fő alkalmazási területeivel. Az informatikai eszközök választásának szempontjai. Az informatikai eszközök egészségre gyakorolt hatásának megismertetése. A számítógép fő egységei. Neumann-elvű gépek fő részei. Bemeneti és kimeneti perifériák, adathordozó eszközök működési elvei. Az eszközök helyes használatának elsajátítása. Az operációs rendszer alapműveleteinek megismerése. Az operációs rendszerek alapszolgáltatásai, eszközkezelés. Mappaműveletek: mappaszerkezet létrehozása, másolás, mozgatás, törlés, átnevezés. Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás, keresés. Állományok típusai. Az operációs rendszer grafikus felületének magabiztos használata. A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás. A számítógép és a legszükségesebb perifériák rendeltetésszerű használata. Digitalizálás. Képek szkennelése. Digitális fotózás.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Információ, adat, bit, számítógép, periféria, billentyűzet, monitor, egér, háttértár, operációs rendszer, állománytípus, állományművelet, mappaművelet, hozzáférési jog Monitor, nyomtató, adathordozó, pendrive, merevlemez, CD, CD-olvasó, digitalizálás, hálózat, hálózati szolgáltatás, tömörítés, tömörített állomány.

2. Alkalmazói ismeretek

Órakeret 6 óra

2.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása Előzetes tudás

Az operációs rendszer alapvető funkcióinak ismerete és alkalmazása. Szövegbevitel billentyűzetről.

Szöveges dokumentumok létrehozása, mentése. Szövegműveletek A tantárgyhoz (műveltségterülethez) végrehajtása. Multimédiás dokumentumok előállítása kész alapelemekből. kapcsolható fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Az operációs rendszer alapvető funkcióinak ismerete, alkalmazása. A szövegszerkesztés alapfogalmainak ismerete. A leggyakoribb karakter- és bekezdésformázások önálló végzése. Szövegműveletek végrehajtása. Állomány mentése. Szöveges állomány megnyitása. Szöveg javítása. Karakterformázás. Bekezdésformázás. Szöveg kijelölése, másolása, mozgatása, törlése. Rajzos-szöveges dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása, mentése. Rajzok készítése. Műveletek rajzrészletekkel. Elemi alakzatok rajzolása, módosítása. A vágólap használata. Multimédiás dokumentumok előállítása kész alapelemekből. Szöveg, kép, hang, animáció elhelyezése a dokumentumban. A prezentáció testreszabása, háttér, áttűnés, animáció beállítása. Kulcsfogalmak/ Szövegegységek, multimédia, prezentáció, dia, diavetítés. Szöveg, digitális kép fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

2.2. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés

Előzetes tudás

Az operációs rendszer alapvető funkcióinak ismerete, alkalmazása. Példák megnevezése a táblázatok mindennapi életben történő használatára vonatkozóan. Alkalmazói programok fájlműveletei. A térképhasználat alapjainak ismerete.

A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Az adatok rögzítését, értelmezését, vizsgálatát, szemléltetését segítő eszközök megismerése. Néhány közhasznú információforrás használata. Adatkeresés digitális tudásbázis-rendszerben. Térképhasználati ismeretek alapozása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Az adat értelmezését, vizsgálatát, szemléltetését segítő eszközök megismerése. Az adat fogalmának megismerése. Az adatok rögzítését, értelmezését, vizsgálatát, szemléltetését segítő eszközök használata. Adatok feldolgozását segítő műveletek végzése. Adatok értelmezése, csoportosítása, táblázatba rendezése. Néhány közhasznú információforrás használata. Közhasznú információforrások adatainak értelmezése. Térképhasználati alapismeretek. Útvonalkeresők, térképes keresők használata. Térképhasználati ismeretek felhasználása, keresése az interneten. Kulcsfogalmak/ Információ, adat, információforrás, online tudástár, adatbázis, térkép, fogalmak koordináta, útvonalkereső.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel

Órakeret 6 óra

3.1. A problémamegoldáshoz szükséges módszerek és eszközök kiválasztása Előzetes tudás

Információ felismerése, kifejezése. Információforrások ismerete. Algoritmus ismerete, megfogalmazása. A tevékenységek műveletekre bontása önállóan vagy tanári segítséggel.

Információ gyűjtése, feldolgozása. A problémamegoldás lépéseinek A tantárgyhoz (műveltségterülethez) ismerete és ábrázolása. Algoritmus-leírás eszközeinek ismerete. Algoritmuskészítés. kapcsolható fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Az információ jellemző felhasználási lehetőségeinek megismerése. A problémamegoldáshoz szükséges információ gyűjtése, felhasználása. Jelrendszerek ismerete. Az algoritmus informatikai fogalmának megismerése. Problémák algoritmusainak megtervezése. A megoldás lépéseinek szöveges, rajzos elkészítése, értelmezése. Folyamatábra készítése. Kulcsfogalmak/ Probléma, információ, kód, utasítás, művelet, algoritmus, folyamatábra, vezérlés. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

4. Infokommunikáció

Órakeret 8 óra

4.1. Információkeresés, információközlési rendszerek

Előzetes tudás

Egyszerű alkalmazói programok indítása, használata. Keresőkérdések megfogalmazása tanári segítséggel. Böngészőprogramok, keresők, levelezőrendszerek használata. Információkeresés az interneten. Megadott művek elektronikus katalógusban való visszakeresése.

Keresőkérdések alkotása, a keresés eredményének értelmezése, a A tantárgyhoz (műveltségterülethez) keresés pontosítása. Információforrások kiválasztása, használata.

kapcsolható fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Keresőkérdések megfogalmazása. Böngészőprogram kezelése, webcímek beírása, linkek használata, portálok felkeresése. Kulcsszavas és tematikus keresés. Kereső operátorok ismerete.Keresőkérdések megfogalmazása, értelmezése, pontosítása. Összetett keresések űrlapok segítségével, tematikus és kulcsszavas keresőgépek használata az információ elérésére, több keresési szempont egyidejű érvényesítése, űrlapok kitöltése. Kulcsfogalmak/ Webhely, webcím, böngésző, link, keresés, keresőgép, tematikus keresés, fogalmak kulcsszavas keresés, kereső operátorok, hivatkozásgyűjtemény.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

4.2. Az információs technológián alapuló kommunikációs formák Egyszerű alkalmazói programok indítása, használata. A számítógép alapvető használata, böngészőprogram ismerete.

Információ küldése, fogadása. Elektronikus levelezőrendszer A tantárgyhoz (műveltségterülethez) használata. Saját e-mail cím készítése. A modern infokommunikációs eszközök hatékony használata. kapcsolható fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Az információ küldésének és fogadásának megismerése. Kapcsolatteremtés infokommunikációs eszközök útján. Levelezőrendszer alapvető szolgáltatásainak ismerete és alkalmazása. Saját e-mail cím létrehozása. Üzenet küldése, fogadása, válasz a kapott üzenetre, levél továbbítása, mellékletek csatolása. A mobilkommunikáció eszközei. Az internet kommunikációs szolgáltatásai. A kommunikációs célnak megfelelő választás a médiumok között. A fogyatékkal élőkkel történő, és a fogyatékkal élők közötti kommunikációt biztosító eszközök megismerése. A virtuális tér közlekedési szabályai. A kommunikációs médiumok és szerepük. Levelezőrendszer, e-mail cím, elektronikus levél, regisztráció, címzett, Kulcsfogalmak/ másolat, rejtett másolat, tárgy, melléklet, csatolás, válasz, továbbítás. fogalmak Kommunikációs modell, üzenet, internetes kommunikáció, mobilkommunikáció, adatvédelem.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

4.3. Médiainformatika Egyszerű alkalmazói programok indítása, használata. CD, DVD használata. Böngészőprogram használata, fontosabb portálok ismerete.

A hagyományos és az elektronikus média kezelése, internetes média A tantárgyhoz (műveltségterülethez) elérése, információk letöltése a számítógépre, információk értelmezése. kapcsolható

fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Internetes portálok, szöveges és képi információforrások használata.Weboldalak megtekintése, mentése. Szöveg, kép mentése weboldalról. Hang-, képanyagok elérése, videomegosztó rendszerek felkeresése. Elektronikus könyv keresése, olvasása. Médiatárak keresése, médiumok elérése, használata. Oktatási célú adatbázisok használata. Oktatóprogramok használata. A hagyományos médiumok modern megjelenési formáinak megismerése, alkalmazásuk a megismerési folyamatban. Kulcsfogalmak/ Elektronikus média, videomegosztás, elektronikus könyv, médiatár, fogalmak oktatóprogram..

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

5. Az információs társadalom

Órakeret 3 óra

5.1. Az információkezelés jogi és etikai vonatkozásai

Előzetes tudás

A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Az informatikai biztonsággal kapcsolatos tapasztalatok megfogalmazása. A számítógép vagy a programok használata során tapasztalt esetleges meghibásodások megfogalmazása. Infokommunikációs eszközök használata során tanúsított viselkedési módok megfigyelése. Az informatikai biztonsággal kapcsolatos ismeretek megértése. Az adatvédelem érdekében alkalmazható lehetőségek megértése. Az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályok megértése. Viselkedési szabályok közös kialakítása, a kulturált együttélés szabályainak betartása. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Az informatikai biztonság kérdései. A számítógép és a számítógépen tárolt adatok védelme. Az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályok megismerése.A hálózat használatára vonatkozó szabályok megismerése, értelmezése. Kulcsfogalmak/ Informatikai biztonság, adat, személyes adat, adatvédelem, adatkezelés, fogalmak netikett.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

6. Könyvtári informatika

Órakeret 2 óra

A könyvtári terek, alapszolgáltatások, elterjedtebb dokumentumtípusok jellemzőinek és a könyv bibliográfiai azonosító adatainak ismerete. Betűrendezés.

Az iskolai és lakóhelyi könyvtár alapszolgáltatásainak és a különböző A tantárgyhoz (műveltségterülethez) információforrásoknak önálló, alkotó és etikus felhasználása egyszerű tanulmányi feladatok egyéni és csoportos megoldása során. kapcsolható fejlesztési feladatok

Ismeretek/fejlesztési követelmények Könyvtártípusok megkülönböztetése. Az iskolai könyvtár eszköztárának készségszintű használata. Tájékozódás az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében.Az iskolai könyvtár eszköztárának készségszintű használata a könyvtári terek funkciói és a könyvtári ábécé ismeretében. Információkeresés Hatékony, céltudatos információszerzés. Keresett téma kifejezése tárgyszóval. Összetett keresőkérdés megfogalmazása. Megadott szempontok szerint való keresés az iskolai és a lakóhelyi elektronikus könyvtári katalógusban. Konkrét feladathoz való irányított forráskeresés katalógus és bibliográfia segítségével. Kulcsfogalmak/ Könyvtár, kézikönyvtár, katalógus, hivatkozás, forrás, könyv, időszaki kiadvány, honlap, CD, DVD, lexikon, enciklopédia, szótár, atlasz. fogalmak

Levelező Informatika 8. osztály Tematikai egység

A tanulók teljesítményének mérése

Órakeret 4 óra

Ez a mérés lehet egyéni tanulói vállaláson alapuló kiselőadás, bemutató, akár egy kiscsoportos munka során egymás értékelésével összekötött önértékelési folyamat, esetleg hosszabb idő alatt kidolgozott (egy vagy több tanuló által készített) projektmunka minősítése is. Az éves munka végső minősítése természetesen tartalmazza a tanuló összes órai teljesítményét is. Kiemelten kell törekedni a gyakori, azonnali, személyre szóló, szöveges fejlesztő értékelés megvalósítására.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

1. Az informatikai eszközök használata

Órakeret 7 óra

Programok indítása.

Adott informatikai környezet tudatos használata. Az informatikai eszközök egészségre gyakorolt hatásával való ismerkedés. A számítógéppel történő interaktív kapcsolattartás megteremtése. Víruskereső programok használata. A tantárgyhoz Tájékozódás a különböző informatikai környezetekben. (műveltségterülethez)kapcsolható Az informatikai eszközök működési elveinek fejlesztési feladatok megismerése és használata. Az operációs rendszer és a számítógépes hálózat alapszolgáltatásainak használata. Az ismert eszközök közül az adott feladat megoldásához alkalmas hardver- és szoftvereszköz kiválasztása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Az informatikai eszközök működési elveinek megismerése és használata. A hálózati operációs rendszerek funkciói, főbb szolgáltatásai. Vezetékes és vezeték nélküli kapcsolatok. Az iskolai hálózat vázlatos felépítése. Az iskolai hálózat használata. Hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem. A gépterem házirendjének megismerése, betartása. Számítástechnikai mértékegységek. Víruskereső program alkalmazása, vírus keresése. Az ismert eszközök közül az adott feladat megoldásához alkalmas hardver- és szoftvereszköz kiválasztása. Az adott feladat elemzése. A probléma megoldásához szükséges informatikai eszköz kiválasztása. A probléma megoldásához szükséges funkciók elsajátítása. Nyomtatás fájlba, pdf állományok készítése. Környezettudatos viselkedés nyomtatáskor. Be-, illetve kitömörítés. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Információ, adat, bit, számítógép, periféria, billentyűzet, monitor, egér, háttértár, vírus, víruskereső program., hálózat, hálózati szolgáltatás, tömörítés, tömörített állomány.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

2. Alkalmazói ismeretek

Órakeret 7 óra

2.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása Előzetes tudás

Az operációs rendszer alapvető funkcióinak ismerete és alkalmazása. Szövegbevitel billentyűzetről.

Szöveges dokumentumok létrehozása, mentése. Szövegműveletek A tantárgyhoz (műveltségterülethez) végrehajtása. Multimédiás dokumentumok előállítása kész alapelemekből. kapcsolható fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények A szövegben elhelyezhető különböző objektumok (kép, szöveg, rajz) tulajdonságainak megismerése, az egyes jellemzők módosítása. Összetett dokumentum készítése. Egyszerű szöveget, rajzot és táblázatot is tartalmazó dokumentumok elkészítése. Szöveg mentése különböző formátumokban. Táblázatkészítés szövegszerkesztővel. Táblázat beszúrása szövegbe. A táblázat tulajdonságainak beállítása. Táblázat formázása.Helyesírás ellenőrzése. Információk publikálásának különböző módjai az interneten. Weblap készítése. Bloghasználat megismerése. Egyéb multimédiás dokumentumok előállítása. Digitális képek alakítása, formázása. Digitális képek jellemzőinek megismerése. Képszerkesztő program használata. Műveletek képekkel, képszerkesztés, képvágás. Kulcsfogalmak/ Táblázat, sor, oszlop, cella, szöveg, digitális kép, weblap, blog. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

2.2. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés Az operációs rendszer alapvető funkcióinak ismerete, alkalmazása. Példák megnevezése a táblázatok mindennapi életben történő használatára vonatkozóan. Alkalmazói programok fájlműveletei. A térképhasználat alapjainak ismerete. Az adatok rögzítését, értelmezését, vizsgálatát, szemléltetését segítő eszközök megismerése. Adatok csoportosítása, táblázatba rendezése. Néhány közhasznú információforrás használata. Adatkeresés digitális tudásbázis-rendszerben. Térképhasználati ismeretek alapozása. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Táblázatkezelő program használata. Táblázatos dokumentumok. Az adatkezelés alapjai. Táblázatok használata a mindennapi életben. Adattípusok megismerése. Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás elsajátítása. Cellahivatkozások használata. Képletek szerkesztése. A konstans, relatív és abszolút hivatkozás fogalma. Adatkeresés digitális tudásbázis-rendszerben. Digitális tudástárak megismerése. Online

tudástárak használata. Az információ és adat ábrázolása, értelmezése, grafikus eszközök, módszerek. Adatok megjelenítése, kiemelése, aktuális információ keresése. Az adatok gyűjtése, csoportosítása, értelmezése. Diagramok készítése. Diagramtípus kiválasztása, szerkesztése, módosítása. Kulcsfogalmak/ Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás, cella, oszlop, sor, aktív cella, tartomány, munkalap, munkafüzet, cellahivatkozás, konstans, relatív és fogalmak abszolút hivatkozás, képlet, függvény, diagram.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel

Órakeret 6 óra

3.1. A problémamegoldáshoz szükséges módszerek és eszközök kiválasztása Előzetes tudás

Információ felismerése, kifejezése. Információforrások ismerete. Algoritmus ismerete, megfogalmazása. A tevékenységek műveletekre bontása önállóan vagy tanári segítséggel.

A problémamegoldás lépéseinek ismerete és ábrázolása. Az informatikai eszközök és módszerek alkalmazási lehetőségeinek A tantárgyhoz (műveltségterülethez) megismerése. Algoritmus-leírás eszközeinek ismerete. Egyszerű folyamatábra kapcsolható fejlesztési feladatok értelmezése. Algoritmuskészítés. Algoritmus leírása. A feladatmegoldást segítő eszközök megismerése. Ismeretek/fejlesztési követelmények A problémák megoldásához szükséges eszközök és módszerek megismerése. Az algoritmusleírás eszközeinek és módszereinek megismerése. Egyszerű algoritmusok készítése. Problémák megoldása. Az algoritmuskészítés lépéseinek az ismerete. Algoritmus tervezése, különböző megoldási lehetőségek tanulmányozása. Az informatikai eszközök és módszerek alkalmazási lehetőségeinek megismerése a problémamegoldás különböző fázisaiban. Probléma, információ, kód, utasítás, művelet, algoritmus, folyamatábra, Kulcsfogalmak/ vezérlés. Utasítás, elágazás, ciklus, feltétel, programkód, futtatás, fordítás, fogalmak tesztelés.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

3.2. Algoritmizálás és adatmodellezés

Előzetes tudás

Egyszerű felhasználói szoftverek alapszintű kezelése. Utasítások leírásainak használata. Alapvető matematikai műveletek ismerete. Síkgeometriai ismeretek.

A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Algoritmusok készítése és megvalósítása. Kész programok kipróbálása. Vezérlésszemléletű problémák megoldása. Tervezési eljárások megismerése, az alulról felfelé építkezés és a lépésenkénti finomítás elveinek alkalmazása. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Adott feladat megoldásához tartozó algoritmusok megfogalmazása, megvalósítása számítógépen.

A problémamegoldás során az ismert adatokból az eredmények meghatározása. Adatok bevitele, az adatok alapján az eredmények meghatározása, a végeredmények megjelenítése. Elemi és összetett adatok megkülönböztetése, kezelése. Feladatok megoldása egyszerű, automataelvű fejlesztőrendszerrel. Az algoritmizálási készségek fejlesztésére alkalmas fejlesztőrendszerek megismerése. Problémamegoldás folyamatának értelmezése. Bemeneti adat, eredmény, utasítás, algoritmus. Kulcsfogalmak/ Alulról felfelé építkezés elve, lépésenkénti finomítás elve, elemi adat, fogalmak összetett adat, bemenő adat, kimenő adat.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

4. Infokommunikáció

Órakeret 8 óra

4.1. Információkeresés, információközlési rendszerek

Előzetes tudás

Egyszerű alkalmazói programok indítása, használata. Keresőkérdések megfogalmazása tanári segítséggel. Böngészőprogramok, keresők, levelezőrendszerek használata. Információkeresés az interneten. Megadott művek elektronikus katalógusban való visszakeresése.

A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Keresőkérdések alkotása, a keresés eredményének értelmezése, a keresés pontosítása. Információforrások kiválasztása, használata. Az információk hatékony keresése, a legfontosabb információk megtalálása, a hiteles és nem hiteles információk megkülönböztetése, információk kritikus kezelése, a tartalmak publikálásra való előkészítése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

A keresés folyamata. Keresőkérdés alkotása. Irányított információkeresés eredményének értelmezése. Találatok értelmezése. A találatok során kapott információk tanulmányozása. A keresés céljának leginkább megfelelő oldalak felkeresése. Hatékony, céltudatos információszerzés. Releváns információk kiszűrése a kereső által megtalált adathalmazból. Információforrások irányított kiválasztása, hitelességének vizsgálata, szelektálása. Helyi könyvtári és a korosztálynak szóló elterjedt adatbázisok. Az információk elemzése hitelesség szempontjából. Több hasonló tartalmú oldal összehasonlítása. Információforrások irányított kiválasztása. Konkrét információforrások használata. Hírportálok felkeresése. Nyomtatásra és webes publikálásra szánt dokumentumok készítése. Közlésre szánt szöveges és képi információval kapcsolatos elvárások, kiválasztási szempontok. Nyomtatási beállítások. Webes publikálásra alkalmas fájlformátumok megismerése. Internetes oldalak feltöltése egy nyilvános tárhelyre. Publikus és nem publikus adatok megkülönböztetése. Kulcsfogalmak/ fogalmak

keresés, keresőgép, tematikus keresés, kulcsszavas keresés, kereső operátorok, hivatkozásgyűjtemény. Keresés, letöltés, publikálás, hitelesség, űrlap.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

4.2. Az információs technológián alapuló kommunikációs formák Egyszerű alkalmazói programok indítása, használata. A számítógép alapvető használata, böngészőprogram ismerete.

Előzetes tudás

Információ küldése, fogadása. Elektronikus levelezőrendszer A tantárgyhoz (műveltségterülethez) használata. Saját e-mail cím készítése. Netikett ismerete. A modern infokommunikációs eszközök hatékony használata. kapcsolható fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Felelős magatartás az online világban. Netikett ismerete. A kommunikáció írott és íratlan szabályai. Adatvédelem, az információk megosztásának etikai kérdései. Az online kommunikációban rejlő veszélyek elleni védekezés. Kulcsfogalmak/ Netikett. Kommunikációs modell, üzenet, internetes kommunikáció, fogalmak mobilkommunikáció, adatvédelem.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

4.3. Médiainformatika Egyszerű alkalmazói programok indítása, használata. CD, DVD használata. Böngészőprogram használata, fontosabb portálok ismerete.

Előzetes tudás

A hagyományos és az elektronikus média kezelése, internetes média A tantárgyhoz elérése, információk letöltése a számítógépre, információk (műveltségterülethez) értelmezése. kapcsolható A legújabb médiainformatikai technológiák használata, alkalmazása; fejlesztési feladatok önálló és kritikus attitűd fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Internetes portálok, szöveges és képi információforrások. Internet, televízió, rádió használata. Elektronikus könyv, hangoskönyv használata. Szótárak, lexikonok, folyóiratok az interneten. Képek, zenék, filmek elérése az interneten. Oktatóprogramok, oktatóanyagok keresése az interneten. Internetes térképek keresése. Kulcsfogalmak/ Internetes oktatóprogram, regisztráció, online szótár, online elérés, fogalmak hangoskönyv, információmegosztó portál.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

5. Az információs társadalom

Órakeret 3 óra

5.1. Az információkezelés jogi és etikai vonatkozásai Előzetes tudás

Az informatikai biztonsággal kapcsolatos tapasztalatok megfogalmazása. A számítógép vagy a programok használata során tapasztalt esetleges meghibásodások megfogalmazása.

Infokommunikációs eszközök használata során tanúsított viselkedési módok megfigyelése. Az adatvédelem érdekében alkalmazható lehetőségek megértése. Az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályok A tantárgyhoz megértése. Az információforrások feltüntetése a dokumentumokban. (műveltségterülethez) Az információ előállítása, megosztása, terjesztése, használata, kapcsolható átalakítása. Az információ kezelése során felmerülő veszélyek fejlesztési feladatok felismerése, elhárításuk lehetőségei. Az információforrások hitelességének értékelése. Viselkedési szabályok közös kialakítása, a kulturált együttélés szabályainak betartása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Az adatokat érintő visszaélések, veszélyek és következmények megismerése. Adatvédelemmel kapcsolatos fogalmak. Adatkezeléssel kapcsolatos eljárások megismerése. Az adatokkal, különösen a személyes adatokkal való visszaélések, veszélyek és következmények megismerése, azok kivédése, a védekezés módszereinek és szempontjainak megismerése. Információforrások gyűjtése.A felhasznált információforrások feltüntetése a saját dokumentumban. Az információ hitelessége és ellenőrzési lehetőségeinek megismerése. Megbízható információforrások ismerete. Az informatikai eszközök alkalmazásának fontosabb etikai kérdései. Szabadon vagy korlátozottan használható programok használata.A programhasználat során betartandó jogok és kötelességek. Az információ értékként való kezelése, megosztása. adat, személyes adat, adatvédelem, adatkezelés, netikett, információ, Kulcsfogalmak/ információforrás, hivatkozás. Adat, adathalászat, kéretlen levél (spam), lánclevél (hoax), információ, fogalmak információforrás, hitelesség, megbízhatóság, jogtiszta szoftver, licenc, ingyenes szoftver, korlátozottan használható szoftver.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

5.2. Az e-szolgáltatások szerepe és használata Elektronikus szolgáltatásokkal kapcsolatos tapasztalatok, vélemények megfogalmazása.

Az elektronikus szolgáltatások hétköznapi életben betöltött A tantárgyhoz szerepének felismerése. A szolgáltatások céljainak azonosítása, (műveltségterülethez) működésének megfigyelése. kapcsolható Az elektronikus szolgáltatások használata, a biztonság fejlesztési feladatok figyelembevétele, a kritikus szemléletmód kialakítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Az e-szolgáltatások hétköznapi életben betöltött szerepének megismerése. A globális információs társadalom jellemzői. Elektronikus szolgáltatások szerepe és használata a hétköznapi életben. Az e-szolgáltatások használatának célirányos megismerése. Az elektronikus szolgáltatások funkcióinak megismerése. Az elektronikus szolgáltatások működésének megismerése, a szolgáltatások igénybevétele, használata, lemondása.

Kulcsfogalmak/ Információs társadalom, elektronikus szolgáltatás, regisztráció, leiratkozás, azonosító, jelszó. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

6. Könyvtári informatika

Órakeret 1 óra

A könyvtári terek, alapszolgáltatások, elterjedtebb dokumentumtípusok jellemzőinek és a könyv bibliográfiai azonosító adatainak ismerete. Betűrendezés.

Az iskolai és lakóhelyi könyvtár alapszolgáltatásainak és a különböző A tantárgyhoz (műveltségterülethez) információforrásoknak önálló, alkotó és etikus felhasználása egyszerű tanulmányi feladatok egyéni és csoportos megoldása során. kapcsolható fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Könyvtári szolgáltatások A hagyományos és új információs eszközökön alapuló könyvtári szolgáltatások megismerése. A könyvtár alapszolgáltatásainak használata. A könyvtári katalógus funkciójának megértése. Katalógusrekord (-cédula) adatainak értelmezése. Könyvtártípusok, funkcionális terek Tájékozódás az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében. Az összes könyvtártípus jellemzőinek megismerése, összehasonlítása. A kézikönyvtár összetételének és tájékozódásban betöltött szerepének megismerése. Nagyobb könyvtárak funkcionális tereinek megismerése. Önálló eligazodás a települési közkönyvtárban. Dokumentumtípusok, kézikönyvek Hagyományos és nem hagyományos dokumentumok formai, tartalmi, használati jellemzőinek megállapítása; csoportosításuk. Nyomtatott és elektronikus kézikönyvek, közhasznú információforrások és ismeretterjesztő művek típusainak ismerete. Közhasznú adatbázisok használata. Forráskiválasztás. A megadott problémának megfelelő nyomtatott és elektronikus források irányított kiválasztása. A könyvtárhasználati és informatikai alapokra építő információgyűjtést igénylő feladatok. Bibliográfiai hivatkozás, forrásfelhasználás. A forrásmegjelölés etikai vonatkozásainak megértése. Saját és mások gondolatainak elkülönítése. A felhasznált források önálló azonosítása a dokumentumok főbb adatainak (szerző, cím, hely, kiadó, év) megnevezésével. Könyvtár, kézikönyvtár, katalógus, hivatkozás, forrás, könyv, időszaki kiadvány, honlap, CD, DVD, lexikon, enciklopédia, szótár, atlasz. Kulcsfogalmak/ Nemzeti könyvtár, szakkönyvtár, elektronikus könyvtár, kézikönyv, szaklexikon, szakkönyv, napilap, folyóirat, bibliográfia, linkgyűjtemény, fogalmak keresőkérdés, tárgyszó, szerzői jog, információs érték, felhasznált irodalom, irodalomjegyzék.

Műveltségterület: ÉLŐ IDEGEN NYELV Tantárgy neve: Német nyelv CÉL A tantárgy tanításának célja, hogy a tanulókban kialakuljon az idegen nyelv megismerésének és használatának természetes igénye, alapszituációkban való jártasság, a nyelvtanulás járuljon hozzá a tanuló szocializációjának folyamatához Figyelembe vesszük, hogy a felnőttoktatás módszerei jelentősen eltérnek a nappali oktatásban alkalmazott módszerektől, így támaszkodunk a felnőttek tapasztalataira, ismereteire, alkalmazzuk azokat a tevékenységformákat, amelyek az idegennyelv-tudás továbbfejlesztését az iskolarendszerű oktatáson kívül is lehetővé teszi. Elsajátítunk olyan nyelvtanulási technikákat, melyek a későbbi önálló nyelvtanulásukat segíti. A tantárgy tanításának célja, hogy a tanulóban kialakuljon az idegen nyelv megismerésének és használatának természetes igénye, az alapszituációkban való jártassága, az idegen nyelv más tantárgyakba való integrálásának képessége (pl. számítástechnika), és emellett a nyelvtanulás járuljon hozzá a felnőtt szocializációjának folyamatához. Munkarend Tantárgy Német nyelv

LEVELEZŐ OKTATÁS

ESTI TAGOZAT 5.

6.

7.

8.

5.

6.

7.

8.

Heti óraszám

2,5

2,5

2,5

2,5

2

2

2

1

Évi óraszám

90

90

90

90

72

72

72

36

FELADAT  Felkelteni a tanulók érdeklődését más népek élete és kultúrája, ezzel együtt a különböző idegen nyelvek iránt.  Igényt ébreszteni arra, hogy családtagjaihoz, ismerőseihez hasonlóan ő is próbálkozzon idegen nyelv tanulásával.  Kialakítani a gyermekekben annak szándékát, hogy idegen nyelven megszólaljanak, kommunikáljanak.  Sikerélmények nyújtásával folyamatos ösztönzést adni a rendszeres nyelvtanuláshoz.  Rávezetni a tanulókat arra, hogy nyelvtudásukat a szavak, kifejezések gyűjtésével, a gyakori ismétléssel sikeresen bővíthetik. MÓDSZERTANI AJÁNLÁS A NÉMET NYELV TANÍTÁSÁHOZ A FELNŐTTOKTATÁSBAN (Zsuffa RuthA német nyelv tanítása az iskolarendszerű felnőttoktatásban- című cikke alapján)

Az olvasott szövegértés készségének fejlesztése Az olvasási gyakorlatok célja, hogy a tanuló kifejlessze magában azt a készséget, amellyel eredeti dokumentumot segítség nélkül, rövid idő alatt, különböző felhasználás végett el tud olvasni, és értelmezni tud. A szöveg megértése összetett feladat. Nagy egységekben vagy szóról-szóra is lehet értelmezni. Egyszerű, kezdőknek adaptált szövegeket célszerű pontosan feldolgozni. A kiejtés és intonáció gyakorlására hangosan olvastassunk. Nyomtatott szöveget értelmezés után

különböző módon dolgoztathatunk fel: memoriterként, vitaindítóként, szókincsbővítésre, elbeszélő forma gyakoroltatására. A szöveg értését különböző módon tesztelhetjük:  kérdéseket teszünk fel (igaz-hamis)  „Lückentext” készítésével  az összevágott szövegrészek sorrendbe rakásával  az olvasott szöveg – nyelvkönyvek esetében – hallott szöveg transzkripciója is lehet  haladó csoportoknál hosszabb szövegeket részletekben is feldolgozhatunk, pár- vagy csoportmunkában  a tanulók kulcsszavakat kapnak és a szövegből kikeresik a hozzájuk tartozó összefüggéseket  a tanulók az olvasott szöveg mintájára, a nyelvi formák és szókincs felhasználásával a témán belül saját szöveget alkotnak. A saját szövegalkotással átkapcsolunk az íráskészség fejlesztésére. Ez utóbbi módszer egyaránt alkalmazható kezdő és haladó csoportban. Kezdők számára ajánlható eredeti dokumentumok: levél, ételrecept, utazási katalógus, apróhirdetések, reklámszövegek. Haladó csoportoknál igyekezzünk olyan tankönyvet választani, mely elegendő hosszabb lélegzetű szöveget tartalmaz. Kiegészítésképpen könnyebb újságszövegek vagy szépirodalmi munkák is feldolgozhatók. Egy osztályon belül az olvasási készség differenciáltan is fejleszthető. Szorgalmi feladatokat adhatunk az előrehaladottabb, tehetségesebb tanulóknak. Az olvasott szöveg összefoglalása, a tanulócsoport előtt felolvasása vagy beszámoló készítése a beszédkészség fejlesztésére kapcsol át. Hogyan taníthatjuk a szövegértelmezés technikáját? Már kezdő szinten is fel kell hívni a tanulók figyelmét arra, hogy az idegen nyelv használatánál nem áll minden esetben szótár vagy tanár rendelkezésre az ismeretlen szavak megmagyarázására. Meg kell tanítani azokat a fogásokat, melyekkel egyedül is boldogulnak. Az íráskészség fejlesztése Az íráskészség fejlesztése az idegennyelv-tanulás folyamatában hálás és célszerű tevékenység. Az írás sokkal inkább lehet a tanulók spontán megnyilvánulási formája, mint a mesterségesen stimulált beszélgetés. Kellően összeállított, jól megszerkesztett feladatok nem csak bizonyos nyelvi formák gyakoroltatására szolgálhatnak, hanem elősegíthetik a tanulók önálló gondolatkifejtését, kreativitását. A írásbeli nyelvtani gyakorlatok minden szinten fontos primer funkcióval bírnak. Az olvasás és hallás utáni értés nagyon fontos kompetencia, de ezekből kiindulva az íráskészség fejlesztését is komolyan kell venni. Az írásbeliség kialakításánál is be kell tartanunk a különböző fokozatokat. Példaként bemutatunk egy gyakorlatsorozatot: 1. Mintaszöveg olvasása, feldolgozása – általában a tankönyv leckéjének mintaszövege. 2. A szövegek különböző elemeinek kiemelése, gyakoroltatása. 3. Teljes szöveg megírása. 4. Értékelés, javítás. A fogalmazási készséget irányított feladatokkal célratörőbben lehet fejleszteni. Itt is dolgoztathatunk csoportosan vagy egyénileg. A kiinduló pont lehet egy olvasott, hallott vagy beszélt szöveg. (Pl. haladóknál vita.) Integráltan a három másik készség is fejleszthető.  A tanuló megismerkedik a szöveggel.  Jegyzeteket készít megadott szempontok alapján.  A szempontokat csoportoknak, pároknak vagy egyéneknek is kioszthatjuk.  A tanuló összefoglalja a hallottakat.  Házi feladat formájában kiegészíti saját véleményével, tapasztalataival. Javaslatok önálló szövegírás gyakorlására:

    

Megadott kulcsszavak alapján önálló szöveg alkotása ismert témában. A kiindulópont itt is lehet a tankönyv szövege vagy az aktuális témakör. Célszerű előre meghatározni a szöveg tagolását és terjedelmét. Szöveg kiegészítésnél meghatározott tartalom szerint járjunk el. A tanulók először megadott kifejezések alapján mondatokat szerkesztenek, majd a mondatokat összefüggő szöveggé rendezik.

A beszédkészség fejlesztése A kommunikatív nyelvtanulási folyamatban a beszédkészség fejlesztése integrált formában jelenik meg. Beszédkészség-fejlesztésen nem csupán a nyelvi készségek kialakítását értjük, hanem szociolingvisztikai, szociokulturális, stratégiai és szövegkompetenciát is. A gyakorlatok során ki kell fejleszteni a tanulóban azt az önbizalmat, mely segítségével a tanult nyelvet a beszédhelyzeteknek megfelelően tudja alkalmazni. A kommunikatív módszeren alapuló nyelvkönyvek kellő segítséget nyújtanak a munkában. Témakörök, szituációk segítségével feldolgozhatók a kívánt tartalmak, beszédszándékok és nyelvi formák. A beszédkészség kialakításánál fontos szerepe van a kommunikációs stratégiák megtanításának, hogy a tanuló a tanórán kívül is alkalmazni tudja nyelvismeretét. A kommunikatív nyelvkönyvek megfelelő segítséget nyújtanak. Hogyan szervezzük meg a kommunikatív gyakorlatokat? A beszédgyakorlatok elvégzéséhez az alábbiakat javasoljuk:  a nyelvi eszközök és szókincs gondos előkészítése  a feladat pontos körülírása  el kell dönteni, hogy a tananyagon belül vagy kiegészítésképpen végeztetjük el a feladatot  lehetőleg más tanórai feladattal összehangolva végezzük. A beszédkészség fejlesztése számtalan lehetőséget nyújt az interaktív óravezetésre. Kellemes, oldott légkört kell teremteni, amelyben sokfajta módon fejleszthető a beszédkészség: dialógus, szituáció, szerepjáték, egyéni véleménynyilvánításra ösztönző gyakorlatok, melyek mindig egy adott didaktikus célt szolgálnak. A modern nyelvkönyvek bőségesen tartalmaznak mintaszövegeket, melyek kiindulópontként szolgálhatnak. Hallott szöveget is feldolgozhatunk beszédgyakorlatként. A csoportmunkánál figyelni kell a tanulók egyéni teljesítményére is. A dialógusok tanításához  Adott témában a dialógust olvasott vagy hallott modellel vezetjük be.  Megismerkedünk a szókinccsel és a nyelvi eszközökkel, ezeket célszerű külön egységekben is gyakoroltatni.  A begyakorolt részdialógusokat összekötjük.  A struktúrákat kiegészítjük.  Szerepek kiosztásával, adott szituációkban önálló beszélgetést produkáltatunk.  A szerepjáték megszervezése: 1. A kontextus bevezetése, pontosítása, szerepek, feladatok megállapítása: a nyelvi eszközök tisztázása, rövid bemutatás, az azonos szerepet vállaló tanulók együttes felkészülése 2. a szituáció eljátszása párokban vagy csoportokban: megfigyelők jegyzeteket készítenek, a hamarabb elkészültek kiegészítő gyakorlatot kapnak, a szerepjáték plénum előtti bemutatása 3. A játék elemzése az egész csoport segítségével: önértékelés 4. Értékelés a tanár által.

A személyes véleménynyilvánítás és egymás megismerése is ösztönzően hat a beszédkészség kialakítására, ugyanakkor személyiségfejlesztő ereje is van. A játékok oldottabb formában igen értékes lehetőségei a beszédfejlesztésnek. A nyelvi kompetenciák fejlesztése A kommunikatív nyelvoktatás keretében is fontos szerepük van az explicit nyelvtanóráknak. Az óraszervezésnél mindig ügyelnünk kell, hogy megtaláljuk az egyensúlyt a nyelvhelyesség és a többi készség gyakoroltatása között. A német nyelv morfológiai gazdagsága megkívánja a megfelelő mennyiségű strukturális gyakorlatok végeztetését. Számos lehetőség kínálkozik azonban, hogy a nyelvtani struktúrát beszédhelyzetekben, funkcionálisan gyakoroltassuk. A kommunikatív nyelvkönyvek megkönnyíthetik a nyelvtan elsajátítását. Hogyan tanítsunk nyelvtant? A nyelvtan tanítására is érvényesek a kommunikatív nyelvoktatás alapelvei. Néhány kritérium:  Mire ügyeljünk a gyakorlatok összeállításánál?  A gyakorlatok reális beszédhelyzeteket szimuláljanak.  A gyakorlatok legyenek interaktívak, de kerüljék a versenyhelyzetet.  A tanulók maguk is gyűjtsenek információkat a nyelvtani szabályokat illetően.  A gyakorlatok rendelkezzenek valós tartalommal, és ne kizárólag a struktúrát jelenítsék meg.  A gyakorlatok egy konkrét struktúrával foglalkozzanak és térjenek ki a megoldásra is. Mitől óvakodjunk a gyakorlatok összeállításánál?  Kerüljük az olyan gyakorlatokat, melyek nem tartalmaznak valódi feladatot vagy tájékozódási lehetőséget.  Ne válasszunk olyan gyakorlatot természetellenes kontextusból vagy amelyek a tanulót természetellenes válaszokra ösztönzik.  Ne alkalmazzunk félrevezető illusztrációkat.  Ne feledkezzünk meg a fokozatosságról.  Ne csupán mechanikus, hanem kreatív feladatokat is végeztessünk. Általános szakmódszertani szempontok A nyelvoktatás esetében az adaptáció sikerét közvetlenül befolyásolja a nyelvoktatás módszereinek megválasztása, a megvalósításukhoz szükséges taneszközök kiválasztása, illetve elkészítése és az értékelés megfelelő tervezése. A modern nyelvoktatás módszertana, figyelembe véve a pedagógia és a pszichológia eredményeit,– a felnőttoktatás területén–egy komplex, de rugalmas módszer, a kommunikatív módszer. A kommunikatív módszer Ez a nyelvtanítási és nyelvtanulási módszer az általános módszertani eszközöket összehangolja a célnyelv sajátosságaival és minden esetben maximálisan megpróbálja kihasználni annak előnyeit. A kommunikatív nyelvoktatás általános céljai A legmagasabb rendű célkitűzés az, hogy a tanuló olyan összetett nyelvismeretet szerezzen, mely segítségével képes az adott nyelven a négy alapvető készség alapján társalogni, érteni, szóban és írásban szöveget alkotni. A fenti célok érdekében természetesen olyan primer tevékenységeket is be kell iktatni, mint a nyelvtani struktúrák, szavak és kifejezések tanulása. A tanulási cél azonban minden esetben a célnyelven történő nyelvi tevékenység lehetőségének kialakítása fejlesztése.

A tanár munkája a kommunikatív nyelvoktatásban. A nyelvtanárnak a tanítási-tanulási folyamatban a következőket kell szem előtt tartani: Az alapvető cél az együttműködés igényének és az egyéni felelősségérzetnek a kifejlesztése, illetve segítése. A visszacsatolás és az önbizalom fejlesztése a célnyelv használata terén  A tanulási folyamatban el kell érni, hogy a tanulók nehézségeiket, problémáikat, érzéseiket akkor is megpróbálják a célnyelven megfogalmazni, ha közben hibázhatnak.  A tanárnak minden nyelvi szinten segíteni kell a helyes nyelvi eszközök meg találását.  El kell érni, hogy a tanulók maguk is támogassák egymást abban, hogy a célnyelven fejezzék ki magukat.  A tanárnak bátorítani kell a tanulócsoport tagjait, hogy javítsák és segítsék egymást. Ez elsősorban a csoport-, illetve pármunkánál nyilvánul meg, de frontális módszereknél is gyümölcsöző lehet – pl. a csoport figyelmének az egyéni produkcióra való koncentrálása érdekében.  Meg kell tanítani és ösztönözni kell a segédeszközök önálló használatára – pl. szótár, hang- vagy videokazetta használata az otthoni tanulásban.  A javítás módjának helyes megválasztása az adott feladatnak megfelelően – pl. megvárja, míg a tanuló kibeszéli magát vagy befejezi a feladatot. (Természetesen ez nem minden tevékenység esetében szerencsés.)  A tanár a jó munkát vagy a jó teljesítményt dicsérje meg. Tananyagválasztás. A megfelelő taneszköz és gyakorlóanyag megválasztása alapvető feltétele az eredményes tanulási folyamatnak. Sem a tanár, sem a tanuló számára nem közömbös, hogy milyen tankönyv „kényszeríti” rá koncepcióját és gyakorlati megoldásait. Általánosságban megállapíthatjuk, hogy a tananyag:  legyen érdekes, motiváló, legyen képes a tanuló személyéhez férkőzni;  a nyelvkönyv elsőrangú célkitűzése a kommunikáció legyen;  az egyes egységek célkitűzései legyenek sikerorientáltak, azaz világos megfogalmazású, reális, a tanuló nyelvi szintjének megfelelő feladatok szerepeljenek benne;  a nyelvi tartalom és forma lehetőleg feleljen meg a mindennapi élet nyelvhasználatának, a jelentés, a forma és a használat között legyen logikai kapcsolat;  a tartalom, a feladatok és a módszerek több lehetőséget kínáljanak;  legyen lehetőség az egyének differenciált foglalkoztatására is, figyelembe véve az egyes tanulók különböző érdeklődését, tanulási technikáját, tanulási ritmusát;  legyen egyensúly a strukturális gyakoroltatás és a kommunikációt célzó feladatok között;  a gyakorlatok legyenek változatosak, hogy ne mindig egy és ugyanazon nyelvi tevékenységi formával kerüljünk szembe;  a tananyag segítse a tanulót problémáinak leküzdésében – nagyon fontos, hogy legyen otthoni munkára is alkalmas feladatsor;  következetesen ismételjen és mélyítsen;  legyen benne a visszacsatolásra és az ellenőrzésre szánt anyagrész, rendszerezett formában;  optimális, ha olyan ellenőrző feladatok is vannak benne, melyek segítségével a tanuló maga is lemérheti tudását.

Óravezetés- interaktív óravezetés A kommunikatív kompetencia kifejlesztésének érdekében a modern pedagógiai gyakorlat kedvelt módszere lett az interaktív oktatáson belül a csoportos foglalkoztatás. Az interakció fő célja, hogy a tanítási órán a tanulók ne csak kizárólag egyenként a tanárral váltsanak szót, hanem a célnyelven egymással is képesek legyenek kontaktusba lépni. Az interaktív nyelvoktatás általános nevelési célokat is hordoz magában. A nyelvóra keretében lehetőség nyílik – oldott tanulási légkörben – a személyiség fejlesztésére, a társadalmi normák szerinti helyes szociális viselkedés elsajátíttatására. Közvetlenül pedig ezzel a módszerrel, sikerrel megcélozhatjuk a tanuló aktivizálását, a felelősségteljes hozzáállás kialakítását, a reális önbizalom támogatását és az önértékelés képességének kifejlesztését. Az interakció azt jelenti, hogy gondosan átgondolt stratégia alapján minden készséget integráltan fejlesztünk, gyakoroltatunk.  Az óra elején például elolvasunk vagy meghallgatunk egy szöveget (az adott nyelvtudási szintnek megfelelően).  Az értelmezést a tanulók először párokban majd csoportosan beszélik meg.  A tartalomtól függően végül az egész csoport vitát folytathat le, ahol mindenki különkülön nyilvánosan elmondja véleményét.  A szóbeli nyelvi tevékenység mellett az írásbeli készség fejlesztése sem hanyagolódik el, amennyiben (kezdőknél erősen irányítottan, később szabadabb formában) a tanulókkal jegyzeteltetünk.  Ennek alapján a tanulók először kooperációban, végül önállóan beszámolót, összefoglalást tartanak. A csoportok összeállításánál előre ügyelni kell arra, hogy a szerényebb képességű vagy félénk tanulók mellé bátran megnyilvánuló, biztosabb tudású partnereket osszunk. A foglalkozás időigényes voltát jól átgondolt, előzetes tervezéssel lehet ellensúlyozni. Magyarország az Európai Unió tagjaként az elmúlt évtizedekben nagy erőfeszítéseket tett és tesz napjainkban is annak érdekében, hogy a fiatalok és a felnőtt magyar lakosság minél nagyobb részerendelkezzen olyan idegennyelv-tudással, mely lehetővé teszi az alapvető kommunikatív szándékok megvalósítását.Az iskolarendszerű felnőttoktatás alapfokú szakaszában a hatékonyság szempontjából érdemes annak a nyelvnek a tanulása, melynek tanulását a felnőtt az általános iskolában elkezdte. Az iskolarendszerű felnőttoktatás számára készült idegen nyelvi tantervben figyelembe vesszük, hogy a fiatal felnőttek oktatásának módszerei eltérnek a nappali általános iskolás korosztályban alkalmazott módszerektől. Így fokozottan támaszkodik a tanterv a tanulók eddigi tapasztalataira, élményeire és gyakorlati ismereteire. A tanulók idegen nyelvi tanterveiben különösen fontos a továbbépíthetőség, fejleszthetőség. Ezért a nappali oktatásnál nagyobb mértékben és arányban javasol a tanterv olyan tevékenységi formákat, amelyek az idegennyelv-tudás továbbfejlesztését az iskolarendszerű oktatás lezárása után is lehetővé teszik és segítik. A fent felsoroltak következtében kiemelten foglalkozik a tanterv a nyelvtanulási technikák elsajátíttatásával, a későbbi önálló, illetve tanfolyami nyelvtanulás megalapozásaként. Kiemelten javasoljuk a tanulók magyar nyelvtani ismereteinek elmélyítését és a tantárgyak rendszerező szakaszainak összehangolását. A használható nyelvtudás a felnőtt számára nemcsak azt jelenti, hogy jobb esélyekkel indul a munkaerőpiacon, hanem egyben kulcsot is ad a kezébe más népek, más kultúrák, s ezáltal önmaga, saját népe és saját kultúrája alaposabb megismeréséhez, jobb megértéséhez. A korszerű idegennyelv-oktatás a nyelvhasználó valós szükségleteire épül, ezért tevékenységközpontú. Olyan helyzetekre készíti fel a tanulókat, amelyek már most, vagy a későbbiek során várhatóan fontos szerepet játszanak életükben. A nyelvtanulás tartalmára vonatkozóan a NAT hangsúlyozza a tantárgyközi integráció

jelentőségét. Fontos, hogy a tanulók az idegen nyelv tanulása során építeni tudjanak más tantárgyak keretében szerzett ismereteikre és személyes tapasztalataikra is. Ugyanakkor az idegen nyelvvel való foglalkozás olyan ismeretekkel, tapasztalatokkal gazdagíthatja a tanulókat, amelyeket más tantárgyak keretében is hasznosítani tudnak. Az egész életen át tartó tanulás szempontjából kiemelkedő jelentősége van a nyelvtanulási stratégiáknak, amelyek ismerete és alkalmazása segíti a tanulókat abban, hogy nyelvtudásukat önállóan ápolják és fejlesszék, valamint újabb nyelveket sajátítsanak el. A kerettanterv az elérendő célokat és nyelvi szinteket kétéves képzési szakaszokra bontva határozza meg. Első idegen nyelv

6.évfolyam A1

8. évfolyam A2 mínusz

Az idegen nyelvi kerettanterv a KER-ben leírt készségek alapján határozza meg a nyelvtanulás fejlesztési egységeit, ezek a hallott és olvasott szöveg értése, a szóbeli interakció, az összefüggő beszéd és az íráskészség. Az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztése szoros kapcsolatban áll a NAT-ban megfogalmazott kulcskompetenciákkal. A kommunikatív nyelvi kompetencia több ponton érintkezik az anyanyelvi kompetenciával. A nyelvtanítás sikerében fontos szerepet játszik a nyelvtanulók ismereteinek, érdeklődésének, igényeinek, nyelvi és nem nyelvi készségeinek a tanulási folyamatba történő bekapcsolása. A nyelvtanulás ugyanakkor a témák sokfélesége miatt, valamint azért, mert minden más tantárgynál több lehetőséget nyújt a beszélgetésre, kiválóan alkalmas a személyiség kibontakozásának támogatására. A siker másik kulcsa a folyamatos pozitív megerősítés, a tanulók önmagukhoz mért fejlődésének elismerése. A táblázatokban megjelenő fejlesztési egységek (a hallott szöveg értése, szóbeli interakció, összefüggő beszéd, az olvasott szöveg értése és az íráskészség) a valóságban nem különíthetők el egymástól. A hatékony nyelvtanítás feltétele, hogy a különböző készségek fejlesztése mindig integráltan történjen, úgy, ahogy azok a valós kommunikációs helyzetekben előfordulnak. A táblázatok fejlesztési célok rovata a nyelvtanítás aktuális életkori szakaszra vonatkozó, az adott kompetenciával kapcsolatos fejlesztés céljait tartalmazza. A fejlesztés tartalma elnevezésű rész olyan tevékenységeket tartalmaz, amelyek segítségével az adott nyelvi fejlesztés megvalósítható. Az 5–8. évfolyamokra vonatkozó ajánlott témakörök egyes elemei újra és újra megjelennek, lehetőséget adva arra, hogy a korábban megszerzett ismeretek újabb nézőpontból kerüljenek feldolgozásra, és így bővüljenek, mélyüljenek. A felnőttek az 5–8. évfolyamon heti 2,5 órában tanulják az idegen nyelvet. A fejlesztés várható eredménye a 6. évfolyam végén a KER szerinti A1 szint, a 8. évfolyam végén az A2alsó szint. A középfokú iskolarendszerű felnőttoktatás erre a kimeneti szintre épít. A táblázatokban megjelenő kompetenciák (a hallott szöveg értése, szóbeli interakció, összefüggő beszéd, az olvasott szöveg értése és az íráskészség) fejlesztése mindig integráltan történik, ahogy azok a valós kommunikációs helyzetekben előfordulnak. A kerettanterv évfolyamonkénti mérés-értékelést tervez, amely az 5–8. évfolyam elején egy diagnosztikus (feltáró) méréssel indul (1 óra), amely a heterogén nyelvtudású tanulók sikeres felzárkóztatásához szükséges egyéni és csoportos fejlesztési terv elkészítéséhez biztosítja a szükséges információkat. A tanév folyamán formatív (fejlesztő) értékelések sorozata biztosítja a folyamatos fejlődést, majd minden egyes tanév szummatív (minősítő) méréssel zárul (1 óra).

Könyvajánló Az 5–8. évfolyamok számára: Maros Judit – Szittnyainé Gottlieb Éva: Start! Neu Krausz Piroska – Paizerné Tóth Tímea – Somló Katalin: Schrittweise 1. Themen Neu 1. – Lehrbuch, Arbeitsbuch (Max Hueber Verlag) Halász–Földes–Uzonyi: Német kisszótár Hollós Zita: Német-magyar suliszótár Hessky Regina: Német-magyar kéziszótár Hangkazetták: Deutsch – warum nicht? (Deutsche Welle – Goethe Institut) CD-ROM: Na, so was! – alapvető beszédhelyzetek (Nyelvex Kft.) CD-ROM: Na, so was! – szituációs beszélgetések (Nyelvex Kft.) CD-ROM: Magyar-német, német-magyar tematikus hangos szótár (Nyelvex Kft.) Újságok: JUMA, TOPIC, JÖ Multimédiás oktatócsomag: Alles Gute! (Goethe Institut) Szakirodalom: M. Heid – 1982: Kommunikation im Klassenzimmer und Fremdsprachenlernen New Yorker Werkstattgespräch – Goethe House G. Neuner, M. Krüger und U. Grewer 1981: Übungstypologie zum kommunikativen Deutschunterricht – München, Langenscheidt Zielsprache Deutsch – folyóirat – München, Max Hueber Verlag R. Göbel 1979: Lernen mit Spielen – Frankfurt, Deutscher Volkshochschulverband Pädagogische Arbeitsstelle H. Dommel, U. Sacker 1986: Lieder und Rock im Deutschunterricht – München, Goethe Institut

LEVELEZŐ TAGOZAT

ESTI TAGOZAT TÉMAKÖR 5.

6.

7.

8.

5.

6.

7.

8.

A tanulók teljesítményének bemeneti mérése, értékelése

2

2

2

2

2

2

2

1

Beszédértés

integrálva, folyamatos

integrálva, folyamatos

Szóbeli interakció

integrálva, folyamatos

integrálva, folyamatos

Összefüggő beszéd

integrálva, folyamatos

integrálva, folyamatos

Olvasott szöveg értése

integrálva, folyamatos

integrálva, folyamatos

Íráskészség

integrálva, folyamatos

integrálva, folyamatos

Család

15

11

15

15

Otthon

15

11

15

5

Étkezés

15

11

15

15

Idő, időjárás

15

10

15

6

6

5

5

Öltözködés

15

10

15

5

Sport

15

11

15

4

Iskola, barátok

6

15

11

15

5

Szabadidő, szórakozás

6

15

11

15

5

Természet, állatok

11

11

11

Ünnepek és szokások

11

11

11

Város, bevásárlás

11

11

11

Utazás, pihenés

14

14

10

10

8

8

A tanulók teljesítményének mérése, értékelése

2

2

2

2

2

2

2

1

Heti óraszám

2,5

2,5

2,5

2,5

2

2

2

1

Évi óraszám

90

90

90

90

72

72

72

36

5

5–6. évfolyam Az 5. évfolyam megkezdésekor a felnőtt tanulók vagy már legalább egy év nyelvtanulási tapasztalattal rendelkeznek, vagy ezen az évfolyamon kezdik meg idegen nyelvi tanulmányaikat. Felnőttekről lévén szó, valószínűleg tudják, hogy az idegen nyelv ismerete elengedhetetlen a munkaerőpiacon való elhelyezkedéshez, a mindennapi élethelyzetekben történő eligazodáshoz. A körülöttük lévő világ, a technikai vívmányok használata spontán idegennyelv-értővé tették őket, ha korlátozott módon is. Az 5–6. évfolyamon folytatódó nyelvoktatás legfontosabb célja az, hogy a tanulók kedvet érezzenek a nyelvtanulás iránt, és örömüket leljék benne, valamint hogy felkeltse érdeklődésüket az idegen nyelvet beszélő emberek és kultúrájuk iránt, nyitottak maradjanak az új ismeretek, tapasztalatok befogadására. A nyelvelsajátítás területén fontos cél a beszédértés és a beszédkészség fejlesztése, de fokozatosan felzárkózik melléjük az olvasott szöveg értése és az írás is. A készségek fejlesztése komplex módon történik, úgy, ahogy azok a valós kommunikációs helyzetekben

természetes módon összekapcsolódnak. Az idegen nyelv elsajátítása továbbra is minden esetben kontextusba ágyazva, konkrét beszédhelyzetek során történik, melyekben a verbális és a nem verbális elemek természetes egységet alkotnak. A motiváció fenntartása érdekében fontos, hogy a tanulók a fejlettségi szintjüknek megfelelő, változatos, érdekes és értelmes, kihívást jelentő tevékenységek során sajátítsák el az idegen nyelvet. A témakörök az évek során nem változnak, de bővülnek és mélyülnek, azzal párhuzamosan, ahogy a tanulók érdeklődése alakul, igényeik, szükségleteik változnak. További témák is feldolgozásra kerülnek, amelyek összhangban állnak a NAT-ban szereplő más műveltségi területek, tantárgyak tartalmaival. Az 5–6. osztályban a nyelvtanulás kiemelt célja a tanulók szókincsének bővítése. A nyelvtani szerkezeteket kontextusba ágyazva sajátítják el. A helyes nyelvhasználat elsajátításában nagy szerepe van a nyelvi input minőségének és mennyiségének, valamint a tanulói megnyilatkozások esetében a pozitív tanári visszajelzésnek. Fontos célkitűzés továbbá, hogy a tanulók idegen nyelvi kompetenciájának fejlesztése szoros összefonódásban és kölcsönhatásban történjen a fejlesztési szakaszra vonatkozó nevelési célokkal és más kulcskompetenciák fejlesztésével, elsősorban az anyanyelvi kommunikációval, a szociális kompetenciával, az esztétikai-művészeti tudatossággal és kifejezőképességgel, valamint az önálló tanulással. Fokozatosan egyre nagyobb szerepet kap a digitális kompetencia, hiszen az IKT-eszközök használata idegen nyelven is az információszerzés és információcsere korszerű és hatékony eszköze. A fejlesztési szakasz célja, hogy a tanulók a 6. évfolyam végére elérjék legalább a KER szerinti A1 alsó szintet.

Tematikai egység

A tanulók teljesítményének bemeneti mérése

Órakeret E: 2 óra L: 2 óra

Javaslat

A tanárnak lehetősége nyílik a tanulók előzetes tudásának mérésére, és ennek alapján a differenciálás, illetve felzárkóztatás biztosítására. Amennyiben a tanulók még nem tanulták az idegen nyelvet, a csoportot homogénnek tekintheti.

Tematikai egység

Beszédértés

Előzetes tudás

Az iskolán kívül, az iskoláztatás során szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek, motiváció. A tanuló már megért bizonyos célnyelvi fordulatokat, amelyek az anyanyelvében és környezetében is használatosak.

A tantárgyhoz kapcsolható fejlesztési feladatok

A célnyelvi óravezetés követése: az osztálytermi tevékenységekhez kapcsolódó, rövid, egyszerű tanári utasítások megértése; az ismert témákhoz kapcsolódó, egy-egy rövid mondatból álló kérdések, néhány rövid mondatból álló megnyilatkozások megértése; a mindennapi témakörökben elhangzó rövid, egyszerű szövegekben az ismerős szavak, fordulatok felismerése, ezekből következtetés a szövegek témájára; néhány, a megértést segítő alapvető stratégia egyre önállóbb alkalmazása. Ismeretek/fejlesztési követelmények

A kissé komplexebb formában elhangzó célnyelvi óravezetés növekvő biztonsággal történő követése (pl. osztálytermi rutincselekvések, a közös munka megszervezése, eszközhasználat). Rövid, egyszerű tanári utasítások alaposabb és biztosabb megértése (manuális tevékenységek; mozgásos, játékos tevékenységek). Az életkornak megfelelő, ismert témakörökhöz kapcsolódó, rövid, egyszerű autentikus szövegek bemutatásának aktív követése; a szöveg lényegének kiszűrése megértést segítő, változatos feladatok segítségével. A megértés során egyre tudatosabb támaszkodás a hallott szövegeket kísérő nonverbális elemekre (pl. képek, képsorok, tárgyak, testbeszéd, hanglejtés) és a beszédhelyzetre. Tanári ösztönzésre a hallott szövegből kiszűrt információk egyre tudatosabb összekapcsolása a témával kapcsolatos egyéb ismeretekkel, és ezek alapján következtetések levonása a tartalomra vonatkozóan. Különböző beszélők egyre biztosabb megértése, ha a tanuló nyelvi szintjéhez igazított tempóban, szükség esetén szüneteket tartva és a lényegi információkat hangsúlyozva, megismételve beszélnek. A fenti tevékenységhez használható szövegfajták/ szövegforrások

Tematikai egység Előzetes tudás

A tantárgyhoz kapcsolható fejlesztési feladatok

Dalok, versek, képekkel illusztrált történetek, kisfilmek, animációs filmek, a célcsoportnak szóló egyéb hangzóanyagok, tanárral, tanulótársakkal, célnyelvi országokból érkező személyekkel folytatott rövid párbeszédek, tanári beszéd, interaktív feladatok.

Szóbeli interakció Részvétel interakciót igénylő tevékenységekben, egyszerű nyelvi eszközök alkalmazásával. A beszédszándék kifejezése egyszerű nyelvi eszközökkel, bővülő szókinccsel és nonverbális elemekkel támogatva; egyszerű kérdések feltevése ismert témákról, illetve válaszadás egyszerű nyelvi eszközökkel a tanulóhoz intézett kérdésekre; rövid beszélgetés folytatása ismert témákról, egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal; rövid beszélgetés folytatása a társakkal a tanult témákról; rövid, egyszerű szövegek közös előadása; az ismert szöveg célnyelvi normákhoz közelítő kiejtése, helyes intonációval és megfelelő beszédtempóban.

Ismeretek/fejlesztési követelmények A mondanivaló nonverbális elemekkel (pl. testbeszéddel, hanglejtéssel, vizuális eszközökkel) támogatott kifejezése bővülő szókinccsel, egyszerű nyelvi eszközökkel. Egyszerű kérdések feltevése ismert témákhoz, osztálytermi szituációkhoz, egyéni szükségletekhez kapcsolódva. Egyszerű nyelvi eszközöket és nonverbális elemeket tartalmazó rövid párbeszéd eljátszása társakkal. Kommunikálás begyakorolt beszédfordulatokkal (pl. bemutatkozás, bemutatás, üdvözlés, köszönés, alapvető információ kérése és adása saját magáról, társairól, közvetlen környezetéről, különböző dolgok kérése és adása, tetszés, nemtetszés kifejezése). Hallott, látott jelenségekre (pl. váratlan osztálytermi történésekre, időjárással kapcsolatos megfigyelésekre) való reagálás egyszerű nyelvi eszközökkel. Versek, dalszövegek, illusztrált történetek, mozgással kísért rövid A fenti tevékenységhez cselekvéssorok, kérdések, rövid párbeszédek, dramatizált jelenetek, néhány mondatos leírások, egyszerű felszólítások, kérések. használható szövegfajták/ szövegforrások

Tematikai egység

Összefüggő beszéd

Előzetes tudás

Az iskolán kívül és az iskoláztatás során szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek, motiváció.

A tantárgyhoz kapcsolható fejlesztési feladatok

Rövid, egyszerű szövegek elmondása, illetve párbeszéd előadása társaival közösen, tanári segítséggel; leírás adása saját magáról és a környezetében előforduló tárgyakról, egyszerű nyelvi eszközökkel; munkájának bemutatása egyszerű nyelvi eszközökkel; ismert szöveg elmondása a célnyelvi normához közelítő kiejtéssel, intonációval és beszédtempóban. Ismeretek/fejlesztési követelmények

A mindennapi élethez kapcsolódó személyekkel való találkozáskor használatos fordulatok begyakorlása, tevékenységekhez kapcsolódó cselekvéssor önálló előadása társak részére. Egyszerű nyelvi eszközökkel begyakorolt beszédfordulatok – megszólítás, köszönés, jókívánság, hogylét felőli érdeklődés, elbúcsúzás – előadása. Tanári példa vagy autentikus hangzóanyag hallgatása és együttes elmondása után közös vagy önálló ismétlés; a kiejtés,intonáció, hangsúly, ritmus játékos gyakorlása. Egyénileg vagy csoportban létrehozott alkotás, tárgy rövid bemutatása. A fenti tevékenységhez használható szövegfajták/ szövegforrások Tematikai egység

Rövid történetek, témakifejtés, dalszövegek, rapszövegek, rövid prezentációk és projektek csoportos bemutatása.

Olvasott szöveg értése

Előzetes tudás

Az iskoláztatás során szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek, motiváció. Különböző szövegfajták olvasásában való jártasság a tanuló anyanyelvén és az első idegen nyelven.

A tantárgyhoz kapcsolható fejlesztési feladatok

A tanuló felismeri és megérti az egyszerű szövegekben – hirdetés, felirat, dalszöveg – az ismert neveket, szavakat; az egyszerű, autentikus szövegek lényegének megértése; az egyszerű, autentikus szövegekből néhány alapvető információ kiszűrése; az olvasott szövegre vonatkozó egyszerű feladatok elvégzése; a képek segítségével az olvasott szövegek értelmezése; érdeklődés kialakítása a célnyelvi kultúra irodalmi, művészeti alkotásai iránt. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Írott szöveggel kapcsolatos tevékenységek végzése, leírás alapján illusztráció készítése, képek sorba rendezése, szövegrészlettel való párosítása. Különböző műfajú szövegek – versek, mesék, történetek, viccek – közös olvasása. Egyszerű, informatív szövegből – brosúrából, menetrendből, utcai táblákról, feliratokról – tárgyszerű információ szerzése. Egyszerű üzenetek, például képeslapok szövegének megértése. Nyomtatványok, űrlapok személyes adatokra vonatkozó kérdéseinek megértése. Rövid, egyszerű, írott instrukciók követése – útbaigazítás. Hirdetések, plakátok, egyszerű katalógusok, útleírások, képeslapok, A fenti tevékenységhez feliratok, nyomtatványok hagyományos és online formában. használható szövegfajták/ szövegforrások

Tematikai egység

Íráskészség

Előzetes tudás

A szövegalkotáshoz szükséges anyanyelvi szabályok ismerete.

A tantárgyhoz kapcsolható fejlesztési feladatok

Ismert témáról rövid, egyszerű mondatok másolása, majd diktálás utáni írása. megadott mintát követve különböző rövid szövegek alkotása; írásbeli válaszadás személyes adatokra vonatkozó egyszerű kérdésekre; a közösen feldolgozott olvasott szöveghez kapcsolódó írásbeli feladatok elvégzése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Szavak és rövid szövegek másolása, illetve hallás utáni leírása. Rövid mondatok írása – napirend bemutatása, emberek, állatok, tárgyak jellemzése, képfeliratok készítése. Különböző műfajú, egyszerű, rövid szövegek írása – hagyományos vagy elektronikus képeslap, üdvözlőlap, meghívó, üzenet, SMS, e-mail. Egyszerű, autentikus kérdőívek, adatlapok, bejelentők, a személyes adatokra vonatkozó részének kitöltése.Hirdetések, faliújságok, tájékoztató táblák, ismertetők készítése

tanári/osztálytársi segítséggel. Kreatív írás – napló, dalszöveg, versek. Egy-kétmondatos üzenet, illetve bejegyzés írása internetes közösségi oldalon, blogban vagy fórumban. Képeslap, üdvözlőkártya, meghívó, üzenet, SMS, e-mail, levél, adatlap, A fenti tevékenységhez bejegyzés, dalszöveg, leírás, felirat, utasítás. használható szövegfajták/ szövegforrások

Tematikai egység

A tanulók teljesítményének mérése

Órakeret E: 1 óra L: 1 óra

A szaktanár a tanulócsoport kompetenciáinak figyelembevételével a készségek együttes mérésének módját maga határozza meg. A teljesítmény mérése A teljesítménymérés visszajelzéstad a tanítási-tanulási folyamat egy adott szakaszában elért eredményekről, és segít a továbblépésben, másrészt alapot szolgáltat az egyes tanulók önmagukhoz és tanulótársaikhoz viszonyítottteljesítményének értékeléséhez. A mérésnek tartalmilag és formailag összhangban kell állnia a tanítás tartalmával és módszereivel. (Csak azt mérhetjük, amit megtanítottunk, és csak úgy mérhetünk, ahogy tanítottunk.) A tanulókat minden esetben tájékoztatni kell a mérés céljáról/céljairól, tartalmáról/tartalmairól és az értékelés szempontjairól. A mérésnek és értékelésnek egyértelműen tükröznie kell azt a szemléletet, hogy a mérés célja az elsajátított ismeretek, készségek azonosítása. A tanulónak lehetőséget kell kapni a felkészülésre, s ha indokolt, a javításra.

Tematikai egység

A tanulók teljesítményének kimeneti mérése

Órakeret E:1 óra L:1 óra

A mérés – Három területen (beszédkészség, olvasott szöveg értése és az íráskészség) végezzük, a hangsúly a beszédkészségen és az olvasott szövegértésen legyen. – A nyelvi jelentésre és ne a nyelvi formára koncentráljunk. – Az olvasott szöveg értését mérő feladatokban a szövegek lényegét kelljen megérteni a szövegösszefüggésre támaszkodva, vagy konkrét információt kelljen kikeresni a szövegből. – A feladatok fokozatosan nehezedő itemeket tartalmazzanak a minimumszinttől az

– – – – –

–

alapszint felé vezető skálán. A szövegek a célcsoportok számára érdekesek, motiválók legyenek, olyan témakörökhöz kapcsolódjanak, melyek az elvégzett tananyagban megtalálhatók. A feladatokhoz idegen nyelven egyszerűen megfogalmazott, közérthető utasításokat adjunk. A feladatok mindegyike példával kezdődjön. Lényeges a párosításon alapuló feladatoknál, hogy a szükségesnél mindig több lehetőség közül kelljen az odaillőt kiválasztani. A feladatlap a következő feladattípusokból állhat: reklámok, dalszövegek párosítása hiányzó mondatrésszel, felirat párosítása hellyel, címek párosítása szöveggel (pl. tévéműsor, mozifilmek), interjúkérdések párosítása válaszokkal, hiányos szöveg kiegészítése megadott szavakkal. A szóbeli mérést tanulópárokban, kiscsoportban is elvégezhetjük: a) párbeszéd: interakció az átvett témakörök alapján, b) egy téma önálló bemutatása 6-8 egyszerű mondattal.

Évfolyam/munkarend Ajánlott témakörök Család Én és a családom. Családtagok bemutatása. Napirend. Otthon Otthonom, lakóhelyiségek, bútorok, berendezési tárgyak. Étkezés Napi étkezések. Kedvenc ételeim, italaim. Idő, időjárás Az óraidő, a hét napjai, napszakok, évszakok és hónapok. Öltözködés Évszakok és ruhadarabok, kedvenc ruháim. Sport Testrészek és mozgás. Iskola, barátok Iskolám, osztálytermünk. Tantárgyaim, tanáraim. Szabadidő, szórakozás Szabadidős tevékenységek, kedvenc időtöltésem. Utazás, pihenés Vakáció, nyaralás. Közlekedési eszközök.

Órakeret 5.E 6.E 5.L 6.L 15

6

15 15

15 15

6

15

15 15

15

15

15

15

6

15

15

6

15

15

14

14

8

8

A1 szintű nyelvtudás: A tanuló megérti a célnyelvi óravezetést, az ismert témákhoz kapcsolódó kérdéseket, rövid megnyilatkozásokat, szövegeket. A fejlesztés várt Egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal eredményei a két kommunikál. évfolyamos ciklus Felkészülés után elmond rövid szövegeket. Közös feldolgozás után megérti az egyszerű olvasott szövegek lényegét, végén tartalmát. Ismert témáról rövid, egyszerű mondatokat ír, mintát követve önálló írott szövegeket alkot.

7–8. évfolyam Az alapfokú iskolarendszerű felnőttoktatás 7–8. évfolyamon idegen nyelvet tanulók az A1 szintű nyelvtudással lépnek be a további nyelvtanulási folyamatba, ami a Közös európai referenciakeret (KER) szerint „alapszintű”, és ezen belül „minimumszintű” nyelvismeretet jelent. A korábbi években megtanulták, hogy személyes boldogulásuk egyik fontos feltétele a használható nyelvtudás. A tanulók megismerkedtek különféle hallott és olvasott célnyelvi szövegekkel, fejlődött a beszédkészségük, és megtanulták, hogyan tudják az írást az idegen nyelv tanulásának szolgálatába állítani. Remények szerint a nyelvtanulás során kapott pozitív visszajelzések önbizalmat adtak nekik, és néhány alapvető nyelvtanulási stratégia elsajátításával megtették az első lépéseket az önálló nyelvtanulóvá válás útján. A 7–8. évfolyamon folytatódó nyelvoktatás legfontosabb célja a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának fejlesztése. Ez továbbra is szoros kölcsönhatásban történik az adott életkori szakaszra megfogalmazott nevelési célokkal, és más kulcskompetenciák fejlesztésével, elsősorban az anyanyelvi kommunikáció, a szociális kompetencia, valamint a hatékony, önálló tanulás területén. Felnőtt tanulókról van szó, tehát egyre nagyobb szerepet kap a tanulási folyamatban a digitális kompetencia fejlesztése. A nyelvi készségek fejlesztése komplex módon történik, a tanulók egyre több autentikus szövegfajtával ismerkednek meg, bővül a szókincsük, egyre magabiztosabban tudják megvalósítani beszédszándékaikat. Az új nyelvtani szerkezetekkel a korábbi fejlesztési szakaszokhoz hasonlóan továbbra is kontextusba ágyazva ismerkednek meg. Javasolt ebben a fejlesztési szakaszban az önértékelés és a társértékelés módszereivel való megismerkedés, illetve ezen módszerek alkalmazása. A helyes nyelvhasználat elsajátításában változatlanul nagy szerepe van a nyelvi input minőségének és mennyiségének, valamint a tanulói megnyilatkozások esetében a pozitív tanári visszajelzésnek. A korábbi témakörök a 7–8. évfolyamon bővülnek és mélyülnek. Ezek és az újonnan feldolgozásra kerülő témák is összhangban állnak a NAT más műveltségi területeinek tartalmaival, és lehetővé teszik a tanulók számára, hogy a nyelv eszközével alaposabban, árnyaltabban megismerjék szűkebb és tágabb környezetüket. A nyelvtanulás iránti motiváció fenntartása szempontjából meghatározó jelentősége van a témák gondos megválasztásának, és annak, hogy a tanulók kívánságára időről-időre olyan témák is feldolgozásra kerüljenek, amelyek aktuálisan érdeklik, foglalkoztatják őket. A tanulási kedvet fokozza, ha a tanulók változatos munkaformák, értelmes tevékenységek és érdekes, kihívást jelentő feladatok keretében fejleszthetik nyelvtudásukat. Ebben a fejlesztési szakaszban tovább bővül azoknak a nyelvtanulási stratégiáknak a

köre, amelyeket a tanulók megismernek és alkalmaznak a nyelvórákon. Ezek fokozatos elsajátítása lehetővé teszi számukra, hogy az iskolán kívül is egyre inkább hasznosítsák, fejlesszék nyelvtudásukat. A fejlesztési szakasz célja, hogy a tanulók a 8. évfolyam végére elérjék a KER szerinti A2 mínusz szintet.

Tematikai egység

A tanulók teljesítményének mérése

Órakeret E: 2 óra L: 2/1 óra

Javaslat Tematikai egység

A nyelvtanár maga dönti el, hogy a komplex nyelvhasználat milyen formáját választja a tanulók teljesítményének bemeneti méréséhez. Beszédértés

Előzetes tudás

A1 nyelvi szinten történő célnyelvi óravezetés megértése, egyszerű, rövid, hangzó szövegekhez kapcsolódó feladatok megoldása.

A tantárgyhoz kapcsolható fejlesztési feladatok

Az osztálytermi tevékenységekhez kapcsolódó tanári utasítások megértése; az ismert témákhoz kapcsolódó egyszerű kérdések és kijelentések megértése; a tanult témakörökben elhangzó szövegekben a tanult szavak, szó- és beszédfordulatok felismerése, és ezekből következtetés a szövegek témájára, tartalmára; a lényeg és néhány alapvető információ kiszűrése az ismert témakörökben elhangzó szövegekből, néhány, a megértést segítő alapvető stratégia egyre önállóbb alkalmazása. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Az ismert nyelvi elemekre támaszkodó, célnyelvi óravezetés folyamatos követése – osztálytermi rutincselekvések, a közös munka megszervezése, eszközhasználat –, és a tanári utasítások megértése. Ismert témákhoz kapcsolódó rövid kérések és kijelentések megértése. Az életkornak megfelelő és az ismert témakörökhöz kapcsolódó, rövid autentikus szövegek bemutatása, néhány konkrét információ kiszűrése, a megértést segítő feladatok segítségével. Ismert témakörökben elhangzó rövid, egyszerű szövegekben a beszélők gondolatmenetének követése. A szaktanáron kívül egyéb beszélők megértése, amennyiben azok a tanuló nyelvi szintjéhez igazított tempóban, szükség esetén szüneteket tartva és a lényegi információkat megismételve beszélnek. A fenti tevékenységhez használható szövegfajták/ szövegforrások

Képekkel illusztrált történetek, dalok, versek, kisfilmek, a célnyelvi kultúrát bemutató multimédiás anyagok, a célcsoportnak szóló egyéb hangzóanyagok; tanárral, tanulótársakkal, célnyelvi országokból érkező személyekkel folytatott rövid párbeszédek, tanári beszéd, interaktív feladatok.

Tematikai egység

Szóbeli interakció

Előzetes tudás

A1 nyelvi szint, azaz egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal folytatott kommunikáció.

A tantárgyhoz kapcsolható fejlesztési feladatok

Kommunikáció ismert témákról, egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal, egyszerű és közvetlen információcserét igénylő feladatokban; kérdésfeltevés kiszámítható, mindennapi helyzetekben, válaszadás a kérdésekre, illetve rövid párbeszédek folytatása; az első lépések megtétele a célnyelv spontán módon történő használata útján;törekvés a célnyelvi normához közelítő kiejtésre, intonációra és beszédtempóra. Ismeretek/fejlesztési követelmények

A tanuló törekszik a mondanivalója idegen nyelven történő kifejtésére, melyhez használja az egyre bővülő szókincsét, a begyakorolt beszédfordulatokat és a nyelvi eszközöket. Egyszerű, tényszerű információk megszerzése és továbbadása. Vélemény, gondolat, érzés kifejezése egyszerű nyelvi eszközökkel. Ismert témákhoz, mindennapi helyzetekhez vagy osztálytermi szituációkhoz kérdések feltevése, kérések, felszólítások megfogalmazása, illetve az azokra történő válaszadás. Rövid párbeszédben és beszélgetésben való részvétel. A célnyelv tudatos használata a tanórai tevékenységek során. Lehetőség esetén kapcsolatfelvétel, rövid társalgásban való részvétel, spontán kommunikálás célnyelvi beszélőkkel. A kommunikáció fenntartása érdekében, nem értés esetén ismétlés, magyarázat kérése, visszakérdezés gyakorlása. Rövid párbeszédek, egyszerű társalgás, szerepjátékok, kérdések, A fenti tevékenységhez felszólítások, kérések, spontán megnyilvánulások. használható szövegfajták/ szövegforrások

Tematikai egység

Összefüggő beszéd

Előzetes tudás

A1 nyelvi szintnek megfelelően, felkészülés után rövid szövegek elmondása.

A tantárgyhoz kapcsolható fejlesztési feladatok

A tanuló képes önmagáról és közvetlen környezetéről összefüggően beszélni, egyszerű beszédfordulatok alkalmazásával; a tanuló képes munkája bemutatására egyszerű nyelvi eszközökkel; tud rövid, egyszerű történeteket elmesélni; meg tud fogalmazni egyszerű állításokat, összehasonlítás, magyarázat, indoklás megfogalmazására képes; tud egyszerű nyelvtani szerkezeteket és mondatfajtákat használni; ismeri és alkalmazza a megértést segítő legfontosabb stratégiákat. A kiejtése, intonációja és beszédtempója közelít a célnyelvi normához. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Szöveg elmondása egyszerű nyelvi elemekkel és szókinccsel, ismert témákról, felkészülés

után. Történet elmesélése, élménybeszámoló, egyszerű nyelvtani szerkezetekkel, mondatfajtákkal. Összefüggő szöveg alkotása minta alapján; szavak, szócsoportok, cselekvéssorok összekapcsolása egyszerű kötőszavakkal. Csoportos prezentáció jegyzetek alapján. Autentikus hangzóanyag meghallgatás utáni elismétlése, a célnyelvi normához közelítő kiejtés gyakorlása. Rövid történetek, élménybeszámolók, szerepek, leírások – képleírás, A fenti tevékenységhez tanulói munka bemutatása, előadás, prezentáció, témakifejtés. használható szövegfajták/ szövegforrások Tematikai egység

Olvasott szöveg értése

Előzetes tudás

A1 nyelvi szintű egyszerű olvasott szövegek lényegének, tartalmának megértése.

A tantárgyhoz kapcsolható fejlesztési feladatok

A tanuló számára ismert témákról szóló rövid szövegek megértése; az alapvető információk megtalálása az egyszerű, hétköznapi szövegekben; autentikus szövegek lényegének megértése, az alapvető információk kiszűrése; az olvasott szövegekre vonatkozó feladatok elvégzése; tájékozódás a célnyelvi kultúráról; Ismeretek/fejlesztési követelmények

A tanuló nyelvi szintjének megfelelő rövid, egyszerű szövegek – leírás, történet, párbeszéd – megértése. Egyszerű szövegekben – hirdetésben, prospektusban, étlapon, menetrendben, rövid újságcikkben, programfüzetben – lényeges információk megtalálása. Egyszerű üzenetek, levelek, elektronikus üzenetek, SMS-ek, bejegyzések megértése. Használati utasítások, instrukciók megértése, követése. Információszerzés hagyományos és elektronikus forrásokból. A fenti tevékenységhez használható szövegfajták/ szövegforrások

Tematikai egység Előzetes tudás

Ismeretterjesztő szövegek, dalszövegek, cikkek – a célcsoportnak szóló újságokból és holnapokról –, útleírások, hirdetések, plakátok, hagyományos és elektronikus nyomtatványok, internetes fórumok hozzászólásai, képregények, egyszerű üzenetek, képeslapok, feliratok, étlap, menetrend, egyszerű biztonsági előírások, magánlevelek.

Íráskészség A1 nyelvi szintű, ismert témáról rövid, egyszerű mondatok írása; a tanulók életkorának megfelelő témájú szövegek alkotása.

A tantárgyhoz kapcsolható fejlesztési feladatok

A tanuló közvetlen környezetével kapcsolatos témákról összefüggő mondatok írása; az írás kommunikációs eszközként történő használata; gondolatok kifejtése egyszerű kötőszavakkal összekapcsolt mondatokban; egyszerű szövegek írása a tanulót érdeklő, ismert témákról. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Rövid szövegek másolása és diktálás utáni leírása. A tanuló közvetlen környezetével kapcsolatos témákról egyszerű, összefüggő mondatok írása, különböző szövegtípusok létrehozása – leírás, élménybeszámoló, párbeszéd. Levél, üzenet, blogbejegyzés, fórumbejegyzés írása. Gondolatok összekapcsolása egyszerű kötőszavakkal: és, vagy, mert. Írásbeli műfajok legalapvetőbb szerkezeti és stílusjegyeinek követése – megszólítás levélben, e-mailben, záró formula. A mondanivaló közvetítése vizuális eszközökkel – szövegkiemelés, internetes, vagy SMS-ben használt emotikon, rajz, ábra, diasor. Leírás, ismertető, képaláírás, élménybeszámoló, párbeszéd, üzenet, levél, A fenti tevékenységhez e-mail, SMS,blogbejegyzés. használható szövegfajták/ szövegforrások

Tematikai egység

A tanulók teljesítményének mérése

Órakeret E: 1 óra L: 1 óra

A szaktanár a tanulócsoporthoz igazítva maga dönti el, milyen módon kéri számon a komplex nyelvtudást. A teljesítmény mérése A teljesítménymérés visszajelzéstad a tanítási-tanulási folyamat egy adott szakaszában elért eredményekről, és segít a továbblépésben, másrészt alapot szolgáltat az egyes tanulók önmagukhoz és tanulótársaikhoz viszonyítottteljesítményének értékeléséhez. A mérésnek tartalmilag és formailag összhangban kell állnia a tanítás tartalmával és módszereivel. (Csak azt mérhetjük, amit megtanítottunk, és csak úgy mérhetünk, ahogy tanítottunk.) A tanulókat minden esetben tájékoztatni kell a mérés céljáról/céljairól, tartalmáról/tartalmairól és az értékelés szempontjairól. A mérésnek és értékelésnek egyértelműen tükröznie kell azt a szemléletet, hogy a mérés célja az elsajátított ismeretek, készségek azonosítása. A tanulónak lehetőséget kell kapni a felkészülésre, s ha indokolt, a javításra

Tematikai egység

A tanulók teljesítményének kimeneti mérése

Órakeret E: 1 óra

A mérés – Három területen (beszédkészség, olvasott szöveg értése és az íráskészség) végezzük, a hangsúly a beszédkészségen és az olvasott szövegértésén legyen. – A nyelvi jelentésre és ne a nyelvi formára koncentráljunk. – Az olvasott szöveg értését mérő feladatokban a szövegek lényegét kelljen megérteni a szövegösszefüggésre támaszkodva, vagy konkrét információt kelljen kikeresni a szövegből. – A feladatok fokozatosan nehezedő itemeket tartalmazzanak a minimumszinttől az alapszint felé vezető skálán. – A szövegek a célcsoportok számára érdekesek, motiválók legyenek, olyan témakörökhöz kapcsolódjanak, melyek az elvégzett tananyagban megtalálhatók. – A feladatokhoz idegen nyelven egyszerűen megfogalmazott, közérthető utasításokat adjunk. – A feladatok mindegyike példával kezdődjön. – Lényeges a párosításon alapuló feladatoknál, hogy a szükségesnél mindig több lehetőség közül kelljen az odaillőt kiválasztani. – A feladatlap a következő feladattípusokból állhat: reklámok, dalszövegek párosítása hiányzó mondatrésszel, felirat párosítása hellyel, címek párosítása szöveggel (pl. tévéműsor, mozifilmek), interjúkérdések párosítása válaszokkal, hiányos szöveg kiegészítése megadott szavakkal. – A szóbeli mérést tanulópárokban, kiscsoportban is elvégezhetjük: a) párbeszéd: interakció az átvett témakörök alapján, b) egy téma önálló bemutatása 8-10 egyszerű mondattal Az 5–6. évfolyamon megismert témakörök magasabb nyelvi szinten újra feldolgozásra és bővítésre kerülnek, illetve a új témák is szerepelnek a táblázatban. Évfolyam/munkarend Ajánlott témakörök Család Én és a családom. Családtagok bemutatása, családfa. Családi események, közös programok. Családi ünnepek. Nagyszüleim világa. Otthon Otthonom, szűkebb környezetem. Lakóhelyiségek, bútorok, berendezési tárgyak. Lakóhelyem, tágabb környezetem. Otthonok a célnyelvi országban és a nagyvilágban. Otthontalanok. Étkezés Napi étkezések. Kedvenc ételeim, italaim. Egészséges táplálkozás. Receptek, főzés, sütés, főzőműsorok. Étkezési szokások a célnyelvi kultúrában és a nagyvilágban. Idő, időjárás Az óra. Évszakok és hónapok. A hét napjai és a napszakok. Időjárás.Időjárási rekordok. Időjárási jelenségek. Természeti katasztrófák. Öltözködés Ruhadarabok. Kedvenc ruháim. A divat világa. Sport Testrészek és mozgás. Kedvenc sportom. Sportok, sportfelszerelések. Extrém sportok. Sportversenyek, olimpia.

Órakeret 7.E 8.E 7.L 8.L

11

15

11

5

11

15

10

5

5 10

5

11

4

Iskola, barátok Iskolám, osztálytermünk. Tantárgyaim, tanáraim. Osztálytársaim, barátaim. Tanórán kívüli közös programjaink. Iskolai élet más országokban. Szabadidő, szórakozás Szabadidős tevékenységek, kedvenc időtöltésem. Internet, interaktív játékok. Mozi, színház, zenehallgatás, kiállítások. Közös időtöltés barátokkal. Természet, állatok Kedvenc állataim. Kisállatok, felelős állattartás. Kontinensek, tájegységek. Hazánk és más országok, más kontinensek élővilága. Ünnepek és szokások Az én ünnepeim. Ünnepek itthon és a nagyvilágban. Város, bevásárlás Városok, települések, falvak. Épületek, utcák. Tájékozódás, útbaigazítás. Üzletek, bevásárlóközpontok, piac. Vásárlás. Látnivalók, nevezetességek a lakóhelyemen. Híres városok és nevezetességeik. Utazás, pihenés Vakáció, nyaralás. Táborok, kirándulás. Közlekedési eszközök. Utazás belföldön és külföldön.

11

5

11

5

11

11

11

11

11

11

11

11

11

10

10

5

A2 mínusz szintű nyelvtudás: A tanuló egyszerű hangzó szövegekből kiszűri a lényeget és néhány konkrét információt. A fejlesztés várt Válaszol a hozzá intézett kérdésekre, sikeresen vesz részt rövid eredményei a két beszélgetésekben. évfolyamos ciklus Egyre bővülő szókinccsel, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazva történetet mesél el, leírást ad saját magáról és közvetlen környezetéről. végén Megért ismerős témákról írt rövid szövegeket, különböző típusú, egyszerű írott szövegekben megtalálja a fontos információkat. Összefüggő mondatokat, rövid szöveget ír hétköznapi, őt érintő témákról.

Tantárgy neve: OSZTÁLYKÖZÖSSÉG-ÉPÍTÉS (OSZTÁLYFŐNÖKI PROGRAM) CÉL: Az alapfokú felnőttoktatás számára készített osztályfőnöki program célja, hogy elősegítse az iskolák (és a pedagógusok) számára azt, hogy az egyes évfolyamokra beiratkozott, számos helyről érkező, sok esetben alulszocializált, motiválatlan, ismerethiányokkal küszködő tanulókból kialakítsa, illetve az iskolai előrehaladás, a tanulás sikeressége érdekében felgyorsítsa az (osztály)közösség kialakulását. A program elvégzése lehetővé teszi azt, hogy az osztályfőnök a tanulók sokszor csak formális (az adminisztráció szempontjából ugyan nem nélkülözhető) megismerése helyett magukról a tanulókról és a tanulóktól kaphassanak komplexebb információkat, amelyek elősegíthetik az idő előtti iskolaelhagyás, a tanulási kudarcok magas arányának csökkenését.

Tantárgy

LEVELEZŐ OKTATÁS

ESTI TAGOZAT 5.

6.

7.

8.

5.

6.

7.

8.

Heti óraszám

1

1

1

1

1

1

1

1

Évi óraszám

36

36

36

36

36

36

36

36

FELADATA hangsúly azoknak a kompetenciáknak a fejlesztésére irányul, amelyek erősíthetik e tanulók beilleszkedését az iskolai közösségekbe. A cél ezért alapvetően az, hogy az osztályba járó tanulók idővel valódi közösséget alkossanak, mert ennek a kialakulása-kialakítása nagymértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy a tanulók iskolával és tanulással kapcsolatos kedvezőtlen attitűdjei megváltozzanak.

A FELNŐTTOKTATÁS OSZTÁLYKÖZÖSSÉG-ÉPÍTÉS (OSZTÁLYFŐNÖKI PROGRAM) TANÍTÁSÁHOZ-MÓDSZERTANI AJÁNLÁS Az énkép és önismeret Fontos kihasználni azt az érzékenységet, amely az alapvető erkölcsi normák iránti fogékonyságból adódik. A tanulók ebben az életkorban, személyes életükben, sorsuk alakulásában már sokféle tapasztalattal rendelkeznek. A pedagógus felelőssége és lehetősége a reális önismeret továbbfejlesztése, értékeinek folyamatos tudatosítása, a környezettel való harmonikus viszony formálása. Az önmegismerés és önkontroll, a feladatokkal vállalt felelősség magatartást irányító tevékenység. A kiskamaszok énképe a róluk alkotott vélemények ellenére, az önmagukkal szemben támasztott követelmények, elvárások hatására formálódik. Arról kell gondoskodni, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésükben. Hon –és népismeret A tantárgynak kitüntetett szerepe volt a sajátélményű tanulásnak az alsóbb évfolyamokon. A felsős évfolyamokon fokozatosan előtérbe kerül az önálló tanulás, a történelmi változások figyelemmel kísérése, az egyéni vélemények megfogalmazása, a vita, a demokratikus polgári lét magatartásformáinak kialakítása. A fejlesztés kiemelt területei: a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelés, a nemzeti identitás, a történelmi és állampolgári tudat erősítése, az elemi szintű jogismeret, a szociális érzékenység, az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránti nyitottság, a környezetért érzett felelősség, más kultúrák megismerése és elfogadása, a humánus, értékeket védő magatartás fejlesztése, a demokratikus intézményrendszer használatához szükséges ismeretek és képességek kialakítása. Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy további ismereteket szerezzenek a helyi hagyományokról, a lakóhely múltjáról, továbbá a környék, a lakóhely természeti értékeiről, az azokat fenyegető veszélyekről és a megóvásukra tett erőfeszítésekről. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Kiemelt fejlesztési feladatunk az Európai Unió tagországaként, tanulóinkat a különböző kultúrák, különböző nemzetiségek elfogadására, a másság tiszteletére neveljük. Személyes tapasztalatok felhasználásával, a nemzetközi együttműködésről szerzett információkkal gazdagítjuk tudásukat. Képes ebben a korban a tanuló önálló vélemény megfogalmazására társadalmi, történelmi eseményekről, jelenségekről és személyekről. Segíteni kell az érvek gyűjtésében a saját vélemény alátámasztására. Fejlesztő feladat lehet az érvek gyűjtése meghatározott álláspontokhoz, melyek az EU híreihez kapcsolódnak. Feltevések megfogalmazása egyes társadalmi-történelmi jelenségek hátteréről, feltételeiről, okairól. Érvek gyűjtése a feltevések mellett és ellen. Az aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Fejlesztési feladat, a civil életben fontos polgári lét alapjait segíti megteremteni. A társadalmi együttélés közös szabályait, követelményeit tudatosítja tanulóinkban. Ismeretek, képességek és megfelelő beállítódás szükséges ehhez. Az 5–8. évfolyamon az aktív állampolgársághoz szükséges részképességek fejlesztésére kell gondolni. Ilyenek: A konfliktuskezelés képessége, az együttműködés képessége, az iskolai élet demokratikus gyakorlatában elsajátítható felelősségvállalás, közéleti szerep gyakorlása. Gazdasági nevelés

A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás-elemek beépítését kívánja a helyi tanterv tartalmaiba. Egyszerű eszközök, szerszámok használatában fontos a figyelem és az elővigyázatosság megtanulása. A rend és az időbeosztás hatását a hatékony munkavégzésben tapasztalhatják a tanulók. Az érdeklődés és munkamód befolyással lehet az időbeosztásra. A környezettudatosságra nevelés Átfogó célja, hogy az élő természet és a társadalmak fenntartható fejlődését segítse elő a nevelésben, a tanulók szemléletformálásával. A környezettudatos, a természet kincseit védő, óvó magatartás a Föld iránt érzett felelősség kialakításához járul hozzá. A kiemelt fejlesztési feladat arra hívja fel a tanulók figyelmét, hogy az ember része a természetnek, annak rendszereivel megbonthatatlan egységet alkot, társadalmi és egyéni cselekvései a természet folyamatainak részét képezik. Ez az összefonódás mutat rá az ember, az emberiség és az egyének sajátos felelősségére is. A hétköznapokban egyre inkább érik a gyerekeket, a fiatalokat olyan hatások, amelyek sokszor semmibe veszik a természettudományos összefüggéseket, törvényeket. A rajzfilmek butaságaitól kezdve a számítógépes játékok irreális mozzanatain keresztül a reklámok blődségekkel teli információi veszélyesek, és ezzel kapcsolatban egy kritikus gondolkodásmód kialakítása nagyon is indokolt. A tantárgyak lehetőségei szerint, minden évfolyamon lehetőség van a környezetkímélő magatartás felismertetésére, adott helyzetek kritikus megítélésére. A tanulás tanítása A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyicselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és életszerű tartalommal ruházza fel azokat. Törekedjen a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, mindennapokban történő felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. A tanulás az iskola alapfeladata, amely magába foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. A kiemelt fejlesztési feladat 5–8. évfolyamon a tanulás elengedhetetlen előfeltételeinek – alapozó munkában a biztonságos készség-, képesség- szinteknek az elérését hangsúlyozza. Azelmaradó tanulók esetében az érzékelés pontosságának fejlesztése, a tudatosodás segítése hatékony lehet. Ugyanígy a tárgyak tulajdonságainak kiemelése (analizálás); összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés; osztályokba sorolás, sorba rendezés különféle tulajdonságok szerint a különféle érzékszervek tudatos működtetésével járul hozzá a fejlődéshez. A figyelem terjedelmének és tartósságának növelése; a tudatos, célirányos figyelem elengedhetetlen feltétele az ismeretek hatékony elsajátításának. Testi és lelki egészség Az 5–8. évfolyamon az egészséges életvitellel kapcsolatos szemlélet és magatartás formálása, az alsóbb évfolyamok fejlesztését folytatja. Az egészségkultúra területén az egészséges életmód, a korszerű táplálkozás, a napi testmozgás szerepéről és jelentőségéről sok ismerettel és tapasztalattal rendelkeznek a tanulók. Felkészítésükben az önálló életvitelre, a helyes döntéshozásra, a megelőzésre helyezzük a hangsúlyt. A veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű kezelésére, a balesetvédelemben. A veszélyes anyagokkal való bánásmódban a helyes kezelésre a megelőzés érdekében. A káros függőségek kialakulásának megelőzésében, a

függőséghez vezető szokások kialakulásának megakadályozásával szükséges segítséget nyújtani. Mindezekben az iskolai környezet, de a pedagógus életvitele is hatást gyakorol. Felkészülés a felnőttlét szerepeire Az iskolának átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. A megszerzett ismeretek alapján segíteni kell, hogy a tanulók tudatos szemléletévé és a gyakorlatban előhívható magatartási mintává váljon a környezet és a természet védelme, az egyéni életük biztonságát is szem előtt tartva. A legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának, s a hozzájuk vezető utak megmutatása mellett, be kell mutatni az emberi alkotásokban megtestesülő használati, esztétikai, formai és etikai értékeket. Az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret hozzájárul, hogy a tanulók érdeklődésüknek megfelelő területen ismerkedjenek adott pályákkal. A pályaorientáció tanórai és tanórán kívüli tevékenységek összehangolásával, tudatos szervezésével valósulhat meg eredményesen. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően alakítja. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét. Digitális kompetencia A digitális kompetencia a természetnek, az IST szerepének és lehetőségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat - szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) - a szabadidő, az információ megosztás, hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. Az egyénnek értenie kell, miként segíti az IST a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IST interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket. A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Idetartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, az IST alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. Az IST használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata érdekében. A kompetencia fejlődését segítheti

továbbá a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel. A hatékony, önálló tanulás A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatást/támogatást. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IST-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. A pozitív attitűd, tanulás iránti motivációt feltételez, folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási lehetőségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióiban, továbbá a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának a megértése. E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Idetartozik még a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Idetartozik még a társadalmi-gazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés, a sokféleség elismerése. Fontos része ennek az attitűdnek a személyes el ő ítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés. Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magában foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása is.

Kezdeményező képesség és vállalkozói kompetencia A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését, a pénzvilágában való tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. A pozitív attitűdöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt. Feltételezi a célok elérését segít ő motivációt és elhatározottságot, legyenek azok személyes, másokkal közös és/vagy munkával kapcsolatos célok vagy törekvések. SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK

Audiovizuális eszközök Tv, videó, magnó, kazetták, videokamera, fényképezőgép Szemléltető és egyéb eszközök Feladatlapok, színes képek, folyóiratok, újságok, könyvek, fotók Tanári segédletek Bagdy Emőke – Telkes József: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában – Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1988 Rudas János: Önismereti csoportok – Anumula Kiadó

LEVELEZŐ TAGOZAT

ESTI TAGOZAT TÉMAKÖR 5.

6.

7.

8.

5.

Ismerkedés az osztálytársakkal, az iskolával, a tanárokkal, az iskola házirendjével

3

3

Tanulni jó! (Tanulásmódszertani ismeretek 1.)

10

10

A család és a családi hagyományok

5

5

A barátok és az osztálytársak

6

6

Cselekvő állampolgár

6

6

Egészséges életmód kialakítása és megteremtése, fenntartása. Egészségvédelem

6

6

6.

A tanulás tanulása (Tanulásmódszertani ismeretek 2.)

10

10

Az érzelmek világa

8

8

Hétköznapi ismeretek: háztartási alapismeretek, balesetvédelem, elsősegélynyújtás, KRESZ

10

10

Deviancia, deviáns viselkedés

8

8

7.

A tanulás tanulása (Tanulásmódszertani ismeretek 3.)

10

10

Eligazodás a mindennapokban

13

13

Divat (Legyen stílusod!)

5

5

Szubkultúrák világa

8

8

8.

A tanulás tanulása (Tanulásmódszertani ismeretek 4.)

10

10

Természetvédelem – állatvédelem

8

8

Gazdálkodj okosan! (Családi gazdálkodás)

10

10

Hagyományok, ünnepek

8

8

Heti óraszám

1

1

1

1

1

1

1

1

Évi óraszám

36

36

36

36

36

36

36

36

5. évfolyam

Tematikai egység Előzetes tudás

Órakeret E: 3 óra

Ismerkedés az osztálytársakkal, az iskolával, a tanárokkal, az iskola házirendjével

L: 3 óra

A tanulók korábban szerzett tapasztalatai.

A közösségnek mint értéknek a felismerése. A tantárgyhoz (műveltségterülethez) A közösség tagjaival történő együttműködés elősegítése. kapcsolható fejlesztési feladatok Ismeretek/fejlesztési követelmények Legyen a tanuló számára érték az iskolában szerzett tudás. Legyen fontos számára az iskolai/osztályközösségben történő szerepvállalás. Kulcsfogalmak/ Szabályok, normaközvetítés, iskolázottság. fogalmak

Tematikai egység Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Tanulni jó! (Tanulásmódszertani ismeretek 1.)

Órakeret E: 10 óra L: 10 óra

A tanulók előzetes kompetenciái. A tanuló tanulási folyamatainak tervezése és szervezése. „Tanulói tudásmenedzsment-közösség” létrehozása. Időfelhasználás/tervezés (időmérleg-készítés). Tanulási szokások kialakítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Ismerje fel a tanuló és legyen tisztában a tanulás fontosságával. Ismerje fel az ún. „kapunyitó kompetenciák” szerepének fontosságát az életben, a munkavállalásban. Kulcsfogalmak/ Tanulás eredményessége, elemi kompetenciák. fogalmak

Tematikai egység

A család és a családi hagyományok

Órakeret E: 5 óra L: 5 óra

Előzetes tudás

A tanulók előzetes ismeretei, tapasztalatai.

A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

A családi hagyományok ismerete és tisztelete. A családi ünnepek, a családi „legendárium” szerepének, fontosságának felismertetése. Generációk közötti kapcsolatok – kultúra/szokások megismerése, elfogadása, tolerancia erősítése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

A tanuló legyen tisztában a család fogalmával, és annak szerepével. Tartsa tiszteletben a családi hagyományokat, ünnepeket. Kulcsfogalmak/ Család , családi hagyomány, generáció. fogalmak

Tematikai egység

A barátok és az osztálytársak

Órakeret E: 6 óra L: 6 óra

Előzetes tudás

A tanulók előzetes tapasztalatai.

Kisebb és nagyobb közösségek szerepének tudatosítása az egyén A tantárgyhoz életében. (műveltségterülethez) Verbális és nonverbális kommunikáció fejlesztése. kapcsolható fejlesztési Kapcsolati hálók a közösségen belül és kívül. feladatok Agresszió kezelése, és a tolerancia erősítése. Ismeretek/fejlesztési követelmények A tanuló tanuljon meg az érzelmeiről kommunikálni. (Verbális és nem verbális kommunikáció fontossága a beszédhelyzetekben). A tanuló sajátítsa el azokat a kompetenciákat, amelyekkel megfelelő módon tudja kódolni és átadni az érzelmeket. Legyen türelmes és toleráns az osztálytársaival szemben. A tanuló próbálja meg kezelni az érzelmi kitöréseit, az indulatait. (Én-üzenet, te-üzenet szituációs játékokon keresztül). Legyen képes a másokkal történő pozitív és eredményes interakció megteremtésére. Kulcsfogalmak/ Szociális érzékenység, mások elfogadása, metakommunikációs technika, interakció. fogalmak

Tematikai egység

Cselekvő állampolgár

Órakeret E: 6 óra L: 6 óra

Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

A tanulók előzetes ismeretei, tapasztalatai. Az alapvető emberi jogok megismertetése. Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. A norma és a normaszegések társadalmi jelentőségének felismertetése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények A tanuló legyen tisztában az állampolgári kötelezettségeivel és a jogaival. Sajátítsa el az alapszintű társadalmi normákat. Rendelkezzen a társadalomban elfogadott normakontrollal. Érdekérvényesítő szerepe ne lépje túl a törvények adta határokat. Tartsa be a társadalomban előírt viselkedési szabályokat, normákat. Kulcsfogalmak/ Törvény, szabály, társadalom, normakövetés, normakontroll, civil kapcsolatok, felelősségvállalás. fogalmak

Tematikai egység Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Egészséges életmód kialakítása és megteremtése, fenntartása. Egészségvédelem

Órakeret E: 6 óra L: 6 óra

A tanulók előzetes ismeretei, tapasztalatai. A környezet szerepének felismertetése a testi és lelki egészség fenntartásában. Törekvés erősítése, igény felkeltése az egészséges életvitelre (a személyes higiénia és annak fenntartása; az egészségre káros szokások; az egészségügyi szolgáltatások és azok elérhetősége; az egészséges életmód és táplálkozás). Ismeretek/fejlesztési követelmények

A tanuló ismerje fel az egészséges életmód, életvitel kialakításának fontosságát. Tudjon különbséget tenni az egészséges és a káros életvitel között. A tanuló ismerje az egészségkárosító hatások következményeit. Legyen tisztában az élvezeti cikkek ártalmasságával, ismerje a szenvedélybetegségek egészségkárosító és személyiségromboló hatásait. Legyen fogalma az alkohol hatásairól az emberi szervezetre. A tanuló ismerje fel, hogy a drogok függőséget és maradandó károsodást okoznak az emberi szervezetben. Legyen tisztában azzal, hogy az egészséges életvitelhez elengedhetetlen a mindennapi testedzés; a különböző sportfoglalkozások fontossága. Kulcsfogalmak/ Életmód, életvitel, higiénia, rendszeresség, kultúra, szenvedélybetegség, fogalmak egészséges táplálkozás, mozgás, sport, rendellenesség. 6. évfolyam

Tematikai egység Előzetes tudás

A tanulás tanulása (Tanulásmódszertani ismeretek 2.) Az előző évben tanultak felidézése.

Órakeret E: 10 óra L: 10 óra

A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

A tanuló tanulási folyamatainak tervezése és szervezése. „Tanulói tudásmenedzsment-közösség” folyamatos működtetése. Időfelhasználás/tervezés (időmérleg-készítés). Tanulási szokások erősítése. A megfelelő tanulási környezet kialakítása. Tantárgyakhoz kapcsolódó tanulási stratégiák megismerése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Legyen igénye a tanulónak az új tanulási technikák eredményes alkalmazására. Legyen igénye a tanuláshoz szükséges „tanulói környezet” kialakítására. A tanulónál alakuljon ki a tanulási felelősség kérdése. Kulcsfogalmak/ LLL-paradigma, hatékony tanulási technika, társadalmi következmény, fogalmak iskolázatlanság.

Tematikai egység

Az érzelmek világa

Órakeret E: 8 óra L: 8 óra

Előzetes tudás

A tanulók előzetes tudásának azonosítása.

Az érzelmek szerepe az emberek életében. A lelki egyensúly eléréséhez vezető út. A tantárgyhoz (műveltségterülethez) Az eltérő érzelmi helyzetek/állapotok kezelése. kapcsolható fejlesztési Sikerek és kudarcok hatásai az egyén életében. Kudarcokat kezelő stratégiák megismerése feladatok Konfliktusok és következményeik kezelése. Ismeretek/fejlesztési követelmények A tanuló legyen nyitott, és törekedjen mások megismerésére. A tanuló tanuljon meg az érzelmeiről kommunikálni. (Verbális és nem verbális kommunikáció fontossága a beszédhelyzetekben.) A tanuló törekedjen a másokkal történő pozitív és eredményes interakció megteremtésére. A tanuló törekedjen a konfliktusok kezelésére. Ismerje fel a konfliktusok ok-okozati összefüggéseit. Vegyen részt minél több személyiség-gazdagító játékban, tréningben. Kulcsfogalmak/ Érzelem, verbális és nem verbális kommunikáció, türelem, tolerancia, egymásra figyelés, elfogadás, őszinteség, interakció. fogalmak

Tematikai egység Előzetes tudás

Hétköznapi ismeretek: háztartási alapismeretek, balesetvédelem, elsősegélynyújtás, KRESZ A tanulók előzetes tudásának azonosítása.

Órakeret E: 10 óra L: 10 óra

A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

A háztartási eszközök tudatos használatához szükséges ismeretek megszerzése, képességek fejlesztése. A háztartási gépekhez kapott használati leírások értelmezése és az utasítok alkalmazása. Balesetvédelmi alapismeretek elsajátítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények

A tanuló legyen tisztában a háztartási eszközök, műszaki berendezések használatának veszélyeivel. Tudja értelmezni a használati útmutatásokat. Veszélyhelyzet esetén tudja, hogy mit kell tennie (pl. segélyhívószámok ismerete). Ismerje a KRESZ alapszabályait. Kulcsfogalmak/ Felelősség, szabály, vészhelyzet, kötelezettség. fogalmak

Tematikai egység

Deviancia, deviáns viselkedés

Órakeret E: 8 óra L: 8 óra

Előzetes tudás

A tanulók előzetes tapasztalatai.

Társadalmi normák és a deviancia fogalmának tisztázása, A tantárgyhoz jelentőségük és következményeik belátása. (műveltségterülethez) Devianciák a társadalomban. kapcsolható fejlesztési Az agresszió következményei, és törvényi szabályozása. feladatok Hétköznapi élet konfliktusainak kezelése és szabályozása. Ismeretek/fejlesztési követelmények A tanuló ismerje a verbális, a fizikai és a lelki agresszió típusait. Legyen elképzelése a normaszegésről és annak következményeiről. Ismerje fel a deviáns viselkedés jegyeit. Legyenek megoldási elképzelései a különféle típusú konfliktusok feloldásához. Kulcsfogalmak/ Verbális agresszió, fizikai agresszió, lelki agresszió, együttműködés, kompromisszum, önuralom, konfliktus, törvényi szabályozás, tisztelet. fogalmak 7. évfolyam

Tematikai egység Előzetes tudás

A tanulás tanulása (Tanulásmódszertani ismeretek 3.) A tanulók előzetes tapasztalatai és a korábban tanultak.

Órakeret E: 10 óra L: 10 óra

A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

A tanuló tanulási folyamatainak tervezése és szervezése. „Tanulói tudásmenedzsment-közösség” folyamatos működtetése. Időfelhasználás /tervezés (időmérleg-készítés). Tanulási szokások erősítése. A tanulási környezet kialakítása. Tantárgyakhoz kapcsolódó tanulási stratégiák fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Legyen igénye a tanulónak az új tanulási technikák eredményes alkalmazására. Legyen igénye a tanuláshoz szükséges „tanulói környezetet” kialakítására. A tanulónál alakuljon ki a tanulási felelősség. Kulcsfogalmak/ LLL-paradigma, tanulást elősegítő módszertani kultúra, hatékony tanulási fogalmak technika, időmérleg, sikerkritérium/kudarckritérium.

Tematikai egység

Eligazodás a mindennapokban

Órakeret E: 13 óra L: 13 óra

Előzetes tudás

A tanulók előzetes tudása.

A tanuló közvetlen környezete (lakóhely) múltjának és jelenének megismerése révén a kötődés erősítése (változások a A tantárgyhoz (műveltségterülethez) lakókörnyezetben; a helyi média (típusok, szerepek). kapcsolható fejlesztési Tájékozottság kialakítása az ügyek intézése terén (önkormányzatadminisztráció); politikai élet helyi szinten (pártok, képviselők). feladatok A művelődés tereinek és lehetőségeinek megismerése. Közlekedés a mindennapokban. Ismeretek/fejlesztési követelmények A tanuló ismerje közvetlen környeztének történetét és az elmúlt időszak legfontosabb változásait. Legyen tájékozott a mindennapi élethez szükséges adminisztrációban (pl. csekk kitöltése, adatlapok megfelelő értelmezése, menetrendek pontos értelmezése, szolgáltatások ismerete). Rendelkezzen alapvető tájékozottsággal lakóhelye közlekedési lehetőségeiről, a helyi politikai viszonyokról és a helyi média nyújtotta lehetőségekről. Kulcsfogalmak/ Lokális helyismeret, ügyintézés alapfogalmai. fogalmak

Tematikai egység Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

Divat (Legyen stílusod!)

Órakeret E: 5 óra L: 5 óra

A tanulók előzetes tapasztalatai. A divat mint jelenség tisztázása. A divat szerepe az egyének életében. Az önálló stílus kialakítása. Az önismeret és az ízlés fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények A tanulónak legyenek alapvető ismeretei a divat történetéről, fuknkciójáról és szerepéről az egyén és a társadalom életében. Tudjon különbséget tenni az egyedi ízlés és a tömegízlés között. Legyen elképzelése saját stílusával, formálásának lehetőségeivel kapcsolatban. Kulcsfogalmak/ Divat, divattörténelem, ikon, stílus, egyediség, tömegízlés. fogalmak

Tematikai egység

Szubkultúrák világa

Órakeret E: 8 óra L: 8 óra

Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

A tanulók előzetes tapasztalatai. A kultúra-szubkultúra néhány összefüggésénak, kapcsolatának felismerése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Ismerje a tanuló a szubkultúra fogalmát. Legyen elképzelése néhány tartalmáról. Sokszínűség és másság. Ifjúság és szubkultúra. A szubkultúra arculata. Kulcsfogalmak/ Szubkultúra, kulturális sokszínűség, elfogadás, együttélés, tolerancia. fogalmak 8. évfolyam

Tematikai egység

Előzetes tudás

A tanulás tanulása (Tanulásmódszertani ismeretek 4.)

Órakeret E: 10 óra L: 10 óra

A tanulók előzetes tapasztalatainak és a korábban tanultaknak az azonosítása.

A tanuló tanulási folyamatainak tervezése és szervezése. „Tanulói tudásmenedzsment- közösség” folyamatos működtetése. A tantárgyhoz Időfelhasználás /tervezés (időmérleg-készítés). (műveltségterülethez) Tanulási szokások erősítése. kapcsolható fejlesztési A tanulási környezet fejlesztése. feladatok Tantárgyakhoz kapcsolódó tanulási stratégiák. A tanulással kapcsolatos motiváció erősítése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények A tanuló ismerje meg az új tanulási környezethez kapcsolódó technikai elemeket. A tanuló ismerje fel és koordinálja saját tanulási „menetrendjét”, legyen tisztában annak fontosságával. Legyen képes a saját tanulási folyamatában elért eredmények értékelésére. Ismerje fel a tanulással kapcsolatos, motivációt támogató tényezők fontosságát, szerepét. Legyen képes reflektálni tanulással kapcsolatos sikereire, kudarcaira. Kulcsfogalmak/ LLL-paradigma, tanulást elősegítő módszertani kultúra, hatékony tanulási fogalmak technika, tanulást segítő időmérleg, sikerkritérium, kudarckritérium.

Tematikai egység

Természetvédelem – állatvédelem

Órakeret E: 8 óra L: 8 óra

Előzetes tudás A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok

A tanulók előzetes tapasztalatai és a korábban tanultak. A fenntartható fejlődés jelentőségének belátása. A környezettudatos magatartásra törekvés, a felelősségérzet erősítése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Ismerje a tanuló a fenntartható fejlődés eszméjét, legyen tisztában annak jelentőségével. Legyen elképzelése a környezetszennyezés okairól és káros következményeiről. Gyakorolja – lehetősége szerint – a gyakorlati környezetvédelmet. Legyen tisztában az állatokat megillető jogokkal. Környezeti problémák, az ökokatasztrófák kialakulásához vezető utak. A modern világ technológiai ártalmai és következményei. A környezettudatosság elve. Gyakorlati környezetvédelem. Tudatos vásárlói magatartás jegyei. A természet és az állatvilág védelme. Környezetvédők – civil mozgalmak. Kulcsfogalmak/ Fenntartható fejlődés, tudatosság, ökokatasztrófa, természetvédelem, fogalmak felelősség, következetesség, önkéntesség.

Tematikai egység Előzetes tudás

Gazdálkodj okosan! (Családi gazdálkodás) A tanuló előzetes tudása, tapasztalatai.

Órakeret E: 10 óra L: 10 óra

Alapvető gazdasági ismeretek, fogalmak (áru, pénz, tervezés/gazdálkodás) megértetése. A tantárgyhoz A családi költségvetés tervezése. (műveltségterülethez) A takarékoskodás (bankok szerepe) formáinak megismerése. kapcsolható fejlesztési A zsebpénz (elvek és gyakorlatok). feladatok Prioritások felállítása a családi gazdálkodásban (mindennapi fogyasztás, rezsiköltségek, „nagyberuházások”: tartós fogyasztási cikkek). Ismeretek/fejlesztési követelmények A tanuló legyen tisztában a család költségvetésével. Legyen elképzelése a tervezés fontosságáról. Ismerje fel a takaréskosság/pazarlás következményeit. Legyen képes a családi költségvetés alapvető irányainak tervezésére. Kulcsfogalmak/ Zsebpénz, gazdaság, legalitás, tudatosság, példakép, konfliktus, családi gazdálkodás. fogalmak

Tematikai egység

Hagyományok, ünnepek

Órakeret E: 8 óra L: 8 óra

A tanuló előzetes tudása, tapasztalatai. A hazához, a közvetlen környezethez való kötődés erősítése: a A tantárgyhoz legfontosabb nemzeti ünnepek és tartalmuk; az év egyéb (műveltségterülethez) ünnepnapjai (hagyományok, szokások); helyi ünnepek és kapcsolható fejlesztési jelentőségük – a néphagyományok; tájegységeink „hungarikumai”. feladatok Előzetes tudás

Ismeretek/fejlesztési követelmények A tanuló legyen tisztában az országos ünnepek jelentőségével. Tartsa tiszteletben a jeles ünnepeket és ápolja (családi körben is) a hagyományokat. Ismerje a helyi ünnepeket és népszokásokat, legyen tisztában jelentőségükkel. Ismerje a legfontosabb hungarikumokat. Kulcsfogalmak/ Hagyomány, tisztelet, kulturális örökség, „hungarikum”, magyar gasztronómia, ünnep. fogalmak