TSZM
LÉTESÍTMÉNY ELHELYEZÉS és BERENDEZÉS A termelésmenedzsment 10 legfontosabb stratégiai döntési területe
Termelés és Szolgáltatás, Menedzsment
1. Áru és szolgáltatás tervezés 2. Folyamat és kapacitástervezés 3. Ütemtervezés
4. RÉSZ
4. Helykiválasztási stratégia (LOCATION)
Termelés és Szolgáltatás Menedzsment
5. Helyszín elrendezési stratégia (Layout) 6. Emberi erőforrás és munkahely tervezés 7. Ellátási lánc menedzsment 8. Készletezés
Tantárgy felelőse: felelőse: Dr. Dr. Gyenge Balázs Tantárgy előadója: Dr. Gyenge Balázs
9. Minőség 10. Karbantartás
(Location) STRATÉGIA Helykiválasztási A terméktől és a termelés vagy szolgáltatás jellegétől
TSZM
TSZM
függően a helyhez kötődő szállítási költségek egyedül is kitehetik a termék értékesítési árának 25% 25%--át.
HELYKIVÁLASZTÁSI STRATÉGIA
RÉGIÓ/VÁROS:
• Régió előnyös tulajdonságai (szubkultúra, éghajlat, stb.) • Önkormányzat, helyi politika, gazdasági szab., régió fejlettség • Helyi földvásárlási és építkezési költségek, helyi körny.szabály. • Fogyasztók és nyersanyagok közelsége, költségei • Helyi munkaerő helyzet, lehetősége, bérköltsége, képzettsége • Civil szervezetek, szakszervezet, érdekképviseletek • Versenytárs és vonzáskörzete • Közművek költsége, és hozzáférhetősége, közlekedés • Helyi adók (iparűzési), illetékek, díjak
• Telephely jellemzők (fekvés, image, beépítettség, elérhetőség) • Telek/épület, mérete/ára, telekrendezési korlátok • Hatás a környezetre, lakosságra (hatástanulmány) • Fogyasztók elérhetősége, értékesítés, készárú tárolás leh. • Nyersanyag, hulladék tárolás lehetősége, költségei, szükséges szolgáltatások vannak-e? • Munkaerő utazás/utaztatás • Versenytárs elhelyezkedése, partnerek elh., szomszédok jellege • Közüzemi létesítmények közelsége, úthálózat, vasút, légi, AZONBAN GYAKRAN CSAK A vízi csatlakozási lehetőség stb.
MUNKAERŐT VESZIK FIGYELEMBE! Hoitsch 93 Kvantitatív jellemzők: • munkaerő ktg. • szállítási ktg. • telephely ár • alapanyag ktg. • változó ktg. • támogatások • adók vámok
Kvalitatív jellemzők: • területi adottságok • közlekedési adotts. • munkaerő tulajdons. • értékesítési lehetős. • image • politikai stabilitás • infrastrukturális tul.
Óradíj – alkalmazottak a termelésben (1996)
BelgiumNy. Németország-
• Kormányzati előírások, magatartások, stabilitás, • Kulturális, politikai, és gazdasági kérdések, stabilitás • Természeti és környezetszabályozási kérdések • Nyersanyagok hozzáférhetősége, energia • Piacok elhelyezkedése, szélessége, belépés, árfolyam • Munkaerő lehetősége, magatartása, termelékenysége, ktg • Infrastuktúra, közlekedés, nemzetközi „vérkeringés” • Valuta, árfolyam, infláció, stabilitás, átváltás • Adó (állami) rendszer és mérték, állami támogatások
KIVÁLASZTÁSI SZEMPONTOK
JapánSvédország-
ORSZÁG KIVÁLASZTÁSA:
TELEK/TELEPHELY: TSZM
USAFrancia ország-
KIVÁLASZTÁSI SZEMPONTOK
Nagy BritanniaKanadaOlaszország-
TSZM
MexikóHon KongPortugáliaDél KoreaGörögországSpanyolország-
ELHELYEZÉS (LOCATION)
A helykiválasztás stratégiai CÉLJA az elhelyezéséből eredő előnyök kihasználása, maximalizálása és a hátrányok, konkrét költségek együttes minimalizálása minimalizálása.. Tartósan és véglegesen befolyásolja a: RITKÁN hozunk ilyen döntéseket (esetei): 1. Alapítás (legnehezebb) 2. Szegmentálódás, egy részterület Állandó ktg-eket. Változó ktg-eket. áthelyezése KÜLÖNBÖZŐ SZERV. MÁS és MÁS 3. Bővítés, jelenlegi helyszín mellett LEHET A CÉLJA TELEPÍTÉSKOR!: új létesítése telepítése 1. Ipari, termelő => Bev - Ktg. minimalizálás 4. Áttelepülés, a meglévő létesítmény 2. Kereskedelmi, szolgáltató => Bevétel max.-Ktg. bezárása és átköltöztetése a másik 3. Logisztikai és lerakatok => Szolg. színv. max. helyszínre A DÖNTÉSÉT is számtalan tényező befolyásolja: 6. Ökonómiai szempontok ktg.-ek, 1. Piacgazdaság, globalizáció, gazdasági motivációk elmaradó jövedelmek, 2. Kommunikáció (nemzetközi is) 7. Versenytársak (klaszteresedés) 3. Gyorsabb és megbízhatóbb utazás és szállítás 8. Infrastruktúra (település) 4. Könnyű tőkeáramlás az (országok között is) 9. Üzem kapcs. R. ellátási lánc 5. Munkabérek (termelékenység, képzés, morál) 10. Valuta és ADÓ
-30$ -20$ -10$ - 0$
1
TELEPÍTÉSI STRATÉGIÁK
ESET PÉLDA! (Quality Coil és Mexikó)
TSZM I. PIACORIENTÁLT ELHELYEZÉS
TSZM
• A vezetők gyakran elcsábulnak, ha az adatokat szeparáltan figyelik! • A QC elhatározta, hogy áttelepíti connecticuti üzemét Juarezbe, ahol a bérek az amerikaiak 1/3át tették csak ki. A nagy „szakítás” elmaradt és a cég csaknem tönkrement. Mi történhetett?
A piachoz való közeledés közeledés.. Gyorsan romló romló,, nagy szállítási költségű költségű,, nehezen szállítható,, nagy teriméjű késztermék szállítható késztermék,, gyors piaci reakciót igénylő termékeknél, szolgáltatásoknál.. (pékség, bankfiók, élelmiszer üzlet) szolgáltatásoknál
II. BESZÁLLÍTÓ ill. NYERSANYAG ORIENTÁLT ELHELLYEZÉS
VIZSGÁLJUK MEG A TERMELÉKENYSÉGET!
Beszállítóhoz, nyersanyaghoz való közelség közelség.. Gyorsan romló romló,, nagy költségű nehezen szállítható,, nagy teriméjű szállítható teriméjű,, alapanyag alapanyag.. (acélgyár, bútorüzem, sörgyár)
napi munkabérköltség = 1 termékre jutó átlag bérköltség termelés (egység/nap)
III. KÖZELSÉG VERSENYTÁRSAKHOZ (klaszteresedés, csoportosulás)
1. connecticut-i üzem (USA)
Saját versenytársaik közelébe település település.. Valamilyen kritikus tömeget meghaladó vonzó erőforrás (gazdag nyersanyag nyersanyag,, tőkeforrás tőkeforrás,, tehetség forrás, természeti kincs kincs,, gazdag információ esetleg nagyszámú vevő) vevő) okozza a csoportosulást csoportosulást..
70 $ napibér = 1,17 $/db 60 db per nap
IV. TERMÉKORIENTÁLT ELHELYEZKEDÉS
2. juarez-i üzem (Mexikó)
1-1 telephelyen csak 1 terméket v. t.családot állítanak elő és azután történik a szétosztás a disztriúció disztriúció.. Ez is egyfajta nyersanyag orientált elhelyezés. elhelyezés.
25 $ napibér = 1,25 $/db 20 db per nap
V. FOLYAMATORIENTÁLT ELHELYEZKEDÉS Úgy helyezkedik el, hogy beszállított termékeit a legjobban tovább feldolgoztathassa feldolgoztathassa.. A vásárló cégekhez és további folyamatokhoz közeledik közeledik.. Ez is egyfajta piacorientált piacorientált..
TSZM
TELEPHELYKIVÁLASZTÁSI MÓDSZERT (azaz annak megválasztását) BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK!
TSZM
FAKTOR-RATEING tényező rangsorolás FAKTORmódszere „NEM Faktoráls!” Tényező--rangsorolás, faktorTényező faktor-rateing
TÉNYEZŐ--RANGSOROLÁS v. FAKTORTÉNYEZŐ FAKTOR-RATEING: BEFOLYÁSOLÓ KRITÉRIUMOK 1. Egyedi, önálló: létesítmény elhelyezés (több kvantitatív szemp. is figy. vehető) 2. Elhelyezés több közé: szállítási és intenzitási ktg.-ek nek megfelelően 3. Kereskedelmi és szolgáltatási egység: várható árbevétel a döntő 4. Sürgősségi szolgáltatások: időtényező, ütemezés a döntő
TSZM
TÉNYEZŐ-RANGSOROLÁS TÉNYEZŐADDITÍV módszerrel bázis típusú
ÉRTÉKEK (100-s skálán)
Szempont
súlyszám
Francia o.
Dánia
1. A munkaerő alk. és magatartása
0,25
70
2. Fő / szem.gépkocsi
0,05
3. Fejenkénti kereset
0,10
4. Adóstruktúra
0,39
50 85 75
5. Oktatás és Eügy
0,21
60
Összpontszám:
1,00
additív =
A (kvalitatív) és kvantitatív szempontok szerinti súlyozott értékelés. A tényező rangsorolási módszerhez „parciális hasznossági mátrixokat” készítünk és használunk fel mely lehetővé teszi a független értékelést is.
Tényezőrangsorolás 7 LÉPÉSE: 1. LÉPÉS: A releváns szempontok összeállítása. 2. LÉPÉS: Minden tényező súlyának (rangsorok) meghatározása, (mely tükrözi annak valódi fontosságát) a súlyok lehetnek abszolút számok is, vagy lehetnek relatívak is egy bázis értékhez képest. (A bázis például 1,00 vagy 100.) A súlyok lehetnek különbözőek de lehet köztük azonos is. 3. LÉPÉS: Minden részszempontnak megállapítunk egy skálát, alsó felső határt (például: egytől tízig, egytől százig). A skálák minden szempontnál azonosak. 4. LÉPÉS: A (3.lépés) skálája alapján ÉRTÉKELJÜK a szempontokat. 5. LÉPÉS: SÚLYOZÁS, vagyis az értékeket beszorozzuk a súlyszámokkal. 6. LÉPÉS: ÖSSZESÍTÉS, súlyozott értékösszeget készítünk és RANGSOROLUNK. Az összesítés történhet additív vagy multiplikatív módon is! 7. LÉPÉS: ÉRZÉKENYSÉGVIZSGLAT, ha a különbségek kicsik
n
∑s É i
i
i =1
TSZM
n
TÉNYEZŐ-RANGSOROLÁS multiplika tív = ∏ É TÉNYEZŐMULTIPLIKATÍV módszerrel bázis típusú
SÚLYOZOTT ÉRTÉKEK
Si i
i =1
ÉRTÉKEK (100-s skálán)
SÚLYOZOTT ÉRTÉKEK
1. alternatíva
2. Alternatíva
Szempont
súlyszám
Francia o.
Dánia
60
0,25•70 = 17,5
0,25•60 = 15,0
1. A munkaerő alk. és magatartása
0,25
70
60
700,25 = 2,89
600,25 = 2,78
60 80 70
0,05•50 = 2,5
0,05•60 = 3,0
2. Fő / szem.gépkocsi
0,05
600,05 = 1,23
0,10
4. Adóstruktúra
0,39
60 80 70
500,05 = 1,22
3. Fejenkénti kereset
50 85 75
5. Oktatás és Eügy
0,21
60
70 Összeg:
0,10•85 = 8,5
0,10•85 = 8,0
0,39•75 = 29,3 0,21•60 = 12,6
0,39•70 = 27,3 0,21•70 = 14,7
70,4
68,0
Összpontszám:
1,00
70 Szorzat:
1. alternatíva
2. alternatíva
850,10 = 1,56
850,10 = 1,55
750,39 = 5,39 600,21 = 2,36
700,39 = 5,24 700,21 = 2,44
69,8
67,7
ÉRZÉKENYSÉGVIZSGÁLAT Az érzékenységvizsgálat lényege, hogy az elemzést elemzést,, vagy modellt sorozatosan újra és újra lefuttatjuk változó kiinduló feltételek mellett mellett.. A kapott eredményeket olyan többdimenziós grafikonokban/táblázatokban ábrázoljuk, melyekben a különböző befolyásoló feltételek együttes hatását vizsgáljuk az eredményre eredményre.. • itt a sorrend felcserélődés mértékét (előfordulási arányát) vizsgáljuk • rensz. a legerősebb v. leggyengébb szempont(okat) kivesszük v. új sz. veszünk fel stb. • esetleg finomítjuk a súlyozást és vizsgáljuk mindezek hatását a végső sorrendre
2
TSZM
KÖLTSÉGFÜGGVÉNY ELEMZÉSI MÓDSZER
KÖLTSÉGFÜGGVÉNY ELEMZÉSI MÓDSZER KÖLTSÉGEK ALAKULÁSA
TSZM
„A” Ország
„B” Ország
„C” Ország
„X” Ország
Bérleti díj/év
20.000 €
10.000 €
10.000 €
x1
Infrastruktúra költségei/év
90.000 €
50.000 €
20.000 €
x2
Termelési költség/ termék
10 €
15 €
40 €
x3
Anyag szüks./ termék
30 €
45 €
40 €
x4
KÖLTSÉGFÜGGVÉNY ELEMZÉSI MÓDSZER
Költségek
Az alternatívákat úgy hasonlítjuk össze, hogy minden esetben költségfüggvény elemzést készítünk. készítünk. • kiszámítjuk, hogy milyen állandó költségek és milyen változó költségek fogják terhelni az egyes helyszíneket különböző termelési méretek esetében • a kapott adatokat legcélszerűbb grafikonban ábrázolni és az eredményeket grafikusan összevetni
3. Helyszín a “jó”
Éves teljesköltség 180.000 € 160.000 € 150.000 € 130.000 € 110.000 € 80.000 € 60.000 € 30.000 € 10.000 € -
LÉPÉSEI: 1. LÉPÉS: Minden helyszín állandó és változó költségeinek meghatározása, különböző termelési méretek mellett (költségfüggvényeket határozunk meg) 2. LÉPÉS: Az összköltség grafikonok megszerkesztése minden helyszín esetében (úgy, hogy az éves költségek a függőleges és az éves termelési mennyiségek a vízszintes tengelyre kerüljenek) 3. LÉPÉS: Azt a helyszínt választjuk ki, amelynek a legalacsonyabb az összköltsége a vizsgált termelési szint tartományban (szeparált értéktartomány vizsg. végzünk)
GRAVITÁCIÓS v. VONZÁSKÖZPONT MÓDSZER
VONZÁSKÖZPONT (VK) MÓDSZER Olyan súlypont meghatározási módszer, amely a szállítási költségek minimalizálására törekszik. törekszik. Több már létező helyszínhez képesti elhelyezést tesz lehetővé.. lehetővé • feltesszük hogy a különböző helyszínek (területek) homogének, vagyis nem kvalitatív tényezőket figyelembe véve közel azonosak • továbbá a szállítási mennyiségek jól becsülhetők (és tartósak)
LÉPÉSEI: 1. LÉPÉS: A vonzásközpont módszer első lépése a helyszínek koordináta rendszerben való elhelyezése 2. LÉPÉS: X koordináták meghatározása 3. LÉPÉS: Y koordináták meghatározása 4. LÉPÉS: Vonzásközpont X koordinátájának kiszámítása. Figyelembe véve a szállított mennyiségeket illetve a szállítási intenzitást 5. LÉPÉS: Vonzásközpont Y koordinátájának kiszámítása. Figyelembe véve a szállított mennyiségeket illetve a szállítási intenzitást
„B” Helyszín állandó ktg.-e „C” Helyszín állandó ktg.-e
FOGYASZTÓ ATTRAKCIÓS v. KERESKELMI VONZÁS MÓDSZER
FOGYASZTÓ ATTRAKCIÓS MÓDSZER Olyan modell módszer amely a teljes területet zónákra osztja fel és megadja, hogy egy zónába való telepítés esetén mennyi a várható fogyasztó szám szám.. A modellbe beépíthetők már meglévő boltok is is.. • feltesszük, hogy az új bolt a már meglévőktől azok rovására fogyasztókat csábít el • alapgondolata a vevő közelség (vonzással bír) Schroeder 93’ • egy arányszámmal figyelembe vehetjük az utazási hajlandóságot is • nagybevásárlások esetén messzire is hajlandók vagyunk elmenni, ha minden egy helyen elérhető
LÉPÉSEI: 1. 2. 3. 4.
LÉPÉS: a terület homogén zónákra való felosztása LÉPÉS: A zónák fogyasztói számának felmérése LÉPÉS: A zónák átutazási idő/távolság szükségleteinek felmérése LÉPÉS: A képlet alkalmazása a jelenlegi adatok alapján, ha az eredmény nem felel meg a valóságnak akkor „A” értékkel addig hangoljuk a képletet míg megfelelő értéket nem ad 5. LÉPÉS: A megváltozott helyzetnek megfelelően újraszámolunk , beépítve az új fogyasztó vonzó alapterületet (kínálatot)
|
|
500
|
|
1.000
|
|
1.500
|
|
2.000
|
|
2.500
Alkalmazott képlet a következő:
3.000
∑ ∑
i
i
Észak Dél
2.000
30
120
1.000
90
110
New-York
1.000
Atlanta
2.000
130 60
130 40
X koord.
Pittsburgh
x=
30(2.000) + 90(1.000) + 130(1.000) + 60(2.000) 2.000 + 1.000 + 1.000 + 2.000
x=
y=
TSZM
|
|
|
30
|
60
|
y= |
|
|
|
|
90
|
|
120
400.000 = 66,7 6.000
120(2.000) + 110(1.000) + 130(1.000) + 40(2.000) 2.000 + 1.000 + 1.000 + 2.000
Atlanta |
y
Pittsburgh
Y koord.
|
x
Chicago
New York Chicago
konténerek száma
i
i
560.000 = 93,3 6.000
|
150
Kelet-Nyugat
FOGYASZTÓ ATTRAKCIÓS v. ZÓNA v. KERESKELMI VONZÁS MÓDSZER
Alkalmazott képlet a következő: Sj Nij= összes utazni
2. ZÓNA J=2
N ij = Pij ⋅ C i
3.ZÓNA J=3 üres 100fő
BOLT
hajlandó fogyasztó TijA i-ből j-be Pij C i = n Ci= i. zóna fogyasztói Sj Sj = j. bolt mérete (pl.: m2) A Tij= i-ből j-be az utazási idő j =1 Tij A = az utazási időnek a fogyasztóra gyakorolt hatása =2 Pij= i-ből j-be utazás valószínűsége
∑
Pi2 =
3.500 (forgalom) mennyiség
i
Q = intenzitás (itt: mennyiség)
Pi1 =
|
|
Boltok
∑d Q ∑Q ix
a vonzásokközpont " x " koordinátája = d iyQi a VK " y " koordinátája = i Qi
120 90 60 30 -
|
|
GRAVITÁCIÓS v. VONZÁSKÖZPONT A havonta MÓDSZER szállított
TSZM
0
TSZM
1. Helyszín a “jó”.
„A” Helyszín állandó ktg.-e
0
TSZM
2. Helyszín a “jó”
3000m2 120fő 1. ZÓNA J=1 Versenytárs
⋅Ci
2
( 4.000/10 ) = 0,1758 [( 4.000/10 2 ) + ( 3.000/4 2 ) + ...+ ] 2
( 3.000/4 ) = 0,8242 [( 3.000/4 ) + ( 4.000/10 2 ) + ...+ ]
4000m2 150fő ZÓNA
T ij
Látogatók
J=1
J=2
4000
3000
1. Zóna(i=1)
10
4
120
2. Zóna(i=2)
12
8
150
3. Zóna(i=3)
4
9
100
Bolt(m2)
Ci
2
ZÓNA
KEZDŐ ÁLLAPOT: 1.Zóna 1.HELY(J) = 370 fő
Pij Pi1
Pi2
Látogatók
Átmenők J1-be
Ci
Pi1·Ci1
Átmenők J2-be Pi2·Ci2
1. Zóna .1758 .8242
120
0,1758•120 = 21
0,8242•120 = 99
2. Zóna .3721 .6279
150
0,3721•150 = 56
0,6279•150 = 94
3. Zóna .8710 .1290
100
0,8710•100 = 87
0,1290•100 = 13
164
206
3
SZOLGÁLTATÓ CÉGEK ALAPELVEI
TSZM
TSZM
A szolgáltató cégek esetében a helyválasztás célja a termelési érték (üzleti forgalom) és jövedelem nagyság kell, hogy legyen legyen..
LÉTESÍTMÉNY
A szolgáltatók termelési értékének v. jövedelmének nyolc alapelve: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
ELHELYEZÉS és BERENDEZÉS
az ügyfél-vonzáskörzet (customer-drawing area) vásárlóereje a szolgáltatás és imázs összeférhetősége az ügyfél-vonzáskörzet demográfiájával a Konkurencia a térségben a konkurencia milyensége a cég és a konkurencia elhelyezkedésének kivételes jellege a berendezések és közeli üzletek fizikai tulajdonságai a cég működési politikája a menedzsment jellege, szintje
A termelésmenedzsment 10 legfontosabb stratégiai döntési területe 1. Áru és szolgáltatás tervezés 2. Folyamat és kapacitástervezés 3. Ütemtervezés 4. Helykiválasztási stratégia (Location) 5. Helyszín elrendezési stratégia (LAYOUT) 6. Emberi erőforrás és munkahely tervezés 7. Ellátási lánc menedzsment 8. Készletezés 9. Minőség 10. Karbantartás
Hely ELRENDEZÉSI (Layout) STRATÉGIA Egyike azoknak a kulcskérdéseknek, amelyek meghatározzák a termelés
TSZM
TSZM
hosszú távú hatékonyságát. hatékonyságát. Befolyásolja a kapacitást kapacitást,, termelési rugalmas rugalmas-ságot,, költségeket ságot költségeket,, munka légkört légkört,, minőséget minőséget,, ügyfélkapcsolatot ügyfélkapcsolatot,, image image--t.
HELYELRENDEZÉSI STRATÉGIA A helyelrendezési stratégiai CÉLJA hogy lehetővé tegye egyéb termelési stratégiák teljesítését, célok elérését elérését,, minimum költség mellett, maximális rugalmasság teljesítését. teljesítését. Legfőbb SZEMPONTJAI: 1. Adott hely legmagasabb szintű kihasználása (terület, felszerelés, emberek) 2. Az információ legfejlettebb áramlása (anyagok, embereknek) 3. Legbiztonságosabb munka körülmények, jobb munkaerő morál 4. Legjobb ügyfél kapcsolat (interakció). 5. Rugalmasság (mindegy hogy milyen most az elrendezés, a jövőben úgyis változni fog). Ez a lényege a „Flexibilis berendezés”-nek.
ELRENDEZÉS
FOLYAMATI ALAPTÍPUSOK
TSZM
Termék változékonyság
• FOLYAMAT IPAR (folyamatos gyártás) • FOLYAMAT RENDSZER (tömeggyártás) Folyamat rendszerű gy. • SOROZAT GYÁRTÁS (kis és nagy sorozat gyártás) • CELLA RENDSZERŰ GYÁRTÁS Átmeneti jellegű gyártás • MŰHELYSZERŰ GYÁRTÁS Batch ill. egyedi gyártás • PROJEKT GYÁRTÁS Magas
Rendelésre gyártás
Projekt Műhely
Számos
Sorozat gyártás
Alacsony Nincs Egy
Kevés
- MŰHELYRENDSZER (job shop) Az elvégzett munkákat figyelembe véve azonos típusú műveleteket végző gépek gépek,, vagy emberek vannak egy területen (műhelyben) elhelyezve. elhelyezve. Ilyenkor a termék áramlik a műhelyen belül és a különböző műhelyek közt. közt.
I. GÉPELVŰ BERENDEZÉS A műhelyrendszerű gyártás klasszikus elrendezési dilemmája dilemmája,, HOGY HOGY:: miképp rendezzük el a gépeket (munkaállomásokat) úgy, hogy a munkahelyek közötti anyagmozgatás költsége a legkisebb legyen legyen.. (mgj (mgj.: .: folyamatorientáltnak is nevezik nevezik!!)
- FOLYAMATRENDSZER (flow shop)
Cella Közepes
ELRENDEZÉSI ALAPTÍPUSOK
TSZM
Tömeg gyártás Folyamatos gyártás
Sok
Nagyon sok
Termék mennyiség
Készletre gyártás
A termék ilyenkor egy összefüggő folyamati láncon halad végig végig.. A term term.. folyamat elemei úgy vannak elhelyezve a térben, mint ahogy azok követik egymást időben időben..
II. TERMÉKELVŰ BERENDEZÉS A folyamatrendszerű gyártás klasszikus elrendezési dilemmája, dilemmája, HOGY HOGY:: miképp érhető el az egyes gépek (munkaállomások) kapacitásának kiegyensúlyozása kiegyensúlyozása,, annak érdekében, hogy a termelés során minél kisebb legyen a készlet (WIP) és az állásidő állásidő..
4
EGYÉB ELRENDEZÉSI ALAPTÍPUSOK
TSZM
KAPCSOLATRENDSZER ELEMZÉS
TSZM
III. KÖTÖTTKÖTÖTT-POZÍCIÓJÚ ELRENDEZÉS Kötött-pozíciójú elrendezés az elhelyezési követelmény olyan fix helyszínekhez vagy Kötöttnagyobb, körbejárható dolgokhoz kötődik, mint az épület vagy a hajó hajó.. Tipikusan ilyenek a projekt rendszerű gyártások gyártások.. A gépeket és a munkásokat kell egy helyre eljuttatni.. eljuttatni • termelés fázisainak előrehaladásával a project különböző állapotokba jut, vagyis minden egyes fázisban más és más anyagok, gépek, emberek szükségesek • a szükségelt anyagmennyiségek is dinamikusan változnak • részfeladatok csoportosításával azok külön termékelven is legyárthatók
IV. IRODA ELRENDEZÉS
Elnök Vezető mérnök Mérnökök területe Titkárság Iroda bejárat Központi dokumentumok Kiegészítő eszköz szoba Másoló berendezés Tároló szoba
O L A
Érték
A F
F F
O F A
F O
F A
A
L
O
O F
L
O L
K A
L O
O L
K K
X
L
F
X
K
Közelség
A
Abszolút szükséges
K
Különösen fontos
F
Fontos
O
SzOkásos
L X
Lényegtelen Nem kívánatos
K
Iroda elrendezés, a dolgozók és felszereléseik elhelyezése, elhelyezése, valamint az egyes irodák méreteinek kialakítása, kialakítása, az információ mozgása érdekében érdekében.. • legfontosabb különbség az információ kiemelt szerepe (rugalmasabb elrendezést is ad) • habár az információk áramlása egyre inkább elektronikus alapú az irodai elrendezés mégis feladat alapú megközelítést kíván • az információs folyamatok elemzésére, kapcsolatrendszer elemzést érdemes végezni • figy. kell venni továbbá a munkakörülményeket, csapatmunkát, jogosultsági szinteket, státuszokat
EGYÉB ELRENDEZÉSI ALAPTÍPUSOK
TSZM
GÉPELVŰ ELRENDEZÉS Alacsony mennyiségű, nagy termék varianciájú termelésnek felel meg!
TSZM
V. (ÁRU)ÉRTÉKESÍTÉSI ELRENDEZÉS
„A”-beteg (törött láb)
Értékesítési elrendezés alapvetően hely (tér) elrendezést jelenti (pl (pl.: .: polcok) úgy hogy figyelembe vesszük a fogyasztói magatartást (szokásokat (szokásokat,, viselkedési formákat). formákat). • alapelve, hogy a jövedelmezőség közvetlenül összefügg a fogyasztók termékre irányuló észlelésével (figyelemével) „exposure” • minél jobban a fogyasztó figyelmébe helyezik az árut annál nagyobb lesz az értékesítés és annál nagyobb arányú lesz a megtérülés
Elsősegély
Röntgen
VII. MUNKACELLÁS ELRENDEZÉS A gépelvű berendezés egy speciális esete, esete, amely átmenetet mutat a termékelvű berendezés felé. felé. Akkor használatos, ha mennyiségi szempontok a gépek és eszközök speciális elrendezését teszik szükségessé, meghatározhatók biz biz.. tételcsaládok, amelyek azonos módon kezelhetők az egyes munkacellákban
6 termelési egységet (üzemet) kell elhelyezni!
PÁROS CSERE MÓDSZER A véletlenszerűen elhelyezett egységek páronkéntti cseréjével szisztematikusan igyekszünk csökkenteni a belső mozgatási költségeket (távolságokat távolságokat)) 1. LÉPÉS: Anyagáramlási Honnan-Hova Mátrix megszerkesztése, amely a részegységek, vagy anyagok áramlását (fordulások számát) mutatja a különböző helyszínek között (esetünkben üzemek között). Hová Honnan
ö.szerelés 1. helyszín
Összeszerelés
Festés 2. helyszín
Gépműhely 3. Helyszín
50
100 30
Festés Gépműhely
Fogadás 4. helyszín
Feladás 5. helyszín
MEO 6. helyszín
Összes: (fordulás) j.
0
0
20
Σ X1
50
10
0
Σ X2
0
100
Σ X3
50
0
Σ X4
0
Σ X5
Σ X6
Σ Xij
20
Fogadás Feladás
Σ X6
MEO Összes: (fordulási sz.) i
Σ X1
Σ X2
Σ X3
Σ X4
Σ X5
Gyógyszertár
Számlázás
A folyamat elrendezés során a legáltalánosabb stratégia, hogy a munkahelyeket oly módon rendezik el, hogy az anyagkezelés (mozgatás) költsége a legkisebb legyen legyen.. A várható anyagkezelési költség az egyes állomások közötti távolságok és mennyiségek n n függvénye.. Minimális költség = függvénye Q C
∑∑ i =1
ESETPÉ ESETP ÉLDA LDA:: GÉPELVŰ ELRENDEZÉS PÁROS CSERE MÓDSZERE
Gyengélkedő
Az eszközök általános célú mivoltából ered, a bonyolult ütemezés ütemezés,, a sok átállítási igény, és az egyedi anyagkezelés igény, anyagkezelés,, nagyobb munkaerő szakértelem (képzés) és nagyobb termelésközi készletek (tőke) (tőke)..
• a munkacella rugalmas, gyakran ideiglenes csoportosításokat jelent
TSZM
„B”-beteg (szív ritmus zavar) Laboratórium
VI. (ÁRU)RAKTÁR ELRENDEZÉS Raktár elrendezés fő döntése megtalálni az optimumot a helykihasználás és a anyagkezelési (mozgatási) költség között úgy, hogy közben minimalizálja a raktározás teljes költségét. költségét. • a két fő szempontja, ellentétes „trade-off” kapcsolatban áll egymással
Elsősegély adatfelvétel
Műtő
ij
ij
j=1
ESETPÉ ESETP ÉLDA LDA:: GÉPELVŰ ELRENDEZÉS 2. LÉPÉS: Minden egyes részleg pontos helyszükségletének megszerkesztése.
TSZM
1. helyszín
2. helyszín
3. helyszín
Összeszerelő részleg (1)
Festő részleg (2)
Gépműhely részleg (3)
Fogadó részleg (4)
Feladó részleg (5)
MEO részleg (6)
4. helyszín
5. helyszín
6. helyszín
3. LÉPÉS: Sematikus anyagfolyamati diagramm (vagy kapcsolati kördiagram) készítése, amely megmutatja az anyagáramlás során az egyes helyszínek (részlegek) sorrendiségét. CÉL, hogy a nagy anyagáramú (intenzitású) hely kapcsolatok egymás közelébe kerüljenek. 1. helyszín 2. helyszín 100 Összeszerelő1. Festő 2. 50 részleg részleg 20 (1) (2) 50 10 20 Feladó Fogadó részleg részleg 4. (4) 50 5. (5) 4. helyszín
5. helyszín
3. helyszín Gépműhely 3. 30 részleg (3) 100
6.
MEO részleg (6) 6. helyszín
5
ESETPÉ ESETP ÉLDA LDA:: GÉPELVŰ ELRENDEZÉS
TSZM
ESETPÉ ESETP ÉLDA LDA:: GÉPELVŰ ELRENDEZÉS
TSZM
Az eredmények az Anyagáramlási Honnan-Hova Költség Mátrix-ban is ábrázolhatók. 1. helyszín
2. helyszín 100 Összeszerelő1. Festő 2. 50 részleg részleg 20 (1) (2) 50 10
3. helyszín
20 Feladó részleg 5. (5)
Fogadó részleg 4. (4) 50 4. helyszín
Hová Honnan
Gépműhely 3. 30 részleg (3) 100
6.
5. helyszín
ö.szerelés 1. helyszín
Összeszerelés
Festés 2. helyszín
Gépműhely 3. Helyszín
Fogadás 4. helyszín
Feladás 5. helyszín
MEO 6. helyszín
Összes: (fordulás) j.
50 €
200 €
0
0
40 €
Σ Q1 C1
30 €
50 €
10 €
0
Σ Q2 C2
0
100 €
Σ Q3 C3
50 €
0
Σ Q4 C4
Festés Gépműhely
MEO részleg (6)
20 €
Fogadás
Min.ktg =
6. helyszín
n
n
∑ ∑ QijC ij i =1 j =1
Feladás
Σ Q6 C6
MEO Összes: (fordulási sz.) i
4. LÉPÉS: Az elrendezés várható anyagkezelési költségének meghatározása a kezelési és mozgatási összefüggés alapján. A szomszédos és sarkaival érintkező részlegek közötti belső mozg. ktg-e 1€., míg a nem érintkezőnél 2€.
Σ Q5 C5
0 Σ Q1 C1
Σ Q2 C2
Σ Q3 C3
Σ Q4 C4
Σ Q5 C5
Σ Q6 C6
Σ Qij Cij = 570 €
50 € + 200 € + 40 € + 30 € + 50 € + 10 € + 40 € + 100 € + 50 € = 570 € (1 - 2) (1 - 3) (1 - 6) (2 - 3) (2 - 4) (2 - 5) (3 - 4) (3 - 6) (4 - 5) = ?
ESETPÉ ESETP ÉLDA LDA:: GÉPELVŰ ELRENDEZÉS
TSZM
5. LÉPÉS: Próbálkozásos eljárással a kapott eredmény és elrendezés továbbfejleszthető, vagyis az összesített költsége csökkenthető 1. helyszín
2. helyszín 100 Összeszerelő1. Festő 2. 50 részleg részleg 20 (1) (2) 50 10 Fogadó részleg 4. (4) 50 4. helyszín
ESETPÉ ESETP ÉLDA LDA:: GÉPELVŰ ELRENDEZÉS
TSZM
20 Feladó részleg 5. (5) 5. helyszín
3. helyszín Gépműhely 3. 30 részleg (3) 100
6.
MEO részleg (6) 6. helyszín
1. helyszín
x. LÉPÉS: összesített költsége csökkenthető (páros csere)
2. helyszín 30
Festő 2. részleg (2) 50 Fogadó részleg 4. (4) 50 4. helyszín
3. helyszín
1. helyszín
50 100 Összeszerelő Gépműhely 1. 3. részleg részleg (1) (3) 20 20 100 10 Feladó MEO részleg részleg (6) 5. (5) 6. 5. helyszín
Festő 2. részleg (2) 50 Fogadó részleg 4. (4) 50 4. helyszín
6. helyszín
2. helyszín 30
3. helyszín
1. helyszín
50 100 Összeszerelő Gépműhely 1. 3. részleg részleg (1) (3) 20 20 100 10 Feladó MEO részleg részleg (6) 5. (5) 6. 5. helyszín
50 € + 100 € + 20 € + 60 € + 50 € + 10 € + 40 € + 100 € + 50 € = 480 € (1 - 2) (1 - 3) (1 - 6) (2 - 3) (2 - 4) (2 - 5) (3 - 4) (3 - 6) (4 - 5) = ?
2. helyszín 30
3. helyszín
100 10 0 50 Festő Gépműhely3. Összeszerelő 1. 2. részleg részleg részleg 100 (1) (3) 10 (2) 20 50 20 Fogadó részleg 4. (4) 50 4. helyszín
6. helyszín
5.
Feladó részleg (5)
6.
5. helyszín
MEO részleg (6) 6. helyszín
50 € + 100 € + 20 € + 60 € + 100 € + 10 € + 20 € + 200 € + 50 € = 610 € (1 - 2) (1 - 3) (1 - 6) (2 - 3) (2 - 4) (2 - 5) (3 - 4) (3 - 6) (4 - 5) = ?
Az összes lehetséges elhelyezések száma 6! azaz 720 db (6! = 6 × 5 × 4 × 3 × 2 × 1) DE: 20 hely esetén már 600 trillió (egyes comp.programok 40h-ig képesek pl:CRAFT, amely távolság és mennyiség mellett az un. nehézségi ktg. tényezőt is kezeli) Léteznek nem csak sík, de többszintes változatok is pl: SPACCRAFT, CRAF-3D
TSZM
ESETPÉ ESETP ÉLDA LDA:: GÉPELVŰ ELRENDEZÉS HÁROMSZÖG MÓDSZER Geometriai, logikai módszer! Lényege, hogy az összrendösszrendszerre vonatkozó anyagmozgatási teljesítmény minimális n legyen!! legyen Min.ktg =
1. LÉPÉS: Meghatározzuk a műveletek sorrendjét, (technológiai folyamat (műveleti anyagfolyamat diagram, kapcsolati (honnan-hova) mátrix, anyagfoly.-i kördiagram)
n
∑ ∑ i =1 j =1
ANYAGÁRAMLÁSI INTENZITÁS
Tij
Olyan technikai tényező, amely meghatározza a szállítás költségét költségét.. Többnyire valamilyen hányados, melynek több összetevője is lehet igénytől függően. függően. Pl Pl.: .: (a) távolság,, (Q) szállított mennyiség távolság mennyiség,, (t) időegység időegység,, az alábbi összefüggésnek megf.: megf.:
HÁROMSZÖG MÓDSZER
Tij =
" Q i " mennyiség ⋅ " a i " távolság " t" idő
Geometriai algoritmus segítségével egyszerre több objektumot helyezünk el, olyan sorrendben, hogy minden lépésben az anyagmozgatási intenzitás minimális maradjon
1 I14
4
I23
I24 I34
3
1. hely
2. 2
2
1
5.
3.
1
2. hely
3. hely
4. hely
5. hely
6. hely
Σ kiinduló anyagáram i. ΣX 11j
1
1. hely 2
I12
I34
6.
4.
Honnan I24
I13
1
1.
2. LÉPÉS: Meghatározzuk a kapcsolatok számát az objektumok között kapcsolati (honnan-hova) mátrix sorainak és oszlopainak összesítésével Hová
4 I14
ESETPÉLDA ESETPÉ LDA:: GÉPELVŰ ELRENDEZÉS HÁROMSZÖG MÓDSZER
TSZM
2. hely
1
ΣX 12j
3. hely
1
ΣX 13j
04j ΣX
4. hely 4
1
5. hely
1
Σ beérkező anyagáram j.
25j ΣX 06j ΣX
6. hely Σ 0Xi1
Σ 1Xi2
Σ 1Xi3
Σ 0Xi4
Σ2 Xi5
Σ1 Xi6
Σ10 Xij
6
ESETPÉ ESETP ÉLDA LDA:: GÉPELVŰ ELRENDEZÉS HÁROMSZÖG MÓDSZER
3. LÉPÉS: Meghatározzuk az egyes kapcsolatok anyagáramlásának intenzitását, (kapcsolatok mennyiség per idő hányadosait tüntetjük fel) anyagáramlás (honnanhova) mátrix sorainak és oszlopainak összesítésével 1 1. 4. LÉPÉS: Meghatározzuk az anyagáramlási 6. 2. intenzitások sorrendjét: n n 2
2
5.
1
5. hely
6. hely
04j ΣX 2
Σ 1Xi2
I34
3
14
7. LÉPÉS: Ismételjük a 6. pontot a köv. objektummal (az utolsó objektumig)
Σ 1Xi3
Σ 0Xi4
Σ3 Xi5
Σ2 Xi6
Σ14 Xij
6. LÉPÉS: Kiválasztjuk a negyedik objektumot, (köv. legnagyobb), (a „3” lehetséges csúcspont közül, oda ahol a rendszer anyagmozgatási teljesítmény-igénye min. n n ΣT=min) Min.ktg = ∑ ∑ Tij i =1
Olyan megközelítés amely úgy osztja el a helyet helyet,, hogy az figyelembe vegye a vásárlói magatartást is is..
Az áru elrendezés hat legfontosabb szempontja (a kitettséggel kapcsolatban): 1. A „magas vonzási értékű” (high-draw) termékeket a perifériákra helyezzük el a boltban. Ezért találjuk a tejtermékeket az egyik oldalon és pékárút a másik oldalon 2. Az elsődleges helyekre helyezik a magas impulzitású (high-impulsive) és magas árrésű, nagy megtérülésű (high-margin) termékeket., például a háztartási kellékeket szépségápolási cikkeket és a samponokat 3. A vásárlások során domináns vezető termékek (power-items) elhelyezése mindkét oldalon elszórva történik, hogy erősítsék a többi termék észlelését 4. A sor végét is használni kell mert nagy az észlelési értéke 5. Precíz tervezéssel elérhető, hogy a vezető termék elhelyezése olyan legyen, hogy a vásárlót a kívánt osztályokon keresztül vezesse 6. Mindig a profit/négyzetméter értéket kell maximalizálni!
Bio termék
Power termékek sorok n.
Power termékek
Power termékek
sorok 1.
high-draw termékek tejtermék bor, sör
száraz termékek
Impulzus t. terelő
(ÁRU)ÉRTÉKESÍTÉSI ELRENDEZÉS
j =1
ESETPÉLDA: (ÁRU)ÉRTÉKESÍTÉSI CÉL a vevő mozgatása! ELRENDEZÉS
TSZM
high-draw termékek
A fogyasztói kitettség alapvetően befolyásolja a jövedelmet! A jövedelmezőség közvetlenül összefügg a fogyasztók termékre irányuló észlelésével (figyelemével).
Power termékek
ÉRTÉKESÍTÉSI ELRENDEZÉS
high-draw termékek
TSZM
35j ΣX 06j ΣX
6. hely Σ 0Xi1
3.
13j ΣX
4. hely
1
1
I24
I34
22j ΣX
1
3. hely
5. hely
4
5.
4.
I23
ΣX 11j
2
2. hely
Σ beérkező a.áram I j.
Σ kiinduló a.áram I i.
1
pénztárak
Látvány termékek Impulzus t.
hús, sajt high-draw termékek
péktermékek
4. hely
2. 2
2
Zöldség
3. hely
2
I12 I13
I14 2. hely
1
1. hely
5
hűtópultok
1. hely
3.
4.
Hová Honnan
I24
I14 1
6.
tengeri termékek
j =1
I. = 5. hely (6) II. = 2. hely (3) III. = 3. hely (2) IV. = 6. hely (2) V. = 1. hely (1) VI. = 4. hely (0)
Fagylaltok
i =1
1
1.
64
high-draw termékek
Tx = ∑ Tix + ∑ Txj
5. LÉPÉS: Kiválasztjuk a három legerősebb anyagáramlás intenzitású objektumot, (nem a technológiai sorrend!) csúcspontokra (egyenlő távolságban)
terelő
I. = 5. hely (6) II. = 2. hely (3) III. = 3. hely (2) IV. = 6. hely (2) V. = 1. hely (1) VI. = 4. hely (0)
ESETPÉLDA ESETPÉ LDA:: GÉPELVŰ ELRENDEZÉS HÁROMSZÖG MÓDSZER
TSZM
Játékok csokikák
TSZM
gyors, élelmiszer
Bejárat
Szolgáltatásterek elrendezésének további alapszempontjai: 1. Körülvevő környezet (atmoszféra: zaj, illatok, hőmérséklet, hangulat) 2. Elrendezés funkcionális működése (célszerűség, ergonómia, biztonság, kényelem) 3. Jelek, szimbólumok, mesterséges alakzatok (kultúra, információ, szórakozás)
(ÁRU)RAKTÁR ELRENDEZÉS
Mindig egyensúlyozni kell kell,, a trade--off költségek között. trade Olyan megközelítés, mely teljes költségét kíván minimalizálni úgy, hogy figyelembe veszi a helykihasználás és az anyagkezelés tradetrade-off költségét költségét.. TSZM
(ÁRU)RAKTÁR ELRENDEZÉS
anyagkezelés helykihasználás (izolációs táv.) • megmozgatott anyag mennyiség • tárolható anyagok száma • mozgatások száma, ha a mozgatási ktg. magas • ha a tárolási költség magas • fontos a kirakodási/felrakodási és átrendezési • fontos a beérkezési/kirakodási anyagmozgatási intenzitás • kiindulási/felrakodási területek • elérési gyorsaság egymáshoz való viszonya ktg.-e ALAPVETŐ elrendezési típusok
FOLYAMATBA ÉRKEZÉS (cross docking) Olyan elrendezés, hogy elkerülhetjük a beérkezés utáni előzetes tárolást (beérkezést, válogatást) mielőtt az anyagok (utánpótlások) közvetlenül tovább lépnének a termelési folyamatba. folyamatba.
KÖTÖTT (FIX HELYES) ELRENDEZÉS Minden cikknek a raktárban meghatározott helye van, van, és mindig ugyanoda kerül. kerül. Előnye, hogy könnyű az anyagok feltalálása és nincs szükség nyilvántartásra nyilvántartásra..
SZABAD (HELYES) ELRENDEZÉS Az újonnan beérkező anyagot mindig a kijelölt legközelebbi, szabad helyre helyezi és pontos helyét nyilvántartás rögzíti rögzíti.. A helykihasználás és a mozg mozg.. optimalizálható optimalizálható..
(ÁRU)RAKTÁR ELRENDEZÉS
TSZM SZABADHELYES ELRENDEZÉS NYILVÁNTARTÁSA
Az szabadhelyes elrendezés meghatározó eleme a nyilvántartási és azonosítási rendszer.. (nyilvántartanak, rangsorolnak, optimalizálnak és kategorizálnak ) rendszer • Pl.: automatikus azonosítási rendszer (AIS AIS,, Automatic Identification System) mely a legtöbbször kiegészül fejlett, automatikus, vonalkódok azonosító rendszerrel • további előnye hogy összekapcsolhatók MIS és ERP rendszerekkel is
Egyéb raktárkészlet elrendezési megoldások (az alapelveken belül): 1. Polcrendszer. Kialakítása során lényeges a nagyfokú térkihasználás pl.: többszintes polcrendszerrel. Elrendezésének lényeges kérdései az alkalmazható gépek, áthajtó utak méretezése, fordulópontok, ki és behajtás meghatározása. 2. Tartálypark. A légnemű és folyékony anyagok tárolására a tartályalaknak és a biztonsági távolságoknak van meghatározó szerepe. Speciális elrendezést igényel a kieg. tevékenységeket funkciói pl: lefejtés, feltöltés, csere, üres tartályok kezelés. 3. Hombárok. Olyan ömlesztett porszerű és szemcsés anyagok tárolására alkalmas létesítmények pl.: silók, bunkerek. Elrendezésében a környezeti hatás lényeges. 4. Ömlesztett anyagok. A elrendezését az ömlesztett anyag rézsűszöge, valamint a kezeléséhez(átforgatás, kitárolás, betárolás) szükséges további helyigény adja meg. 5. Automata magas raktár. Elektronizált korszerű, rugalmas eszköz. Számítógépes nyilvántartási rendszerrel egészül ki. Pl.: Automatikus tároló és visszakereső rendszer (ASRS, Automated Storage and Retrieval Systems)
7
ELRENDEZÉS TERMÉKORIENTÁLT Hasonló és nagy tömegű, kis variációs igényű
TSZM
termékcsaládokra, folyamat elvű gyártáshoz kapcsolódik!
KIEGYENSÚLYOZÁS
Gyártósor Összeszerelő sor. Mindkét alaptípus ciklikusan visszatérő folyamatokra épül épül.. Mindkét esetben szükség van kiegyensúlyozásra kiegyensúlyozásra,, amely a soron következő gép munkavégzési időszükségleté időszükségleté-nek,, és a megelőző gép munkavégzési időszükségletének az összehangolásából áll nek áll.. Továbbá a termékorientált kiegyenlítés a termelősoron található állomások egyes outputjainak közel azonossá tételét is jelenti, jelenti, úgy hogy közben mégis a kívánt mennyiségű végtermék mennyiség jöjjön létre • A menedzsment célja, hogy az összeállító soron folyamatos és egyenletes áramlás jöjjön létre a legkevesebb holtidőkkel az egyes állomásokon • gyártósorok kiegyensúlyozásához mech.i és mérnöki változtatásokra van szükség • összeállító sorok kiegyensúlyozása az egyes részfeladatok egyik állomásról a következőre mozgatásával történik Hátrányai: Termékorientált elrendezés előnyei: 1. Nagy me. kell hozzá (beruházás) 1. Term./ktg kicsi (nagy tételsz., standard. t.) 2. Munka lánc megszakadása a 2. Alacsony anyagkezelési költség term.foly. megállását eredményezi. 3. Alacsony termelésközi (félkészt.) készlet 3. Kicsi a rugalmassági szabadság 4. Könnyebb betanítás és felügyelet. (termékek me. és variáció) 5. Gyors átfutási idő
TSZM
ESETPÉLDA ESETPÉ LDA:: TERMÉKORIENTÁLT ELRENDEZÉS, futószalagfutószalag-kiegyensúlyozás
FUTÓSZALAG--KIEGYENSÚLYOZÁS (line balancing) FUTÓSZALAG A módszer alapelve, hogy felhasználja az úgynevezett úgynevezett:: elméleti összeállítási ciklusidőt Ez az egyes munkaállomásra fordítható legnagyobb időtartam időtartam.. 1. LÉPÉS: Függőségi vagy precedencia diagram és táblázat felrajzolása, amely feltünteti a feladatokat, azok bekövetkezési (megelőzési és követési) kapcsolatait, 5 valamint a szükséges átfutási időket. C 10 perc
11
A
B
Végrehajtási időszükséglet (perc)
Szükséges megelőző műveletek listája
A B C D
10 11 5 4
A B B
E F G H
12 3 7 11
A C,D F E
I
3
G,H
Össz.:
66
MÜVELET
CIKLUSIDŐ FOGALMA
TSZM
TSZM
4
3
7
F
G
3
D
I
12
11
E
H
ESETPÉLDA ESETPÉ LDA:: TERMÉKORIENTÁLT ELRENDEZÉS, futószalagfutószalag-kiegyensúlyozás
CIKLUSIDŐ (ÜTEMIDŐ) Az az időtartam, ami két egymást követő termék elkészülte elkészülte,, vagy azonos fázisba lépése között telik el el.. A ciklusidő elvi minimuma a leghosszabb munkaművelet hossza (szűk keresztmetszet) keresztmetszet).. A „szükséges” v. elméleti v. összeállítási ciklusidő az elérendő kibocsátásból is meghatározható.. CÉL meghatározható CÉL,, hogy egyik állomás se lépje át ezt az elvi maximumot, maximumot, és a munkaállomások állás idői a lehető legkisebbek legyenek. legyenek.
2. LÉPÉS: Az elméleti összeállítási ciklusidő kiszámítása. A napi produktív műszakidőt elosztjuk a naponta szükséges (napi kereslet, vagy napi termelési ráta) termék darabszámmal. Az eredmény megadja az úgynevezett összeállítási ciklusidőt (ÖCI), vagyis azt a legnagyobb időtartamot, amelyet a készülő termék az egyes munkaállomáson eltölthet. elméleti összeállít ási ciklusidő (ÖCI) =
napi produktív m űszak idő napi termék szükséglet
480 perc ÖCI = = 12 perc/egység 40 egység
3. LÉPÉS: Az elméletileg szükséges legkevesebb munkaállomások száma (LMA). Az összes részműveletek időszükséglete (ami szükséges a termék előállításához)osztva az elméleti összeállítási ciklusidővel. (Törtszám esetén a következő nagyobb egész n számra kell kerekíteni.) elméletileg legkevesebb munkaállomások száma (LMA) =
LMA =
ESETPÉ ESETP ÉLDA LDA:: TERMÉKORIENTÁLT ELRENDEZÉS, futószalagfutószalag-kiegyensúlyozás
TSZM
4. LÉPÉS: A feladat összerendeléshez(összevonáshoz) el kell dönteni, hogy milyen alapszabályt, prioritási vezérelvet választunk. (ezek az un: heurisztikák): 1. Leghosszabb megmunkálási idő szabály 2. Legtöbb követő feladat szabály 3. Követő feladatok leghosszabb ideje szabály 4. Legrövidebb elvégzési idő szabály 5. Legkevesebb követő feladat szabály 5. LÉPÉS: „feladatok” és a munkaállomások egymáshoz rendelése (összevonása). Kiegyensúlyozás. 10
H=1 11
C
3
A
B
4
F
2.állomás
D
1.állomás n
=
∑ tevékenységek
időszükséglete
i =1
66 perc = 5,5 ≈ 6 munkaállomás 12 egység
TSZM
EMBERI ERŐFORRÁS ÉS MUNKAHELY TERVEZÉS A termelésmenedzsment 10 legfontosabb stratégiai döntési területe 1. Áru és szolgáltatás tervezés 2. Folyamat és kapacitástervezés
5
H=2
6. LÉPÉS: Összeállító sor hatásfokának kalkulációja.
∑ i. tevékenység
elméleti összeállítási ciklusidő (ÖCI)
időszükséglete
i =1
H=2 7 G
6.állomás
I
4.állomás
3. Ütemtervezés 4. Helykiválasztási stratégia (Location)
3
5. Helyszín elrendezési stratégia (Layout) 6. EMBERI ERŐFORRÁS ÉS MUNKAHELY TERVEZÉS
12
H=1 11
E
H
7. Ellátási lánc menedzsment 8. Készletezés
a munkaállomások száma × összeállítási ciklusidő
3.állomás
66 perc H= = 91,7% 6 munkaállom ás × 12 perc
Összes állás v. többlet idő (holt idő) = 6
5.állomás
9. Minőség 10. Karbantartás
8
EMBER MINT ERŐFORRÁS Különleges mert Befolyásolja:
TSZM
más erőforrások felhasználásának hatékonyságát saját hatékonyságát
Speciális erőforrás, mert: Kettősség jellemzi:
Egyre fontosabb tényező! A tárgyi erőforrások szerepe csökken!
MUNKAERŐ és MUNKAKÖR TERVEZÉS
TSZM
• értelmes • saját akaratából vállal munkát • saját céllal, akarattal rendelkezik • nem dolgozni akar, hanem keresni (eladja munkaerejét a HR legnagyobb haszonnal) = költség vezetés menedzsment tudomány
pszichológia tudomány
tudomány
MUNKAKÖR és a MUNKAERŐ TERVEZÉS A MUNKAKÖR és a MUNKAERŐ SZERVEZÉS célja, az emberi munkaerő hatékony és gazdaságos hasznosítása (hatékonyabb irányítással, és tervezéssel)
MUNKAKÖR és a MUNKAERŐ SZERVEZÉS KIHÍVÁSA: • 1. gazdaságos foglalkoztatás (működés) különböző korlátozó feltételek mellett • 2. kielégítő minőségű munkakörnyezet biztosítása a kölcsönös elkötelezettség és bizalom atmoszférájával (anyagi, pszichikai és biztonsági elvárások együtt) • 3. munkaerő stratégia összetett (sok korlátozó és emberi tényezőt kell figy. venni)
szervezés tudomány
szociológia vállalkozástan tudomány tudomány
Ha az embert speciális erőforrásként értelmezzük, akkor a munkakörökkel és a munkaerővel kapcsolatos tevékenységek menedzsment szemléletét hangsúlyozzuk! hangsúlyozzuk!
MUNKAERŐ és MUNKAKÖR tervezés
TSZM
Termelési stratégia
Termék stratégia • speciális kézségek; • speciális képességek; • felhasznált anyagok • biztonság.
MIT?
ELJÁRÁS?
• technológia; • eszközök és gépek; • biztonság.
MUNKAERŐ szervezés és tervezés
Egyedi különbözőségek
• napon belül; • éven belül (szezon); MIKOR? • az ütemtervek állandósága.
Humán erőforrás menedzsment STRATÉGIA
• erő és munkabírás; • információ feldolgozás;
KI?
Elhelyezési stratégia • klíma; • hőmérséklet; • zaj; • fény; • levegő minőség.
MUNKAERŐ ALAPSTRATÉGIAI KÉRDÉSEI: • 1. munkaerő igény • 2. munkaidő ütemezés • 3. munkaerő beosztás • 4. munka és munkakör tervezés
I. MUNKAERŐ IGÉNY
Ütemtervek
TSZM
Elrendezési stratégia HOL?
HOGYAN?
• Fix helyes elrendezés; • folyamat; • összeállító sor; • munka cella; • termék.
MUNKAERŐ szervezés és tervezés
TSZM
II. MUNKAIDŐ ÜTEMEZÉS • 8 óra x 3, 5 nap • Flextime (órabeosztás bizonyos keretek között változtatható, pl: 8 ± 2, ösztönző rendszerként, juttatásként is felfogható) • Flexible work week (kevesebb számú, de hosszabb munkanapok 4x10, 3x12) • Részmunkaidő
III. MUNKABEOSZTÁS
1. KONCEPCIÓ (KERESLET FÜGGŐ) • Követi a termelési keresletet, • munkaerő költségeket a termékhez, szolgáltatáshoz köti. • Előnye az alacsony költségszint • Hátránya, (a) alkalmazási és felmondási költségek nagyobbak, • (b) és az extra prémiumok, amelyekkel a munkaerőt kevésbé tartós munkahelyekre lehet csábítani. (Változó jellegű ktg.-ek)
2. KONCEPCIÓ (ÁLLANDÓ ALKALMAZÁS) • Alkalmazásban tartja a munkaerőt, • Előnye (a) az alkalmazási és felmondási költségekkel kisebbek, • (b) és a munkaerő betanítással és képzéssel kapcsolatos ktg.-ek. • (c) alacsonyan tartható a bérszint, vagy nagyobb a megelégedés azonos szinten • Hátránya az állandó kapacitás felesleg, vagy a pillanatnyi hiány.
MUNKA v. MUNKAKÖR szervezés és tervezés TSZM
IV. MUNKA v. MUNKAKÖR 7 FŐ ÖSZETEVŐBŐL ÁLL 1. munkamegosztás, 2. munkakör terjedelme, 3. pszichológiai összetevők, 4. önmagukat irányító (autonóm) csoportok, 5. motivációs, ösztönző rendszerek, 6. ergonómia, 7. munkahely vizuális megjelenése, megszerkesztése
• ki, mit, mikor, hol, hogyan • a korlátozások csökkentik a munkahelyi elégedettséget
9
1. MUNKAMEGOSZTÁS (labor specialization)
TSZM
TSZM
MEGVALÓSÍTHATÓ: • Termék elven: a feladatokat termékek, termék csoportok, részegységek, alapján • Funkciók szerint: a feladatokat a „főfeladatban” betöltött szerepek szerint • Területi elven: a feladatokat földrajzi, vagy az üzemben való elhelyezkedés szerint
ELŐNYEI • (1) ismétlés révén, gyorsabb tanulás, nagyobb kézügyesség, jártasság • (2) kisebb ismétlési időveszteség • (3) speciális eszközök • (4) munkavégzéssel kapcsolatos költségek kisebbek • (5) hatékonysági előny • (6) alacsonyabb bérezési lehetőség (az alacsonyabb szakképzettség miatt)
2. MUNKAKÖR TERJEDELME
KITERJEZTÉS (horizontális): • hasonló szaktudást, képességet igénylő feladatokkal „több munka”
ROTÁCIÓ • kiterjesztés egyfajta változata
GAZDAGÍTÁS (vertikális) • tervezés, ill. ellenőrzés
FELHATALMAZÁS (empowerment) • gazdagítás egyfajta változata • felelősség, döntés, hatáskör
HÁTRÁNYAI • a dolgozóknak csupán a kézügyessége kerül be a rendszerbe, egész lénye nem • tudásra alapozott társadalomban ez már nem elég
Feladat gazdagítás, tervezéssel (pl: részvétel a fejlesztői teamben)
Feladat kiterjesztés, 2. feladat
Jelenlegi munkakör vagy 1. feladat
Feladat kiterjesztés, 3. feladat
(pl: a nyomtatott áramkör rögzítése a következő munkaművelethez)
(pl: kézzel beforrasztani hat ellenállást a nyomtatott áramköri lapra)
(pl: címke ráragasztás a nyomtatott áramkörre)
Feladat gazdagítás, ellenőrzéssel (pl: összeszerelés utáni ellenőrzés)
TSZM
3. MUNKATERVEZÉS PSZICHOLÓGIAI ÖSSZETEVŐI
4. AUTONÓM CSOPORTOK Önmagukat Felhatalmazás irányító autonóm Gazdagítás csoportok Kiterjesztés
TSZM
PSZICHÉS ELVÁRÁOK TERÜLETEI: 1. Elvárni és lehetővé tenni, h. tehetségének és szakértelmének széles skáláját használja. 2. A munka felismerése, (munka egészként érzékelése, kezdete, vége, saját szerepe). 3. A munka jelentősége, (érzékeltetni kell a munka hatását a vállalatra, társadalomra) kézzelfogható módon 4. Autonómia, (szabadság, függetlenség, diszkréció) 5. Visszajelzés, (egyértelmű és időszerű információt kell a dolgozó munkájáról, teljesítményéről visszajuttatni, mellyel képes saját munkáját korrigálni)
Munkamegosztás
A dolgozóra átruházott bizalom, felelősség és hozzájárulás a tevékenységhez
AUTONÓM csoportok előnyei:
Munka kiterjesztés • Azoktól a dolgozóktól, akik nagyobb felelőséget vállaltak nagyobb mennyiségű és jobb minőségű termelés is elvárható. • Egyéb pozitív hatások: pl.: csökken a késlekedés, a lustaság, a munkakerülés. • Több és jobb dolgozói javaslat gyűjthető,
A MUNKAKÖRBŐVÍTÉS KORLÁTAI: 1. Magasabb tőkeigény (a rugalmas rendszerek, info r. drágábbak lehetnek) 2. Egyének közti különbségek (Y-típusú dolgozók nem törekszenek autonómiára) 3. Magasabb bérszint (az emberek a legmagasabb végzettségük alapján várnak) 4. Kisebb alkalmas munkaerőbázis (magasabb szakértelem, kisebb kínálat) 5. Magasabb a balesetek száma (hibák relatív magasabb száma, kompenzációs ktg-e) 6. A technológia nem mindig alkalmas (vagy nem mindig elfogadható) 7. (Ki)képzési ktg magasabb (gyakran a legfőbb korlát a vállalati kultúrával együtt) felügyelőknek, ill. ellenőröknek meg kell tanulniuk bizonyos kontrollokról lemondaniuk
5. MOTIVÁCIÓS, ÖSZTÖNZŐ RENDSZEREK
TSZM
TSZM
Az anyagi ösztönzők pszichológiai ösztönzők is egyben!
ÖSZTÖNZŐ RENDSZER • Prémiumok (tipikusan készpénz, vagy értékpapír formájában valósulnak meg és leggyakrabban a vezetői szinten alkalmazzák a menedzsment jutalmazására) • Nyereségből való részesedés (a profit egy részének a dolgozók közti szétosztása) • Haszonból való részesedés (a cég valamely teljesítmény növekedéséből arányos) • Scanlon elv (a ktg-megtakarítás a dolgozók és a vezetőség között elosztható)
CSOPORT ESETÉBEN • a gyakori átképzések v. munkakör kiterjesztés miatt a (szak)tudásalapú bérezés is. • (szak)tudásalapú bérezés (magasabb szintű munkakör ellátásáért, igazolt szaktudásért ad ill. horizontális, vertikális és intenzitás (v. „mélység”) aspektusai vannak, ami a minőséget és mennyiséget veszi alapul)
6. ERGONÓMIA
ERGONÓMIA Az ember ember--technológia és az ember ember--folyamat (elsősorban fizikai, biológiai) találkozási pontjainak a tanulmányozásával (emberibbé tételével) foglalkozik „a munka tudománya”, „munkatan”, „humán tényező”
ERGONÓMIA ÖSSZETEVŐI • férfiak és nők testfelépítése eltér egymástól. (adatbázisok, felmérések, szimulációk, alapvető emberi mozdulatok átlagos ereje, térbeli kiterjedése, testméretek • gépkezelő és a gépek viszonya manipulációkon alapszik (képesek megfelelő erővel, észlelési reflexidővel, felfogóképességgel kezelni a szükséges irányítókat) • visszajelző rendszerek és az operátor kapcsolata. ( csak a legkisebb eséllyel hagyhatók figyelmen kívül) • munkakörnyezet (hatással vannak a munkavállalók teljesítményére, biztonságára és a munkahelyi környezetük minőségére, pl.: megvilágítás, zaj, vibráció, hőmérséklet, páratartalom és a levegő minőség, kontraszt, visszaverő felületek, stb.) • az ember és folyamat összekapcsolódásának vizsgálati és mérési módszerei a munkamódszer analízis, MTM táblázatok, szimulációk
10
6. ERGONÓMIA
TSZM
Feladat típusa, ill. a feladat helye
Feladat körülményei
Megvilágítás szint (LK*): 100
Megvilágítás típusa
apró részletek, hajszál- pontosság
Pl.: varrás, vizsgálat
normál részletesség, tartós periódus idő
olvasás, összeszerelés, iroda
20-50
-mennyezetvilágítás
nagy kontraszt, jól látható objektumok
pihentető tevékenység
5-10
-mennyezetvilágítás
nagy objektumok
étterem, lépcsőház, raktár
2-5
-mennyezetvilágítás
MUNKAMÓDSZER ANALÍZIS
-mennyezet és asztali
Környezeti zajok, gyakorlati zajforrások
Decibel, dB
Koncert közelről, sugárhajtású repülőgép (60-80m távolságból) (nem elviselhető szint)
120
Vulkánkitörés, villámcsapás, szegecselő gép
110
Pneumatikus beverő-kalapács, (nagyon nehezen elviselhető szint)
100
Metró (6-8m távolságból) (nagyon hangos szint, tartósan halláskárosodáshoz vezet)
90
Pneumatikus fúrógép, (fülvédőt kell használni, ha a zajnak való kitettség eléri a 8 órát)
80
Sportautó belsejében (50 mph felett), tehervonat (30m), porszívó (3m) (hangos szint)
70
Autópálya melletti helyiségben, beszéd (30cm) (zavaró szint)
60
Iroda (30m), nagy transzformátor (csendes szint, zavaró vibrációval)
50
Lakónegyed éjszaka, suttogás (halk szint)
40
Stúdió (beszélgetés) (nagyon halk szint)
30
(szinte néma csönd szint)
20
(hallásküszöb)
10
MUNKAMÓDSZER ANALÍZIS
TSZM
A szakirodalom módszeranalízisnek nevezi egy feladat végrehajtásának tudományos vizsgálatát. • azt vizsgálja, hogy egy feladat elvégzése (egy gép irányítási feladatai, egy összeállítás lépései) hogyan befolyásolják a teljesítményt, a munkavégzés biztonságosságát és minőségét
FŐBB VIZSGÁLATAI: 1. Egyének és anyagok mozgásának elemzése. Ezeket az elemzéseket különböző részletességű folyamatábrákkal és folyamattáblázatok lehet elvégezni. 2. Emberi és gépi munka elemzés. Az ilyen elemzéseket aktivitási táblázatokkal vagy programokkal végezhetünk, melyeket ember-gép kapcsolati táblázatoknak is neveznek. 3. Mozgástanulmányok, vagy mozgáselemzés (elsősorban a kar és a kéz). Alap vagy mikro-mozgások táblázatainak felhasználásával.
FOLYAMATÁBRA
TSZM
FOLYAMATÁBRA
TSZM
FOLYAMATÁBRA
BEJÁRÁSI DIAGRAM
Sematikus rajzok, amelyeket az emberek és anyagok mozgásának mozgásának,, mozgatásának útvonal vizsgálatához használnak.
b.)
a.)
nyomdábó l
a.) Gép4
hegesztés tárolók
Vizuálissá teszi a mozgások gócpontjait gócpontjait,, felesleges kitérőit (rejtett kamerás és számítógépes vizsgálatoknak megfelelően) b.)
hegesztés
Gép3 Gép2
Gép3 Gép4
Gép1
festés
festés
Gép1 tárolók nyomdából Gép2
BLOKKDIAGRAMOK TSZM
v. BLOKKDIAGRAM FOLYAMATTÁBLÁZAT X
TSZM
Jelenlegi módszer
Folyamattáblázat vagy Blokkdiagram
Dátum:
Javasolt módszer
FOLYAMATTÁBLÁZAT v. BLOKKDIAGRAM
A vizsgált tevékenység: A vizsgált részleg:
Szimbólumokat használó táblázat, táblázat, ami segíti az emberek és anyagok mozgásának megértését.. Csökkenthetők a mozgások és késések, megértését késések, fokozható a hatékonyság hatékonyság.. Segíti továbbá a folyamatábra megkonstruálását megkonstruálását..
Távolság
S züks. Idő
T áblázat szám:
A présgéptől történő szállítás a tárolókig
™ðo
q
Tárolás
™Æo
s
M ozgatás az 1. géphez
˜ðo
s
M űvelet végzés az 1. gépen
™Æo
s
M ozgatás a 2. géphez
˜ðo
s
M űvelet végzés a 2. gépen
™Æo
s
M ozgatás a 3. géphez
˜ðo
s
M űvelet végzés a 3. gépen
™Æo
s
M ozgatás a 4. géphez
˜ðo
s
M űvelet végzés a 4. gépen
™Æo
s
M ozgatás a hegesztéshez
Azonnali
™ðn
s
Ellenőrzés a hegesztésnél
4
˜ðo
s
Hegesztés
™Æo
s
M ozgatás a festéshez
˜ðo
s
Festés
4 2,5 4 3,5 4 4 20
10 4 25
Összesen:
1/1/00 GYB 1. 1./1
Feladat leírása
s
5
97
S zimbólum
™Æo
50
4
Gép és gépkezelő munkaműveletének munkaműveletének,, illetve a kapcsolatuk hatékonyságának továbbfejlesztésére szolgál. szolgál. (Megfigyelik a jelenlegi eljárást, majd egy második táblázatban fejlesztési javaslatokat tesznek). Jellegzetesen két oszlopos oszlopos,, melyben két dolgozót, vagy két gépet illetve egy dolgozót és egy gépet hasonlítanak össze.
tengely gyártó részleg
Oldalszám:
3
AKTIVITÁSI TÁBLÁZAT
Készítette:
tengely gyártás
Jelek: ™= mozgás; ð = szállítás; o = vizsgálat;
= késlekedés; s = tárolás;
11
AKTIVITÁSI TÁBLÁZAT
TSZM
TSZM
MTM--eljárás (Methods Time Measurement) MTM Az elemi időállandós rendszereket, Taylor és különösen Gilbreth munkássága alapozta meg!
Mozgástanulmány Jelen
™
Javasla1 Bal
Jobb
Javaslat2
Bal
Jobb
5
10
Bal
Jobb
A vizsgált tevékenység:
Szerelvény összerakás
10
5
Művelet végző: Tanulmány szám:
1.
SRA Készítette:
GYB
Oldalszám:
1./1
Dátum:
1/1/00
15
15
ð o
s
Σ
cm.
Szimbólum
Szimbólum
cm.
Jobb kéz mozdulat
˜ðo
s
™ðo
s
várakozás
Csavar megfogása
˜ðo
s
™ðo
s
várakozás
Csavar mozgatása
˜ðo
s
™ðo
s
várakozás
™ðo
s
™ðo
s
Csavar tartás
™ðo
s
˜ðo
s
Kinyúlás az alátétért
Csavar tartás
™ðo
s
˜ðo
s
Alátét megfogása
Csavar tartás
™ðo
s
˜ðo
s
Alátét mozgatása a csavarhoz
Csavar tartás
™ðo
s
˜ðo
s
Összerakás
™ðo
s
˜ðo
s
Rácsavarás
IDŐÁLLANDÓS MÓDSZEREK Az alapmozdulatokhoz időállandókat is rendel. • MTA, Motion Time Analysis (Segur) • MTM Methods Time Measurement (Maynard, Schwab és Stegemerten) • ágazat mentes, nemzetközi, közérthető, összeadható (tervezhető kivitelezés idő) • MTM2-n alapuló SMA (1/2-5 perc időtartamú) kézi anyagmozgató műveletek • MTM3-n alapuló SMB (5-30 percig terjedő) kézi, illetve gépi műveletek
VIZUÁLIS MEGJELENÉS TSZM
HÁTRÁNYAI • CSAK a teljes mértékben befolyásolható mozgásfolyamatok elemzésére alkalmas. A részben befolyásolható és befolyásolhatatlan folyamatokat általában időméréssel tárják fel, vagy számítják ki. • NEM alkalmazható szellemi munka elemzésére, csak abban az esetben, ha az nem kíván többet mint „igen-nem” döntéseket. • MTM-időértékek nem tartalmazzák az időpótlékokat és az MTM-pihenőidőket.
ELŐNYEI
• A kivitelezési idők részletesen megállapíthatóak (kikalkulálhatóak) még a munka megkezdése előtt is, tervezhető (első elvégzésnél is) • Az MTM arra kényszeríti az alkalmazót, hogy a munkamódszert részleteiben rögzítse, tervezze. • Az utólagos munkaszervezéssel történő ktg.-csökk helyett, előzetes folyamattervezésből eredő ktg-elkerülés. • A mozgáselemek kódolása, nemzetközileg egységes, reprodukálható leírás, ami normaalapok felépítéséhez jelentős. • A MTM-időértéket befolyásoló tényezőket eleve „bekalkulálták” (egyszerű). • A dolgozók betanítása MTM elemzés alapján is megtörténhet („kvázi helyes módszer”, ill. a balesetek elkerülhetők, és a betanítási idők minimalizálhatók.) • Az MTM-eljárás alkalmazása a teljesítménybérezés objektív alapja lehet.
Alacsony költséggel lehetővé teszi a gyors és pontos információáramlást. Jelrendszere: jelek, ábrák és táblázatok, elektronikus jelzések. • reagáló képességet, feedback-et növeli • nemcsak a „végzők”, de a kiszolgáló, ellenőrző, irányító köröknek is • a vezetőknél ne rekedjenek meg az információk • kevesebb ellenőrzésre van szükség, a dolgozók „tudják mit csinálnak”
VIZUÁLIS RENDSZER: 1. (statisztikai) folyamatellenőrzés ábrái (SPC-Statisztical Proces Control), (pl.: minőségi adatok, szolgáltatási színvonal, szállítási teljesítmény, hatékonyság, ciklus idő, termelési költségek, tradicionális jelenléti ív, késési adatok stb.) Jól látható helyen, rendszeresen, fókusza a javítás (motiváló, ösztönző hatása van). 2. „vizuális munkahely” a gyakorlatban rendkívül változatosak lehetnek. Pl.:„Kanban” (jelentése: „kártya”) jelek egy speciális típusa, amely újratermelés (rendelés) indít 3. „óra” (pl.: Burger-King) elfogadható kiszolgálási idő „szerszámhely” rendet ad 4. „andon”, amely fények, vizuális jelek olyan csoportja, amely valami hibára, problémára hívja fel a figyelmet. Az „andonokat” dolgozók is indíthatják (például riasztó gomb), de indíthatják automatikus rendszerek is (pl.: teljesítmény csökkenés, leállás, hiba, veszély, elakadás) 5. „szimbólumok” segítik hogy a dolgozók, értsék a kapcsolatot munkájuk és a vállalat egészének teljesítménye között, pl.: folyamatábra, pillanatnyi pozíció, részvény
VIZUÁLIS JELEK
TSZM
MUNKA STANDARD
TSZM
a.)
b.)
Cél:
újrarendelési pont
3 : 00 Aktuális: 2 : 10
A c.)
Az emberi mozdulatokat mindössze 17 mozdulatelemre lehet visszavezetni. Ezek a „therblig”--ek „therblig” ek..
7. MUNKAHELY VIZUÁLIS MEGJELENÉSE
MTM JELLEMZŐI
TSZM
1. azonos alkalmassága, 2. azonos begyakorlottsága, 3. azonos teljesítményintenzitása esetén, kizárólag az alkalmazott módszerektől függ.
IDŐÁLLANDÓ NÉLKÜLI MÓDSZER
Bal kéz mozdulat Kinyúlás a csavarért
„Bármely folyamat kivitelezési ideje, az ember”:
B
A 3 perces óra mutatja az elérendő célt a munkásoknak
C
A kártyák jelzik a tartó rekeszekben tárolt mennyiségeket és figyelmeztetnek a szükséges készletutánpótlásra!
d.)
Andon
Gépleállás Alkatrész karbantartási probléma „Minden rendben”
MUNKA STANDARD MUNKA STANDARD azt az időtartamot (standard időt) jelenti, ami egy munka, vagy részmunka elvégzéséhez szükséges, vagy azt a mennyiséget (teljesítmény standardot) jelenti, amit adott idő alatt teljesíthető. • A feladatokra vonatkozó időmennyiségeket standard időknek nevezik, ahol a teljesített idő képzi a bérezésben, ill. ösztönzésben a megkülönböztetés alapját. • a teljesítmény standardok felvétele a termék előállítás menynyiségi és minőségi megkülönböztetésére alkalmas (természetesen bizonyos idő alatt) • mindkét esetben van bizonyos „normától” független „minimálbér” • többségében formális mérőszámok, de elképzelhetők informális elvárás is.
12
