LENGYEL NYELV JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

ÉRETTSÉGI VIZSGA ● 2014. május 26.

Lengyel nyelv

emelt szint Javítási-értékelési útmutató 1411

LENGYEL NYELV

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Javítási-értékelési útmutató

Lengyel nyelv — emelt szint

I. OLVASOTT SZÖVEG ÉRTÉSE A feladatokat kizárólag tartalmi szempontok alapján értékeljük, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor vesszük figyelembe, ha azok a válasz érthetőségét akadályozzák. Ha több választ írt be a vizsgázó, a válasz akkor sem fogadható el, ha az tartalmazza a helyes megoldást. Javításkor minden feladat végén (a lap alján) a feladatban szereplő összes kérdéshez tartozó egy-egy szürke négyzetbe, kérjük, írja be a következő kódokat: • • •

1 = jó válasz 0 = nem fogadható el a válasz Ha nincs válasz, a négyzetet hagyja üresen!

Például: 1.

2.

3.

1

0

1

4.

A példában az első és a harmadik kérdésre helyes a válasz, a másodikra nem fogadható el a válasz, a negyedik kérdésre pedig nem válaszolt a vizsgázó. Minden feladat végén (a lap alján a kérdéseket jelölő szürke négyzetben) két külön rubrika található. Az egyikbe előre beírtuk az elérhető maximális pontszámot, a másikba, kérjük, írja be a feladatban a vizsgázó által elért összpontszámot. Például: Max.

Elért

4

3

A feladatlap végén található összesítő táblázatba, kérjük, írja be a részeredményeket (az egyes feladatok eredményeit) és az elért összpontszámot.

írásbeli vizsga 1411

2 / 15

2014. május 26.



Általános útmutató 1. Az elérhető maximális vizsgapontszám: 30 pont. 2. Az elérhető maximális feladatpontszám: 30 pont. Részletes útmutató I. feladat 0.

1.

2.

3.

4.

5.

F

P

F

P

F

P

II. feladat 0.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

C

H

M

O

A

D

F

N

E

I

K

B

L

G

III. feladat 0.

19.

20.

21.

22.

23.

24.

zbędne

G

E

H

B

D

F

A

C

IV. feladat 0. 25.

D

B


26.

27.

28.

29.

30.

A

C

B

D

A

3 / 15

2014. május 26.



II. NYELVHELYESSÉG A javítási útmutató tartalmazza az összes elfogadható választ. Nem fogadható el a helyesírási hibát tartalmazó válasz. Ha több választ írt be a vizsgázó, a válasz akkor sem fogadható el, ha az tartalmazza a helyes megoldást. A vizsgarészben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása a nyelvhelyesség javítási útmutató alapján történik. Javításkor minden feladat végén (a lap alján) a feladatban szereplő összes kérdéshez tartozó egy-egy szürke négyzetbe, kérjük, írja be a következő kódokat: • 1 = jó válasz • 0 = nem fogadható el a válasz • Ha nincs válasz, a négyzetet hagyja üresen! Például: 1.

2.

3.

1

0

1

4.

A példában az első és a harmadik kérdésre helyes a válasz, a másodikra nem fogadható el a válasz, a negyedik kérdésre pedig nem válaszolt a vizsgázó. Minden feladat végén (a lap alján a kérdéseket jelölő szürke négyzetben) két külön rubrika található. Az egyikbe előre beírtuk az elérhető maximális pontszámot, a másikba, kérjük, írja be a feladatban a vizsgázó által elért összpontszámot. Például: Мax.

Elért

4

3

A feladatlap végén található összesítő táblázatba, kérjük, írja be a részeredményeket (az egyes feladatok eredményeit), az elért összpontszámot, illetve a mellékelt táblázat segítségével megállapított vizsgapontokat. Általános útmutató 1. Az elérhető maximális vizsgapontszám: 30 pont. 2. Az elérhető maximális feladatpontszám: 36 pont.


4 / 15

2014. május 26.



Átszámítási táblázat Feladatpont 36 35 34 33 32 31 30 29 28 27 26 25 24 23 22 21 20 19

Vizsgapont 30 29 29 28 27 26 25 24 24 23 22 21 21 20 19 18 17 16

Feladatpont 18 17 16 15 14 13 12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0

Vizsgapont 15 15 14 13 12 11 10 9 9 8 7 6 5 4 3 3 2 1 0

Részletes útmutató I. feladat 0. 1. 2. 3. 4. 5. 6.

piękniejsze jaśniejsze bujniejsza lepsze szczęśliwsze wdzięczniejsze droższa

II. feladat Csak akkor fogadható el a megoldás, ha a vizsgázó mind a két szó végződését jól írta be. 0. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.


Linii Lotniczych warszawskim lotnisku polskich kapitanów linią lotniczą europejskich miast fotelami rozkładanymi trzech klasach dodatkowych opłat materiałów kompozytowych średniego rozmiaru Nowego Jorku

5 / 15

2014. május 26.



III. feladat 0. z

17. przez

18. za

19. w

20. ze

21. na

22. poza

23. od

IV. feladat 0. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30.

mówią pozbywać osiągają decydują wiąże przyjmuje pozostać wrócić

0. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

nas nam twoich / twych moimi / mymi Ci jego nasze

V. feladat

III. HALLOTT SZÖVEG ÉRTÉSE A feladatokat kizárólag tartalmi szempontok alapján értékeljük, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor vesszük figyelembe, ha azok a válasz érthetőségét akadályozzák. Ha több választ írt be a vizsgázó, a válasz akkor sem fogadható el, ha az tartalmazza a helyes megoldást. A vizsgarészben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása a hallott szöveg értése javítási útmutató alapján történik. Javításkor minden feladat végén (a lap alján) a feladatban szereplő összes kérdéshez tartozó egy-egy szürke négyzetbe, kérjük, írja be a következő kódokat: • 1 = jó válasz • 0 = nem fogadható el a válasz • Ha nincs válasz, a négyzetet hagyja üresen! Például: 1.

2.

3.

1

0

1

4.

A példában az első és a harmadik kérdésre helyes a válasz, a másodikra nem fogadható el a válasz, a negyedik kérdésre pedig nem válaszolt a vizsgázó. írásbeli vizsga 1411

6 / 15

2014. május 26.



Minden feladat végén (a lap alján a kérdéseket jelölő szürke négyzetben) két külön rubrika található. Az egyikbe előre beírtuk az elérhető maximális pontszámot, a másikba, kérjük, írja be a feladatban a vizsgázó által elért összpontszámot. Például: Max.

Elért

4

3

A feladatlap végén található összesítő táblázatba, kérjük, írja be a részeredményeket (az egyes feladatok eredményeit), az elért összpontszámot, illetve a mellékelt táblázat segítségével megállapított vizsgapontokat. Általános útmutató 1. Az elérhető maximális vizsgapontszám: 30 pont. 2. Az elérhető maximális feladatpontszám: 28 pont.

Átszámítási táblázat Feladatpont Vizsgapont 28 30 27 30 26 29 25 28 24 27 23 26 22 24 21 23 20 22 19 21 18 20 17 19 16 18 15 17


Feladatpont Vizsgapont 14 16 13 14 12 13 11 12 10 11 9 10 8 9 7 8 6 7 5 6 4 4 3 3 2 2 1 1 0 0

7 / 15

2014. május 26.



I.Csak akkor fogadható el a megoldás, ha a vizsgázó mind a két szót beírta.

II.

0.

zwykłych telefonów

1.

młodego pokolenia

2.

odpowiednich kontekstach

3.

kieszonkowe kalkulatory

4.

działań matematycznych

5.

umiejętność analizy

6.

elementarnych obliczeń

7.

współczesnego ucznia

8.

spektrum wiedzy

9.

tych wiadomości

10.

katalogów kartkowych

0.

+

11.

–

12.

+

13.

–

14.

+

15.

+

16.

–

17.

–

18.

+

19.

+

20.

–

III. 0.

21.

22.

23.

24.

25.

26.

27.

28.

A

B

B

A

B

B

A

B

A


8 / 15

2014. május 26.



I. feladat Rok 2013 jest przełomowy: po raz pierwszy w historii sprzeda się więcej smartfonów niż zwykłych telefonów. Innymi słowy, noszenie komputera w kieszeni staje się normą. A jedno kliknięcie wystarczy, żeby przywołać Google. Zapamiętywanie czegokolwiek ma zatem, przynajmniej zdaniem młodego pokolenia, sens znikomy. Czy będą to prezydenci, czy układ okresowy pierwiastków, stolice państw albo tabliczka mnożenia. Nietrudno przewidzieć, że rodzice mogą reagować na to niepokojem i rozczarowaniem. „Te dzisiejsze dzieciaki! Czy trzeba im wszystko ułatwiać?” - narzekamy. Jeśli będą mieli za mało w głowach, nie będą potrafili umieścić nowych informacji w odpowiednich kontekstach. Istnieje jednak istotny kontrargument: w miarę rozwoju ludzkość porzuca niepotrzebne już umiejętności. To naturalny atrybut postępu. Posiadanie gotowego zasobu informacji może być czymś ważniejszym, bardziej fundamentalnym i dlatego powinniśmy zaciekle o niego walczyć. Sytuacja nie jest jednak nowa, a przynajmniej już raz działo się coś bardzo podobnego: kiedy pojawiły się kieszonkowe kalkulatory, nauczyciele i rodzice niepokoili się, że uczniowie stracą umiejętność wykonywania działań matematycznych za pomocą papieru i ołówka. Przez setki pokoleń uczyliśmy podstaw matematyki, a teraz mielibyśmy całkowicie zdać się na maszyny? Okazaliśmy się na to gotowi. Dziś niemal powszechnie wolno używać na lekcjach kalkulatorów. Wolno się nimi posługiwać także podczas egzaminów - a nawet się do tego zachęca. Ostatecznie doszliśmy do wniosku, że najważniejsza jest umiejętność analizy oraz rozwiązywania problemów; a nie wykonywanie elementarnych obliczeń. Kalkulatory nigdy nie przestaną nam towarzyszyć. Dlaczegóż zatem nie zlecić im czarnej roboty; dając tym samym uczniom więcej czasu na zgłębianie bardziej złożonych zagadnień czy rozwiązywanie trudniejszych problemów? Być może w podobny sposób wkrótce uznamy, że zapamiętywanie faktów już nie należy do zadań współczesnego ucznia czy studenta. Może powinniśmy pozwolić smartfonom przywoływać potrzebne informacje, a uczniom - skupiać się na rozwijaniu umiejętności analitycznych (logicznych, interpretacyjnych, twórczego rozwiązywania problemów) oraz personalnych (motywacji, samokontroli, tolerancji)? Oczywiście chodzi o całe spektrum wiedzy. Zawsze będziemy musieli zapamiętywać informacje, których codzienne wyszukiwanie byłoby zbyt kłopotliwe lub czasochłonne: wyniki najprostszych działań arytmetycznych, pisownię powszechnie używanych słów, topografię własnego miasta. Bez tych wiadomości nie radzilibyśmy sobie dobrze w pracy, relacjach międzyludzkich czy rozmowach. Lecz czy nam się to podoba, czy nie, w końcu najpewniej przyznamy, że całą resztę czeka los kaligrafii, katalogów kartkowych i dzielenia w słupkach. Potrzebując bardziej szczegółowych informacji, będziemy sięgać po telefony – przynajmniej dopóki nie wszczepimy sobie jeszcze sprawniejszych urządzeń bezpośrednio do mózgu. Dawid Pogue, Ostatnia rzecz, którą zapamiętasz, Świat Nauki, wrzesień 2013, str. 19


9 / 15

2014. május 26.



II. feladat Goszczą na polskich stołach od wieków. Historycy twierdzą, że pojawiły się na nich za sprawą królowej Bony, która zaszczepiła nad Wisłą modę na jedzenie takich warzyw, jak kalafiory, selery, pory i szparagi właśnie. Włoszczyzna - bo tak nazywano te importowane warzywne skarby — zadomowiła się na polskich rabatkach i w kuchniach. Obecność szparagów w polskich kulinariach potwierdza Wojciech Wielądko, który w podręczniku kulinarnym z końca XVIII w. podawał przepis na ich przyrządzenie. Ba, wspomniał je też Mickiewicz w „Panu Tadeuszu”: „po chłodniku szły raki, kurczęta i szparagi”. Nie są więc wbrew pozorom zgrabne białe i zielone pałeczki ekscentryczną importowaną nowością ostatnich dekad. Ludwik Majlert*, którego rodzina uprawia szparagi od ponad 100 lat, wspomina: — W naszym gospodarstwie tradycje uprawy szparagów sięgają 1902 roku, kiedy to Wilhelm Meylert* założył pierwszą szparagarnię. W tamtych czasach szparagi z Marcelina trafiały na stoły w Petersburgu. Do dziś warszawiacy w pierwszych dniach maja tradycyjnie pojawiają się w jego gospodarstwie, by kupić najświeższe szparagowe nowalijki. Bo jest to pierwsze pojawiające się wiosną naturalnie uprawiane warzywo. W Polsce produkujemy około 4 tysięcy ton szparagów i połowa z nich jest przeznaczana na eksport, a w Niemczech zbiera się ich aż 50 tysięcy ton! Szparagi są rośliną wieloletnią. Mają działanie moczopędne. Zawierają dużo witaminy C i kwasu foliowego, soli mineralnych, przeciwutleniaczy i błonnika. Zielone mają więcej wartości odżywczych niż białe, nie potrzebują obierania i nadają się do zamrożenia. Jednak najlepsze są oczywiście świeże, warto je jeść do kilkunastu godzin po zebraniu, kiedy są jędrne, sprężyste, nieoklapłe. Można to sprawdzić, pocierając jeden szparag o drugi. Gdy wydają miłe skrzypienie, to znak, że są idealne. Białe obieramy ze zdrewniałej skórki, używa się do tego takiej samej skrobaczki jak do ziemniaków. Jeśli zamierzamy je gotować, warto użyć do tego specjalnych „szparagowych” garnków: wąskich i wysokich z metalowym wyjmowanym koszyczkiem. Gotujemy 10-15 minut, pod koniec sprawdzając miękkość, aby ich nie rozgotować. Alternatywą dla gotowania jest pieczenie. Postępujemy analogicznie – białe skrobiemy, zielone tylko myjemy. W brytfance układamy szparagi, polewamy oliwą, posypujemy delikatnie pieprzem. Można je jeść na wiele sposobów. Po mediolańsku: gotowane, podane z masłem, jajkiem sadzonym, obficie posypane parmezanem. Albo w bardziej swojski sposób, polane podsmażoną na maśle bułką tartą. Jako przystawki, zupy, w zapiekankach, z makaronem. Słyszeliśmy nawet o lodach szparagowych! * pisownia zgodna z tekstem oryginalnym Kamil Antosiewicz, Prezent od Bony, w: Przekrój, nr 20, 2013, s.78-79


10 / 15

2014. május 26.



III. feladat Przed nami zima. Wyjazdy w góry i sporty zimowe to oczywiste propozycje w kalendarzu większości turystów. Często zdarza się jednak, że po pierwszym dniu na stoku dopada nas przeziębienie. „ To rzecz normalna” – mówią lekarze. Różnica temperatury pomiędzy rozgrzanym aktywnością ciałem, a aurą w górach, do tego śnieg, który podczas upadku dostaje się pod kurtkę no i oczywiście brak treningu przed wyjazdem na narty sprawiają, że nasze ciało otrzymuje ekstremalną dawkę wrażeń. Na szczęście można o siebie zadbać bez konieczności brania leków. Po pierwsze na stoku lepiej ubrać się na cebulkę, czyli warstwowo. Po drugie koniecznie należy ze sobą zabrać rękawiczki, najlepiej z jednym palcem. W górach trzeba chronić głowę. To frazes, ale wystarczy pojechać na jakikolwiek stok, by zobaczyć ludzi jeżdżących beztrosko w opaskach na uszy. Gdy jest zimno ruszajmy palcami w butach. Takie ćwiczenie poprawia krążenie. Koniecznie trzeba podczas przerw pić rozgrzewające napoje. Zwykła herbata z cytryną i miodem wzmocni nasz organizm na tyle, że sprosta on wyzwaniom na stoku. Trochę inaczej ma się sprawa z dziećmi. Jeśli dziecko pokasłuje i ma lekki katar, spokojnie można malucha wysłać na stok. Wystarczy zaopatrzyć go w chusteczki i maść majerankową, do smarowania pod nosem. Nie ma sensu ubierać dziecka w dodatkowy szalik czy sweter, bo możemy spowodować jego przegrzanie. Oczywiście aby nie pojawiła się grypa, należy dziecko chronić przed zmienną pogodą czy mocnym słońcem. Warto sprawdzać od czasu do czasu, czy jego kark nie jest spocony. Jeśli ma mokrą bieliznę, jest rozgrzane, albo zerwał się wiatr lepiej przerwać zabawę i wrócić do hotelu. No i na stoku koniecznie trzeba posmarować dziecko kremem z mocnym filtrem ochronnym. Trzeba też pamiętać o regularnych posiłkach. Kluczowe są tu zwłaszcza ciepłe śniadania. Warto też po całym dniu napić się ciepłego mleka z miodem. Wzmożoną czujność należy zachować gdy pojawi się gorączka. Nie ma wówczas dyskusji, należy pozostać w łóżku. Wyjeżdżając gdziekolwiek, pamiętajmy o zabraniu apteczki. Powinny się w niej znaleźć: środki opatrunkowe takie jak: woda utleniona, plasterki z opatrunkiem, opatrunki gazowe, bandaż elastyczny, nożyczki, żel z heparyną na siniaki i krwiaki. Zabierzmy też leki na przeziębienie: maść rozgrzewającą, syrop na kaszel, krople na katar, herbatę malinową działająco napotnie i przeciwgorączkowo oraz maść majerankową do smarowania pod nosem. Włóżmy także do apteczki preparat przeciw gorączce, napój izotoniczny zapobiegający odwodnieniu oraz środek na biegunkę. No i koniecznie zabierzmy termometr! Bartosz Zwierz, Katar-strofa na urlopie, w: „Podróże” XI 2011, 11-12


11 / 15

2014. május 26.



IV. ÍRÁSKÉSZSÉG Értékelési szempontok az I. feladathoz Értékelési szempontok A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése Érthetőség, nyelvi megformálás Íráskép Összesen

Maximális pontszám 4 5 1 10

Ha a dolgozat „A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése” szempont alapján 0 pont, akkor az összpontszám is 0 pont. Az értékelési szempontok részletes kifejtése •

A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó megvalósította-e a kommunikációs szándékot, azaz megfelelően dolgozta-e ki a témát; megfelelő hosszúságú szöveget hozott-e létre. Nem kell pontot levonni azért, ha a szöveg hosszabb 150 szónál.

•

Érthetőség, nyelvi megformálás Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által létrehozott szöveg érthető-e az olvasó számára, az esetlegesen előforduló nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák a megértést nem akadályozzák-e.

•

Íráskép Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy milyen a szöveg írásképe, mennyire olvasható; a törlések és javítások mennyiben zavarják a szöveg áttekinthetőségét.

Értékelési skála az I. feladathoz A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése 4 pont 3 pont 2–1 pont A vizsgázó tökélete- A vizsgázó többnyire A vizsgázó részben sen megvalósította megvalósította valósította meg a kommunikációs a kommunikációs a kommunikációs célokat. célokat. célokat. Valamennyi irányító Egy-két részlettől Félreértette, illetve szempontot megfele- eltekintve általában nem megfelelően lően dolgozta ki és megfelelően dolgozta dolgozta ki a feladat elérte a minimális ki a feladatot, és bizonyos részeit, szövegmennyiséget legalább 120 szó a létrehozott szöveg (120 szó). hosszúságú szöveget 120 szónál hozott létre. rövidebb.


12 / 15

0 pont A vizsgázó nem valósította meg a kommunikációs célokat. Félreértette, illetve nem megfelelően dolgozta ki a feladatot, a szöveg 60 szónál rövidebb.

2014. május 26.



Érthetőség, nyelvi megformálás 5 pont 4–3 pont A szöveg egy-két A szöveg a nyelvi kisebb pontatlanság (mondattani, alakellenére az olvasó tani, helyesírási) számára tökéletesen hibák ellenére érthető és követhető. az olvasó számára nagyjából érthető és követhető.

2–1 pont A szöveg a nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák következtében több helyen nehezen érthető és követhető, illetve félreérthető.

Íráskép 1 pont Olvasható kézírás, áttekinthető törlések és javítások.

0 pont Olvashatatlan kézírás és/vagy áttekinthetetlen törlések és javítások.

0 pont A szöveg a nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák miatt nem érthető és nem követhető.

Értékelési szempontok a II. feladathoz (az A és a B variáció közül választott feladat) Értékelési szempontok A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése Hangnem, az olvasóban keltett benyomás Szövegalkotás Szókincs, kifejezésmód Nyelvhelyesség, helyesírás Íráskép Összesen

Maximális pontszám 5 2 4 4 4 1 20

Ha a dolgozat „A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése” szempont alapján 0 pont, akkor az összpontszám is 0 pont. Az értékelési szempontok kifejtése •

A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó hogyan valósította meg a kommunikációs célt; hány irányító szempontra tért ki, és milyen mélységben tárgyalta azokat. Nem kell levonni pontot, ha a szöveg hosszabb 250 szónál.

•

Hangnem, az olvasóban keltett benyomás Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által létrehozott szöveg hangneme és stílusa megfelel-e a közlési szándéknak, valamint az írásmű szerzője és olvasója közötti viszonynak; az olvasóban a szerző szándékának megfelelő benyomást kelti-e.

•

Szövegalkotás Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy logikus-e az irányító szempontok elrendezése és a szöveg gondolatmenete, megfelelő-e a gondolati tagolás, azaz van-e bevezetés és befejezés; a vizsgázó hogyan alkalmazza a szövegösszefüggés tartalmi és nyelvi elemeit (előre- és visszautalás eszközei, névmások, kötőszók stb.).


13 / 15

2014. május 26.



•

Szókincs, kifejezésmód Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által használt szókincs megfelel-e a témának, a szituációnak és a közlési szándéknak; a szóhasználat az emelt szintnek megfelelő változatosságot mutat-e.

•

Nyelvhelyesség, helyesírás Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által létrehozott szöveg megfelel-e a mondattan, az alaktan és a helyesírás normáinak; az esetlegesen előforduló nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák mennyiben akadályozzák az olvasót abban, hogy a szöveget teljes egészében megértse.

•

Íráskép Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy milyen a szöveg írásképe, mennyire olvasható; a törlések és javítások mennyiben zavarják a szöveg áttekinthetőségét.

Értékelési skála a II. feladathoz A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése 5 pont 4–3 pont 2–1 pont A vizsgázó tökélete- A vizsgázó többnyire A vizsgázó részben sen megvalósította megvalósította valósította meg a kommunikációs a kommunikációs a kommunikációs célokat. célokat. célokat. Valamennyi irányító Az irányító szemAz irányító szemszempontot megfele- pontok közül egyet pontok közül egyet lően dolgozta ki. vagy kettőt megfele- megfelelően dolgoA szöveg a megadott lően dolgozott ki, zott ki, ezen kívül hosszúságú (15% a többit csak részben, még egyet részben, eltérés lehetséges). illetve egy irányító a többit egyáltalán szempontot megfele- nem, illetve valalően, az összes többit mennyi irányító csak részben. szempontot csak részben. Hangnem, az olvasóban keltett benyomás 2 pont 1 pont A szöveg a szövegfajtának A szöveg hangneme követkeés a szerző és az olvasó zetlenséget mutat, az olvasóközötti kapcsolatnak megban nem mindig a szerző felelő hangnemben íródott, szándékának megfelelő az olvasóban a szerző benyomást kelt. szándékának megfelelő benyomást kelt.


14 / 15

0 pont A vizsgázó nem valósította meg a kommunikációs célokat. Az irányító szempontok közül egyet sem dolgozott ki megfelelően, csak néhányat részben, és van olyan is, amelyet egyáltalán nem.

0 pont A szöveg hangneme nem megfelelő, az olvasóban nem a szerző szándékának megfelelő benyomást kelt.

2014. május 26.



Szövegalkotás 4 pont A szöveg felépítése, az irányító szempontok elrendezése logikus. A gondolati tagolás megfelelő, elkülönül a bevezetés és a befejezés. A szöveg a gondolati tagolást követő bekezdésekből áll. A mondatok szervesen kapcsolódnak egymáshoz.

3–2 pont

1 pont

0 pont

A szöveg felépítése, az irányító szempontok elrendezése többnyire logikus. A vizsgázó törekszik a gondolati tagolásra, elkülöníti legalább a bevezetést vagy a befejezést (2 pont), bekezdéseket alkalmaz (3 pont). A mondatok általában szervesen kapcsolódnak egymáshoz.

A mondanivaló nem mindenütt logikus elrendezésű. A vizsgázó nem törekszik a gondolati tagolásra, hiányzik a bevezetés és a befejezés. A mondatok több helyen nem kapcsolódnak egymáshoz.

A szöveg tagolatlan és áttekinthetetlen, összefüggéstelen mondatokból áll. A szöveg annyira rövid, hogy szövegként nem értékelhető.

Szókincs, kifejezésmód 4 pont 3–2 pont A szöveget a témának és a közlési szándéknak megfelelő gazdag és változatos szókincs, valamint a közlési szándéknak megfelelő nyelvhasználat jellemzi.

A szöveget a témának és a közlési szándéknak megfelelő szókincs jellemzi. A szókincs korlátai miatt előfordul ismétlés. Néhol nem megfelelő a szóhasználat, ez azonban nem vagy csak kis mértékben nehezíti a megértést.

Nyelvhelyesség, helyesírás 4 pont 3–2 pont A szöveget igényes nyelvhasználat jellemzi, a vizsgázó változatos és igényes nyelvtani szerkezeteket használ, mondatszerkesztése is igényes. A szöveg hibátlan, vagy csak kevés, a szöveg megértését nem nehezítő nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hiba található benne.

A szöveg több nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibát tartalmaz, amelyek azonban a megértést nem befolyásolják, vagy csak néhány nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibát tartalmaz, amelyek azonban nehezítik a megértést.

1 pont

0 pont

A szöveget kevésbé változatos, helyenként egyszerű, de még a téma és a közlési szándék szempontjából elfogadható szókincs jellemzi. Sok a szóismétlés. Többször nem megfelelő a szóhasználat, ami néhány helyen jelentősen megnehezíti a mondanivaló megértését.

A szövegben felhasznált szókincs nagyon egyszerű, nem a témának és a közlési szándéknak megfelelő. A nem megfelelő szóhasználat több helyen jelentősen megnehezíti a szöveg megértését.

1 pont

0 pont

A szövegben sok olyan nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hiba van, amelyek a megértést jelentősen megnehezítik, valamint sok, a megértést nem befolyásoló nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hiba is előfordul benne.

A szöveg a nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák miatt több helyen nem érthető.

Íráskép 1 pont

0 pont

Olvasható kézírás, áttekinthető törlések és javítások.

Olvashatatlan kézírás és/vagy áttekinthetetlen törlések és javítások.


15 / 15

2014. május 26.

LENGYEL NYELV JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Recommend Documents