LENGYEL NYELV JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

ÉRETTSÉGI VIZSGA

●

2007. május 24.

Lengyel nyelv

emelt szint 0622 Javítási-értékelési útmutató

LENGYEL NYELV

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Lengyel nyelv — emelt szint

Javítási-értékelési útmutató

I. Olvasott szöveg értése Ha többféle válasz is elfogadható, a javítási kulcs tartalmazza a szövegből adódó lehetséges válaszokat, illetve azokat a tartalmi elemeket, amelyeket a jó válasznak tartalmaznia kell. A feladatokat kizárólag tartalmi szempontok alapján értékeljük, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor vesszük figyelembe, ha azok a válasz érthetőségét akadályozzák. Amennyiben több választ írt be a vizsgázó, a válasz akkor sem fogadható el, ha tartalmazza a helyes megoldást. Javítás közben minden feladat végén (a lap alján) a feladatban szereplő összes kérdéshez tartozó egy-egy szürke négyzetbe, kérjük, írja be a következő kódokat: • • •

1 = jó válasz 0 = nem elfogadható válasz Amennyiben nincs válasz, a négyzetet hagyja üresen!

Például: 1.

2.

3.

1

0

1

4.

5.

1

A példában az első és a harmadik kérdésre helyes a válasz, a másodikra nem fogadható el, a negyedik kérdésre pedig nem válaszolt a vizsgázó. Minden feladat végén (a lap alján a kérdéseket jelölő szürke négyzetben) két külön rubrika található. Az egyikbe előre beírtuk az elérhető maximális pontszámot, a másikba, kérjük, írja be a feladatban a vizsgázó által elért összpontszámot. Például: Max.

Elért

5

3

A feladatlap végén található összesítő táblázatba, kérjük, írja be a részeredményeket (az egyes feladatok eredményeit) és az elért összpontszámot.

írásbeli vizsga 0622

2 / 18

2007. május 24.



I. Olvasott szöveg értése Általános útmutató Az elérhető maximális pontszám: 30. Részletes útmutató 1. feladat 0. 1. 2. 3. 4. 5.

P F F P P F

2. feladat 6. K

0. M

7. I

8. G

9. E

10. C

11. A

12. N

13. D

14. J

15. B

16. L

17. H

18. F

3. feladat 0. D

19. B

20. F

21. H

22. A

23. G

24. C

zbędna

E

4. feladat 0. 25. 26. 27. 28. 29. 30.

kot samochód (auto) piłka (piłeczka) telewizor odkurzacz prysznic (natrysk) mydło


3 / 18

2007. május 24.



II. Nyelvhelyesség A javítási útmutató tartalmazza az összes elfogadható választ. Amennyiben a válasz helyesírási hibát tartalmaz, nem fogadható el. Amennyiben több választ írt be a vizsgázó, a válasz akkor sem fogadható el, ha tartalmazza a helyes megoldást. Javítás közben minden feladat végén (a lap alján) a feladatban szereplő összes kérdéshez tartozó egy-egy szürke négyzetbe, kérjük, írja be a következő kódokat: • • •

1 = jó válasz 0 = nem elfogadható válasz Amennyiben nincs válasz, a négyzetet hagyja üresen! Például: 1.

2.

3.

1

0

1

4.

5.

1

A példában az első és a harmadik kérdésre helyes a válasz, a másodikra nem fogadható el, a negyedik kérdésre pedig nem válaszolt a vizsgázó. Minden feladat végén (a lap alján a kérdéseket jelölő szürke négyzetben) két külön rubrika található. Az egyikbe előre beírtuk az elérhető maximális pontszámot, a másikba, kérjük, írja be a feladatban a vizsgázó által elért összpontszámot. Például: Мax.

Elért

5

3



4 / 18

2007. május 24.



II. Nyelvhelyesség Általános útmutató Az elérhető maximális vizsgapontszám 30 pont. Részletes útmutató 1. feladat 0. 1. 2. 3. 4. 5. 6.

powiedział obróciła zjeść spotkała opuściłam Dorobią oblizał się

2. feladat 0. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.

Chciałbym Gdybym udałbym powiedziałbym zaśmiałbym otrzymałbym Występowałbym by gdyby by (chwalono by) by

3. feladat 0. u

17. za

18. z

19. za

20. w

21. na

22. do

23. przed

4. feladat Csak akkor fogadható el jónak a megoldás, ha mind a két végződés jó. 0. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30.

potężnego zamku księżycowe noce dawnej twierdzy stromego wzgórza Bezkarni rabusie Rozkapryszona panna karkołomnej sztuki okrutną dziewczyną


5 / 18

2007. május 24.



III. Hallott szöveg értése Ha többféle válasz is elfogadható, a javítási útmutató tartalmazza a szövegből adódó lehetséges válaszokat, illetve azokat a tartalmi elemeket, amelyeket a jó válasznak tartalmaznia kell. A zárójelben szereplő szavak, kifejezések nem feltételei a válasz elfogadhatóságának. A feladatokat kizárólag tartalmi szempontok alapján értékeljük, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor vesszük figyelembe, ha azok a válasz érthetőségét akadályozzák. Amennyiben több választ írt be a vizsgázó, a válasz akkor sem fogadható el, ha tartalmazza a helyes megoldást. Javítás közben minden feladat végén (a lap alján) a feladatban szereplő összes kérdéshez tartozó egy-egy szürke négyzetbe, kérjük, írja be a következő kódokat: • • •

1 = jó válasz 0 = nem elfogadható válasz Amennyiben nincs válasz, a négyzetet hagyja üresen!

Például: 1.

2.

3.

1

0

1

4.

5. 1

A példában az első és a harmadik kérdésre helyes a válasz, a másodikra nem fogadható el, a negyedik kérdésre pedig nem válaszolt a vizsgázó. Minden feladat végén (a lap alján a kérdéseket jelölő szürke négyzetben) két külön rubrika található. Az egyikbe előre beírtuk az elérhető maximális pontszámot, a másikba, kérjük, írja be a feladatban a vizsgázó által elért összpontszámot. Például: Max.

Elért

5

3



6 / 18

2007. május 24.



A feladatok megoldása és a hanghordozón elhangzó szövegek: Dzień dobry. Teraz sprawdzimy jak rozumiesz język polski ze słuchu. Egzamin składa się z trzech zadań. Każdy tekst usłyszysz dwa razy. Zadania do tekstu znajdziesz w otrzymanym zestawie. Zadania możesz wykonać w czasie pierwszego i drugiego czytania tekstu, a także po zakończeniu czytania. Każde zadanie zaczyna się i kończy muzyką. Zadanie usłyszysz po muzyce. Potem będziesz miał czas, aby zapoznać się z zadaniem. Potem posłuchasz tekstu po raz pierwszy. Następnie znowu będziesz miał czas, aby jeszcze raz przejrzeć tekst. Potem posłuchasz tekstu po raz drugi. Znowu będziesz miał czas, aby sprawdzić, czy dobrze wykonałeś zadanie. Egzamin będzie trwał trzydzieści minut. Życzymy powodzenia!


7 / 18

2007. május 24.



1.feladat Coraz więcej osób nie wyobraża sobie życia bez samochodu. Kobiety jeżdżą ostrożniej niż mężczyźni, dlatego w 2004 roku były sprawczyniami zaledwie 16 procent wypadków drogowych w Polsce. Częściej natomiast powodują stłuczki. A zimą o nie nietrudno. O czym więc należy pamiętać, prowadząc auto po śniegu i lodzie? Ryzyko wypadku można zminimalizować, kiedy zdajemy sobie sprawę z niebezpieczeństwa na drodze, jesteśmy na nie przygotowani i potrafimy błyskawicznie i poprawnie zareagować. Zimą na drodze nigdy nie wolno zapominać o wzmożonej ostrożności, przede wszystkim należy jeździć wolniej i zachowywać większe odstępy od innych samochodów. Powinniśmy jeździć na oponach zimowych. W niższej temperaturze guma opon letnich traci właściwości przyczepne. Drugim warunkiem przyczepności jest ciśnienie w kołach. Sprawdzać je warto ciśnieniomierzem, są one niemal na wszystkich stacjach benzynowych, przynajmniej raz w miesiącu, ale zimą polecam robić to jeszcze częściej. Przed sezonem zlećmy mechanikowi też sprawdzenie hamulców, a przy okazji możemy poprosić o skontrolowanie poziomu wszystkich płynów w aucie, zwłaszcza płynu hamulcowego. Koniecznie trzeba pamiętać o wymianie płynu do spryskiwaczy z letniego na zimowy. Letni może zamarznąć albo zostawiać tłuste smugi. W mroźny dzień zanim wsiądziemy do samochodu, zwróćmy uwagę, czy wycieraczki nie przymarzły do szyby. Każdy kierowca powinien też mieć w aucie skrobaczkę do szyb i odmrażacz do zamków. Skuteczną praktyką jest też nacieranie uszczelek drzwi gliceryną - dzięki temu nie przymarzną. Jadąc w korku należy pamiętać o wzmożonej ostrożności i zasadzie ograniczonego zaufania. Zanim wykonamy manewr, spróbujmy pomyśleć, co w tej chwili mogą zrobić inni kierowcy, zwłaszcza ci za nami. Wyprzedzając, spójrzmy w lusterko. Ważny jest odstęp od pojazdu przed nami - minimum to 1,5 m. W korku poruszamy się z prędkością dostosowaną do warunków jazdy i umożliwiającą nam manewrowanie. Nie wyprzedzajmy pasem pobocza z prawej strony ani nie utrudniajmy powrotu na właściwy pas kierowcom wyprzedzającym nas z lewej strony. Najwięcej problemów przysparza nam jazda po zaśnieżonych drogach. Używamy wtedy łańcuchów. Zakłada się je na koła napędowe. Maksymalna prędkość jazdy z łańcuchami to 50 km/h. Nie wolno wtedy gwałtownie przyspieszać i hamować. Łańcuchy zdejmujemy, gdy zjedziemy na odśnieżony asfalt, w przeciwnym razie zniszczymy i drogę, i opony. Na oblodzonej powierzchni należy hamować pulsacyjnie, czyli dociskać i delikatnie popuszczać pedał hamulca. Nie zdejmujemy z niego nogi aż do wytracenia prędkości.


8 / 18

2007. május 24.


0. 1. 2.


+

Kobiety jeżdżą ostrożniej niż mężczyźni. Kobiety, w 2004 roku, były sprawczyniami zaledwie 16 procent wypadków drogowych w Polsce. Zimą na drodze nigdy nie wolno zapominać o wzmożonej ostrożności, przede wszystkim należy jeździć wolniej i zachowywać większe odstępy od innych samochodów.

+ +

3.

Latem powinniśmy jeździć na oponach zimowych.

-

4.

Ciśnienie w kołach sprawdzamy wodomierzem.

-

5.

Przed sezonem zimowym zlećmy kominiarzowi sprawdzenie hamulców w naszym aucie.

-

6.

Zimą należy używać tylko zimowego płynu do spryskiwaczy.

+

8.

Zimą każdy kierowca powinien mieć w aucie skrobaczkę do szyb i odmrażacz do zamków. Skuteczną praktyką jest nacieranie uszczelek drzwi kremem pod oczy dzięki temu drzwi auta nie przymarzną.

9.

Ważny jest odstęp od pojazdu przed nami - minimum to 15 metrów.

7.

10. Łańcuchy zakłada się na koła napędowe.


9 / 18

+ +

2007. május 24.



2. feladat Zasadniczo reklama powinna pełnić funkcję informacyjną i opisywać produkt oraz jego zalety, zachęcając tym samym do zakupu. Jednak współczesne reklamy zdecydowanie przekraczają te granice. Można powiedzieć, że nie sprzedają już tylko materialnego produktu, ale też pewne wartości, idee i marzenia. Zapewniają nas na przykład, iż po wypiciu określonego napoju, który ma rewelacyjny smak i pobudza nasz organizm, nabierzemy cudownej mocy pozwalającej nam latać. Obietnice takiej reklamy oczywiście nie mają pokrycia w rzeczywistości. Nie oznacza to, że reklama kłamie. Po prostu często pojawiają się w niej elementy fantastyczne. Wspomniany napój z pewnością posiada walory smakowe i orzeźwiające. Brak mu jednak właściwości magicznych i dla przeciętnego odbiorcy reklam jest to oczywiste. Nie traktuje on poważnie wszystkich treści, odróżniając fikcję od faktów. Istnieje jednak pewna grupa odbiorców niezdolnych do takiego rozróżnienia. Są to przede wszystkim dzieci w wieku przedszkolnym, które cechuje łatwowierność. Wierzą więc zarówno we wróżki i krasnoludki, jak i w to, co widzą na ekranie. Czasami jest to bardzo niebezpieczne. Zdarza się bowiem, że nasze pociechy, sugerując się wyczynami telewizyjnych bohaterów, naśladują ich postępowanie. Pod wpływem reklam dzieci nabierają też chęci kupowania rozmaitych produktów, takich jak na przykład słodycze, które nie zawsze są zdrowe i nie zastąpią szklanki mleka, tak jak twierdzi spot reklamowy. Bywają również momenty, kiedy dziecko uświadamia sobie, że wymarzony przedmiot nie jest tak doskonały, a czekoladka nie smakuje tak, jak sobie wyobrażało, i zaczyna wątpić w autentyzm opinii dorosłych. Aby uniknąć takich sytuacji, należy nauczyć swoje pociechy krytycyzmu wobec treści reklamowych. Nie rozumieją one jeszcze mechanizmów stosowanych w reklamie i są wobec nich bezbronne. Warto więc oglądać wspólnie telewizję i analizować to, co widzimy na ekranie, pokazując, co jest prawdziwe, a czemu nie należy ślepo wierzyć.


10 / 18

2007. május 24.



Zasadniczo reklama powinna pełnić funkcję informacyjną i opisywać produkt oraz jego zalety, zachęcając tym samym do zakupu. Jednak współczesne reklamy zdecydowanie przekraczają te granice. Można powiedzieć, że nie sprzedają już tylko materialnego produktu, ale też pewne wartości, idee i marzenia (0). Zapewniają nas na przykład, iż po wypiciu określonego napoju, który ma rewelacyjny smak i pobudza nasz organizm, nabierzemy cudownej mocy pozwalającej nam latać. Obietnice takiej reklamy oczywiście nie mają pokrycia w rzeczywistości. Nie oznacza to, że reklama ______________________(11). Po prostu często pojawiają się w niej elementy ______________________(12). Wspomniany napój z pewnością posiada walory smakowe i orzeźwiające. Brak mu jednak właściwości magicznych i dla przeciętnego odbiorcy reklam jest to oczywiste. Nie traktuje on poważnie wszystkich treści, odróżniając fikcję od _________________(13). Istnieje jednak pewna grupa odbiorców niezdolnych do takiego rozróżnienia. Są to przede wszystkim ___________________(14) w wieku przedszkolnym, które cechuje łatwowierność. Wierzą więc zarówno we wróżki i krasnoludki, jak i w to, co widzą na ekranie. Czasami jest to bardzo ____________________(15). Zdarza się bowiem, że nasze pociechy, sugerując się wyczynami telewizyjnych bohaterów, naśladują ich postępowanie. Pod wpływem reklam dzieci nabierają też chęci kupowania rozmaitych produktów, takich jak na przykład ___________________(16), które nie zawsze są zdrowe i nie zastąpią szklanki mleka, tak jak twierdzi spot reklamowy. Bywają również momenty, kiedy dziecko uświadamia sobie, że wymarzony ___________________(17) nie jest tak doskonały, a czekoladka nie smakuje tak, jak sobie wyobrażało, i zaczyna wątpić w autentyzm opinii dorosłych. Aby uniknąć takich sytuacji, należy nauczyć swoje pociechy krytycyzmu wobec treści reklamowych. Nie rozumieją one jeszcze mechanizmów stosowanych w reklamie i są wobec nich ____________________(18). Warto więc oglądać _________________(19) telewizję i analizować to, co widzimy na ekranie, pokazując, co jest prawdziwe, a czemu nie należy ślepo ___________________(20).

0. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.


marzenia kłamie fantastyczne faktów dzieci niebezpieczne słodycze przedmiot bezbronne wspólnie wierzyć

11 / 18

2007. május 24.



3. feladat Od ponad dwóch lat udaje jej się utrzymać wagę 55 kg przy 163 cm wzrostu, ale do decyzji o odchudzaniu dojrzewała latami. - Problemy z nadwagą zaczęły się po urodzeniu dziecka. Przytyłam wtedy około 10 kilogramów. Moim głównym problemem były słodycze. W ciągu dnia jadłam normalne posiłki, a między nimi pochłaniałam czekolady, batony, ciastka. Poza tym objadałam się wieczorem - wspomina Maria. - Czułam się naprawdę fatalnie. Nic mi się już nie chciało, tylko jeść. Cały czas wspominałam siebie sprzed lat. Byłam wtedy atrakcyjna i szczupła. Kupowałam ubrania z numerem 34,36, a teraz noszę 42! Dwa lata temu w sylwestra postanowiłam, że schudnę. Ale na obiecywaniu się skończyło. O swojej noworocznej obietnicy przypomniałam sobie pół roku później. Przyszłam do pracy. Poczułam głód. Zrobiłam sobie kanapki z wędliną i warzywami. Zjadłam dwie. Godzinę później znowu byłam głodna. Wtedy pochłonęłam hamburgera. Był wyładowany mięsem, warzywami i tłustym sosem. Myślałam, że pęknę, ale zjadłam go. Kiedy przyszłam do domu, weszłam na wagę. Wskazywała już prawie 70 kilogramów! - opowiada. Następnego dnia do pracy zamiast bułek kupiłam sobie „deski”. - Tak nazywamy chrupkie pieczywo! - Przypomniałam sobie o noworocznym postanowieniu. Zdałam sobie też sprawę, że krzywdzę samą siebie. Przez ponad cztery miesiące rano jadłam tylko dwie kromki chrupkiego pieczywa z białym serem. Na drugie śniadanie jabłko i jakiś sok. Na obiad sałatkę grecką, a na kolację znowu jakiś owoc lub warzywo. Ostatni posiłek jadłam około godziny 18.00. - Pilnowałam, żeby nie jeść więcej niż 1200 kalorii dziennie. Cieszył mnie każdy ubytek wagi, każde pół kilo. Kiedy ktoś mówił, że schudłam, byłam w siódmym niebie. Postanowiłam też, że będę dużo chodzić. Nie korzystam z windy, a do domu idę pieszo. Maria wiedziała, że zrzucenie zbędnych kilogramów to dopiero początek jej drogi. - Czytałam o efekcie jo-jo i wiedziałam, że żeby zachować wagę - muszę zmienić styl życia. Zaczęłam regularnie uprawiać aerobic. Latem jeżdżę na rowerze a zimą na nartach i łyżwach. Do dziś nie jem słodyczy. Gdy mam ochotę na czekoladę, po prostu przypominam sobie jej smak i to mi wystarcza. Nie jadam mięsa z ziemniakami tylko z surówką. Chleb jem bardzo rzadko, od święta. Czuję się jak nowo narodzona. Polecam wszystkim.


12 / 18

2007. május 24.



0. Od ponad dwóch lat Marii udaje jej się utrzymać wagę: A) 55 kg przy 183 cm wzrostu B) 55 kg przy 163 cm wzrostu 21. Problemy z nadwagą zaczęły się po: A) wypadku samochodowym B) urodzeniu dziecka 22. Maria tyła bo jadła zbyt wiele: A) słodyczy B) warzyw 23. Maria nosiła ubrania o rozmiarze: A) 42 B) 46 24. Maria ważyła prawie: A) 80 kg B) 70 kg 25. „Deski” to: A) drewno cięte na wymiar B) chrupkie pieczywo 26. Podczas terapii odchudzającej, Maria ostatni posiłek jadła około godziny: A) 17.00 B) 18.00 27. Maria pilnowała, żeby nie przyjmować więcej niż: A) 1200 kalorii dziennie B) 2000 kalorii dziennie 28. Maria musiała zmienić styl życia. Zaczęła regularnie uprawiać: A) kajakarstwo B) aerobic 29. Teraz, po diecie odchudzającej, gdy Maria ma ochotę na czekoladę to: A) przypomina sobie jej smak i to jej wystarcza B) zjada tabliczkę czekolady, a potem biega dwie godziny po parku 30. Maria bardzo rzadko, od święta je: A) pomarańcze B) chleb


13 / 18

2007. május 24.



IV. Íráskészség I. feladat Összefoglaló táblázat az értékelési szempontokról Értékelési szempontok

Pontszám

A feladat teljesítése és a szöveg hosszúsága

4 pont

Érthetőség; nyelvi megformálás

5 pont

Íráskép

1 pont

Összesen

10 pont

Amennyiben a dolgozat „A feladat teljesítése és a szöveg hosszúsága” szempont alapján 0 pontos, akkor az összpontszám is 0 pont.

Az értékelési szempontok kifejtése •

A feladat teljesítése és a szöveg hosszúsága

Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó megvalósította-e a kommunikációs szándékot, azaz megfelelően dolgozta-e ki a témát; megfelelő hosszúságú szöveget hozott-e létre. Nem kell pontot levonni azért, ha a szöveg hosszabb 100-150 szónál. Érthetőség; nyelvi megformálás Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által létrehozott szöveg érthető-e az olvasó számára, az esetlegesen előforduló nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák a megértést nem akadályozzák-e. •

Íráskép Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy milyen a szöveg írásképe, mennyire olvasható; a törlések és javítások mennyiben zavarják a szöveg áttekinthetőségét. •


14 / 18

2007. május 24.



Értékelési skála 1. A feladat teljesítése és a szöveg hosszúsága 4 pont 3-2 pont 1 pont A vizsgázó részben A vizsgázó nagyrészt A vizsgázó valósította meg a megvalósította a komtökéletesen kommunikációs célt; munikációs célt; megvalósította a félreértette, illetve nem egy-két részlettől kommunikációs megfelelően dolgozta eltekintve általában célt; megfelelően ki a feladat bizonyos dolgozta ki a feladat megfelelően dolgozta részeit, a létrehozott minden részletét, és ki a feladatot, és szöveg 100 szónál rölegalább 100 szó elérte a minimális videbb. szövegmennyiséget hosszúságú szöveget hozott létre. (100 szó). 2. Érthetőség; nyelvi megformálás 5 pont 4-3 pont A szöveg a nyelvi A szöveg, egy-két kisebb pontatlanság (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák ellenére, az olvasó számára tökéletesen ellenére az olvasó számára nagyjából érthető és érthető és követhető. követhető. 3. Íráskép 1 pont Olvasható kézírás, áttekinthető törlések és javítások.

2-1 pont A szöveg a nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák következtében nehezen érthető és követhető, illetve félreérthető.

0 pont A vizsgázó nem valósította meg a kommunikációs célt; félreértette, illetve nem megfelelően dolgozta ki a feladatot, a szöveg 50 szónál rövidebb.

0 pont A szöveg a nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák miatt nem érthető és nem követhető.

0 pont Olvashatatlan kézírás.

II. feladat az A) és B) variáció közül választott feladat Összefoglaló táblázat az értékelési szempontokról Értékelési szempontok

Pontszám

A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése

5 pont

Hangnem, az olvasóban keltett benyomás

2 pont

Szövegalkotás

4 pont

Szókincs, kifejezésmód

4 pont

Nyelvhelyesség, helyesírás

4 pont

Íráskép

1 pont

Összesen

20 pont

Amennyiben a dolgozat „A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése” szempont alapján 0 pont, akkor az összpontszám is 0 pont.


15 / 18

2007. május 24.



Az értékelési szempontok kifejtése A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó hogyan valósította meg a kommunikációs célt; hány irányító szempontra tért ki, és milyen mélységben tárgyalta azokat. Nem kell levonni pontot, ha a szöveg hosszabb 200-250 szónál. •

Hangnem, az olvasóban keltett benyomás Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által létrehozott szöveg hangneme és stílusa megfelel-e a közlési szándéknak, valamint az írásmű szerzője és olvasója közötti viszonynak; az olvasóban a szerző szándékának megfelelő benyomást kelti-e. •

Szövegalkotás Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy logikus-e az irányító szempontok elrendezése és a szöveg gondolatmenete, megfelelő-e a gondolati tagolás, azaz van-e bevezetés és befejezés; a vizsgázó hogyan alkalmazza a szövegösszefüggés tartalmi és nyelvi elemeit (előre- és visszautalás eszközei, névmások, kötőszók stb.). •

Szókincs, kifejezésmód Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által használt szókincs megfelel-e a témának, a szituációnak és a közlési szándéknak; a szóhasználat a emelt szintnek megfelelő változatosságot mutat-e. •

Nyelvhelyesség, helyesírás Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által létrehozott szöveg megfelel-e a mondattan, az alaktan és a helyesírás normáinak; az esetlegesen előforduló nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák mennyiben akadályozzák az olvasót abban, hogy a szöveget teljes egészében megértse. •

Íráskép Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy milyen a szöveg írásképe, mennyire olvasható; a törlések és javítások mennyiben zavarják a szöveg áttekinthetőségét. •


16 / 18

2007. május 24.



Értékelési skála 1. A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése 5 pont A vizsgázó tökéletesen megvalósította a kommunikációs célokat. Az irányító szempontokat megfelelően kidolgozta. A szöveg megadott hosszúságú (15% eltérés lehetséges).

4-3 pont A vizsgázó többnyire megvalósította a kommunikációs célokat. Az irányító szempontok közül egyet vagy kettőt megfelelően dolgozott ki, a többit csak részben, illetve egy irányító szempontot megfelelően, az összes többit csak részben.

2-1 pont A vizsgázó részben valósította meg a kommunikációs célokat. Az irányító szempontok közül egyet megfelelően dolgozott ki, ezen kívül még egyet részben, a többit egyáltalán nem, illetve valamennyi irányító szempontot csak részben.

0 pont A vizsgázó nem valósította meg a kommunikációs célokat. Az irányító szempontok közül egyet sem dolgozott ki megfelelően, csak néhányat részben, és van olyan is, amelyet egyáltalán nem.

2. Hangnem, az olvasóban keltett benyomás 2 pont A szöveg a szövegfajtának és a szerző és az olvasó közötti kapcsolatnak megfelelő hangnemben íródott, az olvasóban a szerző szándékának megfelelő benyomást kelt.

1 pont A szöveg hangneme következetlenséget mutat, az olvasóban nem mindig a szerző szándékának megfelelő benyomást kelt.

0 pont A szöveg hangneme nem megfelelő, az olvasóban nem a szerző szándékának megfelelő benyomást kelt.

3. Szövegalkotás 4 pont A szöveg felépítése, az irányító szempontok elrendezése logikus. A gondolati tagolás megfelelő, elkülönül a bevezetés és a befejezés. A szöveg a gondolati tagolást követő bekezdésekből áll. A mondatok szervesen kapcsolódnak egymáshoz.


3-2 pont A szöveg felépítése, az irányító szempontok elrendezése többnyire logikus. A vizsgázó törekszik a gondolati tagolásra, - elkülöníti legalább a bevezetést vagy a befejezést (2 pont), - bekezdéseket alkalmaz (3 pont). A mondatok általában szervesen kapcsolódnak egymáshoz.

17 / 18

1 pont A mondanivaló nem mindenütt logikus elrendezésű. A vizsgázó nem törekszik a gondolati tagolásra, hiányzik a bevezetés és a befejezés. A mondatok több helyen nem kapcsolódnak egymáshoz.

0 pont A szöveg tagolatlan és áttekinthetetlen, összefüggéstelen mondatokból áll. A szöveg annyira rövid, hogy szövegként nem értékelhető.

2007. május 24.



4. Szókincs, kifejezésmód 4 pont A szöveget a témának és a közlési szándéknak megfelelő, változatos, viszonylag bő szókincs jellemzi.

3-2 pont A szöveget a témának és a közlési szándéknak megfelelő szókincs jellemzi. A szókincs korlátai miatt előfordul ismétlés. Néhol nem megfelelő a szóhasználat, ez azonban nem vagy csak kis mértékben nehezíti a megértést.

1 pont A szöveget kevésbé változatos, helyenként egyszerű, de még a téma és a közlési szándék szempontjából elfogadható szókincs jellemzi. Sok a szóismétlés. Többször nem megfelelő a szóhasználat, ami néhány helyen jelentősen megnehezíti a mondanivaló megértését.

0 pont A szövegben felhasznált szókincs nagyon egyszerű, nem a témának és a közlési szándéknak megfelelő. A nem megfelelő szóhasználat több helyen jelentősen megnehezíti a szöveg megértését.

5. Nyelvhelyesség, helyesírás 4 pont A szöveg kevés nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibát tartalmaz, amelyek azonban nem befolyásolják a megértést.

3-2 pont A szöveg több nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibát tartalmaz, amelyek azonban a megértést nem befolyásolják, VAGY csak néhány nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibát tartalmaz, amelyek azonban nehezítik a megértést.

1 pont A szövegben sok olyan nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hiba van, amelyek a megértést jelentősen megnehezítik, valamint sok, a megértést nem befolyásoló nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hiba is előfordul benne.

0 pont A szöveg a nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák miatt több helyen nem érthető.

6. Íráskép 1 pont 0 pont Olvasható kézírás, áttekinthető törlések és Olvashatatlan kézírás. javítások.


18 / 18

2007. május 24.

LENGYEL NYELV JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Recommend Documents