LENGYEL NYELV JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

ÉRETTSÉGI VIZSGA ● 2016. május 24.

Lengyel nyelv

emelt szint Javítási-értékelési útmutató 1412

LENGYEL NYELV

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Javítási-értékelési útmutató

Lengyel nyelv — emelt szint

I. OLVASOTT SZÖVEG ÉRTÉSE A vizsgaszabályzatnak megfelelően az írásbeli vizsga vizsgadolgozatát a szaktanár kijavítja, a hibákat, tévedéseket a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli a javított feladatrészben. Ha többféle válasz is elfogadható, a javítási kulcs tartalmazza a szövegből adódó lehetséges válaszokat, illetve azokat a tartalmi elemeket, amelyeket a jó válasznak tartalmaznia kell. (A szöveg szerinti megoldások mellett dőlt betűvel szerepelnek a tartalmilag még elfogadható egyéb megoldások is. A zárójelben szereplő szavak, kifejezések nem feltételei a válasz elfogadhatóságának.) A feladatokat kizárólag tartalmi szempontok alapján értékeljük, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor vesszük figyelembe, ha azok a válasz érthetőségét akadályozzák. Amennyiben több választ írt be a vizsgázó, a válasz akkor sem elfogadható, ha tartalmazza a helyes megoldást. Javítás közben minden feladat végén (a lap alján) a feladatban szereplő összes kérdéshez egy-egy szürke négyzetbe, kérjük, írja be a következő kódokat:  

1 = jó válasz 0 = nem elfogadható válasz, vagy nem válaszolt a vizsgázó.

Például: 1 1

2 0

3 1

4 0

A példában az első és a harmadik kérdésre helyes a válasz, a másodikra nem elfogadható, a negyedik kérdésre pedig nem válaszolt a vizsgázó. Minden feladat végén (szintén a lap alján, a kérdéseket jelölő szürke négyzetsor végén) két külön rubrika található. Az egyikbe előre beírtuk az elérhető maximális pontszámot, a másikba kérjük, írja be a feladatban a vizsgázó által elért összpontszámot. Például: Max. Elért 4 2 A feladatlap végén található összesítő táblázatba, kérjük, írja be a részeredményeket (az egyes feladatok eredményeit) és az elért összpontszámot.

írásbeli vizsga 1412

2 / 17

2016. május 24.



Általános útmutató Az elérhető maximális vizsgapontszám: 30. Az elérhető maximális feladatpontszám: 30. Részletes útmutató I. feladat 0.

1.

2.

3.

4.

5.

P

P

F

F

F

P

II. feladat 0.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

G

O

M

E

K

N

A

D

F

L

B

I

H

C

III. feladat 0.

19.

20.

21.

22.

23.

24.

zbędne

C

H

D

A

E

B

F

G

IV. feladat 0.

25.

26.

27.

28.

29.

30.

C

D

A

B

D

C

A


3 / 17

2016. május 24.



II. NYELVHELYESSÉG A vizsgaszabályzatnak megfelelően az írásbeli vizsga vizsgadolgozatát a szaktanár kijavítja, a hibákat, tévedéseket a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli a javított feladatrészben. A javítási útmutató tartalmazza az összes elfogadható választ. Amennyiben a válasz helyesírási hibát tartalmaz, az nem elfogadható. Amennyiben több választ írt be a vizsgázó, a válasz akkor sem elfogadható, ha tartalmazza a helyes megoldást. (A helyes megoldások mellett dőlt betűvel szerepelnek a nyelvhelyességi szempontból még elfogadható egyéb megoldások is.) A vizsgarészben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása a javítási-értékelési útmutatóban található pontszámítási táblázat alapján történik. Javítás közben minden feladat végén (a lap alján) a feladatban szereplő összes kérdéshez egy-egy szürke négyzetbe, kérjük, írja be a következő kódokat:  1 = jó válasz  0 = nem elfogadható válasz, vagy nem válaszolt a vizsgázó.

Például: 1 1

2 0

3 1

4 0

A példában az első és a harmadik kérdésre helyes a válasz, a másodikra nem elfogadható, a negyedik kérdésre pedig nem válaszolt a vizsgázó. Minden feladat végén (szintén a lap alján, a kérdéseket jelölő szürke négyzetsor végén) két külön rubrika található. Az egyikbe előre beírtuk az elérhető maximális pontszámot, a másikba kérjük, írja be a feladatban a vizsgázó által elért összpontszámot.

Például: Max. Elért 4 2 A feladatlap végén található összesítő táblázatba, kérjük, írja be a részeredményeket (az egyes feladatok eredményeit), az elért összpontszámot és a pontszámítási táblázat segítségével megállapított vizsgapontokat.


4 / 17

2016. május 24.



Általános útmutató 1. Az elérhető maximális vizsgapontszám: 30. 2. Az elérhető maximális feladatpontszám: 36.

Átszámítási táblázat

Feladatpont 36 35 34 33 32 31 30 29 28 27 26 25 24 23 22 21 20 19


Vizsgapont 30 29 29 28 27 26 25 24 24 23 22 21 21 20 19 18 17 16

Feladatpont 18 17 16 15 14 13 12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0

5 / 17

Vizsgapont 15 15 14 13 12 11 10 9 9 8 7 6 5 4 3 3 2 1 0

2016. május 24.



Részletes útmutató I. feladat 0. 1. 2. 3. 4. 5. 6.

potwierdzone kupowany budowane wykończone przygotowane oddalone stawiane

II. feladat Csak akkor fogadható el jónak a megoldás, ha mind a két végződés jó. 0. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. III. feladat 0. od

Zmartwychwstałego Chrystusa dawnej Polsce cennym towarem specjalnego pisaka letniej wody piękne wzory misternymi dekoracjami powierzchnię jajka ziemiach polskich wspaniałą ozdobą świątecznych stołów 17. do

18. w

19. z

20. za

21. na

22. Bez

23. przez

IV. feladat 0. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30.

słyszymy wydają wykorzysta produkuje przejechać zająć spełniać zakłada

0. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

będziesz chciał będą przyjmowali / przyjmować będzie ponosił / ponosić będzie musiał będziesz reklamował / reklamować będziesz mógł będziesz miał / mieć

V. feladat


6 / 17

2016. május 24.



III. HALLOTT SZÖVEG ÉRTÉSE A vizsgaszabályzatnak megfelelően az írásbeli vizsga vizsgadolgozatát a szaktanár kijavítja, a hibákat, tévedéseket a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli a javított feladatrészben. Ha többféle válasz is elfogadható, a javítási útmutató tartalmazza a szövegből adódó lehetséges válaszokat, illetve azokat a tartalmi elemeket, amelyeket a jó válasznak tartalmaznia kell. (A szöveg szerinti megoldások mellett dőlt betűvel szerepelnek a tartalmilag még elfogadható egyéb megoldások is. A zárójelben szereplő szavak, kifejezések nem feltételei a válasz elfogadhatóságának.) A feladatokat kizárólag tartalmi szempontok alapján értékeljük, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor vesszük figyelembe, ha azok a válasz érthetőségét akadályozzák. Amennyiben több választ írt be a vizsgázó, a válasz akkor sem elfogadható, ha tartalmazza a helyes megoldást. A vizsgarészben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása a javítási-értékelési útmutatóban található pontszámítási táblázat alapján történik. Javítás közben minden feladat végén (a lap alján) a feladatban szereplő összes kérdéshez egy-egy szürke négyzetbe, kérjük, írja be a következő kódokat:  

1 = jó válasz 0 = nem elfogadható válasz, vagy nem válaszolt a vizsgázó.

Például: 1 1

2 0

3 1

4 0

A példában az első és a harmadik kérdésre helyes a válasz, a másodikra nem elfogadható, a negyedik kérdésre pedig nem válaszolt a vizsgázó. Minden feladat végén (szintén a lap alján a kérdéseket jelölő szürke négyzetsor végén) két külön rubrika található. Az egyikbe előre beírtuk az elérhető maximális pontszámot, a másikba kérjük, írja be a feladatban a vizsgázó által elért összpontszámot. Például: Max. Elért 4 2 A feladatlap végén található összesítő táblázatba, kérjük, írja be a részeredményeket (az egyes feladatok eredményeit), az elért összpontszámot, és a pontszámítási táblázat segítségével megállapított vizsgapontokat.


7 / 17

2016. május 24.



Általános útmutató 1. Az elérhető maximális vizsgapontszám: 30. 2. Az elérhető maximális feladatpontszám: 28.

Átszámítási táblázat Feladatpont Vizsgapont 28 30 27 29 26 28 25 27 24 26 23 24 22 23 21 22 20 21 19 20 18 19 17 18 16 17 15 16


Feladatpont Vizsgapont 14 15 13 14 12 13 11 12 10 11 9 10 8 9 7 8 6 7 5 6 4 4 3 3 2 2 1 1 0 0

8 / 17

2016. május 24.



I. Csak akkor fogadható el jónak a megoldás, ha mind a két szót beírta a vizsgázó. 0. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

same sukcesy trzykrotnym mistrzem dwa samochody Doskonałość ludzka biegun północny chcę zbankrutować życie budować mój majątek gwałtowny deszcz człowiekiem szczęśliwym wiem jedno

II. 0.

+

11.

–

12.

–

13.

+

14.

–

15.

+

16.

–

17.

+

18.

+

19.

–

20.

+

III. 0.

21.

22.

23.

24.

25.

26.

27.

28.

B

A

A

A

B

A

B

B

A


9 / 17

2016. május 24.



I. feladat Andrzejowi zawsze sprzyjało szczęście. Odnosił same sukcesy w życiu i sporcie, który był wielką jego pasją. Andrzej był zdrowy i silny. Był trzykrotnym mistrzem olimpijskim. Kobiety go uwielbiały. Dorobił się sporego majątku. Miał willę nad morzem i dwa samochody. Od dziesięciu lat nie poniósł ani jednej klęski. Ale był bardzo zmęczony swoimi zwycięstwami. Widzowie też nie przeżywali już żadnych emocji. Mówili: „Andrzej jest doskonały, jest niezawodny. On musi zwyciężyć”. A gdy zwyciężał – ziewali. - Doskonałość ludzka jest zmorą! – zawołał Andrzej, gdy pewnego dnia siedzieliśmy w jego willi nad morzem. - Co z tego wynika? – spytałem. - Pojadę na biegun północny. - Co? - Założę tam plantacje truskawek i włożę w nie cały mój majątek – wyjaśnił Andrzej. - Dobry kawał – zaśmiałem się. - Nie śmiej się – powiedział Andrzej. – Ja koniecznie chcę ponieść klęskę, chcę zbankrutować, przerwać wreszcie passę tych nudnych zwycięstw i równie nudnego szczęścia i znowu życie budować od nowa. Wierz mi, gdybym miał pewność, że owe plantacje truskawek na biegunie będą przyczyną mojego bankructwa, założyłbym je bez namysłu. Ja wiem, że mnie szczęście nigdy i nigdzie nie opuści, że gdybym nawet założył plantacje na biegunie, to i tam one zakwitną i wydadzą obfite plony, że gdybym nawet cały mój majątek rozdał ubogim, oni go nie przyjmą, a gdybym podpalił moją willę spadnie natychmiast gwałtowny deszcz i ugasi w oka mgnieniu pożar. Jestem człowiekiem szczęśliwym, którego unieszczęśliwił nadmiar szczęścia. Objąłem go i powiedziałem. - A czy ty kiedykolwiek zastanawiałeś się nad tym, czym właściwie jest szczęście? Andrzej podniósł na mnie niepewny wzrok. - Nie, ale wiem jedno, że do jego pełni potrzebna jest spora ilość klęsk. Roman Brandstaetter, Gdy truskawki zakwitną na biegunie, w: Bardzo krótkie opowieści…


10 / 17

2016. május 24.



II. feladat Dawno, dawno temu, w Mirze na terenach dzisiejszej Turcji mieszkał mały chłopiec. Na imię miał Mikołaj i pochodził z bardzo bogatej rodziny. Jego rodzice kupowali mu najlepsze zabawki, najpiękniejsze stroje. Nigdy nie brakowało mu strawy na stole, a potrawy jakie jadał były zawsze bardzo smaczne. Chłopiec lubił obserwować otaczający go świat i bardzo smuciło go, że inne dzieci nie żyją w takim dostatku jak on. Na świecie panowały bowiem: wielka bieda, głód i zarazy spowodowane licznymi wojnami oraz klęskami nieurodzaju. Mikołaj długo myślał czym spowodowany jest niedostatek innych i doszedł do wniosku, że Bóg ma na świecie tyle pracy, że nie jest w stanie zadbać o wszystkich ludzi w tym samym czasie. Postanowił pomóc Stwórcy w opiekowaniu się biednymi. Zawsze idąc do kościoła zabierał ze sobą tyle jedzenia i różnych łakoci ile tylko mógł unieść. Rozdawał je później biednym dzieciom i obserwował radość jaką wzbudzały w nich jego podarunki. Jego rodzice obserwowali te uczynki i cieszyli się, że mają takiego dobrego syna. Mówili, że wyrośnie na wspaniałego człowieka. Kiedy Mikołaj dorósł odziedziczył ogromną fortunę. Uznał, że nie potrzebuje takiego bogactwa i zaczął je rozdawać potrzebującym. O jego uczynkach oraz wielkiej pobożności mówiono w całej Mirze. Mieszkańcy tak go podziwiali, że został wybrany na biskupa. Pewnego razu Mikołaj spacerował ulicami i swoim zwyczajem obserwował życie miasta. Jego uwagę przykuła kłótnia dwóch mężczyzn. Jeden z nich domagał się od drugiego zwrotu długu lub oddania córek w niewolę w celu spłacenia należności. Dłużnik miał oddać pieniądze lub wolność córek. Czasu do działania nie zostało dużo, bo słońce już zachodziło. Mikołaj pobiegł do domu. Chwycił swój worek, w którym zazwyczaj nosił żywność dla ubogich i zaczął wkładać do niego różnego rodzaju kosztowności. Kiedy worek był pełen, zaniósł go pod dom dłużnika. Wszyscy już spali, bo był środek nocy. Na szczęście okno było otwarte. Mikołaj wrzucił przez nie zawartość swojego worka. Do domu wracał wielce uradowany, że znów spełnił dobry uczynek i pomógł Bogu przy wybawianiu ludzi z ich nieszczęść. Postanowił, że pozna piękne córki uratowanego mężczyzny z trzema oficerami, których również niedawno wybawił z opresji. Następnego dnia dłużnik obudził się rozpaczając, iż jego córki stracą wolność. Lecz kiedy wszedł do pomieszczenia z otwartym oknem, nie mógł uwierzyć własnym oczom. Na podłodze przed nim leżała bowiem wielka góra kosztowności. Nie wiedział skąd one się wzięły, ale czuł, że Bóg ulitował się nad jego nieszczęściem. Bogactwa wystarczyło zarówno na spłatę długu, jak i posag dla córek, które niedługo po tym dniu poznały trzech wspaniałych oficerów. Pan Bóg od dawna obserwował uczynki Mikołaja. Podobało Mu się jak biskup pomaga bliźnim. Zaś po tej nocy, kiedy mężczyzna pomógł dłużnikowi i jego córkom postanowił, że Mikołaj powinien zostać świętym. Dał też biskupowi możliwość robienia tego co kochał najbardziej, a więc uszczęśliwienia ludzi i wspierania najuboższych. I tak Bóg dał Mikołajowi dom na dalekiej północy, gdzie święty zbiera przez cały rok siły, aby przez jedną noc w roku przynieść prezenty dla wszystkich dzieci na świecie. Dzieci zaś co roku czekają na tę magiczną noc i marzą, że uda im się spotkać Świętego Mikołaja. http://www.bajkowyzakatek.eu/2010/12/ciekawe-historie-swiety-mikolaj-legenda.html z dnia 01.02.2014 r.


11 / 17

2016. május 24.



III. feladat Z badań przeprowadzonych kilka lat temu wynika, że co najmniej co trzeci rodzic regularnie wypłaca kieszonkowe swojemu dziecku. Ponad 75 proc. rodziców uważa też, że dzieci powinny dysponować swoimi pieniędzmi, a wysokość kieszonkowego uzależnia od swoich zarobków. Dzieci bardzo wcześnie stykają się z pojęciem pieniędzy. Widzą, że płacimy nimi w sklepie, słyszą, że ciągle mamy ich za mało, albo że udało nam się je zaoszczędzić. Niczym mantry słuchają, że „nie mamy pieniędzy, by kupić im kolejną zabawkę”. A potem przychodzi czas, gdy same zaczynają je posiadać lub się ich domagać. Skoro ten moment musi kiedyś nastąpić, warto przygotować do niego dziecko. Wytłumaczyć mu zasady posługiwania się pieniędzmi, nauczyć ich liczenia. Pomóc im oszacować wartość danej rzeczy w przeliczeniu na pieniądze. I przede wszystkim – nauczyć je oszczędzać i wydawać pieniądze z rozmysłem. Dlatego kieszonkowe to dobry trening, zanim nasze dziecko zacznie operować większymi kwotami albo zarabiać pierwsze pieniądze. Możemy dawać dziecku drobne kwoty i wspólnie z nim planować wydatki, a gdy trochę podrośnie – zwiększyć kwoty i namówić na pierwszą świnkę skarbonkę. Kolejnym etapem, który nam zdecydowanie ułatwi życie, a dziecko wprowadzi w kolejny wymiar znanego mu świata wirtualnego, jest założenie konta bankowego. Rachunki są tak skonstruowane, że przelewy i wypłaty muszą być autoryzowane, więc nie ma ryzyka utraty kontroli nad wydatkami dziecka. To, czy należy dawać dziecku pieniądze regularnie i w jakiej kwocie, to już decyzja opiekunów. Edukacja finansowa to taki sam element wychowania jak nauka zachowania przy stole, komunikacji z rówieśnikami czy osobami starszymi, to po prostu przygotowanie do życia w społeczeństwie. http://zwierciadlo.pl/2014/praca-i-finanse/kieszonkowe-dla-dziecka z dnia 26.01.2014 r.


12 / 17

2016. május 24.



IV. ÍRÁSKÉSZSÉG A vizsgaszabályzatnak megfelelően az írásbeli vizsga vizsgadolgozatát a szaktanár kijavítja, a hibákat, tévedéseket a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli a javított feladatrészben. A munkalap végén a táblázatban két különböző oszlop található:  az elsőbe előre beírtuk az egyes értékelési szempontok alapján elérhető maximális pontszámokat;  a másikba, kérjük, írja be a vizsgázó által elért pontszámokat, majd a feladatra adott összpontszámot. Például: Max. Elért 4 2 A feladatlap végén található összesítő táblázatba, kérjük, írja be a részeredményeket (az egyes feladatok eredményeit) és az elért összpontszámot. Értékelési szempontok az I. feladathoz Értékelési szempontok A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése Érthetőség, nyelvi megformálás Íráskép Összesen

Maximális pontszám 4 5 1 10

Amennyiben a dolgozat „A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése” szempont alapján 0 pont, akkor az összpontszám is 0 pont. Amennyiben a létrehozott szöveg terjedelme meghaladja a 225 szót, „A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése”pontszámából 1 pontot le kell vonni. „A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése” szempont alapján adott pontszám 0 pont, ha a létrehozott szöveg 60 szónál rövidebb. (A fentieken túl a szempontok értékelése az elmúlt vizsgaidőszakokban megszokott módon, a javítási-értékelési útmutatóban leírtak szerint történik.)


13 / 17

2016. május 24.



Az értékelési szempontok részletes kifejtése 

A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó megvalósította-e a kommunikációs szándékot, azaz megfelelően dolgozta-e ki a témát; megfelelő hosszúságú szöveget hozott-e létre.



Érthetőség, nyelvi megformálás Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által létrehozott szöveg érthető-e az olvasó számára, az esetlegesen előforduló nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák a megértést nem akadályozzák-e.



Íráskép Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy milyen a szöveg írásképe, mennyire olvasható; a törlések és javítások mennyiben zavarják a szöveg áttekinthetőségét. Értékelési skála az I. feladathoz

A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése 4 pont 3 pont 2–1 pont A vizsgázó tökélete- A vizsgázó többnyire A vizsgázó részben sen megvalósította megvalósította valósította meg a kommunikációs a kommunikációs a kommunikációs célokat. célokat. célokat. Valamennyi irányító Egy-két részlettől Félreértette, illetve szempontot megfele- eltekintve általában nem megfelelően lően dolgozta ki. megfelelően dolgozta ki a feladat dolgozta ki. bizonyos részeit. Érthetőség, nyelvi megformálás 5 pont 4–3 pont A szöveg egy-két A szöveg a nyelvi kisebb pontatlanság (mondattani, alakellenére az olvasó tani, helyesírási) számára tökéletesen hibák ellenére érthető és követhető. az olvasó számára nagyjából érthető és követhető. Íráskép 1 pont Olvasható kézírás, áttekinthető törlések és javítások.


2–1 pont A szöveg a nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák következtében több helyen nehezen érthető és követhető, illetve félreérthető.

0 pont A vizsgázó nem valósította meg a kommunikációs célokat. Félreértette, illetve nem megfelelően dolgozta ki.

0 pont A szöveg a nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák miatt nem érthető és nem követhető.

0 pont Olvashatatlan kézírás és/vagy áttekinthetetlen törlések és javítások.

14 / 17

2016. május 24.



Értékelési szempontok a II. feladathoz (az A és a B variáció közül választott feladat) Értékelési szempontok A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése Hangnem, az olvasóban keltett benyomás Szövegalkotás Szókincs, kifejezésmód Nyelvhelyesség, helyesírás Íráskép Összesen

Maximális pontszám 5 2 4 4 4 1 20

Amennyiben a dolgozat „A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése” szempont alapján 0 pont, akkor az összpontszám is 0 pont. Amennyiben a létrehozott szöveg terjedelme meghaladja a 375 szót, „A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése”pontszámából 1 pontot le kell vonni. „A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése”szempont alapján adott pontszám 0 pont, ha a létrehozott szöveg 100 szónál rövidebb. (A fentieken túl a szempontok értékelése az elmúlt vizsgaidőszakokban megszokott módon, a javítási-értékelési útmutatóban leírtak szerint történik.) Az értékelési szempontok kifejtése 

A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó hogyan valósította meg a kommunikációs célt; hány irányító szempontra tért ki, és milyen mélységben tárgyalta azokat.



Hangnem, az olvasóban keltett benyomás Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által létrehozott szöveg hangneme és stílusa megfelel-e a közlési szándéknak, valamint az írásmű szerzője és olvasója közötti viszonynak; az olvasóban a szerző szándékának megfelelő benyomást kelti-e.



Szövegalkotás Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy logikus-e az irányító szempontok elrendezése és a szöveg gondolatmenete, megfelelő-e a gondolati tagolás, azaz van-e bevezetés és befejezés; a vizsgázó hogyan alkalmazza a szövegösszefüggés tartalmi és nyelvi elemeit (előre- és visszautalás eszközei, névmások, kötőszók stb.).



Szókincs, kifejezésmód Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által használt szókincs megfelel-e a témának, a szituációnak és a közlési szándéknak; a szóhasználat az emelt szintnek megfelelő változatosságot mutat-e.


15 / 17

2016. május 24.





Nyelvhelyesség, helyesírás Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által létrehozott szöveg megfelel-e a mondattan, az alaktan és a helyesírás normáinak; az esetlegesen előforduló nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák mennyiben akadályozzák az olvasót abban, hogy a szöveget teljes egészében megértse.



Íráskép Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy milyen a szöveg írásképe, mennyire olvasható; a törlések és javítások mennyiben zavarják a szöveg áttekinthetőségét. Értékelési skála a II. feladathoz

A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése 5 pont 4–3 pont 2–1 pont 0 pont A vizsgázó tökéle- A vizsgázó többnyire A vizsgázó részben A vizsgázó nem tesen megvalósímegvalósította a komvalósította meg valósította meg totta a kommunimunikációs célokat. a kommunikációs cé- a kommunikációs kációs célokat. Az irányító szempontok lokat. Az irányító célokat. Valamennyi iráközül egyet vagy kettőt szempontok közül Az irányító szemnyító szempontot megfelelően dolgozott egyet megfelelően pontok közül egyet megfelelően dolki, a többit csak részdolgozott ki, ezen sem dolgozott ki gozta ki. ben, illetve egy irányító kívül még egyet rész- megfelelően, csak szempontot megfeleben, a többit egyáltanéhányat részben, lően, az összes többit lán nem, illetve valaés van olyan is, csak részben. mennyi irányító szem- amelyet egyáltalán pontot csak részben. nem. Hangnem, az olvasóban keltett benyomás 2 pont 1 pont 0 pont A szöveg a szövegfajtának A szöveg hangneme A szöveg hangneme nem és a szerző és az olvasó közötti következetlenséget mutat, megfelelő, az olvasóban kapcsolatnak megfelelő hangaz olvasóban nem mindig nem a szerző szándékának nemben íródott, az olvasóban a szerző szándékának megfelelő benyomást kelt. a szerző szándékának megfelelő megfelelő benyomást kelt. benyomást kelt. Szövegalkotás 4 pont 3–2 pont 1 pont 0 pont A szöveg felépítése, A szöveg felépítése, A mondanivaló A szöveg tagolatlan az irányító szempon- az irányító szempontok nem mindenütt logi- és áttekinthetetlen, tok elrendezése logi- elrendezése többnyire kus elrendezésű. összefüggéstelen kus. logikus. A vizsgázó nem mondatokból áll. A gondolati tagolás A vizsgázó törekszik törekszik a gondolati megfelelő, elkülönül a gondolati tagolásra, tagolásra, hiányzik a bevezetés és a befe- elkülöníti legalább a bevezetés és jezés. a bevezetést vagy a befejezés. A szöveg a gondolati a befejezést (2 pont), A mondatok több tagolást követő bebekezdéseket alkalmaz helyen nem kapcsokezdésekből áll. (3 pont). lódnak egymáshoz. A mondatok szerve- A mondatok általában sen kapcsolódnak szervesen kapcsoegymáshoz. lódnak egymáshoz. írásbeli vizsga 1412

16 / 17

2016. május 24.



Szókincs, kifejezésmód 4 pont A szöveget a témának és a közlési szándéknak megfelelő gazdag és változatos szókincs, valamint a közlési szándéknak megfelelő nyelvhasználat jellemzi.

3–2 pont 1 pont 0 pont A szöveget a témáA szöveget kevésbé A szövegben felnak és a közlési változatos, helyenként használt szókincs szándéknak megfeegyszerű, de még nagyon egyszerű, lelő szókincs jela téma és a közlési nem a témának és lemzi. A szókincs szándék szempontjából a közlési szándékkorlátai miatt előelfogadható szókincs nak megfelelő. fordul ismétlés. jellemzi. Sok a szóisA nem megfelelő Néhol nem megfelelő métlés. Többször nem szóhasználat több a szóhasználat, ez megfelelő a szóhaszná- helyen jelentősen azonban nem vagy lat, ami néhány helyen megnehezíti a szöcsak kis mértékben jelentősen megnehezíti veg megértését. nehezíti a mondanivaló a megértést. megértését. Nyelvhelyesség, helyesírás 4 pont 3–2 pont 1 pont 0 pont A szöveget igényes A szöveg több A szövegben sok A szöveg a nyelvi nyelvhasználat jelnyelvi (mondattani, olyan nyelvi (mondat- (mondattani, alaklemzi, a vizsgázó vál- alaktani, helyesírási) tani, alaktani, tani, helyesírási) tozatos és igényes hibát tartalmaz, helyesírási) hiba van, hibák miatt több nyelvtani szerkezeteamelyek amelyek helyen nem ket használ, mondatazonban a megértést a megértést jelentősen érthető. szerkesztése is igénem befolyásolják, megnehezítik, nyes. A szöveg hibát- VAGY csak néhány valamint sok, a lan, vagy csak kevés, nyelvi (mondattani, megértést nem a szöveg megértését alaktani, helyesírási) befolyásoló nyelvi nem nehezítő nyelvi hibát tartalmaz, (mondattani, alaktani, (mondattani, alaktani, amelyek azonban helyesírási) hiba is helyesírási) hiba nehezítik előfordul benne. található benne. a megértést. Íráskép 1 pont 0 pont Olvasható kézírás, áttekinthető törlések Olvashatatlan kézírás és/vagy áttekinthetetlen és javítások. törlések és javítások.


17 / 17

2016. május 24.

LENGYEL NYELV JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Recommend Documents