Lendületben a Budapesti Mûszaki Fõiskola

2005. január

BMF HÍRLEVÉL VI. évfolyam 1. szám

1. oldal

Lendületben a Budapesti Mûszaki Fõiskola Interjú Prof. Dr. Rudas Imre rektorral 2004. a hazai felsõoktatás, de a fõiskola életében is az útkeresés, az európai harmonizáció jegyében telt el. Az új év kezdetén cikkünkkel rövid áttekintést szeretnénk adni az eltelt idõszakról, az új esztendõben elõttünk álló jelentõsebb feladatokról. – Tisztelt Rektor Úr! Ön 2004. december 14-én a kibõvített Rektori Tanács ülésén értékelte a fõiskola 2004. évi tevékenységét, s felvázolta a jövõképet. Kérem az Olvasók számára is fogalmazza meg a legfontosabb jellemzõket! – A Tanács ülésén valóban áttekintést adtam a fõiskola 2004. évben elvégzett feladatairól, az intézmény jövõképérõl, a gazdálkodásáról és az elõttünk álló feladatokról. Fõiskolánk jövõképét döntõen a készülõ és minden valószínûség szerint 2005 elsõ felében elfogadásra kerülõ új Felsõoktatási Törvény befolyásolja. Kiemelt jelentõségû a tervezet szerint, hogy „…A fõiskola valamennyi képzési ciklusban folytathat képzést.” Ez számunkra a nyitás, az elõrelépés lehetõségét adja meg. Amennyiben a fõiskola a követelményeknek megfelel, indíthat mester szakokat, létesíthet doktori iskolákat. Természetesen azonnal felmerül a kérdés, miért jó ez nekünk, mi indokolja, hogy a hagyományainknak legjobban megfelelõ alapképzésen (BSc) kívül ezen új formák is képzésünk részévé váljanak. Az indokok meglehetõsen széleskörûek, ezekbõl néhány általam fontosnak tartott szempontot emelnék ki: • hazai és nemzetközi versenyképességünk jelentõs megerõsítése, ami a demográfiai hullámvölgy és az erõsödõ konkurencia miatt kiemelt fontosságú, • jó képességû hallgatóink számára a teljes akadémiai pálya bejárhatóságának biztosítása, ezzel megvalósul – az oktatói utánpótlás megteremtése,

– PhD hallgatók bevonása a kutatásba és az oktatásba, – az MSc és PhD képzés emelt szintû normatívájának igénybevételi lehetõsége. Mindezek alapján kiemelt akadémiai stratégiai céljaink között szerepel a meglévõ szakjainkon az alapképzés beindítása 2005-ben, de legkésõbb 2006-ban, a mesterképzés feltételeinek megteremtése, szakok indítása, a doktori iskolák alapítása, a doktori képzés beindítása. – Azonnal adódik a kérdés, reálisan milyen szakokon tervezhetjük a mesterképzés indítását? – A mesterképzés indításának pontos feltételrendszere jelenleg még nem ismert, azonban a MAB eddigi egyetemi akkreditációs feltételei valószínûleg jelentõs mértékben nem változnak meg. Szakmai felkészültségünk és infrastrukturális ellátottságunk számos területen jó színvonalú, ez több szak esetén is biztosíthatja az elvárásokat. Az akkreditáció szempontjából azonban az ennél sokkal fontosabb személyi feltételek, ezen belül is az MTA doktora címmel és más tudományos minõsítéssel rendelkezõk száma határozza meg az indítás reális lehetõségét. A fõiskola teljes munkaidõben alkalmazott oktatói közül 57-en rendelkeznek tudományos fokozattal (20 fõ PhD/DLA, 28 fõ CSc, 2 fõ Dr. habil és CSc/PhD, valamint 7 fõ DSc). A részmunkaidejû oktatók közül 7 fõ minõsített, míg az óraadók közül 5-en rendelkeznek tudományos minõsítéssel. A DSc fokozattal rendelkezõk közül 5 fõ a NIK, 1 fõ a BGK, 1 fõ pedig az RKK dolgozója. Ez év végére további 7 fõ minõsített oktató felvételét tervezzük. Fentiek és az MTA doktora címmel rendelkezõk szakterületének figyelembevételével a mérnök informatikus- (NIK), a mechatronikai mérnöki- (BGK, KVK, KGK és NIK), valamint a had- és biztonságtechnika mérnöki szak (BGK, KVK, ZMNE) jöhet szóba. A felsorolás egyben a megvalósítás realitásának sorrendjét is jelöli, megadva az MSc szak indításában potenciálisan szóba jövõ karokat is. Hosszabb távon lehetõség nyílik még a Gazdasági Kar és a Könnyûipari Kar gondozásában is MSc szak indítására.

2. oldal


– Mely területeken nyílik lehetõségünk doktori iskola alapítására? – A doktori iskolák alapítását az MTA doktora címmel, illetve a más tudományos minõsítéssel rendelkezõk száma határozza meg. Ez alapján a NIK már jelenleg is rendelkezik a szükséges feltételekkel. A többi kar doktori képzésének megteremtéséhez egy multidiszciplináris doktori iskola létrehozását tûztük ki célul, amelyben számítunk a Neumann Kar MTA doktori címmel rendelkezõ 1-2 oktatójára is. Természetesen itt további személyi fejlesztésekre van szükség, ami akadémiai beruházási programunk része. – Milyen idõütemezéssel valósíthatók meg a felvázolt új oktatási formák? – Az MSc szakok szakindítási kérelmeit várhatóan még a nyár folyamán elkészítjük, beindításukat 2006 szeptemberétõl tervezzük. A doktori iskolák alapítását hivatalosan az MSc szakok indítása után kezdhetjük meg, az elõkészítés azonban már ez évben megkezdõdik. – A decemberi kibõvített Fõiskolai Tanácsülésen Ön felvázolta az intézmény helyzetét a 2005-ös év indításakor. Miben érzékeli a gondokat, s milyen kitörési lehetõségeket lát? – A fõiskola, stratégiai céljainak megvalósításához két kiemelt beruházási programot indított el. Egyik az akadémiai beruházási program, melynek megvalósítása három fázisban folyik: 1. fázis: a NIK-re két MTA doktora címmel rendelkezõ egyetemi tanár került felvételre. 2. fázis: a 2004. évi költségvetésben (de ezzel együtt a következõ évek költségvetésében is) 40 MFt-os stratégiai alap került elkülönítésre. Ebbõl 30 MFt-ot tudományos minõsítéssel rendelkezõ oktatók felvételére, 10 MFt-ot pedig PhD „ösztöndíjak” létesítésére fordítottunk. 3. fázis: a 2005. évi költségvetés részeként további MTA doktori címmel rendelkezõ egyetemi tanárok felvételét tervezzük az új MSc szakok és a doktori iskolákhoz szükséges személyi háttér biztosítására. A másik kiemelt terület a zöldmezõs beruházás. Az óbudai oktatási épületünk átadás elõtt áll, a nyár folyamán beköltözünk az épületbe, szeptembertõl pedig már az oktatás is megkezdõdhet. A zöldmezõs beruházások másik, új területe a PPP program keretében megépítésre kerülõ józsefvárosi új oktatási épület és kollégium. A nyertes pályázat szerint a 400 fõs kollégiumban 44 fõ kétágyas, 248 fõ 2+2 ágyas és 108 fõ 3 ágyas szobában kerül elhelyezésre. A kollégium 90%-át a fõiskola bérelni fogja 12 hónapra, fejenként és havonta 38.845 Ft +ÁFA összegért. A kollégiumhoz 181 db parkoló hely épül, amely-

2005. január

nek 20%-át bérli a fõiskola. A szerzõdéskötésre 2005. január második felében kerül sor, a tervezési és engedélyezési eljárás várhatóan 2005 szeptemberéig lezajlik, és a kollégium birtokbavételére 2006 szeptemberében kerülhet sor. A 2000 négyzetméter nettó alapterületû új Tavaszmezõ utcai oktatási épület éves díja (lízing és üzemeltetési díj) 148,5 MFt +ÁFA az induláskor, amelynek felét minden évben az aláírt szerzõdésünk alapján az Oktatási Minisztérium fedezi. Az elfogadott program szerint a szerzõdéskötést követõen – a már kész tervek és engedélyek birtokában – még tavasszal megkezdõdik a kivitelezés, mely közel 1 évet vesz igénybe. Mindezek számunkra azt jelentik, hogy fõiskolánk két éven belül infrastruktúrájában is jelentõsen elõrelép, megteremtõdik egy korszerû, a XXI. század elvárásainak megfelelõ oktatási háttér. – Ön az elmúlt évben az MTA doktora tudományos fokozatot szerzett, tagja több nemzetközi tudományos szervezetnek, számos felsõoktatási testületnek, elnöke a Mûszaki Felsõoktatás Rektorifõigazgatói Kollégiumának, hogy csak néhány megbízatását emeljem ki. Hogyan tudja összehangolni e sokrétû tevékenységét? – Mindez természetesen rengeteg idõvel jár, de én a fõiskolai rektori feladataim velejárójának tekintem, megbízatásom idejére magánéletem alárendelem ezen feladatok ellátásának, kiemelt jelentõséget adva a fõiskola képviseletének. A tudományos élet aktív tagjaként és kutatóként személyes érdekem – de meggyõzõdéssel vallom, hogy a fõiskola érdeke is –, hogy a tudományos közéletben vállalt szerepem megtartsam, annak elõnyeit a fõiskola és fiatal kollégáink javára kamatoztassam. – Befejezésül engedje meg, hogy megköszönjem az interjút, s a jelzett feladatok végrehajtásához sok sikert kívánjak. Dr. Gáti József

2005. január


3. oldal

A fõiskola megújult képzési programja A Magyar Akkreditációs Bizottság 2004. október 29ei rendes ülésén véleményezte és támogatta a Budapesti Mûszaki Fõiskola gépészmérnöki, mechatronikai mérnöki, had- és biztonságtechnikai mérnöki, villamosmérnöki, könnyûipari mérnöki BSc alapszakok indítási kérelmét. Magyar Bálint oktatási miniszter úr a fõiskola kérelmére – ágazatirányító jogkörénél fogva – engedélyezte az öt mérnöki alapszak indítását. Ezzel a döntéssel lehetõvé vált, hogy a fõiskola 2005 szeptemberében az európai tendenciákkal összhangban, a Bologna folyamat szellemében indítsa be új képzési programját. Az új alapszakok beindítása gyakorlati tapasztalatok alapján valósul meg, hiszen a mérnök informatikus BSc képzés „pilot projekt” keretében 2004 szeptemberében már megindult. Cikkünk az érdeklõdõk számára áttekintést kíván adni a fõiskola karain az õsz folyamán induló szakokról, azok legfontosabb jellemzõirõl. A karok vezetõi által összefoglalt gondolatok hasznos segítséget nyújtanak a pályaválasztás elõtt álló, még bizonytalan továbbtanulóknak is. – Mi jellemzi a már beindított mérnök informatikus képzést, s melyek az elsõ tapasztalatok? – kérdeztük Dr. Sima Dezsõ professzort, a Neumann János Informatikai Fõiskolai Kar fõigazgatóját. – Az új képzési rendszer elõfutáraként hazánkban 2004 szeptemberétõl elsõként két informatikai szakon indult el a BSc képzés; egyrészt a mérnök informatikus szakon és a programtervezõ informatikus szakon. BSc szintû mérnök informatikus képzés indult a Veszprémi Egyetemen, a gyõri Széchenyi István Egyetemen és a Budapesti Mûszaki Fõiskola Neumann János Informatikai Karán, míg programtervezõ informatikus szakon elsõként a Debreceni Egyetem indított BSc képzést. Az új képzési rendszerre történõ áttéréskor izgalmas kérdés volt az, hogy milyen mértékû lesz az érdeklõdés a hazánkban még kevésbé ismert új típusú BSc képzések iránt. Nagy örömmel állapíthattuk meg, hogy az informatikus BSc képzésekre országosan több mint 4000-en jelentkeztek a fent nevezett négy intézménybe és külön öröm számunkra, hogy a jelentkezettek több mint fele a BMF Neumann Karára nyújtotta be felvételi kérelmét. A nagy érdeklõdés következtében mérnök informatikus

alapszakunkra 102 pontos eredménnyel lehetett bejutni, mely a hazai informatika szakok között a második legmagasabb ponthatár volt. 2004 folyamán kidolgoztuk BSc képzésünk tantervét és részletes tantágyleírásait, melyeket könyv formájában is megjelentettük és honlapunkon is elérhetõvé tettük. Karunk 2006-tól mesterképzés indítását tervezi, így a hagyományos és a BSc képzésben végzett hallgatóinknak is a továbbiakban lehetõséget kívánunk biztosítani tanulmányaik folytatására. – Mennyiben tér el a Bánki Donát Gépészmérnöki Fõiskolai Kar új szakosodási rendje a korábbitól? Kinek ajánlja a kar fõigazgatója a három új alapképzési szakot a jelentkezõk közül? Dr. Palásti Kovács Béla: – A Bánki Kar eddigi, már hagyományosnak mondható gépészmérnöki, biztonságtechnikai és mérnöktanári képzési kínálata tovább bõvült. A belépõ új mechatronikai mérnöki alapszak – karközi (BGK-KVK-NIK) együttmûködésben a gépész-, a villamos- és az informatikai szakterület ötvözeteként a jövõ komplex rendszereinek gyártásához és üzemeltetéséhez kapcsolódik. A biztonságtechnikai szak megváltozott (had- és biztonságtechnikai mérnöki) néven jelenik meg, de a BGK-n oktatandó „polgári” szakirány tartalmában alapvetõen az elõd szak ismeretanyagát nyújtja. Minden alapszakon azonosan lép be a 7. félév, amely az elméleti és gyakorlati ismeretek elmélyítésén túl lehetõséget biztosít a vállalatok, cégek aktuális fejlesztéseihez, „napi” feladataihoz kapcsolódó szakdolgozatok kiérleltebb elkészítéséhez, s ezen keresztül a kar ipari kapcsolatainak stabilizálásához, illetve bõvítéséhez. A gépészmérnöki alapszakra a gépészeti konstrukciós tervezéssel, a gépipari alkatrészek hagyományos és számítógéppel segített gyártásával, a gépjármû-technikai szakterület üzemeltetési és szerviz feladataival foglalkozni kívánó jelentkezõket, míg az angolul folyó képzésünkre a gépészet és a villamos terület iránt egyaránt érdeklõdõket várjuk. A had- és biztonságtechnikai mérnöki alapszakra a vagyon- és személyvédelemmel kapcsolatos mûszaki (elektrotechnikai, gépészeti) tervezés és szervezés, a tûz, ipari baleset, valamint az adatbiztonság, adatvédelem megelõzõ és beavatkozási feladatainak megoldása iránt érdeklõdõket várjuk.

4. oldal


A mechatronikai mérnöki alapszakra pedig a komplex mûszaki berendezések tervezése, gyártása, valamint a mechanikai és villamos berendezések szerviz-tevékenysége iránt érdeklõdõ jelentkezõket várjuk. – Hogyan újult meg a Kandó Kálmán Villamosmérnöki Fõiskolai Kar villamosmérnöki alapképzési szakja? Milyen további lehetõséget nyit meg a végzettek számára a BSc diploma megszerzése? – érdeklõdtünk Dr. Bognár Sándor fõigazgató úrtól. – A villamosmérnöki alapképzési szak (BSc) képesítési követelményei meghatározzák azokat a korszerû villamosmérnöki ismereteket, amelyekkel a jövõ mérnökeinek rendelkezniük kell. Ezek a követelmények, elvárások összhangban vannak a Kandó Kar villamosmérnöki korábbi képzési célkitûzéseivel, hiszen a kar szoros kapcsolatot épített ki a villamosmérnököket foglalkoztató cégekkel, amelyeknek visszajelzéseit, javaslatait igyekeztünk a tananyagban rövid idõn belül beépíteni. A folyamatos fejlesztések mellett a mûszaki felsõoktatásban a kétszintû mérnökképzés bevezetése, amelynek egyik lényeges eleme, hogy a mester (master) képzés a BSc diplomát adó alapképzésre épül, új tantervet, új tantárgyakat és jelentõs tantárgyprogram változásokat követelt, (igényel) eredményezett. Az új tanterv koncepcióját elõzetesen egyeztettük a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki Karával. Ezek változások röviden az alábbiakban foglalhatók össze. Az alapozó tárgyak erõsítése, illetve új tantárgyak bevezetése a szakmai alapozásban. A képzési idõ megnövelése (a korábbi 6 félév helyett 7 félév) lehetõvé teszi, hogy az eddigi gyakorlatorientált képzés megõrzése mellett, amit a felhasználók elvárnak, a Kandó hagyományinak megfelelõen, erõsebb matematikai, fizikai alapokat kapjanak a hallgatók. Ezen tárgyak óraszámának megemelése elsõsorban a mesterképzésben tovább tanulók érdekében szükséges. Külföldön, pl. Németországban masterképzésben részt vett volt hallgatóink, illetve a külföldi társintézmények oktatóinak tapasztalatait is figyelembe véve állítottuk össze a tantárgyak programjait. A villamosmérnöki és informatikai tudományok szoros kapcsolatát kívánjuk erõsíteni az informatika tárgy óraszámának megnövelésével, jelentõs számítógépes gyakorlattal.

2005. január

Már az elsõ félévben programozási ismerteket is tanulnak a hallgatók. A programozási ismeretek egy új, három féléves tárgy keretében sajátíthatók el. A villamosmérnöki szakma meghatározó alapozó tárgyai mellett (pl. villamosságtan, méréstechnika, elektronika, automatika) két új tantárgy, a híradástechnika és a villamosenergetika jelentõségüknek, jövõbeli kiemelt szerepüknek megfelelõen átfogó, alapozó ismereteket ad minden villamosmérnök hallgatónknak (két féléves tárgyak, laboratóriumi gyakorlatokkal). A korszerû technológiai ismertek is nélkülözhetetlenek a mérnöki gyakorlatban, amelyeket a villamosipari anyagismeret és az elektronikai technológia új tárgyak programjai tartalmaznak, biztosítanak. Új szakirányok bõvítik a választékot A hagyományos szakirányok mellett két új, az informatika és a mechatronika szakirányokat is választhatják a hallgatók. Mindkét szakirány programját a korábbi évek tapasztalatai és a munkaerõ-piaci igények alapján állítottuk össze. A szakirányok elnevezésébõl is kitûnik, hogy ezek a villamosmérnöki tudományokra alapozva egy másik tudományterülettel is ötvözõdnek. A hagyományos szakirányokon belül választható modulok is megújultak, ezek bemutatására most nem térünk ki, ez meghaladná ezen cikk terjedelmét. Szeretném kiemelni, hogy az új tantervben új elemként vezetjük be a képzésbe a kötelezõ projekt munkát minden hallgató számára. Összefoglalva: a villamosmérnöki alapképzésben a változások célja egy erõs emeltszintû alapképzés biztosítása, a hagyományosan elfogadott gyakorlatorientált képzés megõrzése mellett, továbbá a hallgatók felkészítése a master képzésre. Ez utóbbival kapcsolatban meg kell említenem, hogy több hallgatónk vett részt az elmúlt években master képzésben németországi partner felsõoktatási intézményekben (München, Berlin-Wildau, Furtwangen stb.). Ennek lehetõsége a következõ években is fennáll, de szorosan együtt kívánunk mûködni a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki Karával is és más magyarországi masterképzést folytató intézménnyel is. – Milyen módon változtak a könnyûipari mérnöki BSc alapszak szakirányai, a szakon a továbbtanulók számára milyen elhelyezkedési lehetõségeket nyújt a diploma megszerzése? Dr. Patkó István fõigazgató: – Ma hazánkban a feldolgozóipar termelésének és értékesítésének mintegy 10%-át teszi ki a könnyûipar, a foglalkoztatottak mintegy negyedét

2005. január


eltartva. A hagyományos ágazatokat – elsõsorban a ruházati és kapcsolódó területeket – mindenütt sújtja a szinte „ipari forradalom” jellegû, világméretû átrendezõdés. Talpon maradni, fejlõdni csak a kimûvelt emberfõk sokasága segíthet – ha el akarjuk kerülni a „csak kiszolgáló” szerepét. A könnyûipar egyes területein kiemelkedõ fejlõdés várható, a mérnökigény átrendezõdhet, akár bõvülhet is. A fentiekbõl az is következik, hogy a hagyományos képzési értékek – és az ezeket õrzõ oktatók – megtartása mellett új, rugalmasabb képzési struktúrára van szükség. Az új alapszak szakirányai: divat és média, kompozit és konstrukció, technológia és logisztika, ipari rendszerfejlesztõ. Az elnevezések a tudományterület széleskörûen konvertálható, biztosan „eladható” alapterületeit takarják, hiszen végzettjeink jelentõs része ma is a könnyûiparhoz kapcsolódó határterületeken, legtöbbször önmagát tovább képezve talál munkát. A tanterv differenciált szakmai ismereteket tartalmazó részében olyan iparági modulok találhatóak, melyekbõl választva speciális, fõleg gyakorlati ismereteket szerezhet a hallgató. Az eddigi képzésünket tükrözõ modulok – bõr, ruha, textil, nyomda, csomagolás, média, papír – mellett megjelent az új igényeket kielégítõ ipari beszállítói modul is. A könnyûipari mérnök alapszak akkreditált BSc képzésének egyúttal a Bologna folyamat lényegét adó nyitottságot is biztosítania kell. Ez elsõsorban a

5. oldal

soproni Nyugat-Magyarországi Egyetem tervezett könnyûipari MSc képzése teszi lehetõvé, de végzettjeink a vegyészmérnöki, minõségmenedzsment és ipari formatervezõ szakokat is választhatják, a képzõ intézmények szándéknyilatkozata alapján. Reméljük, hogy 2006-tól a kar legújabb szakán, a környezetmérnöki szakon is megindulhat a BSc képzés. Fel kell készülnünk arra is, hogy 2006 õszétõl a nappali és levelezõ tagozat mellett a távoktatásban is megjelenik a BSc képzés. – A fõiskola 2005 szeptemberére meghirdetett szakjai között a Keleti Károly Gazdasági Fõiskolai Kar tradicionális képzési programja található. Mikor várható az új gazdasági alapképzési BSc szakok megjelenése? Dr. Szûts István fõigazgató: – A mûszaki menedzser és a gazdálkodási és menedzsment szakok – amelyekben a kar érdekelt – alapítása rajtunk kívülálló okokból késett, illetve még nem történt meg, ezért a szakindítási kérelmeket még nem tudtuk beadni. A fenti új szakok indítása 2006 szeptemberére várható. Ez a helyzet más felsõoktatási intézmények esetében is. Így a tradicionális, igen népszerû mûszaki menedzser és informatikus közgazdász szakokra várjuk a hallgatók jelentkezését. – Köszönöm a részletes válaszokat, sok sikert a következõ tanévhez! Dr. Gáti József

Segítsünk a földrengés okozta szökõár túlélõinek! A természet lecsapott Távol-Kelet gyönyörû vidékére, a december 26-ai, földrengés által elõidézett szökõár több mint százezer áldozatot követelt és a több mint százezer ember halála mellett több millió ember maradt víz, élelem, és fedél nélkül. A katasztrófát túlélõk helyzetét tovább nehezíti a járványveszély, az éhínség. A Budapesti Mûszaki Fõiskola is hozzájárul a Délkelet-ázsiai földrengés és szökõár károsultjainak megsegítéséhez. A fõiskola összefogása már sokak számára jelentett jelentõs segítséget a hazai árvizek idején is. Reméljük, hogy egy olyan ügyben, amely érdekében az egész világ megmozdult, ismét segíthetünk mi is. Az adományokat a Magyar Vöröskereszt által

megnyitott 10300002-20329725-72273285 számlaszámra javasoljuk befizetni. * * *

bank-

Helyreigazítás A 2004. novemberi BMF Hírlevél (V. évfolyam 11. szám) 5. oldalán megjelent „A képesítési követelmények szerinti nyelvvizsga kimeneti-bemeneti adatok, szintfelmérési eredmények a fõiskolán” címû cikkben téves adat jelent meg. Fõiskolai nyelvtanulás alól felmenthetõ (közép „A”, vagy magasabb): 217 fõ – 85,64% helyett 1217 fõ – 33,73% a helyes adat. Bányai Anikó

6. oldal


2005. január

A Magyar Pedagógiai Társaság Összehasonlító Pedagógiai Szakosztályának ülése A Magyar Pedagógiai Társaság Összehasonlító Pedagógiai Szakosztálya 2004. december 9-én tartotta félévi rendes ülését a Bánki Donát Gépészmérnöki Kar Népszínház utcai épületében. A szakosztály alapvetõ célkitûzése a közoktatás, a szakképzés és a felsõoktatás területén zajló nemzetközi trendek figyelemmel kísérése, az oktatás területén folyó összehasonlító pedagógiai kutatásoknak vitafórum teremtése, valamint neves hazai és nemzetközi kutatók bevonásával az információs és kommunikációs technológiák oktatásra gyakorolt hatását feltáró kutatások eredményeinek megvitatása. A szakosztály elnöke Dr. habil. Benedek András, elnökhelyettese Illés Lajosné dr., titkára Tóth Péter. A szakosztály ülésén Dr. Benedek András elnök (NKÖM államtitkár) köszöntötte a szakosztály tagjait, a vendéglátó Mérnökpedagógiai Intézet oktatóit, kutatóit, és az ülés meghívott elõadóját Dr. Kovács Ilmát, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docensét, aki „A francia távoktatás néhány sajátosságáról magyar szemmel” címmel fogadta el a felkérést az elõadásra. Benedek professzor úr az elõadás témájának aktualitására és a francia oktatásnak az európai oktatásban betöltött meghatározó szerepére hívta fel a figyelmet. Dr. Kovács Ilma elõadásában részletesen bemu-

tatta a francia oktatás struktúráját, különös tekintettel a felsõoktatásra és ezen belül a távoktatásra, kitért a Bologna folyamat hatásaira. Részletesen bemutatta a francia távoktatás szerkezetét, sajátosságait, fõbb jellemzõit, ezek közül kiemelte annak sokszínûségét, nyitottságát, az állam szerepét a rendszer mûködtetésében, a diploma megszerzésének módját és annak érvényességét. Kiemelte, hogy a távoktatásban szerzett diploma (BSc, MSc) egyenértékû a hagyományos képzésben megszerzett felsõfokú szakképesítésekkel. Részletesen bemutatta a francia távoktatás legismertebb szervezeteit, az 1939-ben alapított Centre National d’Enseignement a Distance-t (CNED), az 1949-ben alapított Institut National des Techniques Economiques et Comptables-t (INTEC) és az 1987-ben létrejött Fédération Interuniversitaire de l’Enseignement-t (FIED). Végül az 1998 és 2003 között zajló nagy francia távoktatási projektekrõl, az Internetes felsõoktatási Campus-okról és az e-learning-nek a francia vállalati képzésben betöltött szerepérõl hallhattunk érdekes aktualitásokat. Az elõadást a szakosztály tagjainak aktív közremûködésével zajló vita követte. Végül a szakosztály titkára bemutatta az Összehasonlító Pedagógiai Szakosztály új honlapját (www.banki.hu/mpt). Tóth Péter

Felhívás a Magyar Mérnökakadémia támogatására Az 1990. január 29-én megalakult Magyar Mérnökakadémia közérdekû tevékenységet folytató nonprofit szakértõi társadalmi egyesület. Fontos célkitûzése az ország technikai és technológiai felzárkóztatása és a gazdaság fellendítésének elõsegítése. Az Uniós csatlakozást követõen még nagyobb jelentõségre tett szert a Mérnökakadémia eddig tevékenysége. Kiemelten kezelt téma a tehetséges fiatal, mûszaki – természettudományi – közgazdasági területen tevékenykedõ kiváló felkészültségû egyetemi és fõiskolai hallgatók, doktoranduszok külföldi tapasztalatszerzésének elõsegítése. Ennek formája a meglévõ nemzetközi kapcsolatok kiaknázása, illetve a Mérnökakadémia-Rubik Alapítványon keresztül konkrét anyagi támogatás nyújtása. A mûködés anyagi feltételeihez hozzájárulnak a tagdíjakból, rendezvényekbõl, szakértõi tanulmányok ellenértékeként befolyt összegek, költségvetési és különbözõ helyekrõl kapott támogatások.

Ezek között fontos helyet foglal el a szervezetek számára átengedhetõ SzJA 1 % is. A Magyar Mérnökakadémia mûködését az elmúlt évben is sokan értékelték támogatásra érdemesnek. A 2004-ben az ezen a címen az MMA részére beérkezett 577.016 Ft összeget a fenti célokra használtuk fel. Mivel az átutalás anonim és így az adományozók nevét nem ismerjük, ezúton szeretnénk köszönetet mondani támogatóinknak, egyben kérni ezévben is az SzJA 1 %-ának a Magyar Mérnökakadémia részére történõ átutalását. Adószámunk: 19624600-2-41 A támogatás jelentõsen elõsegítené további zavartalan mûködésünket, valamint a fiatal tehetségek további fejlõdését segítõ programunk folytatását. Dr. Ginsztler János akadémikus tanszékvezetõ egyetemi tanár a Magyar Mérnökakadémia elnöke

2005. január


7. oldal

In memoriam Prof. Dr. Erdélyi József A gyász tragédiája elrejti azt az örömöt, melyet egy tudományos életmû gazdagsága nyújt az értõknek. Pedig véges hosszúságúra mért földi életünkkel kapcsolatban kevés nemesebb érzés létezhet, mint a tudós-alkotó teljesítmény felett érzett teljességérzet. Ezt érezhették ez alkalommal Erdélyi tanár úr tisztelõi, akik a gyász megélése után ráeszmélhettek erre az értékre. 2004. december 2-án az MTA Anyagtudományi és Technológiai Munkabizottság, a Technológiai Komplex Bizottság, a Természetes Polimerek Munkabizottság, valamint a Szál- Rost Bizottság tagjai a Rejtõ Sándor Könnyûipari Kar munkatársaival kiegészülve emlékülésre összegyûlve töltötték meg a Doberdó úti tanácstermet. Az emlékülésen három megemlékezés és három tudományos elõadás hangzott el, melyek mindegyike kapcsolódott a nemrég elhunyt professzor személyiségéhez. Az emlékezésre és a méltatásra teremtett lehetõséget, hogy Erdélyi Józsefrõl közvetlen munkatársai és pályatársai szóltak. Az emlékezések személyes irányultsággal keresték a kapcsolódást a Budapesti Mûszaki Fõiskola alapító rektorával. Koczor Zoltán az életmû sajátosságai mellett kiemelte, hogy miként olvadt a kutató, az oktató, az alkotó és az alapító egyéniség egységes személyiséggé. A jövõbe vetett reménység, hogy Erdélyi professzor életmûve oktatottjain keresztül tovább él. Az emlékezõ mondatok a tudományos specialitásokból és az egyéniség jellemzõibõl egyaránt bemutattak személyes vonatkozásokat. A megemlékezések sorát Winkler András rektorhelyettes (NyME) folytatta. Személyes kapcsolatuk a professzorral a korrekt kollegialitáson túlnyúló baráti elemeket is hordozott, ezért a közös emlékek néha megható elemeket is tartogattak a hallgatóság számára. A közösen töltött idõ Erdélyi József soproni környezetét idézte, a bensõséges hangulatokat, a biztos és irányt mutató személyiséget. Végezetül Németh Károly professzor emelkedett szólásra, melyben személyes élményét osztotta meg a jelenlevõkkel. Azon a nyári reggelen egy pályázat értékelésébe kezdett, melyben a professzor személye is érintett volt. A pályázat, mely a jövõ üzenetét hordozta magában, hatalmas ellentétben állt az értesítéssel, mely a pályázó halálhírét adta tudtul. Mondatai mégis a jövõ reménységét

hordozták magukban, melyek a jelenlevõket a megváltoztathatatlan elfogadásában támogatták. A felkért megemlékezõk után Czvikovszky Tibor, a BMGE professzora a társtudomány nevében jelentkezett szólásra. Személyes méltató szavaiban a szakmai hivatás mellett a hittel élõ ember reménységét szólaltatta meg, bemutatva, hogy a tragikusan rövid életmû is lehet örömöt hordozó teljesség. Szavait az ifjú kora óta közös pályát futó kutatótárs, Annus Sándor folytatta a múltat idézve. A megemlékezéseket tudományos elõadások követték. Minden elõadó jelezte, hogy elõadása mely ponton kapcsolódik személyesen Erdélyi Józsefhez, bizonyítva ezzel a tudós hatásának széles vonulatát. Az elõadások az alábbi rendben zajlottak: – Endrédy Ildikó, Schultz Péter (BMF): Nyomópapírok optikai tulajdonságainak vizsgálata, – Nagyné Kászló Krisztina (BME FKT), Telegdi Lászlóné (MTA KKK), Papp Katalin (MTA KKK), Annus Sándor (PKI): Cellulózrostok felületi jellemzése, – Borbélyné Székely Éva (BMF): Kötõrost elõállítása ojtásos kopolimerizációval szintetikus papírok gyártásához. Az elõadások után az ülést a levezetõ Pukánszky Béla, a Komplex Bizottság elnöke ünnepi mondatokkal zárta. Méltán érezhette a megemlékezõk gyülekezete, hogy az ülés egy kutató, oktató egyéniség életén keresztül lehetõséget teremtett saját életünk értékelésére, céljaink és terveink személyes felülvizsgálatára is. Dr. Koczor Zoltán

8. oldal


2005. január

Hírek röviden Doktori fokozat A Nyugat-Magyarországi Egyetem Doktori Tanácsa 2004. augusztus 30-ai ülésén a NYME Doktori Képzés és Fokozatszerzés Szabályzatának értelmében odaítélte Borbély Endrénének a doktori (PhD) fokozatot. A fokozat minõsítése: summa cum laude. Gratulálunk!

Tisztújítások az országos és regionális Hallgatói Önkormányzati szervezetnél A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) õsszel az egri Eszterházy Károly Fõiskolán tartotta tisztújító közgyûlését, amelynek döntése alapján a következõ két év elnöki feladatait Ekler Gergely (ELTE), korábbi elnökségi tag látja majd el, elnökségi tagként pedig megválasztásra került Irmics Péter, fõiskolánk Hallgatói Önkormányzatának, illetve a Kandó Kari Hallgatói Önkormányzat korábbi vezetõje, a Keleti Kar hallgatója is. Péter szakterülete elsõsorban a felsõoktatási kollégumiok országos kérdésköre lesz. December közepén tartotta tisztújítását az ELTE TTK-n a HÖOK Budapesti Regionális Szövetsége (BRSz) is. A 2005-ös évre a tíz fõs elnökség tagjai közé megválasztásra került Miskolczi Norbert, a fõiskolai Hallgatói Önkormányzat jelenlegi elnöke, a Neumann Kar hallgatója választmányi képviselõként, valamint Négyesi Szilárd a Kandó Kar Hallgatói Önkormányzatának elnökségi tagja választmányi képviselõ helyettesként. A régió elnöki posztjának betöltésével Miskolczi Norbertet bízták meg a régió tagjai. Kovács Balázs BMF NIK HÖK

Esélyt a Tanulásra Az Esélyt a Tanulásra Közalapítvány Kuratóriuma 2004. december 2-ai ülésén döntött a Közalapít-

vány által támogatásra jogosultnak ítélt hallgatók pályázatairól. Fõiskolánk 57 hallgatója (BGK 7 fõ, KVK 24 fõ, KGK 9 fõ, NIK 7 fõ, RKK 10 fõ) nyert támogatást.

ERÕS GYULA DÍJ Az „Erõs Gyula Alapítvány” Kuratóriuma 2004. évben is meghirdeti az „Erõs Gyula Díjat”, amelyet annak a felsõfokú nappali oktatásban részt vevõ hallgatónak ítél oda, aki a legjobb tanulmányt nyújtja be a pályázati feltételek szerint. Az elkészítendõ pályamunka témaköre: • A gazdasági fejlõdés és a megtakarítások összefüggései, • magyar és nemzetközi vonatkozások, következtetések. A díj összege: 250.000.-Ft., azaz kettõszázötvenezer forint. A pályázati feltételek az alábbiak: • Magyar állampolgárság, • A felsõfokú oktatásban való részvételt igazoló okmány. A tanulmány tudományos diákköri dolgozat, vagy diplomamunka is lehet. A tanulmányt szerkesztett formában (1 oldal 1800 n-karakter) két példányban, illetve flopy-n kell benyújtani. A tanulmány leadásának határideje: 2005. március 11. Postacím: Erõs Gyula Alapítvány 1051 Budapest, Nádor u. 24. V. em. 10. A díj átadására 2005. április hónapban kerül sor, a beérkezett pályázatok elbírálása után. „Erõs Gyula Alapítvány” Dr. Wiesel Iván a kuratórium elnöke

A Budapesti Mûszaki Fõiskola kiadványa 1034 Budapest, Doberdó út 6. • Telefon: 453-4145, fax: 453-4149 • Honlap: www.bmf.hu Felelõs kiadó: Dr. Rudas Imre fõiskolai rektor Fõszerkesztõ: Dr. Gáti József fõtitkár Szerkesztõbizottság titkára: Reha Ilona PR menedzser Készült: 1500 pld-ban az Innova-Print Nyomdában

Lendületben a Budapesti Mûszaki Fõiskola

Recommend Documents