Közlekedési jog Óravázlatok Bevezetés Tudomány: a természet, a társadalom és a megismerés fejlődéséről, összefüggéseiről szóló ismeretek, nézetek, következtetések rendszere. Tudományos ismeretek jellemzője: -Általános érvényű -Bizonyított Tudományos ismeretek rendszere elemei: -Tudományos fogalmak -Tudományos törvénye -Tudományos hipotézisek Tudományok ismerettárgyuk szerint: -Természettudományok (kémia, biológia…) -Társadalomtudományok (közgazdaságtan, pedagógia, állam- és jogtudomány…) -Formális tudományok (matematika…) Állam- és jogtudományok: Tárgya: Az állam és a jog tartalma, formái, objektív törvényszerűségei, az állami és jogi jelenségek más társadalmi jelenségekkel való kapcsolata, kölcsönhatása. (Társadalomtudomány) Felosztása: -Általános -Ágazati
1. Téma: Társadalmi normák és a jog Norma = magatartási szabály Legelső normák: - Szokás - Erkölcs - Vallási norma - Jog - Illem - Divat - Szakmai-technikai előírások - Politikai, szervezeti normák A társadalmi normák jellemzői: • Érvényesség - Adott körben betartandó és általában be is tartják • Általánosság - Adott körben mindenkire nézve egyenlően vonatkozik • Ismételtség - A norma attól norma, hogy nem egyszeri • Hipotetikus szerkezet - Feltételek megléte esetén érvényesül • Normativitás - A jövőre nézve írja elő a magatartási szabályt • Szankció - A norma érvényesülését kényszer biztosítja • Reciprocitás - Jogosultságok és kötelezettségek kölcsönössége • Értékviszony - A követendő magatartás meghatározásával értékel is A társadalmi normák funkciói: - Információ nyújtás - Közösségi integráció - Közösségi kooperáció - Stabilitás a közösségben - Más magatartásának kiszámíthatósága A jogi norma: A társadalmi normák egy sajátos fajtája. Megkülönböztető jegyei: - általános jellegű, - mindenkire kötelező magatartási szabály - az állam alkotja - és érvényesülését biztosítja. (Ezzel semmilyen más norma nem rendelkezik) A jog fogalma: A jog magatartási szabályok összessége. A jog olyan magatartási szabályok összessége, melyek keletkezése az államhoz kötődik, (esetleg nem állami eljárást jogalkotásként ismer el) melyek az adott államban általánosan kötelezőek, érvényesülésüket az állam akár kényszerrel is biztosítja. Jog és erkölcs - az örök dilemma Különbség: Formálisan: – a kikényszeríthetőség Lényegében: – a magatartások súlya, jelentősége Szankcionálásban: jogi szabály sértése – jogi szankció erkölcsi szabály sértése – erkölcsi szankció, pl: rosszallás, megvetés
Jog és méltányosság A bíró a törvények alapján megítéli, hogy mi az igazságos és mi az igazságtalan. A törvény NEM minden egyes esetre és időre képes szabályokat adni! (Platon, Arisztotelész) „ a méltányos dolog igazságos ugyan, de nem a Törvény szerinti értelemben, hanem úgy, hogy mintegy kiigazítása a törvényszerű igazságos dolognak ” (Arisztotelész) A méltányosság elvét valamennyi jogrendszer ismeri. Történelmileg: Jogalkalmazói (uzuális) Jogalkotói (legális) A méltányosság tulajdonképpen a jog adaptálása - a nagyon különleges, atipikus helyzetekhez, körülményekhez, - a jogi szabályozást kinövő társadalmi viszonyokhoz. Például: .. a kárért felelős személyt rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a felelősség alól részben mentesítheti. …a büntetős korlátlanul enyhíthető, különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető… A méltányosság: - A normától eltérő döntést hoz (nem ellentétes), - A méltányolható körülmények generalizálása, - Nem jogon kívüli, hanem a jogszabály vagy a bírói gyakorlat generálta jogelv. A jog funkciói: -
-
-
Integratív funkció A társadalom normális életéhez szükséges rend (jogrend) kialakítása és fenntartása. Konfliktusmegoldó funkció Az állampolgárok és a szervezetek egymás közötti és az államhoz való viszonyai alakítása, és e kapcsolatokból adódó konfliktusok megoldásában való részvétel. Társadalomalakítási funkció A társadalom tudatos alakításában, tervezésében, a társadalom különböző folyamatainak szervezésében való részvétel.
2. Téma: Jogforrások A jog keletkezése A szokásjog A jogképzés legősibb formája Már kialakult normákat az állam utólag elismeri A szokásjog elemei (egyben feltételei): - általános szokás (huzamos ideig tényleges megvalósulás) - a szokás tartalma megfogalmazható - szokásjogi jelentőségének állami elismerése A szokást kisebb részt a törvényhozói elismerés, tipikusan azonban a jogalkalmazó szervek általi kikényszerítés aktusa emelte jogi rangra. A bírói jogalkotás A bíró feladata: a jogszabályt az egyes konkrét esetre alkalmazza. Ugyanakkor a jogszabályokban lehet hiány (joghézag) homályos megfogalmazás, vagy lehet, hogy a társadalmi viszonyok gyorsabban változnak mint a jogszabály. Ilyenkor más döntés kell, mint ami a jogszabályból következne. Jogalkalmazói jogalkotás: A konkrét esetben a jog rendelkezéseivel ellentétesen, dönt vagy rendelkezés hiányában dönt. A törvény- és rendeletalkotás A jogalkotói hatáskörrel felruházott apparátus jogképző munkája. (Eleve jogi normák létrehozására irányul) Előre történő szabályozás. Jellemzői:
- Általánosság - Absztraktság Az első törvények a szokásjog és a bíró jog írásos összefoglalásai voltak. Ókor, középkor - a törvényhozás másodrangú Kontinentális polgári jogrendszer - a törvény vált az elsődleges jogforrássá Svájci polgári törvénykönyv: „Alkalmazható törvényi rendelkezés híján a bíró a szokásjog szerint, szokás hiányában pedig azon szabály szerint dönt, amelyet ő alkotna, ha törvényhozó lenne.” A jogforrás fogalma: A jogforrás meghatározott jogi forma, amelyből a jogalanyok jogai és kötelezettségei megismerhetők. Két lényeges vonás: - milyen szervtől ered - milyen a megjelenési formája
Anyagi jogforrás - a jogalkotó szerv Alaki jogforrás - a megjelenési forma Belső jogforrás - a jogalkotó szerv Külső jogforrás - a megjelenési forma A jogforrások hierarchiája: Az állami szervek által létrehozott jogforrások alá-fölérendeltségi viszonyát jelenti. Az alsóbb szintű jogszabályok rendelkezései nem lehetnek ellentétesek a magasabb szintűekkel. (Ez érvénytelenségi ok) Alkotmány – Országgyűlés Törvény – Országgyűlés Kormányrendelet – Kormány (Törvény erejű rendelet) – (Elnöki Tanács) MNB elnökének rendelete [At. 41. cikk (4) bekezdés] Miniszterelnöki rendelet – Miniszterelnök Miniszteri rendelet – Miniszter NMHH elnöke, MEKH elnöke rendelete [At. 23. cikk (4) bekezdés] Önkormányzati rendelet – Képviselőtestület
3. Téma: A jogrendszer Jogrendszer: Az adott államhatályos jogszabályainak rendezett összessége. A jogszabályok meghatározott elvek szerinti tagozódását jelenti. A jogrendszer belső tagozódása a történelmi körülményeknek és a jogi szabályozás hagyományainak megfelelően alakult ki. Kontinentális jogrendszerekben: közjog – magánjog Angolszász jogrendszerekben: common law – equity (büntető, polgári – gazdasági, öröklési) A jogrendszer jogágakra tagozódik a jogi szabályozás tartalmi különbségei szerint A jogág jogszabályok minőségileg elkülönült csoportja. Azonos nemű életviszonyokat azonos módszerekkel szabályozó jogszabályok összessége. A jogrendszerek tipizálása (jogcsaládok) Mai általános csoportosítás: - A római-germán (kontinentális) jogcsalád - Az angolszász (common law) jogcsalád - A szocialista jogcsalád - A vallási és tradicionális jogcsalád A római-germán (kontinentális) jogcsalád (Európa, Latin-Amerika, Afrika egy része, Közel-Kelet, Japán, Indonézia) Jellegzetességei: - Alappillérei az írott jogforrások, törvényi primátussal - Absztraktság - Jogalkotás és jogalkalmazás merev elválasztása - A joganyag önálló zárt rendszert alkot Területei: 1. A romanista jogkör (francia, benelux, olasz, spanyol, portugál, és a francia gyarmatok) - alapja a Code Civil (1804) világos szerkezetű, egyszerű megfogalmazású, kis teret enged a bírói mérlegelésnek - a törvényhozás túlsúlya érvényesül 2. A germán jogkör (Németország, Ausztria, Svájc, Közép-Kelet Európa országai) - alapja a Bürgerliches Gesetzbuch (1900) pontos, részletes, absztrakt megfogalmazások, jogi nyelvezet, bonyolult, csak jogász érti célja nem a tömörség, hanem a pontosság - igen jelentős római jogi hatás 3. Az északi jogkör (Dánia, Finnország, Izland, Norvégia, Svédország)
- szinte átmenet a római-germán és az angolszász jogcsalád között: nem hatott rá a római jog, máig nincs polgári törvénykönyv, de nincs precedensrendszer sem. - a terület jogi együttműködése pl: Skandináv adásvételi tv. - a skandináv törvényhozásban a felsőbíráknak és a jogtudósoknak jelentős szerepük van. A Common law (angolszász) jogcsalád: (Anglia, USA, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland (Brit Nemzetközösség) volt angol gyarmatok (pl: India)) Jellegzetességei: - ellenállt a római jognak - nem kodifikált - bíró alkotta jog (judge-made law) - szabályai kevésbé elvontak, mert a konkrét esetet kívánja megoldani - nyílt rendszer - egységes történeti fejlődés jellemzi alapvető jogforrás: a királyi bíróságok joggyakorlata alapján összeállt: Common law Az Amerikai Egyesült Államok joga - szövetségi jog és tagállami jog - írott alkotmány - a szövetségi legfelsőbb bíróság egyben alkotmánybíróság is - precedensszabály nem érvényesül olyan szigorúan Ausztrália joga - Szövetségi és tagállami alkotmány és jogrendszer - hivatkoznak az angol precedensekre - a tagállamokban is vannak megyei és legfelsőbb bíróságok, a szövetségi bíróságok az egységes ítélkezési gyakorlatot biztosítják, a legfelsőbb bíróság egyben alkotmánybíróság is. A szocialista jogcsalád: (Szovjetunió - a minta, európai szocialista jogrendszerek - római-germán minta, Európán kívüli - a gyarmatosítók joga) Jellegzetességei: - politikai kötöttség - a magánjog háttérbeszorulása a közjoghoz képest - „fordított piramis” jelensége - jogi túlszabályozás, quasi jogforrás dömping
A vallási és tradicionális jogcsalád: 2. Vallási jogok - Muzulmán jog alapja: Allah kinyilatkozása: az iszlám szent könyve: a KORÁN de pl: Törökország átvette Svájc és Németország törvénykönyveit és a hagyományos jog eltűnt - Hindu jog alapja a dharma : a világot fenntartó örök törvények. Nem jog, hanem viselkedési szabály: a tisztességes ember viselkedési szabálya. Angol hódítás - angolszász precedensrendszer 2. Tradícionális jogok - Távol-Kelet a jog csak kiegészítő A konfliktusmegoldás alapja az emberiesség, az ésszerűség. Még a bírósági eljárásban is békítenek. Modernizáció: francia és német hatás + angol-amerikai befolyás. - Afrika régen: szokásjog: úgy kell élni, ahogy elődeink éltek. ma: törzsi szokásjog gyarmati időszak joga, függetlenség óta alkotott jog, amelyről nem nagyon vesznek tudomást
11. Téma: A közúti közlekedés jogi szabályozása A közúti közlekedés - alapvető feltételeinek, - az abban résztvevő személyek - és szervezetek jogainak és kötelezettségeinek a meghatározása törvényi szintű szabályozásban: 1988. évi I. tv. A törvényi szabályozás célja: - a közúti személy- és áruszállítási szükségletek kielégítésének, - a közlekedésbiztonsági, a környezetvédelmi követelményeknek megfelelő korszerű járműállomány és közúthálózat kialakításának, működésének, - a közutak védelmének elősegítése. Alapvető jogok és kötelezettségek: A közúti közlekedésben mindenkinek joga van részt venni; a közutat és a közforgalom elől el nem zárt magánutat közlekedés céljából gyalogosként vagy - meghatározott feltételek teljesítése esetén - járművezetőként bárki igénybe veheti. Jogszabály gyalogosok és járművek közlekedését egyes közutakon korlátozhatja vagy kizárhatja. A közúti közforgalmú személyszállítást végző járművön bárki utazhat, ha a meghirdetett utazási feltételeket megtartja. A közúti közforgalmú személyszállítást végző jármű üzembentartója köteles az utazási feltételekről, menetrend alapján közlekedő jármű üzembentartója ezen kívül a jármű közlekedésének időpontjáról, gyakoriságáról és az utazás egyéb körülményeiről az utasokat tájékoztatni. Aki a közúti közlekedésben részt vesz, köteles a) a közúti forgalomra, valamint a közútnak és környezetének a védelmére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megtartani; b) a közúti jelzések rendelkezéseinek eleget tenni, a forgalom irányítására jogosultak utasításait követni; c) úgy közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon és ne zavarjon. Közúton járművet az vezethet, aki a biztonságos vezetésre alkalmas állapotban van, a jármű vezetéséhez előírt engedéllyel rendelkezik. A jármű vezetését az üzembentartó nem engedheti meg, illetőleg a vezető nem engedheti át olyan személynek, aki a fenti feltételeknek nem felel meg. Járművel az út-, a forgalmi, az időjárási és a látási viszonyoknak megfelelően kell közlekedni; figyelemmel kell lenni a jármű sajátosságaira, az utasokra és a rakományra. Járművel az úttest menetirány szerinti jobb oldalán, az út- és a forgalmi viszonyok szerint lehetséges mértékben jobbra tartva kell haladni. Aki járművel irányt változtat, köteles az azonos irányban vagy szemben haladó, irányt nem változtató járműveknek elsőbbséget adni. Az irányváltoztatást jól láthatóan és kellő ideig jelezni kell.
Útkereszteződésben - ha közúti jelzésből vagy forgalmi szabályból más nem következik - a jobbról érkező járműnek van elsőbbsége. A közutat, a közúti jelzést megrongálni, beszennyezni, a közútra a közlekedés biztonságát vagy zavartalanságát hátrányosan befolyásoló tárgyat kitenni, kidobni nem szabad. Aki a közutat vagy a közúti jelzést megrongálta, beszennyezte vagy a közútra a közúti közlekedés biztonságát, zavartalanságát hátrányosan befolyásoló tárgyat juttatott, köteles a keletkezett veszély elhárításáról gondoskodni, illetőleg ameddig az nem lehetséges, a veszélyről a közlekedés többi résztvevőjét tájékoztatni. Az a járművezető, aki a közúti jelzés olyan rongálását, beszennyezését észleli, vagy a közútra került olyan akadályt lát, amely a közlekedés biztonságát súlyosan veszélyezteti, köteles erről a rendőrséget vagy a közút kezelőjét értesíteni, és - amennyiben erre lehetősége van - a veszélyt a közlekedés többi résztvevőjének jelezni vagy azt elhárítani (mérsékelni). A közúti balesettel érintett járművek vezetői - a rendőrhatóság értesítésének, illetve a rendőri intézkedés hiányában - kötelesek személyazonosságukat és a kötelező gépjárműfelelősségbiztosításuk fennállását a biztosító intézet megnevezésével együtt hitelt érdemlően igazolni, nevüket, lakcímüket és a balesetben érintett járművek hatósági jelzését közölni. Ha a baleset folytán megrongálódott jármű vezetője nincs jelen, a károkozó adatait köteles erre alkalmas módon a helyszínen hátrahagyni, és az esetet a felelősségbiztosítási jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően biztosítóintézetének bejelenteni. A közúti közlekedéssel összefüggő állami és önkormányzati feladatok: a) a közúti közlekedés tervezése, fejlesztése, szabályozása és ellenőrzése; b) a közúti közlekedés szervezeti és működési feltételeinek meghatározása; c) a közúti közlekedés hatósági, igazgatási és nyilvántartási feladatainak ellátása; d) a tömegközlekedés működtetésének biztosítása; e) a közúti közlekedés biztonságát szolgáló nevelés, felvilágosítás és propaganda; f) a közúti közlekedési szakemberek és a közúti járművezetők vizsgáztatása; g) a járművek műszaki vizsgálata; h) a közúthálózat fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése; i) a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánúton, valamint a tereken, parkokban és egyéb közterületeken járművel történő várakozás biztosítása. A járművekkel helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken történő várakozás a helyi közút, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, valamint terek, parkok és egyéb közterületek közlekedési célú használata. A kijelölt várakozási terület fenntartása a várakozási terület kezelőjének feladata. A járművek helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánúton, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken történő várakozása a helyi önkormányzat, illetve az Ötv. 9. § (5) bekezdésben meghatározott szolgáltató és a várakozási terület igénybevevője közötti polgári jogi jogviszony. A várakozási díj és a pótdíj megfizetéséért a jármű üzembentartója felel.
A közúti forgalom szervezésének elvei: A közutak forgalmi rendjét félreérthetetlenül, úgy kell kialakítani, hogy azt a közlekedés résztvevői kellő időben és könnyen felismerhessék. (A jogszabályban nem szereplő, de igen fontos alapelv: A forgalomszervezés a közlekedés résztvevőit ne csapja be!) A forgalmi rend kialakításához a szükséges és lehető legkevesebb közúti jelzőtáblát kell használni. A forgalomban résztvevők továbbhaladásának és úticéljuk elérésének megkönnyítése érdekében megfelelő tájékoztató közúti jelzéseket kell elhelyezni. A közút területén, a közút felett és mellett - a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének körülményeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott területen belül - tilos elhelyezni olyan jelet, jelzést, egyéb tárgyat és berendezést, amely a közúti jelzésekkel - azok alakjával, színével - összetéveszthető, a láthatóságot akadályozza, alkalmas arra, hogy a közlekedők figyelmét elterelje, vagy a közlekedés biztonságát egyéb módon veszélyezteti A közúti forgalmi rend kialakításánál különös figyelmet kell fordítani a gyalogos átkelőhelyek elhelyezésére és megjelölésére, a közúti csomópontok és vasúti átjárók forgalmának szabályozására, a gyalogos- és kerékpáros forgalom biztonságára és - belterületen - a tömegközlekedés zavartalanságára. Fokozottan védeni kell a közúti forgalomban résztvevő gyermekeket, időskorúakat, valamint a mozgáskorlátozottakat és egyéb testi fogyatékosokat. A közút lezárására vagy forgalmának korlátozására (elterelésére) a) a közút kezelője a közúton folyó munka, a közút állagának védelme, a közúti forgalom biztonsága miatt, b) a rendőrség, tűzoltóság és a Magyar Honvédség a rájuk vonatkozó jogszabályok által meghatározott esetekben, c) a közlekedési hatóság a törvényben meghatározott feladatai ellátásához szükséges mértékben jogosultak. A közút lezárása vagy forgalmának korlátozása érdekében kihelyezett közúti jelzéseket a munka befejezésekor, illetőleg az ok megszűnésekor haladéktalanul el kell távolítani. A közút indokolatlan, a szükségesnél nagyobb mértékben vagy hosszabb időtartamra történő lezárásából eredő kárt az intézkedő szerv köteles megtéríteni. Nevelés, oktatás, szakképzés, utánképzés: A közlekedés biztonságának fokozása, a közlekedési kultúra növelése, a közlekedési szabályok és a helyes közlekedési magatartásformák megismertetése érdekében rendszeressé kell tenni az erre irányuló nevelést, oktatást, felvilágosító- és propagandamunkát.
A közúti járművezetők képzése állami alap-, és középfokú oktatási intézményekben, vagy tanfolyamon, a közúti közlekedési szakemberek képzése és továbbképzése szaktanfolyamon történik. Utánképzésen kell részt vennie annak a járművezetőnek a) akit a bíróság vagy a szabálysértési hatóság közlekedési szabálysértés miatt legalább 6 hónapra, illetve b) akit a bíróság közlekedési bűncselekmény elkövetése miatt a járművezetéstől eltiltott, továbbá c) akinek vezetői engedélyét a közúti közlekedési előéleti pontrendszer alapján az eljáró hatóság visszavonta. A közúti közlekedési szolgáltatások körét, azok végzésének és az azokhoz használt, továbbá a nem közúti közlekedési szolgáltatást végző járművek üzemeltetésének feltételeit a Kormány rendeletben állapítja meg. A járművek használata: A gépjármű üzemben tartója felel azért, hogy az általa üzemeltetett, illetve használt gépjárművel a) a megengedett legnagyobb sebességre, b) a vasúti átjárón való áthaladásra, c) a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék jelzéseire, d) e) az autópálya leálló sávjának igénybevételére, f) a behajtási tilalomra, a korlátozott övezetre (zóna), a kötelező haladási irányra, g) a természet védelmére, h) a díjköteles útszakaszok használatáért fizetendő, megtett úttal arányos útdíjra vonatkozó - külön jogszabályban meghatározott - egyes előírások betartásra kerüljenek.
A járművek üzemeltetésének műszaki feltételei: Belföldi üzemben tartás céljából csak olyan típusú jármű gyártható vagy hozható be külföldről, amelyre a közlekedési hatóság - típusjóváhagyás keretében típusvizsgálat alapján, illetőleg a külföldön kiadott típusjóváhagyó okmány honosításával - típusbizonyítványt adott ki Az üzemben tartó felelős azért, hogy a forgalomban tartott járműve a műszaki, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi követelményeknek megfeleljen. A járművek megfelelőségét időszakos vizsgálaton a közlekedési hatóság ellenőrzi. Út: A közforgalom elől elzárt magánutat a közforgalom számára megnyitni, vagy a közforgalom elől el nem zárt magánutat a közforgalom elől elzárni az utak forgalomszabályozásáról és forgalomba helyezéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott módon, a magánút tulajdonosának (kezelőjének) a kérelmére, a közlekedési hatóság engedélyével szabad.
A magánút közforgalom számára való megnyitásának, illetve elzárásának tényét az ingatlannyilvántartásba be kell jegyezni. A közúti közlekedés: ember – jármű – környezet harmonikus együttműködése Az emberre vonatkozó alapjogszabályok: 1/1975 KPM-BM r. a közúti közlekedés szabályairól 24/2005 GKM r. a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzéséről 13/1992 NM r. a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról A járműre vonatkozó alapjogszabályok: 5/1990 KöHÉM r. a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról 6/1990 KöHÉM r. a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről A közlekedés környezetére vonatkozó alapjogszabályok: 20/1984 KM r. az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről 6/1998KHVM r. az országos közutak kezelésének szabályozásáról 5/2004 GKM r. a helyi közutak kezelésének szakmai szabályairól 83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről 4/2001 KöVIM r. a közúti jelzőtáblák méretéről 41/2003 GKM r. a forgalomirányító jelzőlámpák követelményeiről Nemzetközi kötelezettségek: 1980. évi 3. törvényerejű rendelet az 1968. évi november hó 8. napján Bécsben aláírásra megnyitott Közúti Közlekedési Egyezmény kihirdetéséről 1980. évi 5. törvényerejű rendelet az 1968. évi november hó 8. napján Bécsben aláírásra megnyitott Közúti Közlekedési Egyezményt kiegészítő európai Megállapodás kihirdetéséről 2004. évi XCI. törvény az 1968. évi november hó 8. napján, Bécsben aláírásra megnyitott Közúti Jelzési Egyezmény és módosításai, valamint az azt kiegészítő európai Megállapodás és módosításai egységes szerkezetben történő kihirdetéséről
15. Téma: Büntetőjog A büntetőjog, mint minden jogág, jogszabályok összessége. A büntetőjog azon jogszabályok összessége, amelyek meghatározzák, hogy mely cselekmények a bűncselekménynek, milyen büntetések alkalmazhatók az elkövetőkkel szemben, milyen módon, milyen formában történik a felelősségrevonás, illetve a kiszabott büntetéseket hogyan kell végrehajtani. Ezek a lapaján a büntetőjognak három területe van: Büntető anyagi jog, büntető eljárásjog és büntetés végrehajtási jog. Általában büntetőjog alatt a büntető anyagi jogot értjük, a többit a nevén nevezzük. A büntető anyagi jog forrása a Büntető Törvénykönyv 2012. évi C. tv. (Btk.) (A jogforrás a törvényhozó akaratának meghatározott módon, meghatározott formában történő kifejezése.) A büntetőjogban csak törvény lehet jogforrás, azaz csak törvény határozhatja meg a bűncselekményeket, a rájuk vonatkozó büntetéseket. A szabálysértési jog a közigazgatási jog része, de hasonlít a büntetőjoghoz. A szabálysértések ugyanolyan jogellenes cselekmények, mint a bűncselekmények, csak csekélyebb fokban veszélyesek a társadalomra. Jól szemlélteti a különbséget, hogy vannak olyan cselekmények, amelyeknek van bűncselekményi és van szabálysértési alakzatuk is, pl. ha valaki legfeljebb ötvenezer forint értékű dolgot lop el, csak szabálysértés miatt felel. Ha az ellopott dolog értéke efölötti, már bűncselekmény miatt vonják felelősségére. A büntetőjog sajátosságai: Más jogág az életviszonyokat szabályozza, míg a büntetőjog e szabályozott életviszonyokat védi. Más jogág homogén (azonos, vagy hasonló életviszonyokkal foglalkozik) a büntetőjog heterogén. 4. § (1) Bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha e törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre e törvény büntetés kiszabását rendeli. (2) Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely mások személyét vagy jogait, illetve Magyarország Alaptörvény szerinti társadalmi, gazdasági, állami rendjét sérti vagy veszélyezteti. 7. § Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki cselekményének következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik. 8. § Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja cselekményének lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, vagy cselekménye lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja.
33. § (1) Büntetések a) a szabadságvesztés, b) az elzárás, c) a közérdekű munka, d) a pénzbüntetés, e) a foglalkozástól eltiltás, f) a járművezetéstől eltiltás, g) a kitiltás, h) a sportrendezvények látogatásától való eltiltás, i) a kiutasítás. (2) Mellékbüntetés a közügyektől eltiltás. (3) A büntetések - az (5) és (6) bekezdésben foglalt kivételekkel - egymás mellett is kiszabhatóak. (4) Ha a bűncselekmény büntetési tételének felső határa háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb, szabadságvesztés helyett elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás vagy kiutasítás, illetve e büntetések közül több is kiszabható.
A közlekedési bűncselekmények (Btk. XXII. fejezet): A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény 232. § (1) Aki közlekedési útvonal, jármű, üzemi berendezés vagy ezek tartozéka megrongálásával vagy megsemmisítésével, akadály létesítésével, közlekedési jelzés eltávolításával vagy megváltoztatásával, megtévesztő jelzéssel, közlekedő jármű vezetője ellen erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával vagy más hasonló módon más vagy mások életét vagy testi épségét veszélyezteti, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést, b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, d) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. (3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, a (2) bekezdésben meghatározott esetekben, az ott tett megkülönböztetés szerint két évig, három évig, egy évtől öt évig, illetve két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) A büntetés korlátlanul enyhíthető - különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető - azzal szemben, aki a veszélyt, mielőtt abból káros következmény származott volna, önként megszünteti.
Vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése 233. § (1) Aki a vasúti, a légi vagy a vízi közlekedés szabályainak megszegésével más vagy mások életét vagy testi épségét veszélyezteti, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést, b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, d) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. (3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, a (2) bekezdésben meghatározott esetekben az ott tett megkülönböztetés szerint két évig, három évig, egy évtől öt évig, illetve két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) A büntetés korlátlanul enyhíthető - különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető - azzal szemben, aki a veszélyt, mielőtt abból káros következmény származott volna, önként megszünteti. Közúti veszélyeztetés 234. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést, b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, d) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. Közúti baleset okozása 235. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból súlyos testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.
Járművezetés ittas állapotban 236. § (1) Aki ittas állapotban vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású úszólétesítményt vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet vezet, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést, b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, d) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. (3) Aki ittas állapotban nem gépi meghajtású úszólétesítmény vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton nem gépi meghajtású jármű vezetésével a (2) bekezdésben meghatározott következményt idézi elő, az ott tett megkülönböztetés szerint büntetendő.
Járművezetés bódult állapotban 237. § (1) Aki a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol kivételével vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású úszólétesítményt vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet vezet, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést, b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, d) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. (3) Aki a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol kivételével vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem gépi meghajtású úszólétesítmény, vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton nem gépi meghajtású jármű vezetésével a (2) bekezdésben meghatározott következményt idézi elő, az ott tett megkülönböztetés szerint büntetendő.
Járművezetés tiltott átengedése 238. § (1) Aki vasúti vagy légi jármű, gépi meghajtású úszólétesítmény vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású jármű vezetését ittas vagy bódult állapotban lévő személynek, illetve a vezetésre egyéb okból alkalmatlan személynek átengedi, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. Cserbenhagyás 239. § Ha a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője a helyszínen nem áll meg, illetve onnan eltávozik, mielőtt meggyőződne arról, hogy valaki megsérült-e, illetve az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Értelmező rendelkezések 240. § (1) A közúton elkövetett bűncselekményekre megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a közúti járművezetésre vonatkozó szabályok megszegése nem közúton okoz legalább súlyos testi sértést vagy halált. (2) A 233-235. § alkalmazásában nem tekinthetők közlekedési szabályoknak a gyalogosokra és az utasokra vonatkozó rendelkezések. (3)47 A 236. és a 238. § alkalmazásában ittas állapotban lévő személy az, akinek a szervezetében 0,50 gramm/liter véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb érték előidézésére alkalmas szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van.
Kapcsolódó élet, testi épség elleni bűncselekmények (XV. fejezet) Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés 165. § (1) Aki foglalkozási szabály megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. (3) Ha az elkövető a közvetlen veszélyt szándékosan idézi elő, bűntett miatt az (1) bekezdésben meghatározott esetben három évig, a (2) bekezdésben meghatározott esetben - az ott tett megkülönböztetés szerint - egy évtől öt évig, két évtől nyolc évig, illetve öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) E § alkalmazásában foglalkozási szabály a lőfegyver, a robbantószer és a robbanóanyag használatára és kezelésére vonatkozó szabály is. Segítségnyújtás elmulasztása 166. § (1) Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a sértett meghal, és életét a segítségnyújtás megmenthette volna. (3) A büntetés bűntett miatt az (1) bekezdés esetén három évig, a (2) bekezdés esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a veszélyhelyzetet az elkövető idézte elő, vagy ha a segítségnyújtásra egyébként is köteles. (4) A (3) bekezdés utolsó fordulata nem alkalmazható azzal szemben, aki a közlekedési szabályok alapján köteles a segítségnyújtásra.
Közlekedési szabálysértések (2012. évi II. tv. XXVII.-XXVIII. fejezet): A KIEMELT KÖZLEKEDÉSI SZABÁLYSÉRTÉSEK 171. Ittas vezetés 217. § Aki a) vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású vízi járművet, úszó munkagépet, illetve nem gépi meghajtású vízi járművet úgy vezet, hogy szervezetében szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van, vagy b) vasúti vagy légi jármű, gépi meghajtású vízi jármű, úszó munkagép, illetve közúton vagy a közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású jármű vezetését olyan személynek engedi át, akinek a szervezetében szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van, szabálysértést követ el. 172. Az elsőbbség és az előzés szabályainak megsértése 218. § Annak a járműnek a vezetője, aki az elsőbbségre vagy az előzésre vonatkozó szabályokat megszegi, szabálysértést követ el. 173. A közúti közlekedés rendjének megzavarása 219. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályait megszegi és ezzel másnak vagy másoknak életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki vagy könnyű testi sértést okoz, szabálysértést követ el. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában nem tekinthetők közúti közlekedési szabálynak a gyalogosra és az utasra vonatkozó rendelkezések. 174. Engedély nélküli vezetés 220. § Aki vasúti járművet, légi járművet, gépi meghajtású vízi járművet, úszó munkagépet, illetőleg a közúti forgalomban olyan gépi meghajtású járművet vezet, amelynek vezetésére hatósági engedéllyel nem rendelkezik, továbbá aki e járművek vezetését ilyen személynek átengedi, szabálysértést követ el. 175. Érvénytelen hatósági engedéllyel vagy jelzéssel való közlekedés 221. § Aki érvénytelen hatósági engedéllyel vagy jelzéssel, illetve olyan járművel vesz részt a közúti forgalomban, amelynek a műszaki érvényességi ideje lejárt, szabálysértést követ el.
176. Vasúti átjárón áthaladás szabályainak megsértése 222. § Az a járművezető vagy állathajtó, aki járművével vagy állatával (állataival) a közlekedési szabályok szerinti tilalom ellenére a vasúti átjáróba hajt, vagy azon áthajt, szabálysértést követ el. 177. Megkülönböztető jelzést adó készülékkel kapcsolatos szabálysértés356 223. § Aki a megkülönböztető fényjelzést vagy a hangjelzést adó készüléket a) gépjárműre jogosulatlanul felszerel (felhelyez), b) közterületen lévő gépjárműben engedély nélkül birtokol, szabálysértést követ el. KÖZLEKEDÉSSEL KAPCSOLATOS EGYÉB SZABÁLYSÉRTÉSEK 178. Közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése 224. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendeletben (a továbbiakban: KRESZ) meghatározott közúti közlekedés szabályait megszegi, ha a 217-222. §-a szerinti szabálysértés nem valósul meg, szabálysértést követ el. (2) A KRESZ 40-41. §-ának, valamint más megállási, várakozási vagy táblával jelzett behajtási tilalom vagy korlátozás megszegése esetén a közterület-felügyelő is szabhat ki helyszíni bírságot. 179. Közúti közlekedési igazgatási szabályok megsértése 225. § (1) Aki a külön jogszabályban meghatározott közúti közlekedési igazgatási szabályokat megsérti, szabálysértést követ el. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a hivatásos katasztrófavédelmi szerv erre felhatalmazott ügyintézője is szabhat ki helyszíni bírságot. 179/A. Vasúti szabálysértés 225/A. §358 (1) Aki a) vasútállomásnak, illetve megállóhelynek az utasok használatára meg nem nyitott részébe engedély nélkül belép, vasúti pályaudvaron a vágányokon átjár, kivéve, ha ezt a vonat megközelítése vagy elhagyása teszi szükségessé, b) a vasút területének közúti járműforgalomra meg nem nyitott részén kerékpárral vagy egyéb járművel közlekedik, c) a vasúti kocsiba nem a felszállásra szolgáló helyen száll be vagy onnan nem a leszállásra szolgáló helyen távozik, d) mozgó vonatra fel-, illetve mozgó vonatról leugrik, e) vasúti kocsinak nem az utazásra kijelölt részén utazik,
f) a sínpálya közvetlen közelében állatot jogosulatlanul, őrizetlenül vagy szabadon hagyva legeltet, g) a veszélyes áruk kézi- vagy úti poggyászként történő szállítására, a veszélyes áruk vasúti szállítására vonatkozó szabályzatban meghatározott mentességi előírásokat nem tartja be, szabálysértést követ el. (2) Az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott szabálysértés miatt a hivatásos katasztrófavédelmi szerv erre felhatalmazott ügyintézője is szabhat ki helyszíni bírságot. 180. Víziközlekedési szabályok megsértése 226. § (1) Aki a) a vízi közlekedés rendjére, b) a hajózási tevékenység végzésére - ide nem értve a jogszabály által engedélykötelesnek minősített hajózási tevékenység szabályait -, c) a vízi rendezvényekre vonatkozó szabályokat megszegi, szabálysértést követ el. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a hivatásos katasztrófavédelmi szerv erre felhatalmazott ügyintézője is szabhat ki helyszíni bírságot. 181. Légi jármű fedélzetén elkövetett szabálysértés 227. § Aki a) a légi jármű parancsnokának a repülés biztonságát érintő intézkedését nem teljesíti, b) a légi járművön repülés közben nem a kijelölt helyen tartózkodik, c) a légi jármű fedélzetére olyan anyagot vagy tárgyat visz fel, amelynek felvitelét megtiltották, d) a légi jármű fedélzetén engedély nélkül vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő módon mérőkamerával fényképez, filmez, e) a légi jármű parancsnokának engedélye nélkül rádióadót, rádióvevőt vagy más, a fedélzeti rendszerekben zavart okozó rádiófrekvenciás jelet kibocsátó eszközt üzemeltet, vagy bekapcsolt (üzemkész) állapotban tart, f) a légi jármű fedélzetéről repülés közben engedély nélkül tárgyat ledob, ha ezzel a légi közlekedés biztonságát nem veszélyezteti, szabálysértést követ el. 182. A légiközlekedés biztonságát és védelmét szolgáló szabályok megszegése 228. § (1) Aki a légiközlekedés biztonságát vagy védelmét szolgáló szabályokat megszegi vagy a repülés biztonságát szolgáló létesítmények, illetőleg berendezések működését zavarja, szabálysértést követ el. (2) Aki a repülőtér rendeltetésszerű használatával és üzemben tartásával kapcsolatos szabályokat megszegi, szabálysértést követ el. (3) Aki a repülőtér szigorított védelmi területén a légiközlekedés védelme szempontjából tiltott eszközök birtoklására vagy használatára vonatkozó szabályokat megsérti, szabálysértést követ el. (4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a hivatásos katasztrófavédelmi szerv erre felhatalmazott ügyintézője is szabhat ki helyszíni bírságot.
183. Hatásköri rendelkezés 229. § A 217-228. §-okban meghatározott szabálysértések miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik. 184. Szmogriadó szabályainak mozgó légszennyező forrásokkal való megsértése 230. § Aki szmogriadó elrendelése esetén vagy annak megelőzése érdekében bevezetett, a mozgó légszennyező forrás használatára vonatkozó forgalomkorlátozásokat vagy intézkedéseket megsérti, szabálysértést követ el.
A közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, felhasználásának rendjéről és az ellenőrzésben történő közreműködés feltételeiről szóló 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet mellékletei
1. melléklet a 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelethez
Sorszám
1.
2.
3.
A megengedett legnagyobb sebességre vonatkozó rendelkezések (a megengedett legnagyobb sebesség túllépésének mértéke km/ó-ban)
50 km/óra sebességig a) 15 km/óra felett 25 km/óráig b) 25 km/óra felett 35 km/óráig c) 35 km/óra felett 45 km/óráig d) 45 km/óra felett 55 km/óráig e) 55 km/óra felett 65 km/óráig f) 65 km/óra felett 75 km/óráig g) 75 km/óra felett 50 km/óra felett 100 km/óra sebességig a) 15 km/óra felett 30 km/óráig b) 30 km/óra felett 45 km/óráig c) 45 km/óra felett 60 km/óráig d) 60 km/óra felett 75 km/óráig e) 75 km/óra felett 90 km/óráig f) 90 km/óra felett 105 km/óráig g) 105 km/óra felett 100 km/óra sebesség felett a) 20 km/óra felett 35 km/óráig b) 35 km/óra felett 50 km/óráig c) 50 km/óra felett 65 km/óráig d) 65 km/óra felett 80 km/óráig e) 80 km/óra felett 95 km/óráig f) 95 km/óra felett 110 km/óráig g) 110 km/óra felett
Bírság összege forintban
a) 30 000 b) 45 000 c) 60 000 d) 90 000 e) 130 000 f) 200 000 g) 300 000 a) 30 000 b) 45 000 c) 60 000 d) 90 000 e) 130 000 f) 200 000 g) 300 000 a) 30 000 b) 45 000 c) 60 000 d) 90 000 e) 130 000 f) 200 000 g) 300 000
A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet -
14. § (1) bekezdés d) pont 14. § (1) bekezdés z) 1. pont 26. § (1) és (2) bekezdés 39/A. § (2) bekezdés
2. melléklet a 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelethez Sorszám 1. 2.
A vasúti átjárón való áthaladásra vonatkozó rendelkezések A vasúti átjáró előtti megállásra vonatkozó rendelkezések A vasúti átjáróra történő ráhajtásra vonatkozó rendelkezések
A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. Bírság összege forintban 5.) KPM-BM együttes rendelet 39. § (3) bekezdés b), c), e), h) pont 39. § (5) bekezdés a) és b) pont
30 000 60 000
3. melléklet a 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelethez Sorszám 1.
A továbbhaladás tilalmára vonatkozó rendelkezések A továbbhaladás tilalmát jelző fényjelzés
A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. Bírság összege forintban 5.) KPM-BM együttes rendelet 9. § (4) bekezdés d) pont
50 000
5. melléklet a 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelethez Sorszám 1.
Az autópálya leálló sávjának igénybevételére vonatkozó rendelkezések Haladás a leálló sávon
A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. Bírság összege forintban 5.) KPM-BM együttes rendelet 36. § (1) bekezdés és 37. § (2) 100 000 bekezdés
6. melléklet a 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelethez
Sorszám 1. 2. 3.
A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. Bírság összege Ft-ban 5.) KPM-BM együttes rendelet 13. § (1) bekezdés g), g/1, i), i/1) A behajtás tilalmára pont 30 000 14. § (1) bekezdés n), z) pont 13. § (1) A kötelező haladási irányra bekezdés a), a/1), b), c) pont 50 000 14. § (1) bekezdés a), b), c) pont Korlátozott forgalmú övezetre 14. § (1) bekezdés z/2) pont 30 000 (zóna) A behajtási tilalomra, a kötelező haladási irányra
