JOGI ALAPISMERETEK
INFORMATIKAI JOG
2009. március 13. 1. előadás
Jog és erkölcs
• • • •
Alapfogalmak
Erkölcs: a társadalom által helyesnek tartott magatartások összessége A jog gyakran az erkölcs lenyomata, de számos esetben tágabb annál Vannak pontok, ahol jog és erkölcs összeütközésbe is kerülhet egymással Léteznek jogrendszerek, ahol a kettő kapcsolatának mérésére esküdtszéki rendszert alkalmaznak (pl. angolszász jogok)
A jog felépítése
Jog
Jogrendszer Jogág
Jogterület Jogi norma
Jogi norma (jogszabály): konkrét cselekvési mintát határoz meg legitim állami kényszer kilátásba helyezésével Jogrendszer: egy adott állam tételes jogszabályainak összessége Jogág: összefüggő jogszabályok csoportja (közjog - magánjog) Jogforrás: ahonnan a jog tartalma megismerhető (pl. törvények, rendeletek) Alanyi jog – jogosultság: jogilag meghatározott magatartási lehetőség Igény: ha megsértik az alanyi jogot, és az a kikényszeríthetőség állapotába kerül Jogalkotó: a jogszabály megalkotója (pl. Országgyűlés) Jogalkalmazó: legtöbbször a bíróság vagy más hatóság
Közjog - Magánjog
Jogcsalád
Jogcsalád: Pl.: római-germán, common law, szocialista, vallási és tradicionális Jogrendszer: Egy adott állam tételes, „pozitív” jogszabályainak összessége. Jogág: Közjog – magánjog Jogterület: Pl.: polgári jog, polgári eljárásjog
KÖZJOG
MAGÁNJOG
Az állam – mint Személyek közötti szuverén – jelenik meg jogviszony Alá- fölérendeltség Mellérendeltség Többletjogok
Egyenjogú partnerek
Kógens (eltérést nem engedő) szabályok
Jellemzően diszpozitív (eltérést engedő) szabályok
1
Jogi norma felépítése Ptk. 339. § „Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni.” Hipotézis (tényállás)
milyen a jogalkotó viszonya a hipotézisben megjelölt magatartáshoz? „jogellenessé nyilvánítás”
Közigazgatási jog:
mi a következménye? jelen esetben szankció: „köteles a kárt megtéríteni”
az állam büntetőhatalmának gyakorlása bűncselekmény elkövetése esetén számítógépes bűncselekmények, szerzői jogok megsértése
Polgári jog:
Jogkövetkezmény (pozitív vagy negatív-szankció)
állam (állami szerv) és állampolgár (szervezet) közötti kapcsolat engedélyezési eljárások, felügyelet bizonyos tevékenységek felett
Büntetőjog:
Diszpozíció (rendelkezés)
milyen feltételek esetén alkalmazható a jogi norma? „amikor valaki másnak kárt okoz”
Jogágak és kapcsolatuk az informatikai joggal
személyi és vagyoni viszonyok rendezése mellérendelt felek között szerzői jog, iparjogvédelmi alkotások elektronikus szerződéskötés és teljesítés szabályai
A magyar jogrendszer jellemzői
2
A jogszabályi hierarchia
Az Alkotmány
A törvényhozó hatalom alkotja
Alkotmány Törvény (törvényerejű rendelet) Kormányrendelet
A végrehajtó hatalom alkotja A helyi és a területi önkormányzatok alkotják
Miniszterelnöki és miniszteri rendelet MNB elnökének rendelete Önkormányzati rendelet
A törvények
Ki alkotja? Az Országgyűlés alkot törvényt: Közönséges törvény: a jelenlévő képviselők több, mint felének szavazatával; Sarkalatos v. kétharmados törvény: a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának szavazatával (pl.: a képviselők jogállásáról szóló tv., az Alkotmánybíróságról szóló tv., a Jogalkotásról szóló tv. stb.) Mit szabályoz? Az állampolgárok státusát lényeges módon érintő kérdéseket kell törvényben szabályozni. Kihirdetésük: A Magyar Közlönyben (miután a köztársasági elnök aláírta). Számunkra fontos törvények: Polgári törvénykönyv (Ptk.); Büntető törvénykönyv (Btk.); Szerzői jogi tv.
Ki alkotja? Az Országgyűlés. Az összes képviselő 2/3–ának szavazata szükséges. A törvényhozó és az alkotmányozó hatalom ma Magyarországon nem különül el egymástól. Mai Alkotmány: a többször módosított 1949. évi XX. tv. Mit tartalmaz? Meghatározza a legfontosabb állami szerveket (pl.: Országgyűlés, Alkotmánybíróság, Magyar Nemzeti Bank stb.), ezek jogkörét; Az alapvető állampolgári jogokat és kötelességeket; A választások alapelveit; Az ország fővárosát és nemzeti jelképeit.
A törvényerejű rendelet (tvr.)
Ki alkotja? Ma már senki. 1989 előtt a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa (NET) alkotott tvr.-t. A Magyar Népköztársaságban az elnöki jogkört a NET (testületként) látta el. A NET a formálisan létező Országgyűlés ülésszakai
3
Ki vizsgálja a jogszabályok tartalmi megfelelősségét? A bíróságok nem vizsgálhatják, nekik kötelezettségük alkalmazni a hatályos jogszabályokat Külön szerv: Alkotmánybíróság (AB) Bárki, valódi jogvita (peres ügy) nélkül is kérdést intézhet az AB-hoz, vajon egy jogszabály megfelel-e az Alkotmány rendelkezéseinek vagy nem Ha az AB alkotmányellenességet állapít meg, megsemmisíti a jogszabályt
Magyarország és az EU jog
Az EU szervei által alkotott jogszabályok valamennyi tagállamra kötelezettséget rónak Kétféle jogforrás az EU-ban:
Rendelet: közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban változatlan formában Irányelv: a tagállamoknak ennek figyelembevételével belső jogszabályokat kell alkotniuk (eltérés lehetősége)
Ha egy tagállam belső joga ellentétes az EU jogával, az EU jog elsőbbsége érvényesül, a megfelelőség kikényszeríthető az Európai Bíróság előtt
Az igazságszolgáltatás Jogalkalmazás
Igazságszolgáltatási tevékenység: az önálló hatalmi ágat megtestesítő bíróságok és bírák feladata. Igazságszolgáltatási tevékenység Büntető bíráskodás
A bíróságok büntető ügyekben járnak el. „Büntető ügyek”
A polgári ügyekben eljáró bíróságok
A büntető ügyeken kívül minden más ügyben. „Polgári ügyek”
A bírósági szervezetrendszer
Első fokon:
Polgári bíráskodás
helyi bíróságok (városi bíróság, kerületi bíróság) megyei bíróság (Fővárosi Bíróság) pl.: olyan vagyonjogi perekben, amelyeknél a pertárgy értéke meghaladja az ötmillió Ft-ot.
Másodfokon:
helyi bíróságokhoz tartozó ügyekben: megyei bíróság (Fővárosi Bíróság) megyei bírósághoz tartozó ügyekben az ítélőtábla az ítélőtáblához tartozó ügyekben a Legfelsőbb Bíróság.
Legfelsőbb Bíróság Ítélőtáblák Megyei bíróságok és a Fővárosi Bíróság Helyi (városi, kerületi) bíróságok
5db
20 db
111 db
4
A polgári per alanyai
A kereset és a keresetlevél
Polgári per: a bíróságnak, a peres feleknek és a per egyéb alanyainak a polgári jogviták eldöntésére irányuló tevékenysége. Minden polgári perben két ellenérdekű fél van, a felperes és az alperes.
Bíróság
Felperes
Alperes Aki ellen a pert megindítják
Aki a pert kezdeményezi
A polgári per menete
A törvényben biztosított jogok védelme az állam minden szervének kötelessége. A jogok érvényesítése – ha törvény másképp nem rendelkezik – bírósági útra tartozik. A bíróság a polgári ügyek körében felmerült vitát csak erre irányuló kérelem esetében bírálja el. Ez a kérelem a kereset. Keresetlevél: a pert a keresetlevéllel kell megindítani. A keresetlevél az az írásbeli beadvány, amely a keresetet és a per megindításához szükséges egyéb adatokat tartalmazza.
A határozatok
Fellebbezés: rendes perorvoslat Határozat A keresetlevél benyújtása
Elsőfokú döntés
Másodfokú döntés
Perújítás
Végrehajtás
Ítélet
A bíróság a per érdemében ítélettel határoz.
Felülvizsgálat
(Anyagi jogi kérdésekben)
A Legfelsőbb Bíróság 1. elbírálja – a törvényben meghatározott ügyekben – a megyei bíróság vagy az ítélőtábla határozatai ellen benyújtott jogorvoslatokat, 2. elbírálja a felülvizsgálati kérelmeket, 3. a bíróságokra kötelező jogegységi határozatokat hoz, 4. eljár a hatáskörébe utalt egyéb ügyekben.
A jogesetek megoldásának folyamata 1.
2. A Legfelsőbb Bíróság legfontosabb funkciója: az egységes ítélkezési gyakorlat megteremtése. Bírósági Határozatok: a LB havonta megjelenő hivatalos lapja, amelyben közzéteszi a fontosnak vélt jogeseteket. Jellemzői: A közzététel részleges: általában csak a LB legfontosabb döntéseit teszik közzé, évente mintegy 550-600 db-ot (külső szelektivitás) A határozatokat rövidített, szerkesztett formában teszik közzé (belső szelektivitás).
Minden más kérdésben. (Eljárásjogi kérdésekben)
Jogerős határozat: amely fellebbezéssel már nem támadható meg.
Rendkívüli perorvoslatok
A Legfelsőbb Bíróság szerepe
Végzés
3. 4. 5.
A történeti tényállás jogilag releváns részeinek „kiválogatása”, szelektálása. A probléma feltárása. A történeti tényállásra vonatkozó törvényi tényállás felkutatása. A törvényi tényállás értelmezése. Döntéshozatal. A döntés jogi érvekkel való alátámasztása.
5
A büntetőeljárás sajátosságai
nyomozás során: gyanúsított vádemelést követően: vádlott bűnösséget megállapító ítélet után: elítélt
Az eljárásban hatóságok vesznek részt
A polgári jogi szabályok alkalmazása
Az eljárás központi szereplője a terhelt
nyomozó hatóságok: pl. rendőrség, VPOP ügyészség bíróság
A sértett csak kivételes esetekben képviseli a vádat (magánvád, pótmagánvád), egyébként az ügyész a közvádló
A jogértelmezés a jogértelmezést végző alanyok szerint A jogszabály értelmezését végző alany személye/személyisége szerint:
Jogalkotói: pl.: értelmező rendelkezésekkel vagy végrehajtási rendelet útján. Jogalkalmazói: pl.: LB jogegységi határozatai, elvi határozatai. Tudományos vagy jogirodalmi: szakfolyóiratok cikkei, egyetemi tankönyvek, jegyzetek stb. „Communis oppinio”: általánosan elfogadott álláspont, a szakértő jogtudósok véleménye. Magyarországon a bírósági ítéletek indokolásában ritkán találkozhatunk vele. Ellentétben pl.: a német bírósági gyakorlattal.
Sajátos jogtechnikai eszközök a jogalkalmazásban
Megdönthető
Vélelem
A polgári jogi jogszabályok értelmezésének módszerei: Nyelvtani értelmezés: a jogszabály szövegét a magyar nyelv mindenkori szabályai és a szavak általánosan elfogadott jelentése alapján értelmezzük. Az egyes szaknyelvi kifejezések értelmezése. Pl.: orvosi szakkifejezések. Logikai értelmezés: a formális logika szabályainak alkalmazását jelenti. Pl.: „a többről a kevesebbre” való következtetés. Rendszertani értelmezés: a jogszabálynak a jogrendszeren, jogágon, törvényen belüli elhelyezkedéséből vonunk le következtetéseket. Pl.: általános/főszabályokkal való összefüggések. Történeti értelmezés: feltárjuk a és figyelembe vesszük a jogszabály keletkezési körülményeit, a norma kibocsátásának társadalmi gazdasági motívumait. (Pl.: tudományos és társadalmi viták adatai, a jsz. indokolása.)
A fikció
A jogalkalmazás folyamatában fontos szerepet játszik
Fikció
A jogértelmezés módszerei
Analógia
Annak érdekében, hogy egy adott tényállásra irányadó tényállást egy másik, ezzel nem azonos tényállásra is alkalmazni lehessen, a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében a jsz. ez utóbbi tényállást azonosnak mondja ki az előbbivel, holott valójában nem azonos vele. Valójában nem jogalkalmazási technika, mivel a normában van a fikció, nem a norma alkalmazásában.
Megdönthetetlen jogi
törvényi
Pl.: Ptk. 94. § (1) Minden birtokba vehető dolog tulajdonjog tárgya lehet. (2) Ha a törvény kivételt nem tesz, a tulajdonjog szabályait megfelelően alkalmazni kell a pénzre és az értékpapírokra, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőkre.
6
A vélelem
Az analógia
A jogalkotó egy valószínű tényállást tekint valónak, hogy ezzel – az általában – nem vitatott helyzetekben elkerülje a valóság bizonyítását, és a valós tényállás esetére írt jogkövetkezmények a valószínű esetében is alkalmazhatók legyenek.
A hasonlóság elve alapján konkrét jogszabályhely által nem szabályozott estre egy hozzá hasonló életviszonyra vonatkozó szabály alkalmazása.
Megdönthető vélelem: ha ezzel szemben az ellenbizonyítás megengedett. Pl.: „A fogamzás időpontjának a születéstől visszafelé számított 300. napot kell tekinteni; bizonyítani lehet azonban, hogy a fogamzás korábban vagy később történt.” Megdönthetetlen vélelem: a jogalkotó kizárja az ellenbizonyítás lehetőségét. Pl.: a Ptk. cselekvőképtelennek tekint minden 14. életévét be nem töltött kiskorú személyt.
Törvényi analógia: jogszabály mondja ki, hogy az adott esetre milyen más esetre vonatkozó jogszabályt kell alkalmazni. Pl.: Ptk. 65. § (6) bek.: A köztestületre az egyesületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Jogi/jogalkalmazási analógia: a jogalkalmazónak a polgári jog rendszerére, alapelveire figyelemmel kell eldöntenie, hogy milyen szabályt fog alkalmazni a hasonlóság elve és az ésszerűség, igazságosság követelménye alapján. Pl.: a kávéházakra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a biliárdtermekre is a ruhatárban elhelyezett dolgokra.
Jogi felelősség főbb összefüggései I. A jogi felelősség alapjai
Felelősség
- társadalom értékelése - önjavítása - regresszió alkalmazása - v. represszió kilátásba helyezése
Represszió alkalmazásának feltétele - társadalmi normát sértő magatartás elkövetése - fennálljon a regresszió után a társadalmi önjavítási esélye
Jogi felelősség főbb összefüggései II. Szankció
Felróhatóság - vétkesség
-
Társadalmat védi Függetlenül attól, hogy az elhárítani kívánt hátrány az érdekeltnek felróható-e
-
Felelősségi jellegű Felróható módon történő normaszegés esetén
A felelősség mércéje a polgári jogban a felróhatóság: aki nem úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben elvárható nem egyéniesít e zsinórmérték egy ideális személy ideális cselekvéséhez mér A büntetőjogi felelősség mércéje a vétkesség (egyéniesít – tőle elvárhatóságot jelent): Szándékosság
egyenes szándék: magatartásának következményeit kívánja eshetőleges szándék: belenyugszik a magatartásának káros következményeibe
Gondatlanság
tudatos gondatlanság: előre látja magatartásának káros következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában hanyagság: azért nem látja előre a káros következményeket, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja
7
A polgári jogi jogviszony fogalma, jellemzői
A polgári jogi jogviszonyok jellemzői
Jogviszony: a jogalkotó által szelektált, a jogi szabályozás körébe bevont, jogilag szabályozott társadalmi viszonyok. A jogviszonyok csak emberek közötti viszonyok lehetnek! A polgári jogi jogviszonyok jellemzői:
A polgári jogviszonyok osztályozása II. (Szerkezetük szerint)
A polgári jogviszonyok osztályozása I.
Abszolút szerkezet
Polgári jogviszonyok
Személyi viszonyok
Komplex viszonyok
A személyek jogalanyiságával kapcsolatos viszonyok Személyiségi jogviszonyok
Kötelmi
Öröklési
Relatív szerkezet
Csak a jogosult személye ismert név szerint, vele szemben mindenki kötelezett.
Mindkét fél ismert név szerint és ezek csupán egymással szemben jogosultak, kötelezettek.
A felek elkülönültsége.
A felek összekapcsolása.
Jogi pozíciók biztosítása (statika)
A felek jogszerzése (dinamika)
Védelmi jellegű, kógens és imperatív szabályozás.
Diszpozitív, cselekvési szabadságot biztosító szab.
Elvállalástól függetlenül keletkezik.
Elvállalástól függően keletkezik.
A kötelezettségek nem a jogosultságok ellentételezései.
A kötelezettségek ált. ellentételezik a jogosultságokat. (egyenértékűség.)
Ált.: személyi jog és dologi jog körében jell.
Ált.: a szerződések joga körében jell.
Vagyoni viszonyok
Dologi viszonyok
Pl.: környezetvédelmi jogviszonyok
Emberek, ill. emberi szervezetek közötti viszonyok. Vagyoni és személyi jellegű jogviszonyok. A benne szereplő felek egyenjogúak és egymáshoz képest mellérendelt pozícióban vannak. Az autonóm felek tipikusan a szabad akaratukból kapcsolódnak össze. A feleket egymással szemben kiegyensúlyozott mértékű jogosultságok illetik meg, illetve kötelezettségek terhelik.
A polgári jogviszony elemei
8
A polgári jogviszony alanyainak csoportosítása
A polgári jogviszony alanyai: azok a személyek, akik, vagy amelyek között a jogviszonyok létrejönnek, akik (amelyek) jogok és kötelezettségek hordozói lehetnek.
A jogviszony alanyai
Jogalanyok a polgári jogban Természetes személyek
Az ember
Jogi személyek
A szervezeti jogalanyiság polgári jogi megnyilvánulása
Jogi személyiség nélküli jogalanyok
Természetes személyek: a polgári jogban a természetes személyeknek nevezzük az embert. Állampolgár: csak magyar állampolgár lehet a jogviszony alanya Magánszemély: jogviszony alanya bármely természetes személy lehet – állampolgárságától függetlenül. Jogi személyek: a jogi személy a szervezeti jogalanyiság polgári jogi megnyilvánulása. Az állam és más jogi személyek jogképessége abszolút, bármely polgári jogviszony alanyai lehetnek, kivéve amelyeknek alanya – jellegénél fogva – csak ember lehet. Pl.: házasság. Jogi személyiség nélküli jogalanyok: önálló jogalanyisággal rendelkeznek. Pl.: közkereseti társaság, betéti társaság.
A kkt. és a bt.
A jogviszony közvetlen tárgya
Közvetlen tárgy: azon emberi magatartások, amelyeket az adott jogviszony alanyainak egymás irányában tanúsítaniuk kell.
Tevőleges magatartás: a kötelezettől valamilyen tevékenység kifejtését követeli meg. dolog vagy jog átruházása pl. adásvétel vmilyen tevékenység kifejtése pl.: megbízás tartós rendelkezésre állás pl.: biztosítási szerződés. Nemleges magatartás: tartózkodás vagy tűrés Abszolút szerkezetű jogviszonyok: mindenki tartózkodásra köteles a jogosulttal szemben. Szerződések körében: pl.: bérlet: tulajdonos köteles tűrni, hogy a dolgát használják.
9
Az elévülés
Az elévülési idő megszakadása I.
Elévülés: az idő múlása miatt beálló olyan jogi tény, amely a fennálló alanyi jogot nem szünteti meg, de annak állami kényszereszközökkel való érvényesítését nem teszi lehetővé. Lényegében egy megdönthetetlen vélelem: arra enged következtetni, hogy a jogosultnak az igényhez fűződő jogi érdeke lecsökkent. Elévülési idő: 5 év (fő szabály, de jogszabály ettől eltérőt is megállapíthat) Elévülési idő kezdete: a követelés esedékessé válása. Tartamát befolyásolják az elévülés megszakadását illetve nyugvását okozó körülmények.
Az elévülés megszakadása II.
Megszakadás
Elévülés
Az elévülési idő újra kezdődik
Elévülés
Az elévülés nyugvása II.
Az elévülés nyugvása:
A követelés esedékessé válása
Az elévülési idő akkor nyugszik, ha a jogosult menthető okból nem tudja az igényét érvényesíteni. Jogkövetkezmény: az akadály megszűnésétől számított egy éven belül – egy éves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetében pedig három hónapon belül – a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból egy évnél ill. három hónapnál kevesebb van hátra.
Jogesetek az elévülésre
Az akadály megszűnése
Akadályoztatás
Döntse el, hogy az alábbi esetek hogyan hatnak az elévülésre! (Megszakad, nyugszik az elévülési idő vagy nem érinti.)
Nyugvás
a teljesítésre irányuló írásbeli felhívás a bíróság előtti igényérvényesítés a módosítás (ideértve az egyezséget is) a tartozásnak a kötelezett részéről való elismerése.
Az elévülési idő nyugvása I.
Az elévülés megszakadása:
A követelés esedékessé válása
Ha az elévülési idő megszakad, akkor az addig eltelt idő figyelmen kívül marad és az elévülési idő újból kezdődik. Az elévülést megszakító okok:
1 év v. 3 hó
Elévülés
Akkor is, ha az elévülési idő már eltelt, illetve abból 1 évnél vagy 3 hónapnál kevesebb van hátra.
Az ügyvéd levélben felszólítja az adóst, hogy adja meg képviseltjének a tartozását. A hitelező autóbalesete miatt 3 hónapig intenzív osztályon fekszik. A jogosult fél évig tartó világ körüli úton vesz részt. Az ügyvéd felhívja telefonon az adóst és felszólítja, hogy adja meg képviseltjének a tartozását. A felek egyezséget kötnek a jogvitában.
10
A jogi tények meghatározása
A jogi tények
Jogi tények: azok az emberi, társadalmi és természeti jelenségek, tények vagy körülmények, amelyek egy jogviszonyban jogi értékelést nyernek, azaz jogviszonyt
Jogit tények csoportosítása (vázlat)
keletkeztetnek, módosítanak vagy megszüntetnek.
Összefüggő tényeket tényállásnak nevezzük. Tényállást alkotó egyes jogi tények = tényálláselemek.
I. Az emberi magatartások
Emberi magatartások
Jogi tények Eredményük szerint
Jogos
Jellemzőik szerint
Jogkeletkeztető
Emberi magatartások
Jogviszonyt módosító
Emberi és társadalmi körülmények
Jogviszonyt szüntető
Közhatalmi aktusok
Utaló magatartás
Nem jogügyleti megengedett cselekmények
Játékból, fogadásból eredő követelések
kiváltását
célzó
egyoldalú nyilatkozatok vagy szerződések.
Az akaratnyilatkozatok a hatályosulásuk szerint:
A jogi tények legjelentősebb csoportja, mivel elsősorban az emberi cselekvések váltanak ki joghatásokat.
A szóbeli és az írásbeli akaratnyilatkozatok
I/A. Jogügylet Jogügylet: a jogviszony alanyainak joghatás akaratnyilatkozata (jognyilatkozata). Fajtái:
Nem címzett nyilatkozatok: nincs meghatározott személyhez intézve: a megtételével létrejön és hatályos pl.: végrendelet Címzett nyilatkozatok: meghatározott személyhez vagy személyekhez szólnak: a címzettnek a nyilatkozat tartalmáról tudomást kell szereznie.
Az akaratnyilatkozatok alakjuk szerint:
szóbeli írásbeli ráutaló magatartás.
Jogellenes
Jogügyletek
Külső körülmények
Jogilag nem védett
Szóbeli nyilatkozat: legtöbbször címzett, amely a jelenlévők között hangzik el és a másik fél tudomásulvételével azonnal hatályosul. Főszabály: az alakszerűségi megkötés hiánya Jellemzően: magánszemélyek egymás közötti, csekélyebb jelentőségű, kisebb értékű árucsere ügyleteinél. De: a könnyebb bizonyíthatóság érdekében a felek akkor is írásba foglalják a jognyilatkozataikat, ha az nem kötelező. pl.: gépjármű adásvétel Írásbeli nyilatkozat: jogszabály rendelkezése vagy a felek megállapodása alapján. Ekkor a nyilatkozat(ok) minden lényeges elemét írásba kell foglalni.
11
Az okiratok (összefoglalás)
Az okiratok Egyszerű okirat: írásba foglaltan tartalmazza a felek nyilatkozatait. Teljes bizonyító erejű magánokirat: az ellenkező bizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója a benne foglalt nyilatkozatot megtette vagy elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el, ha
Okiratok
Egyszerű okirat
Teljes bizonyító erejű (minősített) magánokirat
Közokirat
Közokirat: olyan okirat, amelyet közjegyző, bíróság vagy más hatóság ügykörén belül eljárva a megszabott alakban állított ki, amely teljes bizonyító erővel tanúsítja:
A ráutaló magatartás
Hallgatás problémája: mikor vált ki joghatást? ha a hallgatás egyben ráutaló magatartásként is értelmezhető ha a felek kifejezetten így állapodnak meg ha jsz. így rendelkezik pl.: a határozott időre kötött bérleti szerződés határozatlan idejűvé alakul át, ha a bérleti idő eltelte után a dolgot a bérlő tovább használja és ez ellen a bérbeadó nem tiltakozik.
A képviselet
Képviselet: helyettesítés jognyilatkozat tételében illetve elfogadásában. A képviselő a képviselt személy helyett, annak nevében és érdekében, vagyis a képviselt akarata és érdeke szerint tesz ill. fogad el jognyilatkozatot. Fajtái: ügyleti képviselet: a képviselt személy meghatalmazásán alapszik
törvényi v. szervezeti képviselet: közvetlenül vagy közvetve jogszabály rendelkezésén alapszik.
Szerződés: két vagy több fél joghatás kiváltását célzó és arra alkalmas, egybehangzó akaratnyilatkozata. Egyoldalú jogügyletek: akkor beszélünk egyoldalú jogügyletről, ha az akaratnyilatkozat önmagában, más beleegyezése nélkül jogviszonyt létesít, módosít vagy szüntet meg. Jogviszonyt keletkeztető:
a nyilatkozattevő számára bármikor kötelezettséget De: másra nézve nem.
keletkeztethet
Az egyoldalú jogügylet mint alakító jog:
Jogviszonyt módosító: nem keletkeztetnek és nem is szüntetnek meg jogviszonyt, azonban tartalmát befolyásolják. pl.: elévülési kifogás Jogviszonyt szüntető: olyan jogviszonyt megszüntetni, amelyből a felekre kölcsönös jogok és kötelezettségek hárulnak, fő szabály szerint csak akarategységben lehet.
I/B. A jogellenes magatartások Jogellenes magatartások: valamilyen jogszabályi rendelkezést sértenek.
Meghatalmazás: egyoldalú, címzett, ingyenes akaratnyilatkozat, amelynek érvényességéhez ugyanolyan alakszerűség szükséges, mint a meghatalmazott által teendő jognyilatkozathoz.
a benne foglalt intézkedés, határozat illetve nyilatkozat tényét, az ehelyütt tanúsított tények és adatok valóságát, valamint azok keletkezésének idejét és módját.
A szerződés, az egyoldalú jogügyletek
Ráutaló magatartás: az akaratnyilatkozatok egyik formája. A nyilatkozattevő az akaratát nem szóban és nem is írásban, hanem valamilyen nyilatkozattételre utaló magatartása, cselekvése útján fejezi ki. pl.: „automataügyletek”
azt saját kezűleg írta és aláírta vagy két tanú az okiraton az aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá vagy a nyilatkozattevő aláírását a tanúk előtt sajátjaként ismerte el vagy az okiratot ügyvéd ellenjegyezte vagy a kiállító aláírását közjegyző vagy bíró hitelesítette vagy gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták vagy az elektronikus okiraton a kiállítója minősített elektronikus aláírást helyezett el.
Abszolút vagy relatív jogellenesség: Abszolút jogellenesség: a magatartás a tételes jog szabályát sérti. Pl.: a jóerkölcsbe ütköző szerződés; semmis Relatív: csupán a jogviszonyban álló másik féllel vagy harmadik személlyel szemben jogellenes. Pl.: megtámadható szerződés; ennek érvénytelenítését a sértett fél belátására bízza a jogalkotó. Objektív vagy szubjektív jogellenesség: Objektív: annak megállapításához a magatartás felróhatóságára nincs szükség. Szubjektív jogellenesség: a megállapításához a jogsértő magatartás felróhatósága is szükséges.
12
II. Az emberi és társadalmi körülmények Emberi és társadalmi körülmények mint jogi tények: az
III. A közhatalmi aktusok I.
ember személyében vagy az őt körülvevő társadalmigazdasági valóságban rejlő olyan tények, körülmények, állapotok, amelyek az emberi magatartások közegét alkotják és amelyeknek egyes jogviszonyokban jogi jelentősége lehet. Objektív emberi adottságok: pl.: ember születése, halála. Az ember születésétől fogva jogképes. Halálával a személyhez fűződő jogai és kötelezettségei megszűnnek. Szubjektív adottságok:
Konstitutív
tudatállapot: jó- vagy rosszhiszeműség; tévedés. akarati állapot: az ember tisztában volt-e magatartása várható következményeivel és ennek ismeretében felelősen cselekedett-e. Lásd felróhatóság. érzelmi állapot: csak kivételesen lehet jogi jelentősége. Pl.: házasság felbontása esetén az „elhidegülés”. ember külső, társadalmi-gazdasági helyzete, körülményei: pl.: egyes függőségi vagy összeférhetetlenségi pozíciók.
A közhatalmi aktusok II.
Közhatalmi aktusok
Konstitutív: a jogviszonyt maga a közhatalmi aktus hozza létre, módosítja vagy szünteti meg. Pl.: ingatlan tulajdonjogának átruházás útján történő megszerzéséhez a tulajdonosváltozásnak az ingatlannyilvántartásba való bejegyzése szükséges. Deklaratív: a jogviszonyok keletkezésére, módosulására, megszüntetésére közvetlenül nem hatnak ki, csupán megállapítják ezeket a tényeket és alkalmasak a tényleges jogi helyzet tanúsítására. Már létező jogviszonyokhoz valamilyen hatást kapcsolnak pl.: igényérvényesítési lehetőséget.
Deklaratív
Közhatalmi aktusok: az állami és a különböző szakmai és területi önkormányzati szervek által alkotott normák és eseti határozatok.
IV. Az embertől független, külső körülmények mint jogi tények
Az idő folyása: olyan külső körülmény, amely szinte minden jogviszonyban jelentőséggel bír.
ajánlati kötöttség: az ajánlattevő meghatározhatja, hogy a szerződési nyilatkozatát meddig tartja fenn feltétel vagy időhatározás: a felek a megkötött szerződés hatálybalépését egy meghatározott bizonytalan vagy biztos későbbi időponthoz kötik teljesítési határidő: határnap, teljesítési időszak vagy véghatáridő. Stb.
Természeti jelenségek: emberi erővel elháríthatatlan jelenségek, természeti elemi csapások vagy társadalmigazdasági katasztrófák, válságok, zavargások (elháríthatatlan külső ok). Következmények:
jogviszony vagy egy kötelezettség megszűnése felelősség alóli mentesülés ill. tulajdonosi kárveszélyviselés.
13
