MEZŐ VÁSÁRHELY
Előfizetési díj: Vidékre postán éi helyben : e ^ s z évre 4 ft, félévre 2 ft, negyedévre 1 ft. Megjelen: minden vasárnap véggel. Egyes szám ára 10 k r . A. lap szellemi részét illető köalemények a szerkesztő höz, I . t i z e d , 1176. s z . a. Baisv Gy.-féle ház, külden dők.
KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI H E T I L A P .
Előfizetési
fölhívás
1877-ik évi juUus—decemberi féléves, vagy julius-szeptemberi negyedévés folyamára. * Lapunk iránya jövőben is az eddigi marad. Célunk oly hetenként megjelenő közlönyt adni a kö zönségnek, amely annak érdekeit a köz- és társa dalmi élet terén hűen szolgálja, városi közigazgatá sunkat és a haladást célzó intézményeket éber szem mel kisérje, a nagyvilágban, ugy a hazánkban is törtéuő fontosabb eseményekről terjedelméhez mért rövid, de kimerítő ismertetéseket közöljön; az olvasási vágyat felébreszsze népünknél és fokozza közönsé günknél. Ily programm s az eddigi irány megtartása mellett fülhívjuk t. közönségünket az előfizetések megújítására és a lapnak továbbra is hathatós er kölcsi és anyagi támogatására. Az előfizet 5si dijak maradnak a régiek, u. m . : a július—decs m b e r i félévre . . . . 3 írt. a július—szeptemberi évnegyedre . 1 f r t . Az előfizetési dijakat kérjük vagy egyenesen szerkesztőségünkhöz küldeni be (Tarján, Barcsy Gy.féle ház 1176. sz*), vagy nyugtatvány mellett lapkihordómknak adni á t , vagy végül G o l d b e r g e r R. itteni könyvkereskedő urnái (főutca, Politzer-fóle ház) teljesíteni. H.-M.-Vásárhely, 1877. június 15-ón.
A Jóilezö-VásárMf
volna. P e d i g a magyar közvélemény, r i t k a egyértoL műséggel, azt követeli, hogy h a a török birodalom i n tegritásának és souverainitásának fenntartása mellett akcióba nem lépünk, legalább ellene se tegyünk. Ör vendene, h a a kormányelnök kinyilatkoztatná, hogy aggodalmai, melyek nemcsak az övéi, agyrémek s hogy ő csak szélmalmok ellen harcol. A több izben zajos helyesléssel félbeszakított be széd után felszólalt: K á l l a y Béni: Kétségbe vonja, hogy a magyar közvéleményben a keleti kérdés megítélése körül megvoln sokat emlegetett összhang. E g y rész ugyanis azt a k a r j a , hogy maradjunk semlegesek, mások, hogy Oroszország hatalmi terjedésének szabjunk határt, ismét mások, hogy Törökország integritását tartsuk fenn. Szóval oly divergensek ez úgynevezett közvé lemény n y i l a t k o z a t a i , hogy egymást teljesen kizár ják. Egyetértés itt csak abban nyilatkozik, hogy aggodalommal fogadnák az orosz befolyás alatt tör ténhető alakulásokat a Balkán-félszigeten. D e az aggo dalom nem b i r komoly alappal. Oroszország n e m nyugat felé terjeszkedik; Muszkaország civilizációja igen lényegesen különbözik a nyugatitól és igen sokan vannak abban a meggyőződésben, hogy annak kell regenerálni az utóbbit. — Azonban a szláv népek egy tekintélyes része már a nyugati civilizáció vonzási körébe esett, azokat tehát Oroszországnak ép ugy meg kellene hódítani 'elébb, mintha egészen ide genek volnának, s a két civilizáció közötti különbség oly nagy, hogy azt még a faji összetartozandóság sem egyenlíti k i . í g y is lehet az veszély, de korántsem olyan, mint lene egy egységes pánszlávizmus. A z egye sítés pedig csaknem lehetetlenség a fennálló diver genciák mellett. Oroszország ereje épugy aggaszthat másokat, mint Törökország gyengesége. S ez irányt is szabhat rokenszenvünknek, de korántsem politikánk nak. A történelem folyamát fenntartani nem lehet. E z e r éve annak, hogy az orosz sajkák Konstantinnápoly falai alatt először megjelentek. E z t az áram latot egyideig halasztam lehet, de örökre föltartóz tatni nem. ( Z a j . Ellentmondás.) D e h a már be kell következnie, jobb előbb, mint később. ( Z a j . )
A képviselőház keddi ülésének legnevezetesebb s csaknem egyedüli tárgyát a k e l e t i k ó r d ó s fö lött kifejlődött vita képezte; az egész országot fe szült izgatottságban tartó ezen nagyhorderejű kér dés Somogymegye közönségének e tárgyban a kép viselőházhoz benyújtott s több törvényhatóság által pártolt kérvénye következtében került napirendre. A nemzetünk életórdekeire kiváló fontosságú ós történelmi emlékű ülést a következőkben közöljük :
Törökország, ez a beteg ember — szóló nem tagadja, — bizonyos körülmények között lehet h a l a dásra képes. 0 éveken át tanulmányozta az ottani viszonyokat közelről. E z adminisztracionális, birtokviszonyi, igazságszolgáltatási stb. bajok mind olyanok, amelyek még orvosolhatók. D e a valódi baj s o k k a l mélyebb : az államszervezetben rejlik. E z államszer vezet olyan, mely kizár minden reformot, (Ohó! N e m áll!) mert Törökország theokratikus állam, és pedig nem a mi fogalmaink szerint, hanem olyan mely csak az uralkodó vallásuaknak biztosít befolyást a köz ügyekre. (Ellentmondás, „Hát az alkotmány?!" Mig Törökország m e g nem változtatja létalapját, addig az nem lesz civilizált ország. (Felkiáltások: Már megtette !) H a pedig megváltoztatja, megszűnt Törökország lenni, mert a túlsúlyban levő egyéb lakosság elnyomja m u zulmán jellegét.
A képviselők u g y a közönség részéről nagy szám mal látogatott ülésben megkezdte a vitát Gróf A p p o n y i A l b e r t . A keleti kérdés, úgy mond, már ismételve előkerült e házban. D e miután a kormány a hozzá e tárgyban intézett interpellációkra fontos érdekek komoly veszélyeztetése rélkül teljes föl világosítást és kellő tájékozást nem nyújthatott: szük ségesnek látszik, hogy a törvényhozás részéről egye sek, akár maguk, akár illető pártjok részéről tájékoz tassák a kormányt aziránt, minő politika lenne az, mely e kérdésben a m a g y a r közvélemény támogatására számithatna? Annál szükségesebb e tájékozás most, midőn katonai akció, mozgósítás hire k e r i n g , s azt is hallani, hogy ennek célja török terület, nevezetesen Bosznia megszállása s a — n e m a m i hibánkból — kényelmetlen helyzetbe keveredett Montenegro újra lábrasegitése volna. Monarchiánkat, valamint a nyugati államokat is ez ideig egy konzervatív elv vezette a keleti kérdésben, a z , hogy a török birodalom integri tása s az azt biztosító nemzetközi egyezmények sér tetlenül fenntartandók. (Helyeslés.) Törökország monar chiánkra nézve a legjobb szomszéd, s nem is lesz többé expansiv, terjeszkedő hatalom, — mig a helyén támadható egyéb alakulások talán állandó veszély magvát rejtik m a g u k b a n . A mostani hadjáratnak be vallott eélja a török uralom alatti keresztyének sorsá nak javítását eszközlő reform. D e ezt Oroszországnak sikerült a m a fentebbi e l v v e l — Törökország integ ritásával — ellentétbe hozni. Szükséges volna tehát tudni, hogy külügyi politikánk e konzervatív elv alap ján ájl-e m e g ? S o k dolog a r r a mutat, hogy eziránt aggodalomra lehet okunk, Sőt monarchiánk magatar tása oly természetű, hogy az orosz törekvésekben való aktív részesség vádja nincs kizárva, s hire jár, hogy bizonyos hóditásokra nézve már egyezkedést is kötött
Törökország serege még győzhet. (Felkiáltások:, A d j a isten!) nyerhet néhány diadalmas csatát ( F o g is), de elhanyatlását kikerülni nem fogja. ( Z a j . Közbeki áltások : „hisz ez m u s z k a a g i t a t o r ! " ) I l y e n e k n e k ismervén a törökországi viszonyokat, szóló nem kívánhatja, hogy minden áron öszekössük sorsunkat a törökével. Törökország integritása nem lehet a mi politikánk alapdogmája, nem igyekezhetünk fenn tartásán még a k k o r is, mikor az már lehetetlen. ( Z a j . Ellentmondás.) Politikánkban egyedül esak a magunk érdeke lehet a döntő, másoké csak a n n y i b a n birhat elhatározásunkra befolyással, amennyiben a magunk érdekének szolgál vagy árt. A politikában a főelv és legnagyobb erő a legridegebb önzés, akármily erkölcs telennek látszassák is az. Minden egyéb lehet n a g y lelkűség, de nem politika Oroszország részéről nem fenyeget bennünket oly nagy veszély, mint aminőnek mondják és semmiesetre oly n a g y , hogy az ellen magunkat megvédeni erőnk elégtelen legyen. Azért e rémmel magunkat ijesztgetni semmi szükség, sőt szóló azt hiszi, hogy még e m a i vita fölidézése is felesleges volt. ( Z a j . Közbeszólások: Hát még ez a beszéd!) Q h y c z y Kálmán elnök: Kérem a t. képviselő urakat, méltóztassanak meghallgatni az e l t é r ő néze tet i s . K á l l a y Béni: Oroszország háborúja Törökor szág ellen m a is lokalizálva v a n még eddig. Nincs szük ség rá, hogy izgassuk magunkat. H a pedig olyan tör ténnék, ami érdekeinkbe ütközik: elég időnk és erőnk lesz tenni ellene. Kedvező helyzetet teremteni magunk nak, h a akcióba kényszeríttetünk: ez kell, hogy legyen a politikánk. És erre való az átkelés a Dunán s B o s z nia megszállás. (Zaj.) D e sztrategiai szempontból is az egyetlen helyes. Áldozat nélkül elfoglalni a legjobb
szerkesztősége és
kiadóhivatala.
A keleti kérdés az országgyűlésen. (A magyar képviselőház 1877. évi június 26-iki ülése.)
Hirdetési d i j a k : A háromliasábos petitsorért egyszeri beiktatásnál 6 k r , kétszerinél 5 k r , többszöri nél 4 k r . Bélyegdij minden beiktatás után 30 k r .
A nyűttérben a háíomhasábos petitsor dija 20 kr. A z előfizetési pénzek, hir detések és ezek dijai a szerkesztőhöz küldendők.
pozíciókat s ott pihent és sértetlen erővel várni, mig az egymás ellen harcoló két hatalom gyengíti és emésziti egymás erejét. ( Z a j . Közbekiáltás: „Kilopni a zseb kendőjét, amelyik e l e s i k ! " ) Egyébiránt nem tartaná helyesnek most előre k i mondani, mit a k a r u n k tenni. H o g y Boszniát m e g a k a r j u k szállni, ennek kimondása politikailag ép o l y h e l y telen v o l n a , mint kimondása az ellenkezőnek. L e g j o b b várakozó állást foglalni. A néhány képviselő részéről itt-ott helyeslessel, de átalában z a j j a l és ellentmondással fogadott beszéd után a ház nagy érdeklődése mellett felállt :
T i s z a Kálmán miniszterelnök. Nem hiszi, hogy várná valaki, hogy polémiába fog bocsátkozni az előtte szólókkal, vagy hogy a konstellacionalis po litika mezejére téved, latolgatva a lehetséges és le hetetlen esélyeket. Azt se fejtegeti, mennyire helyes, ha azt egy képviselő teszi, de kimondja, hogy az a kormány részéről menthetetlen politikai hiba lenne. Szorítkozik csupán a tényállás megállapítására. A monarchia semlegességére vonatkozólag már megfelelt akkor, mikor Irányinak e tárgyban hozzá intézett interpellációjára válaszolt, s ismételheti, hogy a monarchia a hadviselő felek mindegyike irányában egyformán értelmezte a semlegességet. Tilalmat adott ki a hadiszerek kivitelére egyaránt mindakót hadvi selő fél, sőt még a semleges hatalmak irányában is, nehogy abba a helyzetbe jusson a monarchia, hogy ne legyen hadiszere, ha majd neki magának talál szüksége lenni rá. Sokszor hallotta a szemrehányást, hogy a kor mány a külügyi kérdésekben a közvólemónynyel el lenkező politikát követ. De gondoljuk meg, hogy min den ember már természeténél fogva a magával egy formán gondolkozókkal "érintkezik leginkább, s így igen hajlandó arra, hogy a saját véleményét tartsa közvéleménynek. (Polit: Igaz!) De miután azok, akik valamely dologgal megvannak elégedve, ugy is ritkán szoktak nyilatkozni, s inkább hallgatnak s többnyire csak azok beszélnek, akik elégedetlenek, — mind annyiszor, valahányszor az utóbbiak kisebbségben van nak: e kisebbség véleménye lenne a közvélemény. Egyébiránt egy föltétel mellett szívesen aláveti a kormány külügyi politikáját a közvélemény ítéle tének. E föltétel az, hogy a politika eredménye mel lett megbiráltassanak azok az eredmények i s, me lyek más politika mellett következtek volna be. Ha a kormány hallgatott volna a már egy óv óta cse lekvésre biztató politikusokra, az első eredmény lett volna az, hogy egy év óta 600,000 embert tartottunk volna fegyver alatt, másik az, hogy sok száz millió uj teher sulyosodott volna ránk, harmadik az, hogy ki tudja, mennyi gyermekvesztett anya és férjvesz tett nő siratná most a harcias politikát. Ezt a mos tani politika mind elkerülte, s a közvélemény, ha erről kellőleg fölvilágosittatik, lehetetlen, hogy ne he lyeselje, hogy a kormány nem engedte magát elra gadtatni. Vannak, akik azt hiszik, hogy a határunknál daló háború már érinti érdekünket annyira, hogy ezt fegyveres kézzel védelmezzük. Ez az ijedés politikája, olyan, mint aki megijedve attól, hogy a szomszéd háza kitalál gyúlni, saját födelére dobja a tüzet. Többen hangsúlyozták, hogy hadseregünk teljes, fölszerelt, kész. Igen is igy van. Azok, akik a had sereget ilyenné tették, a most harcias politikát sür getőktől elég szemrehányásban részesültek, mikor a költséget megszavazták, hogy ilyenné tehessék. De épen, hogy e hadsereg megvan, éppen ezt teszi le hetővé, hogy nyugodtabban tekinthessünk az esemé nyek elé, mint tehetuők akkor, ha ily hadsereg nem létében most kapkodnunk kellene. Mondják, hogy a hadsereg élén álló egynémely egyénekben nagyon is k i van fejlődve a nemzetiségi érzés. Ugy helyes az. Nem is volnának emberek, ha másként lenne. De minden egyéb fölött ott van a kötelességérzet, s amit egyszer a hadúr parancsol, azt végre fogják hajtani. Külügyi politikánk céljaira nézve nem mondhat egyebet, mint amit már ismételve mondott. Célja
) l t : a béke; hogy ez nem sikerült: a háború l o alizálása, továbbá fentartása a jó viszonynak a többi atalmakkal, és akcióink szabadsága. „ A bizalmat érdekeink megóvása iránt — igy zólt tovább a miniszterelnök — fektetjük először Í a többi hatalmakkal fennálló jó baráti viszonyunkba, ovábbá azon nyiltságba, melylyel megmondottuk zemben minden hatalommal nézeteinket ugy, hogy ízen hatalmak közt nincsen egyetlenegy sem, amely isztában ne volna Ausztria-Magyarországnak az irány>ani nézeteivel, és hogy ezen hatalmak egyike sem ártja Ausztria-Magyarországot felforgatási politika iövetósének gyanúja alatt. Megmondottam, hogy vetük bizalmunkat abban, hogy senkivel szemben és sem mi irányban arra nézve, hogy m i t fogunk tenni a magunk érdekeinek megóvására, sem szövetségünk, 3em kötelezettségünk nincsen, hanem teljes mérvben birjuk önelhatározásunk szabadságát. (Élénk helyes lés és tetszés.) Bizunk továbbá hadseregünkben és bizunk azon meggyőződésnél fogva, melynek kifejezést adtam ab ban, hogy ha a monarchia érdekei kívánnák, e mon archia minden népei követni fogják az illetékes hely ről jövő fölhívást. És ép azért, mert az elhatározás szabadságát, a szabad kéz megtartását oly véghetetlenül fontos nak tartom, a mostanában fölmerült ós i t t is han goztatott hírekkel szemben nyilatkozhatom és fogok nyilatkozni határozottan a történteket illetőleg; de nem fogok kötelező nyilatkozatot tenni a jövőnek még ma k i sem számitható eseményeivel szemben. Felhozták, hogy Bécsben voltam ós egy minisz teri értekezletben is rósztvettem ép azon időben, midőn az érintett hirek Bécsből, távirati uton ide érkeztek. Tökéletesen i g a z ; Bécsben is voltam, m i niszteri értekezleten is résztvettem, s biztosithatom a t . házat, hogy azon minisztertanácsban nem hogy bármely tartomány megszállása, de még csak a rész letes mozgósítás iránt is határozat nem hozatott, sőt azon minisztertanácsban ezekről szó sem volt. Hogy i l y viszonyok közt a korona tanácsosai figyelembe vegyék a legközelebb bekövetkezhető ese ményeket s megbeszéljék, hogy ez eseményekkel szem ben m i t kell talán tenni? ez oly egyszerű ós oly természetes dolog, hogy nem róható fel hibául, de a politikai könnyelműség bűnébe esnének, ha ezt nem tennék. Nem azt akarom tehát mondani, hogy a ko rona tanácsosai nem szokták az ilyeket megbeszólni és hogy nem tették ezt — hanem csak azt akarom mondani, hogy határozatok ezen dologra nézve még a mai napig hozva nincsenek.
H o r t e n s e . — Beszély. — Irta:
S a j g ó . (Folytatás.)
Nem időzünk sokat a Jenővel történtek leírásánál, ö néhány nappal a Kálmánnál történt találkozás után látogatást tett Vilmáéknál. Azóta a látogatásokat napon ként ismételte még nagyobb szenvedélylyel; mert ezek egyikén mindjárt eleinte megvallottak egymásnak kölcsö nösen szerelmüket. Jenő nyilatkozott s a hölgy hévvel fogadta és viszonozta azt. Kálmán minderről idején tudomást szerzett. Vilmá nak roszul esett azon körülmény, hogy e fiatalember őket nem látogatja többé, mert Kálmán megtudva a Jenő esetét s azt, hogy Vilma kész volt az ifjú kérdé sére i g e n n e l felelni, nem érzett többé kedvet ma gában ahoz, hogy ott látogasson. Bántotta a Vilma magaviselete, de még inkább aggasztotta a szegény Hor tense sorsa. Két hét telt el igy, anélkül hogy azóta Jenővel ta lálkozott volna többször, mint mikor először megláto gatta. Forró júliusi nap volt. Jenő szobájában ült divánján. Alig ösmernénk benne többé az előbbi beteges külsejű ifjúra, most egész arcszíne más, szeme, vonásai folytonos örömet s önmagávali elégültséget tükröznek. A nap már hajlani kezdett, mikor édes ábránd jából hirtelen kopogtatás riasztotta föl. Kálmán jön. — Hozott Isten, Kálmán, — szólt Jenő felugorva ülőhelyéből s szívélyesen ragadva meg barátja kezét — újságból se látlak! Jó napot, — szólt;Kálmán közönyösen. — H j a ! paj tás bajos a corpus juris mellől menekülnöm egy idő óta legkivált, hogy szerelmi ábrándozásokat, ömlengé seket hallgassak. Szórakozásból jó volua néha egy ke vés ideig erre is rávetemülni; de attól t a r t o k , hogy amannak nagy hátrányára lenne. Nem egyeznek meg egymással ketten a szerelem meg a tudomány. Egy jó/ i ^ „ , , . t Á i hüHnttam eevszer. hogy a szerelem és m
Különben biztosithatom a t . házat, szemben az annyiszor fölhozottakkal az iránt, hogy a monarchiá nak a döntésre hivatott köreiben nincsen senki, a k i külügyi politikánk feladatának azt tartaná, hogy szom szédunkban a birtoklási és hatalmi viszonyok megvál tozzanak, (Hosszan tartó élénk helyeslés), ós i l y po l i t i k a érdekében határozatokat hozni a jövőt illető leg senkinek sincs szándoka. Ismétlem, hogy sem a mozgósításra, sem arra nézve, hogy nem fejlődhetnek a viszonyok ugy, hogy hadseregünk egy vagy más ponton átlópi-e az állam határait: a jövőt illetőleg kötelező ígéretet nem tehetek. Nem teszek pedig nemcsak azért, mert i l y ígé retek által a monarchia esetleg bizonyos viszonyok közt megfoszthatná magát érdekei megvédésének leg biztosabb módjától; hanem azért nem teszek, mert ilyen nyilatkozat — esetleg fordulhatnak a viszonyok ugy is — nem volna egyéb, mint bizonyitéknyujtás éppen azon törekvéseknek, melyeknek érvényesülése monarchiánk érdekébe ütközik. összevonva, t . ház, a mondottakat, ismétlem, hogy lekötve semmi irányban nem vagyunk. Ismét lem, hogy a külügyi politikának, melyet követünk, egyetlen irányadója az osztrák-magyar monarchiának érdeke, kizárásával minden ellen- és rokonszenvnek. Ismétlem, hogy ezentúl is föladatunknak fogjuk tartani, hogy ameddig ós amikor csak lehet, e mon archia népeinek vérét is, pénzét is kíméljük, és ha az események fejleménye most igényelné is, csak azon mérvig fogjuk ezt igénybe venni, amely mérvig ez magának a monarchiának érdeke által követel tetik. Törekvésünk lesz ezentúl is, hogy erre szükség vagy ne legyen, vagy a lehető legkisebb mérvben legyen. De éppen ezért, mert minden lehetőt megtet tünk ós megteszünk arra, hogy a monarchia érdekei népeinek megterheltetése nélkül vagy a lehető legki sebb megterheltetésóvel megvédessenek : teljes bizalom mal vagyunk aziránt, hogy ha az események fejle ményei — melyeknek urai m i sem lehetünk, amint nem lehet egyetlenegy hatalom sem magában véve — mégis követelnék : e monarchia összes népei az ez iránt jövő fejedelmi szózatra a legpóldátlanabb odaadással ós lelkesedéssel fognak felelni. Ismétlem, hogy nem helyes a veszélynek örö kös emlegetése, mert ha a nyugalmából felkorbácsolt nép ismételten meggyőződik, -Ahogy agyrémekkel ós kópzelődósekkel, — nem is akarok mást mondani, — ok nélkül lármáztatott fel, utoljára akkor sem hisz a veszélyben, mikor az elérkezett, ós ez az, ami azután nagy csapás lehetne a monarchiára. (Hosszantartó élénk helyeslés a középen.) tömjénfüstöt; a tudományban nincs szerelem, de a szere lemben meg nincsen tudomány! — Reménylem — folytatá Kálmán — minden sze relmi kalandozások mellett sem feledkeztél el magadrál annyira, hogy a szigorlatokat mellőzd? Az idő nem messze van. Jenő nem felelt. Kálmán igen nemes vonásait e percben mély szomorúság lepé meg. Egy darabig hallga tag föl s alá kezdett járkálni a szobában. De majd Jenő közelébe lépve, fájó hangon igy szólt: — Valóban, Jenő, nem lehet kimondani, mennyire súlyos csapás rádnézve az, hogy Vilmáékkal megösmert kedtél, Hidd el, életem felét szívesen adnám érte, ha azon tudattól menekülhetnék, hogy Vilmának én mutat talak be. Rendkívül fáj nekem az a gondolat s tán egész életemet meg fogja keseríteni, legédesebb perce imben is üldözni fog, hogy e bemutatás által, bár ár tatlanul eszközlője lettem egy oly nemes szív megsemmi sítésének, mint a Hortense-é. í — Kedves Kálmánom, — válaszolt Jenő, — én hiszem, hogy jó szived igy érez; de meglásd, szavaid nem fognak teljesülni soha, mert én tudom, hogy Hor tense engem rövid idő alatt teljesen feledni fog s nem fog utánam sokáig busongani. ő fog találni olyat, k i méltó lesz szerelmére azok között, k i k nekem .vetélytár saim voltak. Ezek pedig csak örülni fognak a közöttük történt válságnak. — Sajnállak, Jenő! Nem ugy ^ólsz többé, mint egykor. Én nem ilyennek akartalak még mpst sem ösmerni, s még most is hajlandó vagyok felőled azt feltéte lezni, hogy e gondolatokkal akarod magadat, nyugtalan kodó lelkiismeretedet és ijesztgetéseit, szóval benső zava rodat kibékíteni, pedig hidd el, hasztalan lesz mindez. Benső jobb érzésed örökre teher lesz neked, mert ha ezzel birsz, fájdalmad nem csillapulhat le soha, — érezd bármily boldognak magad a Vilma oldalán. Hortense nemesebb lélek, semhogy ugy tudna többé szeretni bár kit , mint téged szeretett. Hiszen erre csak egyszer ké pes az, aki ugy szeretett, mint ő, és csalódott. Ha jö hetne is sok idő mülva szivébe hasonló érzelem, ez mindannyiszor mint gúny tűnnék föl neki, — gúnyja első szerelmének; mert képzelheted-e azt ő róla, k i oly hévvel, annyi bensőséggel szeretett téged, hallgathatna-e szerelmi vallomást anélkül, hogy a tieid eszébe ne jus sanak. Lehet, akad egyén, aki nagyobb bensőséggel, mélyebb érzelemmel fogja őt szeretni, mint t e ; de ő hitében
Ezután öt percre fölfüggesztetik az ülés. Szóltak m é g : Helfy Ignác, aki Tisza ós Kállay ellen polemizált, majd Csernátony Lajos, Zsedén y i Ede ós Éber Nándor a kormány politikáját he lyeselve. Ezzel az ülés véget é r t ; a vita folytatása 2 7 ikóre halasztatott. A 2 7 - i k i ülés első szónokaiul Rátli Károly ós Űrményi Miksa lettek följegyezve. A vita folytatásáról jövő számunkban emlékezünk meg.
A h.-m.-vásárhelyi lövészegylet. Jelentés
az egylet
1876/7-ik
evi
működéséről.
Egyletünk hat évi fennállása után a mult 1876-ik évi május 7-ikén tartott tisztújító közgyűlésében egy hangúlag kimondá a végleges megalakulást olyformán, hogy a lövész-társulat tagjai ezentúl a módosított, ujabb alapszabályok 2. §-a értelmében — több helybeli egy letek példájára — szabad tetszésük szerint évenkint k i léphetnek, természetesen a kilépéssel együtt járó, szintén alapszsbályszerü kötelezettségeik teljesítése mellett. A megalakulás a mondott időben 49 taggal ment végbe, olyanokkal, akik az akkori fölhívásra aláírásaikkal biz tosították egyletbelépésüket s az ezzel járó kötelmek teljesítését. Az uj megalakulás óta a gondviselés kegyel méből egy év ismét letelt az egylet felett s ma, amidőn ujabb közgyűlésre jövénk egybe: illő érdemleges vissza pillantást vetnünk a lefolyt év eseményeire egyletünk életében. Sokkal szerényebb igényekkel, mérsékeltebb remé nyek közt, mint történt ezelőtt tiz évvel 1867-ben, még inkább pedig 7 évvel, a mikor 150-en, majd 200-on is felül számlált tagokat az egylet: ment végbe a ma egy évi megalakulás. A lelkesedés, mely valamikor a 60-as évek közepén egy kisded vadásztársulat kebeléből k i i n dulva, az újság ingerének hatása alatt oly vérmes reméuyek közt hivta életre a lövész-egyletet, a reánk ne hezülő annyi elemi csapások után, melyek között első helyen a már két évben rémessé vált tiszai árvízveszélyt kell említenünk, mint olyat, mely rég megsemmisítéssel fenyegeti vala első sorban a helyet, hol lövölde-épületünk áll: lelohadt annyira, hogy moadhatni csakis a i egylet nemes hivatásának eszméjeért egyenesen érdeklődő, leg nagyobb részben magát az egyletet a múltban buzgó lelkesedéssel megteremtő törzstagokat számlálja ma ke belében társulatunk. Pedig emlitsük-e, hogy a ma egy évi uj alakulás és szervezkedés lehetőleg könnyűvé tette kinek-kinek a belépést, s könnyített a tagsággal járó kö telezettségek teljesítésén. Csekélyre szabta ez évi tag sági díjat (3 írtra), csekélyre a lövés-dijat is (3 krra). — Mindez intézkedések, sajnos, nem hozták meg a várva-várt eredményt, a közönség nagyobb s minden esetre megvárhatott érdeklődését. De hát utaljunk-e ae időviszonyoknak főleg az egyleti társulások tekintetében ma annyira nyomasztó jellegérc. Hiszen jól tudhatjuk, hogy e viszonyok ma hazaszerte oly mostohák, oly med dők minden társulási mozgalomnál, hogy ezek közül a legtöbb kezdeményezés már bölcsőjében meghal. Mosto hák pedig különösen nálunk, hol a többi nem csekély amit nem képzelhetett volna soha: megcsaltad őt, kigú nyoltad érzelmét. Megölted azt, akit boldoggá tenni er kölcsi és becsületbeli kötelességed lett volna, mert nem ő téged, de te tanitád meg őt arra, hogy szeressen! — Elég, Kálmán, ne szólj tovább! — esdeklett Jenő, de Kálmán még tovább is folytatá : — Ne gondold, hogy nem oly barátomnak tekintlek, mint azelőtt, bár csalódtam) véghetetlenül csalódtam benned s ez az, ami szivemet rendkívül elkeseríti. Te, ki annyi sokunknak zavartad meg boldságunkat, végig fogod hallgatni barátod beszédét, mely ugy is az utolsó lesz hozzád. Hortense-t megfosztád minden boldogságá tól, hitétől és őrömétől, amit még az életben élvezhetett volna. Ilonka, aki kívülem otthon csak Hortense-t sze reti, most együtt fog ő vele szenvedni. Hát az jó fiu, az Ilon testvére, Győző; ő szegény, midőn már tanul mányai végén volt s majdnem bevégzé pályáját, elment külföldre, csakhogy feledhesse Hortense-t, akit forrón, hévvel szeretett, ő t száműzte a te viszonyod, melyet most kőnyejmüleg szakitasz szét. Végül még azt is okoz tad, hogy én oly' igen megcsalódtam benned! Látod, ez nekem véghetlenül fáj, de bár egész életemre kihasson is e fájdalom, én megbocsátok neked, Jenő; de a yilág, ösmerőid, oh azok nem fognak megbocsátani soha. Való ban nem tudom most e percben mily jövő vár reád; de lehetetlen, hogy lelkiismereteddel végkép szakítottál volna. Ez és a bűntudatod a sirig fognak üldözni tégod, s talán előbb még fog az előtted nvilni mint gon doltad volna. ?
Jenő egészen levert lön. E percben, ugy látszók, is mét fölébredt benne lelkiismeretének korábbi benső háborja. Pilláin egy köny rezdült meg s igy szólt: — Kálmán, még mindig nem volt elég a szemre hányás ! pedig hasztalan minden törekvésed, ezzel ugyan nem szórakoztatod, de busitod lelkemet. — Tudom, Jenő! — szólt Kálmán némileg kikelve. —• Azután hevesen lépett egyet-ketŐtt. Majd kis idő múlva megint igy szólt: — E n távozom, JenÖ, és te is menj Vilmához, úgy is szükséged van, még pedig nagy, a szórakozásra s fáj dalom, hogy ezt csak Vilma közelében tudsz találm. Isten veled! Ezt mondva, Kálmán távozott. Jenő egy darabig gyötrő helyzetben ült ott. Az ifjú szavai igen elszomoriták. De azután fölkelt s magát rendbeszedve szokott látogatását tette Vilmánál. ffiohrt. k5v.)
(„Közlöny"-t) nem vágta k i . . . Mert ha indítványa ha idejében ugy tesz, mint az egyszeri pap tett a ma< szerint: a hirdetményeknek két lapban való közlését a kajával, addig mérje meg, mig le nem soványodik, m< közgyűlés is fölöslegesnek mondja ki; és azon, mint aztán csak magát okozhatja: ha a macska meglesz, a „Budapesten fönnálló h.-m.-vásárhelyi kör cime alatt mondták, csak költségkímélés tekintetéből hozott hatá a verébhus nem található sehol! ideiglenesen létezett társulat ügyében. Bár megbízatásunkhoz képest a föntebbi cim alatt rozat, hogy a két helyi lap közül az olcsóbban vállal Az a másik — a kövezett-ut ügye — pedig cs; megalakult és közgyülésileg föloszlatott társulat végszá kozóé lesznek azok, mint ahogy magával is hozta volna olyan kénesővel meglőtt és elszédített veréb, melyre madásáról, vagyis a befizetett és fizetetlen hátralékok az igazság, teljes érvényben maiad : önző és roszakaratu lesz vigyázni, nehogy megegye a macska, vagy s összegéről kellene jelentést tennünk, az időközben föl számításukban nagyon megcsalatkoztak volna a „Vásár hessegetésre fölocsudva elröpüljön és mikor már ké merült események folytán szükségesnek tartottuk azt még helyi Közlöny" gazdái! . . . A közgyűlés bölcsessége és lesz, akkor üssük bottál a nyomát! méltányossága azonban az indítványozó és fölbujtogatóiegyelőre elhalasztani. * # * nak gonoszságát, melyet szivükben forraltak, jóra for Indokul erre a folyó hó 19-én tartott városi köz Különben a Buridán szamaráról azt hagyták ei gyűlés azon határozata szolgál, melylyel egy háromtagú dította; s édes atyai szive a fölültetett kiadó, Vodiáner bizottság küldetett k i oly célból, hogy békitőleg igye Ferenc, rimánkodásán megesvén és az így ujabban eső lékezetbe, hogy annyira jámbor és böcsületes volt, hoj kezzék a kör volt tagjai túlnyomó többsége és annak fölösleges költségre sem tekintvén, határozatilag k i elibe tett két csomó széna között választani nem tudv éhen döglött meg a szegény pára! . . . Ilyen nagy ö egy kis töredéke közötti nézet eltérést kiegyenlíteni é3 mondotta, hogy: aminél szélesebb körben való elterjedés céljából a városi hirdetmények, mint eddig, ugy ezután megtagadást mi senkitől nem kívánunk. Csak arra ké elsimítani. is mind i két helyi lapban közzététessenek. . . . Sőt jük a város főfiskálisát, hogy elégedjék meg saját fizet Mi ugyan nem ismerhetjük el azt, hogy a megtörtént van ennek a közgyűlésnek még egy nagy tanúsága is, sével s a város pörös ügyeinek szénacsomóira vigyázzc dolgokat meg nem történtekké lehetne tenni, annyival amelyet, bár követnének jövőben az illetők, hogy: „nem kissé jobban és ne engedje azokat soha más által me,j is inkább, mert a föloszlatás a viszonyok teljes ismere jó bogár után menni!" . . . . dézsmáltatni, mert nem & „Csáki szalmája!" téből és jól megfontolt kényszerűségből mondatott k i , de mindazáltal, minthogy a városi közgyűlés emiitett hatá Kefe. rozatából olyasmi tűnik k i , mintha a t . városi képvi selőtestület óhajtana és reményei is kitalálhatni valami A „Vásárhelyi Közlöny" áldozatkész kiadója, V. F . Helyi és vegyes hírek. módot, mely által ezen társulat a kitűzött cél elérésének ur, csak most említett alázatos, esedező levelét azon és a pénzkezelés teljes biztonságának garanciájával to kezdi, hogy : „Ha a közgyűlés azt a kérdést intézte = T . e l ő f i z e t ő i n k e t , ugy a helybelieke vább is fönnálhatna, és minthogy mi jól tudjuk, de je volna hozzá, hogy, tekintve a város nehéz pénzügyi mint a vidékieket, tisztelettel fölkérjük az előfizetése lenleg bebizonyítani is akarjuk, hogy a kör volt tagjai viszonyait, hajlandó-e ingyen hirdetéseket eszközölni ? megújítására és lapunknak becses köreikben terjesztésér nak többsége nem valamely töredék iránti ellenségi Bizonyára, mint városi polgár, k i áldozatokat is hozok Egy vidéki lap, oly viszonyok közt, aminők között viszketegből, hanem fönnállásának belsőleg ugy, mint városomnak, szívesen megtettem volna, amint ezt tettem miénk is van, kétségtelenül hézagot pótol és hivatási külsőleg mutatkozó lehetetlenségéből oszlatta föl ezen többizben fölkérés nélkül is." . . . Es aztán szerény teljesiti akkor, amidőn azt vasárnaponként 10—15 ezt társulatot; — ezennel megbízóink remélt, sőt biztos kedve fölemliti, hogy: „a mult évben 10,000, a jelen ren olvassák, de fönnálhatása csak ugy lehet biztositv! nak mondható jóváhagyásával és helyeslésével ünnepé évben pedig 12,0C0 berendelési jegyet ingyen nyoma ha nem csupán olvasó, de előfizető közönsége is vai lyesen kijelentjük, miszerint: ha nekünk akár a t. vá tott." . . . Hallatlan nagy áldozat ! . . . Arról azonban Ha 10—lő ezer olvasó közül legfölebb 250—60 az elí rosi közgyűlés által kiküldött békekötő bizottság, akár hallgat, hogy a város egyéb nyomtatványaiért meg hány fizető, ez azon semmiképen sem igazolható s nem helye mások biztos módot tudnak ajánlani a körnek eredetileg °/ fölösleges nyereséget tett ugy évenként zsebre ? . . . selhető kóros tüneményre mutat, hogy a közönség szt kitűzött célja melletti fönnállhatására és kellő garanciát Mert minekünk ugy tetszik, hogy nehéz pénzügyi viszonyú reti ugyan ismeret- és ujságvágyát kielégíteni, szere tudnák nyújtani a pénzkezelés biztonságára és a társu városunk talán jobban is megadja a helyb. gyarló nyomda ha közérdekeit a sajtó által szigorúan ellenőrizve látjí lat követeléseinek behajthatására, az ily módon biztosí ipar árát, semmint kellene ; s a példabeszédként: „ci de ily célra adózni is, ezzel már sehogysem akar meg tott társulatnak a kör vagyonát teljes készséggel átszol gánytól veszi a szenet!" barátkozni. Pedig azt az ujságlapot, amely az ő kedve gáltatjuk és a Budapesten fönnálló h.-m.-vásárhelyi kört ért és érdekében minden vasárnap megjelenik, nem nyom * * fönnállhatónak mi is elismerjük. Ehez azonban — már tatják ingyen, nem irnak bele minden dij nélkül, s nen előre jelezhetjük — annyival kevesebb remény lehet, Hát még mikor pöffeszkedve elmeséli, hogy a „Vá hordják k i isten nevében, hanem minderről, mind annál miután értesülve vagyunk, miszerint az egyetemi tanács sárhelyi Közlöny"-nek háromannyi előfizetője van hely szellemi tartalmáról a szerkesztőnek magának, aki egy nak némelyek által állított s másokkal is elhitetni akart ben, mint a másik lapnak; fönnállása biztos ; s a hely úttal az anyagi terheket is viseli másfél év óta, kel jóváhagyása sem bizonyult be valónak, a jóváhagyás ke beli nagyközönség csak azt szokta olvasni." Önkénytele időről-időre gondoskodnia. Fölhívjuk azért a t . olvast reken megtagadtatván. nül arra a lelketlen kupecre gondoltunk, a k i kehes, pó közönséget, hegy közülök mentül nagyobb számmal sorakoz Ily körülmények között tehát, csupán a t . városi kos és giihes lovát égre-fóldre földicsérte, . . . pedig zanak az előfizetők közé,— ha a lapot jövőre is fennma képviselő-testület iránti tiszteletből, ügyünk végbefeje harmadnap múlva bőrével számölt be a tátos az uj radni óhajtják és akarják. Az előfizetési föltételek la punk homlokán olvashatók. Ugy vagyunk meggyőződve zését még egyideig függőben hagyván, addig is mig a gazdának ! kiküldött békéltető bizottság működését befejezi, a pénz Mumusról, a csúfolódás istenéről, kinek még a fő- hogy jogunk van arra, hogy mentül tömegesebb részvét tárba addig befolyt 174 f r t 75 kr. készpénzt a helybeli istenek cselekedeteit is szabad volt megbírálni, s erőt nek és pártolásnak örvendjünk, mert a pártfogást min' takarékpénztárba elhelyeztük, fölhiván egyszersmind ezen lenségeiket kinevetni, azt írja a pogány mesekönyv, eddig ugy ezentúl is igyekezni fogunk kiérdemelni. nel a még hátralékosokat, hogy tartozásukat rövid időn hogy: a többek közt különösen abban gáncsoskodott, = G y á s z h í r . A következő gyászjelentést vettük befizetni mindenesetre kötelességüknek ismerjék, mert miért nem teremtettek az ember mellére ablakot, hogy Szilágyi Gyula helybeli k i r . közjegyző és neje Borotva: végszámadásunkat még a jövő hóban okvetlenül hirla- beláthatnánk a szivbe. — Mikor Sz. A . képviselő ur Lidia, ugy gyermekeik Gyula és Ida vérző szívvel je pilag fogjuk közzétenni, ezt megelőzőleg pedig a hát bosszu-szülte indítványa önzetlenségét bizonyítgatva a lentik szeretett leányuknak, illetve kedves testvérüknél! ralékosok névszerint fognak tartozásuk teljesítésére föl- többek közt azt mondotta : „Ha lelkiismeretre hivatkozik Szilágyi Ilkának folyó évi június hó 28-ik napján, dél szólittatni. valaki, szivemre teszem kezemet!" . . . Akaratlanul az után 4 órakor sorvasztó lázban történt gyászos elhunytát jutott az eszünkbe, hogy talán az ő keblén szive fölött Hült tetemei folyó hó 30-ik napján, délelőtt 10 órakoi H.-M.-Vásárhely, 1877. június 28. A közgyűlés által kiküldött öttagú bizottság meg valami ilyenféle ablak van s azt takarja el tenyerével, fognak a helvét bitvallás szertartása szerint a halottai hogy avatatlan szemek be ne lássanak a bent tátongó háznál tartandó ima után az arany-temetőben örök nyu bízásából : ürességbe ! KohnMiksa, VargaAntal, galomra elhelyeztetni. Kelt H.-M.-Vásárhelyen, 1877. jú biz. elnök. biz. jegyző. nius 28-án. Béke lengjen porai felett! A z élte virágábar * • * oly korán lehervadt ifjú nő hamvai fölött s emlékezetéi * legyen örök béke, s a gondviselés vigasztalja meg a> Azt is kimondta ez a közgyűlés, hogy ,,a polgár elvesztését mélyen fájlaló kedves szüléket és testvéreket Karcolatok mestert jövőben a sorrend szerint legidősebb tanácsnok Ugy legyen! helyettesíti." . . . K r . L . tanácsnok ur ugyan eléggé a június 19-én tartott városi közgyűlésből. — G y á s z h í r . A következő gyászjelentést vettük szabadkozott e kimondhatatlan nagy megtiszteltetéstől, de Cz. János képviselő úrra, amióta ő zörgeti a ko nem szabadulhatva, végre igy sóhajtott föl: „Adja I s Kiss László ügyvéd és neje Técsi Krisztina, valamint lompot, nagyon rájár a kocsirúd. A városi pótadó fize ten , hogy minél kevesebbszer legyen szükség az én gyermekeik: Ilka, Béla és Ilma, mélyen megszomorodott tésére a tisztviselőket is köteleztetni kivánó korszakot al helyettesítésemre !" . . . s egy helyettesitendőre vetett szívvel jelentik M á r i a I d a kedves gyermekök, illetve kotó törvényjavaslatát, melylyel nevét a csúcsi Velence kérő pillantással kisérte meg azt, mely, ha a szemek csak testvérjöknek folyó június hó 23-án reggel 8^2 órakoi „aranykönyvébe" kitörölhetlen betűkkel vala beírandó, a ugyan beszélnek, azt látszott mondani: „te pedig könyö 3 éves, 3 hónapos, 14 napos korában, súlyos szenvedések március 10-iki közgyűlésen egyik triumvir-társa és ke rülj rajtam s ne légy oly gyakran beteg!" . . közt történt halálát. Temetése a helv. hitv. egyház sze belbarátja, K . József képviselő földelte el. . . . Az ápr. rint hétfőn, azaz június 25-én d. u . 4 órakor leénd a * * 10-iki azon indítványáért, hogy minden felekezeti iskola, szomoruháznál imával. H.-M.-Vásárhely, 1877. június * egyedül és kivétel nélkül, felekezeti költségen tartassék hó 23-án. Béke hamvaira! Most az egyszer mégis nem csalatkoztunk meg fenn", az ennek megbirálására pár héttel ezelőtt össze — A lapunk legközelebbi számábac hívott szakosztályi ülésen egy reform, lelkész-képviselő véleményünkben, mert a biró-róka csakugyan kimentette jelzett s ma vasárnap délután 1 órakor a „sas"-vendéglfj bérmálta meg ugy, hogy azt sem tudván végre, vájjon viszontszolgálat fejében, a bevádolt cicát . . . G. Imre nagytermében rendezett bankettre — mint halljuk — bíró-pró fiu-e vagy leány ? indítványát szégyenkezve visszavonta... képviselő urnák ugyan volt egy kis kifog a kitűzött időig csak 100—120-an írtak ugyan alá; de kátor védbeszéde ellen és azt hangsúlyozta is ; de tovább És hogy többet ne említsünk, ezen közgyűlésen meg az a körülmény, hogy azon városunk színe-java vesz „a tőzeg-csinálást megszorító rendőri szabályzat ellen" azután ő se kivánt a dologba ereszkedni. Nekünk sem részt, remélnünk engedi: hogy magas vendégünk körünk rezonirozván, a gyűlés elnökétől kapta meg azt a meg volna rá több szavunk, ha látszólagos kegyelmi tényé ben töltött idejének legkedvesebb és kedélyesebb órái érdemlett leckét, hogy nem jó az embernek effélékbe vel oly nagyra nem lenne; igy azonban lehetetlen nem közé soroztatnak az ott töltendő órák; s drága emlékeze beleütni az orrát! . . . Hanem azért bizonyára azzal figyelmeztetnünk a könynyen hivő világot, hogy a róka tűk a jelen voltak sziveiben is igen sokáig fog édesen mindig róka marad! vigasztalja magát a költővel: visszhangzani! * * = K o p p a n t s z é l v i h a r vonult át városunk „Nehéz az ut, de célra v i s z ! * és határunk fölött ma egy hete (jun. 24-én) a délesti 8 nehéz pályán szép küzdeni." A faluzó szinésztruppoknál nagy szokásban van a órákban folytonos dörgés és villámlás közt, mely a ház színes görögtűz használata, különösen a karzati látnivágyó * * tetőkben és a fiatal fákban, legkivált a népkert előtti közönség mulattatására, a játék gyarlósága és az ábrá * sétányon igen jelentékeny károkat okozott, az előbbie És ha B. S. képviselő ur véletlenül későbben nem zolás nyomorúsága eltakarására . . . Városunk első ket fölszaggatván, az utóbbiakat derékban kettétörvén. érkezik a gyűlésbe, önkormányzatunk tekintélyének s színésze is ezt a szokást vette föl mostanában nem neki A tói földek ültetvényei, úgyszintén a külterületek buza közegészségügyünknek rovására alkalmasint ugy lett való szerepe^ hiányai fedezésére és feledtetésére. Szem és más vetései tetemesen szenvedtek. A vihart gyenge volna megoldva a tőzeg-ügy, hogy gyönyörűséges illatá kápráztató inditvány-görögtüzek ezerszint játszó muló zápor, majd pár órai permetező eső követte, mely ka val egész városunk levegőjét eltöltötte volna, szokás fényével vakítja a karzat népit. A mult gyűlésen még pásnövényeinkre igen áldásos, üdítő hatással volt. A szerint; így azonban majd csak a város külréázeiből rö- csak egy, de most már Két ilyenféle előre nem hirde vihar és eső után egészen szerdáig hűs éjjelek és nap pitgeti hozzánk olykor-olykor gyors szárnyain a s z e l l ő ! . . . tett produkcióval lepte meg az ámuló világot . . . Csak palok következtek, igy az eső nem okozta azon kárt, De hát k i tehet róla, hogy: némely embert mindenkép hadd örüljön a tapsnak ! majd eljön az az idő is, hogy amelytől nyár idején gazdáink, ha az esőre forró napok az asztal mellé igyekeznek ültetni, ő meg néha erővel azugyanazok fogják még lábai elé dobálni — a hagyma- következnek, méltán aggódni szoktak. Buzavetéseink igen koszorút is! asztal alá huzza a fejét . . . jók, az árpa és más kalászos növények szintén kedvező * * A város élelmes jogügyi kandúrja, hasznos leske- termést ígérnek. A z aratás e hét folytán az árpában * lődés után, tőle telhető furfanggal csakugyan megfogta mindenütt kezdetét vette, az árpaaratást nyomban a bú K i ne emlékeznék még a méregbe jött Sz . . . cz végre azokat az igért „verébeket" s papirosba takarva záé szokta követni. Az időjárás és vetések általábau a legkedvezőbbek és szép reményekre jogosítok, és ez gazda azon április 10-iki indítványára, hogy: „e laptól egyenként föl is mutatta a közgyűlés előtt. minden a várost érdeklő hirdetmények vonassanak el." Csakhogy az az egyik, az a téglagyár ügye olyan igy van, hála a gondviselésnek, országszerte.
Értesítés
u
0
ő ezzel a „H.-M.-Vásárhely" fája gyökerére akarta vetni a fejszét, mert egyszer-másszor nem gusztusához vágó gyümölcsöket termett; de csak az Isten őrzötte, hogy vak-dinében a saját terebélyes és lombdus fájukat
kitömött veréb, melynek tollai alatt a különben szemes = A f ö g y m n á z i u m i évzáró-vizsgálatok e héten kandúr is aligha fog találni valami harapnivalót; a köz befejeztetvén az előre jelzett programm szerint tegnapgyűlés Pedig, ha a VlÍánV7Ó tliiahíw a l / o r i n t n i i n loo»
Melléklet a „Hód-Mező-Vásárhely" 26-ik számához. íímmal létező egyletek és társulatok rendre nélkülözik 3nkben ama számbavehető és megkívántató érdeklődést, íkőzönség óhajtott pártfogását, amely életüket fejlesz t i s fölvirágzásra juttatni lenne hivatva. E nyomasztó ^viszonyok hatása alatt állunk m i ! Ami a lövészegyletnek a lefolyt időszak alatt, vagyis m u l t 1876. évi május 7-ikétől máig terjedő beléletét 'éti, ebből a következő fontosabb mozzanatokat emel ik k i : a megalakulást végző, már emiitett közgyűlés a tartott az egyleti választmány összesen 4 ülést, mely áseken elintézett 17 ügyet, fölvett 20 uj tagot. Tartt a mult évi október 8-án egy rendkívüli közgyűlést. W v e t t az egylet, mint tavaly, ugy az idén is a tölsvonalainkat oly roppant mérvben fenyegető árvizveélynek tartama alatt a védelmi és őrködési munkála t b a n . — Résztvett a helybeli dalárda és tűzoltó-egy£ által mult évi augusztus 6-án rendezett népünnepéjen azáltal, hogy a nevezett két egylet kebeléből k i ildött rendező-bizottság megkeresésére az ünnepély alilmából tartott díszlövészetre a lövölde helyiségét, szeit egy e célra kiküldött öt-tagu bizottság felügyelete ellett átengedte. A mult évi október 8-iki rendkívüli közgyűlés a ult évi lövészi évadot ugyancsak díszlövészettel hatáízván bezárni: e célból az egyleti választmányt és a sztséget utasította a díszlövészet megtartásához és ren géséhez szükséges intézkedések megtételére. A díszlöíszet október 22-én tartatott meg. Részleteiből elismeissel kell följegyeznünk i t t , miszerint 9 nyereménytárgy ízül 7 jobbára egyleti tagok és érdekeltek becses adoányaiból folyt be. És pedig a nyeremény tárgyakhoz .rultak: Tóth Imre főlövészmester ur 6 db. régi ezüst aszassal, Kohn Zsigmond helyettes lövészmester ur két irgygyal, u. m. egy asztali fém-szivartartóval, szivarral lszerelve és egy női fémlemez-kaskával, Szabó Pál i Vecsei Sámuel urak két darab régi ezüstpénzzel, íetz Lajos puskamüves ur Szegedről egy db. 1 frtos :üst pénzzel értékesített diszes kokárdával, Bartscht Ká)ly aradi tűz-müvész ur 12 darab röppentyűvel, maga ! egylet régebbi 3 darab ezüst húszasát tűzte k i , mig lásrészről a közgyűlés 20 o. é. frtot tett folyóvá yereménytárgyak beszerzésére, de mely összeg nem forittatott egészben a fönnebbi célra, amennyiben ebből mpán egy darab cs. k i r . arany és egy pálca-puska véitett 11 frton; a felmaradott összeget egy másik ily alalomra javasolván a rendező bizottság félretenni. — . föntebb elősorolt nyereménytárgyak nagylelkű adomáyozói fogadják e helyütt is az egylet nevében és ré séről hálás elismerésünket és meleg köszönetünket. !
Ami egyletünk anyagi állapotát és pénzügyi viszoyait illeti, ezek az egyleti pénztárnok ur fölülvizsgált 3 közgyűlés elébe terjesztendő számadási kimutatásai serint, bizony, nem a legkedvezőbbek. E kimutatásokból gyanis kiderül, hogy az egylet bevételei a következők oltak: 1. Mult évi pénztármaradvány 67 f r t 66 k r . . Tagfölvételi díjakból befolyt 4 frt. Tagdij-hátralékokól 1870-ről 10 f r t , 1871-ről 10 f r t , 1872-ről 50 f r t 874 ről 105 frt, 1875-ről 147 f r t , összesen 322 f r t , :. Mult évi tagdíjakból 123 f r t . 5. Népbanki kamatból tágdijak betéte után 77 k r . 6. Lőpálya-haszonbérből 875/6. évre 20 f r t . 7. Lövési dijakból 183 f r t 15 k r . )sszes bevétel: 720 f r t 58 k r . — Az egylet kiadásai z 1876. évben következő tételekkel birnak: 1. Fegyvers butorvétel 68 f r t 52 k r . 2. Építkezési javítások 38 rt 80 k r . 3. Lövölde-épület biztosítási dija 15 f r t 60 :r. 4. Lőkészlet és fegyverek javítása 124 f r t 75 k r . i. Jegyzői, pénztárnoki és gondnoki tiszteletdijakra 111 rt 60 kr. 6. Puskamüves napidijai 93 f r t 60 kr. 7. Egysti szolgának 85 f r t . 8. Díjlövészeti jutalmakra fordit atott 11 f r t . 9. Különféle kiadásokra 9 f r t 51 k r . 10. 'énzmarádvány 162 f r t 20 k r . összesen 720 f r t >8 k r . — Tagdíjhátralék az év elején 982 f r t volt, aely öszegből az év folyamán bejött 326 frt. Maradt látralék 656 f r t . 1876. évi illeték volt 68 tagtól 204 r t ; ebből befolyt 123 frt, hátralékbon kint van tagosiál 81 f r t . Összes kintlévő tagdíjhátralék ma 737 f r t . - Mint a számadási tételekből kiderül, az egylet pénzigyi viszonyainak kedvezőtlen voltát a túlságos hátra ékok okozzák. Reményünk van azonban, hogy e hátraékok tetemes része a jelen év folytán behajtható lesz, igy a folyó és legkivált építkezési költségeink fennakalás nélkül fedezhetők lesznek. Megjegyezzük még, miszeiint a lövési napokra nézve, ;ekinteltel egyfelől azon csekély érdekeltségre, amelylyel iz egylet tagjai a lövészi egy bejövetelek és általában a övészek iránt viseltetnek, másfelöl pedig különösen arra, iogy egy-egy lövészi alkalom a puskaművésnek Szegedről ;örténő átrándulíisai miatt az egylet pénzerejére teteme ién nehezülő pénzáldozatába kerül: az egyleti tisztség még 1876. május végén ugy intézkedett, hogy lövési aapokul már a mult évi június óta hetenként egyszer \ vasárnapokat tűzte k i . Ez intézkedés azouban nem üárja ki azt, hogy egyéb alkalmakkor, például hétköz napra cső ünnepnapokon is lövések ne rendeztessenek. Ennyi az, amit egyletünk életéből a lefolyt évről följegyezhetünk. A t. egyleti tagoktól függ mindenek előtt az, hogy buzgalom és kitartás, mindenek .felett kellő erkölcsi támogatás, továbbá az egylet jövő fennma radása, sőt megkívántató fejlődése iránti meleg részvét és érdekeltség által az egylet valódi virágzásra emeljék. H.-M.-Vásárhely, 1877-ik évi június 24. A l ö v é s z e g y l e t elnöksége. Közöltük e jelentést, nem csupán az egylet t . köz gyűlése határozatából, de azon őszinte meleg érdeklő désből is, amelylyel ez egyletünk élete iránt folytonosan viseltetünk. Óhajtjuk, hogy a nagyközönségnél lövész-
multban már egyszer örvendett, a jövőben örvendeni pedig még mindig hivatott és jogosult! Szívesen ajánljuk a lövész-egyletet a t . közönség becses pártfogásába. Szerkesztő.
A közigazgatási bizottság jelentése aziránt, hogy a kincstári illetékek f. évi július hó 1-től a város által szedessenek, utasittatik az adószedői hivatal, hogy a to vábbi intézkedés meghozataláig az illetékek beszedését a törvény kívánalmai szerint saját hatáskörében eszközölje. Az alföld-fiumei vasút üzletigazgatósága aziránt ke resi meg a város közönségét, hogy a városunk és Sze Városi közgyűlés. ged között kétszer közlekedő vonat forgalma emelésére (Junius 19-én.) saját hatáskörében tegye meg a kellő intézkedéseket, mivel ellenkező esetben kénytelen leend azt beszüntetni. A közgyűlés a szép számban résztvett képviselők A törvényhatóság e tekintetben semmit sem tehetvén, érdekeltsége mellett megnyittatván, fölolvastatott a szo azon ajánlattal él az üzletigazgatósághoz, hogy bevétele kásos polgármesteri jelentés az elmúlt május hóról, mely nagyobbodik, ha leszállítja a magas viteldijakat és meg tudomásul vétetvén, Cuci János emelt szót a törvényha szünteti az oda és vissza való menetjegyeknek kényszerű tóságnak széltiben-hosszában beszélt, de az ő tudtával kiváltását, de addig a forgalom jelentékenyen csakis az még határozattá nem emelt azon intézkedése ellen, mely őszi és téli hónapok beálltával fog gyarapodni. nél fogva a dudvából készített tüzelőszernek szárítása az Olvastatott ezután a hirlaphirdetményekre megtar udvarokon meg nem engedtetik és kérdésbe teszi, micsoda rendszabályok által van e tüzelőszer szárítása eltiltva, tott árlejtés eredménye a tanács jelentésével együtt, annál is inkább, mert e kihágásért, rendőrileg több la melyben H . Nagy Lajos, mint a „H.-M.-Vásárhely" cimü kosok megbüntettettek; a főkapitány válaszában kife lap kiadója, a város hirdetéseit egy évig minden dij nél jezte, hogy az egészségügyi rendszabályzat §§-ainak tesz kül közölni hajlandó, mig a másik lap kiadója, Vodiáakkor eleget, midőn ezt fokonként az egész város terű ner, petit-soronként l / * k r t kér. Ebből fólyólag tárgya ién eltiltani szándékozik, egyelőre azonban csakis a fő lás alá vétetett Vodiáner kiadónak a közgyűléshez inté utcán alkalmazta eltiltását az egészségre nézve nagyban zett kérvénye, hogy ő is hajlandó egy évig a város hir veszélyes kigőzölgésű tüzelőszernek. A válaszban meg detéseit dij nélkül közölni. A közgyűlés az ajánlatokat nyugodott az interpelláló képviselő és az ügy tudomásul elfogadta, bár zokon esett a „Vás. Közi." birtokosainak, hogy szellemi nagyságuk buzgó hirharangja már a vá vétetik. ros hirdetéseitől is megfosztatik, ezért a közönség ké Második helyen Abrai polgármester teszi indítványba, nyelmét, az előnyösséget és mindent szavakban kifejezni hogy a nm. m. k i r . igazságügyminiszteriumhoz intéztes nem késtek, csakhogy ily olcsón is megragaszszák a vá sék felirat a város magántulajdonát képező börtönhelyi ros hirdetményét. Egyébiránt mi határozott kifejezést ség ügyében, felkérvén az iránt a minisztériumot, hogy adunk azon nézetünknek, hogy a törvényhatóság ily az igazságszolgáltatás céljaira használt helyiségért, miután gyermekes- s mondhatni éretlenséget eláruló intézkedése a város máshol kénytelen hivatalos helyiséget bérelni, a közhírré tett határozattal szemben nemcsak sajnálni kárpótlásul vagy megtérítésül a város által fizetett ha való, de betudván azt, hogy egyesek üzelme egy erköl szonbérösszeget fizessen. Az indítvány, habár cél aligha csi testület hírnevén ejt csorbát, elitélendő és nyilván éretik el vele, elfogadtatott és fölirat intéztetik az illető látható, hogy néhány egyén a törvényhatóság becsületét, minisztériumhoz. jó hírnevét napról-napra nem átallja megszégyeniteni, Harmadik helyen Balogi Soma irásos indítványa kö hanem a törvényhatóság ily elnézésével még szándékuk vetkezett, amelyben Szőlős-Sámsom és Hajlás puszták nak buzgó elővivője is. nak Bésésmegyébe lett bekeblezése ellen óvását kéri k i A tanácsi beterjesztés a napidíjas Írnokoknak még fejeztetni. Ez indítvány azonban az indítványozó által visszavétetett, mivel ezen foganatosított bekeblezés alkal a június hó folytán alkalmazása, több egyénnek a város mával már érdekeink hü képének vázolása mellett föl szegényei közé felvétele tárgyában elfogadtatott, hanem a polgármester akadályoztatása esetén helyettesítésének irattal élt törvényhatóságunk. Negyedik helyen Nagy S. főkapitány indítványoz, kérdésében a tanács véleménye nem fogadtatott el, m i és pedig, hogy a város szegényei e célra átalakítandó vel újra a főjegyzőt szemelte k i helyettesnek, de utasít házban helyeztessenek el, mert a részükre fizetett segély tatott a tanács, hogy a már megadott hang után, t . i . mellett még most sincs elérve a város által célozott hogy a sorrend szerint legidősb tanácsnok tiszte legyen koldulás teljes megszüntetése. Az indítvány megtalálván a helyettesítés, végezze a maga kötelességét és a magas a maga közhelyeslését, indítványozó elnöklete alatt Sza- jóváhagyást szabályrendeletünkben vezettesse keresztül. Csűri József a pusztai vadvizek által érdekelt bir mec A., Cuci J . , Kovács J . , Tóth M . és Kokovai biz. tagokból álló küldöttség neveztetik k i a mérnöki és or tokosság bizottságának jegyzője által beterjesztett jegy vosi kar beosztásával, amelye tárgyban véleményes javas zőkönyvre vonatkozólag, melyben a szabályozási tervet a város által kéri keresztül vitetni, elfogadtatik és a pol latát betérj eszsze. Ötödik helyen Nagy Lajos biz. tag a mértékhitele gármester elnöklete alatt kiadatik egy bizottságnak a sítő hivatal hivatalos óráinak megváltoztatását és tekintve szükséges eljárás foganatosítása iránt. Ebből folyólag a hivatal nagy mérvét, egy mértékhitelesítő segéd alkal Abrai polgármester azon indítványát terjeszti elő, hogy felirat intéztessék a nm. m. k i r . közmunka- és közleke mazását irásos indítványban kéri ; véleményes jelentés tétel és vizsgálatra kiadatik a főkapitánynak, miut e h i désügyi minisztériumhoz az iránt, hogy Csanádmegye közönségét vizvész idején a saját területén levő védvo vatal felügyeletével megbízott közegnek. Az indítványok hosszú sora után a közgyűlés napi nalak védelmezésére hivja fel, mert a jelen alkalommal rendre térvén, több cikkek kihirdettettek, majd Cson is Vásárhely város közönségének kellett a közerő kiren grádmegye közönsége által a város pénztárán 1873-ik év delése utján a csanádmegyei védvonalakat védelmezni. ben a megyei szegényalap javára követelt 1171 f r t 74 Az indítvány, bár egy kicsit névvel nem nevezhetőnek kr hátralékot kérő átirat vétetett tárgyalás alá, amelyre tűnik fel, hogy elkerülve Csanádmegyét ép a miniszté kimondatott, hogy a város ez összeg lefizetését nem is riumhoz intéztetik a felirat, és a már egyrészről meg merheti el, miután a megye fenhatósága alól már az ingott „szomszédos barátság" megingatására i t t is lépé sek vannak téve, elfogadtatott és a magas minisztérium 1873-ik évben kilépett városunk. Felvétetett Somogymegye közönségének átirata, amely hoz felirattal él a város közönsége. Nem tudjuk mi lesz ben az orosz-török háborúban Törökország területének rá a határozott válasz, de annyit merünk mondani, hogy épségben tartásáért a magas képviselőházhoz intézett csak „kiki a maga háza előtt seperjen" a közmondás föliratát, hasonló szellemben szerkesztett fölirattal támo- szavai szerint. Utána a mindszent-apátfalvi ármentesitő gattatci kéri. Rokonszenvünk mellett sem hallgathatjuk társulatot megkeresni indítványozza ugyancsak a pol el Grarzó Imre biz. tagnak szavai után nyíltan kimon gármester aziránt, hogy jövőben töltéseit oly álla dani, hogy többet ront, mint javit ez a helyzeten, és a potba helyezze, melynélfogva a közerő kirendelése vész magyar államférfiak erélyét, bölcs tapintatát és elhatá idején szükségessé ne váljék. Ezt ő csak barátságosan rozását csupa érzelmek nyomós indokok nélkül nemcsak és mintegy ösztönül a társulatra nézve véli szükséges hogy meg nem tudják vesztegetni, más útra terelni, sőt nek. Ez indítvány is a kellő méltatásban a többiek sor nézeteiknek érvényesitéséh z a falusi járatlan politikai sára jutott és elfogadtatott ösztönözni a mindszent-apát érzékeK furcsa logikája, következtetése megismerés után falvi tiszaszabályozó társulatot. 1
még szilárdabbul ragaszkodnak. A határozatot, látva a nagy többséget, mely a fölirat támogatását óbajtá, Matók B. a város főügyésze volt szives formulázni, kinek nem mindennapi motívuma után a polgármester is kézzel lábbal érzelgett bebizonyítani török barátságát és azt elhi tetni, hogy illő, miként a legtősgyökeresebb magyar vá ros ily ügyekben kifejezést adjon magáról. Végre is a tisztviselők elfoglalt pártállásának bebizonyosodása után a török nemzet országa területének épségben tartásáért fölírat intéztetik a képviselőházhoz.
Szatmár-Németi sz. k i r . város közönségének átirata, melyben véleményét és szándékát nyilvánítja az iránt, hogy miután a kincstári illetékek f. é. július hó 1-től a városi hatóság kezelése alá mennek a törvény értel mében és emiatt előre nem látott költségek méltányta lanul hárulnak a városi pénztárra, hasonló szellemű föl irat és indokok felhozása mellett annak pártolását kéri tőlünk, hogy e kiadás megtérítését rendelje el az ország gyűlés az úgyis sok kiadással terhelt városi pénztárakra nézve. Az átirat elfogadtatván, ily kérvény beadása és felirat támogatása a magas képviselőházhoz egyhangúlag határozatba ment. Békésmegye közönségének átirata, a szőlősi puszta és törvényhatóságunk közötti ut visszaállítása iránt, elfogadtatik és az ut rektifikálása, valamint Békésmegye közönségének küldöttségével való értekezés végett Nagy a
fai
:
Í
A
—
_ I „ k I . I „ I . „
„i„n
T > „ I X I .
T Í
n
;
T
Majd a polgármesternek jelentése az ápril havi közgyűlés jegyzőkönyvének elhónapolt hitelesítése tár gyában olvastatott föl, mely megnyugtató tudomásul szol gált, hivén, hogy jövőre ily „kalamitás" nem fordul elő. Olvastatott Matók B. főügyésznek jelentése Kohn Mór a város téglaverő bérlője ellen, a város követelé seinek biztosítása iránt. Keményen és a közérdek, vagyis a város érdeke szempontjából igazságot sürgetve szólot tunk e tárgyhoz, most a jelen esetben csakis ax a k i mutatott „vékony eredmény" bir hallgatásra, mely hogy ép ugy sikerüljön amint előadatott, annak legjobban mi tudnánk örülni, mert mint hirlik, a követelési összeg a lefoglalt tárgyakból alig, de alig folyhat be és helyén ta láljuk, hogy a közgyűlés előtt a teljes felelősséget hazai rosz törvénykezésünk dacára vállaira vette a főügyész. Kmetykó József aljegyzőnek a törvényhalósági bi zottság tagjainak szakosztályokba osztása tárgyában be adott jelentése tudomásul vétetik, a névsor pedig az egyes szakosztályi elnököknek további használat végett kiadatni rendeltetik. A vizvészbízottságnak a vízvédelmi ügyben beterjesztett részletes és kimerítő jelentése t u domásul vétetik, megyjegyezvén, hogy a már egy ízben megpendített kronológiai és a vízvédelem egyes intézke déseinek hü és pontos évkönyvének elkészitése most már az adatok beérkezése után a kiküldött bizottságnak módjában álland, hogy azt mielőbb a közgyűléshez be-
ünnepély a ref. ó-templomban megtartatott. Az iint, melyen a gymnázium növendékein kivül a nagy iéget a nagytiszt, s tek. egyháztanács elöljárósága elte, a gymáziumi ifjak énekkara egy sikerült a l énekkel nyitotta meg, mely után G ö ő z István náziumi igazgató ur gonddal szerkesztett adatokimeritő évi jelentését olvasta föl az intézet egy letérői s az ebben történt eseményekről. Az igazar jelentése után az ünnepélyt énekkar rekesztette jelentésből mint a szüléket és közönséget érdeklő kiemeljük, miszerint a lefolyt 1876/7-iki tanévfőgymnázium tanulói közül, mint legtöbb előmelegnagyobb szorgalmat és legpéldásabb magavit tanúsított növendékek, a következők lettek k i tve, és pedig pénzbeli jutalmakkal: Ehrlich János oszt. növendék 10 írttal. Kiss László V I I I . oszt. 10 írttal, Kókay István I V . oszt. növ. 5 írt. BaImre I I I . oszt. növ. ő f r t , mindannyian a helybeli takarékpénztár becses adományából. Csontos Imre b) oszt. növ. 6 írttal (a tiszt. Pap Imre ref. lelkész lómányából.) Técsi Imre I . b) oszt. növ. 3 f r t 50 (a Pap József előbb itteni, ma temesvári gyógyM ur adományából). Kulkin Márk 6 írttal (a WagSle ösztöndíjból.) Ugyancsak egy magát megnenem akaró tanügybarát 10 frtnyi adományából, közvetlen az ünnepély kezdete előtt küldetett be azgatósághoz, az adományozó kifejezett kívánságára fetkező növendékek közt osztatott k i : Bánszki JáI . 5 f r t , Kecskeméti Bálint I V . oszt. 2 f r t , Csenki I V . oszt. (szép rajzáért) 1 f r t , NeufeldÁron Il-ík ízt. tanulók közt, ez utóbbi 2 írttal jutalmaztatván. ;en kivül elismeréssel lettek kitüntetve: a V I I I . oszt. Elemér, Wilheim Arnold és Bauer G y u l a ; a V I I yból: Konstantin Szilárd, Szabó Mihály és I r i t z i ; a V I . osztályból: Papi József és rovargyüjtemé[t Szamota Lajos; az V - i k osztályból: Futó Zoltán ihari L a j o s ; a I I I . osztályból: Altstock Ede és lök Elemér; a I I . osztályból: Garzó Imre, A . J u József és Könyves Kálmán; az I-ső osztályból véizappanos Mihály. E g y l e t i é r t e s í t é s . Alólirott tisztelettel szerencsém a h.-m.-vásárhelyi iparos-segéd-egylet t . livaí tudatni, hogy f. évi febr. 18-án és 19-én tar üléseink 3-ik számú határozata alapján a hely községi iskolaszékhez beadott kérelemre segédegyleazon nagybecsű választ nyerte, miszerint iskolai * ' / , . sz. határozat alapján a gazdasági felsőbb skola nagytermét, a kért keddi és pénteki esti óráks vasárnapi délutánokon kivül karácson, húsvét, pün, áldozó-csütörtök és űrnapján egész nap, vásárok jtin egész nap és a vakáció (július—augusztus hó ik) egész vasárnapjain is reggeli 8 órától esti 9-ig ípesítésül s illetőleg egyleti helységül használhatja, jegyzem, miszerint ezen kérésünk elnyerhetésében iparegylet tekint, igazgatóságának ^kv,. sz. ajánló ita által pártoltattunk. H . M.-Vásárhelyen, 1877. j u 29-én. T a k ó Ferenc, iparos segéd-egyleti elnök. A Egy színtársulat kapott engedélyt aaztus és szeptember hóra színi-előadások tartására, írsulat, Kovács Mór igazgatása alatt, bir-e erőkkel, larattal és ami fő, illemmel a közönség irányában, előre megjósolni nem tudjuk, hanem annyit mégis káztathatunk a színtársulat érdekében, több laptárk után, hogy épen e társulat teljes hivatását fölla, a művészet, a magyar nyelv emelése és erkölcslesités terén már eddig is nem mindennapi érdeme szerzett. Ha csakugyan igy v a n : őszintén üdvözölés hisszük, hogy a mi szépért, nemesért lelkesülni üldözni tudó közönségünk is megteszi a magáét, ha magát i t t nálunk is tettel érdemesiti a színtársulat, & Furcsa trombitás látogatói voltak ult napokban sétányunknak, izgalomba hozván a sságot, és felköltvén nagy mértékben a sétánylátoisi vágyat; mi miatt volt olyan nagy por, hogy töbfölkiáltottak; „na már csakugyan port hint a köég szemébe a városi hatóság!" Ehez ugyan, igaz, kell kommentár, de ugy hisszük azon megjegyzé;höz, hogy: „muszkák elébe az olyanféle trombitá; a l ! " akik annyira képesek kitekerni a jó magyar nak még a nyakát is, mint a hogy kitekerték ezek nótákhoz szokott magyai fülek bosszúságára. Párbeszéd. T a r j á n i . Hát ahoz a város-feje abb u k á z á h o z ugyan m i t szól kend, komám? T a b á n i . Miféle ukázához? Kíváncsi vagyok h a l hogy hát ez ugyan micsoda? a
8
7
T a r j á n i . Hát egy legfelsőbb parancs; melyben az összes szolgaszemélyzetnek meghagyatik, hogy többé szeszesitalt nem szabad bevinni a városház kapuján s aki ellene vét, az állásával játszik s azonnal kirázatik a mondúrból. T a b á n i . Mind szép dolog ez, komám! De hát a rokonság azon tagját, k i a tiltott portékát az i n g é n b e l ü l szokta már jóreggel becsempészni és napközben is nem egyszer térül-fordul : senkisem ellenőrzi ? T a r j á n i . Hát már megint félrebeszél kend ? s elfelejtette a deák közmondást: „Quod licet jovi . . . mely jómagyarul azt teszi: H j a ! p a r a s z t , az egészen más!
letet a hídépítés meggátlására, mert az orosz ütegek monitoraikat távoltartották, a veszélynek készakarva pedig nem tették k i magukat. A z átkelés hirére a törökök az átkeléshez közel fekvó' helyőrségei parancsot kaptak, hogy B a b a d a g felé vonuljanak vissza, hol ütközet várható. Sumlából törzskari tisztek mentek R u s c s u k b a , Nikápolyba és Sistovba, hogy az orosz sereg zömének átkelése ellen a védelmi intézkedéseket vezessék. A b d u l - K e r i m fő vezér, hir szerint, a hadi tanácscsal együtt elhatározta, hogy az oroszok esetleges átkelése után n e m szorít kozik pusztán a várak védelmére, hanem elfogad e g y n a g y csatát, amely talán meghozhatja egyik v a g y másik félnek a győzedelmet. A dunai átkelés hire nálunk is a háborús viselőfelek iránt az érdeklődés nagymérvűén fokozódott a H a r c , háború, mozgósítás hire árasztotta el a l a sok tétlenség után, m i g Görögországban n a g y b a n fel pok hasábjait, mindenki bekövetkezni reményelte az tüzelte az athéni háborupártot, és a görög kormány akciót, mely két hadtest mozgósitásával veszi kezde egyre-másra küldi csapatait a határra, tét. D e a tény B o s z n i a megszállását a sok vérmes r e A görög kormány, u g y látszik, igen gyors akciót mény dacára nem eredményezte, sőt mindazon hirek, vár most az oroszoktól, pedig az átkelés hadászati j e a m i k azóta napvilágra jutottak rejtélyeskedó' külügyi lentó'ségéró'l nem igen vérmes nyilatkozatokat hallunk, politikánk e mozdulatáról, azok is teljesen megfelel és D o b r u d z s a elfoglalása nem nagy előny az oroszokra nek az eddigi titkolódzásoknak. O l y általános értelme nézve, mert az átkelő sereg a küsztendse-csernavodai zést adnak a mozgósítás szükségének, hogy abból k i kitűnően megerődített vonal előtt annyi ideig lesz fél ne tűnjék valahogy, k i ellen v a n irányozva. D e annál tartoztatva, hogy a dobrudzsai hírhedett égalj hatása több aztán ezekhez a magyarázat, melyek u g y v a n török fegyverek nélkül is a legnagyobb mértékben fog nak beosztva a hivatalos tollak részére, hogy egyik majd érvényesülhetni. fél felébreszthette a török-barátok kedvezó' sejtéseit, a Milán szerb fejedelem nagyobbrészt Bukarestben másik fél pedig a szláv-barátokét. időzik, s többször tisztelgett Sándor cárnál. O n n a n I g y állván a dolgok, mindenki csak a saját rokon ment Belgrádba, hol n a g y b a n folynak a hadi eló'készenvének érzelmeit t u d j a kimagyarázni a szélnek szüló'dések, s az omladina ismét uralkodik a helyzet eresztett hirekbó'l, anélkül hogy bizonyosságot árulná fölött. Milánnak a cárnál tett ujabb látogatásáról most nak el. Monarchiánk közel álló interventiójáról állítólag már nem azt beszélik, hogy békére intette a h a t a l jól értesült forrásból a következő' híreket merítik. mas u r , hanem ellenkezőleg: a cár Plojestiben Milán A legrövidebb idő alatt egy osztrák-magyar b a d - fejedelmet Károly fejedelem példájára akcióba való test fog útnak indulni Horvátországból, és egy másik lépésre bátorította, és a szükséges pénzösszegeket neki Dalmátiából, hogy Boszniát és Hercegovinát megszáll megígérte. H a a szerb kormány nem lesz képes köl ják és ideiglenesen osztrák igazgatás alá helyezzék. csönt kötni, 60 millió dénár papírpénz fog kibocsát Nagyobbmérvű mozgósítás egyeló're nem történik, mint tatni Oroszország garanciája mellett. Állítólag az orosz az ezúttal kilátásba helyezett akcióra a nevezett h a katonai fó'intendatura gondoskodik lószállitmányokról, tártartományokban álló és az utóbbi napokban m e g - s ezek elseje legközelebb megérkezik. A szerbiai lő eró'sitett haderő teljesen elegendő', és a tervbe vett por- és fegyvergyárakban, melyek a békekötés óta hadmüveletekre mindennemű szükséglet készen áll. A zárva voltak, darab idő óta újra dolgoznak. Szerbia „Osztrák-Törökország" katonai és polgári kormányzó csak azt várja, hogy a D u n a mellett döntő ütközet jává Mollináry tábornok v a n kiszemelve, k i n e k a szük vivassék, s h a nem csalódunk — az oroszok javára, séges adminisztratív közegeket már k i is jelelték. E hogy föltámadásuknak teljes jelét adhassák a portá rendszabályok hivatalos tudatása a monarchia mind val s z e m b e n ; de h a az oroszok vesztik el, a k k o r a n két parliamentjének elnapolásával fog összeesni. — F e l nál nagyobb szükség lesz, hogy a dunai átkelő meg tűnő, hogy hivatalosan még nem tették közzé; ezért nyíljék az oroszok számára. lehetséges, hogy szemben a k i n e m elégítő benyo Montenegro teljesen l e v a n verve, N i k i c a hadse mással és tán diplomáciai nehézségek miatt ismét mó rege céltalanul bolyong, és a törökök három oldalról dosítani fogják. A két hadtest létszáma ágyuk nélkül tartják megszállva e k i s országnak ép azon részeit, legalább is 35,000 főnyi lesz. hol terem valami élelem számukra. A montenegrói se Áttérve a harctér eseményeire, onnan mindenfelől reg hetedrésze elveszett az utóbbi harcokban. A tö nevezetes dolgok feló'l jöttek hirek. A D u n a mellett rök sereg Cettinje főváros előtt áll. Szulejmán p a s a is megszűnt az orosz sereg tétlensége, s B r a i l a és G a - ügyes műveletekkel hajtotta végre Montenegró elfog lac körül átléptek a Dunán a védtelen D o b r u d z s a i n - lalását, s a sziklás fészek aránylag kevés áldozatok goványai közé. Vájjon a Dobrudzsa voltaképeni védelmi k a l nyilt m e g a török fegyverek előtt. vonalát képező rócnai sáncoknál fognak-e az oroszok A kisázsiai harctéren Z a d i k a és D e l i b a b a itt ellentállást találni, v a g y már a D o b r u d z s a belsejé közt véres harc folyt 12.000 török és 20.000 orosz ben, még nem tudni. E m l e g e t i k , hody A b d u l - K e r i m közt. A törökök elvesztették a csatát. U j a b b hirek nem várja, m i g a római sáncokig j u t n a k , hanem a azonban a török hadiszerencse jobbrafordultát tudat Dobrudzsa belsejében B a b a d a g körül csatát vív velők. ják, s Mukthár pasa diadalmas csatáról tesz jelentést. A z oroszok betörése Dobrudzsába órai heves V a n körül is győztek, s &z eredmény lett, hogy a harc és roppant veszteségek után sikerült, a legalább háború kezdetén elfoglalt B a j a z i d várát a törökök ost 5—6-szoros orosz haderó' olyan posiciót foglalt el, a romolják, sőt már vissza is foglalták. V a n kormány mely a törökök által tulaj donképen meg sem volt szállva, zója F a i k pasa 10.000 oroszt megvert és az apró c s a s melyet azok csupán a harc hevében, előnyomulásuk tározások mellett is határozottan Törökországé az közben tartottak néhány óra hosszáig kezükben. előny a harctéren. A h a r c a vége felé már csakis szuronynyal folyt Végre a kaukázusi lázadásból a cserkeszek apró s az oroszok drágán fizettek m e g minden talpalatnyi összeütközéseit emiitjük meg, mely nagyobb mérvet földet. A veszteségek számát részletesen még nem lehet még n e m öltött és hirek onnét nagyon gyéren érkez tudni, annyit azonban lehet állítani, hogy ezer főre nek. A z orosz kormány a háború tartama alatt min megy, nem számítva még azokat, kiket a vizbe dobál den alattvalóitól, de legkülönösebben a lengyelek föl tak, hogy a Dunán keresztül ismét ne kelljen vissza kelésétől félvén, megtiltotta a varsói lengyel lapoknak szállítaniuk. A z elesett tisztek között v a n egy tábor minden Magyarországból eredő, v a g y Magyarországról nok és e g y ezredes i s ; ezek elestét azonban az oro szóló hir közlését. szok sehogysem akarják elismerni, és még hirdetik i s , E n n y i b e n adhatjuk a két hadviselő félnek dol hogy a törökök szenvedtek nagy veszteségeket. gait, hogy m i lesz még ezután ? Mily bonyodalmak A brailai h i d is elkészült, 200 méternyire szilárd nézhetnek ránk ? az még a jövő titka, melyet hogy zátonyra v a n fektetve, azután 1200 méternyire vizben elkerülhetünk, erős reményt a d arranézve államféráll, s oly széles, hogy az emberek hatos sorban halad fiaink igazi tiszta honszeretete. hatnak át rajta, és o l y szilárd, hogy nehéz ágyukét Felelős szerkesztő : H . N a g y L a j o s . is lehet rajta szállítani. A törökök nem tettek kísér
A keleti események.
Q-yőg 3rtáL3:-áutTrétel4
V a n szerencsém u g y a helybeli, m i n t a vidéki nagyérdemű közönséggel t u d a t n i , miszerint a „ S z t . - h á r © m s á g " - h o z
ADLER J Á N O S
FÉLE
címzett
GYÓGYSZERTÁRT
helyben a főutcán, K o n s t a n t i n testvér u r a k emeletes házában kihaszonbéreltem. Ez átvételt o l y megjegyzéssel v a g y o k bátor köztudomásra hozni, hogy az általam b i r t gyógyszertárt
a legújabb különlegességi s z e r e k k e l i s bőven elláttam. A nagyérdemű közönségnek, irántam és a gyógytár iránt eddig tapasztalt nagybecsű bizalmát ezentulra
is kérve, tiszte-
t
Árverési hirdetmény.
Alapos és p r s segítség niniei MepegW
A* egészség föntartttsa legnagyobbrészt a vér és a nedvek tisztítá sában és tisztántartásában, valamint a jó emésztés el&'mozditásában áll. Ezen célok elérésére a legjobb és leghatásosabb szer
Dr. Róza orvos életbalzsama. Rósa orvos életbalzaama mindezen követeléseknek a legtökélete" sebben megfelel; föléleszti az emésztés összes működését, egészséges és tiszta vért alkot, a testnek pedig előbbi erejét és egészségét ismét visz szaadja. — Ezen balzsam minden emésztési bajoknál, névszerint: ét vágytalanságnál, savanyüs büfögéseknél, fölfuvódásoknál, hányásnál, gyomorgörcsnél, elnyálkásodásnál, aranyérnél, a gyomor étkekkeli túl terhelésénél stb. biztos ós általánosan jónak elismert háziszer, mely k i tűnő hatása folytán a legrövidebb idő alatt általános elterjedésnek Ör vendett.
Egy
nagy üveg I f r t , fél üveg 5 0 k r .
Több száz Írásbeli elismervények szives megtekintés végett föl vannak téve. — Bérmentes megrendelésre ezen balzsam, az ár utánvé tele mellett, minden irányba elküldetik. Másolat. Brandeis, 1876. január 12. Mélyen tisztelt Uram ! Huzamosabb idő óta gyomorfájdalmakban és étvágyhiányban szen vedtem. Bkkor figyelmeztetve lettem az Ön gyógyszerére, a „Dr. Rósaféle életbalzsam -ra, s ezt kezdtem használni. Azonban már az első üveg elfogyasztása után javulást tapasztaltam, éa a folytonos használat után gyomorfájdalmaim teljesen elenyésztek. Ét vágyam ismét helyreállt. S én újra egészen rendben vagyok. Amidőn Önnek ezennel a legszívélyesebb köszönetemet nyilvánítom s a „Hósa orvos életbalzsamát" minden gyomorbajban szenvedőknek a leg jobban ajánlom, tisztelettel vagyok StaudigI F . Szives figyelembevétel végett! Minden kellemetlen félreértés kikerülése végett fölkérem a t. c. vevőket, mindenütt határozottan csak Dr. Rósa életbalzsamot kérni Frasrner B. gyógyszertárából Prágában, mivel azt tapasztaltam, miszorint némely helyen a vevőknek, ha csak egyszerűen életbalzsamot kérnek, s nem teszik hozzá, hogy D r . Rósaféle életbalzsamot, akármilyen hatásnélküli keverék lesz adva. Valódi Dr. Rósa életbalzsam kapható : a készítő Fragner B. főraktárában Prága, „zum schwarzen Adler gyógyszertárában, a Spornergasse sarkán 205—3. sz. — H.-M.-Vásarhelyen ; Míke Ferenc gyógy szerésznél. — Budapesten: Török József gyógysz., — Karansebesen: Müller Fülöp gyógysz., — Makón : Nagy Adolf gyógysz., — Malackán .* Fridrich János gyógysz., — Miskolcon : Dr. Csáthi Szabó István gyógysz., — Pozsonyban : Heinrici Frigyes gyógysz. és Menczer Lipót gyógysz., — Székesfehérváron: Dieballa György gyógysz., — Temesváron : Pecher J . S3, gyógysz. — Nagyszombaton: Bogner Lajos, — Yarasdon : Hochsinger A . gyógysz. uraknál. 64—13—6
1877. június 22-én. ^ k i r . bír. végrehajtő.
K l e k István,
u
Üzlet-megnyitás. Tisztelettel tudatom a nagyérdemű közönséggel, miszerint az eddig fönnállt
KISS TESTVÉREK
w
c
é
g
b
ő
l
k és
i
l
é
p
t
e
m
9
k ü l ö n
Az összes gyógyszerészek, v a l a m i n t a legtöbb nagyobb füszerkereskedések raktáron tartják ezen életbalzsamot
váltótörvényszékileg bejegyzett cég alatt egy dúsan fölszerelt
£XáLZ-elsucLáu3( W . L n b i n s z k y Ignácné I . / 2 2 - i k szám a l a t t i házát kedvező föltételek mellett ö r ö k áron e l a d j a , — esetleg a f. 1877. évi Szt.-Mihály-naptól szá mítva több évre bérbeadja. Értekezhetni úgyszintén
a
tulajdonossal,
e részbeni
megbízottjával,
K o v á c s J á n o s ügyvéddel.
85-3-2
divat-, vászon-, díszraűés rövidáru-kereskedést
S z i l á g y i M i h á l y , bírósági végrehajt!
Föld- és ház-eladás.
nyitottam.
s e r h á z i n y o m á s o n / telek első osztályú föld; a k i s l ó g e r b e n egy l a k h á z m e l l é k é p ü l e t e k és hozzá tartozó s z ő l ő é s g y ü m ö l c s ö s k e r t t e l ; a vasúti töltés mellett Posgai-féle 6 0 h á z u t á n i t ó i f ö l d k e r t t é a l a k í t v a , úgyszintén Solti Ká r o l y u r gőzmalma mellett 2 0 d a r a b tői föld lucernával bevetve, örök áron eladó. Gróf Károlyi István u r 8 méltósága birtokát képező k e n y e r e vagy r e m a l i s b i r t o k r é s z b ő l 3 6 © 1100/ Q h o l d b é r l e t szintén a l h a s z o n b é r b e kiadandó. Bővebb értesítést a d A
Midőn ezen ujonan berendezett üzletemet a t. c. közönség becses figyelmébe ajánlom, egyszersmind Ígé rem, hogy minden nálam teendő bevásárlásokat a leglelkiismeretesebben, gyorsan és a legpontosabban fogok eszközölni. 'Üzlethelyiségem özv. Szilárdy Jánosné úrhölgy házában, Lackó József posztókereskedése mellett létezik. H.-M.-Vásárhelyen, 1877. június hó. Mély tisztelettel
ISZiss
34-3-2
Talra/fo-
Ügyvédi irodámat Budapestről, — Hód-Mező-Vásárhelyre, főutca, 802. sz. a. Szikszay-féle házba áthelyezvén,
k i r . postamester.
Árverési hirdetmény•
A h.-m.-vásárhelyi kir. jbiróság telekkönyvi osztályánál Í877. évi május hó 28-ik napján 1446/1877. sz. a. kelt végifl folytán közhírré tétetik, miszerint özv. Huszár Illésné Figurl Zsuzsanna helybeli lakos, mint végrehajtató részére 60 frt tőke követelése és járulékai kielégítése végett K u l « s á r J i l nos h.-m.-vásárhelyi lakos végrehajtást szenvedettől lefojt lalt, a h.-m.-vásárhelyi 16816. számú tjkvben 18413. h r . szánt a. bevezetett 2 / hold külsőréti f.ild 400 frt becsárban 1 18414. rsz. a. 513 • öl külsőréti föld 50 frt becsárban fel vett ingatlan vagyonnak végrehajtás utjáni elárvereltetése el* rendeltetvén, ennek foganatosítására határnapul 1877-ik évi juj lius hó 18-ik napjának, szükség esetébeni 2-ik határnapul pit dig 1877. évi augusztus hó 18-ik napjának d. e 9 órája olil feltételek mellett tűzetik k i , hogy: 6 I 4
Szikszay
4
Hegedűs János,
P E R E S és PERENKIVÜLE Dénes,
köz- és váltó-ügyvéd.
80-2-2
2
77—2—3
ajánlom magam a
eljárásokhoz.
83
A h.-m.-vásárhelyi kir. járásbíróság telekkönyvi hatósága 1877. évi május hó 28. napján 1570/877. sz. a . kelt v< folytán közhírré tétetik, miszerint Samu Bálint h.-m.-vás: lakos, mint végrehajtató részére, 60 frt tőkekövetelés és lékai kielégítése végett V ö r ö s L a j o s h.-m.-vásárhelyi végrehajtást szenvedettől lefoglalt, a h.-m.-vásárhelyi 2 számú telekjegyzőkönyvben 9 l 3 3 / b . r . sz. alatt bevezetet h. 1^80 • öl területű tanyaföldből Vörös L a j o s tulajdo felvett s 489 frtra becsült fele rész ingatlan vagyonnak vé hajtás utjáni elárvereltetése elendeltetvén, ennek foganatoai sára első határnapul 1877. évi július hó 20-ik napjának, ség esetébeni 2-ik határnapul pedig 1877. évi augUBZti 21-ik napjának d. e. 9 órája oly föltételek mellett tűzeti hogy: 1. Kikiáltási ár a becsár. 2. Venni szándékozók tartoznak a becsár 10%-tóliját natpénzüí a végrehajtó kezébe előre letenni. 3. Tartozik vevő a vételár fele részét az árverés jog emelkedésétől számítandó 15 nap alatt, a második fele r ugyanazon naptól számítandó 40 nap alatt mindig az árv napjától számitva járó 6%-tóli Kamataival együtt befteetn' bánatpénz az utolsó részletbe tudandó. 4. A z árverésen vett birtok utáni százalékot vevő visele 5. A megvett ingatlan a vevőnek azonnal birtokába csáttatik, a telekkönyvi átiratás azonban csak az egész telár lefizetésének igazolásával fog megengedtetni. 6. A fizetési határidők meg nem tartása esetében vevS rára uj árverés fog ki tűzetni. 7. Hogy az első árverésnek netán eredménynélküli elm sával a fentebb körülirt ingatlan a 2-ik árverésen becsáron al is eladatni fog. A becslevél és árverési feltételek az árverés alkalmai fölolvastatni fognak. A z o n jelzálogos hitelezők, k i k nem ezen tel< kkőnyvi háti ság székhelyén, vagy ennek közelében laknak, felhivatnak, hol a vételárfelosztás alkalmávali képviseltetésök végett, ezen hatt ság székhelyén megbízottat rendeljenek s annak nevét és laki? sát az eladásig jelentsék be, ellenkező esetben hivatalból Wi vezett gondnok által fognak képviseltetni. Végre mindazok, k i k a fent körülirt ingatlanok iránt tult doni vagy más igényt vagy elsőbbségi jogokat érvényesítheti vélnek, ezennel felhivatnak, hogy igénykereseteiket e hirdetméi közzétételének utolsó napjától számítandó 15 nap alatt a telelj könyvi hatóságnál nyújtsák be, különben azok a végrehajtásig lyamát nem gátolván, igénylők egyedül a vételár fölöslegéi fognak utasíttatni. K e l t H.-M.-Vásárhelyen, 1877. évi j u n . hó 21-ik napju
Alólirott kiküldött bírósági végrehajtó a polg. t . k. rdts. 4 0 3 . §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szegedi k i r . tszéknek 8 1 5 6 , 8 ' 7 . , valamint a h.-m.-vásárhelyi k i r . járásbíróságnak 3 4 1 9 . szám alatti kiküldetésem folytán, néhai ülaezelka János és néhai Gulyás A n n a hagyatékát képező ingóságok, u. m. ágyneműek, szoba-butorok, lábas jószágok, termesztmények és gazdasági eszközök, örökhagyók vásár téren levő házuknál, a sörház mellett, a legtöbbet Ígérőknek készpénzfizetés mellett nyilvános árverésen eladatnak, minek is a helyszínén leendő eszközlésére határidőül f. évi július hó 10-ik napjának d. e. 9 órája oly megjegyzéssel tűzetik k i , hogy az emiitett ingósá gok ezen árverésen, a polg. t . k . rdts. 406. §-a sze rint, szükség esetében becsáron alól is eladatni fognak. K e l t H.-M.-Vásárhelyen,
Mgm
Árverési *iiilletmény.
I 6 0 0
1- ször: kikiáltási ár a becsár, mindegyiknél külön. 2- szor: venni szándékozók tartoznak a becsár 10o/ -tólijátI bánatpénzül a végrehajtó kezébe előre letenni. 3- szor; tartpzjk vevő a vételár / -ít 15 nap alatt a bá natpénz beszámítása nélkül, Vj-át 30 nap alatt, utolsó '/,-atflf nap alatt a bánatpénz beszámításával, mindig az árverés naj jától számitva járó 6°/ -tóli kamataival együtt befizetni. 4- szer : az árverésen vett birtok utáni százalékot és ail árverési költségeket vevő viselendi. 5- ször: a megvett ingatlanok a vevőknek azonnal birtoj kukba bocsáttatnak, a telekkönyvi átiratás azonban csak a<] vételár lefizetésének igazolásával fog megengedtetni. 6- szor: a fizetési határidők meg nem tartása esetéhen] vevők kárára uj árverés fog kitüzetni. 7- s z e r : hogy az első árverésnek netán eredmény nélküli elmúlásával a fentebb körülirt ingatlan a 2-ik árverésen becs áron alul is eladatni fognak. A becslevél és árverési feltételek az árverés alkalmával felolvastatni fognak. A z o n jelzálogos hitelezők, k i k nem ezen telekkönyvi ha tóság székhelyén, vagy ennek közelében laknak, felhivatnak, hogy a vételárfelosztás alkalmávali képviseltetésök végett, eaen. hatóság fazékhelyén megbízottat reudeljenek, s annak nevét él lakását az eladásig jelentsék be, ellenkező esetben hivatalból kinevezett gondnok által fognak képviseltetni. Végre mindazok, kik a fent körülirt ingatlanok iránt tulaj doni vagy más igényt, vagy elsőbbségi jogokat érvényesíthetni' vélnek, ezennel felhivatnak, hogy igénykereseteiket e hirdetmény! közzétételének utolsó napjától számítandó 15 nap alatt a telek könyvi hatóságnál nyújtsák be, külön! en azok a végrehajtat folyamát nem gátolván, igénylők egyedül a vételár fölöslegére fognak utasíttatni. K e l t a k i r . járásbíróság telekkvi osztályának 1877. éri '7. éri május hó 28 -ík napján tartott üléséből. 78—3-3 E l e k I s t v á n , végrehajtó, ehajtó. 0
Fölhívás. " * i m Alólirott bátorkodom a z alant megnevezett számú zálogjegyek hívni, miszerint
i
a
0
tulajdonosait
tisztelettel
fel
zálogtárgyaikat nálam mielőbb rendezni szíveskedjenek, annál i s inkább, mert ellenesetben azok szabályai hó 3-án s szükség esetében következő n a p j a i n nyilvános
értelmében
legkésó'bb
árverésen
július
eladatni
fog
n a k . A z elárverezendő' tárgyak számai a következó'k : 397, 569, 609, 611, 612, 650, 772, 774, 795, 857, 859, 871, 872, 878, 9 0 9 , 9 1 0 , 9 4 4 , 9 5 2 , 9 5 3 , 994, 1006, 1020, 1056, 1063, 1103, 1106, 1120, 1143, 1162, 1176, 1190, 1293, 1322, 1360, 1361, 1375, 1396, 1400, 1426, 1430, 1454, 1459, 1466, 1472, 1478, 1497, 1499, 1507, 1526, 1532, 1554, 1555, 1570, 1722, 1770, 1777, 1783, 1788, 1793, 1794,1795, 1805, 1818, 1830, 1838, 1850, 1868, 1892, 1899, 1913, 1919, 1936, 1937, 1944, 1967, 1975, 1980, 1989, 1990, 1992, 1998, 2009, 2013, 2026, 2034, 2048, 2056, 2062, 2068, 2081, 2096, 2134, 2148, 2149, 2156, 2178, 2184, 2186, 2193, 2196, 2200, 2218, 2219, 2221, 2232, 2250, 2304, 2308, 2309, 2314, 2328, 2356, 2358, 2366, 2377, 2379, 2382, 2390, 2397, 2408, 2409, 2419, 2422, 2425, 2430, 2433, 2474, 2478, 2479, 2495, 2513, 2515, 2522, 2529, 2540, 2541, 2543, 2547, 2555, 2 .58, 2562, 2568, 2570, 2579, 2581, 2591, 2596, 2602, 2603, 2615, 2620, 2622, 2626, 2628, 2632, 2633, 2635, 2637, 2638, 2640, 2646, 2654, 2656, 2662, 2667, 2688, 2692, 2694, 2698, 2728, 2733, 2734, 2736, 2739, 2742, 2746, 2747, 2749, 2753, 2761, 2772, 2773^2782, 2790, 2797, 2800, 2802, 2803, 2807, 2817, 2833, 2846, 2847, 2860, 2862, 2864, 2865, 2866, 2869, 2872, 2881, 2886, 2888, 2889, 2891, 2901, 2904, 2905, 2908, 2912, 2919, 2924, 2937, 2938, 2944, 2946, 2947, 2948, 2951, 2953, 2955, 2957, 2959, 2962, 2965, 2968, 2969, 2973, 2974, 2976, 2977, 2978, 2979, 2982, 2983, 2992, 2994, 2999. Megjegyeztetik azonban, hogy a z ide felsorolt, de időközben rendezve azonnal v i s s z a v o n a t n a k , mit i s tudomásra hozni szükségesnek tartottam.
_
86
H.-M.-Vásárhelyt,
2
1877. június 13-án.
lett
számú
tárgyak,
Vékess Ferenc.
Szeged 1877. Nvomatott a lantulaidonns
Rnroar
Vdr
1_ u
.
*-
*— B