KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE

XI. Évfolyam.

Budapest, 1 9 0 1 . j a n u á r

h ó26,8.

(967.) szám.

KÖZTELEK KÖZ- ÉS M E Z Ő G A Z D A S Á G I L A P .

AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET H I V A T A L O S KÖZLÖNYE. M e g j e l e n i k minden szerdán éa Á« MMiff** magyar fudasifi ejj/esülst tagjai lacysa kapják. Uíekask™íiíllzet*8l BJi I [ l n ( m M korona, félém 19 korona, negyidém

AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI. Ülésnapok a Köztelken. 1901.

„

január hó 29-én d. u. 4 órakor. Az OMGE. ipari és kereskedelmi szakosztályának ülése. február hó 4-én d. u. 4 órakor. Műszaki bizottság ülése.

Felhívás a gazdaközönséghez. A törvényhozás az 1900. évi XVI. törvényczikkel megalkotta a gazdasági munkásés cselédsegélypénztárt; a földmivelésügyi miniszter ur szervezte ezt az intézményt ugy, hogy ez most már működésre készen áll a gyakorlati élet számára. A segélypénztár nemes, emberbaráti feladatot igyekszik megoldani. A támogatásra szoruló gazdasági munkásokat és cselédeket s ezeknek családtagjait akarja segíteni betegség, baleset, munkaképtelenség és halálozás esetén. Ezzel terhet emel le a gazdaközönség vállairól is, mert ezideig mégis csak a munkaadó gazdára hárult az a kötelesség, hogy a munkásait és cselédjeit a szükség napjain veszni ne engedje. Méltányos tehát, hogy a gazdaközönség a segélypénztárt a legmelegebb támogatásban részesítse. Midőn a mélyen tisztelt gazdaközönséget a munkás és cseléd segélypénztár erkölcsi és anyagi támogatására tisztelettel felhivjuk és részünkről is felkérjük, tájékoztatás végett a következőket jegyezzük meg.

szombatén.

Az Oriságos Magy. CUzdaságl Egyesülőt tulajdona..

Szerkesztőség él kiadóhivatal: indapest (K«*teleK),

r Oéza u OMGE. Igazgatós®. ITlMltÍ! eillasBj Z o l t t a u

fillől-át

fSS. i

Kéziratokat a Bserkssstfeég n

A munkaadó gazda két irányban járulhat hozzá a segélypénztár támogatásához. Beléphet a segélypénztárba mint alapító tag egyszer s mindenkorra befizetendő 50 koronával. A z alapitó tagnak az igazgatóság megválasztása czéljából egybehivott közgyűlésen szavazati joga van. Ha az alapitó tag cselédje helyett sajátjából befizeti a pénztárba az első csoportbeli rendes tagság egész évi diját ( l O korona 40 fillért) s ennek a dijnak legfeljebb csak felét tudja be a cseléd bérébe, az esetben a megszabott százhúsz fillér hozzájárulásnak fizetése alul az évre felmentetik.

N e m kételkedünk abban, hogy mindaz, aki a reá hárult emberbaráti feladatoknak a segélypénztár keretében egyénileg eleget tesz, egyszersmind egy igen nagyjelentőségű szocziálpolitikai alkotásnak rakja le alapköveit és a társadalmi béke megszilárdításának is tényezőjévé válik. Az OMGE. tanácsa n e v é b e n :

A gazdaközönség tehát az erkölcsi támogatás érdekében nemesebb kötelességeinek azzal tesz eleget, ha a segély pénztárba legalább 50 korona befizetésével alapitó tagnak belép.

1901. évi február hó 4-én (hétfőn) d. u. 4 órakor

Továbbmenöleg pedig saját cselédjei érdekében azzal elégíthet ki minden várakozást, ha érdemes cselédjei helyett az első csoportbeli rendes tagok tagsági dijának legalább felét (5 korona 20 fillért) lefizeti és csak a tagsági dij fenmaradó felét v o n j a le a cseléd fizetéséből. A cseléd érdekében való ezen teljes gondoskodás egyszersmind a jutalom jellegével is bírna. Azok pedig, akik a mai nehéz viszonyok között nem képesek jelentékeny anyagi áldozatokat hozni, már azzal is szép kötelességet teljesítenek és j ó szolgálatot tesznek az ügynek, ha munkásaikat és cselédjeiket lehetőleg befolyásolják, hogy jól felfogott érdekükben a segélypénztárba rendes tagokul lépjenek be.

: X c r f u / ( i\MAAA*vCiS

6

vüsJr / w w v . ^ í W ' f c

^óvwta^

M a i s z á m u n k *»o oldal.

Forster Géza igazgató.

Meghívó az Országos Magyar Gazdasági Egyesület műszaki

bizottságának

a Köztelken tartandó ülésére. Fő-tárgy: A Liptómegyei gazdasági egyesülettel rendezendő gépbemutatás ügyének megvitatása. Bolla Mihály s. k,, b. elnök.

XVIII. tenyészállatvásár. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület XVIII. tenyészállatvásárját 1901. évi márczius hó 10. és 11-ik napjain tartja Budapesten, a Tattersall részvénytársaság istállóiban (szemben a keleti pályaudvarral). A tenyészállatvásárral kapcsolatosan gépés eszközkiállítás is tartatik. A tenyészállatvásár tervezete a bejelentési ivekkel egyetemben már szétküldetett az ismertebb tenyésztők és gépgyárosok czimére. Akik tervezetre igényt tartanak, ezek szíveskedjenek ilyennek küldését levelező-lapon az OMGE. titkári hivatalától kérni. A rendező-bizoltság.

112 KÖZTELEK, 1901 JANUAR Hó 16

Az eladó szavatossága gümó'kóros vágómarháért. A ,Köztelei" január 12-ikí számában H. F. tollából közérdekű fejtegetés jelent meg, mely a fenti témával behatóan foglalkozik és arra az érdekeltek különös figyelmét felhívja. Kizárólag a jogszolgáltatás szempontjából s a fennálló birói gyakorlat behatóbb ismertetése czéljából szükségesnek látom e ezikkelyt az alább következőkkel kiegészíteni. A gümőkór terjedésével s az állatorvosi ellenőrködés fokozódó szigorával mind sűrűbben fordulnak elő esetek, midőn a vevő a levágott s gümőkór okából elkobzott marha vételárát az eladó gazdától visszaköveteli s ha a kereset helyesen van indítva, a bíróságok rendszerint a vevő javára ítélnek. Az ilyen eset a jóhiszemű gazdát sok esetben elkeseríti s igazságtalanság felől való panaszra indítja, amiben sok az igazság, mert a marha a legtöbb esetben szép, sokszor hizott, baját semmi külső jel nem mutatja s igy szinte hihetetlennek tűnik fel, hogy az ily súlyos betegségben szenvedett s hogy levágás után minden értőkét veszítette. Gyanú merül föl az állat azonossága iránt s különösen méltánytalannak tűnik fel, hogy a váratlanul felmerült tetemes kárt, sőt a költséget is egyedül a gazda viselje, akinek jóhiszeműsége minden kétségen felül áll. Az ilyen birói Ítéletek tehát bármily szí goruan a törvényen alapulnak is, alkalmatlanok arra, hogy az ellentétes érdekeket kiegyenlítsék, vagy az elégületlenséget lecsilapitsák. Nagyobb baj pedig az, hogy épen a gümőkóros vágóhídi esetek tekintetében magánjogi intézkedéssel az állapotokon nem lehet javítani, sőt az általános polgári törvénykönyvnek az eladott állatokért való szavatosságra vonatkozó s remélhetőleg a leghelyesebb intézkedései sem fognak ezeknek az eseteknek elbírálásába több világosságot hozhatni. Megmondom azt is, hogy miért nem. Azért nem, mert ha a marhát mészáros veszi meg, hogy vágóhidra vigye, ezen vételi ügylet tekintetében az 1875. évi XXXVII. t.-cz. 264. §-a szerint mind a két félre (t. i. ugy a vevőre,

TÁRCZA. A sertéskirály. Armour D. Philipp, az amerikai „sertéskirály", a többszörös milliomos, a kereskedők eszménye, az amerikai legnagyobb huskikészitő ipartelep tulajdonosa, „az igazi self made man" f. hó 6-án Chicagóban, életének 72 évében elhunyt. Habár üzleti tevékenysége az európai erkölcs ítélőszéke elölt nem minden tekintetben volna kifogástalan, de hatalmas kereskedelmi szellemével, hallatlan merészségével, főkép azonban gyors és azért mégis meggondolt „Ioupjai"-val nemcsak honfitársainak nagyrabecsülését ós bámulatát keltette föl, de az egész világ üzleti köreinek figyelmét magára vonta. Armour Philipp 1828-ban New-York állam Stockbridge nevü városának határában fekvő egyik farmbirtokon látott napvilágot, hol szülei szegény farmbirtokosok voltak. Ifjúkorában a kalifornai aranybányáknak egész Amerikát lázas izgatottságba hozott hire hozzá is eljutott s őt is az „aranyország" felé űzte. Akkori időben a Paciíic-vasutnak még hire sem lévén, a hosszú — 3000 angol mértföldnyi — utat kocsikon s gyalog tették meg óriási fáradalmak között. Armour pénz hijján hol mint kocsis, hol mint munkás tette meg az utat remélt boldogulása felé. Négy évi keserves küzdelem után néhány ezer dollárral zsebében újra hazatért s Cincinnatiban, majd Miiwaukeeban telepedett meg s gabonakereskedelemhez kezdett. Éles eszével

mint az eladóra) delmi törvényben zandók, mert az mészáros részéről ügyletet képez.

nézve egyaránt a kereskefoglalt határozatok alkalmaegyik szerződő fél, t. i. a ezen ügylet kereskedelmi

Mészáros és gazda közti ilyen perekben tehát, a keresk. törvény 1. §-ában foglaltakhoz képest se az általános magánjognak, se az osztrák, se a magyar polg. törvénykönyvnek a szavatosságra vonatkozó szabályai a törvény helyes értelmezése mellett soha, Erdélyben sem fognak alkalmazást nyerhetni; gazdák közötti ügyleteknél ped;g az éveken át észrevétlenül fejlődő gümőkór soha, vagy csak igen ritka esetben szolgáltat alkalmat pereskedésre. A gümőkórnak mint szavatossági hibának, majdnem kizárólag a levágott állatoknál van jelentősége, de viszont itt egészen háttérbe szorul a szavatossági határidő kérdése, mert ha a vevő bizonyítani tudja, hogy az állat már a vétel idején is beteg volt anélkül, hogy azt rajta felismerni lehetett volna, akkor az eladó az állatért a határidő lelelte után is szavatol. A gümőkór igen hosszú és lassú fejlődésü s ami fő, az élőn szinte fölismerhetlen, de a hullán annál biztosabban konstatálható baj levén, az élő állaton a felek soha, a szakértő is csak ritkán állapithatja meg annak jelenlétét ; a levágott és elkobzott állatnál azonban a szakértő majdnem minden egyes esetben azt fogja egész bizonyossággal konstatálni, hogy az állat a bajban huzamosabb idő óta szenvedett. Mivel a mészáros a marhát kevéssel a levágás előtt szokta a gazdától beszerezni, az előbbeninek a szakértők véleményével mindig könnyű lesz bizonyítani, hogy a marha a vétel idején már gümőkóros volt. Ennek a további következménye az, hogy a mészárős minden esetben a gazdára fogja a veszteséget hárítani, mert végső esetben per utján mindig sikerülni fog neki attól a vételárt visszaszerezni. A bíróságok mindig meg fogják neki azt ítélni és pedig a mint fennebb láttuk, a kereskedelmi törvény 348. és 349. §§-ai alapján, amelyek szerint, ha az áru a törvényi kellékeknek meg nem felel, a vevőnek jogában áll az ügylettől elállani, vagy a pár év alatt 500,000 dollárt szerezve, Chikagóba tért s ott Layton és Plankinsonnal egy sertésvágőhidba fektette vagyonát, kevéssel reá kitört az amerikai polgárháború, s ő a hadsereg élelmezésénél fogott vállalkozásba. A háború vége felé eladott határidő melletti szállítással néhány százezer hordó sertéshúst, hordónkint 40 dollárért. Midőn kevéssel ezután a béke megköttetett és a szédelgésszerüen magasra fölhajtott élelmiszerek árai óriásilag leestek, Armour a szállítandó . árut a határidő előtt 18—19 dollár.al szerezhette be, s magánál ezen egy üzletnél több, mint egy millió dollár hasznot szerzett. Armour nem elégedett meg üzletének legitim hozadékával, hanem pénzét mindig más s más vállalkozásokba fektette s világraszóló spekulácziókba s üzletekbe kezdett, nem ritkán megrengetve a nagy Amerika üzleti világának alapjait is. Egyik legnagyobb üzleti loupját 1878 ban vitte véghez. Kéz alatt ugyani Amerikának összes friss és sózott sertéshúsát és szalonnáját megvette. Midőn már az összes üzletben forgó anyagot lekötötte, ügynökeivel későbbi szállításra óriási mennyiséget még ezenfelül is megvétetett. Miután már az összes anyagot lekötötte, áz eladók a szállítási határidőre kénytelenek voltak — mivel mástól már nem kaphattak — tőle venni meg az árut, tetemesen drágábban, hogy azután neki a megkötött — tehát olcsóbb árért — szállíthassák. Az eladók vigyázatlansága neki pár millió dollár üzleti hasznot hajtott. Másik hatalmas spekulácziója volt az a hus-,trust", melyet pár évvel ezelőtt vitt véghez Sulzberger és Schwarzschilddel, az Unió

5. SZaM. 11 IK ÉVFOLYAM. vételár aránylagos leszállítását igényelni. E mellett mindegyik esetben a netaláni kár megtérítését is követelheti. A vevő ezen kifogással nem élhet, ha a hiányt az átvételtől számítandó hat hó eltelte után fedezi f e l ; vagy ha az eladót a hiányokról az átvételtől számítandó hat hó alalt nem értesiti. A vevőnek a hiányokra alapított kereseti joga az eladó ellen, az átvételtől számítandó hat hó alatt elévül. Ha az eladó felelőssége szerződésileg rövidebb vagy hosszabb időre állapittatik meg, a megállapodás szolgál irányadóul. Mindezekből látjuk, hogy a gümőkór specziális természete és a kereskedelmi törvény szabályainak alkalmazása a gazdát a lehető leghátrányosabb helyzetbe hozza mindazon esetekben, midőn a gümőkóros marhát, anélkül, hogy annak baja felől csak sejtelemmel is bírna vagy bírhatna, mészárosnak adja el, mert ily esetben szavatossága 6 hóra terjed s igy egy teljes félévig nem lehet biztonságban a felől, hogy mikor lépnek föl ellene keresettel. Hogy ez egy óriási anomália, az kétségtelen, de addig, mig a kereskede'mi törvény intézkedésein nem változtatnak, a jogszolgáltatási eszközökkel ezen segiteni nem lehet. Marhakereskedők és mészárosokra nézve se kedvező az ily jogbizonytalanság, mert ha a marha az utolsó hat hóban több kézen ment keresztül, mindenki jogosítva lesz előzője ellen fellépni s esetleg épen olyan fizeti vissza a vételárt utoljára, akinek további regresszusa nincs és a kárhoz a legártatlanabbul jut hozzá. Jogi téren egyhamar se gazda, se kereskedő nem remélhet gyökeres orvoslást és igy más eszközökhöz kell folyamodni. Ezek közt első sorban áll a gümőkór elleni erélyes küzdelem, amelyhez a tudomány már elég sikeres eszközöket szolgáltat. Az egyén szempontjából legfontosabb az, hogy ki-ki a saját érdekeinek bizonyításáról már az eladás alkalmával gondoskodjék. Kösse Jci a gazda minden egyes eladásnál, hogy gümőkórért nem szavatol s gondoskodjék róla, hogy ezen kikötés megtörténtét okirattal vagy tanukkal bizonyítani is tudja. Végül a leghelyesebb és egyedül igazkét legnagyobb állatkereskedőjével és husszállitójával. — A kartell sikerült, mert a marhahús ára hamarosan 25%-al szállott magasabbra s körülbelül 3 hónapig a husfogyasztó közönség magasabb húsárakkal adózott a „sertéskirálynak". Számtalanok még ezenkívül a gabonakereskedelem terén elkövetett geniális ötletei s üzletei is. Sokszor azonban a viszonyok meghiúsították az ő terveit is és egy pár vállalkozása dugába dőlt, magával rántva néhány millióját is. Armour azonban mindenkor állott szavának, mintaképe volt a helytálló spekulánsnak és elvállalt kötelezettségét sokszor óriási áldozatok árán is — de teljesítette. 1898. évi gigászi buzaspekulácziójánál —mely valóságos revolucziót idézett elő az egész világ búzaáraiban — aránylag csekély diffarencziák lefizetésével föloldhatta volna magát kötelezettsége alól. Armour ezt nem teheti — mondotta—mertamit eladóit, azt Armour szállítja is. Visszarendelte az Európa felé útban levő búzával rakott gőzhajókat, lefoglalta a vasutakat s óriási áldozatok árán beszállította a lekötött búzát az utolsó szemig, pedig milliókat veszített az üzleten. A zseniális ember, nagyszerű spekuláczióival — és talán még horribilis vagyonánál fogva is — nagy tekintélynek örvendett unióbeli polgártársai között s hírneve, üzleti össze- i köttetése az egész világon elterjedt. Üzleti tevékenységének még ellenesei és üzleti szempontból vett „áldozatai" is bámulói voltak. Külön hajói járkáltak az oczeánokon, jéghütő• vei ellátott vaggonjai pár ezerre rúgtak s a I földgömb emberiségének élelmezésénél nagy

7. SZÁM. 11-IK ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK, 1.901. JÁNÜÁR Hö

23.

151

ritása után a tarlót sekélyen leszántattam, a pajtában szárított levelek, melyeket a felfűmajd egy jó kiadós eső után augusztus hóban zés előtt füllesztettem, valamint a szabadban 6"-re újból megszántattam. Ezt követte a 12" szárított levelek tökéletesen beszáradtak. Bár a mély őszi szántás s végre 19G0. év tavaszán 8 tavalyi ősz tartósan meleg és túlságosan száraz nappal a dohánypalánták elültetése előtt az u. n. volt, a brazíliai dohány mégsem vált csörgővé; vetőszántás következett. Az igy elkészített ellenkezőleg végig megtartotta puha, selymes földbe ültettem el azon dohánypalántákat, a tapintatát, hajlékony ruganyosságát és szép melyeket a beváltó hivataltól kapott magból pirosas barna szint vett fel. neveltem. Imént emiitett ruganyossága a simításkor A magkészletnek egy részét 1900. már- tünt ki legjobban, mert kisérletképen a similóczius 18-án csiráztatás nélkül vetettem el helyiséget a szokottnál magasabb hőmérsékmelegágyba; másik részét pedig, miután 6 napig leten tartottam, azt akarván látni, vájjon a csiráztattam, ugyancsak márczius hó 24-én ve- mesterséges hőségben elveszti-e eme tulajdonsátettem el ugyanoly feltételek mellett, mint a gát. Nem csekély örömömre ez nem állt be; tiszai dohány magját, jóllehet a csírázásnak a dohány bár száraz volt, oly puha, simulényoma sem látszott. Ugy a csiráztatott, mint a kony maradt, mint azelőtt. Volt azonban a szárazon vetett mag nagyon egyenetlenül kelt, leveleknek mondhatnám inkább szépséghiba mit annak tulajdonitok, hogy a mag nem volt . számba menő hátránya is. A simítás alkalmáDOHÁNYTERMESZTÉS. teljesen friss. val, akármennyire is iparkodott a dohányos Rovatvezető: Kerpely Kálmán. A palánták eleinte nagyon lassan fejlődtek, bár helytelen, de hagyományos szokásánál teljesen elmaradtak a tiszai dohánypalánták fogva a levelet szép, tetszetős sima csomóba Termesztési kisérlet braziliai mögött olyannyira, hogy már-már lemondottam kilapítani, ez a brazíliai dohánynál sehogysem a siker reményéről. Azonban a melegebb idő sikerült; a dohány épen ruganyosságánál dohány nyal beálltával megfordult a dolog; az eddig silány, fogva azonnal összezsugorodott, jobban mondva Dohány felügyelőségeink figyelme és nyurga és beteges kinézésű palánták néhány ismét megránczosodott, nem csekély bosszanérdeklődése lassan bár, de mégis kezd kiter- meleg nap alatt teljesen megváltoztak; üde és kodására a csomózőnak.*) A csomózásnál egyjedni a különböző külföldi dohányfajok ter- friss benyomást tettek a szemlélőre, noha szinük általán, de itt annál is inkább csak a legszükmesztésére is. Az ennek kipuhatolását czélzó teljesen elütött a tiszai palántákétól, a mennyi- ségesebb simításra szorítottam a csomózót, kísérletezések nagyon tanulságos eredményeket ben a brazíliai dohányrászák egykissé hamvas- kerültettem minden felesleges, a dohányra mutatnak fel és azt hiszem, jó szolgálatot szürke színnel birtak. Ettől az időtől kezdve káros kivasalást E szépséghiba azonban nem a palánták rohamosan fejlődtek és legna- von le semmit a dohány egyéb értékéből, teszek, ha az alábbiakban részletesen előadom nagymélt. gróf Szapáry István alberti-i uradalma gyobbrészt elhagyták növésükben a tiszai nevezetesen: a sűrűen álló levélzet, a bordák területén, a budapesti dohánybeváltó hivatal dohánypalántákat. Elültetéskor erős, szép ki- finomsága, hajlékonysága és erezetének szabáugyan, lyossága, a dohány ruganyossága. A tiszai fajjal felszólítására kisérletkép termesztett brazíliai fejlődött gyökérzettel birtak. Igaz hogy a kiülteti st későre hagytam, félve az szemben különösennyulóssága emelendő ki, nemdohánynyal elért eredményt. 1900 iki év május havában nálunk majdnem különben nagy nyirkos volta daczára mutatA brazíliai dohány a dohányfelügyelőség jelentkező fagyoktól és derektől, kozó kiváló égési képessége, mely az e részt eszmeghagyása folytán ugyanoly elbánás mód- naponta ban volt részesítendő, mint a tiszai dohány. melyek oly erősek vol'.ak, hogy a szőlő két közölt kísérletek alkalmával, minden várakozást Igy a talaj megválasztása, megmivelése stb. izben, a rozs, és buza egy jelentékeny része fölülmúlt, noha a dohány erjesztésnek nem volt kitéve. teljesen analóg történt az itt rendesen ter- és a már kiültetett dohány is elfagyott. meszteni szokott tiszai dohánynyal. A dohány A brazíliai dohánypalánták kiültetését A 100 G-ölön végrehajtott kísérletnek az termesztésére szolgáló tábla laza, televényes május hó 20-án eszközöltettem, ugyanolyan eredménye következő: fekete homok, áteresztő homokos agyag al- eljárással mint a tiszai dohányt, vagyis 65 cm. Bennszáritott I. 17— kg. talajjal, 1898. telén erősen és jóminőségü juh- sortávolság és 45 cm. növénytávolsággal. KözII. 3 0 — „ trágyával trágyáztatott meg. Ez a tábla ezen vetlen a palánták elültetése után beállott hideg Kinnszáritott III. 21-6 „ év tavaszán zabos bükkönynyel volt bevetve, záporesők a földet olyannyira összeverték, Oászesen: 68'5 kg. (melyet szénának kaszáltattam le) őszszel pedig hogy a gyenge palánták fejlődni nem tudtak, ami egy kataszteri holdra átszámítva 1096 búzával vetettem be. mindazonáltal csak mintegy 2% pótlásra volt kilogrammot tenne. Ezt, a tiszai dohánynyal Ennek 1899 julius hóban történt letaka- szükség. Mindamellett, hogy ez a hideg és csapadékdus, tehát feltétlenül kedvezőtlen elért eredménynyel összehasonlítva, mintegy 269 kg. többlet esik a brazíliai dohány javára, szerep jutott az ő gyáraiból kikerült termé- időjárás szinte állandó volt, a brazíliai palán- ami egyebektől eltekintve, szintén ennek elsőbbták junius hó első harmadában sokkal erősebkeknek. ségét bizonyítja. Egyebektől eltekintve mondom, Gyáraiban s üzletében 8000 alkalmazottat bek voltak, mint a tiszai dohányé. Az ezen mert pl. a kedvezőbb időjárási viszonyok hónap közepe táján beállott melegebb időjárás foglalkoztatott. között bizonyára mé^ nagyobb különbséget fog Huskikészitő s földolgozó telepében éven- a palántákat annyira kifejlesztette, hogy szinte felmutatni, mert az 1900-iki esztendő körülbelül kirítt a kísérletezési parczella a többi dohánykint leölt: közel ból. Az e hó vége felé majdnem elviselhetet- a legkedvezőtlenebb dohánytermesztési év volt 800,000 drb szarvasmarhát, len forró időjárás semmiféle rossz hatást sem minálunk, mert eltekintve a derektől, dohá1.800,000 „ sertést, gyakorolt a brazíliai dohánypalánták fejlő- nyunkat májusban kétszer érte fagy, junius 400,000 „ . bárányt. désére, sőt ellenkezőleg a hőséget igen jól elején pedig egy felhőszakadás majdnem telA földolgozott anyag értéke közel 70 tűrték, ámbár félős volt, hogy a hirtelen, jesen beleverte a földbe és eliszapolta dohámillió dollárt képvisel s mint friss s sózott hus, majdnem minden átmenet nélkül beállott nyunkat, az erre következett kánikulai hőség zsiradék, konzerv, enyv, csont, trágya stb. a hőváltozás és váratlan szárazság, a fejlő- pedig a talajt csontkeményre szárította, ami világ minden részében (nálunk is) elhelye- dés ily korai stádiumában levő levelekre lényegesen hátráltatta a palánták fejlődőiét. zésre talál. károsan fog hatni. Mig a szomszédos tiszai ' Üzleti szellemére s gondolkodására élénk dohányon meglátszott a hőség hatása, levelei A fent részletezett termelési kisérlet ugy világot vet az a nagy forgalom, ő a kevés haszon elfonnyadtak, sőt egyesek idő előtt elszáradtak, végeredményében, mint egyes részleteiben arra elvét követte, mert akkor is megelégedett, ha addig a brazíliai dohány minden várakozáson a következtetésre juttatnak, hogy a brazíliai egy-egy leölt állatnál 1l%—íli dollárt keresett is. felül fejlődött, levelei nagyon üdék voltak, a dohány termesztése minden tekintetben előVagyonát különben sok jótettre is föl- mit annak tulajdonitok, hogy kifejlődöttebb nyösebb a tiszai levelek müvelésénél Tapaszhasználta. Számos alapítványt tett s rengeteg levelei a talajt jobban árnyékolták be, mint a talati tanúságként állithatom, hogy az időjárás vagyonából tekintélyes réizt juttatott a szegé- tiszai dohányé. A julius hó vége felé bekövet- változásainak kevésbé van kitéve, a forróság nyeknek s betegeknek is. Millióit nem élvez- kezett hűvös és tartósan esős idő sem akasz- ellen épugy, mint a hűvösebb idő ellen sokkal hette, mert gyötrő betegség kinozta. Chicagó- totta meg lényegesen fejlődésüket és igy a inkább ellentálló, mint a tiszai levelek. Állja a ban a Prairie Avenue nlevő palotáját napközben tiszai dohánynyal szemben ismét előnyben hideget, nem sinyli a meleget, termőképessége nagyobb, nemcsak a mennyiséget, hanem kivált sürün látogatták a szegények, kik között napon- voltak. a minőséget tekintve, mert értékesebb anyagot kint 100 dollárt osztott szét. Jellemző azonban, hogy addig egyetlen leus-t sem adott annak a kéA brazíliai dohány eme természetadta szolgáltat. regetőnek, kiről be nem bizonyosodott, hogy a kiválóságát hathatósan fokozta a gondos miveAmi a mennyiséget illeti, ugy ha métersegélyre ténylegesen érdemes. De vájjon kár- lés, nevezetesen a kapálások alapossága és mázsánkint az idén az uradalom által elért pótlást nyujtott-e adakozásaival azért a rom- időszerűsége, mely gondozás kivált akkor bizobolásért, amelyet merész spskulácziói okoítak ? nyult jó hatásúnak, mikor a talaj a gyakori *) Ez a brazil dohánynak fajta-jellege s tekinVájjon a vagyona keletkezéséből eredt károkot záporok által teljesen le volt verve. tettel arra, hogy elsősorban szivarbél-anyagot van jóvá tehette e vagyona felhasználásával ? Ily biztató előzmények után nyugodtan hivatva adni, nem is mondható bajnak. Sőt ellenkezőleg előnyéül kell betudnunk, daczára annak, hogy a beválArmour, a szigorú üzletember immár beszá- nézhettem a dohány érése elé s e tekintetben tásnál ezt hibának tekintik. Szivartakarónál hiba lenne, molt tetteivel a legfelsőbb Ítélőszék előtt is. az idő is segítségemre jött. Szeptember 2—5 ike szivarbélnél nem, már pedig a brazil dohány erre való. Rovatvezető. | közt törettem a teljesen beérett leveleket. Ugy

ságos módja a veszteségek elhárításának a biztosítás. Minden valamire való vágóhíd forgalma elbir egy ily biztosító pénztárat, melyhez ugy az eladók, mint a vevők hozzájárulnak s amelyből elkobzások esetén a jóhiszemű felek kártalanítást nyernek. Ezt az önmagatói kínálkozó módját a segélynek mindenfelé életbeléptetni s biztos alapokra helyezni egyike volna a legsürgősebb teendőknek. Attól sem volna komoly ok idegenkedni, hogy ily intézményt az állategészségügyi intézkedésekkel kapcsolatban az állam kényszer utján létesítsen. Dr. Szilárd Ferencz.

KÖZTELEK, 1901. JANUÁR h o 23.

152 beváltási átlagár gyanánt 34 koronát számítunk, ugy ez holdanként mintegy 60 kór. 62 fii. bevételi többletet tesz ki, persze nem szólva azon előnyökről, a melyek a termesztési többletet már a minőségnél fogva is fokozzák, mint teszem a jobb minőségű szivarokhoz alkalmas szivarbélanyag, a milyent ma még külföldről vagyunk kénytelenek importálni. És ha nem is érnőkel azon ránk nézve ideális beváltási áreredményt, a melyről Kerpely Kálmán igazgató ur az OMGE. 1900. évi deczember hó 24-én tartott dohánybizottsági ülésében tartott előadásában megemlékezett, mondván, hogy Olaszországban a brazíliai dohány beváltási ára 100—200 lira (95—190 korona) métermázsánként*) mindamellett már a fentiekben előadottakból is világosan kitetszik, hogy ezen fajta dohány termesztőse nálunk még a jelen viszonyok között is, nagyobb jövedelmet biztosit a termesatőnek mint a tiszai. A termesztő tehát minden körülmények között jobban jár vele. Nagyon kívánatos volna, ha az illetékes dohányjövedéki hatóságok dicséretes kísérleteiket minnél szélesebb körre terjesztenék ki, hogy e dohányfaj, ha nem is felváltaná, dé legalább méltó versenytársává legyen az Alföld nagy részén termesztett tiszai dohánynak, ez mivel ugy termesztőink mint a kincstár csak nyerhetne. Biedl Kálmán.

LÓTENYÉSZTÉS. Katonalovak tenyésztésbe vétele. Alulírott, ki a katonalovaknak a tenyésztésbe való visszajuttatása körül felmerült polémiát e lap hasábjain figyelemmel kisérte, bátor vagyok ahoz néhány megjegyzést fűzni, miután azt hiszem, hogy az ügynek hasznára lehet, ba az mentül több oldalról különböző szemüvegen keresztül világítva jut éilelődésre. A hadsereg vagy honvédség épen legjobb anyagától nehezen válna meg, hogy azt a tenyésztőnek adja át. De tegyük fel, hogy leküzdhető lenne azon akadály, mi ezen részről a harczképesség és érzékeny anyagi áldozatban kulminál, a czél elérve nem lesz, mert a tenyésztőknek visszaadott kanczák vagy korlátolt, vagy korlátlan birtokába jutván a vállalkozó gazdának, első esetben sem a kisgazdák, sem középbirtokosok azon nem kapnának, épen ugy, mint jelenleg a honvédség és közös hadsereg által kiadott lovakon, — ha pedig korlátlan tulajdonába menne át az anyag a tenyésztőnek, nincsen elérve a czél, mert a gazda azt szorult helyzetében különös haszon kilátása nélkül ismét csak eladja, s a kanczaanyag a tenyésztésből elvonatnék, esetleg külföldre vándorol mint értékes kifogástalan lóanyag. Szerintem abban nyerhetne ezen kérdés (t. i. hogy a legjobb lóanyag a remondának való bevétellel a tenyésztésből elvonatik) megoldást, hogy az állam vásárija jelenben meg a tenyésztőtől közvetlenül a választott csikókat. A kérdés megfordítása talán különösen fog feltűnni a szives olvasó előtt, de meritumára igazat fog adni e czikk Írójának. Mert mi a rugója a kisgazdára nézve a lótenyésztés előmozdításának : hogy legalább megközelítse azon hasznot, mely más állat, mint szarvasmarha-, seités-, juhtenyésztéssel jár. Ezen állatok után a gazda évente láthat hasznot, mert rúgott borjú, malaczok stb. egy évi tartás ulán értékesíthetők. A lótartásnál már maga a befektetett tőke nagy, ha csak a 650 koronás remonda-árt veszem ; a csikó intenzivebb tartást igényel, csak négy év múlva értékesíthető, ha addig el nem nyomorodik, a mi kisgazdánál, középbirtokosnál sokkal na*) Ez tévedés; az olasz jövedék az eredeti (importált) brazil dohányért fizet a minőség szerint 1C0-200 lírát. Az Olaszországban termelt brazildohányt métermázsánként 70-80 lírával (34—38 frt) váltja be. Azt hiszem ez sem megvetendő ár. — Rovatvezető. —

gyobb százalékot tesz ki, mint nagyobb tényé szetekben, mert a csikó kisgazdaságban esetleg faluban a paraszt házánál istállón nő fel, kövérebb tetszetősebb, de petyhüdtebb, puhább testtel bir, könnyebben beleugrik boronába, ekébe, szemét kiüti, borjú kiszúrja (rendesen együtt telelnek) a szük udvaron, alkolban, örökös károkat tesz a szomszédoknak, s a gazda a bírságot, kárdijat nem szívesen fizeti. Ha az állam a választott csikókat vásárolná s maga nevelné a hadsereg részére deczentralizált telepeken (hiszen ellehetne járni ugy, hogy maga az állam, illetve honvédség, vagy a hadsereg jelöli ki azon a tulajdonos által bemutatott kanczákat, melyeket alkalmasaknak tart, esetleg kijelölt mén után való csikónevelésre) — a tenyésztőre azok volnának az előnyök, hogy a 200 korona körüli árral a 650 koronás kancza szép jövedelmet hajt és rövid időn való tartással a rizikó megszűnik, a választott csikó még az anyával jár, mig el nem adatik, felügyelet alatt van, nem történik baja, nem tesz kárt, mint a 2—3 éves csikó, pláne méncsikó. Az államra óriási előny származnék abból, hogy a fedeztetési czédulából megvételkor megismeri a csikó apját, faját, a csikóval elővezetett kanczából megítélheti a bizottság, nincs-e az anyának átörökíthető hibája? A csikókat csikótelepen tartva, azokat szakszerű takarmányozással megfelelő mozgással, később némi edzéssel igazán alkalmassá teheti katonai czélokra s nem kell remondáért, sokszor igen rossz anyagért igen magas árt fizetnie, mert az átlag 200 koronáért vásárolt csikó bárom évi tartás után sem jön (magas számítással) 500 koronájába az államnak. Végre a czél volna elérve, hogy a jó kanczák a tenyésztésben maradnának (mit a Köztelek január 12-én Kis Mihály aláírással közzétett czikkre jegyzek meg), mert a gazda értékes lovaitól szabadulni iparkodik, mert fél, hogy azok elnyomorodnak, megöregednek, — pénzre szüksége van, s ha módjában volna is tőkéjét tenyésztési czélra benne tartani, a felhozott neLéiségekből kifolyólag (mi főkép a négy évi tartásban rejlik, későn lát pénzt, tenyésztési czélokra nem használja, nagy befektetéssel jár és koczkázattal) tartózkodik, inkább fekteti az eladott ló 10C0 korona árát biztosan gyorsan jövedelmező más állatba, — s a megmaradt silány, hibás lovait használja gazdasági czélra. De az általam tervezett esetben a lótenyésztés lehető volna, mert először nem érzi a „termelő" a már majdnem mindenütt kikopott legelők hiányát (kisgazdáról, középbirtokosról beszélek), jó anyagját, mely mondjuk 650 koronát képvisel, nem adja el, hanem tartja tenyésztési czélra; az állat munkája mellett igen szép kamatot hajthatna és pedig évente, a mit igen hangsúlyoznom kell, mert a mai nehéz gazdasági viszonyok közt azon kell lennie a gazdának, hogy gyorsan (lehetőleg) koczkázat nélkül forgassa pénzét. De nagy segítség lenne ezen állami vásárlás a gazdára azért is, mert a legtöbb kistenyésztő ki van szolgáltatva a közel, vagy messze levő vásároknak hol más vevő hiányában lókereskedők, alkuszok sokszor szégyenletes áron veszik meg sok bajjal felnevelt csikóját, s azt a központokban, alkalmas időben, csoportosan adva el a katonaság (az értékesebb s becsesebb anyagot, miről épen szó van a külföld) részére, — illetéktelenül teszik zsebre a gazdát és államot jogosan megillető hasznot. Talán lehetne az általam előadottak alapján kombinálni a katonalovak tenyésztési czélokra leendő visszaadását. Talán olyképen, hogy a századparancsnok egy tenyésztésre alkalmas kanczáját három megfelelő egyéves csikóért adná cserébe a tenyésztőnek azon kikötéssel, hogy az mozgósítás esetén bevonatnék a század részére, s ezzel a század integritása nem szenvedne. De megjegyzem, hogy szerintem ezt csak a választott csikók általam történt értékesítése esetén látnám czélra-

7. szam. 11-ik é v f o l y a m . vezetőnek, mert csak a kilátásba helyezett biztos haszon mellett vállalna el, el nem idegeníthető, voltaképen más tulajdonát képező lóanyagot a birtokos. Nagyon szeretném, ha általam fent leirt, azt hiszem praktikus, kivihető, talán részletekbon nem egészen kifejtett, s talán módosításra is szoruló tervem irányadó körök előtt pártolásra találna. i f j . Móricz Pal.

GAZDASÁGI N Ö V É N Y T A N . Rovatvezető: Mezey Gyula.

A heremagvak állami ólomzárolásának eredménye. A gazdaközönségnek bizonyára élénk emlékében van még ama vitatkozás, mely az 1894. XII. t.-cz: 51. §-a körül fejlődött a „.Köztelek" hasábjain akkor, midőn a kassai m. kir. gazdasági tanintézetnek egy akkori tanára: Dr. Szaniszló Albert az idézett §. olyatén módosítását óhajtotta, hogy necsak az igazán arankamentes mag tekintessék arankamentesnek, hanem az olyan is, mely a luczernában 10-nél, a vörös herében pedig 15 nél több arankamagot nem tartalmaz. Gróf Teleky Arvéd, az erdélyi vármegyék hírneves heremagtermölöje és Mezey Gyula a m. óvári gazdasági akadémia tanára már akkor utaltak arra, hogy amennyiben Szaniszló tanár javaslata a gyakorlatban elfogadtatnék, kat. holdanként 12 kg. vetőmag felhasználása mellett 168 szem arankát juttatnánk a földbe amelyből minimális csiraképesség mellett is 67 tő aranka, illetve 1340 virág s 2680 szem fejlődnék, tehát egy olyan tömeg, amelytől megszabadulni, még kettőzött szorgalom és fáradság mellett sem lehetséges; éppen ezért ők a feltétlen arankamentesség mellett foglaltak állást annál is inkább, mert egyedül csak ezzel vélték megközelíteni azt az ideális állapotot, hogy heréseinkből az aranka egészen eltűnjék. Ugyan messze vagyunk még ezen ideális állapot bekövetkeztétől, mert a magyar gazdák többsége nem tudván a megszokott konzervativizmusból kibontakozni, nem sokat törődik az elvetendő heremag minőségének vizsgálatával, s még kevesebbet az 1894. XII. t.-cz. 51. §-ának első kikezdésében foglalt azon intézkedésével, hogy az arankát megjelenése után minden birtokos azonnal irtani köteles, mégis annyit már konstatáltunk, hogy az a pedanteria, amelyet a vetőmagvizsgáló állomások közegei a heremagvak ólömzárolása körül kifejtenek, s a melyből kifolyólag visszautasítják az ólomzárolásra előterjesztett heremagkészletet akkor is, ha csak egy szem aranka találtatik abban, nem marad eredmény nélkül, a mennyiben a vizsgálati adatok fényesen igazolják, hogy a vizsgálat anyagában mindinkább kevesbbedik az arankás magvak száma. Alulírott, mint a kassai vetőmagvizsgáló állomás vezetője, most állítottam egybe azon kimutatást, mely az aranka vizsgálatok eredményét tünteti fel, s ebből meggyőződést szerezhet mindenki a jelzett állítás valóságáról. 1896-ban a beérkezett 72 mintából 73'7°/o volt arankás 1897-ben „ „ 162 „ 42'6°/o „ „ 1898-ban „ „ 575 „ 40-C°/o „ „ 1899-ben „ „ 883 „ 43"5<>/o „ „ 1800-ban „ „ 1C03 „ 25-3% „ „ Láthatjuk tehát ez adatokból, hogy ugy az idézett §. életbeléptetése, mint az 1895. XLVI. t. cz. azon intézkedése, hogy heremagvakat csakis akkor szabad termesztés czéljából forgalomba hozni, ha azok teljesen arankamentesek, s végül a vetőmagvizsgáló állomásoknak azon gyakorlata, hogy az egy szem arankás heremagot is visszautasítják ólomzárolás alkalmával: teljesen helyen való; s meggyőződésem, hogy ha követnék gazdáink azon több izben hangoztatott tanácsunkat, hogy

7. SZÁM. 11-IK ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK, 1901. JANUAR HÖ 23.

153

Süldőhizlalás. {Felelet a 62. számú kérheremagot csakis oly czégtől vásárólnak, amely czég1050 kg. búzája nekem csak 750 kg., az ő készletét államilag ólomzárolt s igy az aranka- földje jó erőben levő laza humuszos parti désre) Hizósüldők számára alig van jobb tamentesség szempontjából hitelesség jellegével biróföld, az enyém jó minőségű, de már kötöttebb karmány, mint főtt burgonya, dara, lefölözött tej egymással elegyítve; a korpa is elég jó zsákban hozza forgalomba, ugy rövid időn belül réti föld. nem versenyezik, még kedvezőbb eredményt mutathatunk fel az Mi az oka, hogy nálam a hatás elmaradt. még, ámbár a darával arankamentességi vizsgálatok tekintetében. Megjegyzem, hogy nálam a luczerna jól dísz- ellenben tökmagpogácsát nem érdemes sokat reájuk vesztegetni, mert a sertés nem hálás lik, régebbeni vetéseim 5—6-szor kaszáihatók, Oerlóczy Géza. a nagyon bő fehérjeetetés iránt. Fontos sőt a mut évi vetésem védőnövény nélkül vetve már az első évben 4 kaszálást adott, gazda- továbbá az is, hogy a süldők annyi takartársamnál a luczerna ellenben nem .díszlik mányt kapjanak, amennyit jó izüen meg tudsilányan kel és legfeljebb 2—3-szor kaszál- nak enni, megenni pedig 100 kg. élősúlyra ható, de akkor is a 2—3-ik kaszálás már 3—5 kg. lefölözött tejet, 2—4 kg, burgonyát, 2—3 kg. korpát vagy darát és 0"2—0"3 kg. nem sokat ér. Vájjon nem azért maradt el nálam a tökmagpogácsát képesek. Pontosabb adatokkal nem szolgálhatunk, 60. kérdés. 1900. év február hóban a műtrágya hatása, mert a talaj talán nitrogénkazalba rakott répám elkezdett romlani s ben szűkölködik és ha igen, mely nitrogén- most, mert sem süldői számát, sem takarmánykészletét nem ismerjük, ami azonban nem is mivel már egy izben a főidben megfagyott ré- trágyával lehetne a hiányt megszüntetni. nagy baj akkor, ha azt a tanácsunkat követi, G. B. pát felvágaltam, mindjárt kiszedéskor polyvástörekkel rétegezve verembe tettem s lefödel68. kérdés. Egy gyorsjárásu jukker lovam- hogy annyit etet* «üldői vei, amennyit azok jótem, tavaszszal felbontva a jószág nagyon jó- nak az első patája kitördelődik, ugy hogy már ízűen megesznek. Figyelemre méltó a süldőízűen ette ; azért a romiami kezdő répával alig lehet patkolni. Mily módon kellene pat- hizlalásnál végre az, hogy alkalmat adjunk az — a romlottak kihányásával — ugyanugy kolni, hogy a patája ne törjön vagy azon állatoknak arra, hogy a szabadban mozogjanak, tettem, vigyázva a jól letaposásra és jó vas- segíteni, hogy gyorsan kinőjjön? Eladni nem mert a süldöhizlalásnál nem az a czélunk, tagon (1 méter) lefödelésre és a keletkező akarnám, mert nagyon jó és igában nem hasz- hogy minél több zsirt, hanem, hogy minnél jobb hust állítsunk elő. Jó időben tehát tanácsos a hasadékok betömésére, mégis májusban fel- nálható, mert sebes. H. J. süldőket a szabadba ereszteni, mi egészségük bontva nagy eezetes savanyúsága miatt a 69. kérdés. Közönséges ludtenyésztésnél és étvágyukra is a legjobb hatással lesz. jószágnak ehetetlenné vált. Próbáltam széna- hány ludra számítandó egy gunár? G. A. Cselkó. szecskával, továbbá zöldsáso3 szénaszeeskával 70. kérdés. Mily laposnak szabad lenni Kincstári telepítés. {Félelet a 63. számú kevertetni, de igy is pocsékolódott, azért abba egy horonycseréppel fedett tetőnek, hogy azon hagytam az etetést. Most az ugyanakkor és a víz ne csepegjen be a padlásra s mely kérdésre ) Az apatini és temes-rékási kincstári telepekre csak róm. kath. vallású kisgazdák ugyanugy készített másik vermet felbontottam, téglagyárban kapható'* a legjobb, le„ a répa benne szép egészséges, de ugyanoly tesebb nagyságú horony-cserepek ? Eltekintve fogadtatnak be telepesekül, akik készpénzben, erős eezetes savanyuságu, a jószág nem szereti, a bádog és papirlemez fedanyagtól, mily fed- ingatlanokban és gazd. felszerelésben legalább tisztelettel kérdem, miért vált élvezhetetlenné anyag használható egy lapos szerkezetű tető 2000 korona értékű vagyonnal bírnak. Az apaés mikép lehetne feletethetővé tenni? 8. A. befedésére, hogy az esőviz be ne csepegjen? tini telepen ezenfelül megköveteltetik, bogy a telepes Bács-Bodrog vármegyéből származzék. S. J. 61. kérdés. Kötött agyag s vizenyős Minden telephez 20 k. hold föld tartozik, amitalajú szántót, mely mint ilyen, vizenyős volből Apatinban tánál fogva kevés hasznot ád s mely régebben rét volt, óhajtanám ismét rétté átalakíbelsőség ... ... — — k. hold 800 D-öl tani. Mily fümagvak s mily mennyiségben veBesavanyított takarmányrépa elromlása. kenderföld ... ... ... 1 „ 800 , tendő e czélra ? D. J. {Felélet a 60. sz. kérdésre) Ha a besavanyított szántóföld ... ... — 14 „ — „ 62. kérdés. 6 hónapos tisztavérü York- takarmányrépának oly erős osztatlan közös legelő... 4 , — „ shirei malaczaimat 4—5 hónapon át hizlalni hogy az állatok nem akarják megenni, akkor Temes Rékáson : kívánom. Kérek szives útbaigazítást, hogyan az annak a jele, hogy a besavanyitás alkalmátakarmányozzam őket, az adagot naponként és val sok levegő maradt a répa között, minél- beltelek... ... ... ... — k. hold 800 D-öl ... 1 „ — „ darabonként kiszámítva ? Rendelkezésre áll fogva nemcsak a tejsavbaktériumok, de az kenderföld ... — szántóföld ... ... ... 14 „ 800 „ burgonya, rozskorpa, tökmagpogácsa, esetleg élesztőgombák és eczetsavbakteriumok ..... ... ... — , 800 » naponként 30—40 liternyi mennyiségben le- ködhettek; sok levegő pedig akkor marad a szőlőföld — 1 „ 800 „ fölözött tej s vájjon a 4—5 hónapi hizlalás rétegenkint berakott répa között, ha tiprás rét... ... közben elmulasztjuk az aprítást S késekkel legelő ... ... 2 „ — „ után minő élősúlyt érhetek el? — z —n. 63. kérdés. Miben áll a m. kir. földm. folytatni, vagy ha a répát a szalmás polyváA szántóföldek három fordulóban vannak val rétegezve savanyítjuk be. A kérdéses min. által Temes-Rékáson és Apatinban megkiosztva. esetben ugylátszik mindkét hiba követtetett el indított telepítési akczió. Mily feltételek mellett A telepek vételára a kincstár által épíkapni ott földet? Ki ós mi alapon jogosult s ezért a jövőre nézve azt ajánljuk, hogy csak tett lakóházzal együtt Apatinban 8000 K., földet kérni ? Falu-e vagy tanyarendszer sze- a verem fenekét rakja ki polyvával mert itt Temes-Rékáson 7220 k. rint történik-e a parczellázás, kap a telepítő nemcsak, hogy nem árt a pólya, sőt hasznos A vételárból a sorshúzás előtt 900 kor. kész lakházat, avagy építenie kell magának és is azért, mert a répából kiszivárgó nedvet fizetendő ki, a fenmaradó .7100, illetőleg 6320 kat. holdanként mii; en évi visszafizetésre van fóliszsza, mely később a polyvával együtt fölK. után a telepesek az első két évben évenkötelezve ? És végül minő tőkével kell a tele- etethető. A romlott savanyutakarmányt csak kint 4% kamatot, vagyis 213, illetőleg 189-60 egy módon lehet etetésre alkalmassá tenni, pitőnek rendelkeznie minimum? K. 8. koronát tartoznak fizetni, a törlesztés pedig a 64. kérdés. Kérem szíveskedjen b. lap- nevezetesen annak főzése vagy gőzölése által. harmadik évben kezdődik és fart ötven éven jában tudatni, hogy a tiszta szimmenthali faj, Ha tehát pl. Ventzki-féle gőzölője van, kezelje át 330-51 K., illetőleg 294-20 K. annuitáa besavanyított répát ugy, mint ahogy a burzsemlyeszőrü-e fehér foltokkal? V. A. sokban. gonyát szoktuk gőzölni s akkor marhával és 65. kérdés. A világító anyagok sorába A gazdasági épületeket, kerítést, kutat sertéssel föletetheti azt. Cselkó. legutóbb bevezetett pyroleum elnevezésű petstb. a telepes saját költségén tartozik két éven róleumszerü folyadékkal tettek-e t. gazdatársaim Szántóföldnek rétté való átalakítása. belül elkészíteni. hosszabb időn át próbákat és mikép váltak {Félélet a 61. sz. kérdésre) A kötött agyag és A kincstárnak 15 éven belül fenn van azok be ? az elárusító által állított nehéz vizenyős talajú szántót ajánljuk legelőbb alag- tartva a visszavásárlási jog, késedelmes fizetés gyulékonyság szakszerüleg megvan-e álla- csövezés által szárazabbá tenni és csak ugy esetén pedig a telepből való kimozditási jog. pítva? P. D. fűmagvetéssel rétté átalakítani, nehogy esetleg Telepek iránti felyamodványok a m. kir. 66. kérdés. Luczerna 2 éves mivelése a savanyu füvek rövid idő alatt elhatalmasodföldmivelésügyi miniszterhez intézendők és a janak. A kérdéses viszonyok közé a következe kifizetné-e magát? vallást, foglalkozást, családi és vagyoni állaNem volna ezélszerübb lóhere helyett fümagkeveréket tartjuk legczélszerübbnek: potot, valamint a kifogástalan előéletet igazoló luczernát vetni takarmánytermesztés szempontszázalék kg. községi bizonyitványnyal szerelendők fel. jából és a 2-ik esetleg 3-ik kaszálás után 9-12 í Festuca elatior Lovas Sándor, feltörni. Dactylis glomerata ... 8 = 3'99 min, oszt. tan. 50% Phleum pratense 22 = 310 Jó elővetemény volna-e a 2-ik, esetleg A szimmentháli szarvasmarha szine. {FeSolium italicum ... 3-ik kaszálás után feltört luezernás, buza alá. 5 = 2-37 lelet a 64. kérdésre.) Mielőtt válaszolnék a Lolium perenne... ... Mely védnövény felelne meg legjobban a 13 = kérdésre, meg kell jegyeznem, hogy a szimmentPoa pratensis ... ... luczerna életfeltételeinek. B. Gy. 7 = 1-14 háli nem faj, hanem fajta. E két szócska érAgrostis stolonifera — 67. kérdés. Műtrágyával kísérletet óhajt10 = 0telme között — daczára annak, hogy csak két ván tenni hozattam a magam és egyik gazda- 20o/ í Trifolium hybridum ... 10 = 0-95 betű a különbség, igen-igen nagy a diffetársam részére 1 — 1 waggon 18°/o-os szuper10 = • 1-22 renczia, úgyannyira, hogy a ki e szók értelLotus corniculatus foszfátot, melylyel mindenikünk 66 holdat mét tudja, ideges lesz valahányszor a fajta ... 1 0 0 = 2 9 00 helyett a faj szót olvassa vagy hallja. Faj a trágyázott meg vagyis holdankint 1'5 q.-t adtunk. Gazdatársamnak termett holdankint E mennyiség 1 kat. holdra értetődik. Baán L. szarvasmarharha, a lő, a juh, a sertés. Fajta

LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdés.

Fölelet.

KÖZTELEK, 1901. JANUÁRHÓ26,

166

nál, szénává is könnyebben száritható, mert nem pergeti annyira leveleit és termést is nagyobbat ad mint a luczerna, a termést követő esztendőben, szerintem ezen eljárás czéltalan. Buza a kétéves luczerna után csak ugy vethető, mint a lóhere után, ha idejében feltörjük. Védönövényül legjobb ritkán vetett árpa kalászhányáskor lekaszálva, részemről különben czélszerübbnek tartom a luczernát védőnövény nélkül vetni. Cs. S. A szuperfoszfát hatásának elmaradása. (.Felelet a 67. sz. kérdésre.) Határozott választ arra, hogy miért maradt el a fosforsav hatása, a talaj közelebbi ismerete nélkül adni nem lehet, mert lehetséges, hogy a talaj tápanyagokban nem szűkölködik és csak azé t nem nagyobb a termés, mert a kötöttebb talaj nem lesz kellőleg megművelve, különösen mert nem lesz elég mélyen megszántva. Azonban oka lehet a termésfokozódás elmaradásának az is, hogy a talaj nitrogénben szűkölködik s ezért a foszforsavtrágya egymagában nem érvényesülhet, a miről legjobban kisérlet utján lehet A pyroleum világító anyagról. (.Felelet a meggyőződni. Nem szükséges azonban a kísér65. sz. kérdésre.) A pyroleum világító anyag letet egyszerre 66 holdon végrehajtani, mert alig egy éve van feltalálva és féléve szabadal- mielőtt a gazda a műtrágyát nagyban alkalmazták, tehát hosszabb idei próbatételről nem mazná, mindig czélszerüen tesz, ha azt előbb számolhatunk be. Különben is egy világitó- egy pár holdon kipróbálná. Legegyszerűbb eljáolajnak elbírálására elég, ha három hónapon rás az lesz, hogy valamely nagyobb tábla át mindennap égetik, mint azt a pyroleummal különböző pontjain 2—3 helyen lemér 3 egymár több nagy uradalomban tették és teljes holdas parczellát, és az egyiket trágyázatlamegelégedéssel. A sok oldalról vett kérdezé- nul hagyja, a másikat megtrágyázza szupersekre, hogy válaszolhassunk, szerkesztőségünk- foszfáttal és chilisalétrommal, a harmadikat ben is próbát tettünk vele. Ugyanazon lámpa- csak chilisalétrommal. A szuperfoszfátból 125— öblöny tele töltve: pyroleum égett 163/4, petró- 150 kg.-ot, a chilisalétromból 60—80 kg.-ot leum 8 óráig, tehát kétszer oly hosszú időtar- használva holdanként. Ha a trágya őszi buza 1 tamig. A feltaláló által állított nehéz gyulé- alá adatik, a chilisalétrom /3-a őszszel a vetés2 konyság megfelel a valóságnak. Hogy külön kor /s-a pedig kora tavaszszal hintendő el. Gazdatársának luczernát gyengén termő földje szerkezetű lámpa kell hozzá, ez nem ütközik minden valószínűség szerint megjavítható, ha a luczernavetést megelőzőleg 250 kg. Thomassalak szóratik el, és beboronáltatik. Cs. S.

a szimmenthali, magyar-erdélyi, sorthorn, algani stb. Amidőn tehát azt mondjuk, hogy magyar-erdélyi faj, akkor eláruljuk, hogy a faj és fajta közötti különbséget nem ismerjük. S ez még hagyján akkor, amikor gazda gazdatársával beszél, de hiba, ha e kifejezések nyomda alá kerülnek, mert azok a természettudósok, akik ezt olvassák, esetleg igen furcsán vélekednek rólunk, hisz ezen kifejezések helyes értelmét első sorban nekünk gazdáknak kellene tudnunk. Ami már most a szimmentháli szarvasmarha szinét illeti, az általában véve pirostarka; a piros szin variáló, majd világosabb majd sötétebb, de mig tarkaság van jelen, addig a piros szin élesen határolt, soha sem folyik át a fehérbe. Néhány évvel ezelőtt az egyszinü világos zsemlyesziu volt divatban, amely néha annyira világos volt, hogy alig lehetett megkülönböztetni a fehértől. Akár tarka, akár zsemlyeszínű az állat, mindenütt suly lesz fektetve arra, hogy a fej egyszinü fehér legyen, fehér fej mellett a lábak is fehérek a szutyak, a mancsok keselyek, a farkvég fehér. Fehérfejű tarka állatoknál a fülek soha sem fehérek, hanem piros színűek. —csy.

13, ábra. Pyroleum lámpa csavarja. nehézségbe, mivel a lámpa árai nem magasabbak, a már használatban levő, közönséges lámpáknál. A szerkezet is csak annyiban különbözik, miként a 13. ábra mutatja, hogy a pyroleum-lámpa öblönyébe b bádog csőben nyúlik le a mécs. Ez a csőlevezetés az olaj előmelegítésére szolgál. Az e nyilás az olaj melegedésének ellensúlyozását biztosítja. Az olcsó világító anyag elterjedését leginkább az gátolja, hogy a feltaláló nem adja ki kezéből az elárusitást s igy csak hordó elővétellel lehet előnyösen hozzájutni, más kereskedésekbe kismennyiségekben nem árusítják. Vidékre szállítva 100 kg. 36 kor. Azonban ahol több helység világításáról van szó, mindenesetre igen ajánlatos, mert 50% megtakarítás a világitásnál nagy szerepet játszik a gazdaságban. Luczernatermesztés. [Felelet a 66. sz. kérdésre.) A luczerna két évi müvelése czéltalan, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy a luczerna csak a 3—4-ik évben ad teljes termést, azért semmi előny' se származik abból, ha lóhere helyett luczernát termel, sőt amennyiben a lóherét jobb takarmánynak tartják a luczerná-

Kitördelő pata gyógyítása. (Felelet a 68. sz. kérdésre.) A pataszaru anyagának törékenysége a porhanyóságának vagy merevségének lehet a következménye, az előbbi esetben a szaru puha, időelőtt szétesik s a hordozó széléből morzsolható darabok törnek ki, a patkó felszögelése alkalmával a szögek ellentállás nélkül hajthatók a szaru szövetében s a szaru falán kijövő szög hegye a szarufal harántirányu megszakadását okozhatja. Ha a pata töredezését anyagának merevsége okozza, akkor a szaru száraz, kemény, ruganyosságának hiánya következtében törik, a patkószeg beverése alkalmával a fokozott ellentállás érzése mellett magas éles hang hallható. Amennyiben a szaruanyag törékenységét két egymással ellentétes kóros állapot okozhatja, ennélfogva természetszerűleg a gyógykezelés is egészen más irányú lesz az egyik és a másik esetben, csak a vasalás tekintetében taithatók megegyező elvek szemelőtt. Az ilyen hibás szaruszövetü patákra lehetőleg könnyű patkót kell alkalmazni, a ló lábállásának megfelelően kell a szarut faragni és a patkót feligazitani s vékony szögekkel lehetőleg magasan szögezni. A patkóban a szöglikak ott készíthetők, melyeknek megfelelően a szaru nem töredezett s a magas szegelést megengedi. Az ily módon fölhelyezett patkó lehetővé teszi a patát érő teher egyenletes elosztódását, biztosan nyugszik a patán, nem esik le és ezáltal megakadályozható a hordozószél ujabb kitöredezése. A merev, kemény és emiatt kitöredező szaru rugalmassá%ehető, ha a patát előzetes megtisztógatás után másodnaponkint bekötjük s 10—14 óráig borogatjuk azaz időnkint vízbe mártjuk, hogy a ruha állandóan nedves maradjon s azután olyan zsiros anyaggal vonjuk be annak minden részét, mely a szarut a gyors száradástól megóvja, pl. fagygyuval vagy lanolinnal. A lágy morzsolékony szaru törékenysége csökken, ha azt konzerválni, szilárdságát és ellen-

171.

SZÁM.11-IKÉVFOLYAM,

állási képességét pedig emelni iparkodunk, erre szolgál, ha a pata túlságos átnedvesedését és a nagyfokú kiszáradását, valamint az átnedvesedés és kiszáradás gyors váltakozását meggátoljuk. A kívánalmaknak lehetőleg eleget teszünk, ha olyan patakenőcsöket használunk, melyek gyantát és viaszkot tartalmaznak, jól használhatjuk a vastag terpetin, sárga viasz és zsir egyenlő keverékét, ezen kenőcs lágy meleg állapotban a patára kenve annak szövetébe beivódik s azt a kiszáradás, valamint a vizbeivódás ellen kellőképpen védi. A szarutok egyébként azon részeiben, ahol a szaru kitöredezés következtében üreges, guttaperchával kitölthető. Dr. P. B. Ludtenyésztés. (Felélet a 69. sz. kérdésre.) A közönséges hazai magyar ludaknál rendes szokás 6—8 tojóra 1 gunárt, a nagyobb testüeknél 5—6 tojóra egyet s végre az emdeni ludaknál legfeljebb 4—5 drbra egy gunárt alkalmazni. Tapasztalatom azonban az, hogy mivel az emdeni ludak párosával szoktak élni s a gunár tojóját éveken át el nem hagyja, legjobb ha kiválasztott tojója mellé csak egy tojót adnak s igy 2 tojóra 1 gunárt használunk. Ilyen beosztás mellett a tojások termékenyek szoktak lenni, ellenben sok tojóval bíró gunár után nem. bl.— Hornyos cseréptetők hajlása. (Felelet a 70. kérdésre.) Hornyos cserép befedésénél legczélszerübb a fedélszék hajlatát 35°-ra szerkeszteni, a mi körülbelül Vs-ad hajlásnak felel meg. A tető magassága ugyanis valamivel több legyen, mint az egész épület külső széleségének 1/3-része. Ha a tető lapossabb akkor nagyobb vihar hamar lefedheti s hézagain az eső s hó is könnyen talál utat. Azonban meredekebb tető sem szükséges, mert több faanyagot, léczet s jelentékenyen több cserepet igényel. Egyharmadnál laposabb fedélszékre a bádognál vagy aszfaltlemeznél egyéb fedőanyagot nem tudunk ajánlani. Lehetne ugyan még faczementet is alkalmaznia, de csakis akkor, ha a hajlás nem nagyobb mint a szélesség Vao része. Tekintve azonban hogy a faczementfedél nagy önsúlyánál fogva igen erős s igy drága fedélszéket követel, a gazdasági építkezés körében ritkábban alkalmazzuk. Különben egész vízhatlan, teljesen tűzbiztos s semmiféle javítást nem igénylő fedelet szolgáltat. Sz. Gy.

A kiviteli marhavásárról. 0. Gr. ur alábbi kérdést intézte hozzánk: 1. Hogyan létesült annak idején a pozsonyi hiviteli marhavásár? 2. Áilam, vagy gazdasági egyesület által lett-e létesítve? 3. Tisztvise'.ő-karának milyen volt a képesítése és a vásár megszűnése után hová lettek beosztva ? 4. Az előbb-utóbb létesülő kiviteli marhavásár mily alapon, illetve módon terveztetik fölállítani ? A bécsi marhavásár a mult század elején szintén oda jutott, mint más, vagy fogyasztási piaczczal kapcsolatos empórium. A kínálatot ugyanis nem közvetlenül a termelő — tehát az állattenyésztő és hizlaló — képviselte, hanem a termelő és fogyasztó közzé ékelődött egy harmadik tényező — a közvetítő. A gazda nemcsak lekötött foglalkozásánál fogva, de más egyéb okokból is szívesen tartja magát távol a messzebbi piaczoktól és tenyésztett állatainak értékesítését a reá nézve legkényelmesebb — s szerinte legkevesebb koczkázattal járó — módon bonyolítja le, átengedvén a teret a közvetítő kereskedelemnek, a kereskedőnek s bizományosnak. Innen van az,

7. SZAM. íí-IK ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK, 1900. JANUAR HO 23

Ezen .interregnum" időszaka azonban Sprinzal városi polgárok támogatásával). A hogy a nagyobb piaczokra járó állat értékesítése már tisztán csak a kereskedő, vagy bizo- ismét csak a közvetítő kereskedelem hatalmát vásárt létesítő egyezmény öt év után lejárt mányos kezén megy végbe, mert a legtöbb növesztette meg, sőt megalakította, a saját s 1888-ban midőn annak megújítása fölött tenyésztő, azt föl nem keresheti. A kereskedő számlájára kötött kereskedelmi üzletekkel is folyt a tanácskozás, egyik magyarországi nagyhizlaló czég nehézségeket támasztott s a többi tehát a termelés helyén levő, vagy ahoz foglalkozó bizományüzletet; azt téve úrrá az közelfekvő vásáron, melyet a termelő még üzletben, ki termelőnek s fogyasztónak, tehát hizlalók között is hangulatot keltett az akkori eladónak és vevőnek több s nagyobb hitelt rossz üzletmenet, hanyatló árak még több fölkereshet, az állatot megveszi s a nagyobb kartellistát is elkedvetlenítettek s igy az egyezhaszon reményében a nagyobb fogyasztó nyújtani képes. piaczok vásáraira viszi. A nagyobb tenyésztők Miután a hitelnyújtás révén a kö^etitő mény meghosszabbítása nem történt meg. Nem s hizlalók pedig, mivel a nagyobb s távolabb- kereskedelem ismét megbénította a vásár egész- történt meg még különösen azért sem, mert a fekvő vásárokat közvetlenül, föl nem keres- séges forgalmát, általánossá vált azon óhaj, bécsi vásár óriási hanyatlása folytán maga az hetik, megbíznak valakit odaküldött állataiknak hogy a hitelnyújtás a közvetítő kereskedelem- osztrák hatóság is belátta, hogy a vásári értékesítésével. től elválasztassék, 2. hogy egy a hatóság közbe- rendszabályokkal túllőtt a czélon s kilőtt Az üzlet lebonyolításának ezen két jöttével létesített vásárrendtartás dolgoztassék golyóval magamagát sebezte meg. faktorához: a kereskedőhöz s bizományoshoz ki s léptettessék életbe. Bécs város tanácsa felsőbb helyen — a fogyasztó is szívesen fordul, mert egy Ezen kívánságok behatása alatt lépett a pozsonyi egyezmény meghosszabbításának' kereskedővel — nagyobb üzleti routinjával s életbe — az osztrák belkereskedelem s a föld- határidejekor — kieszközölte, hogy a szabálygyakorlatánál fogva és egy bizományossal — mivelésügyi miniszterek közös rendeletével — rendelet 14. §, módosíttassák, azaz a bizomáki az üzletkötés pénzbeli eredményénél ke vésbbé 1883 szept. 3 án a bécsi marhavásári rend- nyosoknak megadassanak a régebbi jogok, lévén oly fokban érdekelve mint az állat- tartás. különösen az, hogy egyszerre több félnek az tulajdonos vagy tenyésztő — az adás-vétel Ezen rendtarrás alapján — az összes állatait is bizományba vehessék. gyorsabban, higgadtabban bonyolítható le s vásártéri ügyek rendezés alá kerülve — a Ez volt a varázspálcza. A pozsonyi kirövidebb idő alatt vásárolhat be, tehát időt, hitelnyújtás s a közvetítő kereskedelem rend- viteli marhavásár létesítésének fő oka megsokszor pénzt is nyer egy csapásra. Amily szabályoknak vettetett alá. szűnt s ezzel a pozsonyi vásár kapui is bejótékony hatással bir tehát a vásári üzletA hitelnyújtásra 1884-ben egy magán- záródtak — ki tudja — talán örökre! A menetben a bizományüzlet, époly káros ki- vállalat által létesített, de hatóságilag engedé- marhavásár ismét Bécsbe a szt-marxi vásárnövései lehetnek, ha túlteng és megfelelő kor- lyezett és hatóságilag megállapított föltételek térre ment át. A bizományosok szintén Bécsbe látozást nem nyer. alapján működő pénztár a „Wiener Vieh- und húzódtak vissza, különbenis csupán Sáborszky czég jött egyedül át Pozsonyba lakásra is, a A bécsi vá'áron domináló bizonyámos üzlet Fleischmarktscassa11 létesíttetett. is túltengett és igy káros következményt szült. A vásári rendtartás azután a közvetítő többiek csak kiszálltak. A bécsi vásár fölhaj ása, mely' 1883 ban A bizományosok ugyanis nem elégedtek kereskedelmet is megrendszabályozta, kimondatott ugyanis az, hogy közvetítéssel csakis a 162,000 darab szarvasmarhát meghaladta, meg azon üzleti haszonnal, melyet nekik a tiszta bizományüzlet hajtott, hanem a keres- hatóságilag alkalmazott és fölesketett, meg- 1884-ben a pozsonyi vásár létesítése után lekedés utján elérhető, tehát busásabb nyeresé- határozott számú közvetítő foglalkozhat ható- szállott 110,000 drbra, sőt ennél is kevesebbre. gek után vágyódtak. Kombináltak a bizományi ságilag megállapított föltételek és ellenőrzés Volt hét (nagyon sokszor), hog/ a pozsonyi mellett. vájárra 2400—3600 drb elsőrendű hizott ökör üzletet kereskedelmi ügyletekkel, saját számlajuJcra is kötöttek ügyleteket, s ezáltal maguk is Ezen 1884 ápr. 20-án életbelépett rend- került. Ugyanakkor Bécsben 6—800—1300 drb érdekeltekké válván a vásári forgalomban, el- tartás kimondotta továbbá, hogy a bécsi vá- közepes minőség tángálódzott. Béc3 városa 1884-ben 3.000 000 millió korona költségen vesztették a szilárd alapot, melyen eddig sárra küldött állatait minden állaltulajdonos állottak, nem lévén többé pártatlan egyen- csakis a huspénztárnak küldheti. A szabályzat hatalmas (.Hallett") csarnokot épített a marhasulyozója a természetes kinálat s kereslet 14. §-a továbbá ugy rendelkezett, hogy a vásár czéljaira. Ez üresen állott, — a marha érdekeinek. bizományosnak csupán egy fél állatait szabad pedig Pozsonyban volt! Mindez fájt s közrehatott tehát abban, hogy a pozsonyi vásár Másik káros kinövése volt a bizományi eladnia. üzletnek a hitelnyújtás a fogyasztók (vevők) A bizományosok a szabályzat túlságosan életét megrövidítse ! részére. A fogyasztó, hogy részt vehessen a korlátozó intézkedéseivel nem voltak meg1888-ban azután a pozsonyi vásár megnagyobb forgalom előnyeiben, képességén felül elégedve és a vásáron már előző időkben el- szűntével — megteltek a bécsi csarnokok vásárol, azaz hitelt vesz igénybe. A bizományos foglalt nagy pozicziójuknál fogva minden ki- ismét, a vásári fölhajtás 200,000 darab marhára és kereskedő pedig, szívesen nyújtja a hitelt, telhető módon opponáltak a rendelet ellen, szökött föl s azóta állandóan fokozódik! mert 1. üzletvitelét többoldalúvá teszi, 2. üzlet- küldöttségük még az osztrák miniszterelnökhöz Ez volna röviden az ügy története, megkörét kiterjeszti, 3. üzletfeleit magához köti is elment és a szabályzat megváltoztatását felelve egyúttal az 1. és 2. pont alatti kérés ami a fő 4, üzletfeleit függő helyzetbejuttatja, kérelmezte. désekre. , tehát a vevőközönséget a szabad vétel előnyeiMiután kérelmük minden fórumon elutaA 3. pont alatti kérdésre a sorok közül nek kiaknázásában feszélyezi. Természetes sittatott és mivel az uj rendtartás némely kiolvashatni a választ is. A tisztviselőknek következménye volt azután ennek, hogy a kisebb jelentőségű intézkedéseivel még a ter- minden bizonynyal kereskedelmi képzettséggel bécsi vásáron a közvetítés lett ura a helyzet- melők s fogyasztók egy része sem volt meg- — legalább is észszel és gyakorlattal — kellett nek s mert a keresletet s kínálatot, tehát a elégedve, a bizományosok ellenséges hangula- birniok a nehéz konkurrencziában. Hogy hová vásár irányzatát mesterségesen volt képes alakí- tot keltettek az érdekeltség körében a vásár- tűntek el a vásár megszűnése után? Erre tani, mind több s több lett az elégedetlenek rendtartási szabályzat, sőt maga a bécsi vásár bajos a felelet. Minden bizonynyal megtalálserege nemcsak a termelők, de a fogyasztók ellen, sőt az is sikerült nekik, hogy magát a hatók lesznek az állatkereskedelem .virányos (mészárosok) soraiban is, mert igy a közvetítő bécsi vásárt boykottálták. Megjárták Magyar- mezején". Egyik hihetőleg a főnök asztala mellett kereskedelemnek mesterségesen fölhajtott haszna ország és Ausztria nagyobb termelőit s hizlalóit görnyed „rabigába", azaz a .Strazza" szabá— a termelők és fogyasztók kárán létesül- s velük egyezséget kötöttek arra, hogy ezentúl lyos vonalai fölött, a másik remélhetőleg — hetett. szarvasmarhát a bécsi vásárra nem küldenek, puha hintóban ül és rendelkezik „közegek" és A bécsi mészárosok majdnem kivétel hanem Pozsonyban létesítenek egy kivitéli szarvas- százezrek fölölt, azaz — a hogy valakit a sors nélkül egyazon kereskedőknek s bizományosok- marhavásárt s azt látogatják, azaz eladó hullámai dobnak — föl vagy l e ! nak voltak adósai, kik a vásári kínálatot szarvasmarháikat a tenyésztők s hizlalók odaA 4. pont alatti kérdésre igen bajos váis kezükben tartották. Természetes tehát, küldik. laszolni, mert tudvalevőleg a „prófétáskodás" hogy a vevők rendkívül meg voltak kötve Az egyezmény aláírói kötelezték magu- manapság „nehéz kenyér", hogy a pozsonyi s az adás vételi nyomott viszonyokat azután kat arra, hogy azon bécsi mészárosnak, ki kiviteli marhavásár „előbb-utóbb" létesíttessék, a fogyasztóközönség is megsínylette. Bécsből Pozsonyba lejön s marhát vásárol, a ahhoz nekem legalább — alapos kétségeskedéseim vannak, — kizárva nincs, de nem valóAz általános elégedetlenség s a sürü pa- marha szállítási költsége fejében Pozsony— naszok végre a bécsi városi hatóságot arra Bécs- Szt-Marxra darabonként 4 koronát téríte- színű ! kényszeritették, hogy á közélelmezés érdekében nek meg, ezenkívül a mészárosok saját útiVegye tekintetbe a tisztelt érdeklődő — rendezzék a vásári viszonyokat s 1850-ben költségeit (oda és vissza). nem a szándékot, mely lehet a legszebb 1 — kormányrendeleti uton a „Communal FleischAz aláirók kötelezték magukat arra, hogy de a viszonyokat! 1884-ben ugyanis oly kedCassa" létesítésével közpénzek segélyével föl- minden eladó szarvasmarhát csupán a pozsonyi vező időpont volt azon vásár létesítéséhez, az szabadították a mészárosokat függő helyze- vásárra küldenek. Olyan egyén, ki marháját árak oly jók voltak, hogy azo.i idő egyhamar tükből s a hitelezők nyomása alól. Ezen in- közvetlenül Bécsbe küldötte volna, köteles lett ismétlődni nem fog! a vásár létesítéséhez, az tézmény az akkori idők közfelfogásainak s az volna minden egyes marha után 400 korona Összes tenyésztők (magyarok, csehek, morvák, akkori viszonyoknak (húsáraklimitácziója, czéh- pönalét a pozsonyi vásár pénztárába büntetés- galicziaiak, bukovinaiak, alsó-ausztriaiak) és rendszer) egész jól megfelelt ugyan, de 20 évi képen befizetni. hizlalók, az összes közvetítők, kereskedők, bifönnállása után a szervezetében rejlő hibák Az egyezmény 2 évre szólott, 1886-ban zományosok együttes akarattal hozzájárultak! miatt (melyeknek ismertetése, a közleményt újra meghosszabbították 1888 ig. A pozsonyi Sőt mi több! a pozsonyi vásár létesítéséhez hosszura nyújtaná) megbukott és 1883-ik évben vásár elég jól virágzott, ezenkívül maga (mert hisz tudvalevő, hogy vásárt csak a keezen intézmény nélkül bonyolult le a bécsi állat- Pozsony városa is jelentékeny pénzdotáczióval reslet teszi élénkké!) azaz a marhák odakülvásár forgalma. járult a vásár létesítéséhez (Ludwig, Mihály és dése s a bécsi stb. vevők odacsalogatása vé-

i 16

KÖZTELEK, 1901. JANUÁR HÓ 16.

gett, nemcsak a közvetítők, hanem maguk a tenyésztők is pénzáldozatokat hoztak ! És a mi legérdekesebb, nem azok hoztak nagy áldozatot, kik azt legközelebb érték, azaz a magyarok, hanem azok, kik állataikat kerülő, hosszas utakon küldték oda, tehát a csehek, morvák, galicziaiak, bukovinaiak, alsó-ausztriai tenyésztők s hizlalók! Képzelhet-e áldozatokat, összetartást, a mai viszonyok között? Nagy és hatalmas erőnek kell annak lennie, mely a magyar gazdát

ján a nagyméltóságú fölgmivelésügyi miniszter az 1898. november havában engedélyezte. A mintagazdaság felügyeletére Szigeti Varga László aradi m. kir. gazd. vándor szaktanár, 1900. október havától annak hivatalos utóda Pál Miklós nyert megbízást. Üzemi viszonyok. A gazdaság egész területe 39 kat. hold 1133 • öl egy darabban, amely a tanyshely kivételével, mind szántó. A birtok alakja ferde

14. ábra. Péoskai mmtagazd. főépülete és állatai. az osztrákkal, csehvel stb. egy czél érdekében hozza össze egy hajlék alatt, különben — mint mondom — kizárva nincs semmi sem s a viszonyok szerencsés alakulása életre kelthetma is olyan szándékot, melynek sikerültében tegnap még nem hittünk. Dorner.

Állami támogatással létesített népies mintagazdaságok.

négyszög és közepén foglal helyet a tanya. A birtok egész területe, mint egyáltalán Pécska határa, sib, talaja jóminőségü televényes laza vályog, az altalaj agyag. A birtokhoz szükséges lakóház és gazdasági épületek a tanyán meg voltak ugyan, de azok nagyobb átalakításra szorultak. 14. ábra és 15. ábra. A gazdasági épületeknek oly módon való átalakítása és kiegészítése érdekében, hogy az okszerű állattartáshoz kívánt épit-

5 SZÁM. lí-IK eVíOLYAM. végén két mébes, továbbá sertésól és kukoriczakotárka építése. A eleven és bolt felszerelés eredetileg szintén hiányos volt, de ennek akkori nagysága nem mérvadó, mert a gazdaság bérletileg kezeltetvén, csak a mintagazdaság létesítése előtt rövid idővel történt visszavétele alkalmával vette a kezdetét a felszerelés. A gazdaság egész gép- és eszközfelszereléséhez 2 fagerendélyes eke, 1 szórvavetőgép, 1 fafogas és 3 igás kocsi tartozott s így annak megfelelő kiegészítésére szükséges volt 2 vas eke, közülök az egyik Sack-rendszerü, 1 vas fogas, 1 Grubber keretállvány, 1 tizenegysoros vetőgép, 1 gabonarosta, 1 konkolyozógép, 1 tengerimorzsoló, 1 répavágó és 1 szecskavágó 880 korona értékben. A kezdetleges állatállomány u. m. 4 ló, 2 tehén és 1 borjú a gazdaság terjedelméhez képest teljesen elégtelen volt. A lóállományminőség kívánnivalót nem hagyott, a mezőhegyesi tájfajtatenyésztésbe felvett szép kanczák után jő csikók származtak, miért is az ottani népnek a ló iránt nagy előszereteténél fogva a tógazdaság továbbra is fentartása látszott indokoltnak. Ámbár a megye a magyar szarvasmarha tenyészterületéhez tartozott, mégis a nyugoti fajta szarvasmarha tartása mutatkozott legmegfelelőbbnek, minthogy nemcsak a mintagazdaságban és községben, da a közelebb eső falvakban is hiányzik a magyar szarvasmarha okszerű terjesztéséhez szükséges legelő. A nyugoti fajta marha tenyésztését nemcsak Pécska, hanem a szomszédos Német-Pereg is már megkezdette, csakhogy a tenyésztés minden rendszert nélkülözött, miért is a tiszta marhatenyésztés megismertetése végett a mintagazdaság 400 K. segélyben részesült. Ennek és a birtokon levő korcsteheneknek értékesítéséből befolyt 280 korona összegnek felhasználásával TolnaHőgyészről egy bonyhádi táj fajta tehén 400 és egy üsző 250 korona áron volt beszerezhető. Minthogy Magyar-Pécska községe a mintagazdaságból oly távol esik, hogy különösen téli időben legtöbbször majdnem lehetetlenség a közlekedés a magyar-pécskai tanyák

— Irta: Károly Rezső. — V. Arad ym. Magyar-Pécska. Helyi viszonyoJc. Magyar-Pécska nagyközség 1531 házzal, 8336 lakóval, 14968 kat. hold kiterjedésű határral a hasonnevű járás, székhelye Arad vármegye nyugoti kiszögelésében, az aradcsanádi vasutak arad—szegedi vonala mentén. Postahivatal, postatakarékpénztár helyben, a vasúti állomással a községet 3 km. hosszú ut köti össze. Az értékesítési viszonyok mindenféle terményre megfelelők, mert helyben heti és országos vásárok tartatnak, Arad város pedig '21 km. távolságra fekszik. Pécska vidékén a tanyarendszer dívik s a mintagazdaság is tanyai birtokon létesült, amely a községtől kb. 8 km., a vasúti állomástól 10Va km. távolságra az úgynevezett pécska—magyar-peregi ut mentén fekszik ép oly helyen, ahol a legtöbb az ilyen tanyai birtok. A birtok már a század kezdetétől fogva Harsányi-család tulajdona, a jelenlegi tulajdonos Harsányi István (született 1841-ben) a birtokot a községben fekvő házával és több kisebb földrészlettel atyjától örökölte. A tulajdonos a birtob t röviddel a mintagazdaság létesítését megelőző időig bérrendszer mellett kezelte, minthogy fiai, kik a gazdaság kezelésében most hatalmas támaszai, a katonai kötelezettséget teljesítették. A mintagazdaság létesítését az Aradvármegyei Gazdasági Egyesület javaslata alap-

15. ábra. Pécskai minfagazdaság tanyájának tárlati képe. kezésre is követendő például szolgáljanak, a bemutatott tervvázlat és költség előirányzat szerint 15^2 korona mutatkozott szükségesnek, ebből az összegből a tulajdonossajátjából fedezett 872 koronát, 700 korona segélyt pedig az államtól nyert. A foganatosított átalakítások és építkezések voltak a közös tető alatt levő istálló és lakóház felemelése, uj ablakok és ajtók behelyezése s az egész épület javítása, az istállóhoz takarmánykamara építése, a kocsiszínnel egy tető alatt levő istálló javítása

között, égy jó tenyészbika tartása felette szükségesnek mutatkozott. Ez okból a mintagazdaság létesítését követő őszön a mintagazdaság egy fiatal bonyhádi bikát is kapott 500 korona értékben, a mely bika 2 korona fedezési dij mellett a tanyai gazdáknak is rendelkezésére áll s nagyban hozzájárul a tanyai marhaállomány javításához. A sertéstenyésztés felkarolása érdekében a mintagazdaság részére a mezőhegyesi ménesbirtokról 2 kocza és 1 kan beszerzésére 30Ó

7, SZAM. 1 M K É V F O L Y A M . korona segélyt kapott a mintagazdaság s igy legalább azok a tanyatulajdonosok is alkalmas kanhoz juthatnak, kik koczáikat künn a tanyákon tartják. Az egész birtok hozzávetőleges becsértéke 55.000 korona, nem számítva a tulajdonosnak Magyar-Pécska községben fekvő házát, a mely szintén legalább 15.000 koronát ér meg. A gazdaságban fekvő tőkéből esik a telek értékére 48.000 borona (87"3°/o), épülettőkére 2400 korona (4*3°/o), holt-leltár értéke 1800 korona (3 2%), állatok értékére 2800 korona (5 2%>). A szántóföld megfelelő kihasználása és kellő jövedelem biztosítása érdekében a helyi gazdasági értékesítési viszonyok tekintetbevételével megállapított vetésforgó 1. tengeri, 2. őszi buza, 3. zabosbükköny, 4. őszi buza, 5. tengeri és takarmányrépa, 6. tavaszi árpa és zab. A táblák nagysága 6 kat. hold. Ezenfelül 1 hold állandóan luczernatermesztésre maradt. A termesztett növények aránya tehát 12 hold őszi, 6 hold tavaszi, összesen 18 hold kalászos, 12 hold kapás, 7 hold takarmány vagyis 48-5% kalászos, 32"50/o kapás és 19o/o takarmánynövény. Az aránylag csekély takarmánytermesztés mellett mutatkozó hiányt a tulajdonos a Maros mentén fekvő rétjeiről pótolhatja, bár arra kezdetben a kis állatállomány mellett szükség nincs. A bővebben termő változatok megismertetése és terjesztése érdekében a mintagazdaság mezőhegyesi cszibuza, duppaui zab, illmiezi árpa, bükköny, muhar és Juczerna vetőmagot kapott 200 korona értékben. Minthogy a termés az első évben a rendkívül kedvezőtlen időjárás miatt nem sikerült és vetőmagnak használható nem volt, a következő évben szükségessé vált vetőmag engedélyezése. A tanyához vezető ut beültetésére valamint a major körülültetésére a mintagazdaság 300 drb különböző fajú gyümölcsfát is kapott, mintegy 200 korona értékben, amelyek egyrésze kiszáradván ujakkal kellett pótolni.

köztelek,

157

1901. JANUÁR R Ö 23.

11 5 m. árpa 11 m., zab 105mázsa; az átlag termések tehát 150—200 kg.-mal növekedtek. A mintagazdaság pénzbeli eredménye rendszeres számadás hiányában nem mutatható ki; a- tett feljegyzések szerint a birtok jövedelme 1899-ben mezei termékekekből 1836 korona, állati termékekből 128 K. egyebekből 38 K. vagyis összesen 2102 korona. A mintagazdaság nem csekély érdeklődés tárgyát képezi, létezése óta 500 látogatója volt. A mintagazdaság hatása már is észlelhető a szomszédos kisgazdáknál, a mintagazdaság létesítése, óta a talajmivelés náluk is okszerűbb, jobban és többször szántanak, rögtörésre több gondot fordítanak, a vetést géppel végezik és a gyomirtásra is nagy figyelemmel vannak.

Forster Géza kitüntetése.

Ö felsége a király Forster Gézának, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület igazgatójának a mezőgazdaság terén szerzett érdemei elismeréseül a harmadosztályú vaskoronarendet díjmentesen adományozta. A legnagyobb kegynek ezt a megnyilatkozását bizonyára osztatlan rokonszenvvel fogadja a gazdaközönség is, de kétszeres örömöt okozott az nekünk, akiket közel egy évtizedes együttmunkálkodás kapcsai fűznek a kitüntetett egyéMi tudjuk legjobban azokat niségéhez. az átélt nehézségeket, amelyekkel m e g kellett küzdeni, hogy az OMGE. erkölcsi és anyagi erejében gyarapodva, hivatásának magaslatára emelkedhessék, hogy a gazdasági küzdelmek zivataraiból sértetlenül bontakozhassék ki és a gazdatársadalmi tevékenység m e z e j é n irányadó szerephez juthasson. Ennek a küzdelmes A birtokon nyugvó terheli. és talán nem dicstelen időszaknak Forster A birtokot terhelő évi adó 381 korona Géza volt egyik legéberebb, legszilárdabb 57 fillér, amelyből állami adó 191 K. 65 fill., előőrse. Vaserélylyel, jellemszilárdsággal országos betegápolási pótadó 4 K. 42 fi!l., megyei pótadó 7 K. 37 fill., útadó 11 K. 79 állt őrt a reábízott egyesület fölött, anyatagjai számát gyarapífill., községi adó 51 K. 60 fill.;, egyházi adó gilag rendezte, 14 K. 74 fillér. totta, adminisztráczióját reformálta s A birtokon még nincs biztosítva semmi. végeredményben megillető helyére emelte. A tulajdonos családjához tartozik feleDe ritka gyakorlati érzékével őrt ségén kívül két katonaviselt fia, akik állandóan a gazdaság körül foglalatoskodnak ; a tulaj- állott az egyesület szellemi tevékenysége donos többi 3 gyermeke közül kettő férjnél fölött is s a végrehajtás terén szigorú levő leány és egy önálló iparos fiu. pedantériával tett eleget fontos szerepA gazdasági munkákhoz a tulajdonos körének. A szorosan vett egyesületi élet egy éves férficselédet is tart, akinek fizetése minden megnyilvánulásán keresztül húzó300 korona és teljes ellátás a gazdánál. dik Forster fáradhatlan buzgalma vagy Üzemi eredményeit s a mintagazdaság hatása. éppen kezdeményezése, ám a szorosan A birtok megfelelő felszerelése és helyes vett egyesületi működés keretein kivül, kezelése nem maradt hatás nélkül. Az átlag az utolsó évtized gazdatársadalmi moztermések voltak a mintagazdaság létesítése is derekasan kivette ö a előtt: buza 10 mmázsa, árpa 9 mm., zab 9*5 galmaiban mázsa, a mintagazdaság létesítés után: buza szerepét, készségesen helyet foglalt min-

denütt ott, ahol dolgozni kellett a mezőgazdasági boldogulás és haladás nevében, de aztán elfoglalt helyét soha fel n e m adta, erős kitartással ragaszkodott m e g győződéséhez j ő és rossz időben egyaránt. Ez a kitartás, ez a tántorithatlanság az egyenes szókimondással párosulva, itt-ott talán elidegenített egyeseket Forstertöl, mert hisz mindenkivel egyszere j ő barátságban élni n e m l e h e t ; de másrészről éppen ezen tulajdonságai révén élvezi beavatottabb ismerőinek bizalmát és becsülését. Eredményes működésének elismerését bizonyára nagyra fogja venni ő, de nem azért, mintha ezzel a kitüntetéssel egyéni ambicziója elégíttetett volna ki, hanem azért, mert ebben az általa oly hiven képviselt ügynek megbecsülését látja. És bizonyára n e m téved. A Forstert ért kitüntetés visszaveti sugarait az OMGE.-re s az OMGE.-vel szorosan összeforradt munkásokra is. D e előre is veti sugarait s egy szebb j ö v ő t világit meg, a melyben az agrárküzdelmek immár legálisaknak ismertetnek el és ezen mozgalom előharczosai nem iratnak be a fekete könyvbe, hanem törekvésük és buzgalmuk, mint közérdekű, hazafias és érdemes törekvés méltányoltatik. És éppen ezért nemes ösztönzés foglaltatik ebben a kitüntetésben mindazok számára, a kik társadalmi téren a mezőgazdasági boldogulás érdekében munkálkodásra hivatvák. A mily örömmel teszszük közzé' a kitüntetésnek ezt a morálját, épp oly igaz örömmel üdvözöljük Forster Gézát, a kitüntetettet s kérjük öt, maradjon meg továbbrais az, ami eddig volt nekünk, az OMGE.-nek s annak az ügynek, melylyel ambicziőjával, tettvágyával s egész lelkével mindenkor össze volt f o r r a d v a ! Forster Géza életrajzi következőkben ismertetjük:

adatait röviden

Forster Géza szül. Esztergomban 1850ben, ahol atyja Forster János herczegprimási jószágkormányzó mellett alkalma volt nemcsak a gazdálkodást, hanem a nagyobb uradalmak ügyvitelét is elsajátítani. 1868-ban a keszthelyi országos gazdasági felsőbb tanintézet hallgatói közé iratkozott be s a tanfolyamot elvégezvén 1871-ben Hazay és Hobek nagyterjedelmü, nagy szeszgzártást üző és jóhirnevü Eátorkeszi uradalmába ment gyakorlati ismereteit kitágítani, innét a hohenheimi gazdasági akadémia hallgatói közé iratkozott s a tanszak elteltével Németországban hosszabb tanulmányutat téve tért haza. Ezen időtől kezdve 1876

Í2MLÉS megbízhatóbb magvakat még kívánni sem lehet, mint a minők

27 é v óta

Mauthner Ödön

csász. és kir. udvari magkereskedésében

szállító

k a p h a t ó k .

152

k ö z t e l e k , 1901. j a n u á r h o 23.

tavaszán atyja coneóháti (Komárom-megye) birtokára költözött, ahol az akkori modern gazdasági eszmék behatása alatt a birtokot mintagazdasággá alaktiotta át, faiskolákat, nagy terjedelmű spárga- és szőlőtelepekef, gyümölcsösöket és jóhirnevü szimmenthali tenyészetet alakított, ezenkívül tevékeny részt vett a Komárommegyei Gazdasági Egyesületet működésében, melynek több évig alelnöke volt. Ezen időben alakította az üjszönyi Fogyasztási Szövetkezetet és a Győri Tejszövetkezetet. 1891 februárban az Országos Magyar Gazdasági Egyesület igazgató-választmánya által az egyesület igazgatói állására meghivatván, ezen állását márcziusban elfoglalván, azt azóta vezeti. Vezetése alatt az egyesület taglétszáma háromszorosra s az egyesület ügyköre hatalmas arányokban emelkedett, ezen állásában alakította a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetét és legutóbb a Magyar Gazdák Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezetét, majd a Tattersal vezérigazgatói állásában eleveDné tette a társulat működését s átalakította a mai követelményeknek megfelelőleg a lóvásártért. Forster Gézát a neki osztályrészül jutott kitüntetésről Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter értesítette, őszinte örömének adva kifejezést afölött, hogy a hazai mezőgazdaság érdekében kifejtett sokoldalú és közhasznú tevékenysége legfelső helyen is méltatásra tálált.

Az Országos Gazdasági Munkás- és Cselédsegélypénztár ügyvezető igazgatóságától az OMGE. alábbi levelet kapta, amelynek a gyakorlatra nézve is érdekes részletét az alábbiakbanközöljük és ajánljuk olvasóink figyelmébe : Nincs kétségünk az iránt, hogy a t. Egyesület tagjai között bizonyára számosan lesznek, akik gazdasági cselédeik részére a pénztár által rokkantság, 65. életév elérése és halál esetére nyújtott segélyeket is biztosítani óhajtván, őket rendes tagokul beíratják s a jótékonyság sugalatát követve, ezek tagsági dijait egészben vagy legalább felében a sajátjukból fedezni fogják. Ez esetre az ilietők figyelmébe ajánlandó, hogy miután a felvételkor a személyazonosság és életkor igazolása végett az illetők személyes jelentkezése szükséges, czélszerü lenne — kivált a községházától távolabb eső birtokokon — akként eljárni, hogy a cselédeknek a községházához való utasítása helyett, az illető birtokosok által a községi elöljáróságok — kocsinak rendelkezésre bocsátása mellett — felkéretnének, hogy a tagok összeírása és a felvételi dijak (esettleg a több szolgálati évre visszamenőleg egy összegben lefizetendő tagsági dijak) átvétele végett az illető birtokon megjelenjenek. Ily eljárás nagyban megkönnyithetné kivált első időben a tömegesebb felvételt.

Az agrikol-tarifák megvalósítása. Az élelmezés olcsóbbá tétele; a munkások sorsának javítása; némely vidéknek élelmiszerekbem túltermelése és ezáltal értéktelen volta vagy legalább is csekély értéket képező áruczikké való sülyedése, másrészt a termékeknek a termelőhelytől a távolságra való tekintet nélküli értékesítése és fogyasztási czélra való felhasználása. Ezen körülmények bírták rá az angol vasutakat, hogy mintegy közelebb hozva a termelőt a fogyasztóhoz, a legtávolabbi vidékekről is lehetővé tette az élelmiszerek értékesítését az által, hogy ezeknek szállítását minimális szállítási költséggel biztosította. Mert ha valami, ugy a szállítási költség nagyon is befolyásolja valamely áru értéket, illetve annak kelendőségét. Különösen áll az élelmi szerekre. Anglia megmutatta évek során, hogy miként lehet forgalmat teremteni oly termékekből, melyek olcsó szállítás hijján a vasúti forgalomra nézve tettesen elvesztek volna (és vasúti szállításra sem kerültek volna). Csakhamar akadtak belátó államférfiak kik az előttük álló példán okulva Mai számunk tartalma: a körülmények figyelembevételével a tapaszOldal talatokat hasznosították. Igy tett Olaszország; Az OMGE. közleményei 149 mely természeti fekvésénél, éghajlati viszonyaiAz eladó szavatossága gümőkóros vágómarháért. 150 nál fogva igen alkalmas arra, hogy a délvidék A kiviteli marhavásárról ... 154 termeivényei a magas hólepte hegyek mentén Aüami támogatással létesített népies mintagazdafekvő helységekben elhelyezést nyerjenek és ságok. _' 156 megfordítva cseréltetnek ki a produktumok. Tárcza. A példát követte Románia és Németország, hol A sertéskirály 150 szintén igen alkalmas a terrenum az agrikolDohánytermesztés. tarifak behozatalára. Ausztriában az állam üzeTermesztési kisérlet brazíliai dohánynyal 151 mében levő vasúton tettek szintén kísérletet, mely ugy látszik balul ütött ki. Ott ugyanis Lótenyésztés. Katonalovak tenyésztésbe vétele ... 152 már a kezdet volt hibás, mivel eltértek azon alaptól, a melyből az egész kiindult, másrészt Gazdasági növénytan. pedig a szállítás drága volt és igy előnyt nem A heremagvak állami ólomzárolásának eredménye. 152 biztosított. A cs. k. osztrák államvasutak ugyanis levélszekrény.... ;.„'... 153 nemcsak mezei termeivényeket, hanem egyéb Vegyesek. 157 árukat, a melyek a mérsékelt gyorsáruk közé Kere»kedelem, tőzsde — — 159 soroztatnak, egységes ár mellett szállította. Minthogy ily körülmények mellett és szervezkedés A magyar Ur. földtani intézet mnzenma a hiányában a várt forgalmat el nem érte, más közönségnek díjtalanul nyitva áll minden vasárnap és módokhoz nyúlt. Ugyanis az 1901. év január csütörtökön, délelőtt IC—l-ig. 1-től 50 fillérért 400 kim. távolságra szállít egy Más napokon, hétfő és péntek kivételével, délelőtt 10—l-ig, egy korona személyenkénti belépő dij 10 kg..os csomagot; 200 kg.-ig egy 10—20 kgr. lefizetése után tekinthető meg. sulyu csomagot, mely a mérsékelt gyorsáruk közé sorozott áruczikket tartalmaz, szállít továbbá a A m. kir. mezőgazdasági muzeum gyűjteménye közönséges gyorsáruk közé sorozott bármily a VII. ker., Kerepesi-ut 72. szám alatti házban megárut 50 fillérért 10 kgr. súlyig 200 kim. távoltekinthetők a hétfői és az ünnepeket követS napon ságra fekvő állomásra, avagy 10—20 kg. sulyu kivételével: csomagot 100 kim. távolságra fekvő állomásig. naponkint d. e. 9 órától d. e. 1 óráig. Nálunk Magyarországon a Gazdasági EgyesüleHétfői és az ünnepeket követő napokon a muzeum tek Országos Szövetsége végrehajtó-bizottságáA muzeum látogatása ingyenes. nak megbízásából Forster Géza igazgató még az A legközelebbi villamos-kocsi megállóhely a 1898.évmájus havában dolgozott ki egy javaslatot. Kerepesi-uton : a városból jövet VII. ker., Alsó-erdősorutcza sarkán, a városba menet VIII. ker., a Kenyérmezö- Legújabban pedig a „Magyar Kiviteli és Csomagutcza sarkán van.

Az OMGE. tisztviselőkara e hó 21-ikén tisztelgett Forsternél, amely alkalommal Szilassy Zoltán'szerkesztő titkár adott kifejez é t a tisztikar örömének és büszkeségének a Forstert ért kitüntetés fölött. Ez a legmagasabb elismerés erkölcsi ösztönt nyújt azon kiváló erélyt s odaadást igénylő tevékenység tovább folytatására, mely a kiforrott eszméknek gyakorlati megvalósítása terén a jövőben az OMGE.-re és igen jelentékeny részben annak igazgatójára hárul. Adjon Isten erőt és egészséget Forsternek, hogy sokáig kitarthasson fontos állomásán, amelyen mindenkor odaadó támogatói leszünk!

VEGYESEK.

7. szam. 11-ik é v f o l y a m . szállítási Részvénytársaság" tett kedvező ajánlatot a kereskedelmi miniszternek, mely szerint a „colis agricol" intézmény vállalatának egész lebonyolítását bizonyos feltételek mellett átvállalni hajlandó és mely előnyös megoldáshoz az OMGE. is már készséggel hozzájárult, ugy, hogy jelenleg tisztán Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter jóakaratától függ, vájjon ez intézmény nálunk mikor fog már megvalósulni. Szőlőtermelők Országos Értekezlete. A szegedkörnyéki homoki szőlőbirtokosok kezdeményezésére folyó hó 21-én mintegy 100 szőlőbirtokos gyűlt össze a Köztelek nagy-1 termében, hogy a szőlőértékesités körül felmerült nehézségeket megbeszéljék s tanács kozzanak a szőlőértékesités kiterjesztésének módjai fölött. Az értekezletet Rohonczy Gedeon országgyűlési képviselő nyitotta meg, kit az egybegyűltek elnökül választottak, a jegyzői teendők végzésére Rubinek Gyula kéretett fel. Elnök jelenti, hogy az értekezleten való megjelenéstől Rirnát Réla, gróf Teleky József, az Andrássy grófok s több szőlőbirtokos és országos képviselő akadályoztatásuk miatt kimentették magukat. Ezután mindenekelőtt röviden vázolja a csemegeszőlő értékesítésének történetét. Közel tiz éve exportált szőlőt, igy a viszonyokat ismeri. Németországot már-már meghódítottuk, sajnos, utóbb azt a piaczot el kellett veszítenünk a nagymarosi svábok miatt, akik olasz szőlőt csempésztek be Németországba magyar szőlő czégére alatt. Ma 30,000 holdon termesztenek csemegeszőlőt, azt belföldön értékesíteni mind nem lehet. Szükséges azért, hogy a külföldi piacz ismét megnyíljék a magyar csemegeszőlő előtt. A viszonyok javulását a következő dolgoktól várja : állapodjanak meg a termelők bizonyos usance fajokban s ilyenekül javasolja a chasselas-t, a muskatályt, expuisitet és a téli szőlőket. Különösen ezeket exportáljuk. A másik dolog: tömörüljenek a szőlőbirtokosok szövetkezetekbe, melyek az exportálást egyöntetűen és nagyban végezhetik. A tárgyhoz igen sokan hozzászóltak, igy felszólaltak: Nagy György, Szabó Kálmán, Polgár József, Rácz György, Bohus László, Nagy Ignácz, Forster Géza, Oppenheim Henrik, Koppéig Géza, Rubinek Gyula stb., kik különösen az értékesítés módjával behatóan foglalkoztak. Magát a vitát itt nem közöljük, mert az ülésről szóló jegyzőkönyv az összes érdeklődőknek rendelkezésére fog ál'ani. A tanácskozmány eredménye az volt, hogy az értekezlet a csomagolás és szállítás szakszerű kérdéseit egy külön kiküldendő bízott , ágra bizta beható tanulmányozás végett. Az értékesítés módjára vonatkozólag pedig az értekezlet határozottan a szövetkezeti alapon való szervezkedést jelölte ki, mint a sikeres eredményhez vezető legjobb utat olykép, hogy a vidéken az egyes hegyvidékek szerint alakíttassanak külön értékesítő szövetkezetek, melyeknek egységes vezetése egy központi közegre bízatnék. Amennyiben az országos központi borértékesitő szövetkezet a közeli jövőben megalakulna, a vidéki csemegesző-értékesitö szövetkezetek irányítása is ezen központra bízatnék. A szövetkezet alakításához szükséges munkálatok kidolgozására és az egész tervezet elkészítésére Rohonczy Gedeon elnöksége alatt egy kisebbkörü állandó bizottság küldetett ki, melynek tagja: grófZselénski Róbert, Forster Géza, Bohus László, Nagy György, gróf Teleki József, Koppély Géza, Ormódy Béla, Rácz György, Szobonya Bertalan, Küszler Henrik, Adamovics Sándor, Oppenheim Henrik, Szabó Kálmán, Alaga Ottó, Lengyel Antal, dr. Bogdány, Dani József és Rubinek Gyula, mint előadó. Az értekezleten a földmivelésügyi minisztérium részéről Dobokay Lajos min. tanácsos is vett részt, kit az ilykép nyilvánított érdeklődéséért az értekezlet tagjai minden oldalról melegen üdvözöltek. Az olasz borok behozatala. A mult évfolyamán Fiúmén át összesen 503,691 méter

6. SZÁM. 11-IK ÉVFOLYAM. mázsa olasz bort hoztak be a monarchia közös vámterületére. Az 1899. évi behozatal 877,713 métermázsa, az 1898. évi behozatal pedig 937.170 mm. volt s következésképen a mult évben behozott olasz borok mennyisége az 1899. évihez képest 314.022 métermázsával, vagyis 35%-kal, az 1898. évihez képest pedig 373 479 métermázsával vagyis 40%-kal csökkent. Hasonlóképen csökkent a Trieszten át behozott olasz borok mennyisége is. A behozatal ily tetemes csökkenése természetesen kedvező hatással van a hazai bortermés értékesítésére s ez az oka, hogy a hazai borok iránti kereslet fellendült, sőt az ország több vidékén az 1900. évi termés már teljesen eladatott. Állatforgalmi korlátozások módosítása. Az osztrák belügyminiszter folyó évi január hó 12 én kelt hirdetményével, a sertésvősznek Ausztriába történt behurczolása miatt azonnal kezdődő érvényességgel a sertéseknek Ausztriába való bevitelét ujabban még a következő területekről tiltotta meg: Alsó-Fehér vármegye balázsfalvi, marosujvári és nagyenyedi járásaibó], valamint Nagy-Enyed r. t. városból; Brassó vármegye alvidéki, felvidéki és hétfalusi járásaiból, valamint Brassó r. t. városból ; Kis-Küküllő vármegye hosszuaszói járásából; Sopron vármegye felsőpulyai járásából, végül Vas vármegye kőszegi és szombathelyi járásaiból, valamint Kőszeg és Szombathely r. t. városokból. Viszont a ragadós tüdőlob uralgása miatt Szepes vármegyének Ausztriával határos késmárki járása, valamint Késmárk és Leibicz r. t. városok ellen érvényben volt szarvasmarhabeviteli tilalmat, valamint a sertésvésznek Ausztriába történt hehurczolása miatt Baranya vármegye baranyavári, pécsi és siklósi járásai, továbbá Kis-Küküllő varmegye erzsébetvárosi járása és Erzsébetváros r. t. város Nagy-Küküllő vármegye medgyesi és segesvári járásai és Medgyes és Segesvár r. t. városok ellen érvényben volt sertésbeviteli tilalmakat hatályon kivül helyezte.

NYILTTÉR.*) Nlost Jelent

meg

Minek Gyula és Szilassy Zoltán az O. M. G. B. titkárjai szerkesztésében

Köztelek Zsebnaptár

ísm-vo.

A „Köztelek Zsebnaptár* ezen h e t e d i k , évfolyama régi köntösében, javitott és tetemesen bővített tartalommal bir. A „Köztelek Zsebnaptár* minden más zsebnaptárt teljesen nélkülözhetővé tesz. A „Köztelek Zsebnaptár" ára az 0. M. G. E. tagok és a , Köztelek* előfizetői részére bérmentes küldéssel együtt

KÖZTELEK, 1901. JANUÁR HO 19.

129

Árpa (takarmány- és hántolási czélokra) a gyárosok részére állandóan jó érdeklődéssel találkozik és mérsékelt kinálat mellett árában . 10 fillérrel javult. Hizlalók alig vásároltak szükséglét esetén azonban ugyancsak teljes árakat voltak kénytelenek megadni. Minőség szerint 11-90—12-50 K. jegyzünk helyben. Állomásokon átvéve, sör- és maláta árpákban megfelelő ajánlatok hijjában a forgalom csak korlátolt és jó tiszavidéki árpa 12-50—14, jobb felvidéki áru 14—15, prima urasági áru 16 K.-ig értékesíthető. Zab ugyancsak szilárd irányzatú. A kereslet ugyan nem haladja tul a rendes mértéket, a hozatalok azonban gyengék és a kinálat főleg raktáráruból áll. Prima áru hiányzik és ily minőségekért 30fillérrelmagasabb árakat 12-50 K.-ig fizettek helyben. Merkantil árut 11-50—12 K. között jegyzünk. Dr. Darányi Ignácz földmivelésügyi m. kir. Tengeri tekintettel a szigorúan hideg időjárásra, miniszter megbízásából: Ausztria, Német- állandóan csak gyengén van kínálva és 10 — 15 fill. javult. A Bácska és Bánság reláczióinák előnyt adtak, ország és Dániában tett tanulmányútja alapján azonban tiszavidéki áru is több figyelemben részesült. Budapssti paritásra prompt áru 9 40 K.-ig tiszavidéki IRTA állomásokon 8-70-9-10, Kőbányán 9-90 K.-ig jegyzünk. Olajmagvak: Készáru káposztarepcze nincs kínálva. Káposztarepcze 1901. augusztusra ugyancsak üzlettelen és névleg jegyez 25-50—25-70, vadrepcze az O. M. O. E. titkára. 14* 15- — , gomborka 29' 2&, lenmag keresett 3234-—, Kendermag budapesti paritásra 19 K. jegyez helyben. Hüvelyesek : Bab tartósan szilárd irányzatú és Á r a : 2 k o r o n a . tengerentúli számlára e héten is jó keresleti nyilvánult, a kinálat azonban minimális és igy forgalom nem képes Megrendelhető kifejlődni. Jegyzéseink: fehér törpebab Gyöngyösön 20, az O . M . G. E . t i t k á r i h i v a t a l á b a n . Félegyházán 21.—, fehér gömbölyű babot Mohács, Baja, Zomboron 17-50 korona jegyzünk. Barnabab Kalocsán 13-50 K., Nagy-Károly 12-20 K. jegyzünk. Erdélyi bab minőség és relaczió szerint 14—13-50 korona között jegyez. Köles e héten alig volt forgalomban, hazai árut 10—10 50, oláh kölest 9-40 K. körül jegyzünk tranzitó 3 hóra helyben. Bükköny csak kevés van kínálva és szilárd irányzatú. Budapesti paritásra kb. 17'50 koronán jegyez. Heremagvak. Vörösherében a kinálat e héten ' va 1. mivel jobb volt miután a kereslet is élénkebben Budapesti gabonatőzsde. alakult. Minőség szerint 104—110, jobb és finom minőségű árut 124 koronáig fizettek. Luczerna csak (Outtmann és Wahl budapesti termény- kis mennyiségekben kerül a piaczra és az iranyzat e czikk iránt tartósan szilárd, helyben 80—96 K. között bizo aányi czég jelentése.) jegyzünk.

az egyes üzleti ágak viszonyára vonatkozó részletes adatok ismertetése. 104 oldalas csinos könyv ára portómentes megküldéssel : 55 b-ajczár. Megrendelések a kiadóhivatalba intézendők.

A husértékesités szervezése

Jeszenszky Pál

KERESKEDELEM,TŐZSDE.

Budapest, 1901. január 19. Az időjárás e héten túlnyomóan borús, száraz és erősen fagyos volt; csak egyes napokon derült ki az égboltozat, mikor a hőmérséklet is némileg emelkedett. Havazások alig fordultak elő. A vetések jól vannak védve. A vizállás alacsony és az összes folyók befagytak. A külföldi piaczokon a forgalom továbbra is nagyon korlátolt, az irányzat bágyadt és igy az árak sem tarthatták magukat. A szilárd irányzat, mely az újév kezdetével az amerikai piaczokon érvényesült, teljesen megszűnt; a még fennálló hausseklikk manipulácziói teljesen hatástalanok maradtak és a spekulatív részvétel hiányzik. Az árak is kisebb-nagyobb mérvben csökkennek, mert a behozatalok még mindig erősek, a látható készletek továbbra is gyarapodnak (búzában 89 millió bushellt haladnak meg) és mert a kiviteli üzlet is csökkent, A mult héthez viszonyítva igy kb. 6 c.-ny visszaesés mutatkozik. Angliában ugy a prompt mint uszó áruban jó kinálat mellett csak mérsékelt kereslet mutatkozo t. A franczia piaczokon a hozatalok kielégitőek voltak és az árak ugy búzában mint lisztben nagyobb csökkenésnek voltak kitéve. A többi kontinentális piaczokon az árirányzat gyenge és daczára annak, hogy a fogyasztás csak korlátolt készletek fölött rendelkezik, még sem mutatkozik a legcsekélyebb törekvés, hogy azokat nagyobbítsák. Majd mindenütt kedvetlen, bágyadt irányzat uralkodik, mi mellett az üzlet nehézkes és az árak is csökkenőek.

Napi jelentés a gabonaüzletril. 1901. január 22. A világ összes részeiből jelentett hirtelen beállott lanyha időjárás nálunk is érézteti hatását: olyannyira csendes az üzlet a mi tőzsdénken is, hogy csak elvétve csinálnak egy-egy kötést; a mai napot csendes kedvtelenség jellemzi. Készbuza jó kinálat, de a malmok tartózkodó vételkedve következtében változatlanul csendes irányzatot követett. Elkelt körülbelül 12 mm. tegnapi árak mellett. Rozsban szintén csak gyenge az érdeklődés, az irányzat változatlan. Helyben és helybeli paritásra 14.40 koronát, prima minőségű áruért pedig 14.60 koronát, jegyzünk, azonnali szállítás ellen készpénzfizetést értve. Takarmányárpában jobb hangulat észlelhető, az árak inkább tartottak. Helyben 12.20 koronát, jobb áruért 12.50 koronáig fizetnek. Zab mérsékelt kinálat mellett állandóan szilárd. Nálunk még mindig hiányzik a prima áru, migBécsbeu tegnap 20,000 mm. kelt el a jobb fajtákból, Minőség szerint Budapesten 12.50 koronáig menő árakat fizetünk. Tekgeriben változatlanul szilárd hangulat uralkodik, a kinálat e czikkben igen meraékelt. Azonnali szállításra 9.75 korona érhető el budapesti paritásra mig Kőbányán 9.90 koronát fizetnek.

Nálunk az irányzat kenyérmagvak iránt csendes volt, mig takarmányczikkek szilárdan tartottak. A forgalom az összes czikkekben korlátolt maradt. Az üzleti forgalomról e héten a következőket jelenthetjük: Szeszüzlet. — = 3 korona 50 fillér. = — Buza kellemes irányzatban indult, minthogy a Szesz. (Goldfinger Gábor szeszgyári képviselő kinálat mérsékelt volt és a malmok isnémivételkedvet tudósítása.) Megrendelhető tanúsítottak. Később azonban waggonáru bőven érkea „Köztelek" kiadóhivatalában, zett, mig a kereslet alább hagyott és igy a tulajdonoAszeszüzletben e héten az irányzat szilárd volt sok kisebb engedmények megadására voltak kénysze- és a tartós kereslet folytán a szeszárak változatlanul B u d a p e s t , rülve. Az üzlet későbbi folyamán korlátolt forgalom a multheti jegyzés szerint záródnak. Elkelt finomított mellett az árak változatlanok maradtak. A kinálat ismét szesz nagyban adózva 116. 116.50 kor., adózatlaIX., Üllöi-ut 2 5 . (Köztelek). gyengült és habár a malmok állandóan tartózkodóak nul szabad raktárra szállítva 46. 46.50 koronáig voltak, a készárubirtokosok sem mutattak az eladásra nagyban. különösebb hajlandóságot. A hét végével ismét szilárÉlesztőszesz szilárd és gyérebb kereslet daczára dabb az irányzat és kb. 100,000 mm. összforgalom adózottan 116.50—117.— kor., adózatlanul 46.50 — mellett a mult héthez viszonyítva nincs változás. A 47.— kor. kelt el. Megjelent az „Országos Magyar Gazda- hetihozatal 60,000 mm.-át tesz ki. Az adózott nyersszesz változatlanul, denaturált sági Egyesület" kiadásában Az Ujlaici Uradalom 36.V8 kor. jegyeztetik. Rozs e hét folyamin is szilárd maradt és teljes szesz nagyban 36. Lfzleti berendezése a , Köztelek' szerkesztősége multheti árakat ért el. A vételen ugy a helyifogyasztás, Vidékifinomitógyárakrészére e hétnek elején által kitüntetett pályamű. Két tábla hat ábrával. mint jobb minőségű áruban az export is vett részt, kinálat nem volt. Mezőgazdasági szeszgyárak kontingens nyersszeszt Irta: Wiener Moszkó. Egy hazai belterjes tekintettel a mérsékelt kínálatra azonban a forgalom csak gyenge maradt. Jobb minőségű áru előnyben gyéren ajánlottak és miután a fedezési vásárlások uradalom üzleti ágának jövedelmezőségére és részesült és minőség szerint 14'10 —14-60 K. fizettek élénkek, ugy a kinált tételek 40—40.25 koronáig találbudapesti paritásra. Nyíri származékokban kinálat hijján tak vevőre, ugy azonnali, valamint későbbi szállításra. A kontingens nyerssiesz ára Budapesten 42' *) Az e rovat alatt közöltekért a szerkesztőség üzlet alig történt és csak névlegen jegyzünk 13-50 K. Debreczen paritásában. 42 50 korona. felelőwéget sem vftUal.

110

KÖZTELEK, 1901. JANUÁR/ HÓ 16.

Bécsi jegyzés 41'60—41 80 korona kontingens Forgalom élénké Arak a következők: Friss sertéshús 1 kg. 92 -100 fillér, 1 q 80-84 korona, süldőnyersszeszért. korona, füstölt Prágai jegyzés lll-tys-llH/s korona adózott és hus 1 kg. 112—120 fillér, 1 q sertéshús 1 kg. 128—136 fillér, 1 q 118-116 korona, 3.8' 38.25 korona adózatlan szeszért. zsírnak 1 kg. 96 —100 fillér, 1 q korona, Trieszti jegyzés 2020.25 korona kiviteli szalonna füstölt szalonna 1 kg. 120—128 fillér, 1 q szeszért, 90% hektoliterje. korona, háj 1 kg. 100—112 fillér, 1 q —Kivitelre e héten néhány tétel finomított szeszt korona, disznózsír 1 kg. 116—120 fillér, 1 a — vásároltak, mely Dél-Törökország felé lett szállítva. korona, kocsonyahús 1 kg. 56—64 fillér, Vidéki szeszgyárak közül Temesvár, Losonez, korona, füstölt sor' N.-Tapolcsány 25 fillérrel drágábban, a többiek váltokorona, kolbász 1 zatlanul jegyeznek. hurka —, 1 drb Budapesti zárlatárak e héten: Nagyban: Finomított szesz 116116-50 K., élesztőszesz 116116-50 K., nyersszesz adózva 114' 114 50 korona, nyersszesz BMegSmsvásár az Orczy-uti élelmi piaczon. 1901 •— korona, denaturált január hó 22-én. (A székesfővárosi vásárigazgatósáadózatlan (exkontingens)—• szesz 36" 36-50 korona. Kontingens nyersszesz jelentése a ,Köztelek« részére). Felhozott Budapestről —• —•— korona. 72 árus 284 db sertést, 3 árus 10 db süldőt, 3400 kg. Az árak 10,000 literfokonként hordó nélkül bér- friss hust, 1000 kg. füstölt hust, 3000 kg. szalonnát, 1000 kg. hájat. mentve, budapesti vasútállomáshoz szállítva, készpénz fizetés mellett értendők. Vidékről és pedig: Nagy-Székelyről 2 árus 39 drb sertést, Gzeczéről 2 árus 20 drb sertést, Dunavecséről 5 árus 33 drb sertést, Dunapatajról 6 árus 38 drb sertést, összesen 15 árus 130 drb sertést, Heremagvak ólomzárolása.*) helybeli árus 284 darab sertést, mindössze 414 darab sertést. Budapest, 1901. január 20-án. Forgalom élénk. Arak a következők: Friss serA budapesti m. kir. állami vetőmag-vizsgáló állo- téshús 1 kg. 108—104 fillér, 1 q K., süldőmás az 1900/1901. idényben, azaz 1900. évi julius hó hus 1 kg, 88—128 fillér, 1 q K., füstölt 1-től a mai napig az alant megnevezett magkeres- sertéshús 1 kg. 108—124 fii, 1 o korona, kedőknél és termelőknél a következő vetőmagmenyszalonna zsírnak 1 kg. 92~>i100 Üli., 1 q K., nyiségeket ólomzárolta: füstölt szalonna 1 kg. 104—112, 1 q fillér, Luczerna Lóhere Összesen háj 1 kg. 100—112, 1 q fillér, disznózsír métermázsa 1 kg. 112—120,1 q — fillér, kocsonyahús Mauthner Ödön Budapest ... 749 973 1767 1 kg. 40-60, 1 kg. fillér, füstölt sonka Magy. mezőg. szöv. Bpest 551 513 1175 Haldek Ignácz, Budapest 666 412 1078 Deutseh Gyula, Budapest ... 66 256 322 Boross és Szalay Budapest 23 243 266 Frommer A. H. utóda Bpest-. 116 135 2,51 Budapesti takarmányvásár. (IX. kerület, MesterKohn Mór fiai Uzon ... ... 11 166 177 utcza. 1901. janáur 22-én. A székesfővárosi vásárIfj. Freund Sámuel, Szatmár — 138 138 igazgatóság jelentése a ,Köztelék" részére.) Radwáner és Hónai Bpest... 60 55 115 Beimel és fia Budapest ... 47 47 94 Felhozatott a szokott községekből 189 szekér Lamberger Károly Bpest ... 38 36 74 réti széna, 28 szekér muhar, 28 szekér zsupszalma Nöthling Vilmos Budapest... 11 1 12 16 szekér alomszalma, — szekér takarmány szalma, — szekér tengeriszár, 19 szekér egyéb takarmány n— ... 2383 2975 5469 (zabosbükköny, sarjú stb.) 500 zsák szecska. *) A hazai mezőgazdaságra káros amerikai A forgalom közepes. hereféle magvakat a magvizsgáló állomás nem ólomArak fillérekben, q-ként, a következők : réti zárolja. széna 330—540, muhar 480—520, zsupszalma 280—300, alomszalma 260—300, egyéb takarmány , 1 —, takarmányszalma lóhere , 100 kéve tengeriszár , luczerna - , sarjú 380— A központi vásárcsarnok árujegyzése nagyban 480, szalmaszecska 240—300, széna , uj , , zabosbükköny 520-560. összes kocBÍszám 285, (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. suly 384,750 kg. A hozatalok a jelenlegi idényezikkekben és pedig vidéki husnemüekben, különösen sertésfélékben és bárányokban, vadak közül nyulakban s végre vágott baromfiban rendkívül nagyok voltak, ennek ellenében a a tartós rossz pénzviszonyok miatt a vételkedv nagyon nyomott és ennek hatása alatt az árak — nyulak kivételével — további hanyatlást szenvedlek. Egyedüli javulást az élöbaromfipiaezon észlelhető, mig a vajüzlet -en valóságos stagnáezió állott be; a tojásüzlet is veszített élénkségéből, a mennyiben a megszaporodott hozatalokkal szemben a tereslet is gyéngébb lett. A mi oladásainkat illeti : Elhelyeztünk husnemüeket és pedig nagyob számmal beérkezett vidéki marhahús elejét 80 fii!., hátulját 85—90fillérenkilónként. Több nagyobb tételű bárány párját 17—18 koronával. Vidéki sertést szalonnával 76—80, süldőt 80—96, malaczot 100—140 filléren kilóját minőség szerint. Vadak közül nyulat 220—230 filléren sdtuk darabját. Fáczánokért 6—7 K.-át ériünk el páronként. Őzért 110—120, szarvasért 40—50 fillért értünk el egészben és kilónként. Vágott baromfiból elkelt nagyban prima lud 110, másodrendű 96, prima pulyka 120, másodrendű 100 filléren kilónként. Csirke 130—140, kappan 180—240 filléres ár mellett fogyott darabonként. ÉlőbaromBbóI elkelt néhány téteíü tyúk 240, csirke 180—200 filléres ár mellett páronként. Tojásban az árak hanyatlottak, prima áruért 92—93 korona volt elérhető eredeti ládánként. Prima te-i vajért £00, másodrendűért 160 fillér volt elérhető kilónként a nélkül, hogy a készletek apadnának. Főző vaj 120—130 fillér mellett is lassan fogy, turó ugyancsak 8—10 fill.-es kilónkénti ár mellett alig fogy. HMeghn&vásár a Garay-téri élelmi piaczon 1901. január 22-én. (A székesfővárosi vásárigazgatóság jelentése a .Köztelek" részére.) Felhozott Budapestről 64 árus 75 db sertést, 0 árus 6 db süldőt, 2000 kg. friss hust, 1000 kg. füstölt hust, 600 kg. szalonnát, 300 kg. hájat, - kg. zsirt, - kg. kolbászt, - kg. hurkát, — kg. füstölt szalonnát, kg. kocsonyahúst, — kg. disznósajtot, — kg. (— db) sonkát, — kg. töpörtőt. Vidékről és pedig a szokott helyekről 34 árus 463 drb sertést "és — drb süldőt.

5. SZÁM. 11-IK ÉVFOLYAM. tott juhok —• •— K. páronkint, — (—) K.-ig 100 kiló élő suly szerint, kisorolt kosok K.-ig páronkint, .— K.-ig 100 kiló élő suly szerint, kiverő juhok —• K.-ig páronkint, K-ig 100 kl. élős. sz., bárány — K., kecske —•— K, páronkint, durvaszőrü —. •— K. páronkint, K.-ig 100 kiló élősúly szerint, szerbiai —•— K. páronkint, — angol keresztezés — K-ig élősúly szerint, K. páronkint. romániai — K. páronkint, raczkajuhok — .— K. páronkint, — . - .— K.-ig ICO kiló élősúly szerint, Bécsi vágifcüarhavásár. 1901. jan. hó 21-én (Vass Jenő tudósítása a ,Köztélek" részére.) Összes felhajtás 4896 db. Bbből magyar 2971 db, galicziai 1099 darab, bukovinai —, német 793 db, hízott db, legelő db, fiatal db, ökör 364) db, bika 670 db, tehén 579 db. bivaly 33 db. A multhetihez hasonló felhajtás mellett a vásár kedvezőtlen hangulatdan indult meg és eteihte kevés üzlet köttetett. Csak miután az ár kissé hanyatlott, indult meg az üzlet. Arak: príma magyar 72—76-— (78), szekund* 60—70, tertia 50—50. Galicziai prima 72' 76-— 180 —), szekunda 62—70, tertia 52—60. Német prima 78—84'— ( ), szekunda 70—76, tertia 58—68. Legelőmarha : szerb és magyar 46 —48-—, rosszabb minőségű 46—48-—. Bika és tehén 40—66 ( ) és bivaly 3840—. Az összes eladások, élősúlyban, 100 kilogrammonként, fogy. adó nélkül értendők. Bécsi szurómarhavásár. 1901. jan. 17-én. Felhozatott: 3911 borjú, 2741 élő sertés, 3723 kizsigereli sertés, 470 kizsigerelt juh, 1039 bárány. Az összes árukra lanyha vásár volt. Arak kilogrammonkint: kizsigerelt borjú 60 —78, prima £0—ICO, primissima 102—112 ( ), élő borjú , prima ( ), primissima — (—), fiatal sertés 52—72, kizsigerelt sertés, nehéz 76—88, hizó sertés, süldő 80-92 ( ), kizsigerelt jub 56—76 pr. kiló fillérekben, bIrány páronkint 10—24 (—) korona. Bécsi sertésvásár. 1901. jan. 22-én. (8chleiffe>r éter és társai bizományi czég távirati jelentése a ,KSf telek" részére). Felhajtás: 4700 lengyel, 5634 magyar, összesen 10334 drb. A vásár lanyha volt. Arak kilónként élősúlyban fogyasztási adó né." kül: prima 85—87 fillér, kivételesen 88 fillér, közepes 66-88 fillér, könnyű fillér, süldő 56—74 fillér Bécsi jnhvásár, 1901. jan. hó 17-én. Felinjtái 2464 db juh. A vásár" változatlan. Árak megmaradtak. 40-— Arak: juh 42—46, kiv. 48—, raczka 36 fillér pr. kiló élősúlyban.

Allatvásárok. Baá&pesti ssnróffiiariiavásár. 1901 jan. hó 18 án. - H e i i f H l á k ügyeimébe! ~ A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóságának jeliníése. Felhajtatott: belföldi 421 db, eladatott 421 db, Elismert kitűnő hazai gyártmányi galicziai — drb, eladatott — drb, tiroli — drb, eladatott — drb, növendék élő borjú 29 db, eladatott 9 drb, élő bárány 25 db, eladatott 25 drb; ölött belfölíi 31 drb, eladatott 31 drb, galicziai — drb, eladatott — arb, tiroli — drb, eladatott — drb, bécsi ölött 25 drb, il&ditott 19 drb, növendék boriik — drb. eladatott drb, ölött"bárány 197 drb, eladatott 1C6 drb, élő kecske — drb, eladatott — drb. Borjuvásár hangulata lanyhább volt. Arak a következők: Elő botjuk: belföldi koronáig, kivételesen — koronáig dbonkint, 66--86 • gazdasági gépgyár koronáig, kivételesen koronáig súlyra, galbziai 1 kiv. koronáig drbonkint, kor.-ig, R É S Z V É N Y T Á R S U L A T kiv. koronáig súlyra, tiroli ••— koronáig kiv. koronáig drbonkint, koronáig BUDAPESTEN, kiv, koronáig súlyra, növendék borjú , — — koronáig, kiv. koronáig drbkint, K Ü L S Ő V Á C Z I - U T 7. S Z A í í . koronáig, kiv. — koronáig súlyra. Ölött borjú: belföldi 86—90 koronáig, kiv. — koronáig súlyra, galicziai koronáig, kiv. koronáig súlyra, tiroli koronáig, kiv. koronáig drbonkint, bécsi 86—9ö koronáig, kiv. 102 koronáig súlyra, növendék koronáig, kiv. koronáig drbonkint, élő bárány 1316-— koronáig páronkint, ölött bárány 10 13 — koronáig párja. 2V«, 3V«, 4, 4»/i, 6, 8, 10, 12 lóerejttek. Budapesti jnhvásár. (& 1901. január hó 21-én. székesfővárosi közvágóhid és marhavásár igazgatóság jelentése a ,Köztelek" részére). Felhajtatott: Belföldi hizlalt ürü 203 darab, (uti m o z d o n y o k . ) eladatott 203 drb, feljavított juhok — drb, eladatott — drb, kisorolt — koeok drb, eladatott — darab, KérjOk minden azakbavágó kérd<««el bikiverő juh — drb, eladatott — drb, bárány — drb, eladatott —, kecske — db, eladatott — db, boszniai zalommal hozzánk fordulni, készséggel —, eladatott — db, szerbiai —, eladatott db. adunk klmerlta é« falvitágoaltó válaazt angol keresztezés —, eladatott — db, romániai —, durvaszőrü — dh, eladatott — db. Arak a következők: Belföldi hizlalt ürü33-38.—K páronkint, 40- 41 (—)K.-ig 100 kiló élősúly szerint,feljaví-

1608 gözcséplökészlet üzemben!

ELSŐ KIAGYAR

Magánjárók

K Ö Z T E L E K , 1901. JANUÁRHO19.129

6. SZÁM. 11-IK É V F O L Y A M .

Bérleti hirdetmény. Egy szlavóniai uradalomban t ö b b 4 0 0 — 1 5 0 0 k a t a s z t . hold nagyságú, eddig házilag k e z e l t s z é p f e k v é s ű

gazdaság bérbe adandó; j ó gazdasági épületekkel, vasút közelében. — Egészséges szép vidék. — Jő munkásviszonyok. .— Czim a kiadóhivatalban. 3193

•leírni szerek értékeslfa tését eszközlik az elöL Irt 0/0 mellett. Felvilágosítást és csomagolási utasítást ingyen nynjt tagok és nem tagoknak.

^ Magyar Gazdák Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezete

HATÓSÁGI KÖZVETÍTŐ BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS KÖZPONTI VÁSÁRCSARNOKBAN. J ^ ) Sürgönyczim: Aurora—Budapest, ( d

655 k a t a s z t r á l i s hold r o z s t e r m ö első r e n d ű h o m o k f ö l d gazdasági épületekkel esetleg parczellázva is kedvező föltételek mellett k i a d ő . Bővebb fölvilágosítást ad a tulajdonos 3167

Sz.

K o v á t s

A n d r a s n é

HIRDETÉSEK

íelTétetnok a kiaöőMvaíalbss

Értékesítésre elfogad: Husnemüket, füstölt hnst, vadakat, szárnyasokat—élő és leölt állapótban, tojást, vajat, halat burgonyát, káposztát, zöldségféléket, gyümölcsöt stb.

Dr. FABINYI v. kórházi orvos, specialista. Meglepő eredmény gyengeségi állapotoknál. Rendelés 9—3-igr; este 6—8-1?.

H i v a t a l o s órák. Budapest-dunaparti teherpályaudvar, Budapest-nyugoti pályaudvar, Budapest-Lipótváros és Budapest-Józsefváros állomásokon. A) Irodai órák: a) április hó 1-től bezárólag szeptember hó 30-ig délelőtt 7 órától 12 óráig délután 2 órától 6-óráig. Raktári órók: délelőtt 6 órától 12 óráig b) október hó 1-től bezárólag márczius hó 31-ig délelőtt 8 ólától 12 órától 12 óráig délután 2 órától 6 óráig délelőtt 7 órától 12 óráig délután 1 órától 6 óráig. B) Szent István király napján hivatalos órák nem tartatnak. ií napon fenti állomásokon áruk sem fel nem adhatók, sem pedig azok ki nem adatnak, kivéve a hulla-, élő állat és robbanék íny küldeményeket, melyek közül a hullák (gyors- vagy teheráruként) a hétköznapokra megállapított hivatalos órák ideje alatt fel- és kiadhatók, mig a gyors- vagy teheráruként elszámolt élő állat- és robbanékony-küldemények ezen idő alatt csakis kiadatnak, de fel nem vétetnek. C) Vasár- és ünnepnapokon: Irodai és raktári hivatalos órák csak gyorsáruk feladására és kiszolgáltatására délelőtt 9 órától 12 óráig tartatnak. Ezen hivatalos órák alatt kivételesen a teheráruként szállítandó, sör- és baromfi küldemények is felvétetnek és a teheráru-sörküldemények is kiadatnak. .Egyéb áruk sem fel nem adhatók, sem ki nem adatnak, kivéve a hulla-, élő állat- és robbanékony küldeményeket, melyek közöl a hullák (gyors- vagy teheráruként) a hétköznapokra megállapított hivatalos órák ideje alatt feladhatók és kiadatnak, míg az élő állat- és robbbanékony-küldemények ezen idő alatt csakis kiadatnak, de fel nem vétetnek. Budapest-Józsefváros állomáson és Budapest-nyugoti pályaudvaror a gyorsáruk hétköznapokon este 9 óráig, vasár- és ünnepnapot megelőző hétköznapon, valamint országos vásárok alkalmával hétköznapokon este 10 óráig átvétettnek. A teher-áruk a fent nevezett összes pályaudvarokon vasár és ünnepnapot megelőző hétköznapon, valamint országos Vásárok ' alkalmával' hétköznapokon este 10 óráig átvétetnek. Kivételt képez karácsony, húsvét és pünkösd ünnepek előestéje mikor csak a rendes hivatalos órák tartatnak. . . Figyelmeztetés. Szent István király napján és vasárnapokon az áruk feladása és kiszolgáltatása a törvényes munkaszünetre való tekintettel korlátoztatván, e napokon a hirdetményben külön megnevezett árukon kivül más árukat csak azok az állomások vehetnek fel és adhatnak ki, a melyek erre nézve felsőbb engedély alapján külön utasítást nyertek. Budapesten, 1901. január havában. A magyar kir. államvasutak igazgatósága. (Utánnyomat nem díjaztatik.)

ur

196941/900. sz. C. II. Hirdetmény. (Rajna—westfáli osztrák-magyar vasúti kötelék.) (Mérsékelt díjtételek érvényességének meghosszabbítása.) A fenti kötelék forgalomban 1899. évi október hó 1-étől érvényes II. rész, 4. fűzet czimü díjszabás „1. függelékben" foglalt és oly közönséges gyorsárukra szóló díjtételek, melyeknél az egyes csomagok súlya 50 kgot meg nem halad, visszavonásig, de legkésőbb 1901. évi deczember hó végéig hatályban maradnak. A magy. kir. államvasutak igazgatóságára részes vasutak nevében is.

Most jelent meg a

Szövetkezeti és gazdasági évkönyv a z

SZERKESZTIK:

Szilassy Zoltán és Buday Barna T A R T A L M A : Ismerteti a hazánkban létező összes kezeti

békési

kivánt

felvilágosítások

érdekében

miszerint az esetleg fordulni

Békés, 1901. január 15.

Emperl

szövet-

szervezetét

szövetkezetek

T e r j e d e l m e : ÍO nyomtatott i v . =

r

=

r

Á r a : 1 k o r o n a .

urad. tiszttartó.

.'

Megrendelhető:

a „KÖZTELEK" kiadóhivatalában BUDAPEST,

Ernő,

s

alakítására és vezetésére nézve.

eladó.

alulírotthoz

azok

tartalmaz hitel- és fogyasztási

Békés.

Venni szándékozók felkéretnek,

intézményeket,

igénybevételük m ó d j á t ; gyakorlati utmutatást

2 d r b hároméves és 16 d r b kétéves

Vasútállomás és posta

1901. é v r e .

Az Országos Központi Hitelszövetkezet erkölcsi támogatása mellett.

tiszta magyar fajta, hágóképes

t e n y é s z b i k a , szabadkézből

V I I . ker., E r z s é b e t - k ö r a t 12. szám. Levelekre díjtalanul válasz, kivánatra gyógyszerek.

az Omge. t i t k á r j a i .

Bika-eladás. Nagyméltóságú gróf Wenckheim j Frigyes uradalmában f. év február hó 5-től kézdve

BUDAPESTEN,

r és ár megjelölé;öségéhez nyújtsák

IX. kerület, Üllői-ut 25. szám.

152

K Ö Z T E L E K , 1901. JANUÁR HO 23.

7. SZaM. 11-iK

ÉVFOLYAM.

M r G J t t t M T Gazdasági

Számviteli Maptár -1901. évi*e.'

Szerkesztő:

SZILASSY

ZOLTÁN

az Orsz. Magy. Gazd.

Egyes,

szerkesztő-titkára.

K i a d j a az Országos M a g y a r G a z d a s á g i E g y e s ü l e t . A r a portomentes

küldéssel egy

korona 8 0

fillér

(90

krajczár).

E g y díszesen s t e l j e s e n v á s z o n b a kötött, n a p t á r részszel és gazdasági t u d n i v a l ó k k a l ellátott n a g y a l a k ú egyszerű s z á m v i t e l i k ö n y v , a m e l y e t m i n d e n gazda Számvitelének b e j e g y z é s é r e az egész éven át használhat.

n

Köztelek" ki

B U D A P E S T , IX. ker., Üllői-ut 25. szám alá intézendők.

Rendkívül tartalmú

HALDEK

magnagykereskedésének József főherczeg ö cs. és kir. fensége udvari szállítójának

BUDAPEST, K á r o l y - k ö r u t 9.

1901-iki

Tavaszi vetésre ' ajánlok: elsőrendű, számos, legutóbb a páiisi világiiállitáson kitüntetett, valódi Hanna-árpát. Minta ingyen és bérmentve.

Kubicek Ferencz

Párisi t gőzi együtt. A gőzgép egész'jó k« cséplőgép javításra szoruj. Megtekinthető leilei gazda" i "" mh ™ -negyében. Lelle, déli vi 3160 i eladő Schmidl

Gazdák s gazdálkodók figyelmébe. Számos uradalomba már bevezetett

Prix:

Vetőmagvak, lóhere, luczerna, oberndorfi répamag és a hazánkban ennél is jobban bevált

óvári répamag, duppaui zab, 50»/o-al olcsóbb mint bártavaszbuza, mely más világító anyag. Próbakiiidemények 2 korona magterígeri, utánvét mellett. Kívánatra prospektus Ingyen és bércsemeték és Burián Yilmos veje, pekingi kacsák; Budapest, IX., Soroksári-u. 10.

Czellochovitz, (Hannavidék) ZsáKok. It korpa, konkoly > a legmag

kiállítási

Grand

. . .

kaphatók O

toTo'M^

r ó

. . .» r

Teleki Arvédit drassói uradahnábanv n. p. K o n c z a .

Rud- és pózna= = = Acetylen-lámpák állattenyésztési m. k. felügyelő

valamint kézi-, kert-, istálló-, kocsi-, oldal-, Spritzbogen, vállalkozóknak é j j e l i munkára való

G ö d ö l l ő .

Acetylen-lümpák

Munkái Baromfi ^hizlalás a1 kor. Baromfi tenyésztésre vonatkozó tudnivalók 1 kor. Tyuktenyósztés 2 korona. Lud- és kacsatenyésztés Bitó szövetkezetekről X korona C0 fllér. Megrendelhetők a szerzőnél, legegyszerűbben a jpénz előleges beküldése mellett.

=

VI , Gyáru. 48.

íjápuiUk unaouivaituiLDiitt megruuuuineio.

A sertés j a v i t á s a é s hizlalása

—

gazdák és hizlalók használatára. —— Irta K . R u f f y Fái. Ara portamentes kildéssel I forint 10 k r a l c z á r .

A legjobban ajánlható ^gyümölcs- és erdei faiskola

N

W. KLENERT, GRAZ siótó 18M. a végrehajtására vonatkozó miniszteri rendelet, magyarázatokkal ellátva, egy füzetben.

(Tulajdonos: Klenert Vilmos, ezelőtt Klenert és Geiger) ajánl gyümölcsfákat minden nem és formában, nemes gyümölcscserjéket, gyümölcsvadonczokat is bogyógyümölcsöket; fasorfákat, erdei fákat, tűlevelűeket és rózsákat; sövénynövényeket, spárgaféléket stb. W Árjegyzékek kívánatra ingyen. Szétküldés Ausztriába Magyarországba és külföldre.

KÖZTELEK, 1901. JANUÁR RÖ 23. 157

7, SZAM. 1MK ÉVFOLYAM.

II K I S H I R M T E S E K I

C»ak mezőgazdák éi a szakirodalom terményei, I továbbá állást keresik éj adók hirdetményei I ia rovatban és irban. !

4fillér,kövér betűkkel minden szó 8 fillér

e

i

e k r

. ^ ^ ^ T m e l y e U U e l

ry az irodai és migtári madások vezetésében gya•lottsággal birjon. Folya-

l y e g r e t -vsigy

R

Felvidéfci

Jeszenszky Pál,

JószágfelügyelőT Egy több évi gazdasági gya wlattal biró, ovadékképeí

keres^tetikáprms'e! I

gánmérnök* — óhá'jtfa'^llását '-"--itőleg felső Magyarországi

II. évfolyam. Szerkeszti és kiadja

Kerékgyártó íb évi uradalmi gyakorlattal idaBági g'pgyárban is dolzott, mielőbbi belépésre

Erdőmester,

írnoki állás betöltendő a Harta Királyi bérgazdaságban. K

^ g l e ^ g o t M g M o g ^

\őtlcn.

BSTdLTEHDÖ ÁLLÁS, Mibosdi

iránt a kereslet meg-

es hizlalással

indulván, azon tisztelt vevők, kik az idei fel-

gyanánt kezelési i; ) '

állítás javarészét együtt látni kívánják, kéret-

). M. G.E. titkárja. M. Gk E. tagoknak, a „__ sztek Orsz. Egyesülete, ralamint a Tejtermelők Egye-ete tagjainak ajánlott küldéssel 3 k o r . 3 0 fSll.

Bolti ára 4 korona. Tejgazdasággal foglalkozóknak nélkülözhetetlen. Megrendelhető a kiadóhi- . -atalhan, Bpest, IX., Ullőiut 25. szám. Kerékagyaknak

nek az Aradon át közlekedő gyorsvonat direct ALLATOK, Eladó ménes.

kocsijában Koncza posta távirda és vasúti

Keresek aelőtől tiSita, csiraképes altaczimmagot. Ajánlatot jk Kiss Lajos, Bájs-Tapolya

állomáson kiszállva

Pályázat. Méltóságos gróf Bercb Peidinanda őméltósága t igények mellet

Megjelent ÜHSEÍ

Gazdaságomban

Felső gazdasági tézetet végzett, nőtlen gazdi sági segédtiszt, 27 éves, rón kath. vallású, a magyar ( ban teljesen bírja, ki már 6 é-í folyton gazdálkodással foglalkozik, jelenleg is egy 2C"" holdas birtokon működik, ápi

Fedező mén, sötét pej, 168 cm. magas, 9 < félvér amerikai, apja Carignánó, anya Cupid u

József' nagybirtokos TE

ÁLLAS! KERESŐK,

látogatni.

Sürgönyre

Ménló, Gyakorlattal azdasági ?an1ntézetet_ s szí

Ü Gazdatiszt, tal hizlalásbí czukorrépa te, jelenleg egy n

ésben járt ezukorgy ispán alb

S

Z

Ő

legprímább, 1—2 esetleg 3 évesek és pedig h'-'-1-' való ökrök eladásái későbbi szerződéi legolcsóbb árért vállalkoznak

W E I L E ^ é$

l \ m \

.... tói hivatal Bal örgyön. Importált angol

tizedes mérleg

liatt a íegalaosony :aphatók. Czim a i

az összes sulyokkal együtt Minden mérleg hitelesítve Továbbá

BECSERÉLEK

n gyakorlattal, bármily m

állást keres azonnali belépésre és tejgazdasági^zakiskolát^ió a gazdaság minden ágában jártas, 18 évi gyakorlattal, földmives és tejgazdasági szak- anyjTva^van^'bármiiyen alksdiskola üzletvezetői tanfalyamot végzett, 86 éves, nős gazda- Mvatalba.er6S* * ^ * 3199 é s ü s z ő b o r j a k a t tiszt. Czim Németh István Bobda, Torontálmegye. SÍ 10 úgyszintén legprímább Tejgazdaságban jártas, 40 éves, nőtelen, izr. gazdatiszt állást keres^. BudaIspánt vagy ehhez hasonlő^oly állást K l e i n és Spitzer Földmives Kis-Czelii kereskedők. segédtiszt,^ ki fe'jjőbb gajd. egyezség szer iskolát végzett, 21 éves, róm. Megrendelések bármikorra is elfogadtatnak. ...... lezte, "hoí megtó™üihefner A növénytermelés, állattenyészés szőlőkezelésben ^ ^ a számadások vezetésében ki- kalonai^ kötelezettségének ele^ tűnő gyakorlattal bir, miről jó zik.0ICzimna kiadóhivatalban. ' 3157

növendék ökör

Rónai

BUDAPEST, BTádor-n. S

mérleg, melyeket a kívánt helyen felszerelek. Továbbá kisebb-nagyobb

Kis-Czelli kereskedők. )b uradalomtól,több nyt szél, jó ajánlatokkal, í

R&dwimer és

Marha-

tinó és

és 6 drb 1500 kiló hordképességü, erős vaskorláttal ellátott 2 és. Va méter hosszú, uj százados

Vöröstarka

Felsőbb gazdasági tanintézetet és sárvári tejgazdasági szakisko latokkal rendelke • minden ágában gyakor azdatiszt szerény feltét*

drassói uradalmát megállomásnál kocsi vár.

küldjék be^okmányaikat, ill

ilághirü e r f u r magvak árjegyzéke. I Ingyen^bérmentve

mmiL

ócska marhamázsákat uj hídmérlegre vag marhamérlegre

nnylségé3-

i Szilágy-mesrye.

mindenkor nagyobb mennyiségben, dus választékban kaphatók

Gróf Herberstein Albert 81 ,i uradalmi igazgatóságánál Strilek, Morvaország.

Hanna vetőárpa

mig a készlet tart 100 kgként 19 koronáért kapható vasúti állomásainktól.

Egyetlen

naptiráMU"61-'

Eredeti

Ramhouillet kosok

mérlegmüszerész Budapest, VII., »ohány-n. '

152

GÖZMIVELÉS. Nagyobb területek szántását

50°1»

gézekével

aajlandó vagyok elválallni; épúgy

mélyrigolozást

siölö-telepítésekhez.

Érdeklődők kéretnek, hogy alanti czimenhez forduljanak. A I F f Y L R R

W

7. SZaM. 11-iK ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK, 1901. JANUÁR HO 23.

C B BJ L RF §1 11,

ffí

gőz szántási vállalkozé BUDAPEST-KELENFOLD,

hiteles ilmiczi árpát Közvetlenül uradalomtól vennénk

250

hectoliter

terméstöbblet

érhető el, ha a talaj 99%-os darabos égetett maró mészszel vagy 72°/o-os szénsavas égetett mészporral trágyáztatik. A legnagyobb uradalmaknál kitűnően kipróbált trágyázási módszer. I. rendű referencziák! Fenti czikkeket valamint mindenkor friss, szép fehér épitkezésl meszet bármely 1327 vasútállomásra bérmentve legolcsóbban szállít ELSŐ BAKONY-SZENTCrALI M É S Z T E L E P E K

KLEIN MÁRKUS FIAI Szentgál

Lapunk bekötési táblája 2 kor.

72 fill.

k a p ü a t ó

(portómentesen>

k l a d ó S i t v a t a l u n k b a n .

; 100 métermázsa

magbükkönyt. Ajánlatok Zichy Nándor gróf uradalmához, Sáregresre utolsó posta C z e c z e intézendők.

M. kir. államvasutak.

3177

Igazgatóság.

L e g r ö v i d e b b és legolcsóbb utazás Olaszországba. A Fiume-Velence és Fiume Ancona közt közlekedő termes gőzhajók menetrendje. Érvényes 1900. évi november 1-től 1901. évi október 31-ig. Fiume-velencei vonal: Éjjeli-^toatok. Fiúméból indulás minden kedden^fej szombaton este 8 órakor Velencéből indulás minden hétfőiyy csütőrtököu este 7.30 órakor Nappali járat: márciuiSte-től október 31-ig Fiúméból indulás minden csütörtökön reggel 7 órakor Velencéből indulás minden szombaton reggel 7 órakor Velencében érkezés és indulás a S^t. Márk-téren. Menettartam' 10 óra. Fiume-anconai vonal. Nappali jára\: Fiúméból indulás minden hétfőn reggát 7 órakor Anconából indulás minden szerdán reggel 7 órakor Éjjeli járaK Fiúméból indulás minden csütörtökön^fete 8 órakor Anconából indulás minden szombaton^ste 8.30. órakor Menettartam l1 Menetdijai A gyorsvonatok használatira jogosító" isnetjegyek árai a hajó átkelés dijjal együtt: aj Budapestről Dombovár-Fiumén áf 'elencébe vagy Aneonába vagy viszont: gyorsvonaton I. oszt. és a gőzhajón I. ízt. 34 korona II. I. A budapest-velencéi vagy ,i jegyeknél a gőzhajókon egy ágyért 2 korona utánflzetendS. b) A gőzhajókon Fiúméból Velencébe Aneonába vagy viszont: diszterem, hálóhelylyel együtt 16 korona I. osztály, , „ 12 , III. osztály, (fedélzet) „ 6 » Továbbá kaphatók még ezen útirányon érvényes Olaszországba szóló combinálható mérsékelt körutazási jegyek is. A gyorsvonatok Fiúméban a gőzhajók kikötőhelyéig és ounan közlekednek. A termes gőzhajók csatlakozásban közlekednek a BudapestFiume közt forgalomban levő gyorsvonatokkal, valamint a Róma, Nápoly, Bari, Brindisi, Bologna, Milano stb. (elé induló, illetve onnan érkező vonatokkal. A gyorsvonatok használatára jogosító közvetlen menetjegyek árai a hajó átkelési dijával együtt: Budapesről: . 73 frcS275 c Romába vagy viszoni Nápolyba „ , .. 100 , 55 , Flórenzbe „ , ... ... . Genuába , , Milánóba „ „ Turinba „ Nizzába „ „ . Marseille-Saint Charlesba vagy v Lyon-Perracheba vagy viszont .. 2 korona utánfizetendő. Igáinak a m kir államvasutak állom itjegyirodái, valamint a Cook Tamás ŐÍ Fia cég összes utazási irodái. Budapest, 1900. november 22. A m. kir. államvasutak igazgatósága

A Mezőgazdasági

Ipar-Részvénytársaság

Kaposvári Eéruradalma eladasra

bocsát:

mintegy 2 0 0 m é t e r m á z s a , tavaszi takarmányvetésre kiválóan alkalmas

zöld-borsót, továbbá mintegy 100 m é t e r m á z s a , Svédországból a mult évben importált, eredeti Ligowo-zabból származó, ezidei termésű, kiválóan szép 3174

Ligowo-zabot. U g y a vetőmag-borsó, mint a vetőmagzab ára, a Somogy-Jaádi vasúti állomásra zsákokkal együtt szállítva és ott vasntra adva, bruttó 100 kilogrammonként 18 kor. Mintákkal és felvilágosítással szolgál a

Mezőgazdasági Ipar-Részvénytárs. bérűmét igtizg. Kaposvárott.

KAINIT asfST b a n é s k i c s i n y b e n , Megrendelhető a* Országon Magyar Gazdasági . hivatalánál (Budapest Köztelek). A ríagybsn vraggon-rakományonként ab Leopoldshall-Stassfurt. ömlesztett állapotban 106 frt, zsákban szállítva 130 frt. A vasúti szállitáaiköltség a különböző távolságú rendeltetési állomások szerint 130—140 frt között váltakozik. Klsslnyban mm.-ként zsákkalegyütt budapesti raktárunkból » g y » sületi tagok részére 2 frt 80 kr., nem tagoknak 3 frt. A megrendeléssel egyideüleg a kainit árát egyesületük pénztárához feaküldeni kérjük, a szállítási költségek a küldemáay

.Pátria* irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása, Budapest (Köztelek)