Környezetgazdaságtan Externáliák Diszkontálás
Közjavak problémája
6. előadás
Stb…
A szennyezés mint piaci kudarc kezelése: a Pigou-i hagyomány és a Coase-tétel
Környezeti állapotváltozás
Társadalmi károk
© 2012 BME Környezetgazdaságtan Tanszék
Amit eddig tudunk: a természeti környezet állapotváltozásai, a nem hatékony használat leírható piaci kudarcként (externáliaként, a közösen használt szabad javak problémájaként).
Emlékeztető: az externália hatása P
A külső gazdasági hatások nem hatékony piaci allokációt okoznak S: a piacon megfigyelhető tényleges kínálat S’: hipotetikus kínálat, ami tartalmazná a szennyezés minden költségét
D
S’
S
P’e Pe Társadalmilag hatékony szint
Piaci egyensúlyi mennyiség
Q’e
Qe
Q
KÖRNYEZETI SZABÁLYOZÁS
A társadalmi optimum, a környezethasználat
hatékony szintje nem alakul ki automatikusan a piaci kudarcok miatt Kormányzati beavatkozás mint a piaci kudarcok „gyógyszere” („internalizálás”) De: Kormányzati hibák – rontják a piaci hibajavítás hatékonyságát Mai témánk: a szabályozást megalapozó két nagy elmélet
Pigou versus Coase 1. Arthur Cecil Pigou (1877–1959)
angol közgazdász, a Cambridge-i Egyetem professzora, nevéhez fűződik a „jóléti közgazdaságtan” irányzat kialakulása Ronald Harry Coase (1910) brit közgazdász, főként a Chicago-i Egyetemen (USA) dolgozott. 1991-ben Nobel-díjas lett. A „jog és közgazdaságtan” szakterület előfutára.
(1) Pigou tétele Minden környezetszennyezőre kivethető egy olyan T nagyságú adó, melynek hatására a szennyező tényleges kibocsátása a társadalmi optimummal lesz egyenlő.
Pigou versus Coase 2. A. C. Pigou: The Economics of Welfare
(1920) - A környezeti externáliák „internalizálhatók” megfelelő mértékű adó kivetésével. R. Coase: The Problem of the Social Cost (1960) - A jól definiált (tulajdon)jogok megoldják az externáliák problémáját.
Pigou-i adók (Gazdasági ösztönzők): A társadalmilag hatékony Q’ kibocsátás úgy érhető el (Q* helyett), ha a szennyezőkre T nagyságú adót vetünk ki. T hozzáadódik például a termelési költségekhez, új elfogadási határhajlandóság alakul ki: S’ (S helyett).
A T adót írjuk elő
A szennyezés csökkentése
Közvetlen előírások: A társadalmilag hatékony Q’ kibocsátás úgy is elérhető (Q* helyett), ha a szennyezőket technológiai jellegű utasításokkal, előírásokkal korlátozzuk kibocsátásukban. Ha a kormányzat tudja, hogy Q’ a hatékony, ennek érvényesítését A Q’ hatékony szintet írjuk elő előírhatja.
A termelt mennyiség csökkentésével
(ára: a profit csökkenése) A szennyezés-kibocsátás csökkentésével (kiegészítő technológiával) a termelt mennyiség változatlanul hagyása mellett (ára: pótlólagos szennyezéselhárítási költség vállalása)
A termelés csökkentése: kisebb termelési szinten kevesebb a szennyezés, de csökken a termékkel kapcsolatos hasznok nagysága is MNPB = nettó határhaszon
P
MEC = külső határköltség
MNPB
MEC
Q (TERMÉK) Q’
Q*
A szennyezés-elhárítási költség A szennyezés elhárításának (határ)költsége (MAC, [Marginal] Abatement Cost) azoknak a beavatkozásoknak (beruházások, üzemeltetés) a költsége, melyekkel a kibocsátott szennyezőanyag környezetben mérhető koncentrációja csökkenthető.
A szennyezés csökkentése: a termelt mennyiség nem változik, de egy pótlólagos technológiával a szennyezés csökkenthető MAC = marginal abatement cost
P
MEC = marginal external cost
MAC
Az optimális kibocsátás elérése T = Pigou-i adó/díj (A + B + C + D)Q* > (A + B + C)Q’ - kibocsátó (B + C + D + E)Q* > BQ’ - károsultak A kibocsátó optimalizál MAC MEC
P
MEC
T bevezetése után: Meddig éri meg szennyezni és díjat fizetni, illetve hol éri meg szennyezéselhárítással megtakarítani a díjfizetést?
E T A
D B
C
Q (SZENNYEZÉS) Q’
Q*
(2) Coase tétele Megjegyzés: Itt is bajban vagyunk, mert (Pigou-hoz hasonlóan) Coase sem mondta ki tételszerűen megállapításait. Amit ma a környezetgazdaságtan tankönyvek ismertetnek, az rendszerint a „Coase-tétel” George Stiegler (1966) általi megfogalmazása. A „Law and Economics” irodalom további, változatos megfogalmazás-csokorral rendelkezik a Coaseelmélettel kapcsolatban. A Pigou-féle megoldást ellenben az irodalom egységesen közli (s ezért hívhatjuk bátran Pigoutételnek is akár.)
Q’
Q*
Qszennyezés
PÉLDA a Coase-tétel bevezetéséhez Egy albérletet két egyetemista oszt meg egymással, egyikük dohányzik, másikuk nem. Mi a dohányfüst optimális szintje az albérleti lakás légterében?
A probléma megoldásának egy lehetséges útja…
Másik út (amiről az előbb már szó volt): Pigou-féle optimalizáció A környezeti externáliák „internalizálhatók” megfelelő mértékű adó vagy közvetlen előírás alkalmazásával: a dohányfüst okozta károk (MEC) kiszámítása a dohányzásból eredő jólét hasznának (MNPB) számítása fentiekből a kívánatos dohányfüstkoncentráció (MNPB=MEC) előírása (adóval, tiltással, stb.)
A Pigou-féle internalizálás akadályai Sok adatra, számításra van szükség az
optimális szint kikalkulálásához Nehézkes az optimális szint betartatása, ellenőrzése Azaz: jelentős állami részvételre van szükség – magasak a szabályozás tranzakciós költségei
Még egy alternatíva: internalizálás Coase elméletével Ronald Coase (1960): A jól definiált (tulajdon)jogok megoldják az externáliák problémáját: meg kell határozni a dohányzással kapcsolatos alapjogokat (pl. tilos a dohányzás vagy szabad a dohányzás) az érintett felek egyező akarattal, megállapodás alapján eltérhetnek a kiindulási helyzettől Coase szerint – ha a tárgyalás lehetséges – a megállapodás eredménye társadalmi jóléti szempontból az optimumra vezet
Az érdekelt személyek tisztában vannak érdekeikkel (1) „A” dohányzó személy közömbösségi görbéi a {pénz; dohányfüst} fogyasztói kosarakra
dohányfüst
A dohányzással kapcsolatos kiindulási jogok tisztázása hogyan vezet optimális füstmennyiséghez (szennyezéshez)?
A
dohányfüst
B
„B” nem dohányzó személy közömbösségi görbéi a {pénz; dohányfüst} fogyasztói kosarakra
pénz
A szobatársak tárgyalása egy Edgeworth-dobozban (1) E1
Egy másik lehetséges kezdeti feltétel
B
B személy közömbösségi görbéi
dohányfüst
Az érdekelt személyek tisztában vannak érdekeikkel (2)
pénz
A
A személy közömbösségi görbéi
E2
pénzvagyon
Egy lehetséges kiindulási pont, ami a pénz és a dohányzás egy eloszlását reprezentálja
A szobatársak tárgyalása egy Edgeworth-dobozban (2) E1
Tanulságok B
Egy másik lehetséges kezdeti feltétel
B személy közömbösségi görbéi
dohányfüst
A szobatársak közötti tárgyalások lehetséges végeredményei
Egy alku révén bekövetkező csere, ahol A többet szennyezhet, de pénzzel kompenzálja Bt
SZ
A
A személy közömbösségi görbéi
E2
pénzvagyon
Egy lehetséges kiindulási pont, ami a pénz és a dohányzás egy eloszlását reprezentálja
„Gyenge” Coase-tétel (hatékonysági tétel)
Ha egy, a környezethasználat szintjéről szóló alkuban (a) a résztvevő felek jogai pontosan szabályozottak és ismertek, továbbá (b) a tranzakciós költség nulla, akkor a felek szabad alkujában létrejövő végeredmény mindig Pareto-hatékony lesz a jogok kezdeti elosztásától függetlenül.
A szobatársak alkuja, bármilyen kiindulási
pontból indultak is, az „SZ” szerződési görbe valamelyik pontjára vezetett „SZ” valamennyi pontja Pareto-hatékony, azaz optimális eredmény A kiindulási pont megválasztása az optimális végállapotot nem befolyásolja, csak azt, kinek a költségére érték azt el Most már kimondhatjuk Coase tételét…
Teljesülhetnek-e a feltételek? (a) A kiindulási jogok egyértelmű meghatározása elméletileg és általában lehetséges. A törvényhozás képes a megfelelő jogrendszer kialakítására, a bíróságok és más intézmények gondoskodhatnak a jogok érvényesíthetőségéről (b) A tranzakciós költség szinte soha nem nulla, általában pozitív, de sok esetben – szintén megfelelő intézményekkel – mérsékelhetőek De: A Pigou-féle internalizálás esetén is van tranzakciós költség, csak nem a felek között jelentkezik, hanem a szabályozást megtervező, bevezető kormányzati intzéményeknél
Még egy probléma: a jogok kezdeti megoszlása mégis számít Kísérleti tény: az elfogadási hajlandóság mindig magasabb, mint a fizetési hajlandóság Azaz: egy jogról való lemondás többet ér, mint ugyannak a jognak a megszerzése Vagyoni hatás lép(het) fel
„Erős” Coase-tétel (invariancia tétel)
Ha egy, a környezethasználat szintjéről szóló alkuban (a) a résztvevő felek jogai pontosan szabályozottak és ismertek, továbbá (b) a tranzakciós költség nulla, és (c) vagyoni hatás nem jelentkezik akkor a felek szabad alkujában létrejövő végeredmény mindig Pareto-hatékony és ugyanaz lesz a jogok kezdeti elosztásától függetlenül. (Aláhúzással a gyenge Coase-tételtől való különbségeket emeltük ki.)
A Coase-tételrendszer további elemei AZ INVARIANCIA-TÉTEL KÖVETKEZMÉNYE: Ha a
tranzakciós költségek jelentősek, s emiatt a sikeres alku meghiúsul, akkor az erőforrások hatékony felhasználása a jogok kezdeti eloszlásán múlik.
NORMATÍV COASE-TÉTEL: A szerződések (alkuk)
megkötésével kapcsolatos jogszabályok (ezen belül a tulajdonosi jogok) rendszerét úgy kell kialakítani, hogy a magánegyezményekhez szükséges tranzakciók költsége minimális, az alkut nem meghiúsító mértékű legyen.
NORMATÍV HOBBES-TÉTEL: A jogszabályok rendszerét úgy kell kialakítani, hogy minél kevesebb veszteség származzon a magánegyezmények meghiúsulásából, azaz a jogok tartalma alkuk nélkül is közelítsen a hatékony szinthez.
Az állami beavatkozás tág értelemben vett Pigou-i és Coase-i formája A Pigou-i elv szerint:
A Coase-i elv szerint:
Az állam feladata a
Az állam feladata
szennyezési optimum kiszámítása, majd ezen optimum érvényesítése valamilyen szabályzóval
Ilyen szabályzók a
közvetlen előírások és a gazdasági ösztönzők
megfelelő intézményi környezet kialakítása a szennyezők és szennyezettek közötti megállapodások elősegítésére Ilyen szabályzók a jogallokálás és a felelősségi szabályok
