A R A 6 FILLÉR.
Hódmezővásárhely, november 24.
Első évfolyam 37-ík szám
Felelős szerkesztő: F U L Á N K .
Megjelenik minden vasárnap.
L A B A N C Z MÁR Labancz már Kossnlh is, Zokog Magyarország, Verje meg az Isten Allhatatlanságát.
Meghátrált az osztrák, Mint a nyul megfutott, S 6 a nyert csatában Diadallal állott.
Kuvik süvit végig Nagy Magyarországon, Kossuth Lajos sirunk, Zokogunk sírodon.
A nyert csatatéren Sir a tárogató, Lehanyatlik busán A magyar lobogó.
Tenyerünkön hordtuk, 0 vo't a reményünk, S hogy ha kellett volna ; Kiontjuk a vérünk.
Fájdalmunk, siralmunk Halld meg óh magas ég Te hozzád könyörög Elavult magyar nép.
Hely mikor kuruc volt, És mi láncot hordtunk, Egyetlen szavára Kirántottuk kardunk.
Hej de már nem ugy van, Letörött a zászló, Tollászkodik rajta A fekete holló.
Mit tegyünk ha ö is Elhagyott bennünket, Kihez sok milliók Reményeket fűztek.
Nyakunkon a német, Nincs ki védelmezzen, Az Isten se segit Szegény magyar népen.
Labancz Kossuth Ferencz Zokog Magyarország, Verje meg az Isten Állhatatlan ságát.
Tárogatós.
GARANTIROZOTT
HÍREK.
X Meglepetés : Pócsy Miska barátunknak, aki maga is szenvedélyes vadász volt, a napokban a ,,kistársulat" aliász" „Orvadász k o m p á n i a " egy nyulat küldött ajándékba, mit is Miska barátunk az alábbi rigmusban köszönt meg. Az a p á r sor kezünkbe is kerülvén bele egyezése nélkül is leközöljük: Kedves volt Bajtársak! Nem tudom mit mondjak A kitüntetésért, A mely a napokban Ti általatok ért. Kedves volt bajtársak, Köszönöm a nyulat, (Az én lelkem m á r csak. Az elmúlton mulat) Sose hittem vóna Olyan égi csodát, Hogy én is rendezek Egy kis nyul-vacsorát Akárki lcjtte is Szépen meg volt lőve, (Szeretem az ilyet Leginkább megfőve.) Még egyszer köszönöm, Az isten veletek, Még nagyon sokáig Jól hordjon „fegy vertek."
Pócsy
3Iiska.
x Álljon f e l . Mikor Endrei a társasvacsorán beszámolót mondott, mindenki azt kívánta, hogy az asztalra álljon fel, mert nem látják. Bizonnyal azért kívánták ezt, hogy láthassák, pirulás nélkül tudja-e bejelenteni a kiegyezési árulást. X Hordó. Tölcséry István nem akar inni bort mert az A o r d ó - b a n áll. És ő annyira irtózik a hordó tól, mivel ő levék&ordó, hogy h o r d ó s - bort nem iszik.
x Hiteles
hir. A
tanítók fizetérendezésének
azért nincs tere, mondja Tereh, mert népiesen szólva az egyháznak nagy „tere" az, mikor minden pénzt elnyel a fel nem épített susáni templom és paplak.
x A türelem. A V. és V . türelemről
zeng.
Hogy legyen ő türelmes, mint amilyenről a volt Csada bácsi korcsmájában beszélnek egy szamárral és egy czitrommal kapcsolatban.
x A S z a r v a s uj f e l i r a t a . A városi tanács
-elhatározta, hogy azon alkalomból kifolyólag — m i szerint Fogel Ferencz a Szarvas szállodát a nyilvá nosság kizárásával elhagyta — a Szarvas homlgkzatára egy márvány emléktáblát készíttet s arra ezt íratja: .,Itt nyugszik Fogel Ferencz az ő háromezer koronájával együtt". x Egy nyilatkozat, Fógel Ferencz a „Szarvas" volt bérlője anyi részvét nyilatkozatot kapott m á r a napokban, hogy legközelebb a következő nyilat kozatot teszi közé a helybeli lapokban. „Részvét és koszorék mellőzése kéretik." x P l e t y k a . Rosznyelvek azt beszélik, hogy mikor Csáky főügyész beakart menni Kun Miksához foglalni, az elébe állt s igy s z ó l t : — Bocsánatot ez nem a Csáky szalmája.
— L e v e l e t kapott. A tisztviselők fizetésjavítását megfellebbező tizennégy tagu társaság levelet irt Csuti Ferencznek, mely igy kezdődik: — Ha hallgattál volna, „bölcs" m a r a d t á l volna, igy azonban veled tovább nem tartjuk fenn a szolida ritást.
Ó-KORI A D O M Á K . Francziaországból ment egy katona Frankfurtumba a' régi időben és az uton beszállott a csillag vendég-fogadóba. Jóllehet, hogy a katonának a ruhája rongyos volt, de franczia aranyokkal jól meg volt spékelve. A vendégfogadós megbe csülvén ötet, mint katonát és valamely gazdag kalmárok közé ülteté asztalhoz. Ez igen megkomoritá a kalmárokat, azért is a katonának mindent ellenére tették, amit csak lehetett; mert midőn a levest felhozták, elő veszik a kalmárok ki-ki a maga ezüst kálánnyát, a katonának pedig semmi sincs. A kalmárok azt mondják: gazember, ki a maga kalánnyával nem eszik. A katona lemetsz egy darab üres kenyér hajat, beleüti a villáját és evett derekasan. Midőn a leves elkölt, mond a katona : gaz ember, ki a kálánnyát-is meg nem eszi; s ezzel megboszszulta a kalmárokat. Valamikor a kalmárok ittanak, mindenkor panaszolkodott egyik a másiknak, hogy a pohár szája oly zsiros, és midőn a másik azt monda : hogy ő el nem zsírozta : elhiszem mond a másik, mert néked van tiszta keszkenőd: csak a katonát csúfolhassák. A katona csak azt várta, mig a pohár reá került, a bort belőle mind kiitta, a poharat pedig az asztalhoz sújtotta, hogy a cserepe a kal márnak orra alá ugrott, mondván : most nem mondhatjátok, hogy én zsíroztam el a poharat. A vendégfogadós felvisz egy tál húros rigót, mellyeket a kalmárok egymás között felosztot tak és a katonának semmit sem hagytak. A katona csak hall gat s elvárja mig a vendégfogadós egy kappant feltészen, ezt megragadja mondván : mivel látom, hogy ennél az asztal nál minden emberre egy madár esik, tehát én is csak meg tartom ezt magamnak. Itt is ki voltak fizetve a kalmárok.
Egy agglegény gondolatai* Ha az asszonyt mint letépett tani, akkor többet érne. *
virágot lehetne tar!
Az asszony bölcsessége a j ó z a n logika ellentéte. Ha az agglegényeket meg a vénlányokat adnák, felemelhetnék az ujoncz létszámot.
össze
* Sok vénlány a hozomány áldozata. * Szeretném látni azt a, vénle ányt, gát tartja legboldogabb állapotnak.
ki
vénleánysá-
*
A leányok sokszor és sokat tudnak szeretni, hogy melyik az igaz, azt a koporsónál " tessék megkérdezdi.
* Akinek gyereke van ne sohase szerette az urát,
merje
mondani,
hogy
Kitérő válasz — Zálika, megengedi nekem, hogy tsináijak o maga mamájából edj a n j ó s ? — Miért ne ? Tsak thonáljon s z á m o m r a edj alkal matos férjt, de nem mogát.
Saíajkó Esvány esettye. Hát kérőm tecezik tűnni, hogy apátfatvi csárdába a förtelmessel.
mulattunk
az
— A förtelmes danolt, oszt ugy sivalkodott, mint az anyátlan malacz. Visított a szöbbnél szöbb áriákat. Mondta oszt ez a fortélyos Ferke: — Zsuzsanéném, tuggya-é kend a — Tudom! mondi ü.
János
vitézt?
— Akkor áriázza el kend! — A förtelmes h á r m a t nagyott húzott, oszt akkor elkezdte ereje daczából ezt az áriát, hogy aszondi : Lennél te rózsabimbó Lennék én a méh. Mely döngi döngicsélve Száll a méz felé . . . — Itt elhatta az áriát a förtelmes, oszt dözte, hogy mitszólünk hozsá.
mögkér-
No a fene ögye mög, e m m á n hang, az istenét neki! Szólt elbágyadva ez a hunczut Ferke. — Mikor oszt az áriázást folytatni akartuk,
écczörre nagy sivalkodás t á m a d t odaki, oszt nagy vilá gosság ütődött be az ablakon. —• Ég a ház ! Visított egy hang. — A förtelmes elordította magát, oszt aló, sza ladtunk á m kifelé, hogy csakugy zuhogott rajtunk a ködmön, mög a szürkankó. Hát egész szépen égött a ház teteje, de m é g az ódala is. A csárdás ott pipázott a kut mellett: — Nem baj! Szól ö kiköpve. — Mér? — Mer azér, hogy biztosítva van, ögye mög a fene! Mongya a kocsmáros. — H á t ott nézögetünk, écezör aszongya égy lébajuszu e m b ö r : — I t t vannak a t ű z o l t ó k ! — Csakugyan gyüttek hatan, gatyába, oszt sisakkal. Mán akkor az egész h á z égött, oszt égy helyön be szakadt. Ekkor kiáttya el magát Zaka Ferke: Jaj, jaj, Zsuzsa n é n é m bent maradt a csár dában ! . . .
1907. november 24.
0 NG
Rebach Mónesz Iczíg — cseveg.
— Hodj emeljenek fára, na ja . . .
•
Üiéged föl khét ölnyire, oz epher *
Nü, o Szarvasnak jól befelezett, Fogel Ferencz, mint o modár, elröpeni. 0 város meghökente magát, hogy elvesz o geis'i, o házbér. Kikhülte o végrehajtót, akhi khereste, mit lehetne le foglalni. Tholált is edj-két holmi, de ozt kheveselie. Khiment másnap is. Ahhor sikerült o foglalás. Mikhar Csáky Lajos, o főügyésze o városnak belépett a kü?ponul a, igy szólt Kun Miksa : — Khérem, ez nem o Csáky szalmája! . . . — Mindegy — mondia o — főügyész, ez nem is Csáky szalmája, hanem Szarvas vadászat . . . Khülönben nadjon összeröffentek az emberek o Szarvas miatt. Ott fünt o torongy alat összesógtak, hodj oz ójságok honan thodták meg o Szarvas ögy részleteit. Rögtüu meg is szorították o városházán o hirszolgálato . Na ja, ez is stillszetü volt, me:t ez valt edj igaii Szarvas hiba ! . . . Na ja ! 1
Adomák*
Jerünk sak ! 0 hétend tonálkhozok ón edj bkokmánynyal, o klii sohasenem szoktha adni semmit se nem. Elkhezdte én vele beszégetni. — Hava-hava szomszéd ? — Mügyök a jölésbe ! Mondja ő. — Mit megcsinálják atand '? — Megbeszéljük, hodj, kit megválasztunk o küzdjölésre ! — Oszt kire szaval szamszéd ? — Én bizony nem thodok áztat! felel a magyar ! — H^dj-hodj ? — Hát én szavalok a czédulával, o mit o kezembe belenyomnak! — Eztet nem értek, liát miijen szovozás van oz '? — Az edj titkos szavalás ! Mondja o szamszéd. — Ogy é'jen oz övé hkapanya! Mondok én, de jerünk taváp !
* Khérem ! Ez o Móricz, ez a marha, áztat mondja o vasárnap, hodj menjek én vele oz hetedik keiüleii olvasó khürbe, a vacsorára. — Adnak otand khóser koszt ? Khérdem én. — Nem, azt nem ! Mondja szomorúan Móricz. — Okor elmék ! Mondom én ütletesen. Na ja, én nekhem van szivem, én viczes ember vadjok. Hát elmenthönk. Otand volt már o polgárnagy oreság, meg az Endrey oreság is. Oz első fülköszöntöt o polgárnagy monta. Edj szer aszangya ez a Móricz : — Te Mónesz, mit gondolsz, Endrei oresák hodj fogja khezdeni o beszámolópohár khöszöntöjit. — Nem thodok, nem thodok, hát hogy ? — Nü ógyj hodj: emelem o kvótát! (pohár helyett...)
Két uri ember j ö n a „Tiszából'' éjféiután 2—3 között, a hold teljes fényében ragyogott, meglátszott rajtok, hogy sürün néztek a „pricczölt" fenekére, mert egymás vállára tett kézzel mérték az aszfaltot, hogy az árok felöl meg van e ugyan az a mérete, mint a fal fele. J ö n rajok a vasút felöl egy mindszenti gányó, aki illedelmesen köszönti a két jókedvű urat, az egyik azt kérdi tülle, „barátom miféle az Ott az égen n a p é vagy a hold''! mire a szegény utas illedelmesen azt feleli, hogy „engödölmet kérők nem szógálhatok vélle, mer nem idevaló vgyok'". Erre jót nevettek az urak s az egyik nyomban in dítványozta is, hogy „na czimbora erre megihalunk egy pohár konyak' ot". Debreczeni gazdászokkal történt, hogy ők is jól bele mentek az éjszakába s valamelyik az indítványozta, hogy úgyis mindjárt indul a vonat B. Újfaluba gyerünk ki faluzni; ugy is lött, kimentek, ott a korcsmában le itatták az éjjeli baktert, s részegen át vitték a szom széd faluba s lefektették egy padra, miKor szegény bakter felébredt — mit sem tudva az utazásra!, — kö telességéhez hiven elkezdi dúdolni és énekelni, „hogy éjfél után óra kettő, dicsértessék a t e r e m t ő " . Meghallva ezt az ottani bakter, rögtön arra sie tett, s lehordja emezt, hogy mit avatkozik az ő dol gába, ő itt a hetes bakter, emezmeg azt erősitette, hogy de bizony csak ő, szóról-szóa, bottal, dudával in tézték el a dolgot, míg nem felvilágosította őket a posta-kocsis, aki haza szállította a szegény baktert.
* Egy „karton" bálba egyikgavallér a négyes alatt hízelkedni akarván bájos tánczOsnöjének egyszerű ruháját megdicsérni akarván, képletesen adta elő ilyen formán. „Kedves nagysám, kegyed olyan mint szerény re zeda, nem szép, szép, de szagos". Egy másik pedig k i igen járatlan volt a kurizálás terén, igy kezdé a társalgást: — Szereti nagysád a sajtot? — Nem igen — válaszolt a hölgy. — De a bátyja szereti ugye? — Kérem nincs bátyám. — De, ha vóna, tudom az s z e r e t n é ? — Azt meg én nem tudom. r
Tarajas Erzsók és Hájas Kata* A főd vögye be galambom, e m m á n oszt töszi. Azt kérdi, hogy hova beszélők ? Hát a tojás irá nyába. Kettő égy piczola, oszt az is az aprajábúl, oszt hogy vöszi ez a sok kúdús nacscsága. Oszt a kurumpli ára is föjjebb ment. Észszóval j ő világ j á r ránk.
* Mög is házasítom a gyüvö hetekbe a Jani fiamat. Szömöltem m á n ki neki égy jó telibélii dógos mártélyi lánt. Mondom oszt neki, hogy: — Ereggy fiam, nézd m ö g ! — Nem mék én édös ? mondi ü. — Mér bogaram ? kérdőm. — Mer ilyen zimankós időbe nem mék olyan messzire házasonni ! Ilyen ú r h a t n á m a kölök, mög is láczczik rajta, hogy ur vót az apja! No de majd elszóltam magam.
J^p^j
iMy®
|l|gp|
lirgpl £ÍC3^
Hát én galambom hojjártam a hétön. Kérője akatt a Lidi unokámnak, de nem m ö n t hozzá. — Mér nem mégy te éffitta? Kérdőm oszt szigo rúan. — Nem akarom — mondi ü — hogy mögtuggya a legény, hogy fattyat v e t ö t t e m ! — üli te kis bogaram — mondom én — látod én h á r m a t vetöttem, oszt mégse tuggya az a nagyon jó p á r o m ! . . .
* Hát ebbe maragyunk ken felénk! . . .
szomszédasszony.
Gyüjjék
1907 november 24.
Ü O N G Ó
Jókívánságok.
Duhajcság levele*
Táblatörlő szivacs legven a fotáplálékod. >
Tekintetezs
Anyósokból álljon egyedüli társaságod. Ruházd fel semmiből Vásárhely szegényeit * A Szarvas friss konyháján tápláljanak téged. Vörös Gábor csókjai áztassák
arcodat.
Rántott csirkétől forduly fel. Addig nyald kívülről a m é z e s üveget, mig a mézhez.
eljutsz
Hogy lennél fiákeres ló.
Csalódás, Ugy szerettem, úgy imádtam, Hogy k i sem mondhatom, Övé volt a szivem, lelkem Minden gondolatom. Nap-nap után elkísértem Öt a varrodába, Mézes mázos szavaiban Hittem é n : a kába. Mikor megcsalt, csak az Isten A megmonthatója, Ugy fájt nekem mikor rászállt Házukra a gólya.
Poh-Csing.
Apránként. — A nagysága (a szobaleányhoz:) . . . Tudni akarom. Megmondja nekem rögtön, mikor csalt meg a férjem m a g á v a l ? — A szobaleány (szégyenkezve félre:) Hát, hát . . . Gyümölcsoltó Boldogasszony napján . . . — A nagysága: És még ? — A szobaleány (még inkább szégyenkezve :) Meg asztán . . . Gyertyaszentelő Boldogasszony napján. — A nagysága: És m é g . . . — A szobaleány: É s még kivételesen minden ünnep- és vasárnapon . . .
Színházban. Sugó: És beleesett a hideg sirba. Színész: És beleesett a hideg — zsírba. * Sugó: Csókolja meg a kezét. Színész: Csókolja meg a — kefét.
* Sugó: Ó, te drága édes. Színész: Ó, te drága — é h e s . Sugó: Kell valamit tenni. Színész: Kell valamit — enni.
Szerkesztő
/.uraság!
Most, hogy főkapitány zúr csinálta térvény drágaság ellen, csak az kell, hogy fogadjanak el, szip, nagyon szip, de kimarnit belőle, hogy a zsemle mér cság 2 karajcsár, ha a buza 12 forint, vagy 6 forint, ez egy állapotba van mindig, mint a Samu nadrágja. Kimaratta az izs, hogy ha az eker hús kilója enynyi, meg enynyi, ázst ércem, de mér drágái b a bornyú hús, mi kor a bornyú ki-sebb, mint zeker, vagy ük is oda számítanak, mint zórások, hogy két forintéi' adnik egy nagy cra, egy kis haszontalan aszszony nyakába való sárga zóráok* meg 20—30 forint, ez nem járja Ászt mongyák a gazdák, ugy adnak minden, ahogy ik akarnak, csirke, tojáe, turu, téfel, ná jó van, mink a záblakos, meg drotozs társas szevec cség elhatáiosztuk, hogy strájkba lépünk és mogmuu. unk gazdáknak, hogy mink izs vagyuuk valami. Hónapiul fogva nem megyünk sehova, beilünk sztrájktanyába a csúcsba, van kenyir, szálona, fistelt hus, káposzta, piz a legkevesebb, pipálunk, zeszunk, ziszunk, majd gyinnek má ériünk deputáczijó, mink bajkotálunk minden gazda, mig nem adja tojás 3 grajezárér 10-et, csirkét párját 20 grájezár, mig ebbe bele nem egyeznek, ott egye meg a tót fene min den jukas zablak, minden repett bagrács, serpeny, zujságpapirossal nem gyézi, gyin a hideg, bagrác--. seipeny gittal nem lehet reperalnyi, igy gyin be a fene a határba. Ju egyhangúlag megválasztottam magamat strájk-zelnöknek, ha szip szerivel egyezni akarnak, még most lehet ve lem beszélnyi, ajánlom izs. De meg fognak irezni miszarosok is, mert eztán vasár nap, mikor mind háza keredzunk, nem veszünk lit'n, eszünk magaliga, meg pulic^ka, hej pulic^ka, pulic/ka ! úgy nizel ki, mintha czirnával volnál öszekötezve a jó turotúl, de ősze is köti zember gyomrába ugy, hogy kesére sóval kell operálnyi, mint pijocza szakták, ha teli van. Sag eszt akartam mondanyi, ha tekintetezs urnák van terelt zablak, rosz bogrács, még most megcsinálunk, de hó napiul fogva zistennek se nem, mink nem engedünk 48 búi, nem ugy, mint miniszter méltóságok. Máskor többet. Duhaj cság János, diflomás zablakos.
Egy házas ember titkos naplójából. Hogy nem szeret az asszony, azt bocsájtani, de hogy mást szeret, azt nem.
megtudnám
*
Sohasem csodáltam senkit annyira, mint az embereket, akik másodszor is megnősülnek.
azokat
* A k i szereimi b á n a t á b a n öngyilkos lett, jobban járt, mintha hozzá ment volna a leány.
sokkal
* Az én feleségem azért kötélre való, mert annyira elpazarolja a pénzt, hogy nincs a háznál kötélre való.
*
A legbecsületesebb asszonynak is előtt titkos bűnös gondolatai, érzelmei.
vannak a
* Engem az asszony komiszsága tett részegessé.
férj
A
Miért
gyermekek felvilágosításához* — — — —
Ur: Kis Ur: Kis
Icikém, picikém, nem jönnél el velem? leány (szendén): Nem szabad. Ugyan, ugyan, h á t k i nem engedi ? leány: A Btk. 236. §-a.
közkedvelt a Bal!a-fé«e
Biztos jeL - Mákosné< Ugylátszik, a szomszédék összeveszett a vőlegényével. — Honnan gondolod? — Hát mert egészen felcsavarták a
A — — — —
A. B. A. B.
Vilmája
lámpát.
szórakozott.
Szép a menyaszonyod ? Gyönyörű. Hány éves ? (szórakozva): Hatvanezer
korona.
Közös sors* író: (egy cselédlányhoz, a k i az utczán sir). Mi baja kedves? Cselédleány: Jaj, jaj, nem akarják kiadni a köny vemet. író: Nekem is éppen az a bajom, édesem . . .
A
kis praktikus*
és a Balla-féle
Ibolyka szappan bőrápoló- és szépitő-szer?
Mert: Nagyon kellemes és bájos illata van. Mert: A szépséget állandósítja 60 évig. Mert: El van ismerve, hogy a kézápolás,
kézfehérjiés,
kézfinomitás el sem képzelhető ezek nélkül.
Mert: A fényes arezbőr és izzadt kéz azonnal
meg
szüntethető.
Mert: Minden nő és férfi egyaránt szép akar lenni.
Mari néni; Szereted-e a nagyon finom cukrot, Gyuszikám ? Gyuszi : A uem nagyon finomat sokkal jobban szeretem. Mari néni: Ugyan ? És miért ? Guszi: Mert abból Mari néni sokkal többet ad.
Mert: Az összes pattanásokat — legkisebbtől a legna-
Kín-rímek*
Mert: A piros és rezes orrt eltünteti. Mert: Az arezon előforduló apró, igen finom pirosaskék
Maholnap liczitáczión döntik e l : nitni mennyiért is kell.
Hogy vallást ta-
Múlik az ősz, télbe fordulunk, A kiegyezéstől mégis begyuladunk.
*
Összeírok futkosnak a városon át, meg át, De nem építenek sehol gyermekeinknek iskolát. A Szarvason a zár berozsdásodott, Mert a város szarvason okoskodott. Télire nem maradt m á s alap, m i n t : Bugyi, Télire j ó ruha leánynak a : bugyi.
gyobbig — teljesen
elszáritja.
Mert: Megakadályozza a tavaszi szeplők
láthatóságát.
Mert: A hidegtől és széltől kifujt vörös és érdes arezot és kezeket fehérré és p u h á v á varázsolja.
éréket is eltünteti.
Egy tégely Ibolyka-arczkrém nappali használatra I korona. Egg üveg valódi Ibolyka-mosdó I korona.
Egy 60
eredeti
fillér.
Ibolyka-szappan
Egy doboz Ibolyka-puder
I kor.
Az utczán* — (Éjfél után. Egy hölgy sétált az utczán egyik savóktól a másikik.) — Egy ur (pityókás, megszollitja a hölgyet): Nagysád, megengedi, hogy hogy hazakísérjem ? — A hölgy: No hát, ha olyan nagyon fél egyedül (egyet kacsint) . . . h á t jöjjön.
Csőd* — Mondjál, van a t i várostokban edj j ó ü g y v é d ? Hodj ha ottan edj j ó ügyvéd lenne, m á r régen esődbe mentem volna.
Egyedüli készítő:
Ballá Sándor gyógyszerész. H ó d m e z ő v á s á r h e l y , Kossuth-tér 3.
CLJL & e \ r * ff
Asszonyok, leányok, ezt olvassátok ! A ki olcsón akar vásárolni, az K A R D O S nem CZIHOZ jen. Most érkeztek meg a legdivatosabb újdonságok. Tes sék megtekinteni. Vásárlás nem kötelező. Gyerünk csak, ne csak Solti Vilmoshoz, hanem a Jókai- é s Szent-István-utczák sarkán K a r d o s X g n á o z h o z . 5
4jO
Figyelem!
UOMTIUK „ . . . Tiell czeqer ! T
Az összes iskolai könyvek,
rajzszerek, irópapirok és füzetek,
N A
raen
•
valamint a legfinomabb irodai szerek, tudományos és szépirodalmi müvek legolcsóbban beszerezhetők
V
Posztós Pál,
Elsőrendű
valódi^
ementháli sajt, umnö brassói szalámi és minden- csemege és
könyvkereskedésében, (Dr. Bakay-ház).
/
nemu 'iiSZST
& ^ olcsó bevásár lási forrás. = =
a r u
Naponta friss csemegeszőlő. Telefon sz. 45.
Fogmü terem.
Deutsch
Zoltán,
•
KOCZUVAN
•
Nekem mondja?
fogmütermét Petőfi-u. 17. sz. alá helyezte át.
•
a „Fekete kittyá"-hoz.
A tanárnak, hogy hol lehet igazi jő
bort inni ? Hát
tudom én, az Iparegyleti vendéglőben. egylet az iparosok találkozó helye.
Az Ipar
Nővé Sándor
ősimre kérem ügyelni!
vendéglős.
ír \
Nem nyomja fejét a bú, de a halap sem
\
| annak, a k i PÁSZTOR I M R E Deák-Ferencz- ) 4 utczai üzletében szerzi be kalapszükségletét. 7 )
kölcsönök 4 ° | „ — 4 ' | 2 •°|„ mellett
10—65
évre folyősittatnak.
„Agrária" forgalmi
zz—zz
földhitel intézet
„•—......:
és jelzálog Hmvásárhely,
(zöldségpiacz.)
zzzzzz:
3000 drb napernyő a szezon túlhaladott sága miatt gyári áron árusittatik ki Schwarcz Miksa üzleté ben; dr. Bakay-hz.
Nyomatott a Vásárhelyi Reggeli Újság könyvnyomdájában Hódmezővásárhelyen.
