zőbb esetben is — a tarolás és az uj erdő záródása közé esnek, az alsóbb vidékeket katasztrofális és évtizedekre kiható áradások ne sújtsák. Ezt tartom a fegfontosabb tanulságnak, amelylyel a Svájcz erdőgazdasága hazánknak szolgálhat. e>?
cl?
Az üregi nyul elszaporodása. Irta: Matusovits Péter kir. erdó'feliigyelő. r
r
' / W z üregi nyul (Lepus cuniculus) a pozsonyi kir. erdőfelügyelőség kerületében, különösen Nyitra és Pozsony vár megyében oly veszélyes módon szaporodott el, hogy ugy az erdő-, mint a mezőgazdaságban okozott óriási károsításai miatt több birtokos hatósági intézkedést kért e káros vad pusztítására. Mielőtt azonban ezekre áttérnék, a kárttevő leírását adom. Az üregi — másképen tengeri nyul, kis nyul, kinigli (Lepus cuni culus) a rágcsálók (Rodentia) rendjéhez, a kettős fogú rágcsálók (Duplicidentata) alrendjéhez, a nyulfélék (Leporidae) családjához tartozik. Az állat teljes hossza 40 cm, amiből 7 cm a farkára esik. Súlya 2—3 kilogramm. Testét szürke bunda fedi, mely fönt sárgás barnába, elől vöröses-sárgába, a törzs két oldalán s a czombokon világos rozsdaszinbe játszik. A hason, torkon és a czombok belső felén pedig fehérbe megy át. A nyak eleje szürkés, rozsdasárga, felső része, valamint a tarkó egyszínű rozsdavörös. Akad azonban tiszta fekete példány is. Ilyen gróf Eszterházy Károly hitbizományi uradalmában a szentmártoni erdőben is lövetett. Az üregi nyul a mezei nyúltól eltérőleg, fejénél rövidebb fülekkel bir, melyek előre lapítva nem érnek az orr csúcsáig. Lábai közül az elülsők a mezei nyúltól eltérőleg valamivel hosszabbak mint a hátsók. Füle hegye barnás-szürke és csak a széle fekete s ez a szin a fül belső szélén mélyebben ereszkedik alá, mint a külsőn. Farka a fej hosszának háromnegyede, felül fekete, alul fehér. Felső állkapcsa első záp fogának befelé csak egy kerekített éle van. A csontos szájpadlás mögött fekvő nagy inyrés a zápfogak soránál nem szélesebb, holott a mezei nyúlnál kétszer oly széles. /
Az üregi nyúl megkövesedett csontjai Ausztriában a nussdorfi löszben s Morvaországban a bronzkori lerakódásokban is találtattak. Ez bizonyítja, hogy ezen állat már a rómaiak bejövetele előtt vadon élt e tájakon.*) Plinius cuniculus néven emliti. Aristoteles dasipusnak nevezi. Az ókori irók szerint Spanyolországból, Strabo szerint a Baleári szigetekről került Itáliába. Plinius szerint a Baleári szigeteken annyira elszaporodott, hogy tönkretett minden termést és éhínséget okozott. A szigetlakók Augusztus császártól katonaságot kértek az üregi nyulak irtására. Ujabb időben betelepítették Ausztráliá ban és Uj-Zélandban, hol szaporaságával valóságos csapássá vált. Az ausztráliai kormány nagy dijakat tűzött ki az üregi nyul sikeres pusztítására. Uj Déli-Wales kormányzósága, mely a csapás elhárí tására 18 millió koronát költött, 600.000 korona jutalmat biztosí tott annak, ki biztos szert talál fel az üregi nyulak kiirtására. Pasteur a baromfikolerabaczilusokkal kísérletezett. Ausztráliában leg újabban mérgezik. Minthogy az üregi nyul a melegebb vidékeken öt hónap, a hidegebb vidékeken pedig nyolc hónap alatt ivarképes és éven ként 6—7-szer poczkos, rendkívüli módon szaporodik. Igen fürge és igen óvatos állat. Szeret a napon sütkérezni. Páros életet él. A nőstény minden 5 hétben fiadzik. A kicsinyek száma 4—12 darab. Nem lehet csodálni, ha egy pár üregi nyul kedvező körül mények között egy év alatt 58 darabra és 4 év alatt Pennant szerint 1,274.840 darabra szaporodik. Husa Ízletes és olcsósága miatt a jelenlegi husinség mellett figyelemre méltó. Az üregi nyul táplálé kát ugyanaz képezi, mint a mezei nyúlét, csakhogy mig a mezei nyul sokkal nagyobb területeken él, az üregi nyul kisebb területe ken és üregben lakik és szaporaságánál fogva csapásává lesz annak a vidéknek, ahol megtelepszik. Kártékony ugy a mező-, mint az erdőgazdaságra. Az erdőben a csemetéket évről-évre tövig rágja, a vastagabb törzseket körülgyűrűzi. Nem törődik vele akár lombfa, akár tűlevelű, akár bokor, akár fa. A felujitást teljesen megakadá lyozza. Nyitra vármegyében előfordul Szakolczától Szenicze és Vágujhely — Nagytapolcsánytól lefelé, Pozsony vármegyében a Kiskárpátokat kivéve mindenütt. Leginkább szereti a homokos és az agyagos talajt, ahol könnyen készítheti el üregét. A sziklás, 4
*) Brehm állatvilága.
köves talajt nem kedveli. Sikon rendesen elfoglalja a kissé ki emelkedő részeket. Igen gyakran, mint például a marchegg-bécsi vonalon a vasúti töltéseket, melyeket egészen aláaknáz. Ellenségei az állatvilágból a menyét és görényfélék, a róka. A füles- és más baglyok és a ragadozó madarak. Betegségei közül igen gyakori a rüh, a hasmenés, a májmétely és a galand féreg. Hogy érzékenysége igen nagy a fertőző betegségekkel szem ben is, azt bizonyítja a nyitrai közbirtokosság erdeje körül lévő földeken óriási mértékben elszaporodott mezei poczok pusztulásá val való teljes pusztulása. Csakhogy, sajnos, ezen pusztulás ott a mezei nyúlra is átragadt. Az üregi nyul mint rágcsáló, fajrokonai az egerek, poczkok és patkányok, például nagyon érzékeny kell hogy legyen a tifuszbaczilussal szemben. Csakhogy irtása ily mód szerrel aligha volna a mezei nyulak irtása nélkül foganatosítható. Ujabban Pozsony megyében és Nyitra megyében, ez utóbbi megyében Románfalun a gróf Andrássy Oyörgy-féle hitbizo mányi uradalmi erdőben kértek hatósági beavatkozást az üregi nyulak tulszaporodása és óriási károsításával szemben. Ez utóbbi esetben a nagyméltóságú m. kir. földmivelésügyi miniszter ur 28354/1915. sz. rendelete alapján az egyidejűleg kirendelt m. kir. állami rovartani állomás adjunktusával, Bakó Gáborral tartottam helyszíni szemlét Románfalván. A gróf Andrássy György-féle hitbizományi uradalom románfalvi erdőbirtokának kiterjedése 497'36 kat. hold. Faneme: csertölgy, kocsántalan tölgy, gyertyán, szil, mezei juhar, nyár és ákácz. Az erdő sarjerdőüzemben, 40 éves vágásfordulóban kezeltetik. Az évi vágásterület 12"43 kat. hold. Az üregi nyulak ide valószínűleg Nyitrából kerültek, hová őket a 90-es évek végén a nyitrai főgimnázium akkori tornatanára a nyitrai Rákóczi-dombon megtelepítette. A kérdéses hely köves lévén, az üregi nyulak tovább széledtek a szomszédos nyitrai köz birtokossági, püspökségi és székeskáptalani erdőkbe. Az üregi nyulak a hitbizományi uradalmi erdőmester állítása szerint Román falván mintegy 8 év óta szaporodtak el ijesztő módon és a Stariháj, Tomanháj és Miklósháj nevü tagokban fordulnak elő. Üregi nyúltól mentes csakis a közvetlenül Románfalva község mellett fekvő Budaháj. A Starihájban lévő pótolt vágásokban a tölgycsemetéket már évek óta mind lerágta. A csemeték teljesen elcsenevészedtek
és feltétlenül kipusztulnak. Még nagyobb a kár a Tomanhájban és Miklóshájban, hol az üregi nyulak a karvastagságú fiatalosokat is határozottan körülgyűrűzték. Ebből kifolyólag a törzsek leg nagyobb része teljesen kiszáradt. A folyó év tavaszán tőből újra csak néhány hajtott ki. Az erdőterületek bejárása alkalmával azonban igen kevés üregi nyulat találtunk. Oka ennek valószínűleg az óriási nagy szárazság volt, mely őket a mezőgazdasági földekre vonzotta, hol nedvdús répa, borsó, lóhere és egyéb zöld termesztvényekben széledtek el. Hasonló az eset a gróf Erdődy Imre-féle szomszédos hitbizományi erdőkben, hol az üregi nyulak a nagy szárazság folytán az erdőből teljesen eltűntek és lakóhelyüket a szántóföldekre tették át. Sőt vannak egyes vidékek például a már emiitett nyitrai közbir tokosság Nadró és Davarcsány nevü erdei, hol a mezei poczokkal egyszerre — itt azonban betegség következtében teljesen eltűntek, ugy hogy hírmondójuk sem maradt. Ezt valószínűleg a mult évi esőzésekből kifolyólag fellépett betegségek okozhatták. Miként már emiitettem, az üregi nyul szaporasága igen nagy, nagy tehát az általa okozott kár is. Néhol ugyan a természet maga segit a bajon, ott azonban ahol ez nem következik be, irtását az embernek kell elvégezni. Irtási módszerei: a fiataloknak az üregből való kiszedése, az öreg üregi nyulak állandó lelövése, a hajtás, lesből való lövés és a vadászmenyéttel való vadászat. A fiataloknak az üregből való kiszedését ügyes munkások kézzel végezik. Az üregi nyul azonkívül hajtókkal vadászható. Oróf Erdődy uradalmában a hajtás végén csak ugy hemzseg a sok üregi nyul a vadászok előtt. Lesben este vagy kora reggel az erdő szélén vagy nyiladékokon lőhető az üregi nyul. Nagyon kellemes szórakozást nyújt az üregi nyúlnak vadász menyéttel való vadászása. Azt a területet, melyen sok az üregi nyul, télen hó mellett hálókkal veszik körül. A megszelídített és szájkosárral ellátott vadászmenyétet aztán az üregbe engedik. A vadászmenyét az üregi nyulat kiűzi üregéből, mely azután vagy a hálóban marad, vagy lelövetik. Ez a vadászat gyakorolható nyáron is, de csak szabad terepen és ügyes vadász által, mert az üregi nyul igen fürge.
Ezen irtási eljárások mellett az üregi nyul Ízletes husa érté kesíthető és mai viszonyok mellett, mikor egy üregi nyul például Románfalun 60 fillérrel lesz értékesítve, valódi jótétemény a népre. Azonban irtható az üregi nyul, miként azt Ausztráliában teszik, mérgezéssel és kolerabaczillus terjesztésével. Talán a tifuszbaczillussal is, miként ez az egérnél és patkánynál sikerrel esz közölhető. De mert a mezei nyúlra is átragadhat a betegség, nem ajánlható. Ajánlatos azonban a szénkéneggel való irtás, mely kül földön is sikerrel járt. Ezt legjobb télen hónál foganatosítani. A lakott üreg szájába bedugunk 50 cm szénkéneggel áztatott rongyot. Az üreget elzárjuk földdel és hóval. Ily mennyiségű szénkéneg tapasztalat szerint megöli az üregi nyulat. Románfalván ilyen kísérletezés lett javaslatba hozva a nagy méltóságú m. kir. földmivelésügyi miniszter urnák. Ezen irtás mellett azonban állandóan lőni is kell az üregi nyulakat és lehe tőleg nyugtalanítani. Tekintettel arra, hogy a vágások pótlása és a tisztások erdő sítése czélja az erdésznek arra is kell törekednünk, hogy vágá sainkat oly fanemmel pótoljuk, melyet az üregi nyul nem bánt — ez az amerikai dió. Minthogy pedig a románfalvi hitbizományi erdő a galgóczi hegység nyúlványait képező dombos vidéken fekszik — melynek legmagasabb csúcsa a Vederinorch 220 /ra-nyire van az Adriai-tenger szintje felett és a talaj mély, üde homokos agyagtalaj, agyag-, illetve homokkő felett - - biztosra vehető, hogy az amerikai dió ott kitűnően fog tenyészni. Ennélfogva az üregi nyul irtása mellett a fanemváltoztatás is ajánlható, ami az amerikai dióval annyival is inkább gazdaságos, mert nemcsak gyorsan nő és a fája kitűnő, de mert — miként fentebb érintettem — a vad nem bántja. Csakhogy ily irtási és fanemváltoztatási eljárásnak egyöntetű nek kell lenni és ki kell terjeszkednie az egész vidékre. Tehát a szomszéd erdőbirtokosoknak éppen ugy kell eljárniok a káros kis állattal szemben, mint azt a románfalvi uradalom fogja tenni, mert különben sikerre nem vezet.*) 3
*) Az amerikai diónak egész állományokban való tenyésztése ismét sok más tekintetben ütközhetik akadályokba, általános rendszabálynak tehát ez sem válhatik be. Szerh
