Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar
AZ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ MINT INFORMÁCIÓHORDOZÓ A PIACI SZEREPLŐK ÉS A DÖNTÉSHOZÓK SZÁMÁRA
Név: Ferencz Orsolya Levelező tagozat Számvitel szak Vezetői számvitel szakirány
Budapest, 2013.
1
Előszó, bevezetés, a dolgozat témaválasztásának indíttatása ........................ 3 Mérlegelméletek. ........................................................................................... 5 Materiális mérlegelméletek ........................................................................................................... 6 Reáltudományos mérlegelméletek. ............................................................................................... 8
Érdekhordozói elméletek áttekintése........................................................... 13 A számvitel szabályozása .............................................................................. 17 A nemzeti szabályozás.................................................................................................................. 17 A mikrogazdálkodói beszámoló ................................................................................................... 22 Kitekintés az adótörvényekre....................................................................................................... 26 Nemzetközi szabályozás ............................................................................................................... 32 Kitekintés Szerbiára, Szlovákiára és Csehországra ....................................................................... 36
Hipotézisek ismertetése, kutatási cél ........................................................... 39 H1 hipotézis tesztelése................................................................................................................. 42 H2 hipotézis tesztelése................................................................................................................. 71 H3 hipotézis tesztelése................................................................................................................. 88
Összefoglalás................................................................................................ 93 Ábrák jegyzéke: ............................................................................................ 95 Táblázatok jegyzéke ..................................................................................... 96 Irodalomjegyzék: .......................................................................................... 97 Mellékletek ................................................................................................ 101 1.sz melléklet: Interjúk ............................................................................................................... 101 2.számú melléklet: kérdőívek..................................................................................................... 109
2
Előszó, bevezetés, a dolgozat témaválasztásának indíttatása 2000 óta dolgozom könyvelőként, 2002 óta készítek önállóan is üzleti évet lezáró éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót. Kezdetben a kiegészítő melléklet készítése és a mutatók értelmezése is igen érdekes feladat volt és persze a mai napig is az. Később elkezdett foglalkoztatni, hogy más piaci szereplők, érdekhordozók mire használják a kötelezően benyújtott és közétett egyszerűsített éves beszámolókat? Egy számviteli törvény szerint elkészített és közzétett beszámoló statikus mivolta és összevont információ tartalma miatt nem alkalmas adósminősítésre. A leendő partnerek, vagy akár hitelintézetek nem jutnak elegendő információhoz az egyszerűsített éves beszámoló adataiból. A kis-és középvállalkozói réteg számára az éves beszámolási kötelezettség úgy tűnik pusztán szükséges adminisztrációs teher. Arra szolgál csupán hogy az adóbevallás elkészíthető legyen, és mert kötelező. Ezek a tényezők véleményem szerint mind-mind kihatnak arra, hogy a vállalkozás tulajdonosai hogyan tekintenek a törvényi kötelezettsége, mennyire támaszkodnak a beszámoló adataira, egyáltalán az osztalék megállapításán kívül van-e számukra jelentősége. A tulajdonosok jellemzően nem számviteli szakemberek, így általában nem értik pontosan hogy ezek a kimutatások mit tartalmaznak. Ennek ellenére a beszámoló mindig tükrözi a készíttető, azaz a tulajdonos érdekeit, a pillanatnyi célok értelmében. Másképp fest a kimutatott eredmény ha a cél minél kevesebb adó fizetése és másképp ha cél a tulajdonos jövedelmének maximalizálása osztalék formájában. Történeti visszatekintés keretében kitérnék arra is, hogy a törvényalkotónak milyen szándéka volt a kötelező számviteli beszámolóval, miért kell azt elkészíteni, kik számára kellene releváns információkat tartalmaznia. Napjainkban a Törvényhozók igyekeznek a piac igényeihez alkalmazkodni annyiban, hogy újabb és újabb adónemekkel rukkolnak elő, amik hordoznak egyszerűsítéseket az adminisztráció terén. Más kérdés hogy azért mindig érdemes utána számolni, valós-e a megtakarítás, tényleg minden egyszerűbb-e és jobban jár-e az adózó.
3
Hipotéziseimet részben szakemberek megkérdezésével szeretném alátámasztani: banki szakemberekkel, könyvelőiroda vezetőkkel szeretnék interjút készíteni. Ma Magyarországon a Vállalkozások 95%-a jogosult egyszerűsített éves beszámolót készíteni, amely mérleg fősorokat és mérlegcsoportokat tartalmaz. Ezért az információ nem elég részletes. Tovább ront a helyzeten, hogy jellemzően ez a vállalkozói kör amely véleményem szerint a Számviteli törvény által biztosított értékelési eljárások, választási lehetőségek közül azt használja gyakorlatában, amelyet az adótörvény is preferál. Emiatt pl. a vagyonelemek biztosan nem a piaci értékükön szerepelnek a beszámolókban. De ugyanez elmondható akár a követelésekről is, hiszen abban minden benne van –vevők, tulajdonosnak adott kölcsönök, óvadékok, letétek esetleges költségvetéssel szembeni követelések, éppen ezért magának a mérlegsornak a változása sem hordoz csak a mérleg alapján értelmezhető információt. De ugyanez igaz a kötelezettségre is, ahol megtalálhatóak a szállítók, tagi hitelek, költségvetési befizetési kötelezettségek, munkavállalókkal szembeni kötelezettségek. Kiegészítő melléklet lenne hivatott segítséget nyújtani az adatok értelmezésében, azonban ez nem feltétlen valósul meg a gyakorlatban. Így a mérlegből számolható, tisztítás nélküli likviditási mutatók sem mondanak semmit. A piaci szereplők közül a bankoknak és az adóhatóságnak vannak eszközei, hogy elegendő információhoz jussanak. A bankok saját adatlapokat, kérdőíveket töltetnek ki a hitelt igénylő vállalkozásokkal, biztosítékokat kérnek. Az adóhatóság 30 oldalas nyomtatvány ( ’29-es bevallás) kitöltetésével, bizonyos adatok kötelező megadásával ( pl. tagi kölcsön összege) biztosítják azt, hogy elegendő információhoz jussanak.
Azonban egy „mezei” piaci szereplőnek, pl. egy potenciális szállítónak
véleményem
szerint
nincs
értékelhető
eszköztára
információk
beszerzésére.
Feltételezéseim az interjúk és a kérdőívek segítségével szeretném alátámasztani. Azaz a dolgozat témája az egyszerűsített éves beszámoló hasznosságának vizsgálata. Ehhez kapcsolódóan az elméleti háttér áttekintése után három hipotézis és azok bizonyítása tárgyában végzek elemzéseket.
4
Mérlegelméletek. A fejezet elkészítésében felhasznált irodalom Baricz Rezső: Mérlegtan (Aula,1999.139165.o) és Dr. Siklósi Ágnes- Veress Attila: Pénzügyi Számvitel II. A beszámolókészítés ( Perfekt, 2011.397-408.o.). A mérlegösszeállítás kérdései
1900 körül kezdték el foglalkoztatni asz elméleti és
gyakorlati szakembereket, mivel a számbavételi eljárás után számtalan döntési lehetőség és az ebből eredő hatások végtelen számú végeredményhez vezethetnek. 1920-as években már jelentek meg tanulmányok, amelyek az egyszerűsítésre törekedtek. A tanulmányokból az is kitűnik, hogy az egyszerűsítések csak akkor hajthatóak végre, ha azokat alárendelik egy célnak. ugyanis egy-egy mérleg típus képes a vagyon, a saját tőke vagy az eredmény értékének kimutatására, de mindhármat egyszerre nem tudja „valóságos”, reális értéken megjeleníteni. „A mérlegelméletek tehát egy adott mérlegcélból kiindulva, az aktiválás és passziválás kritériumait, az értékelési elveket és eljárásokat valamint a mérleg tagolását egy összefüggő rendszerbe foglalva vezetik le és állítják fel a mérlegösszeállítás szabályait.”11930-as évekre jellemző a mérlegelméletek ütköztetése, eleinte fontosabb a saját tőke pontos kimutatása, így ez lesz a mérlegcél. Részvényjogi elszámolások reformja 1960-ban új fordulatot hoz, ennek értelmében elsődleges cél az eredmény kimutatása. 1970-től az infláció erősödése új kihívásokat teremt, és a koalíciós elmélet kidolgozása is új kérdéseket vetett fel. Legnagyobb kérdés az volt, hogy egyetlen mérleg tartalmaz-e minden információt a koalíció tagjai számára, az abból nyert információk alapján tudják-e érdekeit érvényesíteni. Ma sem rendelkezünk olyan átfogó mérlegelmélettel amely minden érdekelt számára a szükséges mennyiségű információt biztosítja. Mérlegelméletek két nagy csoportba sorolhatóak. A materiális és a reáltudományos elméletek csoportjába. A materiális elméletek egy-egy konkrét mérlegcélból indulnak ki, mérlegből és szabályrendszerből állnak. A reáltudományos elméletek az érdekhordozók, koalíciós tagok céljaiból, információ igényeiből indulnak ki, mérleghez kiegészítések kapcsolódnak.
1
Baricz Rezső : Mérlegtan Aula kiadó 1999, 140. oldal
5
Materiális mérlegelméletek
MATERIÁLIS MÉRLEGELMÉLET egy-egy mérlegcélból indul ki
STATIKUS
DINAMIKUS
ORGANIKUS
klasszikus dinamikus és pagatórikus
vagyon (saját tőke meghatározás) értéktan: időérték-elv napi áras értékelés tagolástalan: eszközök az újratermelésben betöltött szerepe szerint források az eredetük szerint
eredmény és vagyon meghatározása
eudinamikus és organikus patagórikus tagolástalan: az eredményrészek
klasszikus dinamikus
és
reálfolyamatok
pénzfolyamatok
értéktan: realizációs elv, bekerülési áras értékelés
megfelelő világos elkülönítése tartalékba helyezése
tagolástalan
a pénzfolyamatokat reálfolyamatokhoz
a reálfolyamatokat a pénzfolyamatokhoz
1. ábra, saját szerkesztés
XX. század eleji kutatások termékei. Mérlegcél, aktiválás és passziválás kritériumai, értékelési elvek és eljárások, mérleg tagolás alapján három fő csoportba sorolhatóak: statikus, dinamikus és organikus mérlegelméletek. Statikus mérlegelméletek mérlegcélként a vagyon megállapítását tűzik ki (megfelelő tagolásban), az eredmény megállapítása másodlagos, mérleg összeállítása után egyébként is képződik. A mérleg fő feladata a vállalkozás vagyonának megállapítása egy adott időpillanatra és a megfelelő csoportosításban. Azaz jellemzően egy értéktan és egy tagolástan. Az elnevezés Smalenbach nevéhez kötődik. Első próbálkozások az alábbi személyekhez köthetőek: Simon( 1910), Passow (1921), Scär (1922), Hügli (1923), Osbahr (1923) és Leitner (1932). Jellemzőjük az értéktan, fő cél a vagyon megállapítása. Ehhez az anyagi javak egyedi értékelését használták. Az így kapott eszközértékből, vagyonértékből 6
levonták az idegen forrásokat és a maradék volt a saját tőke reálértéke. Eredmény megállapítással nem foglalkoztak. Ebben hozott változást 1928-ban Rieger, aki az eredményt a pénzbevételek és a pénzkiadások különbözeteként határozta meg. Ezt a vállalkozás mint pénzátalakító működése adja, azonban a mozgások nem zárulnak le év végén, a zárás akkor lehetne valós és teljes körű ha minden követelés befolyna és minden kötelezettséget kiegyenlítenének. Ez azonban majdnem lehetetlen, így az eredmény végső soron egy fikció. Értékelési elve szerint a vagyontárgyak jelenbeli értéket jövőbeni értékre kellene diszkontálni. Nicklish ( 1932) megteremti a mérleg ma is érvényes felbontását. Elméletében a vagyon bemutatása a fő cél, az aktív oldalon az érték felbontása jelenik meg, a passzív oldalon pedig érték védelme. Eszközöket újratermelési folyamatban betöltött szerepük szerint csoportosítja a forrásokat pedig eredetük szerint. Mérleg összeállításnál javasolja az időérték elvet, értékelési eljárásoknál a hozamérték elvet. Le Courte ( 1949) sajátja egy totális mérlegfelfogás, a mérleg gazdasági élethez kötődő minden kapcsolatát módszeresen megragadja és mind formálisan mind tartalmilag logikai összhangba hozza. Mérlegcélja a tőkeállomány alakulásának a levezetése. Tőkehozam mérleget
alkot,
ami
tulajdonképpen
egy
eredménykimutatás
(tőkemegtérülés-
tőkefelhasználás és ezek nyereségei és veszteségei) . Tulajdonképpen a realizációs elvre épít, közelít a dinamikus mérlegelméletek felé. Dinamikus mérlegelméletek az eredmény megállapítására koncentrálnak. Ezen elméletek szerint ha egy vállalkozás folyamatosan működik vagyonának pillanatnyi nagysága nem fő kérdés, viszont az eredmény felosztásához pontosan meg kell határozni az eredményt. Így az eredménykimutatás háttérbe szorítja a vagyonmérleget. Azaz az elmélet a vállalkozás folytatásának elvére épít, realizációs elven értékel. A dinamikus mérlegelméletek között aszerint tehetünk különbséget, hogy az eredmény megállapítása során a reálfolyamatokat vagy a pénzfolyamatokat helyezik előtérbe. Smalenbach (1919): klasszikus dinamikus mérlegelmélete az eredményre helyezte a hangsúlyt. Realizációs elven értékel. A tevékenység eredményét mindig arra az időszakra állította be, amikor az lezajlott. Az áthúzódó tételeket a vagyonmérlegben tüntette fel ( vállalkozás folytatásának elvéből adódóan fordulónapon mindig lehet nyitva valamilyen megkezdett beszerzés vagy értékesítés), ez lett később az időbeli elhatárolás. Fontosnak tartotta az eredmények összehasonlíthatóságát.
Kosiol (1930) patagórikus mérlegelmélete a pénzmozgásokat
helyezi előtérbe. Lényegében ugyanazzal szembesült mint Smalenbach, bár másképp oldotta meg. A naturál
folyamatokat kötötte a pénzmozgásokhoz. Adott időszak 7
eredményét a pénzmozgásokból vezette le. Eljut oda, hogy lehet olyan pénzmozgás ami nem kapcsolódik reálfolyamathoz, pl. hitelfelvétel, így az nem számolható el eredményként. Ezért bevezeti az elszámolás technikai fizetések négy formáját: előbevétel és előkiadás; törlesztés bevétel és törlesztés kiadás; visszbevétel és visszkiadás; utóbevétel és utókiadás. Értéktanára a realizációs elv jellemző, bekerülési árakon értékel. Organikus mérlegelméleteket az infláció növekedése hívta életre. Magas inflációs környezetben realizált eredmény mellett is megvalósulhat a saját tőke értékvesztése. Mérlegcél
a valós
vagyonérték
és
a reális
eredmény kimutatása.
Eredmény
meghatározásához a bekerülési árakon való értékelést alkalmazták, a vagyont pedig piaci alapon értékelték. Schmidt (1929) jelentőssége abban érhető tetten hogy felismerte a számvitel gyengeségeit inflációs időszakban. Vállalkozás eredménykimutatásában többféle eredményt javasol kimutatni: normál forgalmi eredményt, árváltozásokból eredő eredményt és az eszközök átértékeléséből származó eredményt. Ehhez kettős értékelést kellene alkalmazni ( múltbéli árak vs pótlási árak), ami miatt nem lett bevezetve, viszont az elgondolás hasznos, mert elkülöníti a látszat eredményt, aminek a kifizetése nyilvánvalóan rombolja a saját tőkét.
Sommerfeld (1926) eudinamikus mérlegfelfogása abban
különleges, hogy a mérlegben szereplő értékeket nem csak pénzértéken, hanem mennyiségi egységben is megjeleníti.A vállalkozás vezértermékére, jellemző árucikkének egységére számítja át a vagyon. Nagy hangsúlyt helyez a saját tőke megtartására. Maga az eljárás bonyolult és nehézkes, így gyakorlati megvalósulásra nem került sor.
Reáltudományos mérlegelméletek. REÁLTUDOMÁNYOS MÉRLEGELMÉLET kiindulás az érdekhordozók céljaiból, információ igényeiből KLASSZIKUS TOVÁBBFEJLESZTÉSE MÉRLEGEN BELÜLI MEGOLDÁSOK: - funkcióelemzés - rentábilis számítás - jövő orientációjú mérlegfelfogások
ökonomikus hozadék érték elven nyereségre épülő alapuló - tőkemegtartás orientációjú mérlegfelfogások
KLASSZIKUST MEGHALADÓ KÍSÉRLETEK MÉRLEGEN KÍVÜLI MEGOLDÁSOK antimérleg felfogások: - pénzügyi terv – orientált kimutatás - tőkefolyamat elszámolás - likviditási mérlegek, cash flow és tőkeforgalmi kimutatások
8
szimmetrikus kettős minimum elve
2. Ábra 2.
aszimmetrikus kettős minimum elve
2.ábra, saját szerkesztés Koalíciós elmélet kidolgozása és az infláció világméretű megjelenése eredményeképp a mérlegelméletekkel kapcsolatos kutatások 1970-es években ismét szárnyra kaptak. Cél a koalíció tagjai számára a szükséges információk biztosítása. „A koalíciós elmélet szerint a számviteli szabályozás céljait az érdekhordozói érdekekből ( koalíció szereplői: tulajdonosok, hitelezők, üzleti partnerek, kormányzati szereplők stb.) célszerű levezetni. A koalíció érdekhordozói eltérő érdekeltségi helyzetükből adódóan összeegyeztethetetlen és konfliktusokat tartalmazó információs igényeket támasztanak a vállalattal szemben. Ezért az információ képzését és közzétételét valamilyen módon szabályozni kell. Ha nem lenne szabályozás, akkor a beszámoló készítője (menedzser) korlátlan lehetőséget kapna az információk terjedelmének és valóságtartalmának meghatározásában.”2 A kutatások napjainkban is folynak, újabb elméletek nem kerültek kidolgozásra. Két fő irányuk azonosítható: a klasszikus mérlegelméletek továbbfejlesztésén alapuló és a klasszikus mérlegelméletet meghaladó. A klasszikus mérlegelméletet továbbfejlesztők a koalíció számára szükséges információ többletet a mérlegben kívánja elhelyezni. Két fő orientációja a tőkemegtartás és a jövőorientáltság. A tőkemegtartás orientációjú állomány szemléletben gondolkodik, számítja az időszak eleji és végi tőkeértékek különbözetét, eredményt pedig állományok év végi és év eleji piaci értékének különbözeteként számol. Célja az árváltozások kiszűrése, ez azonban ismét kettős értékelés útján valósul meg. Kettős minimum elvét alkalmazza, azaz áremelkedés esetén csak az állomány nyereség osztható fel, mert ez nem tartalmaz látszatnyereséget, árcsökkenés esetén pedig a nominál eredmény osztható fel ( ami tartalmazza a látszat veszteséget ezért ez a kisebb). Fő irányzatai a szimetrikus és az aszimmetrikus. A szimetrikus szerint nettósítható a látszat nyereség és veszteség, az aszimmetrikus szerint pedig nem. Jövőorientált mérlegfelfogás értelmében a mérlegnek nem csak a múltra, hanem a jövőre vonatkozóan is kell információt adnia. Ezért jövőbeli árakon kell értékelni. Két irányzata a hozadék elv ( eszközök átértékelése egy várható kamatlábbal a tőkével szemben), és az ökonomikus 2
Laáb Ágnes: Számviteli alapok Typotex kiadó, 2006. 66. oldal
9
nyereségre épülő mérlegfelfogás ( rendkívüli tételek kiszűrése, hozamérték diszkontálása a piaci kamatlábbal pedig megadja az ökonomikus nyereséget).
A klasszikus
mérlegelméletet meghaladó kutatások a mérlegen kívül kívánják megoldani a koalíció tagjainak informálását (mérlegen kívüli kimutatások, kiegészítő mérlegek segítségével). Fő irányzatai az antimérleg felfogások, és a többcélú mérlegfelfogás. Az antimérleg felfogás képviselői szerint a mérleg nem alkalmas a jövő előrejlzésére. Moxter ( 1966) egy pénzügyi tervorientált táblázat segítségével jelenítette meg a be-és kifizetéseket, a jogosultak és a kötelezettek szerint felhasználási célonként, múlt,jelen, jövő tagolásban bemutatva. Busse von Colbe (1966): tőkefolyamat elszámolást készített, amely a tényleges vállalati fizetéseken alapul, kiegészítve a várható jövőbeni pénzmozgásokkal. Többcélú mérlegfelfogás képviselője Heinen (1975) szerint a mérlegcélok nem egyszerűsíthetőek le, megoldást a mérlegcélok teljes halmazán kell keresni. Mivel a koalíció tagjai más-más információt várnak (lehetnek átfedések), és jellemző az érdekellentét is, ezért ezt egyetlen mérleggel nem lehet feloldani . Készíteni kell egy alapmérleget, és kiegészítő részmérleget, amit az adott érdekelt mérlegcéljának rendel alá. Minden mérlegcélhoz meghatározna értékelési eljárásokat, összeállítási szabályokat. Pl. hitelezők szempontjából hitelképesség alátámasztása. Sokáig ezt elvetették, mivel komoly többletmunkát jelentene a kiegészítő mérlegek elkészítése. Véleményem szerint a mai informatikai rendszerek világában, különösen a nagyobb cégek esetében (akik nagyobb érdeklődésre is számot tarthatnak), kivitelezhető lenne. Az a tapasztalatom, hogy minél nagyobb egy cég annál fontosabbnak tartja hogy minél teljesebb képet adjon a koalíció tagjai számára, azaz részletes kiegészítő mellékletet készít.( 1.sz ábrán mérlegelméletek szemléltetése) 1950-es évekig a beszámoló készítés céljait a mérlegelméletekből származtatták. A gyakorlat azonban bebizonyította, hogy csak önmagában a számba vétel nem lehet cél. A mérleg elkészítése érdekhordozók érdekeinek kell hogy megfeleljen. Ez a szemlélet az 1960-as évektől terjedt el. Az érdekhordozókra vonatkozó hagyományos elméletek a következők: tulajdonosi elmélet, egységelmélet, alapelmélet és management elmélet. Tulajdonosi elmélet szerint a vállalkozás a tulajdonos fő jövedelemforrása, és mindenben a tulajdonos érdekeinek rendelődik alá. Az egységelmélet a vállalkozást önálló személyként, gazdasági egységként kezeli a vállaltot. Az alapelmélet a könyvvitel egyezősségein keresztül közelíti meg a beszámoló készítés célját, mintegy objektíven, mindenkitől függetlenül elkészülő elszámolást jeleníti meg. A management elmélet érdekhordozóként 10
azt a személyt jelöli meg, aki a vállalat működésével kapcsolatos döntéseket hozza, azaz a vezetőket. Önmagában egyik elmélet sem ad választ a beszámoló készítés céljára, mivel mindegyik valamilyen szempont szerint szűkíti a kört, és a tényleges fennálló érdekellentéteket nem kezeli. A modern érdekhordozói elméletek a következő érdekelti csoportokat azonosítják3: -
tulajdonosok: akik a saját tőkéjűket fektették a vállalkozásba,
-
hitelezők: akik külső forrást biztosítanak a vállalkozás működéséhez
-
vetetők, menedzserek: akik irányítják a vállalatot
-
piaci partnerek: akikkel a vállalkozás üzleti kapcsolatba kerül azaz a vevők és a szállítók
-
állam:
közfeladatai
ellátásához
adók
formájában
jövedelmet
von
el
a
vállalkozásoktól -
érdekvédelmi szervezetek: munkavállalók érdekeit képviselik a vállalkozással szemben
-
várható újabb csoportok, pl. környezetvédelmi szervezetek, önkormányzatok bekerülése az elméletbe, hiszen minden vállalat egyre nagyobb felelőséggel van a környezet védelme iránt, napjaink Föld-lakói már tudják hogy az erőforrások végesek, és csak kölcsön kaptuk az életteret.
Tekintettel a koalíció sokszereplős mivoltára a legtöbb országban a szabályozást független, szakmai szervezetek végzik. Minden csoportnak más célból és másmilyen információra van szüksége. Alapvető cél, hogy a vállalkozás nyereséges legyen, mert jellemzően minden érdekhordozó jövedelmet vár a vállalkozástól. A tulajdonos osztalékot, a hitelező kamatot és a tőkét, a vezetők és a munkavállalók bérjellegű jövedelmet az állam pedig adóbevételt. A helyzet akkor nehezebb ha az adott vállalkozás nem termel pozitív adózás előtti eredményt. Vannak csoportok, akik ekkor is biztosítva vannak jövedelem elérése bizonyos vonal feletti, azaz adózás előtti eredmény szinten. Ide tartoznak a munkavállalók, akiknek a bére jellemzően nem függ az eredménytől. A többi érdekhordozó jövedelmének nagyságát befolyásolja az elért eredmény, az állam rendelkezik még eszközökkel erre az esetre is (pl. jövedelem-nyereség minimum4 szerinti adózás negatív adóalap esetén).
3
Laáb Ágnes: Számviteli alapok Typotex kiadó 2006, 70. oldal 1996. évi LXXXI.tv. a Társasági Adóról és az Osztalékadóról, 6§(5)-(9) (összes bevétel-ELÁBÉ-eladott közvetített szolgáltatás-külföldi telephely bevétele) *0,02 4
11
Nem csak a jövedelmek felosztásánál/elosztásánál merül fel az érdekhordozók érdekellentéte, hanem a közzé teendő információ mennyiségének és minőségének mivoltában is. Lássuk milyen információban érdekeltek és milyen jövedelemre számítanak a koalíció résztvevői: -
tulajdonosok: tőkéjüktől a piacon elérhetőnél magasabb hozamot várnak el, jellemzően osztalék formájában, de nem ritka a rendszeresen felvett munkabér/tagi jövedelem. Vonal feletti tipikus jövedelemforrásaik: bérleti díjakból származó bevétel, tagi kölcsön után kapott kamat, management fee-k „beszámlázása”, egyéb, személyes szükségleteiket kielégítő tételek ( utazás, szállás). Érdekük nem túl részletes külső információ szolgáltatás, saját részükre inkább a vezetői számvitel segítségével jutnak információhoz.
-
hitelezők:
elvárt jövedelmük a szerződés szerinti kamat és tőke törlesztése.
Alapvetően ezzel kapcsolatos az információ igényük is, mivel a beszámoló adataiból
azt
szeretnék
megállapítani,
hogy
a
követeléseik
befolyása
biztos/bizonytalan-e. -
vetetők, menedzserek: jövedelmük bér jellegű, sok esetben függ a vállalkozás eredményességétől. Érdekük a részletes információ szolgáltatás, szükséges számukra objektív mérő eszköz ( vezető számvitel eszköztárán keresztül is megvalósulhat), azonban pl. a versenytársakkal történő összemérés beszámolókból történő összehasonlítása életszerűbb.
-
piaci partnerek: szállítók és a vevők alapvetően a vállalkozás pénzügyi stabilitásában érdekeltek. Szállító számára fontos az értékesítési piac. számláinak pontos kiegyenlítése, a vevő számára fontos hogy megbízható cégtől vásároljon ( pl. garanciális igények érvényesítése). Ezért ez a csoport is a részletes információ közlésben érdekelt.
-
állam: alapvetően nyereségességben, működőképességben érdekelt, hogy a folyamatos adóbevételek biztosítva legyenek. Alapvetően az állam számára érdektelen hogy a vállalkozás milyen részletezettségű számviteli beszámolót készít, mert a részére kitöltendő adóbevallás sok esetben részletesebb adatszolgáltatást tartalmaz még az éves beszámoló mérlegénél is.
-
érdekvédelmi szervezetek, munkavállalók: alapvetően részletes információ igényük van, számukra is fontosabb a stabilitás, a biztonság. Munkavállalók főleg bérjövedelmet és biztonságot várnak a vállalkozástól. 12
Érdekhordozói elméletek áttekintése Hagyományos/korai/ érdekhordozói elméletek. Hagyományos érdekhordozói elméletek közül a legjelentősebb a tulajdonosi elmélet, az egység elmélet, az alapelmélet, reziduális tőke elmélete és a management elmélet. A Tulajdonosi elmélet szerint a vállalat a tulajdonos legfőbb jövedelemforrása. A vállalati teljesítmény maximalizálása a tulajdonosi bevétel, vagyon maximalizálását is jelenti egyben. A vállalat működése során kapcsolatba kerül a koalíció minden tagjával, azaz az érintettekkel. Az érintettek lehetnek belső és külső érintettek. Belső érintettek a társaság munkavállalói, a tulajdonosok és a menedzserek. Külső érintettek pedig a piac ( azaz a vevők-szállítók), hitelezők, versenytársak, állami intézmények, melyek hatással vannak a működésre. Tulajdonosi értékelmélet képviselői szerint minden érintett akkor jár a legjobban, ha a vállalatvezetés a tulajdonosok érdekeit helyezi előtérbe. A dolgozatban vizsgált vállalti kör esetében nem beszélhetünk megbízó-ügynök elmélet szerinti ellentmondásról. Nagyobb méretű vállalkozások esetén, vagy ahol a társasági forma miatt ( részvénytársaság) elválik egymástól a tulajdonos és a menedzser , nem feltétlenül esnek egybe a érdekeik. A tulajdonos is és a menedzser is a jövedelmét szeretné maximalizálni, azonban ezt csak egymás rovására tudják teljesíteni. Négy olyan tényező van, ami a tulajdonosi szemlélet elfogadására ösztönzi a vezetőket5: viszonylag nagy tulajdonosi részesedés, tulajdonosi hozamhoz kötött vezetői javadalmazás, a külső felvásárlás fenyegetettsége a vállalatvezetők munkaerőpiacán lévő verseny. A tulajdonosi értékelmélet szerint fő cél a tulajdonost illető vagyon meghatározása. Az egységelmélet ehhez képest már egy továbblépés, mert tisztázza, hogy a tulajdonos és a gazdálkodó elkülönül egymástól. Az eszközök állománya egyenlő a rendelkezésre álló tőkével, azaz a hitelezőket és a tulajdonosokat összemossa, ami abból a közös igényből fakad, hogy mindkét fél a járandóságát várja a gazdálkodótól.
5
Alfred Rappaport: A tulajdonosi érték Alinea kiadó 2002, 18.oldal
13
Az alapelmélet még ennél is tovább lép, a rendelkezésre álló eszközöket összekapcsolja a hozzájuk tartozó forrásokkal. Ez a gyakorlatban igen nehézkes, ezért ez az elképzelés elmélet maradt. A reziduális tőke elmélete szerint a vállalkozás tulajdonosai viselik a végső kockázatot, ezért az ő információ igényüket kell kielégíteni. A reziduális tőke tulajdonosai utoljára jutnak a forrásukhoz, ezért érdekeltek a hatékony működésben. Menedzsmentelmélet története a XX. századra vezethető vissza. Középpontjában áll a vállalati vagyon, és a menedzsment, aki a döntéseket hozza. Az elmélet hiányossága, hogy figyelmen kívül hagyja a jövőbeni befektetőket, és a tulajdonosok számára elengedőnek tart egy korlátozott mértékű adatszolgáltatást. Modern érdekhordozói elméletek elhozzák a koalíciós felfogást a számvitelben. Ennek értelmében a számviteli beszámolónak az érdekeltek, a koalíció tagjainak információ igényét kell kiszolgálnia. Ezért vált szükségessé a szabályozás , és az ellenőrzés.
Klasszikus érdekhordozói elméletek elemzése
Egység elmélet
Tulajdonosi elmélet
Elmélet
Az elmélet központi állítása(i) Az egyetlen címzett a tulajdonos, a mindent felülíró cél a rendelkezésre álló vagyon kiszámítása. Alapegyenlete: ∑ Eszköz - ∑ Kötelezettség = Tulajdonosra jutó vagyon
Az elmélet eredményei
Az elmélet gyengéi
Meghatározza a tulajdonos számára legfeljebb kiosztható vagyont.
Nem különül el a tulajdonos és a cég vagyona, a tulajdonoson kívüli érdekhordozók nem érvényesülnek.
Nem azonosít érdekhordozókat : a A gazdálkodó egység külön ( Tisztázza a különbséget cél maga a autonóm) egység. A tulajdonost a tulajdonos és a kimutatások megillető vagyont vállalkozás vagyona összeállítása. Ez különbségként képzi. között. nyilván "öncéllá" Alapegyenlete: ∑ Eszköz= ∑ alakul. rendelkezésre álló tőke
14
Alapelmélet (Alapok elmélete) Reziduális tőke Menedzsmentelmélet
Az eszközök alapokhoz Tagadja a tulajdonosorientált rendezésén felfogás helyességét, mivel az keresztül keresi a nem az egyetlen érdekhordozói Felismeri azt, hogy több megoldást ( "kinek csoport. Az egyes érdekhordozó van mi jár"), erre érdekhordozói csoportoktól párhuzamosan. azonban nem teljesen elvonatkoztat, a sikerült a vagyont elvontan szemléli. gyakorlatban is Alapegyenlete : ∑ Eszköz = ∑ kivitelezhető Alapok ( az eszközökön lévő megoldást találni. korlátozások) Bevezeti a reziduális tőke (nettó eszköz ) A pénzügyi kimutatások fogalmát és bizonyítja, elsősorban azokat szolgálják, hogy annak maximálása akik hozzájárulását a "többi többi érintett érdekét is finanszírozó után" ( lényegében szolgálja. utoljára) kell teljesíteni. Továbbfejlesztett Alapegyenlete: ∑ Eszköz - ( ∑ változata rámutat a saját Kötelezettségek + ∑ Elsőbbségi tőke és a kötelezettségek részvények ) = Reziduális tőke közötti éles különbségtétel szükségességére.
Nem biztosítja a tulajdonosi igényeken kívüli adatigények kielégítését.
Az elmélet a kiszolgálandó érdekhordozóként a menedzsmentet nevesíti. Így az ő információ igénye az, amely mindennél lényegesebb. Alapegyenlet erre az elméletre természete miatt- nem adható.
Képtelen magyarázatot adni a többi érdekhordozó igényeire; nem veszi figyelembe a jövőbeli befektetőket és azt sem, hogy pontosan a menedzsment az, amelynek az adatok a rendelkezésére állnak, így nem kell a pénzügyi beszámolásra támaszkodnia.
Azonosítja a menedzsment kivételes helyzetét. Hozzájárul a megbízó - ügynök elmélet számvitelre ültetéséhez.
15
1.táblázat, Forrás: Lakatos László Péter : A számviteli érdekhordozói elméletek evolúciója és a szabályozás, Vezetéstudomány XLIV.évf. 2013. 5. szám, 1. számú ábra.
Egyesült Államokban Baylor Egyetem kutatói végeztek6 a családi vállalkozásokkal kapcsolatban egy érdekes kutatást. Kutatásuk középpontjában a családok által tulajdonolt vállalkozások álltak, akik lényegesebben többet foglalkoznak a koalíciós elmélet szerinti érdekelt felekkel mint azok a vállalkozások ahol a tényleges tulajdonosok nem ismertek. A családi vállalkozások hajlamosabbak az érdekelt felek ( PSE – proactive stakeholder engagement ) felé történő elköteleződésre még akkor is ha ez nem jár közvetlen anyagi előnnyel, pusztán azért hogy megőrizzék és növeljék a szocioemocionális vagyont ( SEW – socioemotional wealth). Ennek több oka van. Az egyik, hogy a vállalkozás általában a család nevét viseli, ezért azonosítják egymással a kettőt. Így bármilyen negatív esemény esetén a kettőt egyként kezelik az érdekeltek. Család gyakorolja az irányítást, általában több generáción keresztül és többnyire a család jelentős része a vállalatnál dolgozik. Éppen ezek miatt nagy gondot fordítanak a kötelező társadalmi kapcsolatok építésére. Családok vezérelte vállalatok körében gyakoriak azok a döntések amelyeket nem a gazdasági logika vezérel, érzékenyebbek a környezettel kapcsolatos nyomásra, filantróp tevékenységet végeznek, elkötelezettek munkavállalóik életminősége és jóléte iránt. SEW konstrukciót öt dimenzióra bontották le, ez lett a FIBER modell: Family control and infulence ( családi irányítás és befolyás) Identification of family member with the firm (családtagok azonosítása a céggel) Binding social ties (kötelező társadalmi kapcsolatok) Emotional attachment of family members ( családtagok érzelmi kötődése) Renewal of family bonds to firm through dynastic succession ( családi kötelékek megújítása a cég dinasztikus utódlásán keresztül). Téziseik szerint családi vezetés esetén belső érdekeltekre fókuszál. Célja a hosszú távú fenntartható működés. PSE fő célja , logikája, hogy a vállalkozás ezzel kívánja biztosítani hosszú távú fenntarthatóságát.
Bizalmon alapuló kapcsolatokat fejlesztenek ki a
6
Carmelo Cennamo, Pascual Berrone, Christina Cruz, Luis R. Gomez-Mejia: Sociemotional Wealth and proactive stakeholder engagement : why family –controlled firms care more about their stakeholders ET and P 2012 Baylor University
16
partnereikkel és a beszállítóikkal, cég felső vezetői és más kulcsalkalmazottak összehangolják a cég hosszú távú stratégiáját és a családfő víziójának és generációs befektetési stratégiájának pályáját. PSE megvalósításának célja, hogy megszerezzék és fenntartsák a vállalkozás reputációs tőkéjét, társadalmi rendezvényeken vesznek részt a helyi közösségben, hogy nagyobb elfogadottságra tegyenek szert. Azok a cégek, ahol a családtagokat azonositják a céggel fokozottan ügyelnek jó hírnevük fenntartására. Elkerülhetetlen hogy az egyedi érzelmek keveredjenek az üzleti tényezőkkel. Összességében a családok által vezetett vállalkozások nagyobb hangsúlyt helyeznek érdekelt felekre mint más típusú vállalkozások.
Érdekellentétek feloldásához szükséges a számvitel szabályozása. Ellenkező esetben a menedzser, aki gyakran a tulajdonos is a közölt információkat teljes egészében a saját érdekeinek rendelné alá.
A számvitel szabályozása A nemzeti szabályozás. Kereskedelmi könyvek vezetésére vonatkozó legrégebbi írásos forrásunk 1723-ból való. Kereskedők nyilvántartásaira nézve tartalmazott kötelezettségeket. Következő fontos állomás az 1840-es törvények voltak, ezen belül is XV. és XVI. törvénycikkek, amelyek tartalmaznak utalást az üzleti könyvek vezetésére- azaz a napló és a főkönyvvezetésére. 1875. évi XXXVII. törvény , a kereskedelmi törvény előírta az átfűzött és számozott lapokra történő könyvelést, ahol sort nem lehetett kihagyni és javítani is tilos volt úgy, hogy az eredeti tartalom olvashatatlanná váljon. 1930-ban született jogszabály bevezette a hites könyvvizsgálói képesítést, és a hites könyvvizsgálók által ellátott feladatokról is rendelkezett. ezek a szabályok 1968-ig lényegében változatlanul hatályban maradtak, azonban 1945 után ( szovjet megszállás idején) a könyvvitel területén új élet kezdődött. 1947-ben elkészült az első kötelező számlakeret. Ekkoriban a tervgazdaság idején a legfőbb érdekhordozó az állam volt. A mesterségesen létrehozott környezetnek köszönhetően nem volt más tulajdonos, nem volt adóhatóság a mai értelemben nem voltak versenytársak sem. Magát a számvitelt is a tervgazdaságnak rendelték alá, a számviteli rendszer arra volt hivatott hogy a tervek ellenőrzéséhez adatot szolgáltasson. 1954-ben 17
jelent meg egy pénzügyminisztériumi rendelet amely a mérlegbeszámoló tartalmáról rendelkezett. 1968-ra megvalósult az ágazati számlakeretek tartalmi egységesítése is. 1968. évi XXXIII. törvényerejű rendelet a pénzügyminiszter hatáskörébe utalta a népgazdaság egységes számviteli rendjének kialakítását. Ekkor került rögzítésre , hogy a számvitel magában foglalja a könyvvitelt, a költség-és önköltségszámítást, a könyvviteli mérleget és az eredménykimutatást. Életbe lépett az egységes népgazdasági számlakeret, fő követelmény volt a szabályok betartása. 1979-ben újabb szabályozási kör következett. Feladattá vált a vállalatok és a költségvetési szervek könyvvezetési rendjének kialakítása; leltározási, értékelési, mérleg és eredménykimutatás készítési előírások, bizonylati rend kialakítása, és a költség-és önköltségszámítás rendjének szabályozása. Ekkor a gazdálkodó szervezetek kialakíthatták a saját számlarendjüket, az ágazati számlarendből kiindulva. 1988-tól belépett a társasági adó , a vállalkozási nyereségadóról szóló rendelkezések, de ekkoriban még domináns volt az egységes állami irányítás. 1989-ben bekövetkezett a fordulat, és elkezdődött a piacon a tulajdonviszonyok és az erőviszonyok átrendeződése. A privatizáció, a gazdaság liberalizációja, szükségessé tette a szabályozás aktualizálását is, korszerűsíteni kellett az elszámolási technikákat is, mert már nem az állam számára történő adatszolgáltatás volt az elsődleges cél. Első számviteli törvényünk az 1991. évi XVIII. törvény volt. Ezt többször módosították, majd újrakodifikálták, 2001.január 1-e óta a 2000. évi C törvény a számvitelről adja a fő támpontot a vállalkozásoknak7. Modern érdekhordozói elméletből következően külső szabályozásra van szükség, amely objektív tényezőkhöz köti a közzéteendő információk mennyiségét és minőségét. A Számviteli törvény 4 § rendelkezik a beszámolási kötelezettségről. Alapvetően éves beszámolót kell készítenie minden, a törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetnek, azonban ez alól ad engedményt a szabályozás. Ha két egymást követő üzleti évben mérleg fordulónapon az alábbi három mutató közül kettő nem haladja meg a határértéket, akkor készíthető egyszerűsített éves beszámoló. Ezek: mérlegfőösszeg 500 millió forint, értékesítés nettó árbevétele 1000 millió forint, és az átlagos foglalkoztatott létszám 50 fő. Ebbe a könnyítésbe a vállalkozások jelentős, több mint 95%-a belefér. A 2012. évi SBAtájékoztató szerint 573 689 KKV-nak minősülő vállalkozás van Magyarországon, ebből 543 773 db mikrovállalkozásnak minősül, azaz 94,8%-a az összes KKV-nak. Ezek a vállalkozások a besorolási nagyságrendből következően beleférnek az egyszerűsített éves
7
Dr. Sztanó Imre: A számvitel alapjai Perfekt 2006, 189-191.oldalak alapján
18
beszámolót készítők körébe. A törvény ugyan egyszerűsített éves beszámolónak nevezi a beszámolási kötelezettséget, azonban ez lényegi könnyítéseteket nem igen tartalmaz az éves beszámolóhoz képest, ami a könyvvitelt és a nyilvántartások vezetését illeti. Ezeknek a vállalkozásoknak ugyanúgy figyelemmel kell lennie az alapelvekre, el kell készíteniük a számviteli politikájukat, a belső szabályzataikat,ugyanazon ajánlott számlakeret szerint könyvel mégis mire a felhasználóhoz jut a mérleg csak összevont adatokkal találkozik. A törvény hatálya kiterjed minden gazdálkodó szervezetre8.Nem terjed ki azonban az egyéni vállalkozókra, az építőközösségekre, a polgári jogi társaságokra, és a külföldi székhelyű cég magyarországi kereskedelmi képviseletére. Azokra a vállalkozásokra sem terjed ki akik valamely adótörvény választási lehetőségével élve kikerülnek a hatálya alól ( ilyen a Kisvállalkozói adó, Egyszerűsített vállalkozói adó és a kisadó). A számviteli törvény előírásain túlmenően külön kormányrendeletek szabályozzák a magyar Nemzeti Bank, a hitelintézetek, tőzsdék befektetési vállalkozások, biztosító intézetek, a befektetési alapok, egyéb alapok, egyéb szervezetek, és az államháztartás szervezeteinek könyvvezetését. További beszámoló fajták még az összevont (konszolidált) beszámoló és az egyszerűsített beszámoló. Elsőt azok a vállalkozások készítik akik anyavállalatnak minősülnek, utóbbit pedig azok akiknek még engedélyezett az egyszeres könyvvitel vezetése (pl. egyéb szervezetek). A számviteli törvény célja, hogy a gazdálkodók a vagyoni, jövedelmi helyzetükről olyan beszámolót állítsanak össze, amely megfelel a megbízható és valós összkép követelményének. Ezért a törvényben szerepel 14 alapelv. Ebből a legfontosabb a vállalkozás folytatásának elve, mégpedig azért, mert a cél a tevékenység fenntartása. Valójában ez az elv feltétele a többi alapelv érvényesülésének. Alapelvek csoportosítása a következő9: Tartalmi elvek: teljesség elve, valódiság elve, óvatosság elve, összemérés elve, tartalom elsődlegessége a formával szemben elve.
8
A fogalom szűkítésével végül a vállalkozás fogalmához jutunk. Vállalkozó minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség-és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet végez ( 2000.évi C tv. 3§ (2)) 9 Korom-Ormos-Veres : Bevezetés a számvitel rendszerébe Szemlélet és módszertan 429.oldal
19
Kiegészítő alapelvek : egyedi értékelés elve, bruttó elszámolás elve, időbeli elhatárolás elve, lényegesség elve, költség-haszon összevetésének elve. Formai alapelvek : világosság elve, folytonosság elve, következetesség elve. Nem nevesített alapelvek: hasznosíthatóság elve, semlegesség elve (tárgyilagosság) és időszerűség elve. Minden vállalkozásnak el kell készítenie a számviteli törvény alapján ki kell dolgozni a saját számviteli politikáját és a vállalat specifikus számlarendet is. A számviteli politika keretében a vállalkozás rögzíti, hogy a törvény által biztosított értékelési eljárások, nyilvántartási módok közül számára melyek a legmegfelelőbbek, s ennek megfelelően ezek értelmében jár el. Például ha rendelkezik tárgyi eszközzel, eszközökkel választhat milyen módszer alapján szeretné elszámolni az amortizációt és állapít-e meg maradványértéket. Ebben a belső szabályzatban kell rögzíteni ( a törvény adta lehetőségeken belül), hogy a vállalkozás mit tekint lényegesnek és mit jelentősnek. A számviteli politika keretében négy kötelező szabályzatot kell elkészíteni10, 1. eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata 2. eszközök és források értékelési szabályzata 3. önköltségszámítás rendjére vonatkozó szabályzat ( éves beszámolót készítőknek kötelező, ha a költségnemek szerinti költségek elérték az 500 millió forintot, vagy az értékesítés árbevétele csökkentve az ELÁBÉ-val és a közvetített szolgáltatások értékével eléri az 1 000 000 forintot.) 4. pénzkezelési szabályzat Látható hogy a számviteli törvény könnyítése nem valós, mert a két fős családi vállalkozásnak ugyanúgy el kell készíteni minden szabályzatot mint egy 100 fős nagyvállalatnak. A számviteli törvény igazodva ezekhez az igényekhez 2009 óta tartalmazott egy valódi könnyítést a legkisebbeknek. Ez volt az egyszerűsített beszámoló sajátos módon való elkészítése, amely mentesítette a gazdálkodót az év végi értékelési feladatok nagy része alól és kiegészítő mellékletet sem kellett készíteni. Mégsem terjedt el az alkalmazása, mert ezt korlátolt felelősségű társaság formában működő vállalkozások az uniós szabályozás miatt nem választhatták. 2012. áprilisában módosították a 2012/6/EU számon módosították a 4-es irányelvet, amely a tagállamok hatáskörébe utalja a 350 ezer 10
2000. évi C törvény 14§ (5)
20
euró mérlegfőösszeg, 700 millió euró nettó árbevétel és 10 fős létszám határain belül, egy a sajátos egyszerűsített éves beszámolóhoz hasonló ám annál több értékelési szabályt tartalmazó egyszerűbb beszámoló elkészítését. Több Kutatás irányult arra, hogy a magyar vállalkozásokra mekkora adminisztrációs teher hárul. Több jelentős kutatás köthető a Deloitte Zrt. nevéhez és a Hétfa Kutatóintézethez. A Hétfa Kutatóintézet kiindulva 2005-ös Kox tanulmányból és a Deloitte Zrt. 2010-es kutatási eredményéből összefoglalta a magyarországi helyzetet. Hazánkban a GDP 10,5%a
azaz
2800
milliárd
forint
a
vállalkozások
adminisztrációs
terhe,
melyből
egyszerűsítésekkel 800 milliárd forintot lehetne megtakarítani. Kox tanulmányban a vizsgált 19 ország közül az utolsó helyen végzett Magyarország, azaz itt volt a legmagasabb az adminisztrációs teher, becsült értéken a GDP 6,8%-a. A Hétfa Kutatóintézet összeállította a húsz legnagyobb terhet jelentő kötelezettséget, amelyből az első helyen a könyvvezetési tevékenység végzett 135,1 milliárd forintos teherrel. Élen jár a bizonylat kiállítási kötelezettség, és az adózással kapcsolatos kötelezettségek teljesítése is. Ami meglepő volt számomra az a könyvvizsgálati kötelezettség , ami a 18. helyen végzett, költsége becsülve 7.9 milliárd forint. Ezek fényében érthető a könyvvezetési nyilvántartások egyszerűsítésének irányába tett lépések, melyek a Mikrogazdálkodói rendeletben rögzített szabályokkal lényegében megvalósultak, bár a szakma több éven át előkészített standardja végül nem lépett hatályba. Viszont a könyvvizsgálati kötelezettség értékhatárának emelését ezen kutatás fényében nem tartom szakmailag indokolt lépésnek. Az a tapasztalatom, és ebben a Raiffeisen Bank Molnár Tamás szenior kockázatelemző munkatársa is megerősített, hogy azok a számviteli beszámolók amelyeket könyvvizsgáló hitelesít lényegesen megbízhatóbbak, mint azok amelyeket nem. Ezekben a beszámolókban nincsenek pl. számszaki hibák, elvi tévedések és rossz besorolások. Az minden szektorban dolgozó számára egyértelmű, és a kutatás is alátámasztja, hogy az adminisztrációs kötelezettségek, az adórendszer bonyolultsága és gyors változása rója a legnagyobb terhet a szférára. A Hétfa Kutatóintézet tanulmányában a készítők az adózással kapcsolatos költségek területén 61,5 milliárd forintos megtakarításra tettek javaslatot ( adózással kapcsolatos költségek évente 253,5 milliárd forint terhet jelentenek a vállalkozásoknak, ezzel listavezető lett). A tanulmány által megfogalmazott javaslatok között szerepel az is, hogy biztosítsák az adórendszer stabilitását, csökkentsék a többször adatszolgáltatási kötelezettségek számát, és csökkenjen 3-4 félére az adónemek száma. 21
A mikrogazdálkodói beszámoló 2013. január 1-vel lépett hatályba 398/2012-es számú kormányrendelet, amely elhozta véleményem szerint a szakma és a legkisebb cégek által várt könnyítéseket. Magyarországon már 2002 óta folyik a standardalkotás folyamata, melynek célkitűzései között már korábban is szerepelt az egyszerűsítés. 2011-ben készült el Egyszerűsített számvitel címmel az a standard, ami szabályozta volna a legkisebbeknek szóló egyszerűsítést. Azonban végül mégsem ez lépett hatályba.2013-tól kikerült a számviteli törvényből a sajátos egyszerűsített éves beszámoló, mint lehetőség, mikrogazdálkodói beszámoló ezt hivatott kiváltani. Maga a standard 47 oldalnyi terjedelmével minden részletszabályra kitért, sorvezetőt adva a könyveléshez. A kormányrendelet mellé hatályban marad az azt választóknak is az egész számviteli törvény, tehát nem kerülnek ki a hatálya alól. Emiatt több figyelmességet igényel az alkalmazása mintha a standard lett volna hatályos. Például, az értékcsökkenések területén a kormányrendelet csak a líneáris leírást fogadja el, azonban a kulcsokért vissza kell nyúlni a társasági adó törvény mellékleteihez. Kik minősülnek mikrogazdálkodónak? Mikrogazdálkodónak minősül az a könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozó, amelynek két egymást követő évben a mérleg fordulónapján a következő három mutató közül kettő nem haladja meg a előírt mértéket: éves nettó árbevétel 200 millió forint mérlegfőösszeg 100 millió forint alkalmazotti létszám 10 fő. Első alaklommal 2014-ben adhatnak be mikrogazdálkodói beszámolót, 2013-ban pedig már e szerint vezethetik a könyveiket, nyilvántartásaikat. Konszolidálásba bevont vállalkozás és külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe akkor sem választhatja ezt a beszámolói formát ha a feltételeknek egyébként megfelel. Fontos kitétel, hogy az üzleti évnek meg kell egyezni a naptári évvel. A kormányrendeletben foglalt szabályoktól nem lehet eltérni. Megtartva a korábbi egyszerűsítést
nem
kell
kiegészítő
mellékletet
készíteni.
A
mérleg
és
az
eredménykimutatás sémája megtalálható a kormányrendelet 1-2 mellékletében, ezektől eltérni nem lehet ( a törvény enged sorokat felvenni vagy kihagyni ha azok nem lényegesek vagy fontosak a megbízható és valós összkép biztosításához). Mikrogazdálkodó mentesül 22
a számviteli politika és a már említett kötelező szabályzatok alól, nem terheli ezek elkészítési kötelezettsége. ( Ez azért is előny, mert ezek hiánya 2003. évi XCII. törvény az Adózás rendjéről 172 § szerint 500 ezer forint mulasztási bírsággal sújtható, kedvelt büntetési tétel mert kis ráfordítással azonnal megállapítás van.) Ezek kiváltására a 3.számú melléklet tartalmaz egy számlarendet, amelyet „lefele” lehet bővíteni, azaz igény szerint tovább bontható. A kiegészítő melléklet alóli mentesülés miatt a beszámoló előlapján bizonyos adatokat meg kell adni 11 beszámolási időszak, mérlegkészítés időpontja beszámolót készítő regisztrált mérlegképes könyvelő neve, regisztrációs száma, a kis értékű eszközök egyösszegű leírásánál alkalmazott összeg, ha az kisebb mint 100 ezer forint, vezet-e a készletekről év közben értékbeni nyilvántartást, kapcsolt felekkel lebonyolított ügyletekre vonatkozó információk, ha ilyen nem volta akkor annak tényét betéti társaságként, közkereseti társaságként vagy egyéni cégként alkalmazza-e a terven felüli értékcsökkenést, értékvesztést és céltartalék képzést, vagy nem. További jelentős egyszerűsítések: Időbeli elhatárolások köre jelentősen szűkül. Ha két év gazdasági eseményeit érinti a bizonylat, akkor azt főszabályként a bizonylat kibocsájtásának évében kell elszámolni. ( Ha három üzleti évet érint a bizonylat akkor alkalmazni kell az elhatárolást.) Minden ellenőrzéssel vagy önellenőrzéssel feltárt hiba nem jelentősnek minősül. Mindent a tárgyév eseményei között kell elszámolni. Ezért a mérlegnek nincs középső oszlopa, amely előző évek korrekcióinak bemutatására szolgál. Devizaalapú és devizában kifejezett tételeknél nincs év végi értékelés. Értékhelyesbítés intézménye nem ismert. 11
1. számú melléklet a 398/2012. (XII.20) kormányrendelethez
23
Alapítás-átszervezés aktivált értéke, kísérleti fejlesztés aktivált értéke nem mutatható ki. Üzleti vagy cégértek ( sem negatív sem pozitív) nem mutatható ki. Jövőbeni költségekre céltartalék nem képezhető. Behajthatatlan követelésnek minősíthető minden további bizonyítás nélkül a 180 napja lejárt esedékességű és 100 ezer forint alatti bekerülési értékű követelés. Nem minősül felújításnak a 100 ezer forint egyedi bekerülési értékű eszközökön végzett olyan felújítási tevékenység ami nem éri el az eszköz értékének 2%-át vagy ha az kisebb 100 ezer forintnál, akkor a 100 ezer forintot. Ezeket a tételeket tárgyévi költségek között karbantartásként kell elszámolni. Ez adózási szempontból is jelentős könnyítés, hiszen ellenőrzési örökzöld a felújítás-karbantartás kérdésköre. Az Adóhatóság szerint a legtöbb karbantartás felújítás. Eszközök bekerülési értékének megállapítása jelentősen egyszerűsödött, mivel abban nem kell kimutatni az eszközhöz kapcsolódó hitel kamatát( üzembe helyezésig felmerült kamat), bankgarancia díját, hitel kezelési költségét, folyósítási jutalékát, közjegyzői díjat, biztosítási díjat ( üzembe helyezésig) , a beruházás tervezési-, előkészítési-, lebonyolítási költségeit és a kapcsolódó árfolyam különbözetet sem. Ez ismét egyfelől adminisztrációs könnyítés másfelől csökkenti a vállalkozás adókockázatát. Saját termelésű készlet a még várhatóan felmerülő költségekkel növelten és a várható haszonnal csökkentett várható piaci áron kell állományba venni. Nincs utókalkuláció. Valós értéken történő értékelés szabályai nem alkalmazhatóak. Értékcsökkenés elszámolásának egyszerűsítése: Maradványértéket nem lehet megállapítani. Emiatt fel sem merül az értékcsökkenés miatti adóalap korrekció. Nem keletkezik adóalap növelő tényező akkor sem, amikor az eszköz kikerül a vállalkozási vagyonkörből. Lineáris leírás módszere alkalmazható kizárólag, immateriális javak és ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok hasznos élettartama 3 év. 24
Terven felüli értékcsökkenés megállapításánál csökkenthető 30%-al a tárgyi eszköz, immateriális jószág könyv szerinti értéke, ha káresemény folytán megrongálódott, vagy a piaci értéke tartósan és jelentősen a könyv szerinti érték alatt van. Ha a körülmények változnak a terven felüli értékcsökkenés visszaírható. Könnyebbség hogy a mértéket nem kell dokumentálni, mivel a rendelet meghatározza. Adókockázat és az adminisztrációs teher is csökken. Értékvesztés szabályainak könnyítése: 100 ezer forint feletti egyedi bekerülési értékű követelések esetében ha a mérleg fordulónapján a gazdálkodó nyilvántartotta őket, de a mérlegkészítésig nem lettek kiegyenlítve , akkor a lejárattól függően az alábbi értékvesztés számolható el: o több, mint 180 napja lejárt, bekerülési érték 30% o több mint 270 napja lejárt, bekerülési érték 50% o több mint 365 napja lejárt, a bekerülési érték 100%. Nem szükséges a vevő fizetőképességének vizsgálata. Összességében megállapítható hogy a kormányrendelet végre jelentős könnyítéseket tartalmaz. Véleményem szerint az érintett vállalkozói körből sokan fogják ezt választani ( könyvelőirodák részére kiküldött kérdőívek is ezt támasztják alá). Azonban a vállalkozásoknak figyelmeseknek kell lenniük választásuk dokumentálása ügyében. Erre helyet adhat a 2012-es egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő melléklete, illetve a tulajdonosok a beszámoló elfogadó éves rendes taggyűlésükön rögzíthetik ezt határozati pontban. Az új rendszer által nem ismert tételeket is ki kell vezetni ha vannak ( pl. értékelési tartalék) . A beszámoló felhasználói is tisztább képet kaphatnak , mert az értékelési szabályok egyszerűsödésével egyértelműek lesznek az értő szemek számára a mérlegsorok és eredménykimutatás sorok tartalmai. Ezzel megóvható az információ minősége is ( könyvvizsgálat nélkül is), mivel kevés a választási lehetőség, és ezekről a beszámoló előlapján számot is kell adni. Szintén pozitív körülmény, hogy induló vállalkozások is választhatják ezt a beszámolási formát. Véleményem szerint sok vállalkozás fog élni az egyszerűsítés lehetőségével, főleg azért mert ez a könyvelést végző számára is azonnal érezhető könnyebbséget jelent ( nem kell aggódni a szabályzatok miatt, minden le van írva tételesen, év végén pedig nem kell kiegészítő mellékletet készíteni). 25
Erre vonatkozó felmérést csak a 2013-as üzleti év zárása után lehetne végezni, de meggyőződésem hogy közkedvelt beszámolási forma lesz.
Kitekintés az adótörvényekre Az egyszerűsítésre való törekvés majd minden évben tetten érhető. Legalábbis minden évben valamilyen törvénymódosítás kapcsán kitűzi a törvényhozó hatalom a zászlajára, és igyekezetek a legkisebbek számára megteremteni az adózás egyszerűsödését. Az első ilyen jelentősebb törvény a 2002-ben elfogadott XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról. A törvény fő célcsoportja a szellemi tevékenységet végző önfoglalkoztatók voltak. A törvény nem enged költséget elszámolni, 2009. február elsejéig a költségszámlákat sem kellett gyűjteni és elévülési időn belül megőrizni. A törvény tartalmazott a jogi személyiség nélküli társaságokra egy lényeges könnyítést is. Ez a vállalkozói kör választhatta az ún. bevételi nyilvántartást, amellyel ezen vállalkozások kikerültek a számviteli törvény hatálya alól. Nyilvántartást csak bevételeiről kell vezetnie, negyedévente adóelőleget fizetnie, december 20-ig pedig feltöltenie az éves várható adókötelezettsége 90%-ig. Ez megvalósított egy valós egyszerűsítést. A maximum bruttó árbevétel 15 millió forint volt. Maga az egyszerűsített vállalkozói adó kiváltja az általános forgalmi adót, osztalék utáni személyi jövedelemadót, cégautó utáni adót. Kezdetben az adó mértéke nagyon kedvező, 15% volt, így sokan választották ezt az adózási módot, és az első évben befolyt adóbevételek minden várakozást felülmúltak. A társasági adó ez időben 18% volt. Az évek során az adókulcs és a bevételi határ is emelkedett ( különösen az általános forgalmi adó kulcsának emelkedése miatt ). Azóta többször veszélybe került az adónem létezése, azonban a mai 30 millió forintos bevételi korlátjával és 37%-os adókulcsával is vonzó sokak számára.
Más kérdés hogy az adónem eltörlése súlyos
adminisztrációs terhet róhat éppen azok számára akik a bevételi nyilvántartást választottak, mert ezeknek a vállalkozásoknak vissza kellene térnie a számviteli törvény hatálya alá, ami egy tételes leltáron alapuló, könyvvizsgáló által hitelesített nyitómérleggel valósul meg. Alábbi táblázatból jól látható, hogy az egyszerűsített vállalkozói adóból tervezett költségvetési bevétel jelentősnek mondható.
26
Adónem Társasági adó Különadó Egyszerűsített vállalkozói adó Általános forgalmi adó Személyi jövedelem adó Jövedéki adó
2010 609 300 0 182 600 2 313 900 1 881 100 892 900
2009 540 400 195 300 172 900 2 135 100 2 062 400 830 000
adatok millió forintban 2008 2007 2006 530 627 504 000 455 900 170 634 150 000 40 000 168 714 168 200 154 400 2 130 1 971 1 830 606 200 000 1 938 1 238 1 095 277 325 446 843 877 743 000 735 000
2.táblázat: Főbb adónemek 2006-2010-ig, saját szerkesztés 2012-ben a jelenlegi parlament elfogadta a 2012.évi CXLII. törvényt a Kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról. Mindkét adónem az egyszerűsített vállalkozói adóval szemben kíván alternatívát nyújtani. A törvény kisadózó vállalkozásokra vonatkozó része a jellemzően önfoglalkoztató vállalkozások számára jelenthet kedvező megoldást. Kizárólag jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok (betéti társaság, közkereseti társaság csak természetes személy taggal) az egyéni cég és az egyéni vállalkozók választhatják. A kisadózó vállalkozás nem tartozik a számviteli törvény hatálya alá, így mentesül az abban foglalt kötelezettségek alól. Bevételi nyilvántartást vezet. Választhat, hogy főállású vagy mellékállású kisadózó szeretne-e lenni, ettől függően havi 50 ezer forint vagy 25 ezer forint a befizetendő közteher. Legalább egy kisadózót be kell jelenteni. Kisadózó csak munkaviszony keretében foglalkoztatható. A főállású kisadózó a befizetett közteher mértékével összhangban társadalombiztosítási ellátásainak alapja 81 300 forint. A főállású kisadózó biztosított (eredetileg nem volt benne 1997. évi LXXX. törvényben-Tbj. ezt 2013 folyamán korrigálták) , azaz olyan mintha 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonya lenne. A főállásúnak nem minősülő kisadózó nem biztosított. A kedvező közteher éves bruttó 6 millió forint árbevételig igaz. E felett a bevétel 40%-a az adó. Fontos, hogy az értékhatár túllépésével nem veszíti el adóalanyiságát ( ellentétben az EVA törvénnyel) „mindössze” lényegesen magasabb adót fizet.
Sajnálatos módon e törvénnyel
összefüggésben nem harmonizálták a 2007. évi CXXVII. törvényt az Általános Forgalmi Adóról, így aki év közben jelentkezik be a hatálya alá és nem kezdő vállalkozás, sajnos ÁFA hatálya alá tartozik. Kivétel ez alól, ha valaki az EVA alól lép át. A jogszabály előnye, hogy valós lehetőséget biztosít az önfenntartó legkisebb vállalkozásoknak. Ebben a 27
körben általában az ÁFA pusztán teher, így valós alternatíva lehetett azoknak a kisebb EVÁ-s bevételi nyilvántartást vezető cégeknek, akik a 37% EVA kulcs alól szerettek volna kikerülni, viszont a számviteli törvény hatálya alá nem szerettek volna visszakerülni ( ismét kettős könyvelés, nyitó mérleg, adminisztrációs díjak és terhek). További előnye az EVÁ-val szemben, hogy míg az EVA nem enged költség elszámolást ( nem vonhatja le a vállalkozó az adóalapjából az önmaga után megfizetett közterheket és a bérköltségét sem) a tételes kisadó tartalmazza a bér utáni közterheket. A kisadózó vállalkozások tételes adójával a vállalkozás egyszerre hét adónemet teljesít ( megállapítás, bevallás, megfizetés)12 vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó , személyi jövedelemadót; társasági adó egészségügyi hozzájárulást; szociális hozzájárulási adót; nyugdíjjárulékot; egészségbiztosítási és munkaerő piaci járulékot; szakképzési hozzájárulást. A főállású kisadózó jövedelme a bevétele 60%-a, de legalább a minimálbér. További előnye az új adónemnek, hogy nem lesz érdekelt az adózó abban, hogy ne adjon nyugtát, számlát, így elvileg ez a gazdaság fehérítését szolgálja. Más kérdés hogy véleményem szerint ezen vállalkozók köre ( pl. egy masszázzsal foglalkozó egyéni vállalkozó) eddig is adott esetben bejáratott vendégkörrel dolgozott, akik magánszemély révén eddig sem kértek a szolgáltatás ellenértékének átnyújtásakor bizonylatot. Az adóalanyiság megszűnhet önkéntes alapon ( ekkor két adóévig nem választható újra), társasági forma váltással ( Kft. nem jogosult), egyéni vállalkozás megszűnésének napjával, bejelentett kisadózó halálát követően 90 nappal nem jelentenek be új kisadózót. Ha a kisadózó éves szinten egy ugyanazon vállalkozástól 1 millió forint felett realizál bevételt, arról adatot kell szolgáltatni az Adóhatóság számára. Adózón a teher, hogy ez esetben a bujtatott munkaviszony vélelmét megdöntse. 12
2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról 9§
28
A kisvállalati adó a nagyobb és főképpen a jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások számára is elérhető ( kivéve Nyrt.). Választásának kiemelt feltételei a következők13: átlagos statisztikai állományi létszáma 25 főt várhatóan nem haladja meg adóévet megelőző év bevétele várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot adóévet megelőző adóévi mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot adóévet megelőző két évben adószámát jogerősen nem törölték vagy függesztették fel. Amennyiben az adózó rendelkezik kapcsolt vállalkozásokkal, akkor az értékhatárokat csoportszinten kell vizsgálni. Az adóalany adókötelezettsége mind a belföldi mind a külföldi jövedelmére kiterjed. A kisvállalkozói adót választó adóalany nem kerül ki a számviteli törvény hatálya alól, így aszerinti vagy a mikrogazdálkodókról szóló kormányrendelet szerinti
beszámolási kötelezettsége él. Az adóalany megszűnhet
végelszámolással, felszámolással, kényszertörléssel, átalakulással (kivéve társasági forma váltás), nyugtaadási, számlaadási kötelezettség elmulasztásáért kapott bírság miatt, végrehajtható adó és/vagy vámtartozása a naptári negyedév utolsó napján eléri vagy meghaladja az 1 millió forintot. Az adó mértéke 16%, ami magasabb a jelenleg érvényben lévő (1996. évi LXXXI törvény a társasági adóról és az osztalékadóról 19§ (1)-(2) bek. ) társasági adó kulcsa 500 millió forint adóalapig 10% ( a felett 19%). A kedvező, 10% adókulcs 2010. július elseje óta alkalmazható. A kisvállalati adó megfizetésével az adózó mentesül a következő adónemek megállapítási, bevallási és befizetési kötelezettsége alól14: társasági adó szociális hozzájárulási adó szakképzési hozzájárulás. Adóelőleg fizetési gyakorisága lehet havi ( várható összes bevétel meghaladja a 100 millió forintot), és lehet negyedéves ( ha a várható összes bevétel nem haladja meg a 100 millió 13 14
2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról 16§ (2) 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról 21§ (2)
29
forintot.). Az adóelőleg ( és az adó) megállapítására két módszer közül lehet választani. Nagyon hátrányosnak tartom hogy a fizetendő adóelőleget be is kell vallani ( szemben pl. az EVA törvény szerinti előleggel, amit „csak” meg kell fizetni). A törvény 23§ ismerteti a számítási módokat. Egyszerű módszer 15: a)az
Szt. szerinti pénzeszközök adóelőleg-megállapítási időszakban realizált változása(±)
b)az adóelőleg-megállapítási időszakban az adóalany által fizetendő, Tbj. szerint járulékalapot képező összes jövedelem, csökkentve a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezménnyel (+) c)az adóelőleg-megállapítási időszakban a Katv. szerint megfizetett adó, adóelőleg (+) d) az adóelőleg-megállapítási időszakban kifizetett osztalék (kivéve a kiva alanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kiva alanyiság időszakában kifizetett osztalékot) és a kifizetett osztalékelőleg(+) =adóelőleg-alap [± a) + b) + c) + d)],de legalább a b) szerinti összeg (minimum adóelőlegalap)(±) Vagy pedig az összetett módszerrel16:
a) az Szt. szerinti pénzeszközök adóelőleg-megállapítási időszakban realizált változása (±) b)az adóelőleg-megállapítási időszakban az adóalany által fizetendő, Tbj. szerint járulékalapot képező összes jövedelem, csökkentve a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezménnyel (+) c)a 20.§ (4)–(16)10 bekezdés szerinti – a (9)–(12) és a (16) bekezdések esetén az adóelőleg-megállapítási időszakra jutó arányosított – korrekciós tételek (±) =adóelőleg-alap [± a) + b) ± c)],de legalább a b) szerinti összeg (minimum adóelőleg-alap) (±)
A két módszer közötti lényeges különbség a 20§ bekezdéseiben van. Annak az adózónak akinek van korábbi évekről elhatárolt vesztesége, vagy olyan immateriális jószága, tárgyi eszköze amelyet még nem írt le, akkor ezt KIVA-s léte alatt is megteheti, 10 év alatt 10 egyenlő részletben. 15
Ácsné Molnár Judit: A kisvállalati adóelőleg-kötelezettség teljesítésének szabályai 2013-ban, Adó-és Pénzügyi szaklap, XXVII. évfolyam 2013/6. szám 41. oldal 16
Ácsné Molnár Judit: A kisvállalati adóelőleg-kötelezettség teljesítésének szabályai 2013-ban, Adó-és Pénzügyi szaklap, XXVII. évfolyam 2013/6. szám 44. oldal
30
Mindenképpen kiemelést érdemel a törvény azon rendelkezése, amely szerint az adóalap legalább a járulékalapot képező összes jövedelem csökkentve a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezménnyel. Ez azt jelenti hogy negatív adóalap esetén is keletkezik fizetendő adó. További adminisztrációs nehézséget jelent a törvény cash-flow szemlélete, hiszen az adóelőleg megállapítása a pénzeszközök realizált változásából indul ki. Ez azt jelenti, hogy az előlegfizetési gyakoriságtól függően, ez lehet hónap utolsó napján fennálló pénztár és bankegyenleg-hónap első napján fennálló pénztár és bankegyenleg, vagy ennek analógiájára ugyanez negyedéves viszonylatban. A hátránya pedig az, hogy a vállalkozásnak naprakész könyveléssel kell rendelkezni ( nem elég bejövő és kimenő számlák rögzítése ami az ÁFA bevalláshoz egyébként is szükséges, hanem teljes körűen, bank és pénztár is könyvelve kell legyen). További nehézséget jelent azon tételek kiszűrése, amelyek eredményt nem érintenek, de pénzmozgással járnak ( pl. hitel, kölcsön felvétele, törlesztése) és az első választott adóévben az áthúzódó tételek kezelése ( szállító kifizetése, melynek ráfordítás lába az előző adóév eredmény kimutatásában szerepelt). Mindez a fizetendő adóelőleg bevallási kötelezettsége okozza, így ha a Törvényalkotó eltekintene a KIVA előlegének bevallásától meggyőződésem hogy többen választanák. Ebben a mai formájában véleményem szerint nem valósít meg egyszerűsítést. Ezzel együtt összességében ez egy pénzforgalmi szemléletű adó megállapítás ami a kettős könyvvitel rendszerén nyugszik, ezért hordoz magában ellentmondásokat és nehézségeket. Azoknak a vállalkozásoknak lehet ez kedvező alternatíva akik relatíve magas eredményt realizálnának számviteli szempontból, sok az alkalmazott és befolyásolni tudja a pénzeszköz állományát. Pl. egy élelmiszeripari kiskereskedelmi vállalkozás esetén ez kedvező adózási forma lehet, hiszen a pénzeszközváltozás a készletbeszerzéssel ütemezhető, a sok alkalmazott miatt kedvező a fizetendő adó. Látható hogy pusztán egyetlen év beszámolója alapján a vállalkozások számára nehezen dönthető el, hogy melyik adózási formát válasszák- EVA vs. TAO vs. KIVA. Érdemes több év eredményét, személyi jellegű ráfordításait megvizsgálni, és a piaci tendenciák fényében döntést hozni.
31
adatok millió forintban Adónem 2 013 2 012 2 011 Társasági adó 320 800 356 200 288 020 Egyszerűsített vállalkozói adó 108 100 225 018 180 100 Kisvállalati adó 130 200 0 0 Kisadózók tételes adója 74 300 0 0 635 413 583 230 470 131
3.táblázat: Főbb adónemek 2011-2013-ig, saját szerkesztés A táblázat adataiból jól látható, hogy a törvényhozó hatalom egyértelműen a gazdaság fehéredését várja el a két új adónemtől, mert abszolút értékben 52 183 millió forint adóbevétel növekedést vár 2012-höz képest. A táblázatból az is jól látszik, hogy kis mértékben várják az „átigazolást” a társasági adó hatálya alól és nagymértékben az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alól. Véleményem szerint a kisvállalati adóból származó bevételt jelentősen túlbecsülték. A már említett előleg bevallás és naprakész teljes körű könyvelés (bank és pénztár is) nem teszi vonzóvá. Szintén 2013. január 1-től könnyítés a 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról rendelkezései között az ún. pénzforgalmi elszámolás17. Ez a kisvállalkozások számára jelentős könnyítési lehetőség. Az ezen lehetőséggel élő adózó a kimenő számláiban szereplő fizetendő általános forgalmi adó költségvetés felé történő megfizetését „eltolhatja” addig az időpontig míg a partnere felé tartozását nem rendezi. Ezzel párhuzamosan, beszerzéseiben lévő előzetesen felszámított általános forgalmi adó is csak a bejövő számla pénzügyi rendezése után kerülhet levonásba. Így az adózónak nem szükséges ÁFÁ-t előre finanszíroznia a költségvetés felé.
Nemzetközi szabályozás A globalizáció terjedésével a piaci szereplőkben egyre nagyobb lett az igény egy egységes számviteli
nyelv,
egységes
beszámolási
rendszer
kialakítása
felé.
Nemzetközi
környezetben két nagy szabályrendszer található: US GAAP és az IFRS. A US GAAP az Egyesült Államokban használatos. Jellemzője, hogy nem pusztán keretelveket fogalmaz meg, hanem jelentős szerep jut a bírósági döntéseknek. Egyesült Államokban jellemző a szakma szabályozása, FASB ( Financial Accounting Stanadards Board) felel érte, a szakmai testület által alkotot szabályokat a könyvvizsgálók elismerik (AICPA). Lényeges különbség a kontinentális szabályozáshoz képest, hogy az amerikai tőkepiacon jelentős 17
2007. évi CXXVII. törvény XIII/A fejezet a pénzforgalmi elszámolás
32
mértékben van jelen magántőke így az adatszolgáltatásnak a részvényesi érdekeket kell szolgálnia. IFRS (IAS) azaz a Nemzetközi Számviteli Standardok szintén szakmai bizottság által lettek elkészítve. Megalkotásukért az IASC, Nemzetközi Számviteli Standard Bizottság felel. Maga a bizottság 1973-ban alakult. 15 év alatt elkészültek az alapvető standardok. 2001-ben a bizottság átalakul IASB-vé (Internal Accounting Standards Board), IAS elnevezés is ekkor változik meg IFRS elnevezésre. A standard fő részei: keretelvek, 41 db IAS standard, hatályos 29, 8db IFRS standard, ebből hatályos 8. Hatályban van 11 SIC és 15 IFRIC értelmezés. Az IFRS szabályozási rendszere a kontinentális jogrendnek megfelelően eljárási elveket fogalmaz meg. Nem épít precedens jogra. Napjainkban jellemző az IFRS térnyerése, az Egyesült Államok engedélyezte a tőzsdén jegyzett, de nem amerikai tulajdonú cégeknek az IFRS szerinti beszámolást a 2007. november 15-ét követően lezárt üzleti évek vonatkozásában. Ezután az Egyesült Államokban is számítani lehet az IFRS térnyerésére, a multinacionális vállalatok külföldi leányvállalataik konszolidációjának elvégzéséhez is az IFRS-t használják. 2012-től Argentínában, Mexikóban és Oroszországban is kötelező a tőzsdén jegyzett vállalkozások számára az IFRS. Kína is kidolgozta saját standjainak a tőzsdén jegyzett vállalkozásai számára, amelyek szintén az IFRS-hez konvergálnak18. Az IFRS és a US GAAP rendszerek közötti konvergencia 2002-re nyúlik vissza. Kezdetét a Norwalk Megállapodás aláírása jelezte. A FASB és az IASB kötelezettséget vállalt a két számviteli rendszer közelítésére. Közös standardok kidolgozását tűzték ki célul. 2005-től az Európai Unióban kötelezővé vált az IFRS alkalmazása a tőzsdén jegyzett vállalkozások számára. Konvergencia második szakasza 2006-2008-ig tartott. Újabb szándéknyilatkozat következett, MoU. Három fő gondolat emelhető ki19: a standardek konvergenciája helyett új, magas színvonalú standardokat kell kidolgozni a pénzügyi információk javítása érdekében. Elavult standardokat új standardokkal kell helyettesíteni, azaz cél a közös magas szakmai színvonalú standardok kidolgozása.
18
Madarasiné Dr.Szirmai Andrea: Az IFRS és a US GAAP konvergenciája napjainkban Számviteli tanácsadó szaklap, 2012/12 19 Madarasiné Dr.Szirmai Andrea: Az IFRS és a US GAAP konvergenciája napjainkban Számviteli tanácsadó szaklap, 2012/12
33
Egyesült Államokban ennek ellenére nem töretlen az IFRS térnyerése. Sok szakember van azon a véleményen, hogy az ország politikai-gazdasági berendezkedése és gazdasági fejlődésének múltja, kultúrája idegen az IFRS szabályrendszerétől. Sokan pedig a US GAAP szabályrendszerét alkalmasabbnak tarják globális standardgyűjteménynek. Konvergencia harmadik szakasza 2009-től napjainkig is tart. Ettől az évtől a politikai célok is beleszóltak a folyamatokba, mivel Barack Obama által kinevezett új SEC elnök, Mary Schapiro nem támogatja az IFRS-ek bevezetését ezért a folyamat jelentősen lelassult. Az IFRS-ek átvételére nem csak a konvergencia az egyetlen lehetséges mód. Lehet őket adoptálni konvergencia nélkül, vagy befogadni mielőtt hatályossá válnának. IFRS-ek alkalmazhatóságának egyik legnagyobb korlátját az jelenti, hogy ez a szabályrendszer kimondottan nagyvállalatok számára készült. Ezért elkészültek az ún. IFRS SME standardok, amelyek azoknak a vállalkozásoknak szólnak, akiknek nincs nyilvános elszámolási kötelezettségük, nem tőzsdén jegyzettek. SMR standardok célja , hogy a felhasználók számára magasabb szintű összehasonlíthatóságot biztosítsanak, növeljék a kis-és közepes vállalkozások iránt a bizalmat és csökkenti a számviteli előírásoknak való megfelelés költségeit. Az IASB nem árbevétel – mérlegfőösszeg - alkalmazotti létszám kritériumokhoz köti a kis-és közepes vállalkozás fogalmát.
Minden ország
törvényalkotóinak kell eldöntenie, hogy hogyan ültetik át az adott ország szabályozásába az SME standardokat. Alkalmazásuk előtt a vállalkozásoknak végig kell gondolni, hogy kik a beszámoló felhasználói, a standard előírásai hogyan befolyásolják az eredményt, hate a fizetendő társasági adó mértéke, ezeken keresztül a fizetendő osztalék mértékére. Latba esik a standardok elfogadottsága is és a bevezetés költségei. Ha a vállalkozás konszolidációba bevont leányvállalat, akkor érdemes megfontolni az teljes IFRS szerinti beszámolást, mert ekkor az egyszerűsítések jelentőségüket vesztik. Főbb egyszerűsítések20: nem releváns témák törlése (pl. közbenső pénzügyi beszámoló, szegmensek jelentése, egy részvényre jutó eredmény feltüntetése, biztosítási szerződések) számviteli elszámolási választási lehetőségek megszüntetése (pl.: átértékelési modell nem választható, megítélt támogatást a döntés pillanatában kell könyvelni, nincs valós értékelés)
20
Madarasiné Dr.Szirmai Andrea: IFRS SME- IFRS standard kis-és középvállalkozásokra Számviteli Tanácsadó 2013/1
34
egyszerűsített módszerek megjelenítésre és értékelésre (pl. goodwill amortizáció elszámolási kötelezettség max.10 év alatt, hitelfelvételi költségek minősített eszközöknél is ráfordítások, kutatási és fejlesztési költségek az adott időszak ráfordításai) közzéteendő információk szűkítése kötelező az angol nyelv használata Az Európai Unió számvitele a szabályozási hierarchiában az IFRS és IAS standardok alatt helyezkedik el. Az EU-ban felmerült
a harmonizációs igény, mely a közös nyelv
megteremtésének szempontjából fontos. Legfelső jogi szint az Unióban a rendeletek szintje. A rendeletek a tagállamokon belül külön adaptáció, honosítás nélkül, közvetlenül lépnek hatályba. A közeledés szempontjából fontos állomása 2002. július 19-én elfogadott 1608/2002. számú rendelet, mely kimondja, hogy minden tőzsdén jegyzett vállalatnak a konszolidált beszámolóját az IAS-ek , IFRS-ekek szerint készítsék el. 2005-től kötelező . A rendelet
a tagországok
hatáskörébe utalta
azt
is,
hogy megengedhetik
vagy
megkövetelhetik azt is, hogy ezen vállalkozások az egyedi beszámolóikat is a standardok alapján készítsék el. Következő szabályozási szint az irányelvek szintje. Ezek keretjellegű szabályok, amelyeket a tagállamoknak át kell ültetniük a saját jogrendjükbe, nemzeti szabályozásukba. Számvitel szabályozásához az alábbi irányelvek kapcsolódnak21: 4.sz. Társasági jogi irányelv: A gazdasági társaságok éves beszámolójáról ( 78/660/EGK).
Fő
célja
hogy
a
tagállamokban
elkészített
beszámolók
összehasonlíthatóságát biztosítsa, Valós összkép bemutatását elősegítse. A legtöbb tagállam élt a mérlegfőösszeg – árbevétel - létszám adatok értékhatárhoz kötődő egyszerűsítésének lehetőségével. Az irányelv rendelkezik a számviteli beszámoló kötelező közzétételéről is, ha van könyvvizsgálói jelentés ( vélemény) akkor azzal együtt szükséges ezt megtenni. 7.sz
Társasági
jogi
irányelv
:
A
konszolidált
éves
beszámolóról
(83/349/EGK).rendelkezik a vállalatcsoportok által kötelezően nyilvánosságra hozandó információiról. Minden tagállamban jellemzően készül konszolidált mérleg és eredménykimutatás valamint kiegészítő melléklet. A nem tőzsdén 21
Dr. Beke Jenő :Az Európai Unió számvitele Számviteli Tanácsadó 2012/04 szám
35
jegyzett
társaságok
esetében
igyekeznek
ezek
elkészítésének
szabályait
összehangolni, hogy a konszolidált beszámolók összehasonlíthatóak legyenek, és biztosítsák a valós és megbízható összképet. 8.sz. Társasági jogi irányelv : A számviteli beszámolók felülvizsgálatával megbízott személyek működésének engedélyezéséről (86/635/EGK). Előírja a tagállamok számára, hogy milyen képzetséggel rendelkező személy végezhet könyvvizsgálatot, szerezheti meg az erre vonatkozó engedélyt az adott tagállamban. Az ellenőrzést végző személyeknek a felkészültségüket folyamatosan szinten kell tartaniuk. Biztosítani kell hogy ne álljon fenn összeférhetetlenség. Nagyon fontos különbség az Angolszász országok és a Európa között a finanszírozási források eredete is. Magy az angolszász országokban jellemzően tőzsdéről finanszírozzák a vállalatokat, addig a kontinensen jellemző befektető maga az állam és a pénzintézetek is. Az ilyen jellegű országokban (pl.: Németország) ahol jellemző a belső tőkeellátottság nincs akkora igény a közzétett beszámolókra. Ezekben az országokban jellemző az is, hogy az adójogszabályok a számviteli előírások fölé helyezkednek.
Kitekintés Szerbiára, Szlovákiára és Csehországra Munkám során ezen három országgal kerültem kapcsolatba. Érdekelt, hogy a közös múlt ( Csehország és Szlovákia is szovjet megszállás alatt volt) eredményez-e valamilyen hasonlóságot a számviteli szabályozásban, annak ellenére is, hogy húsz éve leomlott a vasfüggöny. Ma ugyan már két külön államról beszélünk, de 1991-ben a Csehszlovák állam a rendszerváltozást követően önálló törvényben szabályozta a számvitelre vonatkozó előírásokat. Ebben is vonható párhuzam, hiszen az első piacgazdasági környezetben alkotott számviteli törvény Magyarországon is 1991-ben volt ( 1991. évi XVIII. törvény a Számvitelről). Szlovákiában 2002-ben elfogadott 431-es számú törvény teremtette meg a harmonizációt mind Európai Unió számviteli irányelveivel, mind pedig IAS, IFRS-ek szabályrendszerével. A következő jelentősebb módosítás 2007-ben volt, amikor a közszektorokra vonatkozó
nemzetközi
számviteli
standardokat
kiterjesztették
az
önkormányzatokra és az államigazgatásban. A számviteli törvény tartalmazza a számviteli alapelveket,
könyvvezetés
módját,
eszközök és
források
értékelését,
eredmény
meghatározását, a pénzügyi beszámolók formáját. Könyvelésre vonatkozó szabályokat tartalmaz ezek mellett a Kereskedelmi Törvénykönyv és a Pénzügyminisztérium iránymutatásai. Tőzsdén jegyzett cégek, bankok és biztosítók konszolidált beszámolójukat 36
az IFRS szerint kell hogy elkészítsék. Szlovákiában nem szabályozzák a könyvviteli szolgáltatás
végzését,
így
bárki
végezhet
könyvelést.
Könyvelést
alátámasztó
dokumentumokat legalább 5 évig kell őrizni, az éves beszámolókat pedig 10 évig. Az éves beszámolót és az adóbevallást a cégeknek március 31-ig kell benyújtani. Aki könyvvizsgálatra kötelezett, azoknak nyilvánosságra kell hozni az éves beszámolót a Kereskedelmi Bulletinben. Az éves beszámoló részei : Mérleg Eredménykimutatás Megjegyzések. A mérlegnek és az eredmény kimutatásnak egy-egy változata létezik. Fontos különbség, hogy az első oszlopban szerepelnek a tárgyév adati, a második oszlopban pedig a bázis év adatai. A vagyonelemek lejárati sorrendben jelennek meg a mérlegben. Az eredmény kimutatásban szerepelnek a sorok alatt, hogy az adott kategóriához mely főkönyvi szám tartozik, ez segíti a beazonosítást ellenőrzés során a hozzá nem értő vagy csak külhoni szemnek. A kiegészítő melléklet formája kötött, cash flow kimutatás hazánkhoz hasonlóan Szlovákiában is kötelező. Üzleti jelentést készítenek a könyvvizsgálatra kötelezett vállalkozások. A jelentést letétbe kell helyezni a cégbíróságon, és Magyarországhoz hasonlóan a vállalkozás székhelyén biztosítani kell a betekintést az érdeklődők számára. A szlovák számviteli szabályozás nem tartalmaz a mikrogazdálkodói beszámolóhoz hasonló könnyítést a legkisebb cégek számára, a könyvvizsgálati kötelezettség hasonlóan értékhatárhoz kötött, és egy szűk kör szintén alkalmazhat egyszeres könyvvitelt. Külön kisvállalkozások
számára
kidolgozott
adótörvények
sincsenek,
mint
például
Magyarországon a Kisvállalati adó vagy a Kisadózók tételes adója. A társasági adó törvény hasonlóan a magyarhoz ismer adóalap korrekciós tételeket és szintén ismeri az el nem ismert költség fogalmát. Ilyenek például a reprezentációs költségek vagy az adóhivatal által kiszabott bírságok. A veszteséget pedig maximum 7 év alatt lehet elszámolni. Cseh szabályozás sok tekintetben hasonló a szlovákhoz. Általánosságban a számviteli törvény szabályoz, amelyet kiegészítenek a Pénzügyminisztériumi rendeletek. A törvény rögzíti a számviteli alapelveket, számlavezetés módszertanát, könyvvizsgálatra vonatkozó előírásokat,
eszközök-források
értékelési
szabályait,
eredmény
meghatározását,
beszámolók formáját. Európai Uniós jogharmonizációs kötelezettségnek eleget téve 37
Csehországban is a tőzsdén jegyzett vállalkozások a konszolidált beszámolójukat IFRS szerint készítik el. A beszámoló a következő részekből áll: mérleg eredménykimutatás melléklet A melléklet lényegében a kiegészítő mellékletnek felel meg. Magyartól eltérően tartalmazza a saját tőke mozgástáblát is. Szintén a kiegészítő melléklet része a cash flow kimutatás
Az éves beszámolót magát 10 évig kell megőrizni míg az azt alátámasztó
dokumentumokat, bizonylatokat elegendő 5 évig. Éves beszámolót a Kereskedelmi Jegyzékben kell közzé tenni ( nem a Cégbíróságon). Számviteli törvény keretjellegű szabályozást valósít meg, komoly szerepe van az iparági iránymutatásoknak. A számviteli rendszer eltérően a magyar szabályozástól nem tartalmaz könnyítéseket a mikro vállalkozások számára. Az adórendszer nem tesz különbséget méret szerint a cégek között, egyforma szabályok vonatkoznak mindenkire. Nem sávos a társasági adó sem ( míg Magyarországon igen, 500 000 e Ft. adóalapig 10% a kulcs, felette 19% ).A cseh adótörvény is alkalmaz adóalap növelő és csökkentő tételeket. Hasonlóan a magyarhoz, szintén alkalmazza a nem a vállalkozás érdekében felmerült költségek fogalmát. Hasonlóan a szlovák és a magyar szabályozáshoz ilyen például a reprezentációs költség, és a tulajdonosok vagy családtagjaik személyes szükségleteit kielégítő költségek. A veszteséget pedig maximum 5 adóévig lehet felhasználni. Hazánkhoz hasonlóan van elérhető ingyenes adatbázis az elektronikusan közétett beszámolókról ( Kereskedelmi Jegyzék) a cégadatokhoz pedig a Cégbíróságon lehet hozzáférni. Szerbia mint Unión kívüli ország okozza a legnagyobb meglepetést. Számvitel szabályozása területén teljes egészében átvették az Európai Unió szabályozását. 2004-től kezdődően minden vállalkozásnak, banknak, biztosítónak stb. IFRS szerint kell készítenie a beszámolóját. Külön törvény rendelkezik a könyvvizsgálati kötelezettségről, mely szintén összhangban van a nemzetközi könyvvizsgálati standardokkal. Köszönhetően az egészében
adoptált
Uniós
előírásoknak
Szerbiában
is
definiálták
a
kis-és
középvállalkozások fogalmát. Az üzleti év megegyezik a naptári évvel. beszámoló részei: mérleg
38
eredménykimutatás saját tőke mozgástábla kiegészítő melléklet. Miután minden vállalkozás az IFRS-ek szerint készít beszámolót, így nincs könnyítés a mikro vállalkozások számára. Ezzel párhuzamosan az adórendszer sem tartalmaz könnyítéseket. Alkalmaznak adóalap növelő-csökkentő tételeket ( értékcsökkenési leírás, transzferárakkal összefüggően, kamatok elszámolása kapcsolt felek között). Nem a vállalkozás érdekében felmerült költségek fogalmát a szerb adótörvény is alkalmazza. Nem meglepő módon ide tartozik a reprezentáció ( ha meghaladja az éves bevétel 0,5%-át). Az elhatárolt veszteség általánosságban nem vihető tovább, várhatóan ez változni fog. A beszámolót elektronikusan közzé kell tenni (Agency of Registry).
Ugyanitt
hozzáférhetőek a cégadatok is, amelyekből a partnerek ellenőrizhetőek (pl. adószám helyes-e, létező-e a vállalkozás, jó címet adtak-e meg). Várakozásoknak megfelelően lényegi különbségek nem mutatkoznak, ebben azonban nem pusztán a közös múltnak van szerepe. Sok hasonlóság az Uniós tagsággal járó jogharmonizációs kötelezettségnek köszönhető. Szerbia, bár nem Uniós tag rendkívül előre mutatóan egészében adoptálta az IFRS-ek rendszerét.
Hipotézisek ismertetése, kutatási cél Dolgozat fő célja az egyszerűsített éves beszámoló hasznosságának vizsgálata. Egyszerűsített éves beszámoló alatt a 2000. évi C. törvény a számvitelről 9§ (2) bekezdés értelmében a következőt értem: „Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:71 a) a mérlegfőösszeg az 500 millió forintot, b) az éves nettó árbevétel az 1000 millió forintot, c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.”
2000 óta dolgozom könyvelőként, 2002 óta készítek önállóan is üzleti évet lezáró éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót Elkezdett foglalkoztatni, hogy más piaci
39
szereplők, érdekhordozók mire használják a kötelezően benyújtott és közétett egyszerűsített éves beszámolókat?
Első hipotézisem azon alapszik, hogy a bankok mint hitelezők és a vállalkozások mint potenciális partnerek nem nyernek elegendő információt az egyszerűsített éves beszámolóból. A bankok kezében van eszköz az információk beszerzésére, hiszen a beszámolót készítő fordul a hitelintézethez általában valamilyen finanszírozási igényével, így érdekében áll minden kért adatot rendelkezésre bocsájtani. Azonban a külső partnerek számára marad a kiegészítő melléklet mint információ forrás. Múltbéli adatok alapján kell eldönteni, hogy a vállalkozás a jövőben vajon képes lesz-e tovább működni, megfelel-e a vállalkozás folytatása elvének? Azon piaci szereplőkkel kapcsolatban (jellemzően nem magyar KKV nagyságrendű vállalkozások) amelyek az IFRS-ek szerint készítik a beszámolóikat, ezt is könnyebb eldönteni. Hiszen ahogy sérül a vállalkozás folytatásának elve, a vállalkozás nem készíthet IFRS szerinti beszámolót. H1: Egyszerűsített éves beszámoló korlátozott információ tartalma nem elengedő annak megítéléséhez, hogy a vizsgált vállalkozás igazodik-e a vállalkozás folytatásának elvéhez. Második hipotézisem a kis-és közepes vállalkozások elszámolási gyakorlatára vonatkozik, azaz a tulajdonosi kör lényegében maga a menedzsment, információikat nem feltétlenül a kötelezően elkészítendő beszámolókból nyerik. Ennek következménye (is) az, hogy a számviteli törvény által biztosított elszámolási, értékelési lehetőségek közül azt fogják választani amit a Társasági adótörvény is preferál. Az adótörvény felülírja a számviteli törvény rendelkezéseit, illetve a társasági adó törvény gazdaságpolitikai megfontolásokból már megalkotása óta tartalmaz társasági adóalap kedvezményeket, adókedvezményeket. Feltételezésem szerint a magyar kisvállalkozások nyomon követik a törvényi változásokat, és a rendelkezésre álló adóoptimalizáló, adócsökkentő ( beruházás ösztönző) lehetőségeket kihasználják, igénybe veszik. Magát a gyakorlatot, azaz a választás tényét szeretném bizonytani. Eredeti koncepcióhoz képest a kutatás fényében a hipotézis némileg átfogalmazásra került. Nem csak a számviteli törvény előírásai kontra adótörvény előírásai vonatkozásában domináns az adótörvény, hanem a jogalkotó a kedvezmények rendszerén keresztül motiválni, ösztönözni tudja a gazdasági szereplőket.
40
H2: Vállalkozások az adótörvény előírásait részesítik előnyben a számviteli törvénnyel szemben, kihasználják az adótörvény biztosította adóalap csökkentési lehetőségeket és adókedvezményeket. Harmadik hipotézisem segítségével azt vizsgálnám, hogy egy vállalkozás mielőtt üzleti kapcsolatot létesít vagy már létesített nyomon követi-e partnerei nyilvános adatait, igénybe vesz-e céginformációs szolgáltatást? H3: Vállalkozások nyomon követik mind a jelenlegi mind a jövőbeni partnereik fenntartható működését. Hipotéziseimet részben szakemberek megkérdezésével szeretném alátámasztani: banki szakemberekkel, könyvelőiroda vezetőkkel szeretnék interjút készíteni. Ma Magyarországon a Vállalkozások 95%-a jogosult egyszerűsített éves beszámolót készíteni, amely mérleg fősorokat és mérlegcsoportokat tartalmaz. Ezért az információ nem elég részletes. Összevont adattartalma miatt nehéz eldönteni hogy egy-egy mérlegsor mit tartalmaz (pl.: követelések: vevők, adott kölcsönök, adóhatósággal szembeni követelések, munkavállalókkal szembeni követelések). Kiegészítő melléklet lenne hivatott segítséget nyújtani az adatok értelmezésében, azonban ez nem feltétlen valósul meg a gyakorlatban. A piaci szereplők közül a bankoknak és az adóhatóságnak vannak eszközei, hogy elegendő információhoz jussanak. A bankok saját adatlapokat, kérdőíveket töltetnek ki a hitelt igénylő vállalkozásokkal, biztosítékokat kérnek. Az adóhatóság még az éves beszámolónál is részletesebb adattartalmú nyomtatvány ( ’29-es bevallás) kitöltetésével, bizonyos adatok kötelező megadásával ( pl. tagi kölcsön összege) biztosítják azt, hogy elegendő információhoz jussanak.
Azonban egy „mezei” piaci szereplőnek, pl. egy
potenciális szállítónak véleményem szerint nincs értékelhető eszköztára információk beszerzésére. A hipotéziseket főként könyvelőirodák részére kiküldött kérdőívek segítségével szeretném alátámasztani. A kérdőívet így olyan személy töltené ki, aki tisztában van a pontos válaszokkal ( ügyvezető nem feltétlen kompetens a kérdésekben), illetve az anonimitás így még biztosabb, hiszen a kitöltő adott esetben több tucat vállalkozás gyakorlatába enged betekintést.
A
minta
kiválasztása
könyvvizsgálatra
kötelezett
vállalkozásokra
korlátozódna, mivel ezek megbízhatóbbak, mint a nem auditáltak. Ezen belül is kiválasztási szempont a tulajdonos és a management ( ügyvezető) egybe esése. A 41
kiválasztott mintára vonatkozóan a 2006-2010-ig terjedő időszakra vizsgálnám az eredményesség alakulását, cash flow alakulását, adósságszolgálat alakulását és a beruházások alakulását. Ezek alapján kialakításra kerülne az alábbi három kategória a vállalkozás folytatásának elve szempontjából: csökkenő, stagnáló, és növekedő státusz. Harmadik hipotézisem tesztelését a kérdőív részeként szeretném megvalósítani. Szeretnék interjú keretében tájékozódni valamely ilyen profilú cég (Opten Kft., Bisnode Kft. ) értékesítési osztályán. Érdekelne az is, hogy a válság után megnőtt-e az igény ezekre a szolgáltatásokra. Ezeknél a cégeknél heti értesítőket lehet megrendelni, amelyek partnerekre közlik az elmúlt hét eseményeit, pl. felszámolás indítása, NAV végrehajtás, székhelyváltozás. Felszámolás esetén pl. kulcsfontosságú a jól tájékozottság, hiszen a bejelentkezési határidő letelte után már semmi esélye a hitelezőnek.
H1 hipotézis tesztelése A vizsgált vállalkozói kör a kisvállalatok köre, amely a 2004.évi XXXIV. törvény A kis és középvállalkozások meghatározásáról 3 § (1) alapján a következő: „(1) KKV-nak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg. (2)5 A KKV kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg. … (4)7 Nem minősül KKV-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése - tőke vagy szavazati joga alapján - külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot.” Mintavétel a konzulensem segítségével az alábbiak szerint zajlott. Rendelkezésre álló adatbázisban 5825 db cég volt ebben a méretben, ebből kiválasztottam 13 TEAOR számot, amelyben szereplő cégek az összes árbevétel 73,93%-át adták.
42
SUM(letszam) teaor2 COUNT(m003) SUM(Eossz) SUM(EI) 10 149 102 371 246 141 638 008 4 098 25 169 127 730 949 143 584 512 5 500 41 172 155 850 544 189 468 276 4 447 42 123 104 487 235 105 119 399 3 636 43 158 112 593 275 134 441 692 4 302 45 321 230 496 295 341 627 869 8 107 1 055 089 2 106 961 46 1 411 784 736 31 246 47 577 250 976 489 569 579 682 12 825 49 196 96 987 351 158 196 151 5 585 52 137 127 333 283 165 508 903 3 331 62 113 80 875 146 105 323 479 2 995 68 220 438 582 747 149 063 457 4 587 70 83 187 318 157 189 835 651 1 888 3 070 692 4 500 348 3 829 501 815 92 547 5 247 012 6 087 430 összes 5 825 197 709 147 128 arány 65,73% 58,52% 73,93% 62,90%
Ez 3829 cégre szűkítette a kört, amelyből 20% véletlen minta lett véve. teaor2 10 25 41 42 43 45 46 47
összes arány
TEÁOR Megnevezés COUNT(m003) SUM(Eossz) SUM(EI) SUM(letszam) Élelmiszergyártás 59 39 541 655 52 123 175 1 466 Fémfeldolgozás 77 52 754 912 66 217 292 2 475 Épületek építése 112 101 583 861 135 219 925 2 932 Egyéb építmény építése 67 47 313 402 51 973 720 1 984 Speciális szaképítés 93 58 032 101 78 817 954 2 598 Gépjármű kereskedelem 146 92 079 064 140 016 780 3 648 1 199 013 Nagykereskedelem 801 616 788 599 404 17 909 Kiskereskedelem 302 135 182 903 304 735 325 6 421
Szárazföldi csővezetékes 49 szállítás
78
41 120 807
67 533 922
2 087
Raktározás, szállítást 52 kiegészítő tevékenység
63
45 526 471
82 482 641
1 418
Információ-technológiai 62 szolgáltatás 68 Pénzügyi közvetítés
62 45 728 705 98 137 395 370
63 471 142 64 978 247
1 707 2 008
Üzletvezetési, vezetői 70 tanácsadás
27
17 932 213 21 893 896 1 430 980 2 328 477 1985 063 423 5825 5247012197 6087430709 34,08% 27,27% 38,25%
582 47 235 147128 32,10%
4-5 táblázat: alapsokaság és mintavétel eredménye, forrás: konzulens 43
A hipotézis vizsgálatokhoz használt mutatók számítása az alábbi volt (a mérleg "A" változat és az eredménykimutatás előírt tagolása (összköltség eljárással) "A" változat betű és számjelei alapján): 1.Befektetett eszközök arány, % = Befektetett eszközök/eszközök összesen: A / Eszközök összesen 2.Kötelezettségek aránya % =kötelezettségek/források összesen: F / Források összesen 3.Tőkefeszültség % = Idegen tőke / Saját tőke: F / D 5.Fizetendő társasági adó/ adózás előtti eredmény: XII / E 6. Adózás előtti eredmény/ Összes árbevétel+összes bevétel: E / (I + III + VIII + X) 7. Likviditási ráta = Forgóeszközök/Rövid lejáratú kötelezettségek: B / FIII 8. Likviditási gyorsráta = Forgóeszközök-készletek /Rövid lejáratú kötelezettségek: (B – I) / FIII 9. Pénzeszköz likviditás = Pénzeszközök/Rövid lejáratú kötelezettségek: BIV / FIII Lett volna egy 4-es számú mutató is, ez azonban nem számítható ki az egyszerűsített éves beszámolóból rendelkezésre álló adatokból: 4.Követelések értékvesztése/ követelések. A választott időszak 2006-2010-ig terjed. 2012-es beszámolók a dolgozat készítésekor még nem álltak rendelkezésre, illetve az adatsorokban fő vágópontnak tartom a válságot. Ez 2008-ban volt, így szerepel a mintában az előtte lévő kettő és az utána lévő kettő év. A mutatók kiválasztásának próbáltam olyan szempontok szerint haladni, hogy azokat a hipotézisekhez fel tudjam használni. A 6-os számú mutató a kettes számú hipotézisem hivatott alátámasztani. Az első három és az utolsó három mutató abban volt a segítségemre, hogy teszteljem, lehet-e a vállalkozás helyzetére vonatkozó következtetést levonni az egyszerűsített éves beszámolóból. Harmadik hipotézisem első sorban kérdőívek segítségével szeretném bizonyítani. A mintából kitisztításra kerültek azok a vállalkozások, amelyeknél valamely mutató számításához nem volt adat, azaz például az eredmény kimutatásban nem szerepelt fizetendő társasági adó.
44
Statistics Eossz Valid
EI
letszam
396
396
396
0
0
0
Mean
707896,06
1240980,64
22,98
Median
545265,00
813305,00
20,00
a
a
18
1425142,047
10,578
N Missing
Mode
24272
Std. Deviation
663256,329
98270
439908957514, 2031029853380
Variance
111,888
757
,413
4,163
5,823
,789
,123
,123
,123
7720639
16934995
38
Minimum
24272
98270
10
Maximum
7744911
17033265
48
25
317321,75
603712,25
15,00
50
545265,00
813305,00
20,00
75
867457,75
1395661,50
30,00
Skewness Std. Error of Skewness Range
Percentiles
a. Multiple modes exist. The smallest value is shown
6.táblázat: a minta leíró statisztikája A mintában szereplő kisvállalkozások mérlegfőösszegének átlaga 707 896,06 e Ft. A medián kisebb mint az átlag azaz az eloszlás nem normális. A módusz lényegesen eltér az átlagtól. Nagy a szórás. Az értékesítés nettó árbevételének az átlaga 1 240 980,64 e Ft. A szórás nagy. A tipikus érték, a módusz 98 270 e Ft. Egybe esik a minimum értékkel. Létszám adatok tekintetében az átlag 22,98 azaz 23 fő. Medián 20 fő, tipikus érték 18 fő. A vállalkozások 75%-ban 30 főnél kevesebbet foglalkoztattak.
45
3.ábra: TEÁOR és létszám viszonyának ábrázolása boxplot diagrammal A kisvállalkozások között a alkalmazotti létszám tekintetében a különböző iparágak között szignifikáns különbség van.
Minden iparág jelentősen eltér az átlagtól. A legkisebb
élőmunka igény a pénzügyi közvetítési ágazatban van. A speciális szaképítés, egyéb építmények építése, és a fémfeldolgozás rendelkezik a legnagyobb szórással. Legtöbb outlier a gépjármű kereskedelemben található.
46
4.számú ábra: TEÁOR és mérlegfőösszeg viszonyának ábrázolása boxplot diagrammal Mérlegfőösszeg szempontjából lényegesen több outlier található majd minden iparágban, ezek azonban nem azonosak a létszám szerinti outlierekkel.
47
5.számú ábra: TEÁOR és árbevétel ábrázolása boxplot diagram Árbevétel szempontjából ugyanez elmondható. Az outlierek itt is majd minden iparágra jellemzőek, de ismét más vállalkozások mint a létszám illetve a mérlegfőösszeg kapcsán.
H1: Egyszerűsített éves beszámoló korlátozott információ tartalma nem elengedő annak megítéléséhez, hogy a vizsgált vállalkozás igazodik-e a vállalkozás folytatásának elvéhez. Az, hogy egy vállalkozás működése igazodik-e a vállalkozás folytatásának elvéhez definiálható a számviteli törvény alapján22: „ A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy a gazdálkodó a belátható jövőben is fenn tudja tartani működését, folytatni tudja tevékenységét, nem várható a működés beszüntetése vagy bármilyen okból történő jelentős csökkenése.”
22
2000. évi C. törvény a Számvitelről 15§ (1)
48
Ez a legfontosabb számviteli alapelv, hiszen ha nincs működő vállalkozás a számvitel is jelentőségét veszti. A nemzetközi számviteli standardok azaz az IFRS szerinti beszámoló nem is készülhet el ha sérül a vállalkozás folytatásának elve (going concern). A dolgozat az egyszerűsített éves beszámoló által nyújtott információtartalom hasznosságával foglalkozik, azaz most azt vizsgálom, hogy érdekelt félként ha lekérem egy potenciális üzleti partnerem közzétett egyszerűsített éves beszámolóját az internetről, milyen információkat tudhatok meg belőle. Több irányból közelítem a témát. Első, és legfontosabb irány a likviditás. Egy vállalkozás életében a legfontosabb a folyamatos pénzáramlás biztosítása, hogy a vállalkozás tudja teljesíteni azonnal esedékes rövid lejáratú kötelezettségeit ( adók, munkabér és közterhei). Ha egy vállalkozás nem bír kellő szabad cash flow-fal biztosan veszélybe kerül a működés. Ahogyan Alfred Rappaport is érzékletesen kijelentette23: „Mindig emlékezzünk arra, hogy a készpénz az tény, a nyereség viszont csak egy vélemény”. Ezzel az egy mondattal gyakorlatilag le is írta a számvitel szerint készítendő beszámoló összes hátrányát is. Magyarországon is a Számviteli törvény tartalmaz értékelési előírásokat: tárgyi eszközök bekerülési értékének meghatározása készletek bekerülési értékének meghatározása, év végi értékelése, követelések értékelése, értékvesztése devizás tételek átszámítási szabályi, év végi értékelése saját tőke elemekre vonatkozó szabályok céltartalék képzés szabályai kötelezettségek bekerülési értéke, év végi értékelése időbeli elhatárolások Ezekben mind döntési lehetősége van a vállalkozónak, döntését a belső szabályzatában, azaz a számviteli politikában rögzíti, és a továbbiakban e szerint jár el. Ezek a döntések
23
Alfred Rappaport: A tulajdonosi érték Alinea kiadó 1998, 30.oldal
49
befolyással vannak mind a mérlegtételek értékére mind az eredményre. Így az eredmény a tulajdonos érdekei szerint befolyásolható.
Elsőként a likviditási mutatókat vizsgáltam meg. Likviditási ráták alakulása 2006-2010. Likviditási ráta számítási módja: Forgóeszközök/rövid lejáratú kötelezettségek. Azt mutatja meg, hogy a forgóeszközök azaz a készletek, a követelések az értékpapírok és a pénzeszközök fedezetet nyújtanak-e a rövid lejáratú kötelezettségekre, azaz a kötelezettségekre áruszállításból és szolgáltatásból ( szállítók), bérek és közterhei, éven belül esedékes hitel és kölcsön törlesztő részletek és azok kamatai, tulajdonosokkal szembeni (pl.: osztalék, tagi hitel) kötelezettségek. Minél magasabb az értéke annál jobb. Negatív értéket nem vehet fel, ha értéke egy, akkor pont egyensúly van, de kettő felettinél elfogadható a mutató értéke. Ha az értéke egy alá megy, akkor gyakorlatilag fizetésképtelen a cég. 2006 és 2007 kivételével minden évben nagy a terjedelem, azaz lehetnek kiugró értékek. Vállalkozások 25%-a esetében egy alatti a mutató értéke, azaz ennyien küzdhetnek likviditási problémákkal. Az átlag pedig kimondottan magas, de itt figyelemmel kell lenni a szórás magas értékére is. Kiugró értékeket produkál több vállalkozás is. pl. 2608-as 6,28 érték 2009-ben, 1785-ös vállalkozás 4 feletti érték minden évben. 2009-ben kiugró még az 1554-es 8,7-el és a 2137es 13,75-el.
50
6.számú ábra: A likviditási ráta alakulása 2006-2010 között Az ábrán jól leolvasható, hogy az iparágak között nincs szignifikáns különbség. A kiskereskedelem eltér a többihez képest és aüzletvezetési tanácsadás is kiugró értékekekt mutat, de alapvetően likviditási mutató terén az iparág nem okoz szignifikáns eltérést.
51
Statistics
N
Valid Missin
Likviditási
Likviditási
Likviditási
Likviditási
Likviditási
ráta_2010
ráta_2009
ráta_2008
ráta_2007
ráta_2006
396
396
396
396
396
0
0
0
0
0
g Mean
2,96124846675
3,09022006931 2,46781502978 1,83339329337 1,70472549839
Median
1,50314272600
1,47757048950 1,43869953250 1,36598350800 1,31278605450
Mode
,196180651
Std. Deviation
a
,187016765
a
,169750198
a
,106258989
a
,154289954
a
9,53023152489 16,32946336610 8,34663763667 2,68788356492 1,54191980736 0
7
9
4
8
Variance
90,825
266,651
69,666
7,225
2,378
Skewness
13,825
19,134
16,956
11,257
6,594
,123
,123
,123
,123
,123
322,728751698 158,496339767
42,253378463
18,640861825
,169750198
,106258989
,154289954
42,359637452
18,795151779
Std. Error of Skewness Range
163,668235991
Minimum
,196180651
,187016765
Maximum
163,864416642
322,915768463 158,666089965
Percentile 25
1,13639916275
1,08582807050 1,05434699525 1,04462145900 1,04159918025
s
50
1,50314272600
1,47757048950 1,43869953250 1,36598350800 1,31278605450
75
2,40883991325
2,33557536325 2,12766897450 1,94613954050 1,95744208925
a. Multiple modes exist. The smallest value is shown
7.táblázat : Likviditási ráta 2006-2010 leíró statisztika Likviditási ráta tisztított változata a likviditási gyorsráta. Annyiban különbözik a likviditási rátától, hogy a számlálóban a forgóeszközökből kivonásra kerülnek a készletek. Ez azért lehet fontos, mert a készlet kevésbe gyorsan válik pénzzé, így torzíthatja a mutatót. Átlagosan 0,6-el lett alacsonyabb az értéke mint a likviditási rátának. A gyorsráta elfogadható mértéke 0,7-1 között van. Látható a leíró statisztikai táblából, hogy a vállalkozások 25%-a ez alatti értéket ér el. Az átlag értéke ismét igen magas, ahogyan a szórás is. Ferdeség természetszerűen erősen pozitív, hiszen ez nem vehet fel negatív értéket. Ha vizsgáltam volna nettó működő tőkét ( Forgótőke-rövid lejáratú kötelezettségek) az azoknál a vállalkozásoknál ahol a likviditási ráta egy alatt marad negatív értékeket hozott volna. Minden második vállalkozás esetén kielégítő a gyorsráta által felvett érték.
52
7.számú ábra: Likviditási gyorsráta alakulása 2006-2010 A likviditási gyorsráta számításával a korábban két kiugró iparág – a kiskereskedelem és az üzletviteli tanácsadás még szembeötlőbben eltérnek az átlagtól. Azonbana többi 11 iparág likviditási gyorsrátája nem mutat szignifikáns eltérést.
53
Statistics Gyorsráta_201 0 N
Valid
Gyorsráta_2009
Gyorsráta_200
Gyorsráta_200
Gyorsráta_200
8
7
6
396
396
396
396
395
0
0
0
0
1
Mean
2,34932078737
2,45517778770
Median
1,09001125700
1,04645116300
,9654253470
,91696382000
a
a
a
a
Missin g
Mode
,042637492
Std. Deviation
,021129674
9,00653431481 15,46545492582
1,8961438346 1,38153728173 1,26897644810
,03794716
,027043092
,94181200000 ,061886000
a
8,2088313255 2,56060596604 1,54139948409
3
3
5
0
3
Variance
81,118
239,180
67,385
6,557
2,376
Skewness
13,675
19,318
17,876
11,022
7,144
,123
,123
,123
,123
,123
152,441214704
306,350527012
158,62814281
38,867518690
18,733266000
Minimum
,042637492
,021129674
,03794716
,027043092
,061886000
Maximum
152,483852196
306,371656686
158,66608997
38,894561782
18,795152000
,65410658350
,68734298450
,6479859932
,63411584600
,61861100000
50
1,09001125700
1,04645116300
,9654253470
,91696382000
,94181200000
75
1,77021313675
1,68613371725
Std. Error of Skewness Range
Percentile 25 s
1,5516281570 1,45560801225 1,46124100000
a. Multiple modes exist. The smallest value is shown
8. táblázat: Likviditási gyorsráta alakulása 2006-2010 leíró statisztika Még pontosabb képet kaphatunk a vállalkozás likviditási helyzetéről a pénzeszköz likviditás segítségével. A mutató kiszámítási módja a következő : pénzeszközök/rövid lejáratú kötelezettségek. Értéke mindenképpen egy alatti kell hogy legyen. Az átlag ismét kedvező képest fest a mintáról, azonban mind a terjedelem mind a szórás nagy. 2009-re továbbra is nagyon jellemzőek a kiugró értékek. A válság hatására sem tapasztalható a mutató értékében drasztikus csökkenés. Ismét van egy alsó 25%, aki az azonnal esedékes kötelezettségeinek 5-6%-val rendelkezik bankbetét vagy készpénz formájában.
54
8.számú ábra: Pénzeszköz likviditás alakulása 2006-2010 A pénzeszköz likviditás a kiskereskedelem és a vezetői tanácsadás iparágakban, ahogyan eddig is, szignifikáns különbséget mutat az átlaghoz képest. Azonban szignifikáns eltérés a többi 11 iparág terén nem tapasztalható.
55
Statistics Pénzeszköz
N
Pénzeszköz
Pénzeszköz
Pénzeszköz
Péneszköz
likviditás_200
likviditás_2010
likviditás_2009
likviditás_2008
likviditás_2007
6
Valid
396
396
396
396
396
0
0
0
0
0
Mean
,81171476204
1,12104796054
,49816540369
,45101679044 ,38689278515
Median
,16718254800
,17862711050
,17081295700
,16971166450 ,20279064900
a
a
a
Missin g
Mode
,000719333
Std. Deviation
,001162881
,000151851
,000104219
a
,000111918
a
4,92188783781 10,93954348104 1,39100289989 1,98220571010 ,77011834145 3
4
6
6
4
Variance
24,225
119,674
1,935
3,929
,593
Skewness
17,937
19,533
12,242
17,755
10,224
,123
,123
,123
,123
,123
95,039722913
216,903427937
23,627440460
Minimum
,000719333
,001162881
,000151851
Maximum
95,040442246
216,904590818
23,627592311
38,287709961 12,364959254
Percentile 25
,05004796400
,04952398950
,05159634975
,06097630900 ,06887964050
s
50
,16718254800
,17862711050
,17081295700
,16971166450 ,20279064900
75
,54231237050
,51526980350
,45490550875
,40620999925 ,44131955125
Std. Error of Skewness Range
38,287605742 12,364847336 ,000104219
,000111918
a. Multiple modes exist. The smallest value is shown
9.táblázat: Pénzeszköz likviditás 2006-2010 leíró statisztika Mindhárom mutató számítását torzítja hogy a kötelezettségek összetételéről nem tudunk semmit megállapítani az egyszerűsített éves beszámolóból. Elképzelhető olyan eset is, hogy jóváhagyott osztalék miatt lesz alacsony a likviditási mutató, miközben a vállalkozás valójában stabil lábakon áll.
Befektetett eszközök arányának vizsgálata 2006-2010 közötti időszakra. Eszközértéken akkor vizsgálunk egy vállalkozást, ha sérül a vállalkozás folytatásának elve , és végelszámolás, felszámolás alá kerül a vállalkozás. Ekkor a hitelezők követeléseire rendelkezésre álló fedezet befektetett eszközben is megtestesülhet.
56
Az átlagos befektetett eszköz állomány 30%-os a vizsgált időszakban. A vállalkozások 75%-a 45%-nál alacsonyabb befektetett eszköz aránnyal rendelkezik. Az arány iparáganként szignifikánsan eltér.
9.számú ábra: Befektetett eszközök aránya 2006-2010 A befektetett eszközök aránya szignifikáns eltérést mutat iparágon belül. Ez alapján, csakúgy mint a kötelezettségek aránya esetén, nincs egy egzakt szám, amire azt mondható, hogy ez jó, vagy legalább ennyit vár el a piac a fenntartható működéshez. Ugyanúgy, mint a kötelezettségek arányánál a mutatót nem lehet környezetéből kiragadva vizsgálni.
57
Statistics 2010 N
Valid
2009
2008
2007
2006
396
396
396
396
396
0
0
0
0
0
Mean
29,999440791
31,524284454
31,084172462
30,629784747
30,174336001
Median
25,348545000
27,644937950
27,339477800
25,870063950
26,476392200
a
a
a
a
Missing
Mode
,0174111
Std. Deviation
,0482546
,0196645
,0370728
,0748699
a
21,8599680402 21,8910221634 22,4120134747 22,2310062383 21,7670028072
Variance
477,858
479,217
502,298
494,218
473,802
Skewness
,702
,654
,756
,761
,741
Std. Error of
,123
,123
,123
,123
,123
93,7998501
91,7652405
94,7432713
97,7382604
96,7757655
Minimum
,0174111
,0482546
,0196645
,0370728
,0748699
Maximum
93,8172612
91,8134951
94,7629358
97,7753332
96,8506354
Percentiles 25
11,609400150
13,439765225
12,683793750
13,086121225
12,887753825
50
25,348545000
27,644937950
27,339477800
25,870063950
26,476392200
75
46,877990525
47,330691150
44,326957400
44,763239800
44,963506500
Skewness Range
a. Multiple modes exist. The smallest value is shown
10. táblázat: Befektetett eszközök aránya 2006-2010 leíró statisztika Ezzel párhuzamosan vizsgálom a kötelezettségek arányát a forrásokon belül. A két tábla összehasonlításából következtetni lehet a vizsgált kisvállalkozások által folytatott finanszírozási politikára.
58
Statistics 2010 N
Valid
2009
2008
2007
2006
396
396
396
396
396
0
0
0
0
0
Mean
,49516250883
,49199951990
,52012691536
,54718590319
,56794824976
Median
,49451245750
,47323371550
,51471077400
,54878099750
,56905898950
a
a
a
a
Missing
Mode
,002634291
Std. Deviation
,001983396
,005886666
,014372788
,009562081
a
,254890360270 ,242972344386 ,236454918554 ,220243555113 ,224780262898
Variance
,065
,059
,056
,049
,051
Skewness
,602
,045
-,026
-,122
-,149
Std. Error of
,123
,123
,123
,123
,123
2,054946343
1,010381791
1,085302963
1,027652992
,985795658
Minimum
,002634291
,001983396
,005886666
,014372788
,009562081
Maximum
2,057580634
1,012365187
1,091189629
1,042025780
,995357739
Percentiles 25
,30392011975
,30551502000
,34096849425
,39297794350
,39765320325
50
,49451245750
,47323371550
,51471077400
,54878099750
,56905898950
75
,67893972300
,67848238825
,70243517125
,72124349200
,74707444450
Skewness Range
11.táblázat: Kötelezettségek aránya 2006-2010 leíró statisztika A leíró statisztika alapján kiolvasható, hogy az átlagos eladósodottság 56,7%-ról 2010-re lecsökkent 49,51%-ra. A vállalkozások 75%-a kevesebb idegen forrással rendelkezett 2010-ben mint 67,89%. Ugyanez az arány 2006-ban még 74,7% volt. A szórás magas. Iparáganként az eltérés jelentősnek mondható. Az iparági átlagok és szélsőértékek eltérése szignifikáns.
59
10.számú ábra: Kötelezettségek aránya 2006-2010 A kötelezettségek arányának viszgálata során megállapítható, hogy szignifikáns eltérés van az iparágak között. Ezek alapján nehéz ennek a mutatónak azt a tartományát megnevezni, amikor a vállalkozást kockázatosnak minősíthetjük. Önmagában a mutató értéke alapján nem lehet következtetést levonni, mindig a mikrokörnyezetbe kell helyezni azt.
A befektetett eszközök aránya és az idegen tőke aránya azt jelzi, hogy a mintában szereplő vállalkozások konzervatív finanszírozási politikát folytatnak. Saját tőkéjük mintegy 20%nyi mértékben a forgóeszközök finanszírozására fordítják. Nem gyűjtöttünk adatot céltartalékokra és passzív időbeli elhatárolásra, de nem feltételezem hogy ezek összességében a források több mint 20%-át meghaladnák.
60
Tőkefeszültség vizsgálata: a mutató kifejezi az idegen tőke arányát a saját tőkéhez viszonyítva. Számítási módja: idegen tőke/saját tőke. Statisztikai tábla a vizsgált vállalkozásokra: Statistics 2010 N
Valid Missin
2009
2008
2007
2006
396
396
396
396
396
0
0
0
0
0
2,5261705897
2,7131019660
3,36786642606
4,53139702583
5,74966533558
8
1
,99962588250
,96204781350
1,13954656200
1,30521639250
1,42567046600
-
a
a
g Mean
Median Mode
16,129170591
Std. Deviation
a
63,355858585
-9,853971502
-24,794918032
,009654397
a
a
7,7313876587
8,7600788557
11,0132274561
33,5718637128
40,3513541524
56
48
36
31
02
Variance
59,774
76,739
121,291
1127,070
1628,232
Skewness
11,711
4,017
11,910
18,462
18,392
,123
,123
,123
,123
,123
144,50778488
154,31703057
191,533679979
677,819918032
784,382012269
4
1 -9,853971502
-24,794918032
,009654397
90,961171986
181,679708477
653,025000000
784,391666666
Std. Error of Skewness Range
Minimum
-16,129170591 -63,355858585
Maximum
128,37861429 3
Percentile 25
,43171679175
,44221672450
,52871329425
,67143375675
,69226890175
s
50
,99962588250
,96204781350
1,13954656200
1,30521639250
1,42567046600
75
2,3037221542
2,2814252680
2,58859439575
2,85812211875
3,11434867825
5
0
a. Multiple modes exist. The smallest value is shown
12. számú tábla: Tőkefeszültség 2006-2010 leíró statisztika Az átlag alakulása mutatja, hogy míg 2010-ben 2,5 egységnyi idegen tőkére 1 egység saját tőke jutott, addig ez az arány a korábbi években csak rosszabb volt. 2006-tól 2010-ig folyamatos javuló tendencia figyelhető meg. 2006-ban 5,7 egység idegentőkére jutott egy egység saját tőke. A minimum értékeknél kiolvasható, hogy szerepel a mintában olyan vállalkozás akinek a saját tőkéje negatív volt ( így vehet fel a hányados is negatív értéket). 2006-ban nincs ilyen adat, 2007-ben 1 db (2057 számú vállalkozás); 2008-ban1 db ( 1927es számú); 2009-ben 2 db (1927 és 2927 –es számú vállalkozások); 2010-ben 4 db (3213, 61
1856, 2862, 1927-es számú vállalkozások). 1927-es számú vállalkozás háromszor nem szerepelhetne negatív saját tőkével a mintában, kíváncsi lennék történt-e vele szemben a cégbíróság részéről felügyeleti eljárás. Jól látszik, hogy a válság hatására növekedett a negatív saját tőkével rendelkező cégek száma, bár a minta egészéhez képest nem jelentős az előfordulás. Vizsgálat tárgyát képezi a fizetett adó és az adóalap viszonya is, ezért azok a vállalkozások akik nem szerepeltettek adatot a fizetendő adó sorban nem kerültek a mintába. Ha ez nem lett volna feltétel meggyőződésem hogy sokkal több veszteséges vállalkozás lenne a mintában.
11.számú ábra: Tőkefeszültség 2006-2010 A tőkefeszültség vizsgálata során megállapítható hogy iparáganként az eltérés szignifikáns. Befektetett eszközök arányának vizsgálata A korábban elkészített diagram alapján nem a teljes mintára vizsgálom tovább a befektetett eszközök arányát. Alacsonyabb befektetett eszköz igénnyel rendelkező tevékenységek nélkül vizsgálom tovább. Azaz kivételre kerülnek az alábbiak: 70: üzletvezetési, vezetői tanácsadás; 68: Pénzügyi közvetítés; 62: Információ technológiai szolgáltatás. 62
Statistics M1 Valid
1795
N Missing
0
Mean
30,163986969
Median
26,746964600 a
Mode
5,8489721
Std. Deviation
20,7263884879
Variance
429,583
Skewness
,607
Std. Error of Skewness
,058
Range
92,8229439
Minimum
,1221644
Maximum
92,9451083
Percentiles
25
13,087078100
50
26,746964600
75
44,689927600
a. Multiple modes exist. The smallest value is shown
13.táblázat: Befektetett eszközök aránya szűkített adatbázisra leíró statisztika A leíró statisztika segítségével megállapítható, hogy a mintában 1795 vállalkozás maradt. Az átlagos befektetett eszköz állomány 30%, a szórás magas. Minimum-maximum közötti eltérés nagy. 92,94%-os befektetett eszköz arány kiugróan magas. Az adatok grafikus ábrázolása boxplot segítségével:
63
12.számú ábra: Befektetett eszközök aránya szűkített adatbázisra boxplot diagram 2006-2007-ben az átlag csaknem megegyezik a vizsgált iparágakban. Outlier, azaz kiugró érték három évben van. Élelmiszergyártás iparágból származó vállalkozás adata. Logikus, hiszen valószínűleg saját gyártósoron dolgozik. 2008-2009-ben az átlag és a felső kvartilis érétke picit nőtt. Feltételezésem szerint ezt okozhatja a válság is. Nem tényleges beruházás miatti eszköz növekedésre gondolok, hanem pl. olyan beruházások is okozhatták, amelyek elkészült, de nem eladható eszközöket testesítettek meg. Pl. új építésű ingatlanok, amelyek normál üzletmenetben készletként lennének nyilvántartva. Kötelezettségek arányának vizsgálata Iparágak közül törlésre került az üzletviteli, vezetői tanácsadás; az épületek építése és a raktározás. Ezen iparágakban nagy volt a szórás, így torzítottak. Tisztított adatokkal a következő ábrához jutunk:
64
13.számú ábra: Kötelezettségek aránya szűkített adatbázisra , error bar diagram Az ábrából jól látható hogy a kötelezettségek aránya a válság évétől kezdődően jelentősen csökkent.
Descriptive Statistics N M2
1719
Valid N (listwise)
1719
Minimum
Maximum
,000263564
,731848373
Mean ,06051444422
Std. Deviation ,071750064062
14.tábla: Negatív adatok tisztítása utáni elemszám
65
A negatív értékek kiiktatása után ismét elkészítem a diagramot:
14.számú ábra: negatív értékek tisztítása utáni diagram, error bar A negatív értékek negatív mérlegfőösszeg miatt adódhattak. Maga a kötelezettség nem tud felvenni negatív értéket, hiszen a az egyenlege a kötelezettség számlának átfordul „tartozikba”, akkor át kell sorolni a rövid lejáratú követelések közé. 2008-2009. évben tapasztalható szignifikáns különbség, azonban 2010-ben gyenge növekedés tapasztalható. Kötelezettségek csökkenését több tényező eredményezheti. Az egyik kiindulópont az lehet, hogy a dolgozatban a rövid lejáratú kötelezettségeket arányát vizsgáltam a mérlegfőösszeghez képest. A válság hatására a hitelképesség javítása érdekében elképzelhető hogy a tagi kölcsönök átsorolásra kerültek a hosszú lejáratú, vagy épp a hátrasorolt kötelezettségek közé. Csökkenést eredményezhet az is, hogy nő a készpénzes beszerzések száma ( ez semmiképp se pozitív). Ugyanígy csökkenéshez vezethet a létszámcsökkenés eredményeképp jelentkező kisebb év végi bér-adó fizetési
66
kötelezettség. Azaz könnyen lehet, hogy egy önmagában pozitívnak vélt tendencia valójában nem az.
Likviditás vizsgálata Üzleti tanácsadás és kiskereskedelem nélkül vizsgálom az ábrázolás eredményét. Ezen iparágak esetében nagy a szórás. Pénzügyi közvetítés került ki második lépésben.
15.számú ábra: Likviditási ráta szűkített adatbázisra 2006-2010 A likviditási ráta értéke a válság hatására nőtt. Azaz a vizsgált vállalkozások forgóeszköz állománya növekedett. Ez nem feltétlen pozitív mert valószínűleg készletnövekedésből és vevőkövetelés
növekedésből
tevődik
össze,
nem
pedig
készpénz/számlapénz
növekedésből.
67
16.számú ábra: Likviditási gyorsráta szűkített adatbázisra 2006-2010 A gyorsráta értéke is növekedett, ami azt jelenti, hogy a vevőkövetelések okozhatják. Az érték lényegében 2009-2010-ben stagnál.
68
17.számú ábra: Pénzeszköz likviditás szűkített adatbázisra 2006-2010 A pénzeszköz likviditás értéke is hullámzóan változó lett a válság hatására. 2009-2010-ben csökkenés fedezhető fel . Amikor vállalkozás folytatásának elvéről beszélünk könyvvizsgálat során, akkor előtérbe kerül az Altman Z-mutatója. Bár az egyszerűsített éves beszámoló adatiból nem számolható, a főkönyvből előállíthatóak az adatok. Komplex csőd-előrejelzési mutató. V. E. Altman24 a vállalkozások működésének kockázatát az un. Z-mutatóval vizsgálja, amely többváltozós diszkriminancia analízis . Amennyiben Z-pont értéke 3 vagy afeletti mértéket érnek el, akkor belátható időn belül nem fenyegeti a vállalatot válság, teljesül a vállalkozás folytatásának elve.Ha Z-pont értéke 1,8 felett van de 3 alatt, akkor a kudarc bekövetkezésének az esélye nagyobb mint a sikeré, ha pedig 1,8 alatt van, akkor a társaság várhatóan pénzügyi válságba kerül.
24
Dr. Katits Etelka: A vállalati válság pénzügyi menedzselése Saldo, 2010
69
Z =0,012 x X1 + 0,014 x X2 + 0,033 x X3 + 0,0006 x X4 +0,909 x X5
ahol
X1 = Nettó forgótőke/Összes eszköz X2 = Visszatartott profit / Összes eszköz X3= EBIT/Összes eszköz X4= Részvénytőke piaci értéke / Kölcsöntőke könyvszerinti értéke X5 = értékesítés árbevétele/összes eszköz
Dr. Katits Etelka: A vállalati válság pénzügyi menedzselése című könyvében foglalkozik azzal, hogy az éves beszámoló elemzésével lehetséges-e bármilyen diagnózist felállítani a vállalati válsággal kapcsolatban25. A szerző arra a következtetésre jutott, hogy nem lehet. Két fő okát nevezte meg ennek: egyrészt a kiegészítő melléklet kötelező taralmi elemeinek megítéléséhez nem ad iránymutatást a szabályozás. Másrészt a mutatószám elemzésnek nincsenek előírt normatívái.
Összességében a vizsgált hipotézis tekintetében az a következtetésem, hogy pusztán az egyszerűsített éves beszámoló mérlege és eredmény kimutatása alapján nem lehet kétséget kizáróan megítélni, hogy egy vállalkozás működőképes-e, igaz-e a vállalkozás folytatásának elve. Azaz a nullhipotézist elfogadom. Ez magával az adatok, mutatók forrásával kapcsolatos. Azok egy állományi szemléletű beszámolóból készülnek, december 31-i
állapotra,
közzétételre
pedig
következő
év
május
31-ig
van
idő.
összehasonlításképpen, a közzétételi határidő Szerbiában február 28-a, Szlovákiában és Csehországban március 31. Mire a piaci szereplők, az érdekeltek információhoz jutnak, azok a legkedvezőbb időpillanatban is csaknem fél évesek.
25
Dr. Katits Etelka: A vállalati válság pénzügyi menedzselése Saldo, 2010, 83.oldal
70
Szintén ezt támasztja alá a Raiffeisen Bank KKV szektorra specializálódott ügyfélreferensével, Simon Zoltánnal folytatott interjúm is. ( csatolva 1.sz melléklet) Saját hitelbírálati gyakorlatában ( mely nyilván a Banké is egyben), a számviteli törvény szerinti beszámoló mellé be kell kérni az ügyféltől egy főkönyvi kivonatot a beszámoló mellé, és egyet a hiteligénylés évéből, azaz a létező legfrissebbet. Mindemellett fontos az igénylő
telephelyének,
székhelyének
megtekintése
is
(pl.
beszédes
adat
egy
szállítmányozással foglalkozó cég, akinek nincs telephelye, a székhelye pedig Káposztásmegyeren van bejelentve VIII. emelet 2.). Az Adóhatóság által rendszeresített társasági adó bevallási nyomtatvány semmibe veszi az egyszerűsített éves beszámolót készítőknek szóló egyszerűsítéseket, mivel a mérleg és eredménykimutatás adatait tartalmazó lapok az éves beszámoló mérlegsémájához igazodnak. Minden érdekelt számára tartalmaznak fontos információkat a kötelezően elkészített egyszerűsített éves beszámoló, például egy negatív saját tőke, vagy tárgyévi negatív mérleg szerinti eredmény intő jel, azonban ezekből a múltbéli állományi szemléletű adatokból jövőre vonatkozó következtetést levonni nehéz.
H2 hipotézis tesztelése H2: Vállalkozások az adótörvény előírásait részesítik előnyben a számviteli törvénnyel szemben, kihasználják az adótörvény biztosította adóalap csökkentési lehetőségeket és adókedvezményeket. 71
Statistics 2010 N
Valid
2009
2008
2007
2006
396
396
396
396
396
0
0
0
0
0
Mean
,09424909783
,10168744798
,13426621989
,13634879253
,13750895642
Median
,13580322250
,13038847400
,12618451350
,13736341750
,13224843100
a
a
a
a
,160000000
Missin g
Mode
-19,445422535
-8,095238095
Std. Deviation
1,01428340219
,54822496647
,13345136928
,08784224723
,22593999318
9
4
4
0
3
1,029
,301
,018
,008
,051
-18,263
-11,658
4,133
3,173
12,637
,123
,123
,123
,123
,123
20,513678729
10,028571428
1,969134802
,955490331
5,367226174
Minimum
-19,445422535
-8,095238095
-,411895745
-,186402808
-1,328764636
Maximum
1,068256194
1,933333333
1,557239057
,769087523
4,038461538
Variance Skewness Std. Error of
-,411895745
-,186402808
Skewness Range
Percentile
25
,07911289675
,07090227900
,07437103575
,09905048450
,09481123175
s
50
,13580322250
,13038847400
,12618451350
,13736341750
,13224843100
75
,16470226125
,16944710825
,16018377625
,15945569275
,15922691675
a.
Multiple modes exist. The smallest value is shown
15. számú táblázat: Fizetendő adó aránya leíró statisztika
2010 2009 2008 2007 Társasági adó kulcs 19% 16% 16% 16% Különadó 0 4% 4% 4% Összes adóterhelés 19% 20% 20% 20% 16.számú táblázat: Adókulcsok 2006-2010-ig, saját szerkesztés
2006 16% 4% 20%
Az elkészített leíró statisztika alapján látható, hogy a minta 396 db elemmel rendelkezik.
72
Mindegyik cella érvényes adatot tartalmazott. Az átlagos értékek alakulása: 2010 9%
2009 10%
2008 13%
2007 13%
2006 13%
Átlag Társasági adó kulcs 19% 16% 16% 16% 16% Különadó 0 4% 4% 4% 4% Összes adóterhelés 19% 20% 20% 20% 20% Eltérés 10% 10% 7% 7% 7% 17.számú tábla: A ténylegesen fizetett adókulcs alakulása 2006-2010., saját szerkesztés Az átlagos adókulcs rendre alatta marad a törvényben rögzített kulcsnak. Ennek az lehet az oka, hogy a társasági adó törvény tartalmazott 2010. 07.01 előtt is egy kedvezményes, 10%-os adókulcsot. Ez 50 millió forintos pozitív adóalapig volt alkalmazható. Ehhez rendezett munkaügyi kapcsolatokkal kellett a vállalkozásnak rendelkeznie (két éven belül nem kaphatott munkaügyi jogsértés miatt bírságot), legalább 1 fő alkalmazottal kellett rendelkezni. 2008 után pedig az is elvárás volt, hogy megelőző adóév(ek)ben legalább az elvárt jövedelem-nyereség minimum után megfizették a társasági adót. Az így megtakarított társasági adó „de minimis”, csekély összegű támogatásnak minősült, melyet a könyvekben elkülönítetten kellett nyilvántartani, és a ’29-es társasági adó bevallás megfelelő pótlapján minden évben számot adni alakulásáról. Másik jelentős adóalap csökkentő tétel a Társasági adó törvény 7§ (1) f) pontja szerinti fejlesztési tartalék képzése. 2003-tól élhetnek az adózók ezzel a kedvező lehetőséggel, ami tulajdonképpen egy előrehozott értékcsökkenési leírást jelent. Az adózó év végén a pozitív adózás előtti eredményének 50%-át, de maximum 500 millió forintot fejlesztési tartalékként mutathat ki. Nagyon fontos feltétel hogy az így kimutatott és adóalap csökkentő tételként érvényesített összeget év végén az eredménytartalékból át kell vezetni lekötött tartalékba ( akkor is ha az eredménytartalék emiatt negatív előjelű lesz). További jelentős adóalap csökkentő kedvezmény volt az iparűzési adóhoz kapcsolódóan volt. 2006. adóévtől az a vállalkozás aki az éves helyi iparűzési adó éves kötelezettségét a bevallott adóévben teljesítette levonhatta annak összegét az adóalapból, maximum a pozitív adóalap erejéig. Ez az adóalap csökkentő tétel 2009-ben volt utoljára alkalmazható. 2008. január elsejétől került a társasági adó törvénybe az elvárt jövedelem fogalma, azaz a jövedelem-nyereség minimum szerinti adó megállapítás. Ha egy induló vállalkozás két egymást követő adóévben is veszteséget realizált, akkor a harmadik adóévtől dönteni kell, 73
hogy vállalja a negatív adóalapot és kitölti a bevallást kiegészítő nyomtatványt, vagy a minimum adót befizeti. Többnyire ez utóbbi szokott történni, mert a bevallás kiegészítő nyomtatvány jogkövetkezményei szempontjából bevallásnak minősül, annak adattartalmát az adózónak kell bizonyítania. Az adóhatóság kockázatelemző rendszere az ilyen vállalkozásokat kockázatosnak minősíti, és a nyilatkozat kitöltése önmagában elegendő lehet az ellenőrzésre történő kiválasztáshoz. Jövedelem-nyereség minimum szerinti társasági adó alap megállapítása 6§ (5) bekezdés alapján a következőképpen történik: + Összes bevétel (árbevétel, egyéb bevételek, pénzügyi műveletek bevétele, rendkívüli bevételek) - Eladott áruk beszerzési értéke - Eladott közvetített szolgáltatások értéke - Külföldi telephely bevétele Adóalap 2%-a adja az elvárt adóalapot, és ennek a 16%-át kell megfizetni. A jövedelem-nyereség minimumra vonatkozó választást ( eszerint kíván-e adózni a vállalkozó, érinti-e, van-e mentessége ez alól) a bevallási nyomtatvány első oldalán jelezni kell. 2010. év speciális volt abban a tekintetben, hogy egy évközi adótörvény módosításnak köszönhetően 2010. július 1-től sávos lett a társasági adó is. 500 millió forint pozitív adóalapig (2010-ben naptári napokkal arányos része) 10% lett a társasági adó kulcsa, 500 millió forint pozitív adóalap felett pedig megmaradt a 19%. Minden vállalkozás alkalmazhatta a kedvező szabályt, így a megtakarított társasági adót nem kell a vállalkozásoknak de minimis támogatásként kimutatnia. Mivel az átlagos adókulcs jelentősen eltér a törvényben meghatározott adókulcstól az a feltételezés, hogy a vállalkozások az adótörvény előírásait részesítik előnyben igaznak bizonyul. Ha ugyanilyen arányban alkalmaznának növelő tételeket eredményező korrekciókat is, az eltérés nem lehetne jelentős. 2010 2009 2008 2007 2006 Modusz -19,44 -8,09 -0,41 -0,18 0,16 18.számú tábla: Adókulcsok módusza 2006-2010, saját szerkesztés A modusz a tipikus, jellemző értéket jelöli a sokaságban. A negatív értékek arra utalhatnak, hogy sok veszteséges vállalkozás szerepel a mintában.
74
2010 2009 2008 2007 2006 Medián 13,50% 13,09% 12,61% 13,73% 13,75% 19.számú tábla: Adókulcsok mediánja 2006-2010, saját szerkesztés A medián a rangsor középső tagja. A medián az a tag, amelynél az értékek fele nagyobb a másik fele pedig kisebb. Láthatóan ez a szám is alatta marad az adott évben érvényes társasági adó és különadó kulcsok összegének. A középértékek számítása után fontos mérőszám a szóródás. Az értékek minél jobban tömörülnek a középértékek köré annál jobb jellemzője az adott sokaságnak a középérték. Mérőszámai a terjedelem, a szórás és a relatív szórás. a minimum értékek alakulásából jól látható a gazdasági válság hatása, 2010-ben
-19,44 2009-ben
-8,09
ami jelentős
növekedést mutat a korábbi évekhez képest. A szórás az egyedi értékek átlagtól való eltérését mutatja. Esetünkben a szórás értéke kicsi, ezért elfogadjuk hogy az átlag jellemző erővel rendelkezik. Variancia ( szórásnégyzet ) nagysága is ezt támasztja alá. A ferdeség az eloszlás középérték körüli aszimmetriájának mértékét mutatja. 2006-2008-ig a ferdeség pozitív értéket vesz fel, azaz több volt a nyereséges vállalkozás a mintában, majd ez 2009-2010-ben megfordul, és a ferdeség negatív értéket vesz fel ( -11,658 és 18,263 ).
75
A Társasági adó törvény által előírt, számviteli törvényhez kapcsolódó adóalap korrekciós tételek összefoglalása: TÁRSASÁGI ADÓALAPOT MÓDOSÍTÓ TÉTELEK- számviteli törvényhez kapcsolódóan Növelő tételek 8§ Képzett céltartalék, céltartalékot növelő ráfordítás (a) Számviteli törvény szerint elszámolt értékcsökkenés, terven felüli értékcsökkenés (b) Nem a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó ktg-ek , ráfordítások ( 3 sz. melléklet) (d) Befektetett eszközök, hosszú lej.köt. csökkenéseként elsz. Devizaárfolyam vált (dzs.) Ráfordításként elszámolt bírság, büntetés, késedelmi pótlék (e.) Követelésre elszámolt értékvesztés összege (gy) Behajthatatlan követelésnek nem minősülő, elengedett követelés (h) Saját tőke háromszorosát meghaladó hitel utáni kamat ( alultőkésítési szabály) (j.) Deviza és forint közötti átérés miatt tőketart.növ. Átszámítási különbözet az áttárást követő adóévben (o) Adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, adóévi ráfordításként elszámolt összeg ( p) Adóévet megelőző évben adóalap csökkenésként elszámolt tartós adomány, ha a feltételek nem teljesültek (s)
Csökkentő tételek 7§ Céltartalék felhasználása miatt bevételként elszámolt összeg (b.)
Terven felüli ÉCS adóévben visszaírt összege (cs.) Társasági adó törvény szerinti értékcsökkenés (d.) 2 .sz. melléklet, leírási kulcsok Bejelentett részesedés árfolyamnyeresége, visszaírt értékvesztése (dz.) Befektetett pü. eszk, hosszú lejáratú köt. növeléseként elsz. devizaárfolyam változás ( dzs) Bejelentett immat.jószág ért., apport kivez. eredménye (e.) Jogutód nélküli megszűnés, tőkeleszállítás miatt elszámolt bevétel (gy.) Visszaírt értékvesztés (n.) Deviza és forint közötti átérés miatt eredménytartalékot csökk átszámítási különbözet az áttárást követő adóévben (p) Tulajdoni részesedésre visszaírt értékvesztés ha korábban adóalap növ. Tétel volt (q) Bírság, büntetés elengedése ha az előző évben adóalap növelő volt (r.) Adóellenőrzés,önellenőrzés miatt bevételként vagy ktg. csökkentő tételként elszámolt összegek(u)
20.számú tábla: Társasági adóalap módosító tételek Számviteli törvény által kötelezően könyvelendő tételek a feltételek fennállása esetén: Céltartalék képzés (41§) kötelező, azokra a múltbeli illetve folyamatban lévő ügyekből, szerződésekből származó, harmadik féllel szembeni fizetési kötelezettségekre ( különösen garanciális kötelezettségek, függő kötelezettségek, biztos jövőbeni kötelezettségek) amelyek a mérleg fordulónapon fennállnak , de az összegük és az esedékességük még bizonytalan, és a vállalkozás arra a szükséges fedezetet már módon nem biztosította. Eszközök értékcsökkenése (52§-53§): a vállalkozási tevékenységet éven túl szolgáló immateriális javak és tárgyi eszközök esetében a bekerülési értéküket a 76
várható hasznos élettartam alatt kell a vállalkozás költségei között elszámolni, megjeleníteni. A bruttó érték leírható : o teljesítményarányosan o időarányosan o abszolút összeg alapján o egy összegben ( 100 e Ft alatti kis értékű tárgyi eszközök) A leírás lehet: lineáris, degresszív (gyorsított), progresszív (lassított). Időarányos leírásnál a számítás alapja lehet a bruttó érték vagy a nettó érték ( bekerülési érték-halmozott értékcsökkenési leírás) Terven felüli értékcsökkenést kötelező elszámolni, -
ha az eszköz ( tárgyi eszköz, immateriális jószág) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősebb magasabb mint a piaci értéke;
-
vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált
-
megrongálódott, megsemmisült, emiatt használhatatlan.
Számvitelben bizonylat alapján elszámolható, de a társasági adó tv. 3.sz melléklete alapján el nem ismerhető költségek: o az általános forgalmi adó nélkül 200 ezer forintot meghaladó szolgáltatás ellenértéke (vagy annak egy része), ha a körülmények (így különösen az adózó vállalkozási tevékenysége, árbevétele, a szolgáltatás jellege, a szolgáltatás ellenértéke)
alapján
egyértelműen
megállapítható,
hogy
a
szolgáltatás
igénybevétele ellentétes az ésszerű gazdálkodás követelményeivel; az adóévben ugyanazon személytől ugyanazon jogcímen igénybe vett szolgáltatások ellenértékét együttesen kell figyelembe venni; o a hiányzó eszköz könyv szerinti értéke (immateriális jószág, tárgyi eszköz számított nyilvántartási értéke), ha egyértelműen megállapítható, hogy a hiány (különös tekintettel az eszköz fizikai jellemzőire, értékére, a tárolás körülményeire) megfelelő gondosság mellett nem merült volna fel, vagy ha az adózó - az ésszerű gazdálkodás követelményeit figyelembe véve - nem tett meg mindent a hiányból eredő veszteség mérséklésére; o az értékkel nyilvántartott tárgyi eszköz könyv szerinti értéke ha a selejtezés ténye, oka nincs dokumentumokkal alátámasztva. 77
o olyan költség, ráfordítás ami vesztegetéssel, befolyással üzérkedéssel kapcsolatban merült fel o ellenőrzött külföldi társasággal kapcsolatban felmerült jutatott ellenérték, különösen ha nem tudja az adózó bizonyítani hogy a vállalkozás érdekét szolgálta o bíróság előtt nem érvényesíthető, és az elévült követelés miatt elszámolt ráfordítás o nem közhasznú szervezetnek adott támogatás , juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz o egyszerűsített foglalkoztatás keretében a minimálbér napi összegének kétszeresét meghaladó mértékű kifizetés o kutatás-fejlesztési tevékenység költségei ha azok nem a vállalkozás bevételszerző tevékenységéhez kapcsolódtak. Év végi értékelés szabályaira figyelemmel minden devizában könyvelt mérlegtételt a mérleg fordulónapján érvényes, választott árfolyamra kell értékelni. Az ebből fakadó árfolyam nyereségeket és veszteségeket el kell számolni. Kirótt büntetéseket, késedelmi pótlékokat, bírságokat el kell számolni ( nem maradhat pénzügyi rendezés után eszköz-forrás számlákon). Követelések értékvesztése ( 55§ ): mérleg fordulónapján fennálló, pénzügyileg nem rendezett követelésekre értékvesztést kell elszámolni, ha az a mérlegkészítéskor rendelkezésre álló információk alapján nem, vagy nem teljes összegében fog befolyni. Devizáról más devizára való áttérés ( 148-149§) ha az átszámítási különbözet pozitív, azzal a tőketartalékot kell növelni, ha pedig negatív akkor az eredménytartalékot kell csökkenteni.
Miután a teljes mintára végzett elemzés szignifikáns eltérést hozott ki, leválogattam a nyereséges vállalkozásokat. A veszteséges vállalkozások torzító hatása ezáltal kiszűrésre került. Mivel a veszteséges vállalkozások fizetendő adó sorában szerepelt adat, ezért ők nagy valószínűséggel az elvárt jövedelem-nyereség minimum szerint adóztak. Az alábbi táblából jól látható, hogy mennyi volt a veszteséges és a nyereséges vállalkozások aránya a mintában. Mivel a mintából azok a vállalkozások akiknek a fizetendő adó sora nem volt kitöltve az egyszerűsített éves beszámoló mérlegében eleve hiányoznak, így vélhetően
78
ezek az arányok nem fedik a teljes sokaságra vonatkozó információkat a veszteséges vállalkozások arányát tekintve. Veszteséges és nyereséges vállalkozások száma a mintában: Év nyereséges veszteséges összesen 2010 368 92,93% 28 7,07% 396 100,00% 2009 369 93,18% 27 6,82% 396 100,00% 2008 382 96,46% 14 3,54% 396 100,00% 2007 394 99,49% 2 0,51% 396 100,00% 2006 394 99,49% 2 0,51% 396 100,00% 21.számú tábla: veszteséges és nyereséges vállalkozások aránya a mintában, saját szerkesztés
Statistics m5_10 N
Valid
m5_09
m5_08
m5_07
m5_06
396
396
396
396
396
0
0
0
0
0
Mean
,15743240720
,14893687502
,13762962599
,13694004477
,14104117082
Median
,13580322250
,13038847400
,12618451350
,13736341750
,13224843100
,000000000
,000000000
,000000000
,000000000
,160000000
Missing
Mode Std. Deviation Variance
,154207867332 ,157022066915 ,127105517892 ,086374393753 ,213495142785 ,024
,025
,016
,007
,046
2,909
5,072
5,049
3,454
15,754
,123
,123
,123
,123
,123
1,068256194
1,933333333
1,557239057
,769087523
4,038461538
Minimum
,000000000
,000000000
,000000000
,000000000
,000000000
Maximum
1,068256194
1,933333333
1,557239057
,769087523
4,038461538
Percentiles 25
,07911289675
,07090227900
,07437103575
,09905048450
,09481123175
50
,13580322250
,13038847400
,12618451350
,13736341750
,13224843100
75
,16470226125
,16944710825
,16018377625
,15945569275
,15922691675
Skewness Std. Error of Skewness Range
22.számú tábla: Nyereséges vállalkozások leíró statisztikája Az átlagosan megfizetett adó kulcsa minden évben jelentősen alatta marad a tesztelt értéknek. 2010-ben helyes lett volna 15%-ra tesztelni, mivel ebben az adóévben július 1-től minden vállalkozás számára elérhető volt a 10% adókulcs 500 millió forint adóalapig. A medián, azaz a középső érték minden vizsgált esztendőben 13% körül alakul. A ferdeség alapján az átlagtól jobbra tolódnak el az értékek, pozitív irányban.
79
A tábla szerint a vállalkozások 25%-a kevesebb adót fizetett, mint 10%, a vállalkozások fele kevesebb adót fizetett, mint 14 % és a vállalkozások 75%-a kevesebb adót fizetett, mint 16,99%. Ezek után már a csak nyereséges vállalkozásokra ismét elvégzem a t próbát. Várható érték 0,2-re tesztelve .
One-Sample Statistics N
Mean
Std. Deviation
Std. Error Mean
m5_10
396
,15743240720 ,154207867332
,007749236904
m5_09
396
,14893687502 ,157022066915
,007890655754
m5_08
396
,13762962599 ,127105517892
,006387292600
m5_07
396
,13694004477 ,086374393753
,004340476600
m5_06
396
,14104117082 ,213495142785
,010728534594
One-Sample Test Test Value = 0.2 95% Confidence Interval of the Difference
Mean t
df
Sig. (2-tailed)
Difference
Lower
Upper
m5_10
-5,493
395
,000 -,042567592803
-,05780249853
-,02733268708
m5_09
-6,471
395
,000 -,051063124977
-,06657605844
-,03555019151
m5_08
-9,765
395
,000 -,062370374008
-,07492771376
-,04981303426
m5_07
-14,528
395
,000 -,063059955230
-,07159327956
-,05452663090
m5_06
-5,496
395
,000 -,058958829184
-,08005099802
-,03786666035
23.számú tábla: egy mintás t próba Nullhipotézis az, hogy a fizetendő adó várható értéke 0,2 azaz 20% .Nyereséges vállalkozások esetén a vizsgálat azt mutatja, hogy az átlagosan fizetett adó és a tesztelt érték között jelentős különbség van. T próba eredményéből megállapítható, hogy a nullhipotézist el kell utasítani, az átlagos adókulcs alacsonyabb mint 20%. Évenként grafikus elemzéssel vizsgálva a fizetendő adó és az adózás előtti eredmény kapcsolatát még élesebb kép rajzolódik ki. Elsőként 2010:
80
18.számú ábra: fizetendő adó/adózás előtti eredmény, 2010. Látható, hogy az egyes iparágak között szignifikáns különbség van. Néhány tevékenység esetén a felvett értékek tartománya szűkebb mint máshol. Például az élelmiszergyártásban 12-18% között mozog a fizetett adó mértéke az adózás előtti eredményhez képes, a fémfeldolgozási iparágban viszont 5%-25%-ig terjed. Látványosan széles a felvett értékek skálája a szárazföldi csővezetékes szállítással és az információ-technológiai szolgáltatással foglalkozó vállalkozások körében. A túl alacsony értékek feltételeznek adóalap csökkentéseket, a túl magas értékek pedig valamilyen adóalap növelő tényezőre utalnak ( pl. adóbírság). 0,15 feletti tartományba több érték esik, mint 0,15 alá, ez látszik a ferdeség (skewnes) pozitív értéket vesz fel. Ez is azt jelzi, hogy az átlagosnál inkább magasabb értékek szerepelnek a mintában.
81
19.számú ábra: fizetendő adó/adózás előtti eredmény, 2009. Grafikus ábrázolás szemléletesen mutatja a felvett értékek tartományának szélességét. Elmondható, hogy 2009-ben csak a nagykereskedelemben volt a mintában kiegyensúlyozott, minden más vizsgált iparágban a fizetendő adó mértéke széles skálán mozgott. 2008-ban, a válság évében viszont a legtöbb iparágban a várható érték terjedelme szűk, a szórás lényegesen kisebb mint 2009-ben és 2010-ben. Speciális szaképítés és az üzletvezetési tanácsadás kiugró értékeket mutatnak. ez a két iparág közelíti meg a legjobban a nulla értéket is.
82
20.számú ábra: fizetendő adó/adózás előtti eredmény, 2008.
83
21.számú ábra: fizetendő adó/adózás előtti eredmény, 2007.
2007-ben ugyanúgy mint 2008-ban kiugró a különbség az üzletvezetési tanácsadás terén. 40%-os adóterhelés mindenképp figyelemre méltó. Egy vizsgált cég okozza, akinek a hányadosa ebben az évben 0,49 lett. Ez csak úgy fordulhat elő, hogy több adóalap növelő tételt alkalmazott mint ahány csökkentőt, és a 0,2 viszonyított arány feltételezni enged valamilyen adóvizsgálat jogkövetkezményének kezelését ( adóbírság, adóhiány adóalap növelő tétel).
84
22.számú ábra: fizetendő adó/adózás előtti eredmény, 2006.
2006-ban egyetlen kiugró iparág a raktározás , szállítást kiegészítő tevékenység. Felső kiugró értéket a 2303-as számú vállalkozás okozza, akinél ez a hányados 4,038 értéket vett föl. Mind a grafikus, mind a t-próba segítségével elvégzett vizsgálat alapján a nullhipotézist, mely szerint a fizetendő adó várható értéke 20% 95%-os szignifikancia szinten elutasítom. A H2 hipotézis, mely szerint a vállalkozások az adótörvényben rögzített értékelési eljárásokat alkalmazzák véleményem szerint igazolást nyert. Azzal, hogy a fizetendő adó értéke minden vizsgált évben alatta maradt a törvényben rögzített adókulcs mértékének, arra utal, hogy a vállalkozások éltek minden lehetséges adóalap/adó csökkentési lehetőséggel. Ezzel az eredménnyel a hipotézist elfogadom.
85
Győri Ágnes: A racionális kisvállalati gazdálkodás tényezői, 2006-2010 című tanulmányában
26
a kis-és közepes vállalkozások gazdálkodására jellemző hatékonyságot
vizsgálta. A szerző abból az alapvetésből indult ki, hogy ezen kisméretű vállalkozások megszervezésében, működésében és pénzügyi döntéseinek meghozatalában fontos szerepet játszanak a családi, baráti kapcsolatok, és ezek a vállalkozások egy háztartáshoz hasonlóan működnek. Azaz fő cél a tulajdonos jólétének maximálása, és nem jellemző hosszú tartalék képzése egy esetleges jövőbeni nehezebb időszak esetére. Ezzel jómagam is sokszor találkoztam a gyakorlatban. Nincs ebben semmi váratlan, mert a tulajdonos egyben a menedzser is, nem jellemző a közgazdasági, pénzügyi végzettség. A racionalitást kérdőív segítségével mérték fel. Három fő szempontra épült: az egyik a hosszú távú megtakarításokra való törekvés, a másik hogy rendelkeznek-e felelősségbiztosítással és végül a bankválasztási szempontokat vizsgálták. A megtakarításra való törekvés a vizsgált időszakban nem változott, azonban a másik két téren megnőtt a biztosítással rendelkezők aránya ( 84%-ról 89,1%-ra) , 1,5%-al többen váltottak bankot költségracionalizálási céllal, és 8%-al többen választottak bankot költségek vizsgálata után. A tanulmány kimutatta, hogy azok a vállalkozások akik rendelkeztek főállású pénzügyi szakemberrel költséghatékonyabban, racionálisabban gazdálkodtak. Az én olvasatomban a költség racionális gazdálkodásba beletartozik az adók optimalizálása is. Az adók optimalizálásához nem szükséges még főállású pénzügyi szakember sem, elegendő egy naprakész tudással rendelkező könyvelő vagy könyvelőiroda.
26
Közgazdasági szemle, LIX. évf., 2012. február (189-219.oldal)
86
A jövedelmezőség vizsgálata: A mutató számítási módja: adózás előtti eredmény/ összes árbevétel+összes bevétel. Tulajdonképpen kifejezi hogy az elért összes bevétel hány százaléka válik adóalappá, mennyire jövedelmező a tevékenység.
Statistics m6_10 N
Valid
m6_09
m6_08
m6_07
m6_06
396
396
396
396
396
0
0
0
0
0
Mean
,04312165440
,05123019464
,05759489762
,06538081568
,06614076613
Median
,02622671500
,02931974150
,03644594350
,04291527550
,04191301200
a
a
a
a
Missing
Mode
-,898122294
Std. Deviation Variance
-,177101085
-1,260851123
-,020183529
-,008407388
a
,095296709472 ,080090828731 ,109630703941 ,077343034060 ,083439895025 ,009
,006
,012
,006
,007
-2,282
2,634
-2,474
3,415
3,914
,123
,123
,123
,123
,123
Range
1,423849817
,836796329
1,989018318
,690459937
,740255761
Minimum
-,898122294
-,177101085
-1,260851123
-,020183529
-,008407388
Maximum
,525727523
,659695244
,728167195
,670276408
,731848373
Percentiles 25
,00849886925
,00851525225
,01595552925
,01773014300
,02033467575
50
,02622671500
,02931974150
,03644594350
,04291527550
,04191301200
75
,06333762325
,06921277375
,07626504625
,08574971100
,08148371400
Skewness Std. Error of Skewness
a. Multiple modes exist. The smallest value is shown
24.számú táblázat: Jövedelmezőség alakulása leíró statisztika A statisztikai táblából kiolvasható hogy a mintában szereplő vállalkozások összes bevételük mindössze 4% az adóalap, és ahogy a korábbi teszteknél is látható volt, vannak veszteséges vállalkozások is a mintában. Ez a rendkívül alacsony százalék arra utal, hogy ezen vállalkozások adóoptimalizálásra törekedtek. A vizsgálat nem irányult arra, hogy mekkora a cégeknél az osztalékfizetési arány, de ebből a minimális jövedelmezőségi hányadból arra lehet következtetni, hogy a tulajdonosok alapvetően már a szokásos vállalkozási eredmény szintjén kiveszik a jövedelmüket a vállalkozásból. Vannak olyan költségek, ez különösen a 2011 előtti időkre volt igaz, amik az osztaléknál kedvezőbb módon adóztak. Például a tulajdonos saját lakóingatlanából leválaszt egy részt vállalkozási 87
célra, és ezért bérleti díjat fizet számára a vállalkozás. Ugyanilyen alternatív forrás a tagi hitel és a kamata, management fee-k, szakértői díjak és persze a munkabér is. Így megtakarítható a társasági adó. Azaz a tulajdonos jellemzően a kisvállalkozói illetve a még kisebb, mikrogazdálkodói körben abszolút a saját érdekei mentén alakítja a vállalkozás eredményességét, számviteli beszámolóját és adófizetési kötelezettségét. Az fizetett adó mértékére vonatkozó H2-es hipotézis is azt támasztja alá, hogy a vállalkozások a fizetendő adóra mint ténylegesen kifizetendő és optimalizálandó „költségként” gondolnak.
H3 hipotézis tesztelése H3: Vállalkozások nyomon követik mind a jelenlegi mind a jövőbeni partnereik fenntartható működését. 2008 őszén bekövetkezett válság hatására minden piaci szereplőnek létérdeke hogy minél pontosabb információkkal rendelkezzen a jelenlegi és a jövőbeni partnerei vonatkozásában. Napjainkban sok vállalkozás küzd a fennmaradásért, és sok esetben egy nagyobb vállalkozás tartozásainak ki nem egyenlítésével a láncolatban lévő többi, jellemzően lényegesen kisebb vállalkozás létét fenyegeti. Kiváló példa erre az építőipar. Nem kell messzire menni, elég csak a Megyeri Híd körüli botrányokra gondolni. Követeléskezelő vállalkozások tapasztalatai alapján minden szegmensben egyre nagyobb gondot okoz a nem fizetés. Felfalusi Péter, az Intrium Justitia vezérigazgatója a Portfolio.hu-nak adott interjújában27 arról beszélt, hogy a magyarországi fizetési fegyelem elérte a Balkán és a mediterrán országok szintjét, azaz jelentősen visszaesett. A vállalkozás 2012-ben számolt a felmérésben résztvevő országokra Európai Fizetési Kockázati Indexet. Ennek négy fontos tényezője van: fizetési idő a leírási veszteség a gazdasági helyzetértékelés szabályozói környezet. Az index 100-200-ig terjedő értéket vehet fel, Magyarország 2012-re 170-es, igen rossz értéket kapott. A romlás legfőbb oka a nemfizetések növekedése. A résztvevő országok 27
m.portfolio.hu/vallalatok/penzugy/nagy_gond_a_cegeknek_a_nemfizetes_visszacsuszott_magyarorszag.1 80093.html , letöltve 2013 február 25-én
88
egységes tapasztalata az, hogy valóban fő probléma a nem fizetés, az eltérés azonban nőtt az egyes országok között. Akik erősek voltak korábban is azok még erősebbek lettek, akik pedig gyengék voltak azok még gyengébbek lettek. Ezen szeretne segíteni a jogalkotó is, és 2013. július 1-től törvényi szinten 30 napban maximálja a fizetési határidőt, csökkentve ezzel a lánctartozásokat. Szerződésben ettől sajnos el lehet térni, de a szándék értékelendő. 2010-ben az átlagos fizetési határidő Magyarországon 29,3 nap.28 Ez az előző évhez képest javulást mutat, 2010-ben ez az érték 29,4 nap volt. Azonban az adat csalóka, mivel nem a fizetési fegyelem javulását tükrözi, hanem az eladók által kiszabott rövidebb fizetési határidőket. Valósabb képet ad az átlagos pénzhez jutási idő.
Forrás: http://www.bisnode.hu/hir/10 25.számú ábra: átlagos pénzhez jutási idő 2011-ben
28
Kockázatosság, fizetési kérdések, iparági változások 2011-ben, http://www.bisnode.hu/hir/10, letöltve 2013.03.22
89
Ezek alapján logikus a következtetés, hogy a mai (de igaz ez a válság óta) világban felértékelődött minden olyan információ, ami a partnerekről nyerhető, és következtetéseket lehet levonni belőle az adott cég működésére vonatkozóan. Az árbevétel, azaz a vevők mindenképpen szükségesek az életben maradáshoz, viszont nem elég csak kiszámlázni azt, be is kell hajtani. Húsz, véletlenszerűen kiválasztott vállalkozással folytatott telefonos interjú alapján a következő eredményre jutottam: Kérdés
igen
nem
összesen
Új szerződéskötés/megrendelés esetén szokott-e valamilyen forrásból tájékozódni új partnere felől?
13
65%
7
35%
20
100%
Ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások ( NAV honlap, ecégjegyzék.hu)
13
100%
0
0%
13
100%
0
0%
0
0%
0
100%
Ellenérték fejében igénybe vehető szolgáltatások
26. számú tábla: Interjúk eredményének részösszesítése, saját szerkesztés A nem reprezentatív minta alapján megállapítható, hogy a megkérdezett vállalkozások 65%-a érdeklődik jövőbeni partnerei iránt, 35% nem. A nemmel válaszolók közül hat vállalkozás jellemzően készpénzes értékesítést folytat ( kiskereskedelmi tevékenység, főként lakossági vevők, illetve hasonló vevői körnek nyújtott egészségügyi szolgáltatás). Tehát a nem készpénzben értékesítőkről feltételezhető az óvatosság. Beszédes még az az adat is, hogy a megkérdezettek közül senki nem vásárol „fizetős” szolgáltatást. Három könyvelőiroda vezetővel végzett interjú során a feltett kérdés arra irányult, hogy előfordul-e hogy ügyfeleik megkeresik őket olyan kéréssel, hogy egy potenciális partnerükről szeretnének információhoz jutni, s ehhez tőlük kérnek segítséget. A válasz mindhárom esetben „igen” volt, azaz fordultak már többször hozzájuk ilyen kéréssel. Arra a kérdésre, hogy fizetős vagy ingyenes rendszereket használnak-e , ketten azt a választ adták, hogy csak ingyenesen elérhető információ forrásokból tájékozódnak, egy könyvelőiroda vezető pedig rendelkezik egy céginformációs cég adatbázis hozzáférésével. 90
Ez utóbbinál jellemzően nagyobb cégek könyveltetnek, míg a másik kettőnél inkább kisebbek. Ma Magyarországon két jelentősebb szereplője van a céginformációk piacának: az Opten Kft. és a Bisnode Magyarország Kft. Ezek a vállalkozások fő tevékenységük keretében összegyűjtik a magyarországi cégekről a különböző ingyenes felületeken hozzáférhető információkat, s azt rendszerezve bocsájtják az ügyfeleik rendelkezésére. Jellemzően ilyen információ pl. hogy a cég szerepel a „Köztartozásmentes adózók” adatbázisában, megtekinthető az ún. kapcsolati háló . Azaz a magányszemély tulajdonos/ügyvezető még milyen vállalkozásokban rendelkezik érdekeltségekkel, de ugyanez igaz természetesen a nem magánszemély tulajdonosokra is. Vizsgálva a két cég árbevételének alakulását, a következő eredményre juthatunk29: NETTÓ ÁRBEVÉTEL ÉS ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY ALAKULÁSA/OPTEN KFT. A feltüntetett értékek ezer forintban értendők.
* = Az adatok nem teljes mérlegévre vonatkoznak.
23. számú ábra: Opten Kft. nettó árbevételének és adózás előtti eredményének alakulása Az Opten Kft. 2006-ban indult dinamikus növekedésnek, abszolút értékben azonban 2008ban növekedett a legnagyobb mértékben az árbevétele az előző évhez képest. A válság hatására megnőtt az érdeklődés a szolgáltatásai iránt, és árbevételük azóta is dinamikusan növekszik. Az egyik értékesítő kollégájukkal folytatott interjú alapján állíthatom, hogy ügyfeleik között hazai pénzintézetek is megtalálhatóak, komplex szolgáltatásaiknak köszönhetően. Például ide tartozik egy saját fejlesztésű kockázati besorolás, amelyhez
29
Forrás: Opten Kft. által elérhető ún. Cégelemzés szolgáltatás
91
felhasználják az évente változó pénzügyi adatokat és a hetente közzétett cégjegyzékben rögzített változásokat.
NETTÓ ÁRBEVÉTEL ÉS ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY ALAKULÁSA/ Bisnode Kft. A feltüntetett értékek ezer forintban értendők.
* = Az adatok nem teljes mérlegévre vonatkoznak.
24. számú ábra: Bisnode Kft. nettó árbevételének és adózás előtti eredményének alakulása A Bisnode Magyarország Kft. 2009-ben lépett piacra. Volumennagyságban elmarad versenytársától, azonban a növekedése igen dinamikusnak mondható. Piacra lépése évében éppen a válság kirobbanása után volt a világ, ennek köszönhetően dinamikusan fejlődött a cég. Szolgáltatásai jellemzően olcsóbbak voltak 2009-2010-ben, mint versenytársáé, 2011re elérte versenytársa árbevételének durván egyötöd részét. A rendszerükről volt felhasználóként elmondhatom, hogy kevésbé professzionális mint az Opten Kft-é, viszont a lényeges információk (pl. kapcsolati háló) itt is elérhető. Mindkét vállalkozás folyamatos fejlesztésben van, igazodnak növekvő piaci igényekhez. Mindezek alapján igazoltnak látom a H3 hipotézist, azaz a vállalkozások figyelemmel kísérik jelenlegi és jövőbeni partnereik piaci magatartását.
92
Összefoglalás Szakdolgozatom készítése során még jobban megerősödött az a gondolat bennem, hogy azon bizonyos 95%, aki jogosult egyszerűsített éves beszámolót készíteni, tulajdonképpen nem kap lényeges egyszerűsítéseket. A kiegészítő melléklet és a társasági adó bevallás elkészítése során a főkönyvből nyert adatokat újra összesíteni, vagy bontani kell. Figyelemre méltó a 2013. január 1-től választható mikrogazdálkodói beszámoló , mely a 200 millió forint alatti árbevételű és 100 millió forint alatti mérlegfőösszegű ( 10 fő létszám alatt), valóban kis cégek esetében tényleges könnyítést jelent, azonban azok akik még nem kötelesek éves beszámolót készíteni de nem jogosultak mikrogazdálkodói beszámoló készítésére sem, nem kapnak tényleges könnyítést a törvényhozótól. A dolgozat kettes számú hipotézise is azt igazolja, hogy a legtöbb magyar kis-és középvállalkozás adószámvitelt folytat, lényegében azon előírásokat alkalmazza könyvei vezetése során melyeket az adótörvény nem büntet adóalap növeléssel ( pl. líneáris értékcsökkenési leírás vs. teljesítmény arányos értékcsökkenési leírás). Azaz, ezen ominózus 95% is minden bizonnyal szívesen venne egy általuk is igénybe vehető, mikrogazdálkodói beszámolóhoz hasonló egyszerűsítést. Ugyanakkor
a könyvvizsgálati kötelezettség értékhatárának
emelését kifejezetten károsnak találom. Ez a Hétfa Kutatóintézet szerint korántsem akkora teher a vállalkozások számára mint a könyvvezetés, viszont a beszámolóba kerülő adatok minőségére jó hatással van. Ha viszont nem lehetséges további egyszerűsítések bevezetése, akkor érdemes lenne az egyszerűsített éves beszámolót mint beszámolási formát megszüntetni, és mindenkinek aki nem jogosult mikrogazdálkodói beszámolót készíteni éves beszámolót kellene beadnia. A használható kiegészítő mellékletek érdekében jó lenne a tartalmi, formai követelményeket kötelező sablon formájaként a törvényhez csatolni ( mint a mérleg és eredménykimutatás sémát), ahogyan Csehországban, mert ez segítené a piaci szereplők tájékozódást. Harmadik hipotézisem tesztelése során beigazolódott amit vártam. A válság hatására a vállalkozások ( akik nem készpénzért értékesítenek) óvatosabbak lettek. Igaz hogy legtöbbjük csak az ingyenes forrásokból, de ellenőrzi hogy valóban létező céggel köt-e üzletet, vásárlás esetén lényeges hogy a szállító adószáma érvényes legyen és közbeszerzések esetén az is fontos hogy köztartozásmentes legyen az adózó. Legnehezebb volt bizonyítani az első hipotézist, mely szerint egyszerűsített éves beszámoló korlátozott információ tartalma nem elengedő annak megítéléséhez, hogy a vizsgált vállalkozás igazodik-e a vállalkozás folytatásának elvéhez. Minden könyvelő és 93
információ felhasználó számára azonnal jön a válasz: természetesen nem alkalmas. Hiszen statikus adatokból, értékelési eljárásokkal változtatható adatokból áll össze, egy olyan vállalkozó körnél, ahol cél a jövedelem maximalizálása és az adófizetés optimalizálása. Ráadásul a fordulónap az üzleti év vége, általában december 31., a közzétételi határidő pedig üzleti évet követő 150. nap. Ez nagyon hosszú idő, környező országokban, pl. Szlovákiában március 31-e, Szerbiában pedig még szigorúbb-február 28-a. Praktikus lenne a magyar törvényhozó hatalomnak is rövidíteni ezt a határidőt, hogy a közzétett információk mielőbb eljussanak az érdekeltekhez. Azon
érdekeltek,
akik
rendelkeznek
elegendő
eszközzel,
kidolgozták
a
saját
információigényük kielégítésének módját. Az adóhatóság részletes bevallási ívet töltet ki a társasági adó alanyokkal ( ebben fel kell tüntetni pl. a külön mérlegsorként nem szerepelő, tulajdonosokkal szembeni kötelezettségeket ).A bankok, mint hitelezők egy saját minősítési rendszer segítségével elemzik a vállalkozást. Bankok sem elégednek meg az egyszerűsített éves beszámolóval, minden esetben bekérik az azt alátámasztó főkönyvi kivonatot és a legfrissebb főkönyvi kivonatot is, ami rendelkezésre áll. Ezen kívül kérhetnek különböző biztosítékokat ( pl. ingatlanfedezet, kezesség), így csökkenteni tudják a kockázatukat. Ez elmondható az adóhivatalról is, aki a köztartozást jogosult inkasszóval behajtani. Ezzel szemben egy szállító, aki árut, szolgáltatást értékesít a vállalkozásnak maximum a fizetési határidő rövidítésével tudja magát védeni ( készpénzzel bruttó 1 500 000 Ft. feletti ügylet esetén tilos ma Magyarországon fizetni). Pedig, ugyanolyan hitelező mint a bank, kereskedelmi hitelt nyújt partnerének, lényegében biztosíték nélkül. Lenne létjogosultsága, és igény is lenne időszerűbb adatok hozzáféréséhez. Az Opten Kft. szolgáltatási között például található ilyen. van egy saját minősítési rendszerük, ahová bejelentést lehet tenni pl. nem fizetés esetén, s aki a rendszerükön keresztül tájékozódik az tudni fog róla. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara igyekszik hasonló szolgáltatásokat nyújtani, viszont a kamarai tagdíjat ehhez be kell fizetni, nem csak regisztrálni. Mindent összevetve az egyszerűsített éves beszámoló adataiból nem lehet a vállalkozás jövője vonatkozóan következtetést levonni. Szükséges lenne egy szélesebb információt nyújtó, ingyenesen hozzáférhető rendszer. Ahogyan a szabályozás is ez is lehetne közfeladat, hiszen a legtöbb adat rendelkezésre áll. A Minisztérium, a Cégbíróság és az
94
Adóhivatal összefogásával létrehozható lenne egy ingyenesen hozzáférhető adatbázis, ami tartalmazna minden releváns információt egy helyen.
Ábrák jegyzéke: 1.ábra: materiális mérlegelméletek 2. ábra: Reáltudományos mérlegelméletek 3. ábra: TEÁOR - létszám alakulása, boxplot diagram 4. ábra: TEÁOR és mérlegfőösszeg alakulása , boxplot diagram 5.ábra: TEÁOR és árbevétel alakulása, boxplot diagram 6.számú ábra: Likviditási ráta alakulása 2006-2010 7.számú ábra: Likviditási gyorsráta alakulása 2006-2010 8.számú ábra: Pénzeszköz likviditás alakulása 2006-2010 9.számú ábra: Befektetett eszközök aránya 2006-2010 10.számú ábra: Kötelezettségek aránya 2006-2010 11.számú ábra: Tőkefeszültség 2006-2010 12.számú ábra: Befektett eszközök aránya, szűkített adatbázisra, boxplot diagram 13.számú ábra : Kötelezettségek arányának vizsgálata szűkített adatbázisra, error bar 14.számú ábra: Negatív adatok nélküli diagram 15.számú ábra: Likviditási ráta szűkített adatbázisra 2006-2010 16.számú ábra: Likviditási gyorsráta szűkített adatbázisra 2006-2010 17. számú ábra: Pénzeszköz likviditás szűkített adatbázisra 2006-2010 18.számú ábra: Fizetendő adó/ Adózás előtti eredmény 2010 19.számú ábra: Fizetendő adó/ Adózás előtti eredmény 2009 20.számú ábra: Fizetendő adó/ Adózás előtti eredmény 2008 21.számú ábra: Fizetendő adó/ Adózás előtti eredmény 2007 22.számú ábra: Fizetendő adó/ Adózás előtti eredmény 2006 23. számú ábra: Opten Kft. nettó árbevételének és adózás előtti eredményének alakulása 24.számú ábra: Bisnode Kft. nettó árbevételének és adózás előtti eredményének alakulása
95
Táblázatok jegyzéke 1.számú táblázat, Forrás: Lakatos László Péter : A számviteli érdekhordozói elméletek evolúciója és a szabályozás, Vezetéstudomány XLIV.évf. 2013. 5. szám, 1. számú ábra. 2.számú táblázat: Főbb adónemek 2006-2010 3.számú táblázat : Főbb adónemek 2011-2013 4-5.számú táblázat: Alapsokaság és a minta 6.számú táblázat: Minta leíró statisztikája 7.számú táblázat: Likviditási ráta 2006-2010 leíró statisztika 8.számú táblázat: Likviditási gyorsráta 2006-2010 leíró statisztika 9.számú táblázat: Pénzeszköz likviditás 2006-2010 leíró statisztika 10.számú táblázat : Befektetett eszközök aránya 2006-2010 leíró statisztika 11. számú táblázat: Kötelezettségek aránya 2006-2010 leíró statisztika 12.számú táblázat: Tőkefeszültség 2006-2010 leíró statisztika 13. számú táblázat: Befektetett eszközök aránya szűkített adatbázisra leíró statisztika 14.számú táblázat: Negatív adatok tisztítása utáni adatszám 15.számú táblázat: Fizetendő adó aránya, leíró statisztika 16. számú táblázat: Adókulcsok 2006-2010 17. számú táblázat: A ténylegesen fizetett adókulcsok alakulása 2006-2010 18.számú táblázat: Adókulcsok módusza 2006-2010 19.számú táblázat: Adókulcsok mediánja 2006-2010 20.számú táblázat: Társasági adóalap módosító tételek 21. számú táblázat: Veszteséges és nyereséges vállalkozások aránya a mintában 22.számú táblázat: Nyereséges vállalkozások leíró statisztikája 23. számú táblázat. Egy mintás t próba 24. számú táblázat: Jövedelmezőség leíró statisztika 25. számú táblázat: Átlagos pénzhez jutási idő 2011-ben 26. számú táblázat: Interjúk eredményének részösszesítése
96
Irodalomjegyzék:
Felhasználandó jogszabályok, szakkönyvek,cikkek: 1
2000. évi C. törvény a Számvitelről
2
1996. évi LXXXI. törvény a Társasági adóról és az Osztalékadóról
3
398/2012 (XII.20) Kormányrendelet a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról
4
2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
5
1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és osztalékadóról
6
1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról
7
Balázs Árpád-Boros Judit-Bosnyák János-Gyenge Magdolna-Győrffi Dezső-Hegedűs IstvánKovács Erzsébet-Lakatos László-Lukács János-Madarasiné Szirmai Andrea-Matukovics Gábor-Nagy Gábor-Ormos Mihály Pavlik Lívia-Pál Tibor-Rózsa Ildikó-Székács PéternéTardos Ágnes-Veress Attila: Az IFRS-ek rendszere, MKOK, 2006
8
Baricz Rezső [1999] : Mérlegtan, Aula
9
Becker-Turner-Varsányi-Virág [2005]: Értékalapú stratégiák ; Akadémia Kiadó Andrew Black, Philip Wright, John E Backman, John Davis [1999] : Shareholder value-az értékalapú vállalatirányítás , Részvényesi érték; Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó
10 Bosnyák János [2003] : Számviteli értékelési eljárások hatása a vállalkozások vagyoni, jövedelmi és pénzügyi helyzetére. Ph.D. értekezés BCE 11 Chikán Attila [2004] : Vállalatgazdaságtan ; Aula Kiadó Budapest 12 Deák István [2007]: A megbízható és valós összkép érvényesülési környezete a hazai és a nemzetközi számviteli szabályozásban. Ph.D értekezés, Szegedi Tudományegyetem 13 Dr. Róth József- Dr. Adorján Csaba – Dr. Lukács János – Dr. Veit József [2009]: Számviteli esettanulmányok, Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ Kft. Budapest 14 Dr. Katits Etelka: A vállalati válság pénzügyi menedzselése Saldo [2010] 15 Dr. Sztanó Imre: A számvitel alapjai Perkeft 2006 16 Al Ehbar [2000]: EVA , Kulcs az értékteremtéshez, Panem, Epstein B.- Mirza A. [2005]: Nemzetközi számviteli standardok, Perfekt Budapest 17 Hunyadi László.- Mundruczó György. – Vita László [2000]. : Statisztika. Aula, Budapest
97
18 Otto H.Jacobs-Andreas Oestreicher [2000]: Mérlegelemzés ; Kossuth Kiadó 19 Jánosa András [2011]: Adatelemzés SPPS segítségével 20 Michael C.Jensen [2008]: Tulajdonosok és menedzserek , A vállalatirányítás természete ; Alinea Kiadó
21 Korom Erik [2008]: Vállalati teljesítményt befolyásoló tényezők modellezése hazai empírikus vizsgálatok alapján Ph.D értekezés, BME 22 Korom Erik-Ormos Mihály-Veress Attila: Bevezetés a számvitel rendszerébe-szemlélet és módszertan, Akadémia kiadó 23 Laáb Ágnes: Számviteli alapok, Typotex kiadó 2006 24 Lakatos László Péter [2009]: A számvitel szabályozása, és a pénzügyi kimutatások hasznosságának megítélése. Ph.D értekezés BCE 25 Matukovics Gábor [2004] : A tulajdonosi érték meghatározásának egyes kérdései Magyarországon Ph.D értekezés, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 26 Mátyás A. [1996] : A modern közgazdaságtan története Aula, Budapest 27 Alfred Rappaport : A tulajdonosi érték ; Alinea Kiadó 28 Sajtos László-Mitev Ariel [2007]: SPSS Kutatási és adatelemzési kézikönyv Alinea Kiadó
29 Szász Erzsébet [2010] : A vállalati teljesítmény torzított kimutatásának számviteli, etikai, vállalatkormányzási és tőkepiaci aspektusai. Ph.D értekezés Pécsi Tudományegyetem 30 Brearly, R.A.-Myers, S.C.[2011] : Modern Vállalati Pénzügyek, Panem
Folyóiratok: 31 dr. Andor Ágnes: Így változik a számvitel 2013-ban http://ado.hu/rovatok/szamvitel/igyvaltozik -a-szamvitel-2013-ban letöltés dátuma: 2012.12.05 32 Beke Jenő: A számviteli standardok szerepe a vállalatirányításban, Vezetéstudomány, XLII.évf. 2011.6. szám, 46-55.o 33 Budapest
Intézet:
Vállalkozásokat
érintő
adminisztratív
terhek,
Versenypolitikai
következmények,letöltve:2013.04.2614:54 http://www.gvh.hu/domain2/files/modules/module25/17884022FA91BD48B.pdf
98
34 Bodáné Rabóczki Mária: Számviteli információk a versenyképesség szolgálatában, A kutatócsoport
eredményeinek
összefoglalója
TM
72.sz.
műhelytanulmány
BCE
Vállalatgazdaságtan Intézet Versenyképesség Kutató Központ 35 Fekete Hajnalka: Stratégiavezérelt teljesítmény? , Vezetéstudomány, XLIII.évf. 2012.3.szám 39-51.o
36 Győri Ágnes: A racionális kisvállalati gazdálkodás tényezői, 2006-2010. Közgazdasági Szemle , LIX.ÉVF., 2012. február (189-219.o.) 37 Filyó
Janka:Kkv-k
számviteli
beszámolási
rendszere
Műhelytanulmány
BCE
Vállalatgazdaságtan Intézet Versenyképesség Kutató Központ 38 Hétfa Kutatóintézet: Az adminisztratív terhek meghatározása és a mérés módszerei letöltve
2013.
04.26.
14:48
http://hetfa.hu/wp-
content/uploads/HSZH02_Adminterhek_meghat%C3%A1roz%C3%A1sa_m%C3%A9r%C3% A9se_ISSN.pdf 39 Hétfa Kutatóintézet : Az adminisztratív terhek Magyarországon 2013.04.26 14:52
letöltve http://hetfa.hu/wp-
content/uploads/HSZH04_Adminterhek_Magyarorsz%C3%A1gon_ISSN.pdf
40 Korom Erik: Teljesítményértékelés a szolgáltató szektorban működő magyar kis-és középvállalkozások gyakorlatában 41 Kovács Dániel Máté-Mohl Gergely: A vállalati likviditásmenedzsment számviteli támogatása , Vezetéstudomány XLIII. évf. 2012.10. szám, 19-35.o
42 Nagyné Radó Ágota: A számviteli beszámoló jelentősége a kiválasztásnál Adó Kódex 7. szám, 2012. 43 Lakatos László Péter: A számviteli érdekhordozói elméletek evolúciója és a szabályozás – klasszikus tézisek, új irányok a pénzügyi beszámolásban
44 Madarasiné dr. Szirmai Andrea: IFRS SME-IFRS standard a kis-és középvállalkozásokra ,Számviteli tanácsadó V.évfolyam, 1.szám. 2013. január. 45 Michaletzky Márton: A piaci likviditás hatása a vállalatokra , vezetéstudomány, XLIII.évf. 2012. 6.szám 51-64.o 99
46 Szász Erzsébet: A vállalati teljesítmény torzított kimutatásának okairól és indítékairól , KÖZGAZDASÁG Tudományos füzetek, VI. évfolyam, 2.szám 2011. június 131.o 47 Tóth Mihály: A mikrogazdálkodói beszámoló , Számviteli tanácsadó V.évfolyam, 1.szám. 2013. január. 48 Tóth Kornél: Az értékalapú számvitel szerepe a beszámolóban és a szabályozás , Vezetéstudomány , XL. évf. 2009.12.szám 30-38.o
49 Tirnitz Tamás: Stratégiai lehetőségek közötti választás racionalitásának biztosítása-az adóparadoxon este. Vezetéstudomány, XLIII. évf. 2012.7-8.szám, 78-83.o 50 Wimmer Ágnes-Csesznák Anita: Válallati teljesítménymérés a döntéstámogatás tükrében Vezetéstudomány, XLIII. évf. 2012.7-8.szám, 99-116.o. 51 Budapest
Intézet:
Vállalkozásokat
érintő
adminisztratív
terhek,
Versenypolitikai
következmények,letöltve:2013.04.2614:54 http://www.gvh.hu/domain2/files/modules/module25/17884022FA91BD48B.pdf 52 2012. évi SBA-tájékoztató, letöltve 2013.04.25. 09:30 http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/facts-figures-analysis/performancereview/files/countries-sheets/2012/hungary_hu.pdf
Külföldi irodalom: 53 James J. Chisman, Ronald K. Mitchell, Bradley R Agle and Laura Spence (235-250): Toward a Theory of Stakeholders Salience in Family Firms ( Business Ethics Quarterly) 100
54 Elisabeth Garriga Cots: Stakeholder Social capital: a new approach to stakeholder theory; October 2011 Business Ethics: A European Review 55 John Peloza, Moritz Loock, James Cerutti, Michael Meyer: Sustainability: How Stakeholder Perceptions differ from corporate reality ( California management VOL 55 review No 1 Fal. 2012) 56 Carmelo Cennamo, Pascual Berrone, Cristina Cruz, Luis R. Gomez-Mejia: Sociemotional wealth and proactive stakeholder engagement: Why family-controlled firms care more about their stakeholders ( 1042-2587 2012 Bayler University)
Mellékletek 1.sz melléklet: Interjúk 1. Interjú Helyszín: Budapest, III. kerület Szépvölgyi út 139 Résztvevők: Simon Zoltán kiemelt KKV ügyfélmenedzser ( 0620 519-7040) Időpont: 13:00
Kockázatkezelés a fő irány és feladat. Bank sosem csak a beszámolóból dolgozik. Fő mutatószámok előállítása a beszámolóból. Ezek a likviditási mutatók, saját tőke arány. Eszköz-forrás struktúra. Vannak-e befektetett eszközök, tárgyi eszközök. Tárgyi eszközök finanszírozása hosszú lejáratú hitelekből vagy saját tőkéből. Forgóeszközök finanszírozása rövid lejáratú kötelezettségekből. Azaz a bank kedveli a konzervatív finanszírozási stratégiát. Hitelt igényre, célra adnak. Forgóeszköz
finanszírozás
esetén
vevők/készletek
forgási
sebessége
kerül
összehasonlításra a szállítók forgási sebességével. A kettő közötti különbség az a gap amit finanszírozni kell. Ez az elfogadható hiteligény. Ha az ügyfél e felett igényel akkor a bank
101
indoklást kér. (pl. bemutat 3 induló szerződést amit előre kell finanszírozni). Ekkor jobban meg is nézik az ügyfelet. Banki szempontból a KKv-kal kapcsolatban a stratégia: know your customer, azaz ismerd az ügyfeled. Személyes felelősség sokat nyom a latban. Fontos a telephely látogatás, ismerkedés a céggel. Pl. kimutat készletként 75 millió Ft-ot a cég, akkor javasolt kimenni a raktárhoz fizikailag és józan ésszel felmérni ( esetleg az áraknak utána járni) hogy az valós készlet, üzletmenethez szüksége és értéket képvisel. Kezdődő kapcsolat KKV-val vizsgálat történik, mennyire reális amit papíron benyújt, igényt. Fedi-e a működési szükségletet, és a cég ténylegesen azzal foglalkozik-e amit papíron feltüntet. Ha tárgyi eszközei között telephelyet tüntet fel szükséges ellenőrizni azt, valós-e a könyv szerinti érték. ( nyilván nem piaci, de a feltűnő értékaránytalanságot ki lehet szűrni). Csak a beszámoló adataira, egyszerűsített éves beszámoló adataira támaszkodva a Bank nem ad hitelt. Mindenképpen van egy egyszerűsített eljárás, elbírálás. Ún. scoaring rendszer. Lakossági is a mikrovállalkozásokra jó elsősorban.
Gyors
hitelbírálatot támogatja. beszámoló adataiból indul ki, az ügyfél kitölt egy hiteligénylő adatlapot mely további soft információkkal szolgál. ( pl. van-e 90 napon túli tartozása, 90 napon túli lejárt vevője). Szubjektív látogatás nélkül 20-25 m ft hitel adható egy stroman által vitt cégre is ( ezért fontos a személyes találkozás, „helyszíni szemle”-megj.) Mostani ( 11.20.) hitelbírálathoz az ügyfél benyújt 2011.12.31-ei mérleget. Scoaring rendszer minimum információja adatlap + mérleg. Ezek alapján top minősítés, maximum adható limitek jöhetnek ki. pl. kereskedő cég elérte ezt, majd személyes találkozónál volt az ügyvezető meg egy S80-as volvo. Növényi zsírokkal kereskedett a cég , Romániából Szlovákiába szállított, a készlet addig volt a nevén amíg a kamion Magyarország területén volt. Se iroda, se telephely. Nem kapott hitelt, de ez az ügyintézőn múlt Jó minősítést ad a rendszer, de szept.re beborul a cég. KKV soarcing alapú finanszírozás hátránya. Jelentős személyi felelősséget vár el.
102
Hiteleknél
éves
monitoring
van.
Scoaring
rendszerrel
kiadott
hitelek
főleg
microvállalkozásoknak. 10-250 millió Forintig terjedő összegek. személyi felelősség fontos. nagy vonalakban kell rendben lennie, a rendszer kalkulál bukókkal, ez az árazásnál is benne van. 250-1250 m ft-os hitelek sávjában működik a scoaring, de ott már kockázat kezelő is vizsgálja az adatokat, scorecard összeállítását elvégzi. Adatlap+beszámoló+főkönyvek. mind az előző és 12.31-es, mind egy lehető legfrissebb.
Biztosítékok kérdése-mi van az ügylet mögött. Csoportosítása: Hard biztosítékok. Pl. ingó jelzálog (CNC esztergagépre.) ingatlan jelzálog ( céges illetve magán is lehet) ; ingatlan értéke diszkontálva . besorolás fontos. Más elbírálás alá esik egy lakóingatlan és egy ipari ingatlan. Ipari ingatlan jobban jön ki a diszkontból, magáningatlannál szempont hogy egy tulajdonos van-e vagy több, esetleg független személy hozza-e be. Hard biztosítéknak számít a céges vagy magán értékpapír vagyon is. Soft biztosítékok: 1. általános vagyont terhelő zálog; 2. vevőkövetelésen alapított zálog: lehet külön számla amire vagy néhány vagy az összes vevő árbevétele csatornázva van. Jellemzően ez egy elkülönített számla ami felett az ügyfél nem rendelkezik, csak a bank. Bizonyos időközönként átvezetés főszámlára. Ez lehet nyílt és csendes is. Nyílt esetén levélben értesíteni kell a partnert csendes esetén pedig jellemzően csak annyi történik h a kimenő számlán ezt az elkülönített számlát kell feltüntetni. Clean rész: Fedezet nélküli rész . Ilyen pl. tulajdonos kézfizető kezessége, kapcsolt vállalkozás kézfizető kezessége. Az inkasszóhoz való hozzájárulás a tulajdonos elköteleződését mutatja. Célszerű közjegyzői okiratba foglalni hogy könnyebben érvényesíthető legyen. A
103
tulajdonos ha elvonja a fedezetet csak bírósági úton érvényesíthető, ennek nehezen látható a vége. Korábban ez úgy működött, hogy felterjesztik a hitel ügyletet minősítésre. Hard biztosíték: X limit Soft biztosíték Y limit Clean részre pedig Z limit adható. Lényegében most is így megy, standard eljárás keretein belül minősítés eredményétől függően valamekkora hard fedezeti részt be kell vonni. Ha nincs hard fedezet, mintegy jolly jokerként jön a Garantika ( régen Hitelgarancia Zrt.). Saját üzletszabályzata szerint 25 millió Ft. önkitettség 80%-ra vállalhat kezességet. Ezt a bankok hard biztosítékként kezelik. Ez továbbra is de minimis támogatásnak minősül. Széchenyi kártya program: igen sikeres. Azok a bankok akik nem csatlakoztak is próbálnak hasonlóan kedvező konstrukciókat kínálni. CIB-nek ilyen volt a Zöld Hullám Hitele, Raiffeisennek pedig a Tempo Hitel. ( Kártya típusú kezesség). Válság hatására a feltételek szigorodnak. Rendszer szinten is. Szemlélet váltás következett be. Ma a legnagyobb biztosíték a cég cash flow-ja mivel abból fizeti vissza a hitelt, és a banknak az a legjobb ha nem kell a biztosítékokkal vesződni. Korábban ( válság előtt) ha volt egy vállalkozás ami működgetett, a tulajnak volt egy villája a Rózsadombon gyakorlatilag minimális peremfeltételek mentén ( nincs negatív saját tőke, nincs adótartozás) 50 millió Ft-os keretre jó volt. Bankok a válság óta nem fedezet alapon gondolkodnak hanem a cég hitel visszafizető képessége a lényeg. Bank megtérülése az adós cash flow-jában van, ez a legerősebb biztosíték. Amíg tud fizetni az adós a banknak az a legjobb.
104
Riskes kolléga- Molnár Tamás, 0620 489 4016 Raiffeisen bank minden vállalatra ugyanazt a monitoring adatlapot használja, apróbb különbségekkel, pl a KKV-tól nem várja el a bank, hogy versenytársaikról rendelkezzenek információkkal, ezekről nem kell beszámolni. A bank peremfeltételnek veszi, hogy a cég tökéletesen versenyző piacon van. Nem tér ki továbbá a management értékelésére, mert KKV szektorban a tulajdonos és a management jellemzően nem válik szét ( míg a nagyvállalatoknál igen). KKV cégvezetők a bank számára általában jobban ismertek, ügyvezető egyben tulajdonos is. Egyéb kérdésekben az adatszolgáltatás 95%-ban egyező a nagyvállalatokéval. A bank kér főkönyvi kivonatot. A Beszámoló rögzítésre kerül, majd a főkönyv adataival ez korrigálva lesz. Fontos adatokkal, külön kerülnek rögzítésre az összesítésből. Pl. rövid lejáratú kötelezettségeken belül osztalék/tagi hitel/szállító mekkora részt tesz ki. Más kockázat tartozik az egyes elemekhez. Szétszedik szállítóra, hitelre, tulajdonossal szembeni kötelezettségre, vevőktől kapott előleg. Fontos külön kezelni a szállítói előleget is. Követeléseken belül további elkülönítést igényel vevők, egyéb követelések. KKV-s beszámoló nem mindig tükrözi a valóságot. Ahol pl. fekete pénzek vannak ( építőipar) sok torzítás lehet. Eredmény kimutatásban bérköltség
soron a minimálbér
jelenik meg, miközben a valóságban nagyobb a bér kiáramlása, ez a mérleget fogja torzítani. Vagy olyan költségek jelennek amik nem valósak, és a bizonylat nélküli pénzkiáramlást hivatottak fedezni. Ha ez nincs megoldva, pl. tapasztalat alapján szállítmányozó cég, bevétellel szemben csak a bérek és az üzemanyag jelenik meg mint számlás költség, nem igen tud úgymond számlát venni ( sztem tudna, pl. javításokról. a szerk.), ilyen esetben gyűlik a kp. állomány majd követelés lesz belőle . Ez nem jár a tulajdonos felé valós pénzmozgással, torzítja a mérleget. Klasszikus KKV-nál még a bevétel sem biztos.
105
Azért vannak iparágak ahol megbízható a beszámoló. Hitelezési boom idején sok bedőlt. Ma már lehet tudni beszámoló hány %-a stimmel. Általában + irányban torzítanak. Lehet azt is tudni melyik rutin beszámoló. 30-40% jut el a hitelezési igényig. Ezek 1 millió EUR és 5 millió EUR közötti forgalmat bonyolítanak. Ezeknek a cégeknek a 40-50%-a jó, megfelelő. Minél nagyobb egy cég árbevétele annál hasznosíthatóbb a beszámoló amit készít, mert általában már mind könyvvizsgált. Magyar könyvvizsgálók ugyan hagynak kivetnivalót maguk után, de pl. számszaki hibák nem maradnak a beszámolókban. Használhatatlan beszámolót az igénylők 20%-a ad. pl. fémkereskedő cégek. Patikák kiemelten precízek-egyik ok lehet OEP felé elszámolás. CBA boltok, energia szektor. Adatszolgáltatás: lebontásra kerülnek a számok, a mo.i bank a bécsi központ hitelminősítő rendszerét alkalmazza. PSZÁF el kell fogadja. Ez egy adatsort csinál, számol 100 mutatót amiből 12 használatos. Sok múlik azon milyen erős a hitelminősítés. Ha kis cég akar nagy beruházást azt nagyon megnézik, fordítva kevésbé. A minősítési gyakorlatban irányadóak az anyabank elvárásai. Ad elemzés támogatást, minősítési rendszert. Minősítő rendszer: megvan-e a transzparens bevétel. Medium : ha van könyvvizsgáló és /vagy jó a könyvelő akkor használható az adat. 70-80% megy át. Low: nem könyvvizsgált, vagy könyvvizsgált de nem jó Magyar KKV 80%/2 ami a Zoli-féle szűrőn átmegy az általában kap hitelt ( előző interjú alanya, Simon Zoltán).
106
Projekt finanszírozás vissza van véve, minden bank megütötte a bokáját, főleg MKB, ez votl a fő profilja. Önkormányzat is sokban benne van, ezek is most vannak halóban. Nem tudják kitermelni a törlesztést vagy csak nehezen. Vállalati környezet ma általában nem kedvez a hitelezésnek, bankok deffenzív hozzá állást tanúsítanak, sokszor életképes dolgoktól is visszalépnek. Jelek, amik nem jók, kizáróak: 1. negatív tőke 2. 10% alatti tőkésítettség ( behajthatatlan követelés és eladhatatlan készlet levonva) 3. eredményhányad : iparági szórás van! szállító cégnél: ÉCS+lízing 10% eredményhányad kicsi, de pl. CBA magas, patika magas, tanácsadó cégnél alacsony a 10%, ott csak a személyi jellegű ráfordítások vannak; iparáganként eltér az elvárás aminek meg kell feleni 4. cash flow számolás: múlt+ terv tudja-e fedezni a hitel visszafizetést. ez az igazi érték.
Banki hitelek mögött sokszor van ingatlan. Ha bedőlnek a hitelek a bank eladja behajtó cégeknek, de nem az ingatlanokat, hanem a követelést. Általában töredék pénzért. Legrosszabb ha bedől a hitel. Biztosítéki értéken adja el ez 50%-a piaci értéknek. Befektetők: portfolió melyik része futott ki. Törvények lazán kezelik a behajtási folyamatot. nem engedik piaci áron eladni. Struktúrált a szabályozás, irányított liciten jó nyerni. Piaci árról indul, 50% lehet lemenni, ha nem sikerül eladni a köv. licit 3 hónap múlva a piaci ár 70%-ról indul és megint a feléig lehet lemenni. Végrehajtásról szóló tv. szigorítását várják a bankok. 3. interjú Opten 97 Kft. Bak Boglárka
107
A szolgáltatás az Opten Kft. saját, állandóan frissülő cégadatbázisát és a cégek hivatalosan hozzáférhető legutolsó mérlegadatait forrásként alkalmazva tudományos összefüggések, és algoritmusok alapján teljes elemzést készít a vizsgált cégről.
Ezen értékelés, melyet a minősítő program automatikusan hoz létre, mentes minden szubjektív emberi tényezőtől, így garantálja a cégek egyenlő elvek alapján történő megítélését, ill. bármikor azonnal hozzáférhető felhasználóink számára. Az elemzések Alapértékelése tartalmazza azon pozitív (ISO minősítés, EU pályázat nyertese, Közbeszerzési pályázat nyertese, Köztartozásmentes adózó, Minősített adózó) és negatív (felfüggesztett/törölt adószám, kétféle NAV adóslistán való szereplés, munkaügyi jogsértést elkövető foglalkoztató, nem kielégítő pénzügyi helyzet stb.) információkat, melyek módosíthatják a vizsgált cég megítélését. A Kockázati besorolás a vállalkozás méretét is figyelembe véve az évente változó pénzügyi és a hetente változó cégjegyzéki adatok felhasználásával professzionális módszerekkel kiszámítjuk az adott cég egy éven belül fizetésképtelenségi eljárás alá kerülésének valószínűségét, így a lekérdezett cégeket négy kategóriába soroljuk (A =>D). Ágazati finanszírozási sajátosságok figyelembevételével Kereskedelmi hitelmaximumot is kalkulál, mely óvatos, de hasznos javaslat biztosíték nélküli átutalásos szerződések megkötése előtt. A lekérdezett cég ellen Egységes Online Követelés-nyilvántartó Rendszerünkbe bejelentett követeléseket is felsorakoztatja. Oszlopdiagrammal ábrázolja a Nettó árbevétel és Adózás előtti eredmény alakulását az utolsó 8 évben, illetve tájékoztatást nyújt a foglalkoztatottak létszámáról, az esetleges gépjármű-állományról is. A Piaci részesedés kalkulátor a vizsgált cég piaci részesedésének arányát mutatja főtevékenysége alapján ágazati, alágazati és szakágazati bontásban országos, illetve megyei/fővárosi viszonylat szerint. A Cégkörnyezet-vizsgálat grafikonja azt mutatja meg több évre visszamenően, hogy a vizsgált
cég
főtevékenységének
ágazatában,
illetve
a
székhelye
szerinti
108
megyében/fővárosban a cégek hány százaléka került fizetésképtelenségi eljárás alá, azaz mennyire "csődveszélyes" ágazatban, ill. régióban gazdálkodik.
A lekérdezett cég 12 pénzügyi mutatóját (Likviditási mutatók: Likviditási gyorsráta, Likviditási mutató, Nettó forgótőke aránya; Jövedelmezőségi mutatók: Árbevétel-arányos eredmény, Vagyonarányos eredmény, Eszközjövedelmezőség; Forgási sebesség mutatók: Eszközök forgási sebessége, Készletek forgási sebessége, Követelések forgási sebessége, Adósság mutatók Eladósodottság mértéke, Bonitás, Tőkeáttétel) a Magyarországon azonos tevékenységet végző vállalkozások középértékeivel és eloszlásával hasonlítja össze és ábrázolja grafikonon. Ez egyértelmű választ ad arra, hogy ágazatában/szakágazatában hol helyezkedik el az adott cég. Azon cégeknél, melyeknél fellelhetőek export relációs adatok, elemzésünkben ezeket is feltüntetjük. A cégelemzések frissítése mérlegadatok tekintetében évente, csőd- és felszámolás adatok tekintetében naponta folyamatosan többször, egyéb cégadatok esetében hetente történik.
2.számú melléklet: kérdőívek Kérdőív könyvelőirodák részére
1) Mióta működik a vállalkozás? a) kevesebb mint 2 éve b) 3-5 éve c) 6-10 éve d) több mint 10 éve 2) Társasági forma a) Bt. KKt. b) Kft. c) Zrt. 109
d) egyéb, éspedig: 3) Hány vállalkozás részére nyújtanak könyvviteli szolgáltatást? a) <15 b) 16-50 c) 51-99 d) 100< 4) Az Önök által könyvelt vállalkozások esetében a tulajdonos és a menedzsment személyében elválik-e? a) igen b) nem 5) Használják-e Ön által könyvelt vállalkozások a kötelezően elkészített számviteli beszámolót (mérleget, eredmény kimutatást) stratégiai döntések meghozatalához? a) igen b) nem, csak az osztalék jóváhagyáshoz kérik c) nem , ha nem volna kötelező nem keresnék 6) Milyen gyakran kérnek/nyújtanak pl. excel formátumban adatszolgáltatást a vállalkozások részére? a) Minden hónapban, a lekönyvelt számlák után az aktuális állásról b) negyedévente c) félévente d) csak a beszámoló aláírásakor 7) Ön mint könyvelőiroda dolgozója/vezetője hasznos tartja-e a kötelezően elkészítendő beszámolót? a) igen, tájékozódni lehet belőle a cég vagyonáról és a tárgyévi eredményről b) nem, csak az adóbevallás és az esetleges osztalék miatt van haszna c) ha nem volna kötelező semmit sem készítenék/készíttetnék 8) Ön, mint számviteli szolgáltatást nyújtó várhatóan fogja javasolni vállalkozások képviselőinek az új egyszerűsített beszámolási formát? a) igen, örömmel vettem az új mikro gazdálkodói beszámolói forma lehetőségét 110
b) nem, mert nem tartom lényeges könnyítésnek c) általam könyvelt vállalkozások nagyságrendje miatt ez fel sem merül ( árbevétel, mérlegfőösszeg) 9) Ügyfelei új szerződéskötés/megrendelés esetén szokták-e a segítségét kérni a potenciális partner pénzügyi helyzetének feltérképezéséhez ( éves beszámoló elemzése, céginformációk)? a) igen, előfordul b) nem, nem fordult még elő. 10) Ha a 9. kérdésre igennel válaszolt, kérem válasszon az alábbi lehetőségek közül: a) csak az ingyenes elérhető adatbázisokból ( e-cégjegyzék, e-beszámoló, adóhivatal honlapja) b) rendelkezem előfizetéssel valamely céginformációs szolgáltató társaságnál c) egyéb, éspedig: 11) Volt-e a 2008-as válság óta az Ön által könyvelt vállalkozásoknak behajthatatlan követelése? a) Nem, nem jellemző. b) Igen volt, éspedig: i) 0-2 000 000 Ft. ii) 2 000 001 Ft. – 5 000 000 Ft. iii) 5 000 001 Ft.-10 000 000 Ft. iv) 10 000 001 Ft. feletti 12) Mely információkat tartja a legfontosabbnak egy vállalkozásról az alábbiak közül (15ig terjedő skálán, ahol 1 a legkevésbé fontos, 5 pedig nagyon fontos)? a) Felszámolási eljárás megindítása, végelszámolási eljárás megindítása b) Csődvédelem kérése c) Munkaügyi bírság kiszabása d) Adószám felfüggesztés e) Folyamatban lévő adóhatósági végrehajtás f) Új bankszámla nyitása
111
g) Székhely/Telephely változása h) Vezető tisztségviselő(k) változása i) Adószám törlése j) Partner szerepel a Köztartozás mentes adózói adatbázisban k) Rendelkezik-e 45 napnál régebben lejárt szállítói tartozással 13) Milyen preferenciák mellett készítik el a kötelező beszámolót? a) Tükrözze a válóságot, hű képet adjon vissza a cég működéséről. b) Ügyfeleink kötelező rosszként kezelik ezt, cél az adó optimalizása. 14) A számviteli törvény bizonyos elszámolási, értékelési eljárásoknál választási lehetőséget biztosít, azonban a társasági adó törvény nem mindet ismeri el ráfordításnak (költségnek). Előfordul-e hogy Önök választottak olyan elszámolási eljárást ami adóalap növekedéshez vezetett? a) Számviteli törvény előírásait minden körülmények között előtérbe helyezzük, az adóalap mozgása nem befolyásoló tényező. b) Nem, sosem növelünk adóalapot indokolatlanul. c) Megbízható és valós összkép szem előtt tartása mellett igyekszünk az ügyfeleink számára optimalizálni az adófizetési kötelezettséget. 15) Jellemző-e a vevői követelésekre történő értékvesztés elszámolása ügyfélkörükben? a) Vannak kétes követelések, de az eredmény olyan pici hogy nem engedhető meg az elszámolása. b) Kevés a behajthatatlan követelés, ha felszámolják a partnert és rendelkezünk felszámoló biztos által kiállított nyilatkozattal akkor számoljuk el. c) Számviteli törvény előírásainak megfelelően minden esetben elszámoljuk az értékvesztést, mert fontosabb a vevő követelések pontos kimutatása. 16) Tárgyi eszközök elszámolása kapcsán alkalmaznak-e maradvány értéket? a) Nem, általában nem jelentős az eszközök maradványértéke a hasznos élettartam végén. b) Csak a nagyobb értékű, legalább 5 év hasznos élettartammal rendelkező eszközök esetén. c) Nem, mert így az eszközök kivezetésekor/eladásakor adóalap növelő tétel keletkezne.
112