A sertés piaci rendtartása az Európai Unióban Piaci rendtartások az Európai Unióban sorozat része A Magyar Agrárkamara információs kiadványa
Az EU mezőgazdasági jogi szabályozásának napi követését elősegítő, GAK Kht által működtetett EU-Info szolgáltatás felhasználását megkönnyítő segédlet.
http://www.eu-info.hu
2004
1
A sertés piaci rendtartása az Európai Unióban A rendtartás célja, a termékkör meghatározása A rendtartás célja • • • •
a termelés fejlesztése, a termékminőség javítása a termelők megfelelő életszínvonalának biztosítása a sertés és sertéshús piac stabilizálása a fogyasztók ellátása méltányos áron, megfelelő minőségű termékekkel.
Termékkör meghatározása • • • • •
élő sertés, kivéve tenyészállat friss, hűtött vagy fagyasztott sertéshús és belsőségek emberi fogyasztásra alkalmas sózott, szárított és füstölt sertéshús és belsőségek háj, illetve ki nem olvasztott sertésszalonna sertéshús alapú készítmények, dobozolt sertéshús, töltelékáru.
Árszabályozás A sertéshús ágazatban két központilag megállapított ún. “intézményi ár” létezik: az alapár, valamint az intervenciós ár. Az intervenciós felvásárlás előfeltétele az EU sertéspiacain érvényes árakat tükröző referencia árak megléte. Az alapár biztosítja a termelők méltányos jövedelmét, és kiegyensúlyozott termelés mellett a piac stabilitását. Az alapárat a július 1-től – június 30-ig tartó gazdasági évre határozzák meg, az EUROP skála alapján “E” minőségűnek meghatározott hasított egész és félsertésre. Ez az ár az alapja a betárolási kampányok és az intervenciós felvásárlásoknál alkalmazott árkalkulációnak. A jelenleg érvényes alapár: 1509,39 euró/t. Az intervenciós ár mértékét a Bizottság állapítja meg, elsősorban a piaci zavar nagyságától függően és a tagállamok intervenciós ügynökségei fizetik a termelőknek az EUROP skála szerinti “E” minőségű sertésekre. Mértéke nem lehet az alapár 78 %-nál kevesebb, és 92 %ánál több. A hasított sertésektől eltérő egyéb szabvány minőségű termékek felvásárlási árát is ebből az árból vezetik le. A referencia ár az Európai Unió sertéspiacain érvényes árakat mutatja, melyet a tagállamok piaci árszintje és sertésállományuk nagysága alapján számítanak ki. Amennyiben a referencia ár huzamosabb ideig az alapár 103 %-a alá csökken, beindítható előbb a betárolási kampányok, majd az intervenciós felvásárlás. Jogszabályi háttér: 2759/1975/4., 5., 3537/1989., 1572/1995.
2
A sertéshús magántárolási támogatásának részletes szabályai Az Unió a magántárolási támogatás két módját alkalmazza. A Bizottság dönt arról, hogy meghirdeti a tárolási támogatás egységes szintjét, összegét, vagy versenyezteti a vágóhidakat, ennek érdekében pályázatot ír ki, és legkedvezőbb pályázatokat fogadja el. Abban az esetben, ha a támogatás egységnyi összege előre meghatározott, a vágóhíd szerződéskötési kérelmet nyújt be az kifizető ügynökségnek. A szerződéskötésről a kifizető ügynökség a kérelmezőt a kérelem benyújtását követő ötödik munkanapon értesíti. Amennyiben a kérelmet elfogadják, a szerződést a döntési értesítés kiküldésének napján megkötöttnek tekintik. Amennyiben a Bizottság a pályázatos eljárás mellett dönt, az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában meghirdeti az eljárás kezdetét, részletesen megadja a termékleírást, az ajánlat benyújtási határidejét (napot és órát) és a minimálisan pályázható mennyiséget. Az ajánlatokat euróban kell megadni, és az illetékes kifizető ügynökséghez kell benyújtani. Az ajánlat tartalmazza a betárolandó termék megnevezését és mennyiségét, a tárolás időtartamát, az igényelt támogatás összegét, a támogatási összeg 30 %-ának megfelelő óvadék összegét. Az ajánlattevő vállalja, hogy a szerződéskötést követő 28 napon belül saját kockázatára és költségére a szerződött mennyiséget betárolja, erről a kifizető ügynökséget tájékoztatja, és lehetővé teszi a kötelezettségek betartásának ellenőrzését. Az ajánlatokat a tagállamok hatóságai zárt ülésen vizsgálják meg titoktartási kötelezettség mellett, majd név nélkül továbbítják a Bizottságnak a benyújtás végső határidejét követő második munkanap végéig. A kapott ajánlatok alapján a Bizottság dönt arról a maximális támogatási összegről, amely alatti ajánlatokat elfogadják. Bizottság döntéséről szóló értesítést követő öt munkanapon belül az érintett intervenciós hatóság tájékoztatja az ajánlattevőket. Amennyiben az ajánlatot elfogadják, az értesítés kiküldése napján a szerződést megkötöttnek tekintik. Ha az ajánlatot nem fogadták el, az óvadékot felszabadítják. Sertéshús magántárolási szerződést a tagállamok kifizető ügynökségei olyan természetes vagy jogi személyekkel kötnek, akik/amelyek: • • •
valamely tagállamban hivatalosan be vannak jegyezve, a hús és élő állat szektorokban legalább tizenkét hónapja üzleti tevékenységet folytatnak, megfelelő tároló létesítmény áll rendelkezésükre az Európai Unióban..
A szerződés meghatározott mennyiségre vonatkozik. Magántárolási támogatás a legalább két hónapig az Unió területén tartott és a kifizető ügynökség által ellenőrzött, a betárolási idő előtt legfeljebb tíz nappal korábban levágott állatokból származó, a minőségi előírásoknak megfelelő friss húsra adható.
3
A betárolás minden tételre azon a napon kezdődik, amikor az intervenciós hatóság ellenőrzése alá kerül. Ekkor határozzák meg a friss vagy hűtött termék nettó súlyát. Kicsontozott termék betárolása esetén a súlymérést a csontozás helyén is végezhetik. A betárolást a szerződéskötést követő 28 napon belül be kell fejezni. A betárolási időszak tíz napos túllépése esetén a támogatás már nem vehető igénybe. Magántárolási támogatás igénylésénél az ajánlatok nem vonhatók vissza. A szerződött tárolási ideig a kikötött mennyiség legalább 90 %-át a szerződő fél kockázatára a tárolóban kell tartani. A kitárolást a szerződés szerinti időpont lejárta után lehet megkezdeni. Az áru csak akkor tárolható ki korábban, ha a betárolástól számítva legalább két hónap eltelt és a kitárolástól számított 60 napon belül harmadik országba exportálják. Ha a szerződéses tárolási időszak alatt a ténylegesen tárolt mennyiség nem éri el a szerződött mennyiséget, • • •
de annak 90 %-ánál nem kevesebb, a támogatást arányosan csökkentik, 90 és 80 % között, a ténylegesen tárolt mennyiségre vonatkozó támogatást a felére csökkentik, annak 80 %-ánál kevesebb, a támogatást nem fizetik ki.
A szerződő fél kérésére háromhavi tárolás után egy alkalommal van előlegfizetésre mód, az előleg 120 %-ának megfelelő óvadék letétbe helyezése esetén. Az előleg összege nem haladhatja meg a háromhavi tárolásnak megfelelő támogatási összeget. Amennyiben az előlegfizetést megelőzően a szerződéses termékeket exportálják, az előleg összegének kiszámításánál a tényleges tárolási időt veszik figyelembe. A támogatási kérelmeket és a megfelelő dokumentumokat a szerződéses tárolási időszak befejezését követően legfeljebb hat hónapon belül be lehet nyújtani a kifizető ügynökségnek. A szerződő félnek a kitárolás megkezdése előtt értesítenie kell a kifizető ügynökséget. Amennyiben ezt elmulasztja, de egyéb módon bizonyítja a kitárolás dátumát és mennyiségét, a támogatást a kitárolást követő 30 napon belül megkapja, de a biztosíték 15 %-át visszatartják, ellenkező esetben nem fizetnek támogatást és az egész biztosítékot is elveszíti. A vis major eseteket kivéve, amennyiben a szerződő fél nem tartja be a szerződéses tárolási időszak végét, vagy a teljes tárolt mennyiségre vonatkozó két hónapos minimális tárolási időt, a szerződésszegés minden naptári napján a támogatás összege 10 %-kal csökken.
Ellenőrzések és büntetések A tagállamok hatósága ellenőrzi: • • • •
a betárolás időpontját, a tulajdonjogot a betárolás időpontjában, a dobozok vagy másként csomagolt darabok súlyát és számát, a termékek fizikai jelenlétét a tárolóban,
4
•
a szerződéses, minimális tárolási időtartam végének számított napját, kiegészítve a tárolás tényleges dátumával.
A szerződő fél vagy a tároló üzemeltetője, szerződési számonként készletnyilvántartást vezet, amely tartalmazza: • • • •
a magántárolóba bevitt termékek megnevezését, a betárolás dátumát és a szerződéses minimális tárolási időszak végét, kiegészítve a kitárolás tényleges dátumával, a termékek megnevezését, a hasított félsertések, és az egyedileg tárolt dobozok számát és súlyát, a termékek elhelyezését a tárolón belül.
Mindegyik raklapot és mindegyik egyedileg tárolt darabot úgy kell megjelölni, hogy látható legyen a szerződés száma, a betárolás időpontja, a termék megnevezése és súlya. Az ellenőrzéssel megbízott hatóság a termékek betárolásakor elvégzi az azonosítást és lepecsételheti a betárolt terméket. A tárolási idő alatt • • •
kötelezően ellenőrzi, hogy az áru a szerződéses tárolási időszak utolsó hetében valóban a tárolóban legyen, lepecsételheti a szerződés szerint tárolt összes terméket bejelentés nélküli mintaellenőrzést tarthat (A mintaellenőrzés reprezentatív, és a magántárolási támogatás előírásai szerint minden tagállamban a betárolt összmennyiség legalább 10 %-ára vonatkozik.)
Az ellenőrzés és a lepecsételés kezelési költségei a szerződő felet terhelik. Az elvégzett ellenőrzésekről jelentés készül, - rögzítve benne az ellenőrzés dátumát, időtartamát és az elvégzett ellenőrzést - melyet a készítőjének és a szerződő félnek alá kell írnia. Amennyiben kiderül, hogy a jelentés akár szándékosan vagy hanyagság miatt hamis, az adott szerződő felet, a megállapítást követő naptári év végéig kizárják a magántárolási támogatási rendszerből. Adatszolgáltatási kötelezettség A tagállamok telexen vagy telefaxon jelentik a Bizottságnak: • • • • •
hetente, hétfőn és csütörtökön a szerződéskötési kérelmekre vonatkozó termékmennyiségeket, hetente szerdáig, tárolási időszakokra bontva a megelőző héten szerződött termékeket és mennyiségeket, a havonta betárolt termékeket és az összes mennyiséget, havonta a tárolóban lévő összes mennyiséget és azokat, amelyekre a szerződéses tárolási időszak lejárt havonta, a lerövidített vagy meghosszabbított tárolási időt, a tárolási idő alatt felülvizsgált termékeket és mennyiségeket, valamint az eredeti és a felülvizsgált kitárolási hónapot.
5
Jogszabályi háttér: 1649/1999., 2042/1998., 3444/1990/11., 12., 13., 2713/1999.
Sertéshús intervenciós felvásárlás Intervenciós felvásárlásra akkor kerül sor, ha a hasított sertés közöspiaci ára és a közösség reprezentatív piacain jegyzett, és az egyes tagállamok sertésállományának relatív nagyságát tükröző együtthatóval súlyozott ár kevesebb, és várhatóan kevesebb is marad, mint az alapár 103 %-a. Az “E” minőségű hasított sertések intervenciós felvásárlási ára nem haladhatja meg az alapár 92 %-át és nem lehet alacsonyabb a 78 %-ánál. Az egyéb szabvány minőségű termékek felvásárlási árát a hasított sertésekéből vezetik le. Az intervencióra kerülő termékekről, a felvásárlási árról és a magántárolási támogatás összegéről, az intervenciós ügynökségek által felvásárolt termékek felhasználásáról, értékesítéséről, értékesítési árairól, az esetleges feldolgozásról, és az intervenciós intézkedések megszüntetéséről a Bizottság dönt. Az intervenciós központokat a tagállam jelöli ki olyan szempontok alapján, hogy az intervenciós beavatkozások hatékonyak legyenek és a termékek fagyasztása, tárolása megfelelő legyen. Az eladási ajánlatot az ajánlattevő a kifizető ügynökséghez nyújtja be, pontosan meghatározva azt a központot, amelybe az eladó az árut szállítani szándékozik és megjelölve azt a helyet, ahol az áru az ajánlattétel időpontjában található. A felvásárlási ár az intervenciós központ hűtőházába szállítva értendő. A kirakodási költség az eladót terheli. A tagállamok feladata, a betárolt termékek megfelelő tartósításának biztosítása. Az előírt fagyasztási hőmérséklet –30 °C, a raktározási hőmérséklet –20 °C. A vágott sertést fagyasztás után egészben vagy félben, az élelmiszertermékek csomagolására használatos megfelelő tisztaságú, 0,05 mm vastagságú polietilénbe, majd pamuthálóba kell becsomagolni. Az intervenciós raktárba a minimális szállítási mennyiség 1 t hasított test, 0,5 t oldalas, dagadó, és 0,5 t szalonna. Intervenciós célra csak olyan hús vásárolható fel, amely a közösségen belüli friss hús szállítmányokkal kapcsolatos elvárásoknak megfelel és a vágott sertést a közösségi, vágás utáni EUROP minősítési lánc szerint osztályozták. Nem vásárolható fel olyan áru: • • •
amely raktározásra, illetve utólagos feldolgozásra nem megfelelő tisztaságú anyakoca vagy kan vágásából származik, nem közösségi eredetű.
6
A kifizető ügynökségek a felvásárlások megkezdése előtt tájékoztatják a Bizottságot a vágóhidakról és hűtőházakról, valamint azok fagyasztó és raktárkapacitásáról. Ugyancsak hetente tájékoztatják a Bizottságot az adott héten felvásárolt termékek minőségéről és mennyiségéről, a kifizetett árról, illetve havonta a raktárkészletről és a raktárak címéről. A kifizető ügynökségek csak előzetes felhatalmazás alapján tárolhatnak közösségi rendelkezés alapján felvásárolt terméket a fennhatóságuk alá tartozó tagállam területén kívül. Amennyiben ilyen raktározás elkerülhetetlen, akkor tagállami információk alapján megvizsgálják • •
a másik tagállam raktározási lehetőségeit és követelményeit a járulékos költségeket.
Az így tárolt termékekre vámokat és más kivetendő adókat nem alkalmaznak. A tagállam intervenciós ügynöksége felelős azokért a termékekért, amelyeket fennhatóságán kívüli országban tárol. Kitárolás esetén ezeket az árukat a raktározó országban meghatározott feltételek szerint értékesítik.
Jogszabályi háttér: 391/1968.
A sertéshús közös piacszabályozása az Európai Unióban Harmadik országokkal folytatott kereskedelem •
Importengedély
•
Vámok
•
Exportengedély
•
Export visszatérítés
Import A sertéshús piaci rendtartása alá tartozó termékek harmadik országból történő behozatalának koordinálására engedélyezési rendszer van érvényben. Az import engedélyeket minden tagállami kérelmező megkaphatja, bárhol is van a telephelye a Közösségen belül. Az import engedélyek a Közösség egész területén érvényesek. Az engedélyek kiadását biztosíték letételéhez kötik, amellyel az ügylet lebonyolítását garantálják, biztosíték 100 kilogramonként 20 euró. Ha az importot az engedély érvényessége alatt nem, vagy csak részben bonyolítják le, - eltekintve a vis major esetektől, - a biztosíték részben vagy egészen elvész. Egy
7
engedélykérelemben a minimális mennyiség 1 tonna, és legfeljebb az adott időszak alatti összes mennyiség 25 %-a. Az engedélykérelem több különböző KN kód alá tartozó termékre vonatkozhat. A kérelmezőnek igazolnia kell, hogy a sertéshús-ágazatban legalább a megelőző tizenkét hónapban harmadik országokkal aktív kereskedelmet folytatott. Végső fogyasztók felé értékesítő kiskereskedelmi vállalkozások és éttermek nem vehetnek részt az importban. Engedélykérelmet csak valamely negyedév első tíz napjában lehet benyújtani. A kérelmező egy csoport termékeire vonatkozóan csak egy kérelmet nyújthat be. A tagállamok az engedélykérelmek benyújtására kiírt időszak végét követő ötödik munkanapon értesítik a Bizottságot az adott csoportokba tartozó termékekre benyújtott kérelmekről, termékek szerinti bontásban. Az értesítés minden csoportban tartalmazza a kérelmezők és a kérelmezett mennyiségek listáját. Minden értesítést, - beleértve a nullást is, a megadott munkanapon telexen vagy faxon kell továbbítani. Ha a benyújtott engedélykérelmekben feltüntetett mennyiség meghaladja a behozható mennyiségeket, a Bizottság egy egységes százalékot határoz meg a kérelmezett mennyiségek visszaosztására.. Ha a benyújtott engedélykérelmekben feltüntetett nem éri el a szükséges mennyiséget, a Bizottság meghatározza, mennyivel növelhető a következő időszakban behozható mennyiség. Az engedélyeket a Bizottság döntését követően a lehető leghamarabb ki kell bocsátani. Az importengedélyek a kiállításuk napjától számított 150 napig érvényesek, és nem átruházhatók. Jogszabályi háttér: 1898/97.
Vámok A behozatali eljárásokhoz kapcsolódó vámtételeket évente július 1-től a következő év június 30-ig hirdetik meg. Az Európai közösség számos kétoldalú szerződést kötött, melynek keretében kedvezményes vámmal, esetleg vámmentesen szállíthatnak be meghatározott mennyiségű sertéshúst a Közösségen kívüli szállítók. A sertéshús piaci rendtartása alá eső termékekre a közös vámtarifában szereplő vámkulcsokat alkalmazzák. Bizonyos termékek behozatalát pótvám fizettetésével nehezítik. A GATT megállapodás következtében a vámok helyettesítik a változó lefölözést. Az import kontingensek keretében bonyolódik, mely kontingenseket szükség szerint negyedéves időszakokra osztják fel. A vámkontingenseket a Bizottság nyitja meg és működteti. A kontingensek felosztása különböző módszerekkel történhet:
8
• • •
az igénybenyújtás időbeli sorrendje alapján az igénybeérkezéskor kért mennyiség arányában történő leosztással A hagyományos kereskedelmi szerkezet figyelembevételével, de az érdekeltek között a diszkrimináció elkerülésével.
A szabályok részletesen meghatározzák a termék jellegére, származására és eredetére vonatkozó garanciákat, és a garanciákat hitelesítő okmányok elismerésének módját, valamint az import engedélyek kibocsátásának feltételeire és az engedélyek érvényességi idejére vonatkozó előírásokat. Jogszabályi háttér: 2331/97, 1898/97
Az exportengedélyek rendszere a sertéshús ágazatban A 1995. július 1-jétől a sertéshús ágazatba tartozó termékek exportját, amelyhez exportvisszatérítést kérelmeznek, exportengedély bemutatásához kötik. Az exportengedély-kérelmek minden héten hétfőtől péntekig nyújthatók be az illetékes hatóságokhoz. Az exportengedélyeket csak olyan természetes vagy jogi személyek kérelmezhetik, akik a kérelem benyújtásának időpontjában a tagállam illetékes hatósága részére hitelt érdemlően bizonyítani tudják, hogy a sertéshús ágazatban legalább 12 hónapja kereskedelmi tevékenységet folytatnak. Végfogyasztók részére értékesítő kiskereskedelmi egységek vagy éttermek nem nyújthatnak be kérelmet. Az engedélykérelmeknek és az engedélyeknek legalább egy helyen tartalmaznia kell az “1370/95/EK rendelet”-re történő hivatkozást. A termékkategóriákat, valamint az exportengedélyekre vonatkozó biztosíték mértékét a rendelet tartalmazza. Az exportengedélyek a kibocsátás időpontjától érvényesek, a kibocsátási időpontot követő második hónap végéig. Az engedélyeknek tartalmazniuk kell a termék leírását, valamint az export-visszatérítések mezőgazdasági termék nomenklatúrájának 11-számjegyű termékkódját. Amennyiben az exportengedély-kérelmek olyan mennyiségeket és/vagy költségvetési kiadást érintenének, amelyek meghaladják a szokásos kereskedelmi rendet, vagy amennyiben ennek kockázata felmerül, a Bizottság: • • •
meghatározza a visszaosztás mértékét, amellyel a kérelmezett mennyiségeket elfogadják, visszautasíthatja azokat a kérelmeket, amelyekre még nem ítéltek meg exportengedélyt, legfeljebb öt munkanapra felfüggesztheti az exportengedély-kérelmek benyújtását. A felfüggesztési időszak alatt benyújtott exportengedély-kérelmek nem fogadhatók el.
9
Amennyiben a kérelmezett mennyiségeket elutasítják, vagy csökkentik, a biztosítékot felszabadítják. Amennyiben az egységes elfogadási százalékot 80 %-nál kisebb mértékben határozzák meg, az engedélyt legkésőbb az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetést követő tizenegyedik munkanapon bocsátják ki. A kihirdetést követő 10 munkanap során a kérelmező: • •
visszavonhatja a kérelmét, amely esetben a biztosítékot felszabadítják, vagy kérheti az engedély kibocsátását.
Amennyiben a Bizottság nem hoz az adott hétre különleges intézkedéseket, az engedélyt a beadást követő hét szerdáján adják ki. Amennyiben a Bizottság az adott hétre különleges intézkedést hoz, a kihirdetéstől számított öt munkanapon belül az illetékes hatóság felhívja az exportőrt, hogy a korábban kiadott engedélyt módosítás céljából juttassa vissza. Az exportengedélyek nem átruházhatók. A tagállamok hetente pénteken 13 órától faxon közlik a Bizottsággal a megelőző időszakra vonatkozóan: • • •
a hétfőtől péntekig benyújtott, előzetesen rögzített kérelmeket, azokat a mennyiségeket, amelyekre szerdán exportengedélyeket bocsátottak ki, azokat a mennyiségeket, amelyekre vonatkozóan az exportengedély iránti kérelmeket visszavonták.
Az exportengedély kérelmekről történő értesítés részletezi: • • •
a termék súlyát kategóriánként és célállomások szerinti bontásban, a visszatérítés mértékét, a visszatérítés teljes összegét kategóriánként.
A tagállamok havi rendszerességgel közlik a Bizottsággal az exportengedélyek érvényességének lejártát követően az exportengedélyekben szereplő felhasználatlan mennyiséget. Jogszabályi háttér: 1370/95, 1122/96
Export visszatérítések Az Európai Unióban előállított egyes termékek exportképességének biztosítása érdekében a termékek Közösségen belüli magasabb ára és világpiaci ára közötti különbséget visszaterítéssel fedezik. A visszatérítés mértéke az egész Közösségre nézve azonos, rendeltetési hely szerint változhat, ha a világpiaci helyzet vagy egyes piacok speciális körülményei ezt szükségessé teszik. A visszatérítés összegét a Bizottság negyedévente jogszabályban teszi közzé. Háromhavonta felülvizsgálják a visszatérítéses termékek jegyzékét, a visszatérítés összegét, amely három
10
hónapon túl is azonos szinten maradhat, vagy ha szükséges, a Bizottság valamely tagállam kezdeményezésére vagy hivatalból a közbeeső időszakban is módosíthatja. A visszatérítés mértékének megállapításakor figyelembe veszik a belső és világpiaci ár viszonyát, a termék piacon lévő mennyiségét, a jövőbeni trendeket, a közös piaci szervezet céljait, a piaci egyensúly biztosítását ár, illetve kereskedelem fejlődése területén, a különféle egyezményekből eredő korlátokat, valamint a javasolt export gazdasági vonatkozásait. Különösen ügyelnek arra, hogy a Közösségen kívüli országokba exportált feldolgozott termékek gyártása során a közösségi alaptermékek és a belső feldolgozásra behozott termékek felhasználása között egyensúly jöjjön létre a visszatérítés összegének meghatározásakor. A Közösségen belüli árként a reprezentatív közösségi piaci és az export árakat veszik figyelembe. Nemzetközi kereskedelmi árként az Európai Unión kívüli országok piacain uralkodó árakat, a célországok árait, a Közösségen kívüli import árakat, a Közösségen kívüli exportáló országok termelői árait az állami szubvencióval együtt és a Közösség határáig költségmentes ajánlati árakat veszik figyelembe. Export visszatérítés csak a vonatkozó export engedély bemutatása mellett igényelhető, mértéke az engedélykérelem benyújtásának napján hatályos mérték. Amennyiben a tényleges rendeltetési hely eltér az engedélyen feltüntetett rendeltetési helytől, a visszatérítés összege nem haladhatja meg az eredeti rendeltetési helyre számított összeget. A visszatérítést akkor fizetik ki, ha bizonyított a termékek közösségi eredete, és hogy az export lebonyolításra került. Az élő állatok után a visszatérítés az állatvédelemre - különösen az állatok szállítás alatti védelmére - a közösségi jogban előírt rendelkezések betartásához kötött. Közösségen kívüli országból importált és oda re-exportált termékekre visszatérítés nem fizethető. Az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelemben tilos vámmal azonos hatású egyéb adó kivetése, és azzal azonos hatású mennyiségi korlátozás vagy intézkedés alkalmazása. Jogszabályi háttér: 1370/1995, 1122/1996, 2739/95, 391/1968, 2759/1975, 3444/1990, 2810/1995, 2331/1997, 1898/97
A hasított setések Közösségen belüli minőségi osztályba sorolásának meghatározása A vágott féltest, a levágott állat kivéreztetett és kizsigerelt teste egészben, illetve a gerincvonal mentén félbehasítva, hájjal, vesével és rekeszizommal, nyelv, szőr, köröm és nemi szervek nélkül. A tagállamoknak lehetőségük van a vágott féltesteket másképp is előkészíteni, ha területükön a szokványos kereskedelmi gyakorlat fenti előkészítési módtól eltér, vagy ha műszaki követelmények indokolják.
11
A színhús tartalmat, - amely a vörös harántcsíkolt izomzat arányát mutatja a hasított sertés mért súlyán belül – az engedélyezett minősítési módszerekkel kell megbecsülni a súlyméréskor a hasított sertés egy vagy több anatómiai részén végzett, fizikai mérések alapján. A súlymérés, minősítés és megjelölés előtt semmilyen zsír-, izom- vagy egyéb szövetet nem szabad az állatból eltávolítani. Tagállami döntés, hogy az adott országban mely minősítési módszer alkalmazását fogadja el. A színhús aránya a hasított sertés súlyának százalékában 55 vagy több legalább 50, de kevesebb, mint 55 legalább 45, de kevesebb, mint 50 legalább 40, de kevesebb, mint 45 kevesebb, mint 40
Minőségi osztály E U R O P
A tagállamok egy külön osztályt is bevezethetnek a 60% vagy annál több színhúst tartalmazó hasított sertésekre, amelyet S betűvel kell jelölni. Erről értesítik a Bizottságot. A minőségi osztályozást minden vágóhídnak alkalmaznia kell, az összes levágott sertés minősítésére, hogy szavatolni lehessen a termelők tisztességes fizetését a vágóhídra szállított sertések súlya és összetétele alapján. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy ezt a minősítési rendszert nem vezetik be • •
azokon a vágóhidakon, ahol a levágható legnagyobb megengedett mennyiség éves átlagban nem haladja meg a heti 200 sertést, azokon vágóhidakon, amelyek csak saját tenyész-telepeiken született és hizlalt sertéseket vágnak, és a teljes mennyiséget fel is darabolják.
Ilyen esetben a tagállam értesíti a Bizottságot a döntésről és megadja vágóhidanként a megengedett legnagyobb levágható mennyiséget. A hasított sertéseken a minősítést követően a minőségi osztály jelölését eltávolíthatatlan módon biztosítani kell. Tagállami rendelkezés alapján ettől el lehet térni, ha minden egyes hasított sertésről hivatalos feljegyzést állítanak ki, amely legalább az állat azonosítását, meleg súlyát; és becsült színhús tartalmát tartalmazza. Ezt a feljegyzést négy héten keresztül meg kell őrizni, és mint valódi eredetigazolást az elkészítés napján láttamoztatni kell az ezzel az igazolási feladattal megbízott személlyel. Jogszabályi háttér: 3220/1984, 2967/1985,
Sertésállomány statisztikai felmérése A felmérés gyakorisága a tagállamokban
12
A tagállamok évente április, augusztus, december első napjaiban végzik a területükön található sertésállomány statisztikai felmérését. Kérelem alapján lehetőségük van az áprilisi és az augusztusi felméréseket az általuk kiválasztott régiókban elvégezni, amennyiben ezekben található a sertésállomány 70 %-a. A három millió darabnál kisebb állománnyal rendelkező tagállamok a Bizottság engedélye alapján mellőzhetik az áprilisi és augusztusi felméréseket. A tagállamok kérelem alapján engedélyt kaphatnak arra is, hogy a három statisztikai felmérés helyett közigazgatási forrásokat használjanak. A felméréseknek a gazdaságban tartott sertésállomány legalább 95 %-ára ki kell terjednie, az állomány ezen felüli részét becsléssel állapítják meg. Kategóriánkénti bontás: A felméréseknek az alábbi kategóriák szerinti bontásra kell kiterjedniük: A. 20 kg élősúlyt el nem érő malacok, B. 20 kg-ot elérő, vagy ezt meghaladó, de 50 kg-ot el nem érő élősúlyú sertések, C. az alábbi élősúlyú hízósertések, ideértve a kereső kanokat és a leselejtezett kocákat: a.) 50 kg, vagy e fölötti, de 80 kg-ot el nem érő, b.) 80 kg, vagy e fölötti, de 110 kg-ot el nem érő, c.) 110 kg, vagy e fölötti, •
50 kg-ot elérő és e fölötti élősúlyú tenyészsertések: a.) kanok, b.) fedeztetett kocák, melyekből: b/1) első alkalommal fedeztetett kocák c.) egyéb kocák, melyekből: c/1) még nem fedeztetett kocasüldők.
Mintavételi pontosság: A felméréseket teljeskörűen vagy reprezentatív mintavétel formájában kell végezni. A mintavételi hibák tagállamonként nem haladhatják meg a sertés összlétszám 2 %-át. A Bizottság felé a következő határidőkig kell az előzetes adatokat továbbítani: áprilisi felmérés: augusztusi felmérés: decemberi felmérés:
adott év június 15. adott év október 15. következő év február 15-ig
13
A végleges adatok leadási határideje: áprilisi felmérés: augusztusi felmérés: decemberi felmérés:
adott év augusztus 1. adott év december 1. következő év április 1-ig
Felmérés regionális szinten: A decemberi felmérés végleges eredményeit területi felosztás szerint is össze kell állítani, melynek beadási határideje következő év május 15. A Bizottság jóváhagyhat az áprilisi és az augusztusi felmérésekhez is regionális felbontást. Állománynagyság szerinti bontás, méretosztályok: Páratlan számú években a tagállamok a decemberi felmérések végleges eredményeit a benyújtott adatok alapján meghatározott méretosztályok szerint megbontják. Ennek alapján Bizottsági jóváhagyással a páros számú év vagy az év adott hónapja végleges eredményeinek megbontását is elvégezhetik. A továbbítási határidő a következő év május 15. Vágási statisztika: A tagállamok havi statisztikát vezetnek a vágóhidakon levágott, emberi fogyasztásra alkalmas sertések darabszámáról, hasított súlyáról. A vágási statisztika teljessége céljából a forgalomban meg nem jelenő vágások adatait becsléssel állapítják meg. Az adatokat a Bizottságnak az adott hónapot követő két hónapon belül továbbítani kell. Termelési előrejelzések: Minden negyedévre előrejelzés készül a levágásra kerülő sertések számáról és közösségen belüli, illetve azon kívüli kereskedelem várható alakulásáról. A felmérésről és kiegészítő becslések előzetes eredményeiről, illetve éves korrigált eredményeiről a területi felosztási adatokat, a méretosztályokról, a vágási statisztikákról és a termelési előrejelzésekről szóló statisztikákat a titkos információk átadásáról szóló jogszabály alapján juttatják el a Bizottsághoz. A Bizottság a tagállamokkal konzultálva vizsgálja meg: • • •
a szolgáltatott eredményeket, a felmérési eredmények és becslések megbízhatóságát, a felmérések és előrejelzések előkészítése és végrehajtása során felmerült technikai problémákat. 14
A tagállamok a statisztikákat befolyásoló módszertani vagy egyéb változtatásokról a változás hatályba lépésétől számított három hónapon belül tájékoztatják, amelyről a Bizottság a többi tagállamot értesíti. Jogszabályi háttér: 23/1993
A sertéshús közös piacszabályozása az Európai Unióban Belső piacszabályozási eszközök •
Árszabályozás
•
A sertéshús magántárolási támogatásának részletes szabályai
•
Sertéshús intervenciós felvásárlás
15
