Korrupciós vádak miatt felfüggesztették a brazil elnököt! Eddig tartott az Amazonas Latin-amerikai Eszközalap emelkedése? Dilma Rousseff elnök mandátumát szerda este 55 igen és 22 nem ellenében felfüggesztette a brazil szenátus, így 5 év kormányzás után Michel Temer alelnök veszi át a stafétabotot Brazília első női elnökétől. Az elnök asszonyt azzal vádolják, hogy állami irányítás alatt lévő bankokat kért fel arra, hogy „kozmetikázzák” a költségvetést, így ezzel tulajdonképpen megszegték a költségvetési törvényt, sőt jelentősen befolyásolták 2014-ben az újraválasztás eredményét is. Dilma Rousseff ellen bizalmatlansági indítványt adott be a parlament alsó háza áprilisban, de az eljárást csak most indítják meg, amely fél évig tart. Brazíliában már 13 éve volt hatalmon a baloldali Munkáspárt. Michel Temer alelnök a Brazil Demokratikus Mozgalom Párt (PMDB) tagja, amely kilépett kormánykoalícióból idén márciusban. Nem mondhatjuk hálás feladatnak az elnökséget, miután a Rousseff-kormánynak nagy szerepe volt abban, hogy Latin-Amerika legnagyobb gazdasága 25 éve nem látott mély recesszióba süllyedjen. A brazil gazdaság tavaly 3,8%-kal esett vissza, a fogyasztói és üzleti bizalom történelmi mélypontra zuhant, a hitelminősítők pedig a befektetésre nem ajánlott, vagyis az ún. „bóvli” kategóriába vágták Brazília adóskockázati besorolását, pedig a kormányzatnak egyáltalán nem ez volt a célja. Brazília gyakorlatilag már 1822 óta – amikor is felszabadult a portugál gyarmati múltból – mutat erősen hullámzó gazdasági teljesítményt, így a legkockázatosabb feltörekvő piacok egyikeként tartják számon. 2015-ben az export felét nyersanyagok tették ki, ezért a gazdasági teljesítmény nagymértékben függ az árupiacok teljesítményétől is. Brazília a világ 5. legnagyobb országa területileg és népességét tekintve. Olajtartalékai emelkednek, vasércből a világ második legnagyobb tartalékaival bír. Brazília a világ második legnagyobb szójatermelője és harmadik legnagyobb kukoricatermelője. Bár nyersanyagokban igencsak bővelkedő országról van szó, a jövedelmek terén nagyon jelentős egyenlőtlenségeket fedezhetünk fel. 2004-2010 között Brazília átlagos GDP-növekedése 4,4% volt, míg 2011-2014 között lefeleződött, 2014-ben nullára redukálódott (0,1%), aztán pedig 2015-re recesszióba torkollott (-3,8%). Sokan külső okokkal magyarázzák a drámai gazdasági hanyatlást, hiszen Kína a legnagyobb nyersanyagimportőr gazdasági teljesítménye és nyersanyagkereslete fokozatosan visszaesett az elmúlt években, csakhogy a belső kereslet, a lakossági fogyasztás is jelentősen erodálódott az elmúlt években, amely mögött elsősorban rossz politikai döntések állhattak. Érdekességképpen meg kell említeni, hogy az államadósságon belüli devizaadósság aránya 10 év alatt 2014-re 75-ről 40%-ra csökkent, a külső adósság devizatartalékokhoz viszonyított aránya pedig 6,5%ról 1% alá mérséklődött, így nem mondhatjuk azt, hogy azért nem volt képes növekedni Brazília, mert nagy adósságteher volt rajta. A brazil jegybank 2010-től kamatemelési ciklusba kezdett, ami erősen visszafogta a hitelezést és a belső keresletet. 2011 augusztusára az alapkamat 8,75%-ról 12,50%-ig szökött fel. 2010 végén a kormány fiskális szigort vezetett be, 2011-ben például nem emelték meg a minimálbért, amelyre 1994 óta nem volt példa. Az állami kiadásokat közel 18%-kal fogták vissza. Mindennek eredményeként az államháztartás elsődleges egyenlege ugyan +3,1% lett a GDP arányában 2011 végére, de a beruházások növekedési üteme, amely 2004-2010 között átlagosan 8% körül mozgott, sőt 2010-ben 18%-on tetőzött, 2011-2014 között 1,8%-ra zuhant. Az ipari termelés csökkenése már 5 éve tart. Oldal 1 / 7
A brazil kormány azzal indokolta a költségvetési megszorításokat, hogy szeretnék növelni az ország pénzügyi stabilitását és elérni az alacsonyabb kamatszinteket, vagyis csökkenteni a kamatkiadásokat és az ország sérülékenységét, csakhogy a gazdaság drámai lassulása és a kamatvágási ciklus későbbi megindítása egybeesett a dollár felértékelődésével, a nyersanyagpiaci kereslet visszaesésével, amelyek végső soron gyengítették a brazil fizetőeszközt, a reált is és csökkentették a vásárlóerőt, vagyis a belső kereslet képtelen volt élénkülni, a magánszektorban visszaestek a beruházások. Egyszerűen nem jöttek be a kormány számításai, vagyis az országkockázat „erőltetett” csökkentése súlyos növekedési áldozattal járt, azzal együtt is, hogy adócsökkentéseket is végrehajtott a kabinet. A munkaerőpiaci folyamatok vegyesen alakultak a restriktív monetáris és fiskális politika időszakában, hiszen 2004-2010 között évente 1,46 millió fővel nőtt a foglalkoztatás, 2011-2014 között már csak 0,83 millió főt regisztráltak éves átlagban, 2014-ben pedig 152 ezer fős növekményt mutattak a statisztikák, ugyanakkor a munkanélküliség a 2004-2010 közötti 9%-os átlagos szintről 2011-2014 közé 5,4%-ra csökkent, ami jó hír. A brazil export 2004-2010 között éves átlagban több mint 5%-kal bővült, de 2011-2014 között már csak 1,6%-kal nőtt. 2014-ben 1%-os visszaesést regisztráltak az előző évhez képest. A külkereskedelmi folyamatokra a kormánynak valójában nincs érdemi ráhatása, ez kétségkívül a romló világgazdasági helyzetnek (Kína lassulásának) tudható be. Ahhoz, hogy mindezek a folyamatok a visszájára forduljanak, s ismét növekedni tudjon Latin-Amerika legnagyobb gazdasága, újfent növelni kellene a kormányzati beruházásokat, csakhogy a kiadások az idei évben megrendezésre kerülő olimpia következtében már így is meglehetősen magasra szöktek.
Oldal 2 / 7
Oldal 3 / 7
Oldal 4 / 7
Monetáris politika A brazil központi bank (Banco Central do Brasil) 14,25%-on hagyta alapkamatát áprilisi ülésén. 2006 októbere óta nem volt ilyen magas az irányadó ráta (Seclic rate). A 8 tagú brazil monetáris tanács (Copom) nem volt mindig egységes, ugyanis ketten az alapkamat 50 bázispontos emelését szorgalmazták például idén márciusban a kétszámjegyű infláció miatt. Már 2015 júliusa óta tartják a kamatot ezen a szinten. Tavaly júliusban 50 bázisponttal emelték meg az irányadó rátát, 2014 októbere óta pedig összesen 325 bázispontos kamatemelés történt, vagyis 11%-ról emeltek tovább, s ezzel a világon az egyik legmagasabb alapkamatról beszélhetünk (2013 és 2014 áprilisa között is jelentős mértékű monetáris szigorítást láthattunk, ugyanis az irányadó ráta 375 bázisponttal, 7,25%-ról kúszott fel 11,00%-ra). Az infláció több mint kétszerese a jegybank 4,5%-os célértékének (9% feletti, januárban például 10,7%-os éves pénzromlási ütemet regisztráltak, februárban pedig 10,3%-osat). Annak ellenére, hogy Brazília gőzerővel készül az olimpiai játékokra, gazdasága idén több mint 3%-kal eshet vissza, a költségvetési kiadások pedig drasztikusan emelkedtek. A zika vírus elterjedése az országban pánikot keltett, miközben politikai oldalon teljes tétlenséget láthattunk ezzel kapcsolatosan. A brazil gazdaság ún. stagflációs állapotba került, ami azt jelenti, hogy emelkedő infláció közepette folyamatosan zsugorodik a gazdaság. A jegybank legutóbbi inflációs jelentése szerint – 3,7 USD/BRL devizaárfolyamot és 14,25%-os változatlan alapkamatot feltételezve – 2016-ra 6,8%-os éves átlagos inflációt várnak, 2017-re 5,0%-ot becsülnek, így az inflációs (árstabilitási) cél csak 2018 első negyedévére teljesülhet. A piaci várakozások alapján ennél magasabb számok adódnak, ugyanis 2016-ra 6,9, 2017-re 5,4, s 2018-ra is legalább 5%-os éves átlagos pénzromlási ütem lehetséges.
Oldal 5 / 7
Az idei évre 3,5%-os gazdasági visszaesést jósol a brazil monetáris tanács, ami 1,6%-kal nagyobb a korábbi előrejelzésüknél.
MPI Global Zrt. elemzői vélemény Bár a CIG eszközalapjai közül év eleje óta az Amazonas Latin-amerikai Eszközalap az egyik legjobb teljesítményt mutatta fel, továbbra is rendkívül kockázatosnak tartom a fenti elemzésben felvázolt komoly strukturális és gazdasági problémák miatt. Ha a gazdaság teljesítménye fokozatosan romlik, s ehhez nem csökkenő, hanem emelkedő infláció társul, ráadásul még a politikai bizonytalanság is fokozódik, az hosszabb távon semmiképpen sem kedvező, nem beszélve arról, hogy amint kiderült, meghamisították a költségvetési kimutatásokat. A brazil tőzsde eddigi szárnyalása tehát megítélésem szerint rendkívül törékeny, az új elnöknek pedig nem sok mozgástere van arra, hogy rövid időn belül orvosolja a súlyos problémákat. Az alábbi ábrákon összevetettem a brazil tőzsdemutató mozgását az Amazonas Latin-amerikai eszközalap mozgásával. A korreláció valamivel több, mint 50%-os. Oldal 6 / 7
Oldal 7 / 7
