Kooperatív csoportmunkára épülő kémiaóra a szilárd anyagok rácstípusainak vizsgálatára Ez az óra összefoglalásra és számonkérésre is épült. A diákok már tanultak a különböző rácstípusokról és gyakorlati órán megvizsgálták a jód, az alumínium, a magnézium, a nátriumklorid, a mészkő és a szódabikarbóna tulajdonságait. A kísérleteknél is csoportban dolgoztak. Az összes órának kb. 40-50%-át teszi ki a csoportmunka. Az óra menete: 1. A terem elrendezése: 4 db egyszemélyes asztal összetolva a csoportmunkához. 2. Előkészítés: a) csoportbeosztás b) feladatlap elkészítése c) tálcák előkészítése d) könyvek, fénymásolatok előkészítése 3. Munkamenet az órán: a) Bevezetés: Otthon a tudásszinteket figyelembe véve egy új csoportbeosztást készítettem. Minden diák nevét felírtam egy kis méretű papírlapra, melynek a hátuljára a csoportnak megfelelő színnel felírtam egy ismert kémiai fogalmat. Az óra elején kiosztottam a cédulákat, s megkértem a diákokat, hogy keressék meg a lapon szereplő társukat, s adják oda nekik a cédulát. Mikor minden diák megkapta a nevére szóló papírt, megfordítják a lapot s elkezdik keresni a többiek között a csoporttársaikat. A szín akkor segít, ha a fogalmak alapján nem tudják megtalálni a csoporttársaikat. b) Miután minden csoport elfoglalta a helyét elmondom a feladatot, az értékelést. Minden csoport készít egy plakátot az általa vizsgált anyagról. A munka értékelése: egyéni értékelés és csoport értékelés is lesz. Értékelve lesz a csomagolópapírra írt információ és az egyéni teljesítmény a füzet alapján. c) A csoportok megkapják a feladatlapokat, s felosztják egymás között a munkát. Az időhatárokat pontosan be kell tartani. d) Miután a csoport elkészítette a plakátot, megosztják egymással a tapasztaltakat. Négy csoportot alakítunk ki a diákokból. Az A tanulók alkotnak egy csoportot, a B tanulók egy másikat, s így tovább. A csoportok körbemennek a teremben s egy-egy plakátnál kb. 2-3 percig bemutatót tartanak egymásnak. Mindig az a diák mutatja be a leírtakat, amelyik annál a plakátnál dolgozott. A többiek jegyzetelnek, s kérdéseket tesznek fel. e) Az óra végén a csomagolópapírokat összeszedjük, a következő órán értékelés. Feladatlap az órai munkához: Csoportok: 1. kémhatás - kémhatás, savas, lúgos, pH, indikátor 2. kötések - kötések, ionos kötés, kovalens kötés, fémes kötés 3. elemek - elemek, nitrogén gáz, alumínium, jód, magnézium 4. keverékek elválasztása - keverékek elválasztása, kromatográfia, szűrés, desztillálás 5. keverékek – keverék, levegő, sós víz, húsleves 6. vegyületek – vegyület, desztillált víz, nátrium-klorid, ammónia
A „kémhatás” csoport feladata A csoport feladata: a csomagolópapírra készítsetek egy bemutatót az alumíniumról! Mutassátok be – összegképletét - szerkezetét - rácstípusát (rácspont, rácsot összetartó erő) - fizikai tulajdonságait (szín, halmazállapot, oldódás) - jellegzetes reakcióit (reakció savval, lúggal, égése, stb.) - előfordulását és felhasználását A feladat sikeres megoldásához osszátok meg egymás között a munkát! A csoport minden tagjának 10 perc áll a rendelkezésére, hogy a saját feladatát elvégezze! A csoportnak 8 perc áll a rendelkezésére, hogy közösen elkészítsék a csomagolópapírra a vázlatot! A tanuló: a) Figyeld meg az alumínium fizikai tulajdonságait! b) Keresd ki a füzetedből és a munkalapjaidból az alumínium vizsgálatára vonatkozó kísérleteket, majd ismételd meg az alumínium sósavval (HCl) és nátrium-hidroxiddal (NaOH) történő reakcióját. Tegyél egy kis darab Al fóliát a kémcsövekbe és figyeld meg, hogy mi történik! B és C tanuló: A Szervetlen kémia tankönyv 118., 119., és 120. oldalán található tananyagrészt osszátok fel egymás között, s készítsetek vázlatot az alumíniumról! D és E tanuló: Menjetek fel a könyvtárba és a következő weblapon figyeljétek meg az alumínium szerkezetét, reakcióit és felhasználását! http://eundp.digitalbrain.com/eundp/accounts/fibolya.eundp/web/Aluminium/Tartalom/ A feladatlap digitális formában megtalálható: Q:\LO\non-stop\feladatlapkoopracstipusok.doc
A „kötések” csoport feladata A csoport feladata: a csomagolópapírra készítsetek egy bemutatót a jódról! Mutassátok be – összegképletét - szerkezetét - rácstípusát (rácspont, rácsot összetartó erő) - fizikai tulajdonságait (szín, halmazállapot, oldódás) - jellegzetes reakcióit (reakció alumíniummal stb.) - előfordulását és felhasználását A feladat sikeres megoldásához osszátok meg egymás között a munkát! A csoport minden tagjának 10 perc áll a rendelkezésére, hogy a saját feladatát elvégezze! A csoportnak 8 perc áll a rendelkezésére, hogy közösen elkészítsék a csomagolópapírra a vázlatot! A és C tanuló: c) Figyeljétek meg az jód fizikai tulajdonságait! d) Keressétek ki a füzetből és a munkalapokból a jód vizsgálatára vonatkozó kísérleteket, majd az A tanuló ismételje meg az oldhatósággal kapcsolatos kísérletet. Tegyél egy kis darab jódot a kémcsövekbe és figyeld meg, hogy mi történik! B és D tanuló: Osszátok el egymás között a szöveget! Olvassátok el a Szervetlen kémia tankönyv 20-21. oldalán található tananyagrészt , s készítsetek vázlatot a jódról!
A „keverékek elválasztása” csoport feladata A csoport feladata: a csomagolópapírra készítsetek egy bemutatót a kálium-kloridról! Mutassátok be – összegképletét - szerkezetét - rácstípusát (rácspont, rácsot összetartó erő) - fizikai tulajdonságait (szín, halmazállapot, oldódás) - előfordulását és felhasználását A feladat sikeres megoldásához osszátok meg egymás között a munkát! A csoport minden tagjának 10 perc áll a rendelkezésére, hogy a saját feladatát elvégezze! A csoportnak 8 perc áll a rendelkezésére, hogy közösen elkészítsék a csomagolópapírra a vázlatot! A tanuló: e) Figyeld meg a kálium-klorid fizikai tulajdonságait! f) Figyeld meg a kálium-klorid oldhatóságát! Tegyél egy kevés kálium-kloridot a paraffin-olajba és a vízbe is! Az indikátor segítségével vizsgáld meg a vizes oldat kémhatását! B tanuló: A Szervetlen kémia tankönyv 102-103. oldalán, valamint a 105.oldalon található tananyagrészt olvasd el, s készíts vázlatot! C tanuló: Olvasd el a fénymásolt lapot, s készíts vázlatot! D tanuló: Menj fel a könyvtárba és a következő weblapokon figyeld meg az ionrácsos vegyületek szerkezetét, oldódását és olvadáspontját! NaCl ionrácsa http://celebrate.digitalbrain.com/celebrate/accounts/zajaczne/web/ionkotes/naclracs/ NaCl oldódása vízben http://celebrate.digitalbrain.com/celebrate/accounts/zajaczne/web/ionkotes/oldodas/ Ionvegyületek mechanikai tul. http://celebrate.digitalbrain.com/celebrate/accounts/zajaczne/web/ionkotes/tores/ Ionvegyületek olvadáspontja http://celebrate.digitalbrain.com/celebrate/accounts/zajaczne/web/ionkotes/olvadaspont/ A feladatlap digitális formában megtalálható: Q:\LO\non-stop\feladatlapkoopracstipusok.doc
A „keverékek” csoport feladata A csoport feladata: a csomagolópapírra készítsetek egy bemutatót a magnézium-szulfátról! Mutassátok be – összegképletét - szerkezetét - rácstípusát (rácspont, rácsot összetartó erő) - fizikai tulajdonságait (szín, halmazállapot, oldódás) - előfordulását és felhasználását A feladat sikeres megoldásához osszátok meg egymás között a munkát! A csoport minden tagjának 10 perc áll a rendelkezésére, hogy a saját feladatát elvégezze! A csoportnak 8 perc áll a rendelkezésére, hogy közösen elkészítsék a csomagolópapírra a vázlatot! A tanuló: g) Figyeld meg a magnézium-szulfát fizikai tulajdonságait! h) Figyeld meg a MgSO4 oldhatóságát! Tegyél egy kevés magnézium-szulfátot a paraffin-olajba és a vízbe is! Az indikátor segítségével vizsgáld meg a vizes oldat kémhatását! B tanuló: A Szervetlen kémia tankönyv 114. oldalán található tananyagrészt olvasd el, nézd át a magnézium-szulfát ásványait, s készíts vázlatot! C tanuló: Olvasd el a fénymásolt lapot, s készíts vázlatot! D tanuló: Menj fel a könyvtárba és a következő weblapokon figyeld meg az ionrácsos vegyületek szerkezetét, oldódását és olvadáspontját! NaCl ionrácsa http://celebrate.digitalbrain.com/celebrate/accounts/zajaczne/web/ionkotes/naclracs/ NaCl oldódása vízben http://celebrate.digitalbrain.com/celebrate/accounts/zajaczne/web/ionkotes/oldodas/ Ionvegyületek mechanikai tul. http://celebrate.digitalbrain.com/celebrate/accounts/zajaczne/web/ionkotes/tores/ Ionvegyületek olvadáspontja http://celebrate.digitalbrain.com/celebrate/accounts/zajaczne/web/ionkotes/olvadaspont/
A feladatlap digitális formában megtalálható: Q:\LO\non-stop\feladatlapkoopracstipusok.doc
A „vegyületek” csoport feladata A csoport feladata: a csomagolópapírra készítsetek egy bemutatót a magnéziumról! Mutassátok be – összegképletét - szerkezetét - rácstípusát (rácspont, rácsot összetartó erő) - fizikai tulajdonságait (szín, halmazállapot, oldódás) - jellegzetes reakcióit (reakció savval, lúggal, égése, stb.) - előfordulását és felhasználását A feladat sikeres megoldásához osszátok meg egymás között a munkát! A csoport minden tagjának 10 perc áll a rendelkezésére, hogy a saját feladatát elvégezze! A csoportnak 8 perc áll a rendelkezésére, hogy közösen elkészítsék a csomagolópapírra a vázlatot! A tanuló: i) Figyeld meg a magnézium fizikai tulajdonságait! j) Végezd el a magnézium sósavval (HCl) és nátrium-hidroxiddal (NaOH) történő reakcióját. Tegyél egy kis darab magnéziumot a kémcsövekbe és figyeld meg, hogy mi történik! B tanuló: Keresd ki a füzetedből és a munkalapjaidból a magnézium vizsgálatára vonatkozó kísérleteket, feljegyzéseket. C és D tanuló: A Szervetlen kémia tankönyv 106-107. oldalán található tananyagrészt osszátok fel egymás között, s készítsetek vázlatot a magnéziumról!
Az „elemek” csoport feladata A csoport feladata: a csomagolópapírra készítsetek egy bemutatót a kénről! Mutassátok be – összegképletét - szerkezetét - rácstípusát (rácspont, rácsot összetartó erő) - fizikai tulajdonságait (szín, halmazállapot, oldódás) - jellegzetes reakcióit (reakció fémekkel, égés stb.) - előfordulását és felhasználását A feladat sikeres megoldásához osszátok meg egymás között a munkát! A csoport minden tagjának 10 perc áll a rendelkezésére, hogy a saját feladatát elvégezze! A csoportnak 8 perc áll a rendelkezésére, hogy közösen elkészítsék a csomagolópapírra a vázlatot! A tanuló: k) Figyeld meg a kén fizikai tulajdonságait! l) Vizsgáld meg a kén oldhatóságát! Tegyél egy kevés kénport a kémcsövekbe és figyeld meg, hogy mi történik! B, C és D tanuló: Osszátok el egymás között a szöveget! Olvassátok el a Szervetlen kémia tankönyv 52-53-54. oldalán található tananyagrészt, s készítsetek vázlatot a kénről!
