ÉLELEM ÚTJÁN TERJEDŐ MEGBETEGEDÉSEK = elfogyasztott ételben, italban levő mérgező hatású anyag (mikroorganizmus, mérgező növény, vegyi anyag) okoz Jellemzői: rövid lappangási idő heveny, robbanásszerű megjelenés főleg nyári, őszi szezonalitás gyomor-bélpanaszok: hányinger, hányás,
hasi fájdalom, hasmenés
azonos élelmiszer fogyasztása sokszor tömeges előfordulás rövid időre általában teljes felgyógyulás Ételfertőzés - élelem útján terjedő fertőző megbetegedés -baktérium, vírus, parazita okozhatja - fertőzőforrás: ürítő, beteg » megelőzés élelmezés-egészségügyi intézkedések járványügyi intézkedések Ételmérgezés -szerves vagy szervetlen méreganyag okozhatja -csak a fogyasztó betegszik meg, nem terjed -pl. baktériumok és gombák toxinjai, mérgező növények, mérgező állati termékek, növényvédő szerek, különböző szennyező anyagok - nem ~ a nagy mennyiségű zsíros ételek fogyasztása miatti gyomorrontás, sem a tápl.allergia Elkülöníteni -nagy mennyiségű zsíros étel fogyasztása miatti gyomorrontás -étel útján szándékos mérgezés
-táplálkozási allergia Ételmérgezési eset - az azonos ételtől megbetegedettek csoportja -megbetegedettek létszáma szerinti osztályozás: egyedi eset (sporadikus)
1-4
-főleg háztartásban csoportos eset
5-30
tömeges eset
30 felett
-főleg közétkeztetésben Történet Bollinger
1880
Gartner
1888
Victor Babes
1905
Bejelentési kötelezettség
1949, Anglia
Gyakoriság -A bejelentett adatok a valódi megbetegedé-sek töredéke -nálunk kórokozó kimutatása nélkül is kórisme -okok: 70%
magánháztartás 20%
vendéglátóipar
10%
élelmiszeripari termékek
-élelmek: tojás, hús, hal, nyers tej, ... gomba -elégtelen hőkezelés, rossz tárolás -leggyakoribb kórokozók: Salmonella, Staphylococcus, Clostridium perfr., B. cereus Teendők I Rágondolni:
-más is fogyasztott és beteg -a beteg kapcsolatot határoz meg valamely étellel, itallal -gyomor-bélrendszeri tünetek Kötelező módon be kell jelenteni Orvoshoz fordulás indokolt főleg súlyosabb tünetek esetén, gyerekeknél, időseknél, erős dehidratációnál, gombamérgezés gyanújánál Mintavétel az élelmiszerből, székletből, hányadékból Járványügyi intézkedések: fertőző forrás megszüntetése fertőtlenítés kezelés elkülönítés szervezet ellenállóképességének a növelése járványügyi ankét fogyasztók megfigyelése Megelőzés I I. Az élelmiszeripari egységek működésével kapcsolatos intézkedések -elhelyezés, vízellátás, hulladékgazdálkodás -megfelelő technológia, tárolás, kezelés -megfelelő szállítás, csomagolás -öltöző, zuhanyzó, tisztaság II. Az élelmiszerekkel kapcsolatos intézkedések -állat felügyelete, vágóhidak ellenőrzése -tej pasztörizálása -liba- és kacsatojás tiltása a közétkeztetésben -tyúktojás fertőtlenítése
-zöldségek és gyümölcsök megmosása, fertőtlenítése -konzervek ellenőrzése -felhasznált eszközök tisztántartása, fertőtlenítése -romlandó ételek kerülése otthon III. Az élelmiszeriparban dolgozó személyzettel kapcsolatos intézkedések -alkalmassági vizsgálat -időszakos orvosi ellenőrzés -szükséges oltások elvégzése -beteg vagy ürítő személyek elkülönítése -megfelelő öltözet -személyi higiéné -egészségnevelés Osztályozás 1. Aerob spóranélküliek: Salmonella, Shigella 2. Feltételesen kórokozók: E. Coli, Proteus vulgaris 3. Patogén coccusok: Staphylococcus, Streptococcus 4. Aerob spóraképző bacillusok: B. cereus, B. mesentericus, B. subtilis, B. anthracis 5. Anaerob spórás baktériumok: Clostridium perfringens, Clostridium botulinum Bakteriális ételfertőzések SALMONELLA SHIGELLA ESCHERICHIA COLI PROTEUS VULGARIS STREPTOCOCCUS FAECALIS
BACILLUS SUBTILIS, MESENTERICUS BAKTERIÁLIS ZOONÓZISOK Bakteriális ételmérgezések STAPHYLOCOCCUS AUREUS CLOSTRIDIUM PERFRINGENS CLOSTRIDIUM BOTULINUM BACILLUS CEREUS Vírusos ételfertőzések HEPATITIS A ENTEROVíRUSOK ARBOVíRUSOK ADENOVíRUSOK ROTAVíRUSOK SZÁJ ÉS KÖRÖMFÁJÁS VíRUSA EGYÉB ÉTELFERTŐZÉSEK PARAZITÁS ÉTELFERTŐZÉSEK PROTOZOONOK BÉLFÉRGEK GOMBAMÉRGEZÉSEK RÖVID LAPPANGÁSI IDEJŰ HOSSZÚ LAPPANGÁSI IDEJŰ EGYÉB MÉRGEZÉSEK Mikroszkópikus gombák, növényi és állati mérgező anyagok, vegyi anyagok
