8/28/2012
Oktatás és kutatás integrációja természeti erőforrás menedzsment projektekben Kulcsár J. László Kansas State University
Kontextus
Az Egyesült Államokban a legtöbb tradicionális kutatást országos alapítványok (NSF, NIH) finanszírozzák és egyetemi kutatóhelyek végzik pályázati rendszerben Az utóbbi években a pályázatok sikerességét három alapvető faktor határozza meg ◦ Gyakorlati probléma és alkalmazhatóság ◦ Interdiszciplináris szemlélet ◦ Kutatás és oktatás integrációja
1
8/28/2012
Az esettanulmány: a középnyugati alföld
A High Plains (Ogallala) víztározó
2
8/28/2012
A víztározót használó kutak (Kansas)
160000
800
140000
700
120000
600
100000
500
80000
400
60000
300 Farmok száma
40000
Farmok átlagos mérete
Farmok száma
Farm konszolidáció, 1950-2000 (Kansas)
200 Farmok átlagos mérete (hold)
20000
100
0
0
1950
1960
1970
1980
1990
2000
3
8/28/2012
Kansas népességeloszlása 1900-ban és 2004-ben
Agrárfüggőség, népességfogyás, szegénység
4
8/28/2012
Az egyes tudományterületek mind másként látják a problémát, éppúgy mint a „megoldást” Ökológia
Agrártudományok
Tájszervezés, regionális elméletek
Társadalomtudományok
Diszciplináris csőlátás
Vízmérnökök ◦ Hogyan biztosítható a megfelelő mennyiségű víz az öntözéshez? Új öntözőrendszerek.
Agronómusok ◦ Hogyan nemesíthetünk olyan növényeket amelyek jobban bírják a szárazságot? Genetikai kísérletek.
Közgazdászok ◦ Hogyan érhetjük el, hogy a farmerek piacot találjanak a terményeiknek? Szabályozás, szubvenciók, farm menedzsment.
Szociológusok ◦ Hogyan állíthatjuk meg a vidéki területek népességvesztését? Helyi gazdaságfejlesztési politikák, népességtartó kapacitás.
5
8/28/2012
Interdiszciplinaritás: a siker titkai
Valós interdiszciplinaritás ◦ Természettudományok + társadalomtudományok
Valós feladatmegosztás ◦ Minden terület megfelelő súlyt kell kapjon ◦ Kölcsönös tisztelet
Hosszú távú együttműködés ◦ Időbe telik legyőzni a diszciplináris gátakat ◦ Időbe telik egy közös szókészletet kialakítani
Adminisztratív akadályok megfelelő kezelése
A kansasi modell [GRoWE: Global Research on Water-Based Economies]
6
8/28/2012
De mit tettek értünk valaha is a rómaiak társadalomtudósok?!
Az elméleti háttér Útfüggés (path dependence)
Boomtown irodalom
• • • • •
• Malamud, 1984 • Black et al, 2005 • Smith et al, 2001
David, 1985 Arthur, 1989 Hathaway, 2003 Johnson, 2006 White, 2008
Közös/osztott erőforrások (common pool resources) • Ostrom, 1990 • Opie, 1992 • Kromm and White, 1993 • Popper and Popper 1993
7
8/28/2012
Útfüggés (Path dependence)
Egyes gazdasági ágak térbeli koncentrációja egy adott fejlődési útvonalat határoz meg Ez a fejlődési útvonal kizár számos alternatív gazdasági lehetőséget, és tehetetlenségi nyomatékot hoz létre Leggyakrabban valamilyen természeti erőforrás kiaknázására épül (bányászat, öntözés, erdészet, turizmus stb.) Mihelyst a természeti erőforrás kimerül és az eredeti gazdasági aktivitás már nem fenntartható, az egész régió gazdasága összeomlik
Boomtown irodalom
Boomtown települések rendkívül gyors népességnövekedést élnek át (gyakran éves szinten 100%), melynek egyedüli oka egy adott természeti erőforrás kiaknázására épülő gazdasági robbanás A népességnövekedést minden esetben népességcsökkenés követi, mihelyst az erőforrást maximálisan kiaknázták vagy az arra épülő piac visszaesik A legtöbb esetben a boomtown jelenség számos szociális és gazdasági problémát hagy maga után, mely problémákat a gazdasági szereplők externalizálták a profit növelése érdekében
8
8/28/2012
Közös/osztott erőforrások (common pool resources)
A természeti erőforrásokra alapuló gazdasági struktúrák nemegyszer ütköznek környezeti korlátokba ◦ A Középnyugat nagy része alkalmatlan lenne vízigényes növénykultúrák termesztésére ha nem lenne a föld alatti vízkészlet, amely bár jelentős profitot termel de nem fenntartható
Számos esetben az erőforrás közös/osztott ◦ Egy felhasználónak sincs mérhető egyéni hatása a vízkészletre, ezért mindegyik az öntözés maximalizálására törekszik ◦ Nincs motiváció a konzerválásra, hiszen a víz amit egy farmer nem használ fel, felhasználásra kerül valaki más által ◦ Az öntözés technológia- és befektetésigényes, ezért a termelők igyekeznek az ebbe befektetett pénzt minél hamarabb visszaszerezni ◦ Rövid távú szemlélet, amit a gyors profitszerzés motivál
Hipergyors erőforrás kiaknázás
Az említett ismérvekkel rendelkező helyi gazdasági struktúrát hipergyors erőforrás kiaknázásnak (hyper-extractive systems) nevezik Ezek sikerének egyik feltétele, hogy a termelés költségeit externalizálják a helyi közösségre, amely a környezetet és a közösséget magára hagyja a profit érdekében
9
8/28/2012
Mi zajlik délnyugaton? A legmagasabb történelmi népességszám megyénként
A délnyugat-kansasi vertikális integráció Környezeti és gazdasági aspektus
Ogallala víztározó
Takarmánykukoricára épülő vágómarha Öntözéses mezőgazdaság, farmok takarmánykukorica mint a fő termék
Vágóhidak és húsfeldolgozó üzemek
Megváltozott társadalmi struktúra, öregedő helyi népesség és nagyarányú spanyolajkú bevándorlás
Társadalmi aspektus
10
8/28/2012
Oktatás és kutatás integrációja
Oktatási elem nélkül csaknem lehetetlen sikeres pályázatot írni ◦ Formális oktatási elemek Új kurzus bevezetése Diákok alkalmazása a projektben
◦ Nem formális oktatási elemek Szaktanácsadás Döntéshozók képzése
◦ Utólagos értékelés
Water and Society
Kísérleti kurzus mesteri és doktori hallgatóknak
◦ Általában 6-8 diák, akik egyben kutatási asszisztensek is az adott projektben
Hat professzor (vízmérnök, agronómus, agrárközgazdász, tájtervező, politológus, szociológus)
◦ Minden professzor jelen van az összes órán, de csak egy felel az adott óra tartalmáért (felváltva)
Elméleti és gyakorlati modulok egyaránt
◦ Kézzelfogható produktum a végén (döntéshozatali terv, számítógépes modell)
11
8/28/2012
Water and Society - nehézségek
A tanári oldalon
◦ Összhang a professzorok között a tanrend meghatározásánál ◦ Egyenlő bánásmód az összes szakterület számára Természettudományok erősebbek a gyakorlati, míg a társadalomtudományok az elméleti modulokban
◦ Adminisztratív nehézségek
A diákok oldalán
◦ Mi történik ha nem minden szakterületről van diák egy adott évben? ◦ Hogyan értékeljük a diákokat a szakterületükön kívül eső feladatokban?
Összefoglaló
Minden természeti erőforrás problémának van természettudományi és társadalomtudományi vetülete ◦ Ezt figyelembe kell venni a megoldást célzó projektben is
Az interdiszciplinaritás nyitott elmét és tisztelelet kíván ◦ Ostobaság a tudományterületeket rangsorolni hasznosságuk szerint
Az oktatás és kutatás szimbiózisára van szükség ◦ Egyik a másik nélkül legfeljebb féllábú törpe
12
8/28/2012
Köszönöm a figyelmet! Kérdések?
13
