Kollégiumi IMIP 2009

Kollégiumi IMIP 2009. Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátóipari Szakközép-, Szakiskola és Kollégium

Hatályba lépés dátuma: Fenntartói jóváhagyás dátuma: Intézményi módosítás dátuma: Fenntartói jóváhagyás a módosított változatra: Tervezett felülvizsgálat időpontja:

1

TARTALOMJEGYZÉK A KOLLÉGIUM MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA ______________________ 2

I. 1.

Programunk alapelvei ___________________________________________________ 2 1.1. A nevelőmunka alapelvei ______________________________________________ 2 1.2. A tanulókkal való foglalkozás szervezésének elvei __________________________ 2

2.

Célrendszerünk ________________________________________________________ 3 2.1. Kollégiumunk pedagógiai célja _________________________________________ 3 2.2. Kollégiumunk nevelési folyamatának célja ________________________________ 3 2.3. Részcéljaink ________________________________________________________ 3 2.4. Korosztályokra lebontott célok _________________________________________ 4

3.

Kollégiumunk pedagógiai tevékenységrendszere _____________________________ 4 3.1. Pedagógiai tevékenységeink tartalma: ____________________________________ 4 3.2. A kollégiumi nevelés síkjai ____________________________________________ 5

4.

A kollégiumi foglalkozások _______________________________________________ 6 4.1. A foglalkozások szervezésének alapelvei _________________________________ 6 4.2. A kollégiumi foglalkozások típusai ______________________________________ 6

II. A KOLLÉGIUMI PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI, MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE _________________________________________ 8 1. Az ellenőrzés, mérés és értékelés alapelvei, célrendszere, hasznosítása, vonatkozási területe ____________________________________________________________________ 8 1.1. Alapelvek __________________________________________________________ 8 1.2. Célrendszer _________________________________________________________ 8 1.3. Hasznosítás _________________________________________________________ 8 2.

Az ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer területei _________________________ 9

3. Az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményének értékelése ____________________________________ 9 3.1. Vezetők teljesítményértékelése _________________________________________ 9 3.2. Pedagógusok teljesítményértékelése ____________________________________ 10 3.3. Mérőlapok a teljesítményértékelés fő területeihez __________________________ 11 4.

Partneri igény és elégedettség mérés ______________________________________ 13

5.

A tanulói mérés-értékelés eredményeinek figyelembe vétele ___________________ 13

6.

Külső mérések és értékelések figyelembe vétele _____________________________ 14

7.

A kollégiumi minőségirányítási program végrehajtásának értékelése ___________ 14

8.

A teljes körű kollégiumi önértékelés ______________________________________ 15

9.

A mérési-értékelési rendszer panaszkezelés rendje __________________________ 15

2

A KOLLÉGIUM MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

I.

A kollégium nevelési programja az iskola nevelési programján alapul, azt szolgálja, közös pedagógiai értékrendet valósít meg. Felvállalja azt a plusz feladatot is, hogy nagyobb helyet, teret és időt kell biztosítania a gyermekkel való, korosztályoknak megfelelő egyéni bánásmódnak, hangsúlyosabbá kell tennie a pedagógia nevelési oldalát. S mindezt az értékrendet egyben a szülői értékrenddel is egyeztetnie kell. Óriási a kollégium felelőssége abban a tekintetben, hogy a gyermeken keresztül hatással van a családra is, illetve a családi értékrend visszahat a kollégiumi értékrendre. A kollégiumi nevelésnek harmonizáló, szintetizáló szerepe van az iskola, a család és a külső társadalmi közeg hatásai tekintetében. Nevelőtestületünk a kollégiumhasználók elvárásaihoz igazodva közvetíti a valódi értékeket. A kollégium nevelőtestülete létszáma, végzettsége alapján a felzárkóztató, tehetséggondozó, hátránykompenzáló kollégiumi funkciók ellátására képes és alkalmas. Pedagógiai programunk vállalja az érvényben lévő oktatási törvény és a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjában meghatározottak kompatibilitását. Szemléletében, nevelési céljaiban integrálja a múlt megőrzendő hagyományait és a mai információrobbanásos világban élő ifjúság szükségleteit. Szervezeti struktúránk, az irányított nevelési folyamat, a cselekvésrendszer a kollégiumi funkcióknak alárendelve hatékonyan törekszik a pedagógiai programban megfogalmazott célok megvalósítására. Programunk, céljaink, tevékenységrendszerünk figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, az eltérő előképzettségű, az eltérő neveltségi szintű, különböző érdeklődésű tanulók igényeit. A kollégiumi funkciónkból adódóan a hozzánk érkező tanulók teljes körű megismerése, előképzettségük, igényeik, szociokulturális hátterük feltérképezése személyiségfejlesztésük érdekében elsőrendű feladatunkká vált.

1.

Programunk alapelvei 1.1.       

1.2.      

A nevelőmunka alapelvei nevelőmunkánk az iskola nevelési programján alapul, figyelembe véve a partneriskolák pedagógiai programját az oktatási törvény, Kollégiumi nevelés országos alapprogramja, valamint belső szabályok Ifjúságvédelmi törvény gyermeki jogok tiszteletben tartása egységes nevelőtestületi követelményrendszer

A tanulókkal való foglalkozás szervezésének elvei az alapvető emberi szabadságjogok tiszteletben tartása demokratikus és humanista elvek a tanulóközösségek, valamint az egyéni tanulói igények figyelembevétele a kapcsolódó iskolák igényeinek figyelembe vétele a szülői elvárások figyelembevétele az iskolával történő hatékony együttműködés

3

2.

Célrendszerünk 2.1.   

2.2.      

Kollégiumunk pedagógiai célja biztos háttér megteremtése az iskolai tanulmányok sikeres elvégzéséhez és a harmonikus személyiség fejlődéséhez. a felzárkóztatás, a hátránykompenzálás, a tehetséggondozás ideális feltételeinek megteremtése a demokratizmus tanulása, mikrotársadalmi környezetének biztosítása

Kollégiumunk nevelési folyamatának célja szilárd erkölcsi alapokkal rendelkező, az önálló, konstruktív életvezetésre alkalmas, önmenedzselési képességgel bíró, szociálisan érzékeny, toleráns, nyitott, kiegyensúlyozott, határozott jövőképpel, biztos értékrenddel rendelkező, önmagával és környezetével szemben igényes, innovatív, harmonikus személyiség kialakítása és fejlesztése

Olyan kollégiumot kívánunk működtetni  ahová „hazamegy” a tanuló az iskolai órák után, amely úgy működik, mint egy „jó család”,  követel, követelményei a tanulók tiszteletéből indulnak ki és teljesíthetők;  folyamatosan értékeli a tanulók teljesítményét;  kiszámítható, következetes, következetessége szeretettel és tisztelettel párosul;  igyekszik többlet lehetőséget biztosítani a tudás gyarapításához. Egy „érdekes lakóhely”,  mely tele tudás-, képesség szervezési-, fejlesztési alkalmakkal, kapcsolatteremtési, kapcsolatépítési, önismereti lehetőségekkel, melyben „észrevétlenül” sajátítják el a diákok az érdekkifejezés és érdekérvényesítés demokratikus elveit, normáit, technikáit, a megértés a szolidaritás, a másság elfogadásának alapértékeit. Célunk egy olyan kollégium, amely  kedvet és lelkesedést ébreszt a tanulás iránt;  kifejleszti a tanulás tanulásának képességét;  fokozza a szellemi kíváncsiságot, versenyhelyzetet teremt;  segíti a személyiség sokoldalú fejlődését;  olyan személyes autonómiát teremt, amely megfér a másik ember szabadságával.

2.3.        

Részcéljaink az eredményes tanulmányi munka színvonalának megőrzése és emelése a hátrányos helyzetű tanulókkal való fokozott egyéni törődés a tehetséges tanulók képességeinek fejlesztése a szociális viselkedés szabályainak elsajátíttatása az egészséges életmódra nevelés a szabadidő tartalmas eltöltésének megtanítása környezetünk védelme, ápolása nemzeti értékeink, kulturális és történelmi hagyományaink megismertetése

4   

2.4.

a társadalmi beilleszkedés elősegítése reális társadalomkép kialakítása pályaorientáció, a pályaválasztás segítése

Korosztályokra lebontott célok

14-15. életév  beilleszkedés, megfelelő kapcsolatrendszer létrehozása  az önellátás képességének kialakítása  helyes tanulási készségek kialakítása, vizsgatechnikák elsajátítása  a káros szenvedélyekkel szembeni helyes magatartásmód kialakítása 16-17 életév  önmegismerésen alapuló önnevelés  önálló egyéniség fejlesztése  az egészséges életmód igényének kialakítása  a káros szenvedélyekkel szembeni helyes magatartásmód megerősítése  a tanulási készségek továbbfejlesztése és a vizsgatechnikák továbbfejlesztése  a pályaorientáció segítése 18-19. életév  önálló ismeretszerzés képességének kialakítása, az érettségire, felvételire való felkészítés  az önnevelésen alapuló, önmagát fejleszteni tudó személyiség kialakítása  az élethosszig tartó tanulás igényének kialakítása  felkészítés a felnőtt életre  a konstruktív életvezetés elsajátítása  önmenedzselési képesség  felkészítés a felnőtt életre  a helyes pályaválasztás motiválása, segítése 20-22. életév  az élethosszig tartó tanulás igényének megerősítése  a felnőtt életvitel gyakoroltatása  a konstruktív életvezetés szabályainak alkalmazása  önmenedzselési képesség erősítése

3.

Kollégiumunk pedagógiai tevékenységrendszere 3.1.         

Pedagógiai tevékenységeink tartalma: a tanulói személyiség fejlesztése közösségi életre nevelés a tanulás, a tanulás tanítása az önképzés a szellemi és fizikai rekreáció szabadidős tevékenység sport tevékenység kulturális tevékenység közéleti és társadalmi tevékenység

5

3.2.

A kollégiumi nevelés síkjai

3.2.1. A tanulás és tanítása       

tanulási készségek, képességek felmérése, fejlesztése megfelelő motivációs rendszer kialakítása eredményes tanulási módszertár kialakítása a tanulási életprogram kialakítása a tanulási ambíció fejlesztése a gyermek sikervágyának kialakítása és fenntartásának biztosítása a kudarctűrő képesség kialakítása

3.2.2. Szocializáció, a szociális értékrend kialakítása, fejlesztése           

társadalmi értékek és normák közvetítése a hátrányos helyzetű tanulók segítése, támogatása a szociális viselkedés alapvető szabályainak elsajátíttatása szociális attitűdök és szociális meggyőződések fejlesztése a szociális érdekérvényesítő képesség, a demokratikus viselkedés szabályainak elsajátíttatása, a vezetésképesség fejlesztése a demokratikus vezetés gyakorlatának megteremtése és folyamatos működtetése a segítő életmódra nevelés, a segítő együttműködés fejlesztése a pályaorientáció, pályaválasztás segítése pályaaffinitás felmérése, fejlesztése pályaalkalmasság vizsgálata, tudatosítása

3.2.3. Egészséges és kulturált életmódra nevelés         

az egészséges életmód iránti igény kialakítása, elfogadtatása az egészség, mint érték elfogadtatása a kiegyensúlyozott életritmus kialakítása a mentális egészségre törekvés szemlélete a káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése, visszaszorítása a szabadidő tartalmas eltöltése a korszerű műveltség összetevőinek ismerete a stresszkezelési technikák, a relaxálás megtanítása részvétel önismereti tréningeken

3.2.4. Kommunikációra nevelés       

a verbális kommunikáció elemeinek gyakorlati alkalmazása a nem verbális kommunikáció értelmezése, használata konfliktuskezelési technikák elsajátítása, alkalmazása a könyvtár, médiatár használatának szabályai a beszédkultúra értelmezése, gyakorlati használata, az anyanyelv tisztelete, védelme az idegen nyelv ismerete, gyakorlati haszna, alkalmazásának területei a számítástechnikai ismeretek elsajátítása, gyakorlati alkalmazásának készségszintre emelése, folyamatos fejlesztése

6

3.2.5. Természet és környezetvédelem     

a globális és lokális szemléletmód kialakítása az épített és természeti környezet védelme és fejlesztése a diákturizmus és természetjárás kollégiumunk életében környezettudatos fogyasztási szokások kialakítása kapcsolatteremtés helyi környezetvédő civil szervezetekkel

3.2.6. Hon és népismeret, Európa ismeret         

a helytörténeti, néprajzi, népzenei hagyományaink ismerete a tanulók lakóhelyünk bemutatása, városunk és környékének megismerése népi mesterségek ismerete hazai művészeti stílusok, irányzatok ismerete a filmművészetben nemzeti szimbólumaink, nemzeti lét, nemzeti tudat, nemzetiségek az Európai Unió az európai népek kultúrájának ismerete az európai filmművészet, művészeti irányzatok, stílusok a külföldi kapcsolatoknak, a diákcserék gyakorlati tapasztalatainak felhasználása

3.2.7. Közösségi közéleti tevékenység    

4.

az önkiszolgáló tevékenység kialakítása együttműködési technikák megismertetése és gyakoroltatása hagyományteremtés és ápolás csoport és kollégiumi szinten diák-önkormányzati munka

A kollégiumi foglalkozások 4.1.    

4.2.

A foglalkozások szervezésének alapelvei a Kollégiumi nevelés országos alapprogramja, valamint a nevelőtestület által elfogadott és rögzített szabályok a tanulók számára kötelező a kollégium által biztosított kínálatból egy foglalkozást választani a tanulók számára kötelező a heti egy csoportfoglalkozás a tanulók másnapi felkészülést segítő foglalkozásokon való részvételét a kollégium házirendje szabályozza

A kollégiumi foglalkozások típusai

4.2.1. A felkészülést segítő foglalkozások     

felzárkóztató foglalkozások szaktárgyi felkészítő foglalkozások érettségire felkészítő foglalkozások felvételire felkészítő foglalkozások tanulás-módszertani foglalkozások

7

4.2.2. Csoportfoglalkozások 

A csoport neveltségi szintje alapján összeállított, éves terv szerinti, heti egy alkalommal az alapprogram alapján, a csoportvezető által megtervezett program szerint megtartott foglalkozások

4.2.3. Egyéni törődést biztosított foglalkozások     

egyéni szükségletek szerint szerveződő tanulmányi munkát segítő felzárkóztató tehetséggondozó a napi feladatok, problémák megoldására szolgáló foglalkozások

4.2.4. Választható foglalkozások        

tehetséggondozó foglalkozások érdeklődési körök üvegfestő szakkör színjátszó kör kézműves szakkör Sportfoglalkozások diák-önkormányzati munka stb. igényeknek megfelelően

4.2.5. Szabadidős foglalkozások    

ismeretterjesztő előadások kollégiumi rendezvények iskolai rendezvények közművelődési intézmények rendezvényei

8

A KOLLÉGIUMI PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI, MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE

II.

1.

Az ellenőrzés, mérés és értékelés alapelvei, célrendszere, hasznosítása, vonatkozási területe 1.1.             

1.2.    

1.3. 

Alapelvek Az ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer jogszerűen, szakszerűen, tervezett módon, partnerközpontúan, hatékonyan és alapvetően a gyermekek érdekében működjön. Legyen összhangban az intézmény működését szabályozó dokumentumokkal. Legyen átfogó, a kollégium egészére alkalmazható. Legyen objektív, konkrét, gyakorlatias és könnyen adminisztrálható. Legyen áttekinthető, reprodukálható, egyértelmű, fejleszthető. Az objektivitás növelése érdekében az értékelendő területet több szempontból közelítse – az információk forrása széles tartományú legyen. Építsen a kollégiumon belüli és kívüli humán erőforrásokra is. Legyen alkalmas komplex értékelésre, de elemenként illetve részterületenként is használható legyen. A nyilvánosság kérdése esetenként kerüljön meghatározásra. A folyamat minden lépése legyen a nevelőtestület által legitimált. Az értékelési folyamatban résztvevők feladatköre, felelősségi és hatásköre pontosan rögzített legyen. Normaként legyen kezelve, azaz minden érintettre nézve egyező és azonosan értelmezhető alkalmazást jelentsen. A kollégiumi folyamatokat az adatfelvétel ne zavarja meg.

Célrendszer Az ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer meghatározó módon járuljon hozzá ahhoz, hogy a kollégium az elvárásoknak megfelelően teljesítse a jogi és szakmai követelményeket. A működtetett rendszer célja, hogy megfelelő információkkal rendelkezzünk az állandó minőségjavításhoz. A pedagógusok mérhető tevékenységének megerősítésével, szükség esetén annak fejlesztésével biztosított legyen az egyéni és a szervezeti célrendszer összehangoltsága. Az egyes teljesítményértékelési ütemek végén ismertekké váljanak az értékelt személyhez kapcsolódó munkafeltételek, az általa befolyásolt folyamatok és kimenetek egymásra gyakorolt hatása; továbbá az egyén fejlesztésének lehetősége.

Hasznosítás Az ellenőrzési, mérési és értékelési folyamat során keletkezett adatokról, tényekről, megállapításokról szóló dokumentáció (jelentés) kerüljön feldolgozásra és képezze alapját a visszacsatolásnak, fejlesztésnek.

9 

A teljesítményértékelés tapasztalatai szempontként vehetők figyelembe az értékelt előmenetelénél.  A rendszer tartalmazza az egyes vizsgálati területek nyilvánosságra hozatalának szintjét. Vonatkozási terület  A kollégium,  az IMIP által meghatározott és az eljárásrendben érintett partneri kör,  a kollégiumban az IMIP alapján ellenőrzést, mérést és értékelést végzők.

2.

Az ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer területei      

3.

A kollégiumban vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelése Partneri igény és elégedettség mérés A tanulók mérése és értékelése eredményeinek figyelembe vétele A külső mérések és értékelések eredményeinek figyelembe vétele A kollégiumi minőségirányítási program végrehajtásának nevelőtestületi értékelése A teljes körű kollégiumi önértékelés

Az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményének értékelése

A MIP meghatározza az intézményi vezetők, pedagógusok ellenőrzésének, mérésének és értékelésének alapjait, ezen belül a folyamatok elvégzéséért felelős személy kiválasztásának szempontjait, a teljesítményértékelés tárgyát, időszakát, módszereit, időintervallumokat.

3.1.

Vezetők teljesítményértékelése

Vonatkozási terület  kollégiumvezető Módszer Az intézmény belső erőforrásait felhasználva Kollégiumvezető esetében  önértékelés és intézményvezetői értékelés,  az intézmény vezetője által megbízott vezető beosztású dolgozó(k) által történő értékelés,  nevelőtestületi szinten történő értékelés. Eljárásrend Vezető beosztású dolgozók esetében:  Az intézmény négyéves program alapján éves alprogramokra bontva célirányosan alkalmazza a teljesítményértékelésre kerülő vezető beosztású dolgozók vonatkozásában a jelen dokumentumot.  Az alprogramot (éves ellenőrzési ütemtervet) úgy kell elkészíteni, hogy négy év alatt legalább egyszer minden vezető teljesítménye értékelésre kerüljön.  A vezető „vezetői” teljesítményértékelésére ezen alfejezetben leírtak szerint, „pedagógusi” teljesítményértékelésére pedig a 3.2. alfejezet szerint kerül sor.  A vezetői önértékelés és a vezető intézményvezető általi értékelése az alábbiak szerint történik: az e célra alkalmazott mérőeszközt (2.számú melléklet) mindkét fél kitölti és

10





az eredményt közösen értelmezik. Ezt követően az intézmény vezetője a vezető társa számára fejlesztési javaslatokat fogalmaz meg. Az értékelés ezen módja nem nyilvános. A vezető vezető-beosztású dolgozó(k) által történő értékelése az alábbiak szerint történik: az e célra alkalmazott mérőeszközt (Vezetői önértékelő lap) az értékeltre vonatkoztatva minden vezetőtárs alkalmazza és az eredményt közösen értelmezik. Ezt követően a vezetőség az értékelt vezetőtárs számára konszenzusban elfogadott fejlesztési javaslatokat fogalmaz meg. Az értékelés ezen módja a vezetőség szintjén nyilvános. A vezető nevelőtestület által történő értékelése az alábbiak szerint történik: az e célra alkalmazott mérőeszközt (Vezetői értékelő lapok) az értékeltre vonatkoztatva minden értékelő tag kitölti és az adatokat az intézményvezető által megbízott személy, illetve személyek (minőségügyi csoport tagjai), kizárólag az intézményvezető számára összesíti, aki az eredményről és javaslatairól tájékoztatja az érintetteket. A folyamatban keletkezett dokumentumokra a továbbiakban az intézmény adatkezelési szabályzata vonatkozik.

Szempontok A teljesítményértékelés során vizsgált vezetői (intézményvezetői is) feladatok:  tervezés (stratégiai és operatív), teljes körű perspektíva nyújtása,  feladatszervezés, végrehajtás koordinálása,  döntéshozatali folyamatok irányítása,  ellenőrzés,  értékelés, visszacsatolás. Az értékelésbe bevont folyamatok, tevékenységek, amelyekben a vezetői (intézményvezetői is) feladatok érvényesülését értékeljük: A kollégium jogszerű működésének biztosítása Belső szabályozottság, dokumentációs rend, szabálytisztelő gyakorlat Forrásteremtés és elosztás  Nevelőtestület és a segítők (végzettség, fluktuáció, továbbképzés, külső szakértelem bevonása)  Tárgyi környezet, eszközök, pályázatok  Gazdálkodás A szervezeti struktúra és kultúra, illetve ezek fejlesztése  Struktúra és a feladatok összhangja, hierarchia működtetése, szerepek kiosztása  Szervezeti klíma, vezetői ellenőrzés, értékelés, feladatdelegálás, szervezeti csatornák működtetése, perspektíva adása, hajtóerők biztosítása Pedagógiai folyamatok vezetése, fejlesztése  PP végrehajtása Minőségirányítás, minőségfejlesztés  Partnerközpontú működés, mérés-értékelés  PR, nyitottság

3.2.

Pedagógusok teljesítményértékelése

Vonatkozási terület A „Pedagógusok teljesítményértékelése” folyamatleírás az intézménnyel jogviszonyban álló, pedagógusi munkakörben foglalkoztatott minden alkalmazottra vonatkozik. Módszer Az intézmény belső erőforrásait felhasználva az intézmény vezetője, és/vagy az általa megbízott dolgozó(k) végezheti(k). A mérés-értékelés folyamatának minden esetben több

11 résztvevője van, nevezetesen a mérés vezetője, illetve az adatszolgáltatásban közreműködők értékeltek és értékelők. Ezen utóbbiakat a csoport tagjai közül véletlenszerűen választja ki. Eljárásrend A teljesítményértékelés ütemezése A vezetés négyéves program alapján éves alprogramokra bontva célirányosan alkalmazza a teljesítményértékelésre kerülő személyek vonatkozásában a jelen dokumentumot. Az 1. számú mellékletben szereplő Ellenőrzési terv ütemezése című segédanyag alapján éves rendben meghatározza az adott személyek vonatkozásában elvégzendő mérés-értékelés időpontját, tartalmát, azaz konkrétan kijelöli a kiválasztott területeket, valamint az értékelést végző személyt, személyeket. Az éves ellenőrzési ütemtervet úgy kell elkészíteni, hogy minden pedagógus teljesítménye értékelésre kerüljön. Az intézmény vezetője a fenti dokumentumot az éves munkatervhez csatolja, ezáltal annak elfogadásakor nevelőtestületi legitimitást kap a teljesítményértékelés adott tanévre történő ütemezése is. A teljesítményértékelés folyamata  Az értékelést végző felveszi a kapcsolatot az értékelésbe vont munkatárssal, és egyezteti a folyamat kezdetének és befejezésének időpontját, a folyamat várható tartalmát, módszerét, továbbá az IMIP csoporttól kéri a szükséges dokumentumok rendelkezésre bocsátását.  Az ellenőrzés, a mérés, az értékelés során be kell tartani a dokumentumok előírásait, az attól való esetleges eltérés okát írásban rögzíteni kell.  Az egyes részterületek vizsgálata során az adatgyűjtésekhez a „Mérőlapok a teljesítményértékelés fő területeihez” dokumentumhoz csatolt mérőlapokat kell használni. A mérőlapokon szereplő rovatokat ki kell tölteni. A tapasztalatok alapján az adatfelvevő néhány szóban rögzíti a megadott szempontok szerint megfigyelt tényeket és értékeli a szempontokhoz viszonyított tapasztalatait.  Ha az egyes részterületek vizsgálata során az adatgyűjtésekhez az értékelt pedagógus kollégáinak írásos megkérdezését írja elő a segédanyag (mérőlap), akkor gondoskodni kell az anonimitás biztosításáról. A kitöltött dokumentumokat a minőségbiztosítási csoport tagjaihoz juttatja el. Amennyiben az értékelő, vagy értékelt kéri, úgy a kitöltendő dokumentumokat nyomtatott formában kapja meg. A véleménygyűjtő lapokat annyi példányban kell hitelesíteni, ahány kolléga kéri ezt. ebben az esetben a vezető által szignált és lepecsételt mérőlapokat a felkért kollégák kitöltik, majd eljuttatják a feldolgozást végzőkhöz (MÉCS csoport).  A mérés-értékelés vezetője a határidőre így eljuttatott mérőlapokat használja fel további értékelő munkájához.  Az elkészült értékelések összesítését az IMIP csoport vezetője továbbítja a szakmacsoportok vezetőihez aláírásra, illetve az intézmény vezetőjéhez.

3.3.

Mérőlapok a teljesítményértékelés fő területeihez

Melléklet megfelelő táblázatainak kitöltése  a „Feljegyzések” rovatát a mérésvezető lényegre törő megállapításokkal kitölti, a mérés alapján megtett értékelés függvényében meg kell fogalmazni azt a javaslatot („következmény”), hogy az illető pedagógus milyen további segítséget kell, hogy kapjon az intézménytől (vezetői megerősítés, motiválás, továbbképzés, mentori támogatás, stb.),  a táblázat „Értékelés” rovatait az alábbi jelölések alkalmazásával kell kitölteni: kiváló, megfelelő, fejlesztendő, illetve rövid szöveges értékelést kell megfogalmazni,  az értékelést vezető ezt követően megosztja információit, véleményét tapasztalatait az értékelttel és bemutatja a rögzített folyamat lényegét az értékelő lap segítségével; ehhez a képhez a pedagógus az „Észrevételek” rovatban megjegyzéseket tehet,

12  

  

az így véglegesnek minősülő szakmai tartalmú értékelő lapot mindkét fél aláírásával látja el, az aláírt értékelő lapot a mérés vezetője az intézmény vezetőjéhez juttatja, kérésére szóban kiegészíti azt. Az intézmény vezetője gondoskodik a „Feljegyzések” rovatban szereplő javaslatok realizálásáról, melynek első lépése az értékelttel való beszélgetés, melynek egyik eleme - az értékelt egyetértésével - dönteni arról, hogy az értékelés milyen nyilvánossági szintet kap (teljes körű, nevelőtestületi, vezetői). A dokumentumokból az értékelt egy példányt kap. A vezető intézkedik a fejlesztendő területek megvalósulásának nyomon követéséről. A folyamatban keletkezett dokumentumokra a továbbiakban az intézmény adatkezelési szabályzata vonatkozik.

Szempontok

3.3.1.

3.3.1.1. Nevelőtanári szerep értékelése 



   

  

Felkészültsége a kollégiumi nevelőtanári szerepre - Képzettség - Továbbképzésen szerzett kompetencia és hasznosítása - Szakmai képzésen, konferencián való részvétel az elmúlt tanévben Foglalkozásvezetése - Tervezettség, célirányosság - Értékátadó tartalom és a módszertan - A fejlesztett tanulói kompetenciák - A tanulók aktivitása, motiváltsága - A foglalkozás rendje, körülményei A foglalkozás helyi pedagógiai program szerinti tartalmi megfelelése Követelményrendszere A kollégisták teljesítményéhez kapcsolódó értékelési kultúrája A tanulói számára megtervezett kollégiumi tevékenységrendszer - Tanulói hetirend - Szervező tevékenysége - Kapcsolat a kollégáival - A tanulói kötelezettség teljesülése A csoportjában az egyéni fejlesztés jelenléte, hatékonysága Pedagógiai tartalmú kapcsolatai – szülőkkel, iskolákkal, szervezetekkel Pedagógusi jellemzői - erősségei és a fejlesztendő területek, tervező munkája, fejlesztő tevékenysége (fejlesztési, nevelési, szervezeti), a tanulókhoz való viszonya, nevelési-oktatási stílusa, motiváló ereje, kiegyensúlyozottsága, szakmai felkészültsége, értékelési képessége, tanulóinak menedzselése, az érték- és normaközvetítésben vállalt szerepe, felzárkóztató, tehetséggondozó szerepe

3.3.1.2. Szervezeti szerep értékelése   

Munkatársi jellemzői Szervezeti felelőssége Egyéb tevékenységei

13

3.3.1.3. Dokumentációkhoz kapcsolódó teljesítményének értékelése 

4.

Intézményi dokumentációk, nyilvántartások - A kollégiumi dokumentációk elkészítésében, aktualizálásában vállalt szerep. Éves csoportmunkaterv, éves beszámoló, csoportfoglalkozások tematikája, foglalkozások naplói, ügyeleti napló, törzskönyv, tanulóbalesetek, étkezésrendelés, nevelői feljegyzések.

Partneri igény és elégedettség mérés

Vonatkozási terület A kollégium közvetett és közvetlen partneri köre. Módszer Jellemzően kérdőívek alkalmazásával történik a partneri igények, és elégedettség felmérésére. A partneri elégedettség kérdőíveinek kiértékelésére statisztikai módszereket alkalmazunk, az adatokat grafikusan is megjelenítjük. Eljárásrend A mérés-értékelés eljárási rend alapján az IMIP alapján tervezetten – évente felmérjük egyes partnereink igényeit és elégedettségét. A felmérésben résztvevő partnerek körét az IMIP-csoport munkaterve határozza meg. Az eljárás főbb lépései:  kapcsolatfelvétel a kiválasztott partnerekkel,  mérőeszközök készítése,  adatgyűjtés,  adatok összegzése, elemzése, értékelése,  trendvizsgálatok,  célok, prioritások meghatározása,  javaslatok megfogalmazása,  nyilvánosságra hozatal,  a partneri igény-és elégedettségmérés értékelése az éves beszámoló részeként.  Az eljárás teljes körű lebonyolítása a minőségügyi munkacsoport feladata. A kollégium munkatársainak minden egyes partneri panaszt ill. a megelégedettségre vonatkozó észrevételt dokumentálniuk kell, és elemzésre át kell adni az intézmény vezetőjének. Szempontok A felmérés, az adatgyűjtés kiterjed:  a partneri elvárásokra, igényekre,  a partneri elégedettségre, elégedetlenségre,  az oktató-nevelő munka véleményezésére.

5.

A tanulói mérés-értékelés eredményeinek figyelembe vétele

Vonatkozási terület A tanulók bármilyen belső vagy külső mérésére, értékelésére. Módszer Összehasonlító elemzés. Eljárásrend  Az intézményvezető által szerevezett munkacsoport elvégzi az elemzést.  A munkacsoport javaslatot tesz az intézményvezetőnek a mérési eredmények tapasztalata alapján szükséges intézkedések meghozatalára.  Az eredmények elemzéséről, a javaslatok megfogalmazásáról az év végi beszámoló részeként dokumentáció készül.

14 

Az intézményvezető gondoskodik a megtett ellenőrzéséről, a visszacsatolásról. Szempontok  Az intézményi eredmények trendvizsgálata.

6.

intézkedések

végrehajtásának

Külső mérések és értékelések figyelembe vétele

Vonatkozási terület A mérési eredmények felhasználhatóságának lehetőség szerinti legszélesebb területe. Módszer Elemzés, értelmezés, beazonosítás. Eljárásrend  A mérési folyamatok tervezése előtt, az intézményvezető vagy az általa megbízott személy az előző négy év vonatkozásában áttekinti a kollégiumban lefolytatott külső méréseket, elemzi ezek dokumentációit.  Beazonosítja a külső mérési eredményeket a kollégiumban aktuálisan történő mérési értékelési folyamatok eredményeivel.  A külső mérési eredményeket –azok nyilvánossági szintjét figyelembe véve - a mérésvezető számára hozzáférhetővé teszi. Szempontok A külső mérési eredmények objektív figyelembe vétele.

7.

A kollégiumi értékelése

minőségirányítási

program

végrehajtásának

Vonatkozási terület A kollégiumi minőségirányítási programban meghatározott folyamatok összessége. Módszer Elemzés, értékelés beszámoló. Eljárásrend  





A nevelőtestület évente, legkésőbb az évzáró értekezletén értékeli a kollégiumi minőségirányítási program, illetve az aktuális nevelési évre tervezett feladatok végrehajtását. A nevelőtestület évente, legkésőbb az évzáró értekezleten a jelen dokumentum 5.3. pontja szerint elkészült beszámolót megismerve és elfogadva értékeli a kollégiumi mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes tanulócsoportok teljesítményét. Az előző két értékelési folyamat alapján – a megfogalmazott javaslatok szerint – a nevelőtestület meghatározza azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és a kollégium működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A kollégiumi minőségirányítási program végrehajtásának, és a kollégiumi mérés, értékelés eredményeinek értékelésekor ki kell kérni a szülői szervezet (közösség) véleményét.

Szempontok Jogszerűség, szakszerűség, teljesíthetőség.

15

8.

A teljes körű kollégiumi önértékelés

Vonatkozási terület A kollégium működéséhez kapcsolható, mérhető és értékelhető rendszerelemek, folyamatok összessége. Módszer A kollégium teljes körű működését, eredményeit, fejlődését kimutató, a kollégium sajátosságait figyelembe vevő szempontsor használata. Eljárásrend A teljes körű kollégiumi önértékelésre négyévente kerül sor, az intézményvezetői ciklushoz igazítva, annak negyedik évében. A teljes körű kollégiumi önértékelés főbb lépései:  az önértékelés területeinek azonosítása,  az értékelés „szintjének” (intézményhez viszonyított, fenntartói, regionális, országos, nemzetközi) meghatározása,  viszonyítási pontok meghatározása,  az értékelés eszközrendszerének, az alkalmazott módszerek meghatározása, az önértékelést megvalósító modell kiválasztása, adaptálása,  az értékelést végzők körének meghatározása,  indikátorrendszer kidolgozása,  az információk feldolgozása,  az eredmények visszacsatolása,  a fenntartó tájékoztatása az eredményekről. Szempontok Az önértékelési modell által meghatározottak szerint. Az önértékelés a fenntartói minőségirányítási rendszerrel összhangban, annak elvárásait figyelembe véve valósul meg. Az önértékelés a folyamatok szabályozottságára, a szervezeti kultúra szintjére és a folyamatos fejlesztés alkalmazásának megvalósulására is kiterjed.

9.

A mérési-értékelési rendszer panaszkezelés rendje

A panaszkezelés szabályozásának célja, hogy az ellenőrzés, mérés és értékelés folyamatában felmerülő panaszokat, esetleg jogorvoslati kérelmeket jogszerűen kezeljük, illetve ez által is növeljük a folyamat valamennyi résztvevőjének jogi és szakmai biztonságát. Általánosságban minden érintett, akinek az ellenőrzés, mérés, értékelés folyamatához kapcsolódóan kifogása merül fel, írásban az intézmény vezetőjéhez fordulhat. A panasz a folyamat megindítását követően bármikor megtehető. A panaszokra - kivizsgálást követően - az érkeztetéstől számított 30 munkanapon belül írásban érdemi választ kell adni. Teljesítményértékelés esetén, ha az értékelő és az értékelt között véleménykülönbségek vannak, Az „Észrevételek” rovatban jelezheti az értékelt. Amennyiben a vezetővel történt megbeszélés során a nézetkülönbségek megmaradnak, akkor ezt írásban rögzíteni kell, megfogalmazva azt, hogy ki mivel nem ért egyet, és mivel indokolja véleményét. A teljesítményértékelés vélten vagy valósan hibás ténymegállapításai miatt az értékelt egyeztetést kezdeményezhet az intézmény vezetőjénél.