Az országos mérési eredmények értékelése alapján átdolgozott IMIP-ek

Az országos mérési eredmények értékelése alapján átdolgozott IMIP-ek

Tartalomjegyzék Bevezetés ________________________________________________________________________ 4 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium Békéscsaba_____________________________ 5 1.1.

Az iskola rövid bemutatása _________________________________________________ 5

1.2.

Tanítás, pedagógiai menedzsment ____________________________________________ 5

1.3.

Tanulói személyiségfejlesztés, szocializáció ____________________________________ 6

1.4.

Továbbképzés, innováció ___________________________________________________ 7

1.5.

A pedagógiai folyamat eredményessége _______________________________________ 7

1.6.

Az országos kompetenciamérésekkel kapcsolatos intézményi feladatok ellátásnak rendje 7

Ceglédberceli Eötvös József Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény ____ 9 2.1.

Küldetésnyilatkozat _______________________________________________________ 9

2.2.

A feladatok hatékony megoldása érdekében az igazgató megfelelő hatáskörrel és döntési joggal ruházza fel a Minőségügyi csoport tagjait. ________________________________ 9

2.3.

Mérési feladatok__________________________________________________________ 9

Corvin Mátyás Szakközépiskola és Szakiskola Hódmezővásárhely ___________________ 10 3.1.

Az intézmény bemutatása _________________________________________________ 10

3.2.

Minőségcélok ___________________________________________________________ 10

3.3.

A MIP végrehajtásának és az országos kompetenciamérés, értékelés eredményeinek értékelése ______________________________________________________________ 11

Dér István Általános Iskola Csanádpalota ____________________________________ 12 4.1.

Küldetésnyilatkozat ______________________________________________________ 12

4.2.

A kompetenciamérések elemzésének szabályozása ______________________________ 12

4.3.

Az egyes tanulók és egyes osztályok mérésének, fejlődésének és teljesítményének követési rendje _________________________________________________________________ 13

Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Klauzál Gábor Általános Iskola ______ 15 5.1.


5.2.

Az intézmény mérési és értékelési rendszere ___________________________________ 15

5.3.

Az országos kompetenciamérést követő feladatok ______________________________ 15

Kalmár Zsigmond Ipari Szakközépiskola és Szakiskola Hódmezővásárhely ____________ 18 6.1.


6.2.

Az intézmény főbb minőségi céljai __________________________________________ 18

Keresztury Dezső Általános Iskola Kertvárosi Tagintézménye Budapest _______________ 21 7.1.

Küldetésnyilatkozatunkban megfogalmaztuk __________________________________ 21

7.2.

A kompetenciafejlesztéssel kapcsolatos feladatok az Intézményi Minőségfejlesztési Programunkban _________________________________________________________ 21

7.3.

Pedagógiai mérés ________________________________________________________ 21

7.4.

OKM mérés ____________________________________________________________ 22

2

Kiskulcsosi Általános Iskola Karcag ____________________________________________ 23

8.

8.1.


8.2.

Az intézmény jövőképe ___________________________________________________ 23

8.3.

Országos kompetenciamérés és értékelés folyamatszabályozása ___________________ 24

Martin János Szakképző Iskola Miskolc ______________________________________ 28

9.

9.1.

Az intézmény és a célcsoportok rövid bemutatása ______________________________ 28

9.2.

Kompetenciafejlesztés tankönyvekkel ________________________________________ 28

10.

Szathmáry Király Ádám Körzeti Általános Iskola Boldva _________________________ 34

10.1.

Az intézmény társadalmi környezete _________________________________________ 34

10.2.

Nevelés – oktatás ________________________________________________________ 34

10.3.

A tanulás támogatása _____________________________________________________ 34

10.4.

A tanulók nevelése és oktatása: _____________________________________________ 35

10.5.

A közoktatás országos mérési feladatai _______________________________________ 36

10.6.

Az országos kompetenciamérést követő feladatok ______________________________ 43

10.7.

Melléklet ______________________________________________________________ 45

11.

Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Miskolc ________________ 46

11.1.

Az iskola küldetése ______________________________________________________ 46

11.2.

A hozzáadott pedagógiai érték meghatározása a fejlesztés, felzárkóztatás, valamint a tehetséggondozás rendszerének működtetése __________________________________ 46

11.3.

A munkatársak továbbképzése ______________________________________________ 51

3

Bevezetés Az országos mérések eredményei fontos részét képezik az iskolák pedagógiai folyamatainak. Az eredmények megismerése és elemzése segíti a hatékony, eredményes fejlesztő munkát. Változatos, intézményre és feladatra szabott fejlesztési irányokat, intézkedési terveket, eljárásrendeket, szabályozott folyamatokat olvashatunk a következő intézményfejlesztési programok részleteiben. Ezeken kívül találkozhatunk az országos mérés és értékelés, valamint a tankönyvválasztás szabályozásával is. Példákat találunk a különösen hangsúlyos – az iskolák munkájának eredményeiről képet adó – belső mérések és az országos mérések összehangolásáról. Több helyen olvashatunk a sikerkritériumokban arról, hogy szakmailag és módszertanilag korszerűen képzett pedagógusok alkossák a nevelőtestületeket, és tényekre, elemzésekre épülő döntések szülessenek. Azokban az IMIP részletekben, ahol az intézmény jelölte az átdolgozott részt, az eredeti szövegkiemelést meghagytuk, és így adjuk közre.

4

Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium - Békéscsaba

1.

Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium Békéscsaba

1.1. Az iskola rövid bemutatása Összetett iskolánk általános iskolai és gimnáziumi helyi tanterve szervesen kapcsolódik egymáshoz magas színvonalú, differenciált általános képzéssel biztosítva a felkészülést a kétszintű érettségire, a felsőoktatásban való továbbtanulásra, kilépést a 8. osztályt követően azok számára, akik más intézményben kívánják folytatni tanulmányaikat. A teljes tankötelezettséget átívelő nevelés és képzés során - Általános iskolai nevelés, oktatás folyik az 1-8. évfolyamon, - Gimnáziumi nevelés, oktatás folyik • a 9-13. évfolyamokon, • továbbá átmenetileg, kifutó módon a hatosztályos képzést nyújtó évfolyamokon. A képzés pedagógiai szakaszai: - 1-4. évfolyam: bevezető és kezdő szakasz, - 5-6. évfolyam: alapozó szakasz, - 7-8. évfolyam: fejlesztő szakasz; orientációs funkciója van a gimnáziumi képzésre való felkészülés szempontjából, - 9-13. évfolyam: az általános műveltséget megszilárdító és elmélyítő szakasz, mely nyelvi előkészítő évfolyammal indul az azt választóknak. A képzés speciális vonásai: - speciális ének-zene oktatás lehetősége az 1-6. évfolyamokon külön csoportban, előzetes jelentkezés és képességfelmérés alapján, - idegen nyelv oktatás harmadik osztálytól, emelt óraszámmal a 7-8., illetve a gimnáziumi évfolyamokon, - emelt óraszámú informatika oktatás a gimnázium évfolyamain, - nyelvi előkészítő évfolyam választásának lehetősége (9. évfolyam), - fakultatív tantárgyválasztás heti 2 x 3 órában az utolsó két évfolyamon.

1.2. Tanítás, pedagógiai menedzsment Tantervfejlesztés - Helyi tantervi munkálatok - Tantárgyközi egyeztetések - Módszertani fejlesztések; kompetencia – központú megközelítés, a tanítási módszerek cseréje, sikerorientáltság, mint módszer - A tantervek gyakorlati megvalósulásának követése Sikerkritériumok • Minden évfolyamunk rendelkezzen helyileg kidolgozott, jóváhagyott tantervvel. • A tantárgyi tantervek gyakorlati megvalósulásának követése minden pedagógus egyéni teljesítményértékelésének szempontjai között jelenjen meg. • A kompetencia – központú megközelítés érvényesüljön a tanítási órák legalább 80%ában az 1-4. évfolyamokon; legalább 50%-ában az 5-13. évfolyamokon. • Minden pedagógus tanévenként legalább 2 órát hospitáljon szaktárgyi órán vagy osztályfőnökként saját osztályában. 5


Pedagógiai menedzsment - A beiskolázást segítő tevékenységek a belépési pontokon - Tantárgyi követelményrendszer - Évközi értékelések - Belső vizsgák (javító, osztályozó, különbözeti) - Külső vizsgák (emelt szintű érettségi, szoftverüzemeltető OKJ-s vizsga) - Hátránykompenzálás az egy osztályban tanító nevelők együttműködésével, különös tekintettel a sajátos nevelést, fejlesztést, egyéni bánásmódot igénylő tanulók körében (azonosítás, fejlesztési terv, eredményvizsgálat) - Egyéni képességfejlesztés, csoportos és egyéni tanácsadás a tanulás módszerei - Tehetség felismerés, tehetséggondozás (szakkörök, versenyekre való felkészítés, tantárgyi projektek; portfolió, játékos mozgás, erdei iskola projekt dolgozatok) - Kétszintű érettségire való felkészítés - Felsőfokú tanulmányokra való felkészítés Sikerkritériumok • Az első évfolyamra legalább 48 tanuló jelentkezzen. • A 9. évfolyamra legalább 30 tanuló jelentkezzen. • A beiskolázást segítő, előkészítő rendezvények, programok száma ne csökkenjen. • A felsőfokú intézményekbe felvettek aránya haladja meg a 80 %-ot. • Az érettségi átlag (évfolyam) érje el a 4,0-et. • Az 1-4. évfolyamon a tanítási órák 15 %-án két tanító egyidejű jelenlétével valósuljon meg a differenciált képességfejlesztés. • Őrizzük meg az emelt szintű vizsgaközpont szerepet. • Az emelt szintű érettségire felkészítő csoportok száma haladja meg az 5-öt. • Az évközi érdemjegyek száma érje el a pedagógiai programban rögzített mértéket. • Ne növekedjen a saját kérésre engedélyezett magántanulói státuszok száma.

1.3. Tanulói személyiségfejlesztés, szocializáció Egyénre irányuló személyiség fejlesztési tevékenység - Tantárgyi motivációs mérések és elemzésük - Szaktárgyon belüli személyiségfejlesztési lehetőségek, csoporton belüli, csoportközi szerepek - Az osztályfőnöki tevékenység - Az egyéni személyiségfejlesztés fejlesztő pedagógussal, utazó gyógypedagógiai szolgálat igénybevételével - Drogprevenciós tevékenység (drog, játékszenvedély, internet függőség, dohányzás, alkohol egyéb - Mentálhigiéniai megsegítés Sikerkritériumok • A személyiségfejlesztés intézményünkben alkalmazott módszereinek (pedagógiai program) megőrzése. • Legyen azonosított minden – tanulmányait iskolánkban kezdő – sajátos nevelési igényű gyermek az 1. tanév végéig. • Minden SNI tanuló jusson hozzá a fejlesztés lehetőségéhez. Követő méréssel tanévenként, tanulónként készüljön adatgyűjtés a képességfejlesztés eredményességéről.

6


1.4. Továbbképzés, innováció -

Szükségletek és egyéni igények összehangolása a továbbképzésben (a továbbképzési terv végrehajtása) Önfejlesztés, egyéni továbbképzések Belső teamek továbbképzése Testületi belső képzés A városi, regionális, országos továbbképzéseken való részvétel, multiplikáció Szakmai publikáció Sikerkritériumok • Évenként legalább 2 tanító/tanár beiskolázása a kompetencia-alapú oktatás módszereinek elsajátítása végett. • Az 5-8. évfolyamon tanító szaktanárok közül évente legalább 2 fő beiskolázása a nem szakrendszerű oktatás/képességfejlesztésben való feladatellátáshoz.

1.5. A pedagógiai folyamat eredményessége Oktatási eredményesség - Országos kompetenciamérések eredményessége - Tantárgyi mérések és eredményességük (iskolai, iskolaközi, regionális, országos) - A vizsgaeredmények elemzése - Az érettségi eredmények - A felvételi eredmények - A versenyeredmények - Hozzáadott érték típusú összehasonlító vizsgálatok - Tankönyv és taneszköz ellátottság Nevelési eredményesség - Magatartásminősítések - Szorgalomminősítések - Hiányzások, késések - Dicséretek - Fegyelmi büntetések - Társas viszony mérési eredményei - Eredményesség a hátrányos szociokulturális helyzetű és veszélyeztetett tanulókra vonatkozóan - Egészségi állapot és állóképesség Sikerkritériumok • Az országos kompetenciamérésben iskolánk minden érintett évfolyamának átlaga haladja meg a megyei jogú városok intézményi átlagát. • A vonatkozó indikátorok tekintetében nem negatív trend elérése. • (Lásd még) 1.2. alatti sikerkritériumok.

1.6. Az országos kompetenciamérésekkel kapcsolatos intézményi feladatok ellátásnak rendje •

A mérés eredményeinek megismerése az OKÉV elemzése alapján.

7


• •

• • •

Az elemzett minta kiegészítése a mérésben résztvevő valamennyi tanuló dolgozatának eredményével. Feldolgozása a kapott szoftver segítségével. A teljes dokumentáció áttekintését követően munkacsoport tegyen javaslatokat a szükséges intézkedésekre, ha van olyan tanulónk, tanulócsoportunk, akik nem teljesítették az országosan elvárt minimumszintet, illetve ha indokolt, mind az olvasás-szövegértés, mind a matematika felmérés tekintetében. A munkacsoport tagjai kijelölése. A munkacsoport vezetőjének megbízása. Az érintett csoportok szaktanárai – az egyes tanulók teljesítményét összevetve az országos eredményekkel – határozzák meg az egyéni fejlesztési feladatokat, az általuk készített intézkedési tervben.

8

Ceglédberceli Eötvös József Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

2.

Ceglédberceli Eötvös József Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

2.1. Küldetésnyilatkozat Iskolánkban a tankötelezettség teljesítését szolgáló, az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás folyik, melynek célja, hogy Minden tanulónak egységes, korszerű, továbbépíthető alapműveltséget nyújtsunk Készségeiket, képességeiket, kompetenciáikat fejlesszük, különös tekintettel a szövegértés és matematika kompetenciára Személyiségüket kiteljesítsük Felkészítsük őket az érdeklődésüknek, tehetségüknek leginkább megfelelő középiskolai tanulmányokra Megalapozzuk azokat a tulajdonságokat, jellemvonásokat, amelyek lehetővé teszik majd a társadalomba való beilleszkedést és társadalmi hasznosságot. Arra törekszünk, hogy az ismeretközvetítés gyermekközpontú, magas színvonalú, az oktatás változásaira nyitott, eredményes és hatékony legyen. Az iskolában folyó tevékenység nyomán távozó tanulóink birtokában legyenek annak a nyitottságnak és igényességnek, ami alkalmassá teszi őket az élethosszig tartó tanulásra, az egyetemes emberi értékeket becsülő szemléletre. Célunk, hogy szűkebb környezetét és hazáját szerető, azért tenni akaró, idegen nyelvet jól beszélő, az emberi értékeket tiszteletben tartó, művelt fiatalokat képezzünk, melyek a nagyobb európai közösségben is megállják majd a helyüket.

2.2. A feladatok hatékony megoldása érdekében az igazgató megfelelő hatáskörrel és döntési joggal ruházza fel a Minőségügyi csoport tagjait. A minőségügyi csoport tagjainak vezetésével, a nevelőtestület tagjaival kiegészülve az eredményesebb nevelő-oktató munka érdekében három munkacsoport alakul, melyek tevékenysége eljárásrendekben szabályozott. A munkacsoportok: Mérés-értékelési csoport Fejlesztő csoport Módszertani csoport Tevékenycégük célja: az OKÉV-mérések eredményeinek javítása.

2.3. Mérési feladatok A mérési feladatok ellátásának célja, hogy az iskolai munka eredményeiről, az intézmény működésének különböző területeiről folyamatosan és megbízható adatok álljanak rendelkezésre, melyek alapját képezhetik az értékelési feladatok ellátásának. Az iskolai nevelő-oktató munka mérése: - a pedagógiai program szerinti nevelési-oktatási célok elérését szolgálja, kiemelten a kulcskompetenciák fejlesztését. - a pedagógiai munka eredményességének folyamatos biztosítását segíti az eredmények folyamatos áttekintésével, - végső soron a különböző partnerektől érkező igényeknek való megfelelés szerinti tevékenység számára ad információt.

9

Corvin Mátyás Szakközépiskola és Szakiskola - Hódmezővásárhely

3.

Corvin Mátyás Szakközépiskola és Szakiskola Hódmezővásárhely

3.1. Az intézmény bemutatása A Corvin Mátyás Szakközépiskola és Szakiskola a vásárhelyi Kereskedelmi Tanonciskola jogutódja. Kereskedelmi és vendéglátóipari szakterületen képez tanulókat szakközépiskolai és szakiskolai szinten. A képzés nappali rendszerben a központi kerettantervek, a módosított kerettantervek, a Szakiskolai Fejlesztési Program I. kerettantervei és az Országos Képzési Jegyzék követelményei szerint folyik. A szakközépiskolában érettségi után kereskedelmi és vendéglátó szakmenedzser, a szakiskola szakképző szakaszában szakács, cukrász, pincér, élelmiszer és vegyi áru-kereskedő, ruházati eladó szakképesítést szerezhetnek a tanulók. Biztosítjuk szakiskolai tanulóinknak iskolarendszerű képzés keretében a szakmai vizsgát követően érettségi bizonyítvány megszerzésének lehetőségét. Iskolarendszerű felnőttképzés keretében érettségire történő felkészítést folytatunk. A HEFOP 3.1.3 „Felkészítés a kompetencia-alapú oktatásra” projekt keretében kompetenciaalapú tananyagok használata a szakiskola 9-10. évfolyamán (szövegértés-szövegalkotás, matematika-logika, életpálya-építés kompetencia-területeken 2006-tól).

3.2. Minőségcélok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

10. 11.

12. 13. 14. 15. 16.

Magasan kvalifikált, elkötelezett iskolavezetés legyen Szakmailag és módszertanilag korszerűen képzett pedagógus közösséget alakítsunk ki Elemzésre, tényekre épülő döntések szülessenek Kétirányú információs rendszer legyen Hatékony konfliktuskezelési eljárások szülessenek Közösen kidolgozott, legitim pedagógusértékelési rendszer működjön A gyakorlati képzés reagáljon az aktuális változásokra Az elméleti és gyakorlati képzés összhangját teremtsük meg Megfelelő képzettségű, illetve végzettségű alkalmazotti kört alakítsunk ki, az iskolai érdekeknek megfelelő kötelező továbbképzéseket teljesítésük, különös tekintettel a kompetencia-alapú tananyagok tartalmának és használatának, valamint a megfelelő módszertani eszközök megismerésére (Évente legalább egy tantestületi belső továbbképzés a kompetencia alapú tananyagok tartalmával, szükséges módszerek alkalmazásával kapcsolatban) Nyitottság és önfejlesztés az alkalmazottaknál annak érdekében, hogy a korszerű oktatási tartalmakat (kompetencia-alapú tananyagok) és módszereket (kooperatív, differenciált oktatás) sikeresen tudják alkalmazni a napi munkájukban Biztosítsuk az intézményben folyó oktató-nevelő munka eredményességét és a sokszínű képzési kínálatot Növeljük a sikeres nyelvvizsgák arányát (tanulólétszám/nyelvvizsgák száma) Együttműködés a helyi és a kistérségi intézményekkel, szervezetekkel (Különös tekintettel a kompetencia-fejlesztés lehetőségeire – konzorciumi iskolák) Pontosan megfogalmazott elvárásokat és követelményeket közvetítsünk a tanulók felé Jól működő minőségfejlesztési rendszert működtessünk Növeljük a partnerek elégedettségét Fejlesszük a szülőkkel való együttműködést

10

Corvin Mátyás Szakközépiskola és Szakiskola - Hódmezővásárhely

A minőségfejlesztés célja a partnerközpontú működés kialakítása. A minőségügyi csoport javaslatára az intézményvezető irányításával a nevelőtestület a mérési adatokra alapozva adott időszakra fejlesztési irányokat konkrét minőségügyi célokat határoz meg intézkedési tervet készít.

3.3. A MIP végrehajtásának és az országos kompetenciamérés, értékelés eredményeinek értékelése Nevelőtestületünk – a Közoktatási Törvény 40.§ (11)-ben foglaltaknak megfelelően – a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével minden tanév végén értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, kiemelt hangsúllyal elemzi a kompetencia-fejlesztéssel kapcsolatos nevelő-oktató tevékenységek megvalósítását, továbbá az országos kompetenciamérés eredményeit, az annak javítására tett intézkedések végrehajtását és eredményességét. az országos kompetenciamérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. a használatban lévő tankönyveket, különös tekintettel arra, hogy mely könyvek alkalmasak a kompetencia alapú képzésre. Az értékelés alapján – szükség esetén – kidolgozzuk azokat az intézkedéseket, melyek segítségével intézményünk szakmai célkitűzései és a tényleges működés, valamint a szakmai eredmények közelítenek egymáshoz. Az intézményvezető feladata, hogy a nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket megküldje a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartó az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. Amennyiben a fenntartó intézkedési terv készítésére szólít fel, azért, mert az országos mérési, értékelési eredmények alapján intézményünk nem érte el a jogszabályban rögzített minimumot, a tervet a felhívástól számított 3 hónapon belül elkészítjük. Az intézkedési terv készítése során feltárjuk a kiváltó okokat, körülményeket. Ehhez figyelembe vesszük az intézményi önértékelés, valamint a fenntartói ellenőrzések, értékelések megállapításait.

11

Dér István Általános Iskola - Csanádpalota

Dér István Általános Iskola Csanádpalota

4.

4.1. Küldetésnyilatkozat Sokoldalúan formáljuk a gyermekek személyiségét, segítve őket pozitív tulajdonságaik felismerésében.  Szakmai igényességre törekedve az a célunk, hogy tanítványaink képességeik alapján a legjobban teljesítsenek.  Szándékunk olyan tanulók nevelése, akik megfelelő viselkedéskultúrával rendelkeznek, vigyáznak a környezetükre.  A szülőket a legfontosabb partnernek tekintjük, hiszen közös érdekünk a gyermekek fejlődésének elősegítése.

4.2. A kompetenciamérések elemzésének szabályozása Cél: Eredményes országos kompetenciamérés. Probléma: Az országos kompetencia mérések során az iskola a jogszabályban meghatározott minimum alatt teljesített. Sikerkritérium: A jogszabályban meghatározott minimumszint teljesítése. Erőforrások Humán: érintett tanítók, szaktanárok, osztályfőnökök, mérés-értékelés szakember, Dologi: Mérőeszköz és iskolai adatfeldolgozó szoftver (OKÉV), számítógép Érintettek köre: tanulók, szülők, pedagógusok, fenntartó A folyamat leírása 1.

Kompetenciamérés eredményeinek átvétele/letöltése.

2.

Dolgozatok kijavítása, adatok felvétele, rögzítése

3.

Teljesítmények kimutatása Osztályok - egyéni teljesítmények (tantárgyanként, feladatonként)

4.

Bemutató/prezentáció készítése az eredményekről.

5.

Nevelőtestületi értekezlet keretében eredmények, problémák megbeszélése.

6.

Intézményi stratégia meghatározása.

7.

Elemzések munkaközösségi szinten.

8.

Erősségek, fejlesztendő területek meghatározása.

9.

Alulteljesítések okainak meghatározása: háttértényezők, pedagógusok módszertani kultúrája, egyéb okok.

10. Feladatlista összeállítása.

12


11. Intézkedési terv készítése. 12. Szülők tájékoztatása. 13. Intézkedési terv megküldése a fenntartónak. 14. Megvalósítás. 15. Ellenőrzés. 16. Következő évi mérés lebonyolítása.

4.3. Az egyes tanulók és egyes osztályok mérésének, fejlődésének és teljesítményének követési rendje A szabályozás célja: a tanulókat érintő mérések tervezettek legyenek a mérés adjon információkat a tanulók, osztályok jelenlegi teljesítményéről és fejlesztési lehetőségeiről Hatókör: mérésben, fejlesztésben résztvevő pedagógusok Felelős: igazgatóhelyettes Dokumentumok: mérőlapok, összesítő. Egyéni fejlesztési terv A mérés az alábbi táblázat szerint történik: Mérési terület

Évfolyam

DIFER Matematika és magyar nyelv tudásszint Szövegértés Idegen nyelvi tudásszint Vizsga

1. 1-3. 5.

Fizikai állóképesség

1-8.

Kompetenciamérés

4. 6. 8.

1-3. 5. 7. 6. 8. 7. 8.

Felelős

Határidő

Fejlesztőpedagógus Tanítók, magyar és matematika szaktanárok Tanítók, magyar szaktanárok Idegen nyelv szaktanárok Igazgató, szaktanárok

december 15. május 31.

április 30. május 31. január 31. május 31. Tanítók, testnevelés szaktanárok október 30. május 31. Mérési koordinátor május

a mérésekhez a feladatlapokat úgy kell összeállítani, hogy épüljön a tantárgy adott évfolyamon előírt tantervi követelményeihez az adott életkorban 40 perc alatt megoldható, teljesíthető legyen a mérőlapokat a munkaközösségek, szaktanárok állítják össze a mérőlapok használata minden érintett számára kötelező a mérés céljáról, idejéről a résztvevőket tájékoztatni kell a méréshez nyugodt körülményeket és felügyeletet kell biztosítani a táblázatban jelzett felelősök egyénenként értékelik és összesítik a mérőlapok eredményeit az eredményeket a mérési csoport elemzi, fejlesztési irányokat határoz meg

13


a mérési csoport tagjai: a mérési területek egy –egy érintett pedagógusa, a mérési csoport vezetője, a mérési koordinátor a fejlesztési irányok alapján a szakmai munkaközösségek, az azonos szakot tanítók, a fejlesztőpedagógus fejlesztési tervet készítenek / a fejlesztési tervet csak az adott legproblémásabb tanulóra, az adott problémás területre, az adott időszakra kell kidolgozni/ fél és év végén a munkaközösség-vezetőnek összegzést kell írnia a fejlesztések eredményeiről és átadni az igazgatóhelyettesnek a mérések és fejlesztések eredményei az év végi értékelés részei, az adatokat a MIP értékelésekor és a javaslatok megfogalmazásakor figyelembe kell venni.

14

Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Klauzál Gábor Általános Iskola

5.


5.1. Küldetésnyilatkozat A Klauzál Gábor Általános Iskola küldetése az, hogy a település és vonzáskörzete gyermekeinek nevelésére, oktatására vonatkozó speciális társadalmi szükségletek kielégítése olyan színvonalon és olyan mennyiségben valósuljon meg, amely kiváltja a település lakosságának, az intézmény önkormányzati fenntartójának és partnerének elégedettségét, elismerését. Tanulóinknak egy életre szóló útravalót kívánunk adni, mert valljuk, hogy csak a sokoldalú emberek állják meg helyüket az életben, csak stabil tudásra lehet a későbbiekben építkezni. Szeretnénk olyan tanulókat nevelni, akik szeretik, védik a természetet, megbízhatóak, gyakorlatiasak, kreatívak, kudarctűrők és elfogadják a másságot. Alakuljanak ki általános emberi személyiségjegyeik, legyenek becsületesek, mély érzésűek, önfejlődésre képesek, illemtudók, a tanulást élethosszig tartó folyamatnak tekintsék. A szülőket legfontosabb „szövetségesünknek” tekintjük, törekvéseink közösek. A fenntartó önkormányzat bennünk mindig partnerre talál, ha a város művelődéséről, kultúrájáról, szabadidős- és sporttevékenységéről van szó Tisztában vagyunk társadalmi felelősségünkkel: a jövő nemzedékét neveljük. Ezért minden pedagógustól, munkatárstól elvárjuk, hogy törekedjék fejlődésre és kiválóságra.

5.2. Az intézmény mérési és értékelési rendszere A mérés az intézményi munka ellenőrzésének, értékelésének egyik legfontosabb eszköze. Az iskolavezetés ilyen irányú tevékenysége az alábbi öt fő területre terjed ki: 1. Minőségcéljaink megvalósulása 2. Partneri igény és elégedettség mérések 3. Az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelési rendszere 4. Az országos kompetenciamérés eredményeinek értékelése 5. Intézményi önértékelés

5.3. Az országos kompetenciamérést követő feladatok Intézkedési terv 1. Cél: Eredményes országos kompetenciamérés Probléma: Az országos kompetencia mérések során az iskola a jogszabályban meghatározott minimum alatt teljesített Sikerkritérium: A jogszabályban meghatározott minimumszint teljesítése 2. Erőforrások: Humán: érintett tanítók, szaktanárok, osztályfőnökök, mérés-értékelés szakember, számítástechnikus Dologi: Mérőeszköz és iskolai adatfeldolgozó szoftver (OKÉV), számítógép

15


3. Érintettek köre: tanulók, szülők, pedagógusok, fenntartó 4. Eljárásrend Ssz.

Tevékenységek/feladatok

1.

Adatfeldolgozás minden tanulóra vonatkozóan

2.

Az adatok elemzése

3.

4.

Módszer

Határidő

Adatfeldolgozó szoftver segítségével (OKÉV) Teljesítmények kimutatása  Osztályok telje- 3 héten belül sítménye  Egyéni teljesítmények (tantárgyanként, feladatonként)

Felelős

Érintett tanítók, szaktanárok, számítástechnikus

Az alulteljesítés okainak feltárása Háttértényezők vizsgálata - Tanulói képességek mérése - Szülők iskolázottsága

Attitűdvizsgálat, induktív gondolkodás mérése, olvasási képességek mérése, stb. Kérdőív  Pedagógusok módszertani Eredményesség, kultúrájának vizsgálata hozzáadott érték, 2 héten belül képességfejlesztés, stb.  Egyéb okok feltárása - Pedagógusok távolléte miatti helyettesítések, pedagógusváltás, betegség, stb. - Alkalmazott tankönyvek, szemléltetések - Motiválás A feltárt okok elemzése Összehasonlító vizs- 1 héten belül gálat a tanulói teljesítménnyel

Érintett tanítók, szaktanárok, számítástechnikus, osztályfőnökök

Osztályfőnökök, érintett pedagógusok

16


Ssz. 5.

Tevékenységek/feladatok Fejlesztési terv készítése  Tanulókra vonatkozóan

 Pedagógusokra vonatkozóan

 Egyéb területek

7.

A szülők tájékoztatása a fejlesztési tervekről

8.

A fejlesztési tervek megküldése a fenntartónak A fenntartó által jóváhagyott intézkedési terv végrehajtása

9.

Módszer Tantárgyanként, osztályonként tanulókra lebontva az elemzések tapasztalatai alapján Alkalmazott módszerek, feladatok, tankönyvek, motiválás, tanulói képességek fejlesztése, tanulói munkáltatás, felzárkóztatás, stb. A feltárt okoknak megfelelő intézkedés meghozatala Fejlesztési tervek tartalma, együttműködés, szülők bevonása a fejlesztési tervek végrehajtásába Iktatott anyag /dokumentálás Beépítése az éves iskolai munkatervbe

Határidő

Felelős

3 héten belül

Érintett tanítók, szaktanárok, intézményvezetők

1 héten belül

osztályfőnökök

1 héten belül

intézményvezető

A jóváhaigazgató, gyást követő- érintett pedagóguen azonnal sok

5. Szülők tájékoztatása Az OKM mérést követően (honlap, szülői értekezlet, iskolaújság, iskolarádió, stb.)

17

Kalmár Zsigmond Ipari Szakközépiskola és Szakiskola - Hódmezővásárhely

6.

Kalmár Zsigmond Ipari Szakközépiskola és Szakiskola Hódmezővásárhely

6.1. Küldetésnyilatkozat Iskolánk szakközépiskola és szakiskola, kötelező felvételt biztosító intézmény, feladata az általános műveltséget megalapozó, valamint a felzárkóztató képzés, az érettségi és szakmai vizsgára felkészítő nevelés és oktatás biztosítása, a munkába álláshoz és az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek nyújtása. Felnőttoktatás keretei között az „élethosszig való tanulás” elősegítése, munkaerő piacon való elhelyezkedés esélyeinek növelése. Iskolakoncepciónk vezérfonala a humánum és a szakmai igényesség. Arra törekszünk, hogy a tanulók optimális személyiségfejlődését szolgáló, emberi esélyegyenlőségen alapuló képzési rendszert működtessünk, s folyamatosan jobbítsuk azt. Koncepciónk klasszikus emberi értékekre épül, de modern normákat is közvetít. Megalkotója egy olyan elkötelezett, hivatásszerető, szakmailag jól felkészült nevelőtestület, amely töretlenül fáradozik ennek megvalósításán. A külső tényezők: társadalmi folyamatok, oktatáspolitikai változások, politikai, gazdasági tényezők csupán a keretet, a mozgásteret határozták meg. Folyamatosan fejlődő iskolamenedzsment gondoskodik a külső lehetőségek maximális kihasználásáról helyi, megyei, országos szinten – keresve a lehetőséget kilépni nemzetközi szintre is – és biztosítja a belső erőforrások mozgósítását, optimális kiaknázását. Iskolafilozófiánk kiindulópontja a tanuló, hisz iskolánkban minden Őérte történik. Egyre aktívabb segítőink a gyakorlati képzőhelyek oktatói, akik a tanároknál több időt és lehetőséget kapnak a tanulók személyiségének fejlesztésére. Többnyire kevés segítséget kapunk a szülőtől, akinek a nevelés folyamatában a legfontosabb szerepet kellene játszania. Jelenleg iskolánkban 42 osztályban, 1148 tanuló tanul. A 9-12 szakközépiskolai osztályainkba elsősorban érettségihez kötött szakmát tanulni akarók jelentkeznek, a négy év alatt idegennyelv, számítástechnikai ismeretek mellett pályaorientációs illetve szakmai előkészítő képzésben részesülnek, természetesen az érettségi után a szakmatanulás mellett megvan a felsőfokú továbbtanulás választási lehetősége is. A 9-10. általánosan művelő évfolyamainkon is folyik az idegen nyelv és a számítástechnikai ismeretek mellett pályaorientációs illetve szakmai előkészítő oktatás. A HEFOP 3.1.3 „Felkészítés a kompetencia-alapú oktatásra” projekt keretében kompetencia-alapú tananyagok használata a szakiskola 9-10. évfolyamán (szövegértés-szövegalkotás, matematika-logika, idegen nyelv, életpálya-építés kompetenciaterületeken).

6.2. Az intézmény főbb minőségi céljai

Főbb minőségi céljaink A megvalósítás időtartama Hasznos szabadidős és tan- 1 év órán kívüli tevékenység kialakítása Cél

Sikerkritériumok -

A tanulói elégedettség a mérésekben eléri a legalább 3-as értéket Tanulmányi versenyek, szakkörök, szabadidős programok szervezése

18


A nemzetközi kapcsolatok fej- 1 év lesztése

-

A partnerekkel történő együttműködés

Az iskola közvetlen partnerei- 2 év nek, és a munkaerő piaci igényeknek megfelelő szakképzési irányok, képzési formák kialakítása (új szakma felvétele a képzési kínálatba, szakmák összekapcsolása a képzés során) Új típusú pályaorientációs 2 év tevékenység indítása konzorciumi

-

A partnerek egyeztetett igénye után induljon a szakképzési program Rendszeres nyomon követés indul

-

-

A megvalósítás időtartama A projekt módszer szerinti 2 év oktatás kidolgozása és alkalmazása a pályaorientáció és a szakmai képzés során a kulcskompetenciák sikeres elsajátítása érdekében Cél

Megfelelő képzettségű, illetve 3 év végzettségű alkalmazotti kör kialakítása, az iskolai érdekeknek megfelelő kötelező továbbképzések teljesítése, különös tekintettel a kompetencia-alapú tananyagok tartalmának és használatának megismerésére, valamint a megfelelő módszertani eszközök megismerésére A szervezeti kultúra fejleszté- 3 év se

Sikerkritériumok -

-

-

Intézményi szintű értékelési 5 év rendszer működtetése

A projektben érintett tanulók lemorzsolódása csökken A projektben érintett tanulók szakmai vizsgaeredményei javulnak, a megszerzett tudásuk a munkaerőpiacon eladható, alkalmasakká válnak továbbtanulásra, önképzésre A tanulói átjárhatóság megteremtése

-

A lemorzsolódás kevesebb, mint 10% A projekt módszerrel való oktatásban érintett tanulók legalább 90%-a sikeres szakmai vizsgát tesz, a végzettek elhelyezkedési aránya évente 3-5%-kal növekszik (kiindulási adat az első nyomon követés adata) 100 %-os szakos ellátottság a nevelőtestületben A tantestület 100%-a megfelelő szintű végzettséggel rendelkezik Évente legalább egy tantestületi belső továbbképzés a kompetencia alapú tananyagok tartalmával, szükséges módszerek alkalmazásával kapcsolatban. A továbbképzési terv teljesítése Valamennyi dolgozói körben kimutatható pozitív tendenciájú változás az elégedettség terén Stabil, munkahelyét szerető és azért tenni akaró pedagógusi és dolgozói kollektíva létrehozás Az értékelési, mérési rendszer jól működik, a tapasztalatok hasznosíthatóak, beépíthetőek

19


A megvalósítás időtartama A feltárt intézményi folyama- 5 év tok szabályozásának folytatása a PDCA ciklus elvei szerint Cél

Sikerkritériumok -

Az alkalmazott oktatási mód- folyamatos szerekkel (kompetencia-alapú oktatás) kapcsolatos partneri elégedettség, igények megismerése, az elvárások beépítése a nevelő oktató munkába, folyamatos információcsere az elért eredményekről. Az intézmény által képviselt folyamatos értékek beépítése a napi oktatási-nevelési gyakorlatba Nyitottság és önfejlesztés az folyamatos alkalmazottaknál annak érdekében, hogy a korszerű oktatási tartalmakat (kompetenciaalapú tananyagok) és módszereket (kooperatív, differenciált oktatás) sikeresen tudják alkalmazni a napi munkájukban

-

Együttműködés a helyi és a folyamatos kistérségi intézményekkel, szervezetekkel (Különös tekintettel a kompetencia-fejlesztés lehetőségeirekonzorciumi iskolák)

-

-

Szabályozott az iskolai kulcsfolyamatok legalább 80%-a Az adott folyamatban érintett dolgozók mindegyike ismeri és alkalmazni tudja a folyamat működésével kapcsolatos teendőket Minőségügyi kézikönyv összeállítása Hiteles és bevált mérőeszköz alkalmazása a méréshez A partnerek legalább 60 %-a visszajelez Az erőforrások, intézményi célok figyelembe vételével a visszajelezett igények beépítése

-

A mérések – értékelések alkalmával kimutatható pozitív változás

-

Rendszeres módszertani továbbképzés Részvétel évente szakmai továbbképzésen, tapasztalatcserén Belső képzések szervezése a kompetencia alapú tananyagok tartalmával, szükséges módszerek alkalmazásával kapcsolatban

-

-

Működő kapcsolat a kistérség iskoláival, intézményeivel, szervezeteivel Működő kapcsolat a város intézményeivel, szervezeteivel

20

Keresztury Dezső Általános Iskola Kertvárosi Tagintézménye - Budapest

7.

Keresztury Dezső Általános Iskola Kertvárosi Tagintézménye Budapest

7.1. Küldetésnyilatkozatunkban megfogalmaztuk Olyan iskolát szeretnénk működtetni, amelyben a XXI. század elvárásainak megfelelő pedagógiai munka folyik. Ennek megfelelően a tanulók oktatása és nevelése egyaránt fontos szerepet kap. Közösségünk minden résztvevőjétől elvárjuk az együttműködő, igényes, megújulásra kész pozitív hozzáállást. „Tanulóinkat a képességeiknek megfelelő, az alapkészségeket fejlesztő korszerű, alkalmazható ismereteket nyújtó, oktatásban-nevelésben kívánjuk részesíteni.”

7.2. A kompetenciafejlesztéssel kapcsolatos feladatok az Intézményi Minőségfejlesztési Programunkban Részletek a fenntartó elvárásaiból Önkormányzati feladatok

Intézményi minőségi célok

Az általános iskolások minimum 85 %-a érettségit adó középiskolában tanuljon tovább. Az intézmény éves munkaterve tartalmazza az egyes fejlesztési területekre vonatkozó konkrét feladatokat, a végrehajtásért felelősöket, a végrehajtás határidejét.

Tanulóink középiskolában való továbbtanulásának arányát megőrizzük.

Az iskolai munkaközösségek munkatervei tartalmazzák az intézkedési terv megvalósításával kapcsolatos feladatokat, megvalósulásukról a tanév végi beszámolóban adjanak számot.

Célunk: minden tantárgy esetében érjük el a kerületi átlagot. Modern tanulástechnikai eljárások, szaktanácsadói észrevételek beépítésével az oktatás színvonalának emelése.

Végrehajtható, ellenőrizhető feladatok kijelölése a munkaközösségek javaslata alapján.

A minőségi célok megvalósítását biztosító feladatok

A Pedagógiai program, az egyes szabályzatok az éves értékelések alapján az éves munkatervben jelenítjük meg az ezzel kapcsolatos feladatainkat, felelősöket és a határidőket. Éves munkatervek tartalmazzák az intézkedési terveket az év végi beszámolók az ellenőrzés értékelését és a megvalósulást gátló és előmozdító jelenségeit.

7.3. Pedagógiai mérés Visszatérő tudásszint felmérés Cél a standardizált tesztekre épülő, külső szakemberek által készített diagnosztikus, követő, szummatív vizsgálat, a kompetenciák mérése és a tantervi minimum követelmények teljesítésének vizsgálata.

21

Keresztury Dezső Általános Iskola Kertvárosi Tagintézménye - Budapest

A méréseket mérőbiztos íratja meg, külsős szakértő dolgozza fel. A mérés előkészítéséért felelős: az osztályban tanító pedagógus (of). Mérések OKM kompetencia mérés

2008. Értő olvasás 4.6.8. évf. Matematika 4.6.8. évf. Fenntartói tudás- 4. évf. szint mérés értő olvasás matematika 6. évf. értő olvasás, matematika, idegen nyelv 7. helyesírás, ének, testnevelés Fenntartó által rendelhető szakértői vizsgálat

2009. Értő olvasás 4.6.8. évf. Matematika 4.6.8. évf. 6. évf. idegen nyelv 7. évf. helyesírás, rajz 8. évf. idegen nyelv, értő olvasás fizika, kémia, matematika rajz, fizika, napközi

2010. Értő olvasás 4.6.8. évf. Matematika 4.6.8. évf. 6. évf. idegen nyelv 7. évf. helyesírás, technika 8. évf. idegen nyelv, földrajz, biológia

2011. Értő olvasás 4.6.8. évf. Matematika 4.6.8. évf. 6. évf. idegen nyelv 7. évf. helyesírás, ének 8. évf. idegen nyelv, fizika, kémia

2012. Értő olvasás 4.6.8. évf. Matematika 4.6.8. évf. 6. évf. idegen nyelv 7. évf. helyesírás, rajz 8. évf. idegen nyelv, földrajz, biológia

technika, kémia, testnevelés

ének, történelem, Rajz, biológia földrajz, informatika

7.4. OKM mérés Cél a nevelési-oktatási intézményben folyó pedagógiai tevékenység, így különösen az alapkészségek, képességek fejlődésének mérése a 4. 6. 8. évfolyamon. A mérést az oktatási és kulturális miniszter tanévenként rendeletben szabályozza. A mérések eredményeinek megismerése után kidolgozásra kerül a fejlesztési terv, amely tartalmazza a továbblépés feladatait. Munkánk során a nevelőtestület és a szülői szervezetek az OKÉV mérés értékelésével kapcsolatos véleményét figyelembe vesszük. Az OKM mérés folyamata Feladat A mérés lebonyolítása

Felelős OKM Intézmény OKÉV

A mérések értékelése Központilag Az intézményben maradt mérő- Minőségi csoport lapok javítása, értékelése Intézkedési terv készítése a központilag javított mérésről Intézkedési terv készítése az Minőségi csoport intézményben javított mérésről A szülők tájékoztatása Igazgató Fenntartói jóváhagyás

Érintettek tanulók 4.6.8. pedagógusok

Idő/időtartam május

pedagógus

augusztus 20.

pedagógus

április 30.

értékelés (az interneten) értékelés, mérőlapok intézkedési terv

pedagógus

szeptember 15.

intézkedési terv

SZMK tagok

május első hete

jegyzőkönyv határozat

február 28.

Dokumentum

22

Kiskulcsosi Általános Iskola - Karcag

8.

Kiskulcsosi Általános Iskola Karcag

8.1. Küldetésnyilatkozat A Kiskulcsosi Általános Iskolában az oktató-nevelő munka színvonalának folyamatos fejlesztésével, a tantervi feladatok sikeres megvalósítása érdekében dolgozunk. Partnerközpontú működéssel a reális partneri igények kielégítésére törekszünk. Iskolánkban két idegen nyelv oktatása biztosított. Hat éve emelt szintű testnevelés oktatással várjuk tanulóinkat, kiemelt figyelmet fordítunk a tehetségek felismerésére és továbbfejlesztésére. Az iskolai diáksport egyesület változatos sportolási lehetőséget biztosít, melynek személyi és tárgyi feltételei biztosítottak (duatlon, kosárlabda, futball, atlétika). Egészségük megőrzése érdekében gyógytestnevelés, úszásoktatás folyik iskolánkban. Családias légkörben, esztétikus környezetben, gyermekközpontú intézményben dolgozunk. Ápoljuk jó hagyományainkat, tehetséggondozással kiemelkedő versenyeredményeink megőrzésére törekszünk. Jól bevált belső vizsgarendszert működtetünk. Színes, változatos programokkal vonjuk be a szülőket az iskolai munkába. Sikeres pályázatok révén iskolánk diákönkormányzata minden évben nyári táborba viszi a tanulókat. Igyekszünk megteremteni az erdei iskola lehetőségét minden évben. Minden sajátos nevelési igényű tanulónak biztosítjuk a számukra megfelelő nevelési lehetőségeket. Örülünk, hogy eredményeinket partnereink elismerik, a városban jó hírnévnek örvendünk.

8.2. Az intézmény jövőképe Iskolánk egyéni arculatát, sajátos helyzetét megőrizve fejlődik olyan intézménnyé, amelynek működése biztosított, partnerei igényeit minden szinten ki tudja elégíteni. A minőségi munkavégzést megfelelő munkakörnyezettel, anyagi erőforrásokkal biztosítja. Modern, megújulásra kész, lehetőséget ad egyéni, szakmai fejlődésre. Az intézményvezető folyamatos ellenőrzéssel értékeli az alkalmazottak munkáját, jutalmazással is elismeri a kiemelkedő munkavégzést. Az egyre nehezebb, sokrétű munkát jól működő csoportmunkával, közös gondolkodással, jól szervezett munkamegosztással végezzük. Az integrációs nevelés eredményes megvalósításához 2007-ig gyógypedagógus és logopédus szakembert alkalmazunk. A hatékony, szakszerű gazdasági irányítást felsőfokú végzettséggel rendelkező munkatárs segíti.

23


Iskolánk a város hagyományainak tradicionális értékeinek megőrzésében kiemelkedő szerepet játszik, ezért az intézmény működését partnereink pozitívan értékelik és támogatják.

8.3. Országos kompetenciamérés és értékelés folyamatszabályozása

A folyamat megnevezése: országos kompetenciamérés és értékelés A folyamat célja: az országos kompetenciamérés sikeres lebonyolítása, a minimumszint teljesítése a jogszabályban meghatározottaknak megfelelően Területi érvényesség: minden tanuló és nevelő A cél elérésének igazolása: nem szükséges intézkedési tervet készíteni Lépések 1.

2.

3.

4.

5.

Munkacsoport alakítása az OKÉV mérés lebonyolításához Munkacsoport megalakítása az intézményben maradó feladatlapok feldolgozására A munkacsoport az országos mérés tájékoztatóját értelmezi Az OKÉV mérés lebonyolításának körülményeit kidolgozza a helyettes igazgató Ügyelet biztosítása az OKÉV küldemény szabályszerű átvételére

Felelős/résztvevők Igazgató Megbízott nevelők

Az iskolai éves munkatervben nevesítve

Aug. vége

Igazgató Megbízott nevelők

Az iskolai éves munkatervben nevesítve

Aug. vége

Érintett nevelők

Az OKÉV tájékoztató érkezése után

Május

Jegyzőkönyv

Igazgatóhelyettes Érintett nevelők

A mérés zavartalan lebonyolítására forgatókönyv készül

Május 3. hete

Feljegyzés

Igazgató

Az érintett munkatársak tájékoztatása

Május 3. hete

Feljegyzés

Megjegyzés

Határidő

Dokumentum Éves iskolai munkaterv Munkaköri leírások Éves iskolai munkaterv Munkaköri leírások

24


Lépések 6.

Az országos mérés iskolai lebonyolítása

7.

Az elküldendő dokumentumok csomagolása

8.

Az iskolában maradó feladatlapok javítása, értékelése Az iskolába visszaérkező eredmények elemzése, hiányosságok feltárása, összehasonlító elemzések, fejlesztési célok meghatározása Fejlesztési tervek készítése 1-4., 5-6. és 7-8. évfolyamon Egyéni fejlesztési tervek készítése 56. évfolyamon

9.

10.

11.

Felelős/résztvevők Igazgató Helyettes igazgató Munkacsoport tagjai Nevelőtestület Munkacsoport tagjai

Megjegyzés

Határidő

Dokumentum

Az OKÉV mérés lebonyolítása az előírásoknak megfelelően

Május 31.

Jegyzőkönyv

A csoport tagjai a szabályoknak megfelelően járnak el

Május 31június 1.

Feljegyzés

Igazgató Szaktanárok

Június

Összesítő értékelés

Igazgató Munkaközösségek Szaktanárok

A tanév végéig

Összegző értékelés

Munkaközösségek Szaktanárok

Szeptember

Fejlesztési tervek

Munkaközösségek Szaktanárok

Szeptember

Egyéni fejlesztési tervek

Forrás: www.qualitas.hu

Szükség esetén intézkedési tervet készítünk az alábbi minta alapján: 1. Cél: Eredményes országos kompetenciamérés Probléma: Az országos kompetenciamérések során az iskola a jogszabályban meghatározott minimum alatt teljesített Sikerkritérium: A jogszabályban meghatározott minimumszint teljesítése 2. Erőforrások Humán: érintett tanítók, szaktanárok, osztályfőnökök, mérés-értékelés szakember, számítástechnikus Dologi: Mérőeszköz és iskolai adatfeldolgozó szoftver (OKÉV), számítógép 3. Érintettek köre: tanulók, szülők, pedagógusok, fenntartó

25


4. Eljárásrend Ssz.


Módszer

1.

Adatfeldolgozás minden tanulóra vonatkozóan

Adatfeldolgozó szoftver segítségével (OKÉV)

2.

Az adatok elemzése

Teljesítmények kimutatása - Osztályok teljesítménye - Egyéni teljesítmények (tantárgyanként, feladatonként)

3.

Határidő

Felelős

Érintett tanítók, 3 héten belül szaktanárok, számítástechnikus

Az alulteljesítés okainak feltárása, hiányosságok feltárása Háttértényezők vizsgálata - tanulói képességek mérése -

Szülők iskolázottsága

Attitűdvizsgálat, induktív gondolkodás mérése, olvasási képességek mérése, stb. Kérdőív

Pedagógusok módszertani kultúrájának vizsgálata

Eredményesség, hozzáadott érték, képességfejlesztés, stb.

Egyéb okok feltárása

-

-

-

Érintett tanítók, szaktanárok, 2 héten belül számítástechnikus, osztályfőnökök

Pedagógusok távolléte miatti helyettesítések, pedagógusváltás, betegség, stb. Alkalmazott tankönyvek, szemléltetések Motiválás

26


Ssz.


4.

A feltárt okok elemzése

5.

Fejlesztési terv készítése - Tanulókra vonatkozóan

-

Pedagógusokra vonatkozóan

Módszer Összehasonlító vizsgálat a tanulói teljesítménnyel

Határidő

Felelős

1 héten belül Osztályfőnökök, érintett pedagógusok

Tantárgyanként, osztályonként tanulókra lebontva az elemzések tapasztalatai alapján Alkalmazott módszerek, feladatok, tankönyvek, motiválás, tanulói képességek fejlesztése, tanulói munkáltatás, felzárkóztatás, stb.

Érintett tanítók, 3 héten belül szaktanárok, intézményvezetők

Egyéb területek

A feltárt okoknak megfelelő intézkedés meghozatala

6.


Fejlesztési tervek tartalma, együttműködés

1 héten belül Osztályfőnökök

7.

A fejlesztési tervek megküldése a fenntartónak

Iktatott anyag/ dokumentálás

1 héten belül Intézményvezető

8.

A fenntartó által jóváhagyott intézkedési terv végrehajtása

Beépítése az éves isko- A jóváhalai munkatervbe gyást követően azonnal

Igazgató, érintett pedagógusok

Szülők tájékoztatása Az OM mérést követően (honlap, szülői értekezlet, iskolaújság, iskolarádió, stb.) dokumentumok

27

Martin János Szakképző Iskola - Miskolc

9.

Martin János Szakképző Iskola Miskolc

9.1. Az intézmény és a célcsoportok rövid bemutatása A miskolci Martin János Szakképző Iskola. Célja: Munkanélküli problémák kezelése, társadalmi és munkaerőpiaci beilleszkedés, a szakmai műveltség megalapozása, szocializáció korrekciója, a hivatásszeretet kialakítása, kommunikációs képességek fejlesztése, továbbépíthető alapműveltség. A megvalósítás gyakorlata szerint olyan iskoláról van szó, amely nemcsak felzárkóztatást és pályaorientálást kínál, hanem megélhetést biztosító szakmát ad. Iskolánk tehát az életkezdéshez szükséges munkavállalói és vállalkozói ismeretek gyakorlati megközelítésű elsajátíttatására, valamint teljes értékű OKJ-ben szereplő szakmaszerzésre ad lehetőséget. A szakmai követelmények elsajátításához szükséges feltételek mellett biztosítja mindazon szolgáltatásokat, melyek megfelelő szakmai és pedagógiai támogatás mellett lehetővé teszik a fizikailag vagy szellemileg sérültek, illetve halmozott társadalmi, szociális hátrányokkal küzdők vonatkozásában is a munkaerőpiaci integrációt illetve reintegrációt.

9.2. Kompetenciafejlesztés tankönyvekkel A tankönyv rendkívül fontos eleme a tanítási és tanulási környezetnek Tankönyvválasztás módja: A nevelőtestület – vagy néhány tagja – értékelési szempontokat állít össze, és az alapján vizsgálják meg az iskolában használatos tankönyveket A kritériumok alapján választanak új könyveket Megismerik a tankönyvértékelés és analízis módszereit Információkat gyűjtenek a piaci kínálatról A piaci kínálatot összehasonlítja az iskola tankönyv értékelési szempontjaival Tantestületi tagok képzése tankönyv témában Tankönyvkiválasztás szempontjai Az ismeretek megértése, tanulása Az ismeretek alkalmazását biztosító műveletek tanulása Problémák, problémahelyzetek elemzése és a problémamegoldás tanulása A tanulás módszereinek tanulása Gondolkodási eljárások tanulása Szociális viszonyulások, magatartásformák tanulása Indikátorok A tankönyv a problémák felismerésére, a megoldási lehetőségek keresésére és a következmények mérlegelésére ösztönöz. A tankönyvben megjelennek a gyakorlati élet és/vagy a tudománytörténet problémái.

28


A tankönyvben vannak olyan feladatok, amelyek a hipotetikus gondolkodást, a valószínűségi gondolkodást fejlesztik. A tankönyv vitás kérdésekkel, valós problémahelyzetekkel is szembesíti a tanulókat. A tankönyv mintákat ad a problémahelyzetek, nyitott kérdések hatékony elemzésére és a megoldási lehetőségek megtervezésére. A tanulók a tudományos kutatások alapelveivel és kutatási módszereivel is megismerkedhetnek (pl. érvelés, cáfolás, bizonyítás, rendszerezés, elemzés, következtetés, általánosítás stb.) Továbbá figyelembe kell venni, hogy a tankönyvekben Minden fontos információ külön mondatban legyen Ne legyen túl sok összetett szöveg benne Ne legyenek átlagos kérdések benne Ne legyen nem lényegre koncentráló elem benne A szöveg elrendezése jó legyen, motiváló, érdeklődést felkeltő A kérdések „menet közben” legyenek Ne csak ránézésre legyen „szellős” A következős évfolyam könyvei is hasonló elveken „működjenek” Nem elég ha tartalmilag jó! Motiváló, tanulható legyen! Legyen rövid összefoglalás egy-egy témában Kulcsfogalmakhoz tartozó magyarázat legyen benne Előre be kell avatni a tanulót abba, hogy miről fog szólni a tanulni való, és ne a végén tudja meg miért kellett ezt megtanulnia. Szempontok a tankönyvek megítéléséhez Szaktudományi szempontok Pedagógiai-didaktikai szempontok Nyelvi szempontok Könyvészeti szempontok Szaktudományi szempontok A tankönyv szemlélete Korszerű (a jelen elvárásaihoz alkalmazkodó, nem elavult.) Faji, nemi, etnikai, vallási előítéletektől mentes. Értékmegőrzés (az élet, a környezet, az emberiség kulturális örökségének védelmére) ösztönöz. A tankönyv nyitottsága Az adott tudomány megismerési eljárásai, módszerei, sajátosságai kiderülnek. A szerző utal a vitás kérdésekre, hipotézisekre (kontroverziás.) A szerző fontosnak tartja, hogy az előszóban megnyerje a tanulókat a tanuláshoz (tanulási cél közlése, motiváció) A szerző további tanulásra, tájékozódásra ösztönzi a tanulókat (irodalomajánlással, feladatokkal stb.)

29


A tananyag kiválasztása A tananyag kiválasztásának szempontjait a szerző kinyilvánítja A tananyag kiválasztása a kritériumainak megfelel. A kiválasztott tananyagban szerepelnek a legújabb tudományos ismeretek és módszerek. A kiválasztott tananyagban szerepelnek az alapvető (lényege, tipikus és reprezentatív) témák. A tanulók érdeklődését kielégítő anyagrészek is szerepelnek. A kiválasztott tananyag alkalmas a problémacentrikus tanításra és tanulásra. A tananyaghoz választott képek, ábrák, térképek, stb. minősége megfelelő. Mennyisége az adott korosztály számára megfelelő. A tananyag strukturáltsága A tananyagrészek jól tagoltak. A tananyagrészek egymásra épülnek. A tananyagrészek koherens egészet alkotnak. A tananyag prezentációja A tananyag mentes a szakmai pontatlanságoktól, vitatható állításoktól. A szakterminológia következetes és korrekt. A tananyag utal az interdiszciplináris vonatkozásokra (tantárgyköziség). Az elsajátítást gyakorlati példák, feladatok, kísérletek stb. segítik. Pedagógiai-didaktikai szempontok A tankönyv használhatósága a tanulók szempontjából (Tanulhatóság) Az életkori sajátosságok A tankönyv figyelembe veszi a tanulók lelki és szociális érettségének adott szintjét. A tankönyv ismeret- és feladatmennyisége arányos a tanulók befogadó-készségével és a rendelkezésre álló idővel. A tankönyv a szaktárgy szaknyelvét a tanulók életkorának megfelelően, ugyanakkor szakmailag helyesen használja. A tankönyv nyelvezete és stílusa a tanulók életkorának megfelelő. A tankönyv a közvetítendő ismereteket életszerűen mutatja be. Tanulás módszertani szempontok A tananyag megértését és elsajátítását sokféle didaktikai megoldás segíti. A tankönyv nagy gondot fordít az ismeretek rendszerezésére. A tankönyv lehetőséget ad az önellenőrzésre. A tankönyv többféle tanulási módszer elsajátítására és gyakorlásra ad lehetőséget. A tankönyv problémaelemző tanulásra ösztönöz. A szerző felhívja a tanulók figyelmét egyéb ismeretszerzési lehetőségekre. A tankönyv az önálló tanulási képesség fejlesztésére alkalmas.

30


Motiváció A tanulási célok a tanuló számára ismertek. A követelmények a tanuló számára nyilvánvalóak. A tankönyv a tanulók érdeklődését felkelti, tanulásra, gyakorlásra motivál. Játékra, cselekvésre, feladatmegoldásra ösztönöz. Illusztrációk Az illusztrációk sokfélék (képek, ábrák, grafikonok, térképek stb.) Tartalmuk összhangban áll a tankönyv magyarázó szövegével. Az előzetes ismereteket aktivizálja. Rendszerez. Összehasonlít. Folyamatokat és problémákat magyaráz. Összefüggéseket mutat be. Gondolkodásra késztet. Az értékekre nevelést támogatja. Az illusztrációk mérete megfelelő (jól láthatók, elemezhetők). Az illusztrációk száma megfelelő. Az illusztrációk hatékonyan segítik a tanulást (nem pusztán dekoratív szerepük van.) Kérdések és feladatok A kérdések nehézségi foka a tanulók életkorának megfelelő. A reproduktív és az elemző kérdések aránya megfelelő. A kérdések lényeges, fontos területre irányulnak. A tankönyv a rendszeres ismétlésnek, összefoglalásnak megteremti a feltételeit. A tankönyv változatos feladatokat kínál. A tankönyv használhatósága a tanárok szempontjából (Taníthatóság) A tankönyv szerkezete Az előszó tanár és tanuló számára fontos ismereteket tartalmaz a tankönyv használatával kapcsolatban. A regiszterek (név, hely) segítik a tájékozódást. A fogalomlexikon pontos, korrekt. A kérdések, feladatok megoldásai szervesen illeszkednek a tankönyvi tartalomhoz. A hivatkozások (irodalom, forrás, kép, ábra stb.) korrektek. A tankönyv magyarázó szövege és didaktikai apparátusa közötti arány kiegyensúlyozott. A tankönyv tartalma A tanulók érdeklődését kielégítő anyagrészek is szerepelnek. A tananyagrészek koherens egészet alkotnak. A tananyag tartalma megfelel a tanulók életkorának. Mennyisége az adott korosztály számára megfelelő. A szakterminológia a tanulók életkorának megfelelő. A tananyag utal az interdiszciplináris vonatkozásokra (tantárgyköziség).

31


A bevezetett új fogalmak megfelelő sorrendben, egymásra épülő fogalmi hálóként jelennek meg a tankönyvben. A tankönyv alkalmas a követelményekben előírt tantárgyi készségek és képességek fejlesztésére. A tankönyv tanítás-módszertani megoldásai A tankönyvet módszertani pluralizmus jellemzi. A tankönyv alkalmas a különböző haladási tempójú tanulók tanulásának differenciált irányítására. A tankönyv alkalmas az önálló tanulásra. A tankönyv alkalmas csoportmunkára. A tankönyv lehetőséget kínál a tantárgyspecifikus munkaformákra. Az elsajátítást gyakorlati példák, feladatok, kísérletek stb. segítik. A tananyagrészek egymásra épülnek. A tananyagrészek jól tagoltak. A tankönyv jól alkalmazható a képességfejlesztő tanulásirányításban. Nyelvi szempontok A tankönyv a Magyar Tudományos Akadémia (nemzetiségi tankönyvek esetében az adott idegen nyelv) jóváhagyott helyesírási és nyelvhelyességi szabályainak megfelel. A tankönyv nyelvezete a magyar irodalmi köznyelv elfogadott normáinak megfelel. A tankönyv nyelvezete közérthető és választékos. A szókincs a tanulók életkorának megfelelő. A szövegben előforduló idegen, régies, tájnyelvi szavak magyarázat megfelelő. Könyvészeti szempontok A könyvtest formátuma, súlya és kötése a tanuló életkorának megfelelő. A betűtípus, betűméret, tükörméret és címrendszer a tanuló életkorának megfelelő. A szöveg tagolása és kiemelések megfelelőek. A nyomdai kivitelezés (kép és szöveg, színek) megfelelőek. A tankönyvek jövője A valóság értelmes struktúrákban rendezése, adaptív értelmezési keretek kialakítása Megbízható referencia tudás biztosítása Képességfejlesztés: tanulói feladatok + jól szervezett ismeretek Tanuló- és tanulásközpontú fejlesztési folyamatok kialakítása A tanulás tanítása Az ismeretforrások közötti kapcsolatok megteremtése A tanulás eredményességét befolyásoló feltételekre vonatkozó kutatási eredmények gyakorlati adaptálása. A tanuláselméleti kutatások eredményeinek beépítése és adaptálása a tankönyvekbe A tanulási célt meghatározó és téma lényegét bemutató bevezetések A problémafelvető szövegek, ábrák és kérdések Az előzetes ismeretek feltárását elősegítő csoportos feladatok A személyes tapasztalatokra történő utalások A strukturált ismeretanyag Az önálló munkát igénylő tanulói feladatok

32


A folyamatos tanulói reflektálást elősegítő kérdések A korábbi elképzelések és ismeretek újragondolására késztető feladatok Az új ismeretek megértését (s nemcsak felmondását) igénylő ellenőrző feladatok

33

Szathmáry Király Ádám Körzeti Általános Iskola - Boldva

10. Szathmáry Király Ádám Körzeti Általános Iskola Boldva 10.1. Az intézmény társadalmi környezete A Szathmáry Király Ádám Körzeti Általános Iskola 4 település: Boldva, Ziliz, Nyomár és Hangács általános iskoláskorú tanulóinak nevelését-oktatását végzi. A települések a hátrányos helyzetű megyében is a fokozottan hátrányos területhez tartoznak. Az ipari szerkezetváltozás miatt sok bányász, vegyipari, fémipari dolgozó veszítette el a munkahelyét. Az átalakuló mezőgazdaság a korábbitól jelentősen kevesebb munkaerőt igényel. A munkahelyek elvesztése sok családot hozott nehéz helyzetbe. Az elszegényedés különösen szembetűnő az etnikai kisebbség körében. Az iskola a programja szervezésében nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy a szülői háttér nagyon eltérő anyagi és igényszinttel bír. Egyszerre kell megfelelni a versenyképes tudást elváróknak s a minimális igénnyel szemben ellenállóknak is. Az iskola nevelőmunkája során egyre nagyobb szerepet kénytelen vállalni a tanulók szociális problémáinak megoldásában is. Programunk összeállításánál mindezekre tekintettel voltunk.

10.2. Nevelés – oktatás Cél: Az iskolai dokumentumokban megfogalmazott értékeknek, alapelveknek, céloknak megfelelő működés biztosítása. Az alapkészségek, kulcskompetenciák fejlesztésével a tanulók korszerű, használható, alkalmazható tudásra tegyenek szert. A pedagógusok szakmai – módszertani felkészültsége legyen megfelelő a hátrányok csökkentésére, a tanulói egyéni képességfejlesztésre, az egyéni tanulás utak támogatására. Az intézményen belül alakuljanak és érvényesüljenek az oktatás – nevelés közös követelményei. Feladatok: -

helyi képzési kínálat kialakításának folyamata pedagógus együttműködés formáinak szabályozása a tanulás támogatása az integrációs, a képesség-kibontakoztató program segítésére oktatás – nevelés közös követelményeinek érvényesítése az országos kompetenciamérés eredményeinek értékelése, ezek beépítése a helyi képzési kínálatba.

10.3. A tanulás támogatása Az országos mérés eredményeit alapul véve az egyéni tanulási utak támogatása, egyéni fejlesztési tervek alapján, amely szervesen illeszkedik az integrációs és képesség-kibontakoztató programhoz, annak szerves részét képezi. A program célja: hozzájárulni ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek az önálló tanulásra - megismerjék a tanulási technikákat, - egyénileg válasszanak a módszerek közül, - tudják alkalmazni a választott technikákat,

34


- saját tanulási módszert alakítsanak ki, az önálló tanulás képességének kialakításával sikerélményhez jussanak a korábban folyamatos tanulási kudarcnak kitett tanulók A program blokkjai: 1. Tanulási szokások Tanulási önismeret Tanulási szokások - célszerűség 2. Olvasási képesség fejlesztése Az olvasás technikája Értő olvasás Néma olvasás – szövegértés 3. Ismeretmegőrzés Memóriafejlesztés Lényegkiemelés Összefüggések Vázlat, jegyzet 4. Ismeretközlés Írásbeli megnyilatkozás Szóbeli felelet Szövegalkotás szóban és írásban 5. Ismeretszerzés forrásai Internet használat Könyvtárhasználat A programkialakítás és bevezetés lépései: 1. Programalkotás 2. Pedagógusok módszertani képzése 3. A programelemek beépítése a tartalmi szabályozásban 4. A programelemek megjelentetése a napi oktató – nevelő munkában 5. A programelemek hasznosságának mérése – értékelése 6. Korrekció

10.4. A tanulók nevelése és oktatása: a) b) c) d) e) f) g) h)

az ismeretek tárgyilagos, többoldalú átadása, a kulcskompetenciák fejlesztésével a személyiség fejlesztése a tanuló testi épségének megvédése, erkölcsi védelme egyéni képességek szerinti fejlesztési ütem figyelemmel kísérése, egyéni tanulási utak támogatása tanulói képességek, tehetségek kibontakoztatása, az integrációs pedagógiai rendszert is segítségül hívva tanuló felzárkóztatása, az integrációs pedagógiai rendszert is segítségül hívva tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében való közreműködés közreműködés a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában

35


i) j) k)

a közösségi együttműködési szabályok megismertetése, betartatása a gyermek fejlődése érdekében kapcsolattartás a szülővel a tanulók, szülők emberi méltóságának tiszteletben tartása

Jogszabályi háttér Az 1993. évi – többször módosított – LXXIX. törvény a közoktatásról 40 . § (11) alapján: „A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit.”

10.5. A közoktatás országos mérési feladatai 99. § (1) A közoktatás országos mérési feladatai különösen: az országos vizsgarendszer működtetése, összehangolása, az érettségi vizsga követelményeinek meghatározása és felülvizsgálata, az országos vizsgarendszer fejlesztése és korszerűsítése, az értékelési tevékenység fejlesztése. (2) Az ágazati irányítási feladatai közül az ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtására az országos mérési feladatok keretei között kerülhet sor. (3) Az országos ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtásában közreműködik - az oktatásért felelős miniszter felkérése szerint - a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal és az országos pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény. A feladatok végrehajtásában - a fenntartóval kötött megállapodás alapján - közreműködhet az önkormányzati pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény. Az országos pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézményt a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal is megbízhatja a feladatokban való közreműködéssel. Az önkormányzati pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény fenntartójával a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal köthet megállapodást. (4) Az országos mérési feladatok keretében kell rendszeresen mérni, értékelni a nevelési-oktatási intézményekben folyó pedagógiai tevékenységet, így különösen az alapkészségek, képességek fejlődését. Az oktatásért felelős miniszter évente a tanév rendjéről szóló rendeletében határozza meg az országos mérési feladatokat. (5) A (4) bekezdésben meghatározott mérésnek minden tanévben ki kell terjednie a közoktatás negyedik, hatodik, nyolcadik és tizedik évfolyamán minden tanuló esetében az anyanyelvi és a matematikai alapkészségek fejlődésének vizsgálatára. A szakiskola tizedik évfolyamán folytatott mérésnek az olvasás és szövegértés alapkészség vizsgálatára is ki kell terjednie. (6) Az országos mérés, értékelés összesített és intézményekre vonatkozó eredményét az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzé kell tenni, és a mérés, értékelés során szerzett intézményi szintű adatokat - a további feldolgozhatóság céljából - hozzáférhetővé kell tenni. (7) A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal minden fenntartónak megküldi az országos mérés, értékelés eredményeit és köteles felhívni a fenntartó figyelmét, amennyiben az eredmények alapján indokolt valamelyik iskolában az intézkedése. Ha az adott iskolában folyó pedagógiai tevékenység az országos mérés, értékelés eredményei szerint nem éri el a jogszabályban meghatározott minimumot, a fenntartó köteles felhívni az iskola igazgatóját, hogy készítsen intézkedési tervet. Az iskola a felhívástól számított három hónapon belül megküldi az intézkedési tervét a fenntartónak. Az intézkedési terv a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az intézkedési terv elkészítése során fel kell tárni azokat az okokat, amelyek a pedagógiai tevékenység színvonalának

36


elmaradásához vezettek. Az intézkedési tervben kell meghatározni a feltárt okok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket, illetve az ennek végrehajtásához szükséges iskolafejlesztési programot. Az intézkedési tervnek tartalmaznia kell azokat az intézkedéseket, amelyekkel biztosítani lehet az intézkedési terv végrehajtásáig a megfelelő színvonalú oktatást. Ha a felhívást követő harmadik évi országos mérés, értékelés eredménye szerint az iskola ismét nem éri el a jogszabályban meghatározott minimumot, a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal felhívja a fenntartót, hogy három hónapon belül készítsen intézkedési tervet. A fenntartó az intézkedési terv elkészítéséhez az intézkedési tervben foglaltak végrehajtásához - jogszabályban meghatározottak szerint - pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény, szakértő vagy más szakmai szervezet közreműködését köteles igénybe venni. Az intézkedési terv a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal jóváhagyásával válik érvényessé. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja az intézkedési tervben foglaltak végrehajtását A szabályozás célja Az országos kompetenciamérés előkészítése. A mérési eredmények közzététele után az adatok összehasonlítása és az eredményekből az iskolára vonatkozó következmények levonása, a megfelelő korrekciós pontok meghatározása annak érdekében, hogy az intézmény eleget tudjon tenni a 99. § (7) pontjában rögzítetteknek. A pedagógusok munkájára vonatkozó objektív és egységes információk biztosítása az egyéni és intézményi szintű fejlesztések megalapozásához. A szabályozás tárgya A folyamat-leírásban az iskolában a mérési-értékelési csoport által meghatározott területek érintettek. Az érintettek köre Az országos kompetenciamérés folyamatában közvetlenül érintettek: - Igazgató és helyettesek - Pedagógusok - Közvetetten a szülők Az intézmény vezetője felelős (a továbbiakban intézményvezető), hogy az országos kompetenciamérés előkészítésével és lebonyolításával és a helyben maradó mérőeszközök javításával kapcsolatos feladatok és határidők (ld. 5. fejezet) a tervezett időszakban megvalósuljanak. Az országos kompetenciamérés helyi folyamata Az intézményi koordinátor felkészülése az adott évi mérésekre A Tanév rendjében meghatározott időpontig a negyedik, hatodik és nyolcadik évfolyam adatainak rögzítése a KIR rendszerbe és megküldése a OH OKÉV-nak. Határidő: tanév rendje szerint.

37


A felmérés előtti tevékenységek Részvétel a központi képzésen vagy a szükséges tudnivalók elsajátítása az Útmutató alapján Határidő: az OH OKÉV által megjelölt időpontig vagy legalább az iskolai mérés előtt egy héttel Az érintettek tájékoztatása Az igazgató, pedagógusok, gyerekek, szülők tájékoztatása az adott napi programról, a mérés céljairól, a szükséges eszközökről. A szülők tájékoztatása a „tanulói kérdőív” önkéntes kitöltéséről és visszajuttatásáról. Fontos, hogy a szülők tisztán lássák ezeknek a kérdőíveknek a visszajuttatását az iskolai korrigált eredmények miatt. Határidő: a mérés hetének hétfői napján Dokumentum: jelenléti ív A kellő számú felmérésvezető kolléga kijelölése Az iskolamérés vezetője az igazgatóval együtt gondoskodik a megfelelő számú felmérésvezető kiképzéséről. A felmérésvezetők az iskolában dolgozó pedagógusok közül kerülnek ki. Határidő: a felkészítés előtti időpont, legkésőbb a mérés előtti hétfő. Dokumentum: felmérésvezetők névjegyzéke A felmérésvezetők felkészítése, a felkészítés dokumentálása A felkészítés kb. 1-1,5 óra, amelynek során a résztvevő kollégák meghallgatják a tennivalókat és megismerik a felmérés részletei. Határidő: a mérés előtti hét, de legkésőbb a mérés előtti nap Dokumentum: jegyzőkönyv, ami tartalmazza a következőket: - időpont - időtartam - résztvevők neve - felmerült kérdések, problémák rövid tartalmát A felmérés helyének előkészítése A helyszín kijelölése úgy, hogy alkalmas legyen a legjobb tanulói teljesítmény elérésére. Határidő: legkésőbb a mérés előtti nap A felmérés anyagainak érkezése A felmérés anyagait az adott tanév rendjében meghatározott időpont között az OH OKÉV által megbízott szállítócég hozza el az iskolába. A telephelyi koordinátor ellenőrizze a doboz külsején található információkat. Amennyiben sérülten érkezik, akkor arról a szállítócég jelenlétében vegyen fel jegyzőkönyvet. Határidő: a doboz szállításának napja Dokumentum: jegyzőkönyv a sérülésről, ha így érkezik A felmérési anyagok biztonságos tárolása A felmérésvezető és az igazgató közösen felelősök azért, hogy a teszteket tartalmazó doboz a mérés hivatalos megkezdése előtti pillanatig illetéktelen kezekbe kerüljenek.

38


Határidő: a doboz megérkezésétől a teszt megírásáig, ill. a mintába bekerült mérőeszközök elszállításáig A dobozok felbontása, tartalmuk ellenőrzése A felmérés előtti napokban már felnyitható dokumentumok, amelyek a zökkenőmentes lebonyolítást szolgálják: - jelenléti ívek, amelyek kitöltése szükséges a felmérés előkészítéséhez - az iskolai kérdőív, amelyet az iskola igazgatója már a felmérés előtt kitölthet - telephelyi kérdőív, amelyet a telephely vezetője már a felmérés előtt kitölthet - tanulói kérdőívek, amelyeket a tanulók a felmérés után szüleikkel otthon kitöltenek - boríték, amiben a felmérés után a füzetekre ragasztandó címkék vannak - útmutató A 4. évfolyam dobozának tartalma: - tartalomjegyzék – hátoldalán az iskolai jegyzőkönyvvel - útmutató, ahány 4. osztály van - 1 db műanyag zsák, amely a mérőeszközöket tartalmazza- ez nem felbontható csak a mérés napján. - tanulói kérdőíveket tartalmazó boríték A 6.-8. évfolyam közös dobozának tartalma: - tartalomjegyzék – hátoldalán az iskolai jegyzőkönyvvel - útmutató, ahány 6. és 8. osztály van - 2-2 db műanyag zsák, amely a mérőeszközöket tartalmazza- ez nem felbontható csak a mérés napján. - tanulói kérdőíveket tartalmazó boríték - visszaküldéshez szükséges anyagok Határidő: a mérés időpontja előtt 1-2 nappal A telephelyi és iskolai kérdőívek kiosztása Az intézmény vezetője és /vagy a telephelyi koordinátor az útmutató alapján kitölti a kérdőívet. Határidő: legkésőbb a mérés napja Tanulói listák összeállítása A mérés helyi vezetőjének feladata a tanulói listák összeállítása az adott évi elvárásoknak megfelelően. Határidő: legalább egy nappal a mérés előtt A jelenléti ívek kitöltése A dokumentum a felmérés lebonyolítása előtt már hozzáférhető, a mérés helyi vezetője ezt előkészíti a mérés napjára az adott évi előírásoknak megfelelően. Határidő: legalább egy nappal a mérés előtt Sajátos nevelési igényű tanulók jelölése, kezelése A megfelelő kódok alkalmazása a tanulóknál. Fontos, hogy ezek a tanulók rendelkezzenek a TKVSZRB szakértői véleményével, amit az intézmény a megfelelő módon tart nyilván. Az SNI tanulók ugyanazt a tesztfüzetet töltik ki, mint nem SNI-s társaik. Határidő: a mérés előtt egy nappal, ill. a mérés napja.

39


Teendők a felmérés napján A felmérésvezetők 7.30-ra érkeznek az iskolába. Amennyiben az intézmény bekerült a mintába akkor eddig az időpontig a minőségbiztosító is megérkezik az intézménybe. Határidő: az adott napon 7.30. A jelenléti ívek kiosztása a felmérésvezetők részére Minden felmérésvezetőnek a mérési vezető átadja az adott osztályhoz tartozó jelenléti ívet Határidő: az adott napon 7.30. Tesztanyagok kiosztása a felmérésvezetők részére A műanyagzsákok felnyitása és a mérőeszközök átadása a felmérésvezetőknek. Határidő: az adott napon kb. 7.45. Tanulók ültetése A tanulók ültetése a felmérésvezetők döntése alapján. Határidő: az adott napon kb. 7.45. – 7.55. között Hiányzók, késő tanulók adminisztrálása A késő „K” és a hiányzó „H” tanulók megfelelő módon történő adminisztrálása Határidő: a mérés ideje alatt folyamatosan A problémák adminisztrálása Ezt a felmérésvezető végzi a mérés teljes ideje alatt Azonosítószámok adminisztrálása A háromjegyű kódok átvezetése a tesztfüzetekre. Határidő: a mérés megkezdése előtt Összefoglalás A telephelyi koordinátor a következőket kell ellenőriznie: - az egymás mellett ülő tanulók különböző jelű tesztfüzetet töltenek-e ki - a tanulók tollal dolgoznak-e - az azonosítószámok jól látható módon kerültek-e rögzítésre a füzeteken - a hiányzókat, a későket megfelelő módon adminisztrálták-e - a tanulók rendben dolgoztak-e - számológép használata megengedett a 6., 8. évfolyamon - a felmérésvezetők figyelnek-e arra, hogy a tanulók ne lapozzanak vissza - szünetek betartása - csak azok tartózkodnak a teremben akiknek megengedett - felmérési anyagok biztonságos kezelése A felmérés előírás szerinti lebonyolítása A felmérés napján a felmérés befejezése utáni teendők A kitöltött és sorba rendezett tesztfüzetek összegyűjtése a felmérésvezetőktől Az emelkedő sorrendbe gyűjtött tesztfüzetek ellenőrzése és a megfelelő jelzések összevetése a jelenléti ívekkel

40


A szülői nyilatkozatok és a tanulói kérdőívek kiosztása A mérés végén a megfelelő adminisztráció és előírások alapján az adatgyűjtő lapok kiosztása a tanulóknak. A felmérés másnapján adódó feladatok 1. A tanulói adatlapok összegyűjtése A tanulóktól össze kell gyűjteni a tanulói kérdőíveket. Határidő: legkésőbb a mérést követő második nap 2. A telephelyi kérdőív és az iskola kérdőív összegyűjtése 3. Az iskola vezetője és a telephely vezetője kitöltve átadja a mérés koordinátorának a kitöltött adatlapokat. Ezeket is be kell tennie a visszaküldendő csomagba. Határidő: legkésőbb a mérést követő nap 4. A felmérési anyagok és dokumentumok becsomagolása Az útmutató alapján a mérési koordinátor összeállítja az adott évfolyamokra vonatkozó csomagokat Határidő: legkésőbb a mérést követő második nap vége 5. A dobozok elszállítása Az útmutatóban megjelölt időpontok között az OH OKÉV által megbízott szállítócég a lezárt dobozokat összegyűjti és elviszi Határidő: útmutató szerint A helyben maradó mérőeszközök javítása és az eredmények feldolgozása 1. A helyben maradó mérőeszközöket a javítási útmutató alapján a pedagógusok kiértékelik a következő tanév kezdetére. Határidő: augusztus 31. Felelős: igazgató, osztályfőnökök 2. A tesztfüzeteket visszakódolják a jelenléti ív adatai alapján Határidő: szeptember 10. Felelős: igazgató, osztályfőnökök 3. Az eredmények alapján egyéni fejlesztési tervek készítése az egyéni tanulási utak segítése érdekében. Határidő: szeptember 20. Felelős: osztályfőnökök, szaktanárok 4. Az egyéni fejlesztési tervek háromhavonta történő felülvizsgálata – fejlesztő értékelést alapul vevő eszközökkel. Határidő: november 30., február 28., május 30. Felelős: igazgató, osztályfőnökök, szaktanárok Az országos mérés folyamatának éves felülvizsgálata, aktualizálása

41


Az országos kompetenciamérés eljárásrendjét Értékelési csoport/pedagógus közösség közösen átvizsgálja, szükség esetén kiegészíti, illetve olyan prioritásokat határozhat meg, amelyek az adott éves értékelésében hangsúlyozottan jelennek meg. Határidő: minden év március 30. Az eredmények feldolgozása - összegzés, elemzés Az összegyűjtött adatok alapján történik meg az adatok összegzése és elemzése, majd azok megbeszélése. Az értékelés eredményei névre szóló adatgyűjtő lapon kerülnek rögzítésre, melyeket az egyéni fejlesztési dossziékban kell tárolni. Az eredmények ismeretében a csoport vezetője az osztályfőnökök segítségével összegzi az egyes tanulók fejlesztési prioritásait. Határidő: november 30., február 28., május 30. Értékelés, visszajelzés – egyéni szint Az eredmények tükrében a csoport/személy által összeállított fejlesztési területek áttekintése után az osztályfőnök és a szaktanár személyes beszélgetés során tájékoztatja a szülőket a személyre szabott fejlesztési területekről. Határidő: november 30., február 28., május 30. Értékelés, visszajelzés – intézményi szint Az intézményvezetés meghatározza a nevelőtestületi szinten is fejlesztendő területeket, ehhez célokat és feladatokat rendel. Az intézményi fejlesztési célokat és terveket az intézményvezető a nevelőtestületi értekezleten megismerteti és elfogadtatja a pedagógusokkal. Határideje: minden év augusztus 31. A folyamat felülvizsgálata, korrekció Az éves tervben rögzített folyamat utolsó lépéseként minden esetben értékelni kell a lebonyolított értékelési gyakorlatot. A csoport/egyén értékeli az értékelés lebonyolítását, illetve a terv megvalósulását, és annak tapasztalatait rögzíti. A szükséges korrekciókra javaslatot tesz, amelyet feljegyzés formájában továbbít az intézményvezető részére, aki saját hatáskörben dönt a szükséges fejlesztések megvalósításáról. Határideje: minden év augusztus 31. Kapcsolódó dokumentumok Teljesítményelvárást és a magatartási követelményeket definiáló dokumentumok Közoktatási törvény; Önkormányzati Minőségirányítási Program Pedagógiai program; Szervezeti és működési szabályzat; Munkaköri leírások

42


A folyamat dokumentumai Az országos kompetenciamérést végző iskolai csoport névsora; A csoportban résztvevők megbízásai; A helyben maradó mérőeszközök Javítási útmutató Egyéni fejlesztési dosszié; Előterjesztés a nevelőtestület részére a szükséges intézményi szintű fejlesztésekről; Feljegyzés a folyamat értékeléséről.

10.6. Az országos kompetenciamérést követő feladatok Intézkedési terv Cél: Eredményes országos kompetenciamérés Probléma: Az országos kompetencia mérések során az iskola a jogszabályban meghatározott minimum alatt teljesített Sikerkritérium: A jogszabályban meghatározott minimumszint teljesítése Erőforrások. Humán: érintett tanítók, szaktanárok, osztályfőnökök, mérés-értékelés szakember, számítás technikus Dologi: Mérőeszköz és iskolai adatfeldolgozó szoftver (OKÉV), számítógép Érintettek köre: tanulók, szülők, pedagógusok, fenntartó Eljárásrend Ssz.


1.

Adatfeldolgozás minden tanulóra vonatkozóan Az adatok elemzése

2.

3.

Az alulteljesítés okainak feltárása  Háttértényezők vizsgálata - Tanulói képességek mérése - Szülők iskolázottsága  Pedagógusok módszertani kultúrájának vizsgálata  Egyéb okok feltárása

Módszer

Határidő

Adatfeldolgozó szoftver segítségével (OKÉV) Teljesítmények kimutatása  Osztályok teljesítmé3 héten belül nye  Egyéni teljesítmények (tantárgyanként, feladatonként)

Felelős

Érintett tanítók, szaktanárok, számítás technikus

 Attitűdvizsgálat, induktív gondolkodás mérése, olvasási képességek mérése, stb. Kérdőív Eredményesség, hozzáadott érték, képességfejlesztés, stb. - Pedagógusok távolléte miatti helyettesítések, pedagógusváltás, beteg-

2 héten belül

Érintett tanítók, szaktanárok, számítás technikus, osztályfőnökök

43


4.

A feltárt okok elemzése

5.

Fejlesztési terv készítése  Tanulókra vonatkozóan

 Pedagógusokra vonatkozóan

 Egyéb területek 6.


7.

A fejlesztési tervek megküldése a fenntartónak A fenntartó által jóváhagyott intézkedési terv végrehajtása

8.

ség, stb. - Alkalmazott tankönyvek, szemléltetések - - Motiválás Összehasonlító vizsgálat a tanulói teljesítménnyel

Tantárgyanként, osztályonként tanulókra lebontva az elemzések tapasztalatai alapján Alkalmazott módszerek, feladatok, tankönyvek, motiválás, tanulói képességek fejlesztése, tanulói munkáltatás, felzárkóztatás, stb. A feltárt okoknak megfelelő intézkedés meghozatala Fejlesztési tervek tartalma, együttműködés, szülők bevonása a fejlesztési tervek végrehajtásába Iktatott anyag /dokumentálás Beépítése az éves iskolai munkatervbe

1 héten belül

Osztályfőnökök, érintett pedagógusok



 3 héten belül

Érintett tanítók, szaktanárok, intézményvezetők

1 héten belül

osztályfőnökök

1 héten belül

intézményvezető igazgató, érintett pedagógusok

A jóváhagyást követően azonnal

44


10.7. Melléklet Oktatási és kulturális miniszter által kiadott tanév rendje

Országos kompetenciamérés lebonyolítása

OM mérésekért felelős intézményi koordinátor

Országos jelentés a kompetenciamérésekről

Az országos kompetenciamérés eredményeinek összehasonlító vizsgálata (intézményi átlag-országos átlag) OM mérésekért felelős intézményi koordinátor, tanítók, tanárok

A kompetencia mérés intézményi eredményei elérik-e a jogszabályban meghatározott minimumot?

Fenntartói felszólítás intézkedési terv készítésére Fenntartó

Intézkedési terv készítése Intézményvezető

Intézkedési terv megküldése a fenntartónak (3 hónapon belül) Intézményvezető

Intézkedési terv

Intézkedési terv jóváhagyása Fenntartó

Intézkedési terv

Intézkedési terv végrehajtása Érintett pedagógusok

STOP

45

Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium - Miskolc

11. Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Miskolc 11.1. Az iskola küldetése A 2008. január 31-től bevezetendő módosított pedagógiai programban jövőképünket a több mint 130 éves hagyományainkra alapozva a kor kihívásainak megfelelően a következőkben határoztuk meg: 1. A szakmai képzéshez vezető utak változatos és széles kínálatát nyújtjuk. 2. Kiemelt feladatunknak tekintjük a munkaerő-piac által elvárt alapvető (szövegértésszövegalkotás, matematikai, szociális, idegen nyelvi, informatikai) valamint a személyes, társas és szakmai kompetenciák fejlesztését. 3. Elsősorban a minőségi szakképzés iskolája szeretnénk lenni Miskolc város és a régió szakmát választó polgárai számára. 4. A műszaki és a humán szakterület több ágazatát és a művészeti jellegű szakmákat oktató szakközépiskolai képzésben látjuk jövőnket. 5. A nálunk és más iskolákban érettségit tett tanulók érdeklődésük szerint választhatnak érettségire épülő középfokú-, felsőfokú-, akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú és művészeti irányultságú szakmákat. 6. A tanulásban akadályozott tanulóknak az első munkahelyhez jutás lehetőségét is kívánjuk biztosítani a kevésbé elméletigényes, alapvizsgára épülő szakmák szakiskolai rendszerű oktatásával. Erősíteni kívánjuk az iskola kompenzatív jellegét az esélyegyenlőségi alapelveket szem előtt tartva. 7. Azáltal, hogy Magyarország tagja lett az Európai Uniónak, minden egyes állampolgára egy tágabb társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális közösségnek is a polgárává vált. Így az iskolában folyó állampolgári nevelés egyszerre jelenti a nemzet és az Unió polgárainak a nevelését.

11.2. A hozzáadott pedagógiai érték meghatározása a fejlesztés, felzárkóztatás, valamint a tehetséggondozás rendszerének működtetése Cél Jelen minőségirányítási eljárásleírás célja, hogy  az intézmény pedagógusai korrekt módon alkalmazzák a Pedagógiai programban is lefektetett mérési értékelési rendszert, megfelelő módon és időben alkalmazzák azokat, a tanulók (és szüleik) mindig tájékozottak legyenek a módszerek és az elvek alkalmazásával, annak érdekében, hogy tisztában legyenek tudásukkal, hiányosságaikkal, és az ezzel kapcsolatos jövőbeni teendőikkel,  az intézményben működtetett mérési-értékelési rendszer összhangban legyen az országos kompetenciamérésekkel, azok eredményeit, tapasztalatait visszacsatolja a tanítási-tanulási folyamatokba, hogy a tanulók – és ezzel az iskola - teljesítménye elérje, lehetőleg meghaladja az országos átlagot.  az iskolának objektív adatok álljanak rendelkezésre az elért pedagógiai teljesítményéről, a hozzáadott pedagógiai értékről,

46


 tervezetten, a lehető legpontosabban kerüljön meghatározásra a felzárkóztatásra szorulók köre,  tervezetten, a lehető legpontosabban kerüljön meghatározásra a tehetséggondozási programokba vonhatók köre. Érvényesség Ezen minőségirányítási eljárásleírás előírásai érvényesek az iskola pedagógusára.

valamennyi

Rendelkezés A hozzáadott pedagógiai érték meghatározása a fejlesztés, felzárkóztatás, valamint a tehetséggondozás rendszerének működtetése folyamatát az 1. sz. melléklet ábrája mutatja be. Követelmények megfogalmazása A képzési folyamat igen fontos összetevője, hogy a tanulókkal szemben, egységes, következetes, a kimeneti követelményekkel összhangban álló tantárgyi követelményeket támaszszunk. Egyre meghatározóbb a kompetencia-alapú képzési és mérési módszerek alkalmazása, így ezt is figyelembe kell venni a követelményrendszer megfogalmazásánál. A követelményrendszert kompetencia területenként, tantárgyanként és évfolyamonként kell rögzíteni. Hozott tanulmányi eredmények rögzítése Fontos következtetések vonhatók le egyéni szinten illetve az általános iskolák megítélését illetően a hozott eredmények és a későbbi teljesítmények összevetése alapján. A rögzített adatok az 5.-6.-7. tanév évvégi eredményei, a 8. tanév félévi eredményei az alábbi tantárgyakból:  matematika,  magyar nyelv és irodalom,  idegen nyelv,  történelem. Bemeneti mérés A tanév első két hónapja alatt minden 9. évfolyamos osztályban egységes tantárgyi, illetve kompetencia-alapú bemeneti mérésre kerül sor.  Matematika  Magyar / szövegértés-szövegalkotás kompetencia  Idegen nyelvi kompetencia  Történelem  Szociális, neveltségi, attitűd vizsgálat Kiemelten fontos a megfelelő mérőeszköz megalkotása, mert a bemeneti mérés képezi a hozzáadott pedagógiai érték mérés referencia pontját. Felelős: szaktanárok, minőségirányítási csoport, mentálhigiénés szakember

47


Tanulók és osztályok teljesítményének mérése, értékelése Év végi értékelés során nemcsak a tanulói teljesítményeket értékeljük – akik nem kielégítő módon teljesítettek, azokat pótvizsgára kell utasítani -, hanem azt is ellenőrizzük, vajon a követelmények, melyeket diákjaink számára felállítottunk teljesíthetők-e, szükség van-e esetleg korrekcióra. Kiemelt feladat:  a tanulók egyéni fejlesztési tervének kidolgozása  az osztályok tanulmányi teljesítményváltozásának nyomonkövetése,  illetve a tanulmányi teljesítményváltozások alapján a szükséges beavatkozásokat megalapozó információk kiszűrése. Felelős: iskolavezetés, szaktanárok, minőségirányítási csoport, mentálhigiénés szakember Az országos kompetenciamérésekben való részvétel és annak értékelése Az iskola az Oktatási Hivatal által megjelölt napon és kompetencia területeken vesz részt az országos mérésben. Az intézmény saját döntése alapján valamennyi tanuló munkáját értékeli. A mérés eredményeit részletesen a munkaközösségek értékeli és tájékoztatják a tantestületet. Az esetlegesen szükséges intézkedésekről az iskola vezetősége dönt. Felelős: iskolavezetés, munkaközösség vezetők, szaktanárok, minőségirányítási csoport Felzárkóztatási programok szervezése, lebonyolítása Az iskola egyik legfontosabb feladata a lemorzsolódás megakadályozása az iskolai sikertelenség csökkentése. Ennek érdekében föl kell ismerni azokat a tanulókat akik egy-egy tantárgy estén felzárkóztatásra szorulnak, tanulástechnikai problémái vannak, illetve részképesség zavarral küzdenek. Ennek forrása a bemeneti mérés, illetve a tanulók évközi értékelése. Az iskola az igények (létszám, tantárgy) szervezi felzárkóztató programjait. Felelős: iskolavezetés, szaktanárok, minőségirányítási csoport, mentálhigiénés szakember, fejlesztő pedagógus Tehetséggondozási programok szervezése, lebonyolítása Az iskola egyik legfontosabb feladata a tehetségek felismerése, kibontakoztatásának támogatása. Ennek érdekében meg kell találni azokat a tanulókat akik egy-egy területen kiemelkedő teljesítményre lehetnek képesek. Ennek forrása a bemeneti mérés, illetve a tanulók évközi értékelése. Az iskola az igények (létszám, tantárgy) szervezi tehetséggondozási (pl. tanulmányi verseny felkészítő) programjait. Felelős: iskolavezetés, szaktanárok, minőségirányítási csoport

48


Kimeneti mérések A tanulmányi teljesítmény mérés utolsó adata az érettségi vagy szakmai vizsga teljesítmény. Az oktatási folyamat kimet orientált, így nagyon fontos a tanulmányok során mért teljesítmény és az output adatok összevetése, amelyalkalmas a visszacsatolások elvégzésére (módszertani, pedagógus teljesítménymérés). Felelős: iskolavezetés, szaktanárok, minőségirányítási csoport A hozzáadott pedagógiai érték meghatározása A hozzáadott pedagógiai érték meghatározása adhat megoldást arra, hogy a különböző iskolák teljesítményei összehasonlíthatóak legyenek. Nem az abszolút teljesítményekre fókuszál, hanem az adott tanulói összetétel mellett kell azt vizsgálni azt, hogy az iskola mennyiben volt képes javítani a tanuló teljesítményét, neveltségi szintjét. Értékelési szempontok: Hozott tanulmányi eredmény

Bemeneti mérés eredményei

Bemeneti mérés eredményei

Folyamatos tanulmányi eredmények

Országos kompetenciamérés



Kimeneti eredmények

A mérési és tanulmányi eredményeket egy adatbázisban kell rögzíteni. Felelős: iskolavezetés, szaktanárok, minőségirányítási csoport A hozzáadott pedagógiai érték meghatározása a fejlesztés, felzárkóztatás, valamint a tehetséggondozás figyelembevétele az intézményi önértékelésben Az iskola működésének minőségét alapvetően befolyásoló tényező a hozzáadott pedagógiai teljesítmény értékelése, így az intézmény önértékelésének súlyponti eleme, amelyet az Intézményi önértékelés a minőségcélok megvalósulásának értékelése c. eljárás szabályoz. Dokumentálás

Feljegyzés megnevezés

Aktualizálás/kitöltés Felelős Hozott eredmények Beiskolázási eljáráskor minőségirányítási csoport Bemeneti mérések összefog- Évente a tanév első két szaktanárok, minőségirányítási laló táblázata hónapjában csoport Alapító Okirat Szükség szerint igazgató/fenntartó Pedagógiai Program Szükség szerint igazgató/fenntartó Megőrzés a lezárás, lejárat, hatálytalanítás vagy érvénytelenítés után 3 év. Az eljárásleírás végrehajtási folyamatában keletkezett dokumentumokat, bizonylatokat, adatokat és feljegyzéseket a Dokumentumok és feljegyzések kezelése c. eljárásleírás szabályai szerint kell kezelni. Felelős: 15.

minőségirányítási megbízott

Mellékletek

49


Melléklet: A hozzáadott pedagógiai érték meghatározása a fejlesztés, felzárkóztatás, valamint a tehetséggondozás rendszerének működtetése

Központi követelményrendszer Tantárgyi követelmények

Hozott eredmények összefoglaló táblázata

ME Beiskolázás

Követelmények megfogalmazása

Iskolavezetés Munkaközösség vezetők Szaktanárok Minőségirányítási csoport Mentálhigiénés szakember

Hozott tanulmányi eredmények rögzítése

Adminisztratív dolgozók Minőségirányítási csoport

Bemeneti mérések összefoglaló táblázata

Bemeneti mérések lebonyolítása

Osztálynapló

Tanulók és osztályok teljesítményének mérése, értékelése

Félévi és év végi statisztikák

Munkaközösség vezetők Szaktanárok Minőségirányítási csoport Mentálhigiénés szakember Iskolavezetés Munkaközösség vezetők Gyakorlati oktatásvezető-helyettesek Minőségirányítási megbízott

Egyéni fejlesztési terv Jelentés a mérési eredményekről

Tehetséggondozási napló Érettségi dokumentumok Szakmai vizsga dokumentumok

Intézményi önértékelés

Vezetőségi feljegyzés

ME Humánerőforrás fejlesztés, személyi feltételek biztosítása, pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítmény-értékelése ME Intézményi önértékelés a minőségcélok megvalósulásának értékelése

Országos kompetenciamérésben való részvétel

Iskolavezetés Munkaközösség vezetők Minőségirányítási csoport Minőségirányítási megbízott

Felzárkóztatási programok szervezése, lebonyolítása

Iskolavezetés Gazdasági vezető Minőségirányítási megbízott

Tehetséggondozási programok szervezése, lebonyolítása

Iskolavezetés Pedagógusok Minőségirányítási csoport

Kimeneti mérések

Iskolavezetés Pedagógusok Minőségirányítási csoport Iskolavezetés Iskolaszék Szülői közösség Iskolavezetés Minőségirányítási megbízott

A hozzáadott pedagógiai érték figyelembe vétele az intézményi önértékelésben

A folyamatos működés során van változtatási igény?

I


N Módosított értékelési rendszer

Mérési, értékelési rendszer átdolgozása, módosítása


50


11.3. A munkatársak továbbképzése A középtávon tervezett képzési struktúra alapján meg kell vizsgálni a képzési folyamatban résztvevő pedagógusok képzettségét és leterheltségét, hogy az intézmény időben felkészülhessen megfelelő képzettségű pedagógusok rendelkezésre állására. A pedagógusok ismereteinek naprakészen tartása képzésekkel és tréningekkel érhető el. A szükséges továbbképzéseket az iskola vezetése a Továbbképzési Terv formátumban rögzíti. Az iskola kiemelt jelentőséggel kezeli a pedagógusok kompetencia-alapú oktatásra való felkészítését és kompetencia-alapú mérésekkel kapcsolatos továbbképzéseket. (Kulcskompetenciák: szövegértés-szövegalkotás, matematikai, IKT, stb., szakmai kompetenciák.)

51

Az országos mérési eredmények értékelése alapján átdolgozott IMIP-ek

Recommend Documents