Kódszámod: Elért pontszámod:. 95 pont

Országos Történelem Tantárgyi Verseny Nyugat-magyarországi Egyetem

Kódszámod: Országos .

7-8. osztályos tanulók számára Regionális Pedagógiai Szolgáltató Központ

Elért pontszámod:

MEGYEI FORDULÓ 2008/2009

…… . 95 pont a c

1. Válaszolj a térkép alapján!

b d

e …/ 5

1.1. Melyik népek lakták a betőkkel jelölt területeket? a ……………………………………… b ……………………………………… c …………………………………….. d ……………………………………..

1.2. Mit jelölnek a nyilak? ……………………………………………… a c

2. Mondák 2.1. Melyik római mondákat illusztrálják a rajzok? Írd a pontozott vonalra!

…/ 4

(A) ………………………………..

(B) …………………………………

(C) …………………………………

2.2. Melyik monda állít emléket az etruszkokkal vívott harcnak? Írd a monda betőjelét a

b d

- be!

1




a c

3. A köztársaság válságának néhány politikusa Melyik politikusról szólnak a következı források? Írd a politikus nevét a pontozott vonalra!

b …/ 3

(A) „Miután … elnyerte a konzulságot, katonákat toborzott, de nem az ısi szokás szerint a vagyonos osztályból, hanem mindenkit felvett, akinek kedve volt a katonáskodáshoz, sok vagyontalant is. Egyesek véleménye szerint a népszerőséget hajhászta ezzel.” (Sallustius) ………………………………….. (B) „A gazdagok összeverıdtek, siránkoztak, a szegényeknek felhánytorgatták saját egykori nagy tetteiket. Voltak, akik atyáik sírjára hivatkozva akarták e földeket ısi birtokaiknak feltüntetni. Hogy a törvény végrehajtását el tudja érni, … a következı évben is néptribunusnak akarta magát választatni. A gazdagok azonban tiltakozni kezdtek, hogy törvénytelen dolog, hogy ugyanaz a személy kétszer egymás után visel egy hivatalt. Emiatt nagy vita támadt …” (Appianos) ……………………………. (C) „Miután … elnyerte a gyızelmet, kijelentette, hogy aki engedelmeskedik, annak jó dolga lesz, de ellenségei közül senkit sem fog kímélni. Így szólván felolvasta körülbelül 40 szenátornak és 1600 lovagnak a névsorát, kiket halálra szánt. İ az elsı, aki a halálraítéltek névsorát nyilvánosságra hozta, aki díjat tőzött ki azok számára, kik ezeket megölik …” (Appianos) ………………………………..

4. Ki mondta? Melyik esemény kapcsán vagy miért mondta? ● „Jöttem, láttam, gyıztem!”

Aki mondta: ……………………………….

b

c

d

e

f

…/ 6

……………………………………………………………………………………………………............ ● „Hajózni kell, élni nem kell!”

a

Aki mondta: ……………………………….

……………………………………………………………………………………………………............ ● „Varus, add vissza a légióimat!

Aki mondta: ……………………………….

……………………………………………………………………………………………………............

5. Írd le az alábbi események évszámát arab és római számmal! ● Pompeji pusztulása

………………

………………

● Constantinus engedélyezi a keresztény vallás szabad gyakorlását

………………

………………

● A Római Birodalom kettészakadása

………………

………………

● Catalaunumi csata

………………

………………

● Nyugatrómai Birodalom bukása

………………

………………

a

b

c

d

e …/ 5

2




6. Julius Caesarra vagy Augustusra (esetleg mindkettıjükre) igazak a következı állítások? Válaszodnak megfelelıen írj X-et a -be vagy a -be, vagy mindkettıbe! örökös diktátorrá választották

a

b

c e

d f

g h i j …/ 10

szövetséget kötött Antoniusszal és Lepidusszal meghirdette a Pax Romana jelszavát gyızött Philippinél aranypénzt veretett egyeduralomra tört naptárreformot hajtott végre

X

X

a birodalomhoz csatolta Moesiát a birodalomhoz csatolta Galliát ö volt az „elsı polgár”

7. Keresd meg a betőhálóban elrejtett - római történelemmel kapcsolatos - nyolc földrajzi nevet! Írj egy-egy igaz állítást történelmi szerepükrıl! C A E S A R E A Ő

A E W I P R K Á P

P E N Y P Z A É A

U Ü Á X V Z R Á L

A R Z Í E S T Ü A

S W Á Á I Q H Ö T

V É R İ I S Á İ I

B Ö E Ü R É G Q N

B Q T É L I Ó Ü U

A C T I U M I Í S

Ü

W

P

V

E

Z

Ú

V

U

T

A földrajzi név:

Történelmi szerepe:

.

● ……………………………………..

…………………………………………………………………………

● ……………………………………..

…………………………………………………………………………

● ……………………………………..

…………………………………………………………………………

● ……………………………………..

…………………………………………………………………………

● ……………………………………..

…………………………………………………………………………

● ……………………………………..

…………………………………………………………………………

● ……………………………………..

…………………………………………………………………………

● ……………………………………..

………………………………………………………………………… 3

a

b

c e g

d f h …/ 8




8. A következı összegzést Pannónia provinciáról egy 7. osztályos tanuló írta. Fogalmazásában sajnos hét hibát ejtett. Jelöld aláhúzással a hibákat és írd le kijavítva ıket a másik oldalon ugyanabban a sorban!

a

b

c e

d f

g …/7

Pannónia

Pannónia provincia meghódítása Augustus uralma alatt fejezıdött be. Pannóniára a birodalomnak elsısorban védelmi szempontból volt szüksége, bár a tartomány jelentıségét növelte az is, hogy Pannónián vezetett át az Itáliát és az Északitengert összekötı Borostyánkı út. Traianus császár uralkodása idején - a könnyebb közigazgatás végett - a tartományt négy részre osztották. Pannonia Superior tartományi központja Aquincum lett. A provinciát a limest kiépíttetı Commodus császár idején érték az elsı nagyobb külsı támadások. Majd a provincia belülrıl is megbolydult, 193-ban Pannóniából vonult be be Rómába - s lett császár - az egykori carnuntumi helytartó, Tarquinius Superbus. A pannóniai városok közül a municipiumok rendelkeztek a legmagasabb ranggal. A római uralom az V. században, a népvándorlás megindulásakor ért véget Pannóniában.

…………………………………………… …………………………………………… …………………………………………… …………………………………………… …………………………………………… …………………………………………… …………………………………………… …………………………………………… …………………………………………… …………………………………………… …………………………………………… …………………………………………… …………………………………………… …………………………………………… …………………………………………… …………………………………………… …………………………………………… …………………………………………… …………………………………………… …………………………………………… ……………………………………………

9.1. Melyik pannóniai városokat jelölik a térképvázlaton található betőjelek? Mi az egykori városok mai neve? Írd a válaszokat a táblázatba! A város ókori neve

Betőjele

A város mai neve

a

b

c e g

d f h

i

Aquincum Savaria Scarbantia Sopianae Arrabona Gorsium 9.2. Karikázd be azoknak a városoknak a betőjelét a térképen, amelyeken áthaladt a Borostyánkı út! 9.3. Jelöld a térképvázlaton nevének beírásával Pannonia Inferiort és a Pannóniával szomszédos Illyricumot! 4

j …/ 10




a c e g i

10. Látogatás a császárkori Rómában Képzeld el, hogy jómódú polgárként vidékrıl a császárkori Rómába látogattál egy napra. Hivatalos ügyeid elintézése mellett jutott idıd a vásárolgatásra, szórakozásra is. Programodat a rómaiak általános napi idıbeosztása szerint tervezted meg. Írj fogalmazást arról, hogyan, mivel telt a napod a császárvárosban! A fogalmazásodban szerepeljen az is, hogy az egyes helyszíneket milyen célból kerested fel! (A képek programod helyszíneirıl készültek.)

b d f h …/9

…………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………….……. ……………………………………………………………………………………………………………….……. ……………………………………………………………………………………………………………….……. ……………………………………………………………………………………………………………….……. ……………………………………………………………………………………………………………….……. ……………………………………………………………………………………………………………….……. ……………………………………………………………………………………………………………….……. ……………………………………………………………………………………………………………….……. ……………………………………………………………………………………………………………….……. ……………………………………………………………………………………………………………….……. ……………………………………………………………………………………………………………….……. ……………………………………………………………………………………………………………….……. ……………………………………………………………………………………………………………….……. ……………………………………………………………………………………………………………….……. ……………………………………………………………………………………………………………….……. ……………………………………………………………………………………………………………….……. ……………………………………………………………………………………………………………….……. ……………………………………………………………………………………………………………….……. ……………………………………………………………………………………………………………….……. ……………………………………………………………………………………………………………….……. ……………………………………………………………………………………………………………….……. ……………………………………………………………………………………………………………….……. ……………………………………………………………………………………………………………….……. ……………………………………………………………………………………………………………….…….

5




11. A római hétköznapokkal kapcsolatos kérdésekre három-három válaszlehetıséget adtunk. Karikázd be a helyes válasz (esetenként válaszok) betőjelét! ● „Minden út Rómába vezet.” De hány fontos útvonal indult a Forum Romanumon álló arany mérföldkıtıl? (A) három

(B) öt

(C) tíz

a

b

c e

d f

g i k

h j l

…/12

● Hány hiba van az állításban? Állítás: Az általában 2-3 m széles római utak mindkét oldalát földárok szegélyezte, amely elvezette a homorú útról lefolyó esıvizet. (A) egy (B) kettı (C) három

● Kik használhatták az omnibuszokat? (A) mindenki

(B) a katonák

(C) az elıkelı polgárok

● Melyik állítás igaz a rómaiak által tenyésztett postagalambokról? (A) törzskönyvezték ıket

(B) óránként 100 km-t tudtak repülni

(C) gladiátorok is üzenhettek velük

● Melyik volt az ısi római ház legfontosabb része? (A) a lakószoba

(B) az ebédlı

(C) az átrium

(B) az utcát

(C) a szigetet

● Mit nevezett a római nép insulának? (A) az emeletes házat

● Melyik állítás nem jellemzi Lucullust? (A) fényőzı lakomákat adott

(B) zavarba jött a váratlan látogatók miatt

(C) híres szakács volt

● Melyik számok jellemzik a lakomák ideális asztaltársaságát? (A) 3 kereveten 9 fı

(B) 3 kereveten 6 fı

(C) 3 kereveten 3 fı

● Melyik volt a fıétkezés? (A) a vacsora

(B) az ebéd

(C) a reggeli

● Melyik az igaz állítás a strucc és a páva fogyasztásáról? (A) mindkét állat húsát megették

(B) egyikét sem ették meg

(C) a pávát nem ették meg

● Melyik nem tartozott a férfiak viseletéhez? (A) a tóga és a tunica

(B) a stola és a palla

(C) a tóga és a caliga

● Milyen színő volt menyasszony fátyla? (A) fekete

(B) fehér

(C) narancssárga

6



12. Olvasd el a római iskoláról szóló szöveget! Válaszolj a szöveg alapján a kérdésekre, oldd meg a feladatokat!


1.

„A nyilvános iskolákat tandíjakból tartották fenn, ezt a szülık a hónap idusán fizették. Az összeg nem volt túl magas, a szegényebbeknek sem jelentett súlyos anyagi megterhelést. A tandíjak fedezték a tanítók fizetését. Az elemi iskolában (ludus) a tanító (ludimagister, literator) az alapismeretekre: olvasásra, írásra, 2. számolásra oktatta 6-11 éves korú növendékeket. Azokkal a tanulókkal, akik a számtannal alaposabban meg akartak ismerkedni, külön mester, az ún. calculator foglalkozott. A tanítás elég mostoha körülmények között folyt, olykor csupán elkerített utcarészeken, néha oszlopcsarnokokban. Iskolaépületül, ha egyáltalán volt ilyen, többnyire egyszerő fabódé szolgált. A kis 3. tanulók padon vagy zsámolyon ültek, asztaluk nem volt. Az iskola bútorzatához tartozott a dobogó (pulpitum), a tanító támla nélküli széke (sella) vagy támlás széke (cathedra). Az iskolaév március 24-én kezdıdött, s csak a legnagyobb melegek és hidegek alkalmával szünetelt. (vacatio) A folyamatos olvasás a római iskolákban is hosszas gyakorlás eredménye volt, és csak bizonyos fokozatokban – a betők felírása, kimondása, szótagok (syllaba) ejtegetése, „silabizálása” – valósult meg. Az írás tanulásának is megvoltak a maga módszeres lépései – a tanító segítségével megtett elsı vonásoktól, a minták másolásán át a teljes önállóságig. Fatáblára öntött viaszba nyomták az íróvesszıt vagy cserépbe karcolták a betőket. A számtan megtanulása jóval nagyobb nehézséget jelentett a római, mint a mai gyerekek számára. Ennek fı oka az volt, hogy a római számok kevéssé voltak alkalmasak a legegyszerőbb alapmőveletek elvégzésére is. Ezért igen jelentıs szerep jutott a fejszámolásnak, az ujjakkal való számolást pedig valóságos mővészetté fejlesztették. Kétféle számolótáblájuk (abacus) is volt. A következı szinten a római ifjak a grammatikai iskolába kerültek. Itt a görög és latin grammatica megtanulása mellett irodalmi szövegeket - elsısorban Homérosz mőveit – olvastak és értelmeztek. Eleinte a retoricát is ebben az iskolában tanulták, késıbb azonban a retorikai iskola a római iskolarendszer legmagasabb szintjévé vált. Ezt az iskolát elsısorban a hivatali vagy politikai életben érvényesülni kívánó ifjak látogatták, különösen a kiváltságosabb származásúak. Elsısorban egyéni pályafutásuk lebegett a szemük elıtt. Jól tudták, hogy Rómában hivatalra pályázáskor, a senatusban, a népgyőléseken, a bíróságok elıtt csak a szó fegyverével, az ékesszólással lehet eredményesen szerepelni. Meglepı, hogy az arisztokraták hosszú ideig helytelenítették az ékesszólás iskolaszerő oktatását. Az ok mővelıdési kiváltságaik féltésében rejlett. A retorikai iskola elvégzése után a becsvágyó ifjak filozófiai képzésre is igényt tarthattak. A köztársaság vége felé egyes retorikai iskolákban filozófiát is kezdtek tanítani, de csak szabadon választott tantárgyként. (Az antik Róma napjai c. könyv alapján)

A kérdéseket és feladatokat a következı oldalon olvashatod el!

7




Kérdések, feladatok: 12.1. Igazak vagy hamisak a következı állítások? Jelöld X-szel a táblázatban! Állítás A római oktatási rendszer - a maihoz hasonlóan - háromszintő volt. Az olvasást, írást, számolást elemi ismereteknek is nevezhetjük. Az iskolák fenntartása, a tanítók fizetésének biztosítása Rómában is az állam feladata volt. A nyilvános iskolákat csak alsó szinten látogathatták szegényebb diákok. A grammatikai iskolában latin és görög nyelvtan mellett irodalmat is tanultak a diákok. Az elsı tandíjat április közepén kellett befizetni. Retoricának a szónoklás tudományát nevezték.

Igaz

Hamis

Eredeti jelentése

Jelentése mai nyelvhasználatunkban

12.3. Melyik római iskolatípust és taneszközöket ábrázolják a fenti képek? Írd a pontozott vonalra!

3.

d f

g i k

h j l p

…/16

vacatio

2.

c e

o

cathedra

1.

b

m n

12.2. Értelmezd a következı kifejezések eredeti és mai jelentését! Kifejezés calculator

a

…………………………………………………………………….. …………………………………………………………………….. …………………………………………………………………….

8

Kódszámod: Elért pontszámod:. 95 pont

Recommend Documents