KÖLCSEY FERENC ÁLTALÁNOS MÜVELŐDÉSI KÖZPONT KÖLCSE ÓVODÁJÁNAK Helyi Óvodai programja

Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Óvodájának Helyi Nevelési Programja

KÖLCSEY FERENC ÁLTALÁNOS MÜVELŐDÉSI KÖZPONT KÖLCSE ÓVODÁJÁNAK Helyi Óvodai programja Környezeti nevelésre épülő hagyományőrző és személyiségfejlesztő óvodai pedagógiai program (A 2013-AS NEVELÉSI PROGRAM MÓDOSÍTOTT VÁLTOZATA)

Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Óvodájának Helyi Nevelési Programja Ajánlás Ajánljuk a programunkat azoknak a jelenlegi és leendő szülőknek, akik hisznek az óvodai nevelés személyiségformáló erejében, a gyermekek nevelhetőségében. Akik bíznak abban, hogy a gyermekeiket szeretetben tiszteletben tartva egyéni képességeiket és életkori sajátosságaikat eltérő érési ütemüket figyelembe véve a családi nevelést kiegészítve –az óvoda hatékonyan segíti a gyermekek életre való felkészítését. Ajánljuk a programunkat Kölcse Nagyközség önkormányzatának, Kölcse, Sonkád és Fülesd intézményfenntartó társulásának, amely bizonyítja, hogy alapvető feladatának tartja: - A gyermekek óvodai nevelésének biztosítását 3-7 éves korban és ehhez biztosítja a szükséges tárgyi és személyi feltételeket. - Akik tudják, hogy az óvodai nevelés a köznevelés, a közoktatás része, annak első lépcsőfoka és segítenek abban, hogy erre az első lépcsőfokra feljuthassanak a gyermekek - Akik felismerik, hogy az óvodai nevelés az egyéni fejlesztés által, közösségi keretek között valósítható meg.


BEVEZETÉS Az óvodai nevelés gyakorlata mindig is érzékenyen reagált a környezeti változásokra, az ebből eredő megújuló igényekre, a változtatások szükségességére. Erre az érzékenységre különösen nagy szükség van napjainkban. A közoktatásról szóló törvény 1996-ban előírta, hogy az óvodák az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja alapján, 1999 szeptemberétől a helyi nevelési program szerint dolgozzanak. A nevelési programunk 1999. szeptember 1.-én került bevezetésre. A köznevelésben végbemenő törvényi változások (2011. évi CXC. Nemzeti Köznevelésről szóló törvény), szükségessé tették programunk felülvizsgálatát és módosítását. Ennek megfelelően, óvodánk felülvizsgálta és szükség szerint módosította az óvodai nevelési programot. Mindvégig szem előtt tartottuk, hogy a gyermeki személyiséget tiszteletnek, elfogadásnak, szeretetnek, megbecsülésnek kell öveznie. Az óvodapedagógusok által alkalmazott módszerek hozzájárultak ahhoz, hogy gyermekeink személyisége harmonikusan fejlődjön. Nevelőmunkánk során, minden egyes tevékenységünkkel törekedtünk arra, hogy a gyermekek harmonikus, igényes és fejlődésüket, fejlesztésüket segítő óvodai életben vegyenek részt. Programunk a továbbiakban is alkalmas arra, hogy óvodásaink boldog, kiegyensúlyozott, nekik megfelelő óvodai környezetben, képességeiknek, érdeklődéseiknek, adottságaiknak megfelelő nevelésben részesüljenek. Fontosnak tartjuk a sokszínű, változatos, élményt biztosító tevékeny óvodai légkört, amelyben a gyermekeket egyéni képességeik szerint neveljük, fejlesztjük. Hangsúlyt helyezünk a gyermekek testi – lelki gondozására, az érzelmi biztonság megteremtésére, a szocializáció minél teljesebb kibontakoztatására. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a gyermeki magatartás érzelmi vezéreltségének, hiszen az erkölcsi – közösségi – az intellektuális, az esztétikai érzelmek fejlődése alapvetően motiválja a gyermekeknek a társadalomhoz, a természethez, a megismeréshez való viszonyát és meghatározó a személyiség kibontakozásában, a jellem alakulásában. Kiemelt feladatunk a környezettudatos magatartás megalapozása, valamint a környezetvédelem fontosságának mindennapi tevékeny megtapasztalása. Programunk tartalmában fő hangsúlyt kap: a gyermekek alapvető tevékenysége a játék, a mozgás, a játékos tanulás, a környezet megismertetésére, megszerettetésére nevelés, a mese és az egészséges életmódra nevelés. Azt gondoljuk, hogy amiből sokat tanulhat a 3-6-7 éves korú gyermek, az a közösségben való lét és annyi kognitív fejlesztés, ami szinte magától a játékok, tevékenységek során elsajátítható. Ezért a szabad játéknak nagy jelentőséget tulajdonítunk. Úgy gondoljuk, hogy a megfogalmazott egyfajta szakmai elvárás és a helyi igényeknek megfelelően elkészített programunk megvalósításával eleget tehetünk a továbbiakban is a törvényi előírásoknak, partnereink elvárásainak.


Törvényi előírások A program a 137/1996. (VIII.28.) számú Kormány rendelet értelmében, az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készült, magába foglalva a hazai és a helyi óvodai gyakorlatok eddigi tapasztalatait, eredményeit, szem előtt tartva az, 1993. évi LXXIX. Közoktatási törtvényt valamint, az azt módosító 1999. évi LXVIII. számú törvényt, majd 2011.évi CXC. törvényt a köznevelésről Ezen kívül program az alábbi törvényeket, rendeleteket figyelembe vételével készült: Egyezmény a gyermek jogairól. Bp. Egyesült nemzetek – UNICEF 1992. Kt. 103§ (2)a,b, Kt. 121.§ 29. bekezdés b. pontja a feladatellátásról 1993. évi LXXIX. Tv. A közoktatásról, még érvényben lévő jogszabályai 2008. évi XXXI. Tv. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 255/2009. (XI.20.) Korm. rendelet 21.§ 11/1994. (VI.8.) MKM.r. a nevelési – oktatási intézmények működéséről. 3-2012. (VI.8.) EMMI rendelet a 2012/2013-as tanév rendjéről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról. Az óvodai nevelés országos alapprogramja (A Kormány 363/2012. (XII.17.) Korm. rendelete 2012. 2011. évi CXC törvény a Nemzeti Köznevelésről és annak módosításáról rendelkező 2012. évi CXXIV. Törvény 32/2012. (X.8.) EMMI rendelete a Sajátos Nevelési Igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve 212/2010. (VII.1.) Korm. rendelet 41.§ i) pontja miniszteri rendelet – Nemzeti Óvodai Nevelés alapelvei 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőségről 1997. évi CXXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról és annak módosításai


1.HELYZETELEMZÉS 1.1.Az intézmény adatai Az óvoda adatai, szervezeti felépítése: Neve:

Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ

Székhelye:

4965.Kölcse Kölcsey u.65.

Telefonszámai:

06-44/377-480

E-mail címe:

[email protected]

OM azonosító:

202328

Az intézmény alapítója, illetve fenntartója: Kölcse, Sonkád és Fülesd intézményfenntartó társulás Székhelye: 4965 Kölcse Dózsa György u.3.

Telephelyei: a) Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Konyhája 4965 Kölcse, Arany J. utca 1. Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Művelődési Háza 4965 Kölcse, Kölcsey F. utca 104. b) Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Közművelődési és Nyilvános Települési Könyvtára 4965 Kölcse, Kölcsey F. utca 104. c) Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Óvodája-Kölcse Intézményegysége 4965 Kölcse, Kölcsey F. utca 65.

Tagintézményei: a) Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Óvodája - Sonkád 4954 Sonkád, Kossuth utca 1. b) Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Óvodája - Fülesd 4964 Fülesd, Kis utca 19. Az intézményegység neve: Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Óvodája Kölcse Címe: 4965. Kölcse Kölcsey u.65. Fenntartó neve: Kölcse, Sonkád és Fülesd Önkormányzati Társulása Az intézmény jogállása:

jogi személyiségű közintézmény

Az intézmény gazdálkodási formája:

önállóan működő költségvetési szerv


Az intézmény alaptevékenységi szakágazata: 851020 Óvodai nevelés

Az óvoda férőhelyének száma:

60 fő

Csoportok száma:

2

Az óvodánkban a nevelőmunka magyar nyelven folyik. Intézményvezető neve: Tamásné Sira Erzsébet Az intézmény alapítói: Kölcse, Fülesd, Sonkád Községi Önkormányzatok Képviselőtestületei. Az intézmény 2007. szeptember 01.-től intézményfenntartói társulás keretében működik. A fenntartó önkormányzatok feladatellátási kötelezettségüket társulásos formában oldják meg. A Kölcsei óvoda saját program alapján dolgozik.

1.2.A KÖZSÉG BEMUTATÁSA Kölcse Magyarország legkeletibb csücskében, a magyar-ukrán határtól 10 km-re, az Öreg- Túr ölelésében, az Erdőháton fekszik. Kölcsét az egyik legrégebbi településként tartják nyilván a Szatmári-síkságon, határából neolit kori és bronzkori régészeti leletek kerültek elő. A település története a honfoglalásig nyúlik vissza. Már igen korán akadémiája volt a falunak papi vezetés alatt álló nevelőintézet nemesi ifjak részére. A község a pestis és egyéb járványok miatt többször elnéptelenedett, utoljára az 1700-as években. A falu akkori földesura Kölcsey György „tótokat” telepített ide Zemplén megyéből. A község neve és a Kölcsey család neve szorosan kapcsolódnak egymáshoz a családnak itt is volt birtoka. Az utolsó Kölcsey Kölcsey Vince 1886-ban adta el a birtokát és Zsarolyánba költözött. A Szatmárcsekén élő Kölcsey Ferenc többször megfordult a településen. A község a Túr folyó és annak mellékága, az Eszteró által körülvett kiemelkedésre épült, így az árvizek nem károsították, és védettséget is biztosított az ellenséges támadások ellen. A település hosszú ideig megőrizte központi szerepét, 1882-től folyamatosan van orvosa, 1890től gyógyszertára. 1895-ben körjegyzőség központja lett Fülesd, Sonkád és 1909-ig Túristvándi településekkel. Nagyközségi rangot 1973-ban kapott.

1.3.AZ ÓVODA BEMUTATÁSA 1960-ban kezdődött meg az óvodai nevelés 73 fős gyermek létszámmal, 1 csoporttal, 2 óvónővel és egy dajkával. Hiányos tárgyi feltételekkel, iskolapad szolgált asztal és szék gyanánt (otthonról hoztak tízórait, ebédet, szalmazsákot a pihenéshez). A fejlődés 1970-től indult meg az óvoda saját konyhát és élelmezésvezetőt kapott. A magas gyermek létszám miatt 2 csoport kialakítására került sor,3 óvónővel.1971-ben másik szintén nem óvodai célt szolgáló régi épületbe költöztették az óvodát, ahol a tárgyi feltételek már egy kicsit kedvezőbbek voltak. A tárgyi feltételek fokozatosan javultak ugyanakkor az épület állaga

Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Óvodájának Helyi Nevelési Programja egyre romlott.1980-ban a gyermek létszám indokolta a három csoport kialakítását.1987-1989ig önálló független óvodai körzetet alakítottak ki, melyhez 5 település óvodája tartozott a központi óvoda intézményünk volt. Ebben az időszakban kezdtünk el valamit, amit ma úgy nevezünk óvoda menedzselés. Olyan kapcsolat kialakítására törekedtünk a szülőkkel, a családi házzal, amely ma „nyitott óvoda” címszó alatt szerepel.1989-ben az óvodát az iskolához csatolták így az ÁMK intézményegysége lett. 2000-ben szülők, vállalkozók szép játszóudvart alakítottak ki a gyermekeknek.2010-ben az önkormányzat új óvoda építésére pályázott, ami 2011-ben meg is valósult,100 millió forintból egy két csoportos óvoda épült. Helyben kevés a munkalehetőség, szinte csak az önkormányzat által fenntartott intézményekben és egy- két kisebb vállalkozás nyújt munkalehetőséget pár embernek, illetve a közmunkaprogramokban van mód pár hónapos munkára. Községünk infrastruktúrájában jelentős változás következett be, munkahelyek szűntek meg, a munkanélküliség növekedett. Ennek következtében megnőtt a hátrányos helyzetű gyermekek száma. Ezeknek a gyermekeknek a többsége alacsony neveltségi szinttel, hátrányos szociális környezetből érkeznek az óvodába. Meg kell ismertetni velük a legalapvetőbb higiénés ismereteket, közösségi szabályokat, kommunikációs képességeket. A faluban általános iskola, óvoda, idősek klubja, orvosi rendelő, posta, takarékszövetkezet és több üzlet van. A község természeti adottságaiból és az itt élő emberek munkája folytán kialakult hagyományaiból építkezünk munkánk során. Az óvoda férőhelye 50 fő, kihasználtságunk 100%-os. Óvodába a 3. életévüket betöltött gyermekeket vesszük fel, akik családból érkeznek. Feltétel, hogy a gyermek legyen szobatiszta. Felvételkor a halmozottan hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekek előnyt élveznek, ezzel is segítve a családok gondjain. Különös gondot fordítunk, hogy az 3. életévüket betöltött gyermekek óvodába kerüljenek, és óvodai nevelésben részesüljenek. Alapító okiratunk alapján felvállaljuk a SNI gyermekek, óvodapedagógusok által fejleszthető nevelését, oktatását. Munkánkat segítik ebben a Pedagógiai Szakszolgálat munkatársai. Az óvodánk közéleti szerepre is vállalkozik:  Minden évben műsorral köszöntjük községünk idős lakóit az Idősek Napján.  Karácsonyra feldíszítjük a Falu karácsonyfáját.  Május első vasárnapján az gyermekek együtt közös műsorral köszöntjük a község édesanyáit és nagymamamáit, anyák napján.  Aktívan részt veszünk a községben szervezett rendezvényeken. Mivel mindig kötődtünk a helyi szokásokhoz, hagyományokhoz (községi és óvodai), azok felelevenítése, ápolása révén – ezért fő témánk: a helyi hagyományok ápolása.

1.4.SZEMÉLYI FELTÉTELEK : „Hivatásod legyen: élni másokért, S mások boldogságában keresni a magadét.” (Pestalozzi)     

Óvodánk önálló intézmény. A gyermekek gondozása, nevelése 2 csoportban folyik. A gyermekek 3 évig ugyanabban a csoportszobában élik óvodás életüket. A csoportok szerkezete - életkort tekintve – részben osztott. A gyermekcsoportok kialakítása a gyermekek fejlettségének, a szülői igényeknek a figyelembe vételével történik.

Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Óvodájának Helyi Nevelési Programja A csoportban együtt dolgozó óvónők személye csak különlegesen indokolt esetben változik (betegség, pedagógiai indok). Így lehet együttműködésük a leghatékonyabb. Nevelőközösségünk az elmúlt évek alatt jól összeszokott, egységes közösséggé kovácsolódott.  4 fő főiskolai végzettségű óvodapedagógus ebből 1 fő tanügy-igazgatási szakértői szakvizsgával rendelkezik,  2 fő szakképzett dajka A szakmai végzettség mellett, valamennyi dolgozóval szemben a következők az elvárások:        

Tudatosság, tervszerűség. Segítő, támogató, elfogadó beállítódás. Vidám, felszabadult játék és nevelési légkör kialakítása. Gyermekközpontúság, tevékenységközpontúság. Környezettudatos magatartás, szemlélet. A családokkal jó kapcsolat kialakítása. Folyamatos önképzés. Nagyfokú empátiás készség.

Az óvoda nevelőközösségének egymásra figyelő, egymást segítő és egymás örömeinek örülni tudó közösségnek kell lennie, akik mindent a gyermekek érdekében tesznek, s szavaik, tetteik egyaránt példaadóak a gyermek számára. A gyermek a napja nagyobbik részét tölti el az óvodai közösségben. A családjával szinte csak a reggeleket és az estéket tölti. Az érzelmi kötődést, otthonosságot mutatja az, amikor a gyermekek gyakran anyunak szólítják az óvónőt – olykor észre sem véve a nyelvbotlást. Óvodánk a Pedagógiai Szakszolgálat munkatársaival működik együtt. A szakszolgálat alkalmazásában álló logopédus, fejlesztő pedagógus és gyógytestnevelő foglalkozik a tanév eleji felmérés alapján arra rászoruló nagycsoportos korú gyermekekkel a tanév folyamán. A sajátos nevelési igényű gyermekek speciális nevelését, fejlesztését az adott sérüléstől függően gyógypedagógus segíti. Feladata a sajátos nevelési igényű gyermek terápiás megsegítése, valamint tanácsadás a gyermekkel integrált formában foglalkozó óvodapedagógusoknak.

1.5.TÁRGYI FELTÉTELEK Az óvoda a falu közepén, 4309 négyzetméter telket foglal el. Az épület 2452 négyzetméter alapterületű, 2 csoportszoba, gyermeköltöző, gyermekmosdó, WC, folyosó iroda, felnőtt öltöző, tálaló konyha helyiségek tartoznak hozzá. 50 férőhelyünk van. A napirendben előforduló valamennyi tevékenység helyszíne a csoport szoba. Játék, torna, kezdeményezések, étkezés, ünnepségek és a pihenés egyaránt ott történik. Felszereltségünk jó, de ez főként az eszközökre, bútorokra történő gondos vigyázás eredménye, hiszek hosszú évekig csak állagmegőrzés folyt, nem tudtunk sem újat vásárolni, sem a leselejtezetteket pótolni. Könyvállományunk az utóbbi években jelentősen megnövekedett. Az újítások korszakát éljük és ebben az időszakban rengeteg hasznos szakmai és gyermekkönyv, szemléltető eszköz jelent meg, melyek a munkánkat nagyban segítették. A szűkös költségvetési keret csak a fenntartásra és az alapvető dologi kiadásokat fedezi. Minden pályázati támogatást megragadunk, hogy eszközfelszereltségünk javuljon.

Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Óvodájának Helyi Nevelési Programja Az udvar területe a gyermekek létszámához megfelelő. Az éves költségvetésből az alapvető játék és szakmai eszközök biztosítottak. Az óvoda sikeres IPR-es pályázatokkal bővítette taneszközeit, a szociális hátrányok enyhítésére használt eszközeit, a gyerekek által használt fejlesztő játékait és több sikeres programot szervezett az együttműködés keretében.  Az óvoda épülete, udvara, berendezései biztosítják a gyermekek egészségének megőrzését és fejlődését.  Az óvoda a 2012/2013-as nevelési évet már egy új és korszerű, uniós igényeket kielégítő épületben kezdhette. A gyerekek birtokba vehették a modern és tágas csoportszobát és tornaszobát ill. a kiszolgáló helyiségeket, vizes blokkokat.  A csoportszobák természetes és mesterséges megvilágítása jó.  Mindkét csoportszobához külön mosdó helyiség tartozik.  A játék, étkezés, alvás a csoportszobákban zajlik.  Óvodánkban van televízió, magnetofon, diavetítő, számítógép, fénymásoló, nyomtató,videó és DVD lejátszó.  Külön helyiséget tudunk biztosítani a logopédusnak.  A nevelői szoba ad lehetőséget szakmai megbeszélésekre, szülőkkel való személyes találkozásra, megbeszélésre.  Felszereltségünk jónak mondható.  Az intézménynek nincs saját konyhája, az ebédet az iskolai konyháról szállítják át az óvodába. A tálalást a dajkák végzik. A mosogatás a tálalókonyhában történik, a munkát a dajkák végzik.  A takarításhoz szükséges eszközök rendelkezésünkre állnak.  A csoportszobák berendezései biztonságosak, a gyermekek testméreteinek megfelelőek színviláguk harmonikus. A tárgyi felszerelések, melyeket a gyermekek használnak számukra hozzáférhető módon, a gyermekek biztonságát figyelembe véve vannak elhelyezve.  Az udvarunk tágas, megfelelő az árnyékos és napos terület aránya. A füvesített udvarban esztétikus és biztonságos mászókák, homokozó áll a gyermekek rendelkezésére.  Az udvar rendben tartása a dajkák napi feladata.  Az udvari munkához szükséges szerszámok és a gyermekek udvari játékainak tárolása megoldott.

1.6. AZ ÓVODÁNAK A PROGRAM CÉLJAIHOZ RENDELT ESZKÖZRENDSZERE: A játéktevékenység eszközei: A költségvetésből kevés összeget tudunk játékeszközök beszerzésére fordítani. A csoportokban az alapvető játékeszközök biztosítottak. A költségvetésen kívüli összegből /pályázatok, pótoljuk a játékhoz szükséges, eszközöket. Célirányosan törekszünk az udvari sport-, és mozgásfejlesztő eszközök beszerzésére. A tevékenységben megvalósuló tanulás eszközei:A szakmai eszközök beszerzése részben költségvetési keretből, részben pedig költségvetésen kívüli összegből történik, minőségi és mennyiségi bővítése folyamatos. Az eszközállomány elemzésekor ki kell emelni azokat az óvónők által készített játékokat és eszközöket, amelyek az egyéni fejlesztés során fontos szerepet kapnak az óvodai tevékenységekben, pl. a bábozáshoz bábok. Az elkészítéshez szükséges anyagokat igyekszünk biztosítani jelenleg és a jövőben is.

Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Óvodájának Helyi Nevelési Programja Mese és szakkönyvellátottság:Mesekönyv ellátottságunk bővítésre szorul, csoportonként a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően. Szakkönyvellátottságunk jó de az újonnan megjelenő kiadványokkal gyarapítani kell. Költségvetésből vásárolt alapvető eszközökkel rendelkezik az óvoda. A továbbiakban megjelenő fejlesztő játékok, eszközök, anyagok beszerzését folyamatosan biztosítani szükséges. A program megvalósításához szükséges alapvető tárgyi feltételek adottak, karbantartásukra, bővítésükre a továbbiakban is szükség lesz . IKT eszközök a művelődési feltételekhez biztosítottak, eszközeink: - 1 TV, DVD lejátszó, fényképezőgép - Videokamera - 1 asztali számítógép - Nyomtatók, scanner, fénymásoló - DVD, CD zenetár - Diafilmek, vetítő - Internet hozzáférés 2. AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA, ALAPELVEI „Engem ne emeljen a magasba senki, Ha nem tud addig tartani, míg tényleg megnövök. Guggoljon ide mellém, ki nem csak hallani, De érteni akar, hogy közel legyen a szívdobogásunk.” (Birtalan Ferenc: Míg megnövök) A gyermekek harmonikus, sokoldalú fejlődésének elősegítése a gyermekek fő tevékenységén, az óvodai nevelés leghatékonyabb eszközén a szabad játékon keresztül. A játék – érzelem – erkölcs metodikai kapcsolatának érvényesítése. Alapelvnek tekintjük a gyerekek érzelmi biztonságának megteremtését, a gyermekek mindenek felett álló érdekeinek figyelembe vételét, jogainak érvényesítését. Óvodai nevelésünk biztosítja minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést. Óvodánk a gyermekek életkori sajátosságainak legmegfelelőbb értékelési eszköztárral rendelkezik, melyet az óvodapedagógus tudatosan alkalmaz a gyermekek optimális fejlesztése érdekében. Az óvodapedagógus világos, egyértelmű értékeléseivel, visszajelzéseivel a gyermekek fejlődését segíti.

CÉL:  A gyermek helyes megnyilvánulásainak kialakítása, pozitív motiváció biztosítása.  Olyan sokoldalúan és harmonikusan fejlődő gyermekeket engedni el az iskolába, akik életre valóak, minden élethelyzetben feltalálják magukat, tudják hol a helyük a természetben, az őket körülvevő világban.  Szépen beszélik anyanyelvüket, kötődnek az elődök szokásaihoz, hagyományaihoz, becsülik környezetüket, óvják azt és vigyáznak rá, az állatok, növények fontosságát felismerik, nem félnek tőlük, tehát éppen azért nem pusztítják el azokat oktalanul.

Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Óvodájának Helyi Nevelési Programja  Elősegítjük a cigánygyermekek zökkenőmentes beilleszkedését, tanulási zavarainak megelőzése érdekében prevenciót, korrekciót és kompenzációt alkalmazunk, mindent megteszünk a különbözőség előítélet-mentes elfogadtatásáért. 2.ALAPELVEINK: 2.1.ÓVODAKÉP  A családi nevelés elsőbbségét elismerve, azzal karöltve, a gyermekek érdekét mindenekelőtt szem előtt tartva, szeretetteljes, nyugodt, kiegyensúlyozott légkörben neveljük kisgyermekeinket.  Olyan intézményt működtetünk, amely biztosítja az óvodás korú gyermek fejlődését és nevelésének optimális feltételeit a családi nevelés kiegészítőjeként.  Otthonos környezetben gondoskodunk a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatásáról, a szabad játék és a játékos tevékenykedtetések során.  Óvodánk funkciói:óvó-védő, szociális, nevelő és személyiségfejlesztő.  Óvodánk közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiség vonások fejlődését.  Pedagógiai tevékenységrendszerünk és tárgyi környezetünk segíti gyermekeink környezettudatos magatartásának kialakulását. Külön gondot fordítunk a környezeti nevelésre, a helyi hagyományok ápolására, a környezetvédelemre.  Óvodai nevelésünk célja, hogy az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását segítse elő, az életkori és egyéni sajátosságok, az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével. (Ide értve a különleges gondozást igénylő gyermekek ellátását is.) Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit.  Pedagógiai intézkedésünket a gyermek személyiségéhez igazítjuk.  Gondoskodunk a gyermeki szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről, az életkornak és fejlettségnek megfelelő tevékenységről, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető játékra, az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak közvetítéséről, a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről.  A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét.  A hazájukat elhagyni készülő családok (a továbbiakban: migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önállósság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét.  Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit.  Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit (óvó-védő, szociális, nevelőszemélyiségfejlesztő), a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. 2.2. GYERMEKKÉP „Kis gyermekem, csak nézzél szerteszét, éretted van itt minden, ami szép.”(Várnai Zseni)

Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Óvodájának Helyi Nevelési Programja  A kisgyermek a felnőttektől függő, érzékeny, fejlődő személyiség.  Önálló mással nem helyettesíthető individuum, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre, egyénenként változó testi, lelki szükséglettel, eltérő egyéni sajátosságokkal.  Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítésére törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek.  Fejlődő személyiségét genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg.  Ebből adódóan a gyermeknek sajátos, életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak.  A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó, ezért nevelőtestületünk tervszerű és tudatos munkával, magas szintű pedagógiai kultúrával igyekszik az egészséges és biztonságos környezetet megteremteni.  Az óvodai nevelésünk ennek megfelelően gyermekközpontú és inkluzív (befogadó). Biztosítjuk minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, az óvoda nem ad helyet az előítéletek kibontakozásának sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb értelemben.  Olyan gyermekek nevelése, akik mélyen kötődnek községünkhöz, érzelmileg gazdagok, a környezetükben jól tájékozódnak, nyitottak, érdeklődőek. Önmagát értékelni tudó, másokat elfogadó, együttműködő. Nyugodtak, boldogok, mert tele vannak élményekkel. Tudnak nevetni, felfedezni, csodálkozni. Erősen kötődnek a mesékhez, zenéhez, alkotó tevékenységhez. Óvodás tartásuk van, önállóak és látszik rajtuk a kiegyensúlyozottság.  Magatartás - és viselkedéskultúrájuk koruknak megfelelően fejlett, udvariasak, illemtudóak, szeretik és védik a természetet.  Kellő feladattudattal, önfegyelemmel, figyelemmel, szokásokkal és ismeretekkel, várakozóan készüljenek az iskolai életre.  Rendelkezzenek reális énképpel.  Ismerjék, és tiszteljék mások értékeit.  Legyenek természetbarátok és környezetvédők.  Személyiségük életkoruk és egyéni sajátosságaik szerint harmonikusan fejlődjön. Legyenek udvariasak, türelmesek, érdeklődőek, rendszeretők, és alkalmazkodók.  Érzelmeiket oly módon fejezzék ki, hogy az mások számára is elfogadható legyen, az óvoda erkölcsi normáinak megfelelő módon. 2. 3. PEDAGÓGUSKÉP „Az ember számára az a legfontosabb, hogy tudja, érezze, szükség van rá.”(Jan Carlson) Célunk az óvodáskorú gyermek teljes személyiségének fejlesztése, az eltérő egyéni és életkori sajátosságok figyelembevételével, a környezeti nevelés feladatainak megvalósításával.

 Alapvető feladatunk a gyermekek testi, lelki szükségleteinek kielégítése. A szükségletek kielégítése biztosítja a gyermekek egészséges fejlődését.  Célunk eléréséhez szakmailag, pedagógiailag jól felkészült óvodapedagógusokra van szükség, akik törekszenek a feltételek gazdagítására, az élmény gazdag óvodai légkörre.  Képzik magukat, hogy minél több ismeretet szerezzenek programunk megvalósításához.

Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Óvodájának Helyi Nevelési Programja  Olyan intézményt működtetünk, amely biztosítja az óvodás korú gyermek fejlődését és nevelésének optimális feltételeit a családi nevelés kiegészítőjeként.  Olyan óvodapedagógusok, akikre a humanizmus, a pedagógiai optimizmus, a szülők tisztelete, a megértő, az együtt érző, az elfogadó, a segítőkészséget előtérbe helyező gyermekszeretet a jellemző  .Inkluzív szemlélet alkalmazására képes pedagógusok foglalkozzanak az óvodás gyermekekkel.  Ismeri a módszertan hazai és nemzetközi eredményeit, szakirodalmát, aktuális kérdéseit.  Ismeri az óvodai nevelés társadalomban betöltött szerepét, a nevelés céljait, feladatait, a gyermekek személyiségfejlődésének és gondolkodásfejlesztésének segítésében.  Központi és intézményi dokumentumok ismerete: Alapprogram, Pedagógiai Program, SZMSZ, Házirend, Munkaterv, csoportnapló, egyéni fejlesztési terv, mulasztási napló, fejlődési napló, ezekkel összhangban álló célkitűzés.  A nevelési területek tartalmát ismeri, a komplexitásra törekszik  Ismeri a pedagógiai tevékenységet meghatározó tervezési dokumentumokat, terveiben alkalmazza a PDCA folyamatot.  A célok tudatosításából indul ki. A célok meghatározásához figyelembe veszi az alapprogram előírásait, a helyi sajátosságokat és ehhez igazítja az intézmény pedagógiai programját.  Pedagógiai munkáját éves szinten megtervezi, melyet tematikus egységekre és tevékenységekre bontja a mindenkori aktualitások / évszak, jeles napok/ figyelembevételével.  A tevékenységeket, foglalkozásokat, projekteket, programokat önállóan megszervezi  Önreflexióra, és önkorrekcióra képes  folyamatosan képezi magát,  A gyermek megismerését és fejlesztését tűzi célul, bátorító nevelés, pozitív énkép alakítása, pozitív visszajelzések előtérbe helyezése  Óvodánk nevelői munkájában kulcsfontosságú az óvodapedagógus és a dajka közötti együttműködés. Az óvodapedagógus minta, a nevelőmunka kulcsszereplője, szervezi, irányítja, ellenőrzi és értékeli a dajka munkáját.

2.4.DAJKAKÉP Dajkáink több éves szakmai tapasztalattal rendelkeznek. Az óvodapedagógussal azonos követelményállítással, nevelési elvekkel segítik az óvodapedagógusok munkáját. A mi dajkáinkat az alábbiak jellemzik:      

gyermekszeretet gyermekismeret derűs, szeretetteljes légkör megteremtése, közreműködés az egészséges életmód, gondozás szokásrendszerének alakításában, aktív részvétel a gyermekek egészségvédelmének, edzettségének biztosításában, nagyfokú tolerancia, a különbözőségek elfogadásában, illetve a cigány etnikumú gyerekek nevelésében.  higiénikus, esztétikus környezet biztosítása.

Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Óvodájának Helyi Nevelési Programja 2.5. SZÜLŐKÉP Olyan szülőkkel szeretnénk együttnevelni, aki:  Tiszteli gyermeke pedagógusát és az óvoda valamennyi dolgozóját  Képes a jó kapcsolat kialakítására és megtartására a gyermek nevelése érdekében.  Igényli és képes az együttnevelésre a gyermek személyiségfejlesztésében.  Elfogadja óvodánk programját, írott-íratlan szabályait, segíti annak megvalósítását.  szülői felelősségének teljes tudatában neveli gyermekét, aki érti gyermekét, türelmesen hallgatja mondanivalóját és szeretettel válaszol minden kérdésére,  azonosulni tud Helyi nevelési programunk szellemiségével, segíti annak megvalósulását, aki vigyáz az óvoda rendjére, betartja a Házirend szabályait.

3. AZ ÓVODA ÁTFOGÓ GLOBÁLIS NEVELÉSI TERVE 3.1.NEVELÉSI ELVEINK

             

„ A gyermekek fejlődése szempontjából döntő fontosságú, hogy érezze, nem csak szeretik, hanem olyannak szeretik amilyen.” (Herman Alice) Nyugodt, családias, biztonságot nyújtó légkör megteremtése, amelyben a gyermeki játék elsődlegességét hangsúlyozzuk. A gyermek személyiségéből, legtermészetesebb megnyilvánulásaiból kiindulva olyan szeretetteljes óvodai légkör megteremtése, amelyben a gyermekeket megbecsülés és szeretet övezi. A különbözőség elfogadása, tiszteletben tartása. A szocializáció minél teljesebb kibontakoztatására törekszünk, a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve. Gyermekközpontú, befogadó (inkluzív), a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására törekvő óvoda. Egyenlő hozzáférés, esélyegyenlőség biztosítása. A gyermekekről való gondoskodás, különleges védelem. Innovatív pedagógiai törekvések biztosítása. A gyermekek személyiségéből, természetes megnyilvánulásaiból kiindulva olyan szeretetteljes óvodai légkör megteremtése, amelyben a gyermeket megbecsülés, bizalom, szeretet övezi, útmutatóul szolgál a gyermek egyéni fejlődésének üteme. A különbözőség elfogadása, tiszteletben tartása, sikeresen tevékenykedhet a hátrányos helyzetű és tehetséges gyermek egyaránt. Az óvónő azonosulási minta óvodásai számára, a gyermekek közösségi életének irányítója, aki maga is benne él a gyermekek közösségében. Együttműködésre, kölcsönös odafigyelésre nevelés. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek bátran vállalják értékeiket, gyengéiket. A hátrányos megkülönböztetés tilalmának tiszteletben tartása.

Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Óvodájának Helyi Nevelési Programja  Biztosítjuk az azonosság megőrzését, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét.  Az egyéni képességek differenciált kibontakoztatása, a teljes személyiség fejlesztése játékkal, mozgással, örömmel végzett tevékenységekkel.  A ránk bízott gyermekeket szeretet, türelem, megértés és tisztelet veszi körül óvodánkban.  Az óvodapedagógus és más alkalmazottak személyisége, magatartása, tevékenysége modellt nyújt a gyermekek számára.  A gyermekek érdekei elsődlegesek, mindenekfelett állóak.  Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek számára a szükséges segítség, gondozás, nevelés biztosítása.  Nemi sztereotípiák tudatos kerülése.

3.2. ÓVODÁNK ALAPVETŐ CÉLJAI:  a családi nevelést kiegészítve a községünkben élő, különböző szociális háttérrel rendelkező (2,5) 3-7 éves többségében hátrányos helyzetű gyermekek sokoldalú harmonikus fejlődésének, a gyermeki személyiség kibontakoztatásának, hátrányaik csökkenésének elősegítése, a sikeres iskolakezdéshez szükséges testi, lelki, szociális érettség kialakítása, az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzése, szűrése, játékon és mozgáson keresztül (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is) az egyéni fejlődési ütem tiszteletben tartásával.  A szeretetteljes gyermekközpontú, a különbözőséget is elfogadó légkörben, különös tekintettel az életkori, egyéni sajátosságokra és az eltérő fejlődési ütemre, a sajátos nevelési igényű gyermekek integrálásával esélyegyenlőségük biztosításával. A migráns családok gyermekeinek interkulturális nevelése.  Élmény gazdag, környezeti kultúra kialakításával érdeklődésük felkeltése, a tapasztalat és ismeretszerzés többféle biztosításával a környezethez fűződő pozitív érzelmi viszony kialakítása. Változatos játékos tevékenység közben környezettudatos magatartás, környezetre figyelő – óvó életvitel elsajátítása.  A különbözőségek elfogadása, tiszteletben tartása, sikeresen tevékenykedjen a más szokás és normarendszerben nevelkedett hátrányos helyzetű és tehetséges gyermek egyaránt.  Egyéni képességeik kibontakoztatásával váljanak alkalmassá az iskolai életre testi, szociális, értelmi érettség terén egyaránt.  Multikulturális nevelés következtében biztosítani kell a különböző kultúrákat ápolók számára az önazonosság megőrzését, erősítését, átörökítését és az integráció lehetőségét.

3.3. ÓVODÁNK ALAPVETŐ FELADATAI  Egészséges óvodai környezet megteremtése, amelyben alapvető feladat óvodásaink egyénenként változó testi – lelki szükségleteinek maximális kielégítése.  Élmény gazdag mindennapok megteremtésével olyan gyermekek nevelése, akiket az együttérzés egymásra figyelés, segítőkészség, egymás elfogadása a másik iránti tisztelet és szeretet jellemez.  A gyermekek kíváncsiságára, érdeklődésére, megismerési vágyára épülő tapasztalatszerzéssel olyan változatos tevékenységek biztosítása, amelyek során eljuttatjuk őket egyéni képességeik optimális határához. A fejlesztés színtere a játék

Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Óvodájának Helyi Nevelési Programja legyen, amelyben a gyermek érezze jól magát, az ismereteket észrevétlenül sajátítsa el. Feladatunknak tekintjük a pszichikus funkciók és részképességek fejlesztését.  A természet szeretetére, annak tisztaságára, épségének megóvására a környezet esztétikájára nevelés, a környezet tevékeny megismerésével.  Mindennapok tervezésekor kiemelt szempontunk a szokás – és normarendszer megalapozása a gyermek életkorának a figyelembe vételével.  Folyamatosan gondot fordítunk az anyanyelvi fejlesztés és nevelés megvalósítására.  Az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődésének, a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítése az életkori, egyéni sajátosságaik, az egyenlő hozzáférés figyelembevételével, a családi nevelés kiegészítése.  A gyermekek egyéni fejlettségéhez, igényeikhez, szükségleteikhez, érési tempójukhoz igazodó, a gyermeki szabadságot tiszteletben tartó differenciált személyiségfejlesztés, hátránykompenzálás és tehetséggondozás a tanuláshoz szükséges képességek és részképességek megalapozása a játékban és szervezett tevékenységekbe ágyazottan. ÉRTÉKEK, AMELYEK KÖZVETÍTÉSÉT VÁLLALJUK           

Szeretet Elfogadás és tisztelet Bizalom Egészséges életmód Anyanyelvi kultúra Tudás Viselkedés kultúra Rendszeretet Esztétikai érzék Természetvédelem-környezettudatosság Hagyományok

3.4. AZ ÓVODA CSOPORTSZERKEZETE  Két csoportos óvoda lévén vegyes életkorú csoportok vannak  A csoportnak állandó helye van, állandó személyzettel, folyamatosan lehet szépíteni, változtatni.  Lehetőség van a testvérek, rokonok egy csoportba sorolására.  Az anyanyelvi nevelést fejlesztheti.  Építeni lehet a különböző életkorú gyermekek együttnevelésében rejlő lehetőségekre.  Több lehetőség adódik a differenciált fejlesztésre.  Családiasabb, meghittebb légkör alakulhat ki a csoportokban.  A csoportok száma 2, melyek osztatlan csoportszerkezetűek. A csoportok kialakításánál minden évben meghatározó szempont a gyermekek életkori összetétele, a szülői igények. Arra törekszünk, hogy a szociális kapcsolatok, az érzelmi kötődések érdekében lehetőleg ugyanaz az óvodapedagógus nevelje a gyermeket. A sajátos nevelési igényű gyermekeket integráljuk az óvoda bármely csoportjába szükség esetén, hiszen mindenkinek lehetnek nehézségei, szorulhat segítségre.


3.5. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE Az óvodai nevelés a nevelőtestület által közösen készített, elfogadott, SZMK által véleményezett, fenntartó egyetértésével az óvodavezető által jóváhagyott helyi pedagógiai program alapján történik. A gyermek neveléséhez szükséges, teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységekben, melyeket az óvodapedagógusok szerveznek és irányítanak. A csoportok száma 2, melyek osztatlan csoportszerkezetűek. A csoportok kialakításánál minden évben meghatározó szempont a gyermekek életkori összetétele, a szülői igények. Arra törekszünk, hogy a szociális kapcsolatok, az érzelmi kötődések érdekében lehetőleg ugyanaz az óvodapedagógus nevelje a gyermeket. A sajátos nevelési igényű gyermekeket integráljuk az óvoda bármely csoportjába szükség esetén, hiszen mindenkinek lehetnek nehézségei, szorulhat segítségre.

NAPIREND, HETIREND  A gyermekek számára biztonságot jelent a rendszeres, megszokott időben végzett tevékenység. Az óvodában töltött idejüket tudatosan, az élettani szükségletek figyelembe vételével tervezzük. A tevékenységek tervezésénél, szervezésénél fő szempontunk a folyamatosság és a szokásrend kialakítása.  Az óvoda napirendjében a teljes nyitvatartási időben biztosítjuk a játék folyamatosságát.  Fontosnak tartjuk, hogy jelen legyen a játékban a környezet megismerésére nevelés, a mindennapos mesélés, mozgás, énekes játék, vizuális tevékenység.  A folyamatosságot, rendszerességet, nyugalmat elősegítő, tudatosan megszervezett rugalmas hetirend elkészítése a csoportban dolgozó óvónő feladata.  Fontos, hogy jusson elegendő idő az adott témában a sokoldalú tapasztalatszerzésre,  az élmények változatos feldolgozására. HETIREND: Nem napokhoz kötött tevékenységeket jelent, hanem egy-egy környezeti téma köré csoportosított ismereteket, tapasztalatok, élmények szerzését, feldolgozását segítő tevékenységek rendszerét. A napirend, hetirend kialakítása a helyi adottságok, lehetőségek, hagyományok, szokások, figyelembevételével, a helyzethez rugalmasan alkalmazkodva történik NAPIREND: a rugalmas napirend lehetőséget ad az elmélyült tevékenykedésre.

Szeptember 1-től május 31-ig: 7. – 9.00 Szabad játék, szabadon választott tevékenységek, óvónő által kezdeményezett tevékenységek, mindennapos testnevelés, kötelező testi nevelés heti egy alkalommal. 9.00 – 9.30 Mosdóhasználat, tízórai 9.30 -10 tervezett tevékenységek 10.30–12.00 Udvari játék, levegőzés, szabadban kezdeményezett tevékenységek, Séták, kirándulások szervezése. 11.30 – 12.30. Öltözködés, mosdó használat, ebéd. Előkészület a pihenéshez, teremrendezés. 12. 30 – 15.00 Délutáni pihenés. 15.00 – 16. Folyamatos ébredés, teremrendezés, mosdó használat, uzsonna, szabad játék, szabadon választott tevékenységek, óvónő által kezdeményezett tevékenységek, folyamatos hazamenetel.


CÉLUNK:

 A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a

 

 

feltételeket. Ezek a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével valósulnak meg. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A napi- és hetirendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző többi munkatársakkal. A gyermekek számára szervezett gazdag tevékenység rugalmas napirend keretében valósuljon meg, az óvoda nyitvatartási ideje alatt. A tevékenységek szervezésénél elvi szempontunk a folyamatosság, rugalmasság, kötetlenség, és a választhatóság biztosítása. Mindezek hatására segítjük a gyermekek önállóságának fejlődését, pozitív kapcsolatot építünk, ápolunk gyermek – felnőtt között. A családokkal való szoros együttműködés kiépítésére törekszünk. Szükség esetén célzott segítséget nyújtunk a lehetőségeinknek megfelelően a legrászorultabb családnak.

4. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI. Az óvodai nevelés feladata az óvodás korú gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: 1. Az egészséges életmód alakítása. 2. Az érzelmi, az erkölcsi és a szocializáció biztosítása. 3. Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása. 4.1. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA „Az egészség nem a természet ajándéka, hanem olyan érték, amiért napról – napra tenni kell valamit” /Székely Lajos/ Az egészséges életmód alakítása ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Nevelőmunkánk segíti a gyermek szükségleteinek kielégítését, elősegíti növekedését, fejlődését, hozzájárul egészséges életmódjának kialakulásához. A környezeti tényezők segíthetik, vagy lassíthatják az öröklött adottságok kibontakozását. Ezért fontos, hogy az óvoda feltételrendszere, szokásrendjének kialakítása, segítse elő a gyermek egyéni fejlettségének megfelelően a környezethez való optimális alkalmazkodást. Az egészséges életmódra nevelés az egészséges életvitel igényének kialakítása kiemelkedő jelentőségű az óvodáskorban, hiszen az ebben a korban szerzett ismeretek, készségek és szokások a későbbi életvitelt jelentősen befolyásolják.

Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Óvodájának Helyi Nevelési Programja Segíti a kisgyermek szükségleteinek kielégítését, elősegíti növekedését, fejlődését, hozzájárul egészségének megőrzéséhez, jó közérzetéhez, egészséges életmódjának kialakulásához és megteremti a nevelési hatások érvényesülésének feltételeit. A környezeti tényezők segíthetik, vagy gátolhatják az örökölt tulajdonságok kibontakozását, ezért szükséges, hogy az óvoda feltételrendszere, szokásrendje, nevelési hatásai segítsék elő a gyermekeknek a környezethez való legoptimálisabb alkalmazkodását. CÉLJA:  A mozgásigény kielégítése, a testi képességek fejlesztése, a harmonikus mozgás kialakítása. Az egészséges életmód iránti igény megalapozása az óvodai életet követő életszakaszokra.  A gyermek biztonságos és egészséges életvitel iránti igényének alakítása, testi fejlődésének elősegítése, a sajátos nevelési igényű gyermek életminőségének fejlesztése. A mozgás, a sport megszerettetése a gyermekek nagy mozgás igényére építve.  A családi szokásokat figyelembe véve, a gyermekek életkorának megfelelő, testi – lelki – szociális szükségletek kielégítése, egészségük védelme, értelmi fejlődésük és harmonikus kapcsolataik kialakításának elősegítése.  Pozitív kapcsolat kialakítása a természeti és társadalmi környezettel. FELADATA:  A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet.  Betegségek megelőzése.  A gyermekek gondozása /testápolás, öltözködés, táplálkozás/  A helyes életritmus kialakítása  A gyermekek testi képességeinek fejlesztése, a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése, a mindennapos edzési lehetőségek.  Balesetmentes, biztonságos, egészséges környezet kialakítása, fejlesztő életmód biztosítása.  Az egészségmegőrzés szokásainak kialakítása, gondozás, mozgásigény kielégítése, testi képességek fejlődésének segítése.  Az egészséges életmód, a testápolás, az öltözködés, a betegség megelőzése, az egészség megőrzés szokásainak alakítása.  Megfelelő szakemberek bevonásával – a szülővel, óvodapedagógussal együtt működve – speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok.  A gyermekek életkorának megfelelő, helyes óvodai életritmus kialakítása, egészségük védelme, edzése.  Az óvodában a pihenés, alvás rendszere.  A gyermekek környezettudatos magatartásának megalapozásával az egészség fejlesztése, védelme.

A FEJLESZTÉS TARTALMA : Mozgás, edzés, pihenés, alvás

Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Óvodájának Helyi Nevelési Programja EGÉSZSÉGES KÖRNYEZET : Az óvodai környezet milyensége alapvetően meghatározza az egészséges életmód kialakulását, ezért igyekszünk megfelelő tárgyi környezetről gondoskodni. A gyermekmosdó tágas és világos és mindig ragyogóan tiszta. A csoport szobák világosak, a falak festése kellemes, színes, a csoportszobák folyamatos szellőzése megoldott, a hőmérséklet szabályozható. Valamennyi helyiség berendezése megfelel a gyermekek igényeinek, méretének, könnyen tisztítható. Az egészséges környezet elengedhetetlen feltétele a rendszeres és alapos fertőtlenítés és takarítás. BETEGSÉGEK MEGELŐZÉSE : Óvodába csak egészséges gyermek járhat, a napközben megbetegedett gyermeket elkülönítjük, lefektetjük, a szülőket értesítjük, szükség esetén orvoshoz visszük. Figyelünk a személyiségzavarokra, neurotikus tünetekre, melyeket kedvezőtlen családi légkör, betegség, súlyos lelki megrázkódtatás okozhat. Leggyakoribb tünetek: a gyermek ingerlékeny visszahúzódó, félénk, sírós, passzív, koncentrációs problémái vannak. Ők fokozott törődést, megkülönböztetett bánásmódot igényelnek, igyekszünk a gyermekben lévő feszültséget feloldani, szükség esetén speciális szakemberhez fordulunk. A veleszületett rendellenességeket /nagyothallás, fénytörési hiba, veseműködés zavarai stb./ a védőnő és az orvos rendszeres ellenőrzései révén kiszűrjük. A tartási rendellenességek megelőzése érdekében felhívjuk a figyelmet a helyes testtartásra, fejlesztő mozgással igyekszünk elejét venni a problémáknak. A beszédhibák szűrését logopédus végzi, aki heti 2 alkalommal foglalkozik, általában a nagycsoportos beszédhibás gyermekekkel, szükség esetén az iskolába kerülés után is folytatódik a korrekció. A HELYES ÉLETRITMUS KIALAKÍTÁSA: A helyes életritmus életkoronként más. A gyermek testi, szellemi fejlődésének egyik alapvető feltétele a gyermek komfortérzetének kielégítése, a gondozás. A rendszeres, megszokott időben végzett tevékenységek jótékonyan hatnak az életfolyamatokra. A rendszeresség a gyermeknek érzelmi biztonságot és nyugalmat ad. Minden tevékenységnél alapvetően fontos a jó hangulat, oldott légkör, kellemes közérzet. Az egyes szabályok, szokások kialakítása hosszú időt igényel. Ebben a gyermek egyéni képességei, adottságai, fejlettsége meghatározó. A gyermek fejlődését legjobban a FOLYAMATOS, RUGALMAS NAPIREND biztosítja. A tevékenységek szervezésében, tervezésében fontos a folyamatosság, a kötetlenség, átjárhatóság megteremtése. A kötetlenség a gyermek számára önkéntességet, választási lehetőséget jelent a tevékenységek közül. Az óvónő számára a kötetlenség. Tudatosan tervezett tanulási helyzet megteremtését jelenti azonos időben és helyen. A napirend tevékenységek szerint tagozódik, jelezve azok kezdetét és végét. Bár egyes tevékenységek időtartama változó lehet, de pl. az evés és a pihenés mindig ugyanabban az időben történik.

4.1.1..EGÉSZSÉGÜGYI SZOKÁSOK, KÉSZSÉGEK, KÉPESSÉGEK ELSAJÁTÍTÁSA

Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Óvodájának Helyi Nevelési Programja Táplálkozás: Az egészséges fejlődés, növekedés alapvető feltétele. A gyermekek az óvodában naponta háromszor étkeznek, mellyel a napi tápanyagszükségletük 65-70%-át kapják meg. A heti étrend minden szülő számára megtekinthető helyen van. Szeretnénk, ha a gyermekek számára sokkal több gyümölcs és zöldség szerepelne. Az egészséges táplálkozás érdekében rendszeresen készítünk a gyermekekkel közösen vitamintálat, főleg a téli hónapokban. Sajt-zöldség, vagy sajt-gyümölcs összeállításban. Készítettünk már müzlit, kompótot, gyümölcs lekvárt is. A szülők partnerek ebben, saját termelésű zöldséggel és gyümölccsel segítenek bennünket. Hagyományápolásunkban nagyon kedvelik a gyermekek az ünnepekhez kapcsolódó ételek készítését és elfogyasztását: karácsonyi mézes kalács, kenyérsütés, diós bejgli stb. az étkezések előtti terítést a gyermekek végzik /naposi rendszer/, így megszokják és igénnyé válik az esztétikus körülmények kialakítása az étkezéshez. Testápolás: A testápolás a gyermekek egészségének védelmét, testük, ruházatuk gondozását, rendszeres tisztálkodásukat és tisztaság iránti igényüket fejleszti. Miközben az óvónő közreműködik az ápolási szokások kialakításában, bensőséges kapcsolat alakul ki a gyermek és óvónő között. Ez a kapcsolat a tevékenység elsajátítását nagyban elősegíti. Az óvónő alkalmazkodik a gyermek egyéni igényeihez, otthonról hozott szokásaihoz és befolyásolja a szokások alakulását. Fontosnak tartjuk a naponta többszöri kézmosást, fésülködést, ebéd utáni fogápolást és az otthoni haj és körömápolást. Orrtörlésre papír zsebkendőt használunk, mely elérhető helyen bármikor a gyermekek rendelkezésére áll és tudják, hogy használat után a fedett szeméttárolóba dobják. A WC-t a nap bármely időszakában szabadon használhatják, a WC fülkék intim használata megoldott. A gyermekek az óvodai évek alatt fokról-fokra jutnak el egyéni fejlettségüknek megfelelően a személyes gondozottság igényléséig, a testápolás terén a megfelelő önállóságig. Öltözködés: Az öltözködés véd az időjárás hatásai ellen, de ízlésfejlesztő és önállóságra nevelő hatása is van. Az öltözködésnél fontos a helyes sorrend megismertetése, valamint az időjárás és öltözködés összefüggésének felismertetése, egymáshoz igazítása. A szülők a modern gondolkozásnak megfelelően a réteges öltözködés hívei, így könnyen lehet alkalmazkodniuk a gyermekeknek az időjárás változásához. A lúdtalp megelőzése érdekében nem javasoljuk a sarok nélküli cipőt, papucs használata nem megengedett. A szülők biztosítják a váltó cipőt, tartalék fehérneműt, váltó ruhát, tornaruhát. Edzés: A levegő, víz, napfény együttes hatása biztosítja a gyermekek edzettségét. A légfürdőzés, a tornaruhában végzett testnevelés, a szabadban, jó levegőn, napfényben töltött idő hozzájárul a gyermek egészségének, erőnlétének fokozásához. Egész évben sokat tartózkodunk a szabadban. Nyáron a gyermekek könnyű öltözékben, fürdőruhában játszanak a homokban, vízzel pancsolási lehetőséget biztosítunk, mezítláb járnak a füves udvaron. Minden évben teszünk egy hosszabb, egész napos kirándulást autóbusszal a nyíregyházi vadasparkba, rövidebb kirándulást nap közben a. Pihenés, alvás: Az óvodás gyermekeknek rendszeres pihenésre van szüksége. Az alvás, pihenés előtt mesével nyugtatjuk meg a gyermekeket, nyugodt körülményeket teremtünk a pihenéshez, egyéni alvásigényüket, alvási szokásukat figyelembe vesszük, tiszteletben tartjuk. /játék, kispárna, cumi, egyéb tárgyi feltételek biztosítása/ biztosítjuk a folyamatos szellőzést. A gyermekeknek az óvoda biztosít takarót, lepedőt, párnát. A gyermekek alvásidőben sem maradhatnak egyedül, felügyelet nélkül. Testi nevelés, mozgás: A testi nevelés magába foglalja a gyermek testi szükségleteinek, természetes mozgásigényének kielégítését, a gyermek egészségének, testi épségének

Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Óvodájának Helyi Nevelési Programja védelmét, megőrzését, edzését. A mozgáshoz, testi neveléshez optimális környezet biztosított. A rendszeres örömmel végzett mozgással a gyermekeket az egészséges életvitel kialakítására szoktatjuk. Évszakonként visszatérő közeli sétákat, kirándulásokat teszünk. KAPCSOLÓDÓ ANYANYELVI FEJLESZTÉS: EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD :    

óvónői viselkedési és nyelvi minta beszédkedv felébresztése, két résztvevős beszédhelyzet teremtése artikulációs korlátok kiküszöbölése érdekében végzett tevékenység nyelvi játékok a motoros funkciók fejlesztésére.

ÉTKEZÉS :  ételek megnevezése, szókincsbővítés  udvariassági formák elsajátítása étkezés közben TESTÁPOLÁS, ÖLTÖZKÖDÉS :    

gondozás közben folyamatos beszélgetés testrészek ruhadarabok, testápoló eszközök megnevezése sikeres próbálkozások dicsérete segítségkérés megfogalmazása

A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉN:  A szabadban végzett tevékenységek által a gyermekek kiegyensúlyozottá, edzetté, testileg – lelkileg – szellemileg teherbíróvá, felkészültté válnak az iskolai életre.  Megtanulnak alkalmazkodni a körülményekhez, megfelelően tájékozódni, mozogni, erejükkel gazdálkodni. Ez biztossá és öntudatossá teszi őket.  Önállóan végzik a személyükkel kapcsolatos tisztálkodási, öltözködési teendőket. Ezek igényükké válnak és az óvodán kívüli helyzetekben is alkalmazzák.  Képesek lesznek szükségleteik felismerésére, kielégítésére, a mozgásigényük szándékos irányítására.  Az étkezésekhez használatos eszközöket megfelelően használják, a kulturált étkezés szokásait betartják  Közvetlen kapcsolatot tudnak kialakítani környezetükkel.  Igényükké válik a rendszeres mozgás és beépül szokásrendszerükbe.  Igénylik a szabadban való tartózkodást, sétát, kirándulást, érzékelik a természetben végezhető sportok, edzések jótékony hatását.  Igényükké válik a higiénés szabályok betartása.  Figyelnek saját külsejükre, hogy ruházatuk rendezett, testük ápolt legyen.  Ügyelnek környezetük rendjére, az elhasználódott anyagokat a kijelölt helyre gyűjtik.  Az egészséges életmódhoz kapcsolódó helyes táplálkozási és higiéniai szokások beépülnek a gyermeki személyiségbe, pozitívan formálva azt.  Szívesen vesznek részt a különféle sporttevékenységekben. A gyermekekben kialakul az igény a tisztaság, ápoltság, jó közérzet iránt.  Önállóan végzik az önkiszolgáló tevékenységeket, így öltözködés /gombolkozás, cipőfűző, szalag megkötése/, fogápolás, WC-használat.

Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Óvodájának Helyi Nevelési Programja  Mindennapi szükségleteiket önállóan elégítik ki. Tisztán kulturáltan étkeznek, megfelelően használva az evőeszközöket.  Képesek eldönteni, hogy melegük van, vagy fáznak – szerint használják ruhadarabjaikat. Holmijaikra vigyáznak, hasonlóan környezetük rendjére és tisztaságára.  A játékokat, tevékenységekhez használt eszközöket, a bútorokat óvják, eszközhasználat után azokat a helyére rakják, rendet raknak maguk után.

4.2. AZ ÉRZELMI, ERKÖLCSI NEVELÉS ÉS SZOCIALIZÁCIÓ BIZTOSÍTÁSA „ A gyermek fejlődése szempontjából döntő fontosságú, hogy érezze nemcsak szeretik, hanem olyannak szeretik, amilyen” /Hermann Alice/ HELYE A NEVELÉS FOLYAMATÁBAN: Az óvodás gyermek magatartása érzelmi beállítottságú. A szeretetteljes légkör, a testi- lelki jó érzés, a jó társas kapcsolatok, az állandóság, a felnőtt biztonságot nyújtó jelenléte, a jó játék, az én-érvényesítés lehetősége – mind a boldogságot biztosítják a gyermek számára. A boldogság és okosság fontos emberi értékek. Az óvodás gyermek értelmének megnyitása szintén elsősorban az érzelmein keresztül lehetséges és nem a szándékos tanulással. A tanulást a lehető legszélesebben értelmezzük: a gyermek nem tud nem tanulni. Fejlődése az érés és a fejlesztés együttes hatásaként jelentkezik, ezért fontos a türelmes, kiváró magatartás az óvoda és a család részéről egyaránt. Fontosnak tartjuk az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatban a pozitív érzelmi töltést, a pozitív attitüd megnyilvánulásait. Az óvodai nevelés messzemenően támaszkodik a családi nevelésre és az óvoda és a családok szoros együttműködésére, együttnevelésre törekszik, hisz a környezet az öröklés mellett a fejlődés egyik nagyon fontos forrása. A gyermek én-központúsága alapján csak magára képes figyelni, ezért érzelmi alapon fokozatosan fejleszthetjük azokat a képességeit, amellyel képessé válik másokkal is törődni. Az együttéléshez szükséges erkölcsi normák és tulajdonságok csak akkor fejlődnek ki, ha a gyermek állandóan gyakorolja a társihoz való helyes viszonyulást. Ezt alapozzák meg az együttműködésre ösztönző páros és kiscsoportos tevékenységek. CÉLUNK: Kiforrott személyiségjegyekkel, szilárd én képpel rendelkező személyiségekké váljanak, akiknek lényeges tulajdonsága  az önállóság,  önfegyelem,  kitartás,  feladattudat és szabálytudat, mely tulajdonságok birtokában jó közösségi emberekké válhatnak.  Törekszünk az erkölcsi és akarati élet jellemzőinek megalapozására, erősítésére, fejlesztésére, személyes példaadással és helyzetek teremtésével.  Értékközvetítés a társadalmi beilleszkedés, együttélés szabályainak elsajátításához.  A különbözőség elfogadására, tiszteletére nevelés.

Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Óvodájának Helyi Nevelési Programja  A természethez fűződő pozitív érzelmi viszony kialakítása, az emberi és természeti környezetben a jó és a szép tiszteletére, megbecsülésére nevelés.  A szülőfalu, a szülőföld szeretetére, az önazonosság megőrzésére, hagyományaink átörökítésére nevelés.  Az SNI, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, a migráns gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása megfelelő pedagógiai eljárásokkal, illetve szükség esetén szakemberek bevonásával. FELADATOK:  Nyugodt, kiegyensúlyozott, családias légkör, biztonságot nyújtó, esztétikus, otthonos környezet kialakítása, szeretetteljes magatartás tanúsítása.  Az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze.  Az óvoda egyszerre segítse a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, én tudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező törekvéseinek.  Környezetvédelemre, az élővilág tiszteletére nevelés.  Erkölcsi normák közvetítése, társas kapcsolatok formálása, az összetartozás erősítése, a különbözőség elfogadásának segítése, a konfliktus helyzetek békés megoldására ösztönzés.  Az erkölcsi tulajdonságok, szociális készségek és képességek, attitűdök (együttműködés, önállóság, segítőkészség önkifejezés, önérvényesítés, önfegyelem, a közös értékek óvása, védelme, kitartás, akarat, feladat, szabálytudat, együttérzés, önzetlenség, figyelmesség stb.) fejlődéséhez, a szokások gyakorlásához szükséges tevékenységi és értékelési rendszer, interakciós kultúra biztosítása az értékrend megalapozása érdekében. Az erkölcsi normarendszer megalapozásában a helyi program szellemiségével összhangban kiemelten fontos értékek hangsúlyozása.  A környezettudatos magatartás megalapozása az érzelmi viszonyulások, a környezettudatos cselekvési szükségletek, szokások, gondolkodás, értékrend, döntési képességek fejlesztésével. A környezettudatos cselekvési szükségletek, szokások megerősítése, az értékek belsővé válásának elősegítése érzelmi, motivációs hatásokkal, komplex tevékenységi rendszerrel.  Az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól.  A tehetséges gyermekek kibontakozásának, a lassabban fejlődők, lemaradók felzárkóztatásának a segítése.  A családokkal a jó kapcsolat ápolása, a kölcsönös bizalom, elfogadás, egymás segítése a kapcsolattartási formákon keresztül erősödjön. A FEJLESZTÉS TARTALMA : A gyermekek nevelése elsősorban a család feladata. Az óvodában folytatjuk, kiegészítjük a megkezdett nevelési folyamatot. A beiratkozáskor és az óvodába lépés előtti családlátogatás során képet kapunk a gyermekről, a családban betöltött helyéről, a családtagokhoz való kötődésről. Megbeszéljük a szülőkkel a beszoktatás menetét, lehetőséget adunk, hogy kezdetben gyermekeikkel együtt ismerkedjenek az óvodával. A beszoktatás időszaka meghatározhatja a gyermekek érzelmi kötődését. Az első találkozás, annak emberi, érzelmi és tárgyi környezete alapvetően befolyásolja a gyermek csoporthoz fűződő későbbi kapcsolatát.

Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Óvodájának Helyi Nevelési Programja A dolgozók gondoskodó, szeretettel várják őket. Óvodába kerülés előtt meglátogatjuk otthonukban a leendő óvodásainkat, a gyermek jelével ellátott ajándékkal kedveskedünk nekik. Magukkal hozhatják kedvenc játékaikat, tárgyaikat, biztonságukat fokozó eszközeiket. Az óvoda nyitottsága az óvodáskor végéig biztosítja a szülőknek a nevelőmunkába történő közvetlen betekintést. Az óvodapedagógusoknak is szükségük van a nevelőmunkájukban a szülőktől érkező információkra, javaslatokra. A szülőkkel való bizalmas kapcsolat elengedhetetlen feltétel. Alkalmat adunk arra is, hogy különböző helyzetekben más csoportokkal, a gyermek egyéni jellemzőinek feltárásához együttműködhessenek a gyermekek. A természeti és társadalmi környezetünkbe olyan feltételeket biztosítunk, amelyben alkalom nyílik az egymáshoz viszonyításra, ezáltal a reális Én-kép, pozitív értékrend, helyes viselkedés alakulására. A gyermekek felé nyitottak vagyunk, segítjük a barátságok kialakulását, a különbözőség elfogadását, a közös feladatok megvalósulását. Az érzelmi hatások sokféleségét engedjük érvényesülni, szem előtt tartva a pozitív érzelmek megerősítését. A gyermekek viselkedéskultúráját fejleszti a felnőttek jó példája, bátorítása, türelme, bizalma, szeretete. A gyermekek érzik, hogy az óvónő cselekedeteiben, szavaiban mit és miért tart helyesnek, mit és miért utasít el és mit vár el tőlük. Elvárásainkat röviden, egyértelműen fogalmazzuk meg. Kezdetben érzelmileg, majd később belátás alapján azonosulnak azzal az értékrenddel, amelyet mi közvetítünk számukra. Az azonosulás elősegíti a csoport közösséggé formálódását. Hagyományaink ápolása: születés-, névnapok, jelzik azt, hogy fontosak vagyunk egymásnak, együtt örülünk, ünnepelünk. Az egyenrangú kortárskapcsolatok szempontjából nagy a jelentősége a gyermekcsoportoknak. A csoportban a gyermek könnyebben megtalálja magának azt a társkapcsolatot, amit adott érettség szintjén el tud fogadni, be tud tölteni. Össze tudja hasonlítani önmagát másokkal. A csoportokban folyó kommunikáció, a kölcsönösség, a játszócsoportoknak az egyénre gyakorolt hatása igen erős. A szokás és normarendszer szempontjából különös jelentősége van a közös élményekre épülő tevékenységek gyakorlásának. A közös együttlét, a közösen végzett munka, a játék öröme olyan erkölcsi tulajdonságokat erősít, mint az együttérzés,     

segítőkészség, lelkiismeretesség, önzetlenség, figyelmesség, bátorság.

Fejleszti akaratukat, kitartásukat, önállóságukat, önfegyelmüket, feladat és szabálytudatukat. Mindezek az akarati tulajdonságok elengedhetetlenek a sikeres iskolakezdéshez. A gyermek helyes megnyilvánulásainak kialakítása, pozitív motiváció biztosítása területén az óvodapedagógus feladatai:  Az értékelést fontos személyiség és közösségalakító tényezőként alkalmazza.  Elsődleges a pozitív értékelés, bíztatás, ezzel erősítve a gyermek helyes megnyilvánulásait, alakítva a pozitív motivációkat.  A gyermekek átfogó, szöveges értékelése negyedéves rendszerességgel történik.  Elsődleges mérőeszköz a tudatos megfigyelés, a gyermeki tevékenységek és produktumok vizsgálata.

Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Óvodájának Helyi Nevelési Programja A GYERMEKEK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI , FORMÁI:  Verbális és nonverbális kifejezések, és kommunikációs eszközök, érzelmek kifejezése, kiemelt-megtiszteltető feladat adása, kedves tevékenység biztosítása.  Tárgyi jutalmazást nem alkalmazunk. A fegyelmező intézkedések az életkori sajátosságokból fakadóan mindig a pozitív irányba ható mintaadás, átterelés, motiválás, megbeszélés.  Elkülönítés, étel, tárgy megvonása nem alkalmazható.  Mindig a gyermek pillanatnyi magatartását ítéli el, nem a gyermeket.  A beszéd, értelmi fogyatékos és egyéb pszichés zavarral küzdő gyermekek esetében az érzelmi kötődés megteremtése elsődleges feladat.  A biztonságérzet kialakítása és megtartása az óvodai élet legfontosabb eleme. Ezt az állandó közvetlen felnőtt segítő, támogató, ösztönző magatartása biztosítja. KAPCSOLÓDÓ ANYANYELVI FEJLESZTÉS:        

Ismerjék saját csoportjukhoz tartozó felnőttek és társaik nevét. Fogadják a felnőttek és egymás köszönését. Tanuljanak meg kérni, megköszönni. Közösen átélt örömöket beszéljenek meg. Mondjanak ötleteket, társaik problémáján hogyan tudnak segíteni. Az érzelmeknek megfelelő hangszínt tudjanak választani. Érzelmeiket metakommunikatív és verbális módon fejezzék ki. Rokonszenv alapján fogalmazzák meg, ki a barátjuk.

A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉN:  A gyermekek szívesen járnak óvodába, szívesen játszanak együtt, képesek lesznek más csoportokkal való együttműködésre. Elfogadják a különbözőséget.  A közös tevékenységekben aktívan és érdeklődéssel vesznek részt, elfogadják és betartják a tevékenység által megkívánt magatartásformákat.  Az én-kép – önismeret – önértékelés fejlődése révén képessé válnak az önálló helyzetmegoldásokra, önérvényesítésük a társas kapcsolatban elfogadható módon történik.  Figyelnek egymás játékára, alkotására, meghallgatják a felnőtteket, társukat.  Türelmesek, önállóan keresik a segítségnyújtás formáit.  Örülnek a közösen elért sikereknek, a közös élményeknek.  Kialakul a környezetükben élők iránti érdeklődés, szívesen dolgoznak a közösségért.  Érzelmileg elfogadják egymást, társaik szokatlan megnyilvánulásait megértéssel fogadják, a segítőkészség jellemző rájuk.  Igényükké válik a helyes viselkedési szokások betartása, konfliktushelyzetben megegyeznek társaikkal.  Érzelmein, indulatain korának megfelelően tud uralkodni.  Képes társaival kooperatívan együttműködni.  Szokás és normarendszerük tekintetében is éretté válnak az iskolakezdésre.

Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Óvodájának Helyi Nevelési Programja  A közösségi szokás és szabályrendszert elfogadja és betartja, alkalmazkodik társaihoz, toleráns, elfogadó, segítőkész, érzelmein, indulatain uralkodik, képes a konfliktusok békés megoldására.  Kész együttműködni, közösségben szívesen vállal megbízatást, munkát, feladattudata, felelősségérzete korának megfelelően kialakulóban van.  Szívesen beszélget társaival, a felnőttekkel, elmondja véleményét, nyugodt, kiegyensúlyozott a viselkedése, türelmes, kitartó, udvarias, együttműködő. 4.3 AZ ANYANYELVI ÉS ÉRTELMI FEJLESZTÉS ÉS NEVELÉS „Amit a gyermek az óvodában kap, az egyúttal a közléleknek lesz alkotó eleme. /Imre Sándor/ HELYE A NEVELÉS FOLYAMATÁBAN: Az óvodánk a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságokra építve biztosít a gyermeknek változatos tevékenységeket, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhet a természeti és társadalmi környezetről. A felfedezés, a megtapasztalás élménye teszi érdeklődővé, nyitottá, probléma érzékennyé a gyermeket, hasonló helyzetet jelentenek a mindennapi élet spontán szituációi, történései. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása – beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel – az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az értelmi nevelés változatos tevékenységeken keresztül, az óvodai nevelési módszerek segítségével, elsősorban a gyermek szabadon választott tevékenységén, így a szabad játékon keresztül valósul meg. Az értelmi nevelés, fejlesztés szoros kapcsolatban van az anyanyelvi és a kommunikációs neveléssel. Az óvodai nevelés fontos része a beszéd, az anyanyelv fejlesztése. A beszéd és a gondolkodás együttese a kommunikációban nyilvánul meg. A társas kapcsolatok alakulásához a kommunikáció nélkülözhetetlen. Az óvodapedagógus személyes példaadással, kommunikációs helyzetek teremtésével ösztönözze a gyermeket a beszédre, fejlessze, bővítse szókincsüket. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma végzése közben megvalósítandó feladat. Az óvodai nevelőmunka egészében jelen van a helyes mintaadás, a beszélő környezet, a családi környezetben is erre kellene fektetni a hangsúlyt, hisz a beszéd, a kommunikáció elsődlegesen függ a családi szocializációtól, környezettől. CÉLUNK: Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés, a kommunikáció különböző formáinak differenciált fejlesztése a nevelőtevékenység egészében. a beszédkedv felkeltése, fenntartása, fejlesztése, beszédhallás, szövegértés, önálló szövegalkotás fejlesztése. A gyermekek spontán és tervezetten szerzett, az otthonról hozott tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, a kognitív képességek fejlesztése. (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás)

Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Óvodájának Helyi Nevelési Programja FELADATOK:  Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd- és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére kiemelt figyelmet fordítunk.  Változatos tevékenységek, tapasztalatszerzési, élményszerzési lehetőségek szervezése, biztosítása, a természeti és társadalmi környezetben, a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára építve.  Olyan helyzetek teremtése, melyben a gyermek beszél, kérdez, kérdéseire kielégítő választ kap, szókincse bővül, kommunikációja, metakommunikációja fejlődik, jól érthető, nyelvtanilag tiszta beszéddel, helyes mintaadással.  A valóság megismeréséhez, összefüggéseinek feltárásához szükséges képességek harmonikus fejlődésének biztosítása.  A megismerő tevékenységet segítő képességek (figyelem, megfigyelőképesség, emlékezet, képzelet, gondolkodás) fejlesztése.  Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása. A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉN:  Kognitív képességei korának megfelelően kialakultak.  Térbeli viszonyokat felismeri, megnevezi.  Nyelvtanilag helyesen, tisztán, érthetően beszél, szókincse korának megfelelő, kérdéseket megérti és válaszol rá mondattal, bátran beszél és kérdez, visszaemlékezik korábbi beszélgetésekre, történésekre és azt el is tudja mondani.  Élményeit, gondolatait, véleményét képes megfogalmazni, elmondani, egyszerűbb történetet, mesét önállóan is kitalál, elmond. Az értelmi képességek kibontakoztatása, az önálló, az alkotó, az aktív gondolkodás alapjainak lerakása nagyon fontos helyet foglal el az óvodai nevelésben. A 3-7-8 éves korosztály potenciális érési és elsajátítási lehetőségei óriásiak. Ebben az időben rendeződnek azok a képi és szimbolikus reprezentáción alapuló kognitív folyamatok, amelyek az alapkultur technikák elsajátítását teszik lehetővé. Meghatározzák a gyermek információszerző és feldolgozó folyamatait, tanulási stratégiáját és ebből eredően az iskolai sikerességet. CÉLJA:  Olyan ismeretek, jártasságok, készségek elsajátíttatása a gyermekekkel, hogy értelmi képességeik úgy fejlődjenek, hogy az élet változó helyzeteiben jelentkező feladatokat meg tudják oldani, és tudjanak eligazodni a világban. KOGNITÍV KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE :  valósághű észlelés  figyelem összpontosítására való képesség  problémamegoldó és kreatív gondolkodás

Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Óvodájának Helyi Nevelési Programja  alakuló fogalmi gondolkodás Beszédkedv felkeltése és fenntartása, a magyar nyelv szeretetének, megbecsülésének kialakítása, kapcsolatteremtő képesség fejlesztése.

FELADATA:  Az óvodapedagógus beszéde mintaértékű legyen a gyermek számára.  Valamennyi tevékenység területén legyen jelen.  Beszédfejlesztés megjelenítése az óvodai dokumentációkban. (jelentősége a tervezésben)  A gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek bővítése, rendszerbe foglalása.  Egyéni érdeklődési kör figyelembevétele.  A belső érést, fejlődést segítő külső ráhatások, inger és élménygazdag környezet biztosítása, melyben az érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás, kreativitás, valamint a mozgás fejlődése folyamatosan zajlik.  A valóság megismeréséhez, összefüggéseinek feltáráshoz szükséges képességek harmonikus fejlődésének biztosítása.  A megismerő tevékenységet segítő képességek fejlesztése.  A nyelvileg hátrányos helyzetű gyermekek egyéni fejlesztése.  Migráns gyermekek egyéni fejlesztése a magyar nyelv megismertetése terén.  Beszédfogyatékos gyermekek esetében elsődleges a szakember által meghatározott készségek alkalmazása, gyakorlása  Értelmi fogyatékos és egyéb pszichés zavarral küzdő gyermekek esetében a fejlesztési tervek alapján szükséges gyakorlati tevékenységek alkalmazása.

MIGRÁNS GYERMEKEK FOGADÁSA ÓVODÁNKBAN  Migráns gyermek az, aki hazáját családjával elhagyni kényszerült és most itt tartózkodik Magyarországon.  Az óvodai nevelést a magyar gyermekekkel azonos módon, azonos jogokkal vehetik igénybe. Kultúrájával, vallásával, nemzetiségével, nyelvi ismereteivel kapcsolatos ismeretek összegyűjtése után, egyéni bánásmóddal, a gyermek érzelmi biztonságának megteremtésével igyekszünk a közösségbe befogadni, beilleszkedését segíteni.  A gyermek fogadása: a többségi gyermekekkel elfogadtatni, a más kultúráról, nyelvről, bőrszínről szükséges –a gyermekek életkorának megfelelő – ismereteket nyújtani. A migráns gyermeket segíteni kell a magyar nyelv elsajátításában, játékkal, verseléssel, mondókázással a közösségben.  Alapvető gyermeki tulajdonság, hogy a gyermekek – nemzetiségtől függetlenül – keresik egymás társaságát, szívesen játszanak egymással. Közösségben ez fokozottan érvényesül.  Fokozottan ügyelünk arra, hogy a gyermekeket hátrányos megkülönböztetés ne érje!

Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Óvodájának Helyi Nevelési Programja A MIGRÁNS GYERMEKEK INTERKULTURÁLIS NEVELÉSE : Migráns gyermek az a gyermek, aki valamint akinek a családja nem magyar állampolgár, és munkavállalás, tanulás céljából tartózkodik Magyarországon, illetve menekült státuszú. ALAPELVEINK:  A migráns gyermekek a magyar gyermekekkel azonos feltételek mellett veheti igénybe az óvodai nevelést.  Az emberi méltóság elismerése és tiszteletben tartása minden migráns kisgyermeket megillet.  Az egyéni bánásmód elvét az ő nevelésük során is érvényesítjük.  A bevándorló családból érkező gyermekek értékességét egyediségükben, individualitásukban keressük. ÓVÓNŐI FELADAT :     

Felkészülés a gyermek fogadására. A gyermek empátiás fogadása. Érzelmi biztonságának megteremtése. A más kultúra, vallás megfelelő megismerése, megismertetése a gyermekekkel. Segítség a magyar nyelv elsajátításában.

BESZÉDFEJLESZTÉS FELTÉTELEI:  HALLÁS – feltételezi a BESZÉD UTÁNZÁSÁT  BESZÉDKEDV – a gyermekkel való egyéni beszélgetések (önbizalom erősödés,örömérzés)  NYELVI MINTA – pontosítja az utánzást (helyes hangsúlyozás a felnőttek részéről)  KÖRNYEZET – harmonikus, szeretetet, biztonságot nyújtó intézményi légkör.

A FEJLESZTÉS TARTALMA : Kiinduló pontunk az óvodába érkező gyermek értelmi szintje, észlelésének, megfigyelőképességének fejlettsége. 3-4 éves korban elsősorban a megismerő tevékenységet erősítjük, az ehhez szükséges képességeket fejlesztjük manipulációs játékok, gyakorló játékok, helyszíni megfigyelések alkalmával, sokrétű tapasztalatszerzés biztosításával. A tapasztalatok minél többféle megismerő tevékenységet aktivizáljanak, a világról minél több információt szerezzenek a gyermekek, érdeklődésüknek, egyéni fejlettségüknek megfelelő szinten. Iskolás korig a hangsúly a gondolkodás, ok-okozati összefüggések, a képzelet, a valóságnak megfelelő ellenőrzése irányában tolódik el az értelmi fejlesztés. A gyermekekben kialakítjuk azt a képességet, hogy a környező világ dolgaiban összefüggéseket keressenek, rendszert átvegyenek, illetve maguk is alkossanak.  A gondolkodás és fogalomkör alakulására a környezet erősen rányomja bélyegét.  Az óvodáskorú gyermek jól ismeri a tárgyak jegyeit, ha jó a megfigyelőképessége.  Segíti az elemzőképességet, ha nemcsak szavakban, hanem a gyakorlatban is konkrétan megtapasztalhatják az adott tárgy vagy jelenség tulajdonságait.

Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Óvodájának Helyi Nevelési Programja  A helyes gondolkodás feltétele, hogy a gyermek tudjon összehasonlítani, meglássa a dolgok közötti hasonlóságokat és különbségeket.  A gyermek gondolkodásának legfőbb mozgatója az érdeklődés fenntartása.  A zavartalan értelmi fejlődés érdekében nagyon sok érzelem indította játékos – mozgásos tevékenységet és sokoldalú tapasztalatszerzést kell kezdeményezni.  Minél több tevékenységet, lehetőséget biztosítunk, annál több mindent fedeznek fel, ismernek meg, egyre nagyobb lesz érdeklődésük és tudásvágyuk.  Többszöri megfigyelés után tapasztalatait alkalmazni tudja, akár több szakaszból álló irányt ad a gyermek gondolkodásának. KAPCSOLÓDÓ ANYANYELVI FEJLESZTÉS:              

Szemtől-szemben beszélgetés (megfelelő metakommunikáció) Mesemegbeszélés (megértette-e a gyermek a hallottakat) Szógyűjtés – gyűjtőfogalmak Szómagyarázat (gyermek – felnőtt felváltva) Szótagolás (szavaktól haladva a mondatokig) Nyelvi időérzék fejlesztése (rövid-hosszú hangok) Irányismeret fejlesztése (jobb-bal, hol, honnan, hová, fogalmának kialakítása) Látott, hallott információk összekapcsolása Rövid közléseket legyenek képesek feldolgozni Időbeli, térbeli, mennyiségi, nagyságrendi, anyagi, alaki fogalmak ismerete napok: tegnap, holnap, ma, de. du, stb.) Fogalompárok, ellentétpárok ismerete Tiszta, magyar beszédhangok ismerete, helyes ragozás, hangsúlyozás Gondolkodás-beszéd arányos fejlődése Ok-okozati összefüggések felismerése

A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉN:           

Érthetően, folyamatosan kommunikál Figyelemkoncentrációja, kitartása, erőfeszítése korának megfelelő. Múltbeli tapasztalataira építve felfogja környezetének eseményeit, jelenségeit. Kialakul tér és időérzékelése. Önkéntelen figyelme szándékos és tartós figyelem felé halad, megfelelő érzelmi motiváltsággal kellő ideig tart. Sokoldalú tevékenysége során formálódik és tökéletesedik megfigyelőképessége. Meglátnak dolgok közötti összefüggéseket, a tárgyak lényegtelen tulajdonságaitól el tudnak vonatkoztatni, lényeges jegyek alapján általánosításokra képesek. Szemléltető tapasztalatból kiinduló összefüggések révén ok – okozati összefüggéseket felismerik. Képesek úgynevezett gondolati, vagyis megértésen alapuló emlékezésre, tudatos emlékezetbe vésésre. Képesek emlékképek kombinálására, új alkotására, különbséget tesznek a valóság és a képzelet világa között. Tapasztalataiknak, ismereteiknek gazdagsága által problémamegoldó képességük az önálló problémamegoldás felé halad.

Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Óvodájának Helyi Nevelési Programja  A migráns kisgyermek is megérti az óvodai élethez szükséges kifejezéseket, és képes magát megértetni.  Az önkéntelen figyelmet a szándékos figyelem váltja fel. 5. AZ ÓVODA SAJÁTOS FELADATAI: A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSE „Nevelni annyi, mint felvilágosítani, egy emberi lélek szunnyadó erőit latba vetni, mozgásba hozni, valami mást, valami jobbat tenni, mint ami eddig volt.” (Kemény Gábor) Az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakozásának elősegítésére kell irányulnia, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával; oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben. 5.1.A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSE A fenntartó által az óvoda alapító-okiratába foglalt sajátos nevelési igényű /SNI/ gyermekek nevelése és fejlesztése is alapfeladatunk. Az SNI gyermekek integrált neveléséhez, fejlesztéséhez szakirányú végzettségű gyógypedagógus szükséges – szakértői bizottság által meghatározottak szerinti fejlesztéshez. Óvodánkban nincs gyógypedagógus, a Pedagógiai Szakszolgálat szükség estén gyógypedagógust is irányít az intézményünkbe, aki speciális nevelési terv szerint foglalkozik az ilyen gyermekekkel, illetve tanáccsal látja el az óvodapedagógusokat az integrált fejlesztés megvalósításához. CÉLUNK:  A gyermekközösségben különbözőségük váljon természetessé.  Harmonikus, nyugodt, biztonságot adó, támogató, elfogadó óvodai környezet kialakítása e gyermekek számára is.  Esélyegyenlőségük, egyenlő hozzáférésük, fejlődésük biztosítása. Célunk annak elérése, hogy a pedagógiai programunkban foglaltak és a sajátos nevelési igény összhangba kerüljenek:  a sajátos nevelést igénylő gyermekek egyénre szabott differenciált fejlesztésben részesüljenek, fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljon meg,  a rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az óvoda nevelési programjának tartalmi elemévé. ALAPELVEINK:  Az SNI gyermeknek is joga van, hogy állapotának megfelelő ellátásban részesüljön.  A tevékenységtől függően a többi gyermek között, vagy együtt kezdeményezett fejlesztőjáték formájában kell a fejlesztést végezni, minden rendelkezésünkre álló segítséget meg kell adnunk a képességeik, személyiségük fejlődéséhez.  Az óvoda részéről olyan befogadó légkört kell megteremteni, mely megakadályozza, kizárja a hátrányos megkülönböztetést.

Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Óvodájának Helyi Nevelési Programja  A fejlesztést minden esetben a szekértői és rehabilitációs bizottság, illetve a gyógypedagógus javaslatára kell építeni.  A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelését az óvodai csoportokban a többi gyermekkel együtt nevelve valósítjuk meg óvodánkban  Az óvodai nevelés, az óvodai foglalkozás elsődlegesen nem a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentését, a gyermek egészségügyi habilitációját, rehabilitációját szolgálja.  A tanulási képességet vizsgáló rehabilitációs és szakértői bizottság véleménye alapján egyéni foglalkozás keretében - egyéni fejlesztési terv alapján - biztosítjuk egyéni megsegítésüket.  A sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentése érdekében biztosítjuk, hogy a fogyatékosság típusának megfelelő végzettséggel, szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógus segítse a gyermek fejlesztését és az óvodapedagógusok munkáját.

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉT KÜLÖNÖSEN AZ ALÁBBIAK FIGYELEMBE VÉTELÉVEL VALÓSÍTJUK MEG:  a kisgyermek harmonikus személyiségfejlődését, az eredményeit, erényeit, sikeres próbálkozásait értékelő, különbözőségét elfogadó környezet megteremtésével segítjük;  elfogadó magatartás, tolerancia, türelem, megértés, figyelmesség, segítőkészség, együttérzés készségének kialakítása abban a gyermekközösségben, ahová a SNI gyermeket integráljuk;  az óvodában töltendő időt - szakértői vélemény alapján - folyamatosan és fokozatosan növeljük; A KÜLÖNLEGES GONDOZÁSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSÉNÉL KIEMELT FIGYELMET FORDÍTUNK:  a speciális segédeszközök használatára,  a segédeszközök elfogadtatására, az azok következetes használatára és megőrzésére nevelést folyamatos feladatunknak tekintjük;  A fejlesztés rövidtávú céljait minden esetben a fejleszthetőséget tükröző gyógypedagógiai-, orvosi -, pszichológiai- komplex vizsgálat diagnózisaira, javaslataira építjük;  a fejlesztések a számunkra megfelelő területeken valósuljanak meg,  az elvárások igazodjanak fejlődésük lehetséges üteméhez.  A helyi óvodai nevelési programunkban meghatározott nevelési, fejlesztési tartalmak a gyermekek között fennálló különbözőségek ellenére minden gyermekre érvényesek.  A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében a tartalmi és eljárásbeli differenciálás nagyobb mértékű és a szokásostól eltérő eljárások alkalmazását és kiegészítő pedagógiai szolgáltatások igénybevételét is szükségessé teszi. A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉN: A SNI gyermeket társaik elfogadják, beilleszkedik a közösségbe, szeret jönni a közösségbe, szívesen vesz részt a kezdeményezett tevékenységekben.

Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Óvodájának Helyi Nevelési Programja 5.1.1.A BEILLESZKEDÉSI, TANULÁSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGGEL KÜZDŐ GYERMEKE NEVELÉSE Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek, Ha a gyermek beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. A BTM megállapítását végző nevelési tanácsadó által készített szakvélemény javaslatot tesz a gyermek fejlesztő foglalkoztatására. Az óvodapedagógus folyamatosan figyelemmel kíséri a gyermek fejlődését, és arról rendszeresen, de legalább kéthavonta részletes értékelést készít, s legalább havonta egyszer ismerteti a szülővel megállapításait, és segítséget nyújt az otthoni neveléshez.

AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI:  szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít,  differenciált nevelés-oktatásához alkalmas individuális módszereket, technikákat alkalmaz,  a foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a gyermek fejlődésének elemzése alapján eljárásait megváltoztatja, az adott szükséglethez igazodó módszereit megválasztja,  egy-egy nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres,  alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez,  együttműködik a szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. 5.1.2.KIEMELTEN TEHETSÉGES GYERMEKEK NEVELÉSE Különleges bánásmódot igénylő tehetséges gyermek az:  aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik,  és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. Programunk egyik legfontosabb célkitűzése: a kiemelkedő képességű, kiválóan kreatív gyermekek felfedezése, személyiségük optimális fejlesztése. Feladatunk, hogy megelőzzük a tehetségígéretek elkallódását, felismerjük az alulteljesítő gyermekekben bujkáló kiváló képességeket. Módszere: kiscsoportos kreativitást fejlesztő "tehetséggondozó" foglalkozások kiemelten projekt módszer segítségével.

FELADATAINK:  Felismerni a kreatív gyermekeket.  Ösztönözni, motiválni kreativitásukat.

Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Óvodájának Helyi Nevelési Programja      

Kielégíteni szükségleteiket: megismerési, elfogadási, alkotási, biztonsági. Önmagára találtatás, hogy megbirkózzon a feladatok sokszínűségével. Elkallódás elhárítása. Harmonikus fejlesztés. Segíteni őket a különböző helyzetekben. Az általános kreatív nevelés eszközeivel segíteni fejlődésüket.

A kiemelten tehetséges gyermekek kiválasztása után fejlesztésüket alapos tervezőmunka után szervezzük meg. Első lépesként olyan speciális célokat tekintünk át és fogalmazunk meg, melyeknek meg kell valósulni a fejlesztés során, hogy sikeresek legyünk. SPECIÁLIS CÉLOK A TEHETSÉGGONDOZÁSBAN : A tehetséges gyermek erős oldalának támogatása. A gyermek egy-egy területen rengeteg ismeretanyagot halmoz fel. Segítenünk kell, hogy ezeket elmélyíteni tudja. Nem célunk, hogy korán „kis tudóst” neveljünk belőle, hanem, hogy a sokféle dolgot megismerve később érdeklődési irányait tudja alakítani. Vegyük körül őket minél több lehetőséggel, amelyekből tanulhatnak, a játék mindenekfelett, intim körülmények tárgyi feltételek biztosítása fontos, logikai szellemi játékok, sakk. stb. A gyermek tehetségével összefüggő gyenge területek kiegyenlítése. Problémák adódhatnak a pszichomotoros képességek, érzelmi-szociális érettség (egyenlőtlen fejlődés) esetleg motivációs területen is. Mindenképpen olyan hiányosságokat kell a „gyenge” oldalon értenünk, amelyek a tehetség fejlődését megnehezítik, vagy éppenséggel megakadályozzák.  A gyermek esetleges gyenge oldalát mindenképpen diagnosztizálni kell, és szakember segítségével fejleszteni kell.  A zenei, képzőművészeti vagy mozgásos foglalkozások szerencsésen egészíthetik ki az intellektuális irányultságot, segíthetik a gyermek érzelmi-szociális fejlődését akkor is, ha a gyermek ezeken a területeken nem rendelkezik jó adottságokkal.  Minden terület fejlesztése.  A gyermekek fejlesztése során fontosnak tartjuk a különleges, esetleg fejlesztésre szoruló területek mellett, az átlagos képességek, az egész személyiség támogatását.  Elfogadó, a személyiségfejlődést segítő légkör kialakítása. A gyermeknek tisztában kell lennie saját értékeivel, de nem szabad, hogy túlbecsülje azt. Egyegy kiemelkedő gyermek integrálásában segíthet néhány más, intellektuális téren nem olyan kiváló társa. Ezek a gyerekek általában jó szociális érzékkel rendelkeznek. Ilyenkor mindannyian átélhetik, hogy nem csak az intellektuális kiválóság az érték. A pihenés és a relaxációs lehetőség biztosítása. Pihenni is meg kell tanulni a gyermeknek. Csak az tud igazán felfrissülni, aki szabad idejében el tudja engedni magát. Óvodában különösen nagy gondot szokott jelenteni, hogy a tehetséges gyerekek egy részének sokkal kevesebb az alvásigénye, mint kortársainak általában. A pihenés, a relaxáció lehetősége nem jelenti azt, hogy erőszakoljuk a délutáni pihenést, hanem a lehetőségét kínáljuk fel. Segíthetjük a gyermeket ezen a területen, ha ebben az időszakban különböző játékokat, foglalkozásokat kínálunk számukra: gazdagító kiscsoportos foglalkozások

Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Óvodájának Helyi Nevelési Programja A szülők tájékoztatása, segítése és bevonása is kiemelt feladatunk. Célunk: támogatni és segítséget nyújtani a „kiválóan kreatív” tehetséggyanús gyermekek szüleinek. 5.1.3.HÁTRÁNYOS ÉS HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK NEVELÉSE A tudáshoz való hozzájutás esélyét minden HH/HHH kisgyermek számára biztosítani szeretnénk. A 3-7 éves korú gyermekek- sajátos kultúrájukból és családi életvitelükből adódó különbözőségére tekintettel- sokoldalú, harmonikus személyiségfejlesztése, differenciált módszerekkel. FELADATUNK:     

A HH/HHH gyermekek településen belüli teljes körű beóvodázásával biztosítani az esélyegyenlőséget. A gyermekcsoportokban a HH/HHH gyermekek egyenlő elosztásával biztosítjuk óvodai-, és csoport szinten a szegregációmentességet. Egyéni, differenciált készség- és képességfejlesztés, egyénre tervezetten, a gyermek fejlődésének folyamatos nyomon követésével, értékelésével. Hatékony együttműködés kialakítása a szülőkkel, valamint az óvodán kívüli társadalmi és civil szervezetekkel. olyan pedagógiai környezet kialakítása az óvodánkban, ahol a különbözőség felé fordulás mindenkinek természetessé válik, hogy megismertessük a befogadó társadalom normáit, alakítsuk a családok értékrendjét, erkölcsi magatartásukat.

CÉLUNK:  Három éves kortól kiváló minőségű óvodai nevelés biztosítása a HH/HHH gyermekek részére.  Az óvodán belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének érvényesítése.  A gyermekek differenciált fejlesztése egyéni képességeik figyelembe vételével.  Gyermekközpontú, családorientált szemlélet kialakítása. ALAPELVEINK:  Szeretetteljes, családias légkör kialakítása, a gyermekek érdekeinek mindenekfelett érvényre juttatása.  Az individualizálva szocializáló személyiségfejlesztés, az egyéni különbségeket toleráló fejlesztés.  A tevékenységközpontú szemlélet, mely sajátos tevékenységrendszeren közvetíti az életkornak, aktualitásoknak, környezetnek megfelelő műveltségtartalmakat.  A családokkal való együttműködés, szülők bevonása az óvodai életbe. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek iskolai sikerességének záloga a megfelelő minőségű és időtartamú óvodáztatásuk. Tudatos óvodai pedagógiai munkára van szükség ahhoz, hogy a hátrányokat az óvodai neveléssel csökkenteni tudjuk.


6. ESZTÉTIKAI NEVELÉS, IZLÉSFORMÁLÁS HELYE A NEVELÉS FOLYAMATÁBAN: A gyermekek a családi házból eltérő tapasztalatokkal és élményekkel kerülnek be az óvodai közösségbe. Esztétikai nevelésük az óvodai nevelés keretein belül tudatos tevékenység. Az esztétika iránti ráérzésüket, ösztönös hajlamukat, amely folyamatosan képességgé válik, fogékonyságuk révén fejleszthetjük. Eredetiségük, ízlésviláguk még tiszta. Az óvodai nevelés folyamatában alakul a látás és ábrázolás, mozgásérzékelés és a mozgás harmóniája. Munkánk során a gyermek spontán, eredeti – beszéd, ének, mozgás, képi kifejezés – hajlamaira építünk.

CÉLJA: A környező világ megtapasztalása, megismerése által megláttatni a szépet és annak befogadására, létrehozására alkalmassá tenni. FELADATOK:  Esztétikus, harmonikus, szép, ízléses környezet biztosítása.  A változatos tevékenységek során sokszínű és rendszeres élménynyújtás.  Illemszabályok kialakítása. A FEJLESZTÉS TARTALMA: Esztétikus, harmonikus, szép környezet biztosítása. A gyermek esztétikai nevelésében a közvetlen környezet a meghatározó, ahol nap-mint nap tevékenykedik. Óvodánkban minden a gyermekek érdekeit szolgálja. A csoportszobák méretei, kellemes, világos, színes falfestés, a bútorok méretei, a játékok színes, ép, esztétikus volta, a játékok elérhető helyeken való elhelyezése, a kiegészítők/szőnyeg, terítők, függönyök/ megfelelő, ízléses összeválogatása. Szobanövények biztosítják az üde színfoltokat, melyek rendszeres ápolásában a gyermekek aktívan részt vesznek. A természetsarkunk az éppen aktuális termések kiállítását, valamint a gyermekekkel természetes anyagokból közösen készített alkotásait tartalmazza és a gyermekek gyűjtött „kincseit”. A gyermekbútorok beszerzésekor is a természetességre és a színek harmóniájára törekszünk, anyagi lehetőségeinkhez mérten. Az étkező edények vásárlásakor is előtérbe helyezzük a porcelánt, üveget és amennyire lehet, mellőzzük a műanyagot. A dolgozók is igyekeznek megjelenésükkel az igényességet és esztétikumot tükrözni, ezzel megfelelő mintát adni. Változatos tevékenység által sokrétű és rendszeres élménynyújtás: Az óvónő a gyermek környezete iránti nyitottságát, fogékonyságát kihasználva, tudatosan alakítja a gyermek szemléletét. Lehetőséget és mintát ad számára, biztosítja a sokszínűséget és a mintakövetés bő forrását. A gyermeket körülvevő környezet hatása együttes, benne az irodalom, a zene, a vizualitás, a mozgás, a viselkedés és a változatos szép környezet alakítja, s ezzel biztosítja az esztétikai nevelés lehetőségeit. A LEHETŐSÉGEK TÁRHÁZA TARTALMAZZA: Elsősorban a hangulati, környezeti feltételek megteremtését, séta, kirándulás, mese, bábozás, énekes-dalos játékok, a vizuális megjelenítés /ábrázoló és kézimunka tevékenység formái/ lehetőségét. Az érzelmi légkör is fontos része a sikeres tevékenységeknek. A gyermek ötleteit

Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Óvodájának Helyi Nevelési Programja erősítsük meg, emeljük ki, segítsük. Biztosítsuk a látás, hallás, tapintás, ízlés, szaglás, mozgás, mozgathatóság együttes élményét. A gyermekek együttes tevékenységét jellemezze a biztonságos, nyugalmas légkör, egymás meghallgatása, tiszteletben tartása, az alkotási szabadság érvényesülése, a szép iránti tisztelet. Változatos, sokszínű, sokféle anyag és technika alkalmazásának lehetősége és az alkotáshoz elegendő idő. AZ ILLEMSZABÁLYOK KIALAKÍTÁSA: Ahhoz, hogy a gyermekek később magabiztos és határozott döntéseket legyenek képesek hozni, el kell sajátítaniuk a helyes viselkedés és az emberi együttélés elemi szabályait. Jó színteret biztosítanak a szabályok megismeréséhez a dráma-, szituációs-, szerep-, bábjátékok, a felnőttek mintaadó viselkedése. FELADATOK: A helyes óvodai viselkedés gyakorlása, kérés, kérdezés módja, udvariassági szokások, köszönés, bemutatkozás, konfliktusok békés elrendezési módja, öltözködés ünnepekre és más alkalmakra. Az esztétikus megjelenésre szoktatás, tisztaság, rendezettség. Az egymás közötti érintkezés elvárásai: udvarias, halk beszéd, térközszabályozás, tekintettartás, mimika, gesztusok. A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉN: Igénylik környezetükben a szépet, maguk is képesek létrehozni. Fogékonyak a szépre a természetben, a társadalomban és a művészeti alkotásokban. Képesek esztétikai élményeik megfogalmazására. Beszédük csendes, ízléses. Megjelenésük, viselkedésük is azt tükrözi, ismerik a viselkedés szabályait. Nevelőmunkánk eredményeként az esztétikai tevékenység nem felvett pózzá, hanem ösztönös, belső igényből eredő tevékenységgé válik. 7. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI „A fejlesztés útja az érzelmi nevelésben, a játékos kreativitáson, a szociális szituációkon és a tevékenységeken keresztül vezet. Mit csináljon tehát az óvodás gyermek? Tudjon játszani, kérdezni és odafigyelni.” /Vekerdi Tamás/

7.1. A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE „Szeresd a fát, hisz ő is érez Szép gyengén nyúlj a levélhez,Ágát ne törd, lombját ne tépjed,Hagyd annak ami, épnek, szépnek.” /Benedek Elek/ A környezettel való ismerkedés az óvodai nevelés egészében érvényesülő komplex folyamat. Általa a gyermek az őt körülvevő természeti, társadalmi környezetről tapasztalatokat szerez, melyek az életkornak megfelelő biztonságos eligazodáshoz nélkülözhetetlenek. Segíti a gyermek spontán és irányítottan szerzett tapasztalatainak feldolgozását. Fejleszti megfigyelőképességüket, képzeletüket, gondolkodásukat, emlékezetüket. A környezettel való ismerkedés során alakul a gyermek társas magatartása, fejlődik beszédmegértő és nyelvi kifejezőképessége. Elősegíti a tárgyi- és emberi környezethez fűződő kapcsolat kedvező alakulását. A gyermekek a természeti és emberi környezetben érzékelik a szépet, a környezetvédelem, a környezet higiéné szerepét. Segíti a szülőföld szeretetének megalapozását, a pozitív érzelmi viszony kialakítását a népi kultúra

Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Óvodájának Helyi Nevelési Programja hagyományaihoz. A néphagyománnyal, helyi szokásokkal való ismerkedés során a gyermek megismeri szűkebb és tágabb környezetének értékeit, tárgyi emlékeit, szokásait, tartalmát. Megismeri legközelebbi környezetének nyelvi, tárgyi motívumait. A környezeti nevelés szoros kapcsolatban van más nevelési területekkel, azoktól elszigetelten nem kezelhető, hanem velük együtt, komplex egységben van jelen a nevelésben. A gyermek a természeti, társadalmi környezetben szerzett ismereteit játékában felhasználja, folyamatosan gyakorolja, munkatevékenységében alkalmazza. A kisgyermek a környezettel való ismerkedése a családban kezdődik. A családok életvitele, mindennapjai meghatározzák a gyermek attitűdjeit, szokásait, kommunikatív készségeit. A környezettel való ismerkedés az óvodai nevelés egészében érvényesülő folyamat.

Az óvodai élet példát ad a gyermekeknek, a szülőknek, amelyben nagyon meghatározó az óvónő személyisége. A környezettel való ismerkedés az életkor növekedésével egyre táguló, az ismeretszerzésben alapvetően mélyülő folyamat. Segíti a gyermekek spontán és irányítottan szerzett tapasztalatainak feldolgozását, fejleszti értelmi képességeiket. A külső világ tevékeny megismerése lehetővé teszi a csoporthoz való érzelmi kötődést, kapcsolatépítést, a szülőföld szeretetének megalapozását, melyben nagy szerepe van a hagyomány ápolásnak. A gyermekek közvetlen környezetükben érzékelik a környezet esztétikumát: hangokat, színeket, illatokat, formákat, az élet ritmikusságát. Fontos a környezetbarát óvoda megteremtése, ez könnyen megvalósítható, mivel alapelve a gyermekközpontúság, az egészséges életmód, a pozitív kapcsolat a természeti és társadalmi környezettel. CÉLJA:  Felkelteni érdeklődésüket a természet és környezetük iránt, kielégíteni kíváncsiságukat. Érezzék és tudják a gyermekek, hogy a természet alkotta érték akkor szép, ha megmarad saját környezetében.  Közös élmények, tapasztalatok biztosításával a közvetlen és tágabb természeti – emberi – tárgyi környezettel való ismerkedés során juttassuk a gyermekeket minél több ismerethez, életkoruknak megfelelő szinten.  A környezetben, a tevékenységekben, az élethelyzetekben szerezzenek a gyermekek matematikai tartalmú ismereteket, tapasztalatokat, ismerjenek fel mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér és síkbeli viszonyokat.  A környezetünkben még élő néphagyományok, hétköznapi szokások, folyamatos tevékenységeik részévé váljanak. FELADATA:  Olyan feltételek megteremtése, amely lehetővé teszi minél több tapasztalat szerzését a természetben.  A gyermekek meglévő tapasztalataira, élményeire támaszkodva új ismeretek nyújtása, hogy teljes biztonsággal tájékozódjanak és igazodjanak el környezetükben.  Figyeljünk tudatosabban a környezet, illetve természetvédelem fontosságára, a természetszemlélet formálására.  A környezetükben rejlő matematikai fogalmakat, ok-okozati összefüggéseket, mennyiségi viszonyokat fedezzék fel, tapasztalják meg.  A csoportszobában élő természetsarok kialakítása. /akvárium, csíráztatás, hajtatás/

Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Óvodájának Helyi Nevelési Programja A FEJLESZTÉS TARTALMA : Környezeti nevelésünket nagymértékben elősegíti óvodánk falusi környezete. A falusi életforma velejárója a kerti munka, az állattartás. A mindennapok munkái szorosan kötődnek a természethez, a környezethez. A munkák a gyermekek szeme előtt folynak, a gyermekek inkább észlelői a tevékenységeknek, nem cselekvő részesei. Az óvodában nagy gondot kell fordítani a természet megismertetésére, megszerettetésére, a természethez fűződő pozitív érzelmi viszony kialakítására. Az óvoda új környezet a gyermek számára, ezért lényeges, hogy megismerése érzelmileg pozitívan hasson rá. Fontos, hogy az ismerkedés során egyre nagyobb biztonsággal és otthonossággal mozogjon az óvodai környezetben. A társadalmi környezetükből a gyermekek rendelkezzenek koruknak megfelelő ismeretekkel a családról, szükségleteiről, munkájukról, a család tagjairól, rokonokról, egymáshoz való viszonyáról, az együttélés szabályairól. Viselkedésüket jellemezze a szeretet, tisztelet, az őszinte együttérzés, a segítőszándék, a megértés. Magatartásukban nyilvánuljon meg a tolerancia és az önfegyelem. Az óvoda új környezet a gyermek számára, ezért fontos hogy a megismerése pozitívan hasson. Megismerés során egyre nagyobb biztonsággal és otthonossággal mozog az óvodai környezetben. A gyermekek ismerjék a felnőttek óvodai munkáját, saját közreműködésükkel ők is hozzájárulnak a környezetük ápolásához. Szerezzenek tapasztalatokat a környezetükben /faluban/ megfigyelhető foglalkozásokról, intézményekről. Legyen tapasztalatuk az orvos, a védőnő munkájáról. Ismerjék testüket, tudják megnevezni a testrészeket, ismerjék érzékszerveiket, azok funkcióit, védelmét, gyakorolják önálló tisztántartásukat. Látogassanak el az iskolába, ismerkedjenek meg az ott folyó munkával /6-7 évesek/. Gyakorolják a helyes gyalogos közlekedést. Ismerjék a közlekedési eszközöket, a lakóhelyi lehetőségeket természetes környezetben figyeljék meg. Szerezzenek tapasztalatokat, gyakorolják a helyes viselkedési formákat. Figyeljék meg a napszakokat, gyakorolják az ehhez kapcsolódó tevékenységeket, ezáltal időérzékük fejlődjön. A természeti környezetet az évszakok változásain keresztül közvetlenül megfigyelve tapasztalják meg. /falusi gyermekek lévén a természeti környezet adott/ A növény-és állatvilág megismerése fontos része a környezet megismerésének. Védelmüket, gondozásukat helyszínen is módunkban áll megismerni, megfigyelni. /házak udvarán/ A növények fejlődését szintén természetes környezetben az óvoda udvarától, kertjétől, az erdő, a rét, a vízpart, gyümölcsösök élővilágának bemutatásával végezzük el. Helyi adottságaink: A Túr folyó és partvidéke, almás, szilvás, körtés gyümölcsösök, erdők, rétek, mezők, házaknál szőlő lugasok. TERMÉSZETI ÉS TÁRSADALMI KÖRNYEZET TERÜLETEI , TÉMAKÖREI: A GYERMEK ÉS KÖRNYEZETE:        

Család – óvoda – lakóhely Testrészek – egészségvédelem Környezetünk tér, forma, idő, szín, mennyiségi viszonyai Emberek munkája, foglalkozása Közlekedés Napszakok Növény-, állatvilág Időjárás, természeti változások az évszakok megfigyelése által

JELES NAPOK, HAGYOMÁNYOK. A témák feldolgozásánál még különböző fejlesztési célok érvényesülnek, melyeket évszakonként bővítünk a csoportszobában és a szabadban egyaránt. Az évszakok feldolgozásához kapcsolhatók a különböző:

Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Óvodájának Helyi Nevelési Programja  Játékok, játékos tevékenységek  Mozgásos anyag  Irodalmi anyag  Nyelvi fejlesztés  Gyermekdalok, ének, zenei anyag  Jeles napok, hagyományok Az óvodánk sajátosságaihoz igazodó helyi nevelési programunkban törekszünk arra, hogy komplex módon érvényesüljön a nevelés valamennyi színtere. KAPCSOLÓDÓ ANYANYELVI FEJLESZTÉS:  Kapcsolódó nyelvi játékok játszása.  Szókincsbővítés matematikai kifejezésekkel  Közvetlen tapasztalat és ismeretszerzés során kommunikációs készség fejlesztése (helyes köszönés, bemutatkozás, megszólítás, véleménynyilvánítás)  Természeti környezetet megjelenítő irodalmi alkotások közvetítése HAGYOMÁNYÁPOLÁS : RÉSZLETESEN A HAGYOMÁNYOK, ÜNNEPEK FEJEZETBEN . Célunk, hogy ezek a napok ugyanúgy épüljenek be a gyermekek mindennapjaiba, illetve ünnepnapjaiba, mint a régi falusi élet szokásai, a falusi ember mindennapjaival kapcsolatos hagyományos tevékenységek. Legyenek figyelmesek, éljék át és váljék szokásukká a környezetük védése, óvása. A segítségnyújtás számtalan formáját legyen alkalmuk megélni /társaikkal, növényekkel, állatokkal szemben/. A közös tevékenységek a gyermek fejlődésének serkentője. A közös készülődések, tervezgetések, a holnap öröme távlatot jelent a gyermek számára. Váljanak e napokkal kapcsolatos tevékenységek az óvodai élet szokásaivá, hagyományaivá. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek maguk is részt vegyenek a szervezésben, a mindennapi élettől eltérő legyen és az esemény tartalmától függően a szülők is aktívan közreműködjenek. A témakörök komplex feldolgozása lehetővé teszi, hogy e napokhoz kapcsolódó tevékenységek szervesen kapcsolódjanak az óvoda mindennapi életébe, a többi műveltségtartalmú területhez. A napi programokat úgy szervezzük meg, hogy az élmény legyen a gyermekek számára, hiszen ebben a korban átélt élmények meghatározóak a későbbiekben is. A tevékenységek közben jól érzik magukat, új ismeretekhez is jutnak.

7.2.KÖRNYEZETVÉDELEM: A kisgyermek első tapasztalatait a környezetéből meríti. Az óvodai nevelés akkor valósítja meg célját, ha programját a gyermekek környezetével kapcsolatos gazdag tevékenységrendszerbe ágyazza, kihasználja a tapasztalatszerzés természetes élethelyzetét, s ezeket tudatosan mg is szervezi. Elősegíti, hogy a gyermekek természeti és társadalmi környezetükről tapasztalatokat szerezzenek, mely szükséges a biztonságos eligazodáshoz, a környezettel való aktív kapcsolat tevékeny kialakításához. Segíti a gyermek spontán és irányítottan szerzett tapasztalatainak feldolgozását, fejleszti értelmi képességeiket, lehetővé teszi a csoporthoz való érzelmi kötődést, kapcsoltépítést, a szülőföld szeretetének megalapozását. Olyan szokások, szokásrendszerek, viselkedésformák kialakítását teszik lehetővé, amelyek meghatározzák a természet és az ember által létrehozott környezettel való harmonikus együttélést. Közismert, hogy a környezeti nevelést már az óvodában e kell kezdeni, mivel bizonyos alapvető szokások, viselkedésformák és így a környezeti kultúra

Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Óvodájának Helyi Nevelési Programja alapvető szokásai és viselkedésformái is, egész életre hatóan- csak ebben az életkorban alakíthatók ki. A környezetvédelem, a környezettudatos magatartás, a környezet megismerésén, megbecsülésén, rendben tartásán alapul, ehhez szükséges a természethez való pozitív viszony, mely tiszteletet jelent mind a társadalmi, mind a természeti környezettel szemben. Fontos nevelési feladat, hogy a gyermekek védjék az élő és élettelen környezetüket, gondoskodjanak életfeltételeikről, ne rongálják, ne pusztítsák azt. Tudják, hogy minden élőlénynek joga van az élethez. A természeti jeles napok programjának tevékenységei e feladatok megvalósítását célozzák. A jövő környezetét a jelen óvodásai fogják alapvetően meghatározni, ezért nagyon fontos az óvoda minden dolgozója és a szülők környezetvédő, környezettudatos magatartása a környezetszennyezés elkerülésében és a környezet helyreállításában. A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉN:  Ismerik nevüket, szüleik nevét, foglalkozását, lakásuk címét, korukat, születési helyüket.  A testrészeket, az emberi test felépítésének megfelelően megnevezik, igényesek testük tisztaságára.  Megkülönböztetik a jobb és bal oldalt, dominanciájuk kialakul.  Gyakorlottak lesznek az elemi közlekedési szabályok betartásában, ismerik a közlekedési eszközöket, járműveket, csoportosítják azokat többféle szempontból.  Tudják, hogy azok az emberek munkájaként készülnek és az emberek munkáját, életét könnyítik meg.  Ismerik a község intézményeit, rendeltetését, ismerik lakóhelyünk műemlékeit.  Megkülönböztetik az évszakokat, ismerik jellemző tulajdonságaikat, évszakhoz kapcsolódó hagyományt, faluban folyó munkavégzést.  Felismerik a napszakokat, megnevezik a hónapokat, hét napjait.  Ismerik a növény szót, annak tartalmát, tudják, hogy a növények fejlődése és az évszakok között összefüggés van.  Tudják, hogy a növényeket gondozni kell, ismerik a növényekkel kapcsolatos mezőgazdasági munkákat, szántás, vetés, aratás, kapálás, szüretelés stb.  ismerik környezetük védett növényeit, állatait.  Ismerik és megnevezik a környezetükben élő állatokat, tudják csoportosítani életmódjuk, élőhelyük és egyéb tulajdonságaik szerint.  Ismernek néhány erdei és vadállatot, néhány madarat –költözőt és nálunk telelőtismerik óvásukat, védelmüket.  Ismerik és megnevezik környezetük színeit, a sötét és a világos árnyalatait, gyakran észlelt tárgyak feltűnő összefüggéseit.  Képesek lesznek ismert tárgyak, jelenségek közötti összehasonlításokat végezni külső jegyeik, rendeltetésük stb. szerint.  Ismerik az időjárás elemeit.  Megismerik a természeti jeles napokat, azok fontosságát, szeretik a természetet, az őket körülvevő élőlényeket, ismerik környezetüket.  Fogékonyak a körülöttük lévő élő és élettelen környezet szépsége iránt. Külön feladatunk az etnikumhoz tartozó gyermekek környezeti nevelése. Ez nagyon fontos, hiszen otthon alig látnak pozitív példát. Lakáskörülményeik jórészt elhanyagoltak, rendezetlenek, alig van fa, virág az udvarukon, környezetük sivár, szemetes. A vonzó, esztétikus óvodai környezetben arra neveljük őket, hogy ne szemeteljenek, ne rongálják

Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Óvodájának Helyi Nevelési Programja környezetük tárgyait, a növényeket óvják, gondozzák. A gyermekek által a szülők szemléletét is megpróbáljuk formálni, környezetük óvása, szépítése érdekében. A folyamatos és alkalomszerű megfigyeléskor a gyűjtőmunka során, a spontán szituációkban szerzett élményeket, tapasztalatokat beépítjük a közös tevékenységekbe úgy, hogy közben új ismeretek megszerzésére és a már elsajátítottak rendszerbe foglalására, alkalmazására van lehetőség. Óvodásaink így válnak nyitottá a természet, az őket körülvevő mikro- és makrokörnyezet állandó és változó szépségeit szerető, óvó, védő emberekké. Jól eligazodnak, biztonsággal megnyilatkoznak, fogékonyan, kreatívan hasznosítják, és reprodukálják tapasztalataikat, ápolják hagyományainkat, lelkesen hagyják „követve vezetni” magukat. „olyan nemzedékre van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát vagy néhány napig tartó kampány, hanem ÉLETMÓD.” /Ladányi Éva ÓN. 1996/3./

A környezet megismerése közben matematikai tapasztalatok birtokába is jut a gyermek. 7.3.MATEMATIKAI NEVELÉS HELYE A NEVELÉS FOLYAMATÁBAN: Az óvodába kerülés kezdetén megismerjük a gyermekek aktivitását, érdeklődését, felmérjük képességeiket. A mindennapi tevékenységeinket kihasználjuk a külső világ mennyiségi és formai összefüggéseinek tevékeny megismerésére, áthatja napi nevelőmunkánkat, így válik eredményessé. A matematikai ismeretszerzésben is a tapasztalás jelenti az alapot, a fogalmakkal a mindennapi életben állandóan találkozik a gyermek, így természetes módon ismerkedik meg vele. A gyermek már óvodába kerülés előtt felfigyel a dolgok mennyiségi és minőségi összetevőire. Érdeklődéssel fordul a matematikai információk felé. Az óvodai nevelés építhet ezekre a korai tapasztalatokra. Az óvodáskor jellemző gondolkodási sajátosságaival /invariancia, állandóság hiánya/ a matematikai nevelés folyamán is számolni kell. Matematikai fogalmakkal a mindennapi életben állandóan találkozik, így szinte természetes módon ismerkedik meg velük. A matematikai kifejezések először passzív szókinccsé válnak, később azonban egy részük beépül beszédükbe. Az óvodapedagógus feladata az, hogy figyelje a gyermekeket, ismerje meg érdeklődésüket, képességeiket.

Készítse elő, és tervezze meg az egyénekre szabott fejlesztési területeket.  Minél több érdekes problémahelyzetet hozunk létre, annál inkább aktivizáljuk a gyermekeket a logikus gondolkodásra.  A gyermek észlelésére, érzékelésére és megismerési vágyára építkezhetünk nevelés során, melynek formái:  Utánzásos, minta-modellkövető.  Spontán játékos tapasztalatszerzés az óvodapedagógus által irányított megfigyelésekre épülő tapasztalatszerzés.  Gyakorlati problémafelvetés és feladatmegoldás.  A gyermeki kérdésekre, válaszokra adott magyarázatok.  Az óvónő által kezdeményezett foglalkozások.

Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Óvodájának Helyi Nevelési Programja CÉLJA: Megismertetni, felfedeztetni a gyermekkel a környező valóság formai és mennyiségi viszonyait. A matematikai kíváncsiság és érdeklődés felkeltése, kibontakoztatásának segítése, a matematikai beállítódás megalapozása, gondolkodási műveletek fejlesztése, logikus gondolkodás megalapozása. A MATEMATIKAI NEVELÉS TARTALMA: A matematikai készségeket, képességeket az alábbi témakörök alapján fejlesztjük:  A minket körülölelő világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedeztetése, megtapasztaltatása.  A matematikai érdeklődés felkeltése.  A logikus gondolkodás megalapozása.  A játék során adódó spontán matematikai helyzetek kihasználása.  Logikai és matematikai szabályjátékok megismertetése, alkalmazása.  Matematikai fogalmak, kifejezések, összefüggések megismertetése, megtapasztaltatása.  Érdekes, a gyermek kíváncsiságára épülő problémahelyzetek teremtése.  A gondolatok, a probléma megfogalmazás, a pontos, egyértelmű, a gyermekek számára érthető közvetítése.  Matematikai tartalmú játék kezdeményezése során a gyermekek egyéni fejlettségének, képességeinek figyelembevétele.  A gyermeki tevékenység változatos formájának biztosítása: egyéni, páros, mikro csoportos szervezéssel.  Mozgásos feladatnál a testrészek megnevezése, a velük végzett cselekvés elmondása.  A térbeli viszonyok, az irányok és helyzetek pontos megnevezése.

A matematikai tapasztalatszerzés tehát természetes környezetben a legeredményesebb. Jól fejleszti a gondolatok tevékenységgel, szóval történő kifejezését. A közös feladatok élményt jelentenek gyermekeink számára, és ez által is erősítjük bennük a csoporttudatot, miközben az egyéni feladatmegoldás közben sikerélményhez juttatjuk őket. A matematikai nevelés hozzájárul a gyermek külvilágról szerzett tapasztalatainak feldolgozásához. A gyermekeink természetes környezetben végeznek megfigyeléseket, és szereznek tudást a matematikai tartalmú feladatokról, játékos formában. Például összehasonlítást végzünk a falevelek alakjáról, színéről, formájáról, nagyságáról. Szétválogatjuk tulajdonságaik, illetve megadott szempontok alapján. A munkában (az asztalok, székek nagysága, mennyisége,.) mese, vers kapcsán (mesehősök tulajdonságai, száma,...) rajzolás, festés, kézimunka jellegű tevékenységeknél (eszközök mennyisége, nagysága, vastagsága, formája,…). MATEMATIKAI KÉPESSÉGEK KIALAKÍTÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK  A számfogalom előkészítése, megalapozása  Mennyiségek összemérése hosszúság, magasság, szélesség, vastagság, bőség, tömeg, űrtartalom szerint.  Halmazok összemérése, elemek párosítása. A válogatások során nyíljon mód párosításra, számlálásra, a több, kevesebb, ugyanannyi érzékeltetésére, gyakorlására.  Fedezzék fel a rész-egész viszonyát a válogatások, mennyiségek bontása során.

Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Óvodájának Helyi Nevelési Programja  Játékos szituációban számoljanak, bontsanak, mennyiségfogalmuk egyéni fejlettségtől függően a 6-10-ig számkörben mozogjon.  Sorba rendezett elemek helye a sorban, sorszámok megértése.  Mérések különbözőegységekkel, hosszúság, terület, tömeg, űrtartalom.  Tapasztalatszerzés a geometria körében  Szerezzen tapasztalatokat gömbölyű és szögletes formákról, érzékeljék ezt testükön, tárgyakon.  Építsenek szabadon és másolással különféle elemekből.  Alkossanak síkban is szabadon, szerezzenek tapasztalatokat síkmértani formákról, fedezzék fel a rész-egész viszonyát.  Használják a logikai játékot, építsenek vele, fedjenek le felületeket.  Tájékozódás a térben és a síkban  Irányok azonosítása, megkülönböztetése.  Játékok során figyeljék meg ezeket tükörben, fedezzék fel a tükörkép, szimmetria érdekességét, játszanak sokat a tükörrel.  Próbáljanak meg tájékozódni a labirintusokban is.  Fedezzék fel, hogy a sorozatok olyan rendszerek, amelyek életükben is felfedezhetők.  Hozzanak létre változatos sorozatokat játékokban színekkel, hangokkal, mozgással, formákkal.  Képesek az óvónő kérdéseit, gondolatait megérteni, követni, saját gondolataikat a matematika nyelvezetével kifejezni.  Értik és helyesen használják a mennyiségekkel, halmazokkal kapcsolatos kifejezéseket /több, kevesebb, hosszabb, rövidebb stb./  Tudnak halmazokat képezni, bontani, válogatást, összemérést végezni választott és megadott szempontok szerint.  Számfogalmuk kialakult, elemi műveletek elvégzésére képesek 10-es számkörön belül.  Képesek sík- és térbeli alakzatok másolására, különböző geometriai formák tulajdonságainak megnevezésére, válogatására.  Téri és síkbeli tájékozódó képességük kialakul. A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE:          

Logikus gondolkodása, logikai következtetései életkorának megfelel. Problémamegoldó készsége jó. Számfogalma 10-es számkörben mozog. Képes halmazokat összehasonlítani, tulajdonság szerint szétválogatni. Helyesen értelmezi és használja az összehasonlítás megítélésének fogalmait: hosszabbrövidebb, kisebb-nagyobb, több-kevesebb… Ismeri az arányokat, és helyesen értelmezi feladatvégzése során: jobbra-balra, előrehátra, fent-lent… Felismeri a sorba rendezés logikáját, azt képes jól folytatni, legalább 3 elemszámmal. Az alapvető formákat felismeri, azonosítja: kör, négyzet, téglalap, háromszög. Képes részekből az egészet kirakni. Van tapasztalata a tükörképről, szimmetriáról. Azonosságokat, különbözőségeket képes felismerni és megfogalmazni.

Beszédfogyatékos gyermekek esetében fokozott figyelmet kell fordítani a kialakuló kommunikációs lehetőségek és beszédszervek ügyesítésének kihasználására.

Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Óvodájának Helyi Nevelési Programja Értelmi fogyatékos és egyéb pszichés zavarral küzdő gyermekek esetében a figyelem, értelmi képességek szintjének megfelelő anyag és eszközválasztás, a közös tevékenységben való részvétel közvetlen segítése felnőttel történő együtt játékkal, közös élményszerzéssel a társas kapcsolatok erősítése, pozitív érzelmi állapot biztosítása. Egyéni tapasztalatszerzés lehetőségének biztosítása. Balesetvédelem szem előtt tartása.

7.4. A JÁTÉK „A gyermek telítve van mozgásvággyal, ősi boldog, játékos kedvvel. Csak engedni kell, hogy szabadon végigjárjon rajta, s kedve szerint formálja, alakítsa játékait.” /Szabó Helga/ Az alapprogram gondolatát idézve: „A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartó és lehetőség szerint zavartalanul kell kielégülnie. A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait tagolja. Így válik a játék kiemelkedő tájékozódó tevékenységgé.” – ami egyben közlés is, mert a játék során kivetülnek olyan tartalmak, amelyeket a gyermek élőszóban nem tudna kifejezni. A játék a gyermekeink olyan tevékenységi formája, amelyet magáért a tevékenységért folytat, amelyet örömszerzés kísér. Megőrizhetik a játék örömét, az önálló alkotásnak, a belefeledkezésnek az egész személyiség mozgósításának képességét.

A játékon keresztül ismerkednek a világgal, a valóság tárgyaival, azok tulajdonságaival, az emberi kapcsolatokkal és magatartással, környezetük jelenségeivel, eseményeivel. Eközben tapasztalatot szerezhetnek – érzékeléssel, mozgással, cselekvéssel – közösséghez fűződő kapcsolatában érzelmileg és értelmileg. A játékukban szerzett tapasztalataik a valóságot tükrözik, ott játsszák el sajátos,-gyakran átalakított formában - beépítve élményeiket, emlékképeiket, érzelmeiket, képzeletüket. Kíváncsian fordulnak környezetük felé, különösen az érzelmileg közelálló felnőtteket figyelik és utánozzák. A játék személyiségfejlesztő hatását meghatározzák azok az érzelmek, amelyek a játékot kiváltják, és folyamatát kísérik. A személyiségük fejlődése szempontjából jelentős, hogy a játékban, különösen a szerepjátékban jelentkeznek és fejlődnek a társas kapcsolataik. A játék közben adódó nehézség leküzdése hozzájárul a problémamegoldó gondolkodásuk fejlődéséhez. A döntésre váró helyzetek, a gyors változások, helyzetfelismerés, az eredetiség, a kivitelezés mikéntje, a kreatív gondolkodásuk feltétele. A játék mind az erkölcsi és a közösségi nevelést, mind az értelmi fejlődést egyaránt tükrözi. CÉLJA: Olyan önfeledt, boldog mindennapok megteremtése, örömforrás biztosítása, amelyben a gyermekek önként, belső indíttatásból vesznek részt. A tevékenység közben kibontakozhatnak egyéni vágyaik, elképzeléseik, kompetenciájuk, bővülnek ismereteik, alakul személyiségük, erősödnek társas kapcsolataik.    

Az őt körülvevő világ megismerése, alakítása. Érzelmi, akarati tulajdonságainak alakítása. Szociális, társas viselkedésének, magatartásának formálása. Személyiségének kibontakoztatása, kompetenciáinak fejlesztése.

Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Óvodájának Helyi Nevelési Programja FELADATA:  Derűs, nyugodt légkör biztosítása- az elmélyült, folyamatos játék feltételeinek megteremtése / hely, idő, játékeszközök/.  Az egyéni élményeken túl, közös élményszerzési lehetőségek kiaknázása – ötletek, helyzetek teremtése a sokszínű játék kialakulásához.  Szükség esetén bekapcsolódás a játékba, együttjátszás a gyermekekkel.  Elegendő idő hagyása a játék befejezésére, az elmélyült játékot ne zavarjuk meg más tevékenység felkínálásával, lehetőség adása a játék későbbi folytatására.  Élmények, tapasztalatok lehetőségének biztosítása. A játék feltételeinek /légkör, hely, idő, eszközök és változatos játéklehetőség/ megteremtése, a különböző játékfajtákhoz – így a szimbolikus, gyakorló, konstruáló, szabály játékhoz Alkotó pedagógiai légkörben biztosítjuk az önállóságot, önmegvalósítást. (szabad játékot) A szülők szemléletformálása: segítséget, tanácsot, ötletet adunk a játékeszközök vásárlásához. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, indirekt reakcióival éri el.

A FEJLESZTÉS TARTALMA : A játék a 3-7-8 éves gyermek alapvető, mindennapjait átszövő tevékenysége, melyben átélheti, feldolgozhatja élményeit, tapasztalatait. ELENGEDHETETLEN A JÁTÉK ALAPVETŐ FELTÉTELEINEK BIZTOSÍTÁSA : A nyugodt, derűs légkör a felszabadult játék alapfeltétele, amely alapvető szokásrendszerre épül. A gyermekek szabadon dönthetnek arról, hogy a választott játékot kivel, milyen helyen, mennyi ideig és milyen eszközzel játsszák. Megfelelő hely: Az óvodai játék színtere a csoportszoba, az óvoda udvara. A csoportszobákban a játékteret a bútorok praktikus, ésszerű elhelyezésével úgy alakítjuk ki, hogy az otthonos legyen, variálható játszósarkoknak, kuckóknak, a szabad mozgásnak lehetőséget biztosítva. Megfelelő idő: Az elmélyült játék lehetőségét a folyamatos és rugalmas napirendünk biztosítja. Megfelelő eszközök: A játékszerek esztétikusak, balesetmentesek és fejlesztő hatásúak, melyek megfelelnek az életkori és egyéni sajátosságoknak. A hagyományos játékeszközök mellett, nagy hangsúlyt kapnak a természetes anyagokból, termésekből készített játékok, amelyeket mindig az adott évszak, „ajándékaiból” készítünk. Mivel a családok eltérő szokás és normarendszerrel rendelkeznek, így sajnos olyanok is akadnak közöttük, akiknek otthon kevés és nem megfelelő játékeszközük van. Így meg kell ismertetnünk velük a különböző játékeszközök használati módját, tudatosítani azok megóvásának fontosságát. TAPASZTALATSZERZÉS – ÉLMÉNY:

Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Óvodájának Helyi Nevelési Programja A gyermekek különböző élményekkel, tapasztalatokkal rendelkeznek, amit játékukban újra átélnek. Nagyon fontosnak tartjuk a közös élmények biztosítását, a környezetünkben tett élményszerző séták által is / pl.: virág és ajándék bolt, könyvtár, iskola, stb./ Ezek hatására erősödik a játék funkciója, így gazdagodik a valóságról alkotott képük. Az óvónő modell a gyermekek számára, ezért viselkedésünket, beszédünket úgy alakítjuk, hogy az utánzásra méltó legyen. A gyermekek igényeinek, a játékszituációnak megfelelően kapcsolódunk be a játékba, „a játéknak én is szereplője vagyok” egy-egy ötlettel segítjük a játék fejlődését. Elősegítjük a konfliktusok önálló megoldását, csak a kirívó esetekben avatkozunk be a játék menetébe / gátlásos, visszahúzódó gyermekek bevonása a játékba, a rombolás megfékezése, testi épségük megóvása /. JÁTÉKLEHETŐSÉGEK: A játékfajták a gyermekek képességeinek kibontakoztatásában nagy szerepet játszanak. Összekapcsolódnak, korcsoportonként magasabb szinten fejlődnek, alakulnak, hiszen a tárgyak, játékeszközök rakosgatásából építő-konstruáló, vagy szerepjáték alakul ki. Gyakorlójáték: hozzájárul a gyermekek mozgáskoordinációjának fejlődéséhez, mozgásigényük, manipulációs vágyuk kielégítéséhez. Az ismétlések hatására a gyermek különböző képességeit gyakorolja, kialakul az elemi mozgáskoordinációja. Szimbolikus szerepjáték: Fejlődik a gyermekek kommunikációs képessége, viselkedéskultúrája, alkalmazkodóképessége, szabálytudata, fantáziája. A szerepjátékban élik újra élményeiket, tapasztalataikat, a negatív és pozitív ráhatások összességét, így személyiségük komplex módon fejlődik. Szabályjáték: Fejleszti a gyermekek szabálytudatának kialakulását, logikai gondolkodását, felelősségtudatát, a helyes magatartás alapvető formáit, a közösségi érzést és a kudarc elviselésének képességét. Konstrukciós – építő játék: Fejlődik a gyermekek finommotoros mozgása, alkotó fantáziája, szem-kéz koordinációja. Tapasztalják a rész-egész viszonyát, fejlődik megfigyelőképességük, gondolkodásuk, bővülnek ismereteik a különböző anyagokkal kapcsolatban. Barkácsolás: A gyermekek aktívan kapcsolódhatnak be a szerepjátékhoz, bábozáshoz szükséges kiegészítő eszközök készítésébe, illetve azok javításába. Munkájuk eredményét fantáziájuk szerint, szabadon használhatják fel. Részt vesznek a gyűjtőmunkában, ez fejleszti feladattudatukat, felelősségérzetüket. Bábozás, dramatizálás: A gyermekek irodalmi élményein alapuló tevékenység, melynek során fejlődik érzelmi életük, fantáziájuk, verbális kifejezőképességük. Erősödnek empátiás beleérző képességeik, bátrabbá, önállóbbá válnak. A bábozás hozzájárul a gyermekekben rejlő feszültségek feloldásához, átsegíti őket a szülőktől való elválás nehézségein. KAPCSOLÓDÓ ANYANYELVI FEJLESZTÉS:  A mondókázástól az éneklésig, az új szavak játékba való beépüléséig, a szabad önkifejezésig, minden lehetőség kihasználása a szép magyar beszéd fejlesztésére.  Hangok, szótagok, halandzsa ismételgetése, újbóli elmondása, tevékenységek közben folyamatos mondókázás.

Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Óvodájának Helyi Nevelési Programja    

Szerepjátékban szófordulatok használata. Beszédhelyzetek, beszédmódok gyakorlása, udvariassági formák használata. Szabályjáték közben a szabályok megfogalmazása, anyanyelvi játékok gyakorlása. A játék és mese kommunikációs helyzeteiben való összehangolódás az érzelmi, az értelmi, a nyelvi struktúrákat alapozza és erősíti meg.

A játék keretet ad annak a tapasztalati, ismereti és élményanyagnak, amelyet gyermekeink saját környezetükből kiemelhetnek. Ezzel utat nyitunk a problémamegoldó, a felfedező és belátáson alapuló tanuláshoz. A játékban olyan helyzetet teremtünk, amelyben a cselekvés és a gondolkodás, a gondolkodás és a beszéd fejlődése különböző irányú és tartalmú megerősítést kap. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK JÁTÉKTEVÉKENYSÉGE SORÁN KIEMELT FELADATOK :

A

Beszédfogyatékos gyermekek esetében a kommunikációs készségek fejlesztésén túl a társakkal való együttműködés intenzív támogatása, felnőtt személyek közreműködésével, együttjátszás. A társak elfogadó attitűdjének erősítése. Értelmi fogyatékos és egyéb pszichés zavarral küzdő gyermekek esetében elsősorban az eszközök használatát ismerteti meg, együttjátszással segíti a játéktevékenységek alakulását, társak elfogadását, együttműködés és társas kapcsolatok formáinak saját szintjén történő kialakulásának segítése. A játékhelyek kialakításánál fokozatosan ügyelni kell szükség esetén nyugalmas elvonulás lehetőségének biztosítására. További kiemelt feladat a megfelelő mennyiségű és minőségű érzékszervi és mozgásingerek biztosítása, testi épség védelme. A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE :  A gyermekek szeretnek és tudnak játszani.  Alkalmazkodnak egymáshoz, betartják a játékszabályokat.  Játékukra leginkább a szerepjáték jellemző, amelyben képesek a szerepek vállalására, megosztására.  Bonyolultabb építményeket hoznak létre.  Ismert meséket, verseket szívesen elbáboznak, dramatizálnak.  Igénylik az együttjátszást, képesek egy játéktémát több napon keresztül játszani.  Problémahelyzetek megoldására vállalkoznak.  A játék során kialakulnak azok a magatartásformák, amelyek a későbbiekben meghatározóak lesznek. 

7.5.Mozgás „Az egészséges edzett test az alapja a magas fokú szellemi kultúrának.” /Dr. Gegsi Pál/ Az óvodáskorú gyermek egyik életkori sajátossága a nagyfokú mozgásigény ez kihat élete minden területére. Az óvodába kerülő egészséges gyermekek szívesen mozognak, ezért az

Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Óvodájának Helyi Nevelési Programja óvodáskor egész időszakában jelentős szerepe van a mozgásnak. A gyermek napi tevékenységében szinte állandóan jelen van és a testnevelés keretein belül tervszerűen, de egyénre szabottan valósítja meg feladatait. Az egészséges életmód alakítása érdekében kihasználjuk a helyi adottságokat. Foglalkozásaink nagy részét a szabadban valósítjuk meg, az udvar különböző játékai és rögzített autógumijai kiválóan alkalmasak az egyensúlyérzék fejlesztésére. Az állványra rögzített kötélen, gyűrűn és nyújtón függhetnek a gyerekek, mellyel erősíthetik vállövüket, karjukat, keresztcsatornájukat. Arra kell ügyelnünk, hogy a gyermekeknek adott feladat ne legyen se túl könnyű, se túl nehéz, mert a túl könnyű nem készteti erőfeszítésre, a túl nehéz viszont gátlásokat okoz. A gyermekek számára a megfelelő nehézségű gyakorlat kiválasztása nemcsak a mozgásos képességeit fejleszti, hanem képet ad önismeretéhez is. Testnevelés foglalkozásnak tekintjük azt is, ha elmegyünk a sportpályára, ahol kedvükre fogócskázhatnak, szaladgálhatnak, labdázhatnak a gyerekek. Mozgás közben megismerik saját testüket és képességeiket. A testnevelés foglalkozások kötelezően szervezett tevékenységek, ezen kívül a mozgásfejlesztést szolgálja a mindennapos testnevelés és a szabad játék közbeni mozgásos játékok is.

A mozgás és tevékenység útján szerzett tapasztalatok érthető és jól feldolgozható információt jelentenek, ezért a mozgásnak az óvodáskor egész időszakában jelentős szerepe van. A mozgás a gyermek napi tevékenységében szinte állandóan jelen van és a testnevelés keretein belül tervszerűen, de egyénre szabottan valósítja meg feladatait. Az egészséges életmód területén hozzájárul ahhoz, hogy a számtalan tevékenység, főként a szabadban – a gyermekek természetes igényévé váljon. Hozzájárul az értelmi nevelés megvalósításához, a különböző mozgások ismétlésével, felidézésével, fejlődik a gyermek vizuális memóriája. A testrészek a téri irányok és a különböző formák megismerésével gyarapodnak ismeretei. Mozgás közben lehetőség nyílik a környezet tapasztalati megismerésére. A közös mozgás öröme elősegíti a társas kapcsolatok alakulását, mozgás közben fejlődik önuralma, együttműködő képessége, akarata. CÉLJA:  A mozgás megszerettetése, rendszeres mozgáslehetőség biztosítása.  Az óvodáskorú gyermekek szervezetének, testi képességeinek sokoldalú, arányos fejlesztése, a fokozatosság elvének betartásával.  Mozgáson keresztül az értelmi struktúrák és a szociális képességek fejlesztése.  A személyiség sokoldalú fejlesztése a mozgás során, minden gyermek találja meg a fejlettségének, érdeklődésének, temperamentumának legmegfelelőbb mozgáslehetőséget, a gyermek természetes mozgáskedvének megőrzése, mozgásigényének kielégítése céljából.  Az egészséges életmód megalapozása, a testi képességek, szociális képességek fejlesztése. FELADATA:    

A gyermekek mozgásigényének kielégítése, megfelelő feltételek biztosításával. Összerendezett, harmonikus mozgásfejlesztés. Az egészség megóvása, megőrzése, prevenció. Motoros képességek fejlesztése /kondicionális képességek, koordinációs képességek, mozgékonyság, hajlékonyság/.  Nagy és finommozgások fejlesztése.  Testséma fejlesztése, a testrészek megismerése.

Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Óvodájának Helyi Nevelési Programja  Szabályok megtanítása, egészséges versenyszellem kialakítása.  Az átlagtól eltérő gyengébb képességű gyermekek számára plusz mozgásfejlesztő tevékenységek biztosítása.  A kiemelkedő képességű gyermekeknek differenciált feladatadás, illetve sportvetélkedőn való részvétel biztosítása. A FEJLESZTÉS TARTALMA : A mozgásprogram teljesíthető a gyermekek kötetlen, motivált mozgástevékenységének biztosításával, a konkrét fejlesztést szolgáló testneveléssel, testedzéssel. A szabad mozgástevékenységnél cél a természetes mozgáskedv és mozgásigény kielégítése, a tudatos környezetalakítás. A frissítő mozgás a gyermekek napirendjében fontos szerepet tölt be, felfrissíti, edzi őket, elősegíti mozgásszintjük és testi képességeik fejlődését. A nap folyamán többször, változó időpontban szervezzük, időtartama a gyermekek fejlettségétől függ. Helyszíne a csoportszoba illetve az udvar. A foglalkozások szervezésénél heti terv alapján használják a tornaszobát csoportjaink. A mozgásos tevékenységeket lehetőség szerint igyekszünk a szabadban szervezni úgy, hogy minden gyermek számára biztosítva legyen az a mozgáslehetőség, amelyet szervezete és idegrendszere igényel. Felhívjuk a figyelmüket a balesetek megelőzésére, elhárítására. A gyermekek számára a mozgás sokoldalú tevékenységet jelent, jelen van a szervezett foglalkozáson, a mindennapos mozgáson túl a játékban, a különböző nevelési területeken, valamint a gondozási és önkiszolgáló tevékenységben. A MOZGÁSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI:  szervezett testnevelés foglalkozás  a mindennapos, szervezett frissítő mozgás  játékidőben történő mozgásfejlesztés A mozgásos feladatok, mozgásos játékok, testnevelés foglalkozások tervezésénél figyelembe vesszük: a gyermekek életkori sajátosságait, egyéni fejlettségi szintjét, a gyermekcsoport összetételét, az időjárás adta lehetőségeket / ősszel, tavasszal meghatározó/, a sporteszközöket, játékokat.  A testnevelés foglalkozások szervezésekor a fokozatosság elvét vesszük figyelembe.  Különböző nehézségű differenciált feladatok adásával próbáljuk meg sikerélményhez juttatni az eltérő képességű gyermekeket, így örömforrássá válik számukra a mozgás.  A foglalkozások anyaga: atlétika, torna, játék jellegű gyakorlatokból tevődik össze, életkoruknak, fejlettségi szintjüknek megfelelően.  A foglalkozásokon főként a kondicionális és koordinációs képességek, a testséma, az oldaliság, az én-kép fejlesztését segítő mozgásokat, mozgásos játékokat végzünk.  Az életkori sajátosságnak megfelelően állítjuk össze a mozgásanyagot.

Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Óvodájának Helyi Nevelési Programja  A fejlettségtől függően minden gyermeknek biztosítjuk a megfelelő gyakorlási időt, örömteli, önálló mozgást. Egyszerűen magyarázzuk el a feladatokat, óvónői bemutatással tesszük érthetővé, szemléletessé a mozgásokat, a játék módját, a szabályokat.  Az óvodai élet során a gyermekek megismerkednek a különböző sporteszközök biztonságos használatával, elsajátítanak szabályokat, megalapozódik az egészséges versenyszellemük, erősödik figyelmük, önfegyelmük.  A különböző mozgásfejlesztést segítő eszközöket a jövőben is pótolni, bővíteni szükséges.  A mindennapos, szervezett frissítő mozgásokban is a játékosság kapja a fő hangsúlyt.  Elsődleges feladat a gyermekek edzése, az egészség megszilárdítása.  Séták, kirándulások alkalmával, az udvaron tartózkodás ideje alatt, figyelembe vesszük az évszakokhoz kötődő mozgásos lehetőségeket. A környezetünk szűkebb és tágabb megismerését mélyítve, sokat sétálunk, kirándulunk.  A játékidőben történő mozgásfejlesztés, a szabadjáték elvét hordozza magában. A játék során igyekszünk megfelelő időt, helyet, eszközt, élményt biztosítani a mozgás gyakorlására, mozgásos játékok játszására.  A csoportszobai játék során fejlődik a gyermekek finommotorikája, szem-kéz koordinációja. Tornaszobánkban lehetőség van a nagymozgáshoz szükséges eszközök nyugodt, biztonságos használatához. Az etnikumhoz tartozó gyermekekre a fokozott mozgásigény a jellemző. Az ugrálás, a futás, a labdázás, a versenyjátékok közel állnak hozzájuk. A családokkal közösen szervezett sportnapok segítik az egészséges életmódra nevelést is. A mindennapi szabad mozgás, az esetenként szervezett mozgásos játék, mozgásos nap alkalmat nyújt a gyermekek testi fejlődésére. Így válnak gyermekeink szívesen, bátran, biztonságosan mozgó, jó állóképességű, fizikai teherbírású, szabályokat alkotó és elfogadó, sikert és kudarcot egyaránt megfelelően kezelni tudó, iskola felé kacsingatóvá. Beszédfogyatékos gyermekek esetében fokozott figyelmet kell fordítani a kialakuló kommunikációs lehetőségek kihasználására, a mozgás által fejlődő beszédkészség megalapozására. Értelmi fogyatékos és egyéb pszichés zavarral küzdő gyermekek esetében a figyelem, mozgásképességek szintjének megfelelő feladat és eszköz és helyválasztás, a közös mozgás tevékenységben való részvétel közvetlen segítése felnőttel történő együttes játékkal, közös élményszerzéssel a társas kapcsolatok erősítése, pozitív érzelmi állapot biztosítása. Egyéni feladatvégzés lehetőségének megszervezése a csoportszobában is. Balesetvédelem fokozott biztosítása.

KAPCSOLÓDÓ ANYANYELVI FEJLESZTÉS:    

Szakszavak, szaknyelv, vezényszavak fokozatos megismerése Utasítások megértése, végrehajtása. Konkrét mozgásos tapasztalatok neveinek beépülése a szókincsbe (bukfenc) Játékos hangutánzással kísért mozgás.

Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Óvodájának Helyi Nevelési Programja  Hangsúly és ritmus játékok. A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYE AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE          

A gyermekek igénylik, szeretik a mozgást. Biztonságosan mozognak, mozgásukat irányítani tudják. Megismerik, megnevezik testrészüket. Nagymozgásuk, finommozgásuk összerendezett. Motoros képességeik életkoruknak megfelelően fejlett. Megértik a szabályokat, betartják azokat, kialakul egészséges versenyszellemük. Önfegyelmük megerősödik. Ismerik az irányokat, tudnak a térben tájékozódni. Alkalmazni tudják a különböző sporteszközöket, kézi szereket. Képesek alkalmazkodni társaikhoz, korukhoz képest fejlett az önuralmuk, toleránsak, együttműködőek, segítőkészek.

7.6.ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK , GYERMEKTÁNC „Mindenkinek az a zene tetszik legjobban, amelyhez gyermekkorában szokott. A korán fejlesztett jó ízlés nehezen rontható el később. Ezért ügyeljünk az első benyomásra. Az egész életre kihat.”/Kodály Zoltán / A gyermek zene iránti érdeklődése felkeltésének a szülői házban kell kezdődnie. Az óvodai nevelés folyamatában különböző zenei élményeken keresztül fokozódik ez az érdeklődés. A zene hatása olyan emberformáló erő, amely kihat az egész személyiségére. A zenei nevelés hat az óvodásgyermek általános fejlődésére, érzelmi életére, értelmi képességeinek alakulására, társas magatartására és befolyásolja cselekvéseit. Szoros kapcsolatban van minden más nevelési területtel. A zenei nevelés egyik fontos eleme a zenehallgatás. A napot átszőheti, színezheti, oldja a feszültséget, megerősítheti a gyermekek és az óvónő kapcsolatát, mert érzéseiben nemcsak az gazdagodik, aki a zenét hallgatja, hanem az is, aki az élményt nyújtja. A zenei nevelésnek élménykeltésre kell alapozódnia. A magyar zenei nevelés szilárd alapja a közös éneklés, mely gazdagítja és átörökíti az anyanyelvi örökséget. A zenei nevelésnek a gyermeki lét egészét át kell hatnia. Az óvodai zenei nevelés a gyermekeket olyan élményhez juttatja, amely felkelti zenei érdeklődésüket, formálja zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Megszeretteti a gyermekekkel az éneklést, a dalosjátékokat, és szép tiszta éneklésre szoktatja őket. Elsősorban az érzelemre hat, de az értelmi fejlődésre is jelentős hatással bír.

Az óvodai zenei nevelés szorosan kapcsolódik más nevelési területekhez. Áthatja a mindennapokat, hozzátartozik az évszakokhoz, az ünnepekhez, a mozgáshoz, az óvodai tevékenységekhez, átfogó kapcsolata van a beszédkészség fejlődésével.

CÉLJA:  A gyermekek ének – zenei kultúrájának megalapozása, olyan zenei tevékenységek által, melyek megszerettetik a gyermekekkel a szép, tiszta éneklést, felkeltik a zene iránti érdeklődésüket, formálják zenei ízlésüket, és fejlesztik esztétikai fogékonyságukat.  A szülőföld értékeinek átörökítése a népzene, a népdal, a népszokások és a népi hangszerek megismertetése által.

Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Óvodájának Helyi Nevelési Programja  A zene iránti érdeklődés felkeltése, befogadására való képesség megalapozása, zenei ízlésük formálása.  A gyermekek zenei hallásának, ritmusérzékének, éneklési készségének, ritmikus mozgásának fejlesztése. A népdalok, népzene, népszokások FELADATA:  Igényes zenei kultúrát képviselő dalok, dalos játékok, mondókák kiválogatása, összeállítása az életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelően.  A gyermekek zenei képességeinek kibontakoztatása, az egyén adottságainak figyelembe vételével.  Fedezzék fel az élményt nyújtó, közös ének – zenei tevékenységek során a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés, az együttzenélés örömét.  A népdalok, a gyermektáncok, a népi játékok és a hagyományok megismertetése:  a négy évszakhoz és a jeles napokhoz igazodva,  a környezet megismerésére neveléshez kapcsolódva. A FEJLESZTÉS TARTALMA : A gyermekek a családban élik át első zenei élményeiket, ezért a család és az óvoda a gyermek zenei fogékonyságának megalapozását, együttműködve végezheti. Óvodánk ennek érdekében a szülők kérésére átadja az aktuális kis mondókákat, dalokat, amelyeket a gyermekek otthon, a szüleikkel is gyakorolhatnak. ZENEI ANYAG KIVÁLASZTÁSÁNAK SZEMPONTJAI : 3-4 éves korban a kötetlen énekelgetési forma jól megfelel az életkornak. A kétszemélyes játékok, utánzó mozgással kísért szerepjátékok jellemzik a zenei nevelést.  Ölbeli játékok, mondókák 6-8  Arc, kéz, ujj, lovagoltató játékok  4-5 hangból álló énekes játékok

A zenei készségeket és alapfogalmakat játék közben ismertetjük meg a gyermekekkel.  Halk, hangos megkülönböztetése, érzékeltetése, beszéden, mondókán, éneken keresztül.  Környezet hangjainak megfigyelése.  Dallamjátszó hangszerek hangszínének megfigyelése.  Ritmusérzék fejlesztés: egyenletes lüktetés, különböző játékos mozdulatokkal.  4-5 éves korban  Mondóka 4-5  4-8 motívumból álló énekes játékok, műdalok 10-15  Hallásfejlesztés  Halk, hangos megkülönböztetése, érzékeltetése, ének, beszéd, taps során.  Magas-mély érzékeltetése, dallamvonal érzékeltetése levegőben.  Tiszta éneklés érdekében gyakori önálló éneklés.  Ritmusérzék fejlesztése

Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Óvodájának Helyi Nevelési Programja  Egyenletes lüktetés, járással, tapssal.  Dalok, mondókák ritmusának kiemelése.  Ritmuseszközök használata /dob, csörgő, bot/ 5-6-7 éves korban           

Mondóka4-7 Énekes játék 15-18 Műdal 3-4 Hallásfejlesztés Halkabb-hangosabb. Dallamfelismerés dúdolásról Dallambújtatás Tiszta éneklés az egyéni éneklés gyakorlásával Ritmusérzék fejlesztése Egyenletes lüktetés és a dalok ritmusának megkülönböztetése. Ritmuseszközök használata /cintányér, triangulum/

Ebben a korban már megismerkednek a párcserés, sorgyarapító, fogyó, kapus, hidas játékokkal, amelyek a gyermek néptánc elemeit tartalmazzák. MOZGÁSFEJLESZTÉS A ZENEI NEVELÉS FOLYAMATÁBAN: A mozgásos játékok az együttesen végzett táncmozdulatok örömteli végzése közben fejlődik a gyermekek nagymozgása, harmonikus, összerendezett mozgása. Egyensúlyérzékük fejlődésével párhuzamosan éreznek rá a mozgás ritmusára, a ritmus-zene összhangjára. A hangszerek használata során fejlődik finommozgásuk. A zenei nevelésnek nagy szerepe van a téri tájékozódás fejlesztésében. Kiválóan alkalmazható eszközként szolgál a zenei nevelésben a báb. Az ének megszerettetésére, valamennyi zenei feladat játékos gyakorlására alkalmas. Mindig a játékbeli funkció határozza meg az alkalmazott bábfajtát. AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATA A ZENEI NEVELÉSBEN:  Zenei tapasztalatok, zenei élmények biztosítása.  Kíváncsiság ébresztése a gyermekben, engedjen teret önálló az alkotásnak  Zenei nevelés közben a kedély, fantázia és játékos kedv uralkodjon, hiszen parancsszóra nem születhet igazi örömteli játék  A zenei nevelésbe be kell vonni a szülőket is, hogy az otthon és az óvodában kapott zenei élmény erősítse egymást  Gazdag dalanyaggal rendelkezzen az óvodapedagógus, hogy bármilyen szituációban elő tudja venni  A gyermek nyelvi képességeinek fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és zenei készségfejlesztő játékokkal A zenei nevelés lehetősége az óvodai életben a nap folyamán bármikor kialakulhat: játék közben, kezdeményezések foglalkozások alkalmával, vagy más egyéb tevékenység közben. A hangulatos légkör megteremtéséhez biztosítjuk a feltételeket: időt, helyet, alkalmat, motivációt, eszközt.

Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Óvodájának Helyi Nevelési Programja Zenei nevelésünk során megpróbáljuk kellő motiválással ráirányítani a gyermekek figyelmét a környezetünk hangjainak szépségére, érdekességére. Az óvónő egyénisége, zenei beállítottsága, énekhangja, viselkedése, minta a gyermekek számára. A szépen énekelgető óvónő érzelmileg hat a gyermekekre, ezáltal a gyermekek önként és szívesen vesznek részt a közös játékban, énekelgetésben, együtt zenélésben. Éneklés közben olyan szavakkal is találkozik a gyermek, amelyeket hétköznapi beszédükben már nem fedezhet fel, és ezek megértését a játékszituáció segíti. A fejlesztés tartalma a gyermekek fejlettségi szintjének megfelelő mondókákból, dalanyagból, zenehallgatási anyagból áll. A tudatos tervezés során a következő alapelvek érvényesülnek:  Az egyszerűbbtől a bonyolultabb felé haladás elve  Játékosság és az élményszerűség elve  Az esztétikai – tapasztalati megismerés szükségességének elve Óvodánkban a zenei anyag kiválasztása, feldolgozása Forrai Katalin Ének az óvodában című szakirodalom alapján történik, zenehallgatás anyagának kiválasztásához Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában című könyve ad segítséget, szükség esetén figyelembe vesszük a migráns, nemzetiségi gyermekek kulturális értékeit is.

A korcsoportok dalanyagát a hangkészlet, ritmus, terjedelme, valamint a szöveg tartalma szerint válogatjuk össze. A zenei anyagok kiválasztásánál fő hangsúlyt kapnak a magyar népdalok, gyermekdalok, mondókák, családi eseményekhez kapcsolódó énekes, táncos hagyományőrző játékok. A gyermekek fejlettsége különböző, nem minden gyermek rendelkezik életkorának megfelelő készséggel, fejlettségi szintje eltérhet a korosztályáétól. A készségfejlesztés differenciált megvalósítása során minden gyermek sikerélményhez juthat, hiszen mindenki fejlettségének megfelelő intenzitással vesz részt a tevékenységben. Fontos a zenei képességfejlesztéssel párhuzamosan, hogy gyermekeink örömmel, érzelmi gazdagsággal, felszabadultan énekeljenek. A mozgásos játékok végzése során fejlődik a gyermek nagymozgása. A zene segít ebben, ezért igyekszünk különböző mozgásformájú dalos játékokat megismertetni a gyermekekkel. A fokozatosság elve alapján jutunk el az egyszerű köralakítástól a párcserés, párfordulós, párosító, sorgyarapító, - fogyó, kapus játékon át a hidas játékig. A szerepcserés játékoknál ügyelünk, hogy minden gyermek sorra kerüljön, ezáltal biztosítjuk számukra a zenei sikerélmény lehetőségét. Az évszakokhoz, népszokásokhoz kapcsolódó dalok, játékok, táncok kreativitásra serkentik a gyermekeket, és fokozott együttműködésre késztetik őket. Alapvető, hogy a megfelelő légkör biztosítsa az érzelmi motiváltságot. Az ének, a zene segít ebben, hiszen a dal ritmusa, lüktetése önmagában is mozgásra serkent. Ennek elősegítésére jött létre az integrált „óvodások” tánccsoport.

Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Óvodájának Helyi Nevelési Programja Az együttmozgás és együtténeklés élménye kibővül a helyszínen szerzett környezeti tapasztalatokkal, élményekkel, mely által színesebbé válnak hétköznapjaik. Kifejezésre juthatnak érzelmeik, és viselkedésükkel környezetükre is visszahatnak. Az óvodai zenei nevelés elősegíti a társas együttlét örömét, együtt örülünk, bánkódunk, ennek közösség formáló ereje igen jelentős. Megismertetjük a gyermekekkel a hangszereket, elsősorban a ritmushangszereket, megtanítjuk őket a helyes használatukra, kezelésükre. Az etnikai kisebbséghez tarozó gyermekek zenei érdeklődése már óvodás korban megfigyelhető. Ez ritmusérzékükben és szép tiszta éneklésükben mutatkozik meg, zenei érdeklődésüket a családból hozzák magukkal. Feladatunknak tekintjük az óvodai ének-zenei nevelésben a tehetséggondozást, az alapvető zenei készségek tudatosítását, gyakorlását. A zenehallgatás pihentet, örömteli érzést nyújt a gyermekek számára. Mindig az aktualitásnak megfelelően, az évszakokhoz, ünnepekhez, családi eseményekhez kapcsolódó zenei anyagból válogatunk. Beszédfogyatékos gyermekek esetében fokozott figyelmet kell fordítani a szöveg-mozgásritmus összekapcsolására, a ritmushangszerek egyéni alkalmazására. Értelmi fogyatékos és egyéb pszichés zavarral küzdő gyermekek esetében a szövegértés és figyelem, zenei képességek szintjének megfelelő anyag és eszközválasztás, a közös zenei tevékenységben való részvétel közvetlen segítése felnőttel történő együttmozgással, közös élményszerzéssel a társas kapcsolatok erősítése, pozitív érzelmi állapot biztosítása. KAPCSOLÓDÓ ANYANYELVI FEJLESZTÉS:  Mondókázás és éneklés közben érzékeljék az egyenletes lüktetést, anyanyelvünk szépségét, dallamosságát.  Zenei feladatok megoldása (pl. különböző mondatok, saját nevük ritmizálása, éneklése, kérdés-felelet játék)  Az ének vagy körjáték ismételgetésével anyanyelvünk szavainak pontos ejtésének elősegítése.  A szabadban szervezett zenei játékok során a természet hangjaival is ismerkedjenek meg a gyermekek.  Hangszerek neveit ismerjék. A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE .  A gyermekek örömmel játszanak énekes játékokat, kezdeményezőek, képesek az önálló éneklésre.  Ismerik a zenei fogalompárokat.  Érzik az egyenletes lüktetést és a dalok, mondókák ritmusát.  Tudnak ritmust, mozgást, dallamot improvizálni.  Képesek esztétikus térformák kialakítására, visszaalakítására, egyszerű táncos mozgások elemeit ismerik.  A zenehallgatásra szánt műveket szívesen hallgatják.

Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Óvodájának Helyi Nevelési Programja           

Zenei képességeik biztos alapot jelentenek az iskola zenei neveléséhez. A gyermekek önként, belülről fakadó késztetésként énekelnek. Egyszerű dallammotívumokat tisztán énekelnek vissza. A mondókákat a magyar beszéd ritmusa szerint mondják. Dallamfelismerést, ritmusvisszaadást változatos formában alkalmazzák. Egyöntetűen körben járnak szép testtartással, kézfogással is. Egyszerű táncos mozgások elemeit ismerik. Dalokhoz egyszerű játékokat, mozgást kitalálnak. Élőzenét, népdalokat, műdalokat figyelmesen hallgatják, örömet jelent számukra a zene. Felismerik néhány hangszer hangját. Képesek egyszerűbb hangszereket használni /dob, cintányér, stb./. Megkülönböztetik a zenei fogalom párokat. Halk-hangos, gyors-lassú, stb. Ismerik a népszokásokhoz kapcsolódó dalokat, dalos játékokat, rigmusokat.

7.7. VERSELÉS - MESÉLÉS „A gyermek figyelmét az olyan történet köti le legjobban,amelyik szórakoztatja és felkelti kíváncsiságát. De életét csak akkor gazdagíthatja, ha mozgásba hozza képzeletét,ha fejleszti intellektusát, ha eligazítja érzelmeiben.” /Bruno Bettelheim/ A mese-vers anyanyelvi nevelésünk legfontosabb eszköze, az óvodai életet átszövő nevelési terület. Élmény a gyermekek számára, egész nap helye van óvodai életünkben, amikor a gyermekeknek igényük és kedvük van hozzá. A mese megfelel a 3-7-8 éves gyermek szemléletmódjának, világképének. A verselés tevékenységekhez kötődő, az együttlétek hangulatát fokozó játék. A mese-vers hallgatásakor a meghitt együttlét alkalmával kialakulhatnak az érzelmi kötődések. A mesék, versek az anyanyelv eszközei, olyan nevelési eszköz, amelynek segítségével a gyermekeknek szinte minden képessége, készsége fejleszthető. A mese-vers emberi kapcsolatokra tanít, erkölcsi tartalma van, belső indulati élményeket közvetít. A mesék a gyermekek belső világát tükrözik vissza, így ráismerve önmagukra, a nekik megfelelő megoldásokat találják meg problémáik leküzdésére. A mese-vers olyan nevelési terület, amely összekapcsolható a zenével, ábrázolással, játékkal, és a bennünket körülvevő világgal. A környezetünkben rejlő szépségek sok mondanivalót tartogatnak, amelyek mindig kifejezhetők a gyermek anyanyelvi szintjének figyelembevételével. CÉLJA:  A gyermekek érzelmi – értelmi személyiségjegyeinek megalapozása.

és

erkölcsi

fejlődésének

segítése,

pozitív

Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Óvodájának Helyi Nevelési Programja  Az anyanyelv megismertetésén, az irodalmi érdeklődés felkeltésén túl a változatos irodalmi élmények közvetítése.  A mese jelképeivel az emberi természet belső tájairól és a külső széles világ jelenségeiről adjon tükörképet.  A magyar kultúra étékeinek átörökítése.  Interkulturális nevelés. FELADATA:  A tevékenységekhez szükséges feltételek biztosítása  A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érezze magát, és ebben az intim állapotban belső képvilágot jelenítse meg.  A gyermeket elvarázsoló élmény és örömforrás segítségével, a meseélmény befogadására való hangulat megteremtése.  A mese fejlessze a gyermek érzelmi-értelmi és erkölcsi fejlődését.  Életkorilag feleljen meg a gyermek szemléletmódjának és világképének.  Élje meg a mese által szorongásait, és egyben a feloldást és megoldást is.  Ébressze rá a mélyebb értelembe vett pszichikus realitásra, megismerési törekvésekre, mágikus világképre és a csodákra.  Lehetőség teremtése a gyermeknek saját vers- és mesealkotásra, annak mozgással vagy ábrázolással történő kombinálására, mivel ez az önkifejezésének egyik módja.  A mesélés, mondókázás és verselés mindennapos, mivel a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme.  A szülőknek segítséget adni az igényes irodalmi anyag kiválasztásában (feszültségoldás, agresszió, szorongás levezetése)  A nyelvi képességek fejlesztése életkornak és egyéni fejlettségnek megfelelően.  Az irodalmi anyag igényes összeállítása.  Elsősorban a magyar népi, illetve műalkotásokból választás, ezen túl mai kortárs irodalmi művekből történő szemezgetés. Beszédfogyatékos gyermekek esetében fokozott figyelmet kell fordítani a szöveg-mozgásritmus összekapcsolására, a bábozás, dramatizálás adta pszichológiai lehetőségek kihasználására, érdeklődés felkeltésére. Értelmi fogyatékos és egyéb pszichés zavarral küzdő gyermekek esetében a szövegértés és figyelem szintjének megfelelő anyag és eszközválasztás, bábozás, dramatizálás adta pszichológiai lehetőségek kihasználása. A FEJLESZTÉS TARTALMA : A mesehallgatás elengedhetetlen kritériuma a csend, a nyugodtság. A figyelemfelkeltő eszközök mellett szükség van egy állandó, meghitt helyre, ahol a gyermekek zavartalanul hallgathatják végig a meséket. /mesepárna /. Fontos, hogy a mese esztétikai élményt is nyújtson a gyermekek számára. Törekszünk a mimika, a szereplők egyéniségének megfelelő hangszín segítségével életre kelteni a mese szereplőit.

Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Óvodájának Helyi Nevelési Programja A mesehallgatás mindennapos tevékenység a csendespihenő előtt, amikor a gyermekek újra és újra meghallgathatják kedvenc meséiket. Szervezeti formái olyan alkalmak is, amelyek a családi élethez hasonlóak. Például mesélés egy jó hangulatú program után, kirándulásokon pihentetőül. Gyermekeink várják és igénylik a mesemondást. Figyelmesen, csendben hallgatják végig a meséket. Eközben tekintetükön látszanak a belső képek készítésének jelei, ezért is nagyon fontos hogy többnyire könyv nélkül meséljünk, amelynek felbecsülhetetlen a kontaktust teremtő és megtartó hatása. Gyermekeink mese indíttatású játékokat szerveznek a kedvenc meséikből. A mondókázás, verselés, különböző tevékenységekhez kapcsolódva, séta, játék során alakul ki évszakokhoz, időjáráshoz, egy-egy érdekes dologhoz, jelenséghez fűződően. Gyakorlásra kötetlenül, a nap bármely szakában adódik lehetőség. A vers hangulata, ritmusa esetenként mozgással való kisérése megfogja a gyermekeket. Bábozás közben kifejezik, átélik, a mese által kialakult érzelmeiket. Az egyre gazdagodó kifejezőkészséggel képessé válnak arra, hogy párbeszédes formát alkalmazzanak. A dramatizáláshoz, bábozáshoz szükséges eszközök készítésébe bevonjuk a gyermekeket és a Az óvodás gyermek elsősorban érzelmi alapon mintakövetéssel tanul, így az óvónő modellértékű a gyermek számára. Ezért nagyon fontos az óvónő beszéde, irodalmi tájékozottsága, felkészültsége. A mesélés, verselés során jól fejlődik a gyermekek mozgása, gyarapodnak értelmi képességeik, társas kapcsolataik, kommunikációjuk összetettebbé, árnyaltabbá válik, bővül szókincsük. Az etnikumhoz tartozó gyermekek beszédkultúrájának, kifejezőképességének alakulásához is nagymértékben hozzájárul a mese-vers, a bábozás, a dramatizálás. Az irodalmi anyag igényes összeállítása fontos feladat. A jól megválasztott mesék, versek választ adnak a gyermekek problémáira, azokat a saját értelmi és érzelmi szintjüknek megfelelően dolgozzák fel. Az irodalmi anyag tartalma legyen szituációhoz, a gyermek életkorához, érdeklődéséhez megfelelően kapcsolható. Ilyenek a népmesék, a láncmeséktől az állatmeséken át a tündérmesékig. Megismertetünk a gyermekekkel egy-egy műmesét, elbeszélést is.

Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Óvodájának Helyi Nevelési Programja Olyan verseket, meséket választunk ki, amelyek közvetítik a környezet megszerettetését, hagyományápolást, ünnepeket, az évszakok szépségét. Az óvodai irodalmi nevelés az etnikai gyermekek identitástudatának kiaknázatlan lehetőségeit is magában rejti. A mesék irodalmi értékek, műalkotások, művészi formában közvetítik az emberiség kulturkincsét, alapvető mintául szolgálnak a gyermekkori álmodozáshoz. KAPCSOLÓDÓ ANYANYELVI FEJLESZTÉS:      

Igényes irodalmi művek kiválasztásával a anyanyelvünk szépségének megláttatása. Aktív és passzív szókincs bővítése. A mese és a valós történet közötti különbség megértése. Versek és mondókák mondásával alakul a helyes artikuláció, hangsúly, légzéstechnika. A mesében lévő népi illetve műköltői kifejezések megismerése, használata. Beszédfélelemmel küzdő gyermek gátlásainak oldása mondókákkal.

A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYE AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE .  A gyermekek szeretik és igénylik a mesét.  Szívesen mondanak mondókákat, verseket önállóan is.  Kedvenc meséiket örömmel bábozzák, dramatizálják, játékukban is felelevenítenek egy-egy mesei jelenetet.  Törekszenek a hangsúlyos verselésre.  Egyénenként is vállalkoznak mesemondásra, a mesei szófordulatokat alkalmazzák.  Önállóan használják a könyvespolc könyveit, megóvják azok épségét, a napi élet részeként forgatják, használják azokat.  Átlátják a mese tanulságát, értik mondanivalóját.  Tudnak ismert irodalmi szöveget adott ünnepi alkalomhoz.  A nyelvhelyességi szabályoknak megfelelően fűzik mondataikat.

7.8. RAJZOLÁS, FESTÉS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA, VIZUÁLIS TEVÉKENYSÉG „Amit szívedbe rejtesz, szemednek tárd ki azt, amit szemeddel sejtesz, szíveddel várd ki azt.”/József Attila/ A manuális tevékenységek különböző fajtái, a műalkotásokkal való ismerkedés fontos eszközei a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermek alapozó élménye, a külvilágból szerzett tapasztalatai eltérőek. A vizuális fejlődésére hatást gyakorol a természeti és társadalmi környezet. Az ábrázoló tevékenység - a zenéhez hasonlóan – évezredek óta a gondolatok, érzelmek, a szárnyaló fantázia kifejezési módja. Az óvodai rajzolás, festés, mintázás, képalakítás a gyermekek egyik legkedveltebb tevékenysége. Erre alapozza az Alapprogram is az elvégzendő feladatokat, számolva a gyerek spontán érdeklődésével. Az óvodában azonban állandóan szem előtt kell tartanunk, hogy „.. maga a tevékenység – s ennek öröme – a fontos, nem a mű, nem az eredmény”.

Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Óvodájának Helyi Nevelési Programja Mindezek figyelembe vételével fogalmaztuk meg céljainkat, feladatainkat. CÉLJA:  A személyiségfejlesztés megvalósítása, a gyermekek játékos tevékenysége által, az élmények és tapasztalatok képi, szabad önkifejezésére építve.  Élmény és fantáziaviláguk formai képzetének alakítása, színérzékük, esztétikai érzékenységük formálása.  A helyes ceruzafogás elsajátítása. FELADATA:     

A gyermek környezete iránti esztétikai érzékenységének kialakítása. A gyermek tér-forma és színképzetének gazdagítása, képi gondolkodásuk fejlesztése. A sokrétű és zavartalan alkotó tevékenységhez szükséges feltételek biztosítása. Esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása. A gyermekek életkorának és egyéni érdeklődési körének megfelelő műalkotások bemutatása (kép, épületek, hidak).  Az élmények biztosítása folyamatos tapasztalatszerzéssel.  Különös figyelem a diszgráfia tüneteire, észleléskor jelzés szakember felé.  A rajzolás, mintázás és a kézi munka technikai alapelemeinek és eljárásainak megismertetése. Beszédfogyatékos gyermekek esetében fokozott figyelmet kell fordítani az alkotás közben kialakuló kommunikációs lehetőségek kihasználására. Értelmi fogyatékos és egyéb pszichés zavarral küzdő gyermekek esetében a figyelem, finommotorikai képességek szintjének megfelelő anyag és eszközváltás, a közös ábrázoló tevékenységben való részvétel közvetlen segítése felnőttel történő együttes játékkal, közös élményszerzéssel a társas kapcsolatok erősítése, pozitív érzelmi állapot biztosítása. Balesetvédelemre történő fokozott figyelem fordítása. A FEJLESZTÉS TARTALMA : Az ábrázolás megszerettetésére a vizuális látásmód fejlesztésére, az önkifejezési mód megtalálására naponta nyílik lehetőség. A feltételek megteremtése és a különböző technikák megmutatása az elsődleges feladat. A manuális tevékenység /rajzolás, festés, gyurmázás, tépés, vágás, ragasztás, hajtogatás, barkácsolás stb./ maga is játék. Amit elkészítünk, általában játékeszközként él tovább. Elsősorban a természetes anyagok adta lehetőségeket igyekszünk kihasználni. Fontosnak érezzük az esztétikus környezet ízlésformáló, ösztönző hatását. Életkoruknak és egyéni fejlettségüknek, adottságuknak megfelelően segítjük őket, hogy élményeiket vizuálisan és kifejezhessék /évszakok változása, a természet szépsége, a gyermekek által megérthető világ tárgyai, eseményei/.

Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Óvodájának Helyi Nevelési Programja Ráirányítjuk figyelmüket a környezetünkben fellelhető esztétikus tárgyakra, jelenségekre. Megismertetjük a gyermekeket a természetben található anyagok felhasználásának sokszínűségével, ezáltal ösztönözzük őket a kereső-kutató, felfedező tevékenységre. Az átélt élmények, a természetes anyagok csoportszobában való „továbbélése” megjelenik a gyermekek rajzaiban, festményeiben, és belső esztétikai élménnyé válnak. Az alkotó, manuális tevékenységek módot adnak a gyermekek élményeinek, fantáziájának képi és plasztikai kifejezésére / firkálgatásból, gyurkálgatásból továbblépve ember és cselekményábrázolás, természetes anyagokkal való tevékenykedés, formálás/. A napi tevékenységek folyamatában biztosítjuk, a nyugodt és zavartalan ábrázolási lehetőségeket, eszközöket. A sokféle ábrázoló tevékenységekhez elhatárolt helyet biztosítunk. Olyan légkört teremtünk, és annyi eszközt biztosítunk, hogy a gyermekekben belső késztetéssé alakuljon a napi rajzolás, festés, mintázás, kézimunka, képalakítás igénye. Az eszközökhöz kapcsolódó technikai eljárásokat, azok alkalmazását már a legkisebbekkel is megismertetjük, elegendő időt adunk a begyakorlásra, készségszint elérésére / rajzeszközök használata, különböző festékek, anyagok - fonalak, papír - olló, ragasztó, szerszámok kezelése/. Színhasználatuk tükrözi az átélt élmény erősségét, érzelmeiket. A közös kompozíciók készítésében sokféle technikai lehetőséget kínálunk fel a gyermekek számára. Igyekszünk jó minőségű eszközökkel segíteni tevékenységeiket. A gyönyörködtetés egymás munkájában az együttes tevékenység már magában hordozza a mi, illetve a népművészeti alkotások megismerésének kezdeti lépéseit. Ezeket a tapasztalatokat kirándulások alkalmával vagy közvetve film, reprodukciók által közvetítjük a gyermekek felé. A népművészeti élmények alapul szolgálnak környezetszemléletük, környezetszeretetük, illetve környezetmegóvó magatartásuk kialakulásához. A rajzolásban, a kézimunkában megjelenítjük a kisebbség történelmi hagyományainak elemeit. Az eltérő kultúra, élményvilág, az élénk színhasználatban, a formai ábrázolásban is kifejezésre jut. Az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekekkel differenciált fejlesztések alkalmával ismertetjük meg a vizuális képalkotás élményét, a tevékenység kellékeit, a változatos technikai eljárásokat. KAPCSOLÓDÓ ANYANYELVI FEJLESZTÉS:    

Szókincsbővítés (téri, formai fogalmak, színképzetek) Anyagok, technikák nevei. Az alkotások tartalmának minél részletesebb elmondása. A művek bemutatása.

Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Óvodájának Helyi Nevelési Programja  Alapszínek neveitől az árnyalatig való eljutás.  Minősítések megfogalmazása. A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE.  A gyermekek a különböző eszközöket készség szintjén használják.  Mondanivalójukat vizuálisan ki tudják fejezni, élményeiket, elképzeléseiket képi formában jelenítik meg.  Önállóan alkalmazzák a megismert technikákat.  Ismerik a színeket, alkotásaikban kedvenc színeik érvényesülnek.  Emberábrázolásaikban megjelennek a részformák, próbálkoznak a legegyszerűbb mozgások jelzésével is.  Díszítő jellegű, írás-előkészítő feladatokat szívesen oldanak meg.  Meglátják környezetükben a szépet, az esztétikai értékeket.  Tevékenységük kitartó, értékelik egymás munkáit.

7.9. MUNKA-JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK „Amit csak hall a gyermek, könnyen elfelejti Amit lát is már inkább megjegyzi, De amiben ő maga is tevékenyen részt vesz Az bizonyosan bevésődik az emlékezetébe.” /Kodály Zoltán/ A játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munka jellegű tevékenység a szociális és kognitív készségek, képességek, attitűdök és kompetenciák fejlesztésének egyik lényeges színtere. A munka nem csak a gyermekre gyakorol hatást, hanem azzal kölcsönhatásban a környezetére is, azt formálja, alakítja tevékenysége során.

A munkajellegű tevékenységek nap mint nap jelen vannak az óvodásgyermek életében.A játékból bontakozik ki, eleinte elsősorban önmagukért, később a közösségért végzik. A gyermeki személyiségfejlesztés egyik eszköze. FELADATOK: A munkavégzéshez szükséges készségek, képességek, kompetenciák kialakítása. - Kognitív: Pontosan értsék meg, mit várnak el tőlük, sajátítsák el az eszközök célszerű használatát, alakuljon ki összpontosítási képességük, munkaszervezési készségük. - Érzelmi-akarati: Alakuljon ki önállóságuk, önértékelésük, önbizalmuk, kitartásuk. - Szociális-társas: Alakuljon ki felelősségérzetük, feladattudatuk. - Nyugodt, bizalmon alapuló, szeretetteljes légkör kialakítása. - Megfelelő eszközök és azok hozzáférhetőségének biztosítása. - Elegendő munkalehetőség biztosítása - Megfelelő hely, elegendő idő biztosítása. - Munkafajták nehézségének és azok mennyiségének folyamatos bevezetése. - A differenciálás elvének érvényesítése. - A munka értékelése legyen folyamatos, konkrét, reális, gyermekhez mérten fejlesztő hatású.

Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Óvodájának Helyi Nevelési Programja - A munka jellegű feladatokat elsősorban jutalomból kapja a gyermek.

A gyermekkorban a munka szépségét az adja, hogy nem kötelező, hasonlít a játékhoz. A munka mindig célra irányuló tevékenység, általában külső irányítással folyik, a gyermekektől figyelmet, fegyelmet, türelmet, kitartást, kötelezettségvállalást és annak teljesítését igényli. A munka végzése során megfigyeléseket végeznek, tapasztalatokat, ismereteket szereznek természeti és társadalmi környezetükről. A tevékenységek során a gyermekek megtanulják a legszükségesebb eszközök, szerszámok célszerű használatát, ismerkednek a munkaszervezés folyamataival. Az óvodában a munka, elsősorban közösségért végzett tevékenység, amely közben alakulnak a gyermekek közötti társas kapcsolatok, elősegíti a kapcsolatok színesebbé, bensőségesebbé válását. Lehetővé válik általa a kitartás, a felelősségérzet, a kötelességteljesítés gyakorlása, az önértékelés és a közösségi értékelés alakulása. Fontos nevelési eszköz, – sokoldalúan fejleszti a személyiséget – mivel mozgással valósul meg a normális testi fejlődés egyik legfontosabb tényezője. CÉLJA:  A munka legyen a gyermek szívesen és örömmel végzett tevékenysége. A munkajellegű tevékenységeken keresztül a gyermeki személyiség formálása, a környezethez való pozitív viszony alakítása.  A munkavégzéshez szükséges készségek, képességek, kompetenciák alakítása. FELADATA:  Olyan munkajellegű tevékenységek tervezése, szervezése, a feltételek biztosítása, amely a gyermekek számára elfogadható önként vállalt örömforrást jelent, a fokozatosság elvének figyelembe vételével.  A munkavégzés folyamatos legyen és épüljön be az óvodai mindennapokba.  A gyermekek munkához való pozitív viszonyának kialakítása, a saját személyiségével kapcsolatos munkakészség kialakulása után jusson el a közösség érdekében végzett munkáig.  Az óvodapedagógus konkrét, reális, vagyis saját magához mérten fejlesztő értékelése a gyermekről.  A helyes munkafogások és a gyermeki munka során használt „eszközök” használatának megmutatása.

A FELTÉTELEK MEGTEREMTÉSE: Teremtsük meg a gyermekek számára az életkorukhoz, erejükhöz mért munkalehetőségeket. A helyi adottságokhoz, lehetőségekhez képest kapjanak tartalmilag gazdag, változatos, feladatokat. A gyermekek saját személyük, illetve a gyermekcsoport érdekében, maguk végezzenek minden olyan munkát, amelyre egészségük károsodása nélkül képesek.

Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Óvodájának Helyi Nevelési Programja A játékban reprodukált munkák jó alkalmak egy-egy mozdulat, cselekvéssor begyakorlására, amelyet a gyermek jól hasznosít valós szükségletei kielégítésekor. A mindennapi munkálkodás során a gyermek információt, tapasztalatot szerez az őt körülvevő tárgyi világról. A tevékeny /egészséges/ gyermek természetesnek veszi, sőt igényli is az erejéhez mért munkajellegű tevékenységeket. Könnyen kezelhető és balesetmentes eszközöket biztosítunk hozzá. A munka végzéséhez nyugodt légkört teremtünk. Az önálló munkavégzéssel módot adunk arra, hogy a gyermekek a szükséges készségeket elsajátítsák, gyakorolják, lássák munkájuk célját, hasznosságát. Lehetővé tesszük, hogy a gyermekek az általuk kedvelt munkafajtákban elmélyülhessenek. A közösen végzett munka, a közös öröm és lehetőség, az együtt elért eredmények segítik a baráti kapcsolatok kialakulását, megerősödését. A napirendben megfelelő időt biztosítunk, hogy a különböző feladatokat a gyermekek egyéni tempójuknak megfelelően végezhessék. A gyermeki önkéntességet, nyitottságot, megismerési vágyat, érdeklődést, aktivitást igyekszünk felhasználni nevelési céljaink megvalósítása érdekében. Az óvónő és a dajka kezdi a munkát, és mintát ad a gyermekeknek a pontos, kitartó munka végzésére. MUNKAJELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK AZ ÓVODÁNKBAN : Önkiszolgálás: A gyermek a saját személyével kapcsolatos feladatokkal, annak sorrendjével ismerkedik meg, felnőtt segítségével. /testápolás, öltözködés, kulturált étkezési szokások elsajátítása, betartása, saját személyükkel kapcsolatos igényesség kialakítása./ Naposi, felelősi munka: A naposi, felelősi munka – a gyermek fejlettségétől, egyéni képességeitől függ, közösségi megbízatás. Az önkiszolgálással kapcsolatos munkafolyamatok begyakorlása után válik egyre tudatosabb, örömtelibb tevékenységgé. /terítés, törölgetés, söprögetés, teremrendezés, eszközök kiosztása, összeszedése stb./ 5-6-7-8 éves korban fontos a felelősi rendszer kialakítása /öltöző, mosdó, játék, természetsarok gondozása/. Ez a tevékenység hozzájárul a gyermekek kitartásának, felelősségérzetének, kötelesség, - illetve feladattudatának alakulásához. Nevelőereje nagyfokú, mert ezáltal tudatosul bennük, hogy mikor játszanak, és mikor végeznek eredményt hozó munkát. Alkalomszerű munkák, megbízatások: Elősegítik a gyermekek önállóságának fejlődését, egyénre szabottak. Beépül a napi tevékenységbe – környezet rendjének biztosítása, játékmosás, segítés az óvónőnek, egymásnak, kisebb gyermekeknek, az udvar tisztántartása. stb. Ünnepekre való felkészülés – teremdíszítés, ajándékkészítés. Ünnepekhez, évszakokhoz kapcsolódóan sütemények, gyümölcssaláták, befőttek készítése.

Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Óvodájának Helyi Nevelési Programja Növény-, és állatgondozás: A növény-, és állatgondozás, közben átélik és megfigyelik, a közreműködésük nyomán létrejövő változásokat. A természetsarok bővítése, gondozása folyamatos. Az évszaknak megfelelő zöldségek, gyümölcsök, termések – az ezekből készült bábok, kiegészítő eszközök, tablók esztétikai élményt is nyújtanak a gyermekeknek. A veteményes és virágoskertben lehetőség van az időszakos és folyamatos kerti munkák végzésére. Az őszi, téli időszakban óvónői irányítással madáretetők készítése, a madarak folyamatos etetése. Nagyon fontos a munka megszerettetése, az ahhoz szükséges képességek fejlesztése a cigánygyermekeknél, ezért türelemmel, rendszeres értékeléssel, dicsérettel, játékban való gyakorlással is késztetjük őket a szokások mélyítésére. A játék és munka összefonódása mindkét tevékenységet gazdagítja, színezi és a nevelési hatásokat fokozza. Értelmi fogyatékos és egyéb pszichés zavarral küzdő gyermekek esetében a figyelem, értelmi képességek szintjének megfelelő feladat és eszközválasztás, önkéntes vállalás alapján. Balesetvédelem fokozott biztosítása. KAPCSOLÓDÓ ANYANYELVI FEJLESZTÉS:  Munkatevékenységek és munkaeszközök megnevezése.  Munkavégzés közbeni folyamatos kommunikáció. A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE         

A gyermekek képesek szükségleteiknek megfelelően, önállóan ellátni magukat. A naposi munkát, egyéb alkalomszerű tevékenységeket önállóan, szívesen végzik. Szívesen segítenek az óvoda, csoportszoba rendjének, tisztaságának fenntartásában. A megbízatásokat számon tartják, önállóan végzik. Figyelnek saját maguk és környezetük rendezettségére, igényükké válik a rend és tisztaság. Ismerik a munkavégzéshez szükséges eszközök, szerszámok biztonságos célszerű használatát. A munkavégzésben kitartóak, felismerik annak hasznosságát, kialakul bennük a munka iránti tisztelet, megbecsülés. Minden olyan területen segítenek, ahol erre szükség van. A környezettudatos viselkedésük megalapozása megtörténik.

8. A TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS „Amit megtanult a gyermek, amit ért, amiről élménye van,ahhoz hasonlót ő is ki tud találni” /Szabó Helga/ Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése.

Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Óvodájának Helyi Nevelési Programja Célunk a gyermeki képességek olyan szintre történő fejlesztése, amely mind az iskolai tanuláshoz, mind a későbbi életszakasz fejlődéséhez megfelelő alap lehet. Céljaink megvalósításánál két alapvető szempont vezérelt bennünket: 1. A képességfejlesztést az óvodai élet tevékenységrendszerében természetes és mesterségesen kialakított feltételek között, az óvodapedagógus által választott helyzetben, formában és időintervallumban kívánjuk megvalósítani. 2. A csoport életének szervezése a napi és heti rend kialakítása maximálisan pedagógiai koncepciónk megvalósítását szolgálja. 3. A tanulási folyamatban jelentős segítséget jelentenek a gyermekek otthonról hozott tapasztalatai, korábban szerzett ismeretei. Az ismeretek adekvát alkalmazására, felkészítés, a gyermek kompetenciáinak alakítása. 4. Az ismeretlen iránti érdeklődési vágy, kedv fenntartása, a tanulni vágyás megalapozása. Az óvodában a tevékenységben megvalósuló tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban és időkeretekben valósul meg. Az óvodában a tevékenységek folyamatosak, mert minden helyzetben utánoz, tapasztal, tevékenykedik a gyermek. A tevékenykedés az életet végigkísérő folyamat, a játékban a leghatékonyabb, az óvónő és a gyermek kölcsönös egymásra ható közös tevékenysége. A felnőtt tevékenységét igyekszik ő is az életkorának megfelelően megismételni. A tevékenykedés legfőbb formája a mintakövető utánzás. A gyakorlati tevékenység, tevékenykedtetés során megfigyelik, elraktározzák a folyamatokat, szükség esetén felidézik. Minél többet tapasztaltatunk akár manipulálással, vagy vizuálisan, annál több elemre fog emlékezni, és egyre pontosabban tudja majd a gyermek visszaadni ismereteit. Gondolkodásukban egyre inkább helyet fog kapni a belső, gondolati kép. Saját cselekvésük eredményeként létrejövő változásokat, összefüggéseket már szavakkal is ki tudják fejezni. Ez a szóbeli kifejezés az értelmi képességek fejlesztésének fontos eszköze. A tapasztalatokhoz változatos tevékenységeken keresztül jut el a gyermek. Tevékenysége során fejlődnek a különböző képességei – a cselekvés képességei, kognitív vagy megismerő képesség, gondolkodási képesség. A képességek fejlettsége elsősorban tevékenységben érhető tetten és fejlesztése is a megtervezhető tevékenységben hatékony. Az óvodai nevelés során a képességfejlesztésben minden hatás komplex, a részeken keresztül az egész személyiségre hat.

CÉLJA:  Változatos, sokoldalú cselekedtetés közben fejleszteni a gyermekek értelmi képességeit, a tevékenységben megvalósuló tanuláshoz való pozitív viszony kialakításával iskolai életmódra való előkészítés.  Az ismeretek adekvált alkalmazására, felhasználására felkészítés, a gyermekek kompetenciáinak alakítása. FELADATA:

Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Óvodájának Helyi Nevelési Programja  A tevékenységekbe ágyazott tanulás feltételeinek megteremtése: felfedezések, megfigyelések, tapasztalatok, élményszerzés, önálló feladatmegoldás lehetőségeinek biztosításával a különböző kompetenciák fejlesztése.  A valósághű észlelésre, a figyelem összpontosításra való képesség, a problémamegoldó és kreatív gondolkodásra nevelés.  A tevékenységben megvalósuló tanulás szervezése – tervezése változatos, sokoldalú lehetőségek biztosítása.  Részképesség – lemaradás, egyéb potenciális tanulási zavar időbeni kiszűrése, jelzés a megfelelő szakembernek. A FEJLESZTÉS TARTALMA Kisgyermekkorban a tanulás és a játék nem különíthetőek el egymástól, a gyermek úgy tanul, hogy játszik. A játék elemei a gyermeki műveltség szerves alkotórészei, élettechnikák kipróbálása is, tanulási módok kidolgozása. Ilyen értelemben készítenek elő, a későbbi rendszeres ismeretszerzésre. A játék tehát az, amiben az óvodás gyermek tanul. Alapvetően tanul, elsősorban önmagát, önmagán keresztül a környező világot. A tevékenységbe ágyazott tanulás feltételeit az óvónőnek kell kialakítania. Alapfeltétele a meleg – korlátozó, előítéletmentes, szeretetteljes légkör, melyben tiszteletben tartjuk az elmélyülten játszó gyermeket, a gyermekek szándékát és döntési jogát. A kötetlen óvónői kezdeményezések tevékenységbe ágyazottak, képszerűek, szemléletesek, játékosak, utánzásra késztetnek. A tevékenykedés folyamatában kialakul a megfelelő munkafegyelem, segítjük az önálló feladatvégzést, halk beszédre, türelmes várakozásra szoktatjuk a gyermekeket, így fejlődnek akarati tulajdonságaik is. Az 5-6-7-8 évesek esetében követelménynek tartjuk, hogy feladataikat befejezzék, az önfegyelemre épülő szándékos figyelem, kitartás, feladattudat, feladattartás erősítése érdekében. A kudarcok kiküszöbölését rendkívül fontosnak tartjuk, mert a siker öröme motiválja a gyermek újabb megismerő, tapasztalatszerző tevékenységét.

A TEVÉKENYSÉGBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS MÓDSZEREI, SZÍNTEREI Óvodai nevelésünkben fontosnak tartjuk a tevékenykedés folyamatában a gyermekek élményeinek meghallgatását. Szeretnénk megalapozni a külvilágra nyitott, érdeklődő gyermeki személyiséget, kérdezési kedvük, kíváncsiságuk, verbális aktivitásuk fokozásával. A kötetlen mikrocsoportos fejlesztések alkalmával tudatosan tervszerűen történik a differenciált fejlesztés. Egy-egy tevékenységre bármikor visszatérhetünk, és lehetőség adódik, hogy legalább egyszer minden gyermek részt vegyen benne. Alkalmazunk kötött tevékenységi formát is, főleg a nagyobb gyermekeknél – a szándékos figyelem, a kitartás, önfegyelem,

Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Óvodájának Helyi Nevelési Programja feladattudat, türelem fejlesztéséhez, vagyis az iskolakészültséghez fontos magatartási formák kialakításához. A folyamatos és alkalmi megfigyelések kapcsán a sok cselekvés, sokoldalú érzékelés biztosításával segítjük elő a belső motiváltságon alapuló ismeretszerzést. A tevékenységbe ágyazott tanulási folyamat tervezésekor mindig a környezet megismerése illetve az aktuális ünnepek szokásaira építve határozzuk meg feladatainkat. A gondozás, közösségi nevelés terén negyedéves tervet készítünk. A különböző tevékenységformákat a tanulási folyamatot heti ütemezésben tervezzük a gyermekek fejlettségének, egyéni képességeinek figyelembe vételével. Lényeges elem a folyamatosság, a folytathatóság, amely a tevékenységek időkereteinek a közöttük lévő határoknak az oldását, az egyéni adottságok, szándékok szabadabb kifejeződését jelenti. Olyan feladatokat adunk, amely tudatos, pontos és képességfejlesztő. A cselekvéses tanulásban érvényesül a nevelői céltudatosság, a tervszerűség a pedagógiai önállóság. KAPCSOLÓDÓ ANYANYELVI FEJLESZTÉS:  Valamennyi tevékenységi területen jelen van.  A gyermek beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása.  Minden gyermeki kérdésre válaszadás. A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE  Képesek azonosulni a számukra meghatározott feladatokkal, igényükké válik a sikeres cselekvéses tanulás.  Eljutnak a pontos, valósághű észleléshez, így tudásuk megalapozott lesz.  Képesek a figyelemösszpontosításra, megismerkednek az elemi ok-okozati összefüggésekkel.  Igénylik a társas együttműködést, felismerik a különbözőséget, a közös alkotás örömét.  Képesek közös problémamegoldásra, kifejlődik együttműködő képességük /egymásra figyelés, segítségadás, egymás meghallgatása/.  Hozzászoknak, saját tevékenységük ellenőrzéséhez, segítőkészséggel értékelik egymás megoldásait.  Az iskolai tanulás megkezdéséhez rendelkeznek megfelelő ismeretekkel, önfegyelemmel, kompetenciákkal.  A tehetséges gyermekek is megtalálják a kiemelkedő képességüknek megfelelő tevékenységet. 10.AZ ÓVODA HAGYOMÁNYOS ÜNNEPEI ÉS EGYÉB RENDEZVÉNYEI 10.1.HAGYOMÁNYOK ÉS ÜNNEPEK

Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Óvodájának Helyi Nevelési Programja „Az ünnepek emelkedjenek ki az óvoda mindennapi életéből, de előzményei és emlékei illeszkedjenek a gyermekek természetes életmenetébe.”(ONP) MIT NEVEZÜNK HAGYOMÁNYNAK? „azt a láthatatlan szervezőerőt, amely a legrégebbi időkben az emberiség megmaradásának egyik legfontosabb feltétele volt, amely kényszeríttette eleinket egymás szájáról lesni a szót, egymás kezét figyelve megtanulni a mozdulatot, hagyománynak, idegen szóval tradíciónak nevezzük.” A NÉPSZOKÁS:

„A jelent csak a múltból lehet megérteni,a jövőt a múlt alapján felépíteni.” /Babits Mihály „egyszerre illemtan, erkölcsi kódex, íratlan törvény, művészet, költészet, színjátszás, mítosz és mágia.” Legerősebben és legtovább a paraszti közösségek őrizték meg a hagyományos életmódjukat és ezzel a magyar népi kultúra értékhordozójává váltak. Községünkben ma is aktívan élnek néphagyományok, szokások. Néhányat már nem gyakorolnak pl: kendertermesztés, feldolgozás, de ezek eszközei, kellékei még sok háznál megtalálhatók. Elevenen élő hagyomány viszont községünkben éppen a paraszti élet jellegéből fakadóan az őszi, téli, tavaszi, nyári napfordulókhoz kapcsolódó jeles napok nagy része, az évszakokhoz kapcsolódó hagyományos munkavégzések sora. Például a karácsonyi kántálás nem is olyan régen teljesen általános volt, ma már igen ritka, de ma is gyakorolt élő hagyomány a betakarítási munkákat követő aszalás, lekvár főzés, szüreti felvonulás és mulatság. Napjainkban is rendszeresen szőnek az asszonyok. A változás abban nyilvánul meg, hogy nem kenderfonalból ágyneműt és ruhaanyagot, hanem hasított rongyból faliszőnyeget és padlóra való rongyszőnyeget. Némelyik háziasszony még ma is befűti olykor a kemencét és lepényt, lángost, kenyeret süt már csak a régi ízek miatt is, hogy azután a kihűlőben lévő kemencébe berakhassa a frissen készült befőtteket sterilizálás céljából. De ma is főznek telente lúgos málét, amely nem más, mint a tiszta fahamu segítségével váltott vízben főzött, lemorzsolt tengeri, kukorica, melyet addig főznek, míg a külső fényes héja leválik, lemorzsolódik. Azután a tisztára mosott puha szemeket cukros lében lehet fogyasztani. A házi túró, tejszín, tejföl, aludttej készítése is mindennapos tevékenység volt, míg a tehéntarás, tejtermelés megélhetést adott, ma már ez is ritka. . Az ünnepek, ünnepélyek megemlékezések fontos szerepet töltenek be az óvodai nevelésben, hiszen pedagógiai szempontból kiemelten segítik, ugyanakkor egy bizonyos keretet is adnak egész éves nevelőmunkánknak. Az évszakokhoz kapcsolódó ünnepkörök és a jeles napok meghatározzák az óvodai élet szervezését. Arra törekszünk, hogy az ünnepek emelkedjenek ki az óvoda mindennapjaiból, úgy külsőségekben, mint belső tartalmukban.

Minden ünnepet, egy hosszabb előkészület vezet be, amely lehetőséget biztosít az érzelmi átélésre és gazdagon motivált tevékenységekre. CÉLJA: Az ünnepekkel, ünnepélyekkel, megemlékezésekkel kapcsolatos sokszínű tevékenységekkel, az ünnepek másságának kiemelésével hagyományok ápolása. Ezáltal a gyermekek esztétikai érzékének és közösségi érzésének fejlesztése. FELADATA:

Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Óvodájának Helyi Nevelési Programja  Az ünnep helyszínét, időtartamát úgy szervezzük meg, hogy az, az életkori sajátosságoknak megfelelő legyen.  Mélyebb kapcsolat kiépítése a szülőkkel, lakóhelyünk szokásainak, hagyományainak, kulturális értékeinek összegyűjtése, megőrzése, továbbadása a jövő számára.  A gyermeki személyiség kiteljesedésének elősegítése, az ünnepekhez fűződő érzelmek által. A FEJLESZTÉS TARTALMA :  Ünnepségeinken közös vagy egyéni szereplés zajlik. Teret adunk az egyéniség alakulásának, az egyéni képességek kibontakozásának, az önként vállalt önálló szereplés által.  Jó szervezéssel olyan családias, közvetlen hangulatot teremtünk, ahol a gyermek bátran szerepel csoportosan vagy egyénileg.  A felnőttek és a gyermekek aktívan együttműködnek az ünnepek alkalmával. Hagyjuk a gyermekeket önállósodni, amit lehet együtt döntünk el és együtt valósítjuk meg. Ez vonatkozik a terem díszítésére, ajándékkészítésre, a műsor összeállítására. Nekünk óvónőknek, a tapasztalatszerzésnek azon feltételeit és lehetőségeit kell a hagyományokkal és szokásokkal kapcsolatban megteremtenünk, melyek által a gyermekek mindezt egyénileg és együttesen is átélhetik, önmaguk számára újrateremthetik. Munkánkat segíti, hogy az önkormányzat egy régi tornácos parasztházat tájháznak berendezett a lakosság segítségével. Régi bútorokat, használati eszközöket itt megfigyelhetik a gyermekek, valamint a ház hátsó szobájában felállított szövőszéken a rongyszőnyeg készítését is. A hagyományokhoz kapcsolódó dalok és daljátékok válogatásánál fontos szempontnak érezzük:     

A korosztály igényeit A mű eljátszhatóságát Aktualitását Az ÉZO-ból ismert zenei szempontok szerinti megfelelést A helyi körülmények, hagyományok, szokások figyelembevételét

Programunk célja a hagyományok ápolása, ezen belül az óvodai és néphagyományok, helyi szokások átörökítése. Nagyon fontosnak érezzük, hogy a gyermekek a szervezéstől a végrehajtásig részt vegyenek, lehetőség szerint a szülőkkel együtt. Ezeknek az eseményeknek az izgalmát és érdekességét az adja meg, hogy eltérnek a hagyományostól, kiemelkednek a hétköznapokból. Az ünnepek lehetnek gyermekek ünnepei, hagyománnyal összefüggő ünnepek, társadalmi ünnepek. Óvodánk a négy évszak köré csoportosítja az ünnepeket, hagyományokat, helyi szokásokat. TAVASZ:  Ágak hajtatása /somfa, aranyvessző/  Magvak csíráztatása: búza, árpa, zab, napraforgó, csöves kukorica, hagyma hajtatása  Visszatérő séták a községben és a határban a zsendülő, virágzó vidék megmutatása, rácsodálkozás az éledő természetre.  Az udvar és a virágoskert rendbetétele, az óvoda előtti utca és járdaszakasz seprése, gereblyézése, szemét felszedése, a virágoskert kigyomlálása, új növények telepítése, balkonládák beültetése, kihelyezése.

Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Óvodájának Helyi Nevelési Programja  Húsvéti hagyományok: tojásfestés, díszítés, locsolóvers tanulása, locsolkodás, vendégvárás, fogadás. Pattogatott kukoricakészítés.  Májusfaállítás és díszítés, verssel, dallal való megünneplése, dalos népi játékok.  Ajándékkészítés anyák napjára, anyák napja megünneplése, műsoros köszöntés.  Gyermeknap – sorversenyek – játékos vetélkedők, tagintézménnyel.  Szalonnasütés a szülőkkel.  Tanévzáró és ballagási ünnepség.  Kirándulás. NYÁR:  Dalos, táncos, mozgásos, lakodalmas, népi játékok. Kiszámolók, mondókák.  Kirándulások, séták – háziállatok, virágoskertek, épülő házak, a határban folyó munkálatok megfigyelése  A sport-pálya gyakori felkeresése, sport, játék, virágszedés, hancúrozás.  Virágoskert gondozása, az udvaron, a kertben élő állatok életének megfigyelése, apróbb rovarok nagyítóval való szemlélése, költöző madarak költésének, fiókáknak figyelemmel kisérése. ŐSZ:      

Betakarítás: Zöldségfélék, burgonya, kukorica, szőlőszüret Szilvaszedés, aszalás, lekvár főzés Diószüret, diótörés, tisztítás Almaszedés a közeli almáskertben, kompót, vitaminfalatka készítés Termések gyűjtése, felhasználásuk ábrázoló tevékenységhez, játékkészítéshez: fűzfavessző, tengeri csuhé, kukorica, karalábé, sárgarépa, petrezselyem, makk, gesztenye, fenyőtoboz, kecskerágó, csipkebogyó, platánfa kérge, bogyótermése, falevelek.

TÉL:        

Adventi koszorúkészítés, adventi naptár elhelyezése. Idősek találkozóján a nagy-középső csoportosok műsorral köszöntik a község idős lakóit. Mézeskalácssütés. Agyagozás, gipszöntés, fonás, batikolás, szövés. Mikulásvárás. Ajándékkészítés karácsonyra a vendégeknek. Karácsonyi ünnepség Madáretetés az első komoly fagyoktól folyamatosan, a csoportszobák ablakain kívül elhelyezett madáreleségeken a gyermekek saját szemükkel is láthatják a madarak lakmározását. Madárkarácsony rendezése – környezeti jeles napok hagyományán belül.  Téli örömök – sport és játék a hóban, festés hóra, rajzolás ujjal.  Újévi jó kívánságok.  Télbúcsúztató, farsangi ünnepség.

11.ESZTÉTIKAI NEVELÉS, IZLÉSFORMÁLÁS HELYE A NEVELÉS FOLYAMATÁBAN:

Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Óvodájának Helyi Nevelési Programja A gyermekek a családi házból eltérő tapasztalatokkal és élményekkel kerülnek be az óvodai közösségbe. Esztétikai nevelésük az óvodai nevelés keretein belül tudatos tevékenység. Az esztétika iránti ráérzésüket, ösztönös hajlamukat, amely folyamatosan képességgé válik, fogékonyságuk révén fejleszthetjük. Eredetiségük, ízlésviláguk még tiszta. Az óvodai nevelés folyamatában alakul a látás és ábrázolás, mozgásérzékelés és a mozgás harmóniája. Munkánk során a gyermek spontán, eredeti – beszéd, ének, mozgás, képi kifejezés – hajlamaira építünk. CÉLJA: A környező világ megtapasztalása, megismerése által megláttatni a szépet és annak befogadására, létrehozására alkalmassá tenni.

FELADATOK:  Esztétikus, harmonikus, szép, ízléses környezet biztosítása.  A változatos tevékenységek során sokszínű és rendszeres élménynyújtás.  Illemszabályok kialakítása.

A FEJLESZTÉS TARTALMA:  Esztétikus, harmonikus, szép környezet biztosítása.  A gyermek esztétikai nevelésében a közvetlen környezet a meghatározó, ahol nap-mint nap tevékenykedik. Óvodánkban minden a gyermekek érdekeit szolgálja. A csoportszobák méretei, kellemes, világos, színes falfestés, a bútorok méretei, a játékok színes, ép, esztétikus volta, a játékok elérhető helyeken való elhelyezése, a kiegészítők/szőnyeg, terítők, függönyök/ megfelelő, ízléses összeválogatása. Szobanövények biztosítják az üde színfoltokat, melyek rendszeres ápolásában a gyermekek aktívan részt vesznek. A természetsarkunk az éppen aktuális termések kiállítását, valamint a gyermekekkel természetes anyagokból közösen készített alkotásait tartalmazza és a gyermekek gyűjtött „kincseit”. A gyermekbútorok beszerzésekor is a természetességre és a színek harmóniájára törekszünk, anyagi lehetőségeinkhez mérten.  Az étkező edények vásárlásakor is előtérbe helyezzük a porcelánt, üveget és amennyire lehet, mellőzzük a műanyagot.  A dolgozók is igyekeznek megjelenésükkel az igényességet és esztétikumot tükrözni, ezzel megfelelő mintát adni. Változatos tevékenység által sokrétű és rendszeres élménynyújtás: Az óvónő a gyermek környezete iránti nyitottságát, fogékonyságát kihasználva, tudatosan alakítja a gyermek szemléletét. Lehetőséget és mintát ad számára, biztosítja a sokszínűséget és a mintakövetés bő forrását. A gyermeket körülvevő környezet hatása együttes, benne az irodalom, a zene, a vizualitás, a mozgás, a viselkedés és a változatos szép környezet alakítja, s ezzel biztosítja az esztétikai nevelés lehetőségeit. A lehetőségek tárháza tartalmazza: Elsősorban a hangulati, környezeti feltételek megteremtését, séta, kirándulás, mese, bábozás, énekes-dalos játékok, a vizuális megjelenítés /ábrázoló és kézimunka tevékenység formái/ lehetőségét. Az érzelmi légkör is fontos része a sikeres tevékenységeknek. A gyermek ötleteit erősítsük meg, emeljük ki, segítsük. Biztosítsuk a látás, hallás, tapintás, ízlés, szaglás, mozgás, mozgathatóság együttes élményét. A gyermekek együttes tevékenységét jellemezze a biztonságos, nyugalmas légkör, egymás meghallgatása, tiszteletben

Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Óvodájának Helyi Nevelési Programja tartása, az alkotási szabadság érvényesülése, a szép iránti tisztelet. Változatos, sokszínű, sokféle anyag és technika alkalmazásának lehetősége és az alkotáshoz elegendő idő. AZ ILLEMSZABÁLYOK KIALAKÍTÁSA: Ahhoz, hogy a gyermekek később magabiztos és határozott döntéseket legyenek képesek hozni, el kell sajátítaniuk a helyes viselkedés és az emberi együttélés elemi szabályait. Jó színteret biztosítanak a szabályok megismeréséhez a dráma-, szituációs-, szerep-, bábjátékok, a felnőttek mintaadó viselkedése. Feladatok:       

A helyes óvodai viselkedés gyakorlása, kérés, kérdezés módja, udvariassági szokások, köszönés, bemutatkozás, konfliktusok békés elrendezési módja, öltözködés ünnepekre és más alkalmakra. esztétikus megjelenésre szoktatás, tisztaság, rendezettség. Az egymás közötti érintkezés elvárásai: udvarias, halk beszéd, térközszabályozás, tekintettartás, mimika, gesztusok.

A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI:     

Igénylik környezetükben a szépet, maguk is képesek létrehozni. Fogékonyak a szépre a természetben, a társadalomban és a művészeti alkotásokban. Képesek esztétikai élményeik megfogalmazására. Beszédük csendes, ízléses. Megjelenésük, viselkedésük is azt tükrözi, ismerik a viselkedés szabályait.

Nevelőmunkánk eredményeként az esztétikai tevékenység nem felvett pózzá, hanem ösztönös, belső igényből eredő tevékenységgé válik.

12. GYERMEKVÉDELEM „Ahhoz, hogy valakiből önálló személyiség váljon, két dolog szükséges: érzelmi biztonság és

elfogadó környezet.”(Dr. Buda Béla) A GYERMEKVÉDELEM CÉLJA ÓVODÁNKBAN : Gyermekvédelmi feladatainknál a prevenció a kiindulópont. Ehhez szükséges a kiegyensúlyozott, együttműködő nevelőtársi kapcsolat a szülőkkel. Szükséges esetben a gyermek érdekeit szem előtt tartva, a személyiségi jogok tiszteletben tartása mellett megkeressük a korrekció lehetőségeit a szülők és segítő szakemberek

Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Óvodájának Helyi Nevelési Programja bevonásával. Az intézményünkbe járó óvodások érdekeinek védelme és képviselete óvodai életünk meghatározó elve. Az egyenlő bánásmód, az esélyegyenlőség biztosítása, a differenciált, egyénre szabott bánásmód – szükség szerinti fejlesztés – nyújtanak garanciát gyermekeink védelméhez. Ennek megvalósítása minden óvodánkban dolgozó felnőtt feladata, kinek-kinek a saját munkaköréhez kapcsolható módon. Az ehhez szükséges minden dolgozóra vonatkozó egységes értékrend és szemlélet kialakítására illetve folyamatos érvényesítésére sokféle lehetőséget keresünk és veszünk igénybe (tájékoztatás, beszélgetés, team-munka, értekezletek stb.). Gyermekintézmény lévén természetes, hogy az egyéni sorsokkal való törődés, a családgondozás, az elesettek segítése kiemelten jelenik meg programunkban. Kötelez bennünket ennek a munkának a szükségessége, hagyománya, valamint az a tény, hogy a társadalmi változások hatására növekszik a hátrányos helyzetű gyermekek száma. Óvodásaink eltérő szokás és normarendszert követő környezetből kerülnek óvodába. Személyes törődéssel és fejlesztéssel igyekszünk a gyermekek fejlődését elősegíteni. A gyermekek nevelése során biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét. FELADATUNK ÉS KÖTELESSÉGÜNK, HOGY KÖZREMŰKÖDJÜNK :  a gyermekvédelmi feladatok ellátásában  a veszélyeztető körülmények megelőzésében  a veszélyeztető körülmények feltárásában, amelyeket a jogszabályok szerint dokumentálunk, illetve informáljuk a megfelelő szakembereket  abban, hogy a gyermekvédelmi törvény segítő mechanizmusai szerint járjunk el  a veszélyeztető körülmények megszüntetésében  abban, hogy probléma esetén a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai segítsenek Az óvodavezető egyszemélyi felelőse az óvodában folyó gyermekvédelmi munka koordinálásának. A családokat tájékoztatjuk a gyermekvédelmi felelős személyéről és a vele való kapcsolattartási lehetőségekről. Nagy súlyt fektetünk a gyermekvédelmi munka belső szabályozottságára, az ez irányú továbbképzésekre, az óvodánk és a gyermekvédelmi szervezetek közötti együttműködésre, a kommunikáció és az információáramlás javítására. Minden gyermek részére biztosítjuk azokat a lehetőségeket, amelyek képességeinek, lehetőségének kibontakoztatásához szükségesek, hogy a gyermek leküzdhesse azokat az akadályokat, hátrányokat, amelyek születésénél, vagyoni helyzeténél vagy bármely más oknál fogva fennállnak. Veszélyeztetettség: „Minden gyermek veszélyeztetett, aki a közvetlen környezete, szülei, nevelői, társai részéről olyan, rendszeresen ismétlődő sérüléseket szenved, amelyek a személyisége többé vagy kevésbé súlyos, de mindenképpen tartós károsodását idézhetik elő. /Ranschburg Jenő/ CÉLUNK:

Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Óvodájának Helyi Nevelési Programja  A veszélyeztetettség, hátrányos helyzet korai felismerése, okainak feltárása.  Feltárni évenként, csoportonként azokat a körülményeket, amelyek óvodásaink családi helyzetét hátrányosan érintik, illetve veszélyeztetik.  A gyermekek jogainak érvényesítése, személyiség fejlődésének elősegítése, nevelése, gondozása, ellátása, erkölcsi anyagi érdekvédelme a rendelkezésünkre álló pedagógiai, szociális és jogi eszközökkel.  A gyermekek biztonságérzetének kialakítása, megszilárdítása. Feladatunk:  A gyermek személyiségi jogainak tiszteletben tartása.  A segítségnyújtás a hátrányok enyhítésére, az óvodai keretek közötti kompenzálás biztosítása. –  Indokolt esetben gyermekvédelmi intézkedések megtételét kezdeményezni a települési Önkormányzat gyermek és ifjúságvédelemmel foglalkozó ügyintézőjével, illetve a jegyzővel.  Felvilágosító, tájékoztató jellegű programok szervezése.  Az egyéni bánásmódot, a családi nevelés gyermek iránti felelősségének erősítését, a tapintatos egyéni, személyes kapcsolattartást, alapvető nevelési módszerünknek kell tekintenünk.  Bántalmazás, erőszak jeleinek, nyomainak felismerése után a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálathoz fordulunk az ügy megfelelő kezelése és az orvoslás érdekében.  Figyelmet kell fordítanunk arra, hogy a gyermekeket az óvodában ne érje hátrányos megkülönböztetés, zaklatás, megalázás, megfélemlítés.  Fokozott figyelmet fordítunk a táplálékallergiás, SNI-s, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre.  A szülővel való közvetlen viszony kialakítására törekszünk, személyes törődéssel és fejlesztéssel. A gyermekvédelmi munka fő feladatát a prevenció a segítségnyújtás jelenti, amelyre a humánum, a megértés, a szeretetpótlás jellemző. A gyermekek alapvető szükségleteinek kielégítése, gyermeki és emberi jogainak érvényesítése, az egyenlő hozzáférés, az esélyegyenlőség biztosítása, az eltérő szociokulturális háttérből származó hátrányok és lemaradások kompenzálása. A nemzetiségi és migráns gyermekeink nevelése során elősegítjük önazonosságuk megőrzését, ápolását. 12.1.A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEINK: FELADATUNK:    

A gyermek és körülményeinek megismerése, folyamatos figyelemmel kísérése. Megállapítani, hogy képességei kibontakozásában elsősorban mi akadályozza. Meghatározni a lemaradás mértékét, minőségét. Meghatározni a fejlődési utat.

TEVÉKENYSÉGEK :  Családlátogatás, szülői konzultáció.

Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Óvodájának Helyi Nevelési Programja  A szülők anyagi terheinek csökkentése érdekében tájékoztatás a lehetőségeiről.  A szülői közösség segítségnyújtása a rászorulóknak, amely lehet tárgyi, szociális vagy anyagi jellegű. 12.2.GYERMEKVÉDELMI FELADATOK:    

A gyermekvédelmi esetek feltérképezése, családlátogatások. A gyermekvédelmi szempontból szükséges nyilvántartások vezetése. Adatszolgáltatás, környezettanulmány készítése a hatóság kérésére. A pedagógiai munka koordinálása, szükség esetén védő-óvó intézkedések megtétele.

KAPCSOLATTARTÁS :  Az Önkormányzat szociális igazgatásával, (kiegészítő családi pótlék, rászorultsági támogatás, ingyenes étkezés)  Gyámügyi előadóval  Gyermekjóléti szolgálattal A gyermekvédelmi felelősök gyermekvédelmi terv alapján végzik feladataikat, évente egy alkalommal értékelik a gyermekvédelmi munkát, az óvodavezetőt folyamatosan tájékoztatják tevékenységeikről. A GYERMEKVÉDELEM FELADATAIT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK :      

Közoktatási törvény 1999. 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről Közoktatási törvény 121.§14. bek. (2005.XII.)2008. évi XXXI. törv. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról. Az óvodai Nevelés Országos Alapprogramja Óvodánk éves munkaterve,és minden olyan törvényi rendelkezés, amely a gyermeki jogok és a családvédelem szempontjából meghatározóak.

GYERMEKVÉDELMI GONDOSKODÁST IGÉNYLŐ KÖRÜLMÉNYEK: A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK: A Közoktatási törvény 121.§ 14. bekezdése értelmében hátrányos helyzetű gyermek az, aki családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak. Jelölése: HH. A HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEK :

Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Óvodájának Helyi Nevelési Programja A hátrányos helyzetű kategórián belül az a gyermek, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője illetve szülei az óvodai felvételi körzet megállapításával összefüggésben a gyermek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint vezetett nyilvántartás alapján készült statisztikai adatszolgáltatás, a gyermeket megillető szolgáltatás megállapításához a szülő nyilatkozata szerint legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, továbbá az a gyermek, akit tartós nevelésbe vettek. Jelölése: HHH. Anyagi szociális szükség esetén a 97. tv. XXX. 163/2002. 9710 95§ (5) értelmében (intézményi támogatás) A VESZÉLYEZTETETT GYERMEK: A veszélyeztetettség az 1997. évi XXXI. Tv. (A gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásnál) 5.§ értelmében súlyosabb, halmozottabb állapot. Nem a tünetek jellemzik, többnyire károsodottak valamilyen szinten – a pedagógiában ennek korrekciója szükséges. VESZÉLYEZTETETT HELYZET:    

Alacsonyfokú veszélyeztető magatartás Mérsékelten súlyos veszélyeztető magatartás Nagyon súlyos veszélyeztető magatartás Életveszélyes veszélyeztetettség

OKAI:  Környezeti ok: család, család szerkezet, nevelési hiányosságok, erkölcsi fejlődést veszélyeztető környezet, lakásviszonyok.  Gyermek személyiségében mutatkozó ok.  Anyagi ok.  Egészségügyi ok.  Egyéb ok. A GYERMEKVÉDELMI FELELŐS FELADATAI :  Nyilvántartások vezetése.  A jelzőrendszeren belül a Gyermekjóléti szolgálat munkatársával és a védőnővel a folyamatos kapcsolat tartása, kölcsönös tájékoztatással segíteni egymás munkájának a hatékonyságát.  Az anyagi gondokkal küzdő családok támogatásához, felterjesztés segélyre.

AZ ÓVODAVEZETŐ FELADATA.  A gyermekvédelmi felelős megbízása, illetve valamennyi óvodapedagógus feladatának meghatározása a gyermekvédelem területén.  Veszélyeztetettség esetén a Gyermekjóléti szolgálat, a védőnő, a jegyző értesítése.  A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek nyilvántartása a kedvezményes étkeztetés biztosításához, azok dokumentálása.  Óvodáztatási támogatáshoz az igazolások kiadása a rendszeres óvodába járásról, illetve a szülők tájékoztatása annak igénybevételéről.

Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Óvodájának Helyi Nevelési Programja  A családokkal olyan kapcsolat kiépítése, amely a kölcsönös bizalmon, elfogadáson és a tiszteleten alapszik. 13. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI

13.1.CSALÁD ÉS ÓVODA Óvodás gyermekeink a községből járnak hozzánk. Jellemző a többgyermekes családmodell. Generációk nevelkedtek az Óvodánkban. A szülők együttműködők, a nevelésben partnereink, illetve meg tudjuk őket nyerni közös ügyünknek. Az elmúlt évtizedek történelmi-társadalmi változásai során alapvetően megváltoztak a társadalmi viszonyok, ennek hatására az intézmények és a családok kapcsolatai is módosultak. A demokratikus társadalmak alulról építkeznek, a családtól a polgári önszerveződések felé, melyek először a családokkal kapcsolatot teremtő intézmények (bölcsőde, óvoda) közösségei köré szerveződnek. E kapcsolatban óvodapedagógiai szemléletünk egyik sarkalatos, meghatározó pontjának tartjuk, hogy az óvoda és a család hatékony, bizalommal teli, egymást megbecsülő, tisztelő, megértő és támogató partneri kapcsolatot építsen ki és tartson fenn. A kölcsönös kapcsolat vonatkozásában az Óvodai nevelés országos alapprogramja szerint is:  a gyermekek nevelésének döntő és meghatározó helye a család;  az óvodai nevelés ennek kiegészítője óvó-védő, szociális, nevelő és személyiségfejlesztő alapfunkcióival. A gyermekek érdekében végzett nevelőmunkát az óvodapedagógusok és a szülők kapcsolatában a kölcsönös bizalomra alapozzuk. Hitelesség nélkül nincs bizalom, tehát a szavak és tettek összhangja elsőrendű követelmény mindkét oldal számára. Mind a család, mind az óvoda részéről lényegesnek tartjuk, hogy a közös nevelőmunkát az őszinteség, a nyíltság, a segítőkészség, a kulturáltság hassa át. Ebben a viszonyban az óvoda a kezdeményező, példamutató, közeledő fél. A partneri viszony feltételei, feladatai: A jogi alapja a közoktatási törvényben, Az Óvodai nevelés országos alapprogramjában, illetve a Helyi Nevelési Program és a Szervezeti és Működési Szabályzatban biztosított;  fontosnak tartjuk a partneri viszonyt kifejező kapcsolatrendszer és az ennek megfelelő stílus megalapozását, a már működő egészséges kezdeményezéseink megerősítését;  az eredményes együttműködés feltételének tartjuk, hogy az óvoda céljait a szülők megismerhessék (helyi program, házirend, SZMSZ Az óvoda és a család kapcsolatának feladatait az egyes nevelési területeken már ismertettük. A nevelésben a család szerepe elsődleges, ez elsősorban a család joga és kötelessége, optimális esetben az óvoda épít a családi nevelésre, kiegészíti azt. A szülőkkel együttműködő, segítő és nem számon kérő kapcsolatot szeretnénk kialakítani. Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele, a családdal való együttműködés. Az együttműködés formái változatosan, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukba foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg. Az óvodába érkező gyermekek fogadásakor, tekintettel kell lennünk az otthonról hozott különböző szokásokra. Feladatunk a sokféleséget, „különbözőséget” elfogadtatni, a gyerekekben és szülőkben élő előítéleteket mérsékelni. A kapcsolattartásban az óvodának kell a kezdeményező vezető szerepet vinni és az együttműködés során a családi nevelés funkcióját erősíteni.  Megfelelő kapcsolatot tartunk a szülőkkel, kölcsönös bizalom megteremtésével tekintsük egymást egyenrangú nevelőtársnak.

Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Óvodájának Helyi Nevelési Programja  Ismerjük meg a leendő óvodás családi körülményeit, próbáljunk betekintést nyerni a szülők nevelési módszereibe.  A szülő kapjon betekintést az óvoda minden napi életébe. Érezze sajátjának a gyermeke óvodáját.  Észrevételeit, javaslatait megértéssel, türelemmel fogadjuk. KÉT OKBÓL :  A gyermek fejlődéséért érzett felelősség eltérő, a szociális hátrány gyakran társul elhanyagoló neveléssel, ugyanakkor a jól együttműködő szülők általában a családi nevelésben is igényesek, alapvető pszichológiai, pedagógiai, gyermeknevelési ismeretek megszerzésére törekszenek, keresik és igénylik az óvodapedagógussal a kapcsolatot.  A személyiség jogok előtérbe kerülésével az egyéniség, egyediség, különbözőség toleranciájával együtt megerősödött a családok zártsága a társadalom és a társadalmi intézmények irányába. Ezért a családokat, szülőket szeretnénk „behozni” az óvodába. Igyekszünk több alkalmat, találkozási formát szervezni, amelyre szívesen eljönnek szülők, testvérek. A közös cél, a közös gondok közelebb hozzák egymáshoz a feleket. Így alakítjuk ki a kölcsönös elfogadást, megértést, együttérzést. Szeretnénk intenzívebbé tenni a szülőkkel folytatott személyes beszélgetéseket, elősegítve ezzel a hatásosabb együttnevelést. A szocializációs zavarok esetében már óvodáskorban szükséges a magatartásrendezés. Gyakori, hogy a három éves gyermek gátak nélkül nevelődik a családban, melynek egyik oka a szülők tájékozatlansága. Tudják, hogy veréssel nem lehet korlátokat állítani, de nem találnak helyette más, elfogadható megoldást. Az így szoktatott gyermek óvodai élete tele van önhibáján kívüli konfliktusokkal. Ütközik a szabályokkal, az óvónővel, a gyermekekkel, mert nem tanulta meg a korlátokat. A konfliktusokból gyakran kudarccal kerülnek ki, mert nem ismerik az egyezkedés stratégiáját. Ez állandósulhat, ha nem tanítjuk meg élethelyzetekben az együttműködés, az egyeztetés, a konfliktusok megoldásának módozatait. A magatartásrendezéshez a szülői segítségre is szükségünk van, sőt otthoni stratégiákra is. Szeretnénk a szülők felé segítő szándékkal fordulni addig a pontig, amíg a szülő ezt elfogadja. Szeretnénk megismerni a családok szokás és szabályrendszerét. Legyenek a szülők tájékozottak az óvoda helyi programja megvalósítása terén. Óvodánkban a szülők képviseletét a Szülői munkaközösség látja el, mely a Szervezeti és működési szabályzatban megfogalmazottak szerint és az óvodavezető irányításával vesz részt az óvoda életében. A SZÜLŐKKEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI: Napi beszélgetések, információk átadása a gyermekről. Családlátogatások: A gyermek megismerése közvetlen környezetében, tájékozódás a családi nevelés elveiről, szokásairól. Előzetes családlátogatás, a gyermek óvodába történő felvétele előtt. /anamnézis felvételére lehetőség/ A szülővel történő előzetes egyeztetés után kerülhet sor családlátogatásra. Szülői értekezletek: Évente két alkalommal, illetve ezen kívül rendkívüli esetben. Célja a szülőket érintő legfontosabb témák, feladatok, programok, problémák megbeszélése. A szülői értekezleteken jelenléti ív és jegyzőkönyv készül.

Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Óvodájának Helyi Nevelési Programja Fogadóóra: A szülők tájékoztatása a gyermekek egyéni fejlődéséről, időpont egyeztetéssel.

 Információcsere a napi találkozások alkalmával (reggel, délután)  Információ elhelyezése a hirdetőtáblán.  Az óvodába érkező gyermekek fogadásakor, tekintettel kell lennünk az otthonról hozott különböző szokásokra. Feladatunk a sokféleséget, „különbözőséget” elfogadtatni, a gyerekekben és szülőkben élő előítéleteket mérsékelni. A kapcsolattartásban az óvodának kell a kezdeményező vezető szerepet vinni és az együttműködés során a családi nevelés funkcióját erősíteni. Közös programok: adventi koszorú készítés, farsang, anyák napja, tanévzáró-ballagás, gyermeknapi szalonnasütés. A szülők betekintést nyerhetnek óvodánk életébe, képet kaphatnak gyermekük közösségi viselkedéséről, teljesítőképességéről, illetve módjukban áll társaikkal való összehasonlításra is. 13.2.KAPCSOLAT KÜLSŐ INTÉZMÉNYEKKEL ÁLTALÁNOS ISKOLA: Az óvodából az iskolába történő átmenet megkönnyítése, zökkenőmentessége rendkívül fontos. Az iskolával való kapcsolattartás célja ez, ezért kell összehangolnunk a munkánkat és együttműködnünk. Akkor végeztük jól a munkánkat, ha a gyermekeink örömmel, bizalommal és érdeklődéssel várják az iskolát. Az iskolával való kapcsolattartás nevelőmunkánk szerves része. A tartalmas együttműködés legfontosabb feltétele a kölcsönös bizalom, amely feltételezi egymás munkájának ismeretét, megismerését és megbecsülését. Ez biztosítja az átmenet folyamatosságát a gyermekek számára.

AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS TARTALMA:  Már a szeptemberi évnyitón betekintünk az iskolába (ki hová ül, milyenek a füzetek, könyvek)  Rendszeres kapcsolattartás az első osztályos tanítóval.  Közös kirándulásokat szervezünk a szabadban.  Közösen járunk színházba,  Számítunk egymás segítségére.  Meghívjuk az első osztályosokat az udvarunkra játszani, versenyjátékok szervezésére.  Évvége felé meglátogatjuk az első osztályt, hogyan tudnak olvasni, számolni. Az óvodapedagógusok szoros, nevelőpartneri kapcsolatra törekszenek az iskola pedagógusaival. Együttműködési tervben rögzítjük minden év elején az adott tanévre vonatkozó programokat:  karácsonyi ünnepségünkön vendégül látjuk az 1.-2. osztályos tanulóit és tanítóit, műsorral és ajándékkal kívánunk nekik Boldog Karácsonyt.  Közös bábszínház látogatás az iskolásokkal.  A nagycsoportosok látogatása az iskolában.  Közös műsorral köszöntjük a község édesanyáit és nagymamáit anyák napján.  Szakmai tapasztalatcsere, a gyermekek fejlődésének nyomon követése. EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT:


A szakszolgálattal kiépített együttműködő, speciális kapcsolatrendszerünket az a törekvésünk mozgatja, hogy közösen próbáljuk megszüntetni vagy csökkenteni a részképesség-zavarral küzdő gyermekeink problémáját még az iskolába lépés előtt, az óvodai évek alatt. A gyermek vizsgálata után a diagnózisról valamint a fejlesztése érdekében szükséges további teendőkről team-munka keretében ki-ki a maga szakterületén tesz meg mindent a szakszolgálat szakembereivel együttműködve. Egymás korrekt tájékoztatása, a tapasztalatok folyamatos megbeszélése az együttműködésünk alapja. A rendszeres team megbeszélésekre esetenként meghívjuk az érintett gyermek szüleit is. NEVELŐMUNKÁNKAT SEGÍTŐ SZAKEMBEREK :  logopédus  fejlesztőpedagógus  gyógytestnevelő EGÉSZSÉGÜGYI SZERVEKKEL VALÓ KAPCSOLAT Az egészségügyi szervekkel évek óta kialakult jó kapcsolatban vagyunk. A gyermekekkel minden évben részt veszünk általános szűrővizsgálaton, melyet a háziorvos a védőnővel közösen végez el. Ezek a vizsgálatok rendszeresen visszatérőek, ami azért is fontos, mert így figyelemmel kísérhetjük a gyermekek testi fejlettségét és megelőzhetjük a különböző mozgásszervi betegségek kialakulását. Ezen kívül évente fogászati szűrővizsgálaton is részt vesz minden gyermek. FENNTARTÓVAL VALÓ KAPCSOLAT Az óvodát Kölcse, Sonkád és Fülesd Intézményfenntartó Társulása működteti. Az önkormányzatokkal való kapcsolatunk jó, évente közösen felmérjük és megbeszéljük a szükséges javítási, felújítási munkálatokat. Kapcsolatunk részben hivatalos, részben pedig támogató, segítő jellegű. Problémáink megoldását az együttműködés jellemzi. Önkormányzatunk folyamatosan figyelemmel kíséri az óvodában folyó munkát, a képviselő – testület tagjait meghívjuk a rendezvényeinkre. Mikulás, karácsony és gyermeknap alkalmából az önkormányzat rendszerint megajándékozza a gyermekeket. Szakkönyvtárunkat folyamatosan bővítjük. Igyekszünk tájékoztatást nyújtani munkánkról az önkormányzat felé, amely igényli is ezt.

EGÉSZSÉGÜGYI SZERVEKKEL : Elsősorban a védőnővel és az orvossal vagyunk kapcsolatban. FORMÁI: 

Évente orvosi vizsgálat minden csoportban, az egészségügyi problémákkal küzdő gyermek szakorvosi rendelésre történő beutalása.

Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Óvodájának Helyi Nevelési Programja    

Tanköteles korú gyermekek részére iskola alkalmassági vizsgálat. Hallás-, látásvizsgálat nagycsoportban évente. Fertőző betegségek kiszűrése érdekében szükségszerű védőnői látogatás. Fogorvos által végzett szűrővizsgálat.

ÁNTSZ A gyermek mentálhigiénés ellátásában preventív szerepet tölt be. 14.INTÉZMÉNYÜNK SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSAI Az óvodában a gyermekek és a szülők érdeklődése alapján és a lehetőségeink figyelembevételével különféle szolgáltatásoknak adunk helyet. NEVELÉSI IDŐBEN SZERVEZETT TÉRÍTÉSMENTES SZOLGÁLTATÁS:  Logopédiai fejlesztés beszédhibás gyermekek részére.  Pszichopedagógus fejlesztő tevékenysége. NEVELÉSI IDŐN TÚL SZERVEZETT TÉRÍTÉSMENTES SZOLGÁLTATÁS: Hitoktatás. Tiszteletben tartjuk a szülők világnézeti – vallási meggyőződését. Szülők igényei alapján lehetővé tesszük, hogy heti egy alkalommal, hitoktatásban részt vegyenek a gyermekek. Az évek során rendszeres hitoktatás alakult ki az óvodában. A településen 4 felekezet van jelen mind a négy egyház lelkésze heti egy alkalommal mintegy 15-20 perces időtartamban játékosan vezeti a foglalkozást. Az oktatásban való részvétel nem kötelező, a gyermek a szülő írásbeli nyilatkozata alapján vesz részt a hittan oktatáson. 15.AZ ELLENŐRZÉS, MÉRÉS, ÉRTÉKELÉS, MINŐSÉG-FEJLESZTÉS RENDSZERE Az óvoda vezetési szerkezetét, a vezetők közötti munkamegosztást, munkaköri leírásokat a Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint annak mellékletei tartalmazzák. AZ ÓVODA TERVEZŐ, ÉRTÉKELŐ ÉS DOKUMENTÁCIÓS RENDSZERE Óvodánk alapdokumentumai • Alapító Okirat • Házirend • Szervezeti és Működési Szabályzat • Pedagógiai Program • Munkatervek • Intézményi Önértékelési Program

TANÜGYI DOKUMENTÁCIÓ : Felvételi és mulasztási napló: A csoportok óvodapedagógusai vezetik, pontos, naprakész adatkezeléssel és nyilvántartással.

Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Óvodájának Helyi Nevelési Programja Előjegyzési napló: óvodavezető vezeti előjegyzésbe vett és első alkalommal beíratkozott gyermekek adatait tartalmazza. Pedagógiai dokumentáció: Éves munkaterv • Pedagógiai csoportnapló • A gyermeki fejlődés nyomon követését szolgáló dokumentumok (a gyermekek személyi anyaga Ilyen vagyok, Fejlesztési napló,DIFER mérő lap, gyerekmunkák .)

Tervezés:Az óvodai nevelés tervezését, a gyermekek megismerését, fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok, továbbá az óvodapedagógusok által készített feljegyzések, dokumentumok is szolgálják. A hetirendet a csoport óvodapedagógusai alakítják ki. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez, a gyermek egyéni szükségleteihez. A napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos az állandóság, tevékenységek közti harmonikus arányok kialakítása, szem előtt tartva a játék kitűntetett szerepet. A TERVEZÉS SORRENDJE :  tematikus tervek elkészítése, melyet tématervekre bontva,  A nevelési és szervezési feladatok tervezése a csoportnaplóban, havonként történik. A PEDAGÓGIAI MUNKA ELLENŐRZÉSE,

MÉRÉSE , ÉRTÉKELÉSE

Az ellenőrzés a nevelési év folyamán előre ütemezetten történik – az óvoda éves pedagógiai, működési terve tartalmazza. Év végén összegző értékelés készül, mely a realitásokra alapozva ismerteti eredményeinket, hiányosságainkat, meghatározza a fejlesztés érdekében teendő feladatainkat. Az egész óvodát érintő folyamatokban kiemelt jelentőségű a kimenet, az iskolába lépés szorosabb ellenőrzése, értékelése. Az ellenőrzés, mérés és értékelés célja a pedagógiai gyakorlat segítése és fejlesztése. TERÜLETEI:    

dokumentumok ellenőrzése nevelőmunka feltételeinek ellenőrzése pedagógiai gyakorlat ellenőrzése, elemzése, értékelése helyi nevelési program megvalósulásának nyomon követése, ellenőrzése

Az óvoda pedagógiai munkájáért az óvoda vezetője a felelős, ezért az ellenőrzés és értékelés is elsősorban az ő feladata. A vezetőhelyettes, a munkaközösség-vezető pedagógiai, szervezeti és működési feladatait a Szervezeti és Működési Szabályzat rögzíti. A gyakorlati munka ellenőrzése során fontos a tényszerű, objektív, egyénre szabott értékelés, mely biztos szakmai tudást és pedagógiai tapintatot igényel. Elemzéskor elsődleges szempont az önálló munka tiszteletben tartása, az óvónő módszertani szabadságának, kezdeményező készségeinek biztosítása, a pozitív értékek megerősítése, az elfogadott elvek számonkérése. A pedagógiai gyakorlat ellenőrzése két szinten történik:  a gyermekek fejlettségének mérése, értékelése /megfigyelések, írásbeli dokumentációk/  óvónői gyakorlat szintjén

Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Óvodájának Helyi Nevelési Programja A gyermekcsoport fejlettségének mérése, értékelése az egyéni megfigyelések eredményeinek és az egyéni munkák áttekintése után közös konzultációval történik. A PROGRAM BEVÁLÁSÁNAK RENDSZERE Programunk beválása folyamatos nyomon követésének célja:  erősségek megőrzése  hiányosságok kiküszöbölése  lehetőségek kiaknázása

MÓDSZEREI:  a gyermekek óvodai életének megfigyelése  az óvónő önellenőrzése MUNKÁNK EREDMÉNYESSÉGÉNEK LEGFŐBB MUTATÓI : A gyermekek jól érzik magukat az óvodában, elfogadják életrendjét, beilleszkednek abba.

AZ ÓVODÁBA ÉS AZ ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI  Az óvoda (2,5) 3 éves kortól, legfeljebb 8 éves korig nyújt segítséget a szülői háznak a gyermekek nevelésében.  Az óvodai felvétel, elhelyezés folyamatos, a 3. évet év közben betöltő gyermek az adott időszakban kerülhet óvodába.  Az óvoda alapvető feladata az egészséges, harmonikus személyiségfejlesztés, az iskolai életmódra való felkészítés.  A harmonikus személyiség szakszerű fejlesztése az óvodai nevelés komplex folyamatában messzemenően szolgálja és biztosítja az iskolai életmódra felkészítést is.  Az iskolai alkalmasság kritériumaként a szociális érettséget és az érzelmi mentális fejlettséget tartjuk számon.  A gyermek belső érése, a családi és óvodai nevelés eredményeként az egészségesen fejlődő kisgyermek az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget.  A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító néni elfogadására, képes az együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival. A testi érettséget az orvos állapítja meg. Az értelmi, mentális érettség hiteles ismerői a csoportban dolgozó óvónők, akik a gyermek óvodai évei alatt, a fejlesztőmunka tapasztalatai, megfigyelései alapján alakítják ki véleményüket a gyermek iskolaérettségéről. Kivételek ez alól az átlagostól eltérő, problémás gyermekek, illetve ha a szülővel nem azonos a véleményünk. Az ő esetükben a megfelelő szakember közreműködése szükséges. – Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Tanulási képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság. Általában akkor tartjuk a gyermeket iskolaérettnek, ha az iskola első osztályának normaszerű követelményeit képes teljesíteni, magatartásával megfelelő módon tud beilleszkedni az iskolai közösségbe, és akinek az egészsége nem károsodott.


ÉRVÉNYESSÉGI NYILATKOZAT,LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK A Pedagógiai Program érvényességi ideje: 1. A nevelőtestület határozata alapján érvényes:

2015. január 01.-től visszavonásig.


2. A Szülői Szervezet képviselőjének egyetértése alapján ........................................ Szülői Szervezet elnöke 3. A Pedagógiai Programot döntési hatáskörénél fogva jóváhagyta az intézmény vezetője. Nyilatkozik arról, hogy az érvényben lévő Pedagógiai Program a fenntartóra az elfogadott éves költségvetésen túl többletköltséget nem ró.

KÖLCSEY FERENC ÁLTALÁNOS MÜVELŐDÉSI KÖZPONT FÜLESDI TAGÓVODÁJÁNAK

HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA

2013.

Környezettudatos nevelés projektmódszerrel

1

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS……………………………………………………….. 3. . Az intézmény adatai…………………………………………………………..... 4 . . Aktuális törvények és egyéb szabályozók……………………………………… 5. . Az intézmény alapfeladata…………………………………………………….

6.

. Gyermekkép…………………………………………………………………...

7.

. Óvodakép………………………………………………………………………

8.

. Óvodapedagógus kép…………………………………………………………..

9.

. Dajkakép………………………………………………………………………. 10. . Az óvoda célrendszere…………………………………………………………

10.

. Az óvoda általános feladatrendszere…………………………………………..

10.

KÖLCSEY FERENC ÁMK. TAGÓVODÁJÁNAK HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA Helyzetelemzés……………………………………………………………….. 12. Tárgyi, dologi, humán erőforrás……………………………………………….14. Az óvodai nevelés alapvető keretei……………………………………………16. Egészséges életmódra nevelés…………………………………………….16. Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés….………………………………...20. Az anyanyelvi, értelmi képességek fejlesztése……………………………25. Az óvodai élet megszervezése…………………………………………….28. Napirend…………………………………………………………………..29. Dokumentációs rendszer…………………………………………………..30. Az óvodai élet tevékenységformái……………………………………………..32. A játék……………………………………………………………………. 32. A munka………………………………………………………………….. 35. A tanulás…………………………………………………………………. 38. A projektmódszerről……………………………………………………....41. Műveltségtartalmak, komplex művészeti(esztétikai)nevelés………………….44. Verselés, mesélés… ……………………………………………………….44.

2

Ének, zene, énekes játékok, gyermektánc…………………………………48. Rajz,festés mintázás, kézimunka…… ……………………………………51. Mozgás…………………………………………………………………….54. A külső világ tevékeny megismerése…………………………………….. 57. Elvárások óvodáskor végére……………………………………………………62. Az óvoda hagyományos ünnepei, rendezvényei………………………………. 64. Az óvoda kapcsolatai………………………………………………………….. 64. Gyermekvédelem az óvodában………………………………………………... 67. Az intézmény integrációs programja………………………………………… 68. Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése óvodánkban……………………. 71. Az óvodába lépés feltételei……………………………………………………. 75.

Legitimációs záradék Érvényességi záradék Jegyzőkönyv

3

BEVEZETÉS Az intézmény adatai Az intézmény neve: Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Címe: Kölcse 4965 Kölcsey u.65 A tagintézmény neve: Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Óvoda Fülesd Címe:

Fülesd 4964 Kis út 19

OM azonosító

202328

Fenntartó neve:

Kölcse, Sonkád és Fülesd Önkormányzati Társulása

Működési forma:

Intézményfenntartói társulás

Az intézmény alapítói: testületei.

Fülesd, Kölcse, Sonkád Községi Önkormányzatok Képviselő-

Az intézmény 2007. szeptember 01.-től intézményfenntartói társulás keretében működik. A fenntartó önkormányzatok feladat ellátási kötelezettségüket társulásos formában oldják meg. A fülesdi tagóvoda saját program alapján dolgozik. A 2011.évi CXC.Köznevelési törvény kimondja, hogy az óvodának a nevelő-oktató munkát az Óvodai Nevelési Országos Programra épülő Helyi Nevelési Program szerint kell végezni. Az intézményünk nevelőtestülete által készített nevelési program A Kormány 363/2012. (XII. 17.) Korm. Rendeletében található Óvodai nevelés országos alapprogramjára, a hazai óvodai neveléstörténet hagyományaira, a nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatára építve, a helyi igényeknek, lehetőségeknek (gyermekcsoportok összetétele, szükségletei, érdeklődésük, a fenntartó és a szülők igényeinek) figyelembevételével,a minőségbiztosítási elvek figyelembevételével, valamint a lehetőségek számbavételével készült. Az óvodai nevelés pedagógiai alapelveinek meghatározásánál abból kell kiindulni, hogy a) a gyermeket – mint fejlõdõ személyiséget – szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem illeti meg; b) a gyermek nevelése elsõsorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítõ, esetenként hátránycsökkentõ szerepet töltenek be; c) az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakozásának elõsegítésére kell irányulnia, az emberi jogok és a gyermeket megilletõ jogok tiszteletben tartásával; oly módon, hogy minden gyermek egyenlõ eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben, és differenciált bánásmódban. d) biztosítva legyen az óvodapedagógus módszertani szabadsága

4

Aktuális törvények és egyéb szabályozók

A 2011.évi CXC.Köznevelési törvény 1991. évi LXIV. Törvény a gyermekek jogairól 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról és módosításai, 95.§-a (1) bekezdésének j)Óvodai fejlesztő program 2003.évi CXXV. törvény a „Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról” 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet a gyámügyi eljárásról”

„Gyámhatóságok valamint a gyermekvédelmi és

11/1994. (VI.8.) MKM rendelet a „Nevelési – oktatási intézmények működéséről” és módosításai20/B.§ a). a gyermek fejlődésének nyomon követése b). ennek dokumentálása, fejlesztési terv készítése, szülők tájékoztatása Vegyes rendelkezések: 39/E óvodai személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató program - 32/2012. (X.8.) OM rendelet a „Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve” kiadásáról. - 32/1997.(XI.5.) MKM rendelet a „Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve” kiadásáról - 1021/2004.(III.18.) Kormányrendelet a romák integrációjáról

5

Az intézmény alapfeladata: Az intézményben ellátandó alaptevékenység, TEÁOR száma: 8510 851020 Óvodai nevelés A nemzeti köznevelésiről szóló 2011. évi CXC. törvény 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti 851013 Óvodai etnikai nevelés 851012 Integráltan oktatott sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelése, iskolai életmódra felkészítése, fogyatékosság típusa szerint: enyhe értelmi fogyatékos érzékszervi fogyatékos 856099 Halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodai integrációs fejlesztése Az intézmény nemzeti etnikai kisebbségi és alapfeladatai: Óvodai nevelés: - óvodai etnikai nevelés, - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § 25. pontja szerinti /„sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd”/ gyerekek óvodai nevelés, iskolai életmódra felkészítése, fogyatékosság típusa szerint:  enyhe értelmi fogyatékos;  érzékszervi fogyatékos – nagyothalló;  testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzd;  a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzd;  autizmus spektrum zavar. - halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodai integrációs fejlesztése. Az intézmény férőhelyeinek száma: 25fő

6

Gyermekkép „Kis gyermekem, csak nézzél szerteszét, éretted van itt minden, ami szép.” (Várnai Zseni) . Az Alapprogram a gyermeki személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. Az Alapprogram a gyermekkép megrajzolásában az eltérő pedagógiai és pszichológiai irányzatok közös vonásait veszi alapul. A nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. Ezek szerint: a gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A legfontosabb feladatunknak tartjuk a kiemelt figyelmet igénylő és Sajátos nevelési igényű gyerekek differenciált, hátránycsökkentő és esélyteremtő képességfejlesztése és erkölcsi nevelése. Célunk, hogy társaihoz hasonlóan számukra is megkönnyítsük a következő életszakaszba lépést és a társadalomba történő beilleszkedést. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelõen a gyermeki személyiség kibontakozásának elõsegítésére törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévõ hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle elõítélek kibontakoztatásának. Nevelőközösségünk az eltelt években végzett gyakorlati nevelőmunkában jól megalapozva és bevezetve a projektpedagógiát, felvállalta, hogy új értékeket teremtsen a gyermeki kompetenciák megalapozásában, és a gyermeki személyiség még eredményesebb kibontakozásában. Ha mindezeket nevelőmunkánk szolgálatába állítjuk, fejlődik a gyermek kreativitása, problémamegoldó képessége, örömmé válik számára a felfedezés, gazdag ismeretanyagot szerezhet, kialakul önállósága, az életkornak megfelelő magas szintű neveltsége. Kialakul a kölcsönös megértés és szeretet, elfogadás, segítőkészség és együttműködés, harmonikus gyermekközösséggé alakul a csoport. Azt szeretnénk, hogy: Gyermekeink legyenek derűsek, bátrak és nyíltak, forduljanak bizalommal a felnőttek és a társaik felé. Hosszú ideig őrizzék meg őszinte mosolyukat, megnyilvánulásaikat, fogadják el a különbözőségeket. Önként, örömmel, aktívan, alkotó módon saját egyéni értékeik hozzáadásával vegyenek részt minden tevékenységben, tekintsék azt élvezetes játéknak. Őrizzék meg természetes kíváncsiságukat, tudásvágyukat, óvják, védjék, alakítsák környezetüket, kialakuljon környezettudatos viselkedésük. Bátran fogalmazzák meg kéréseiket, véleményeiket, legyenek képesek önálló döntéshozatalra, fejldjön problémamegoldó képességük.

7

Legyenek udvariasak, türelmesek, érdeklődőek, rendszeretők, és alkalmazkodók. Érzelmeiket oly módon fejezzék ki, hogy az mások számára is elfogadható legyen, az óvoda erkölcsi normáinak megfelelő módon. Kellő feladattudattal, önfegyelemmel, figyelemmel, szokásokkal és ismeretekkel, várakozóan készüljenek az iskolai életre. Rendelkezzenek reális énképpel. Ismerjék, és tiszteljék mások értékeit. Személyiségük életkoruk és egyéni sajátosságaik szerint harmonikusan fejlődjön. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, tudatosan kerüli a nemi sztereotípiák erősítését, elősegíti a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását. Az óvodáskor végére a gyermek a különbözőségekkel természetes módon együtt él, korának megfelelő mértékben empatikus, szolidáris játszótárs, csoporttárs.

Óvodakép Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Az óvoda funkciói: óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkció. Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségben történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a környezettudatos magatartásának kialakulását. Az óvodai nevelés célja az, hogy az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását elősegítse, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a különleges gondozást igénylő gyermek ellátását is). Az óvodai nevelésben alapelv: a) a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi b) a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását c) az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk. Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: a gyermeki szükséglet kielégítéséről, az érzelmi, biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről, a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról, a gyermeki közösségben végezhető sokszínű – az életkornak és a fejlettségnek megfelelő – tevékenységről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékra, e tevékenységen keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak közvetítéséről, a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről. A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, és a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban: migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását.

8

. Olyan óvoda kialakítására törekszünk, ahová a szülők szívesen hozzák gyermekeiket, ahol a gyermekek és az ott dolgozók egyaránt jól érzik magukat. Ehhez elengedhetetlen a testi, lelki szükségletek biztosítása. Ennek érdekében:  Biztosítjuk a szeretetteljes, gyermekközpontú, családias légkört, az egészséget óvó-védő, biztonságos és esztétikus környezetet.  Az óvoda külső környezetének folyamatos rendezésével, védelmével törekszünk a gyermekek környezettudatos viselkedésének kialakítására.  Az együttélést segítő, mindenki számára elfogadható és teljesíthető érték és normarendszert alakítunk ki.  Kiemelt szerepet tulajdonítunk a gyermekek elsődleges szükségletének, a játéknak.  A gyermekek egészséges fejlődését személyre szabott neveléssel segítjük.  Kiemelt figyelmet fordítunk a halmozottan hátrányos-, a hátrányos helyzetű-, a sajátos nevelést igénylő-, valamint a cigány származású hátrányokkal küzdő gyermekek fejlesztésére  Lehetőséget teremtünk arra, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, haladó hagyományaikat megőrizzék, ápolják, ezzel is erősíthessék önazonosságukat.  Partnereinkkel érthető, nyílt kommunikációra törekszünk. A jó együttműködést szolgálják a közös programok, rendezvények. A jövőben ezek bővítésére, megújítására törekszünk. Szívesen fogadjuk partnereink ötleteit, javaslatait.  Amennyiben az óvodánkban migráns család gyermeke érkezik, kiemelt figyelmet fordítunk a beilleszkedésükre, illetve folyamatosan nyomon követjük fejlődésüket. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell a kisebbségi önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (továbbiakban migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmét.

Óvodapedagógus kép        

Óvodapedagógusaink nagy szakmai tapasztalattal, saját egyéniségüket megőrizve, erősségeikre építve, összeszokott csapatként segítik óvodásaink személyiségének fejlődését. Munkájukat a pontosság, tájékozottság, következetesség, kitartás, pedagógiai tudatosság, szakmai sokoldalúság jellemzi. Elfogadó, segítő, támogató magatartásukkal példamutató életvitelükkel megjelenésükkel a természet, szülőföld iránt tanúsított szeretet és tisztelet kifejezésével mintát adnak a szülők és a gyermekek számára. Rugalmasan kezelik a változásokat. Készek és képesek a szakmai megújulásra. Képesek önálló döntéshozatalra, munkavégzésre, önképzésre. A konfliktusokat problémaként kezelik, törekszenek azok megnyugtató megoldására. Készek és képesek személyiségük pozitív változtatására. Óvodánk nevelői munkájában kulcsfontosságú az óvodapedagógus és a dajka közötti együttműködés. Az óvodapedagógus minta, a nevelőmunka kulcsszereplője, szervezi, irányítja, ellenőrzi és értékeli a dajka munkáját.

9

Dajkakép Dajkánk több évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkezik. Az óvodapedagógussal azonos követelményállítással, nevelési elvekkel segítik az óvodapedagógusok munkáját. A mi dajkánkat az alábbiak jellemzik: - gyermekszeretet - gyermekismeret - derűs, szeretetteljes légkör megteremtése, - közreműködés az egészséges életmód, gondozás szokásrendszerének alakításában, - az óvónőket pedagógiai munkájukban maximálisan segíti - aktív részvétel a gyermekek egészségvédelmének, edzettségének biztosításában, - nagyfokú tolerancia, a különbözőségek elfogadásában, illetve a cigány etnikumú gyerekek nevelésében. - higiénikus, esztétikus környezet biztosítása

Az óvoda célrendszere      

A gyerekek váljanak harmonikus, egészséges személyiséggé. Épüljön be értékrendjükbe az épített és természetes környezet óvása, szeretete, védelme. Épüljenek be szokásrendszerükbe az egészséges életmóddal kapcsolatos szabályok, alkalmazzák őket különböző élethelyzetekben. Legyenek érzelmileg nyitottak, empatikusak, fogadják el önmaguk és környezetük különbözőségét. Alakuljanak ki azok a kompetenciák, kompetencia elemek, amelyek garanciái a kudarc nélküli iskolakezdésnek. A sajátos nevelési igényű gyerekek érjék el egyéni lehetőségük maximumát.

Az óvoda általános feladatrendszere Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül:  Az egészséges életmód kialakítása  Érzelmi , az erkölcsi és a közösségi nevelés  Az anyanyelvi, - értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása Intézményünkben:  A családi nevelés hiányosságainak feltérképezése, és az abból adódó képességbeli elmaradás kompenzálása.  A gyermekek életkori sajátosságaihoz egyéni fejlettségéhez, fejlődéséhez, aktuális állapotához igazított egyéni támasznyújtás.  A cigánygyerekek multikulturális nevelése, az önazonosságuk segítése. 10

      

A gyerekek szabad szerepválasztásának biztosításával a nemi sztereotípiák kialakulásának elkerülése. A szabad játék túlsúlyának biztosítása. Az óvodai tanulás cselekvésbe ágyazott megszervezése projektmódszer segítségével a teljes személyiség fejlődésének elősegítésével Sajátos nevelési igényű, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek integrációs elősegítése. Minden gyermek számára hozzáférhető élményszerzési lehetőség biztosítása. A gyermek önálló választási lehetőségének biztosítása. A gyermek testi-lelki szükségleteinek kielégítése.

11

Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Fülesd Óvoda Helyi Nevelési Programja

Helyzetelemzés Településünk jellemzői: Elhelyezkedése: Fülesd Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén az Erdőhát elnevezésű területen elhelyezkedő közel ötszáz lelkes kistelepülés. A megyeszékhelytől (Nyíregyháza) mintegy 95km-re, az ukrán határtól 14km-re található. Tizenöt négyzetkilométer területen fekszik, ritkán lakott település, a lakosság szalagtelkeire soros vagy keresztcsűrös épületelrendezés jellemző, melyeken 170 lakás sorakozik. Gazdasági helyzete: Településünkön a rendszerváltást követő években a szomszédos Kölcse székhellyel működött termelőszövetkezet megszűnt, így a lakosság nagy része munkanélküli lett. Jelenleg a munkaképes korú lakosság a mintegy 13 km-re lévő Fehérgyarmaton keres munkát. Helyben az önkormányzaton kívül 10 egyéni vállalkozás van, akik főleg kereskedelmi, vendéglátási szolgáltatást nyújtanak.5 olyan gazdasági társaság található, ahol mezőgazdasági idénymunkákra a lakosság kis százaléka el tudott helyezkedni. 15-20 család őstermelői tevékenység keretein belül karós rendszerű uborka és egyéb haszonnövényzet termesztésével foglalkozik. Demográfiája és infrastruktúrája: Fülesd 475 fős lakosságának 26%-a a gyermek és ifjúsági korosztályhoz tartozik. A felnőtt lakosság aránya 46%, míg az idős korúaké 28%.Csökken a születések száma (évente csupán 2-3 fő), a fiatalok közül pedig egyre többen hagyják el szülőfalujukat megélhetési nehézségek miatt. Ők a megszerzett tudásukat az ország egyéb területein kamatoztatják. Kevés a munkahely és alacsony az itt élők iskolai végzettsége. Településünkön Általános iskola nem található, a gyerekek az iskolabusszal ingáznak mindennap a szomszédos Kölcse településre. Az itt található iskola Kölcsey Ferenc ÁMK néven működik ,2005 óta magába foglalva 3 tagóvodát is, nevezetesen Fülesd, Kölcse, Sonkád óvodáit. Ez 2013-ban az iskola államosításával megváltozott, jelenleg a 3 óvoda társulása megmaradt Kölcsey F. ÁMK néven, amit az önkormányzati társulás tart fenn.

12

A településen a családok nagy része halmozottan hátrányos helyzetű, és nem biztosítja a gyerekek készségeinek és képességeinek kibontakoztatását, nem tud kellő motivációt és megfelelő szocializációs hátteret biztosítani. A családi nevelés hiányosságainak kompenzálása érdekében a fenntartó és az intézményünk felvállalta az óvodai fejlesztő program (IPR) megvalósítását. Ebben kiemelt fontosságú a szülőkkel való új típusú kommunikáció kialakítása, melynek célja a családok bevonása az intézményi nevelésbe, valamit az óvoda-iskola átmenet programjának megvalósítása. Folyamatosan figyeljük az itt élő családok életében végbemenő társadalmi, gazdasági kulturális változásokat. A programunk felülvizsgálatánál a partnerközpontú szemlélet jegyében figyelünk igényeikre, normarendszerükre, elvárásaikra. Megfigyeljük a jellegzetes általánosítható családi törekvéseket, tendenciákat, amelyeket figyelembe kell vennünk, hogy legfontosabb partnerünk, a szülő, a gyermek, a család, minél elégedettebb legyen, az óvoda-nevelő, fejlesztő munkájával. Sikerként könyveljük el, hogy a szülők elfogadják, és igényt tartanak az óvodai nevelésre, mert hosszú évek óta minden 3 évet betöltött gyerek rendszeresen jár óvodába.

Óvodánkról: Fülesd községben 1984 –ben indult meg az óvodai nevelés, akkor még mint társközséghez kapcsolódtunk Kölcséhez. A mai óvoda épület akkor még iskolaként működött, később az iskolások átkerültek a szomszéd település újonnan épített iskolájába így helyüket átvették az egy osztatlan csoportba tömörített óvodások. Ezek után a létszámuk 25 fő körül a férőhelyeknek megfelelően alakult általában. A 2000-es évtől napjainkig lassú tempójú csökkenés mutatkozott 16 főig, de napjainkban a bejáró gyerekeknek köszönhetően újabb növekedés tapasztalható (22 fő). Az épület 1990- től több alkalommal is bővítésre került, hiszen 1992-ben hozzáépített konyhával vált valóra, hogy a gyerekek étkeztetését helyben meg tudják oldani. A csoportszoba a többi helyiséggel együtt kicsi volt és nem komfortos ill. az előírásoknak sem felelt meg, így a helyi önkormányzat kihasználva a lehetőséget 2006-ban közbeszerzési pályázat útján sikeresen fel tudta újítani és bővíteni az épületet. Az új , 267 m2-es korszerű épületben helyet kapott egy modern tágas 50m2-es csoportszoba , öltöző helyiség , vizes blokkok. Külön helyiségbe kerülhetett a pihenő és egyben tornaszoba. Külön raktárhelyiség is található, ahol sok taneszköz tárolására van lehetőség. A település 100%-ban közművesített. Az óvoda telkén valamennyi közműszolgáltató jelen van, így természetes csatlakozással rendelkezik az elektromos, víz szennyvíz és gáz hálózathoz. A 2013-as évben pályázat útján átalakításra került a fűtés rendszer egy vegyes tüzelésű kazán beállításával. Az óvodához tartozik egy 320 m2-es udvar nagy és tágas füves részekkel. Nagy ,árnyékos homokozó és több fából készült mozgáskoordinációs játék is található.

Óvodánk szervezeti felépítése: A fülesdi óvoda 1984-2007-ig a helyi önkormányzat fenntartása alatt működött, a 2007-év nagy változást hozott az intézmény életében, jelentős szervezeti változáson ment keresztül. Kölcse, Sonkád, Fülesd községek önkormányzatai 2007 júliusában közös akarattal döntöttek valamennyi közoktatási intézményük egy intézménybe történő átszervezéséről, ennek eredményeképpen óvodánk önállósága megszűnt. 2007. szeptember 1-től a Kölcsey Ferenc ÁMK ( Általános Művelődési Központ) tagintézményeként működtünk. A 3 tagóvoda igazgatásilag az ÁMK-hoz tartozott , de az épületek amiben működnek az önkormányzat

13

tulajdonai maradtak. A 2013-as év újabb változást hozott, a 3 óvoda maradt társulás a Kölcsey F ÁMK név alatt, de fenntartása az önkormányzati társulás feladata lett. Az átszervezés során pedagógiai programunk tartalmilag nem változott, elsősorban egységes szerkezetbe foglalást jelentett. A csatlakozásunk óta több mindent tudunk tenni a gyermekeink megfelelő fejlődése érdekében, hiszen az ÁMK szervezésének és finanszírozásának köszönhetően több külső partnerrel is építettünk ki új kapcsolatot, amiket azóta is fenntartunk. Ilyenek pl. Gyermekjóléti szolgálat, Szakszolgálatok ( logopédus, fejlesztő pedagógus, gyógytestnevelő), Cigány Kisebbségi Önkormányzat…

Tárgyi , dologi és humán erőforrás: Kis létszámú nevelőközösségünk az elmúlt évek, évtizedek alatt jól összeszokott, egységes közösséggé kovácsolódott. 1 fő óvodapedagógus vezetői beosztásban dolgozott 1990- 2013, 2002 –től 1 fő pedagógiai asszisztens segíti munkáját, aki az óvónőképző főiskola elvégzésével 2011 őszétől óvónői beosztásba került és jelenleg a megbízott vezetői feladatokat is ellátja, a közösséget a szintén 1990 óta alkalmazásban lévő 1fő szakképzett dajka teszi teljessé. Az óvoda a 2006/2007-es nevelési évet már egy új és korszerű, uniós igényeket kielégítő épületben kezdhette, ugyanis a helyi önkormányzat sikeresen megnyerte egy közbeszerzési pályázaton az épület bővítését és felújítását. A gyerekek birtokba vehették a modern és tágas csoportszobát és tornaszobát ill. a kiszolgáló helyiségeket, vizes blokkokat. Az udvar területe a gyermekek létszámához megfelelő, 2004- ben KAC pályázati finanszírozásból bővítve lett korszerű, biztonságos fa játékszerekkel. Ugyanebben az évben az UNICEF- től nagyobb értékű fejlesztő játékcsomagot kaptak a gyerekek. Az éves költségvetésből az alapvető játék és szakmai eszközök biztosítottak, de további összegekre van szüksége az óvodának elsősorban ahhoz , hogy a hátrányos helyzetű gyerekek fejlesztése, felzárkóztatása sikeresebb legyen. Ezeket az eszközöket és feltételeket a vezetőség az Integrációs Pedagógiai Program pályázati pénzeiből tudja finanszírozni, amit a program előírásai szerint kell elosztani ( pl. a gyerekek által használt eszközök, taneszközök, könyvek, együttműködés, szociális hátrányok enyhítése…….). Az óvoda 4 sikeres IPR-es pályázattal bővítette a taneszközeit, a szociális hátrányok enyhítésére használt eszközeit, a gyerekek által használt fejlesztő és udvari mozgásfejlesztő játékait és több sikeres programot szervezett az együttműködés keretében. A gyerekek étkezését egy korszerűen felszerelt konyha biztosítja, ami a szervezeti változással kikerült az intézmény irányítása alól. Az óvodai környezet kialakításának elvei: Az előkészített környezet hangsúlyozza a pedagógiai megközelítést. Minden eszköznek legyen helye, a rend ne egy külső személy figyelmeztetésére fenntartott állapot legyen, hanem a belső rendet kialakító környezeti hatás. Fontos elv, hogy könnyű legyen a tájékozódás, a rend fenntartása. A csoportszoba bútorzatát, berendezését úgy tagoljuk, hogy nyugodt egyéni játékot és hagyományos szerepjátékot tudjunk biztosítani. A játékeszközök a gyermekek által elérhető és áttekinthető nyitott polcokon, logikus módon kerülnek elhelyezésre.

14

Állandó helyszíneket biztosítunk a klasszikus szerepjátékoknak: babaszoba, babakonyha, fodrászjáték, stb. A gyermekek igénye szerint biztosítjuk az egyéb játékok feltételeit. Mesesarkok biztosítják a mesehallgatáshoz, bábozáshoz, dramatizáláshoz, könyvnézegetéshez szükséges nyugodt színteret. Az ábrázolás, kézműves technikák alkalmazására és folyamatos gyakorlására változó anyagés eszköztárral felszerelt helyszín áll a gyermekek rendelkezésére. A játékeszközöket folyamatosan és tudatosan váltogatjuk a játék témáinak megfelelően, ezáltal változatosabb és sokszínűbb a játéktevékenység. Elromlott és sérült játékeszközök balesetveszélyesek lehetnek, ezért folyamatosan cseréljük, vagy selejtezzük. Az óvodai helyiségek jól felszereltek, bútorzatuk új, szépen, esztétikusan van díszítve. Külön öröm számunkra, hogy tornaszobánk is van. Lehetőséget tudunk biztosítani a fejlesztő és logopédiai foglalkozásokra is. Külső és belső környezet kialakítása közben figyelünk arra, hogy környezettudatosan és pozitív mintát nyújtva tegyük ezt meg, mivel azt tapasztaljuk, hogy gyerekeink hátrányos helyzetéből adódóan családi környezetünkben nem tapasztalhatnak hasonlóakat(eszköz-tudásés szokások hiányossága miatt). Az öltözővel kapcsolatos követelmények: Minden gyermeknek biztosítunk kis polcrészt , jellel ellátott zsákokkal, a személyes holmik, váltóruha, tornaruha elhelyezésére. Faliújságot készítünk a szülők számára, melyen az aktuális dolgok, felhívások (projektekkel, eseményekkel kapcsolatos) és étrend kerül kihelyezésre. Faliújság található a gyermekek munkáinak kiállítására is. A mosdóval kapcsolatos követelmények: A tisztálkodáshoz szükséges eszközöket úgy kell elhelyeznünk, hogy a gyermekek számára elérhető legyen. Csak saját jelükkel ellátott törölközőt, fésűt és fogmosó-szettet használhatnak. Az udvari játékkal kapcsolatos követelmények: A szabad mozgás feltételeinek biztosítása, megfelelő tér biztosításával, beépített játékeszközökkel. Évszakoknak megfelelő változatos tevékenységek biztosítása, azok eszközeinek elhelyezése az udvaron. A különböző tevékenységek esetleges elkülönítésének lehetősége, ezáltal nyugodt körülmény biztosítása a játékhoz (homokozó, babaház). Folyamatos követelmény a tárgyak, eszközök kultúrált használata, a balesetvédelem, a környezetvédelem és a tisztaság. Az udvaraink fából és műanyagból készült mozgás- és ügyességfejlesztő játékokkal van felszerelve, változatos mozgáslehetőséget biztosítva a gyermekek számára. Óvodáink helyzete és felszereltsége elősegíti a gyerekek integrációját, felzárkóztatását, pályázati lehetőségeink pedig az intézmények pedagógiai megújulását célozza. Az IPR bevezetésének eredményeként számottevően emelkedett óvodánkban a fejlesztő játékok, fejlesztő eszközök száma. Ez nagymértékben hozzájárul a gyermekek egyéni fejlesztésének sikeréhez, az esélyegyenlőség biztosításához.

15

Az óvodai nevelés alapvető keretei és feladatai Az óvodai nevelés általános feladatai: Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül:  az egészséges életmód alakítása,  az érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés  az anyanyelvi , - értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása.

Az egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi fejlődésének elősegítése. Ezen belül:  a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése,  a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése,  a gyermek testi képességei fejlődésének segítése,  a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése,  az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása,  a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet kialakítása  a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása  megfelelő szakemberek bevonásával - a szülővel, óvodapedagógussal együttműködve - speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása.

Egészséges életmódra nevelés Cél: Az egészséges életmódra nevelés célja a test-lelki egészség alapvető feltételeinek biztosításával az egészséges életmód kialakulásához szükséges készségek megalapozása.     

Tapasztalják meg és váljon igényükké az egészséges életmód. Váljon igényükké a rendszeres mozgást, pihenést, táplálkozást, testápolást tartalmazó életritmus. Érezzék magukat biztonságban. Váljanak képessé testi szükségleteik önálló kielégítésére. Épüljön be értékrendjükbe a természet szeretete, óvása, védelme.

16

Az óvodapedagógus feladatai:                

A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet kialakítása. A gyermek testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése. A helyes életritmus kialakítása az életkori sajátosságokat és az egyéni fejlődési ütemet figyelembe véve. Következetes napirend és hetirend megteremtése - kiemelten a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és cigánygyerekek esetében. Táplálkozási, öltözködési, testápolási pihenési szokások formálása, betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása. A gyermek egészségének védelme edzése, óvása, megőrzése. A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása. Szükség esetén a szülővel együttműködve és megfelelő szakemberek bevonásával prevenciós és korrekciós testi, lelki, nevelési feladatok ellátása. Szokás- és normarendszer a családokkal együttműködve. Szokásrendszer fokozott alakítása a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és cigány gyermekeknél. Az SNI gyerekeknél nagyobb hangsúlyt fektetünk az egyéni szükségletek kielégítésére, illetve a szokás- és szabályrendszer egyéni kompetenciákhoz igazított kialakítására. Szokás- és szabályrendszerüket úgy alakítjuk, hogy az igazodjon az egyéni képességeikhez, lehetőségeikhez. Betegség után orvosi igazolás kérése. Baleset esetén az azonnali ellátás biztosítása, az óvoda vezető és a szülő értesítése, jegyzőkönyv felvétele. Beszélgetés a gyerekekkel a lehetséges veszélyforrásokról. A dajka tájékoztatása és bevonása a nevelőmunka aktuális céljainak megvalósításába, feladatok, módszerek megvalósításába.

Óvodai nevelésünk alapvető feladata, hogy biztosítsa a gyermekek számára az egészséges életvitelhez szükséges optimális környezetet, melyben az ingergazdag, gyermekközpontú napirend központi helyet foglal el. A gyermekek eltérő egyéni szokásokkal lépnek az óvoda kezdetekor a közösségbe. Az eltérés fakadhat a korukból és a különböző otthoni szokásokból. Elsődleges feladatunk, hogy a szülőkkel felvéve a kapcsolatot, ezekről tájékozódjunk, illetve tájékoztassuk az óvodai életről. Nevelőmunkánk során fontos az óvoda dolgozói és a gyermekek közötti meghitt viszony kialakítása, hogy bizalmat keltsünk. Megfelelő napirenddel helyes életritmust alakítunk ki, amelyben a tevékenységek azonos időszakban ismétlődnek (étkezések, játék, levegőzés, pihenés stb.). Az egészséges óvodai környezet (udvar, csoportszobák) megteremtésével hozzájárulunk a nyugodt, kiegyensúlyozott óvodai élethez, a gyerekek testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítéséhez. Különösen nagy gondot fordítunk a HH/HHH, és esetleg a veszélyeztetett családok gyermekeire.

17

Esélyegyenlőségüket a gondozási teendők során a szokások és készségek elsajátítása során biztosítjuk annak érdekében, hogy az egészséges életmód, a higiéné igénnyé váljon számukra. A gyermekek testi, lelki fejlesztéséhez a mindennapi edzés, levegőzés biztosításával is hozzájárulunk. Az udvari lehetőségek és az ott folyó tevékenységek gazdagítása folyamatos feladatunk. A fokozatosság elve és a szokások betartásával törekedjünk arra, hogy a gyermekek egyre önállóbbá váljanak. Eleinte végezze az óvónő a gyermekkel a teendőket, hogy megtanulhassák a folyamatokat, testápolási szokások sorrendjét. Az első időben nyújtott segítségadást váltsa fel a gyermekek aktív közreműködése. Engedjük, hogy a saját tempójában, elegendő idő biztosításával érje el a célját. A differenciált bánásmód elvének betartásával ösztönözzük a gyerekeket arra, hogy képesek legyenek életkoruknak megfelelő gondozási teendők (öltözködés, tisztálkodás, étkezés) elvégzésére. Óvodánkban jól kialakított szokásrendszerrel, derűs, barátságos, nyugalmat árasztó mindennapokkal, biztonságot teremtünk e tevékenységek elvégzéséhez és gyakorlásához. A tevékenységek megszervezésénél törekedünk a helyes arányok kialakítására. A szokások elsajátítása során kialakulnak a gyermek egészséges életmódbeli készségei, jártasságai. Megtanul önállóan tisztálkodni, étkezni, öltözködni. Képessé válik önmaga és társai segítésére. Kialakul az igénye a maga körüli rend megteremtésére, környezete tisztaságára. Testileg megfelelően edzett, mozgása összerendezetté válik, jó állóképességgel rendelkezik. Az egészséges gyermek vidám, érdeklődő, aktív. Táplálkozás, étkezési szokások A növekedés és a fejlődés egyik legfontosabb feltétele a táplálkozás. A gyermekeknek különböző táplálkozási szokásaik vannak. Ezeket igyekszünk megismerni és kellő toleranciával fogadni. Az étkezési szokásokban tapasztalható egyéni különbségeket, lemaradásokat a kulturált körülmények biztosításával, személyes példaadással próbáljuk az adott életkornak megfelelő szintre hozni.. A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek otthoni, többnyire rendszertelen, egyoldalú, szegényes táplálkozását az óvodai étkezésekkel igyekszünk pótolni. Az egészséges táplálkozás a gyermekegészséges fejlődésének feltétele. A táplálkozási szokások kialakításánál figyelmet fordítunk az egészséges ételek megkedveltetésére. Lehetőség szerint minél több gyümölcsöt biztosítunk a gyermekeknek. Étkezés közben vagy azon kívül, a nap bármely szakában biztosítjuk a szükséges folyadékot. Fontos feladatunk az étkezéshez használt eszközök használatának megismertetése. Előnynek számít, hogy az ételek elkészítése helyben történik, ez hozzájárul az étkezés gördülékenységének biztosításához. Az étkezés önkiszolgálással és naposi munkával valósul meg. Testápolás A gyermek egészségének védelmét, testének, ruházatának gondozását, szükség szerinti tisztálkodást és a tisztaságigény kialakítását szolgálja. A testápolási műveletek az óvónő-gyermek és dajka-gyermek közti bensőséges kapcsolat elmélyítését is elősegítik. Ügyelünk a gyermek hajának, körmének, tisztaságára, szükség esetén a szülő bevonásával.

18

Minden csoportban ebéd után fogat mosnak a gyerekek, szükség szerint használják a wc-t. Fokozatosan jutnak el odáig, hogy igényeljék önmagukkal, ruházatukkal, használati tárgyaikkal kapcsolatban a rendet és a tisztaságot. Öltözködés Az öltözködés védekezés az időjárás változásai ellen. E tevékenység közben a gyermek tapasztalatot szerez a műveletek sorrendjéről, a könnyebb végrehajtásról. A szülőket arra kérjük, hogy a gyermek öltözete legyen réteges és célszerű, mindenkinek legyen váltó ruhája, és ne viseljenek papucsot. A gyermek ruházata a sokféle tevékenység gyakorlásához, az időjárás változásaihoz igazodó, könnyen fel- és levehető legyen. Pihenés, alvás A testi és szellemi regenerálódás legfőbb eszköze az alvás. A pihenés, az alvás a gyermek egyéni alvásigényének kielégítését szolgálja. Óvodánkban másfél órát alszanak a gyerekek. A nyugodt pihenéshez biztosítjuk a megfelelő környezetet, és friss levegőt a folyamatos szellőztetéssel. Az alvás előtti mesélés megnyugtató hatással van a gyermekre. Mivel a gyermekek alvásigénye különböző, ezért lehetővé tesszük a nem alvó gyermekek számára a csendes tevékenységet. Mozgás A 3-7 éves korú gyermekek fejlődésében kiemelt szerepe van a mozgásnak. Ismereteik nagy részét mozgásos cselekvő-manipuláló tevékenységek közben szerzik. A mozgásfejlesztés a gyermekek mozgásaktivitásának fenntartását, fejlesztését és kielégítését célozza. Minden nap biztosítunk szervezett mozgástevékenységet és a szabad, spontán mozgásra is adunk lehetőséget. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek mozgásigényét változatos módon szolgáljuk ki: szabadban végezhető tevékenységekkel, sétával, testedzési lehetőségekkel. Minden évszakban minél több időt töltünk a gyermekekkel a szabadban. A természet és a környezet védelmére minden alakalommal ügyelünk. A kirándulások és a séták a mozgásigény kielégítésén kívül közösségi élményt is jelentenek. Óvodaudvarunk kialakítását (fásítás, füvesítés) és mozgásfejlesztő játékokkal való felszerelését a lehetőségeink szerint folyamatosan végezzük. A kötetlen mozgást, játékot szervezett, tervszerűen kezdeményezett játékokkal színesítjük. Az udvari játék során a gyermekek a nagymozgásokat gyakorolhatják, mozgáskoordinációjuk fejlődik. A mozgásfejlesztés területén a finommotorika és a szem-kéz koordináció fejlesztésére is hangsúlyt fektetünk a napi tevékenységek során. Prevenciós és korrekciós feladatunk, hogy a mindennapi testnevelésbe beépítsük a játékos láb- és gerinctorna elemeit. Betegségmegelőzés, egészségvédelem Éves rendszerességgel kerül sor orvosi szűrővizsgálatra óvodánkban a védőnő évente több alkalommal is meglátogatja a csoportokat.

19

Intézményünkben munkacsoport működik, melynek feladata az együttműködés a szociális ellátórendszer szakembereivel. Kapcsolatban vagyunk a háziorvossal, védőnővel, és a gyermekjóléti szolgálat szakembereivel. Óvodába kerüléskor anamnézist veszünk fel, az esetleges problémákat regisztráljuk, és figyelemmel kísérjük Figyelünk arra, hogy a gyerekek által használt bútorok, tárgyak gyermekméretűek legyenek, feleljenek meg a balesetvédelmi szempontoknak is. A baleset megelőzés minden dolgozó feladata, az udvari játékoknál állandó és fokozott felügyelet szükséges. Nyáron a tűző napra nem visszük ki a gyerekeket, árnyékban játszunk. Mindig lehetőségük van víz fogyasztására.

Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. Mindez azért szükséges, hogy  Már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket,  Az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze.  Az óvoda egyszerre segítse a gyermek erkölcsi, és szociális érzékenységének fejlődését és éntudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező, önérvényesítő törekvéseinek,  Az óvoda teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas szükségleteit, nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól. A szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő közös tevékenységek gyakorlása. Az óvodai élet szervezése segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődését, a szokás- és normarendszerének megalapozását. A gyermek nyitottságára építve az óvoda segítse elő, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő-az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező- szakemberek közreműködésével. Cél:   

Váljanak testileg-lelkileg kiegyensúlyozott személyiséggé. Legyenek érzelmileg nyitottak, fogadják el önmagukat különbözőségét.

és

Ismerjék szűkebb és tágabb környezetüket, mely a szülőföldhöz kötődés alapja.

20

környezetük

Az óvodapedagógus feladatai: 

           

Olyan szeretetteljes, családias környezet megteremtése, ahol közös tevékenységek során pozitív érzelmi kapcsolat jön létre gyermek-óvodapedagógus, gyermekdajka, gyermek-gyermek között; ellensúlyozva a családi környezetből eredő kedvezőtlen fejlődési tényezőket. A gyermek változó testi, lelki szükségleteinek megfelelő törődés, egyéni sajátosságokhoz igazodó bánásmód kialakítása. A gyermekek különbözőségeinek elfogadására és tiszteletére nevelés. A mások iránti tisztelet, a megbecsülés érzésének fejlesztése, az udvariassági szokások alakítása, erősítése. Éreztetni kell, hogy minden gyermek fontos számunkra. A gyermeki személyiség értékeinek hangsúlyozása, és elfogadtatása a csoport többi tagjával.(személyre szabott megbízatásokkal, feladatokkal) Legyen modell értékű az óvoda dolgozóinak kommunikációja, viselkedése Elő kell segíteni a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, én-tudatának, önkifejező, önérvényesítő törekvéseinek, szokás és normarendszerének alakulását. Olyan lehetőségek biztosítása, ahol a gyermek kielégítheti természetes társas szükségleteit ( kooperációs feladatok projektjeink során) Nevelésünk során arra törekszünk, hogy a gyermek legyen képes az környezetében lévő emberi kapcsolatokban észrevenni a jót és a rosszat Különös figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű gyerekekre, hiszen nevelésük speciális ismeretet igényel Olyan projektekhez fűződő tevékenységek biztosítása, amely lehetőséget teremt a gyermekek társas együttműködésére, szerepvállalásra, élményszerzésre, problémamegoldó képességének fejlesztésére. A szülők bevonása a gyermeket érintő nevelési kérdések megoldásába.

Befogadás intézménye A beszokatás időszaka meghatározza a gyerekek érzelmi kötődését az óvodához. nagyon sok múlik azon, hogy milyen élmények érik a gyereket az óvodáskor kezdetén. Szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen kis községeinkben mindenki ismeri egymást, így mi is ismerjük leendő óvodásainkat, és többé-kevésbé családi körülményeiket. A helybeli gyermekek már az óvodás kor előtt gyakran felkeresik az óvodát, ismerkednek a környezettel, a közösséggel és a felnőttekkel. Szívesen töltenek itt néhány órát ismerkedés céljából. Szeretnénk elérni, hogy már az óvodába lépéskor minél több pozitív hatás érje a gyereket, ennek érdekében a következőt tesszük:  Óvodába lépésük előtt, igény szerint otthonukban meglátogatjuk  Az új gyermekeknek levelet küldünk, családi ismerkedési napot szervezünk, apró kis ajándékkal kedveskedünk számukra.  Lehetőséget adunk arra, hogy szüleivel együtt ismerkedjék meg az óvodával.  Biztosítjuk az anyás befogadást  A biztonság érzését adja, ha van a gyermeknek saját jele, polca, ahová csak az ő holmijai kerülnek. Megadjuk a lehetőségét annak, hogy az adott jelek közül választhassanak.

21

    

A befogadás idején lehetőségeinkhez mérten minden óvodai dolgozó ( dajka, óvónők) benn tartózkodik a gyerekek fogadása idején az óvodában. A csoportba már beilleszkedett gyerekeket érzelmileg előkészítjük a gyerekek érkezésére, így ők is segítségünkre lehetnek az új gyerekek befogadásában. Igény szerint különös gyengédséggel foglalkozunk az új gyerekekkel, megnyugtatjuk őket simogatással, ölbeli játékokkal, mondókákkal, bábbal, dallal, mely során meleg, elfogadó, szeretetteljes kapcsolat kialakítására törekszünk Tudatosítjuk és elmélyítjük az együttélés szabályait, a segítőkészség, bizalom, örömszerzés felismerését, átélését. A gyerekek számára lehetőséget adunk, hogy a saját tulajdonú kedves, az otthon meghosszabbítását jelentő tárgyaikat behozhassák.

A gyermekek óvodai felvételét a tanév során folyamatossá tesszük, ahogyan a 2,5 ill. 3. életévüket betöltik. Így kívánjuk elérni, hogy minden gyerek a csoportnak egyedi, színes tulajdonságokkal rendelkező tagja legyen. Közös élményekre épülő tevékenységek szervezése A szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő közös tevékenységek gyakorlása. Ahhoz, hogy tevékenykedni tudjanak, olyan élményeket kell nyújtanunk, amelyek az érdeklődésükhöz közel állnak (játék, munka, szabadidős tevékenységek, ünnepek, hagyományok, kirándulások), s amelyben minden gyermek a saját képességének leginkább megfelelő szinten részt vehet, amely során jól érzi magát. A nevelési év kezdete előtt meg kell terveznünk a projekteket a gyermekek érdeklődési körének megfelelően, ezen belül műveltség tartalmanként az élményeket nyújtó tevékenységeket, kitűzve a nevelési feladatokat, melyeket azon keresztül szeretnénk megvalósítani. Szocializáció szempontjából kiemelt jelentőségű az udvari játék, a közös kirándulások, a közös ünnepek, hagyományok, kooperációs technikák alkalmazása.. Mindezek segítik a társas kapcsolatok kialakítását. Erősítenünk kell ezeket a kapcsolatokat, különös tekintettel a bátortalan, a helyét még meg nem találó gyermekekre, segítve beilleszkedésüket. Beszélgető köreink során beszélgessünk sokat a gyermekekkel, érezzék, hogy egy közösséghez tartozunk. Ugyanakkor meg kell tanulniuk az együttélés szabályait: alkalmazkodást, megfelelő pozitív viselkedésnormákat, a jó és a rossz megkülönböztetését. Legyünk következetesek nevelésünk során, valamint nyíltak és őszinték a gyermekekkel való kapcsolatunkban. Használjuk ki a vegyes csoport előnyeit. A személyes példamutatás a gyermekek neveléséhez elengedhetetlen. A gyermekszereteten túl, a gyermek egyéni fejlődéséért való küzdelem, a gondos figyelem legyen jellemző. Érjük el, hogy a gyermekek örömmel és érdeklődéssel kapcsolódjanak be a közös együttlétbe. Biztosítsuk minden gyermeknek a személyes perceket, hogy a jó kapcsolatot megerősítse. Teremtsünk hagyományokat (pl. névnap, születésnap megünneplése). Mélyítsük el a gyermekekben az udvariassági szokásokat a magatartás és a beszéd vonatkozásában. Neveljük a gyermekeket feltétlen igazmondásra. Támogassuk a sajátos nevelési igényű és az etnikumhoz tartozó gyermekek elfogadását. A befogadást pedagógusi, pedagógiai és szülői szinten érvényre juttatni.

22

Segítsük a beilleszkedési nehézségekkel küzdő, nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek beilleszkedését. Speciális ismereteket, sajátos törődést igénylő gyermekek esetében: szükség esetén megfelelő szakemberek (pszichológus, logopédus vagy más gyógypedagógus, konduktor stb.) közreműködését vegyük igénybe.

A nevelés tartalma: A gyermekek óvodába lépése előtt családlátogatás alkalmával tájékozódunk az otthoni körülményekről, szokásokról, életvitelről, amelyben nagy eltérések, lemaradások tapasztalhatóak. Az óvodás korú gyerekek néhány százaléka hátrányos helyzetű vagy –és roma származású. Ez meghatározza a gyerekek gondozásával kapcsolatos feladatainkat. A beszoktatás ideje alatt megismertetjük a gyerekekkel a wc és mosdó használatát, a testápolási szokások sorrendjét. Úgy alakítjuk ki a helyes egészségügyi szokások sorrendjét, hogy minden felnőtt azonos módon és következetesen gyakoroltassa a gyerekekkel. Az óvodában úgy alakítjuk ki a heti étrendet, hogy az mindenkor feleljen meg a gyermekek életkori sajátosságainak (főzelékek, gyümölcsök,zöldségfélék, tejtermékek) szerepeljenek benne. Az étkezési szokásokban tapasztalható egyéni különbségeket, lemaradást a kulturált körülmények biztosításával, személyes példaadással próbáljuk koruknak megfelelő szintre hozni. Fokozatosan kialakítjuk a helyes öltözködési szokásukat, a szülők bevonásával. A réteges öltözködés előnyeit hangsúlyozzuk. A gyerekek tisztasága, ápoltsága érdekében rendszeres tisztasági ellenőrzést tartunk a lakóhely egészségügyi szakemberével (védőnő). A szülő értekezleten olyan témát választunk, ami kapcsolatos az egészséges táplálkozással, mozgással, tisztálkodással, fogápolással, hajápolás higiéniájával. Naponta szervezünk néhány percig tartó mozgásos tevékenységeket, valamint rövid ideig tartó sétát. Megfelelő időjárás esetén a testnevelés foglalkozásokat az udvaron tartjuk. Az óvodában megbetegedett gyereket azonnal elkülönítjük, értesítjük a szülőket. Egészségük megőrzéséhez fontos, hogy edzettek legyenek, ezért minden időszakban sokat tartózkodunk a friss levegőn. Udvari játékaink kialakításánál törekszünk a célszerűség, az európai szabványnak megfelelő praktikus játékok- játszóterek kialakítására. Évente történő karbantartásukkal vigyázunk, hogy megtartsák esztétikai hatásukat. Bútorzatunk korszerű, környezetbarát, otthonos , esztétikus. Az öltözőben megfelelő számú öltözőszekrény található, amelyeken minden óvodás külön tárolhatja a ruháit és cipőit. A mosdó helyiség korszerű, minden előírásnak megfelel. Gyermekméretű mosdók , wc-k tükrök kerültek felszerelésre és van jellel ellátott törülközőjük és saját ágyneműjük. A fejlődéskor eredménye az óvodáskor végére:    

Önállóan végzik a személyükkel kapcsolatos tisztálkodási, öltözködési teendőket. Képesek lesznek szükségleteik felismerésére, a mozgási igényük szándékos irányítására Igénylik környezetük rendjét Kialakulnak az egészséges életmódhoz kapcsolódó helyes táplálkozási és higiéniai szokások, beépülnek a gyermeki személyiségbe, pozitívan formálva azt. 23

Erkölcsi és közösségi nevelés „A fát gyümölcséről, az embert cselekedeteiről ismerik. A jótett soha nem vész el, aki udvariasságot vet, barátságot arat, aki kedvességet ad, szeretetet kap cserébe” (Basie) Az óvodapedagógus feladatai a szociális kompetenciák kialakulásának elősegítése és erősítése az együttléttől az együttműködésig. A viselkedés társas meghatározója.a hagyományképződés, a szokásrendszer , az érzelmi kapcsolatok minősége. Az óvodai erkölcsi nevelés tartalma, folyamata, módszerei, összefüggésben vannak a személyiség egészének ill. kognitív képességeknek a fejlesztésével. Az óvodás korban alakítható erkölcsi értékek fejlesztése a különböző tevékenységeken keresztül történik. Célunk , hogy a kisgyerek a heteronóm erkölcsi tulajdonságaitól megszabadulva az autonóm erkölcsi viselkedésnormákat felvéve tudjon élni. A kisgyermek igényei és a környezet elvárásai kezdetben nincsenek összhangban, így erkölcsi szocializáció során legfontosabb , hogy a szabályokat , szerepeket és normákat el tudja sajátítani. Ehhez nagyban hozzájárul a vegyes életkorú nevelési forma. Óvodánkban egy vegyes életkorú csoport van, valljuk, hogy a játék kellemesebb, ötletgazdagabb, többszólamú, ha különböző életkorú gyerekek vannak együtt. A kis és nagyobb testvér, ösztönző, utánzásra biztató társ. Az együtt-tevékenykedés és a közös élmények hatására, kialakul egy olyan együttműködés, amelyben mindenki megtalálja személyiségének, temperamentumának, fejlettségi szintjének megfelelő helyét a csoportban. A visszahúzódó gátlásos gyerekek is jobban társra találnak, mert vagy idősebb gyerek veszi őket védőszárnyai alá, vagy fiatalabb társakkal alakítanak ki könnyebb kapcsolatot. Mi különösen nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy megtanítsuk gyermekeinket, hogyan kell viselkedniük a közösségben, sok-sok közös élmény átélésével. Éreztetjük velük azt, hogy a közösség erő, adott esetben segítő támasz. Így közösségben szerzett tapasztalatokkal gazdagabban bocsátjuk őket az iskola, majd az élet felé. Ehhez tőlünk felnőttektől kell látniuk a pozitív mintát. Támogassuk a sajátos nevelési igényű és az etnikumhoz tartozó gyermekek elfogadását. A befogadást pedagógusi, pedagógiai és szülői szinten érvényre juttatni. Segítsük a beilleszkedési nehézségekkel küzdő, nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek beilleszkedését. Speciális ismereteket, sajátos törődést igénylő gyermekek esetében: szükség esetén megfelelő szakemberek (pszichológus, logopédus vagy más gyógypedagógus, konduktor stb.) közreműködését vegyük igénybe. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: -

Figyelmesen hallgatják meg társaik és az óvónő közlését. Ébredezik bennük a közösségi öntudat, kialakul a csoport élete iránti érdeklődés. Az adott tevékenység által megkívánt magatartási formát önként vállalják. Érzelmileg és értelmileg egyaránt elfogadják az óvónő kérését, útmutatását. Képesek alkalmazkodni társaikhoz. A kialakított szokások a gyerekek igényeivé válnak. Fontos, hogy a gyerek felfogja mit várnak tőle Megérti és elfogadja a szabályokat Kialakul az igazságról, a jóról és a rosszról való képe Az óvodai csoportban évvégére nincs peremre szorult gyermek.

24

Az anyanyelvi, és az értelmi képessek fejlesztése „Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat.” (Alapprogram) 1. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása – beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel –az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd- és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. 2. Az óvodai nevelés a gyermek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára – mint életkori sajátosságra –, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosít a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. 3. Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás – alkotóképesség – fejlesztése. Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása. Cél:   

Olyan személyiségjegyek kialakítása, fejlesztése, mely képessé teszi a gyermekeket a szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezetben való eligazodásra. A gyermekek érthetően, lehetőleg tisztán beszéljenek, jól kommunikáljanak. Szeressék és becsüljék a magyar nyelvet.

Az óvodapedagógus feladatai:   

 

A gyermekek anyanyelvi, értelmi képességeinek megismerése, a fejlesztés tervezése, szervezése, megvalósítása, a fejlődés nyomon követése, mindezek rögzítése az arra szolgáló dokumentumokban. Úgy szervezze meg a gyermekek anyanyelvi, értelmi képességeinek fejlesztését, hogy az a nevelés egész folyamatára kiterjedjen. Biztosítson a gyermekek számára sokoldalú tapasztalat-, és ismeretszerzési lehetőséget. A gyermekek kíváncsiságára, érdeklődésére építve biztosítja a gyermekeknek a változatos tevékenységet, ezáltal fejleszti a gyermekek értelmi képességeit: az érzékelést, észlelést, figyelmet, képzeletet, gondolkodást, kreativitást. A tevékenységek során szerzett tapasztalatok folyamatos feldolgozása fejlessze az egyszerű gondolkodási műveletek alkalmazását, az ismeretek emlékezetben tartását és a probléma megoldó képességet A gondolkodás és beszédfejlődés összhangjának kialakítása kiemelt jelentőségű. Beszélgető helyzetek teremtése, a türelmes meghallgatás, az összefüggések nyelvi

25



       

kifejezésének segítése folyamatosan aktuális feladat. A gyermekek beszédkedvének fenntartása, és bátorítása. Fejlesztő munkája során fordítson kiemelt figyelmet a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre, tartsa szem előtt a nevelési alapelveket, az életkori sajátosságokat, az egyéni fejlődési ütemet, építsen a gyermekek meglévő tapasztalataira, élményeire. Segítse elő a gyermekek természetes kíváncsiságának, közlési vágyának kielégítését, aktivitásának fokozását, ösztönözze őket gondolkodási műveletek alkalmazására, megoldására, támogassa az önállóságot, kreativitást. Példaértékű beszédével, anyanyelvi játékokkal segítse a gyermekek nyelvelsajátítási folyamatát. Teremtsen minél több alkalmat arra, hogy a gyermekek spontán és tervezett formában szerzett élményeit, szerzett tapasztalatait, ismereteiket különböző tevékenységekben, változatos formákban gyakorolhassák, bővíthessék, rendszerezhessék. Láttassa meg a magyar nyelv szépségét, gazdagságát. Szükség esetén irányítsa a gyermeket (szülőt gyermekével) megfelelő szakemberhez. Terápia esetén működjön együtt az illető szakemberekkel, segítse annak munkáját. Tájékoztassa a dajkát a kitűzött célokról, valamint arról, hogy miben kéri a segítségét a megvalósítás során. A gyermek értelmi képességeinek nyomon követése fontos feladatunk. Törekedjen szakmai megújulásra. (Projekteken belül alkalmazott beszélgető körök)

Mint azt a helyzetelemzésünkben már bemutattuk, az óvodánkba járó gyermekek döntő többsége hátrányos, ill. halmozottan hátrányos helyzetű. Ingerszegény környezetből kerülnek hozzánk, szókincsük szegényes, mondatalkotásuk kezdetleges. Az óvodai környezet tárgyainak nagy része ismeretlen számunkra. Van, aki az óvodában találkozik először játékkal, ceruzával. Ezért az óvodai élet kezdetén az óvodapedagógus együtt játszik a gyermekekkel. Segíti őket abban, hogy megismerjék a játékok használatát. Lehetőséget teremt arra, hogy a gyermekek tapasztalatokat szerezhessenek a tárgyak tulajdonságairól. A család és az óvoda nevelési szokásai is gyakran eltérnek egymástól, a közös játék, tevékenykedés során sajátíthatják el azokat a szokásokat, kommunikációs formákat, melyek a nyugodt játékot, az együttműködést, személyiségük gazdagodását lehetővé teszik. Az óvodapedagógus (dajka) szinte minden mozdulatát szóbeli megnyilatkozással kíséri. Erre azért van szükség, hogy a gyermekek szókincse és ismereteik folyamatosan bővüljenek. Az óvodapedagógus feladata megismertetni a gyermekeket azokkal a szavakkal, kifejezésekkel, melyek az általuk ismert tárgyakhoz, tevékenységekhez kapcsolódik. A gyermekek anyanyelvi, értelmi képességeinek fejlesztése érdekében napi rendszerességgel szervez az óvodapedagógus beszélgető-kört, beszédszervek mozgásának fejlődését elősegítő játékokat, valamint olyan játékokat, tevékenységeket, melyek segítik a gyermekek figyelmének, gondolkodásának fejlődését. Ezeket a projektek műveltségtartalmaiba rendszerezve fel is tünteni. Kiemelt szerepet szán az óvodapedagógus a dramatikus játékoknak, a mozgással egybekötött képességfejlesztő játékoknak, mondókáknak, kiszámolóknak, párbeszédes verseknek, meséknek. Az óvodapedagógus nagy körültekintéssel, tudatosan tervezi ezeket a játékokat. A gyermekek személyiségének gazdagodását segítik a minden gyermek számára hozzáférhető élmény-, és tapasztalatszerző séták, kirándulások.

26

Tervezés: Tervező munkáját a gyermekek beszédállapotának, értelmi képességeinek megismerésével kezdi az óvónő. A gyermekek óvodába lépését követő két hónapon belül rögzíti megfigyeléseit a Fejlődési naplóban. Meghatározza a gyermekek erősségeit, gyengeségeit. Az egyéni képességek összesítése alapján határozza meg a csoport egészére vonatkozó fejlesztés céljait, feladatit, módját. A gyermekek erősségeire építve tervezi a fejlesztést. Az egész csoportra vonatkozó fejlesztési tervet a Csoportnapolóban rögzíti. A negyedévre szóló nevelési tervben rögzíti a hosszú távú célokat, feladatokat. A heti tervben rögzíti a hosszú távú célok megvalósítását segítő játékokat, tevékenységeket. Az óvodapedagógus fokozott figyelmet fordít a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésére. Ezen gyermekek csoportos formában szervezett játékokban, tevékenységekben szívesebben kapcsolódnak be. Olyan játékhelyzeteket teremt, mely során egyéni szükségleteiket csoportos formában elégíthetik ki a gyerekek. Az óvónő gondoskodik a gyermekek mikrocsoportos és egyéni fejlesztése lehetőségének megteremtéséről. Jelenleg logopédus foglalkozik a nagycsoportos beszédhibás gyermekekkel. Az óvodapedagógus folyamatosan kapcsolatot tart vele, segíti munkáját. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: -

Egyre pontosabbá válik valósághű észlelésük Kialakul a figyelem összpontosítására való képességük Képesek a gondolkodás elemi műveleteire Képesek a problémák megoldására, fejlődik kreativitásuk. Kialakul az érzelmi ráhangolódás a célzott tanulásra. Képesek a tartós figyelemre, kialakul a feladattudatuk Erősödnek az iskola kezdéséhez szükséges magatartási formák: önfegyelem, kitartás. Igénylik, hogy a feladatokat sikeresen és önállóan oldják meg. Képesek a környezetükről hiteles, valósághű képet alkotni. Kialakul az adott életkorra jellemző szókincs. Gondolataikat rövid, összefüggő mondatokban képesek megfogalmazni.

27

Az óvodai élet megszervezése

A gyermek egészséges tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5-35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését, együttműködve a gondozást végző munkatársakkal. Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok… szolgálják. Az óvodai nevelés csak a jóváhagyott pedagógiai program alapján valósulhat meg és a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg, az óvodapedagógus feltétlen jelenlétében és közreműködésével.

A napirend kialakításának szempontjai, követelményei:    

A napirend, mint a tevékenységek ismétlődő kerete, nyújtson érzelmi biztonságot a gyermekek számára. Segítse elő a gyermeki igényekhez, szükségletekhez igazodó életritmus kialakítását. Az egészséges gyermeki fejlődéshez és fejlesztéshez biztosítson megfelelő időkeretet. Segítse a napirend a tevékenységek folyamatjellegét, legyen rugalmas.

28

NAPIREND

Időkeret

Tevékenységek

7.00 – 8.30

-

Gyülekezés Szabadon választott játék a csoportszobában. Személyes percek. Játékba integrált egyéni és mikro-csoportos tevékenység

8.30 – 9.30

-

Mindennapos testnevelés Testápolási tevékenységek Tízórai

9.30 – 12.00

-

Szabadon választott játék a csoportszobában Játékba integrált egyéni és mikro-csoportos tevékenységek: Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka ének-zene, énekes játék, gyermektánc verselés, mesélés külső világ tevékeny megismerése ( matematikai nevelés) mozgás

-

Játék a szabadban, séta, kirándulás Egyéni vagy csoportos képességfejlesztés Testápolási tevékenységek

12.00 – 13.00

-

Ebéd Testápolási tevékenységek

13.00 – 15.00

-

Mesehallgatás Délutáni pihenő

15.00 – 16.00

-

Testápolási tevékenységek Uzsonna Szabadjáték a csoportszobában Hazamenetel

Az időpontokat rugalmasan kezeljük a gyerek szükségleteihez, valamint a csoportban zajló tevékenységekhez igazodva.

29

Párhuzamosan szervezett differenciált tevékenységek a csoportokban: A tanulás fajtái: - Verselés, mesélés - Ének-zene, énekes játék, gyermektánc - Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka - Mozgás - Külső világ tevékeny megismerése A fent említett tevékenységek esetenként együttesen , egymásra épülve vannak jelen az ismeretszerzésben, mivel ez óvodánkban komplex formában, projekteken keresztül történik: - szokások alakítása, utánzással modellkövetés és magatartásformák fejlesztése, - spontán, játékos tapasztalatszerzés, - cselekvésen alapuló tanulás, - gyermeki kíváncsiságra épülő ismeretszerzés, - tapasztalatszerzés, megfigyelés, felfedezés, - problémamegoldás fejlesztése Mindig tartalmaz választási lehetőséget, amely a gyermek egyéni érdeklődésére épít, és lehetőséget ad a szabad önkifejezésre. Személyre szabott, pozitív értékeléssel segítjük a gyerekek személyiségének kibontakozását. A különböző motiváló hatásokat megfelelő módon használjuk ki a gyermeki önfejlődés inspirálására. Támogatjuk az eltérő szükségletű gyermekeket az eltérő tanulási stílusok érvényesülésében. Így biztosítjuk az óvoda-iskola átmenet megkönnyítését, a differenciálást, az érzelmi légkört, a játék elsődlegességét. A tanulás munkaformái: Tevékenységtől, életkortól, feladattól, anyagtól függően: - egyéni, - mikrocsoportos,

Az óvodai nevelés tervezése, dokumentációs rendszer Célja: Tudatos pedagógiai munka, mely különböző időtávokat fog át, és kiterjed a nevelőmunka minden szereplőjére. A tervezéssel kapcsolatos követelmények:  Távlati és szakaszos  Logikus egymásra épülés  Konkrétság  Folyamatosság  Tartalmi és formai egység  A tervezés és értékelés összhangja

30

Helyi Nevelési Program Anamnézis

Éves vezetői munkaterv

Beszoktatás tapasztalatai

Feltételi és mulasztási napló

Éves terv

Étkezők nyilvántartása

Heti terv

Csoportnapló

Fejlődési napló

31

Az óvodai élet tevékenységformái és óvodapedagógus feladatai A játék Ezerszer kimondott gondolat: „ A 3-6 éves gyermekek fő tevékenységi formája a játék”. Szem előtt tartva ezt a nevelési elveinkben a játékot az óvodás gyermeket személyiségfejlődésének alapvető eszközévé kívánjuk tenni. Vekerdy Tamás szavaival élve: „ A játék olyan varázseszköz, mellyel a legtöbb lelki és szellemi táplálékot nyújthatjuk kisgyermekeinknek, amellyel legbiztosabban vértezhetjük fel őket a felnőtt korra.” A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a kreativitást fejlesztő és erősítő élményt adó tevékenységgé. „ A gyermek játéka olyan önként vállalt, szabad , örömteli és többnyire különböző vágykielégítő tevékenység, amelynek célja a játékon belüli, a játékban, önmagában van. A kisgyermekeknek azért elsődleges tevékenysége, mert nincs semmi olyan egyéb tevékenység ebben az életkorban , amely olyan mértékben volna képes hatni a gyermek szinte valamennyi pszichés, motoros és szociális személyiségkomponensére, mint a játék. Játékkal játszás közben fedezi fel, ismeri meg környezetét, s ismeri fel önmaga lehetőségeit és korlátait is. Felfedező hajlama és kíváncsisága, tevékenységi vágya, a felnőtthöz való hasonlítás igénye, szocializációs indítékai a pszichikus szükséglet rangjára emelik a játékot. A játék két formájában- szabad játék és kezdeményezett- az óvodapedagógus szerepe eltérő.” (Bakonyi Anna) Cél: A fejlesztési feladatok játékban történő alkalmazásával naponta a folyamatosan sok-sok lehetőséget biztosítva a gyermekek arra, hogy számukra érdekes és szabadon választott tevékenységek közben gyakorolhassák azokat a funkciókat, amelyek az aktuális fejlődésüket elősegítik. Olyan boldog gyermekkor megteremtése, ahol a cselekvések gyakori átélésével a gyermekek egyéni vágyai, ötletei kibontakoznak. Elősegítjük, hogy a közös játékban kedvezően alakuljanak a játékhagyományok, erősödjön a „mi-tudat”, így a játék a közösségi élet fejlesztését is szolgálja. A gyermeki játék egyben a tanulás színtere is , ezért a szabad játékon túl a szervezett játéktevékenységeket is gyakran alkalmazzuk, amibe beépítjük az éppen aktuális projekt témája által diktált ismeretanyagokat, eszközöket, módszereket ill. esetenként vissza-vissza térünk a projektek feldolgozása közben saját kezűleg készített játékokhoz is. Az óvódapedagógus feladata:  

Határozza meg a szabad játék helyét a napirendben. Teremtse meg az elmélyült játék feltételeit (hely, idő, játékeszközökhöz való egyenlő hozzáférés biztosítása), - felismerve, hogy a játék a személyiség fejlődésének milyen fontos területe, ezért a benne rejlő nevelési lehetőségeket céljainknak megfelelően tudatosan használjuk fel.

32

         

Ismertesse meg, és következetesen tartassa be a gyerekekkel a különböző játékok szabályait. A játék által alakítsa ki (játékos tevékenységszervezéssel) azokat a magatartási formákat és tulajdonságokat, amelyekkel megalapozza az elmélyült, kitartó munkavégzést. Együttjátszás során mutassa be a gyerekeknek az új játékeszközök használatát. Fejlessze a gyerekek komplex személyiségét a különböző fejlesztő játékok egyénre szabott tervezésével, folyamatos kreativitásával Gyűjtse össze, készítse elő azokat az anyagokat, eszközöket, amelyek motiválhatják a gyermekek témaválasztását, annak tartalmi feldolgozását. Kísérje figyelemmel, hogy a különböző játékfajták hogyan jelennek meg a gyermekek játékában. Amennyiben a gyermekek játékszintje megreked, tudatos jelenlétével együttjátszás során segítse elő, támogassa, ösztönözze őket a továbblépésben. Tartsa tiszteletben a gyermeki játék önállóságát, a szabad játékot.. Tudatos jelenlétével biztosítsa az indirekt irányítás felelősségét. Kerülje a nemi sztereotípiák kialakítását, az ahhoz való merev ragaszkodást.

A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. Ugyanakkor a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete is, melynek naponta visszatérő módon, hosszantartóan, lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A gyermek a játékban tájékozódik, fejlődik és erősödik pszichikuma, kreativitása, élményeket, tapasztalatokat szerez általa. Óvodánkban a szabad játék túlsúlya érvényesül. A gyermekek életkori sajátosságait ismerve lehetővé kell tenni, hogy szabadon játsszanak, tapasztalatokat szerezzenek, kísérletezzenek, hogy kialakulhasson az „én csinálom” érzése. A felnőttel való közös játszás ne sértse a gyermek önállóságát, kreativitását, elképzeléseit. A derűs, nyugodt játék feltétele, hogy a gyermekek önállóan eldöntheti, melyik játékeszközt választják, kivel, és mennyi ideig játszanak. Az egyes játékeszközökkel való játszás helyszíne a gyerekek között a megbeszéltek alapján változik. Csoportszobáink elrendezése biztosítja a mozgásos játékok lehetőségét ugyanúgy, mint a kuckókat, játéksarkokat. Fontos, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket biztosítsunk. Biztosítjuk az élményszerzési lehetőségeket a különböző játékformákhoz: a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus szerepjátékokhoz, a konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz. Az elmélyült játékhoz fontos a minél hosszabb játékidő biztosítása, ezért az óvoda napirendjében kiemelt jelentőséget biztosítunk ennek. Játékeszközeink kiválasztásánál ügyelünk arra, hogy a játék anyagában praktikus, tartós, jól tisztítható, fejlesztő hatású, és a gyermekek számára veszélytelen legyen. Figyelünk arra, hogy a játékeszközök mindig elérhető helyen legyenek, a gyerekek keresés nélkül találják meg és vegyék le azokat. A viták, és tárolási problémák elkerülése érdekében arra kérjük gyermekeinket és szüleiket, hogy kerüljék a játékeszközök otthonról való behozatalát, de nem ragaszkodunk mereven ehhez a szabályhoz, ilyenkor figyelembe vesszük az adott nevelési helyzetet. A gyermekek a környezetükből szerzett tapasztalataikat játékukban megjelenítik. Mindenkor figyelmet kell fordítanunk arra, hogy az „élmények lejátszása” lehetőleg kulturált formában történjék. Lehetőségeink szerint igyekszünk sok időt az óvoda udvarán tölteni. Szerencsések vagyunk, hisz óvodánk udvarai tágasak, átlagos felszereltségüek, változatos játéklehetőségeket

33

biztosítanak. Sétákra, kirándulásokra is sok kiváló lehetőségünk van. Fontos, hogy minél több élményhatás érje a gyermekeket. Játék közben is kerüljék a durvaságot, az illetlen szavak használatát. Megosztott figyelemmel kísérjük a gyermekek játékát, mert így dönthetjük el, mely helyzetben szükséges a közvetlen beavatkozás. Magatartásproblémák, gátlásosság, félénkség esetén fejlesztőjátékkal jó eredményt érhetünk el. Ez kiemelten vonatkozik az SNI és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeink játékára. Az óvónő modellértékű módszereinek alkalmazása Folyamatosan figyelemmel kísérjük a gyerekek játékát. Hagyjuk a gyerekeket cselekedni, de ha szükség van rá, modellnyújtó játszótársak leszünk, ötleteket adunk, és ha komolyabb konfliktust tapasztalunk, segítséget nyújtunk annak megoldásában.. Igyekszünk elsősorban a jót meglátni minden gyerekben, játék során is mindig a pozitív megnyilvánulásaira építeni. Óvodásaink képességeinek, készségeinek kibontakozását minden eszközzel biztosítjuk, éppen ezért minden apró sikerének, fejlődésének örülünk. Ösztönözzük őket a választott tevékenységek megismétlésére, és az újrapróbálkozásra. Beszédkészség fejlesztése játék közben: A beszéd fejlődése is a játékos gyakorlatokon át vezet, mely szintén erőforrás. Ezen az úton közli a gyermek gondolatainak, érzéseinek, vágyainak árnyaltabb visszaadását. Örül ha beszéde segítségével, játékötleteit társai elfogadják, folytatják. Mi felnőttek örömet szerzünk azzal, hogy a játékban jelentkező problémáikat megértjük, a problémát megbeszéljük. Játék közben a gyerekek élvezettel raktározzák el az új szavakat, ezért arra törekszünk, hogy játék közben minél jobban gazdagítsuk a gyerekek szókincsét. Óvodáskorban megfelelő játékfajták tartalmának, minőségének gazdagítása a gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembe vételével történik. Tartalom: a, b, c, d,

Gyakorlójáték Konstruáló játék Szimbolikus szerepjáték Szabályjáték

A fejlődés várható eredménye az óvodákor végére: -

-

A gyerekek képesek kitartóan több napon keresztül egyazon játéktémában együtt játszani. Képesek olyan játékhelyzeteket létrehozni, amelyeket élményeik alapján reprodukáltak. A szerepek elosztását, az eszközök kiválasztását is önállóan tudják elvégezni. Társas viselkedésükben megjelennek az elfogadott viselkedési normák. Igényükké válik a társakkal való együttműködés. Képesek a játékok szabályait és normáit betartani. Képesek legyenek kreatívan, önállóan végigvinni saját játékötleteiket Játékaik közben adódó problémáikat, konfliktusaikat képesek legyenek önállóan megoldani.

34

Munka A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tanulással sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munka jellegű játékos tevékenység. Cél:        

Ismerjék és szeressék meg a különböző munkatevékenységeket. A mindennapi munkálkodásuk közben végezzenek megfigyeléseket, szerezzenek tapasztalatokat, ismereteket természeti és társadalmi környezetükről. Fejlődjön kitartásuk, felelősségérzetük, természetes módon alakuljon szociális magatartásuk, társas kapcsolataik. Sajátítsák el a különböző munkafolyamatok részmozzanatait, azok célszerű sorrendjét. Tapasztalják meg az elvégzett munka örömét. Tanulják meg az egymás és a felnőttek munkáját megbecsülni. Tanulják meg a legszükségesebb eszközök, szerszámok rendeltetésszerű használatát. Fejlődjenek a munkavégzéshez szükséges képességeik, egész személyiségük.

Az óvódapedagógus feladatai:          

Segítse a gyermekek önálló próbálkozásait. Ismertesse meg az egyes munkafajták, részmozzanatok célszerű sorrendjét a gyermekekkel. Mivel óvodáskorban a munka jellegű tevékenység a játékkal együtt bontakozik ki, ezért fontos a gyermek életkorának megfelelő munkalehetőség biztosítása. Adjon differenciált feladatokat a gyermekek életkorához és egyéni sajátosságaihoz igazodva, különös tekintettel a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, cigány és különleges bánásmódot igénylő gyermekek esetében. Fokozatosan vezesse be az egyes munkafajtákat figyelembe véve az életkori jellemzőket, az egyéni fejlettségi szinteket, és a terhelhetőséget. Biztosítsa a lehetőséget, hogy a gyermekek kipróbálhassák önmagukat a munkavégzés során. Ösztönözze, és ösztönző módon értékelje a munkavégzést. Fejlessze a gyermekek munkavégzéséhez szükséges képességeit és tulajdonságait. Ismertesse meg a felnőttek munkáját a gyermekekkel. Támaszkodjon a munka játékkal megegyező sajátosságaira is (örömforrás, kreatív, közösségépítő).

A munka az óvodai nevelés egyik fontos eszköze, amely során a gyermek önmagát és társait kiszolgálja, amit örömmel végez. Az óvodáskor legfontosabb tevékenységével, a játékkal könnyedén nevelhetünk munkára. A gyermekek a munkát – épp úgy, mint a játékot,- általában könnyedén, örömmel végzik. Szívesen azonosulnak a munka céljával, természetesnek tartják szükségességét, élvezik az elért eredményeket. A munka célját külső szükséglet veti fel, eredménye azonnal mérhető és érzékelhető. A munka hozzájárul az értelmi képességek fejlődéséhez azáltal, hogy a gyermekek a mindennapi munkálkodás közben megfigyeléseket végeznek, tapasztalatokat, ismereteket szereznek természeti és társadalmi környezetükről. 35

Érzelmi képességeket fejleszt, sok új ismeretet nyújt. Felelősséget, önállóságot, önbizalmat, önismeretet fejleszt. Fejlődik kitartásuk, felelősségérzetük, önértékelésük. A gyermek munkafogásokat tanul, eszközök, szerszámok használatát ismeri meg, erősödik együttműködő és szervezőkészsége. Erősödik kezdeményező képességük, a szükséges munkát felszólítás nélkül megkezdik, a hiányosságokat észreveszik, miközben fejlődik együttműködési készségük is. Tudatosodik bennük a munkavégzés fontossága. Fejleszti a gyermekek esztétikai fogékonyságát, erősíti a közösséghez tartozás érzését. A tárgyak, térbeli viszonyok, cselekvések stb. megnevezése szükségszerűvé válik s ezzel gyarapítja a gyermek ilyen irányú szókincsét. Egyben egyre nagyobb lehetőségeket teremt a keresztcsatornák fejlődésére, különböző észlelési formák összekapcsolásával a munkavégzés egyre pontosabbá, szervezettebbé, egyszerűbbé válik. Mindeközben természetes módon alakul a gyermekek szociális magatartása, társas kapcsolata. Figyelnünk kell a munkavégzésnél arra, hogy ne csak időszakosan, hanem rendszeresen biztosítsuk a folyamatos munkavégzés lehetőségét. Ez legyen mindig egyéni fejlettségüknek és teherbírásuknak megfelelő. A munkafolyamatok elsajátításának leglényegesebb eleme a munkafázisok megmutatása. Alapozzunk a gyermek önállóságára való törekvésére. A szokások hosszú folyamatokban, sokszori, hasonló körülmények közötti gyakorlással szilárdulnak meg. A munka az állandó tapasztalatszerzésnek, az együttműködés készségének, a céltudatosságnak, az önfegyelemnek alakítója. A gyermek munka jellegű tevékenysége önként – azaz örömmel és szívesen végzett aktív tevékenység legyen. Munkafajták: -

Önkiszolgálás

Ez a tevékenység az óvodai életet végigkíséri, fejleszti a gyermek önállóságát, önfegyelmét, kitartását, feladattudatát. A személyével kapcsolatos feladatokkal, annak sorrendjével, a felnőtt segítségével ismerkedik meg (testápolás, öltözködés, holmijuk rendben tartása, kulturált étkezési szokások elsajátítása). -

Alkalomszerű munkák és megbízatások

Alkalmi megbízatások, melyek a nap folyamán gyakori elemei a gyermeki tevékenységnek. Ezek a munkák lehetnek: a játékban megjelenő, önmaguk és társaik valós szükségleteit kielégítő munkák, és lehetnek a csoporthagyományok ápolásához kapcsolódó munkák, ünnepi készülődések, takarítás, díszítés, a terem átrendezése, ajándékok készítése ill a projektek témáihoz kapcsolódó munka jellegű tevékenységek. -

Növény és állatgondozás

A környező világ megismerésének egyik része a növények és állatok fejlődésével, gondozásával, védelmével való ismerkedés. Élősarok rendezése, gondozása, növénygondozás, virágok ápolása a virágoskertben.

36

-

A környezet rendjének megőrzése

Tevékenyen részt veszünk a gyerekekkel az óvoda udvarának folyamatos rendben tartásában. A kicsiket is folyamatosan szoktatjuk a kinti munkajellegű tevékenységekhez. Először csak figyeljék, segítsenek a nagyoknak. A csoportszoba rendjének megtartására szoktatjuk a gyerekeket. Tudják , hogy melyik játéknak hol a helye, ne keverjék össze azokat. Legyenek igényesek környezetük rendjének megőrzésére. -

Naposi munkák

A nagyobb gyermekek egymás közötti kapcsolatát jól fejleszti a naposi munka. A gyermekek munkáját a közösség szükséglete indokolja, eredményessége szemmel látható, érzékelhető. A gyerekek fejlettségétől függően fokozatosan vezetjük be és fokozatosan bővítjük. Az önkiszolgálással kapcsolatos munkaszokások begyakorlása után válik egyre tudatosabbá és örömtelibbé ez a tevékenység. Hozzájárul a gyermekek közötti társas kapcsolatok alakulásához. Lehetővé válik általa a kitartás, a felelősségérzet, a kötelességteljesítés gyakorlása. Alakul a gyerekek önértékelése. E tevékenység nevelőereje nagy hatású, mert erősíti a gyermekekben a munka játéktól eltérő jegyeit.

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: -

Önállóan végzik a személyiségükkel kapcsolatos teendőket Figyelnek környezetük rendjére, védelmére Szívesen vállalnak rendszere és alkalmi munkákat A megbízatásokat felelősséggel végzik el Örömmel végeznek növény és állatgondozást Különbséget tesznek a játék és a szükséges tevékenységek között, annak megfelelően viselkednek Tevékenységek közben fejlődik a munkavégzéshez szükséges képességük , jártasságuk, begyakorlódnak és pontosabbá válnak különböző munkakészségek Munkavégzés közben gyermekeinkben alakul a feladattudat, kötelezettségérzet, kitartás , felelősségérzet.

37

Tanulás „A tevékenységekben megvalósuló tanulás az óvodában a folyamatos, jelentős részében utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretben valósul meg.” (Alapprogram)

Cél: Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes tapasztalataira , ismereteire.

Óvodapedagógus feladatai:       

A tanulást támogató környezet megteremtése. A közvetlen, sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségeinek biztosítása, konkrét ismeretek szerzése. Tekintse a tanulást folyamatos tevékenységnek, mely biztosításával a tanulás részben spontán, utánzásos alapokon, részben szervezett formában, de mindig játékosan jön létre Alkalmazzon olyan változatos szervezeti formákat, melyek igazodnak a gyermekek életkorához, egyéni érdeklődéséhez, képességeihez( esetünkben a projektpedagógián alapuló kooperációs technikák) A gyermeki kreativitás erősítése. A hátrányok kompenzálása A gyermeki személyiség kibontakozásának segítése személyre szabott, pozitív értékeléssel.

Tartalom: Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg.

38

Feltétele: A gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése. A tanulás jelenléte a játékban: Abból kiindulva, hogy a tanulás színtere a játék, az is következik, hogy:  Minél inkább belefeledkezik a gyermek a játékba, annál inkább megindulnak benne a tanulást előidéző folyamatok  Minél többféle játékban vesz részt a gyerek, annál többféle tanulási hatás éri.  A folyamatos és rendszeres játék hatására kialakuló új szükségletek mind bonyolultabb játékokhoz teremtik meg a belső pszichés feltételeket  A valamilyen területen lemaradt, valamilyen részfunkció fejlődési ütemében megkésett gyermekek a megfelelően összeállított játékkészlet segítségével behozhatják lemaradásukat. Utánzás a tanulásban A játékbeli utánzások egyben a tanulás alapjai is. Ezen kívül vannak a tanulással összefüggő utánzások is. Ezek nem játékok, de játékos jellegűek. Ilyenek a készségeket fejlesztő tevékenységek: eszközök készítése, eszközök használata (mintakövetés, szociális tanulási formák), a beszédnek, a dallamoknak, a mozgásoknak az elsajátítása ( népi tánc, a zenei képességfejlesztést kísérő mozgások, testnevelés mozzanatai, szabadidős mozgások). Ezen kívül probléma-megoldási stratégiákat, magatartásformákat sajátíthat el a gyerek akár a felnőtt, akár kortársai tevékenységeinek megfigyelésével, utánzásával. A mintaadást az teszi indokolttá óvodás korban, hogy a 3-6 évesek számára könnyebb látva utánozni és mímelni, mint instrukciók alapján megérteni, cselekedni. A megfigyelés A megfigyeléses tanulás lehet önálló tanulási forma, az utánzásos tanulás előzménye és kísérője, és a gyakorlati tevékenység része. Mindhárom változatban lehet spontán és irányított, a játékhoz kapcsolt (de nem játék) tanulási forma. A megfigyelés képességének fejlődése, fejlesztése több tényezőtől függ. Ezek mindegyikének helyet kell adni az óvoda mindennapi életében. A gyermekek sokat és szívesen szemlélődnek, ezért a megfigyeléshez:  Nyugodt körülményekre, megfelelő időre van szükség  A tárgyaknak , eseményeknek a gyermek közelében kell lenniük.  A figyelem és az inger erősség megfelelő szintje mellezz folyó gyakorlás eredményeként egyre bonyolultabb jelenségek és összefüggések megismeréséhez jut el a gyermek.  A megfigyelt tárgyak , események, jelenségek, elraktározásának és tartós megőrzésének képességére is szükség van.  A megfigyelt jelenségek megértését nagyban segíti az óvodapedagógus néhány szavas megjegyzése és a minél többszöri megfigyelési és gyakorlási alkalom biztosítása.

39

Az óvodás gyermek kérdései A kisgyermek kérdései révén is kap választ és segítséget a környezetéből szerzett benyomásai, tapasztalatai megértéséhez, kérdései segítségével rendeződnek az őt ért tagolatlan környezeti hatások. A válaszok hozzájárulnak a környezetében elfoglalt státuszának megértéséhez, a társakhoz felnőttekhez fűződő viszonyának tisztázásához, önismeretének kibontakozásához. A kérdések legtöbbször játék közben és a megfigyelések eredményeképp fogalmazódnak meg. A kérdésekben a gyermeknek a kérdezett iránti bizalma fejeződik ki. Válaszaink közben rendkívül fontos a kapcsolat megőrzése és elmélyítése. Ennek érdekében:  A válaszok harmonizáljanak a gyermek fejlettségével és igényével  A gyermek érezze kérdései iránti őszinte érdeklődésünket  Figyeljünk válaszaink megértésére  A derűs légkör bátorítólag hasson A derűs légkörre a társakhoz intézett kérdések megfogalmazásához is szükség van. A kölcsönös kérdésmegfogalmazások annál sokoldalúbbak és bizalmasabbak minél , minél szorosabb kapcsolat jellemzi a beszélgetőket. Problémamegoldás Az erre épülő projektmódszer igyekszik, a gyerekeket érintő témákat „problémákat” közösen megfogalmazni, kiválasztani és azokat feldolgozni játékosan és a napi tevékenységekbe beépítve. Ez minden tanulási formának lehet kiegészítője, ugyanakkor önálló tanulási formaként is szerepelhet. A problémamegoldások játékfajtáktól függően eltérő módon fordulnak elő. A gyakorlójátékban a tárgyak újszerű összeillesztése, csoportosítása, az új mozgáskombinációk, az új nyelvi kifejezések megtalálása, felfedezése jelzi a kreatív gondolkodás jelenlétét. A felmerülő problémahelyzetek megoldásához néha szükség van az óvodapedagógus segítségére. Ez a segítés nagy szakértelmet és türelmet igényel az óvodapedagógustól. Az önállóságot ne vegyük el a gyermektől, övé legyen a megoldás sikerélménye. A gyakorlás Az óvodáskorú gyerekek közismerten a játékukba építik be az érdeklődésükre számot tartó élményeiket, tapasztalataikat- gyakorolva ezzel meglévő és alakuló képességeiket. A nevelő által kezdeményezett gyakorlást is szívesen fogadják, ha az tartalmában érdekes, ha maga a gyakorlási forma vonzó, ha eredménnyel kecsegtet. A játék jelenléte a tanulásban A tanulás folyamatos tevékenység, amely gyakorlati tevékenységen keresztül fejlődik. A tanulás sokféle lehetőséget ad az érdeklődés kiegészítésére, tapasztalatszerzésre, ma gondolkodás örömének átélésére, a környezet szépségének felidézésére. Tanulás közben változatos szervezeti formákat alkalmazunk, amely igazodik a gyermek életkorához, egyéni érdeklődéséhez, képességeihez és az adott projekt témájához. Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely nem szűkül le az ismeretszerzésre, hanem az egész óvodai nap folyamán jelen van. A tanulás feltétele a gyerekek cselekvő aktivitása, a közvetlen sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás lehetőségeinek biztosítása.

40

A tanulás lehetséges formái az óvodában       

Spontán játékos tapasztalatszerzés A cselekvéses tanulás Gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés Problémaszituációk, gyakorlati probléma-és feladatmegoldások Az óvodapedagógus által kezdeményezett foglalkozásokon megvalósuló tanulás Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását.

A tanulás megszervezése A szervezett tanulás kötetlen vagy kötött formában történik. Mindkettőben érvényesül a tervszerűség és a pedagógiai önállóság. Óvodánk 2011/2012- es nevelési évben kezdett ismerkedni a projektmódszer lehetőségeivel, eleinte csak jeles napok, események esetében alkalmazva. Folyamatosan változott pedagógiai szemléletünk a tanuláshoz való pozitív gyermeki viszony kialakításának lehetőségében. Úgy gondoltuk, hogy a projektpedagógia a legoptimálisabb lehetőséget biztosítja az óvodapedagógus számára a gyermekközpontú és egyben újszerű tanulási-tanítási szemlélet alakítására, és a gyermek számára az örömszerző tanulás érzésének megtapasztalására. Ezért azt ezt követő nevelési évtől teljes egészében projektekre építettük éves tevékenységeinket, amik(témától függően) 2 ill.1 hetes bontásokban történtek. Ezek dokumentálása heti és napi szinten a csoportnaplóban történik. A projekt módszer alkalmazásának előnyét abban látjuk, hogy épít az óvodás gyermek tanulásának sajátosságaira, melynek jellemzői: a belső kíváncsiság, spontaneitás, utánzás, a sok érzékszervre épülő, közvetlen környezetből adódó tapasztalatszerzés, a saját élményű, az egyéni átélést biztosító kutató, felfedező önálló tevékenykedés, és érzelemvezéreltség. Továbbá, hogy a pedagógus és a gyermek közös, együttes tevékenységében, projektek sorozatában valósul meg a megismerési folyamat. Olyan projekt témákat választunk tehát, ami épít a gyermek kíváncsiságára, érdeklődésére, vállalkozó kedvére, így a egymásra épülő tevékenységek sorozatába integrált komplex műveltségtartalmak( amik kapcsolódnak egy valóságos élethelyzethez, problémához) sikerélményt hozhatnak számukra. Módosul a hagyományos tanulásszervezés így megváltozik az ismeret-tudás átadásának módja. A tevékenységek közben támogatjuk a gyermek, a világ megismerésére való törekvését. Segítjük, biztatjuk őket, hogy a számukra érhetetlent, ismeretlent megfogalmazzák, és kérdések formájában feltegyék. Inspiráljuk a nyitott, önfejlődésre, konstruktív életvezetésre alakalmas személyiség kibontakozását. Célunk: A cél sohasem a tanulás, hanem valamilyen konkrét produktum létrehozása. 1./ A tanulás, mint kísérő eszköz van jelen a produktum elérésére irányuló tevékenységekben. 2./ A gyermekek aktív részvételére és érdeklődésére épülő együttműködési forma.

41

3./ A konkrét mindennapi életből vett problémákat közösen oldjuk meg, miközben a gyermekek saját elképzelései is megvalósulnak. 4./ A központi téma mindig tevékenységekben vagy tevékenységek sorozatában valósul meg. 5./ A tevékenységekbe integrált műveltség tartalmak sokoldalú tapasztalatok során épülnek be a gyermeki tudatba. A megismerés fő forrása közvetlen tapasztalás legyen, amely így maradandó tudást biztosít. 6./ A projekt módszer egyszerre kollektivizál, és individualizál, mert közös tervezéssel, végrehajtással, ellenőrzéssel együttműködésre, összedolgozásra, munkamegosztásra, kooperativitásra sarkalja a gyermekeket. Ugyanakkor lehetővé teszi, hogy mindenki „testhezálló feladatot” válasszon magának. A tevékenységformákban rejlő integrált műveltségtartalmak összefüggései:

Külső világ tevékeny megismerése

Matematika

PROJEKT Verselés, mesélés

Mozgás

TÉMÁJA

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka

42

A projekt témák kiválasztása: Az óvodapedagógusok a gyerekekkel együtt választják ki a témákat, ami lehet:  Egy gyakorlati feladat  Egy esztétikai élmény  Egy probléma megoldása  Valamilyen tevékenység, tudás, ismeret elsajátítása Ezek a témák többféle élethelyzetből eredhetnek:  A néphagyományok, jeles napi szokásaink, hagyományaink, ünnepek  A gyermekeket időszerűen foglalkoztató, napjaink aktualitásaira épülő problémahelyzetek  A gyermekek élményiből, kíváncsiságából, érdeklődéséből adódó, általuk igényelt mindennapi élethelyzetek, mesék  Évszakoknak, időjárási viszonyoknak ill. környezetünk védelmének megfelelő ismeretanyagok A projekt módszer tervező munkájának lépései: 1. Előkészületeink a projekt témák kiválasztásához A lehetséges témákat a pedagógusok összegyűjtik írásos formában, majd listát készítünk belőle. Egy szándéktervet. 2. A tervben szereplő témákat a gyermekek elé terjesztjük rajzos formákban, ami a gyerekek által lehetséges hogy kiegészítésre kerül. 3. Közös döntések alapján kiválasztásra kerülnek a végleges témák 4. Az óvodapedagógus rendszerezi azokat aktualitásnak megfelelően, és a végleges lista alapján folyamatosan elvégzi azok kidolgozását és a hozzá szükséges gyűjtő- és szervező munkákat.

43

Műveltségtartalmak, komplex művészeti (esztétikai) nevelés Virág a virágban, kő a kőben, ég a tengerben, ember az emberben látja meg képmását s leli meg együvé tartozását.” (Tatiosz) Az esztétikai nevelés hozzásegíti a gyermeket a művészeti alkotások és a környezet esztétikájának átélésére és befogadására, az esztétikus alkotások létrehozásának az akarására és az esztétikus magatartás elfogadására. A komplex művészeti (esztétikai) nevelés óvodánkban hangsúlyos nevelési terület, az egészséges életmódra nevelés mellett mindezeket a szabad játék tevékenységébe ágyazottan. Feladataink  Esztétikai művészetek iránti fogékonyság kialakítása,  esztétikai érdeklődés kialakítása,  elemi, esztétikai alkotóképesség megalapozása,  esztétikai magatartás kialakításának megkezdése

Verselés, mesélés „ A mese az óvodai élet állandóan zajos, nyüzsgő közegében a csend szigete. Szórakozás, mulatság, egymásra hangolódás. A mindennapok során ünnepélyessé kidolgozott hagyomány.” (Zilahy Józsefné) Cél:      

Örömmel hallgassanak népköltészeti és műköltészeti, klasszikus és kortárs irodalmi alkotásokat, váljanak az irodalmi élmények aktív befogadójává. Alakuljon ki irodalmi érdeklődésük, fejlődjön ízlésviláguk. Oldódjanak szorongásaik, félelmeik. Örömmel vegyenek rész,t mesék, versek felidézésében, alkotásában, dramatizálásban, bábozásban. Az érthető, kifejező beszéd és a belső képalkotó képesség kialakítására törekedjünk. Gondosan bánjanak a könyvekkel.

Óvodapedagógus feladatai:    

Ébressze fel a gyermek szép iránti fogékonyságát. Válogassa meg és közvetítse (figyelembe véve a gyermekek életkori és egyéni sajátosságait) a népköltészeti és műköltészeti alkotásokat. Válassza meg az irodalmi alkotások közvetítéséhez szükséges megfelelő helyet, időt, eszközt, módszert. Az óvodapedagógus élményt adó kezdeményezéseivel, hangjával, arcjátékával, gesztusaival fejezze ki az irodalmi művek hangulatát, érzelmi, erkölcsi tartalmát.

44

      

Fejlessze a gyermek kifejezőkészségét, helyes és szép kiejtését, beszédritmusát, hangsúlyát. Bővítse a gyermekek szókincsét: változatos élményekkel, kifejező hanghordozással és az óvónő beszédpéldájával. A szatmári táj nyelvi kultúrájának, kifejezőerejének megismertetése. Segítse elő a gyermek belső képteremtő képességét. Segítse elő a gyermek saját vers és mesealkotását és mozgással vagy ábrázolással történő kombinációját. Segítse az érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésük megalapozását. Adjon lehetőséget az otthonról hozott mesék, versek elmondására.

A mese életkorilag megfelel az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. A tárgyi világot is megelevenítő, átlelkesítő szemléletmódja és az ehhez társuló, a szigorú ok-okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelembe vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre. A gyermek beszédkészségének egyik mutatója az, hogy mennyire fejezi ki magát a helyzetnek megfelelően. Az óvónő érzékeltesse, hogy társai vagy a felnőttek jobban megértik, ha élményeit, elképzeléseit bővebben, pontosabban fejezi ki. A gyermek nyelvi fejlettségét környezetének beszédkultúrája határozza meg. Ezért törekedjünk arra, hogy megismerjük azt a közeget, ahonnan a gyermek jött. Vannak olyan családok, ahol – vagy a rohanó világ, vagy az ingerszegény környezet miatt – keveset beszélnek és foglalkoznak a gyermekkel. Őket jobban meg kell ismernünk, biztatva őket arra, hogy bátran mondják el élményeiket. A mesének és versnek egész nap helye van az óvodai életben, amikor a gyerekeknek igényük és kedvük van hozzá. A tudatos meseválasztással és a mesélést körülvevő meghittséggel fokozatosan szoknak rá a gyerekek a figyelmes mesehallgatásra. Alvás előtt mindennap mesét hallgatnak. A verseket, mondókákat épületen kívül és bent is mondjuk, amíg a játék lendülete tart. A mesék dramatizálása gyakori tevékenység a csoportokban, ehhez kedvelt, egyszerű meséket választunk. A 3-4 éves gyermekek első igazi versélménye a mondókához, ölbeli játékhoz kapcsolódik. A többször átélt ölbeli játékok, a fizikai kontaktus sokat jelent a gyermekeknek és a felnőtteknek az érzelmi egymásra találásban. Lehetőséget teremtünk vidám ritmusok, az állathívogatók, altatók, kiolvasók sokszori mondogatására. Az egyszerű állatmeséken keresztül fokozatosan rászoknak a mese figyelmes végighallgatására, és többszöri meghallgatása utána élvezői lesznek a bábozásnak és dramatikus feldolgozásnak is. Ehhez olyan kellékeket használunk, amelyek felkeltik figyelmüket, érdekessé és élvezetessé teszik számukra ezt a tevékenységet. A mesélést, verselést a nap folyamán többször is alkalmazzuk, hiszen szeretik hallgatni. A 4-5 éves gyermekekben kialakul a mese, a vers mélyebb szeretete. Játék közben odaillő rigmusokat, szövegeket mondogatnak. Várják, kérik a legkedvesebb meséiket, örülnek az ismétlésnek. A mesék egyes részleteit- verses, dalos részleteket- együtt mondják óvónőjükkel, esetleg meg is tanulják. Szívesen nézegetik a mesekönyveket, képről felismerik az általuk ismert mesét.

45

Az 5-6-7 éves korú gyerekek szívesen meghallgatják a verses meséket, folytatásos meseregényeket. A mesék szereplőit, jeleneteit rajzaikban is megjelenítik Mesehallgatás, bábozás, dramatizálás közben beleélik magukat a szereplők helyzetébe, átélik érzéseiket, együtt éreznek vele. Mozdulataik, gesztusaik, arcjátékuk kifejezi érzéseiket, szinkronban van mondanivalójukkal. A mese egyes fordulatait, legjellemzőbb részeit, végül az egész mesét megpróbálják maguk is felidézni. Többszöri óvónői minta után maguk is vállalkoznak egyszerűbb mesék bábozására, dramatizálására, szívesen vállalnak benne önként szerepet, és ezt örömmel végzik. Játékidőben is mindig elérhetővé kell tenni a gyermekek számára a mesekönyveket, képeskönyveket. A mese-vers objektív és szubjektív feltételei Objektív feltétel: hely, idő, eszközök. A mese-vers tevékenység óvodánk vegyes csoportjában spontán, illetve az óvónők által kezdeményezett formában jelenik meg a gyermekek igényeinek megfelelően. Nagyon fontos, hogy mindkét formában megfelelő körülményeket teremtsünk ehhez, megfelelő időt és helyet. Csoportszobánk nagysága lehetővé teszi, hogy kuckók és a „meseszőnyeg” segítségével nyugodt helyeket alakítsunk ki a mese-vers kezdeményezésére. Jó motivációs tényezők ezek a helyek, így megoldható a passzívan mesét, verset szemlélő gyerekek élményhez juttatása is. A kezdeményezésekhez a megfelelő időt a csoportban lévő nyugodt légkör, valamint a többszöri ismétléshez szükséges időtartam határozza meg. Szubjektív feltételek: Óvónő, akinek kulturált, a gyerekek számára is érthető élményszerű a nyelvhasználata, artikulációja példaértékű. Nyitott és fogékony az irodalmi művek iránt, előadásmódja figyelem- és érdeklődéskeltő. Ismeri az életkori sajátosságokat, a gyermeki gondolkodás fejlődési folyamatát. Gyermek, a maga életkori sajátosságaival, szocializációs hátterével, érzelmi kötődésével, nyelvi fejlettségével. A délutáni pihenés előtt folytatásos meséket olvasunk a gyerekeknek. Albumot készítünk a tanult versekről, mesékről, hogy a vizuális élmény, később lehetőséget adjon az ismétlésre, felelevenítésre, újra átélésre. A mese tehát nálunk mindennapos tevékenység kell, hogy legyen, jelzés értékű, mesére hívogató eszközzel. A gyerekek a mesék által megismernek sok új fogalmat, kibontakoztathatják szabad önkifejezésüket, társalgási kedvüket. Ezekhez a feladatokhoz feltételként jelentkezik az óvónőknél, hogy esztétikai élményt jelentő, igényes klasszikus és kortárs irodalmi műveket válasszanak ki. Ezáltal érvényesüljön a pedagógiai, pszichológiai és módszertani tudatosság, erősítsék a gyerekekben a környezet megszerettetését, az évszakok szépségét. Irodalmi anyagaink összeállításakor előnyben részesítjük a következő szerzők műveit: Benedek Elek, Kolozsvári Grandpierre Emil, Móricz Zsigmond, Móra Ferenc, Weöres Sándor, Zelk Zoltán, Gazdag Erzsi, Sarkadi Sándor, Tordon Ákos, Szabó Lőrinc, Bartos Erika és más klasszikus és kortárs irodalmi művek.

46

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére 3-4 évesek:tudjanak 8-10 mondókát, verset pl.: -

hintáztatók, hőcögtetők, lovagoltatók egyszerű mondókák, versek rövid rögtönzött történetek halmozó láncmesék állatok beszédének dramatizálása egyszerű állatmesék, amelyekben ismétlések vannak.

4-5 évesek:tanuljanak meg 10-12 mondókát, verset pl. -

népi mondókák névcsúfolók vidám, humoros szövegű versek mai magyar költők ritmusélmény adó versei meseanyaguk állatmesékből egyszerű szerkezetű tündérmesékből refrénekkel tagolt verses mesékből álljon.

5-6-7 évesek: tudjanak 12-14 mondókát, verset, pl: -

népi mondókák kiolvasók találós kérdések lírai versek meséik, történeteik a tágabb környezetről is szóljanak erdei állatok élete család gyerekek bonyodalmasabb, tréfás mesék tündérmesék folytatásos meseregények.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére -

-

Kialakul benne az érthető, kifejező beszédkészség alapja. Önállóan mond hosszabb, több versszakos verseket, ügyel a hangsúlyra. Képes önálló versmondásra, használja a mesében előforduló kifejezéseket. Képes a megkezdett mese folytatására saját fantáziájának segítségével. Várja, kéri a mesemondást, maga is segít a mesehallgatás megteremtésében. A bábozáshoz, dramatizáláshoz az eszközöket kis segítséggel készíti elő, önállóan használja. A szerepeket elosztja társaival egymás között, ötleteit, élményeit megbeszéli velük. Gondolkodása, fantáziája, képzelete-figyelme fejlődik. Beszédfegyelme kialakul. Figyelmesen hallgatja társai mesélését, verselését. A mesékben használt népmesei szófordulatok szókincsébe beépülnek. Jól kommunikál a környezetében élőkkel.

47

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc „Szentnek kell tartanunk a gyermek érintetlen lelkét. Amit abba ültetünk, minden próbát kiálljon. Ha rosszat ültetünk bele, megmételyezzük egész életét, s ha jó magot ültetünk bele, egész életében virágzik.” (Kodály Zoltán) Az óvodai zenei nevelés során a gyermekek mondókákat, énekes játékokat, komponált gyerekdalokat ismernek meg. A mondókák, énekes játékok, a zenei anyanyelvünk művészi értékei. Óvodánkban elsősorban a magyar népzenei hagyományokra alapozva tervezzük meg az éves zenei foglalkozások törzsanyagát, kiegészítve más nemzetek dalaival. Arra azonban nagyon kell figyelnünk, hogy mindig az óvodás gyerekek számára is érthető szöveggel, tisztán énekelhető hangkészletű dalokat, dalos játékokat válogassunk. Vegyes csoportunk specialitása abban rejlik, hogy a zenei anyag szélesebb skálán mozog, mint tiszta csoportban. Így több lehetőség van arra, hogy minden gyerek megtalálja közte a saját zenei fejlettségének megfelelőt. Úgy tervezzük meg az ének, zene, énekes játékok anyagát, hogy az egyszerűbbtől a bonyolultabb felé haladva minden gyerek találjon a számára megfelelőt. Cél 

A közös éneklés, a közös játék örömének megéreztetésével fejlesztjük a gyerekek zenei ízlését, művészeti fogékonyságát.  Zenei élményhez juttatjuk a gyerekeket az éneklés, a zene élvezetére, szeretetére nevelés, népdalkincs ápolása által.  A gyerekek szeressék meg az éneklést, mondókázást, dalos játékok játszását, magát a zenét.  Fejlődjön éneklési készségük, ritmuskészségük, mozgáskultúrájuk, zenei alkotókedvük.  Zenei kompetenciájuk érje el egyéni lehetőségeik maximumát.  Képesek legyenek az önálló, tiszta éneklésre.  A magyar népzene, néptánc megismertetése a gyermekekkel – életkoruknak megfelelő szinten. Óvodapedagógus feladatai:        

A (2,5)3-7(8) éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása. A gyermekek érdeklődésének felkeltése, zenei ízlésük formálása. A zenei anyanyelv megalapozása, a zenei képesség, készségek fejlesztése. Más népek kultúrájának megismerése gyermekdalaik által. Az attitűdök, gondolkodásbeli és kommunikációs tulajdonságok kiteljesítése zenei élményekkel. Határozza meg a tevékenység helyét a heti és napirendben. A tevékenység tartalmának megfelelően alakítsa ki a helyszínt. A felhasznált zenei anyagot igényesen, a csoport életkorának és képességszintjének megfelelően válogassa össze, elsősorban Forrai Katalin ajánlása és módszertana alapján.

48

      

Válogasson igényesen az értékes kortárszenéből (pl. Gryllus) A beszokatás időszakában különösen gyakrabban kezdeményezzen ölbeli játékokat az óvodával ismerkedő gyermekekkel. Változatos módszerekkel, a gyermekek aktív részvételére építve fejlessze a gyermekek zenei kompetenciáját. Törekedjen arra, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű és az SNI gyermekek is minél több sikerélményhez jussanak a tevékenységnek köszönhetően. A mondókák mondogatásával a beszélni tanuló gyermekeket szép kiejtésre, folyamatos beszédre szoktassuk. Népdalokkal, népi játékokkal ismertessük meg a gyermekeket. A zenehallgatási anyag megválasztásánál vegyük figyelembe a gyermekek nemzeti hovatartozását

A nap folyamán szerzett zenei élmények, játék közbeni ölbeli játékok, dúdolás, éneklés, mondókázás keltse fel éneklési, zenélési kedvüket, énekes játékok mozdulatait zenére segítsék mozgásuk összerendezettségét, dallamuk révén segítsék hallásuk és ritmusérzékük fejlődését. A zenei élmény elsősorban a gyermek érzelmére hat, amely elősegíti gátlásaik oldását, az éneklési készségek elindítását, fejleszti beszédkészségüket, elősegíti a zavar megértését, a szép kiejtést. Az ének-zenei tevékenység, a közös éneklés, mondókázás, gazdag érzelemvilága nyugalmat, derűt, közös élményt rejt magában. Elsősorban a hallás-észlelés és a ritmusérzék fejlesztésének alapja, formája összerendezetté teszi mozgásukat, közvetve az egész személyiséget fejleszti. Az énekléshez, zenéléshez kapcsolódó készség és képesség fejlesztés meghatározó szempont a gyerekek életkori sajátossága, melynek fő területei: a hallásfejlesztés, a ritmusérzék fejlesztése, éneklés és a mozgásfejlesztés ill. zenei kreativitás egyaránt. Nyilvános ünnepeink hangulatának emeléséhez alkalmazunk szépen kidolgozott ének-zenei anyagot. Hangsúlyt fektetünk a népzene és néptánc elemeinek feldolgozására. Dalos játékaink, a népi gyermektánc anyagaink szebbé, összerendezettebbé teszik a gyermekek mozgását. A közös ének-zenei tevékenység az örömforráson túl készségfejlesztő hatást gyakorolnak a hallásra, ritmusérzékre, mozgásra. Mindezek befolyásolják anyanyelvi nevelésüket is: gyarapodik szókincsük, fejlődik a beszédtempójuk. Mozgásuk összerendezetté válik. Zenehallgatás lehetőségei Az előadásra, zenehallgatásra szánt művet bármelyik néptől választhatja az óvónő, nincs szövegbeli, ritmikai, hangterjedelmi megkötése. Egyetlen szempont a zene szépsége és a művészi értéke. A zenehallgatás során zenei élményhez juttatjuk a gyerekeket, formáljuk zenei ízlésüket, a zene szeretetére neveljük. Lehet énekes előadás, hangszeres és hanglemezről szóló zene. A legnagyobb élmény a gyerekeknek az óvónő éneke, hangszerjátéka, amit élőben figyelhet. A zenehallgatáshoz nyugodt légkör szükséges, és csak akkor éri el célját, ha élményt nyújt a gyerekeknek.

49

A zenei hallás fejlesztése:     

Magas és mély hang különbsége: kisebbeknél-oktáv, nagyobbaknál-kvint távolság Hangszínek felismerése ( környezet és különböző tárgyak zörejei) Belső hallás fejlesztése (dallambújtatás, dallamfelismerés) Ritmusérzék fejlesztésének a fokozatai (kiscsoportban-egyenletes lüktetés, középsőmetrum és ritmus külön-külön, nagyoknál a kettő együtt) Tempóérzék fejlesztése (gyors-lassú beszéd, mondóka, ének)

A gyerekek dalanyagai: Kiscsoport: 5-7 mondóka, 10-14 kis hangterjedelmű dal, 2-3 műdal Középsőcsoport: 4-6 mondóka, 12-15 játékdal, 3-4 műdal Nagycsoport: 4-6 mondóka, 15-18 gyerekdal, 5-6 műdal. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére A gyermek:  Képessé válik a zenei élmények befogadására.  Kialakul benne a belső motiváció az éneklésre.  Kialakul énekrepertoárja kedvelt dalaiból.  A zenehallgatás szükségletévé válik.  Zenei ízlése a művek egyre szélesebb körű megismerésével az igényesség felé mutat.  Képességeihez mérten tisztán, megfelelő hangmagasságban, tempótartással énekel.  Ismeri a hangszereket, azok hangját tudja azonosítani.  Kialakul ritmusérzéke, az egyenletes lüktetés automatizálttá válik, amelyet tapssal, járással, ki tud fejezni.  Egyszerű ritmusokat ismer, képes azokat visszaadni.  Ritmushangszereket tud használni.  Zenére történő mozgása összerendezett, esztétikus.

A nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke a zenei nevelés során    

Az óvónő által megszólaltatott hangszer (pl. furulya), A gyerekek által használt zenei eszközök (pl. ritmusbot, triangulum, csörgődob, kasztanyetta, cintányér, kereplő stb.), magnó, CD kiscsoportos korban az óvónő által elkészített zenei anyaghoz kapcsolódó színes képek.

50

Vizuális nevelés: rajzolás, festés, mintázás, kézimunka „ A szépség mindenütt ott van. Nem rajta múlik, hogy nem tudjuk meglátni.” (Robin) A rajzolás, mintázás, kézimunka stb. az egész óvodai életünket átölelő nevelési terület. A gyermek közvetlen környezetétől számtalan spontán és „tervezett” vizuális ingert kap, melynek hatására tapasztalatokban gazdagodik, fejlődik. Az őt körülvevő világról egyre pontosabb ismeretei lesznek, melyeket sokrétű ábrázoló tevékenységek során megelevenít, újra alkot. A vizuális nevelésen keresztül a gyermek nem általában látja a világ dolgait, hanem színeiben, formáiban, méreteiben, képi megjelenésében. Nevelésünkkel nagymértékben elősegítjük, hogy az egyszerű megjelenítésen kívül érzelmeit és a jelenségekhez való viszonyát is kifejezze. A RAJZOLÁS-MINTÁZÁS-KÉZIMUNKA KOMPLEXITÁSA : A vizuális nevelés az óvodai nevelés egészét áthatja. Magában foglalja nemcsak a rajzolást, festést, kézimunkát, hanem a mintázást, építést, képalakítást, konstruálást, a műalkotásokkal, népművészeti elemekkel való ismerkedést, környezetalakítást is. Ezen tevékenységek segítik a gyerekek téri, formai és színképérzeteinek kialakítását, az ábrázolás által fejlődik gondolkodása, esztétikai érzéke, szemének és kezének mozgása koordinálódik. Olyan speciális tevékenység, amely az ember-ember közti társas viszonyokat és a világról szerzett ismereteket érzékletes képi úton rögzíti. Az ábrázolás a gyermek első alkotótevékenysége. Az óvodás korban már kialakul a csak rá jellemző kifejezésmód, vizuális nyelv. A gyermeki alkotások betekintést engednek a gyermek személyiségének titkaiba. Információkat hordoznak a gyermek érzelmeiről, örömeiről , vágyairól, szorongásairól. Megfigyelhetjük, hogyan fejlődik élményviláguk, fantáziájuk, képzeteik, fogalmaik. Jelzést kapunk személyiségük irányultságáról, egyéni alkotóképességük fokáról. A rajzolás mintázás, kézimunka szorosan kapcsolódik más nevelési területekhez. Komplexitása megnyilvánul abban is, hogy egy tevékenységen belül többféle technikai megoldás is alkalmazható. A gyermeket az általa létrehozott dolgokhoz erős érzelmi szálak kötik, a spontán tapasztalatszerzés során könnyen felébreszthető vizuális esztétikai alkotó kedvük. A gyerekek szabad játéktevékenysége közben, a különböző vizuális részfunkciókat fejlesztő játékok szórakoztatóak, elősegítik a gyerek vizuális látásának, észlelésének, finommotorikájának, szem-kéz koordinációjának fejlesztését. A megfelelő vizuális önkifejezés kiteljesedéséhez szükség van a testséma, a testfogalom minél pontosabb kialakulására, hogy a gyerek térben és mozgásban tudja megjeleníteni a különböző dolgokat. A tágabb környezet megfigyelése során rengeteg alkalom adódik ugyanis a vizuális észlelő apparátus, a keresztcsatornák működtetésére, ezáltal fejlesztésére, tökéletesítésére. Ő lássa meg, milyen a világ, fedezze fel, jusson el a következő késztetésig, az újraalkotás kényszeréig. A valóság két dimenzióját segítik feldolgoznia a gyermekeknek: míg a játék az ember- ember közötti társas viszonyulásának belsővé válását, addig az ábrázoló tevékenység a tárgyi világ megismerését, feldolgozását, újraalkotását teszi lehetővé a gyermekek számára. A tevékenység feltételei: Objektív: tárgyi feltételek – hely, idő, eszköz biztosítása Szubjektív: óvónői felkészültség

51

Cél:  A vizuális észlelés, emlékezés, képzelet, a vizuális gondolkodás pontosabbá, könnyebbé tétele (vizuális percepció).  Tudják kifejezni önmagukat a rajzolás, mintázás, kézimunka eszközeinek a segítségével.  Alakuljon ki esztétikai érzékük, a szép iránti nyitottságuk, igényességük  Gazdagodjon tér-, forma-, színképzetük. Óvodapedagógus feladatai       

     

A (2,5)3-7(8) éves korban tervezhető alkotó, alakító tevékenységek tartalmának, minőségének fejlesztése. Az eszközök célszerű, biztonságos, takarékos, kreatív használatára szoktatás. Az ábrázoló képességek fejlesztése (ábrázoló és kommunikációs képesség, képi gondolkodás). Vizuális nyelv megtanítása (képi, plasztikai, kifejező nyelv). Az esztétikai érzékenység, a szép iránti nyitottság, a környezet esztétikai alakítására és a vizuális esztétikai élmények befogadására való fogékonyság megalapozása. Belső képek gazdagítása a mese, vers, ének eszközeivel, a gyermeki ábrázolás ösztönzése alkotó légkör teremtésével, változatos eszközök felkínálásával. A vizuális tevékenységekhez kapcsolódó verbális és nem verbális megnyilatkozásokkal a spontán beszéd formáinak fejlesztése: megszólítás, szándéknyilvánítás, kérés, tudakozódás, különböző mondatfajták használata, aktív és passzív szókincs bővítése, véleménynyilvánítás, döntés, az ábrázoltak szóbeli elmondása, formák, színek magyarázata, a barkácsoláshoz szükséges eszközök, anyagok megnevezése, kiállítás látogatásához kapcsolódó élmények megbeszélése. Biztosítsa az esztétikum, a harmónia, a funkció egységét a gyermekeket körülvevő óvodai környezetben. A gyerekek megismertetése a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel. Teremtse meg a tevékenység feltételeit (hely, idő, anyagok, eszközök) a fejlesztés tartalmi megvalósításához. Biztosítsa a tevékenységek szervezeti formáit. Juttassa esztétikai élményhez a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és az etnikumhoz tartozó gyerekeket, szerettesse meg velük az ábrázoló- és kézimunka tevékenységeket. Keltse fel a gyermekekben az ábrázolás anyagaival, eszközeivel való tevékenység vágyát.

Részfunkciók     

A szemmozgás tudatos kontrolljának alakítása, a szem fixációs működésének erősítése, a vizuális zártság és egészlegesség észlelésének alakítása, vizuális időrendiség felismerése, vizuális ritmus,

52

    

vizuális ritmuspozíció felismertetése, vizuális memória fejlesztése, alaklátás, formaállandóság fejlesztése, tapintásos észlelés fejlesztése, a finommotorika fejlesztése.

A gyermek képalkotó, ábrázoló tevékenysége A különböző észlelő funkciók együttműködésével, a gyermek megismeri környezetét. Tapasztalatokat szerez a körülötte lévő tárgyakról, azok egymáshoz való viszonyáról, térbeli elrendeződésükről, majd megjeleníti azokat. Úgy ábrázolja a dolgokat, ahogy technikai fejlettsége megengedi. Ez törvényszerű, hiszen vizuális ismereteiről visszajelzést kap. Tevékenységi forma Építés    

nagy testek, térrészek be- és átrendezése, makettek építése, térbeli alakzatok létrehozása, sorakoztatás, stb.

Plasztikai munkák  gyurkálás,  mintázás,  szerkesztés, összerakás,  báb- és díszletépítés,  papírhajtogatás stb. Képalakítás  rajz,  festés,  lenyomatok, domborművek,  tépés, vágás, ragasztás stb. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére A gyermek:  képes lesz pontos megfigyelésre,  fejlődik képi emlékezete és gondolkodása,  változatos színhasználatra törekszik,  meg tud különböztetni színárnyalatokat,  megjelenik munkáiban az egyéni fantáziára utaló jelek,  képes érzelem kifejezésére alkotásaiban,  alkotásai esztétikusak,  tevékenysége kitartó,  közös alkotások készítésénél együttműködő,  egyéni képességeinek megfelelően fejlődik finommotorikus tevékenysége. 53

A nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke a rajzolás, mintázás, kézimunka során:         

rajzlapok, színes papírok, kartonok, zsírkréták, színes ceruzák, festékek, ecsetek, viaszkréta, só-liszt gyurma, agyag, homok, spárgák, fonalak, különböző színű textíliák, termések (pl. toboz, gesztenye, kukorica stb.), olló, ragasztó, könnyen megmunkálható anyagok (pl. textil-, fonal-, bőrdarabkák, fadarabok, dobozok, gallyak stb.), nagyméretű gyöngyök, felfűzhető formák, kirakó- és építő játékok.

Mozgás Az ember neveltetése, a születéssel kezdődik, mert az újszülött magával hozza ugyan erőit és tagjait, de ezeknek az erőknek és tagoknak a használatát, alkalmazását, fejlesztését meg kell tanulnia.” (Herber) „ 1. A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató- és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elősegíteni. Ezzel biztosítható a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatása. 2. A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik, kiegészítik a gondozás, és egészséges életmódra nevelés hatásait. 3. A spontán, a szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységeket kiegészítik az irányított mozgásos tevékenységek. A komplex testmozgások beépülnek az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermek személyiségének – a pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás – fejlődésére. 4. A spontán – a játékban, azon belül a szabad játékban – megjelenő mozgásos tevékenységeknek, az egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására.”(ALAPPROGRAM 2012)

54

Cél:       

A tevékenység által a gyermekek tudják kielégíteni természetes mozgásigényét. A gyermekek szeressék meg a mozgást. Fejlődjenek testi képességeik. Mozgásuk váljon harmonikussá, összerendezetté. A mozgás képezze a gyermekek egészséges életmódjának alapját. Erősödjön szervezetük ellenálló képessége. Fejlődjön a gyermekek mozgásszintje, bővüljenek mozgástapasztalataik.

Az óvodapedagógus feladata:           

Tervezze a mozgásfejlesztő tevékenységeket az óvónő változatos módon. Fejlessze a gyermekek testi képességeit, fizikai erőnlétét, mozgáskultúráját. Adjon ötletes, változatos feladatokat. Biztosítsa a gyermekek mozgásigényének fenntartását és kielégítését. Bővítse a mozgástapasztalatok körét gyakorlási lehetőség biztosításával. Fejlessze a szabad játékban a gyermek életkorának megfelelő mozgásformákat. Alakítsa ki az egészséges életvitelt a rendszeres mozgás és edzés rendszerét a csoportban. Segítse elő a mozgással a térérzékelés, tájékozódás, valamint az oldaliság kialakulását. Segítse elő és fokozza a halmozottan hátrányos helyzetű és az etnikumhoz tartozó és SNI-s gyermekek erőnlétének fejlődését és mozgásuk összerendeződését. Biztosítsa az ügyes, jól terhelhető, jó mozgású gyerekek tehetséggondozását. A mozgáson keresztül az értelmi és szocializációs képességek fejlesztése

A mozgás a gyerekek számára létszükséglet jelentős szerepet tölt be a fejlődésükben. A mozgásos tevékenységek az óvodánk tornaszobájában, az átrendezett csoportszobában, valamint a szabadban valósulnak meg. A tornaszoba nagyságában és felszereltségében is alkalmas magas szintű mozgásfejlesztésre. Rendelkezünk bordásfallal, új padokkal, zsámollyal, labdákkal, karikákkal. Speciális és változatos tornaeszközökkel pedig a gyógytorna alkalmával ismerkedhetnek meg a gyermekek: egyensúlyozó tölcsérekkel, egyensúlyozó koronggal, billenő rácshintával, trambulinnal stb. Az óvodáink tágas és mozgásfejlesztő játékokkal felszerelt udvara is lehetőséget ad a gyerekek változatos mozgásfejlesztésére, mozgásigényük kielégítésére. Óvodánkba járó falun élő gyermekek hozzá vannak szokva az állandó mozgás lehetőségéhez, sokat tartózkodnak a szabadban, szaladgálnak, másznak, kúsznak, bicikliznek. Ezt az igényüket igyekszünk kielégíteni az óvodában is szervezett és spontán formában. Fontos feladatunk, hogy megőrizzük a mozgáskedvet és tudatosan építsünk rá., valamint inspiráló környezetet hozzunk létre, ennek megvalósítása érdekében. Úgy alakítjuk a gyermekek napirendjét, hogy egész nap biztosítva legyen számukra a megfelelő hely és eszköz a mozgásos tevékenységekhez. Az eszközök és a tevékenységek kiválasztásánál a gyermekek életkorához, fejlettségi szintjéhez és a csoport összetételéhez igazodunk. A szabad játékban feladatunk biztosítani annak lehetőségét, hogy minden gyermek megtalálja a fejlettségének, érdeklődésének, temperamentumának megfelelő mozgástevékenységet.

55

Minden mozgástevékenységnél figyelembe kell venni, hogy a gyermekek egyéni képességei különbözőek, fejlettségi szintjük nem azonos. Az ügyetlenebb, és bátortalanabb gyermeket segítjük, gondoskodunk a balesetek megelőzéséről, és tapintatosan járunk el a gyakorlatok végrehajtásánál. A tervezett rendszeres mozgástevékenységek során fejlesztjük gyermekeink mozgásészlelését, állóképességét, erőnlétét, egyensúlyérzékét, ritmusképességét, reakcióképességét, téri tájékozódó képességét, gyorsagát, mozgásuk harmonizációját, verbalitását. A különböző nehézségű differenciált feladat adásával segítünk, hogy minden gyermek megtalálja a saját képességeinek megfelelő mozgást. A gyerekek tornaruhába és cipőbe átöltözve vesznek részt a tevékenységben. Tartalom: 3-4év: A természetes mozgások fejlődésének segítése a cél. A csoportszobában a kúszásra, mászásra, bújásra, egyensúlyozásra is alkalmat teremtünk. Járás, futás, menetirány betartása egyforma lépésekkel. Megismertetjük egyszerű ugrásokkal, szökdelésekkel. Kézi szerek közül a labdával való játékokat, fogó és futó játékokat helyezzük előtérbe. 4-5év: Mozgásuk egyre koordináltabbá és biztosabbá válik. A nagymozgásukat fejlesztjük , nagyobb hangsúlyt helyezünk a szem, láb, kéz összehangolt működését segítő játékokra. Tempóhoz való igazodás, irányváltoztatásos futás, csúszás, mászás akadályokkal való nehezítése a cél. Oldaliság megkülönböztetésének használata. 5-6-7 év: A mozgásuk egyre összetettebbé válik. Járásuk, futásuk, kúszásuk, mászásuk ritmikusabb lesz. Egyre több fogó, futó ügyességi játékokat játszanak, bonyolultabb szabályokkal. Tempóváltás, gyors , lassú és begyorsuló futás alkalmazása.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére         

természetes igényükké válik a mozgás képessé válik korának megfelelő nagymozgások elvégzésére, kialakul testsémája, edzetté válik, kialakul összerendezett, koordinált mozgása, szem-kéz, szem-láb összerendezett, célszerű, együttes mozgása, kialakul oldalisága, ritmusos mozgása, megérti a mozgással kapcsolatos kifejezéseket. Önfegyelmük, figyelmük , kitartásuk, akaraterejük megerősödik Ügyességi játékok, egyéni és csapatjátékok szabályait betartják, szabálytudatuk megerősödik

A nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke a testnevelés foglalkozások során  padok, labdák, ugráló-kötelek  bordásfalak, tornaszőnyegek, zsámolyok  babzsákok, hullahopp karikák,

56

Külső világ tevékeny megismerése „Mi az ember a természetben? Semmi a végtelenhez képest, minden a semmihez képest, valami a semmi és a minden közt középen.” (Pascal) A KÖRNYEZETTUDATOSSÁGnem más, mint személy szerinti tudatos felelősségvállalás, tájékozottság, érzékenység a közvetlen és tágabb környezetünkkel, élőhelyünkkel szemben. Ennek a felelős gondolkodásnak, cselekvésnek az átadása óvodásaink számára mára már létszükségletté vált, hiszen csak így várható az évek múlásával is környezetükre igényes, természetet szerető, tisztelő és védő felnőtteké válásuk. Célunk akkor lesz elérhető, ha már óvodáskorban érzékennyé tesszük őket a környezeti problémák iránt és szokásokat alakítunk ki bennük, amelyek egy életen át kísérik őket. A játék, a játékban tanulás,a szenzitív módszerek, a terepi gyakorlatok, a kerti munka, a megfigyelés, felfedeztetés, kísérletezés, az élmény és projektpedagógia alkalmazása mindmind ezt segíti. Fontos,hogy külső és belső megjelenésében is tükröződjön a „másfajta gondolkodás az óvoda egész közösségén: 1. Az épület helyiségeinek berendezésén is tükröződjön a környezetbarát szemléletmód: az egyszerűség, praktikusság, takarékosság, a természetes anyagok felhasználása érvényesüljön (virág , játék és eszköztárolók , dekorációk, bútorok és egyéb berendezési tárgyak). 2. A csoportszobáknak legyen egyéni hangulata, sok növény, akvárium, terrárium, természetsarok a kirándulásokon gyűjtött „kincsekkel”. 3. Legyen kiskertje, ahol növényápolási feladatokat folyamatosan végezhetnek a gyerekek, de ha erre nincs mód, akkor minimális feltétel mindenképpen biztosítható: balkonládákban is lehet virágokat, zöldségeket, gyógy- és fűszernövényeket gondozni, termelni. Nálunk a kerti munka végzésre sajnos nem sok lehetőség van, virágoskertre korlátozódik, de hiányosságunkat igyekszünk balkonládákkal és természetsarkokkal pótolni. Bár az óvodáskorban a gyermek számára legfőbb élményforrás a játék, a személyiség fejlesztés színtere és a készség- és képességfejlesztés leghatékonyabb módja , ugyanakkor a kerti munka is tartalmaz számtalan olyan játékos elemet, amelynek végzése során megéli a gyermek a közösségért való tevékenykedés örömét, ami normák, értékek, szabályok kialakulásához vezet. Az ismeretek tapasztalati úton történő megszerzése (vetés, gyomlálás, palántázás, öntözés…), olyan nevelési célokat is megvalósítanak, mint a gyermeki aktivitás, motiváltság, kreativitás, valamint a természet szeretete, tisztelte, megóvása, az egészséges életmódra nevelés – egészséges, bio-ételek, gyümölcsök, zöldségek, saláták, teák fogyasztásával ezáltal környezetükre igényes, környezet tisztelő és környezettudatosan gondolkodó felnőttekké válnak. 4. Az óvoda udvarán a többfunkciós mozgásfejlesztő játékok környezetbarát anyagból készültek és megfelelő helyet adnak a gyermekek játékának: csúszda, hinta, babaház, homokozó biztosítják a szabadban történő egészséges mozgáshoz, játékhoz szükséges teret.

57

5. Energiatudatosságra nevelés az óvodában: az óvodában folyamatosan törekszünk felhívni a gyermekek figyelmét a vízzel és energiával kapcsolatos takarékoskodásra, igyekszünk a szokásrendszerükben ezeket rögzíteni és betartásukat ellenőrizni. 6. A szelektív hulladékgyűjtés bevezetése az ÖKO látásmódot segíti, az ÖKO tudat útját építi: megismerteti a szelektív hulladékgyűjtés szabályait, a hulladék keletkezésének megelőzését, az újrahasznosítást mely a mindennapi életünk részévé vált., mivel ezt igyekszünk valamilyen módon minden projekt témánkba „belecsempészni”, hogy a gyermek cselekvés során tudjon megtapasztalni új dolgokat, ezáltal olyan ismereteket tud rögzíteni ami egész környezettudatos életét végigkisérheti. A szelektív hulladékgyűjtés biztosított az óvoda épületében „a hulladék nem szemét” elv hasznosítása az újrafelhasználás érdekében történik (ajándékok, játékok, dekorációk – kiállítás). Folyamatos projektjeinkkel kapcsolatos gyűjtőmunkáinkba a gyerekeken kívül a szülőket is be szoktuk vonni. A papírhulladékot és műanyaghulladékokat nagyon kreatívan tudjuk felhasználni vizuális tevékenységeik során (mozaikkép, kollázs, montázs, bábok, dobójátékok, társasjátékok). A szülők szemléletmódjának alakítása, környezettudatos életvitelének gyermekeiken keresztül történő formálása is kiválóan érvényesül ezzel a módszerrel. Többségük igénye azután is fennmarad, amikor a gyermek már iskolás. Rendszeres akcióink: - kupakgyűjtés - csoki papír gyűjtés , tea filteres papir - elemgyűjtés - PET palack gyűjtés - cipős doboz - Wc-papír és háztartási törlő gurigája - tejfölös és tejes dobozok 7. Komposztálás: lehetőségével és hasznával folyamatosan ismerkednek a gyerekek. Nemcsak a kerti hulladékokat (tök, dinnye inda, napraforgó, kukoricaszár, karalábé, répa, cékla, retek levél), hanem a gyümölcs- és zöldségtisztítás utáni hulladék is idekerül, ezzel is segítve a „nem minden hulladék szemét” elvének megértését. A komposzt felhasználását maguk is megtapasztalhatják gyógy- és fűszernövények, virágok palántázásánál, fák, bokrok ültetésénél. (Idén került megépítésre szakemberek által a közelben lévő önkormányzati komposztáló) 8. Környezetbarát tisztítószerek használatára az óvoda működtetése során nagy hangsúlyt kell fektetni. Szülői értekezleteken, szülői programként megszervezett egészségnapok alakalmával kívánjuk ennek fontosságára felhívni a figyelmet. 9. Megfigyelések, séták, kirándulások során folyamatosan gyakoroljuk a természetóvó- és védő magatartást: - nem szemetelünk - nem tépjük le a virágokat - nem tördeljük az ágakat - nem bántjuk az állatokat, rovarokat, bogarakat - csak olyan dolgokat gyűjtünk, amit a természet már elengedett. 10. Zöld Jeles Napok, hagyományok tevékeny megismerésével és azok projekteken keresztül történő feldolgozásával olyan örök érvényű értékeket kívánunk közvetíteni, amely által a

58

gyermekek kellő információt gyűjthetnek a környezetükről, a körülöttünk lévő élővilágról, azok szépségéről és védelméről. - Takarítás Napja (szeptember 23.): az óvoda udvarán és környékén összegereblyézzük a leveleket, az árokba dobált szemetet szelektív gyűjtőkbe helyezzük, a babakonyhábanés szobában nagy takarítást végeznek a lányok. - Állatok Napja (október 4.): baromfiudvarba, tehenészetbe, farmra, állatkertbe, kisállat kereskedésbe látogatás. - Víz Napja (március 22.): víztorony- és szennyvíz tisztító meglátogatása, séta, vizes játékok. Legyen a gyerekeknek ismerete a környezetszennyezés negatív hatásairól, mely veszélyes hatással van a növény- és állatvilágon kívül az emberre is. - Föld Napja (április 22.): otthonról hozott virágok, palánták közös elültetése, „Gyalog vagy biciklivel érkezz óvodába” mozgalom, a védett Kockás liliom megtekintése - Madarak és Fák Napja (május 10.): madár odúk, etetők tisztítása, kirándulás a közeli erdőbe, madár megfigyelés, faültetés - Környezetvédelmi Világnap (június 5.): autómentes nap: túrázunk, sétálunk, piknikezünk Veszélyeztetett állat és növényfajokkal történő ismerkedés, látogatás a közeli Tájvédelmi körzet területeire Cél:    

Olyan személyiségjegyek kialakítása, amelyek lehetővé teszik, hogy neveltjeink az óvodáskor végére szűkebb és tágabb környezetükben önállóan eligazodni tudó, azt óvó védő gyermekekké váljanak. A gyermekek szerezzenek tér-és mennyiségbeli ismereteket, fejlődjön tájékozódó képessége a játékosság eszközeivel A családi nevelést figyelembe véve, azt kiegészítve olyan szokásokra és viselkedési formákra való nevelés, melyek megalapozzák a környezettel való harmonikus együttélést a környezettudatos magatartást Szerezzen matematikai tapasztalatokat a mennyiségi , alaki, nagyságbeli, téri viszonyok helyes szemléletéhez

Az óvodapedagógus feladata:        

A természeti és társadalmi környezet megismerését, védelmét szolgáló spontán és szervezett tapasztalatszerzési lehetőségek és tevékenységek szervezése és biztosítása A gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését a kortárskapcsolatokban és a környezet alakításában segítse. Matematikai tartalmú tapasztalat-, ismeretszerzési-, és gyakorlati alkalmazási lehetőségek biztosítása Differenciált fejlesztéssel szerezzenek tapasztalatokat, fedezzék fel az őket körülvevő világot. Elegendő idő, hely, alkalom eszköz biztosítása a tapasztalat-, ismeretszerzésre, a környezetkultúrára és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. Teremtse meg a tevékenységek differenciált szervezeti formáit. Fejlessze a gyermek kommunikációs készségét a közvetlen tapasztalatszerzés és ismeretszerzés során, segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását A fenntartható fejlődés érdekében alakítsa ki a környezettudatos magatartáshoz szükséges elemi szokásokat, szabályokat .

59

  

Segítse példaértékű viselkedésével a gyermek és a szülők környezetbarát, környezetvédő szemléletűvé válását. Pozitív viszony kialakítása a problémahelyzetek megoldásához és a logikus gondolkodás megalapozásához. Építsen a gyerekek spontán érdeklődésére, kíváncsiságára, érzelmeire, megismerési vágyára, és törekedjen ezek állandó ébrentartására.

A gyermek miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, amelyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások , a családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is. A gyerekek különböző tapasztalatokkal érkeznek az óvodába. a természet és a társadalmi környezetről sokféle szintű és mélységű benyomással rendelkeznek. Ezek figyelembevételével történik a környezet megismerésére irányuló nevelési tennivalók szervezése. Mindent a közvetlen környezetből indítunk, építünk a meglévő ismeretekre, tapasztalatokra. A gyermek környezetével való kapcsolata mindig a felnőttek közvetítésével valósul meg. A megismerési tevékenység alapja a megismerési vágy, ami cselekvésre sarkallja a gyermeket. A környezetet pontosan, valóságszerűen megismerni a cselekvés, a kép, a szó egységében lehet, ezért arra kell törekedni, hogy az élmények felidézéséhez, tapasztalatszerzéshez, az összefüggések feltárásához minden érzékszerv funkcionáljon. A külső világ tevékeny megismerésére nevelés áthatja az egész nevelési területeket is. A külső világ tevékeny megismerése lehetővé teszi a csoporthoz fűződő érzelmi kötődést, kapcsolatépítést, a szülőföld szeretetének megalapozását. A gyerekek személyiségének megismerése és az óvónő tudatos munkája, érdeklődése, lelkesedése, empátiás készsége feltétele annak, hogy az általunk közvetíteni kívánt értékeket elfogadtassuk a gyerekkel. A megfigyelés és a tapasztalatszerzés során nagyban építünk a gyermeki érzelmekre. Az érzelem segíti, hogy a tapasztalat élménnyé váljon és beépüljön a gyermeki személyiségbe. Fontos, hogy a tapasztalatszerzés játék legyen számára, valamint örömmel vegyen részt benne. A természet megismerésével a gyerekekben megalapozódik a természet szeretete, a természet tisztaságának, szépségének védelme. Az ismeretszerzés során kialakult problémahelyzetek lehetővé teszik a gondolkodási képességek fejlődését. Az óvónő által irányított megfigyelésre épülő tapasztalatszerzés, a spontán játék, a gyermeki kérdésekre, válaszokra adott egyszerű magyarázatok segítik a problémamegoldó gondolkodás alakulását. A matematika iránti érdeklődés felkeltése A környezet megismerése során matematikai tartalmi tapasztalatokat, ismereteket szereznek a gyerekek és azokat a tevékenységeikben is alkalmazzák. A matematikai nevelés a külső világ megismerésének tevékeny része, az analízis-szintézis, konkretizálás, általánosítás,

60

gondolkodási műveletek gyakorlati lehetősége. Folyamatosan felismerik a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és térbeli viszonyokat. Alakul ítélőképességük, fejlődik tér, sík és mennyiségszemléletük. A matematikai nevelés alapvető feladata az összefüggések felfedezése, a matematikai tapasztalatszerzés, melynek birtokában a gyerekek a világot objektívebben ismerik meg, fejlődik problémafelismerő, és megoldó képességük. A gyermekek által kezdeményezett játék kínálta lehetőségekben folyamatosan figyeljük ötleteiket, alakítjuk gondolkodásmódjukat. A matematikai nyelv használatával példát adunk a gyerekeknek, amellyel konkrét tapasztalataik megfogalmazására biztatjuk őket. Biztosítjuk a választás lehetőségét a különböző játéktevékenységekben, amelyekben lehetőséget adunk az önálló gondolkodásra, szabályalkotásra. Tudatosan figyelünk arra, hogy a gyermekek találjanak megoldásokat egy-egy számukra problémát jelentő helyzetben. A differenciált fejlesztést mikro csoportos foglalkozás keretein belül valósítjuk meg. 3-4 éveseknek is adunk matematikai ismereteket, de játékaikba, mindennapi tevékenységeikbe ágyazva használjuk. 4 éves kortól kezdődik a tényleges matematikai nevelés. Séták során megfigyeljük a nagyságbeli és mennyiségbeli, különbségeket, közben a több-kevesebb fogalmát is tisztázzuk. A matematikában használt eszközök mindig elérhető helyen vannak elhelyezve, hogy a gyerekek érdeklődésüknek megfelelően tudják használni. A környezet tevékeny megismerése során tapasztalatokat szereznek a: -

család óvoda, iskola évszakok, napszakok állatok növények (zöldség, gyümölcs) testünk (egészségvédelem) közlekedés színek élő és élettelen halmazok relációk geometriai alakzatok mennyiségi-, nagyságbeli-. téri viszonyok témaköréből.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

A gyermek:  tisztában van az évszakoknak megfelelő időjárási jelenségekkel,  különbséget tud tenni az évszakok között, ismeri az évszakok jellegzetességeit, ismeri a napszakokat,  tisztában van a növények fejlődésével,  gyakorolja a növénygondozást, 61

            

rendelkezik elemi közlekedési ismeretekkel, csoportosítani tudja a járműveket aszerint, hogy hol közlekednek, közvetlen környezetét ismeri, biztonságban érzi magát, kérésre bemutatkozik, megmondja szülei nevét, lakcímét, megbizonyosodik az egészséges és biztonságos élet értékeiről, gyakorlatot szerez a veszélyhelyzetek felismerésében, ismeri a környezetünkben élő állatokat, szívesen gondoskodik róluk, kialakul fogalomköre az évszakokról, az emberek, állatok, növények világáról, igényévé válik az esztétikus környezet megóvása. tud válogatni, mennyiségeket kifejező szavakkal bánni tud hosszúságot mérni, tárgyakat számlálni tízig építése, rajza tükröz térbeli alakzatokat képes felfedezni egyszerű fokozati összefüggéseket

A nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke a környező világ tevékeny megismerése során        

Nagyítók, természetismereti könyvek, képek, természetsarok eszközei (pl. cserepek, locsoló kanna stb.), növények, lenyomatminták, virágszirmok, falevelek különböző kövek, kvarcok, ásványi anyagok, öltöztető baba, társasjáték, oldódási kísérletek eszközei,

Elvárások óvodáskor végére                

Képes legyen testi szükségleteit önállóan kielégíteni Kezdődjön meg a fogváltás Érzékszervei legyenek épek, ha nem, akkor legyen korrigálva Ceruzafogásuk legyen biztos Az elemi mozgások legyenek összerendezettek Legyen kialakult egyensúly és térérzékelése Pontos finommozgása legyen, a keresztcsatornák fejlettsége mellett A kéz, a láb a fejbiccentő izmok, valamint a mimikai mozgásai egymástól függetlenek legyenek Ismerje saját testrészei nevét, érzékszerveit és funkcióit Alakuljon ki biztos egyoldalú dominanciája Legyen kialakult a szemmozgások koordinálása Legyen biztos a téri irányok megítélésében Térben és síkban képes legyen reprodukálni a megadott mintát Balról jobbra történő iránykövetésre kialakult legyen Legyen képes soralkotásra sorritmus folytatására legalább 3 különböző elem felhasználásával Szem- kéz, szem- láb koordinációja pontos legyen 62

      

Alak-háttér megkülönböztetése biztos legyen Legyenek kialakultak a konstanciák (alak-szín, mennyiség, nagyság-állandóság) Működjön jól a gestalt –látása Ismerje fel az azonosságokat és különbözőségeket Képes legyen hasonló hangzású beszédhangokat megkülönböztetni Képes legyen szósor, számsor visszamondására Tudjon egy adott képről összefüggően beszélni, és el tudja végezni az elemi gondolkodási műveleteket (analízis-szintézis, összehasonlítás, rendezés)  Összehasonlítani, válogatni, kiegészíteni, sorba rendezni  Ejtse tisztán a beszédhangokat  Legyen képes több feladatból álló cselekvéssor végrehajtására  Képes legyen legalább 5 percig akaratlagosan szabályozni figyelmét  Tudjon egy időben 2-3 dologra figyelni  Legyen képes ok-okozati összefüggések felismerésére  Ismerje fel és tudja kifejezni az alapvető érzelmeket  Érzelmi reakciója legyen a kiváltó hatásnak megfelelő  Legyen képes a megkezdett tevékenyég végig vitelére (feladattudat)  Tudja késleltetni szükségletei kielégítését bármilyen téren  Legyen képes a közösen kialakított és közösen elfogadott alkalmazkodni szabályok betartására  Legyen képes a felnőttekkel és társaival való együttműködésre,  Legyen képes elfogadni a különbözőséget  Képes legyen a kudarc elviselésére  Legyen képes pozitív önérvényesítésre  Rendelkezzen elemi ismeretekkel önmagáról és környezetéről: tudja nevét, lakcímét, életkorát, testvérei, szülei nevét, foglalkozását, ismerje az évszakokat, a hét napjait, a napszakokat  Ismerje, és a gyakorlatban tudja alkalmazni a gyalogos közlekedés alapvető szabályait  Ismerje szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat  Ismerje és alkalmazza a viselkedés alapvető szabályait  Tudja felismerni és megnevezni az alapszíneket és a színárnyalatokat  Képes legyen visszaemlékezni a közeli és régebbi eseményekre  Ismerje fel a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat  Tudjon dolgokat megadott szempontok szerint tízes számkörben műveleteket végezni  Óvja, védje környezetét  Képes legyen érthetően folyamatosan kommunikálni, beszélni  Képes legyen gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal kifejezni  Használjon minden szófajt  Alkosson különböző mondat szerkezeteket, mondatfajtákat  Képes legyen végighallgatni és megérteni mások beszédét  Képes legyen párbeszédes helyzetben végigvárni a mások megnyilatkozását  Használja helyesen a ragokat, névmásokat, névutókat, a jövő idejű igeidőt, igemódokat A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.

63

Az óvoda hagyományos ünnepei, rendezvényei Cél:    

Erősödjön az összetartozás érzése Érezzék gyermekeink, hogy az ünnepeknek fontos szerepük van az ember életében Hagyományok ápolása, újak teremtése Javuljon a partnerek közötti kapcsolat

Az óvodapedagógus feladata:  Az ünnepek szervezése, lebonyolítása  Úgy szervezze az ünnepeire való felkészülést, hogy illeszkedjen az óvoda napirendjébe  A csoportszobát. az ünnepség lebonyolításának helyszínét az ünnep jellegének megfelelően, lehetőleg a gyerekekkel közösen „öltöztesse” ünnepi díszbe  A szülők gyerekek ráhangolódása az ünnepre Nincs olyan gyerek a világon, aki ne szeretné az ünnepeket. A hagyományok megteremtése és az ünnep fontos része a gyermekközösség életének, megfelelő szervezés alapján nagy élményt nyújt a gyermekeknek. Óvodánkban főként az évszakokhoz kötődő hagyományos ünnepkörök és jeles napok jelentik az ünnepet, valamint a megemlékezések nemzeti ünnepeinken. Az óvoda ünnepei, rendezvényei a közösségi nevelés, a szülőkkel, ill. más partnerekkel való kapcsolattartás, - építés fontos eszközi, időről-időre visszatérő, sajátos keretek között lezajló események, igényt tart rá a faluközösség is – természetesen a gyermekek életkorának megfelelő szinten veszünk ezeken részt. Szervezési formája, tartalma a gyerekek életkorától, az ünnep jellegétől, sajátosságaitól függ. Az óvodán belüli ünnepek a Mikulás, Karácsony, Farsang, Nők napja, Anyák napja, Tanévzáró,valamint nemzeti ünnepeink, megemlékezéseink, a kirándulások, névnapok, születésnapok. Ezek közül néhányan a gyerekek, az óvoda dolgozói mellett szülők , nagyszülők a tagintézmények és külső partnerek képviselői is részt vesznek. Igény szerint alakítottuk ki illetve teremtettük meg egy új hagyomány kialakítását és nyilvánossá tételét: a Majálist-Gyermeknapot, mely a családi, szülői házzal való kapcsolattartás egyik módja is.

Az óvoda kapcsolatai Az óvoda és a család kapcsolata Óvodánkban arra törekszünk, hogy a családdal együtt, a családi nevelést kiegészítve gondozzuk, védjük, szocializáljuk, fejlesszük, neveljük a gyermekeket. A szülőket nevelőpartnernek tekintjük. A kapcsolat alapja a kölcsönös tisztelet, bizalom és segítségnyújtás. Kölcsönösen tájékozódunk egymásról: megismerjük a családok életmódját, szokásait, érték-és normarendszerét, a gyermek helyét a családban, valamint tájékoztatjuk a szülőket az óvodában folyó nevelőmunkáról, a gyermek beilleszkedéséről a csoportba, illetve egyéni fejlődéséről. Az óvodai nevelés nem lehet eredményes szülői megerősítés nélkül.

64

Fontosnak tartjuk a hiteles tájékoztatást, a tapintatot. A családdal történő nyílt, őszinte együttműködés csak kölcsönös bizalom alapján valósulhat meg. A szülőknek tapasztalniuk kell, hogy gyermeküket szeretettel, következetesen, tudatosan neveljük, tiszteletben tartjuk egyéniségüket. Az óvodapedagógusok és az óvoda minden dolgozója jó példa és modellként áll a gyermekek előtt. Arra törekszünk, hogy mind emberi magatartásunkban, mind szakmai felkészültségünkben egyaránt példamutatóak legyünk Óvodánkban megvalósul az intervenciós gyakorlat, vagyis a családokhoz illesztett segítségadás gyakorlata. A kapcsolattartás formái:  Beíratás  Befogadás előtt családlátogatás a gyermek és a család megismerése érdekében  Napi találkozások, személyes beszélgetések  Fogadóórák /egyéni esetmegbeszélések, tájékoztatások, problémafelvetések, megoldások/  Nyílt napok  Munka délelőttök  Közös ünnepek, nyílt rendezvények /farsang, karácsony, anyák napja, tanévzáró ünnepség, családi nap, sportnap/ Az óvoda – iskola kapcsolata Kapcsolatunkban arra törekszünk, hogy az iskola megismerje azt a szándékunkat, hogy a gyermekeket egyéni képességeiknek megfelelően úgy neveljük és fejlesztjük, hogy a környezetükben jól eligazodjanak, szociálisan érettek legyenek, valamint váljanak alkalmassá iskolai tanulmányaik megkezdésére. Törekszünk arra, hogy az óvodából az iskolába való átmenet zökkenőmentes legyen. Szakmai munkaközösségi foglalkozásokon kiemelt feladatunknak tekintjük ennek sokoldalú megközelítését Erre a törekvésre munkacsoport alakult, mely rendszeres összejövetelekkel, eszmecserével, kidolgozott programmal igyekszik biztosítani a gyermekek kiegyensúlyozott fejlődését. Az együttműködés formái     

Az iskolai nevelőkkel az emberi és szakmai kapcsolatok folyamatos ápolása, érdeklődés egymás munkája iránt Közös szülői értekezlet megszervezése, ahol a leendő elsősök szülei tájékoztatást kapnak az iskolai szokásokról, az iskolába lépés előtti teendőkről, az iskola pedagógiai elképzeléseiről. A nagycsoportosok ellátogatnak az iskola első osztályába, megismerkednek a leendő tanító nénikkel, az iskolai környezettel, élményt szereznek az iskolai életről. A leendő elsős nevelők megismerkednek óvodai körülmények között a nagycsoportos gyerekekkel. Figyelemmel kísérjük az óvodából iskolába kerülő gyermekek iskolai munkáját

65

Az óvoda egyéb kapcsolatai 

A fenntartó önkormányzattal

Óvodánk nem önálló intézmény, társulás keretében működik, így a fenntartóval a kapcsolatot az intézmény vezetője tartja. 

Közművelődési intézményekkel

A Kölcsei művelődési ház keretében szervezett mese, báb, mozi, zenés műsor előadásokat szoktunk látogatni alkalomadtán, melyre iskolabusszal utazunk. 

A Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal

Óvodánk is tagja a jelzőrendszernek. A jelzőrendszeres megbeszéléseken minden alkalommal részt veszünk. Az egyéb kapcsolat az aktualitásokon nyugszik: kölcsönös érdeklődés a gyermekek felől. Kölcsönös figyelemfelhívás történik a problémás családok, segítségre szoruló gyermekek esetében. Az óvodapedagógusok jelzőlapon írásban jelzik a családokkal felmerülő súlyos problémákat.  Egészségügyi szervekkel - háziorvos - védőnő A kapcsolattartás formái: - Alkalmankénti esetmegbeszélések - Évente orvosi vizsgálat a nagycsoportban - Tanköteles korú gyermekek egészségügyi alkalmassági vizsgálata - Védőnői egészségügyi vizsgálatok alkalmanként A háziorvos, illetve védőnő évente, esetenként többször is ellenőrzi az óvodás gyermekek egészségügyi állapotát, különös tekintettel a fejtetvességre, ami ha nem is gyakran, de előforduló probléma intézményünkben. 

Szakmai szervezetekkel

- IPR tanácsadóval - Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal - Óvodai szakértőkkel - Szakértői Bizottsággal A kapcsolattartás formái: - Folyamatosan figyelemmel kísérjük a felkínált szakmai képzéseket, programokat, érdeklődésünknek és lehetőségeinknek megfelelően részt veszünk azokon. - A Pedagógiai Szakszolgálat szakemberei tanév eleji szűrővizsgálata alapján a nagycsoportosok között az arra rászorultak körében fejlesztő, logopédiai és gyógytorna foglalkozásokat tartanak. Iskolaérettségi vizsgálatok. Pszichológus áll rendelkezésre. Szakvélemények készítése SNI gyanú esetén. - Esetmegbeszélések a szakemberekkel

66



Cigány Kisebbségi Önkormányzattal

A kapcsolattartás formái: - Részt vesznek óvodai rendezvényeken - Súlyos, problémás esetben esetmegbeszélést tartunk.

Gyermekvédelem az óvodában Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőségről szóló 2003. évi CXXV. Törvény rendelkezései az irányadóak. Minden pedagógus és óvodai dolgozó munkaköri kötelessége a rábízott gyermekek védelme, pedagógiai eszközökkel való segítése. Az óvodai nevelés folyamatában a gyermeki jogok tiszteletben tartása, védelme, erősítése, érvényre juttatása. Cél:    

A megelőzés, prevenció, a gyermekek hátrányos helyzetének csökkentése és az esetleges veszélyeztetettség megszüntetésében segítségnyújtás, együttműködés a különböző szakemberekkel. a gyerekek érezzék biztonságban magukat nevelésünk eredményeként legyenek kiegyensúlyozottak kompenzáló pedagógiai tevékenységünk hatására csökkenjenek a hátrányos helyzet adta különbségek

Feladat: 

        

Nevelőmunkánk során fontos a hátrányos helyzet, halmozottan hátrányos helyzet és a veszélyeztetettség kritériumának ismerete, a hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett gyermek „kiszűrése”, hiszen egy adott környezetben – aktuális állapotot felmérve – kell eldöntenünk, hogy a gyerek veszélyeztetve van-e, ill. fejlődését hátráltatja-e valamilyen tényező. Évenként fel kell tárni azokat a körülményeket, amelyek az óvodások családi helyzetét hátrányosan érintik, ill. veszélyeztetik Meg kell határozni a lehetséges segítségnyújtók körét, valamint a segítségnyújtás stratégiáját és tartalmát. Össze kell állítni a HHH és a veszélyeztetett gyerekek listáját. A pedagógiai munka koordinálása, kapcsolattartás a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal és más szakszolgálati intézményekkel. Elő kell segíteni a HHH gyermekek óvodába kerülését, beilleszkedését. Egyéni, differenciált fejlesztés az arra rászorulók körében Biztosítani kell a gyermeket megillető jogok érvényesülését az óvodában, szükség esetén óvó-védőintézkedést tenni. Fontos a gyermeket és a családját minél jobban megismerni. A rendszeres óvodába járást figyelemmel kell kísérni, jelezni a tartós hiányzást.

67

A gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységért alapvetően az óvoda vezetője felel, de minden egyes pedagógus kötelessége gyermekvédelmi feladatok ellátása, abban való közreműködése. Minden pedagógustól elvárt, hogy a gyermekvédelemmel kapcsolatos törvényeket ismerje. A gyerekek a nap jelentős részét itt töltik, és kötelességünk kihasználni az adott lehetőséget, mert: - az óvodapedagógus folyamatosan figyelemmel kíséri a gyerek fejlődését, megismeri a gyerek családi hátterét, személyiségét és a „feltáró” munka után az indulási hátrányok kompenzálására törekszik - a gyerekek „élete” napról-napra folyamatosan nyomon követhető az óvodapedagógus számára - a kapcsolattartás folyamatos a szülőkkel A gyermekvédelmi munka nehéz feladat, minden óvodapedagógustól nagyfokú odafigyelést, körültekintést, empatikus képességet vár el. Az intézmény hátrányos helyzetű gyerekeket felzárkóztató programja Célunk: Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény szellemében a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek: esélyegyenlőségének növelése, a hátrányok csökkentése, egyéni szükségleteinek megfelelő speciális fejlesztése, az iskolai életmódra és az életpálya-építésre való felkészítés. Feladatunk: A valamilyen hátránnyal küzdő gyermekek számára speciális személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató programok szervezése. Területei: A programunk tartalma kiterjed az óvodai nevelés mindazon területeire, amelyek kiemelkedő jelentőséggel bírnak a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének elősegítésében. 1. szervezési feladatok 2. a nevelőtestület együttműködése 3. a pedagógiai munka kiemelt területei 4. a gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos feladatok 5. együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel 6. óvoda – iskola átmenet támogatása 7. szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés 8. intézményi önértékelés, eredményesség

68

Szervezési feladatok A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai beíratásának támogatása, valamint teljes körű, minél hosszabb ideig tartó óvodáztatás biztosítása érdekében kapcsolatot építünk ki - a védőnői hálózattal, - az e területen működő civilszervezetekkel. Beiratkozáskor fokozottan figyelünk a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek arányos eloszlására az óvodai csoportok kialakításánál. A gyermekek minél kevesebb óvodai hiányzása érdekében - szülői értekezleteken, - egyéni beszélgetések alkalmával alkalmazzuk a meggyőzés pedagógiai módszerét.

A nevelőtestület együttműködése Óvodánk nevelőtestülete és alkalmazotti közössége rendszeresen tart - munkatársi értekezletet, - szakmai műhelyfoglalkozást. • Tervezett látogatást szervezünk az óvodavezető, helyettese és a munkaközösség vezetőkkel, ahol nézzük az egyes gyermekek fejlődését, alkalmazott pedagógiai módszereket, további feladatokat. Pedagógiai munka kiemelt területei A gyermekek óvodai felvételétől, óvodai életének megkezdésétől kezdve a következő pedagógiai eljárásokat alkalmazzuk: Anamnézis felvétele az óvodába lépéskor Tudatosan tervezett folyamatos és rendszeres tervező és megvalósító pedagógiai munkával segítjük: - Egészséges életmód, egészségtudat, egészséges táplálkozási szokások kialakítását. - Szeretetteljes légkörben segítjük az intézményes nevelésbe való beilleszkedést, érzelmi nevelést és szocializációt. - Értelmi fejlesztést. - Anyanyelvi nevelést. Szókincs, nyelvi kifejezőkészség, beszédértés, beszédészlelés fejlődését. - Hátrányos helyzetű gyermek differenciált fejlesztését, egyéni bánásmóddal az esélyegyenlőség megteremtését. A gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos feladatok Az óvoda gyermekorvosa és védőnője rendszeresen vizsgálja a gyerekeket. Ezeken a szűrővizsgálatokon felhívják a figyelmet az esetleges problémákra, a vélhetően szükséges egyéni, illetve szakorvosi vizsgálatokra. 69

A szülői értekezletek témái közé beépítjük a tanácsadás lehetőségét a védőnők bevonásával. A szociális hátrányok csökkentése érdekében lehetőséget teremtünk a gyermekjóléti szolgáltatások igénybevételére. Aktív kapcsolatot tartunk a szociális ellátórendszerrel. Együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyeinek növelése, hátránykompenzációja érdekében kapcsolatot építünk az alábbi szervezetekkel: Gyermekjóléti, családsegítő szolgálat Védőnői hálózat Szakmai szolgáltatók Civilszervezetek Óvoda – iskola átmenet támogatása Az iskolai életmódra való felkészítés során fokozott hangsúlyt fektetetünk a képességfelmérés (4 éves kori mérés) eredményeire, és az abból adódó feladatok figyelembevételével - a motivációra, - a minél sokoldalúbb ismeretszerzési lehetőségre, a gyakorlás biztosítására a tanulási képességek megalapozása érdekében, - a tudás és az alkotóvágy kialakítására, erősítésére a minél gyakoribb pozitív megerősítés módszerével. Szülői értekezleten, egyéni megbeszéléseken iskolákkal közösen tanácsadással segítjük a szülőket az iskolaválasztásban. A gyermekek számára iskolalátogatást szervezünk. Az iskolákkal kapcsolatot tartunk, és információt cserélünk a gyermekek haladási üteméről. Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés Az intézményi közösségi életbe való beilleszkedés megkönnyítése érdekében, játszó délelőttöt szervezünk a gyermekeknek, ahol a szülők ismerkedhetnek az óvodával, és az itt folyó pedagógiai munkával. Minden szülővel személyes, közvetlen kapcsolatot alakítunk ki annak érdekében, hogy - a szülők kérdéseikkel, bizalommal forduljanak a pedagógusokhoz és az óvoda vezetéséhez, - megismerjük a családok szokásait, értékrendjét a gyermek szociális hátterét, - közös rendezvényeinken minél többen vegyenek részt, - bekapcsolódjanak az óvoda életébe. A gyerekekről fejlődési naplót vezetünk, amelyben az óvodába érkezéstől folyamatosan rögzítjük fejlődésüket. Ebbe a szülők fogadóórán betekinthetnek. A tájékoztatás alapjául - a fejlesztési napló bejegyzései, - a gyermek alkotásai, - a nyílt foglalkozásokon való részvétel lehetőségei szolgálnak.

70

8. Intézményi önértékelés, eredményesség Munkánk eredményességének, a hozzáadott értéknek a kimutatása céljából mutatókat állítunk fel, melynek teljesülését mérjük, rögzítjük. Az eredményességi mutatók kiterjednek az integrációs programunk valamennyi területére. Az Integrációs Pedagógiai Programunk tartalmának gyakorlati megvalósítási folyamatát, ütemezését a mindenkori intézményi munkatervben határozzuk meg.

Sajátos nevelési igényű gyerekek nevelése óvodánkban Az óvodában integrált sajátos nevelésű gyermekek: Sajátos nevelési igényű 3-7 éves korú gyerekek óvodai nevelése, differenciált fejlesztése a Kt. 30. § alapján (funkcionális integráció a képzés teljes idejében) ezen belül: Tanulásban akadályozott, értelemben akadályozott, autista, sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelése, megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzdő gyerekek óvodai nevelése (Kt. 121. § (1) 29. a. pontja értelmében). Megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzdő gyerekek óvodai ellátása (Kt. 121§ (1) 29. b. pontja értelmében). Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő (BTMN) gyerekek óvodai ellátása. Szükség esetén szakemberhez való utalást kezdeményezünk SNI- gyanúval, mint ahogy erre már példa is volt intézményünkben. Nevelőmunkánk során megvalósul: - a gyermekek fejlődési üteméhez való alkalmazkodás, - a számukra megfelelő területen történő fejlesztés, - a sajátos nevelési igényű gyermekek túlterhelésének elkerülése Az integráció előnyei a sajátos nevelési igényű gyermek számára:     

A tevékenységekben az ép gyermekekkel együtt vesz részt, átveheti az ép társak magatartásmintáit, követendő szokásait. Erősíti az önbizalmát, hogy ép gyermekek közösségének teljes értékű tagja. Jobban fejlődik önállósága. Egészséges és pozitív énképe alakul ki. Hátráltatja az iskolai kudarcok kialakulását.

Az integráció előnyei az ép társak számára:   

Fiatal koruktól megtanulják, hogy elfogadják az egyéni különbözőségeket. Személyiségfejlődésükben pozitív változás következik be. Pozitívabban viszonyulnak akadályozott társaikhoz.

71

   

Jelentősen érzékenyebbé válnak más emberek nehézségei iránt. Rendszeresen együtt játszanak akadályozott gyerekekkel, ezáltal jobban megismerhetik őket. Megtanulják, hogy ők is képesek jó dolgokat tenni, vannak jobb képességeik. Gyakorolják a segítségadást, megalapozódik felelősségérzetük, empátiájuk, figyelmességük, gondoskodásuk.

A gyermekek komplex orvosi, pszichológiai, pedagógiai vizsgálatát, a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ végzi, valamint az országos szakértő bizottságok (hallás- és mozgásvizsgáló). A sajátos nevelési igényű gyermekek integrálása során, minden esetben az ellátásukat - a szakértői vélemény figyelembevételével - gyógypedagógus segíti. A fejlesztés minden esetben egyénre szabott terv alapján valósul meg, amelyet a szakember készít el, ugyanakkor minden egyéb tevékenység továbbra is a normál csoport keretében biztosított.

Az óvodapedagógus feladata a hátrányok csökkentése érdekében:      

Mozgásfejlesztés, Percepció fejlesztése, Testséma fejlesztése, Személyiség és magatartás korrekció. Kognitív képességek fejlesztése Szociális képességek fejlesztése

A sikeres fejlesztés érdekében fontosnak tartjuk a szakmai kapcsolatok kiépítését. Az óvodába érkező szakemberek számára biztosítjuk a feltételeket a fejlesztő foglalkozásokhoz (hely, idő, esetleg eszköz). Formái: kiscsoportos és egyéni. Lassúbb ütemben, az egyéni sajátosságokat figyelembe véve haladunk az egyenletes fejlődés korrigálásának érdekében. Figyelembe veendő speciális szempontok, (óvodai nevelési program, a gyermekek napi szomatikus és pszichés állapota), melyek nagyfokú rugalmasságot igényelnek a tevékenységek szervezésénél, összehangolásánál. Mivel a fejlődés során a különböző funkciók fejlődését sok tényező befolyásolja, módosítja, keressük annak a lehetőségeit, hogy a fejlesztő foglalkozások mellett az óvodai csoportokban a különböző tevékenységi formákban a gyermekeknek minél több lehetőségük legyen az önkifejezésre, fejlesztő tevékenységünk során nagy figyelmet szentelünk annak, hogy lehetőleg minél több sikerélménnyel, pozitív elfogadással találkozzon a sérült gyermek. Itt kapnak óriási jelentőséget a művészeti terápiák (zene, tánc, drámajáték).

72

Célunk:     

sajátos fejlődési probléma, a gyermekek egyéni igényeinek elfogadtatása a gyermekekkel és szülőkkel, érdeklődésük felkeltése a környezettel való kommunikáció akár verbális, akár non verbális síkon, a beilleszkedés segítése a testi, szociális és értelmi érettség kialakításával, a különféle funkciók egyensúlyának kialakítása, gátlási folyamatok fejlődésével képesek mozgásuk és szükségleteik akaratlagos irányítására.

Feladataink:  

       

Szűrés, felmérés, szakvélemények elemzése; A gyermekek szűrése minden nevelési év elején ősszel és tavasszal a DIFER-teszttel, és a Porkolábné dr. Balogh Katalin által kidolgozott Fejlettségmérő-lapok alapján történik, az iskola előtti évben a Pedellus Kiadó által megjelentetett tájékozódó vizsgálattal a nagycsoportos óvodások iskolaérettségi szintjéről kapunk képet. Szakmai dokumentáció vezetése: A gyermekek portfóliója, nyomon követése (anamnézis, egyéni fejlődési lap, egyéni fejlesztési terv készítése). Egy-egy nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívák keresése. Szakmai együttműködés, kapcsolattartás a különböző szakemberekkel. A gyermek hátrányainak leküzdéséhez minden segítség biztosítása. A szülők bevonása és betekinthetőségük biztosítása e folyamatba; korrekt tájékoztatásuk az óvodapedagógus részéről, együttműködési alternatívák felajánlása. befogadó környezetet biztosítunk számukra, melyben az óvodapedagógus példamutató magatartást nyújt, az egyéni foglalkoztatás megvalósítása érdekében rugalmas napirendet biztosítunk. elősegítjük, hogy kialakuljon alkalmazkodó képességük, önállóságra törekvésük, együttműködésük.

Általános fejlesztés a csoportban     

taktilis (tapintási) észlelés fejlesztése, finommotorika fejlesztése, vizuális észlelés és emlékezet fejlesztése, ujjtorna, vonalvezetési gyakorlatok.

Várható eredmények     

a gyermek sikerélménye, a gyermek érdekeinek érvényesülése, szaksegítség biztosítása, kölcsönös tiszteleten, bizalmon alapuló kapcsolat a szülővel és a gyermekkel, a másság elfogadása, 73

      

az egyenlő esélyek biztosítottsága. igényli a közösséget, képes elfogadni a közösség normáit, szabályait, elfogadja a pedagógus irányítását, együttműködik vele és a társakkal, önálló és csoportos munkavégzésre egyaránt képes, elemi ismeretekkel rendelkezik magáról és a környező világról. Önmagához, adottságaihoz, képességeihez, lehetőségeihez mérten a legtöbbet fejlődik.

Integrálható (aspergeri) autista gyermek az óvodában Hazánkban a sajátos nevelési igényű gyermekek integrációját elősegítő törvényi szabályozás lehetőségeket biztosít az autizmussal élő gyerekek beilleszkedéséhez is. Leggyakrabban a jó nyelvi és értelmi képességekkel rendelkező (aspergeri) autizmussal élő gyermekek nevelkednek integrált körülmények között. Az óvodai nevelésben a többi gyermekkel együtt vesz részt az akadályozott gyermek, ha ez fejlődése, képessége kibontakoztatása szempontjából előnyös. Az autista gyermek Az autizmus-spektrumzavarok lényege a társas viselkedés, a kommunikáció és sajátos gondolkodási képességek minőségi károsodása, amely a személyiség fejlődésének egészét átható, úgynevezett pervazív zavar. Amely jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg. Ezen tünetek megjelenési területei: - A társas és érzelmi készségek területe - A kommunikáció területe - A megismerési (kognitív) készségek területe - Sajátos érdeklődési kör - A mozgásos készségek területe - Egyéb sajátosságok Az autizmussal élő gyermek legfőbb jellemzői: -A kölcsönösséget igénylő társas viselkedési készségek területén tapasztalható gondolkodási képesség sajátos hiányosságai. -A beszéd szintjéhez képest károsodott kommunikáció. -A rugalmas viselkedés, a szervezés és kivitelezés képességének minőségi sérülése. - Egyenetlen intelligencia és képességprofil. Fejlesztés: A befogadó pedagógusok számára biztosítjuk a megfelelő szakemberekkel a szakmai konzultáció lehetőségét. Az autizmussal élő gyermekek esetében hangsúlyosan az alábbi tartalmak fejlesztésére fókuszálunk:

74

A szociális készségek fejlesztése: - Viselkedési szabályok, helyes viselkedési minták - Érzelmek kifejezése, önkontroll - Érzelmi reakciók felismerése - Emberi kapcsolatok rendszere - Énkép, önismeret - Életkornak, érdeklődésnek megfelelő, funkcionális, örömteli szabadidős készségek A kommunikációs készségek fejlesztése: - Preverbális kommunikáció - Alternatív kommunikációs rendszer használata - A beszédértés és beszédhasználat - A metakommunikáció értése és használata Célunk: - A szociális, kommunikációs készségek célirányú fejlesztése. - Specifikus környezet, eszközök, módszerek és szokásrendszer használatának elsajátítása. - Kiemelkedő képességek gondozása. Feladataink: - A tárgyi és személyi feltételek biztosítása. - Egyéni nevelési terv kidolgozása, a gyermeket ellátó szakemberekkel együttműködésben. - Egyéni fejlesztő foglalkozások biztosítása. - Specifikus környezet, eszközök, módszerek és szokásrendszer kialakítása. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: Az autista gyermek esetében a fejlődés jellemzői nem határozhatók meg. Az autizmus súlyossága, a mentális képességek és a fejlődési ütem együttesen határozzák meg a gyermekről kialakítható képet. Minden esetben az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság tesz javaslatot a beiskolázással kapcsolatban.

Az óvodába lépés feltételei

A gyermekek óvodai felvétele Nkt 8.§ -a szerint. (1) Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. A szülő a gyermek óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti Az újonnan jelentkező gyermekek fogadása az óvodai nevelési évben folyamatosan történik

75

Elvárásunk, hogy az óvodába érkező gyermek tudja magát kifejezni, tudjon önállóan étkezni, ismerje az eszközöket, legyen szobatiszta. Az óvodai felvételt beíratás előzi meg, melynek időpontját az óvodavezető a Polgármesteri Hivatallal egyeztetve határozza meg, és tájékoztatja a szülőket. Az óvodavezető minden jelentkező gyermek nevét a beíratás sorrendjében jegyzékbe veszi, amely tartalmazza a gyermek nyilvántartásához szükséges adatokat. A beíráshoz szükséges okiratok:   

a gyermek születési anyakönyvi kivonata lakcímkártya orvosi igazolás, mely szerint a gyermek egészséges, közösségben elhelyezhető, óvodába járhat.

A tanköteles korú gyermek, legalább napi 4 órát, a HHH legalább napi 6 órát köteles rendszeresen óvodába járni. Személyi adatait, a hiányzását a Felvételi és mulasztási naplóban kell nyilvántartani. Nkt.45. § -a szerint (1) Magyarországon – az e törvényben meghatározottak szerint – minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni. (2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését. (4) A tankötelezettség kezdetéről a) az óvoda vezetője, b) ha a gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság, c) az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt. A tanköteles életkort elérő gyermekek esetében:  az óvoda igazolja, hogy a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget,  ha szükséges, javasolja a gyermek óvodai nevelésben való további részvételét,  javasolja, hogy a gyermek – annak megállapítása céljából, hogy szükséges-e a gyermek sajátos iskolai nevelésben és oktatásban való részvétele, illetve elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget – szakértői és rehabilitációs bizottsági vizsgálaton vegyen részt, A gyermek óvodai elhelyezése megszűnik, ha  a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján,  5 éven aluli óvodás gyermek esetében, ha a szülő írásban bejelenti, hogy gyermeke kimarad, a bejelentésben megjelölt naptól,  a gyermeket felvették az általános iskolába. Az óvodai felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról a szülőt, az előző óvoda vezetőjét írásban értesíteni kell. Amennyiben az óvodai felvételre a gyámhatóság kezdeményezése alapján kerül sor, a határozatot számára is meg kell küldeni.

76

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

Szakértő véleményezte: 2013..………….. Egyetértését nyilvánította: 1. Kölcsey Ferenc Tagóvodájának Munkaközössége

ÁMK

Fülesd 2013...…………… Szülői

2. Cigány Kisebbségi Önkormányzat Fülesd

2013...…………….

Elfogadta : az óvoda nevelőtestülete

2013..……………

Jóváhagyta: a fenntartó:

2013.……………

Tájékoztatásul megkapják: 1.Fülesd Község Önkormányzata 2. Országos Közoktatási Szakértő 3. Az óvoda Nevelőtestülete 4. Kölcsey Ferenc ÁMK Főigazgatója 5. Szülői Munkaközösség 6. Cigány Kisebbségi Önkormányzat

77

ÉRVÉNYESSÉGI ZÁRADÉK

Intézmény OM- azonosítója:

Tagóvodavezető ………………………………. aláírás

202328

Legitimációs eljárás Nevelőtestület nevében: ……………………………………… …… aláírás

Szülői szervezet nevében: ……………………………………… ……. ………………………………………. …….. Aláírások

A dokumentum jellege: Nyilvános Érvényesség ideje: visszavonásig

Felülvizsgálat ideje: 201…..

Ph

78

JEGYZŐKÖNYV

Készült: 2013. augusztus 26-án a Kölcsey Ferenc ÁMK Fülesd Tagóvodájának hivatalos helyiségében. Tárgy: A felülvizsgált és módosított Helyi Óvodai Nevelési Program elfogadása Jelen vannak: alulírottak

Bányai Tamásné: Elmondja, hogy teljesen elkészült a Helyi Óvodai Nevelési Program a törvény által előírt módosításokkal. Mindenki megismerte az elkészült programot, hozzászólás nem volt, így szavazásra bocsátja. A szavazás eredménye: a Helyi Óvodai Nevelési Programot mindenki elfogadta.

A jegyzőkönyvet vezette: ………………………………..

A nevelőtestület tagjai aláírásukkal igazolják, hogy megismerték és elfogadták a programot. ……………………………………… ……………………………………… ……………………………………… ……………………………………… ……………………………………… ……………………………………….

79

2. 3. Sonkád Óvoda tagintézményben folyó nevelőmunka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai 2. 3. 1. Az óvoda adatai 2007. augusztus 31-ét követően - Az óvoda hivatalos elnevezése: Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ Óvoda - Sonkád - Az óvoda jogi státusza: Kölcsey Ferenc ÁMK tagintézménye - Az óvoda tagintézmény címe: 4954 Sonkád, Kossuth l. u. 1. sz. - A tagintézmény vezetője: a Kölcsey Ferenc ÁMK Igazgatótanácsa által kinevezett tagintézmény vezető - Az intézmény elnevezése, székhelye: Kölcsey Ferenc Általános Művelődési Központ, 4965 Kölcse, Arany J. u. 1. sz. - Az intézmény fenntartója: Kölcsey, Sonkád, Fülesd Községek Önkormányzati Társulása Gesztor önkormányzat: Kölcse Nagyközség Önkormányzata 4965 Kölcse, Dózsa Gy. u. 6. sz. - Munkáltatói jogkör gyakorlója: a Kölcsey Ferenc ÁMK igazgatója - Tagintézményi óvoda csoport száma: 1 - Az ellátottak életkor: 3-7 év A csoport összetétele: vegyes életkor - Férőhely száma: 30 fő

2. 3. 2. SONKÁD ÓVODA ÁTDOLGOZOTT NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

Készült az 1999 megírt helyi program alapján.

TÖRVÉNYEK, RENDELETEK Az átdolgozott helyi nevelési program a következő érvényben lévő törvények és rendeletek figyelembevételével készült. 1993. évi LXXIX. tv. a közoktatásról és azok módosításai 137/1996/VIII.28./ MKM rendelet óvodai nevelés országos alapprogramja 11/1994/VI.8./ MKM rendelet a nevelési – oktatási intézmények működéséről 1992. évi többször módosított XXXIII. Tv. a közalkalmazottak jogállásáról 138/1992/X.8./ Kormányrendelet a közalkalmazottakról szóló Tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 1993. évi XXXVII. Tv. a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól 1997. évi XXXI. tv. a gyerekek védelméről és gyámügyi igazgatásról 23/1997 /VI.4/ MKM rendelet a Fogyatékos gyerekek óvodai nevelésének irányelvei 32/1997/XI.5/MKM rendelet a Nevelési, etnikai kisebbség óvodás nevelésének irányelvei 1/1998/VII.24./ OM rendelet a nevelési – oktatási intézmények kötelező /minimális/ eszközeiről és felszereléséről 3/2002/11.15./ OM rendelet a közoktatási intézményekben folyó minőségbiztosítás bevezetéséről 255/2009.(XI.20) Alapprogramot módosító kormányrendelet

HELYZETÉRTÉKELÉS A magyar oktatásügy fokozatos átalakulása a nyolcvanas évek elején kezdődött el. Ekkor jelentek meg és kezdtek elterjedni az alternatív pedagógiák. A folyamat fontos állomásának tekinthető az 1985. évi oktatási törvény. Az 1989-ben megindult demokratikus átalakulás az oktatásügyi változásokat is felgyorsította. Az 1993. évi közoktatási törvény életbelépésével megteremtődtek az oktatásügy működésének demokratikus alapjai. Az 1996. évi 62. tv. értelmében megtörtént a közoktatási törvény értelmében megtörtént a közoktatási törvény átfogó módosítása. A kormány 137/1996./VIII.28./ sz. rendeletével kiadta az óvodai nevelés országos alapprogramját, mely a közoktatás fejlesztési törekvéseivel összhangban megfogalmazta a gyerekek óvodai nevelésében érvényesítendő elveket, útmutatót adva a helyi nevelési programok elkészítéséhez, s lehetőséget teremtve a szakmai önállóságra, pedagógiai elképzelések, nézetek alkotó érvényesítésére, a családi nevelési kultúra figyelembe vételére. Az óvoda céljainak, feladatainak rendszerbe foglalása érvényesítése az egész intézmény megújulását szolgálja. Ez megköveteli tőlünk, hogy nyitottá váljunk a közvetlen környezet irányába. A nyitott óvodát csak akkor érvényesítheti saját törekvéseit, ha megteremti, megőrzi sajátos arculatát, szokását és a kialakult értékre épít. Az intézmény és a fenntartó közös kötelessége a felnövekvő gyermekek sorsának alakítása. A helyi nevelési program intézményünk fontos dokumentuma, amely sajátos képet ad az óvoda pedagógiai értékeiről, megfogalmazza elveinket, céljainkat, feladatainkat, kapcsolatainkat, összefoglalva az óvoda nevelési eljárásait, rendszerét, alapja a középtávú és éves programok készítésének. Programunkat 1999. szeptember 01-től újonnan vezettük be, ami jól bevált, de mivel a gyakorlat során tapasztaltuk, hogy van változtatni való egyes dolgokban, ezért úgy került átdolgozásra, hogy még jobban előtérbe helyezi, a gyere érdekeit összhangban az elvárásokkal. Óvodánk Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Fehérgyarmattól 20 km-re Sonkád községben található. A község lakosainak száma: 723 fő. A település nem rendelkezik önálló iskolával. A szomszédos Kölcsébe járnak a gyerekek. Közintézmény a Polgármesteri Hivatal, az Óvoda és a Művelődési Ház. Az Óvoda összesen 1 csoporttal működik, átlagosan 35 gyermek jár. Gyermekeink hátrányos családi háttérrel rendelkeznek. A gyermekek egy része nevelési hiányosságokkal, veszélyeztetett környezetből kerül ki. Társadalmi változások itt is éreztetik hatásukat, sok a munkanélküli, megélhetési problémákkal küzdő ember. Korlátozott lehetőségeik vannak a gyerekeknek, csökkenek az élményforrások. Két óvodapedagógus végzi az

oktató – nevelőmunkát. A szülők igényeihez és elvárásaihoz igazodva a helyi adottságokat és lehetőségeket ismerve, az óvodai nevelés országos alapprogramjára építve saját helyi program mellett döntöttünk, ezt dolgoztuk át. SZEMÉLYI FELTÉTELEK Az óvoda személyi feltétele jónak mondható. Két óvónő és egy pedagógiai munkát segítő dajka dolgozik a csoportban. Az óvónők felsőfokú végzetséggel rendelkeznek, a dajka is szakképzett. Az óvodapedagógusok folyamatosan képezik magukat.

Juhász Andrásné közoktatás vezetői Tamásné Sira Erzsébet tanügy-igazgatási szakvizsgát tett. Az óvoda egész nyitva tartása alatt (7-16-ig) óvónő foglalkozik a gyerekekkel. Mivel óvodánkban a kis nevelő testület állandó jól ismerjük egymás munkáját, a testületünkben megfelelő a munkahely légkör, a feladatokhoz többnyire a pozitív hozzáállás jellemző. Az óvodai dolgozók munkáltatója a kölcsei Kölcsey F. ÁMK igazgatója, mivel 2007-ben a három község önkormányzata társult. Ombodi Károly igazgató úr elvárja tőlünk a minőségi munkát, és ugyanakkor elismeri azt, a szakmai önállóságot, és ha kell segítséget, nyújt a munkavégzésben. AZ ÓVODA TÁRGYI FELTÉTELEI Az óvoda épület állaga jó. Szép, tágas környezetben fogadjuk a gyerekeket. Az óvoda fenntartója a működéshez az alapvető feltételeket biztosítja.. Ezen felül a gyermekek fejlesztéséhez szükséges – a meglévőkön túl – a tárgyi feltételeket is pályázatok után biztosítjuk. Hét éve hagyománnyá vált jótékonysági bál bevételét is ilyen célokra fordítjuk. Óvodánk szakmai könyvellátottsága kielégítő, melynek fejlesztéséhez hozzájárul a pedagógus szakkönyvvásárlásra adott pénz is. Az óvodai mesés és ismeretterjesztő könyvek bővítésre szorulnak. Udvarunk szép nagy, tágas, homokozóval és udvari játékokkal felszerelve. A fenntartó gyümölcsfákkal és díszfákkal telepíti be az óvodakertet. Van virágos kertünk is, ezáltal a gyerekek közvetlenül szerezhetnek sok ismeretet, tapasztalhatják a kerti munka örömét, meg tanulhatják értékelni a munkát, élvezni annak gyümölcsét.

Az intézmény udvara és épülete biztosítja a gyermekek biztonságát, kényelmét, mozgásigényét. Pályázat útján kicserélték a nyílászárókat a csoportszobák padlózatát, fűtését, megújult a gyermekmosdó akadálymentesített lett a bejárat. Az óvoda bútorzatát IPR –es pályázatból folyamatosan bővítjük

ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA A családi életre alapozva azt kiegészítve gyermekközpontú óvodai élet megteremtése. A 3-7 éves korú gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítése az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével. Érzelmi biztonságot nyújtó ingergazdag környezet biztosítása együttműködéssel tiszteletre nevelés, tudatosan tervezett, szervezett nevelési helyzetek megteremtése. A gyermek érzelmeinek pozitív irányú fejlesztésével megismertetni szűkebb és tágabb környezetét, annak szokás- és normarendszerét, hagyományait, értékeit, együttélési szabályait. A gondolkodás, a problémamegoldás előtérbe helyezése. A nevelésben alapelveink a gyermeki személyiség tisztelete, szeretete, megbecsülése, a másság elfogadása. Óvó-védő és szociális feladatok ellátása balesetmentes környezetben. Testi szociális értelmi képességek alakítása, gyermeki közösségben végezhető sokszínű tevékenységen keresztül /játékban/. A gyermeki személyiség egyéni képesség szerinti fejlesztése. Az etnikai kisebbségre való odafigyelés, másság elfogadása. A nevelőmunka tudatos tervezése. Spontán tanulási lehetőségek kihasználása. Ezen alapelvek figyelembevételével sok-sok élmény biztosításával a különböző pedagógiai módszerek sokszínűségének felhasználásával a játékon keresztül ebben a vegyes életkorú csoportban szeretnének gyermekeinket sikerekhez, sikeres iskolai kezdéshez juttatni.

Az óvoda gazdálkodása Az óvoda részben önálló költségkeretét az intézményre vonatkozó része tartalmazza, amit az önkormányzatok elfogadnak. Az intézményünk működésében fennakadás eddig nem volt az önkormányzatok anyagi lehetőségükhöz mérten igyekeztek támogatást biztosítani.

Az óvoda irányítási-szervezeti struktúrájának felépítése Kölcsey Ferenc ÁMK igazgatója Óvodavezető Óvónők Dajkák FELADATOK AZ ORSZÁGOS ALAPPROGRAMNAK MEGFELELŐEN

Az óvodai nevelés alapelveinek meghatározásánál abból kell kiindulni, hogy -az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására a gyermeki jogok, és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia. Az egyenlő hozzá férés biztosításának. -a gyermeket, mint fejlődő személyiséget gondoskodás és különleges védelem illeti meg -a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége és ebben az óvodák kiegészítő szerepet játszanak. Feladatok: Az óvodáskorú gyermek testi-lelki szükségletének kielégítése, szomatikus, pszichikus és szociális elégedettség és harmónia biztosítása. Biztosítani kell a balesetmentes, esztétikus, egészséges környezetet. A helyes életritmus /étkezés, alvás, testápolás, öltözködés, levegőzés/ sok-sok játék megszervezése és az ehhez kapcsolódó gyermeki tevékenységek és szokások kialakítása. Testi képességek, fizikai erőnlét, edzettség fejlesztése. Sikerkritérium: A gyerekek szívesen, rendszeresen járnak óvodába. A szülők tájékozódnak a gyerekek fejlődéséről, segítséget kérnek speciális nevelési kérdésekben. A gyerekek állóképessége, mozgása folyamatosan terhelhető.

A kicsik szívesen csatlakoznak a nagyok foglalkozásaihoz A másság elfogadásának kezelése. CÉL ÉS FELADATRENDSZER Az óvodai nevelés általános cél és feladatrendszerén túl kiemelt célunknak tartjuk, a gyerek egyéni megismeréséből kiinduló személyre szóló fejlesztést. Az egyéni különbségeket értékként fogadjuk és fogadtatjuk el. A gyermek fejlődésének általános tendenciáin túl fel kell ismernünk az egyedit, az eltérőt, a másságot, a különbségeket. Mindezek ismeretében alakítjuk ki az egyéni fejlesztés programját, nagy hangsúlyt fektetve az érzelmi nevelésre. A gyermekek erősségeire építve olyan személyiségtulajdonságokat szeretnénk megalapozni már óvodáskorban, amelyek az egyén saját lehetőségeinek a felismeréséhez illetve önmegvalósításhoz szükséges. Részcélok: a gyermek rendelkezzen pozitív életképpel, ismerje saját értékeit, erőségeit, pozitív beállítódással tudjon környezete felé. Tapasztalja meg az alkalmazkodás és az önérvényesítés lehetőségeit, a kompromisszumok kialakításának módjait. Legyenek képesek társaikkal és a felnőttekkel kommunikálni, kapcsolatot teremteni és fenntartani. Rendelkezzenek önkontrollal, a szabályok ismeretében tudjanak dönteni, helyes vagy helytelen megnyilvánulásaik között. Legyenek érzékenyek mások problémáira és legyenek képesek elfogadni társaik másságát is.

Gyermekkép 1. Az alapprogram a gyermeki személyiségből indul ki abból a tényből, hogy az ember gyermek egyedi, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény egyszerre 2. Az alapprogram a gyermekkép megrajzolásában az eltérő pedagógiai és pszichológiai közös vonásait veszi alapul. Ezek szerint: a gyermek fejlődő személyiség fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. A gyermeknek sajátos életkoronként és egyénenként változó testi –és lelki szükségletei vannak. Az óvodai nevelés gyermek központú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik-biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, tudatosan kerüli a nemi sztereotípiák erősítését, elősegíti a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását. Óvodakép 1. Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési in tézménye, a családi nevelés kiegészítője,a gyermek 3. életévétől az iskolába lépésig.Biztositja az óvodás korú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit.

Az óvoda funkciói: Óvó-védő szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkció. A képességek és készségek kibontakoztatásában mindig a gyermek személyiségéből indulunk ki. Az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekeknek segítünk ápolni, megőrizni hagyományaikat a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. Kiemelten foglalkozunk a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel. Intézményünk a hagyományőrző, jeles ünnepeinkről megemlékezik, s a gyermekek a készülődésből tevékenyen kiveszik a részüket. Az évet mindig műsoros évzáróval zárjuk. A szülői kérdőívek alapján legfontosabb értékeink: -elégedettség a pedagógiai munkával -magas színvonalú rendezvények -tisztaság esztétikus környezet -óvoda-iskola jó kapcsolata ÉRZELMI NEVELÉS ÉS SZOCIALIZÁCIÓ BIZTOSÍTÁSA Érzelmileg biztonságot nyújtó közös élményeken alapuló tevékenységek biztosítása, mely segíti az erkölcsi tulajdonságok /kapcsolatteremtés, beilleszkedés, jónak felismerése, igamondás, feladatmegértés, segítőkésség, önzetlenség, figyelmesség, önállóság, önfegyelem, kitartás/ kialakulását. Pozitív felnőtt- felnőtt, gyermek- felnőtt, gyermek- gyermek kapcsolat. AZ ÉRTELMI FEJLESZTÉS, NEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA A gyermek spontán szerzett tapasztalatainak ismereteinek bővítése, rendszerbe foglalása. A belső érést, fejlődést segítő külső ráhatások inger és élményanyag környezet biztosítása, melyben az értékelés, észlelés, emlékezet, figyelem képzelet, gondolkodás, kreativitás, valamint a mozgás fejlődése folyamatosan zajlik.

A PROGRAM CÉLJA, FELADATA

A NEVELÉS KERETEI

ÉRZELMI NEVELÉS

ÉRTELMI NEVELÉS

Anyanyelvi nevelés EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS

TEVÉKENYSÉGI FORMÁK

KÉZIMUNKA, RAJZOLÁS

KÜLSŐ VILÁG

MINTÁZÁS TEVÉKENYSÉG MEGISMERÉSE

MUNKAJELEGŰ TEVÉKENYSÉGEK

MESÉLÉS, VERSELÉS VERSHALLGATÁS

ÉNEK-ZENE, JÁTÉK

A JÁTÉKBAN INTEGRÁLT TANULÁS, DIFFERENCIÁLÁS

A CSALÁD ÉS AZ ÓVODA KAPCSOLATA

ÓVODA ÉS ISKOLA KAPCSOLATA

ÉNEKES JÁTÉK

A PROGRAM KAPCSOLATRENDSZERE: Család Iskola Fenntartó Pedagógiai szakszolgálatok Egészségügyi szervek Szakmai szervezetek Egyház

Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését ennek alapvető feltétele a családdal való együttműködés-az együttműködés formái változatosak. Figyelembe veszünk a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesítjük az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. Kapcsolatot tartunk más intézményekkel a kapcsolattartás formái alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükséglethez ezen kapcsolatok kialakításában és fenntartásában óvodánk mindig nyitott és kezdeményező. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK Nyugodt családias biztonságot nyújtó légkör megteremtése, amelyben a gyermeki játék elsődlegességét hangsúlyozzák. A gyermek személyiségéből, legtermészetesebb megnyilvánulásaiból kiindulva, olyan légkör megteremtése, amelyben a gyermekeket megbecsülés és szeretett övezi. A másság elfogadása, tiszteletbenntartása. Az óvónő azonosulási minta legyen óvodásai számára, irányítja aki maga is benne él, a gyermeknek látja, hogy mi a következő feladata. S ehhez serkentésre, milyen tevékenységre van szüksége egyes gyermekeknek. A család és óvoda kapcsolatában a szülők jogainak, kötelezettségeinek tiszteletben tartása. A JÁTÉK „ …. Az ember akkor igazán ember, amikor játszik” /F. Schiller/ A játék a legbonyolultabb és legsokoldalúbb sajátos emberi cselekvési illetve tevékenységi forma. A játék külső céltól függetlenül magáért van, amelyet az örömszerzés kísér. A játék a gyermek olyan sajátos öntevékenysége, ami szabad akaratára épül, és általa érvényesül legtipikusabban és legsokoldalúbban az önkifejezése.

FELADAT Legyen a játék a gyermek spontán választott minden külső kényszertől mentes tevékenysége. Legyen a játék örömforrás, a játék lényegéből adódik, hogy a játék önmagáért legyen. A gyermek a játékon keresztül ismerkedjen a világgal, a valósággal. A játékban bontakozzon ki a gyermek teljes személyisége. A játék öröme növeli a fejlesztő hatásokat és az új vonások pozitívérzelmek között, épülnek be a gyermek személyiségébe. Ehhez biztosítsuk az érzelmi biztonságot nyújtó óvodai légkört – őszinte felnőtt mintát. A játékban bontakozzon ki a gyermekre jellemző sajátos magatartás és annak érzelmi vezéreltsége. A játék során alakuljon ki a gyermekben olyan erkölcsi tulajdonságok, mint az együttérzés, segítőkésség, önzetlenség, figyelmesség, ezáltal megkezdődik az erkölcsi magatartások belsővé válásának folyamata. A játék a társas kapcsolatok alakulásának érzelmi, akarati fejlődésének színtere, tehát megkönnyíti a szocializáció útját a közösségi magatartás kialakulását. Ahhoz, hogy a gyermek játéka teljes gazdagságban kibontakozhassék, biztosítani kell az alapfeltételeket, elég időt, helyet, játékeszközt minden játékfajtához. Legyen lehetősége a gyerekeknek a bábozásra, amelyben feloldódnak szorongásai, amelyben újraélheti a mese keltette érzéki – érzelmi élményeit. A bábozás által a gyermek sajátos alkotótevékenységet fejt ki. Alkossanak kreatív módon, egyéni ötleteiket, érzéseiket legyenek képesek egyéni megoldásokkal kifejezésre jutatni. Feladatunk, hogy megteremtsük a lehetőségét annak, hogy a gyermekek a játék folyamán bármikor elvehessék a rajzolás, mintázás, festés, barkácsolás, bábkészítés eszközeit, hiszen az ábrázolás nem más, mint maga a játék. A játék közben adódó nehézségek, leküzdése hozzájárul a problémamegoldó gondolkodásuk fejlődéséhez. A játék számtalan lehetőséget rejt magában, ezért kell figyelnünk nyitott szemmel és kiapadhatatlan érdeklődéssel gyermekeink játékát. Tevékeny, gazdag óvodai életünkben fellelhetők legyenek a játékos elemek, ahol az életkorúkhoz nélkülözhetetlen a játékos óvónői beállítódás, a játék tiszteletben tartása IDŐ: Mivel a játék az óvodában a legalapvetőbb tevékenység, napirendünkben a legtöbb időt erre biztosítjuk. Fontos, hogy a gyermek kapkodás nélkül tevékenykedhessen, legyen ideje elmélyült játékra, elképzelései megvalósítására.

HELY: A játék színtere az óvodai csoportszoba és udvara. A csoportszobában helyet biztosítunk építkezésre, konstruáló játékra, szerepjátékra, ábrázoló tevékenységre, kuckózásra, a galéria alkalmas „csendes elvonulásra”. Óvodánk udvara alkalmas arra, hogy a gyerekek mozgásigényét kielégítse. ESZKÖZ: „ A gyerekek mindenből mindent tudnak csinálni” /Goethe/ Lehetőségekhez mérten gondoskodunk a játékfajtákhoz – gyakorlójáték szimbolikus- szerepjátékok, szabály, építő báb, mozgásos játékok – szükséges kész eszközökről. A gyermekek érdeklődését felkelti a TV, rádió, magnó, videó, sőt újabb technikai eszközzel bővült az óvodánk, számítógépet kaptunk. A nap folyamán választható játékeszköz, mely elé minden gyermek hozzáférhet. AZ ÓVODA NEVELÉSI KERETEI Az egészséges életmód kialakítása

Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel kialakitása kiemelt jelentőségű. Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi fejlődésének elősegítése. Ezen belül: -a gyermek gondozása testszükségleteinek, mozgásigényének kielégítése, -a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése, -a gyermek testi képességei fejlődésének segítése -a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése -az egészséges életmód, a testápolás. Az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés, az egészség megőrzés szokásainak alakítása -a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges az egészséges és biztonságos környezet -megfelelő szakemberek bevonásával-, szülővel, óvodapedagógussal együttmüködve-speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. Az óvodában a helyes életritmus a táplálkozás, testápolás, öltözködés, pihenés és alvás megszervezéséhez, az ehhez kapcsolódó gyermeki tevékenységekkel és az ezen alapuló szokások kialakításával biztosítjuk a megfelelő életmódot, az egyéni sajátosságokat figyelembe véve. Az óvoda berendezési tárgyai, felszerelései jelentősen befolyásolják a gondozás színvonalát. Mivel cigány gyermekek is vannak, ez jelentősen befolyásolja a

gondozással kapcsolatos feladatainkat. Már a beszoktatás ideje alatt megismertetjük a mosdó helyes használatát, a tisztálkodási teendők sorrendjét. A felnőtt mintát ad, tanítja és gyakoroltatja a napi élethez szükséges szokásokat, melynek egy része az óvodáskor végére szükségletté válik. A gyermeki szervezet működéséhez elengedhetetlen az egészséges táplálkozás. Az étrendet úgy állítjuk össze, hogy az ne egyhangú, hanem változatos, vitamindús legyen. Fokozatosan alakítjuk ki a helyes öltözködési szokásokat. A szülőktől kérjük a réteges öltözködést, gondozottságot. A gyerekek mindennapi életében fontos szerepe van a mozgásos tevékenységeknek. Az udvarokon található játékok kiválóan alkalmasak erre. Pihenéshez a legfontosabb a nyugodt légkör biztosítása. Elalvás előtt mindig mesét mondunk. Fontos feladatunk a higiéniás szabályok betartása /fertőtlenítés, folyamatos levegőcsere/. Az óvodába csak egészséges gyermek járhat. Ha a gyermek itt betegszik meg, szüleit azonnal értesítjük. Éves rendszerességgel az orvos és a védőnő szűréseket végez. A gyermekek testi edzettségét a levegő a napfény és a víz együttes hatása biztosítja legoptimálisabban. Tervezzük, hogy a nyári hónapokra egy udvari zuhanyt csináltatunk. A gyermekek testi épségének védelme és baleset-megelőzés magában foglalja személyi tárgyi feltételek biztosítását, a meglévő eszközök és használati tárgyak karbantartását. A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYE AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉN. A testápolási szokásokat önállóan végzik A tisztálkodási eszközöket rendeltetésszerűen használják Az étkezéshez használatos eszközöket tudják helyesen használni és betartják az étkezési szokásokat Ügyelnek környezetük rendjére, ruhájuk rendben tartására, ruhájukat, takarójukat összehajtják Teljesen önállóan öltöznek, vetkőznek, ha fáznak, ha melegük van Figyelnek környezetük /csoportszoba, öltöző, mosdó/ rendjére Önállóan megfelelően, rendszeresen végzi a testápolást. Az egészséges testi és szellemi fejlődés alapfeltétele az életkornak megfelelő helyes életritmus kialakítása. Emiatt gondozás központi kérdésének a helyes napirend kialakítását tekintjük. A folyamatos napirend a tevékenységek, szokások változásával, ritmusságával, állandó pontjaival nyugalmat, biztonságérzetett nyújt a gyermekeknek. Célunk, hogy csökkentsük a gyermekek felesleges várakozását ill. siettetését, egyéni tempóban, teljesítőképesség ill. a felmerülő igény szerint végezzük tevékenységeinket.

Az óvodai élet megszervezése A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és heti rend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartalmú párhuzamosan végezhető,

differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre a rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekeknek. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. A gondozás folyamatában is nevelünk, építjük a kapcsolatot a gyermekkel, egyúttal segítjük önállóságuk fejlődését együttműködve a dajkával. Az óvodai nevelés tervezését valamint a gyermekek megismerését és a fejlesztését a fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok, továbbá az óvónők által készített-nem kötelező-feljegyzések dokumentumok is szolgálják. NAPIREND Időtartam

Tevékenység Játék a csoportszobában

7, 00 – 10, 30

játékban integrált egyéni és mikrocsoportos tevékenységek Barkácsolás Mese – vers – dramatikus játékok Rajz – mintázás – kézimunka Részképességek fejlesztése Környezetben szerzett Tapasztalatok rendszerezése Hittan Testápolás Tízórai

10, 30 -12, 30

Játék a szabadban kirándulás, szabad mozgás Énekes játékok

12, 30 – 13, 30

Ebéd Testápolás

13, 30 – 15, 30

Pihenés, alvás mesével testápolási teendők Uzsonna

15,30 – 16,00

Játék a csoportszobában

AZ ÉRZELMI NEVELÉS ÉS SZOCIALIZÁCIÓ BIZTOSÍTÁSA

Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. Elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs kiegyensúlyozott, szeretetteli légkör vegye körül. Szükséges, hogy: -már az óvodába lépéskor kedvező hatások érjék a gyermeket -óvónő-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. Lényeges hogy segítsük a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, éntudatának kialakulását és engedjünk teret önkifejező, önérvényesítő törekvéseinek. -teremtsünk lehetőséget, arra hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas szükségleteit, neveljük a gyermekeket a különbözőségek elfogadására, tiszteletére. A gyermek nyitottságára építve elősegítjük, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely szülőföldhöz való kötődés alapja. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi, vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, HHH az elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket igényel és sajátos törődést ezért szükség esetén megfelelő szakemberek (pszichológus, logopédus, fejlesztőpedagógus, gyógytestnevelő) segítségét kérjük. Az érzelem a személyiség szubjektív állapotát és a környezethez, az őt körülvevő valósághoz való viszonyát fejezi ki. A felnőttektől eltérően a gyermekeknek sajátos gyermeki érzelmei vannak. Szociális és világnézeti nevelésünk folyamatában olyan pozitív érzelmek és erkölcsi normák alakulását segítjük elő, amely alakítja gyermekeink magatartását. Az érzések és a kedélyvilág alakítását arra irányítjuk, hogy az érzelmek hatékonyak legyenek, tevékenységet, megismerést, akarati cselekvést eredményezzenek. A személyiség fejlesztésével az érzelmi nevelést megfelelően irányítjuk, tudatosítjuk, és szabályozzuk keletkezésüket és lefolyásukat. A gyermek igényli a szerető és megértő érzelmi kapcsolatokat, hogy személyiségük egészséges irányba fejlődjön, ezért tudatosan igyekszünk őszinte érzéseket tanúsító, meggyőző hangerejű előadásokra, beszélgetésekre. A gyönyörködés, rácsodálkozás probléma szituáció kialakításával fokozzuk a gyermekek kedvét, gazdagítjuk érzelmi világukat, sikerélményhez juttatjuk őket. Az érzelmi nevelés legszilárdabb alapja a gyermek öntevékenysége és cselekvése. A közös élmények erős, mély érzelmi bázist nyújtanak és ezzel járulnak hozzá a személyiség érzelmi biztonságának megteremtéséhez. Beszoktatásnál a gyermekek természetes reakcióira reagálva személyes

varázsunk és szeretetünk éreztetésével könnyítjük az új élethez, új környezethez való alkalmazkodást. Az érzelmi biztonságot nyújtó légkör megteremtésével empatikus, meleg, szeretetteljes elfogadó kapcsolat alakul ki a gyermekkel, melynek fontos feltétele – minden óvodapedagógus érzelmileg hozzáférhető, derűs, egészségesen reagáló, modell értékű legyen – nevelési stílusa humánus, együtt érző demokratikus, magatartása minden apróbb mozzanatra reagáljon, minden tettével neveljen – közös tevékenységekbe /játék, vers, mozgás/ segítse kibontakoztatni a gyerekek egyéniségét és összetartását. A gyerekcsoportokban kialakulnak a közösségi együttélés szabályai, normái, amelyekhez igazodik az egyén, alkalom nyílik az egymáshoz viszonyításra, amely szükséges a reális énkép kialakításához. A gyermekek egymási közötti kapcsolatában így válik természetessé, hogy minden gyermek más egyéni külső és belső tulajdonsággal rendelkezik. De másságával együtt elfogadható és szerethető. Társas együttműködés közben tanulják meg az egymásfelé fordulást, egymás segítését, vagyis az értelmes szeretetett. A gyermek szocializációját befolyásolják tágabb társadalmi környezetének hatásai is, pl. rokoni kapcsolat, óvoda, kulturális hatások. A gyermek énközpontúsága alapján elsősorban önmagára képes figyelni, de megfelelő biztonságot, szeretetet nyújtó környezetben képessé válik az együttéléshez szükséges erkölcsi normák betartására, a közösségi élet szabályainak elfogadására és alakítására. Az éntudat kialakulásánál a ráismerés, utánzás, szerepjáték, kommunikálás, értelmi műveletek fejlődése, azonosulási hajlam, empátia jelentkezése fő hangsúlyt kap. A nehezen szocializálható, lassan fejlődő, alacsonyabb fejletségi szinten álló sérült, veszélyeztetett hátrányos helyzetű gyermekek nevelése szükség esetén megfelelő szakemberek /pszichológus, logopédus/ közreműködésével kell, hogy történjen. Az együttes tapasztalatok, élmények, tevékenységek egyre mélyebb baráti kapcsolatokat hoznak létre, ezért feladatunk lehetőséget biztosítani az együttműködésre. Fokozatosan alakul tűrőképességük, konfliktushelyzeteiket képesek egymás közt elrendezni. Az igényes követelés a bizalom, az elismerés, nemcsak egyes gyermekeket formál, hanem általa egyben az egész csoportot. A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYE AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉN Ragaszkodnak az óvodához, társaikhoz, felnőttekhez Érzelmileg elfogadják egymást, társaik szokatlan megnyilvánulásait megértéssel fogadják. Segítőkészség jellemző rájuk. Igényükké vélik a helyes viselkedési szokás betartása, képessé válnak önálló helyzetmegoldásra, konfliktushelyzetben megegyeznek társaikkal. Kialakul környezetükben élők iránti érdeklődés, szívesen dolgoznak a közösségért. Szociálisan éretté válnak az iskolakezdésre. Legyen képes elválasztani a szándékot a tettől Tudja megítélni a viselkedése helyességét, a saját érdekei mellett a társak érdekeinek érvényesülését is figyelembe véve.

Az anyanyelvi,-az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az anyanyelvi nevelés valamennyitevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakításabeszélő környezettel, helyes minta és szabályközvetítéssel (a javítgatás elkerülésével)-az óvodai nevelőtevékenység egészében benne van. Nagyon fontos hogy, a gyermekeket mindig meghallgassuk, ösztönözzük a beszédre, tisztázzuk a fogalmakat, javítsuk a beszédhibákat, bővítsük a szókincsét, hogy nagycsoportos korára alakuljonki az árnyalt finom beszéd. Az óvoda pedagógus beszéd kultúrája legyen követésre méltó. AZ ÓVODA ÜNNEPEI ÉS HAGYOMÁNYAI Feladatunknak tekintjük a hagyományok őrzését, a környezetünkben lévő népszokások ápolását, értékeinek megőrzését, továbbadását. Az ünnepek kiemelkednek az óvoda mindennapjaiból, hosszabb előkészület előzi meg, amely lehetőséget biztosít az érzelmi, hangulati átélésre. ÜNNEPEINK: Születésnapok, ahol a csoport kívánság szerinti dallal, verssel köszönti az ünnepeltett, akit egy emléktárggyal ajándékozunk meg. Mikulás: minden évben jár a Mikulás, tőle kapják a gyermekek az ajándékot. Karácsony: szimbolikusan ünnepeljük meg, ráhangolva a gyermekeket erre a szép családi ünnepre. Farsang: a gyermekek és az óvónők jelmezbe öltözve töltik el ezt a napot különböző játékos vetélkedőkkel Húsvét: hangulati előkészítés a feladatunk a hagyományt ápolva. Anyák napja: mindig műsorral kedveskedünk, és ajándékot készítünk az édesanyáknak, nagymamáknak Gyermeknap: a szülőkkel közösen kirándulást szervezünk Debrecenbe, vagy Nyíregyházára Évzáró: nyilvános műsorral ünnepeljük az évközben elsajátított versekből, dalokból összeállítva. Itt búcsúztatjuk el a nagycsoportosokat is. Nemzeti ünnepek: csoporton belül ünnepeljük, a külsőségek az ünnepi hangulat megéreztetése a célunk, mivel ezek a gyermekek még nem tudják felfogni az ünnep értelmét, társadalmi tartalmát. HAGYOMÁNYINK: Ősszel egy takarítási napot tartunk az óvoda környékén a szülők bevonásával. Farsang: Jelmezesen részt veszünk az iskolai farsangon Március: Jótékonysági bált rendezünk együtt a gyermekekért Május: Szalonnasütés a szabadban a szülőkkel együtt.

A JÁTÉK A kisgyermek életkori sajátosságaiból adódóan a 2-7 éves kor a játék kora. Ebben a fő tevékenységi formában a gyermek a valóságot szimbolikus játékokban mindenből mindent lehet, bármi bármivel helyettesíthető és maga a gyermek is bármivé válhat egy szempillantás alatt. A világ ekkor a gyermeki vágyak és elképzelések szerint alakul. A gyermekjátékban belső feszültségek, konfliktusok, érzelmek, külső hatások, vágyak és élmények valósulhatnak meg. A játékban fejeződik ki legkorábban és legteljesebben a gyermek személyisége. A kisgyermek önmagát tükrözi, ha szabadon rajzol, fest, mozog, táncol, énekel. Ezek a megnyilvánulások is sokkal inkább a játék kategóriájába sorolhatók, mint a tudatos tanuláséba. Az ember társas alkalmazkodásának eszköze a beszélt nyelv. Ebben az életkorban a gyerekek a hozzájuk közelebb álló nyelvet keresik a szimbolikus megjelenítés nyelvét és ezen nyelven is értenek leginkább. Ebből is következik, hogy a 7 éves kor alatti gyermek legfőbb kommunikációs közege a játék és a mese. A különböző élethelyzeteket, élményeket megjelenítik a gyermekek a játékukban. Pl. úgy tesznek, mintha főznének, beteget gyógyítanának, hajat vágnának, stb. Szóbeli, érzelmi megnyilvánulásaik átélt vagy elképzelt felnőtt cselekményének felelnek meg. Ezeket játsszák a bábokkal, babákkal, más tárgyakkal, vagy társaikkal is, s eközben fejlődik személyiségük. Ahhoz, hogy valaki teljes személyiséggé, vagyis egész emberré váljon hozzátartozik a gazdag, személyes fantáziavilág. Ez is a játékban indulhat és alapozódhat meg, mikor a gyermekek hosszú órákat, napokat tölthetnek saját gondolataikba merülve, fantáziájuk működtetésével és kiépítésével. A gyermek sohasem azért kezd el játszani, hogy elüsse az időt, vagy azért mert unatkozik, bár a kívülálló néha úgy látja. Játéka mindig annak a kifejeződése ami benne történik, egy titkos nyelven, amelyet akkor is tiszteletben kell tartaniuk a felnőtteknek, ha nem értik. A játék örömélmény a gyermekek számára és ez növeli a fejlesztő hatásokat és az új vonások pozitív érzelmek között épülnek be a gyermek személyiségébe. Ezáltal a játék az érzelmi nevelés lehetőségévé válik. A felnőttekkel való azonosulás során a mintha játékokban kapcsolatokat eleveníthetnek meg, tanulják a viselkedési formákat, megkezdődik az erkölcsi magatartásuk belsővé válásának folyamata. A játék közben adódó nehézségek, leküzdése hozzájárul a problémamegoldó gondolkodásuknak fejlődéséhez. A döntésre való helyzetek, a gyors változások, helyzetfelismerés, a kivitelezés mikéntje, a kreatív gondolkodásuk feltétele. A óvodában kétféle játék folyik, az egyik a gyermek spontán játéka, ahol a gyermeki világ sajátosságai leginkább megfigyelhetők. Az óvónő feladata a tudatos, megengedő, támogató, biztonságot adó jelenlét. Segít, ha a gyerekek kérik, megakadályozza az esetleges veszélyeket, játékrongálást. A másik játék az óvónő által kezdeményezett, amit ugyan saját elképzelései szerint indít, de a gyerekek szabadon beállva és kilépve maguk veszik és alakítják tovább a témát, akár ki is egészíthetik újabbal. Az óvónő bár vannak előzetes tervei a játékot illetően, további lépéseit, ötleteit, javaslatait mindig a

gyermekek, megnyilvánulásaihoz igazítja, azokra épít. Így egyszerre alkalmazkodik a helyzethez és a személyes igényekhez is. A játék játék marad, és nem válik a mindenáron való fejlesztés és tanulás színterévé. Ugyanakkor előkerülnek olyan témák és területek, amikre a gyermekek maguktól nem gondolnának. Kulturális és civilizáló többletet kapnak a kísérő és kiegészítő dalokkal, mondókákkal, mozdulatokkal, vagy ábrázolási fogásokkal, amit viszont csak az óvó néni tud. A játékhoz szükséges eszközöket mindig biztosítanunk kell. A különböző játékok eszközei a teljesség igénye nélkül pl. kendők, sapkák, fátylak, szatyrok, kosarak, takarók, nagy ruhák, edények flakonok, stb. Nem baj, ha nincs minden ötlethez eszközűk, mert a gyermekek fantáziájukkal mindent fel tudnak használni. A szerepjátékoknak nagy hatásuk van a gyermekek személyiségfejlődésére. Átélik az alá és fölérendeltségi viszonyokat, konfliktusokba kerül, érvényre tudja juttatni saját elképzeléseit, képes lesz szabályokat létrehozni és betartani azokat. Az óvónő itt akkor valósítja meg feladatait, ha biztosítja a feltételeket, hagyja és ösztönzi a gyermekeket a széleskörű tevékenységre, beszélgetésre, élmények eljátszására. A gyermeki játékban a rend nem azonos a tudatossággal. A dolgok, a tárgyak úgy helyezkednek el az események abban az időrendben, történnek, ahogyan a belülről induló játékfolyamat megkívánja. Pl. egy állatkereskedés játékban, csak az lehet a jó rend, ha a székek, padok, vagy más építőelemek nem a megszokott helyükön vannak, hanem ketrecekben, ólakat alkotnak belőlük. A játékban a rendnek idővel kapcsolatos vonatkozásai is vannak. Az események idejét és hosszát nem a külső világ órájához igazítjuk, hanem a belső játéktörténésekhez. Ebben a világban az idő végtelen, csak a gyermeki szükségletek tagolják. Az a jó, ha a napirend is ehhez igazodik, vagyis az evés, alvás, tisztálkodás, levegőzés, nem bontják fel a folyamatos játszást. A 7 éves kor alatti években a játéktevékenység alapvetően fontos a gyermek életében. Minden fejlesztés csak az életkorra jellemző fő tevékenységben végezhető eredményesen. Így óvodáskorban a tanulás valódi szerepe is csak a játék lehet. A gyermekek játékban keverednek a különböző játékfajták. A gyakorlójáték lehet manipulációs, mozgásos, verbális, ahol a gyerekek önállóan próbálkoznak a játékeszközök rakosgatásával, rendezésével. Közben fejlődik érzékszervűk, gyakorolják a látás, hallás, tapintás, a hangok ismételgetése elősegíti a beszédfejlődésüket. Az építő-konstruáló játék itt a gyermek átéli az alkotás örömét, fejlődik kreativitása. Gondolkodik, megfigyel, térben tájékozódik. Ahogy az apró eszközzel manipulálás, fejlődik a finom motorikája. A szerepjáték, amiben nagyon sok egyedi vonás van és nagy jelentősége van a személyiségfejlődésben. Felnőtt mintáról sajátítja el a viselkedéskultúrát, az erkölcsi értékeket, a társadalmi együttélés szabályait. Fejlődik képzelete, szervezőkészsége, empátiája. A szabályjáték mozgásos és értelemfejlesztő, ahol a szabálytudat már kialakult, önfegyelemre nevel és kialakít egy egészséges versenyszellemet. Tehát szociális és értelmi fejlesztését szolgálja a gyermeknek.

A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYE AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉN Örömüket lelik a játékban, képesek egy témát több napon keresztül is játszani. Képesek bonyolult építményeket létrehozni. Kedvelik a szabály játékot és képesek a szabályok betartására. Játékukban a szerepjáték a leggyakoribb, szerepeket vállalnak, megosztják azt és arról le is, tudnak mondani. Szívesen dramatizálnak meséket és báboznak is. Próbálkoznak játékeszközök készítésével, és azokat alkalmazzák játékukban. Alkalmazkodnak egymáshoz, és társas viselkedésükben betartják az óvodai életben elvárt viselkedési szabályokat. A JÁTÉKBAN INTEGRÁLT TANULÁS Az óvodáskorban a játék és a tanulás szorosan összekapcsolódik. Mint tudjuk az óvodásgyermek legfőbb személyiségfejlesztő eszköze a játék, mivel abban minden tanulási tartalom ismeret, jártasság, készség jelen van. Itt fejlődik a gyermek érzékelése, figyelme, emlékezete, képzelete, képszerű szemléletes gondolkodása legjobban. Mivel játék közben feladatokat old meg, több féle megoldási lehetőségek közül választ, így kialakul és fejlődik önállósága, feladattudata, alkotó és alkalmazkodó képessége. A kötetlen foglalkozások alkalmával a gyermekek érdeklődése alapján mindig változó létszámú mikrocsoportos formában foglalkozunk, így nagyobb a lehetőség az egyéni bánásmód és differenciált foglalkoztatás megvalósítására. Jogúnk és feladatunk eldönteni, hogy egy adott témakörben kötött, vagy kötetlen foglalkozási formát választunk, de mindig szem előtt kell tartanunk a játékosságot. Alkalmanként kötelező foglalkozásokat szervezünk a tankötelessé váló gyermekek számára, mivel az ő esetükben követelménynek tartjuk az önfegyelemre épülő szándékos figyelem, kitartás, feladattudat, feladattartás erősítését, amely az iskola megkezdéséhez szükséges magatartásforma. Feladatlapokat is alkalmazunk. MESE, VERS Célja a 3-7 éves gyermekek pozitív személyiségjegyeinek magalapozása, fejlesztése. A gyermekirodalom és a gyermekirodalomhoz szorosan kapcsolódó tevékenységek, módszerek /bábjáték, dramatizálás/ sajátos eszközeivel.

A mese életkorilag megfelel az óvodás gyermek szemléletmódjának és világ képének. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait és egyben feloldást, és megoldást kínál. Mágikus világképe csodákkal és átváltozássokkal ráébreszti a gyermeket a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre.

Feladatok: A gyermek irodalmi érdeklődésének felkeltésem kibontakoztatása. Irodalmi élményeinek hatására fejlődjenek a gyermek érzelmei, amelyek formálják magatartását, és cselekvésre ösztönzik. Az irodalom szeretetének megalapozása fejlessze esztétikai fogékonyságát, beszédének kifejezőkészségét, helyes és szép kiejtését, hangsúlyozását és beszédritmusát. Irodalmi nevelés során legyen lehetőség a szókincsét bővíteni, amely szélesíti a gyermekek látókörét, fejleszti értelmi képességeit, különösen az emlékeket képzeletét. Kiemelkedő szerepet kapjanak az anyanyelvi nevelésben a gyermekirodalom sajátos meséi és költői fogalmai, szójátékai. Legyünk igényesek az anyagok összeválogatásánál. A mindennapos mesélés legyen a nevelés elmaradhatatlan eleme. Itt jó, hogy ha saját könyvből /otthonról hozott/ is mesélünk. Az óvónő előadásmódja, beszéde, stílusa, példaértékű legyen. Az irodalom egybehangolható az óvodai nevelés más területével is. Így sajátos feladatainak betöltése mellett hassa át jelentékenyen gazdagítsa az óvodai nevelés egészét. Differenciált egyéni bánásmód alkalmazásával lehetőséget biztosítani nyelvileg hátrányos helyzetű és a nyelvileg kiemelkedően fejlett gyermekeknek. Az óvónő eredményes irodalmi nevelőmunkájának több fontos tényezője van. Az irodalom érzelmekre ható, érzelmekből fakadó művészet, a benne rejlő érzelmi hatóerőket érzéketlenül, fásultan nem lehet kibontakoztatni. A komplex esztétikai nevelésre az óvónő csak akkor képes, ha maga is fogékony a szép iránt. A fejlett irodalmi ízlés kialakulásának legbiztosabb módszere az értékes művek olvasása. A helyes esztétikai megítélésen kívül ismerni kell a kisgyermekek életkori sajátosságait és e két szempont alapján válasszunk műveket. A gyermekirodalmi alkotások mondanivalójukban olyan érzelmek és gondolatok kifejezői, amelyekkel igen kifinomult formában éreztethetjük meg a gyermekekkel az élet szépségeit és árnyoldalait. Az irodalmi nevelésre is érvényes Kodály Zoltán megállapítása: „Szentnek kell tartanunk a gyermek érintetlen lelkét, amit abba ültetünk minden próbát, kiálljon. Ha rosszat ültetünk bele, egész életében virágzik.” A mese lételeme az óvodás gyermeknek. Csoda varázsa szükséges az egészséges lelkületű ember fejlődéséhet. Mindhárom korcsoportnak olyan műveket válasszunk ki, amelynek nyelve megjeleníthető erejű, lendületes és világos. Eredeti gondolkodásmódot tükröz. A irodalmi nevelés útján történő beszédtanítással az a célunk, hogy a gyermekek szabatosabban fejezzék ki gondolataikat. Igyekszünk elérni, hogy a gyermekek szívesen mondogassák a verseket, próbálgassák a mondókákat. A gyermekirodalom sajátos meséi és költői fogalmai pontos nyelvi megformálása és a szójátékok az anyanyelvi nevelésben kiemelkedő szerepet

kapnak. Kiscsoportban nagy jelentőségű a simogató lovagoltató, tapsoltató ritmusa, lüktetése. Az anyanyelvi játékok kiegészítő színfoltjai az anyanyelvi nevelésnek. A bábozás és a dramatizálás a játék része, amelyen keresztül tükröződnek a gyermekek irodalmi élményei, kiegészülve hangulatukkal, kreativitásukkal, fantáziájukkal. A bábjáték igazi kifejező ereje maga a mozgás és ez vizuális élményt is jelent a gyermeknek. Mese, vers tanulástartalma. Népi gyermekjátékok, mondókák. Mozgással kísérhető versek. Bábozás. Dramatizálás. A nyelvi kommunikációs játékok, beszédészlelés fejlesztő játékok, gyakorlatok. A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYE AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉN Legyenek képesek önállóan rövidebb, hosszabb irodalmi művet előadni. Rendelkezzenek megfelelő mennyiségű verbális kifejezéssel. Váljék igényükké, hogy saját maguk készítsék el a dramatizáláshoz, bábozáshoz szükséges eszközöket. Tudjanak meséket, történeteket kitalálni. A mese, vers hatása megjelenik játékukban, rajzaikban, beszédükben. Dramatizálás során erősítsék meg saját testükről alkotott képeket, érzelmeiket kísérjék mimikával. Használjanak sajátos népi, mesei, költői fogalmakat, szójátékokat. MOZGÁS

A torna, a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás) és a testi képességeit, mint az ügyesség, gyorsaság, állóképesség társra figyelés Célunk a gyermekek mozgási gényeinek kielégítése a szabadban is változatos eszközökkel a mozgás megkedveltetése, az egészséges életvitel megszerettetése. Erre minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. Mozgás anyaga Nagymozgások fejlesztése: Járás Futás Ugrás Csuszás, kuszás, mászás

Egyensúlygyakorlatok: Finommotorika fejlesztés Szem – kéz, szem – láb koordináció fejlesztése MOZGÁS Az óvodánkba érkező gyermekek mozgásigénye, mozgásfejletsége függ a családok kulturhigiéniás szokásaitól. Mivel minden gyermek kertes házból érkezik, a mozgáshoz szükséges feltétel otthon is megteremtődik. Igaz az a tapasztalat, hogy sokat ültetik a gyereket a TV előtt, a szülők időhiánnyal küzdenek, nem igazán figyelnek a tudatos gyermeknevelésre. A mozgásélmény örömforrás kell, hogy legyen a gyermek számára. Minden tevékenység alapfeltétele a jó hangulat, oldott légkör, kellemes közérzet, szeretetteljes kapcsolat. Nagyon fontos, hogy ezeket a feltételeket biztosítsuk a csoportunkban. Feladatunk a gyermekek természetes mozgáskedvének fenntartása, a mozgás megszerettetése. A mozgásfejlesztéshez szükséges, hogy maximálisa, biztosítsuk a spontán mozgáslehetőséget az egyéni sajátosságok figyelembe vételével. A mozgás megszerettetése, a mozgásigény kielégítése, az óvodai testi nevelés fontos feladata, amit a helyesen megválasztott mozgásanyag változatos gyakorlattartásával érhetünk el. A jó eredmény eléréséhez az optimális személyi és tárgyi feltételek szükségesek. Kiemelten fontos a gyermek és az óvodapedagógus aktív együttműködése. A nyugodt, derűs légkörű, játékban gazdag, kellő intenzitású napi 20-30 percnyi testmozgás nemcsak a kondicionális és a koordinációs képességek fejlődését biztosítja, hanem hozzájárul a gyermeki személyiség differenciált fejlesztéséhez is. A mindennapos testnevelés objektív feltételei. A foglalkozások döntő részét a szabadban valósítjuk meg, ehhez meg van a megfelelő helyünk, füves és aszfaltos terület is. Itt lehet gyakorolni a különböző mozgásokat, pl. Gurulás a test hossztengelye körül, mászás, kuszás, csuszás. Az udvaron rögzített mászókák a gyűrűhinta az erősítést szolgálják. Az udvar különböző részein lefektetett gumiabroncsok is fontos részei a mozgásnak, egyensúlyérzék fejlesztésének. A csoportszobában szervezett foglalkozásoknál nagy gondot kell fordítani a tornaszerek, berendezési tárgyak épségére, tisztaságára, megfelelő mennyiségére. A mindennapos testnevelés szubjektív feltételei az érdeklődés felkeltése: a megfelelő érzelmi kötődés mellett a gyermekek ösztönzést kapnak a gyakorlatok elvégzésére a szabad örömteli mozgás játékra. Nem várunk el a gyermektől olyat, amire nem képes, de kevesebbet sem kívánunk tőle, mint amennyit károsodás nélkül elbír. 3-4 éveseknél a természetes mozgások fejlődését kívánjuk segíteni. Itt leginkább a csuszáshoz, mászáshoz, bujáshoz szükséges eszközöket kell biztosítanunk. 4-5 éves korban nagyobb hangsúlyt kap a szem, - kéz, szem – láb koordináció és egyensúlyérzék fejlesztése, a tér mozgásos megismerése. A fejlesztést szolgálják a különböző célbadobó játékok, ugrókötelezés, ugrójátékok, valamint a manipulációs tevékenységek, és a különböző irányokba végzett mozgások. 5-6-7 éves korban a finommotorika fejlesztése, az észlelés fejlesztése a legcélzottabb feladat.

A testnevelési foglalkozások során lehetőséget teremtünk speciális gyakorlatok beiktatásával a testalkati deformitások megelőzése. Pl. Lábboltozat erősítés, gerincjavító torna. A mozgásfejlesztésben meghatározó: Spontán érzelmi motivációra építünk az egyéni fejletséget figyelembe véve. A foglalkozásokon a gyermekek jó hangulatban, jó közérzettel vesznek részt. Biztosítjuk a megfelelő terhelést az aktivitási szintek változtatásával. A testnevelési játékokat a gyakorlatban tudatosan építjük be a foglalkozásokba és mindennapi testnevelésbe. Futó – fogó játékok, versengése, labdajátékok, népi játékok, mint pl. ugróiskola, gyertek haza ludaim, adj király katonát, stb. A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYE AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉN Összerendezett mozgás Testrészen megtanult irányokat biztosan ismerjék Legyenek képesek hirtelen irányváltoztatásra Tökéletesítsék az egyre finomabb, apró mozdulatok elvégzését Futás közben a felesleges mozdulatokat hagyják el, megfelelő kar, lábmunka jellemezze mozgásukat. A különböző eszközök használatánál legyen jellemző a biztos fogás, tartás. Biztonságosan mozogjanak, az öröm forrása legyen számukra a mozgás A különböző verseny és ügyességi játékokban tartsák be a szabályokat, kialakul bennük az egységes versenyszellem Megszeretik, igénylik a mozgást, mozgásuk kitartóvá válik Fejlődik térbeli és időbeli tájékozódó képességük ÉNEK-ZENE, ÉNEKES JÁTÉK „Az óvodában történik az első alapvetés, az első, elhatározó zeneélmények gyűjtése. Amit itt tanul a gyerek sosem tudja elfelejteni: vérévé válik.” / Kodály Zoltán/ A tevékenység célja: A gyermekek zenei élményhez juttatása, zenei érdeklődésük, ízlésük formálása. A gyermekek zenei hallásának, ritmus érzékének, zenei emlékezetének, alkotókedvének fejlesztése. A harmonikus mozgás, mozgáskultúrájuk elősegítése. A zenei anyanyelv megalapozása.

Feladat: Tudatosan tervszerű, folyamatos munkával a zenei nevelés alapvető feltételeit megteremteni Nyugodt, oldott légkör biztosításával a gyermekek gátlásai oldódjanak, képzeleteik, alkotókedvük fejlődjék A nap folyamán legyen biztosított a zenei élmények nyújtása, a dúdolgatás, énekelgetés, zenei hangok, zörejek megfigyeltetése A 3 éves tervezés egymásra épülő legyen A kezdeményezések ill. foglalkozások mindig a gyermekek aktív részvételére épüljenek, a fokozatosság elvét figyelembe véve A zenei anyag megválasztásában az óvónő éneke, hangszerjátéka mindig biztos legyen, ötletességével, módszertani kultúrájával álljon példaként a gyermekek előtt A tevékenység anyaga: Ritmusfejlesztés Egyenletes lüktetés, ritmizálás, motívumhangsúly, tempótartás Hallásfejlesztés: Magas, mély, halk-hangos, hangszínfelismerés Komplex zenei nevelés: Improvizálás, visszhangéneklés, belső hallásfejlesztés, formaérzék fejlesztés, esztétikus mozgásfejlesztés, népi játékok, néptánc. A zenei nevelés színtere a család, megelőzve az óvodát és az iskolát. Sok gyerek otthon nem jut zenei élményekhez, a zene iránti szeretette fejlesztés híján, eltompul. Itt az óvodában a gyermekeket zenei élményhez juttatjuk, felkeltjük érdeklődésüket, formálják ízlésüket, esztétikai érzésüket. Így érhetjük el, hogy zenét értő és szerető embereket neveljünk. Az óvodában az egyik költői műfaj a mondóka. A beszoktatásnál erősen kötődik óvónőjéhez, öröm a gyermek számára a közös játék. Biztonságot érez, ha ölünkbe vesszük, ringató, altató lovagoltató játékos mozdulatokat végzünk vele. Itt könnyen megtanulható szövegű, rövid mondókákat alkalmazunk. Az ismétlődő fordulatok, nyelvtörők, ikerszavak fejlesztik kiejtésüket, beszédkésségüket. A játékos dalokhoz természetes módon kapcsolódik a zenei képességfejlesztés, zenei ritmusérzék, /metrum, ütem, ritmus, tempóérzék, zenei hallás, dinamikai és hangszínérzék/. Ezek megvalósítása tőlünk igényel tudatos felkészülést és néha hangszeres előadást /furulya/. A dalanyag kiválasztásánál a gyermeki lélekhez legközelebb álló témákat válogatjuk ki tiszta forrásból /Kodály, Forrai/ melyek növényekről, állatokról, természetről szólnak. A gyermekeknél ritmushangszereket is alkalmazunk. Zenehallgatásnál a gyermeket legmélyebben megragadó eszköz az óvónő természetes énekhangja domináló, ezáltal az élőzene élőtérbe helyezése kap fő hangsúlyt, hogy a

zenehallgatás ne kényszer, hanem szórakozás, öröm legyen a gyermek számára. A népi gyermekjátékok alkalmazásakor komplexitásra törekszünk. Az énekzene és ehhez kapcsolódó mozgás, játék az óvodai mindennapok része.

A zenehallgatási anyag megválasztásánál figyelembe vesszük az etnikai nemzetiségi kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását. A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYEI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉN A zenei képességek nevelésében el kell érni, hogy a gyermekek hangterjedelműknek megfelelő dalokat tisztán, pontosan kezdjék, helyes ritmusban énekeljenek. A csoportos éneklés, játékos mozgás, egyöntetű ritmikus legyen, mindezek érdekében megfelelő éneklő-mozgási készség kialakulása. A gyermekek merjenek és tudjanak egyedül énekelni, megkülönböztetni a zenei fogalompárokat. Érzik az egyenlete lüktetést és a dalok ritmusát. Használják megfelelően a ritmushangszereket Érdeklődjenek, hallgassák a zenét. RAJZOLÁS, MINTÁZÁS KÉZIMUNKA Cél: Az alkotó játékos ábrázoló tevékenység öröme által a gyermek önfejlődéséhez messzemenően igazodva, megteremtsük a feltételeket a gyermek képi-plasztikai kifejező nyelvének. Konstruáló képességének fejlődéséhez megindítva a vizuális, esztétikai nevelésüket. Feladat: Biztosítani sokféle változatos eszközt a gyermek számára, megtanítani az eszközök célszerű kezelésére, a technikák változatos használatára Segíteni a gyermekeket a pontosabb vizuális emlékezésre /változatos ingeranyaggal az analizálás pontosabbá tételével, valamint széles tevékenykedési lehetőségek biztosításával a technikák megtanításával a kézmozgás fejlesztése, mindez egyéni sajátosságokat figyelembe véve./ Az ábrázoló tevékenység a tárgyi világ megismerését, feldolgozását, újra alkotását tegye lehetővé a gyermekek számára. A tevékenység tartalma: Építgetés /makettek/ Plasztikai munkák – mintázás, karcolás, lenyomatok, báb és díszletkészítés, Különbféle anyagok megmunkálása /fonal, bőr, textil, termések/. Képalakítás – rajzolás /zsírkréta, filctoll, táblakréta/ Festés, anyagkompozíció, tépés, vágás, ragasztás, díszítés, ajándékkészítés.

VIZUÁLIS NEVELÉS A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás a kézimunka különböző fajtái a műalkotássokkal való ismerkedés is fontos eszközei a gyermeki személyiség fejlesztésének. Az ábrázoló tevékenységre az egész nap folyamán lehetőséget kell biztosítani. Maga a tevékenység és ennek az öröme a fontos,

valamint az igénykialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet alakítására és az esztétikai élmény befogadására. A gyermekek egyéni fejlettségéhez igazodva segítjük a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését, a szép iránti nyitottságukigényességük alakítását. A tevékenységek során megindul a gyermekek forma – tér és színképzeteinek differenciálódása a felhasznált anyagok tulajdonságaival és a különböző technikai eszközökkel való ismerkedés. Feladatunk a vizuális emlékezet és az alkotó képzelet erősítése, fejlesztése. A reprodukáló gyerekek helyett felfedező, meglátó, gondolkodó és produkáló gyerekeket nevelünk. Fontos, hogy a megfigyelés és ábrázolás terén még nagyobb szabadságot biztosítsunk a gyermekek érdeklődésének, gondolkodásának, kifejezési vágyának. Ennek feltétele, hogy nyugodt körülmények között tevékenykedhessenek, a csoportszobában és az udvaron egyaránt. Ahhoz, hogy a gyermekek kreatív, önállóan alkotni tudó, sokoldalú egyéniséggé váljanak, több és jobb minőségű eszközre lenne szükség. Az ábrázoló tevékenység a tárgyi világ megismerését, feldolgozását, újraalkotását teszi lehetővé a gyermekek számára. A térszemlélet formálásának képi kifejezésének élménybeli motorja maga a téralkotás. A gyermekek formaérzékenységét, formaismeretét, formaképzeteit, a tárgyakkal való foglalatosság, a mintázás, a tárgykészítés, a kézimunka kifejleszti legjobban /finommotorika fejlesztés, írás-előkészítés/. Feladatunk megismertetni

gyermekeket az eszközök használatával, különböző anyagokkal,a rajzolás, mintázás és a kézimunka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival. A valamit lerajzolás, megfestés tapasztalati forrása a térbeli és formateremtő élmények sokasága. Képzeletre támaszkodik, emlékképeket, élményeket idéz fel. Arra törekszünk, hogy a környezetből szerzett ismereteiknek alapja az átélt élmény, tapasztalat, megfigyelés legyen. A gyermekek óvodai életében naponta tapasztaljuk, hogy szabadidőben a maguk tesztelésére szívesen választják a vizuális kifejező eszközökkel való tevékenységet. Rajzolnak papírra, táblára, aszfaltra, mintázhatnak anyagit, lisztgyurmát, textilből babaruhát, szőnyeget, takarót, papírt hajtogathatnak, termésekből és különböző dolgokból játékeszközt készíthetnek. A hatékony képességfejlesztés érdekében a vizuális nevelést elsősorban kötetlen szabad foglalkozások keretében szervezzük, amelyben meghatározó az aktivitás, és az alkotó – alakító tevékenység.

A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYE AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉN Az eszközöket jártasság, készség szinten kezeljék, mondanivalójukat vizuálisan tudják kifejezni. Nagy hangsúlyt kap az egyéni bánásmód, hiszen fejletségi szintjük, tehetségük, begyakoroltságuk, élményanyaguk érzelmi életük alapján rendkívül eltérő szinten alkotnak ezen túl is. Követelményünk, segítsünk fejlesztő eljárásaink alapja egy lehet: Önmagához képest fejlődjön előre a gyermek. Az eszközöket tudják önállóan kezelni, a megismert technikákat alkalmazni. Emberábrázolásukban megjelenítik a részformákat is. A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENYMEGISMERÉSE E nevelési területen belül célunk a természet megszerettetése és olyan tapasztalatszerzés biztosítása, amelyben a gyermekek a szűkebb, ill. tágabb környezetben eligazodhatnak. Feladat: segíteni a gyermekek irányítottan és spontán szerzett tapasztalatainak feldolgozását. Megismertetni a szülőföld, az itt élő emberek, a hagyományok, szokások, a kultúra értékeit, valamint ezek szeretetét, védelmét. Tegyük lehetővé a gyermekek számára a környezet tevékeny

megismerését elősegítve ezzel a gyermek önálló véleményalkotását döntési képességeinek fejlődését a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. A környezet megismerése során matematikai tartalmú ismeretek birtokába jutnak a gyermekek. Sok-sok cselekvéssel, minden érzékszervűket megmozgatva juttatjuk őket általánosításokhoz, következtetésekhez. Ezáltal felismerik a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és térbeli viszonyokat, alakul ítélőképességük fejlődik sík és mennyiségszemléletük. A gyermekek 3 éves korban viszonylag gazdag tapasztalati anyaggal érkeznek. Mindent megfognak, megtapasztalnak, meghallgatnak, tárgyakkal manipulálnak. Figyel, utánoz, kérdez. Közben ő maga állandóan változik, fejlődik, egyre magasabb szintű tanulásra lesz képes. Nekünk óvónőknek ezekre a tapasztalatokra kell új ismereteket nyújtani, ill. a meglévőket mélyíteni. Vannak ingerszegény környezetben élő gyermekek, akik átmenetileg nagy gondot okoznak óvodába lépéskor, mert nincs tapasztalatuk, amire támaszkodni lehet. Ezért fontos, hogy építsünk a gyermekek spontán érdeklődésére, kíváncsiságára, érzelmeire, megismerési vágyára. A környezet megismerése nevelés során kialakulnak a gyermekekben a kultúrált élet szokásai, a helyes viselkedési formák, a helyes érzelmi és erkölcsi viszonyok. A szépség iránti fogékonyságot, érzékenységet tanítjuk, s igyekszünk elérni, hogy rácsodálkozzanak egy táj, egy szó, egy mozdulat, egy tekintet szépségeire. Gyermekeink az önfeledt játék, rácsodálkozás mellett szinte észrevétlenül tanulják meg, hogy óvják, védjék a természet tisztaságát, szépségét. A környezet szeretetére, gondozására való nevelés áthatja az egész óvodai

életüket. Az ismétlődő tevékenység eredménye lesz, hogy a megfigyelt élmények, tapasztalatok rögződnek és a megfelelő irányítással tudatossá válnak. A tevékenységek terezésénél elsősorban a gyermekek mikrokörnyezetét vesszük alapul. Ezek a színterek az otthon, a lakóhely környezet, társadalmi és természeti dolgok, jelenségek. A külső világ tevékeny megismerésének egyik legfőbb módszere a megfigyelés. Igyekszünk a természetes alkalmakat, helyzeteket és a váratlanul adódó lehetőségeket jól kihasználni. A folyamatos és alkalmi megfigyelésekkel lehetővé tesszük a gyermekek számára, hogy maguk fedezzék fel környezetüket. Ilyen folyamatos megfigyelést igényelnek, pl. az évszakok, az időjárás elemeinek változásai, az évszakokra jellemző jegyek megfigyelése, az évszakok változásainak hatása az élőlényekre, az emberekre. A témák feldolgozása során alkalmazkodunk a gyermekek életkori sajátosságaihoz, az adott életkorban éppen fejlődő funkciókat erősítjük. Szem előtt tartjuk azt az elvet, hogy az óvodai tanulás csak a tevékenységeken keresztül valósítható meg. A 3-5 éveseket az óvoda megismerése után a közvetlen környezetével ismertetjük meg. Rövid séták alkalmasak arra, hogy megfigyeljék az évszakok, növények és az időjárás változását. Gyakoroljuk a helyes közlekedést, a járművek fajtáját, viselkedési szokásokat. Beszélgetünk a családokról, családtagokról és azok munkájáról. A növény és állatvilágról a hozott ismeretekre építve és új ismeretekkel kiegészítve. Ellátogatunk különböző intézményekbe, betekintést nyerünk az ott végzett munkába /sütőüzem, tűzoltóság/. Kirándulásokat szervezünk nagyvárosba is /Nyíregyháza, Debrecen/. Hagyománnyá vált, hogy vonattal elmegyünk Zajtába, ahol ellátogatunk az óvodába is. Mint mindenhol a környezet megfigyelése közben, a gyermekek matematikai tapasztalatok birtokába kerül. Fogalom, ítéletalkotás, térbeli tájékozódás, irányok gyakorlása, mennyiségi relációk, különbségek, azonosságok tapasztalása. Fejlődik logikus gondolkodása, probléma felismerő és megoldó képessége. A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYE AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉN A gyermekek az őket körülvevő világról megfelelő ismeretekkel rendelkeznek /természeti, társadalmi/. Fontossá válik számukra a természetközei élet, a természet, a környezet szeretete. Megfigyeléseken, értékes tapasztalatokon keresztül felfedezik a környezetben végbemenő folyamatokat, változásokat, összefüggéseket. Felismerik a természet és az ember egymásra hatását. Ismerik az évszakokat, a hét napjait, a napszakokat. Ismerik a háziállatokat, vadállatokat, növényeket, bogarakat. Megismerik a közlekedési eszközöket és az elemi közlekedési szabályokat. Észreveszik a növényeken bekövetkező változásokat, összefüggéseket az időjárás ás a növények fejlődése között. A technika fejlődésével az óvodás gyermek számára is kitágul a világ. Ezért fontosnak tartjuk, hogy kellő ismerettel rendelkezzenek, koruknak megfelelően.

Tudjanak a földről, a bolygókról, a tengerről, a hegyekről – melyeket láthatnak is – tűzhányókról, őserdőről és a benne élő sok-sok állatról, a sivatagról és az időjárási jelenségekről. Tudjanak a napról, a holdról és a csillagokról. Az élővilág védelme, növények, állatok védelme a szülők bevonásával. MATEMATIKA Célja: a szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezetünk formai, térbeli, mennyiségi viszonyainak megismertetése, az óvodás gyermek életkori és egyéni sajátosságának megfelelően. Feladata: Kötött és kötetlen tevékenységek biztosításával mennyiségi, alaki, nagyságrendi, és téri viszonyok megláttatása, felismertetése. Ítélőképességük fejlesztése, mennyiségfogalmuk alakítása, becsléssel, összeméréssel, számlálással. Játékos tevékenykedtetéssel az érzékszervek segítségével lehetővé kell tenni új, magasabb színtű képességek kibontakoztatása. Játszva sok-sok cselekvéssel, problémahelyzetek létrehozásával aktivizálhatjuk a gyermekeket a gondolkodásra, figyelembe véve a gyermekek egyéni képességeit, az egyének közötti különbségeket. Kiemelt szerepet kapjon a térbeli viszonyok, irányok és helyzetek. Irányított beszélgetéssel, megfigyeléssel felfedeztetni a környezet tulajdonságait, különbségeit, azonosságait. A matematikai nevelés fő irányai: Tő és sorszámnevek több, kevesebb, ugyanannyi Testek tulajdonságai szimmetria Verbális fejlesztés Mérés téri és síkbeli irányok, tájékozódás A gyermekeket az őket közvetlenül és tágabb természeti és társadalmi környezetről olyan tapasztalatokat szereznek, amelyek az életkorúknak megfelelő biztonságos eligazodáshoz, tájékozódáshoz nélkülözhetetlen. Az élő és élettelen valóság megismerő folyamatában felfedezhető azok formai és mennyiségi sajátosságai, számosságuk, formájuk. A környezetükben található tárgyak szinte kivétel nélkül alkalmasak arra, hogy vagy a szemlélet, vagy a manipuláció révén a gyermekek matematikai ismeretszerző tevékenységnek forrásai legyenek. A toronymagasságú fák, a városok házai éppúgy kínálkoznak arra, hogy a matematikai tapasztalatszerzés objektumai legyenek, mint az apró termések, a pici gombok. Minden matematikai témát sokféle módon kell érzékeltessünk, és változatos tevékenységekben megismertessünk. Pl. a gömb ismertetése lehet futballabda, ping-pong labda, vasgolyó és buborék is. Ellenőrzés céljaira, ismeretek rögzítésére használjuk a rajzolással, áthúzással, színezéssel

megoldott feladatlapokat. A matematikai eszköztárunkban található a MINIMAT eszközkészlet, színes rudak készlete, logikai játékok, mágneses tábla, óvónők által készített eszközök, munkalapok, feladatlapok. A gyermekek játékkészlete kimeríthetetlen lehetőséget ad a matematikában. Éppúgy, mint a használati tárgyak, termések, magvak, különbféle anyagok, sőt a gyermekek által készített eszközök is idesorolhatók. A matematikai tevékenységek során a játékot egyaránt tekintjük eszköznek, de módszernek is. Nem azon van a hangsúly, mit tekintünk eszköznek és mit módszernek, hanem azon, hogy céltudatos fejlesztő munkánkat fejlessze mindkettőt. A tényleges matematikai nevelés 4 éves kortól kezdődik, ami játékos cselekvés, ahol minden érzékszervüket bevonjuk a tapasztalatszerzésbe. Kötelező foglalkozásokat új ismeretek fokdolgozásánál, ellenőrzésnél és rendszerezésnél alkalmazunk. Az egyéni és páros, és mikrocsoportos foglalkozások biztosítják a differenciált fejlesztést. A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYE AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉN Megkülönböztetik az eltérő alakú tárgyakat, építményeket, s néhány elemből képesek ugyanolyan építményt előállítani. Mozgással követik az adott irányokat, értik az irányok jelzésére használt névutókat. Felismert problémák megbeszélésére, megoldására szívesen vállalkoznak. Képesek tulajdonság szerinti válogatásra, folytatásra, rendezésre, kiegészítésre. A tárgyakat meg tudják számolni legalább 10-ig. Össze tudják hasonlítani mennyiség, nagyság, szín, forma szerint. Képesek a mérési műveletek segítségével pontos ítéletalkotásra. Gondolkodásuk a cselekvő gondolkodásból a fogalmi gondolkodás irányába fejlődik. Megjelenik a szándékos figyelem, szándékos beszéd, felidézés. MUNKAJELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK Célja: a munka és munkajellegű tevékenységek, által fejlődjön a gyermekek olyan képességei, mint a kitartás, önállóság, felelősség, céltudatosság, akaraterő .A gyermek munka jellegű tevékenysége

-önként, azaz örömmel és szívesen végzett aktív tevékenység -a tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges attittüdök és képességek, készségek, tulajdonságok (pl. kitartás önállóság felelősség céltudatosság) alakításának fontos lehetősége. - a közösségi kapcsolatok a kötelességteljesítés alakításának eszköze a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. Feladata: a munka önként végzett játékos tevékenység legyen, az óvodai élet során életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően kell biztosítani azokat a feladatokat, amelyek elvégzésével erősíteni lehet a közösségi kapcsolatukat, kötelességtudatukat.

Fontos a jó szervezés /munkamegosztás, részfeladatok vállalása, felnőtt segítség/. A nevelői munkát színesítse és gazdagítsa a játék és a munka összefonódása. Minden gyermek korának és egyéniségének, képességének megfelelő munkát végezzen rendszeresen, folyamatosan. Munkafajták, tevékenység tartalma Önkiszolgálás, naposság, a gyermek saját személyével kapcsolatos munkák, a csoport érdekében végzett munkák, alkalomszerű munka. A gyermekek tartsák tisztán környezetüket, rendezzék a csoport játékait, vegyenek részt a terem díszítésében, stb. Gondozzák a kiskertet, saját udvarrészüket. MUNKA A gyermekek mindennapi tevékenységének része a munka. Amely az óvodai élet egészében érvényesülő folyamat. E tevékenység közben természetes módon alakul a gyermekek szociális magatartása, társas kapcsolata. A munkajellegű tevékenységek megszervezésénél figyelembe kel venni a csoport összetételét. Ügyelni kell arra, hogy a fejlesztés a gyermekek saját örömteli, örömmel vállalt tevékenységén belül valósuljon meg. Célunk, hogy a tevékenység által fejlődjön a gyermek olyan képességei, mint a kitartás, önállóság, felelősség, céltudatosság, akaraterő. A gyermek a mindennapi munka során tapasztalja, hogy az ember folyamatosan alakítja, változtatja, kellemesebbé teheti környezetét. Hagynunk kell, hogy a gyermekek a munkában örömöt leljenek, kiteljesedhessenek. Mindehez szükséges feltétel, hogy megfelelő eszközökről, munkalehetőségekről, elegendő időről gondoskodjunk. A megfelelő munkaeszközöket mindig hozzáférhető helyen tároljuk, - nyugodt körülmények között, önállóan tevékenykedjenek – szükség esetés felnőtt segítségével. Feladatunk, hogy a munka önként végzett, játékos tevékenység legyen. Az óvodai élet során életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően biztosítanunk kell azokat a feladatokat, kötelességtudatukat. Minden munkafajta /önkiszolgálás, naposság, saját személyével kapcsolatos munkák, csoport érdekében végzett munkák/ bevezetését hosszú étmenettel valósítjuk meg, sok-sok gyakorlással. A gyermek egyéni fejlettségétől függően sokáig dicsőség dolga a sikeres elvégzés, csak aztán természetes dolog, követelmény. Különböző munkajellegű tevékenységek az óvodai életben önkiszolgálás: A gyermek saját személyével, kapcsolatos dolgokkal a felnőtt segítségével ismerkedik meg. Öltözködés, testápolás, holmijuk rendben tartása, kultúrált étkezési szokások elsajátítása.

Közösségi és naposi munka: Ez a munkafajta hozzájárul a gyermekek társas kapcsolatának alakulásához, kitartása, felelősségérzete, kötelességtudata a jó irányba alakul. A gyermek munkáját a környezet szűkössége indokolja, annak eredményessége mindenki számára érzékelhető. Alkalomszerű munka: A gyermekek együtt végzik az alkalomszerű, ismétlődő munkákat. Játék elrakás, csoportszoba átrendezése, ajándékkészítés, készülődés az ünnepnapokra, segítségadás a kisebbeknek.

A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYE AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉN A gyerekek a rájuk bízott feladatot, munkát önállóan, szívesen végzik. Figyelnek saját és környezetük rendezettségére, megtanulják az eszközök, szerszámok célszerű használatát. A munka elvégzésére való törekvés által kitartóak, türelmesek lesznek. Fejlődik önbizalmuk, felelősségérzetük. A közösen végzett munka hozzájárul a társas kapcsolatok alakulásához.

JÁTÉKOS TANULÁS Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység – szerepe a játék. Cél: A gyermekek cselekvő aktivitása, a közvetlen sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás lehetőségének biztosítása. Feladat: Az egész nap folyamán adódó helyzetekben, szabad játékban önálló tapasztalatgyűjtéssel ismerkedjenek a gyermekek az őket körülvevő világgal. Ehhez a játékban rejlő tanulási lehetőségeket – legyen az spontán tapasztalatszerzés, utánozás minta és modellkövetés, kérdésekre és válaszokra alapuló ismeretszerzés, megfigyelésekre, tapasztalatszerzésre alapuló foglalkozásokon megvalósuló tanulás – maximálisan ki kell használni. A gyermek egyéni érdeklődésének, figyelmének, kitartásának, pontosságának, feladattudatának fejlesztése. Olyan tapasztalatik szerzéséhez nyújtsunk segítséget a gyermekeknek, amelyben saját képességeit megismeri. „Csináljon bármit, ami nyitogatja szemét és eszét, szaporítja tapasztalatait. Ő azt hiszi: csak játszik. De mi már tudjuk, mire megy a játék. Arra, hogy a világban otthonosan mozgó, eleveneszű és tevékeny ember váljék belőle.” Ez a Varga Domokos idézet, amely az óvodai tanulás, tanításról vall, sokmindent elárul. Elsősorban azt, hogy az óvodásgyermek tanulásának, tanításának a játék lehet az egyik fő eszköze. De azt, is hogy a gyermek

tapasztalatokat szerez az őt körülvevő világról. Tapasztalatainak, ismereteinek bővülésével magabiztosan igazodik el környezetében. Építsünk a gyermekek cselekvési vágyára, aktivitására. Az óvodai tanulás, tanítás differenciált feladat. A differenciálással elérhetjük, hogy minden gyermek kedvvel, szívvel tevékenykedik. A cselekvéses ismeretszerzésben biztosítani kell azt, hogy a gyermekek minél több érzékszervvel kapcsolódjanak a megismerés tárgyához. Nagyon fontos, hogy ne foglalkozási tárgyakban gondolkodjunk, hanem ugyanannak a valóságrészletnek a lehető legszínesebb, leggazdagabb megismerését tegyük a gyermek számára lehetővé. Érjük el azt, hogy a gyereket ne kényszerítve, hanem olyan motivációval vonjuk be a tevékenységbe, hogy kíváncsiságból önként vegyenek részt benne. Minden gyermekben meg van a veleszületett egészséges kíváncsiság. Sok-sok játékos feladattal célzott fejlesztést végezhetünk, amiben kialakul a gyermek figyelemkoncentrációja, finommotorikája, együttműködő képessége, verbalitása, szociális érettsége. Ha a spontán éréshez adottságainak, képességeinek nyugodt kifejeződéséhez sok időt, ismétlést, próbálkozási alkalmat adunk, akkor önálló, magabiztos, kiegyensúlyozott óvodásként léphet az iskolába.

A tanulás lehetséges formái az óvodában -az utánzásos minta és modellkövetéses magatartás-viselkedéstanulás -a spontán játékos tapasztalatszerzés -a cselekvéses tanulás -a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés -óvónő által irányított megfigyelés tapasztalatszerzés felfedezés -a gyakorlati probléma megoldás Az óvónő a tanulás irányítása során személyre szabott pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását AZ ÓVODA KAPCSOLATAI Óvoda-család Óvodánk célja a családi nevelésre alapozva, azt kiegészítve, gyermekközpontú óvodai élet megteremtése. Váljon fontossá a szülő, nevelő, gyermek közötti együttműködés, az összefogás, a helyi lehetőségek megtervezése, biztosítása, mint az ünnepi rendezvények, kirándulások, hagyományok által. Váljék természetessé, hogy a szülőkre vonatkoztatva is szükséges a differenciált nevelés, hiszen nem egyforma életmódot élünk. A család-óvoda kapcsolata nem állandó, mert változó körülmények folyamatosan alakítják. A kapcsolattartás formái: Beíratás, szülői értekezletek, egyéni beszélgetések, nyílt napok, közös rendezvények, érkezést követő információcsere, hirdetőtábla, kérdőívek. Évente ismétlődően kérdőívekben tájékozódunk a család óvodásról alkotott véleményéről, elvárásairól. Közös ünnepségek, családlátogatások. Szülők bevonása a tervezett tevékenységekbe.

Óvoda-iskola Célunk az egyéni képességek figyelembe vételével a gyermeki játékszabadság tiszteletben tartásával környezetében jól eligazodó, jó kapcsolatteremtő képességekkel rendelkező, az iskolai életre alkalmassá váló gyermek nevelése. Feladatunk megismertetni az iskolával az óvodai életünket az átmenet megkönnyítése érdekében. Keresni az együttműködés sokoldalú lehetőségeit. Az óvodapedagógus és a tanító között kölcsönös nyitottság Feladatunk annak a ténynek tisztázása, hogy az óvoda nem iskola, nem vállalhatja fel az iskola funkcióit Kérdőív az alsós nevelők felé A kapcsolattartás formái: Kölcsönös látogatások a gyermekekkel együtt, a tanító nénik ellátogatása nyílt napra, közös rendezvények, közös ünnepek. Óvoda – pedagógiai szakszolgálat Óvodánkban sok a hátrányos helyzetű gyermek, akik beszédhibával, beilleszkedési zavarokkal küzdenek. Velük differenciáltan foglalkozunk ugyan, de szükség van folyamatos kapcsolattartásra a Nevelési Tanácsadóval /Fehérgyarmat/ és a Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottsággal /Nyírbátor/. Az óvoda egyéb kapcsolatai Fenntartó: Kapcsolatunk részben hivatalos, részben támogató, problémáink, megoldását az együttműködés jellemzi. Formája a folyamatos tájékoztatás. Egészségügyi szervek: Az orvossal és a védőnővel jó a kapcsolatunk, évenként végeznek szűrést az óvodában. a védőnő előadásokat szervez a szülőknek az egészséges életmóddal kapcsolatosan. Szakmai Szervezetek: Igyekszünk részt venni a szakmai továbbképzéseken, rendezvényeken, bemutatókon. Célunk egy körzeti szakmai kisközösség létrehozása, /Sonkád-Kölcse-Fülesd-Botpalád-Kispalád/. Óvoda-egyház: Feladatunk a folyamatosság biztosítása, a hitoktatás megszervezése a szülők igényei alapján. ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS Az SZMSZ-ben foglaltak alapján, Felvételi, mulasztási napló, Érkezők nyilvántartása, Mindezek pontos, naprakész vezetése. A nevelő, fejlesztő munka hatékonyságainak vizsgálata két szinten történik, A gyermek fejletségének értékelése

Az óvónő gyakorlati munka szintjén. A gyermek fejlődési ütemének, képességeinek nyomon követése az óvodai csoportnaplóban. Az óvoda pedagógiai munkájáért az óvodavezető a felelős. Az ő feladata az ellenőrzés és értékelés. AZ ÓVODÁBA ÉS AZ ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI Az óvodába lépés feltételei: a 3- életévüket betöltött gyermekeket vesszük fel. Feltétel, hogy a gyermek legyen szobatiszta és a magas csoportlétszám miatt: töltse be május 31-ig a 3. életévet. Rendelkezzen a minimális és szükséges kommunikációs képességgel. Különös gondot fordítunk arra, hogy a gyermekek 5.-ik életévüket betöltve óvodába járjanak. Az iskolába lépés feltételei: Az iskolaérettség megállapítása fontos feladat, megítélése nagyon nehéz, mert jelentős mértékben a külső hatások, jegyek határozzák meg. Az iskolába lépésre való alkalmasság a testi, szellemi fejlődési fok, amely az iskolába járás feltételét tartalmazza. A kritériumokat a szomatikus és pszichikus feltételek – az utóbbiakat az értelmi, érzelmi, erkölcsi, jelleg – szerint, s végül pedig az egész személyiség szempontjai szerint lehet csoportosítani. Szomatikus jelek: első alakváltozás, testarányok fejlődése.

a testalkat minőségi

változása,

Értelmi fejletség: szándékos és tartós figyelemre való képesség és figyelemkoncentrációja legalább 15 perc emlékeznie kell, el kell képzelnie az oktatásanyagot, elemi fogalmakkal kell rendelkeznie, bizonyos fokú rajz és íráskészség. Erkölcsi és érzelmi kritérium: feladattudat, kötelességtudat, felelősségtudat, szabálytudat, akarat, önfegyelem. Közösségi életbe illeszkedési alkalmasság: tekintettel legyen másokra, tudjon alkalmazkodni, érezze jól magát gyermektársai között, találja meg örömét az iskolai életben. GYERMEKVÉDELEM AZ ÓVODÁBAN

Óvodánkban, az utóbbi években jelentősen megnőtt a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek száma. Okai lehetnek: -Munkanélküliség -Alkoholistaszülők -Lakáskörülmények -Nevelési hiányosságok

-Nehéz anyagi helyzet A gyermekvédelem minden óvónő feladata. Nincs kinevezett gyermekvédelmi

felelős. Kötelességük a rendszeres családlátogatás, a gyermekek otthoni környezetének és életkörülményeinek tanulmányozása. A családok nevelési módszereinek jobb megismerése, amely lehetővé teszi az óvodai nevelőoktató munka eredményeinek fokozását. Fel kell figyelni – meg kell látni – a gyermek magatartásában, fejlődésében jelentkező rendellenességeket és azok megszüntetésére ill. ellensúlyozására kell törekedni. A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyerekek nyilvántartása, folyamatos vezetése, környezettanulmány készítése a Gyermekjóléti Szolgálat bevonásával. Ezeket, a gyerekeket egyénre szabott

módszerekkel differenciált neveléssel és nagy türelemmel készítjük fel az iskolára. Eredményként könyvelhetjük el, hogy minden három éves korú gyermeket beíratnak óvodába, és többnyire rendszeresen járnak is. A Gyermekjóléti Szolgálat az óvodapedagógusnak a hátrányos és veszélyeztetett helyzetek megszüntetésében, ellensúlyozásában aktív segítőkész legyen. Kapcsolattartás a gyámügyi előadóval és a Pedagógiai Szakszolgálattal Tapasztalatik rögzítése a csoportnaplóban.

Óvodánk speciális feladatai Integrált nevelés az óvodában (erről bővebbem kisebbségi gyermekek nevelési tervében) Tehetséges gyermekek nevelése Feladatunk, hogy gyermekek kiemelkedő képességeit fejlesszük megfelelő plusz feladatokat, adjunk céltudatosan, fejlesszünk, engedjük a gyermekeket kibontakozni. Felzárkóztatás A különleges bánásmódot differenciált egyéni fejlesztést, igénylő gyermekeket, akik általában tanulási vagy magatartási nehézséggel küzdenek, igyekszünk felzárkóztatni, ebben segítenek a Pedagógiai szakszolgálat szakemberei is. A szülők által igényelt egyéb foglalkozás A szülők vallási-világnézeti fel fogását tiszteletben kell tartani hetente egy alkalommal a református lelkész, jár hittant tartani. Hittan ingyenes szolgáltatás.

KISEBBSÉGI GYERMEKEK NEVELÉSI TERVE Óvodánkban a létszámhoz viszonyítva elég magas a kisebbségi gyermekek száma, ezért szükségesnek tartjuk, hogy pedagógiai programunkban meghatározzuk azokat a feladatokat, amelyek elősegítik a kisebbségi gyermekek személyiségének kibontakozását, tiszteletben tartva a személyiségüket. Első és légfontosabb feladatunk a szülők bizalmának megnyerése, az otthoni körülmények, a családi élet megismerése, családlátogatás. A családlátogatás alkalmával a beszélgetés elsősorban a gyermekről, szokásairól, tevékenységeiről folyik. Fontos az alapos tájékozódás, felmérés, hogy a további fejlesztési feladatokat erre tudjuk építeni. A felmérések szerint két területen van lemaradás: Szociálkulturális téren Egyéni fejlődés terén. A szociálkulturális hátrányok leküzdésében a legfontosabb az egészséges életmód alakítása, az érzelmi nevelés a szocializáció biztosítása. Az egészséges életmód alapja a gondozási feladatok megismerése, gyakorlása, a tisztálkodási szokások lépésről-lépésre való megismerése, következetes betartása, hogy belső igényükké váljon a tisztaság. Fontos a szülők megnyerése, hogy otthon is végezzék a már megismert módon – ezeket, a testápolási teendőket, mert csak akkor lesz eredménye, ha a család és az óvoda elvárásai ugyanazok. Feladatok: A gyermek egészséges fejlődésének megvalósítása a családon belül. A szülők egészségügyi alapismeretének bővítése. Az óvoda és a család egészségnevelő módszereinek összehangolása. Az egyéni fejlődésben tapasztalható lemaradást a játékban, munkában rejlő spontán tanulási lehetőségeket kihasználva pótolhatjuk, valamint a gyermek egyénre szabott fejlesztésével elérhetjük, hogy alkalmassá váljon az iskolakezdésre. Feladat: Személyes, folyamatos törődés. Változatos tevékenység. Sikerélményhez jutatás. Önkifejezésre, indulatok levezetésére alkalmas játék, /báb, dráma/ feltételének biztosítása.

A kisebbségi gyermekek személyiségének kibontakozását, a kapcsolatteremtést nagymértékben befolyásolja az anyanyelvi nevelés. Ezen gyermekek esetében a legnagyobb hiányosság a beszélgetésükben és szókincsükben van. Ezért feladatunk a szókincs bővítése, a beszédhibák javítása, a csúnya, trágár szavak kiküszöbölése. A külső világ tevékeny megismerésében feladatunk: Hiányzó tapasztalatok, ismeretek pótlása, a meglévő fogalmak bővítése, a környezethez, természethez való pozitív viszonyok alakítása. A matematikai tartalmú tapasztalatokat a hozzájuk közel álló tevékenységeken keresztül mindig cselekedtetve, szemléletesen sok tapasztalati lehetőséget biztosítva végezzük. A vizuális nevelés feltételei ezeknél a gyerekeknél otthon hiányoznak. Feladatunk: Biztosítjuk egész nap folyamán számukra az ilyen irányú tevékenységet, az ehhez szükséges eszközöket, teret. Használjuk ki jó kézügyességüket. A kisebbségi gyerekeknek még fokozottabb a mozgásigényük. Feladtunk: Minden nap biztosítani a mozgásos tevékenységet, a szabadban és teremben egyaránt, ezáltal biztosítjuk a gyermek növekedését, teherbíró képességét, elősegítjük az egészség megőrzését, megóvását. A mozgás célzott fejlesztésén keresztül a testséma alakulását kedvezően befolyásolhatjuk. Ének-zene területén építünk a zenei érdeklődésükre, jó ritmusérzékükre, táncos képességükre, szép tiszta hangjukra. A különböző részképességekben tapasztalható lemaradást egyéni és mikrocsoportos foglalkozások keretében fejlesszük /felzárkóztatás/. Ahhoz, hogy eredményeket elérjünk, szükséges a gyermek rendszeres óvodába járása, ehhez a szülők kötelességének, felelősségének tudatosítására van szükség. Tudatosítani kell bennük, hogy csak a családdal való együttnevelés biztosíthatja gyermekük számára a fejlődést, a sikeres iskolakezdést. Eredményes együttnevelés csak akkor valósítható meg, ha mindkét nevelési szintér azonos követelményeket támaszt. Fontos, hogy megismerjék és elfogadják az óvodai életet, az óvónő tanácsait, a gyermekeikért végzett munkájukat. A gyermek óvodába tartása, fejlesztése érdekében a családlátogatások és egyéni beszélgetések alkalmával nyílt, segítőkész kapcsolat kiépítésére törekszünk.

LEGIMITÁCIÓS ZÁRADÉK Az átdolgozott programot elfogadta: Sonkád Napköziotthonos Óvoda Nevelőtestülete 2010. Egyetértését nyilvánította: Sonkád Napköziotthonos Óvoda Szülői munkaközössége Véleményezte: Jóváhagyta:

ÉRVÉNYESSÉGI NYILATKOZAT A nevelési program érvényesítési ideje: A nevelőtestület határozata alapján érvényes

Korlátlan ideig A helyi nevelési program módosítása lehetséges: Óvodabővítés, vagy leépítés, Szervezeti átalakítás, Ha a Nevelőtestület más program bevezetéséről, Ha egyéb érdekegyeztető fórum mást javasol. Előírás a programmódosítás előterjesztéséhez: Írásbeli előterjesztés, Részletes szóbeli előterjesztés.

KÖLCSEY FERENC ÁLTALÁNOS MÜVELŐDÉSI KÖZPONT KÖLCSE ÓVODÁJÁNAK Helyi Óvodai programja

Recommend Documents