Klaszterfejlesztési politika

A klasztermenedzsment európai gyakorlata (Pécs, 2010)

Klaszterfejlesztési politika Somosi Éva Pólus Programiroda

Tartalom 1. Klaszterek és klaszter programok a Pólus Program kidolgozása előtt 2. Pólus Program – szervezeti és támogatási rendszer 3. 2010 -

2

Klaszterek és klaszter programok a Pólus Program kidolgozása előtt

Megállapítások ▪ Azonosított problémák – Általános bizalomhiány volt a gazdasági szereplők között – ennek eredményeként nem megfelelő számú kooperáció – A meglévő és sikeres üzleti együttműködések számára nem állt rendelkezésre stabil fejlesztési politika – Vegyes tapasztalatok és eredmények a klaszter támogatási programokkal kapcsolatban – Nem volt következtesen megvalósuló nemzeti klaszterpolitika

Klaszterfejlesztés Magyarországon 2008 előtt Feltérképezett klaszterek ▪ Az első klaszter Magyarországon, 2007 (db) megalakulása 2000-ben ▪ PANAC – autóipari klaszter ▪ Felülről szervezett ▪ 200.000 euró összegű támogatás a Gazdasági Minisztériumtól ▪ Klaszterkiírások 2001-2002-ben hazai forrásból ▪ Klaszterkiírások 2005-2006-ban a Strukturális Alapokból

Dél-Alföld

11

Észak-Alföld

10

Dél-Dunántúl

8

ÉszakMagyarország

8

KözépDunántúl KözépMagyarország NyugatDunántúl

▪ Megoldásra váró szakmai kérdések – Klaszterek működési formája – Klaszterek hatékony működése (professzionális klaszter menedzsment) – Klaszterek és klaszter projektek finanszírozása – Szellemi tulajdonjogok kezelése

5 4 2

Összesen

48

Forrás: PPI, EPAP, a felmérés primer kutatáson és a területen fellelhető releváns irodalmon alapszik

Klaszter támogatási konstrukciók a Pólus Program előtt

•Széchenyi terv •SZT-RE-1: Regionális klaszterek létrehozása és szolgáltatásaik fejlesztése •Célja: a szervezeti rendszer, azaz a klaszter-menedzsment kiépítésének, valamint a hozzá kapcsolódó információs rendszer megteremtésének támogatása, továbbá a klaszter-menedzsment működésének, az általa végzett szolgáltatások, illetve ezek fejlesztésének a kezdeti támogatása •2001. január 1-től 2002. augusztus 2-ig •16 pályázó összesen 291 millió Ft támogatást nyert el •Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program •SZVP-2003-6: Mikro-, kis- és középvállalkozások között a hálózatépítés támogatása •5-10 tagú (legfeljebb 8 millió Ft, max. 40%), 11-20 tagú (legfeljebb 10 millió Ft, max. 40%), 20 tag feletti (legfeljebb 12 millió Ft, max. 40%) hálózatok létrehozására lehetett támogatást elnyerni •GKM - Technológia-fejlesztési és Innovációs Program •Fenti program elősegítette a klaszterek kialakulását. Három pályázati célra 50 millió Ft támogatást lehetett elnyerni •Gazdasági Versenyképesség Operatív Program •2005-2.3.1 A KKV-k közötti együttműködés szervezésének támogatása •2005-2.3.2 Együttműködő vállalkozások közös célú beruházásának, fejlesztésének támogatása •2005/06-1.1.3/B Klasztereknek nyújtott szolgáltatások fejlesztése


5

A nemzeti klaszterpolitikát a hazai gazdaságfejlesztési politikák konzisztens részévé kell tenni A Pólus Program koncepciójának kialakítása – 2006-07

A magyar gazdaság főbb kihívásai ▪ Egyensúlytalanság a tradable és nontradable szektorok között (a non-tradable szektor túlsúlya): – Csökkenő export tevékenység és versenyképesség – A növekedési ráta elmarad a potenciális mértéktől – A foglalkoztatás alacsony szinten stagnál ▪ Az Európai Gazdasági Térségbe történő integráció a következő 10-15 évre meghatározza a magyar gazdaság fejlődési útját

Forrás: PPI

A külföldi gyakorlatoknak megfelelően kidolgozott fejlesztéspolitikai válaszok ▪ A makró és üzleti környezet fejlesztése – A stabil üzleti környezet növeli a hatékonyságot ▪ Klaszter fejlesztés - A bizonyított sikereket felmutatni képes KKV-k közötti együttműködések láthatóvá és versenyképessé tudnak válni a külföldi piacokon is az önálló KKV-kkal szemben - A klaszterfejlesztési politikának segítenie kell számos új együttműködés kialakulását az üzleti szereplők között - A klaszterfejlesztési politikának segítenie kell az együttműködéseken keresztül kialakuló projektek megvalósulását ▪ Innovációs politika – A piacvezérelt innováció fokozza a nemzetközi versenyképességet és ezáltal növeli a hozzáadott értéket

A Pólus Program koncepciójának kidolgozása során különös hangsúlyt kaptak a K+F+I-t érintő kihívások

Gazdaságfejlesztési kihívások a K+F+I területén

A Pólus Program nyújtotta válaszok

▪ Makrogazdasági vonatkozás: – A K+F ráfordítások GDP-re vetített aránya jóval elmarad az EU-átlagtól – Állami túlsúly a K+F-ben mind a kutatói létszám, mind pedig a finanszírozás területén ▪ A vállalkozások viszonya a K+F-fel: – Alacsony vállalkozói és kockázatvállalási hajlandóság – A bizalom és az együttműködés hiánya

▪ Legalább az EU-átlagnak megfelelő GDP-arányos K+F ráfordítás elérése ▪ Vállalkozások innovációjának növelése ▪ Kockázat csökkentése ▪ Bizalom elmélyítése a klasztereken keresztül

▪ Oktatás: – Mérsékelt számú szakember a tudomány és a technológia területén

▪ Az üzleti igények iránt fogékony oktatási rendszer

▪ Kutatás: – „Agyelszívás” – Szakadék a tudomány és az üzleti szféra között, nem megfelelő számú szabadalom – Alapkutatás-orientált egyetemek

▪ Szoros együttműködés az oktatói, kutatói és az üzleti szféra között

▪ Finanszírozás: – Lassú, drága és túlbürökratizált a vállalkozói hitelezés – Kockázati tőke és üzleti angyalok hiánya

Forrás: PPI

▪ A külső finanszírozási lehetőségek számának növelése ▪ Kockázat csökkentése

A Pólus Program szervezete sokszereplős rendszerként működött, melynek az ÚSZT-be illesztése jelenleg tervezési szakaszban van Pólus program végrehajtási rendszer Stratégiai Irányítás Fejlesztéspolitikáért felelős miniszter Stratégiai Irányító Bizottság (SIB) Megvalósításért felelős szereplők Közreműködő szervezetek

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Pólus Programiroda Irányító Hatóságok

Hálózatfejlesztő munkatársak

Kedvezményezettek Vállalkozások

Önkormányzatok

Forrás: PPI, HFI

Egyetemek / kutatóintézetek

Kamarák / civil szervezetek

8

A PPI a támogatások hatékony felhasználása érdekében együttműködik valamennyi szereplővel, továbbá közvetít a támogatási rendszer és a kedvezményezettek között A Pólus és Klaszter Programiroda feladatai A Pólus és Klaszter Programiroda szervezeti struktúrája biztosítja, hogy valamennyi érintett szervezet, illetve szereplők igényei figyelembe vételre kerüljenek

Feladat

▪ Részvétel a nemzeti szintű innováció-, klaszter-, gazdaságfejlesztési politika kialakításában ▪ Támogatási konstrukciók kidolgozásában való részvétel, módosítások kezdeményezése ▪ Valamennyi érintett szereplő közötti közvetítés és koordináció (helyi pólus koordinációs testületek működésének ösztönzése, potenciális együttműködések feltárása, ösztönzése, visszacsatolás a támogató intézményrendszer felé) ▪ A Pólus Programhoz kötődő gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos információnyújtás helyi szinten ▪ Szakmai, módszertani segítségnyújtás az együttműködésben érdekelt vállalkozások számára: együttműködések kialakítása, elmélyítése, folyamatos konzultáció, projektgenerálás elősegítése ▪ Gazdasági elemzések és vizsgálatok készítése ▪ A Pólus városok és a klaszterek nemzetközi súlyának növelése érdekében új üzleti lehetőségek feltárásában való együttműködés ▪ A Program képviselete hazai és nemzetközi fórumokon 9

A Pólus Program egy átfogó gazdaságfejlesztési program, amelynek fókuszában a Pólus városok üzleti környezetének és a vállalkozások együttműködésének fejlesztése áll

A magyarországi fejlesztési pólusok*

MISKOLC

GYŐR

BUDAPEST

DEBRECEN

SZÉKESFEHÉRVÁR VESZPRÉM

SZEGED PÉCS

* Az Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló 97/2005 (XII.25) Ogy. határozat alapján

10

A Pólus Program az ÚMFT részeként több operatív program forrásait felhasználva valósítja meg céljait

A Pólus Program felépítése

PÓLUS VÁROSOK Vállalatok Kamarák, civil szervezetek Önkormányzatok Egyetemek, kutatóintézetek

TIOP

TÁMOP Bizalom

Források

KLASZTEREK Pólus innovációs Akkreditált Fejlődő Induló

KMOP

GOP

ROP

Együttműködés Koordináció

Forrás: PPI

Elkötelezettség Következetes Kommunikáció végrehajtás

11

A horizontális gazdaságfejlesztés legfontosabb eredményei a Pólus városokban* Nyertes projekt(ek)

GOP 1.2.2. Innovációs és technológiai parkok támogatása

Miskolc

Debrecen

Szeged

Félbeszakadt projekt megvalósítás

Pharmapolis Genomikai Gyógyszeripar Innovációs i Tudományos Központ Park

Pécs

VeszprémGyőr Székesfehérvár

Félbeszakadt Elutasított projekt pályázat megvalósítás

ICONOPHARMA Technológiai Park TIOP 1.3.3. FŰTŐMŰ – Tudományos Agóra Szeged Nem jogosult Science Múzeum Élménypark Pólus pályázni Agóra Pólus TIOP 1.3.1. Miskolci Egyetem Debreceni Szegedi Science, Felsőoktatás komplex Egyetem infra. Tudomány- Please! PTE infrastrukturális megújítása fejlesztése egyetem infra. Science és IT fejlesztése fejlesztése Building TÁMOP 4.2.1. Miskolci Egyetem Debreceni Szegedi Pécsi Tudástranszfer Egyetem Tudomány- Tudományrendszer egyetem egyetem fejlesztése TÁMOP 4.2.2. Nem pályázott Debreceni Szegedi Pécsi Innovatív Egyetem Tudomány- Tudománykutatói teamek egyetem egyetem támogatása Összesen

Nem pályázott

Budapest

Orvosi Biotechnológiai Innovációs Központ 1.+2. ütem

Agóra Pólus Székesfehérvár Pannon Egyetem infra. fejlesztése

Agóra Pólus Győr Nem jogosult pályázni Infra. fejlesztés a 16 nyertes Széchenyi István felsőoktatási Egyetem központi intézmény kampuszán Nem pályázott Széchenyi István BME Egyetem SOTE

Pannon Egyetem

Széchenyi István BME Egyetem SOTE

A Pólus Program horizontális gazdaságfejlesztési pillérének kiemelt pályázataiban eddig közel 74 milliárd Ft értékben ítéltek támogatást a Pólus városoknak * Státusz: 2010. szeptember 30. ** Kerekített összegek Forrás: PPI

Megítélt támogatás* (milliárd Ft) 9,2

8,3 46,3

3,1

6,9

73,8

A Pólus Program az üzleti környezet javítását célzó fejlesztések révén és az együttműködés kockázatainak mérséklésével támogatja a klaszteresedési folyamatot

A Pólus Program klaszterek fejlődését támogató intézkedései Pólus Program szerepvállalása

Gazdaságfejlesztés

Széles értelemben vett üzleti környezet fejlesztése

●

Horizontális gazdaságfejlesztési beruházások támogatása – Oktatás, képzés, infrastruktúra fejlesztése

Vállalatok közötti kapcsolatok erősítése

●

Hálózatfejlesztők alkalmazása a vállalkozások közötti, valamint a vállalkozások és egyéb szereplők közötti kapcsolatok erősítésére

Klaszterek fejlődésének anyagi támogatása

●

Forrás: PPI

●

A klaszterek alulról felfelé építkeznek, nem az állam által szervezettek

Együttműködésre képes klaszterek támogatása fejlődési szintjük alapján ● Klasztermenedzsment ● Közös szolgáltatások ● Közös beruházások

13

A globális versennyel kapcsolatban kialakult, nemzetközileg elfogadott álláspont szerint ma már nem elkülönült vállalatok, hanem a klaszterek az új munkamegosztás alapegységei

Vállalat 1 Vállalat 2

Együttműködés

Az együttműködés akkor sikeres, ha minden résztvevő számára előnyt jelent

Klasztertagok

Nem adják fel egyéni célkitűzéseiket Együttesen lépnek fel Helyi előnyöket használnak ki: Költségcsökkentés Innováció serkentés A legjobb gyakorlatok gyors megismerése A tranzakciós költségek minimalizálása

Önkormányzat

Egyetem

Vállalat 3 Klasztermenedzser

Vállalat 6 Vállalat 5

Vállalat 7

Vállalat 4 Vállalat 9 Vállalat 8 Vállalat n

Támogatás

A Pólus Program célkitűzései között kiemelt súllyal szerepel a klaszterek többszintű, célorientált támogatása

Az önszerveződő, kölcsönös előnyökön alapuló gazdasági együttműködések adhatnak valódi választ a globális verseny jelentette kihívásokra

Forrás: PPI

14

A nemzeti klaszterfejlesztés célja, hogy minél több sikeres klaszter jusson el magasabb fejlettségi szintre Vállalkozásfejlesztés - Klaszter fejlődési pálya

Kiváló Innovációs klaszter

Akkreditált klaszter Fejlődési szint

Leírás

Pólus Programban elérhető támogatás

Fejlődő klaszter Induló klaszter

▪ Hálózati együttműködés kezdete ▪ Kooperáció támogató tevékenységben ▪ Klasztermenedzsment ▪ 15-40 millió Ft 1. év

▪ Tagok közötti viszony fejlődése ▪ Kooperáció értékteremtő tevékenységben

▪ Klasztermenedzsment ▪ Közös beruházás ▪ 10-150 millió Ft

▪ Mélyülő bizalmi viszony a klasztertagok között ▪ Kooperáció beruházásban

▪ Szoros kooperáció ▪ Nemzetközi láthatóság

▪ Közös beruházás

▪ Komplex beruházások

▪ 15-1 500 millió Ft

▪ 1 500- 4 000 millió Ft

2. év

A klaszterek fejlettségi szintjüknek megfelelően juthatnak támogatáshoz

Az akkreditáció egy tényalapú szakmai értékelő rendszer, amelynek célja a program alappilléreit jelentő kezdeményezések kiválasztása Az akkreditáció általános bemutatása Áttekintés Cél

▪ A Magyarországon működő klaszterekből kiválassza és minősítse azokat, amelyek ▪ Komoly nemzetközi és hazai teljesítmény elérésére képesek ▪ Magas hozzáadott érték, innováció, K+F

Időtartam

▪ A jogosultság két évre szól ▪ Két év után meg kell újítani

Akkreditáció gyakorisága

▪ Beadás folyamatos ▪ Elbírálás negyedévente

Megszerezhető jogosultság

▪ Pólus pályázatokon való kizárólagos indulás ▪ Több konstrukció esetében plusz pont ▪ A klaszter szintű előnyök biztosítása akkreditációt követő csatlakozás esetén is lehetséges, ha az új tag megfelel a klaszter által deklarált SZMSZ-nek, vagy az annak megfelelő dokumentumnak

Akkreditációs Tanúsítvány

▪ A címet elnyerő klaszter Akkreditációs Tanúsítványt kap ▪ Szerződés, megállapodás megkötésére nem kerül sor

Forrás: PPI

A sikeres akkreditáció révén a jelentős fejlesztési forrásoknak köszönhetően az akkreditált klaszterek komoly szerepet játszhatnak a magyar gazdaság fenntartható fejlődési elérésében

16

Az akkreditációs modell a program alappilléreit képező együttműködéseket egy szakértői szinten kialakított és klasztereken kalibrált modell segítségével választja ki Akkreditációs modell struktúrája és szempontjai Szempontok száma, db A kategóriák mögötti szempontok célja I.I. Klaszteren Klaszteren belül belül megvalósult megvalósult együttműködés együttműködés formái formái

II. II. Klaszter Klaszter összetétele összetétele

III. III. Klaszter Klaszter tag tag KKV-k KKV-k gazdasági gazdasági teljesítménye teljesítménye

10*

2

5

35

A klaszter tagok közötti együttműködés tudatosságának és szervezettségének mérése A klasztert alkotó tagok összetételének és számának vizsgálata A piacilag visszaigazolt sikerek pozitív diszkriminációja, különös hangsúlyt helyezve az export tevékenységre és a magas hozzáadott értékre

IV. IV. Klaszter Klaszter K+F+I K+F+I teljesítménye teljesítménye

4

A klaszterek K+F tevékenységének vizsgálata

V. V. Klaszter Klaszter stratégiai stratégiai és és cselekvési terv formai cselekvési terv formai és és tartalmi tartalmi értékelése értékelése

14

A klaszter által alkotott jövőkép és stratégia megalapozottságának vizsgálata, a tartalom nélküli együttműködések kiszűrése

A modell egy öt kategóriába csoportosított, koherens értékelő rendszer Célja a piacilag visszaigazolt sikereket felmutató együttműködések kiválasztása Az értékelési rendszer objektivitása átláthatóvá teszi a döntési folyamatot a pályázók számára és megalapozott, védhető döntéseket tesz lehetővé

*A „Klaszteren belül megvalósult együttműködés formái” 5 KO kritériumot tartalmaz Forrás: PPI

17

A GOP 1.2.1. „Akkreditált innovációs klaszterek támogatása” című konstrukció 2010. augusztusában lezárult GOP 1.2.1. „Akkreditált innovációs klaszterek támogatása” Támogatás célja

Támogatható tevékenységek

A Pólus Program keretében együttműködő innovatív vállalkozások közös, a klaszter érdekét is szolgáló innovációs projektjeinek segítése; a műszaki fejlesztés hátterének biztosítása az adott klaszter több tagja által tulajdonolt projekttársaságok támogatása révén. Kísérleti fejlesztés K+F, innovációs célt szolgáló infrastrukturális és ingatlan beruházás Marketing 3. féltől igénybe vett szolgáltatás

Támogatás összege / mértéke

250-1.500 millió Ft Max. 50%

Pályázók köre

Azonos akkreditált innovációs klaszterbe tartozó legalább 3 független tag tulajdonosi részvételével kizárólag a projekt megvalósítására és fenntartására létrehozott gazdasági társaságok /projekttársaságok/

Pályázati jogcím

K+F projekttámogatás Regionális beruházási támogatás De minimis

Forrás: PPI

A GOP 1.3.1/B konstrukció célzottan támogatja a vállalkozások innovációs tevékenységét GOP 1.3.1./B „Akkreditált klaszterek vállalati innovációjának támogatása” Akkreditált klaszter tagvállalkozások technológiai innovációs tevékenységeinek támogatása, amelyek új vagy jelentősen javított piacképes termékek, szolgáltatások, technológiák kidolgozását, a kapcsolódó termelési/szolgáltatási tevékenység beindítását/bővítését, és a termék/szolgáltatás piaci bevezetését vállalják.

Támogatás célja

Támogatható tevékenységek

Kísérleti fejlesztés Eszközbeszerzés Infrastrukturális és ingatlan beruházás Marketing

Támogatás összege / mértéke

15-500 millió Ft Max. 65%

Pályázók köre

Akkreditált innovációs klaszter címet elnyert klaszter valamely tagvállalata

Pályázati jogcím

K+F projekt támogatás Regionális beruházás De minimis

Forrás: PPI

A ROP együttműködéseket támogató (induló és fejlődő klaszterek) pályázatai tervezési szakaszban vannak A pályázatok főbb elemei várhatóan megegyeznek a korábban tervezetekkel Támogatás célja

Előmozdítsa a vállalkozások, oktatási és K+F intézmények, valamint helyi gazdasági szereplők közötti, iparági klaszter formában megvalósuló együttműködést

Támogatás mértéke*

Induló klaszter: Fejlődő klaszter:

Intenzitás

25-80 % (támogatási formától függően)

Pályázók köre

Klasztermenedzsment feladatokat ellátó szervezetek (fejlődő klaszterek esetében kizárólag gazdasági társaság, non-profit gazdasági társaság) Fejlődő klaszterek beruházása esetében konzorciumok

Támogatható tevékenységek köre

max. 40 millió Ft max. 150 millió Ft

Önállóan támogatható tevékenységek: Klasztermenedzsmenthez kapcsolódó tevékenységek Klaszter közös beruházása (minimum 3 KKV-nak minősülő klasztertag vegyen részt a projekt-beruházásban) Önállóan nem támogatható, kötelezően megvalósítandó tevékenységek: Nyilvánosság biztosítása Könyvvizsgálat Klaszterszervezet stratégiája

* Az elnyerhető támogatás mértéke regionálisan eltérő. Forrás: PPI

A dél-dunántúli régióban egyedülállóan, külön turisztikai klaszterpályázat került meghirdetésre DDOP-2010-2.1.3./A „Turisztikai klaszterek fejlesztése” Támogatás célja

A dél–dunántúli régióban turisztikai klaszterek jöjjenek létre, ezzel elősegítve az iparágban a hálózatos kapcsolatok kialakítását, az információáramlást és versenyképes turisztikai szolgáltatások nyújtását

Támogatás mértéke*

10 – 35 millió Forint

Intenzitás

85%

Pályázók köre

Gazdasági társaságok, szövetkezetek, Egyesületek, köztestületek, non-profit kft

Elszámolható költségek

Előkészítés költségei Projekt előkészítés költségei Megvalósítás költségei Projektmenedzsment (Klasztermenedzsment) költségei Szolgáltatás igénybevételének költsége Építés (átalakítás, felújítás) költsége Eszközbeszerzések költségei Immateriális javak beszerzése

Forrás: PPI

A ROP-ok 2008-as klaszterpályázataira összesen 181 pályázat érkezett: 144 induló, 37 fejlődő ROP induló és fejlődő klaszterpályázatok (3/1)

Rendelkezésre Fejlődő álló forrás (db) (millió Ft)

Beérkezett pályázatok Induló (db) (db)

Igényelt Megítélt támogatás támogatás (millió Ft) (millió Ft)

Megítélt támogatás / Igényelt támogatás (%)

ÉM

36

32

4

1 403

1 344

968

72%

KM

38

30

8

1 130

1 212

663

55%

DA

37

27

10

590

1 025

569

56%

NYD

23

21

2

814

636

289

45%

ÉA

20

16

4

800

795

439

55%

KD

15

11

4

750

485

260

54%

DD

12

7

5

700

504

157

31%

181

144

37

6 187

6 001

3 344

56%

Összesen

Forrás: EMIR, PPI

22

A ROP-ok 2008-as klaszterpályázataira összesen 181 pályázat érkezett: 144 induló, 37 fejlődő

ROP induló és fejlődő klaszterpályázatok (3/2) Benyújtott pályázatok száma

Beérkezett pályázatok száma a ROP „induló” klaszterpályázataiban (db) 32

30

27

Támogató döntések száma

▪ A ROP-ok „induló” klaszterpályázataira összesen 144 pályázat érkezett

21 16 11 7

▪ 79 pályázat esetében született támogató döntés Beérkezett pályázatok száma a ROP „fejlődő” klaszterpályázataiban (db) ▪ A ROP-ok „fejlődő” klaszterpályázataira összesen 37 pályázat érkezett 8 4

10 2

4 1

Forrás: EMIR, PPI

5

4 1

1

▪ 21 pályázat esetében született támogató döntés

23

A 2008-as ROP klaszterpályázatok keretében a pályázók összesen ~6,0 milliárd Ft-ot igényeltek, amelyből mintegy 3,3 Mrd Ft összegben született támogató döntés ROP induló és fejlődő klaszterpályázatok (3/3) Igényelt támogatás összege

Igényelt és rendelkezésre álló források a ROP klaszterpályázataiban (millió Ft)

Forráskeret a régióban Megítélt támogatás

▪ A ROP-ok klaszterpályázataira ~6,2 milliárd Ft forrás áll rendelkezésre ▪ A beadott pályázatok keretében a pályázók összesen ~6,0 milliárd Ft-ot igényeltek ▪ Összesen mintegy 3,3 milliárd Ft összegű támogatást ítéltek a pályázóknak

Forrás: EMIR, PPI

24

A nyertes klaszterek között számos működik az energetika, a gépipar, az infokommunikációs technológia és a környezetipar területén A nyertes induló és fejlődő klaszterek iparági megoszlása Nyertes pályázatok iparági megoszlása a ROP klaszterpályázataiban (db)

A ROP 2008-as klaszterpályázatain 100 nyertes részesült támogatásban

Forrás: PPI

25

Akkreditált Innovációs Klaszterek Magyarországon Akkreditált klaszterek Iparágai Száma Egészségipar 8 Informatika

6

Környezetipar

6

Csomagolástechnika

2

Építőipar / Energia

1

Élelmiszeripar

1

Befektetésösztönzés

1

Összesen ▪ Eddig huszonöt klaszter szerzett „Akkreditált Innovációs Klaszter” címet ▪ A legtöbb akkreditált klaszter a Dél-alföldi és a Közép-magyarországi régióhoz köthető ▪ A legtöbb akkreditált klaszter az egészségiparban, az informatika és a környezetipar területén működik Forrás: PPI

25

26

Eddig 25 klaszter szerzett „Akkreditált Innovációs Klaszter” címet Közép-Magyarország Közép-Magyarország (6) (6) ▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪

Közép-Dunántúl Közép-Dunántúl (5) (5) ▪ Első Magyar E-Közigazgatási Informatikai Innovációs Klaszter ▪ Pannon K+F+I+O ▪ PharmAgora Életminőség Klaszter ▪ ÖKOPolisz Klaszter ▪ Közép-Dunántúli Bioenergetikai Klaszter

Észak-Magyarország (2)

Észak-Magyarország (2) Omnipack Csomagolástechnikai Klaszter ▪ EnIn Környezetipari Klaszter Mobilitás és Multimédia Klaszter ▪ Észak-magyarországi Informatikai Orvosi Biotechnológia Innovációs Klaszter Klaszter Magyar Medikai Gyártók Szennyvíz Technológiai Innovációs Klaszter Észak-Alföld Észak-Alföld (4) (4) Közép-Magyarországi Régió Befektetési ▪ Pharmapolis Debrecen Innovatív Övezetének Klasztere Gyógyszeripari Klaszter ▪ Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter ▪ Termál - Egészségipari Klaszter ▪ Szilícium Mező Regionális Informatikai Klaszter Dél-Alföld Dél-Alföld (7) (7) PharmacoFood Goodwill Biotechnológiai Klaszter Szoftveripari Innovációs Pólus Klaszter ArchEnerg Regionális Megújuló Energetikai és Építőipari Klaszter ▪ 3P Műanyagipari, Csomagolástechnikai, Nyomdaipari Klaszter ▪ Biomassza Hasznosítási Klaszter ▪ Havaria Környezet- és Egészségtechnikai Klaszter ▪ ▪ ▪ ▪

Dél-Dunántúl Dél-Dunántúl (1) (1) ▪ Biotechnológiai Innovációs Bázis

Forrás: PPI

27

Az Akkreditált Innovációs Klaszterek pályázati eredményei GOP-1.2.1 – KMOP-1.1.3/A és GOP-1.3.1/B – KMOP-1.1.3/C Projektek száma (db)

Benyújtott projektek

Pályázó Benyújtott Igényelt akkreditált projektek átlagos támogatás klaszterek száma száma (db / összesen (db) klaszter) (milliárd Ft)

138 Projektek száma (db)

Nyertes projektek

23

6,0

Nyertes Nyertes akkreditált projektek klaszterek száma átlagos száma (db) (db / klaszter)

65

13

5,0

Igényelt támogatás átlagosan (milliárd Ft / klaszter) 25,7

Megítélt támogatás összesen (milliárd Ft)

1,1 Megítélt támogatás átlagosan (milliárd Ft / klaszter)

12,2

0,9

▪ A 25 akkreditált klaszterből 23 nyújtott be pályázatot, és 13 nyert támogatást ▪ A nyertes klaszterek egyenként átlagosan 5 sikeres projektet nyújtottak be, és klaszterenként 900 millió Ft támogatásban részesültek ▪ Az ICT és a biotechnológia területén működő klaszterek rendelkeznek a legtöbb sikeres projekttel ▪ Az akkreditált klaszterek projektjei az ország 7 régiójában valósulnak meg

* Státusz: 2010. szeptember 30. Forrás: PPI

28

Az akkreditált klaszterek nyertes projektjeinek (GOP-1.2.1/KMOP-1.1.3-A; GOP-1.3.1-B/KMOP-1.1.3-C) regionális megoszlása* ÉSZAKMAGYARORSZÁG

NYUGATDUNÁNTÚL

1 projekt 128 millió Ft

KÖZÉPDUNÁNTÚL

22 projekt 4 398 millió Ft

KÖZÉPMAGYARORSZÁG

7 projekt

KEREKÍTETT ÖSSZEGEK Régió Sikeres projektek száma (db) Elnyert támogatás összege (millió Ft)

5 projekt 716 millió Ft

1 891 millió Ft

ÉSZAKALFÖLD


DÉLALFÖLD

DÉLDUNÁNTÚL

8 projekt


966 millió Ft

* A Közép-magyarországi régióban megvalósuló projekteket a Közép-magyarországi Operatív Program támogatja; Státusz: 2010. szeptember 30. Forrás: EMIR, PPI

ÖSSZESEN



30

Az Új Széchenyi Terv vitairata hét kitörési pontot ajánl megfontolásra, megvitatásra A magyar gazdaság hét kitörési pontja1 Versenyképesség javítása

Célkitűzés:

Új Széchenyi Terv

Foglalkoztatási áttörés

A talpraállás és a felemelkedés fejlesztéspolitikai programja

Kitörési pontok és az Új Széchenyi Terv Programjai

Ágazati kitörési pontok

1 millió új munkahely 10 év alatt

Horizontális kitörési pontok

Egészségipar

Zöld gazdaság

Hálózati gazdaság

Tudásgazdaság

Otthon-teremtés

Munkagazdaság

Tranzit gazdaság

Gyógyító Magyarország

Megújuló Magyarország

Tudomány, Innovációs és Növekedés

Otthonteremtés és Lakásprogram

Foglalkoztatás

Tranzitgazdaság

Egészségipar

Megújuló Energia és zöld gazdaság

Vállalkozásfejlesztés és Üzleti környezet fejlesztési program

Versenyképesség javításának fő elemei Adócsökkentés Adónemek számának csökkentése A vállalkozásokat sújtó adminisztrációs költségek és terhek felezése Hazai és uniós támogatási forrásokhoz való hozzáférés egyszerűsítése Versenytorzító egyensúlytalanságok felszámolása Korrupció visszaszorítása Gazdasági jogbiztonság visszaállítása

1Új

Széchenyi Terv Vitairat

Alapelvek Integráció

Globális vagy európai versenyképesség

Piacteremtő fejlesztés

Magas hozzáadott érték

Az Új Széchenyi Terv vitairata több ponton hivatkozik a hálózat- és a klaszterfejlesztés fontosságára •

Egészségipar: „Magyarország 10 év múlva Európa első számú termál- és gyógyvízre épülő egészségturisztikai desztinációja, illetve egészségipari országa legyen, hazánk tartós versenyképességének javítása, a GDP növelése, a programban érintett iparágak összekapcsolása egy országos termálegészségipari klaszterré”

•

Vállalkozsáfejlesztés: „ ... fontos, hogy Magyarország a Kárpát-medence gazdasági, pénzügyi és kulturális központjává, centrumává váljon, meglévő pozícióit tovább erősítse. Fontos, hogy a magyar gazdasági növekedés előterébe állított programok (megújuló energia, „zöld ipar”, termáladottságokra alapozó egészségipar, gyógyszeripar, magas hozzáadott értékű élelmiszeripar, K+F, járműipar, stb.) hatást gyakoroljanak a régió összes országának gazdaságpolitikájára, lehetőséget teremtve regionális szintű klaszterek kialakításához.” Tervezett programok: Regionális klaszterképződést támogató program

•

Tudomány – Innováció – Növekedés: „Emelni kell széles körben a magyar gazdaság K+F- és tudásintenzitását, a feldolgozóipari és szolgáltató szektorokban működő magas növekedési potenciálú innovatív vállalatok támogatása, a kkv-k innovációs és abszorpciós kapacitásának növelése, innovatív klaszterek fejlesztése, valamint az innovációhoz szükséges hazai és nemzetközi tudásforrásokkal és piacokkal való összekapcsolódás révén.”

•

Közlekedés – Tranzitgazdaság: „A közlekedési klaszter megfelelő támogatásához pályázatot kell kiírni, a hazai felsőoktatási és akadémiai tudományos háttér, valamint a nemzetközi, illetve hazai vállalkozások magyarországi tudásközpontjainak mielőbbi aktivizálására, szellemi potenciáljuk hatékony felhasználására.”

Forrás: Új Széchenyi Terv - Vitairat

Klaszterfejlesztési politika

Recommend Documents