2010. 6. 1.
Dono
Kirakat helyett Az esküvı
Kéthavonta megjelenő, ingyenes magazin | Pap Melinda
Előszó Hagyományosan az esküvők, lakodalmak ideje a tavaszi, nyári időszak. Ezért is választottuk magazinunk újabb témájaként az esküvőt.
A téma valójában kimeríthetetlen, amire leginkább a magazin megírását megelőző kutatómunka döbbentett
rá.
Számtalan
érdekességgel,
furcsasággal
találkoztam,
de
ami
leginkább
megdöbbentett, az egy amerikai weboldal volt, amely komplett határidőnaplót készített a házasság előtt állóknak a teendők listájával, és hogy hogyan kell azokat elintézni (ezt majd meg is nézzük később).
Sokan még esküvő előtt állnak, vagy már rég túl vannak rajta, míg megint mások az esküvőnek csak a gondolatától is megborzonganak. A felsorolást folytathatnánk a tekintetben, hogy ki hogyan áll az esküvő kérdéséhez, a lényeg azonban az, hogy éppen a különböző hozzáállások következtében egy olyan számot igyekeztünk létrehozni, amely mindenki számára érdekes lehet. Ha velünk tartanak, megismerhetik a számtalan esküvői babonát és az azok hátterét, valamint ötleteket adunk nászajándék tekintetében is. Részletesebben megismerhetik a hagyományos paraszti lakodalom, a roma, valamint a zsidó lakodalom / esküvő hagyományait, szokásait. Emellett pedig ahogyan már megszokhatták korábbi számainkban is, nem maradunk meg határon belül, hanem bejárjuk a Földet, és megnézzük, melyik nép hogyan ünnepli az esküvőt.
A magazinban szereplő képeken lévő termékek június és július hónapban -10% kedvezménnyel vásárolhatók meg webáruházunkban, illetve aki törzsvásárlói kártyával rendelkezik, beválthatja azt, így maximálisan -20% kedvezményt elérve.
Reméljük, hogy elnyeri tetszésüket a magazin, és sikerül némi újdonsággal gyarapítanunk ismereteiket. Egyúttal pedig szeretném ismételten megköszönni az újabb jelentkezéseket a magazinra, amely mindig jól eső, elismerést nyújtó érzés.
Kellemes olvasgatást és jó kikapcsolódást kívánunk!
Tisztelettel: a szerzők – Pap Melinda & Pap Szilvia
1
In medias res…
In medias res, azaz egyszerűbben fogalmazva: kezdjük rögtön a közepén! Kíváncsi természet lévén úgy gondoltam, talán Önöket is leginkább a babonák, a szokások és azok eredete fogja érdekelni. Ezért talán kezdjük is ezzel.
I.
Babonák, szokások
Az esküvőhöz számtalan babona, szokás kötődik, amelyek legfőbb célja összességében a házasság boldogságának, védelmének biztosítása.
A legegyszerűbb talán, ha rögtön a ruhával kezdjük: a menyasszonyi ruha hagyományosan fehér színű. Színe az ókorra vezethető vissza, amikor is a rómaiak ünnepek alkalmával fehérre mázolták testüket, a görögök pedig fehér ruhákat viseltek. Maga a fehér szín a tisztaság, szűziesség, egyszerűség, természetesség, s egyszersmind a hűség és boldogság szimbóluma. Érdekes azonban, hogy például Magyarországon (is) Kalocsán, illetve a Berettyó-felvidéken sokáig a fekete volt a menyasszonyi ruha színe (még a 60-as években is az asszonyokat feketére festett menyasszonyi ruhájukban temették el). Nem szerencsés, ha a menyasszony is dolgozik a menyasszonyi ruháján, mivel az bánatot, boldogtalanságot jósol az eljövendő házasságnak. Emellett ismert babona, hogy az sem szerencsés, ha a vőlegény meglátja a menyasszonyt a ruhájában. Azonban az talán kevéssé ismert, hogy az sem ildomos, hogy a menyasszony meglássa MAGÁT teljes díszben, a tükörben. Tehát mielőtt gyönyörködne magában, érdemes valamilyen kiegészítőt levennie, hogy a házasság szerencséje ne ilyen apróságon múljék.
A menyasszonyi fátyol keleti kultúrákból származik. Az ártatlanság, lányság, szemérem, tisztaság megóvásának eszköze, amely egyfajta korlátot képez a tiszta élet és a testiség között – tartják a keleti emberek. A germánok szerint pedig megvédi a menyasszonyt a szemmel veréstől és a gonosz démonoktól. Éppen ezért csak az apa tűzheti fel, majd a vőlegény hajthatja fel, ha már 2
„biztonságban” van a menyasszony. Hajba csak és kizárólag az esküvő napján tűzhetik, különben a babona szerint hamar megromlik a házasság. Fontos továbbá, hogy a koszorúslányok NEM próbálhatják fel. Aki mégis megteszi, a hiedelem szerint el fogja a férjet csábítani.
Ha
már
a
koszorúslányoknál koszorúslányok
vagyunk:
feladatuk
a
menyasszony védelme az ártó szellemektől. Ezért a vőlegény, de mindenképpen a menyasszony előtt lépnek a templomba. A szokásvilág itt kettéválik: az egyik szerint a koszorúslányok hasonló ruhát öltenek, mint a menyasszony, hogy ez által megtévesszék a démonokat, míg a másik szerint éppen, hogy eltérő ruhában vannak. Ez esetben a cél az, hogy ugyanolya eséllyel induljanak a férjválasztás terén (az esküvő régebben esélyt nyújtott arra, hogy a környékbeli hajadon lányok „bemutatkozhassanak”). Ők szórják ki a rózsaszirmokat rózsaszirmok is a templom folyosójára, amelyek egyrészt a termékenységet szimbolizálják, másrészt pedig elegyengetik a leendő házaspár sokszor rögös útját. A rizsszórás Ázsiából származó szokás, amely hasonlóan a rózsasziromhoz a termékenységet szimbolizálja.
A házasság leglátványosabb külső jegye a jegygyűrű. jegygyűrű Először az egyiptomiaknál jelent meg a jegygyűrű, a kör, mint az örökkévalóság szimbóluma, és ezáltal azt hivatott kifejezni, hogy a pár egy életre választotta egymást. Az már római hagyomány, hogy azt a bal kéz negyedik ujján viselik. Innen ugyanis egy ér közvetlenül a szívhez vezet, így az ezen az ujjon viselt gyűrű egyben a szerelem, szeretet szimbóluma is. A karikagyűrű nem véletlenül nem gyémánttal vagy drágakővel díszített. Ezzel ugyanis a csalás lehetőségét akarták a régi emberek kizárni. Ugyanis ha kiderült, hogy a drágakő mégsem olyan „drága”, tehát hamis, akkor a menyasszony érvényteleníthette a házasságot.
A menyasszony csokrát csokrá a vőlegény rendeli meg. Szimbolizálja a boldogságot, ezért fontos, hogy abból mind a vőlegény, mind a menyasszony viseljen egy darabot (a vőlegény kitűző formájában viseli). A rozmaring a házastársak egymáshoz való hűségét fejezi ki, ezért célszerű egy-egy szál rozmaringot a csokorba, illetve a kitűzőbe is csempészni. Később a menyasszony a csokrot a köré csoportosuló hajadon lányok közé dobja, és aki elkapja, az lesz a hiedelem szerint a következő menyasszony. A harisnyakötő ennek az analógiája. A vőlegény a násznép jelenlétében leveszi
3
menyasszonya harisnyakötőjét, és a fiatalemberek közé dobja. Aki elkapja, az lesz a következő vőlegény.
Valami régi, valami új, valami kék és valami kölcsönbe kapott… Ez az angolszász szokás kapott napjainkra hazánkban is egyre népszerűbb. A „régi” a hajadon élet szépségét fejezi ki, az „új” a menyasszony életének most induló szakaszát. A „kölcsönkapott” tárgy a barátság, szerelem szimbolikája, hiszen ezekre ugyanúgy vigyázni kell, mint a kölcsönkapott dolgokra. A „kék” (általában harisnyakötő) pedig a hűséget szimbolizálja.
A menyasszony kötődő szokások talán kevésbé ismertek. menyasszony cipőjéhez cipőjé •
Az egyik szokás szerint az esküvő előtt pénzérmét rejtenek el benne, amely biztosítja így a hosszan tartó anyagi jólétet.
•
A másik – török szokás szerint – pedig ráírják filctollal a menyasszony egyedülálló barátnőinek a nevét, és akinek a neve a lakodalom végén is még olvashatóan rajtamarad, az lesz a következő menyasszony.
Talán a legérdekesebb szokás azonban mégis csak az esküvői torta, torta nem is gondolnánk, hogy mennyi minden kötődik hozzá. Az esküvői torta feltalálása Nagy Sándor nevéhez kötődik. Uralma alatt egy hatalmas esküvőt tartottak, amely során 10.000 makedón férfi lépett frigyre 10.000 perzsa nővel. A katonák napi fejadagja egy darab 60 dkg-os lapos, árpából, rozsból és búzából készített kenyér volt. Az ünnep alkalmából ezt egy kicsit módosították: gabonából, mandulából, dióból, szárított gyümölcsből méz segítségével édes tésztát gyúrtak. Majd a kész „süteményt” kettévágták,
4
és ánizsból, kecsketúróból és mézből kevert krémmel töltötték. A tetejére pedig mézbe mártott rózsaszirom-díszítést helyeztek. Az ókorban a menyasszony fején kettétörtek egy kisebb tortát, hogy ez által biztosítsák a gyermekáldást. A mai emeletes torta hagyománya a középkori Angliából származik. Ekkoriban a vendégek tortát vittek a lakodalomba, amelyeket aztán egymás tetejére helyeztek, és az így nyert tortahegy felett csattant el az első hitvesi csók. Egy elmés cukrász pedig valamivel később kitalálta, hogy a tortahegyet leöntötte cukormázzal, és így született meg az emeletes torta. A tortát a pár együtt szeleteli fel, és akinek a keze feljebb van, később az lesz (valószínűleg) az úr a háznál. Amikor a pár megeteti egymást az édes süteménnyel szimbolikusan azt szeretnék biztosítani, hogy házas éveik is ugyanolyan édesek és boldogok legyenek. Egy számomra kissé érthetetlen babona szerint, ha az egyedülálló hölgyek hazavisznek egy szelet tortát, és azt a párnájuk alá teszik, aznap éjjel megálmodják, hogy ki lesz a jövendőbelijük (persze utána meg jó sokat moshatnak ☺).
Kétségtelenül a lakodalom fénypontja a menyecsketánc. menyecsketánc Amint elüti az éjfélt az óra, a vőfély fennhangon hirdetni kezdi, hogy „Eladó a menyasszony! – Szabad a tánc!”. Ez azon időkre gyökereztethető, amikor az apák a lányukért cserébe anyagi javakat kértek. Ma már az ifjú pár jövőjének megalapozását szolgálja. A menyasszonyt felkérő férfiak pénzt dobnak a kalapba, amelyet később a pár kap meg. A menyecsketánc során az ifjú ara vagy a menyasszonyi ruháját, vagy piros ruhát visel. Ha már nincs több kérő, a vőlegény bedobja a kalapba egész tárcáját, majd felkapja menyasszonyát és elszalad vele.
5
Nem ment ki azonban a szokásból a menyasszonyrablás sem. Ekkor a násznép egy szemfüles tagja elrabolja a menyasszonyt, és valahol a közelben elrejti. A vőlegénynek pedig érdemes sietnie, hogy megmentse jövendőbelijét, hiszen ezzel is bizonyíthatja, hogy érdemes menyasszonya kezére. Az akadályok legyőzése: Azt biztosítva, hogy a pár a jövőjében sikeresen legyőzze az eléjük gördülő akadályokat, és még az elején védelmet nyerjenek az ártó szellemektől, számos babona alakult ki: •
Farönk a templom bejárata elé: elé ma már kevésbé
jellemző
szokás,
miszerint
a
templom bejárata elé helyezett farönköt a friss házasoknak el kell fűrészelni, hogy később az eléjük gördülő akadályokat is ugyanígy le tudják küzdeni. •
Porcelántörés: Porcelántörés germán babona szerint a friss házasoknak minél nagyobb csörömpölés közepette kell széttörni a porcelánt, hogy megijedjenek az ártó szellemek, és ez által védettséget nyerjenek. A menyasszony és a vőlegény a hosszan tartó boldogság reményében az összetört porcelánt közösen söpri össze, amely egyben az összetartozásukat is kifejezi.
•
Konzervdobozok: Konzervdobozok ez az amerikai változata a porcelántörésnek.
•
Pohártörés: Pohártörés zsidó hagyomány, amely célja, hogy még a legboldogabb pillanatokban is emlékeztesse az egybegyűlteket a zsidók egykoron sanyarú helyzetére. Részletesebben a zsidó esküvőnél ismerjük meg.
•
Násznép sorfala: sorfala a templomból távozó pár előtt a násznép sorfalat áll, s az ezen áthaladó pár kifejezésre juttatja, hogy az elébük kerülő akadályokat is együtt fogják legyőzni.
•
Lakás feldúlása: a vendégek jó nagy rendetlenséget raknak a friss házasok lakásában, szélsőséges esetben még az ajtókat is elbarikádozzák, amely problémákat aztán a párnak együtt kell megoldani szintén a közös életben felmerülő akadályok együtt történő megoldásának szimbolikája.
•
Menyasszony küszöbön átvitele: ez által a férj szeretné megvédeni feleségét a rossz szellemektől. A szellemek ugyanis a babona szerint a küszöb alatt rejtőznek, és csak a párra
6
várnak. Ám az által, hogy a férj felveszi feleségét becsapja a szellemeket, akik úgy gondolják, hogy csak egy ember lépett a házba. Ez egyben a közös élet szimbóluma is.
Boldogság, szerencse Hogy a házasság boldog és szerencsés legyen, az alábbi babonákat lehet betartani: •
Kenyér és só: esküvő után, ha egy-egy falat kenyeret és sót fogyaszt a pár, a babona szerint elkerülik az éhezést és biztosítják, hogy mindenben együtt fognak osztozni.
•
Ha egy kisfiút ültetnek a menyasszony ölébe, ölébe akkor fiú gyermekáldás lesz. Kínaiak a nászágyon forgatják meg a kisfiút ugyanezen célból.
•
Boldogságot hoz, hoz ha az esküvő napján süt a nap, szivárvány van, esetleg fekete macskával vagy kéményseprűvel találkozik a pár.
•
Boldogtalanságot szül azonban, ha a „nagy napon” malacot, nyulat, gyíkot vagy felnyitott sírt látnak, illetve gyermektelen házasságot ígér, ha aznap véletlenül apácával vagy magányos pappal találkoznak. Az oroszok szerint „jó ember nem házasodik májusban”, ezért ők májust, mint házasságkötés hónapját mindenképpen elkerülik. Valószínűleg onnan eredeztethető ez a babonájuk, hogy május szavuk hasonlít a mayatsa szóra, amely ínséget, szenvedést jelent.
Természetesen ezek csak babonák, így óva intek mindenkit attól, hogy rögvest rosszul legyen, ha a házasságkötés napján például egy apácát lát. Inkább örüljön jelenlétének, és lásson benne „isteni támogatást”.
II.
Az előkészületek naplója
Mint már az előszóban is említettem, a kutatómunka során az egyik legdöbbenetesebb élményem az az amerikai weboldal volt, amely egy pontos útmutatót készített (szinte naplószerűen) a házasulók számára, sőt még abban is tanácsot adott, hogy hogyan érdemes ezeket a teendőket ellátni. Alapvetően luxus esküvőkről volt a weboldalon szó, de azért talán egy-két ötletet hazai viszonylatokban is jól lehet alkalmazni. Sok ötlet megvalósítható, maximum vegyünk le a kristályok számából, és egy egyszerűbb, de nagyon igényes, szép
7
esküvőt kapunk. A legnagyobb gondolat, ami megfogalmazódott a weboldalon, hogy érdemes az esküvőt egyfajta téma köré csoportosítani, csoportosítani és annak megfelelően intézni mindent. Például ha valakinek a szenvedélye az utazás, akkor e köré a téma köré csoportosítani (pl. a vendégek asztalait a kedvenc városok jellegzetességeivel díszíteni), vagy ha éppen az afrikai kultúra szerelmese, már a meghívón megjelenhetnek az egymásba „fűzött” nyakú zsiráfok, illetve száraz fűvel való díszítés, stb. Nagyon népszerű például a Versailles téma. A Versailles-i palota díszítésének egyfajta importálása, ahol dominál a ragyogó csillogás és a finom elegancia. Már a templomhoz vezető úton is a padok szélein kecses ívű, strasszokkal díszített lámpások (vagy mécsesek) vannak, a lakodalom helyszínén modern fekete-fehér virágornamentika, ekrü szalvéták és asztaldíszítés, üveg és kristály gyertyatartók, arany szobrok, és még sorolhatnám.
Amit érdemes megfontolni házasság előtt állóknak, az egy szép esküvőtervező könyv beszerzése. Ezt magunk is elkészíthetjük, érdemes egy vastagabb füzetet vagy dossziét szépen feldíszíteni képekkel, ízlésünknek megfelelően száraz virággal, olyan díszítőelemekkel, amelyek a kapcsolatot, a megálmodott esküvőt szimbolizálják (ezt a könyvet később el is lehet tenni az utókornak). Ebbe érdemes beletenni a szerződéseket, beleírni az ötleteket és összegezni, milyen teendők vannak már elintézve, és mik várnak még a sorukra. Összességében tehát egyfajta jól szervezettséget, rendezettséget biztosít az esküvői előkészületeket oly sokszor körülvevő káoszban. A másik érdekes, első hallásra furcsa, de valójában nagyon jó ötlet az egy honlap létrehozása az esküvővel kapcsolatosan. Ma már számos ingyenes lehetőség van, így nem kell hozzá se különösebb programozói tudás, se tömött pénztárca, hogy éljünk ezzel a lehetőséggel. Ezen a
8
weboldalon tudathatjuk szeretteinkkel, hogyan állunk az előkészületekkel, mit jelent számunkra az esküvő, mennyire izgatottak, boldogok vagyunk. Fel lehet tenni képeket arról, amikor éppen gondolkodunk, mit hogyan kellene intézni, vagy éppen, hogy hova megyünk nászútra. Érdemes itt egy külön részt szentelni a nászajándékoknak is, elmondani, hogy mit szeretnénk a közös otthonba, hol érdemes ezeket beszerezni (tehát az ajándéklistánkat pontos címekkel és megnevezésekkel), illetve ha pénzt szeretnénk, akkor érdemes azért azt is elmondani, hogy pl. azért, mert új, közös otthont szeretnénk, vagy éppen ebből újítanánk fel a lakást, stb. Tehát egyfajta olyat elárulni, hogy abból a pénzből, amit a pár kap, mi fog megvalósulni - ezáltal az ajándékozó érzi, hogy valóban hozzájárult egy közös élet alapjainak megteremtéséhez-. Nagy vonalakban már a kezdetek kezdetén a következőket érdemes eldönteni: 1. Hol legyen az esküvő? esküvő? a. hazánkban: előnye, hogy a legtöbb meghívottnak elérhető távolságban van, a jól megszokott környezet adta biztonságot nyújtja. b. külföldön: kedvelt desztinációk pl. Bermuda, amely az év bármely szakában lenyűgöző látvány (homokos tengerpart, sziklák); Monaco a multikulturális környezetével; a francia Riviéra, stb. Előnye, hogy az esküvő egy igazán különleges helyen van, de limitált a vendégek száma, és sokkal nagyobb költséggel jár. 2. Virágok: Virágok mint már korábban szóba került, érdemes az esküvőt valamilyen téma köré szervezni. Ez a virágokra is érvényes. Érdemes színekben harmonizáló, évszakhoz illő virágokkal díszíteni, amelyek legalább a rendezvény végéig megőrzik frissességüket.
9
3. Meghívók: Meghívók szintén érvényes rá a téma szerinti megtervezés, ma már a legkülönlegesebb meghívók is elérhetőek, amelyek pl. Swarovski kristállyal díszítettek. Fontos, hogy a meghívó személyre szóló legyen, érezze a meghívott, hogy szeretettel várják. Nagyon visszatetsző lehet, ha már ebben a nászajándék kikötésre kerül (például: pénzt kérünk nászajándékként). Valószínűleg úgyis meg fogják a párt keresni a meghívóval kapcsolatosan, amikor megkérdezik őket a nászajándékot illetően. Emellett a meghívóban, ha meg tudtuk / akartuk valósítani az említett weboldalat, akkor érdemes beleírni annak a címét, ahol nyomon tudják követni a meghívottak az előkészületeket és a nászajándékok tekintetében is ötletet kaphatnak. Fontos, hogy mindenki IDŐBEN megkapja a meghívót! Egy késve kiküldött meghívó a meghívott számára sértő, és mutatja, hogy ő volt az, aki lemaradt az eredeti vendéglistáról.
4. Vendéglista: Vendéglista a vendéglista egy kifejezetten olyan dolog, amellyel megbántódást érhetünk el. Nem szükséges természetesen ettől még mindenkit meghívni, aki csak a Földön él, már az elején tisztázzuk, sajnos limitek vannak, amelyeket be kell tartani. Általános szabály, hogy akit meghívtunk az esküvőt megelőző partira (már ha volt), annak az esküvőn is ott a helye. 5. A rendezvény helye és az ételsor: ételsor alaposan válasszuk meg a rendezvény helyét, ahol lehetőség van táncra, mulatságra is. Legyen elegáns, de kerüljük el, hogy a vendégek feszengve érezzék magukat. Az ételek tekintetében érdemes könnyű, közkedvelt ételeket választani, amelyeket jó ízűen fogyaszt a vendégsereg. Nem árt egy-két különlegesség se, de alapvetően legyenek azok az ételek megtalálhatóak a menün, amik mondjuk a magyar gyomor kedvencei (pl. a tengeri herkentyűk és különféle mártások mellett azért a jól
10
ismert és szeretett bécsi szelet is legyen megtalálható). Nem feltétlenül kell ezer féle ételt felszolgálni, de azok legyenek ízletesen elkészítettek, étvágygerjesztően tálaltak. 6. Szórakoztatás: Szórakoztatás lehetőleg olyan zenekart válasszunk, akik gyakorlottak esküvőkön való szórakoztatásban, különféle műfajokat ismernek. Fontos, hogy egyedülálló barátaink, ismerőseink is jól érezzék magukat az esküvőn, illetve lehetőleg a friss házasok is vegyék ki a részüket a táncból. Ugyan itt őket ünneplik, de a legjobb az, ha ők is odafigyelnek a vendégekre, táncra invitálják őket, tehát egyfajta szórakoztatóként is közreműködnek ezáltal biztosítva azt, hogy az esküvőjük ne csak nekik, de a résztvevőknek is felejthetetlen maradjon.
7. Dekoráció: Dekoráció a választott témához kötődően alakítsuk a dekorációt is. Fontos a különféle anyagok harmóniája, gondoljunk itt a terítőre, székborításra, szalvétára és magának a rendezvény helyének a díszítésére is.
11
8. Ruha: Ruha talán az egyik legfontosabb tényező a menyasszony számára. Álomszép ruhák vannak, amelyeket a selyem, organza, kézi csipke, tüll és különféle kristályok egysége teremt meg. De hiábavaló a gyönyörűen díszített ruha, ha a menyasszony nem érzi jól magát benne. Tehát mindenképpen olyan ruhát érdemes választani, amely nem csak jól áll, de jól is érezzük magunkat benne, és az este folyamán nem kell feszengeni benne. 9. Haj és smink: smink nagylelkű gesztus, ha nem pusztán a menyasszonynak készítik el szépen smink-és hajmesterek a megjelenését, de az anyának, anyósnak, nagymamáknak, koszorúslányoknak is. 10. Fotós: Fotós érdemes kreatív, minőségi munkát végző fotóst megbízni a képek elkészítésével, aki a különböző képszerkesztő programok segítségével a hagyományostól eltérő, csodaszámba menő dolgokat is tud alkotni képeinkkel. 11. Legényegény- és leánybúcsú: leánybúcsú mindaddig jó egy legény-ill. leánybúcsú, amíg mindenki jól, és nem megalázottan érzi magát. Néhány igényes ötlet ilyen alkalmakra: legénybúcsú esetében golf túra, meghosszabbított halászós hétvége, túrázás, borkóstolás. Hölgyeknek: luxus wellness nap / hétvége, kedvenc étteremben elköltött vacsora, meglepetéskirándulás, borkóstolás.
12
Érdemes néhány ismert tervező munkáit megnézni ötlet gyanánt: -
virág: Jorge Cazzorla
-
dekoráció: Susan Murray
-
ruha: Katerina Bocci
III. Nászajándék A nászajándék története azon időkre nyúlik vissza, amikor a hozomány adása szokásban volt. Ezt kultúrától eltérően más-más biztosította: vagy a lányos szülők, vagy a vőlegény, illetve szülei a lányért „cserébe” (mintegy „vételárként”). A kelengye elkészítésében az anya segédkezett, ő tanította meg a hímzést, illetve a többi tudnivalót, míg az apa díszes ládát faragott, amely később a kelengyeláda nevet kapta. Később a hozomány helyét átvette a vendégek által adott nászajándék, amellyel a cél a pár közös életének elindítása volt. Felismerve a „kívánságlista” igényét, 1924-ben a chicagói Marshall Fields volt az első, aki lehetőséget biztosított ajándéklista vezetésére. Napjainkra azonban a „hagyományos” nászajándék helyét egyre inkább átveszi a pénz, mint nászajándék. DE! Ebben az esetben is érdemes egy szép kísérőajándék, amellyel személyesebbé tehetjük az ajándékot. Illetőleg vannak olyan ismerősök, barátok, akiktől kellemetlen lehet pénzajándék elfogadása, tehát ők maradnak a hagyományos nászajándéknál. Fontos, Fontos, hogy ismerjük a megajándékozott párt, milyen ízlésvilággal, habitussal rendelkeznek, s ennek megfelelően válasszunk ajándékot. Emellett, amit sokan nem tesznek meg, ám egy ajándék különlegességét nagyon is megadja, hogy írjunk mellé pár sort. sort Nem pusztán jókívánságainkat és nevünket, de azt is, mi ihletett minket éppen annak az ajándéknak a kiválasztásában (pl. „Ha
tetszik ez a képkeret, remélem, hogy első közös házassági fotótokat ebben fogjátok tartani és jó érzéssel gondoltok erre a szép napra.”) A következőkben kísérő- és hagyományos ajándékokra szeretnénk néhány ötletet adni: 1. Kincsesláda: Kincsesláda egyre népszerűbb kísérő ajándék a fa kincsesláda, amelybe az ajándékként szánt pénzösszeget aprók formájában helyezik bele. Érdemes az alját arany papírral „kipárnázni”, illetve szép díszítést tenni rá. Ez esetben például nem biztos, hogy szükséges a ládát önmagát becsomagolni (bár nem árt), de a tetejére tegyünk
masnis,
virágos
díszítést,
amelybe
13
a
kísérőkártyát is belekötözzük. Majd ezt követően igyekezzünk az ajándékot személyesen átadni. 2. Emlékkönyv Emlékkönyv: könyv Még akár a legjobb utazásnál is nehéz lehet visszaemlékezni, ha a fényképekhez nincsen egy-két szó - pontosan hol és mikor is készült a kép, és milyen esemény fűződik hozzá. A házasságkötés az életben egy kiemelkedő esemény, viszont a fiatal párnak sokszor egy szép, de rohanással teli nap. Az esküvői emlékkönyv segítséget nyújt abban, hogy szinte dokumentumszerűen megörökíthessük a nagy napot és a közös élet első állomását. A házaspárnak is az évek múlásával jó lehet elővenni és megnézni, az egész hogyan is indult, de talán nem is igazán nekik… a gyerekeknek, és még inkább az unokáknak, a távolabbi leszármazottaknak lehet egy csodálatos utazás vissza az időben, mert hát mindenki kíváncsi arra, hogyan is kezdődött az egész… A hófehér emlékkönyv lapjain megelevenedik a nagy nap… az első lapon láthatjuk, kik egyesültek a házasság szentségében, majd ha továbblapozunk, családfát találunk, a meghívottak és ajándékaik listáját, kik szolgáltatták a zenét, mi volt a menü és milyen étkészlettel fogyasztották, ki volt a násznagy, gyűrűhordó, koszorúslány, stb. Az utolsó előtti lapra kép tehető és pár sor írható a nászútról. És a vége… vagy talán az eleje? Egy kép az első közös otthonról… 3. Fotóalbum, képkeret: elegáns, egyszerűségében tökéletes kísérő ajándék, amelybe később a pár a legjobb fotóit teheti, és így az ajándékozóra is tartósan emlékezni fognak. 4. Poharak: Poharak természetesen nem a hagyományos poharakra gondolunk itt, hanem platinával, arannyal díszítettekre, amelyek az ünnepi alkalmakat még különlegesebbé teszik. Ezekből a poharakból fogyaszthat a pár a későbbiekben évfordulójuk alkalmából, kapcsolatukhoz kötődő ünnepekkor, tehát mindenképpen különleges és szép ajándék.
14
5. Szobor: Szobor kedves és szép ajándék a szerencsehozó szobor. Gondoljunk alabástromból készült hófehér elefántra (indiai kultúra szerint különleges szerencsehozó tulajdonsággal bír) vagy Fortuna istennő szobrára (a szerencse római istennője), mindkét esetben érdemes egy kísérőkártyát is írni a szobor mellé, amelyben leírjuk, hogy ezzel a szoborral szeretnénk szerencsét biztosítani a házas évekre, amely ha megvan, a boldogság és szeretet is tartós vendég lesz a háznál.
6. Tiffany lámpa: lámpa a Tiffany lámpa szép és értékes ajándék, amely a legtöbb környezetbe beleillik, fénnyel, élettel tölti meg a helyiséget. Mivel több fajta díszítés létezik a Tiffany lámpák tekintetében is, érdemes megtudni, hogy egy ízlésvilágában letisztultabb vagy színesebb párt ajándékozunk meg, és annak megfelelően kiválasztani a lámpát. 7. Gyertya, gyertyatartó: gyertyatartó ha valóban csak kísérő ajándékot szeretnénk adni, elegáns, szép ajándék a luxusgyertya, amely az otthon melegét szimbolizálja, míg a gyertyatartók közül mindenképpen a kettes gyertyatartókat ajánljuk. Ezt például az ágy mellé téve a Feng Shui szerint is kedvező hatást érhetünk el, hiszen egyrészt a melegség, másrészt a pár, mint olyan is megjelenik a háló díszítésében.
15
8. Muranói üveg: üveg érettebb, a minőséget és a művészetet értékelő párok számára tökéletes ajándék, hiszen ők valóban tudják majd értékelni az üvegmesterek alkotta kincseket, amelyek értéket csempésznek az otthonokba.
9. Páros kulcstartó: kulcstartó humoros kísérő ajándék, amelybe érdemes a pár férfi és női tagjának a nevét és a házasságkötés dátumát belegravíroztatni, hogy még személyesebb legyen. Mindezek persze csak ötletek, bármilyen más ajándék is elképzelhető, amelyek a pár ízlésvilágához illenek. Viszont az ajándék kiválasztásával még nem ért véget a dolgunk: ami a tortára a habot teszi, az a csomagolás – szép, minőségi papír, masni és esetleg virágdíszítés azok az elemek, amelyek egy csomagot kiemelnek a többi közül. Büszkék vagyunk arra, hogy a Dono Lakberendezésben vásárolt nászajándékok mindig elismerést keltettek a megajándékozottak körében, és nagy örömünkre szolgál, hogy a visszajelzések alapján az általunk díszített csomagok mindig az elsők (ha nem az első) között voltak, amelyeket a friss házasok kinyitottak, mivel szépségük annyira magával ragadta a párokat.
IV. A falusi, a zsidó és a roma lakodalom
Hogy miért e hármas tagolás? Először is, magyarok vagyunk, tehát a hagyományos paraszti lakodalom kihagyása igazán hazafiatlan lenne ☺. Emellett a roma és a zsidó esküvő az egyik legszínesebb hagyományvilággal rendelkezik, sok esküvői szokás a zsidó szokásokból táplálkozik /
16
gyökerezik. Ezért ezeknek a megismerése hozzájárul ahhoz, hogy az egész „esküvői rendszert” átlássuk.
Kezdjük rögtön a hagyományos falusi
lakodalommal.
A fiatal pár, ha már együtt van egy jó ideje, kialakult közöttük a kölcsönös bizalom és szeretet, akkor kerül sor a kézfogóra. A leánykérés előtt azonban szokás volt közbenjáró asszonyokat kézfogó asszonyok küldeni a lányos családhoz, hogy kiderítsék, kedvező lesz-e a leánykérés fogadtatása. Az asszonyok gyakran ezért a tisztségért ajándékot is kaptak, ám nem egyszer gúnynévvel - pl. gyalogszarka, gyalogsátán, gügyü- illették őket. Ha kedvező volt a fogadtatás, a legény a násznagyával vagy rokonaival együtt felkereste a lányos házat. A sikeres háztűznézést követő héten volt a „kendőlakás”, „kendőlakás” vagyis a kézfogó, kézfogó amely az első közös ünnep volt a két család számára. A kézfogót követte a jegyváltás. jegyváltás A jegy, amit a menyasszony adott többnyire kendő vagy ing volt, míg a vőlegény jegyruhát, jegypénzt ajándékozott a lánynak. Ez a jegy egyfajta „előleg” volt, s ha valamelyik fél különösebb ok nélkül felbontotta a jegyességet, köteles volt az ajándékot visszaszolgáltatni. A kézfogón régebben jelen volt a két násznagy is, ők voltak a tanúk. Mára ez inkább megtiszteltetés, a jogi jelleg elveszett. Még a kézfogó előtt régebben megírták az ún. móringlevelet, amelyben a leendő férj földet, illetve pénzt vagy más vagyoni jószágot ajánlott fel leendő feleségének arra az esetre, ha előbb elhalálozna. A lakodalmat megelőzi a menyasszonysirató és búcsúztató. búcsúztató Ez sok esetben valós könnyeken alapult, hiszen ha nem a kölcsönös szeretet, hanem érdek vitte rá az ifjakat a házasságra, a lány könnyei igencsak valóságosak voltak. Az esküvőt megelőző csütörtöki napon a vőlegény szószólója és néhány barátja ellátogatott a lányos házba, ahol megtudakolták, hogy nem gondolta-e meg magát a leány. Ha nemleges választ kapnak, kikérik a lány ágyát, ládáját, orsóját és motolláját.
17
Utóbbi kettőt rögvest el is viszik a legény házába, ám előtte esznek-isznak, mulatoznak a lányos háznál. Az esküvőt megelőző nap (pénteken) délután táncos mulatozást tartanak a vőlegény házánál, az első násznagy (általában a vőlegény keresztapja) kikiáltással osztja ki a lakodalmas tisztségeket, tisztségeket majd elmennek a menyasszony házához, ékesen köszöntik, és a vőlegény nevében „nyugodalmas jó éjszakát” kívánnak neki. Az esküvő előtti estén mindkét háznál nagy a sürgés-forgás, ekkor készítik fel a menyasszony ágyát az átszállításra. átszállításra Mivel a menyasszony módosságát azzal mérték, hogy milyen az ágya, így azt sok szép, díszes párnával „megrakták”, majd virágokkal, pántlikával díszített szekéren átszállították (Ma már technikai felszerelést, szobabútort visznek magukkal).
Az esküvő előtt történt a leány kikérése. kikérése Ekkor van a menyasszony valós átadása, s a kikérőket sokszor csak akkor engedték be a házba, ha a feltett találós kérdésre választ tudtak adni. Gyakran a menyasszonyt tréfásan elcserélték, helyette öregasszonyt, kecskét vagy az egyik koszorúslányt vitték be. A kikérők őket természetesen nem fogadták el, s eztán vezették be az igazi menyasszonyt. A násznép a nagy napon a templomba menetel előtt búcsút vesz a szülőktől, rokonoktól, barátoktól. barátoktól Eztán elindul keresztül a falun, hogy mindenki lássa a menyasszonyt. A sor végén nótájukat a cigány húzza („Lakodalom van a mi utcánkban, …”). Útközben a kapuban álló férfiakat borral, pálinkával, míg az asszonyokat édes és sós süteményekkel kínálják. Az esketést követően a menyasszony és a vőlegény először külön-külön megy haza a lakodalmas néppel ünnepelni. Az ebédet / estebédet hagyományosan hat fogással (köztük tyúkhúslevessel az 18
élen) ünnepelték, az ételeket a vőfélyek - akik a lakodalom lelkei, a szórakoztatás „felelősei”versekkel, köszöntőkkel, rigmusokkal hordják fel az asztalra. A rigmusok általában szájhagyomány útján terjedtek, és vidékenként eltérőek voltak. A leves, a töltött káposzta, a kása, a sült és a bor egyaránt külön-külön rigmust kapott. A pörkölt versikéje például a következő:
Most, tisztel násznagy uraimék, én paprikást hoztam, Melyért a konyhán sokat várakoztam, Egy kis darab húsért külön hadakoztam, Ezen eledelért nagy próbát is tettem, Egy szilaj bikával hét nap verekedtem, Kicsibe múlt, hogy fogam ott nem felejtettem. De sebaj, csakhogy legyőzhettem, Ezt a jó ételt abból készítettem. Nincs a paprikásnak a világon párja, De reá a víz minálunk nem járja.
A fogások száma egyébként attól függött, hogy hány napig ünnepelték a lakodalmat. Néhány évtizede még a három napos lakodalom sem volt ritka. Országosan ismert játék volt a „kásapénzszedés kásapénzszedés” kásapénzszedés is, amikor a szakácsnék bekötött kézzel, hangosan jajgatva jelentek meg a vendégek között panaszkodva, hogy a kása megégette e kezüket. Kinyújtott fakanalukra ekkor pénzt tesznek, ami a „kása és a fazék ára”. Alkonyattájt a vőlegény násznagya és a vőfély fonott kosárban mézes pálinkát visz a lányos házhoz, ahol humoros mókázás veszi kezdetét. A cél az, hogy a pálinkával elkábítsák a menyasszonyt őrző násznagyot és elrabolják a menyasszonyt. De persze nem sikerül, mivel ő éberen figyel. A menyasszony ebben a mulatozásban nem vesz részt, ez alatt nézi meg a vendégektől kapott ajándékokat, illetve öltözik át a menyecskeruhába. Ma a lakodalmi vacsora után következik a „felkontyolás felkontyolás”, felkontyolás amikor is az asszonyok közre fogják a menyasszonyt, az asszonnyá levés jelképeként leveszik a leányról a pártát, és felteszik a főkötőt. A násznép egy idő után követelni kezdi a menyecskét, így a vőlegény elé maskarás, illetve torz alakokat visznek menyecskéje gyanánt. A vőlegény elkergeti őket, s ekkor jelenik meg a menyasszony. Az asztal közepére teszi a „makrány makrányt” makrány (édes lakodalmi kalács), amely nagyjából az esküvői tortának felel meg, s ezt az „új asszony és új ember” együtt vágja fel és osztja szét a 19
vendégek között. Emellett a falusi lakodalmakon szokás volt régebben az életfa életfa is, ami nem más, mint egy tésztával bevont faág, amelyet különféle módon feldíszítettek (gyakran leány, illetve legény alakot formáznak, és azt teszik fel a fára). Utána következik a menyecsketánc. menyecsketánc Az asztalra a násznagy egy tálat helyez, amibe a vendégek mielőtt táncra pördülnének a menyasszonnyal, pénzt tesznek. Az első tánc hagyományosan a vőfélyé, utána jönnek a vendégek. A mulatozás hajnalig tart, s aki hamarabb kidőlne, korommal festik be vagy rongyokat varrnak a ruhájába, hogy elcsúfítsák. Mikor azonban már tényleg mindenki fáradt, a násznagy a földhöz vág egy cserépfazekat, cserépfazek amely jelzi, hogy vége van a dáridónak.
A roma esküvő –
a következőkben a hagyományos roma esküvőt ismerjük meg. A romák
törzsi-nemzetségi szerkezete az indiai kasztrendszerhez tartozik. Így a házasság legfőképpen a törzsön belül jellemző, hiszen nem ismerik a másik szokásait, törvényeit, foglalkozásait. Indiából hozott szokás a bő gyermekáldás, illetőleg a gyermekek között kötött házasság is. Nem ritka, hogy már csecsemőként „egymásnak szánnak” gyerekeket, mivel úgy gondolják, hogy így „van idejük” arra, hogy megszokják egymást. A lányok akkor kerülnek eladósorba, amikor csípőjük eléri az asztal lapját, tehát 1010-14 éves korban. kor Ha valaki 18 évesen még mindig hajadon, vénlánynak bélyegzik. Azokat a lányokat, akik kikosarazzák egy-két kérőjüket vagy más életpályát választanak (pl. tanultabb munka) „büszkének” tartják, és nagyon nehezen talál magának eztán párt.
20
A leendő vőlegény elmegy a házhoz, de ekkor nem a lánnyal, hanem az apával, esetleg az idősebb fiútestvérrel beszél háznéző. háznéző A lánnyal legfeljebb a leendő anyós beszél, kezét nem tőle, hanem apjától kérik meg. A kérető általában a nagybácsi. Amennyiben az apa nem egyezik bele a házasságba, nem ritka a lányszöktetés. lányszöktetés Itt fontos, hogy a fiú szöktesse meg a lányt, fordított esetben a lányt lugnyának (szajha) tartják. Annyiban merül ki végső soron a lányszöktetés, hogy a lány egyik nap nem megy haza, hanem a fiúnál húzzák meg magukat. Ezzel kinyilvánítják „szökésüket”, s miután a szülők lecsillapodnak, üzennek valamelyik rokonuk által, és eztán a pár felkeresi a lány szüleit. Szöktetés után előfordul, hogy nem rendeznek lakodalmat, hanem csak „megbeszélik” a dolgokat.
Ha az apa beleegyezését adja, megkezdődik a hagyományos értelembe vett udvarlás, amely elég rövid ideig tart. Ez alatt az időszak alatt árgus figyelemmel őrzik a lányt, nem hagyják magára, hiszen a menyasszonynak bizony magas ára van. A leányvásárlás szokása leginkább a kereskedő oláhcigányoknál terjedt el, mivel ők úgy tartják, hogy a lánynak csak egy szüzessége van, és ha azt elveszíti, értéke is csökken.
Az eskütételre eskütétel gyakran nem a hivatalos közeg előtt kerül sor, hanem a vajda, a falu legidősebb tagja, esetleg a nagybácsi adja össze a párt. Hivatalos házasságkötésre gyakran csak 1-2 gyerek születése után adják a fejüket. A pár elé esketéskor egy tányérba sót és kenyeret tesznek, majd az eskető bort tölt rá. A pár harap belőle, és ezzel megfogadják, hogy soha nem hagyják el egymást. Felhúzzák egymás ujjára a gyűrűt, majd sor kerül a menyecskemenyecske-köszöntőre. köszöntő A házasulandó fiúnak egy ezüst kelyhet ajándékoznak, amelyen a romák életéből vett jeleneteket, illetve totemállatokat örökítettek meg. A romák egyébként az arany és ezüstneműt már Indiában megismerték, s vonzalmuk a nemesfémek iránt mind a mai napig megmaradt.
A lakodalomra lakodalom az egész rokonság hivatalos, a vendégek tyúkot, birkát, bort és pálinkát visznek magukkal. A pár sok ajándékot kap, azonban elsősorban edényeket. Hagyomány a menyasszonytánc, menyasszonytánc amely során az após kéri fel a menyasszonyt először táncra. Kendőjébe (ma gyakran korona) pénzt tesznek, és éjfélkor ezzel a kendővel kötik be a lány fejét. fejét Innentől kezdve asszonynak számít, és a kendőt mindig viselnie kell. Ha mégsem viseli, legalább a haját kell vele hátul elkötnie.
21
A nászéjszaka során, ha a lány szűznek bizonyul, másnap az alsószoknyáját kiterítik a sátor / ház elé, míg ha nem az, akkor a lány apjának a lakodalom teljes költségét vissza kellett térítenie. Egyébként, ha már itt tartunk, érdemes szót ejteni a hűség kérdéséről is: ha a nő lép félre, akkor szigorúan megbüntetik, míg ha férfi, egészen más a helyzet. Ha fehér nővel történt az „eset”, akkor olyan, mintha nem is történt volna semmi. Míg, ha másik roma nővel, akkor nem a férfit, hanem a nőt büntetik, a feleség megverheti, kitépheti a haját, stb.
A roma esküvő körül szintén babonák sora fogalmazódik meg: • a férfi dísze a bajusz, így ha levágják, vagy a feleség tisztátlan kézzel érinti, előbbi esetben tekintélyét veszti, utóbbi esetben szerencsétlenség vár rá; • a nők éke a hosszú haj, így ha levágják, szerencsétlenséget jelent; • a házaspárok nem eszik meg az állatok fejét, mert az olyan, mintha egymás fejét ennék meg; • többször férjezett asszonyt a kocsira ültetni balszerencsét hoz a házasságnak; • a férfi kalapját ha az asszonya földhöz vágja, megalázza férjét.
A zsidó esküvő
– a zsidó esküvő egy, a külső szemlélő számára elég bonyolult szertartás, s
háttér információ hiányában nehezen érthető. A zsidók szerint a házasság napján a pár megszűnik, mint egyes ember létezni, menyegzőjükkel egy új, egységes lélek jön létre. Éppen ezért ezen a napon a pár összes bűne megbocsáttatik.
Ez esetben is a házassági szertartást az eljegyzés (kiddusin) előzi meg. Az eljegyzés időszaka azonban rendkívül rövid, közvetlenül az esküvő előtt tartják. Oka az, nehogy a menyasszony még az előtt özveggyé váljon, hogy férjhez ment volna. Ugyanis a zsidóknál szigorú szabályok vannak e tekintetben. Tehát: a menyasszonyt még akkor se veheti el más férfi, ha az esküvő elmarad egészen addig, míg meg nem kapta a hivatalos váló levelet (ez a „get”). Illetőleg, ha megözvegyült, de még
22
nem bizonyított, hogy a férj meghalt, nem mehet férjhez, és aguna marad. Ez egyébként a második világháborút követően nem is kis problémákat okozott.
Esküvőt nem lehet szombaton vagy ünnepnapon tartani, fontosságát pedig mutatja, hogy a Talmud szerint ezen a napon még a legbölcsebb embernek, illetve a rabbinak is fel kellett hagynia a tóra tanulmányozásával, és el kellett a vőlegényt kísérnie a hüppéhez.
A házasságban a feleség feladata a harmonikus, békés családi élet megteremtése, míg a férj felelős a család eltartásáért, illetve azért, hogy a gyerekeknek megtanítsa a hagyományok tiszteletét és betartását. Éppen ezért még az esküvő előtt a vőlegény aláír egy házasságlevelet, házasságlevelet amelyben fogadalmat tesz arra, hogy feleségét (és családját) eltartja, megbecsüli, gondját viseli, ruházza és minden egyéb kötelességét ellátja.
Az asszonyszerzés régen három módon történhetett, amely módokat a mai házasságkötési szertartásba is beépítettek: 1. pénzzel ezt szimbolizálja ma a gyűrű 2. szerződéssel házasságlevél 3. elhálással ezért ma még a zsinagógában a pár a szertartás után rövid időre egy külön szobába elvonul. A szertartás előtti napon a vőlegény és a menyasszony külön-külön egy rituális fürdőzésen fürdőzés vesz részt a mikvében, illetve böjtölnek, és a nagyon hagyománytisztelőknél ekkor már egy hete nem is látják egymást. A mikvében fürdőzés középkorból eredő szokás, amikor még a párokat a szabad ég alatt eskették, hogy annyi gyermekük születhessen, mint égen a csillag.
23
Maga az esküvői szertartás a gyertyák meggyújtásával kezdődik, majd eléneklik az eljegyzési meggyújtásá áldást. áldás Ehhez 10 zsidó férfi szükséges. Ezt követően első alkalommal iszik a pár a pohárból (a rabbi itatja meg őket). A menyasszony és a vőlegény eléneklik a ketubahot (esküvői esküvői fogadalom), fogadalom amely napjainkban az egymás iránti elvárásaikat, kötelességeiket tartalmazza. Következik a fátyol leeresztése a vőlegény által, aki mindezt a menyasszony arcának vizsgálata után teszi meg. Ezzel emlékeznek Jákobra, akihez a szeretett Ráchel helyett Leát adták feleségül. Majd a vőlegényt a két apa, míg a menyasszonyt a két anya kíséri a hüppéhez. A hüppe egy baldachinos menyegzői sátor, amelyet két imasálból varrnak össze, és 4 oszlop vagy 4 férfi tartja. Szimbolizálja a vendégszeretetet, és a fiatalok által közösen építendő otthont. A menyasszony hétszer körüljárja a hüppét, hüppét és benne leendő férjét, amellyel emlékeznek a teremtés napjaira, majd a vőlegény jobbján „foglalja el helyét”. Majd elhangzik a házassági áldás, áldás amely során megköszönik Istennek, hogy megteremtette a világot, az embereket, az örömöt és az esküvőt. A vőlegény felhúzza a menyasszony ujjára a teljesen dísztelen karikagyűrűt, karikagyűrű majd elhangzik a Hét áldás (Sevá bráhot), bráhot) és újra mindketten isznak a borból, ám ekkor már a vőlegény itatja meg a feleségét. A szertartás végén a vőlegény rátapos a pohárra, pohárra amely a Jeruzsálemi Templom lerombolását jelképezi, s egyben emlékeztet a veszteségre, s arra, hogy milyen törékenyek az emberi kapcsolatok. Figyelmeztet, a kapcsolatot ápolni, építeni kell még az esküvő után is. A pohár általában egy értékes készlet darabja, hogy hiányérzetük legyen. Majd az esküvői sereg hangos „Mazl Tov” kiáltásokba kezd. A pár eztán vonul félre a zsinagógában egy külön szobába. A lakodalom (nissuin) tánc, ének és kóser ételek keretében zajlik. Az újdonsült feleséget
és
férjet
fehér
keszkenőt
szorongatva egy-egy székbe ültetik, az ünneplő tömeg a vállára emeli őket, s így, mint az est „királya és királynője” távoznak végül.
24
V. Esküvő a világ körül
Elérkezett esküvői magazinunk záró fejezete, amelyben megnézzük, milyen furcsaságokkal, érdekességekkel találkozhatunk a Föld különböző pontjain, ha esküvőről van szó. A teljesség igénye nélkül a különlegességeket igyekszem csupán kiemelni, mivel a részletesebb bemutatás a magazint talán a végtelenített hosszúságba is el tudná repíteni.
Kezdjük Európával: Svédországban a menyasszonynak az anyja és apja egy ezüst és egy arany érmét tesz a cipőjébe, Svédország hogy ezzel megóvják lányukat, hogy soha ne legyen szegény. Jellemzően a menyasszony ujjára három gyűrű kerül: egy az eljegyzésre, egy a házasságot szimbolizálja, a harmadik pedig az anyaságot. Ezzel jelzik, hogy a házasság nem csupán a szerelemről, de a családalapításról is szól. Norvégiában a barátok a pár leendő háza elé két fenyőfa csemetét ültetnek, amely a Norvégiá termékenységet szimbolizálja. Írországban régen a jegyeseknek 3 teli száj zabkását és sót kellett enniük, hogy az ördög szemétől védelmet nyerjenek. Emellett a menyasszonynak nem volt szabad felemelnie a lábát tánc közben, mivel a hiedelem szerint a tündérek nagyon szeretik a szép dolgokat, s ezek közül a kedvencük a menyasszony, akit így szeretnének elragadni. Az írek úgy vélték, szerencsétlenséget hoz, ha valaki az esküvőn zöld színt visel.
25
Angliában narancsvirággal díszítik az oltárhoz vezető utat, és a menyasszony egyik kezében szerencsehozó
amulettként
egy
patkót
tart.
Jellemzően marcipánnal bevont gyümölcstorta van, amelynek a legfelső emeletét az első gyermek születéséig megtartják. Olaszországban a tréfáé a főszerep, hiszen itt a barátok nem egyszer például feje tetejére állítják a lakodalmat ülő pár lakását vagy éppen a vőlegény cipőtalpára aktfotót ragasztanak, vagy azt írják rá, hogy „Segítség!”. Így amikor a szertartás alatt a vőlegény letérdel, a násznép igencsak meglepődik. Nem egy esetben például a pincér „véletlenül” leejti az esküvői torta hiteles mását, ezzel nagy riadalmat keltve. Karamellás mandulával a házasságban rejlő boldogságot és szomorúságot szimbolizálják, emellett pedig itt is jellemző a porcelántörés. Ahány darabra törik a porcelán, annyi boldog házas évet jósolnak a párnak. A menyecsketánckor a pénzt egy hatalmas fatuskó kivájt lyukaiba helyezik. Hollandiában a lakodalom egy bizonyos szakaszában, amikor már tetőfokára hágott a hangulat, egy, a párra jellemző vicces darabot adnak elő, illetve a vendégek fejére virágkoszorút tesznek. A nők fejére azonban fordítva, hogy ha már kapatosabbak is a vendégek, akkor is meg tudják különböztetni a nőket a férfiaktól. Szép szokás, hogy az esküvő után gyöngyvirágot ültet a pár a kertbe, amely évente ismétlődő virágzásával a szerelmet is megújítja. Franciaországban az esküvői dekoráció színe hagyományosan a fehér, és az oltárhoz vezető úton babérlevelet szórnak el. A nászéjszakán van az ún. chiverie, amikor a barátok nagy csörömpölés közepette igyekeznek a párt megzavarni. A vőlegény meghívja őket egy italra, és eztán már a nyugalmuk is biztosított. Németországban hagyomány a porcelántörés, illetve a menyasszonyrablás, amely során a menyasszonyt először a kocsmában keresi a vőlegény, ahol meghívja az ott lévőket egy italra, majd egy közös keresésre invitálja őket. Hagyomány továbbá az is, hogy a friss házasoknak közös erővel ketté kell fűrészelni egy fatörzset ezzel szimbolizálva, hogy együtt fognak az akadályokkal megküzdeni.
26
Oroszországban hagyomány a pohártörés, amely a boldogságot hivatott biztosítani, illetve az esküvői kocsira egy babát kötnek, ha kislányt szeretnének első gyermekként, illetve macit, ha kisfiút. Kínában az esküvő színe a piros. Ez a szeretet, az öröm és a jólét szimbóluma, ezért a menyasszony ruhája, az ajándékok csomagolása, a meghívók és az új otthon dekorációja mind-mind piros színű. Az esküvő
előtt
a
menyasszony
a
legközelebbi
barátaival elvonul, ahol elgyászolják a család és a barátok elvesztését. Magának az esküvőnek a dátumát asztrológiai számítások alapján határozzák meg, és az esküvő időpontja mindig óra 30 perckor van. Miért? Mert ettől kezdve az óra mutatója felfelé halad, és ezzel szeretnék biztosítani, hogy a pár élete is felfelé induljon el. A szertartáson csak a közvetlen családtagok vannak jelen, majd az ifjú ara teát szolgál fel az újdonsült férj szüleinek. A fogadás során először a ceremóniamester mond beszédet, majd felszeletelik a több emeletes tortát. Az emeletek azt a létrát szimbolizálják, amelyen a pár a boldogságba kapaszkodik fel, éppen ezért a tortát alulról felfelé kezdik felszeletelni. A vacsora 9-10 fogásból áll, amely alatt a menyasszony legalább háromszor átöltözik. Japánban a menyasszony a vőlegény házában felállított boltív alatt bújik át, s mialatt a bejárattól elér a konyháig, feleséggé válik. A vőfély által kínált szakéból mindenki fogyaszt, amellyel elismerik a házasság létrejöttét, a két család közötti kapcsolat születését. A kimonó színe piros, mivel Japánban a jó események színe piros vagy fehér, míg a rosszaké fekete-fehér. Indiában a menyasszony kezére, lábára hennával festenek, a vőlegény pedig nem nézhet közvetlenül a menyasszonyra, hanem tükörből teszi ezt meg. Ekkor elhangzik a kérdés, hogy „Mit látsz?” Mire a válasz: „Tündért!”. Indiában egymás megérintése nem annyira bevett dolog, ezért is lehet különleges jelentősége, hogy amikor a szertartás alatt a pár elé egy ezüst tálat tesznek tetején lótuszlevelekkel, aljában a gyűrűkkel, akkor a pár belenyúlva a vízbe mielőtt kihalásszák a gyűrűt, többször megérinthetik egymás kezét. Játékos tréfa a vőlegény cipőjének elrablása: a lányos ház célja az elrablás, míg a fiúsé a cipők védelme. Ha mégis sikerülne a „rablás”, a vőlegénynek busás összeget kell fizetnie az említett cipők tulajdonjogának visszaszerzéséért.
27
Szudánban és a Nílus menti országokban az esküvőt több napig tartó szertartások előzik meg. Ezek alatt bort öntenek a földre adományként az isteneknek, illetve az asszonyok olyan nyelvet tanítanak meg a menyasszonynak, amelyen a későbbiekben
úgy
tud
beszélgetni
a
többi
asszonnyal, hogy a férje nem fogja érteni. Az esküvő napján a vőlegénynek 30-40 juhot kell a lány családjának ajándékozni kárpótlásként azért, hogy egy munkaerőt elvesztettek. Jellemző a vőlegényszertartás, amely során a leendő anyós egy virágfüzért ad neki, ezzel befogadja a családba, illetve egy aszimmetrikus tőrt – keris – ajándékoznak neki, amellyel bátorítják, hogy dolgozzon a családjáért. Egy férfi és egy nő a szülők nevében kiding-et (egy speciális dal) énekel, amellyel békés, harmonikus házasságot kívánnak. Elégetnek 7 seprűnyelet, amellyel a házasságot veszélyeztető rossz szokásokat szimbolizálják, illetve eltörnek egy tojást, amely jelzi, hogy innentől kezdve a férfi a ház ura. Ekkor a menyasszony megmossa vőlegénye lábát egy agyagkorsóból, amelyet szintén eltörnek. Végezetül a menyasszony szülei utoljára megetetik lányukat kurkumás rizzsel szimbolizálva, hogy eztán már nem hozzájuk, hanem a férjéhez tartozik. DélDél-Afrikában megjelenítik a házasságkötés során az afrikai élet 12 szimbólumát, amelyek mind az erő és a szeretet egy-egy darabját szimbolizálják, egyesítenek két embert, s ez által két családot is. A szimbólumok: bor, búza, bors, só, keserű füvek, víz, kanál + fazék, seprű, méz, dárda, pajzs, Biblia vagy Korán. Jemen és az arab világ: világ az esküvőkötés bizony nagyon
drága
a
vőlegény
számára.
Első
találkozásra egy nagy értékű ajándékot kell vinnie leendő menyasszonyának szándéka jeléül, amelyet még akkor is megtartanak, ha nem lesz végül jegyesség. Majd minden egyes találkozásra a jegyesség alatt ajándékot kell vinnie magával, s mivel
se
szeri,
se
száma
ezeknek
a
találkozásoknak, a vőlegénynek mélyen a zsebébe kell nyúlnia. Amikor eldől az eljegyzés, az immáron vőlegény egy aranyból készült láncot, 28
fülbevalót és karkötőt visz menyasszonyának, amely egyfajta hozomány a lányért cserébe. Ha pedig az esküvőt valamilyen okból elhalasztaná, addig is anyagi juttatást kell biztosítania leendő arája számára, amíg a szüleinél lakik. A házasság napja az ún. zöld nap, mivel a menyasszony ezt a színt viseli. Ezen a napon 10, 50 vagy 100 birkát ajándékoz a vőlegény a lány családjának módosságától függően. A nagy napon a vendégeknek is visz ajándékot, illetőleg pénzbeli ajándékot oszt szét a menyasszony apja, anyja, unokatestvérei, nagybátyja, nagynénje és a háziszolga (ha egy van csak) számára, illetve a faluban lévő kislánynak is, aki a menyasszony nevét viseli. A nászéjszakán is egy bizonyos összeget kell fizetnie, s ha erre már nem futná, a menyasszony mindaddig megtagadhatja az együttlétet, amíg ezt le nem teszi. A házassági ceremónia 4 napig tart. Az első a zöld nap (általában hétfő), amikor a menyasszony zöld ruhát visel, s a lányos házban a vőlegény a Fatika-t elmondja a Koránból. A második a színes nap, amikor a menyasszony színes ruhát visel; ez a hivatalos eljegyzés napja. A harmadik napon nagyon drága ruhát visel (Qateefa), míg a negyedik a fehér nap (általában csütörtök), amely nap az esketés ideje. Az ünnepség során esznek-isznak, majd a levegőbe lőnek. Amikor lemennek a vőlegény házába, a vőlegény és a menyasszony unokatestvére egymás mellett mennek, őket követi a menyasszony, majd a többi vendég. Mielőtt a menyasszony belépne a házba, megpróbál a lábára lépni a vőlegény, amely ha sikerül. a férj lesz a háztartás vezetője, míg ha nem, akkor a feleség.
Ezzel véget is ér esküvői körutunk. Természetesen még biztosan vannak furcsaságok, szokások, amelyek nem kevésbé érdekesek, mint a fent említettek, de remélem Önök is úgy érzik, hogy azért ez is elég átfogó áttekintés volt.
29
Utószó
Esküvői számunk kissé hosszúra sikerült, azonban remélem, hogy élvezhetőnek, érdekesnek tartották. Nagy örömmel készült, hosszas kutatómunka eredményeként jött létre.
Kérem, ne feledjék, a magazinhoz kötődő termékek június és július hónapban -10% kedvezménnyel vásárolhatók meg, amelyeket az „Akciós termékek” menüpont alatt találhatnak meg.
Véleményüket, visszajelzésüket szívesen fogadjuk!
A nyárra szép időt és kellemes pihenést kívánunk!
30
Felhasznált irodalom: 1.
http://www.marieclaire.hu/itthon/orok_hagyomanyok_magyar_lakodalmak/5298/
2.
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/romlott_nok_es_tiszta_lanyok_egy_del_erdelyi_roma _kozosseg_noi_normai/
3.
http://www.vasarnap.com/clanok.asp?cl=1277012
4.
http://rendezvenyinfo.com/?action=category&ctid=1288
5.
http://www.kockacukor.eoldal.hu/cikkek/magyar-nyelv/12_-a-tradicionalis-ciganykozossegek-csaladszerkezete_-hagyomanyai_-szokasai
6.
http://www.harmonet.hu/ezoteria/2064-ahany-vallas,-annyi-eskuvoi-szokas..html
7.
http://www.fuszereslelek.hu/2007/09/zsid-eskv.html
8.
http://www.zsido.com/konyvek/zsidonak_lenni/a_hazassag
9.
http://muti.eskuvovilag.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=378
10. http://ezoterikus.hu/hir.php?id=6259 11. http://www.eskuvoi-helyszin.hu/tippek_13.html 12. http://gizi.dote.hu/foto/kronika.php?id=20000916 13. http://mek.niif.hu/04600/04691/html/dtmagynepsz0009.html 14. http://www.eventective.com/blog/weddings/2008/06/11/worlds-bizarre-wedding-customs/ 15. http://luxuriousweddingstylereport.blogspot.com/ 16. http://luxuriousweddingetiquette.blogspot.com/ 17. http://viragozoneskuvo.hu/index.php?eskuvo=hagyomanyok-babonak 18. http://muti.eskuvovilag.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=64&Itemid=657 19. http://www.eskuvoimagazin.hu/az-eskuvo-napja/boszorkak-ide-32-eskuvoi-babona.html 20. ROMAKULTÚRA, ROMA HAGYOMÁNYOK – 2004. Balassagyarmat
31
