KIHÍVÁSOK, FELADATOK Energiapolitikai elképzelések az EU elvárásokkal összhangban
Dr. Szerdahelyi György
Az energetika állami szereplői a kormányváltás után 1. A korábbi kormányzat 12+1 minisztériumból állt, a jelenlegi 8+1 minisztériumból A klíma-energia szabályozását az NGM és az NFM végzi, a munkamegosztást a statútum rendelet (212/2010. (VII. 1.) Korm. Rend.) szabályozza A Nemzetgazdasági Minisztérium feladata ¾ Az energia és klíma stratégia meghatározása ¾ Az energetikai pályázatokkal és jogszabály alkotással egyetértési jogot gyakorol
Az energetika állami szereplői a kormányváltás után 2.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium feladata ¾ Az energia és klíma stratégiával kapcsolatban egyetértési joga van ¾ Az energetikai pályázatokat és jogszabályokat kidolgozza
Az energiastratégia kidolgozásának kitűzött határideje ez év vége
Az energiapolitikában kezelendő fő kihívások Kihívások: • Éghajlatváltozás – környezetvédelem • Az energiahordozók drágulása • Energiaimport függőség-ellátásbiztonság • Az EU energiapolitikájával való folyamatos összhang FOKOZOTTAN ELŐTÉRBE KERÜL AZ ENERGIATAKARÉKOSSÁG, A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS NÖVELÉSE- EHHEZ ÁLLAMI SZEREPVÁLLALÁS SZÜKSÉGES 4
Az energiapolitikát befolyásoló EU irányelvek (amelyek az energiatakarékosságra, a megújuló energiahordozó felhasználásra már számszerű elvárásokat tartalmaznak)
• 2001/77/EK irányelv a „zöldáram” termelésről • 2003/30/EK irányelv a bio üzemanyagokról • 2006/32/EK irányelv az energiafelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról • 2009/28/EK megújuló energiahordozó irányelv • Európa 2020 Stratégia
5
AZ ÚJ KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJA, ENERGIAPOLITIKÁJA A SZÉCHENYI TERV KITÖRÉSI PONTJAI
• • • • • •
Egészségipar Megújuló Magyarország:Zöld gazdaság Otthonteremtés, lakásprogram Vállalkozásfejlesztés Tudomány - innováció Foglalkoztatás: munka és teljesítmény központú gazdaság • Tranzitgazdaság (közlekedés) 6
Új Széchenyi Terv ZÖLDGAZDASÁG A jövőbeni magyar energiapolitika főbb alapelvei 1. Gazdasági növekedés támogatása, foglalkoztatottság növelése 2. Ellátásbiztonság növelése, forrásdiverzifikáció 3. Energiaimport függőség mérséklése 4. Megújuló energiahordozók kiemelt ösztönzése Továbbiak: - Klímavédelem – összhang a Nemzeti Éghajlat-változási Stratégiával - Atomenergia szerepének a növelése (élettartam hosszabbítás, új blokk) - Zöld Fejlesztési Bank létrehozása
A prioritások döntő része közvetlenül összefügg az energiahatékonysággal és a megújuló energiahordozó felhasználással. 7
ELLÁTÁSBIZTONSÁG‐ENERGIA IMPORT FÜGGŐSÉGÜNK import%
struktúra% ( felhasználás )
Szilárd ( szén és tűzifa) 20% 10,9% Kőolaj és termékek 86% 25,7% Földgáz 81% 43,9% Villamos energia(primer) 17% 15,1% Megújuló
‐
5,9%
ÖSSZESEN ~67%(79%) 100%
Mérséklés: diverzifikáció, stratégiai készletezés,energiatakarékosság, megújuló energiahordozó felhasználás növelése
8
Főbb energiahatékonysági mutatók nemzetközi összehasonlítása Energiaigényesség Olaszország
Villamos energia igényesség
0,14
Ausztria
0,25
Olaszország
0,15
Hollandia
0,29
Németország
0,18
Németország
0,29
EU átlag
0,19
Ausztria
0,29
0,20
Hollandia IEA átlag
EU átlag
Vásárlóerő paritáson mérve
0,23
0,0
0,2
0,4
0,6
Vásárlóerő paritáson mérve
IEA átlag
0,43
MAGYARORSZÁG
0,69
MAGYARORSZÁG
0,34
0,8
0,0
1,07 0,2
0,4
0,6
0,8
1,0
1,2
GWh/1000 USD (1990)
toe/1000 USD (1990)
Vásárlóerő paritáson Magyarország gazdasági teljesítménye és energiaigényességei kedvezőbb képet mutatnak. 9
4
ENERGIAPOCSÉKOLÁS? Az országos primer energiafelhasználás egy lakosra vetített értéke (toe/fő)
Lengyelország Magyarország Csehország Ausztria Németország Franciaország 0,00
1,00
2,00
3,00
4,00
10
5,00
MÓDOSÍTOTT NEMZETI ENERGIAHATÉKONYSÁGI CSELEKVÉSI TERV 1076/2010. (III.31.) Korm. határozat Cél: Magyarország energiafelhasználásának évi 1%-os (6,4 PJ/év) csökkentése a következő 9 évben. A cselekvési terv vázolja a már folyamatban lévő illetve tervezett intézkedéseket. A célkitűzések elérése érdekében a cselekvési terv 30 intézkedést tartalmaz INTÉZKEDÉSEK: jogi beavatkozások támogatások tudatformálás TÁMOGATÁSI IGÉNY: 2016-ig kb. 400 Mrd Ft Finanszírozási lehetőségek: önálló energetikai OP ETS aukciós bevételek 11
ÖSSZES PRIMER MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ 2001‐2009 (tartalmazza a villamosenergia‐termelésre felhasznált energiahordozókat is) 2001
2008(2009)
PJ
PJ
%
Geotermia
3,6
4,0
5,8
Napenergia napkollektor napelem
0,06 0
0,16 0,001
0 0
Tűzifa és hulladék (szilárd biomassza)
30,6
51,06
74,77
Biogáz
0,13
0,91
1,3
Vízenergia
0,67
0,77
1,1
Szélenergia
0
0,74
1,1
Bio-üzemanyagok
0
6,9
10,1
ÖSSZESEN
35,1
64,54
94,4
Hulladékégetés
1,3
3,86
5,6
Mindösszesen
36,4-3,3%
68,4-5,9% (76,4-7,3%)
100
12
Megújuló energiahordozó‐bázisú villamosenergia‐termelés 2001‐2009 2001
2008 (2009)
GWh
GWh
%
Geotermia
-
-
-
Napenergia
0,06
0,6
0
7
1766
75
Biogáz
7,6
69
3
Vízenergia
186
213
9
Szélenergia
0,9
205
6
201,5
2252
96
56
110
8
257-0,65%
2362-5,4% (2704-6,5%)
100
Tűzifa (szilárd biomassza)
Összesen Hulladékégetés fele Mindösszesen
13
Európai Parlament és Tanács 2009/28/EK irányelve a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról • • • • • • • • •
Rögzíti a tagállamok által 2020‐ra elérendő célszámokat: ez Magyarország vonatkozásában 13 % Rögzíti a bioüzemanyagok egységesen 10 %‐os kötelező arányát és a fenntarthatóság követelményét BRUTTÓ VÉGSŐ energiafelhasználás szerinti prognózist ír elő (jelentős eltérés a korábbi statisztikai adatokhoz képest!) Lehetővé teszi hogy a más tagállamban felhasznált energiát – származási garancia mellett – az exportőr tagállam beszámítsa a saját energia‐ felhasználásába Lehetővé teszi hogy a közösségen kívülről importált villamosenergiát – származási garancia mellett ‐ a tagállam beszámítsa a saját felhasználásába A 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelvet hatályon kívül helyezi, a 2010‐re szóló előírások 2011 végéig maradnak hatályban. Előírja, hogy 2010 június 30‐ig a tagállamok készítsenek nemzeti cselekvési terveket és a későbbiekben meghatározza ezek egységes formanyomtatványát. A nemzeti jogba való átültetés határideje 2010. december 5. Jelentési kötelezettséget ír elő 2011.december 31‐ig, majd kétévente további 14 előrehaladási jelentéseket ír elő
Megújuló részarányok a végső energiafelhasználásból (a Bizottság a részarány elvárásokat a hazai adottságokra alapozta) 49%
Svédország
39,8% 42% 34,9%
Lettország
28,5%
13% 6,1% 18%
Néme tország
5,8%
31% 20,5%
30%
Dánia
17,0%
20%
Írország Ciprus
25%
Szlovénia
5,2% 13%
M agyarország Magyarország
24% 17,8%
Románia
17%
Olaszország
25% 18,0%
Észtország
4,3% 16% 3,1% 13% 2,9%
16,0%
Litvánia
Lengyelország
6,7%
Cse hország
23,3%
Portugália
Spanyolország
14%
Szlov ákia
34%
Ausztria
Bulgária
6,9%
38%
Finnország
Franciaország
18%
Görögország
23%
Hollandia
23%
Be lgium
15,0% 10,3% 16% 9,4% 20% 8,7% 15% 7,2%
cél tény
2020
Egye sült Királyság
2005
Luxe mburg M álta
14% 2,4% 13% 2,2% 15% 1,3% 11%
15
0,9% 10% 0,0%
Országos primer energiahordozó felhasználás és bruttó végső energiahordozó felhasználás (2010-2020) (PJ)
A megújuló energiaforrások növelésének a hazai potenciális lehetőségei, korlátai BIOMASSZA: a mezőgazdasági adottságok jók, de szükség van eredményes agrárenergetikai programra BIOGÁZ: jók a szennyvíziszap, az állattartás és a szeméttelepek révén adódó lehetőségek, amire programokat kell építeni GEOTERMIA: a hazai feltételek kedvezőek, de hátráltató tényezők a sótartalom, a visszasajtolás, a helyi fogyasztó szükségessége Hőszivattyúk: jelentős fejlődés várható SZÉL: tájvédelmi előirások, a rendszerszabályozás korlátai VÍZ: Európa legkedvezőtlenebb országai között vagyunk, de vannak tartalékok, vízlépcsők, öntözés‐nagyobb vízlépcsők NAP: alacsony a napsütéses óraszám, jelenleg még drága a berendezés áramtermeléshez, de komoly fejlődés prognosztizálható és a napkollektor jelentősen terjedhet 17
CsT: MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS 2008‐2020 (bruttó végső szemléletben) 2008
2020
PJ/év
PJ/év
4
12,08
Napenergia napkollektor napelem
0,16
3,74
Tűzifa és hulladék (szilárd biomassza)
39,9
58,17
Biogáz, biometán
0,54
3,03
Vízenergia
0,77
0,85
Szélenergia
0,08
5,47
Bio-üzemanyagok
6,9
22,4
Hulladékégetés
1,25
1,8
Mindösszesen
54,35
107,54
Geotermia
18
Pénzügyi mérleg Beruházási támogatások energia‐megtakarítás ösztönzése:
820‐850 Mrd Ft
megújuló energiahordozó termelés ösztönzése:
400‐450 Mrd Ft
támogatási igény összesen:
1270‐1320 Mrd Ft
Tervezett források EU társfinanszírozás (energetikai operatív program): CO2 aukciókból hazai támogatású programok (épületenergetika) források összesen (min.):
800 Mrd Ft 400‐450 Mrd Ft 70 Mrd Ft 1270‐1320 Mrd Ft
Megjegyzés: a vállalások túlteljesítése csak további támogatási források biztosítása esetén képzelhető el.
Intézkedések/1. •
Kötelező átvételi rendszer a megújuló energiahordozó bázisú villamosenergia termelésnél, a későbbiekben a zöld hő átvételi támogatás megvizsgálása
•
A kötelező átvételi rendszerben a kapcsolt energiatermelés szűkítése, a megújuló energiahordozó bázisú villamosenergia termelés egyidejű bővülésével
•
A biogáz megfelelő minőség melletti hálózatra történő betáplálásának a szabályozása
•
Épületenergetikai jogi előírások (szabványok, előírások)
•
Szabályozás (árak, támogatási feltételek, engedélyezés gyorsítása)
•
Tájékoztatási, tudatformálási. képzési és szaktanácsadási programok
•
Bio-üzemanyagok alkalmazásának jogszabályi elősegítése
•
Kapcsolódó iparágak fejlesztése
•
Agrárenergetikai Program gyorsítása, erősítése
Intézkedések/2. •
A szükséges költségvetési é EU társfinanszírozású támogatások biztosítása
•
A következő új fejlesztési periódusban önálló energetikai operatív program indítása (kb. 800 Mrd. forráskerettel, amely megújuló energiaforrások ösztönzését és energiahatékonyságot egyaránt támogat
•
Az EU ETS aukciós bevételeinek allokálása energiatakarékossági intézkedések végrehajtására, valamint megújuló energiaforrások ösztönzésére
•
Zöld Bank
•
A pályázati rendszerek hatékonyabbá tétele
•
Lakossági programok
•
Középületek épületenergetikai programjai
Bizonytalanságok a szükséges források rendelkezésre állása; a gazdasági szerkezet alakulása (energiaigényes, illetve kevésbé energiaigényes fejlődés); műszaki fejlődés (befolyásolja a megújuló energiahordozó szerkezetet); agrárenergetikai program sikeressége; vállalkozói tőke rendelkezésre állása; lakáskorszerűsítési program szükséges mértékű megvalósulása.
KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!
