A KORMÁNYZAT ENERGIAPOLITIKÁJA
Dr. Szerdahelyi György Főosztályvezető helyettes Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 1
Az energiapolitika fő jellemzői
Biztosítja az energiaigények és források összhangját (ellátásbiztonság) Kialakítja a piackonform jogi és közgazdasági szabályozást Biztosítja a fogyasztók érdekeinek, valamint a társadalmi érdekeknek az érvényesülését Előtérbe helyezi a környezetvédelmet, a nemzetközi kötelezettségvállalásokat Érvényesíti a parlamenti demokrácia szabályait Megteremti az összhangot az EU szabályozásával 2
A magyar energiapolitika alapelvei 1993. GYAKORI KÉRDÉS: VAN ENERGIAPOLITIKA? Az energiaellátás biztonsága, az egyoldalú import függőség mérséklése, megfelelő stratégiai készletek és tartalék kapacitások Környezetvédelmi szempontok érvényesítése Energiahatékonyság növelése, energiatakarékosság Megújuló energiahordozó felhasználás növelése Legkisebb költség elve a versenyelemek bővítésével A szénbányászat helyzetének rendezése nemzetgazdasági szempontok figyelembevételével Nyivánosság, demokratizmus Piackonform és EU csatlakozást elősegítő szabályozási környezet megteremtése 1995. és 2000. OGY felé jelentés, 1999. üzleti modell, 2001 3 OGY jelentés, 2003 OGY Bizottságok
Az energiapolitikai alapelvek megvalósítása / I. Ellátásbiztonság, egyoldalú importfüggőség-mérséklés, stratégiai készletezés
Jelentős mértékű (56%, illetve 73%) importfüggőségünk ellenére az ország energiaellátása stabil Földgáz ellátásunkban:
Kőolaj ellátásunkban:
1995-ben megépült a HAG-vezeték Földgáztároló kapacitásunk 3,38 Mrd m3 1993. évben készletezési törvény (stratégiai készlet 20 naprólb 90 napra nő)
Szénellátás:
bánya-erőmű integrációk gazdaságtalan bányák bezárása 4
Az energiapolitikai alapelvek megvalósítása / II. Ellátásbiztonság, egyoldalú importfüggőség mérséklés, stratégiai készletezés
Villamosenergia-ellátás: 1990 óta szükséges import 11,12 TWh-ról (28%) 3,44 TWh-ra (9%) mérséklődött 1993-ban üzembe lépett a 400 KV-os Győr-Bécs vezeték Beépített erőmű kapacitásunk 8345 MW (2003. évi), csúcsterhelés 6140 MW (biztonság 27% tartalék + import kapacitás) Szekunder tartalékkapacitások Litér és Sajószöged 120-120 MW, Lőrinci 160 MW csúcskapacitás 2000-ben üzembe lépett a 400 kV-os horvát-magyar vezeték 1992. CENTREL, 2001. január 1. UCTE tagság Jelenlegi probléma: PA Rt
5
A KÖZÉP- KELET-EURÓPAI ORSZÁGOK ENERGIAFELHASZNÁLÁSÁNAK JELLEMZŐI
Magas energia-intenzitás
Alacsony energia-hatékonyság
Magas emissziós értékek
Magas energia-intenzív ipari részarány
Alacsony GDP
6
Főbb mutatók nemzetközi összehasonlítása 2002. Egy főre jutó GDP
Egy főre jutó energiafelhasználás
Egy főre jutó vill.en.felh.
Vásárlóerő MAGYARORSZÁG
3,50
paritáson mérve
2,50
MAGYARORSZÁG 20,67
EU átlag Olaszország IEA átlag
Németország
6,72
Németország
3,86
EU átlag
6,55
Hollandia
4,13
22,25
Németország
5,16
Olaszország
3,60
Ausztria
21,58
Hollandia
2,97
Olaszország
21,04
3,75
MAGYARORSZÁG
Ausztria
6,92
EU átlag
6,96
22,96
4,67
Hollandia Ausztria
23,38
5,15
IEA átlag 0,0
5,0
10,0
15,0
20,0
9,24
IEA átlag
25,0
0,0
1000 USD (1990) /fő
1,0
2,0
3,0
4,0
5,0
6,0
0,00
2,00
4,00
Olaszország
0,15
0,25
Hollandia
0,29
Németország
0,18
Németország
0,29
EU átlag
0,19
Ausztria
0,29
0,20
Hollandia IEA átlag
EU átlag
Vásárlóerő
0,69 0,2
Vásárlóerő paritáson mérve
IEA átlag
MAGYARORSZÁG 0,0
0,34
paritáson mérve
0,23
0,4
10,00
Villamos energia igényesség
0,14
Ausztria
8,00
MWh/fő
toe/fő Energiaigényesség
Olaszország
6,00
0,6
toe/1000 USD (1990)
0,43
MAGYARORSZÁG
0,8
1,07 0,0
0,2
0,4
0,6
0,8
1,0
1,2
GWh/1000 USD (1990)
Vásárlóerő paritáson Magyarország gazdasági teljesítménye és energiaigényességei kedvezőbb képet mutatnak. USD 1990. évi összehasonlító áron
7
4
Gazdasági fejlődés és energiafelhasználás Magyarországon ( valós helyzet ) 140%
Maximális értékek: 130%
GDP: 116,1%, 1989-ben Energia: 1356 PJ, 1987-ben Vill. en.: 40,7 TWh, 1989-ben
110%
GDP 100%
Összenergia 90%
Villamos energia 80%
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
1994
1993
1992
1991
1990
1989
1988
1987
1986
1985
1984
1983
1982
1981
70% 1980
1980=100%
120%
8
ENERGIA IMPORT FÜGGŐSÉGÜNK
Szén (lignitet is tartalmazza) Kőolaj és termékek 86% Földgáz 81% Villamos energia 17% ÖSSZESEN 100%
25%
9
Az energiapolitikai alapelvek megvalósítása / III. környezetvédelmi kötelezettségvállalások
SO2 kibocsátás mérséklése
1980-hoz képest a Kén II. Egyezmény alapján 2000-re -45% 2005-re -50% 2010-re -60%
CO2 kibocsátás mérséklése 1992 Rio de Janeiro 1985-87-hez képest nem lehet nővekmény 2000-ig 1997 Kyoto: korábbi vállalás 6%-os mérséklése 2010-ig Energiatakarékossággal, illetve a megújuló energiahordozó felhasználás növelésével a vállalás teljesíthető
10
Az energiapolitikai alapelvek megvalósítása / IV. Az energiatakarékosság szükségességének a szempontjai
Környezetvédelem EU felzárkózás Ellátásbiztonság (70% fölötti importfüggőség) Külkereskedelmi mérleg Gazdaság világpiaci versenyképessége Gazdasági élénkülés (vállalkozások, beruházások) Költségvetési ráfordítás mérséklés (intézmények) Költségvetési bevétel növelés (ÁFA, SZJA, TB) Munkanélküliség csökkentése Nemzetközi elvárások 11
Az energiapolitikai alapelvek megvalósítása / IV. Megújuló energiahordozó felhasználás növelés szükségességének a szempontjai
Környezetvédelem Ellátásbiztonság (70% fölötti importfüggőség) Külkereskedelmi mérleg Gazdasági élénkülés (vállalkozások, beruházások) Munkanélküliség csökkentése Vidék népességmegtartó képességének a növelése Optimális földhasználat Nemzetközi elvárások 12
2010-ig szóló Energiatakarékossági Program és Cselekvési Program (1107/1999(X. 8. ) Korm. Hat. A program számszerűsített célkitűzései
3,5%-os hatékonyságnövelés évente 75 PJ/év (1,8 Mtoe) megtakarítás évente CO2 csökkenés 5 Mtoe/év, min 6% Megújuló en. Felh. növelése
A program eszközei
Pénzügyi támogatás (Széchenyi Terv, Nemzeti Energiatakarékossági Program, nemzetközi források) Integrált intézményi háttér
13
Energiatakarékosságmegújuló támogatások
2010-ig szóló energiatakarékossági program( SZT, NEP ) NFT (KIOP, AVOP) EHA PHARE Készülő MEP, 2005 gondja 14
Megújuló energiahordozóra vonatkozó EU irányelvek
2001/77/EK irányelv: az EU-ban megújuló energiahordozóval előállított villamos energia jelenlegi 14%-os részarányát 2010-re 22,1%-ra növelni (erősen differenciált arányok szerint) Fehér Könyv: a megújuló energiahordozóknál EU-beli 5,3%-os részarányát 2010-re 12%-ra növelni Magyarország felé elvárás:
a jelenlegi 3,5%-os megújuló energiahordozó részarány 5%-ra növelése (hosszú távú energiatakarékossági program) a megújulókkal termelt villamos energia 0,7%-os részarányának 3,6%-ra történő növelése
MINDEN EU ORSZÁG TÁMOGAT, KÉSŐBB KÖZÖSSÉGI KERET 15
Bio motorhajtóanyagok az EU-ban a 2003/30 EK direktíva alapján Biodízel és bioetanol gyártás az EU országaiban az összes motorhajtóanyag felhasználás 0,3 %-át fedezi. 2005 végéig 2 %-ra, 2010-ig évi 0,75 %-kal kell növelni a közlekedési bioüzemanyagok arányát.
Ausztria Belgium Franciaország Németország Olaszország Spanyolország Svédország Többi tagország Összesen
biodízel 27.600 t 20.000 t 328.600 t 246.000 t 78.000 t
49.800 t 750.000 t
bioetanol
91.000 t
80.000 t 20.000 t 15.000 t 206.000 t
Magyarország 2010-ig 2 % elérését tervezi 2233/2004.(IX.22.) Korm. rendelet
16
A VILÁG ENERGIAFOGYASZTÁSA 2060-IG 1600
1400
Energiafogyasztás (Exajoule/év)
1200
egyéb ár-apály energia napenergia
1000
új biomassza szélenergia 800
vízenergia hagyományos biomassza atomenergia
600
földgáz kőolaj szén
400
200
0 1900 1910 1920 1930 1940 1950 1960 1970 1980 1990 2000 2010 2020 2030 2040 2050 2060
Év
17
Megújuló energiaforrások Magyarországon (PJ/év) 70 60 50
58 50 Potenciálisan felhasználható Jelenleg hasznosított
40 28
30 20 0,01
Vízenergia
7,2 5 0,7 0,006 Szél
Geotermia
0
4
Biomassza
3,2
Nap
10
18
Energiapolitikai alapelvek megvalósítása / V. Legkisebb költség elvének érvényesítése
A korábbi villamos energia törvény és gáztörvény előírta a legkisebb költség elvének alkalmazását Villamosenergia-rendszer fejlesztésére kiírt tender a legkisebb költség elvére alapozódott A VET is tartalmazza a legkisebb költség elvét a következő területeken:
o o o o o
14. § (3) a szabályzatok kidolgozásánál 43. § (3) a közüzemi nagykereskedő működésénél 50. § (3) a hivatali engedélyek kiadásánál 96. § a hivatali árképzés szabályainál 97. § a hatósági ármegállapításba tartozó engedélyes működésénél 19
Energiapolitikai alapelvek megvalósítása / VI. Nyilvánosság, demokratizmus érvényesítése Előzmény:Bős- Nagymaros A 146/1992. (XI. 4.) Korm. rend. megteremtette a közmeghallgatás
intézményét, a 73/1996. (V. 22.) Korm. rend. újraszabályozta A közmeghallgatással lebonyolított erőművi engedélyezések:
1993. Dunamenti Erőmű gáztárbina 1993. TITÁSZ Debreceni Erőmű gázturbina 1993. Bakonyi Erőmű Inota szenes erőmű 1993. BERT Újpesti Erőmű gázturbina 1994. Tiszai Erőmű Kazincbarcika szenes erőmű 1995. Algyői Erőmű gázturbina 1996. Sajószöged, Litér szekunder tartalékok 1997. Lőrinci Erőmű csúcstartalék 1997. Csepeli Erőmű gázturbina 1997. Mátrai Erőmű retrofitok 1997. IN-ER Erőmű 1999. Kispesti Erőmű 2002. Pannonpower Erőmű AES Ajka
20
Energiapolitikai alapelvek megvalósítása / VII. Piackonform szabályozás kiépítése
1993: 1993-1994: 1995-1996: 1996: 1998: 2001.: 2001.: 2003 :
Készletezési törvény Ágazati törvények (Bányatörvény, Gáztörvény, Villamos energia törvény) Privatizáció Atomtörvény Távhőtörvény Villamos energia törvény Kőolaj készletezési törvény Gáztörvény 21
Nemzetközi együttműködési elvárások, piacnyitás előzményei
Európai Közösség energia szektorra kiterjedő irányelvei
96/92/EK irányelv a villamos energia piacról- VET
Monopóliumokon alapuló vill. energia piac fokozatos megnyitásának szabályai A verseny bevezetése
98/30/EK irányelv a földgáz piacról- GET
Monopóliumokon alapuló földgázenergia piac fokozatos megnyitásának szabályai A verseny bevezetése
22
Villamosenergia piac megnyitása
2001 . decemberében a Parlament elfogadta a VET-et A villamosenergia piac megnyílt 2003. Január 1.-től Kezdetben a 6,5 GWh-nál nagyobb fogyasztók léphettek ki, majd jogszabály változással 2004 júliusától minden nem lakossági fogyasztó 2004 május végéig 85 fogyasztó lépett ki a szabad piacra (ez 20%, a jogi lehetőség 70%) 23
A villamosenergia piac megnyitás felgyorsulása 2004 júliusát követően felgyosult a szabad piac növekedése:
Július Augusztus Szeptember Október November December
kilépett fogyasztók száma piaci db részaránya(%) 76 1,91 44 0,34 41 0,28 247 0,40 570 0,95 22 0,15
A szabad piac részaránya 2005 január elsején 24,84% volt, a kilépett fogyasztók száma meghaladta az 1170-et. 24
Gázpiac megnyitása
2003. Június 25 : a Parlament elfogadta a GET-et A gázpiac megnyílt 2004. január 1-től A gázpiacra minden nem lakossági fogyasztó kiléphet 2004 július 1-ig 23 fogyasztó lépett ki a szabad piacra, a II. félévben további kilépés nem volt. A nyitás jogi lehetősége 67%, a kilépett fogyasztók felhasználása kb. 750Mm3 ( ez a 2003. évi országos felhasználáshoz viszonyítva 5,15%, a várható 2004. évihez viszonyítva kb. 6% ).
25
Lakossági energiahordozók egységárai Magyarországon 2002. (adókkal) (tüzeléstechnikai hatásfokkal módosítva) 10 8
Ft/MJ 7,82
7,2
6,73
6
4,49 3,55
4
3,34 3,08 2,46 2,43
2 0
Tüzelőolaj
El.áram
PB palackos
PB Brikett El.áram tartályos német 22,5 éjszakai MJ/kg
Koksz fekete szén
Koksz barna szén
Tüzifa
2,19 1,88 1,59
Távhő
Szén lengyel fekete 26 MJ/kg
Földgáz
Hatásfokok az ETE tanulmány alapján
26
Kedvezményes lakossági gázellátási rendszer
Kapja a lakosság közvetlen felhasználásnál, illetve távhőnél Sávos kompenzáció (0-1500 m3/év, 1500-3000 m3/év) PB ára a vezetékes gáz árának 120%-a (alsó sávban) Forrása: Energiagazdálkodási Célelőirányzat (bányajáradék) Alkalmazása 2003. október 1-től
27
Kedvezményes lakossági villamos energia rendszer
1320 kWh alatti fogyasztókat érinti Társadalmi minimum 1235 kWh 2005 február 1-i átlagos lakossági áremelés 6,8% A szociális tömbtarifa emelése csak 4,3% (2,5 millió lakossági fogyasztó itt vételez )
28
Az Európai Parlament és Tanács 2003/54 és 55 sz. Irányelvei a villamos energia és a földgáz piacnyitás üteméről
Az áram- és gázpiac közös szabályait tartalmazó új irányelveket az Európai Parlament 2003. Június 6.-án fogadta el. Ebben a piacnyitás új ütemezése a villamos energia és a gáz-szektorban:
2004.-július 1-ig a nem háztartási fogyasztók 100% -a legyen feljogosított
Átmeneti - max. 18 hónapos - mentesítés kérhető, ha egy fogyasztói csoportnál súlyos műszaki problémák gátolják a feljogosítás
2007. július 1.-ig minden fogyasztó legyen feljogosított
Az új piacnyitási ütem tervezetének ismeretében nem kértünk átmeneti mentességet 29
A villamos energiáról szóló törvény módosítása ÚJ EU joganyag villamosenergia-piaci irányelv (2003/54/EK) – cél: harmonizáció megteremtése a törvény és a Vhr. módosításán keresztül A fogyasztók piacra lépésének elősegítése
Piacrnyitás jogi felgyorsítása rövidebb határidő a közüzemből való kilépésre
Engedélyezés – a kiserőművek engedélykötelesek „kapcsolt” irányelv (2004/8/EK) – cél: teljes megfelelés a törvényben megjelenő alapvető szabályokon, illetve alsóbb szintű jogszabályokon keresztül
30
Gáztörvény módosítása
Számviteli szétválasztási szabályok pontosítása(mintha önálló társaságok végeznék) MEH:engedélyesek közötti viták rendezése Feljogosított körbe történő átlépés és visszalépés könnyítése Új infrastruktura építés ösztönzése Vezetékekhez való hozzáférés szabályozásának a pontosítása Átállási költség megszüntetése EgC források bővítése A GET módosítása 2005 I. félévében kerül az Országgyűlés elé.
31
Klimaváltozás ténye és jövőbeli hatásai I.
2050-re földi fajok 17-35%-a kihalhat Nature 2004 Január 2060-ra károk nagyságrendileg azonosak a globális GDP-vel Münich Re. 32
Klimaváltozás ténye és jövőbeli hatásai III.
33
Klímaváltozás elkerüléséhez szükséges csökkentések
Szén-dioxid min. 60% Metán 15-20% Dinitrogén-oxid 70-80%
Óriási globális kihívást jelent, amire globális választ kell adni! 34
Klimaváltozás globális egyezményének a folyamata
1992 Rio de Janeiro : Klímaváltozási Keretegyezmény (UNFCCC) 1997 Kiotói Jegyzőkönyv 2003 október EU ETS direktíva elfogadása 2005 január 1. EU ETS indul ! 2005 február 16 Kiotói Jegyzőkönyv hatályba lépése 2005-2007 „ tanulási időszak, kisebb büntetések „ 2008-12 első teljesítési periódus 2013-2020 ? második teljesítési periódus 35
87/2003/EU irányelv Alapelvek •Az érintett létesítmények csak engedély birtokában bocsáthatnak ki CO2-t • Az állam kibocsátási egységeket oszt szét a létesítményeknek • Év elején a létesítményeknek annyi kibocsátási egységet adnak át az államnak, amennyi az előző évi kibocsátásuk volt aki azt megsemmisíti •A létesítmények adhatják-vehetik a kibocsátási egységeket 36
Büntetések
2005-2007: 40 EUR minden tonna visszaadott kvótával nem fedezett kibocsátás után( tanulási időszak )
2008 után: 100 EUR/t
37
Hazai helyzet alapjai Magyarországon mintegy 160 vállalat vesz részt a kereskedelemben Körülbelül 260 berendezés esik az irányelv hatálya alá 2001-ben a magyar CO2 kibocsátás 60 Mt volt, ebből az érintett, kereskedő szektorban kb.30 Mt keletkezett A végrehajtást két minisztérium koordinálja: ---Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium ---Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
38
Hazai bevezetés pillanatnyi helyzete NKT-et Kormány és az EU már elfogadta Engedélyek kiadva Jogszabályok folyamatban
39
KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!
Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
www.gkm.hu 40
