FELADATOK AZ INDEXSZÁMÍTÁS

FELADATOK AZ INDEXSZÁMÍTÁS TÉMAKÖRÉBİL

SZAKDOLGOZAT Készítette: SÜDI ILONA 2000

Készült a Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola által szervezett Felsıfokú Oktatási informatikus Szakképesítı tanfolyam keretében

TARTALOMJEGYZÉK

TARTALOMJEGYZÉK 1.

TÉMAVÁLASZTÁS ....................................................................................................................... 3 1.1. 1.2. 1.3.

2.

A KÉSZÍTÉS MENETE ............................................................................................................. 10 2.1. 2.2. 2.3.

3.

A STATISZTIKA OKTATÁSA ....................................................................................................... 3 SZÁMÍTÓGÉPPEL SEGÍTETT TANULÁS ÉS TANÍTÁS ................................................................ 4 KÉRDİÍVES FELMÉRÉS ........................................................................................................... 6

ELİKÉSZÍTÉS ......................................................................................................................... 10 A WEB-LAPOK SZERKESZTÉSE ............................................................................................ 12 TESZTELÉS ............................................................................................................................. 21

A WEB-LAPOK HASZNÁLATA............................................................................................... 22 3.1. 3.2.

A HASZNÁLAT FELTÉTELEI .................................................................................................... 22 A FELHASZNÁLÁS LEHETİSÉGEI .......................................................................................... 22

4.

ÉRTÉKELÉS ................................................................................................................................ 30

5.

FELHASZNÁLT HARDVER- ÉS SZOFTVERESZKÖZÖK.............................................. 32

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS................................................................................................................ 33 IRODALOM ............................................................................................................................................ 34 ÁBRAJEGYZÉK.................................................................................................................................... 35 MELLÉKLETEK ................................................................................................................................... 36

2

TÉMAVÁLASZTÁS

"Példa nélkül semmit sem lehet helyesen tanítani vagy tanulni." Columella

1. TÉMAVÁLASZTÁS Húsz éve a statisztika tanításával, megszerettetésével foglalkozó tanárként kézenfekvı volt számomra, hogy statisztikai téma Web-lapos feldolgozásával foglalkozzam. Két gondolat foglalkoztatott. Egyrészt, az információs társadalommal együtt járó nagy tömegő statisztikai információban való kiigazodás. A statisztikai információk értelmezése ma már elengedhetetlenné teszi az állampolgárok bizonyos statisztikai alapmőveltségét, megfelelı statisztikai szemléletét. Másrészt érdekelt a számítógéppel támogatott statisztika oktatástechnológiai kérdése.

1.1. A statisztika oktatása Az 1990-es évek elején a statisztika oktatásában újszerő követelmények fogalmazódtak meg. A piacgazdaságra való áttéréssel a statisztika már nem önálló területként, hanem a menedzsment-tevékenység egészét átszövı komplex tevékenységként jelent meg. Ehhez kapcsolódott a számítástechnikai (informatikai) forradalom, amely révén tömegek számára váltak elérhetıvé és alkalmazhatóvá bonyolult statisztikai elemzési módszerek. A statisztika oktatásától azt várják, hogy a megfelelı statisztikai módszertani technikák, az alapvetı mutatószámok tételes ismerete mellett, azokra építve és azokat meghaladva alakuljon ki a statisztikai szemléletmód, a sztochasztikus világszemlélet. Mindezek az eljárások a statisztika tantárgyat tanulókra vonatkoznak, azonban a nem statiszti-

3

TÉMAVÁLASZTÁS

kusok számára is fontos, hogy megértsék, mi van a számok mögött, egyegy szám (adat) hogyan keletkezett. Az információtechnológia ma már szerves része a statisztikai írniolvasni tudásnak, már csak azért is, mert a matematikai háttér ismerete nélkül is képessé tesz statisztikai mőveletekre, statisztikai mutatószámok elıállítására. A statisztikai írni-olvasni tudás jelentısége, tartalma és elvárt szintje természetesen nem egyforma a lakosság különbözı csoportjainál. A statisztikai mőveltség elterjesztésében kiemelkedı szerepe lehet az Internetnek és az olyan szoftvereknek, amelyek megvalósítják a játszva tanulás gyakorlatát.

1.2. Számítógéppel segített tanulás és tanítás Amikor a hagyományos oktatási eszközök, mindenek elıtt a klaszszikus "tábla és kréta" mellett elıször megjelentek a korszerőbb ismeretközvetítı módszerek - a dia- és az írásvetítı, a film, a videó és kezdetben még a számítógép is - ezek használata nem váltotta fel azonnal, és nem is módosította jelentısen a hagyományos tanítási-tanulási modellt, hanem inkább csak kiegészítette azt. Ezek az oktatástechnológiai eszközök tehát megjelentek az oktatásban, de a szemléletmód kezdetben még alig változott. Kis leegyszerősítéssel azt mondhatnánk, hogy bár az oktatástechnikai eszközök változtak, maga az oktatástechnológia lényegében változatlan maradt. Az információs technológiák napjainkban lejátszódó robbanásszerő elterjedése és az élet minden területére történı megállíthatatlan behatolása az ún. információs társadalom gyors kialakulásának irányába hat. Ez a folyamat ma már az oktatási szférát is elérte és sürgetı igénnyé vált a számítógép integrációja a tanítási-tanulási folyamatba. Manapság a társadalomba illeszkedést a minél sokrétőbb ismeretanyag birtoklásával lehet elérni. A tanulás így felértékelıdik, az oktatás feladata nı. Egyre több igény mutatkozik a képzésre, az átképzésre és a továbbképzésre, amit a hagyományos oktatási rendszer nem képes el4

TÉMAVÁLASZTÁS

látni. Egyre inkább valós követelmény az egész életen át tartó tanulás (life-long learning), amihez már csak az oktatási intézményektıl való térbeli távolság miatt is a hagyományostól eltérı módszerekre van szükség. A megfelelı oktatástechnológiába illeszkedı egyéni tanulást tekinthetjük a jövı meghatározó tanítási-tanulási helyzetének, amely egyfelıl a nyitott- és távoktatás meghatározó helyzete lesz, másfelıl ez a módszer egyre elınyösebben használható a hagyományos képzési formákon belül is. Az oktatási gyakorlatban az információs technológiák által biztosított rugalmasság csak akkor realizálható, ha precízen megszervezik az egész oktatási folyamatot, valamint az egyes interaktív oktatási anyagokat. További követelmény, hogy a tananyagon belül a tanuló vezetése, informálása, támogatása, gyakoroltatása, tudásellenırzése a tananyag belsı logikájának és a módszertani elveknek egyaránt megfelelıen, szervezett módokon történjen. A távoktatásnak egyre inkább alapvetı konstrukciós eleme (szerte a világon) a számítógéppel való szoros kapcsolat. A videó- és hangkazetták helyett (ill. mellett) egyre több oktatási (tanulási) szoftver készül. A távoktatásnak nem a számítógép a lényege, hanem az, aminek a megoldásában ez a gép segítséget adhat: az interaktivitás.

A 90-es években az iskolák világmérető számítógépesítésének lehettünk tanúi. Kialakulóban van az új módszertan, a "digitális pedagógia", amely arra tesz kísérletet, hogy kidolgozza a leghatékonyabb módszereket és tartalmakat a számítógéppel segített oktatás számára. Az Internet világméretővé válásával egyidejő jelenség az új nemzedék, a "Net-generáció" megjelenése. Azokról a fiatalokról van szó, akik már iskolai éveiktıl kezdve ugyanúgy hozzáférnek és használják az Internet lehetıségeit, mint a televíziót vagy a videót. Az Internet ma már alapvetı szerepet játszik az oktatásban. "A Web, a világot átszövı háló még csak «kisgyermek korú», fejlıdése elején tart. Szülıatyja, Tim Berners-Lee szerint «Nagyon fontos felis-

5

TÉMAVÁLASZTÁS

mernünk, hogy a WEB azzá lesz, amivé tesszük… Írd le és olvasd el és írd le, amiben hiszel. És ha így teszel, akkor Te csinálod a Web-et, ami egy értékes dolog. Ha más emberek is elolvassák (amit írsz), akkor az ideáid terjedni fognak, de ez nem elıfeltétel. A Web semmit nem kényszerít Rád. Ha aggódsz amiatt, hogy a gyermekeid gyenge minıségő információkhoz jutnak, tanítsd ıket. Tanítsd ıket arra, mit olvassanak, tanítsd ıket arra, hogyan ítélik meg az információk értékét.»"1 A WEB megjelenése, valamint a Sulinet program indítása körvonalaz egy feladatot, amelynek megvalósítása a pedagógusokon múlik. A tanárok fel kell, hogy készüljenek az új információforrások használatára.

1.3. Kérdıíves felmérés A dolgozatom témájának konkrét kijelölését megelızıen többször barangoltam az Interneten, statisztika tárgykörében kutatva. Fogalmak meghatározásával, képletekkel találkoztam, de egy témakör teljes, öszszefüggésekre is utaló bemutatását nem találtam. A célom a dolgozat megírásával valamely statisztikai téma olyan feldolgozása volt, melyet eredményesen használhat az, aki most ismerkedik a témával iskolai vagy iskolán kívüli oktatási rendszerben, vagy korábban tanulta és szeretné ismereteit felfrissíteni, esetleg csak érdeklıdést mutat a téma iránt, tájékozódni szeretne. A végsı döntésben a 12. évfolyamos osztályom tanulási problémái segítettek. A számukra legnehezebben menı területet választottam ki, mely az érték-, ár- és volumenindex volt, bár a statisztikai tananyag teljes feldolgozása is hasznos lenne a tanulóknak. Azért, hogy megerısítést nyerjek az elgondolásom helyességét illetıen, készítettem egy rövid kérdıívet2, melyet az általam tanított összes hallgatóval kitöltettem. (Természetesen a válaszadás önkéntes volt.) Egy ne1 2

Fehér Péter: Számítógép az oktatásban - a harmadik évezred küszöbén A teljes kérdıív és összesített adata az 1. mellékletben található.

6

TÉMAVÁLASZTÁS

gyedikes, és egy ötödéves nappali tagozatos, valamint egy harmadikos esti tagozatos osztály tanulói válaszoltak, összesen hatvanegyen. (1. ábra) A megkérdezettek évfolyamok szerinti megoszlása

12.A

13% 48% 39%

2/14.A E11.A

1. ábra. A kérdıív feldolgozása. (A vizsgált sokaság)

A negyedikesek második éve, az ötödévesek harmadik éve, az esti tagozatos hallgatók elsı éve ismerkedtek a statisztikával. A több éve tanulók már nemcsak a statisztika általános részével foglalkoztak, hanem annak különbözı alkalmazásával is. Így a tanulók másmás háttérrel ítélték meg a válaszokat, de hasonló végkövetkeztetésre jutottak. A tanulók számára is a legnehezebbnek ítélt terület az indexek témaköre, melyre én is gondoltam, és Web-lapos feldolgozását elterveztem. (2. ábra)

Természetesen az eddigi kérdésre adott válaszok még nem bizonyítják, hogy a tanulók részérıl igény lenne statisztikai témájú Weblapokra. Erre a következı kérdésben egyértelmő válasz született. A tanulók többsége szívesen böngészne ilyen oldalakon és elsısorban a már korábban jelzett témában. (3. és 4. ábra)

7

TÉMAVÁLASZTÁS

A megkérdezettek véleménye szerint a legfontosabb statisztikai témák átlagos nehézségi foka a 10-es skálán

Együtt

Indexek E/11.

Középértékek Viszonyszámok

14.

12.

0

2

4

6

8

Nehézségi fok

2. ábra. A kérdıív feldolgozása (1. kérdés)

A megkérdezettek megoszlása aszerint, hogy statisztikai minta- és gyakorlófeladatokat keresnének-e az Interneten 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40%

NEM IGEN

30% 20% 10% 0% 12.

14.

E/11.

Együtt

Osztályok

3. ábra. A kérdıív feldolgozása (2. kérdés)

8

TÉMAVÁLASZTÁS

A megkérdezettekbıl a különbözı témakörök feladatait az Interneten böngészık aránya (%)

50% 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0%

Indexek Középértékek

12.

Viszonyszámok

14. E/11. Együtt

4. ábra. A kérdıív feldolgozása (3. kérdés)

A kérdıívek feldolgozását és a tanulókkal történt beszélgetéseket követıen egyértelmővé vált számomra a Web-lapok feldolgozhatósága. Célom egy olyan alkalmazás elkészítése lett, amely a teljes indexkörre vonatkozóan (nagyobb rész, mint az eredeti elgondolás, de így egy teljes egészet alkot) egy-egy mintafeladaton keresztül mutatja be az összes lehetséges számítást szöveges értékeléssel. Lehetıséget teremtve az elméleti háttér megtekintésére az összefüggések bemutatására is. Az alkalmazás többoldalúságát szolgálja néhány önálló megoldásra alkalmas gyakorlófeladat, melyek kidolgozott részei a tanulói munkák ellenırzésére használhatók, valamint emeltebb szintő, gondolkodtató feladatok (versenyfeladatok) felsorolása.

9

A KÉSZÍTÉS MENETE

2. A KÉSZÍTÉS MENETE

2.1. Elıkészítés Elsı lépésként a tervezett anyagot teljességében legépeltem az Office 97 programcsomag Word szövegszerkesztı programjának felhasználásával. A statisztika tantárgy jellegébıl adódóan sok a képlet, táblázat és a számítás, valamint az elméleti háttér is jelentıs mennyiségő szöveges anyagot tartalmaz. Végeredményben egy a szöveges részeken kívül sok egyenletet és táblázatot is tartalmazó Word dokumentumot készítettem. Például az elsı indexkör (érték-, ár- és volumenindex) mintafeladata ekkor még összefüggı (táblázat és számítás egymás után), folyamatos szövegformában látható. (5. ábra)

5. ábra. Word képernyırészlete

10

A KÉSZÍTÉS MENETE

A képletek és a számítások a Microsoft Egyenlet 3.0 objektum beszúrásaként kerültek a szöveges dokumentumba. A számítások miatt gyakran szükség volt a korábban leírt egyenlet módosítására, melyet az alábbi 6. ábra szemléltet.

6. ábra. Word képernyırészlete (egyenletszerkesztés)

A kész, formázásokat is tartalmazó dokumentumot végül a Word szövegszerkesztı HTML formátumba mentettem. Ekkor és a korábbi ellenırzések kapcsán is világossá vált, hogy a táblázatok nem mindegyik esetben az eredeti nézetnek megfelelı formában jelentek meg. Ez elsısorban a háromdimeziós táblákat jellemezte. Ezeket a táblákat a késıbbiekben (a Web-lapok szerkesztésekor) újra kellett rajzolnom.

11

A KÉSZÍTÉS MENETE

2.2. A Web-lapok szerkesztése A Web-lapok készítése igen sokrétő, aprólékos és összetett feladat volt, melynek minden részletre kitérı leírása igen hosszúra nyúlna. A teljesség igénye nélkül néhány fontosabb mozzanatot emelek ki. A sok feladat közül elıször végig gondoltam, megterveztem, hogy hogyan szeretném az összefüggéseket bemutatni, mely részeket szeretném a hivatkozásokkal összekapcsolni. Ezek meghatározták, hogy hogyan tördeljem a korábban folyamatos HTML formátumban mentett szöveget, amelyeket ezután külön-külön HTML oldalként azonos elvek szerint formáztam (bekezdések, betőtípus és méret, táblázatok, színek és a háttér beállítása). A Web-lapok készítésére a Microsoft FrontPage 98 Editor programot használtam. A lapok háttér és szín beállításait a következı ábra szemlélteti. Itt látszik a háttérkép kiválasztása és a linkek alapértelmezéstıl eltérı megadása.

7. ábra. FrontPage Editor: A lap beállításai 12

A KÉSZÍTÉS MENETE

Mivel sok, didaktikai szempontokból meghatározott célú táblázatot készítettem, fontos szerepe van a táblák és a tábla cellák formázásának (szín, betőméret, cella háttérszíne, igazítás). Ezek egyik beállítását a 8. ábra szemlélteti, bár volt rá eset, amikor a HTML forráskódba "belenyúltam"3, hogy az elképzelésemnek megfelelı kinézető táblát kapjak.

8. ábra. FrontPage Editor: A táblázat beállításai A statisztikai feladatok megoldásához sok különbözı képlet áll rendelkezésre, ahol gyakran található az alsó és a felsı indexben valamilyen jelölés. Az egyenletszerkesztıvel készített képletek, kidolgozások mentés után egy-egy objektumként szerepeltek (GIF formátumban), melyek szerkesztésével nem volt gond. Néhány esetben gondot jelentett viszont az FP Editor segítségével a táblázatokban szereplı indexjelölés

3

Egy táblát tartalmazó HTML oldal forráskódja a 2. mellékletben látható.

13

A KÉSZÍTÉS MENETE

beírása (pl.: q0p0, V1/V0). Megoldást a <SUB>… (alsóindex) és a <SUP>… (felsıindex) elemek forráskódba való beírása jelentett. (9. ábra)

A statisztikai tábla egy sora, amely 7 cellát tartalmaz. Alsóindex beírása

9. ábra. FrontPage Editor: Táblák készítése A Web-lapok a megfelelıen felépített szövegen kívül egyéb ábrákat, képeket, elhatároló vonalakat is tartalmaznak. Az elhatároló vonalat a forráskódba történı begépeléssel adtam meg (10. ábra), a különbözı képeket, gombokat a beszúrás menü segítségével helyeztem el. A képek egy részét a Clip Art-ból vettem (Microsoft Clip Gallery 3.0), másik részét Internetrıl töltöttem le. Például a Központi Statisztikai Hivatal emblémája, vagy egy számítógépet ábrázoló, mozgókép. Ezek egy része JPEG, a másik része GIF formátumú. Jelentıs mennyiséget képvisel az általam készített kép, ábra, amelyekhez a következı programokat használtam fel: Corel Draw! 5.0, Corel Photo-Paint 5.0, Microsoft Power Point, Microsoft Gif Animátor 1.0 Beta 2 (Internetrıl letöltött). Ezeket a képeket mind GIF formátumban men14

A KÉSZÍTÉS MENETE

tettem. A Web-lapokon elhelyezett gombok (menü és navigációs gombok) és animált GIF-fájlok (a kép "megmozdul") készítése jelentett számomra kisebb gondot. Az olvashatóság miatt a gombokon többször kellett változtatnom, az animált fájloknál pedig az elképzelésem megvalósítása jelentett nehézséget. Az egyik animált kép jellemzıinek (méret, lejátszás) beállítását szemlélteti a 11. ábra.

Megoldás gomb képének beszúrása

Hivatkozás létrehozása a megoldás gombhoz

Elhatároló vonal

10. ábra. FrontPage Editor: A forráskód megtekintése Amirıl eddig szó volt az nem sokban tér el egy szövegszerkesztési feladattól. Amitıl viszont életre kelnek a Web-lapok, azok a kapcsok, angol szóval linkek, de szokás ıket hivatkozásként is említeni. A felhasználó számára a link úgy válik "láthatóvá", hogy az egérkurzor alakja megváltozik, nyílból egy mutató kéz lesz. A linkek készítése tulajdonképpen az oldalak logikájáról árulkodik, úgyis mondhatnánk, hogy a közlekedést biztosítja. Tehát rendkívül átgondoltan kell megtervezni ezt a részét az oldalaknak. 15

A KÉSZÍTÉS MENETE

Animálási és lejátszási jellemzık megadása Beillesztett képek Kép pozíciója

Várakozási idı

Itt kerül beállításra, hogy a következı képelem megjelenítésekor az aktuálissal mi történjen.

11. ábra. GIF Animator: A kép jellemzıi

16

A KÉSZÍTÉS MENETE

A hivatkozások több fajtáját alkalmaztam. Az esetek többségében lapok között van kapcsolat, a linkek gombokhoz vannak rendelve. Azonban a hosszú elméleti szövegnél, a feladatoknál a lapon belüli "ugrálásra" is van lehetıség. Ezek megvalósításához a könyvjelzıt használtam (12. ábra). Három esetben Interneten lévı helyre is mutat hivatkozás. A kapcsolatokat természetesen két irányba definiáltam, hogy ne csak oda, de vissza is mutassanak.

12. ábra. FrontPage Editor: A könyvjelzı használata Számomra a legnagyobb gondot azok a hivatkozások jelentették, amelyek a frame-ket4 érintették. Igen sok olyan lapot készítettem, mely két-két framet tartalmaz. Egy-egy framen belül külön HTML lapokra, 4

A frame-ket tartalmazó oldalak forráskódja a 3. mellékletben található.

17

A KÉSZÍTÉS MENETE

esetleg újabb frame-ket tartalmazó oldalakra hivatkozom. Egy ilyen kapcsolatot szemléletet a következı 13. ábra.

1.

2.

3.

13. ábra. Frames oldalak kapcsolatának szemléltetése Az 1. frames oldal (pl. frame 1vqp.htm) jobboldali részébe kerül egy hivatkozás

során

a

2.

frames

oldal

(pl.

két

framet

tartalmazó

maingyv.htm), melynek eredménye a 3. oldal. Ez az alkalmazás azt a célt szolgálta, hogy a pontos helyfelismerés, eligazodás érdekében a választást segítı menügombok állandóan láthatóak legyenek a baloldali részen.

A kész Web-lapok közötti kapcsolatok hálótervét több oldalra tördelve a 14. ábra szemlélteti. A nyitólapnak (Feladatok az indexszámítás témakörébıl) három oldallal van kapcsolata: frame 1vqp, frame st.1 és a Südi Ilona (a készítı bemutatkozik). A teljes mélységő kapcsolatrendszer bemutatása sok ábrát venne igénybe. Összesen 102 HTML fájl van, melyek között néhány megtekintéskor csak egy képernyıoldalt vesz igénybe, de sok több oldalon keresztül nézhetı meg. Minden menügombhoz több oldal kapcsolódik, a gyakorló 18

A KÉSZÍTÉS MENETE

feladatok mindegyikének megoldása didaktikai szempontok miatt is külön lapon van. Így csak a három fırész egy képernyın látható kapcsolatait mutatom be.

A munkám végsı momentuma a sok fájl áttekinthetıségét biztosítva alkönyvtárak létrehozása volt, melyet korábban a mentéskor is megtehettem volna. Így most utólag hoztam létre két alkönyvtárat, egyet a képeknek, másikat a HTML oldalaknak. Ami a többletmunkát jelentette, az volt, hogy a képek elérési útvonalát a forráskódba kézzel vittem be.

19

A KÉSZÍTÉS MENETE

14. ábra. FrontPage Editor: A hiperhivatkozások ábrái 20

A KÉSZÍTÉS MENETE

2.3. Tesztelés A készítés folyamata során rendszeres volt az elkészült oldalak tesztelése különbözı teljesítményő gépeken, valamint a jelentkezı hibák kijavítása. A tesztelésre a Microsoft Internet Explorer 5.0, valamint a Netscape Communicator 4.06 programokat használtam. A hibák kiszőrésében sokan voltak a segítségemre. A témához értı és nem értı kollégák, valamint az ötödéves tanítványaim, akik számára az iskolai hálózaton elérhetıek voltak a Web-lapok. Többféle konfiguráción és operációs rendszeren (Pentium III, Celerom™ MMX266, Pentium 100 MHz 32Mb RAM; képernyıfelbontás 800x600, 1024x768; WIN95, WIN98) próbálták ki a munkám "mőködıképességét". A hibák elsısorban abból eredtek, hogy nem "mőködtek" a hivatkozások, esetleg az elrendezés nem volt szimmetrikus. Elıfordult még aláhúzásból eredı zavar, mivel a szövegszerkesztés legelején az egyik kiemelési formára ezt a technikát alkalmaztam, amely azonban a Weblapoknál a linkeket jelöli. Az általam készített néhány (statisztikai összefüggéseket bemutató) animált GIF-fájl futtatása a különbözı teljesítményő gépeken, és az Explorer és a Netscape programmal is más képet mutatott. Sajnos néha szétesetté vált a kép, s ezen nem tudtam változtatni. A tesztelések során természetesen néhány tanácsot megfogadva még a tartalmi részen is módosítottam. A két indexkör, mivel hasonló menügombokat is tartalmazott, ezért néhány szó beírásával egyértelmőbbé tettem a tájékozódást. A gyakorló feladatoknál lehetıvé tettem a különbözı példák közötti választás lehetıségét, a folyamatosság mellett. A versenyfeladatokhoz pársoros bevezetı rész került a használat megkönnyítése érdekében. A többszöri tesztelést követıen a teljes anyag, az iskolai számítógépen, az Adaptec Easy CD Creator program segítségével CD-re került. Köszönettel tartozom mindazoknak, akik tanácsaikkal, észrevételeikkel, ötleteikkel segítették munkámat.

21

A WEB-LAPOK HASZNÁLATA

3. A WEB-LAPOK HASZNÁLATA

3.1. A használat feltételei A Web-lapokon egy statisztikai témakört módszertanilag teljességében próbáltam feldolgozni. Használható egyéni tanulásra, esetleg információszerzés céljára. Egyes részei (pl. összefüggések) a tanítási órákon szemléltetésre, meglévı ismeretek fejlesztésére alkalmas. A Web-lapot széleskörő felhasználásra szántam, ezért a felhasználó elıképzettségének megfelelıen tud az anyagban eligazodni. Végsı célom az elkészült anyag Internetre való felkerülése lesz. A lapok megtekintése legalább az Internet Explorer 4.0, vagy a Netscape Navigátor 4.0 programmal lehetséges és különleges hardverigénye nincs. Olyan számítógép szükséges, amelyen az elıbbi programok futnak, a képernyı felbontás legalább 800x600 képpont, a színpaletta 256 színő. Bár mindegyik programmal lehetséges a böngészés, mégis elsısorban az Explorert ajánlanám, mivel a HTML állomány a FrontPage Editor programmal és nem a Netscape Composerrel készült. Az elıbbi fontosabb információk a README szöveges fájlban megtalálhatók, és a felhasználók rendelkezésére állnak. Ez és a többi fájl is CD-re került, ahol könnyen kezelhetı, áttekinthetı formában találhatók meg. A Html mappában a HTML fájlok, a Kepek mappában a képeket, gombokat tartalmazó JPEG és GIF-fájlok szerepelnek, és külön található a böngészés indítására szolgáló INDEX.htm fájl.

3.2. A felhasználás lehetıségei A kezdeti elképzelésekhez képest (amely, csak az érték-, ár- és volumenindexre vonatkozott) a teljes indexkört feldolgozva nagy anyag ké-

22

A WEB-LAPOK HASZNÁLATA

szült el. A használat lehetıségeit néhány kinyomtatott képernyıképpel illusztrálva mutatom be. Az elsı választás elé a nyitóoldalon kerül a látogató, el kell dönteni, hogy melyik résszel kíván foglalkozni. Ezt követıen a két indexkör felépítése hasonló.

A három választási lehetıség

15. ábra. Internet Explorer: Nyitólap Úgy gondolom, hogy a különbözı céllal és ismerettel rendelkezı látogatók számára nagy segítséget jelent bármely indexkör választásakor, a fokozatosan felépülı folyamatábra az "Útmutató a böngészéshez". (16. ábra) Minden esetben a legelsı választási lehetıség a mintafeladat, melyen keresztül bemutatom a mutatók meghatározásának összes lehetséges módját. Itt bármikor lehetıség van az elméleti háttér megtekintésére is amennyiben elbizonytalanodtunk, esetleg számunkra ismeretlen területre tévedtünk. A mintafeladaton belüli választást a kiszámítható inde-

23

A WEB-LAPOK HASZNÁLATA

xek száma határozza meg. Mindegyiket külön-külön ki lehet választani, azonban a háttérben az elmélet egy összefüggı, folyamatos szöveg, mely részenként jelenik meg, de egyben is olvasható (mint egy tankönyvben).(17. ábra)

16. ábra. Internet Explorer: Útmutató A mintafeladat megismerésekor találkozik a látogató a feladat Excel program felhasználásával történı megoldási lehetıségének a bemutatásával. Itt csak egy utalás látható erre a lehetıségre egy-egy HTML oldalon keresztül. Mivel ezen megoldási mód megismerése a közgazdasági területen fontos, ebben az anyagban új fejezetet is kaphatna.

Külön kiemelném az összefüggéseket, amelyek elméleti hátterénél olyan mozgóképet szerkesztettem, ami szemléletessé teszi a részek közötti kapcsolatot. Néhány szakkönyvben hasonló, de egyszínő ábra látható. Úgy gondolom, mivel az emberek többsége vizuláis típusú, segít az 24

A WEB-LAPOK HASZNÁLATA

információk rögzítésében a különbözı színek alkalmazása, valamint a kép változása (bıvülése-csökkenése). (18. ábra)

További kapcsolatok lehetısége

17. ábra. Internet Explorer: Mintafeladat és elmélet bemutatása

25

A WEB-LAPOK HASZNÁLATA

Részekre bontott mozgókép

18. ábra. Internet Explorer: Összefüggések bemutatása A statisztikában való jártasság eléréséhez sok-sok gyakorlásra, feladatmegoldásra van szükség, ezért nagyon fontosnak tartottam ennek a résznek a kidolgozását is. Az indexkör két részénél 8-9 gyakorló feladat olvasható egymásután. A feladatok különbözı típusúak és nehézségi fokúak. A megoldásokhoz külön-külön linkelésekkel lehet eljutni, mivel nem lenne szerencsés a megoldott feladaton kívül a többi megoldását is látni. A megoldások kidolgozottsági foka különbözı. Van, ahol csak a végeredmény szerepel, azonban található részletes levezetés is szöveges értékeléssel. Ennél a területnél is, akár a többi esetben, megvalósul az oda-vissza kapcsolat. Tehát addig vizsgálható az adott feladathoz tartozó megoldás, míg a látogató számára egyértelmővé nem válik. (19. ábra)

A feladatok másik köre már nehezebb, nagyobb jártasságot, az öszszefüggések felismerését feltételezi, hiszen az OSZTV statisztikai feladataiból, és ott is a tesztjellegőekbıl tartalmaz válogatást. Mivel itt csak a 26

A WEB-LAPOK HASZNÁLATA

felkínált 4 megoldási lehetıség közül kell kiválasztani az egy helyeset, a megoldás az összes feladatra együtt szerepel. Ez már egy magasabb szintje a gyakorlásnak, így csak a helyes válasz betőjele látható, levezetés nélkül. (20. ábra)

19. ábra. Internet Explorer: Gyakorló feladatok bemutatása 27

A WEB-LAPOK HASZNÁLATA

Feladatonkénti visszalépés lehetısége.

20. ábra. Internet Explorer: Versenyfeladatok bemutatása Fontosnak tartottam, hogy az árindexek alkalmazási területére külön kitérjek, mivel a hétköznapi ember elsısorban ezzel találkozik. (21. ábra). Ennek a résznek a felépítése is hasonlít az eddigiekhez. Mind-

28

A WEB-LAPOK HASZNÁLATA

egyik alkalmazási területre vonatkozóan tartalmaz egy-egy mintafeladatot megoldással, elméleti háttérrel, és itt is van lehetıség néhány feladaton keresztüli gyakorlásra, valamint versenyszintő feladatok megoldására. A feladatokban törekedtem a valósághoz hő adatok felhasználására, de a naprakészség csak akkor valósítható meg, ha a Központi Statisztikai Hivatal honlapjára látogatunk el. Ezt a lehetıséget itt egy hivatkozással megteremtettem.

Út a KSH honlapjához

21. ábra. Internet Explorer: Alkalmazás bemutatása

Az utolsó rész, amelyrıl említést kell még tenni ahhoz, hogy a Weblapokat teljességükben lássuk, a készítı bemutatkozó oldalai. Itt látszik a szakmai pálya, valamint lehetıséget ad a munkahely honlapjának megtekintésére is. Úgy gondolom, ha valaki megnézi a Web-lapokat biztosan lesz észrevétele, mint ahogyan az a tesztelések során eddig is történt. Az E-mail címem megadásával az a célom, hogy az észrevételek, ötletek közvetlenül eljussanak hozzám.

29

ÉRTÉKELÉS

4. ÉRTÉKELÉS Mint a bemutatott feladat is bizonyítja, olyan oktatástechnológiai fejlıdés ment végbe, amely a tanulás során egyre több érzékszervünk "bekapcsolódását" tette lehetıvé. A hangsúly áttevıdik az információk kezelésével, feldolgozásával kapcsolatos képességek növelésére. Fontossá válik a tanulási környezet motiváló hatása, a külsı forrásokból nyert ismeretek integrációja. Úgy gondolom, hogy ez egy témakört teljes egészében feldolgozó oktatási segédanyag, mely a korszerő oktatástechnológiai feltételeknek megfelel, hiányzik a szakképzésben. Több éves tanítási gyakorlatomra, a tanítványok véleményére építve láttam szükségességét egy számítógépes anyag elkészítésének, mely hatékonyan járulhat hozzá a tanuláshoz. Az eredeti elképzeléseimet többé-kevéssé sikerült megvalósítanom. Ennek az a magyarázata, hogy szárnyaló gondolataim a jelenlegi tudásomnál több, például komoly programozási ismereteket igényeltek volna. Ez a fejlesztési lehetıség a jövıben fenn áll. Az elkészült oktatási anyag a logikai felépítését tekintve, kerek egészre sikerült. A tananyag más részeivel való kapcsolata az elmélet, a hivatkozások során megvalósult, tehát a tárgy többi témakörének feldolgozása nélkül is megállja a helyét. Egy Web-lapos munka soha nem lehet kész, csak abba lehet hagyni. Így vagyok ezzel én is. Sok olyan fejlesztési lehetıséget látok, mely megvalósításra vár. Például teljessé kellene tenni az anyagot a viszonyszámokra és a középértékekre vonatkozóan is. A tesztelés során is volt olyan vélemény, hogy jó lenne a versenyfeladatoknál megvalósítani, hogy minden példánál legyen közvetlen választási lehetıség és arra azonnali visszajelzés, sıt a helyes megoldásnál annak némi levezetése sem ártana. De fejlesztést igényelne az Excel alkalmazás is. Miután a tesztelés iskolai hálózaton elérhetı volt, tanítási órán lehetıségem adódott az ötödéves tanítványok ismerkedését, reakcióját végig nézni. Úgy tőnt, hogy nagy érdeklıssel böngésztek a lapok között, 30

ÉRTÉKELÉS

az egyik tanuló még el is kérte volna, mondván a vizsga elıtt jól jön, minden fontos információ benne van. Három tanuló írásban adott véleményével fejezem be a dolgozatomat.

"Szerintem nagyon jól használható érdekes Web-lap. De mint említettem, az jó lenne, ha a feladatoknál lenne választási lehetıség és kiértékelné a megoldást. Egyébként könnyen kezelhetı!" (Schwéger Norbert 2/14. A)

"Nagyon jól használható, mert a hozzá nem értık számára is érthetı magyarázatot ad mind az elméletrıl, mind a gyakorlati tananyagról. A feladatok megoldása érthetı és könnyen áttekinthetı. Ehhez tartozik még a grafikus ábrázolás is, aminek a megoldása is követhetı. A honlap nagy segítséget nyújt a statisztikai ismeretek elsajátításához, illetve a már meglévı ismeretek felelevenítéséhez és szinten tartásához." (Szabó Zsolt és Tóth László Barnabás 2/14. A)

31

FELHASZNÁLT HARDVER- ÉS SZOFTVERESZKÖZÖK

5. FELHASZNÁLT HARDVER- ÉS SZOFTVERESZKÖZÖK Mind a nyomtatott szakdolgozatot, mind a Web-lapokat az alábbi gépen készítettem el: Processzor Pentium-MMX 200 MHz Memória 32 MB RAM, Hard Disk 3,2 GB Monitor 17" SONY Trinitron Nyomtató Hewlett Packard DeskJet 840C

Az operációs rendszer Windows 95.

A felhasznált szoftverek: Microsoft Office 97 (Word, Excel, Power Point) Microsoft FrontPage 98 Corel Draw! 5.0 Microsoft Gif Animator 1.0 Microsoft Internet Explorer 5.0 Netscape Communicator 4.06

32

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Sok embernek tartozom köszönettel azért, hogy ez a munka elkészült. A tanítványaimon és kollégáimon kívül, külön köszönöm Dr. Majoros Annának a Kossuth Lajos Közgazdasági Szakközépiskola igazgatónıjének a tanfolyam lehetıségét, az írott szakdolgozatról adott véleményét, Kutas Lászlónak a Kossuth Lajos Közgazdasági Szakközépiskola számítástechnika tanárának, rendszergazdának a konzultációk lehetıségét, türelmét a sok kérdésemhez, Balázsiné Farkas Katalinnak a Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola tanárának, statisztika szakmai szakértınek a dolgozat statisztikai részének véleményezését, a Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola tanfolyamon tanító tanárainak, külön Bálint Györgynek a lelkes munkáját és bíztató szavait, és végül a családomnak, hogy türelmesek voltak.

33

IRODALOM

IRODALOM MIKLÓS VIKTOR: Weblapszerkesztés mindenkinek. Cesare & Cserkı Bt. TARR BENCE – VIRÁGH ANDRÁS: A HTML nyelv alapjai. Panem Kft., 1998 TÁPAI CSABA: Webmesterek kézikönyve. Random Alapítvány, 1996

BOLDOG FERENC: WEB publikáció mint a Sulinet program része. 1998/04 (Magyar Elektronikus Könyvtár) http://www.mek.iif.hu FEHÉR PÉTER: Számítógép az oktatásban - a harmadik évezred küszöbén. 1999/07 (Magyar Elektronikus Könyvtár) http://www.mek.iif.hu/ UDVARDI – LAKOS ENDRE: Beszéljünk a távoktatásról. 1999/04 (Magyar Elektronikus Könyvtár) http://www.mek.iif.hu/

Általános Statisztika I. Szerkesztette: Korpás Attiláné dr. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Budapest, 1996 BALOGH MÁRTA: Statisztikai ismeretek. Perfekt Budapest, 1998 DR. BESENYEI LAJOS: A statisztika oktatásának aktuális kérdései. Statisztikai Szemle 1996. május-június, 76. évf. 5-6. szám FALUS IVÁN – OLLÉ JÁNOS: Statisztikai módszerek pedagógusok számára. OKKER Kiadói Kft., Budapest, 2000 RÓTH JÓZSEFNÉ DR. - DR. SUGÁR ANDRÁS: Statisztika. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Budapest, 1999 A statisztikai tudomány helyzete és perspektívái. Statisztikai Szemle 1999. február-március, 77. évf. 2-3. szám DR. SZILÁGYI GYÖRGY: Érteni a számok nyelvén … Statisztikai Szemle 2000. január, 78. évf.1. szám

TÖRÖK BALÁZS: Útmutató Szakdolgozat-készítéshez felsıfokú oktatás-, tér- és mőszaki informatikus hallgatóknak. Tankönyvmester Kiadó, Budapest, 1999

34

ÁBRAJEGYZÉK

ÁBRAJEGYZÉK 1. ÁBRA. A KÉRDİÍV FELDOLGOZÁSA. (A VIZSGÁLT SOKASÁG).................................................................... 7 2. ÁBRA. A KÉRDİÍV FELDOLGOZÁSA (1. KÉRDÉS) ....................................................................................... 8 3. ÁBRA. A KÉRDİÍV FELDOLGOZÁSA (2. KÉRDÉS) ....................................................................................... 8 4. ÁBRA. A KÉRDİÍV FELDOLGOZÁSA (3. KÉRDÉS) ....................................................................................... 9 5. ÁBRA. WORD KÉPERNYİRÉSZLETE ......................................................................................................... 10 6. ÁBRA. WORD KÉPERNYİRÉSZLETE (EGYENLETSZERKESZTÉS)................................................................ 11 7. ÁBRA. FRONTPAGE EDITOR: A LAP BEÁLLÍTÁSAI ................................................................................... 12 8. ÁBRA. FRONTPAGE EDITOR: A TÁBLÁZAT BEÁLLÍTÁSAI......................................................................... 13 9. ÁBRA. FRONTPAGE EDITOR: TÁBLÁK KÉSZÍTÉSE .................................................................................... 14 10. ÁBRA. FRONTPAGE EDITOR: A FORRÁSKÓD MEGTEKINTÉSE................................................................. 15 11. ÁBRA. GIF ANIMATOR: A KÉP JELLEMZİI ............................................................................................ 16 12. ÁBRA. FRONTPAGE EDITOR: A KÖNYVJELZİ HASZNÁLATA .................................................................. 17 13. ÁBRA. FRAMES OLDALAK KAPCSOLATÁNAK SZEMLÉLTETÉSE .............................................................. 18 14. ÁBRA. FRONTPAGE EDITOR: A HIPERHIVATKOZÁSOK ÁBRÁI ................................................................ 20 15. ÁBRA. INTERNET EXPLORER: NYITÓLAP ............................................................................................... 23 16. ÁBRA. INTERNET EXPLORER: ÚTMUTATÓ ............................................................................................. 24 17. ÁBRA. INTERNET EXPLORER: MINTAFELADAT ÉS ELMÉLET BEMUTATÁSA............................................ 25 18. ÁBRA. INTERNET EXPLORER: ÖSSZEFÜGGÉSEK BEMUTATÁSA .............................................................. 26 19. ÁBRA. INTERNET EXPLORER: GYAKORLÓ FELADATOK BEMUTATÁSA ................................................... 27 20. ÁBRA. INTERNET EXPLORER: VERSENYFELADATOK BEMUTATÁSA ....................................................... 28 21. ÁBRA. INTERNET EXPLORER: ALKALMAZÁS BEMUTATÁSA .................................................................. 29

35

MELLÉKLETEK

MELLÉKLETEK

36

1. MELLÉKLET

1. Melléklet

KÉRDİÍV

Nehéz

Könnyő

Az alábbi általános statisztikai témák milyen nehézséget jelentettek számodra? Az alábbi 10-es skálán karikázással jelöld a számodra jellemzı értéket!

Viszonyszámok Megoszlási, koordinációs

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

Dinamikus, bázis, lánc

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

Intenzitási

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

Átlagok

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

Szórás

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

Viszonyszámok átlagolása

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

Standardizálás

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

Érték-, ár- és volumen

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

Fıátlag-, részátlag- és összetételhatás

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

Középértékek

Indexek

Ha lehetıséged lenne az Interneten egy-egy témakörre vonatkozóan - kidolgozott mintafeladatok (elméleti kiegészítéssel) - gyakorló feladatok (megoldással) megtekintésére kihasználnád-e? IGEN NEM Ha igen, milyen témakör feladatit keresnéd meg legelıször? ..........................................

Köszönöm, hogy válaszaiddal segítetted munkámat!

37

1. MELLÉKLET

A feldolgozás eredménye (átlagok és megoszlás) Összesítés Viszonyszámok Megoszlási, koordinációs viszonyszám Dinamikus-, bázis-, láncviszonyszám Intenzitási viszonyszám Középértékek Átlagok Szórás Viszonyszámok átlagolása Standardizálás Indexek Érték-, ár- és volumenindex Fıátlag-, részátlag- és összetételhatás index IGEN NEM Megoszlási, koordinációs Dinamikus, bázis, lánc Intenzitási Átlagok Szórás Viszonyszámok átlagolása Standardizálás Érték-, ár- és volumenindex Fıátlag-, részátlag … Sztochasztikus kapcsolat

12. évf. 3,8 2,8 3,5 5,1 5,4 4,1 3,8 6,1 7,6 7,5 7,5 7,8 25,0 86,2% 4,0 13,8% 3,0 10,3% 3,0 10,3% 3,0 10,3% 5,0 17,2% 6,0 20,7% 5,0 17,2% 15,0 51,7% 15,0 51,7% 13,0 44,8% 0,0 0,0%

14. évf. 3,2 2,5 2,9 4,1 4,1 2,9 3,5 4,5 5,3 6,5 4,4 5,4 22,0 91,7% 2,0 8,3% 2,0 8,3% 2,0 8,3% 2,0 8,3% 5,0 20,8% 5,0 20,8% 5,0 20,8% 11,0 45,8% 9,0 37,5% 10,0 41,7% 1,0 4,2%

E 11. évf. 3,1 3,0 3,0 5,3 4,3 4,9 5,6 6,4 8,9 6,3 5,6 8,3 5,0 62,5% 3,0 37,5% 0,0 0,0% 0,0 0,0% 0,0 0,0% 2,0 25,0% 2,0 25,0% 2,0 25,0% 3,0 37,5% 2,0 25,0% 2,0 25,0% 0,0 0,0%

Együtt 3,5 2,7 3,2 4,7 5,0 3,7 3,9 5,5 6,8 6,5 6,0 6,9 52,0 85,2% 9,0 14,8% 5,0 8,2% 5,0 8,2% 5,0 8,2% 12,0 19,7% 13,0 21,3% 12,0 19,7% 29,0 47,5% 26,0 42,6% 25,0 41,0% 1,0 1,6%

38

2. MELLÉKLET

2. Melléklet <meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=windows-1250"> <meta name="GENERATOR" content="Microsoft FrontPage 3.0">

 

40

3. MELLÉKLET

3. Melléklet <meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=windows-1250"> <meta name="GENERATOR" content="Microsoft FrontPage 3.0"> <meta name="Microsoft Theme" content="mdcont 011, default"> <noframes>

<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=windows-1250"> <meta name="GENERATOR" content="Microsoft FrontPage 3.0"> <meta name="Microsoft Theme" content="mdcont 011, default"> <noframes>

<meta name="GENERATOR" content="Microsoft FrontPage 3.0"> <noframes>

<meta name="GENERATOR" content="Microsoft FrontPage 3.0"> <noframes>

41

3. MELLÉKLET

<meta name="GENERATOR" content="Microsoft FrontPage 3.0"> <noframes>

<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=windows-1250"> <meta name="GENERATOR" content="Microsoft FrontPage 3.0"> <meta name="Microsoft Theme" content="mdcont 011, default"> <noframes>

<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=windows-1250"> <meta name="GENERATOR" content="Microsoft FrontPage 3.0"> <meta name="Microsoft Theme" content="mdcont 011, default"> <noframes>

<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=windows-1250"> <meta name="GENERATOR" content="Microsoft FrontPage 3.0"> <meta name="Microsoft Theme" content="mdcont 011, default"> <noframes>

42

3. MELLÉKLET

<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=windows-1250"> <meta name="GENERATOR" content="Microsoft FrontPage 3.0"> <meta name="Microsoft Theme" content="mdcont 011, default"> <noframes>

<meta name="GENERATOR" content="Microsoft FrontPage 3.0"> <noframes>

<meta name="GENERATOR" content="Microsoft FrontPage 3.0"> <noframes>

<meta name="GENERATOR" content="Microsoft FrontPage 3.0"> <noframes>

43

3. MELLÉKLET

<meta name="GENERATOR" content="Microsoft FrontPage 3.0"> <noframes>

<meta name="GENERATOR" content="Microsoft FrontPage 3.0"> <noframes>

<meta name="GENERATOR" content="Microsoft FrontPage 3.0"> <noframes>

<meta name="GENERATOR" content="Microsoft FrontPage 3.0"> <noframes>

44