Az eurobevezetéséhez kapcsolódó gyakorlati feladatok Magyarországon Az eurobevezetés kapcsán az elmúlt években nemigen esett szó azokról az országos szintű gyakorlati, technikai, szabályozási, pénzforgalmi, informatikai, fogyasztóvédelmi kérdésekről, amelyek elengedhetetlenül fontosak egy ország pénznemének megváltoztatása esetén. A tényleges gyakorlati felkészülésnek a tapasztalatok szerint az eurobevezetést megelőzően legalább négy, de inkább öt évvel korábban meg kell kezdődnie az érintett országban. Ezt figyelembe véve az MNB 2006-ra magas prioritású feladatként határozta meg az eurobevezetéshez kapcsolódó hazai gyakorlati teendők és feladatok végiggondolását, felvázolását, függetlenül a maastrichti kritériumok teljesítésének tényleges időbeli megvalósulásától. Ebben az összefüggésben a Magyar Nemzeti Bank nemrégiben részletes munkaanyagot készített el az euro magyarországi bevezetésének legfőbb gyakorlati tennivalóiról. Az MNB Igazgatósága által is elfogadott munkadokumentum azokat a gyakorlati teendőket vette számba, amelyeket – a makrogazdasági feltételek fokozatos teljesítésével párhuzamosan – Magyarországon is el kell majd végezni az euroövezethez való csatlakozáshoz, az eurónak, mint új pénznemnek a bevezetéséhez. Az eurozónához való csatlakozás két egymás mellett futó felkészülési ágat feltételez: egyrészt a konvergencia program meghatározását és végrehajtását, amely az előírt makrogazdasági kritériumok teljesítését és tartós fenntarthatóságát követeli meg. Másrészt létezik egy eddig keveset emlegetett vonulat, amely annak a szerteágazó gyakorlati felkészülési tevékenységsorozatnak, a nemzeti átállási programnak az összeállítását és végrehajtását jelenti, amely majd lehetővé teszi a pénzcsere és a pénznem-váltás zökkenőmentes lebonyolítását az országban. A szóban forgó anyagnak ugyanakkor nem célja a makrogazdasági feltételrendszer teljesítésének számbavétele, illetve az erre vonatkozó forgatókönyv taglalása. Közismert, hogy az EU-hoz 2004-ben csatlakozott országok számára az eurozónához való csatlakozás nem választható lehetőség, hanem jogi kötelezettség, amelynek csak a pontos időpontja nincs rögzítve. Ennek fényében tehát, függetlenül az euro bevezetésének lehetséges konkrét időpontjától, a nemzeti szintű gyakorlati felkészülés ugyancsak szigorú kötelezettség és felelősség Magyarország számára. Ezért az Európai Unió Bizottsága rendszeresen vizsgálja a 10 új tagállam (továbbá Svédország) gyakorlati felkészülési folyamatát, a felkészülés technikai, szakmai feltételeinek való megfelelés mikéntjét,1 egyúttal e területen igyekszik szakmai segítséget is nyújtani az érintett tagállamoknak. Az euróra való hazai áttérés a gazdaság és a társadalom minden területét érinti. Nem túlzás történelmi feladatnak tekinteni mind jelentősége, mind pedig átfogó jellege miatt. A felkészülési folyamat rendkívül összetett, szerteágazó és sokszereplős, amely az érintettektől a lehető legnagyobb együttműködést és elkötelezettséget követeli meg. A folyamat vezérlése, koordinálása, és kommunikációja közigazgatási feladat, miközben a kívánatos gyakorlati megoldások kialakítását 1
Legutóbb 2006. június 22-én bocsátotta ki az EU Bizottság harmadik jelentését az eurózóna jövőbeli kibővítésével kapcsolatos gyakorlati előkészületek állásáról (COM (2006) 322 Final)
1
érdemes a saját területüket legjobban ismerő szereplőkre bízni. Ezért a konkrét feladatok és megoldások végiggondolásába, a szükséges intézkedések kijelölésébe, a végrehajtás mikéntjének kialakításába a magánszféra szereplőit (hitelintézetek, kereskedelmi vállalatok, fogyasztók stb.) is maximálisan be kell majd vonni a kellő időben, mert nélkülük az átállás sikeresen nem valósítható meg. Az MNB mostani anyaga nagyban támaszkodik más országok gyakorlati tapasztalataira, illetve az új tagállamok által kidolgozott nemzeti átállási tervek ismert elemeire, valamint az EU Bizottság a témában kidolgozott anyagaira.
Intézményi keretek… A felkészülés sikeressége szempontjából különösen fontos, hogy egy széles körben ismert és hozzáférhető nemzeti átállási terv – amelyet a gazdasági szereplők, de a társadalom egésze hitelesnek fogad el – stabil, megbízható keretet és pályát adjon mindenki számára a pénzcseréhez, az arra való komoly felkészüléshez, az elengedhetetlen fejlesztésekhez. A felkészülés egyaránt érinti a közszférát, a vállalkozásokat, a háztartásokat, és így a feladatok meghatározása is e hármas felosztásban szerepel. Az euroátállás szerteágazó, időigényes és sokszereplős volta a feladatok szigorú szakaszolását, az ezzel kapcsolatos tájékoztatási és kommunikációs fázisok precíz meghatározását, nemzeti szinten összehangolt, előzetes ütemtervek kialakítását teszik elengedhetetlenné. Erre annál is inkább szükség van, mivel a vonatkozó közösségi jogi aktusok, az EU szabályok és eljárási keretek is szigorú időhatárokkal dolgoznak, így a hazai és európai folyamatokat, egyes lépések illetve döntések időzítését szorosan össze kell kapcsolni egymással. Az euro bevezetéséhez kapcsolódó felkészülés, annak összefogása – a makro gazdaságpolitikai feltételek és kritériumok teljesítésén túlmenően is – elsődlegesen a Kormány feladata és felelőssége. Az új magyar pénznem bevezetésében, az arra való felkészülésben és a felkészítésben azonban az MNB-nek kiemelkedő feladatai vannak. Az eurót már alkalmazó országokban a bevezetést megelőzte egy igen széles körű, rendkívül szerteágazó, központilag erőteljesen koordinált konzultáció, mely magában foglalta a gazdasági szereplők bevonásával történő szakmai opciók kialakítását, a vállalkozói szektor felkészítését, és a lakosság felvilágosítását. A központi bankoknak kitüntetett szerep jutott a pénzügyi rendszer ill. annak szereplőinek felkészítésében, a bankjegyek és érmék cseréjének megszervezésében, a fizetési és elszámolási rendszerek átalakításában, illetve ezeknek a szereplőknek és rendszereknek az eurozóna egészéhez való zökkenőmentes kapcsolódásának biztosításában, továbbá igen aktívan vettek részt a lakosságot célzó felvilágosítási kampányban. Lényeges, hogy a nemzeti euroátállási terv kidolgozása, a felkészülési folyamat olyan szervezeti keretek között induljon el, amely a feladat összetettségének és súlyának megfelelően lehetővé teszi annak kiemelését a hagyományos hazai államigazgatási intézményi-eljárási keretekből, de támaszkodik a minisztériumok és egyéb hivatalok szaktudására. A jegybank, a kormányzat és az üzleti élet felkészült, döntésképes képviselőiből álló testületnek kell összehangolnia a gazdaság egészét átfogó nagyarányú változásokat, a közös érdekek alapján meghatároznia a gyakorlati felkészülés induló lépéseit, nyomon követnie a tervek megvalósulását, finomítania a terveket. Egy olyan országos bizottsági struktúra kínálkozik, amely lefedné a társadalom és a gazdaság valamennyi szegmensét, és lehetővé tenné az üzleti szféra maximális bevonását az előkészületekbe, a megoldások aktív kialakításába, továbbá a felkészülés saját területükön való ellenőrzésébe. 2
A centralizált koordináció és a tényleges végrehajtás biztosítása magas szintű, közös PMMNB felelősséggel működő nemzeti bizottságot tesz szükségessé, amely rendszeresen beszámol a kormánynak a bevezetés és a felkészülés állásáról, a végrehajtás mikéntjéről. A Nemzeti Euro Bizottság (NEB) jogkörét, mandátumát, költségvetését magas szintű jogszabályban, optimális esetben törvényben kell meghatározni. Az MNB javaslata szerint a Bizottságnak rendszeres beszámolási kötelezettsége lenne a Kormány, illetve az Országgyűlés illetékes bizottsága felé. Miután a feladatok, a felkészülés jól szakaszolható, illetve ezek szorosan egymásra épülnek, elengedhetetlen, hogy az egyes szakaszok végén olyan értékelések, beszámolók készüljenek, amelyeket a Kormánynak jóvá kell hagynia (az Országgyűlés tájékoztatása mellett), és a következő szakasz csak e jóváhagyás birtokában folytatódhatna. A felkészülési folyamatban a NEB lenne az elsődleges tudásközpont, operatív ügyekben az elsődleges döntéshozatali fórum, stratégiai, szakmapolitikai kérdésekben a döntéselőkészítő. Munkájáról, a meghozott döntésekről pontosan tájékoztatnia kell a közvéleményt, továbbá szükség esetén kormányzati intézkedéseket is kezdeményezhet. A Nemzeti Bizottságban az MNB-nek – törvényi feladatkörénél fogva – kitüntetett szerepet kell játszania. A Nemzeti Euro Bizottság stratégiai céljai, a többek között, a következők lennének: •
Kialakítja a konkrét euroátállási nemzeti tervet valamennyi érdekelt szereplő bevonásával, majd figyelemmel kíséri, elemzi és értékeli, valamint számon kéri annak időarányos teljesítését. Így szinkronba hozható valamennyi, az euro bevezetésével kapcsolatos logisztikai és tájékoztatási feladat, illetve az esetleges problémák esetén azokat gyorsan, célirányosan, azonos szempontok szerint lehet kezelni.
•
Hatékony kommunikációs módszerekkel a felkészülési szakaszhoz kapcsolódóan tájékoztatással, közérdekű, a vállalkozókat és fogyasztókat érintő információkkal szolgál az eurobevezetéssel kapcsolatos felkészülésről.
•
Koordinálja, ösztönözi, és szakmai ajánlásokkal aktívan támogatja valamennyi érdekelt résztvevőt a felkészülésben, illetve a felkészítésben, annak érdekében, hogy azok magas szinten vegyék ki részüket a folyamat egészéből, és váljanak részesévé a felkészülésnek.
•
Biztosítja a köz-, és elősegíti a magánszféra technikai felkészülését, ideértve az informatikai- és számviteli rendszereket, a készpénzkezelést, az ármegjelenítő rendszereket, a pénzcserét és más egyéb idetartozó technikai kérdéseket.
•
Az átállás jogi kereteinek megteremtésében aktívan vesz részt, a szükséges jogalkotási lépéseket a Kormánynál kezdeményezi.
3
Európai uniós keretek és eljárások… Az euro bevezetésére az Európai Unió illetékes szervei adnak felhatalmazást az érintett tagállamnak. Jogi értelemben visszavonják az euroalkalmazás kötelezettsége alóli, a csatlakozáskor nyújtott felmentvényt, az ún. derogációt. Az euro bevezethetőségére vonatkozó európai szintű politikai döntés – a derogáció visszavonása – a felkészülés időzítése szempontjából lényeges. A derogáció visszavonására vonatkozó EU-döntéshez három síkon kell a minimumfeltételeknek megfelelni: – az euro bevezethetőségére vonatkozó makrogazdasági és jogi feltételeket teljesíteni kell, – az ERM II árfolyamrendszer kritériumainak legalább két éven keresztül sikeresen meg kell felelni, – a gyakorlati előkészületeknek addigra már megfelelő szinten kell állni. Amennyiben e három feltételrendszer teljesülni látszik, akkor a végső felhatalmazó uniós döntés egy többlépcsős folyamat végeredménye lehet: először az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank (EKB) elkészíti a gazdasági és jogi konvergencia vizsgálatáról szóló jelentést; a jelentés rendszeresen kétévente2, minden páros év októberében készül az euro bevezetésére haladékot kapott tagállamokról. Ha az érintett tagállam teljesíti a felsorolt feltételeket, az Európai Bizottság formális javaslatot tesz a derogáció visszavonására. Ezután, a tényleges döntéshozatal előtt, konzultáció folyik az Európai Parlamentben, majd vitát nyitnak az állam- és kormányfői szintű Európai Tanácsban – ahol lényegében a politikai jóváhagyás is megtörténik. Végül a gazdasági- és pénzügyminiszterek részvételével tartott tanácsi ülésen (ECOFIN) minősített többségi szavazás keretében hivatalosan döntenek a derogáció visszavonásáról. A derogáció visszavonására vonatkozó döntés meghozatalát követően3 állapítja meg a Tanács – az Európai Bizottság javaslata alapján, illetve az EKB-val folytatott konzultáció után, az euroövezeti tagállamok és az érintett tagállam egyhangú határozatával – azt a visszavonhatatlan rögzített átváltási kulcsot (árfolyamot), amin az euro az érintett tagállam pénznemét felváltja. Ezen árfolyam ismerete nélkül nem lehet a nemzeti pénznemben rögzített értékeket pontosan euróra átszámítani, az informatikai és a könyvelési rendszerek végső átállítását befejezni. Az Európai Bizottság és az EKB a kettős árjelzések alkalmazását is ezen árfolyam segítségével javasolja megkezdeni. A hazai euroátállási folyamatra vetítve: a derogáció visszavonásának napja az az időpont, amelytől kezdve az EKB az eurobankjegyek gyártatásának tényleges megkezdésére, és az Európai Bizottság az euroérmék belföldi célokra történő sorozatgyártásának megindítására lehetőséget ad az érintett tagállamnak.
2
3
Az Európai Unióról szóló szerződés értelmében legalább kétévente vagy a derogációval rendelkező tagállam kérésére készül el. Időzítési szempontból fontos, hogy az érintett tagállamnak a két éves cikluson belül is joga van soron kívüli konvergencia jelentést kérnie, ha ez a bevezetés kitűzött dátuma miatt számára szükséges. Nincs ugyan pontosabban szabályozva, a gyakorlatban azonban a derogáció visszavonására vonatkozó döntés meghozatalának napján.
4
Az eurobevezetés lehetséges módjai… Az euro bevezetésére vonatkozó szabályozás számos területen választási lehetőséget ad a tagállamok részére, hogy bizonyos megoldások közül melyiket kívánják alkalmazni. Az érintett tagállamok maguk választhatják meg az euro bevezetésének módját, mérlegelve az adott gazdaság euróra való zökkenőmentes átállásának időigényét. Jogi értelemben az erre vonatkozó nemzeti döntést legkésőbb a derogáció visszavonása előtt kell meghozni, de gyakorlati okokból célszerű minél hamarabb megtenni (alkalmasint 4-5 évvel az eurobevezetés előtt), ugyanis társadalmi szinten jelentős költségek takaríthatók meg vele. Így a pénzügyi közvetítő rendszer szereplői, más vállalatok, illetve a költségvetési intézmények beszerzéseiknél, informatikai fejlesztéseiknél már idejében figyelembe tudják venni az euro bevezetés mikéntje által támasztott követelményeket. A 2169/2005/EK tanácsi rendelet három bevezetési módot tesz lehetővé: 1. a maximum három éves átmeneti időszakot magába foglaló kétütemű bevezetést, 2. a nullára lecsökkentett átmeneti időszakot jelentő együtemű bevezetést, 3. egy ún. fokozatos kivonási időszakkal összekapcsolt, nullára lecsökkentett átmeneti időszakot tartalmazó megoldást (együtemű bevezetést fokozatos kivonási időszakkal). Mindegyik esetben a derogáció visszavonására vonatkozó döntés hatályba lépésének napján, 0 óra 0 perckor kezdődik az átmeneti időszak. A következő ábra mutatja a három lehetséges bevezetési módot a hozzátartozó lépések összegzésével.
5
A lehetséges eurobevezetési módok
Együtemű bevezetés fokozatos kivonási időszakkal
Együtemű bevezetés
Kétütemű bevezetés
Euroövezeti csatlakozás előtti időszak Az átváltási kulcs (árfolyam) megállapítása Az euro bevezetési napjának jóváhagyása
Euroövezeti csalakozás előtti időszak (folytatódása) Kettős árjelzés megkezdhető Eurobankjegyek és -érmék előszállítása megkezdhető
Az euro bevezetésének napja, az €-nap Az euro az ország pénznemévé válik (a derogáció visszavonása hatályba lép) Az átváltási kulcs (árfolyam) hatályba lépése
Időben egybeesik
m ax. 3 évig
Időben egybeesik
Átmeneti időszak Államadósság konvertálási lehetősége Egyéb, nemzeti pénznemben kibocsátott értékpapírok konvertálási lehetősége Pénzpiacok átállítási lehetősége Fizetési rendszerek átállítási lehetősége Bankszámlák konvertálási lehetősége Euroszámlapénz használatának lehetősége Előszállítás
Az eurokészpénz bevezetésének napja, a készpéncsere napja
Kettős készpénz-forgalmazási időszak Nemzeti készpénz továbbra is törvényes fizetőeszköz Nemzeti készpénz kötelező díjmentes váltása euróra a hitelintézeteknél
m ax. 6 hóa
Fokozatos kivonási időszak Jogi eszközök nemzeti pénznemre való hivatkozással is létrehozhatóak (euróra való hivatkozásként értelmezendők)
m ax. 1 évig
Euro törvényes fizetőeszközzé válik Számlapénzként csak euro használható (számlák kötelező konvertálása euróra, számlanyitás kizárólag euróban) Nemzeti pénznemre történő hivatkozás euróbani hivatkozásként értelmezendő
Végső szakasz
Összes célra csak euro használható
Ha a tagállam az együtemű bevezetést választja (azaz az átmeneti időszakot nullára csökkenti), akkor az adott tagállamban a derogáció hatálybalépésének napján az eurobankjegyek és -érmék törvényes fizetőeszközzé válnak, és egyidejűleg a számlapénz is euróra vált át, és ekkortól kezdve a számlapénzben való fizetésre kizárólag az eurót lehet használni. (Értelemszerűen addigra az átmeneti időszak alatt a számlapénz-átállással kapcsolatban megoldandó összes feladatot is teljesíteni kell.) 6
Az együtemű bevezetést választó tagállam dönthet úgy is, hogy bizonyos fokozatosságot mégis megenged a gazdaság euróra való átállításánál. Ebben az esetben, a legfeljebb egy évig tartó fokozatos kivonási időszakban létrehozott, az adott tagállamban végrehajtandó jogi eszközöknél4 továbbra is lehetőség van a nemzeti pénznemre való hivatkozásra. Azonban az ezen jogi eszközök alapján fennálló fizetési kötelezettséget is csak euróban lehet teljesíteni, eltekintve attól, hogy a készpénzhasználatnál bármely tagállam egy bizonyos ideig megengedheti a nemzeti bankjegyek és érmék törvényes fizetőeszközként való használatát is. (Azaz számlapénzként csak euróban, készpénzben viszont egy bizonyos ideig még nemzeti pénznemben is lehet fizetni.) A tanácsi rendelet ugyanakkor kötelezi a tagállamokat arra, hogy a nemzeti pénznem használatát jól körülhatárolható esetekre (bizonyos típusú, vagy bizonyos területeken elfogadott jogi eszközökre) korlátozzák. A kétütemű bevezetésnél az átmeneti időszak alatt a gazdasági szereplők az érintett tagállamokban akár a nemzeti pénznemet, akár az eurót használhatják számlapénzként, ugyanakkor kizárólag a nemzeti bankjegyek és érmék minősülnek törvényes fizetőeszköznek. Az euro számlapénzként való bevezetését nem kíséri a bankjegyek és érmék egyidejű lecserélése, de jogi értelemben a forgalomban lévő nemzeti pénz az euro váltópénzévé válik. Az átmeneti időszakban a tagállamok olyan intézkedéseket tehetnek, amelyek lehetővé teszik a nemzeti pénznemben jegyzett tartozások, kibocsátott értékpapírok euróra való átszámítását, a tőzsdék, a fizetési és az elszámolási rendszerek, a bankszámlák stb. euróra való átállítását. Az átmeneti időszak leteltét követően, utolsó lépésként jelenik meg az eurobankjegyek és -érmék cseréje. A magyar hatóságok az illetékes európai szakértői fórumokon mindeddig az együtemű bevezetés valószínűségét jelezték előre. Hasonlóképpen a 2004-ben csatlakozott országok egyike sem választotta eddig a kétütemű bevezetést. Ezzel szemben az eurozóna mai 12 országa az euro eredeti bevezetésekor a kétütemű megoldást alkalmazta, mivel akkor ők maguk, közösen hoztak létre, vezettek be, ismertettek meg egy addig soha nem látott, nem ismert új közös pénzt ill. mögöttes intézményrendszert. Az új tagállamok közül mindazok, amelyek hivatalosan erről már nyilatkoztak, az együtemű bevezetés mellett tették le a voksot, jóllehet egyeseknél még nem egyértelmű a fokozatos kivonási időszak esetleges alkalmazása. A második hullámban csatlakozóknak annyival könnyebb a dolguk, hogy az euro már létező pénznem, mögötte már euroövezeti szinten olajozottan működő pénzügyi mechanizmusok, intézmények, infrastruktúrák és szabályrendszerek állnak, sőt az euro a magyar állampolgárok és vállalkozások kisebb-nagyobb része számára is ismert és használt pénz. Az együtemű átállás előnye, hogy a pénz cseréjére egy napon kerül sor, nem keveredik össze a számlapénz, illetve a készpénz átállásának idősíkja. Az átállás áttekinthetőbb valamennyi szereplő számára. Az erőteljesen készpénz alapon működő országokban, így Magyarországon is, könnyebb az együtemű bevezetés tudatosítása, elmagyarázása, továbbá az IT rendszereket csak 4
A 2169/2005/EK tanácsi rendelet és az ezt megalapozó 974/98 tanácsi rendelet 18B) cikke is meghatározta a jogi eszközök fogalmát: törvényi és rendeleti rendelkezések, közigazgatási aktusok, bírósági határozatok, szerződések és egyoldalú jogi aktusok. A jogi eszközök (legal instruments) konkrét tartalma eltérhet az egyes nemzeti jogokban. Mindenesetre általánosságban olyan eszközöket jelenthet, amelyek alapján bizonyos anyagi követelések keletkezhetnek: pl. üzleti számla, megrendelés, pénztárgépnyugta, más készülék által adott fizetést igazoló nyugta, adásvételi szerződés, nyugdíjelszámolás, bérelszámolás stb. Ezekben az esetekben tartalmilag ezen jogi eszközöknek az automatizált előállítása, az ezeket előállító rendszerek késedelmes átállítása indokolhatja az átmeneti elfogadhatóságukat, a korábbi nemzeti pénznemre való hivatkozásukat. Ezek körét azonban a nemzeti jogban – a közösségi jog adta keretek között – pontosan meg kell határozni.
7
egy alkalommal kell átalakítani. Hátránya a kockázata: egy napra (munkaszüneti napokkal némi korrekciós tartalékkal) kell a nagy rendszerek zökkenőmentes átállítását koncentrálni döntően a számlapénzfunkciókhoz kötődően, és erre a napra esik a készpénzcsere kezdete - komoly logisztikai kihívásokkal. A gazdasági szereplőknek a gyakorlati felkészülés jelentős részét azelőtt kell elvégezniük, mielőtt a tanácsi döntés megszületne, tehát a gyakorlati felkészülés nagy része során számolni kell az időzítés bizonytalanságával. Együtemű átállásra még nincs gyakorlati tapasztalat, erre jelenleg még csak tervek vannak. Az első ilyen tapasztalat 2007 elejével lesz meg, amikor Szlovénia bevezeti az eurót. Az együtemű átállás fokozatos kivonási időszakkal némileg csökkenti az együtemű bevezetés kockázatait, maximálisan egy évet hagyva bizonyos jogi eszközök, az ezeket automatikusan előállító rendszerek átalakítására a pénzcserét követően is. Előnye ezáltal, hogy meghosszabbodik az a felkészülési idő, amikor a gazdasági szereplők biztosan tudják az euro bevezetésének időpontját. Hátránya, hogy a felkészülési fegyelmet némileg gyengíti, lehetőséget ad egyes felkészülési feladatok későbbi időpontra való halasztására, az átállási folyamat egyes elemei kevésbé áttekinthetőek és elhúzódnak, a várt kedvező hatások egy része is később jelentkezik, és rossz helyzetbe hozza azokat a gazdasági szereplőket, akik időben felkészültek az euro együtemű bevezetésére. Gyakorlati tapasztalat e pillanatban erre a formára sincs. A kétütemű bevezetés óvatos megközelítést tenne lehetővé, több időt engedne a jogszabályok és egyéb jogi eszközök átfogó módosítására, az informatikai, a számviteli rendszerek átalakítására, valamint a készpénzcseréhez szükséges eurokészpénz beszerzésére, lehetővé téve azt, hogy az eurobankjegyeket a normál gyártatási program keretében be lehessen szerezni. Ezen átmeneti időszakban az alkalmazott számlapénz a nemzeti pénz és az euro is lehetne, az egyedi áttérés időpontja – az átmeneti időszak végső időpontja előtt – az érintett gazdálkodó készültségén és akaratán múlna (az adott időszakban). Ugyanakkor az átmeneti időszak teljes ideje alatt a hitelintézeteknek, a pénzügyi infrastruktúráknak, a vállalatoknak párhuzamos rendszereket kellene működtetniük, hiszen egyszerre kellene képesnek lenniük a nemzeti pénzegységek és az euro használatára, befogadására, kezelésére és regisztrálására. A lakosság számára az ismerkedés az euroárszinttel fokozatosabb lenne, eleinte csak a kettős árjelzéseken és a bankszámlakivonatokon látnák az eurót. Ugyanakkor kommunikációs szempontból is nehézkes lenne, hogy miközben Magyarország bevezeti az eurót, az eurobankjegyek és -érmék még nem számítanának törvényes fizetőeszköznek. Ilyen értelemben a kettős rendszerek alkalmazási kényszere miatt ez a megoldás költségesebb, kommunikációs szempontból nehézkesebb, bonyolultabb egy olyan helyzetben, amikor az euro már elterjedt, jól ismert, bevált fizetőeszköz.
Egyéb eldöntendő kérdések: ¾ Milyen hosszú legyen az €-bevezetés utáni kettős pénzforgalmazás időtartama? A 2169/2005/EK tanácsi rendelet hat hónapban határozza meg az ún. kettős készpénzforgalmazási időszak lehetséges maximumát, amikor is mind a nemzeti pénznemben denominált készpénz, mind az eurokészpénz egyaránt törvényes fizetőeszköz. Nemzeti jogszabályban ez a hat hónapos periódus szűkíthető. Ugyanezen tanácsi rendelet kötelezi az eurót bevezető tagállamokban a hitelintézeteket arra, hogy – a nemzeti jogszabályban megállapítható összeghatárig – a kettős készpénz-forgalmazási időszak alatt díjmentesen váltsák be euróra a forintbankjegyeket és -érméket ügyfeleiknek, illetve más személyeknek is. A tanácsi rendelet lehetőséget ad arra, hogy a nemzeti jogszabályok a díjmentes váltásra kötelezettek körét szűkítsék, vagy bővítsék. 8
A legtöbb csatlakozó tagállam az eurozóna országainak gyakorlati tapasztalatai alapján fél-1 hónapos átmeneti időszakkal számol. Tekintettel arra, hogy az euro- és forintkészpénz egyidejű használata mindenki számára teher, célszerű ezt az időszakot ésszerűen rövid időre korlátozni. Ugyanakkor ez az időszak nem is lehet túl rövid, hiszen a teljes készpénzes fizetési forgalomban fel kell váltani a forintot euróval, el kell látni a lakosságot, a kiskerekedőket az új pénzzel, a pénzkiadó és egyéb automatákat euróra kell átállítani, a bevont és az új készpénzt szállítani és feldolgozni kell. ¾ Az €-készpénz előállításának és beszerzésének mikéntje A 2004-ben EU tagállammá vált országok euroövezeti csatlakozása összességében több bankjegy és érme forgalomba hozatalát feltételezi, következésképpen a többletmennyiséget az átállás idejét megelőzően az eurozónán belül elő kell állítani, és ennek az érintett ország rendelkezésére kell állnia. A bankjegyeket az euroövezeti tagállamok egymással együttműködve gyártatják, míg az érméket az érintett tagállamok gyártják le. Már döntés született a tekintetben, hogy hazánk az euroérmék gyártását vállalja, a bankjegyekét nem. Az euroérmék egyik oldalon nemzeti jelleget kapnak, ezért azok hazai, előzetes megpályáztatása, megtervezése, az ezzel kapcsolatos konkrét döntések meghozatala, a folyamat elindítása a kellő időben elengedhetetlen.
Az euro bevezetését kísérő néhány rendező elv… Az eurotérséghez való csatlakozást a legtöbb országban megelőzi néhány fontos általános rendező elv konszenzusos rögzítése, amely az egész csatlakozási stratégiát, illetve a bevezetés gyakorlati megvalósítását végigkíséri. Fontos, hogy a közszféra bevezetésben résztvevő szervei ezekben teljes egyetértésre jussanak, és a megvalósítás során e rendezőelvek mellett következetesen kitartsanak. A rendezőelvek némelyike irányelv jellegű, mások azonban lehetnek olyan elvi alapon nyugvó, finanszírozást érintő, vagy más garanciális szabályok, amelyeket jogszabályba kell foglalni. Az alapelvek közül a legfontosabbak már a közösségi jog – többnyire rendelet – részét képezik. A rendező elvek azon köréről, amelyet európai joganyag nem tartalmaz, először a közszféra felelős szerveinek kell megállapodni, ezt követően erről széleskörű konzultációt érdemes folytatni az üzleti szféra képviselőivel, majd magas szintű döntést hozva, a lehető leghamarabb – a felkészülési folyamat legelején – nyilvánosságra kell hozni, tudatosítani kell az érintettekkel. A legfontosabb rendezőelveket és szabályokat a csatlakozás előtt álló országok nemzeti átállási tervei már tartalmazzák. Magyarországon a következő legfontosabb elvek merülhetnek fel: ¾ Az euro bevezetésének költségeit egyaránt viseli a köz- és a magánszféra. ¾ Az euroátállás sikeres lebonyolításában aktív szerep hárul az üzleti szférára, ezért a
közszféra szervei nagyban számítanak a felkészülés és a bevezetés során a partneri együttműködésre.
¾ Az állami szektor bevezetésben játszott felelőssége nem korlátozódik csupán a központi
költségvetési szervekre. A helyi önkormányzatoknak is komoly feladatuk, szerepük van az átállás sikeres helyi előkészítésében és lebonyolításában, az átálláshoz kapcsolódó szabályok betartatásában.
9
¾ A közszféra szereplőinek a felkészülésben élen kell járniuk – példát állítva a magánszféra
szereplői elé.
¾ Az
euro bevezetéséhez, a gyakorlati felkészüléshez szükséges pénzügyi és humánerőforrásokat idejében tervezni és biztosítani kell mind az állami és üzleti szektorban egyaránt. Az ehhez szükséges tudnivalókat a kormányzatnak kellő időben kommunikálni kell.
¾ Az euro bevezetését, a gyakorlati felkészülést a lehető leghatékonyabban, csak a
feltétlenül indokolt ráfordítással számolva szabad végrehajtani.
¾ A magánjogi szerződések jogfolytonossága garantált. ¾ Az euroátállást, az átszámítást úgy kell végrehajtani, hogy az EU Tanácsa rendeletében
majdan rögzített árfolyamot hat számjegynyi pontossággal alkalmazzák. A kerekítés szabályait is követni kell. Amikor gyakorlati okokból (pl.: eurocentben kifejezhetetlen kis összeg, vagy fix összegben kifejezett bírság, járandóság, díjtétel stb. esetében) elkerülhetetlen a kerekítés, azt úgy kell elvégezni, hogy az ügyfél, illetve a fogyasztó szempontjából mindig a kedvezőbb megoldást kell választani.
¾ Maximálisan törekedni kell arra, hogy az euroátállás, az átárazás önmagában ne legyen
inflációs hatású, és ennek megvalósulását folyamatosan figyelemmel kell kísérni.
¾ Kiemelkedően fontos a felkészülés során a piaci szereplők, ezen belül különösen a
fogyasztók, kisvállalkozások rendszeres tájékoztatása a felkészülésről, a bevezetés gyakorlati tudnivalóiról.
¾ Nagyon fontos a hátrányos helyzetűek tájékoztatása; felkészítésükre külön figyelmet kell
fordítani.
Az euroátállás által érintett legfontosabb területek… Ezen ismertető terjedelmi korlátai nem teszik lehetővé valamennyi fontos téma részletes kifejtését. Ezért most csak jelezni kívánjuk a feladatok sokrétű mivoltát. Ami a jogi környezetet illeti: az MNB szerepkörének változása miatt az Alkotmányt (monetáris politikai hatáskör átadása az EKB részére) módosítani kell. Az MNB-törvény (2001. évi LVIII. tv.) ugyancsak számos ponton módosítást igényel. A hazai felkészülési folyamat során szükséges lesz a teljes magyar joganyag áttekintése, az euro bevezetése miatt szükségessé váló kodifikációs lépések meghatározása. Szükséges lehet egy általános keretet adó, az euroátállás meghatározó elemeiben garanciát, jogbiztonságot nyújtó kerettörvény kidolgozása is. Tételes javaslatok kidolgozása szükséges különösen az államháztartási, pénzügyi tárgyú, adózási, az illetékek kivetésével foglalkozó, a számviteli, statisztikai, a büntetéseket, a bírságokat meghatározó, a munkaerőpiaci, szociális illetve egészségügyi ellátásokat, jogosultságokat megállapító, vagy más módon forintban rögzített értékhatárokat tartalmazó jogszabályok átalakítására, az aktuális forint tételek euróban történő kifejezésére. Érdemes gondolni az önkormányzati szinten kiadott joganyagok átvizsgálására is. Általános alapelvként célszerű lesz rögzíteni: amennyiben az euroátállás miatt módosítani szükséges jogszabályokat a jövőben egyéb okok miatt megnyitják, az euro bevezetésével összefüggésben szükségessé váló jogszabályi 10
módosítás lehetőleg egy lépésben, teljes körűen történjen meg.5 Ez megteremtené az átállással kapcsolatos kiszámíthatóságot a gazdasági szereplőknek, elősegítve az átállásra való időben történő, hatékony felkészülést. Az MNB maga is jogalkotóként jelenik meg a folyamatban. Az eddig kiadott MNB elnöki rendeletek már mind figyelemmel voltak az euroövezeti tagság által megkövetelt szempontokra, de az átállás kapcsán a közösségi joganyag számos további konkrét szabályozási kérdést megjelöl (pl. kettős készpénzforgalmazás időszakának kijelölése, a forint törvényes fizetőeszköz jellegének megszüntetése stb.), ahol az MNB-nek a megfelelő időben jogalkotási feladatai lesznek. Az MNB szempontjából meghatározóan fontos a monetáris politikai eszköztár EKB kompatibilis átalakítása a csatlakozásig. Külön figyelmet kell fordítani arra az alapvető különbségre, hogy jelenleg a hazai piacon strukturális okokból likviditástöbblet van, ezért a fő eszköz a betételhelyezés, az eurozónában ezzel ellenkezőleg, a likviditáshiány miatt a hitelnyújtás a meghatározó eszköz, ami alapvetően más gondolkodást fog megkívánni a piaci szereplőktől is. Azáltal, hogy a monetáris politika hatáskörileg az MNB-től átkerül az EKB-hoz, a devizatartalékkezelés jellege, szerepe is átalakul. A TARGET-hez való csatlakozás is alapvető technikai, infrastrukturális előfeltétele az euro bevezetésének. A kis értékű eurofizetések teljesítésére szolgáló, az euroövezetben megkövetelt STEP2 rendszerhez az MNB már csatlakozott, így az mind a hitelintézetek, illetve rajtuk keresztül már a hazai ügyfelek rendelkezésére áll. A pénz- és elszámolásforgalom euróra történő felkészítésének lényege: azon előfeltételek biztosítása, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a hazai fizetési és elszámolási rendszerek képesek legyenek a pénzforgalom euróban történő teljes körű lebonyolítására. E területen a legfontosabb és legsürgetőbb annak a kérdésnek a vizsgálata, hogy az euroátállás együtemű vagy kétütemű legyen. Csak e stratégiai döntés ismeretében lehet a hazai elszámolási rendszerek kapcsolódását, időigényes átállását megtervezni, majd ezek alapján a hitelintézeti, vállalati, lakossági pénzforgalomban bekövetkező változásokat, feladatokat, átmeneti intézkedéseket meghatározni. Az euroátállás sarkalatos, szakmai, logisztikai és kommunikációs elemeket is magában foglaló, a lakosság számára a legkézzelfoghatóbb eleme a készpénzcsere. Az MNB feladata ennek a társadalmilag legkisebb költséggel való lebonyolítása lesz, egyben a feladat kulcskérdése a készpénzcserében érintett szervezetek és személyek (az MNB, a hitelintézetek, a Magyar Posta, a pénzfeldolgozó és -szállító szervezetek, a kiskereskedők és a lakosság) érdekeinek maximális összehangolása. A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása, valamint egyik alapfeladata a pénzügyi rendszer stabilitásának támogatása. Ennek elemei – többek között – a fizetési forgalom résztvevőin is múlik. E résztvevők fontos csoportja a pénzügyi szektor különféle szolgáltatói. A pénzügyi közvetítőrendszer szereplői az euroátállás „frontvonalában” lesznek, hiszen termékeik átalakítása révén valamennyi gazdálkodóval, lakossági ügyféllel kapcsolatba kerülnek. Sikeres felkészülésük és teljesítményük ezért kulcsfontosságú a gazdaság egészének majdani átállításában is. Rendkívül fontos, hogy az euroátállás a pénzügyi szolgáltatóknál zökkenőmentes 5
Természetesen azzal, hogy ezek a módosítások az euro bevezetés napjától hatályosak.
11
legyen: időben, azonos elvek alapján, a lehető legkisebb inflációs hatással és a stabilitást nem veszélyeztető módon menjen végbe. Az átalakítandó termékek között találhatóak a teljesség igénye nélkül: -
folyószámlák, bankszámlák, ügyfélszámlák; bankhitelek és betétek fix vagy változó kamatozással, rövid-, közép- és hosszúlejárattal, jelzálog-hitelek; kincstárjegyek és államkötvények, a hozzájuk kapcsolódó cash-flow; részvények, vállalati kötvények, jelzálog-kötvények, befektetési jegyek és a hozzájuk kapcsolódó cash-flow; tőkepiaci származékos termékek; tőzsdei ügyletek értékpapírokkal, határidős és opciós, valamint index és termék (áru) kontraktusokkal; nyugdíj és egészségpénztárak, önsegélyező pénztárak, befizetések, egyösszegű vagy járadékszerű kifizetések (cash-flow); életbiztosítási ágba tartozó biztosítási termékek, ugyanúgy, mint a nyugdíj és egészségpénztárak esetében, ki- és befizetések (cash-flow); egyéb kockázati biztosítások, ki- és befizetések (cash-flow), valamint az összetett termékek.
Az értékpapírok (részvények, kötvények, kincstárjegyek, befektetési jegyek) átalakítása komoly kihívás. Csupán illusztrációként érdemes megemlíteni néhány e téren konkrétan jelentkező feladatot: A névérték átszámításához meg kell majd határozni, hogy az euróra történő átszámítás hány tizedesjegyű pontossággal történjék - ez termékfajtáként eltérő lehet. Ennek eldöntéséhez figyelembe kell venni - az adott termék fajtáját (pl. alaptőkét megtestesítő részvények esetében szempont, hogy a kibocsátott mennyiség és az új névérték szorzata a lehető legpontosabban kiadja a részvénytársaság alaptőkéjét, hasonló a helyzet a zárt végű befektetési alapok befektetési jegyeinél, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében ugyanakkor ez a szempont kevésbé dominál); - az adott termék névértékének nagyságrendjét (minél kisebb egy termék egyedi névértéke, annál nagyobb e kérdés relatív fontossága). Számos esetben kerek összegű névérték megállapítása lehet kívánatos: az átszámítást követően nagy valószínűséggel minden esetben eurocentet is tartalmazó értékek adódnak, ezért adott esetben kerekítéseket kell alkalmazni. A rögzített átváltási árfolyamnál kisebb forint névértékű értékpapírok átváltása eurocent értéket eredményez, ezért érdemes lehet a minimális névérték előírását is megfontolni. Az eurocent érték kezelése a rendkívül kicsiny, pl. egy forint névértékű értékpapírok esetében különösen problémás, hiszen az átváltás utáni új érték az egy eurocent törtrészét fogja kitenni. A pénzügyi szektor átállási folyamatában az MNB-nek nyilvánvalóan szabályozói, szolgáltatói, felvigyázói, koordinátori és kommunikációs szerepet kell játszania. A pénzügyi infrastruktúra olyan meghatározó szereplői, mint pl. az OBA, vagy a Giro vagy a KELER is elsődlegesen érintettek a felkészülésben. Ennek megkezdéséhez a szektor szereplőinek 12
olyan alapvető döntéseket kell már a korai szakaszban megismerniük, hogy hazánkban az euro bevezetése két ütemben, vagy egy lépésben történik-e. A két forgatókönyv eltérő szakmai, informatikai és kommunikációs felkészülést igényel. Az átállás során biztosítani kell a részben a közösségi jog által meghatározott közös alapelvek és szabályok (mint a szerződések folytonosságának elve, ügyfélbarát elv, átváltási szabályok stb.) érvényesülését. A pénzügyi szektor tekintetében közülük is kiemelkedik a szerződések folytonosságának elve, amely – többek között – a fix kamatozású pénzügyi és tőkepiaci termékek esetében a nominál kamat sérthetetlenségét is jelenti, azaz az euroátállás miatt a névleges kamatláb nem változhat. Az átállás komolyan érinti a közszférát is, különösen a Kincstárat, a minisztériumokat, az önkormányzatokat. A közszolgálati szféra tág értelmezésben a központi államigazgatást és háttérintézményeit jelenti, az önkormányzatokat, a tulajdonukban lévő szolgáltató vállalatokat, a közalkalmazottakat foglalkoztató oktatási, kulturális, egészségügyi és szociális intézményeket, és egyéb pl. akadémiai kutatóintézményeket, egyben a nagy ellátó rendszereket (pl. OEP, ONYP). A feladat a közszférában is sokszereplős, elég csupán a mintegy 3200 önkormányzatra és a különböző szinteken fellelhető költségvetési intézmények igen magas számára gondolni. Ugyanakkor nagyon fontos – amint ezt a nemzetközi tapasztalatok alátámasztják –, hogy a köz szereplői a felkészülésben élen járjanak, pozitív példát mutassanak az üzleti szférának, a lakosságnak, és esetleges lemaradásukkal legkevésbé se kompromittálják az eurobevezetés sikerét. Az átállás a közszférában is igen költségigényes6, így tehát ennek költségvetési tervezésével és allokálásával időben számolni kell. Az üzleti szféra átállása kiemelkedő feladat: a vállalatok bérszámfejtési, számviteli, adózási, értékesítési, pénzügyi tevékenységét átfogóan érinti. Az árátszámítások miatt sokszor újra kell gondolni a vállalati árpolitikát, a marketinget is. A társasági árképzésnél oda kell figyelni a jogi követelmények betartására. Elképzelhető egyes esetekben a kétoldalú magánjogi szerződések korai újratárgyalásának igénye. A társaságoknál gondoskodni kell a jegyzett alaptőke átszámításáról, adott estben részvényeik átalakításáról, cégbírósági bejegyzéséről, és végül az IT rendszereik átállításáról. Hangsúlyos említést érdemelnek az euroátállással kapcsolatos, a gazdasági szereplőket érintő informatikai feladatok. Az átállásnak igen komoly informatikai vonatkozásai vannak, amelyekkel az üzleti és a közszféra szereplőinek is szembe kell nézniük. (Az irodalom szerint az IT kihívás lényegesen komolyabb, mint a Y2K esetén volt.) Minden olyan hazai informatikai rendszer érintett, amely forintban kifejezett nyilvántartásokat és programokat kezel (statisztika, könyvelés, számlázás, leltár, bérszámfejtés, adózás, üzleti tranzakciók, számlavezetés, követeléskezelés, vagyonkezelés, hitelnyújtás, szociális ellátás, bírságok, adatszolgáltatás, stb). A felsorolásból is látszik, hogy nem létezik olyan gazdasági szereplő, amelynek az informatikai rendszerét az átállás ne érintené. Az informatikai fejlesztések, beruházások rendkívül idő- és költségigényesek. Egyes nagyvállalatoknál, intézményeknél ez akár 2-3 éves átfutású projekt is lehet a hazai euroátállás fő paramétereinek megismerését követően. Az átállás, a beruházások, fejlesztések várható költségeit is kellő időben kell tervezni és allokálni mind az üzleti, mind a közszférában. Ezért IT szempontból is nagyon fontos, hogy a gazdasági élet résztvevői mielőbb igazodási pontokat kapjanak szükséges fejlesztéseikhez a nemzeti átállási terv formájában. E 6
Hollandiában az átállás teljes költsége annakidején csaknem 5 milliárd € volt, ennek kb. 25%-át tette ki a közszféra átállítása.
13
tekintetben ugyan nincs még késedelem, de talán egy átfogó, nagy értékű, a közeli jövőben indítandó vállalati IT fejlesztési projektnek ma is mérlegelnie érdemes azt, hogy az új rendszernek már meg kell felelnie az eurobevezetéshez kapcsolódó majdani követelményeknek. Az euro bevezetését célzó országos felkészülésben, magában a sikeres átállásban kulcsszerepet játszik a helyes, hatékony, mindenkit elérő tájékoztatás és kommunikációs kampány. A kommunikációban az MNB-nek központi banki szerepköréből kiindulva meghatározó felelőssége van. Egyértelmű, hogy a jegybanknak kikerülhetetlen szerepe lesz az euro bevezetéséhez kötődő hazai össztársadalmi szintű kommunikációban, amelynek kiemelt figyelmet kell fordítania a hátrányos helyzetűek és a fogyatékkal élők megfelelő tájékoztatására (pl. idősek, vakok stb.). Fontos terület a fogyasztóvédelem hatékony biztosítása is az átállás során. Az alapvető nehézséget és ellentmondást az okozza, hogy az áremelés – főként az év fordulónapjának környékén – természetes, megszokott gyakorlat, a versenygazdasággal együtt járó jelenség. Ilyen értelemben ennek adminisztratív korlátozása helytelen és filozófiailag is megkérdőjelezhető lenne. Ugyanakkor a pénznemváltás sok esetben közgazdaságilag indokolatlan, a denomináció változása miatt kevéssé tetten érhető, a fogyasztók alacsonyabb informáltsági fokával visszaélő, a torzított verseny lehetőségeit kihasználó áremeléseket is bátoríthat. Az eurobevezetés hitelességének, társadalmi elfogadottságának biztosítása érdekében az inflációs érzület mérséklése ugyanakkor alapvető fontosságú a folyamat egészében. Ezért ez önmagában is a hazai fogyasztóvédelmi tevékenység komoly kiszélesítését fogja szükségessé tenni a bevezetés körüli időszakban. Az átállás során el kell kerülni annak még a látszatát is, hogy az euróra váltás önmagában az árak emelkedését, költségvetési bevételek növelését célozná, vagy megkönnyítené. Ezért fontos – a transzparens és aktív kommunikáció mellett –, hogy a kettős árjelzés a fogyasztók számára a bevezetés előtt már 6 hónappal érzékelhetővé és összehasonlíthatóvá tegye az árak tényleges mozgását, még inkább az árak stabilitását. A piaci verseny érvényesülése mellett a tényleges cél a civil szervezetek bevonásával a fogyasztói tudatosság erősítése, és ezáltal a bújtatott áremelési törekvések mozgásterének csökkentése. Mivel a fogyasztóvédelem minősége, mozgósító ereje, hitelessége, széleskörűsége kulcsfontosságú lesz az euroátállás sikerességében, ezért a fogyasztóvédelem hatósági és civil intézményeinek mielőbbi megerősítése, támogatása, tájékoztatása kiemelkedő feladat lehet. Fontos az esetleges negatív fogyasztói érzések minimalizálása, hogy ezek ne kompromittálhassák az eurobevezetés sikerét. Természetesen maradnak még olyan nehezen besorolható feladatok is, mint pl. a postai bélyegek sorsa, az eurós névértékek meghatározása, illetékbélyegek, állami szerencsejátékok eurosítása stb. Ezen kérdések kezelésére a Nemzeti Euro Bizottság által biztosított keret ad majd lehetőséget. Elkerülhetetlen a válságterv kialakítása: a derogáció visszavonására vonatkozó döntés halasztásából, az elégtelen felkészülésből, a kedvezőtlen nemzetközi gazdasági fejleményekből, a készpénzcsere ideje alatt bekövetkező esetleges katasztrófahelyzetből, a makrogazdasági folyamatoknak a prognózistól eltérő alakulásából vagy bármely egyéb fennakadásból, zavarból adódó veszélyek kezelésére válságtervet is kell kidolgozni.
14
Következtetések A nemzeti gyakorlati felkészülési program időben való elkészítése, elfogadása és folyamatos karbantartása azért fontos, mert ennek végrehajtásához szükséges időigény legkevesebb négy, de optimálisan még inkább öt év lehet. Nyilvánvalóan nem elegendő a gyakorlati előkészületeket akkor meghatározni, amikor a makrogazdasági feltételek már teljesültek, mert az újabb késedelemhez vezethet. Az euróra való hazai áttérés a gazdasági és társadalmi szféra minden területét érinti. Nem túlzás történelmi feladatnak tekinteni mind jelentősége, mind pedig átfogó jellege miatt. A felkészülési folyamat rendkívül összetett, szerteágazó és sokszereplős, amely az érintettektől a lehető legnagyobb együttműködést és elkötelezettséget követeli meg. A folyamat vezérlése, katalizálása, kommunikációja közfeladat, miközben a kívánatos konkrét gyakorlati megoldások kialakítását érdemes a saját területüket legjobban ismerő gazdasági szereplőkre bízni. Ezért a konkrét feladatok és megoldások végiggondolásába, a szükséges intézkedések kijelölésébe, a végrehajtás mikéntjének kialakításába a magánszféra szereplőit (hitelintézetek, kereskedelmi vállalatok, fogyasztók stb.) is maximálisan be kell vonni, mert nélkülük az átállás sikeresen nem valósítható meg. Az európai keretfeltételek mellett Magyarországon is mielőbb ki kell alakítani a gyakorlati felkészülésre vonatkozó intézményi struktúrákat, a nemzeti átállási terveket, és ezeket nyilvánosságra kell hozni. Ez elősegíti, hogy a gazdasági szereplők a nemzeti terv figyelembe vételével tervezzék meg saját euroátállásukat, és gyakorlati javaslatokkal segítsék az országos euroátállási terv finomítását. Az országos, a regionális, a szektorok szerinti és a vállalati euroátállási terveket egymással szoros kölcsönhatásban kell végrehajtani. Miközben elengedhetetlenül szükséges lesz, hogy a gazdasági szereplők kellő időben hozzákezdjenek saját euroátállásukhoz, mindaddig nem lehet a magánszektor beruházásaira számítani, amíg nem fogadják el hitelesnek az euroövezeti csatlakozási programot. Mivel az átállás komplex, időigényes feladat, és a bonyolultabb informatikai rendszerek átprogramozási, tesztelési igénye akár két-három évre is tehető, ezért elengedhetetlen, hogy Magyarországon kellően korai szakaszban elkészüljön a nemzeti átállási terv első változata.
15
