A gyakorlati feladatok és a kompetenciák vizsgálata a pedagógia alapképzésben

ELTE PPK BaBe - Bachelor képzés bevezetését követő kutatás

A gyakorlati feladatok és a kompetenciák vizsgálata a pedagógia alapképzésben Pedagogikum 5. alprojekt

Szarka Emese

Kiss Árpád Konferencia, Debrecen, 2011. szeptember 16-17.

A kutatás kezdete • 2006: a BA átgondolásakor, a célok kitűzésekor még senki nem látta, hogy kint a terepen mi lesz a hallgatók feladata Pedagogikum 5. alprojekt

• 2008: a kutatás megkezdése félévéig)


(2010. tavaszi

A kutatás célja

Pedagogikum 5. alprojekt

a) az adott képzési program fejlesztése, értékelése kutatáson alapuljon, b) a működtetésért közvetlenül felelős oktatók és intézményi szintű vezetők megfelelő minőségbiztosítási háttérrel rendelkezzenek a döntéshozatalhoz c) a professzionális tanulásszervezés és kompetenciafejlesztés tanulása a munka világával való kapcsolatban Kiss Árpád Konferencia, Debrecen, 2011. szeptember 16-17.

Terepen végzett gyakorlatok


Cél: - Részvétel kisebb intézménykutatásokban (individuálisan, párban, kiscsoportban) - Kompetencia- és pályakép fejlesztés az intézményi valóság egy-egy területén - A reflektivitás fejlesztése - A munkaerőpiaci esélyek növelése Terep: A közoktatási feladatokat ellátó intézményeken belüli és kívüli helyszínek (pl. iskolák, múzeumok, színházak, alapítványok, egyesületek, folyóiratok és kutatóintézetek) >> 337 intézmény


Terepen végzett gyakorlatokat igénylő kurzusok és ezek vizsgálata Pedagogikum 5. alprojekt

Kurzusok 2. év őszi félév: Iskolai gyakorlat, iskolai terepmunka, tanulók és tanulócsoportok megismerése (35 óra) 2. év tavaszi félév: intézményi gyakorlat, nevelési intézmények, gyakorlat iskolán kívül, statisztikai módszerek alkalmazása a pedagógiai kutatásban (45 óra) 3. év tavaszi félév: oktatási és nevelési asszisztens specializációs modul szakmai gyakorlata (45 és 60 óra)

A vizsgálat összefoglalása Változók

Harmadév

Hallgatók és gyakorlatvezetőik véleménye

Szakirányos hallgatók és gyakorlatvezetőik véleménye

Feladatrepertoár: iskolai gyakorlata és iskolán kívüli /intézményi gyakorlatok + kompetenciák

Feladatrepertoár + kompetenciák

Alkalmazott módszerek

Visszacsatoló kérdőív

- Asszisztensi kérdőív, - hallgatói reflektív naplók, - végzett hallgatóink kompetencia kérdőíve

A feldolgozás technikája

Táblázat, elmetérkép, körcikkely

Vizsgált terület


1-2 év

Elmetérkép, diagram, reflexió szemelvények

Kiss Árpád Konferencia, Debrecen, 2011. szeptember [1] Minden olyan intézmény, amely nem általános, közoktatási és felsőoktatási intézmény. Más néven külső intézményi gyakorlatnak nevezzük. 16-17.

A kutatás eredményei Pedagogikum 5. alprojekt


Az első két évfolyam tevékenységrepertoárja

Következtetések - tevékenységek - a mentor szerepe - a gyakorlóhely spektruma

A feladatok kompetencia támogatása a) A pedagógiai jelenségek, problémák felismerése, vizsgálata tudományos igényű elemzése, b) A pedagógiai helyzetek felismerése, teremtése és tanulási környezetek alakítása, alkotása, c) Az együttműködésre és tevékenységszervezésre vonatkozó kompetenciákat jelentős mértékben támogatják. A pedagógiai innovációkból, fejlesztő projektekből viszont már jóval ritkábban vehették ki részüket hallgatóink, ahogyan a Segítő, megerősítő kommunikáció alkalmazására is kevesebb szituációban kerülhetett sor.

A szakirányos hallgatók feladatai Kapcsolattartás Ütemterv készítése

Megismerkedés a terep innovációs, szervezetfejlesztési kezdeményezéseivel

Dokumentu melemzés

Megfigyelések készítése a pedagógiai folyamatokról Bekapcsolódás bármilyen jellegű pedagógiai foglalkozásba

Saját tevékenységek dokumentálása Reflektív napló vezetése

Összefoglaló értékelés készítése kompetenciaterületenkén t

A szakirányos hallgatók szakmai gyakorlatának tevékenységrepertoárja 2008–2010 között

Az első két évhez képest a szakirányos hallgatók szakmai gyakorlatában megjelennek: a) olyan feladatok, amelyek elmélyítik az első két évben tanultakat (pl. az alapozó szakaszban a különböző vizsgálatokba való bevonódás, amely vizsgálatokat harmadévben már önállóan végeznek el a hallgatók), b) komplexebbek azoknál (pl. megfigyelési jegyzőkönyvek készítése), c) új elemek is előtérbe kerülnek (pl. fejlesztések, virtuális tevékenységvégzés), d) olyan feladatok, amelyek a pedagógiai innovációk, fejlesztő projektek támogatása nevű kompetenciafejlődést is jelentős mértékben támogatják (pl. IKT és tananyagfejlesztés), e) a pályakép és az elköteleződés szempontjából a szakmai gyakorlatok már lényegesen jobban orientálnak, f) olyan feladatok, amelyeket elvár a gyakorlóhely, de mi nem készítettük fel hallgatóinkat (pl. korrepetálás vagy a próbatanítás), g) olyan feladat, amelynek eredményességét a kurzusvezető elvárja a hallgatótól, de valójában nem helyez kellő hangsúlyt az erre való felkészítésre (pl. interjúkészítés).

A gyakorlatok egyik jelentős problematikája… …az, hogy milyen relevanciája van a képzési tartalmaknak, illetve, hogy a gyakorlóhelyek elvárásait tudja-e, akarja-e kiszolgálni a képzés.

A kompetenciafejlesztés eredményei a szakirányos hallgatók évfolyamán

Az Asszisztensi kérdőívek tanulságai A próbatanítást és a tanórán kívüli tevékenységet felváltotta két másik feladat: a fejlesztés és a publikálás

Az adminisztrációnál helyt kapott az elektronikus napló és egy előkészítő folyamat

A rendezvényeken a szervezési feladatok mellett megjelent a menedzselés és a technikai segítségnyújtás is

1 év alatt végbement minőségi változások!

A hallgatói önreflexiók tanulságai Mindenki észlelt pozitív irányú változást: a folyamatos önfejlődés kompetenciájában.

Stagnálás érzékelhető a segítő kommunikáció gyakorlásában illetve a pedagógiai fejlesztések, fejlesztő projektek révén szerzett képességekben.

Többségüknél előfordult a pedagógiai jelenségek, problémák felismerése, vizsgálata tudományos igényű elemzése és az együttműködés kompetenciájában való fejlődés.

A gyakorlatok hatása a hallgatók kompetencia megítélésére a kompetenciák fontossága A vélemények változása a segítőtámogató kommunikációval kapcsolatban érzékelhető (p=0,069>0,05), bár nem szignifikáns. A képzés 2. éve már nem módosítja jelentősen a kompetenciák fontosságának megítélését, ezek a preferenciák a képzés 1. évének második felében rögzülnek.

saját felkészültségük A kompetenciák fejlődése erősen szignifikáns változást mutat a 2. évfolyamon (p= 0,011<0,05).

A kompetenciákra való felkészültség rangsorának változása az 1. és 2. évfolyam válaszaiban

• Leginkább felkészültnek mindkét évfolyam hallgatói az együttműködés és a segítő kommunikáció terén érzik magukat. • A legnagyobb bizonytalanság a pedagógiai innovációk támogatását és a felelősségvállalást jellemzi bizonytalan helyzetét az is indokolja, hogy a gyakorlatok feladataiban is csak kevéssé jelent meg.

A gyakorlatok minőségbiztosítása A gyakorló terepek gondos kiválogatása

Rendszeresen frissülő adatbázisa (a hallgató igények figyelembe vétele is)

Honorációs háttér

„Mesterségünk címere…” (folyamatos kapcsolattartás)

Rendszerszerű nyomon követés („alkalmazásba venné a szakirányos gyakornokokat?”)

Felkérő levelek > tájékoztatás a terepen végzett gyakorlatokról, elvárásokról a mentor / fogadó intézmény felé

Megbízási szerződések mentorokkal

Hogy még jobban csináljuk! (1) „Tájékoztató füzet” a mentorok számára a hallgatók „tevékenység lehetőség-repertoárjáról”. (2) Tudatosabb célhely megválasztása és a hallgatók orientálásában való szakszerű segítés. (3) A hallgatók buzdítása a Visszacsatoló kérdőívek kitöltésére. (4) A Visszacsatoló kérdőívek eredményeinek megismertetése a fogadó intézményekkel és a hallgatókkal. (5) A gyakorlatok folyamatos minőségbiztosítása. (6) Megfelelő anyagi háttér biztosítása.

Köszönöm a figyelmet!

Szarka Emese ELTE PPK Oktatáselméleti Tanszék [email protected]

A gyakorlati feladatok és a kompetenciák vizsgálata a pedagógia alapképzésben

Recommend Documents