KÉZIKÖNYV az oklevélmelléklet-készítő programhoz
Készítette: SDA Stúdió Kft. 2004. október
(2004. október 11-ei kísérleti változat)
Lektorálta: Dr. Kissné Pap Margit Dr. Kollár István Dr. Réffy József
Készült az Oktatási Minisztérium Nyomdájában
2
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék .................................................................................................................... 3 1. Bevezetés........................................................................................................................... 5 2. Ismerkedés a Programmal ................................................................................................. 6 2.1 Az oklevélmelléklet tartalmi és formai követelményei............................................... 6 2.2. A kezelői felület.......................................................................................................... 9 2.3 A munka megkezdése................................................................................................ 10 2.3.1. Program elindítása, jogosultság-kezelés............................................................ 10 2.3.2. A program menürendszere................................................................................. 12 2.3.2.1. Új dokumentum .............................................................................................. 12 2.3.2.2. Kredit igazolás................................................................................................ 14 2.3.2.3. Oklevélmelléklet megnyitása ......................................................................... 14 2.3.2.4. Oklevélmelléklet mentése digitális aláírással................................................. 15 2.3.2.5. Adatbetöltés XML állományból ..................................................................... 16 2.3.2.6. Az oklevélmelléklet lezárása .......................................................................... 18 2.3.2.7. Az Oklevélmelléklet nyomtatása.................................................................... 22 2.3.2.8. Dokumentum információk.............................................................................. 23 2.3.2.9. Kilépés ............................................................................................................ 23 2.3.2.10. Undo/Redo.................................................................................................... 24 2.3.2.11. Navigációs fa ................................................................................................ 24 2.3.2.12. Nagy ikonok ................................................................................................. 27 2.3.2.13 Rendszergazda jelszóváltás ........................................................................... 27 2.3.2.14 Helyesírás-ellenőrzés..................................................................................... 28 2.3.2.15 A kitöltöttség ellenőrzése .............................................................................. 29 2.3.2.16. Óraegység-beállítás ...................................................................................... 30 2.3.2.17 A napló megtekintése .................................................................................... 31 2.3.2.18 Fejlesztő......................................................................................................... 32 2.3.2.19. Segítség......................................................................................................... 33 2.3.2.20. Online Update............................................................................................... 33 2.3.2.21. Az Oktatási Minisztérium honlapja.............................................................. 37 2.4. A rendszer egyéb fontos funkciói............................................................................. 38 2.4.1. Angol nyelvű szerkesztés .................................................................................. 38 2.4.2. Az oklevélmellékletek archiválása .................................................................... 39 2.4.3. Az archív megtekintő program .......................................................................... 39 2.4.4 Logó csere .......................................................................................................... 41 2.4.5 Egyéb dokumentumok csatolása az Oklevélmelléklethez.................................. 42 3. Példák a használatra......................................................................................................... 43 3.1. Oklevélmelléklet készítése sablonok és exportált egyéni adatok alapján. ............... 43 3.2 Meglévő oklevélmelléklet átszerkesztése.................................................................. 48 3.3. Kézi kitöltés új dokumentumba intézményi, szak és tanterv sablonok használatával. ......................................................................................................................................... 54 3.4 Az oklevélmelléklet készítése teljesen üres mezőkből indulva................................. 57 4. Rendszergazdai teendők .................................................................................................. 60 4.1. Telepítési útmutató ................................................................................................... 60 4.2. A program beállításai ............................................................................................... 63 4.2.1. Paraméterek ....................................................................................................... 64 4.2.2. Kiírandó nevek .................................................................................................. 65 4.2.3. Felhasználók karbantartása................................................................................ 65 4.2.4. XML csomópontok............................................................................................ 66 5. Mi a teendő ha? ............................................................................................................... 68 3
4
1. Bevezetés Az oklevélmelléklet-készítő program magyar és angol nyelvű oklevélmellékletek elkészítésére és archiválására szolgál. Automatikusan kombinálni tudja a Hallgatói Tanulmányi Rendszer adatait intézményi és szakra vonatkozó adatokkal, így az oklevélmelléklet kis munkával kiadható, de megengedi a kézi szerkesztést, az adatok teljes körű kézi bevitelét és újrafelhasználását is. Az oklevélmelléklet az Európai Unió előírásaival teljes összhangban készül. Magát a programot az Oktatási Minisztérium megbízásából az SDA Stúdió Kft. készítette. Ennek a kézikönyvnek az a célja, hogy útmutatót adjon a program használatához. Megcélzott olvasói azok a felhasználók, akik valószínűleg nem rendelkeznek túl mély informatikai ismeretekkel, de mint oktatásban dolgozók bizonyára tisztában vannak minden más, az oktatás oldaláról felmerülő szakkifejezéssel. A kézikönyv megfogalmazásában ehhez igyekszik alkalmazkodni. A dokumentum szerkezetéről röviden: szó lesz arról, hogy mit is jelent az oklevélmelléklet. A fogalomkör tisztázása után a programot mutatjuk be, először a kezelői felületet és azon keresztül a funkcionalitást. A program elindításától a kész dokumentum zárásáig minden mozzanat megismerhetővé válik. Ezt követően gyakorlati példákon keresztül mutatjuk be, hogy miképpen és hányféle módon lehet a programot használva oklevélmellékletet előállítani. Amennyiben a rendszerrel kapcsolatban számítógéppel összefüggő problémák, feladatok, merülnek fel, ezeket informatikai szempontból képzett munkatársak próbálják megoldani. Nekik szól a 4. Rendszergazdai teendők fejezet. Ha valamilyen nehézségbe ütköznek a program használata során, akkor első segítségként használják a kézikönyv „Mi a teendő ha?” című részét. Reméljük, hogy sikerült a programmal kapcsolatos feladatokat érthető formában összefoglalni. Cégünk szándéka szerint a használatot bemutató multimédiás anyag is rövidesen napvilágot lát. Ha ezzel kapcsolatban bővebb és frissebb információkra van szükségük, kérjük bizalommal forduljanak a fejlesztő céghez: http://www.sdakft.hu/ valamint az Oktatási Minisztérium megfelelő oldalához: http://www.om.hu/ds/ Sok sikert és örömet kívánunk a program és a kézikönyv használatához. SDA Stúdió Kft.
5
2. Ismerkedés a Programmal A program használatához először is elengedhetetlen tisztázni, mi is az oklevélmelléklet. Az oklevélmelléklet olyan dokumentum, hivatalos irat, amelyet hazánk felsőoktatási intézményei – hasonlóan a külföldi gyakorlathoz – a megszerzett diploma mellé ki fognak állítani, ezzel is növelve az oklevél információtartalmát. A dokumentum részletezi mindazokat a tanulmányokat és egyéb ide vonatkozó információkat, amelyek az adott diploma mellett még fontosak lehetnek a munkaadók vagy oktatási intézmények számára. A nemzetközileg egyeztetett dokumentum szerkezete kötött, szerkezetének ismertetése az alábbiakban olvasható.
2.1 Az oklevélmelléklet tartalmi és formai követelményei. A programban található oklevélmelléklet-dokumentum tartalmi és formai követelményei megfelelnek az Oktatási Minisztérium (továbbiakban OM) 2004. március 22-én kelt, 11.599/2004. számú körleveléhez csatolt 1. számú mellékletben foglaltaknak, és az OM honlapján is olvashatók. Az oklevélmelléklet nemzetközi modelljét az Európai Bizottság, az Európa Tanács, és az UNESCO európai szervezete a CEPES fejlesztette ki. A magyarországi oklevélmelléklethez is ezt a modellt használjuk, azzal az eltéréssel, hogy a magyar nyelvű dokumentum a magyar felsőoktatás gyakorlatához és fogalomrendszeréhez igazodik. 1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4.
AZ OKLEVÉL MEGSZERZŐJÉNEK ADATAI Vezetéknév: Utónév: Születési dátum (év/hó/nap) Hallgatói azonosító szám vagy kód (ha van ilyen):
2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5.
AZ OKLEVÉL ADATAI A szakképzettség megnevezése és a vele járó cím (ha van ilyen): Az oklevél megszerzése érdekében végzett fő szak/szakok: Az oklevelet kibocsátó intézmény neve és jogállása: A képzést végző intézmény neve és jogállása: A képzés nyelve:
3. 3.1. 3.2. 3.3.
A KÉPZÉS SZINTJÉNEK ADATAI A képzés szintje: A képzés jogszabályban meghatározott, hivatalos képzési ideje: Képzésbe való bejutás feltételei:
4.
A KÉPZÉS TARTALMÁRA ÉS AZ ELÉRT EREDMÉNYEKRE VONATKOZÓ ADATOK 4.1. A képzés módja: 4.2. A képzési program követelményei: 4.2.1. A szak képesítési követelményeire vonatkozó jogszabály száma: 4.2.2. A képzési cél: 4.2.3. A megszerzendő kreditérték: 4.2.4. A szakmai gyakorlat jellege, hossza, kreditértéke:
6
4.3. 4.4. 4.5.
4.2.5. Az ismeretek ellenőrzésének rendszere: Az egyes tantárgyak/érdemjegyek/kreditpontok (ha vannak): Az értékelés rendszere: Az oklevél minősítése (ha van):
5. 5.1. 5.2.
AZ OKLEVÉLLEL JÁRÓ JOGOSULTSÁGOK Jogosultságok a továbbtanulásra: Szakmai jogosultságok (ha vannak):
6. 6.1. 6.2.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK További információk: Egyéb hasznos információk forrásának megjelölése:
7. 7.1. 7.2. 7.3. 7.4.
AZ OKLEVÉLMELLÉKLET HITELESÍTÉSE Dátum: Név és aláírás: Az aláíró beosztása: A felsőoktatási intézmény hivatalos bélyegzője:
8.
A MAGYAR FELSŐOKTATÁSI RENDSZER LEÍRÁSA MAGYARÁZATOK AZ OKLEVÉLMELLÉKLETHEZ
1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4.
AZ OKLEVÉL MEGSZERZŐJÉNEK ADATAI Adja meg az oklevél megszerzőjének teljes családnevét. Adja meg az oklevél megszerzőjének valamennyi utónevét. Adja meg az oklevél megszerzőjének születési évét/hónapját/ napját. Adja meg a kérelmező azonosító számát a hallgatói nyilvántartó rendszerből. Ennek hiánya esetén használja az oklevél adatait a kérelmező azonosítására (oklevélszám).
2. 2.1.
AZ OKLEVÉL ADATAI Adja meg a szakképzettség megnevezését, ahogyan az a képesítési követelményekben és az oklevélben szerepel. Jelezze, ha az oklevél kettős szakképzettséget igazol. Jelezze továbbá, ha az oklevél jogosít valamilyen, országosan elfogadott cím használatára; írja le a cím jelentését és azt is, hogy használata jogi védelem alatt áll-e. Csak a képesítés megszerzése érdekében végzett szakot tüntesse fel. Ha az oklevél kettős szakképzettséget igazol, akkor a két szakképzettség megszerzéséhez elvégzett szakokat jelölje meg. (A magyar felsőoktatási intézményekben oktatott szakok magyar és angol nyelvű jegyzékét az Oktatási Minisztérium összeállította és honlapján közzé tette). Tüntesse fel az oklevelet kiállító intézmény nevét és jogállását. (Ez nem minden esetben azonos azzal az intézménnyel, amely az oktatást végzi.) A jogállás leírásánál használja az intézmény fenntartó szerinti megkülönböztetését (állami, magán, egyházi), típusának megjelölését (egyetem, főiskola) és azt is jelezze, hogy hazai vagy külföldi intézményről van-e szó.
2.2
2.3.
7
2.4. 2.5. 3. 3.1. 3.2.
3.3 4. 4.1 4.2.
4.3.
4.4.
4.5. 5. 5.1
5.2 6. 6.1.
6.2.
8
A kérdés a képzési program lebonyolítását végző intézményre vonatkozik. Ha ez nem azonos az oklevelet kiállító intézménnyel, akkor ennek nevét és jogállását is jelölje meg a 2.3. pontban leírt módon. Adja meg a képzés nyelvét. A KÉPZÉS SZINTJÉNEK ADATAI Jelölje meg, hogy a kérelmező egyetemi vagy főiskolai képzésben vett-e részt. Adja meg a képzés hivatalos időtartamát félévekben és tanórákban, a képesítési követelményekben meghatározottak szerint. (A tanórák számának megadása csak arra az esetre vonatkozik, ha a képesítési követelmények az összes óraszámot is tartalmazzák). Ismertesse, hogy az oklevélmellékletben megjelölt képzési programba való részvételnek milyen feltételei voltak (érettségi, felvételi vizsga). A KÉPZÉS TARTALMÁRA ÉS ELÉRT EREDMÉNYEKRE VONATKOZÓ ADATOK A kérdés arra vonatkozik, hogy milyen formában folyt a képzés: nappali, esti, levelező, távoktatás formájában; folyamatosan vagy megszakításokkal; más intézményből történő átvétellel stb. Adja meg az elvégzett szak (szakok) képesítési követelményeire vonatkozó jogszabály számát; a képesítési követelmények alapján ismertesse a képzési célt, a megszerzendő kreditértéket, a szakmai gyakorlat jellegét, hosszát, kreditértékét (ha van), az ismeretek ellenőrzésének rendszerét (szigorlatok, szakdolgozat, diplomamunka megvédése, záróvizsga letétele). Sorolja fel a képzés során tanult tantárgyakat, súlyozza őket időtartamuk és értékelésük módja alapján; ismertesse az egyes tantárgyakat lezáró értékelés formáját, érdemjegyét, közöttük a szakdolgozat, a diplomamunka és a záróvizsga érdemjegyét, kreditértékét (ha van ilyen). Tájékoztatásul csatolhatja a leckekönyvmásolatát is. Adjon tájékoztatást az intézményben használt értékelés (osztályozás) rendszeréről; jelölje meg, hogy az értékelés rendszerén belül mi számít minimális követelménynek; az ismertetés elkészítéséhez használja fel az oklevélmelléklet 8. pontjához összeállított leírást a magyar felsőoktatásról. Adja meg az oklevél minősítését (ha van ilyen). AZ OKLEVÉLLEL JÁRÓ JOGOSULTSÁGOK Ismertesse, hogy a megszerzett oklevél, milyen további képzési szintekre történő bejutáshoz nyújt lehetőséget: főiskolai képzés, egyetemi képzés, szakirányú továbbképzés, doktori képzés, mesterképzés. Írja le azt is, hogy a szóban forgó képzések milyen végzettséget nyújtanak. Ismertesse, hogy az oklevél milyen szakmai jogosultságokat biztosít. TOVÁBBI INFORMÁCIÓK Olyan információkat adjon meg, amelyek az eddigiekben nem szerepeltek, de fontosak lehetnek a képesítés megítélése és a képző intézmény jellemzése szempontjából. Ehhez a ponthoz javasoljuk elkészíteni a felsőoktatási intézmények rövid, magyar és angol nyelvű leírását. Jelöljön meg olyan információ-forrásokat, ajánlásokat, ahol további információkat lehet kapni az oklevélről és a felsőoktatási intézményről.
7. 7.1. 7.2. 7.3. 7.4. 8.
AZ OKLEVÉLMELLÉKLET HITELESÍTÉSE Az oklevélmelléklet kibocsátásának dátuma. Ez nem feltétlenül ugyanaz a nap, melyen az oklevelet kiadták. Az oklevélmelléklet hitelességét igazoló tisztviselő neve és aláírása. A hitelességet igazoló személy hivatalos minőségének, beosztásának megnevezése. Az oklevélmelléklet hitelességét végző intézmény hivatalos bélyegzője vagy pecsétje. A MAGYAR FELSŐOKTATÁSI RENDSZER LEÍRÁSA A magyar felsőoktatás magyar és angol nyelvű leírását az Oktatási Minisztérium készítette el. Az oklevélmelléklet kiállításánál kizárólag ez a leírás használható. Elérhető a www.om.hu/ds címen.
2.2. A kezelői felület A kezelői felületen az oklevélmelléklet a véglegeshez hasonló szerkezetben látható. Mivel a program a WYSWYG („What you see is what you get”) elven működik, azaz „azt kapod amit látsz”, ezért a felhasználó a kezelői felületen a megfelelő adatokkal kitöltheti az egyes mezőket, és máris a végleges képernyőt látja maga előtt:
Aki már töltött ki a weben valamilyen űrlapot, az megnyugvással veheti tudomásul, hogy teljesen otthon van ebben a környezetben. Ez olyannyira igaz, hogy maga a kezelői felület sem más, mint egy speciális böngésző, lásd Internet Explorer, így annak minden előnyét élvezheti a munka során.
9
Ma gyakori webes megoldás az is, hogy a dokumentumban felfedezhető strukturáltságot megpróbálják megjeleníteni. Ennek az eszköznek az oklevélmellékletben Navigációs fa a neve. Erről a későbbiekben még lesz szó. Lássuk tehát most a munkafolyamatot az elejétől.
2.3 A munka megkezdése. A program indításához keressük meg a start menüben a program bejegyzését, és kattintsunk az Oklevélmelléklet-készítő Program … ikonra. Látható, hogy „Oklevélmelléklet” kezdetű ikon kettő is van. Számunkra az Oklevélmelléklet-készítő Program ikon fontos. A másik, az Oklevélmelléklet Megtekintő Program szintén a rendszer részét képezi, róla a későbbiekben még lesz szó. Az Oklevélmelléklet-készítő Program ikonra kattintva aktivizálhatjuk a programot. Az ikonok a felhasználói munkaasztalról is elérhetők. Indítsuk el a programot. A felhasználó számára észrevétlenül az alábbi folyamatok játszódnak le: 1. Integritás-vizsgálat (jogosultság-független). 2. Login, azaz bejelentkezés. 3. Alapbeállítások, és a felhasználó-függő beállítások betöltése.
2.3.1. Program elindítása, jogosultság-kezelés A program elindításánál a felhasználó először a belépési felülettel találkozik. Beléptetési funkció:
10
A belépés az azonosító és a jelszó megadásával történik A szokásos felhasználói név és jelszó megadása mellett ez az a felület, ahol a felhasználó azt is kiválaszthatja, hogy milyen nyelven kívánja létrehozni az oklevélmellékletet. Jelenleg a magyar és angol nyelv közül választhat a megfelelő zászlóra kattintva.
A nyelv kiválasztása Néhány szó a programban megvalósított jogosultság-kezelésről. Két szerepkör van: • •
Általános felhasználó RENDSZERGAZDA
A program filozófiája nagyon egyszerű: Mindenkinek rendelkeznie kell a megfelelő felhasználói névvel és jelszóval (az általános felhasználónak és a RENDSZERGAZDÁ-nak is). A plusz funkcionalitás, amivel a rendszergazda rendelkezik az, hogy kezelheti a program beállításait. A 4. Rendszergazdai teendők című fejezetben erről bővebben lesz szó, itt csak felsoroljuk, hogy a rendszergazda milyen beállítási funkciókat végezhet: • • • •
Beállíthatja a program munkakönyvtárait. Megváltoztathat, ezáltal másra cserélhet fontos állományokat. Beállíthatja a navigációs fában használt megnevezéseket. A program indulásakor a RENDSZERGAZDA az egyedüli felhasználó, aki minden későbbi felhasználót létrehozhat. Ezek mind általános felhasználók lesznek. • Befolyásolhatja a program működését adó XML struktúrát értelmező mechanizmust is. Senkit ne ijesszen meg az, ha az előbbi felsorolásban néhány furcsán csengő informatikai szakkifejezést olvasott. A mindennapi munkához ezekkel a kifejezésekkel nem kell megismerkednie. Mindössze arról van szó, hogy a program egyszeri installálása (telepítés), valamint az elkészített oklevélmellékletek archiválása körüli munkák megkívánnak bizonyos informatikai ismereteket. Az említett feladatokért felelős személy ésszerűen a RENDSZERGAZDA, aki a megfelelő eszközöket megkapja, hogy kellő hatékonysággal végezhesse ezeket a feladatokat.
11
Felvetődik az a kérdés, hogy ennek a kitüntetett felhasználónak mi a jelszava? Nos, ezt a telepítő készlettel az adott intézmény egy külön borítékban kapja meg. Installálás után a program lehetőséget ad arra, és ajánlott is, hogy ezt a jelszót megváltoztassák.
2.3.2. A program menürendszere Ebben a fejezetben a program menürendszeréről adunk részletes tájékoztatást. Itt annak a szoftvernek a mintáját vettük alapul, ahol hasonló módon egy dokumentum kezelése a cél. Ha ilyen programot kell mondanunk, szinte biztos, hogy az elsők között a MS WORD jut az eszünkbe. Amennyire lehetett, és a funkció hasonlósága megengedte, itt is ugyanazon csoportosítással találkozik a menüben a felhasználó, mint a Microsoft Word-ben. Mivel a jellemző felhasználó csoport nagy valószínűséggel rendelkezik ilyen jellegű program ismerettel, így a megrendelő jogos és természetszerű kérése volt, hogy ezt a menürendszert vegyük alapul. Követve a Word-del foglalkozó szakkönyvek metódusát, mi is haladjunk balról jobbra és fentről lefelé és ismerkedjünk meg ezekkel a funkciókkal. Figyelem: kihasználva a funkciók önállóságát, az itt olvasható szövegek köszönnek vissza a help szövegeiben is. Itt egy felsorolás következik, amelyben a felhasználó (akár itt a kézikönyvben, akár a helpben) megtalálja az adott funkció leírását. Folyamatában szemléltető leírást a következő fejezetben talál az olvasó.
2.3.2.1. Új dokumentum A dokumentum a főmenüpont első alpontjaként, a menüben és a gyors gombok között is megtalálható. Funkciója egy teljesen elejéről elindított munkafolyamat első lépésének megtétele. Aktivizálásakor a következő ablak jelenik meg:
A leírtak alapján nem véletlen, hogy ugyanezzel az ablakkal találkozunk a program elindításakor is. Itt két alternatíva közül választhat a felhasználó. Egy sablonokkal – erről a fogalomról még lesz szó a későbbiekben – megtámogatott munkaindítás mellett dönt, vagy egy már szerkesztett korábbi dokumentummal akar tovább dolgozni. Az Új dokumentum indítása funkció egy következő ablaka:
12
Itt az új dokumentum alap kitöltéséül szolgáló sablonok használatáról lehet rendelkezni. A rendszer által kezelt sablonok típusai: • • •
Intézményi Szak Tanterv
Definiáljuk, mik is ezek a sablonok. Ezek bizonyos oklevélmellékletek közös részei, melyeket az intézmény, a szak, vagy a tanterv határoz meg. Megint a Word párhuzamot tekintve, a sablon ott valamilyen alapbeállításokat és szövegeket tárolni képes állomány. Itt szintén egy állományról van szó, amelyről azt kell tudni, hogy ugyanolyan oklevélmelléklet formátummal rendelkezik, mint amelyet például éppen szerkesztünk, de ezt a felhasználó speciális mentéssel elteszi későbbi felhasználásra. A speciális mentés módja a későbbiekben meglelhető a mentés funkció leírásában. Mire is szolgálnak a sablon-típusok? Nos, szerepük a későbbi felhasználáskor van. Azzal, hogy a felhasználó a fent felsorolt típusok valamelyikét választotta, azzal azt adta meg, hogy betöltéskor a dokumentumnak az intézményi, szakot leíró vagy inkább a tantervi részén, vagy mindegyiken akarja viszontlátni ezeket a közös adatokat. Térjünk vissza az Új dokumentum indítása ablakhoz. Található itt még két kitöltendő mező, az egyik a dokumentum törzskönyvi számának beírására szolgál, a másik pedig annak a hallgatónak a tanulmányi rendszerbeli azonosítóját rögzíti, akinek az oklevélmelléklet készül. Ezeket az adatokat azért fontos ebben a fázisban rögzíteni, mert a rendszer a későbbiekben a történteket ezekhez az azonosítókhoz kötve naplózza ( a naplózásról bővebb leírás majd később olvasható). Ha a felhasználó nem töltené ki ezeket a mezőket, akkor egy-egy standard karaktersorozat kerül a mezőkbe (#diploma_szama, #Hallgato_azonosito), melyeket később kell módosítani. A sablonokkal közösen kezelt logó fogalmáról: A logó-ról lesz még szó a későbbiekben, most csak annyit, hogy a nyomtatandó anyagon a logó az a kisméretű kép, amely az adott intézmény címerét tartalmazza. Kezelésére lehetőséget ad a program.
13
Térjünk vissza oda, hogy vagy új dokumentumot indít a felhasználó, vagy egy korábban szerkesztett és elmentett dokumentumot folytat. Ha ez utóbbi mellett dönt és a ikonra, képre kattint az
Ablakban, akkor az elindított folyamat következő ablaka:
Egy operációs rendszer által adott megnyitás-ablak jelenik meg (ugyanezzel találkozunk, pl. ha Word-ben vagy Explorerben nyitunk meg egy állományt), amelyben kiválaszthatja, melyik korábban szerkesztett állománnyal akar dolgozni. A Megnyitás ablakokon található Mégse gomb biztosít visszautat, ha a felhasználó meggondolta magát.
2.3.2.2. Kredit igazolás A kredit-igazolás előkészítése hasonló az oklevélmellékletéhez, a rész-tanulmányok igazolására szolgál. A program jelenlegi verziója ezzel a szolgáltatással még nem rendelkezik.
2.3.2.3. Oklevélmelléklet megnyitása A rendszer és a fejlesztői szóhasználatban a dokumentum, valamint az oklevélmelléklet megegyező fogalmat jelöl.
14
Amit érdemes az Oklevélmelléklet megnyitása funkcióról tudni az, hogy ugyanazt az előbb megismert Megnyitás ablakot használja, tehát a működés ugyanaz.
Az ablak segítségével ki kell választani egy már korábban szerkesztett oklevélmellékletet. A megnyitás ablakban alkalmazott állomány szűrés is a felhasználó tájékozódását segíti, azaz csak a megfelelő kiterjesztéssel rendelkező állományok közül lehet választani.
2.3.2.4. Oklevélmelléklet mentése digitális aláírással
15
Ez a funkció alkalmas arra, hogy a felhasználó az eddigi munkáját rögzítse, és egyben az esetleges külső beavatkozások ellen védje az ún. digitális aláírással. Néhány mondatban most definiáljuk, mi is értendő ez alatt. A digitális aláírás egy olyan informatikai módszert jelent, amivel egy-egy objektum, jelen esetünkben egy állomány eredetisége, változatlansága szavatolható. A módszer fontos mozzanata az állományból az úgynevezett hash vagy lenyomat elkészítése. Ez alatt egy, az eredetihez képest jelentősen kisebb állományt értünk, amelyre igaz, hogy az eredeti nagy állomány akár kis megváltozása ebben a kisebb állományban is változást okoz. Ezek után elég ezt a kisebb állományt valamilyen kódolással védeni (pl. egy 256 bites RSA mint a programunk esetében), és máris védhető lesz a teljes állomány. Így megmondható, hogy a digitális aláírás óta történt-e bármilyen változás a védett állományon. Itt a digitális aláírás nem személyhez, hanem programhoz kötött: használatához sem az intézménynek, sem a felhasználónak nem kell külön digitális aláírással rendelkeznie. A definíció után nézzük, mit is jelent ez a program esetében. A felhasználó ad egy nevet ennek a mentésnek az adott könyvtárban. Az adott névnek megfelelő méretű és XML kiterjesztéssel rendelkező állomány keletkezik. Ezek után beindul egy folyamat, amely ehhez az előbbi leírásnak megfelelő digitális aláírás állományt tesz mellé, aminek a neve megegyezik az adatállománnyal, de kiterjesztése .SIG. A későbbiekben ennek akkor van jelentősége, amikor egy korábban szerkesztett dokumentumot nyitunk meg újra. Ekkor a rendszer a digitális aláírás segítségével tudja megmondani, hogy az utolsó mentés, azaz a digitális aláírás óta volt-e külső eszközzel módosítva a dokumentum. Visszatérve még az eredeti funkció-ablakhoz, látható rajta, hogy az adott dokumentumot akár sablonként is elmenthetjük, tipizálva azt az intézményi, szakos, tantervi típusok valamelyikébe. Arról, hogy a munkánkban miként hasznosíthatjuk ezeket a sablonokat, már volt szó. Arról, hogy melyik sablon a dokumentum melyik részére történő leszűkítést, szűrést jelent, bővebben a 3. Példák a használatra című fejezetben lehet olvasni.
2.3.2.5. Adatbetöltés XML állományból Ez a dokumentum a főmenü következő menüpontja. A funkció célja, hogy minden az oklevélmellékletnek megfelelő szerkezetű XML állomány forrásul szolgálhasson az éppen szerkesztés alatt álló dokumentum számára. Ennek megfelelően egy operációsrendszeres megnyitás ablakkal kéri a felhasználót arra, hogy jelölje ki, melyik lesz az adatbetöltés forrása.
16
Amint ez megtörtént, a rendszer megkérdezi, hogy
Ezen a felületen lehet kiválasztani, hogy a tanulmányi rész adatait átvesszük vagy sem. Ha igen a felhasználó választása, akkor egy újabb ablakban megkérdezi:
17
Felhívjuk a figyelmet, hogy ez a kérdés csak a jobb oldali képernyőn, a táblázatban feltüntetett adatokra, nevezetesen a tanulmányi információkra vonatkozik, és a többi adat átvétele ettől függetlenül megtörténik. Fontos kitétel az is, hogy alapértelmezésben az adatbetöltés csak ott fog eredménnyel járni, ahol eddig nem volt beírt adat, azaz üres volt a mező. Külön kérdés-ablakben lehet megadni, hogy az átemelt adatokkal csak az üres mezőket kívánjuk-e felülírni, vagy pedig az importált állomány minden mezője betöltődik a megfelelő ablakba, függetlenül attól, hogy ez utóbb i üres-e vagy nem. A későbbiekben még példán keresztül is bemutatjuk a folyamatot, de itt kell megjegyezni, hogy ezen a szerkesztő felületen lehet további adatokat is bevinni, újabb adatbetöltéssel.
2.3.2.6. Az oklevélmelléklet lezárása Az egész munka szempontjából az egyik legfontosabb mozzanat. Elkészült az oklevélmelléklet és ezt a rendszer számára jelezni kell. Erre szolgál ez a funkció. Talán hasznos lesz összefoglalni, milyen folyamatok játszódnak le ilyenkor, és milyen hatással lesz a későbbiekre az, hogy az adott oklevélmelléklet lezárt állapotba került. Az oklevélmelléklet lezárásához a következőknek kell teljesülniük: • •
Minden mezőnek, amelyet kötelező kitölteni, értékkel kell rendelkeznie. Ha kitöltő nyelv váltás történt az adatok átemelésekor, akkor minden elemnek el kell végezni a fordítását, ami a rendszer számára azt is jelenti, hogy mindazokat az értékeket, amelyek a másik nyelvből történő változatlan másolással kerültek oda, átírták.
Ha ezeknek a feltételeknek valamelyike nem áll fent a rendszer a következő ablakkal jelez:
Emellett minden olyan mezőben, ahol értéknek kellene lennie, egy piros X jelzi a hiányt. Érdemes ilyenkor a kitöltöttség-ellenőrzést is lefuttatni, ahol arról is kaphat információt a felhasználó, hogy mi a neve az adat elemnek, ahol éppen nincs érték, de kellene lennie. Ha mégis úgy dönt, hogy ennek ellenére lezárja a szerkesztett dokumentumot, akkor megteheti az igen gombra klikkelve. Ekkor a döntés súlyára emlékeztetve egy újabb ablak arra hívja fel a figyelmet, hogy ebben a mozzanatban kell megtörténnie az Oklevélmelléklet lezárásának és nyomtatásának.
18
Ha erre a kérdésre is pozitív válasz érkezett, akkor elindul a folyamat, aminek lépései a következők: 1. A dokumentum tényleges kinyomtatása. 2. A dokumentumban a lezárt jelző beállítása, aminek a későbbiekben lesz hatása a rendszer viselkedésére a lezárt dokumentummal szemben. Ezzel együtt a dokumentum lezárt állapotban elmentésre kerül. 3. Elkészül egy archiváló állomány, amely minden olyan állományt tartalmaz, amelynek szerepe lehet egy esetleges későbbi visszakeresésben és azonosításban. Ez az archiváló állománynak PRI kiterjesztéssel ott lesz az elkészült dokumentum mellett a kimenetül szolgáló OKLEVELMELLEKLETEK könyvtárban, azon belül egy évenkénti tagolású alkönyvtár struktúrában. Figyelem! Ez a könyvtárnév átnevezhető, és a rendszer tárolja az aktuális nevét a konfigurációs állományában, így a név megváltoztatását ott is át kell vezetni! Tehát mit is lát ezekből a folyamatokból a felhasználó?
19
Ismét egy jól ismert ablak, amelyben meg kell mondani, hogyan kívánja menteni az oklevélmellékletet. Majd a felhasználónak egy igen/nem válasszal el kell döntenie, hogy mindkét nyelven el akarja-e készíteni az adott dokumentumot papírra, vagy csak az egyik nyelven. Ezután a nyomtatási előképpel ellátott ablakról a nyomtatás is aktivizálható.
Ha az előkép megfelelő, akkor a nyomtatás gombbal lehet kinyomtatni. A nyomtatásnál nagy körültekintéssel kell eljárni, hiszen egy speciális papírra készül a dokumentum. Az
20
intézmények valószínűleg egy, a képen is látható, kétoldalas nyomtatásra is képes lézernyomtatóval fogják a rendszert használni. Annak a beállítására jön fel a máshonnan is jól ismert nyomtatási dialógus-ablak, ahol a felhasználó végrehajthat minden olyan beállítást, amit szükségesnek lát.
Az esetleges nyomtatási kudarc korrigálására a következő ablak ad lehetőséget:
Ha nemleges a válasz, akkor a lezárás nem történik meg, azaz pontosabban a lezárás jelző nem kerül a dokumentumba, csak egy egyszerű mentés történik meg digitális aláírással. Arról, hogy a lezárás ténylegesen nem történt meg, egy nyugtázó ablak tájékoztat.
21
2.3.2.7. Az Oklevélmelléklet nyomtatása A következőkben a nyomtatás funkciót mutatjuk be. A folyamat egy pdf dokumentum létrehozásával és annak Acrobat Readerben történő megnyitásával indul. A megnyitás az ún. activeX technológiát használja, ami a felhasználó számára annyit jelent, hogy ugyan az Acrobat Reader program a gépen telepített verzióját használja, de annak beállításával semmilyen feladata nincs és maga az Acrobat Reader is egy a rendszer saját keretablakában jelenik meg. A nyomtatással kapcsolatban fontos tudni, hogy a megfelelő lézernyomtató alacsonyszintű vezérlése a program hatáskörén és koncepcióján kívül esik. Nyomtatáskor az aktuális operációs rendszerben felinstallált (alapértelmezett) nyomtatót és annak drivereit fogja használni. Csak a lezárt oklevélmellékletet lehet kinyomtatni, addig a nyomtatás csak ELŐKÉP felirattal ellátott formában lehetséges. Egy ilyen nyomtatási előkép látható itt:
A nyomtatás ezen az ablakon található Nyomtatás gombbal végezhető el, megnyomása után a felhasználónak módja lesz még az általa szükségesnek ítélt beállítások elvégzésére.
22
2.3.2.8. Dokumentum információk Párhuzamos példaként a WORD-t említhetjük, ahol megtalálható egyfajta kimutatás a szerkesztett állományról, mint esetünkben. A következő Információk a szerkesztett dokumentumról... ablak minden fontosabb információról tájékoztat az adott oklevélmelléklettel kapcsolatban.
Az információk közül bővebb ismertetésre szorul a GUID. A rendszer ezt a Microsoft által bevezetett és támogatott azonosítót használja minden egyes új dokumentum mentésekor, annak későbbi azonosítását lehetővé téve. A GUID mozaikszó egy globális azonosító számra utal, és a gyakorlatban 16-os számrendszerbeli számsort jelent tagolt formában, kapcsos zárójelek között. A mögöttes technológia azt biztosítja, hogy ilyen azonosítóból időben és térben nem keletkezik másik, így örök időre tud azonosítani bármit, aminek az algoritmus kiosztott egy ilyen azonosítót. Az ablak alján olvasható felhasználó az a felhasználó, akinek az eltárolt kulcsával ez a dokumentum utoljára digitális aláírást kapott. Itt a felhasználói név mellett az eltárolt teljes név is olvasható.
2.3.2.9. Kilépés Érdemes megjegyezni, hogy a rendszer természetesen a ma már elvárható módon kilépéskor felajánlja a szerkesztett dokumentum elmentésének lehetőségét.
23
Igenre egy digitális aláírással mentés indul el. Nemre mentés nélkül fejezi be futását a rendszer, a Mégse pedig lehetőséget ad visszavonni ezt a parancsot.
2.3.2.10. Undo/Redo Áttérünk a Szerkesztés főmenüre. A WORD menürendszeréhez hasonlóan a Szerkesztés főmenüben az UnDo/ReDo funkciót találja a felhasználó.
Aki már dolgozott szövegszerkesztővel, vagy más Office eszközzel, annak ismerős ez a funkció. Az UnDo (angolból fordítva: Visszavonás), akkor tesz jó szolgálatot, ha egy végrehajtott műveletről bebizonyosodik, hogy téves volt. Ha pedig rájövünk, hogy ez a visszavonás volt téves, akkor pedig a ReDo (Mégis) funkciót kell használni. A rendszer egy 20 lépés mély „emlékezetet” biztosít, amelyben ezeknek a funkcióknak a segítségével lépkedhetünk. Figyelem! A rendszer működéséből adódóan vannak pontok, ahol ezt az emlékezetet nullázni kell. Ezek logikus pontok – új dokumentum, kitöltő nyelvváltás stb. – és a használat során könnyen megszokható lesz.
2.3.2.11. Navigációs fa Ez a Nézet menüpont egyetlen eleme, mivel a már említett „Azt kapsz amit látsz” elv megköti a rendszert abban, hogy milyen nézeteket kezelhet. Az egyetlen ilyen lehetőség a képernyő jobb oldalán található úgynevezett Navigáló fa.
24
Aki már használta a mai Windows-okban elterjedt Windows Explorert, annak nem lesz idegen ez a fastruktúra (fastruktúra a matematikában főként a gráfelméletben használt fogalom, azt kell tudni róla, hogy hierarchikus, egymást tartalmazó szerkezetek – lásd könyvtárak – megjelenítésére alkalmas ábra). Mivel az itt használt XML (eXtended Markup Language, azaz kiterjesztett definiáló nyelv) jellemző sajátja, hogy hierarchikus, a csomópontok egymást tartalmazhatják, ennek megfelelően létezik a tartalmazó (azaz szülő) és tartalmazott (azaz gyermek) fogalma. Ennek az ábrának a felhasználó számára fontos funkciója az, hogy rákattintva bebarangolhatja a teljes dokumentumot. Mit is jelent ez a gyakorlatban? Nos, válasszuk például az <1. Megszerző> pontot és kattintsunk rá. Ekkor az történik, hogy a neki megfelelő részdokumentum lesz látható a jobb oldalon.
25
A nagyobb dokumentumokban a barangolás hasznos szolgáltatás lehet, de lényegesebb dolog, hogy ez a pozicionálás lehetőséget ad olyan műveletre, mint a beszúrás valamint a törlés aminek fontos, hogy mely pontról indították és ezt adja meg az adott pozíció. A beszúrás és a törlés két elemmel végezhető el: • Modul • Tárgy (Kurzus/Tárgy) Lássunk erre egy példát. A lényeges hely a képzés és eredményeken belüli Transzkript és ott egy modul (mivel ott több modul is lehet). A kurzorral a Transzkript szövegre ráállva, majd jobb egérgombbal rákattintva, új Modul illeszthető be. A kurzorral a Modul szövegre ráállva, majd jobb egérgombbal rákattintva, a következő lebegő menüt kapja a felhasználó:
26
Összefoglalva tehát: a Navigációs fa egy olyan vizualizációs eszköz, melynek a dokumentumban pozicionálás a feladata. A megfelelő helyen elindított beszúrás és törlés művelet az, amit ennek az eszköznek a segítségével lehet csak megtenni.
2.3.2.12. Nagy ikonok Az eszközök menüpont első alpontja a Beállítások, csak a RENDSZERGAZDA felhasználó számára engedélyezett funkció. Ennek az ismertetése a 4. Rendszergazdai teendők című fejezetben lesz olvasható. Most az általános felhasználók számára elérhető első alpontról, a Nagy ikonokról lesz szó.
A gyors gombok használata könnyebb elérhetőséget biztosít. A méretezés szerepe az, hogy a Windows-ban elterjedt két ikon méret, azaz a 16x16 vagy 32x32 közül a felhasználó számára megfelelőt lehessen választani. A rendszer ezen kívül biztosítja, hogy kilépéskor ezt a beállítást elmenti, és a következő induláskor már a beállítás szerinti méretben jeleníti meg az ikonokat.
2.3.2.13 Rendszergazda jelszóváltás
27
Ezt a menüpontot választva a következő ablakon állíthatjuk be, hogy mi legyen a RENDSZERGAZDA felhasználó jelszava.
Természetesen, mint minden ilyen ismert funkciónál, meg kell adni a régi jelszót, hogy a rendszer meggyőződhessen arról, hogy a megfelelő jogkörrel rendelkező felhasználó változtatja meg a jelszót.
2.3.2.14 Helyesírás-ellenőrzés Az eszközök menü következő alpontja a helyesírás-ellenőrzés. A funkció mögött egy külső, mindenki számára elérhető Ispell nevű eszköz dolgozik, ami minden olyat tud, ami ma egy helyesírás-ellenőrzőtől elvárható. Több nyelvhez létezik adatbázisa és az aktuális gépen telepített MS OFFICE adatbázisát is képes használni. Jelenleg a rendszer számára magyar és angol adatbázist biztosít, és az aktuális kitöltő nyelv szerint aktivizálódik. Működés közben:
A fenti példánál a hibásan beírt „oklleveles” szó a helyesírás ellenőrző javaslata szerinti szóra cserélhető.
28
A WORD- ben is megszokott ablak jelenik meg akkor, ha a szövegben helyesírási hibát érzékel. Minden kitöltő mezőn végigmegy és az azokban található teljes szöveget vizsgálja, és az itt látható szerkesztő ablakba beemeli az általa ismeretlennek, hibásnak vélt szavakat. A hibás szót pirossal jelöli, amit vagy a szerkesztő felületen lehet javítani vagy - a felajánlott szócsokor valamelyik elemét választva - lehet kicserélni a CSERE gombbal. Ha a program hibás szót jelez, a felhasználó viszont helyesnek találja az írásmódot, akkor a Kihagy gomb megnyomásával az adott szót átugorja. Ha a felhasználó mindet át akarja ugorni, akkor a KIHAGY MIND gomb a megfelelő. Amennyiben a felhasználó olyan szóval találkozik, ami a későbbiekben hasznos lehet, vagyis azt szeretnénk, hogy az adatbázis részeként azt később helyesnek ismerje fel az ISPELL, úgy az adott szót a HOZZÁAD gombbal lehet az adatbázisba felvenni. Ha a teljes ellenőrző ciklust szeretné abbahagyni, akkor a MÉGSEM gomb ad rá lehetőséget.
2.3.2.15 A kitöltöttség ellenőrzése A következő Eszközök almenüpont, a kitöltöttség ellenőrzése sokrétegű funkció. Végigvizsgálja az adatelemek kitöltöttségét és jelzi, ha ebben a fontos okiratban valahol a felhasználó elfelejtette kitölteni az egyik mezőt. A következő ablakkal indul:
A funkció sokrétű szolgáltatására jellemző, hogy nemcsak azt jelzi, hogy a felhasználó hol felejtett el kitölteni valamit, hanem azt is, hogy az utoljára betöltött állomány milyen hiányosságokkal rendelkezett. Így a felhasználónak alkalma van visszajelezni a felmerült hiányosságokat az adott Tanulmányi rendszert üzemeltető kollégák felé. Ha a felhasználó kér kimutatást, akkor a következőt láthatja:
29
Az üzenet ablakban felsorolást kap az utolsó betöltéskor üresen talált mezőkről, és azokról a mezőkről, amelyek üresek voltak, de a felhasználó már írt bele, adott neki valamilyen értéket. Az ablakon található MÁSOLÁS VÁGÓLAPRA-t kipipálva, és OK gombot nyomva a felhasználó bármely más alkalmazásba átteheti és akár email-ben is elküldheti a megfelelő illetékesnek.
A példában egy NotePad szoftverben látható a kimásolt minta.
2.3.2.16. Óraegység-beállítás Az eszközök között található az Óraegység-beállítás. Szerepe abban van, hogy lehetőséget ad a felületen látható két egység beállítására az adott dokumentumon belül.
Alapértéke a heti, mivel az a gyakoribb, de átállítható félévi óraegységre is, ekkor a modul tábla fejlécében a tanóra számot félévi-re írja át.
30
2.3.2.17 A napló megtekintése A rendszer egy kiterjedt naplózási funkcióval rendelkezik. A funkció szerepkör érzékeny, az általános felhasználók számára a következő felület jelenik meg, a RENDSZERGAZDA számára egy teljesebb funkcionalitást ad. Ennek az ismertetése a 4. Rendszergazdai teendők című fejezetben lesz olvasható.
Minden bejegyzésnek öt tulajdonsága van: 1. Felhasználó 2. Akció 3. Hallgató azonosító 4. Idő 5. Leírás Az akció oszlop kissé részletesebb magyarázatra szorul. Egy akció lehet OPEN, SAVE, SYSLOG, EDIT. Az első kettő a dokumentum betöltésére illetve mentésére utal, a
31
harmadik egy, a rendszerrel kapcsolatos eseményt jelöl, az utolsó pedig minden egyes felhasználó beírás megjegyzésének eseménye. A szűrés gomb lehetőséget ad a fenti tulajdonságok szerinti szűrésre, azaz lekérdezhetjük a felhasználóra, időintervallumra és hallgató azonosítóra az eseményeket.
Ebben a példában csak egy adott felhasználó (RENDSZERGAZDA) által generált eseményeket válogatja csak le a megtekintő ablak. Lehetőség van az oszlopszélesség megváltoztatására is az ablak felső részén, ezt az egérkurzor megváltozása is jelzi.
2.3.2.18 Fejlesztő A segítség menüpont alatt található a Fejlesztő(k) menüpont vagy angol nevén About menü.
32
Ebben egyrészt a program azonosítja magát, másrészt logóval és weboldallal nyújt információt a fejlesztő cégről.
2.3.2.19. Segítség A program használati nyelvének megfelelő nyelvű help működik. Fontos megjegyezni, hogy a gyorsgombokon jobb egérgombbal, valamint F1 gombbal is elérhető a funkció.
Lehetőség van MINDIG LÁTHATÓ módban megjeleníteni az ablakot, a Windows terminológiában „Always on top” ként ismert megjelenítés ez.
2.3.2.20. Online Update Ez a funkció azonnali frissítést jelent. Ezt a menü pontot akkor célszerű használni, ha értesítés érkezik arról, hogy a program komponenseiből újabb verzió érhető el. Ekkor az újabb állományok vagy a teljes program egy webszerverről tölthető le.
33
A funkció a következő kérdéssel indít:
Igen válaszra indul el a folyamat.
A program azt ellenőrzi, hogy egy web szerveren elhelyezett szerver rész és egy, a felhasználónál futó kliens között az állományok a lehető legfrissebbek-e vagy sem. (A program egy külső szállító terméke, neve IncUpdate.) Egy példán keresztül bemutatva: ha pl. az oklevélmelléklet részét képező országleírás megváltozik, akkor a felhasználó kap egy értesítést, hogy érkezett egy ilyen tartalmú frissítés. Ekkor a funkció aktivizálásával letölti a legfrissebb állományt és ezt használja a továbbiakban. A program az ismert „varázsló”-szerű módban vezet végig a folyamaton. Ennek megfelelően a következő ablak:
34
Az elérhető szerverek keresése, majd az első jó kapcsolaton keresztül az ott található állományok letöltése következik:
Jelen esetben épp a program állománynak a frissítésére látható példa.
35
A folyamat végét egy ablak nyugtázza. Az elvégezett állományfrissítésekről egy listát is kérhet a felhasználó. A funkció szolgáltatása, hogy az Oklevélmelléklet-készítő Program aktuális nyelvének megfelelően jelenik meg.
36
Itt az angol kezdő képernyő látható. Fontos megjegyezni, hogy az Oklevélmelléklet-készítő Programnak a frissítése is lehetséges ezzel a funkcióval. Ezért is kell a folyamat elején kilépni a programból, hogy annak a lecserélése is lehetővé váljon.
2.3.2.21. Az Oktatási Minisztérium honlapja Az utolsóként tárgyalt menüpont lehetőséget ad arra, hogy a felhasználó közvetlenül az Oktatási Minisztérium e témával kapcsolatos a weboldalára ugorjon.
37
2.4. A rendszer egyéb fontos funkciói Ebben a részben a programnak azokat a szolgáltatásait ismertetjük, amelyek a funkcióleírás kereteibe, vagy logikájába nem fértek bele, de mint fontos elemeket meg kell ismerni.
2.4.1. Angol nyelvű szerkesztés A rendszer a program nyelvében, valamint a szerkesztett XML-ben két nyelvi verziót is kezel. Belépéskor lehetőség van az oklevélmelléklet-készítő program angol nyelven történő indítására is. Az angol nyelven történő szerkesztés menete megegyezik a magyar nyelven történő szerkesztés menetével.
Az XML-ben tárolt két nyelvi változat közötti váltás a korábban tárgyalt kitöltő nyelv váltás funkcióban lehetséges, így pl. angolra váltva lehetséges az oklevélmellékletet a megfelelő angol adatokkal kitölteni. Az ábrán az angolra váltás utáni képernyő látható.
38
FIGYELEM: a rendszer megkülönböztetni a felület illetve a dokumentum aktuális nyelvét. A felület nyelvét követik a program felületének feliratai és a help. A dokumentumét a nyomtatási kép és nyomtatás!
Az angol nyelvű változat az adott állományban ugyanúgy szerkeszthető, mint a magyar nyelvű. Lehetőség van alapsablon behívására, adatok kitöltésére. Lehetőség van egy kitöltött magyar XML állományból való kiindulásra, az adatok továbbszerkesztésére. Lehetőség van Tanulmányi rendszerből XML formátumú magyar és angol nyelvű adatok exportálására, az oklevélszerkesztő programmal végleges oklevélmelléklet előállítására, nyomtatására.
2.4.2. Az oklevélmellékletek archiválása Az oklevélmellékletek archiválása intézményi feladatkörbe tartozik. A program könyvtárstruktúrája az évenkénti tárolást sugallja. A kinyomtatott és elmentett XML állományokat az előírásoknak és az intézményi mentési eljárásoknak megfelelően végezzék el. Azt, hogy a program az elmentett oklevélmellékleteteket hova tegye, paraméterekben beállítható (4. Rendszergazdai teendők fejezet)!
2.4.3. Az archív megtekintő program A rendszer szerves részét képezi az az alkalmazás, amely lehetőséget ad egy már elkészített oklevélmelléklet megtekintésére. A lezárás és nyomtatás után egy tömörített és kódolt állományba kerül minden olyan állomány, amely az adott dokumentum későbbi visszaellenőrzéséhez fontos lehet. Ennek a programnak a használata nem kíván bővebb magyarázatot.
39
A program elindítása a START menüben, vagy a Desktopon elhelyezett Oklevélmelléklet Megtekintő Program feliratú ikonra kattintással lehetséges. Elindulásakor ezzel a képernyővel találkozik a felhasználó:
Használata a következő: Indítsa el a Megnyitás menüpontot.
40
A kész oklevélmellékletek könyvtárból kell ilyenkor egy, már elkészült oklevélmelléklet állományt, azaz egy tömörített, minden állományt tartalmazó állományt kiválasztani. Ezek kiterjesztése PRI. A kiválasztás után a program megjeleníti az adott állományban tárolt Acrobat Reader állományokat. Ezek azok az állományok, amelyekből a nyomtatás megtörténik. Így ellenőrizhető az adott oklevélmelléklet.
Ha mind a két nyelvre elkészült az Oklevélmelléklet, akkor az alkalmazás ablak alsó részén lehet kiválasztani, hogy éppen melyiket akarja a felhasználó megtekinteni.
2.4.4 Logó csere A rendszer a logó könyvtárban tárolja az intézmény(ek) logóját, vagy logóit. A rendszer szolgáltatása, hogy képes a tároltak közül a kiválasztott logót megjeleníteni a nyomtatáson. A beállítás eszköze az Új dokumentum elindításakor megjelenő ablak, ahol lehetőség van
41
az elérhető logók közül kiválasztani a kívántat. Az ajánlás szerint JPG formátumú és 130x130 pixel méretű, általában fekete-szürke-fehér árnyalatos kép tehető be ebbe a listába (a sokkal nagyobb vagy sokkal kisebb széttördelné az oklevélmelléklet megjelenését). Az elkészítendő oklevélmelléklet szempontjából a méret a képek legfontosabb paramétere. A lehetséges formátum kötött (JPG), és azon belül minden egyéb pl. kódolás minősége vagy színes illetve fekete-fehér tartalom már az Intézményre van bízva. Természetesen nyomtató kérdése, hogy a színes lógó színesen is megjelenjen, jelen pillanatban erre országos megkötés nincs.
2.4.5 Egyéb dokumentumok csatolása az Oklevélmelléklethez A későbbi tervekben szerepel, hogy az egyeztetett XML formátumban helyet kap majd egy mező, ahol megjegyzésként beírható, milyen egyéb papír alapú dokumentumot csatolnak még az oklevélmelléklethez, hitelességének kellő igazolása mellett.
42
Jelenleg ezt a csatolást a programon kívüli eszközökkel kell megtenni, vagy ezeket az adatokat az Oklevélmelléklet 6. pontjánál (További információk) megadni.
3. Példák a használatra Most következzen néhány példa a felhasználásra: Az oklevélmelléklet elkészítéseinek fázisai: 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Új oklevélmelléklet indítása, már szerkesztett megnyitása. Külső adatok beemelése, begépelése. Nyelvi verzió elkészítése, ismét a 2. pont. Ellenőrzések elvégzése. Oklevélmelléklet mentése későbbi folytatáshoz vagy lezárás. Nyomtatás.
A rendszer ezeken a lépéseken vezeti végig a felhasználót és ad neki segítséget. A kérdés az, hogy milyen forrásokat használva, milyen adatokkal sikerül egy adott oklevélmellékletet feltölteni. Ezek alapján nézzünk meg négy használati példát: • • • •
Oklevélmelléklet készítése sablonok és exportált egyéni adatok alapján. Meglévő oklevélmelléklet átszerkesztése. Kézi beírás új dokumentumba, intézményi szak és tanterv sablon használatával. Oklevélmelléklet készítése teljesen üres mezőktől indulva.
3.1. Oklevélmelléklet készítése sablonok és exportált egyéni adatok alapján. A felhasználó a program indulásakor a következő ablakot látja:
Az oklevélmelléklet készítéséhez válassza az Új dokumentum ikont. Ha a felhasználó a kézzel kitöltés mellett dönt, akkor a megjelenő ablakban jelölje ki, mely sablonok használatával kívánja indítani a munkát.
43
Természetesen meg kell adnia mi lesz az azonosítója az oklevélmellékletnek és milyen azonosítóval rendelkező hallgató számára állítják ki. Ha felhasználó ezeket az információkat beírta, akkor az alábbihoz hasonló ablak képe jelenik meg:
A fenti példában megtörtént minden lehetséges sablon kiválasztásra és be van írva mind a két azonosító. Ha sablonok valamelyikét kívülről módosították, akkor a felhasználó a következő ablakot láthatja:
44
Ekkor dönthet arról, hogy kívánja-e mégis az adott sablont alkalmazni vagy sem. Természetesen csak a példa kedvéért szerepeltettünk itt egy sérült sablont, ilyen sablon a gyakorlatban csak hibás művelet után jöhet létre. Ha a felhasználó ez utóbbi ablakon az IGEN –t választja, akkor a következő felhasználói felülettel találkozik:
Ezek után adja meg a hallgató személyes adatait és az oklevél kiállításának évét. Példánkban kihasználjuk, hogy már készült olyan oklevélmelléklet, amelynek adatait fel lehet használni. A felhasználónak ehhez nincs más teendője, mint az import funkció használata:
45
Ezzel a gyors gombbal vagy a menüben megtalálható Adatbetöltés XML állományból elnevezésű menüponttal aktivizálhatja az adatokat. Ekkor:
A felhasználó a megnyitás ablakon kiválaszthatja, hogy melyik állományból akar adatokat átemelni. Fontos tudni, hogy ez szigorúan csak adatok átemelését jelenti, nem egy másik állomány megnyitását. A kiválasztás után az alábbi üzeneteket kapja a felhasználó:
46
Figyelem, az adatátemelés minden olyan mezőben él, ahol eddig nem került sor szöveg beírására. Ezek után az így előállított oklevélmellékletet láthatjuk:
A felhasználó feladata a kitöltés ellenőrzése és az oklevélmelléklet lezárása. A lezárás műveletéről bővebben a későbbi példában lesz szó. Végrehajtható példa A fenti eljárás például a következő minta-állományok segítségével hajtó sikerrel végre: a) Beolvasandó sablonok: teszt-intezmeny.xml, teszt-szak.xml, teszt-tanterv.xml b) logo.jpg Ezek a DS\DS-template ill DS\logo könyvtárakban találhatók. Új dokumentum indítható ezek felhasználásával, majd XML adatimportot lehet végrehajtani a DS\Oklevelmellekletek\teszt\teszt-anna-2002-dfgyrd-Neptun.xml
47
állományon, vagy a Teszt-Elek-2002-TEEEAF.J.SZE-ETR.xml. Ezzel a melléklet készen van, lezárható, nyomtatható.
3.2 Meglévő oklevélmelléklet átszerkesztése Ez a példa egy meglévő oklevélmelléklet megnyitásával indul.
Az alábbi felületen kattintson a MEGNYITÁS gombra.
Fontos, hogy a felhasználó egy korábban szerkesztett állományt válasszon ki. A saját maga által elmentett állományt nyissa meg, amelynek pontos helyét és nevét ismeri, és ebben az ablakban meg tudja adni őket. A állomány megnyitása után a következő képet látja:
48
A felhasználót egy ablak figyelmezteti a sérült állományra, és maga dönthet annak használatáról vagy elvetéséről. Arról, hogy korábban szerkesztett állományt nyitottunk-e meg, a program fejléce is tájékoztat, ahol olvasható az állomány neve. Ezek után a feladat az üres adatmezők feltöltése. A feltöltött mezők tartalmi ellenőrzésére lehetőséget ad a helyesírás ellenőrzés funkció. A kitöltöttség ellenőrző funkció jelzi, hogy kimaradt-e valamelyik mező. Szükséges a hallgató tanulmányi eredményeinek bevitele. Ehhez ajánlott átnézni a Navigációs fánál olvasottakat. De lássunk egy példát! Legyen a feladat egy új modul (félév) bevitele és két hozzá tartozó tárgy kitöltése. Az első lépés az új modul felvétele:
49
Amint a fenti ábrán látható, a felhasználónak a MODUL felvételéhez a Navigációs fánál a transzkript csomópontra kell kattintatnia és ott indítani a beszúrást. Ekkor a következő ablakhoz jut:
A felhasználó döntése, hogy az eddigi modulok elé vagy mögé teszi be ezt az újat. Amint ez megtörtént a következő lesz látható:
50
Az oklevélmelléklet 4.3 pontjánál (Az egyes tantárgyak/érdemjegyek/kredit pontok…) menüpont alatti szöveges soron két szerkesztő ablakot lehet megnyitni, az egérrel rákattintva. A tanév és félév szövegre kattintva a tanévet és félévet, a kreditérték mögé kattintva a kreditpontot lehet megadni. Az új MODUL-ba most vegye fel a feladatban szereplő két új tárgyat. Az új modulra állva a fában és ott jobb egér gombbal a beszúrást kiválasztva Kurzus/Tárgy funkcióra a következő ablak jelenik meg:
Ennek az eredménye:
A két felvett sort a tárgy adataival kitöltve elvégzetté válik a feladat. Természetesen mód van a munka megszakítására, hiszen a dokumentum bármikor elmenthető.
51
Amint az állomány nevéből látszik, a rendszer azt a főbb azonosítókból hozza létre, azaz családnév, keresztnév az oklevél évszáma, és hallgatói azonosító. Amennyiben késznek ítéli meg a felhasználó a dokumentumot és lezárja, az oklevélmelléklet kinyomtatása is megtörténik. Bővebb leírása meglelhető a funkciólistában, de következzenek itt megint a munkamenet főbb pontjai.
A rendszer először figyelmeztet, hogy vannak még kitöltetlen mezők. Ha ez az ablak nem jelenik meg, akkor minden adatelem kapott értéket. Ha minden ki van töltve, a következő ablak látható:
Pozitív válaszra elindul a folyamat.
52
A felhasználónak először el kell mentenie a dokumentumot:
Azután döntenie kell, hogy mind a két nyelven elkészíti-e az oklevélmellékletet vagy csak az egyiken.
Ezután jön a tényleges nyomtatás. Nagy körültekintéssel elvégzendő feladat, érdemes a funkció leírásnál még egyszer átolvasni. Az oklevélmelléklet egy már korábban szerkesztett állományból, kézi kitöltés segítségével elkészült. Végrehajtható példa A fenti eljárás például a következő minta-állományok segítségével hajtó sikerrel végre:
53
Beolvasandó lezárt oklevélmelléklet: DS\Oklevelmellekletek\teszt\Teszt-Anita-2003RDYBDS-lezárt.xml. Mivel lezárt melléklet nem nyitható meg editálásra, az XML importon keresztül lehet hozzáférni, és új néven elmenteni. Le nem zárt melléklet minden további nélkül megnyitható és szerkeszthető, pl. DS\Oklevelmellekletek\teszt\Teszt-Anita-2003-RDYBDS-félkész.xml
3.3. Kézi kitöltés új dokumentumba intézményi, szak és tanterv sablonok használatával. A 3.1 fejezetnél már használtunk sablonokat, de ott csak érintőlegesen foglalkoztunk velük. A rendszer által kezelt sablonok típusai: • Intézményi • Szak • Tanterv Most nézzük meg, hogy felhasználó miként készíthet új sablonokat. A sablonok teljes értékű, a program által ismert és kezelt szerkezetű XML állományok, digitális aláírással védettek a külső módosítások ellen. A sablonok használatára csak a program indulásakor van mód:
Az egyes sablon típusok előtt található checkbox-al lehetőség van annak jelzésére, hogy az adott sablont használni kívánja-e a felhasználó. Így pl:
54
Ekkor a sablon típus neve mögötti kiválasztó gombbal elérhető lesz a következő ablak:
A felhasználó az itt megadott típusú sablonok közül választhatja ki azt, amelyiket használni szeretné. A sablonok darabszámát a rendszer nem korlátozza. Fontos megjegyezni, hogy a kiválasztott sablonoknak megfelelő értékek kerülnek be az oklevélmellékletbe (intézményi, szakos, tantervi adatok.) A sablonok létrehozhatók a digitális aláírással mentés funkciónál:
55
A fenti ablakon található a „Mentés sablonként” alpont, ahol lehetőséget kap a felhasználó az adott sablon elnevezésére és tipizálására. A lehetséges típusok: • •
Alap, azaz teljesen üres sablon. Intézményi, azaz csak az oklevélmelléklet 2.3. 4.4. és 6.1. pontjait szűri beolvasásakor a sablon. • Szak, azaz minden más, a szakra vonatkozó információt tartalmazó sablon (a 2.1, 2.2, 2.4, 2.5, 3.1-3.3, 4.1, 4.2.1-5, 4.4, 5.1, 5.2, 6.1, 6.2, 7.2, 7.3 pontokat tartalmazza). • Tanterv, ahol a sablon a tanulmányi adatok beemelésére lesz képes. Cél volt, hogy a sablonok együttes használata esetén csak a család, a keresztnév és egyéb alapazonosítók beírása, valamint az egyes tárgyakhoz tartozó érdemjegyek beírása legyen a felhasználó feladata. Amint a felhasználó kiválasztotta, hogy mely sablonokat akarja használni, elindítja a funkciót, és a fő ablakban, a szerkesztő felületen láthatja azokat az adatokat, amelyeket a rendszer az adott sablon szűrése alapján beemelt. Különleges mezők a 4.4 és 6.1 mezők – ha a szaksablonban ki vannak töltve, akkor ez kerül a mezőbe, ha nem, akkor az intézmény-sablon tartalma.
56
A fenti képen egy intézményi sablon használata utáni állapot látható. A munka a továbbiakban az első példához hasonlóan a hiányzó adatelemek kitöltésével, esetleges ellenőrzéssel, majd lezárással és a dokumentum kinyomtatásával folytatódik.
3.4 Az oklevélmelléklet készítése teljesen üres mezőkből indulva Mivel a program képes arra, hogy adatokat emeljen be a készülő dokumentumba, ezért a kézi kitöltés módszere nem javasolt. A program minden eszközzel igyekszik csökkenteni annak a lehetőségét, hogy az oklevélmelléklet elgépelésből vagy más emberi tévedésből adódó hibát tartalmazzon. A példa kedvérét következzék egy teljesen üresen indított és csak begépeléssel kitöltött oklevélmelléket előállítása, sablon használata nélkül:
57
Természetesen a két felhasznált adat itt csak példa.
A szerkesztő ablakban két adatot lát a felhasználó, innen indul a kitöltés. Az oklevélmellékletet - a korábbi példákban bemutatott módon – az adott értékek egyes szerkesztő mezőkbe történő begépelésével lehet kitölteni.
58
Amint ez megtörtént, az ellenőrzés és a lezárás következik. Ezeket a lépéseket a korábbi példákban már ismertettük. Összefoglalva: a felhasználó kétféle módon tud nagyobb adatmennyiséget beemelni a programba. Használhat egy korábban készített oklevélmellékletet adatforrásnak vagy egy tanulmányi rendszer megfelelő XML kimenetét, mindezt az Adatbeolvasás XML állományból elnevezésű funkció segítségével teheti meg. Másik mód az, hogy a program indításakor megmondhatja, mely adatsablonokra épül a készítendő új oklevélmelléklet. Erre a megoldásra a tipizált sablonok nyújtanak lehetőséget.
59
4. Rendszergazdai teendők Ebben a fejezetben azok számára találhatók hasznos információk, akik a rendszer működését támogatják és felügyelik. A rendszerrel kapcsolatos feladatok a következők lehetnek: • • •
Telepítés. Rendszer beállítások menedzselése. Napló menedzselése.
Figyelem, az itt használt szókincs alkalmazkodni fog az informatikai szakemberek szóhasználatához!
4.1. Telepítési útmutató A szoftver telepítése alapvetően két módon történhet: • •
Install CD-ről FTP szerverről letöltött install anyag segítségével
E két anyag teljes mértékben megegyezik, azaz a CD-n az található, amit az FTP szerverről is le lehet tölteni. Szigorúan javasolt azonban, hogy semmilyen komoly sávszélesség mellett se indítsák a SETUP.EXE-t az FTP szerverről. A szoftver hardver és szoftver minimum követelménye: Hardver követelmények: Intel Pentium III 800 MHZ 20 MB szabad merevlemez hely Szoftver követelmények: • Win2000, WinXP Win2003 operációs rendszerek valamelyike. • Adobe Acrobat Reader 6.0.2 CE Hun verzió, aminek install anyaga megtalálható a TOOL könyvtárban. KÉRJÜK AZ ESETLEGES KORÁBBI VERZIÓJÚ Adobe Acrobat Reader verzió eltávolítását és a mellékelt verzió feltelepítését! • Internet Explorer 6.0 verzió szintén megtalálható a TOOL könyvtárban és a SETUP.BAT állomány elindításával a frissítés elvégezhető. Ha az adott gépen WinXP vagy fejlettebb operációs rendszer van, akkor ez az Internet böngésző rendelkezésre áll. Így ennek a frissítésnek az elvégzésére csak Win2000 operációsrendszer esetében van szükség. Ha ezek megvannak, akkor az installációs folyamat a következőképpen zajlik: Az első lépés a CD-ről vagy a webről lemásolt SETUP.EXE elindítása, ekkor az
60
ablak jelenik meg, amely ablakkal folytatódik.
Ha a gépen volt már egy Oklevélmelléklet-készítő Program, akkor a felhasználó a következő ablakban rendelkezhet arról, hogy mi történjen vele.
61
Javasolt először a korrekt eltávolítás, aztán az installálás folytatása.
A TELEPÍTÉS gomb megnyomásával indítható el a tényleges állománymásolás.
62
A folyamat befejezéséről ez az ablak tájékoztat. Figyelem, a telepítést és a szoftver első indítását (lokális) rendszergazdai jogosultsággal végezzék el, különben bizonyos szoftver komponenseknek szükséges registry bejegyzések nem hajthatók végre, valamint az installációs folyamat is megáll és erre figyelmeztet. Javasolt az első indítást ilyen jogkörrel elvégezni, ugyanis a rendszer külső program komponensekkel is dolgozik, amelyek számára bizonyos bejegyzéseket kell megtennie a regisztrációs adatbázisba, amihez az adminisztrátori jogkörre szüksége van. A feltelepített program megfelelő ikonja a START menüben és a DESKTOP-on is megtalálható. Két ikonról van szó, ezek:
4.2. A program beállításai A beállítások eléréséhez kattintsunk a gombra, ami csak RENDSZERGAZDA felhasználói névvel belépve tehető meg. Itt nyílik lehetőség a programnak a felhasználó igényeihez igazodó beállítására. A következő fejezetek tartalmazzák a program beállítási lehetőségeinek leírását:
63
4.2.1. Paraméterek A program működését döntően befolyásoló tárolt adatokat tartalmaz, ezért a paramétereket csak a RENDSZERGAZDA (figyelem nagybetűsen!!) felhasználó módosíthatja. Itt találhatóak: 1. Az alap XML sablon: annak az XML állománynak a neve, amely üresként nyílik meg a program indulásakor. 2. Template könyvtár: annak a könyvtárnak a neve, ahol a rendszer sablon az XML állományokat tárolja. 3. Napló file: az az XML állomány, amely a napló bejegyzéseket tartalmazza. Helye a program könyvtárban van. Itt csak a nevét lehet megváltoztatni, lehetőséget adva a régebbi, esetleg archiválási célú elmozgatásának. 4. Program nyelve: itt tárolódik, hogy aktuálisan milyen nyelvű a program felülete. Lehetséges értékei HUN, ENG. 5. Acrobat Reader teljes útvonala: az Adobe Acrobat Reader program útvonalát tartalmazza abból a célból, hogy van–e vagy nincs a gépen ilyen program. 6. Magyar és angol fordító állomány helye: ezek az állományok a szerkesztő képernyőben megjelenő szövegek formázásáért felelősek. 7. Magyar és angol (help) állomány helye: a súgó anyagát tartalmazó állomány útvonala a program könyvtárhoz viszonyítva; azt az alkönyvtárat adja meg, ahol az angol illetve a magyar súgó állomány található. 8. Oklevelek könyvtára: az elkészült oklevélmellékletek elhelyezésére szolgáló könyvtár. 9. Xpath útvonalak: Igen parancs esetén az értékek az XML csomópontok elnevezésű menüben szerkeszthetők. Nem parancs esetén csak olvashatók. 10. Program elemek fordítása: Igen parancs esetén a program működteti a feliratok automatikus fordítását, Nem parancs esetén nem működteti.
64
Beállítások
4.2.2. Kiírandó nevek Ezen a felületen lehetőség van a program által szerkesztett XML (Node) csomópontok elnevezésének megváltoztatására. Itt módosíthatók a korábban Navigációs fa néven tárgyalt pozícionáló eszköz feliratai. Erre csak magyar nyelven van lehetőség, az alap XML szabványban lefektetett angol nyelvű Kiírandó nevek nem változtathatók.
4.2.3. Felhasználók karbantartása A felhasználók alatt a rendszerben regisztrált felhasználók adatait találja. Ezen a felületen lehet a rendszerben ismert felhasználók adatait szerkeszteni, felhasználókat törölni, illetve új felhasználókat hozzáadni az Oklevélmelléklet-készítő programhoz.
65
Új felhasználó létrehozása
Új felhasználó létrehozása az „Új felhasználó” gomb segítségével történhet. Az azonosító és a jelszó beírása után regisztrálja a program a felhasználót. Felhasználó törlése: Felhasználó törléséhez válasszuk ki a törölni kívánt felhasználót és kattintsunk a „Felhasználó törlése” gombra. A program - megerősítés kérése nélkül - törli a felhasználót. Figyelem: a rendszer nem engedi törölni a SYSTEM, valamint a RENDSZERGAZDA felhasználókat.
4.2.4. XML csomópontok
66
XML csomópontok A már korábban említett XPath (Microsoft típusú szintaxis, amely az XML-ben a pozicionálást segíti) útvonalak szerkesztése lehetséges itt. Így az esetleges XML állomány szerkezet megváltozása követhető. A módosításokat csak szakértően, nagy körültekintéssel, az XPath szintaktika ismeretében szabad elvégezni, ezért csak a RENDSZERGAZDA teheti meg. Az itt tárolt adatokat használja a rendszer a kitöltés ellenőrzésnél, a helyesírásellenőrzésnél, valamint a más külső XML-ekből való adatátemelésnél. Ha valamely csomópontot ki akarunk venni a kitöltöttség ellenőrzésből, akkor itt megtehetjük. A megfelelő csomóponton jobb egérgombbal kattintva beállítható az ellenőrzés kötelezősége, vagy annak visszavonása.
67
5. Mi a teendő ha? Ebben a fejezetben a program működése során előforduló esetleges hibákat és a szükséges teendőket soroljuk fel. 1.) Ha a hibaüzenet a következő, akkor a rendszernek még nem volt alkalma bejegyezni az ISPELL helyesírás-ellenőrzővel a kapcsolatot, amit a regisztrációs adatbázisban kell megtennie, de adminisztrátori jogkör nélkül ez nem tehető meg.
Hibaüzenet
MEGOLDÁS: Futtassa le a programot lokális adminisztrátori jogkörrel! 2.) Az operációs rendszerben nincs meg a megfelelő verziójú XML értelmező.
MEGOLDÁS: Telepítse fel a Telepítési Útmutató szerint az Internet Exploler 6.0-át!
68
3.) Nyomtatáskor a következő képernyő látszik:
Egy másik ablakban futtatja a felhasználó az Acrobat Reader alkalmazást. MEGOLDÁS: Ellenőrizze a Windowsban, hogy más ablakban fut-e az Acrobat Reader Program, ha igen, állítsa le mindegyiket.
69
